Fejlődéslélektani alapismeretek Bettelheim: Mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek Hildegrand: Félúton Kübler Ross: A halál és a hozzávezető út Mérei – Binet: Gyermeklélektan Fejlődés feltételei: külső és belső Külső: környezeti tényezők, természeti és társadalmi tényezők. Belső: veleszületett adottságok Anatómiai: idegrendszeri, biológiai, pszichés fejlődési adottság Fiziológiai sajátosságok: érzékszervek állapota, neuroendokrin rendszer állapota. Tapasztalatok útján kialakuló: szerzett tapasztalatok, személyiség vonások megerősödése, vagy leépülése. Az a fontos, amelyik erősebb hatással bír, hiába van meg a tehetsége, ha a környezet nem adott hozzá, nem erősíti tovább. A fejlődés mindig interakcióban jön létre a környezettel. Idegrendszeri érés kell hozzá, hogy meg legyen az alapja hozzá és így fejlődik, amely új alapot hoz létre. Azaz a fejlődés és az érés egymással kapcsolatban vannak.
Életszakaszok Születés: A létfeltételek teljes fordulata, amely akkor következik be, amikor a magzat alkalmas a változás elviselésére, illetve a szükségletévé vált a változás. Születés önmagában traumatikus, egy krízis állapot. Ez meghatározó a világ és a gyermek között, ettől fogva másképp kell életben maradni, azaz elkezdődik a megoldásra való tanítás. Problémák okai lehetnek: születési sérülések, magzati élet károsodásai, magzati lét és az anya magzat viszonya meghatározó, mert már itt előfordulhatnak konfliktusok pl. nem várt terhesség. Újszülöttkor: Az újszülött viszonyulását a külvilághoz: a környezeti hatások változtatják. Az újszülöttnek globális reakciói vannak, azaz egész testével reagál. Feltételes reflexek működnek benne: szopómozgás, ami az élethez alapvetően fontos, ezekkel hat a világra és a világ is hat rá.
Csecsemőkor: 6-7 héttől 1 éves korig. 6 hónapos korig minden bevésődik a gyermekbe (inprinting), és azt hordozza magában. A pszichopátia keletkezését az első hat hónapra teszik, az ilyen beteg nem tud differenciákat tenni. Vannak spontán velünk született képességek pl. kapaszkodás. Látás és kézmozgás összerendeződése, eddig kell a kapaszkodási reflex, de előjön később is pl. főnöki székbe kapaszkodás. Átkarolási reflex: a fül mellé ráütünk és átkarol a baba. Első 6 hónap: szükségletek kielégítése és gondozás. Az embernél a leghosszabb ez az időszak, amire a gyereknek szüksége van, mert különben anya nélkül elpusztulna. Biológiai szükség helyzetek vannak, ezek cselekvésre késztetnek. A szükséglet kielégítés 4-6 hónapos korig rendkívül fontos. A gyereket meg kell tanítani, hogy együttműködést alakítson ki a környezetével, saját szükségleteit jelezze. A felnőtt van a gyerekért, és nem kell ráerőltetni az akaratunkat, bízni kell benne, tudja, mire van szüksége. Anya-gyerek kapcsolat: Alapvetően ösztön helyzet, de ennek vannak biológiai alapjai, pl. kitolás utáni örömérzés. A műanya mindent meg tud adni, kivéve az érzelmi plusszt: a biztonságot, ami a szeretet alapja. Félelmükben az anyához mennek a gyerekek, ezzel tanulják meg a vészhelyzet kezelését. A műanya viszont nem adja meg az élő visszacsatolást. Leválási idő kb. 2 éves korig. A műanyánál nincsen leválási idő, mert nincsen kötődés.
1
A gyerek társas kapcsolatra képes az anyával, anya nélkül nincsen kitől megtanulnia. Anya híján az érzelmeiket nem tudják kifejezni, és megtanulni a gyerekek, ezért majdan anyaként durvák lesznek. A gondozó és a gyerek közös kommunikációjának megtanulásáról szól ez az időszak, közös tanulás és tanítás. A gyerek tanítja a világot és a világnak is meg kell tanulni őt, hogy megtapasztalja a szabad mozgási lehetőségeit. A szükséglet a világ felé jelzés. Eközben végbemegy egy differenciálódás az idegrendszeri érésben, a globális érzésben. A szociális kapcsolatok során a környezettől, főleg az édesanyától, miközben a gyerek szükségleteit elégítik ki, érzelmi plusszokat kap, ami együtt jár a testi közvetlen kapcsolattal. Ennek hatékonysága attól függ, hogy mit tudunk társítani az alapszükségletekhez, plussz játék. A gyerekhez vezető kapcsolat a testi érintkezés, ami az idegrendszeri érés alapját képezi. Finom és erős ingerek közötti megkülönböztetés segíti a pszichés fejlődést. A mentális tevékenység beindul, ami majd az alapokat képezi a későbbi éréshez, ezért nagyon fontos. Szeretet kapcsolat: A szeretet hiánya nagy hátrányt jelent, ami később differenciákat okoz az életben. Lelencházi gyerekként fejlődési elmaradásokhoz vezet, már 1 éves korban is. 3 hónapnál hosszabb ideig anya nélkül maradtaknál már komoly problémát okoz, ezért anyapótlékot kell találnia. Az anyai gondoskodás hiánya okozta fejlődési rendellenesség hat az értelmi színvonalra, képességek alakulására, érzelmi viszonyokra. Ezek a sérülések visszahatnak a serdülőkorra. A gyerek szükségletein keresztül érzelmileg közelebb kerülünk egymáshoz. Anya gyerek kapcsolat ha jó elboldogul a világban és ezek lesznek a családi kapcsolat mintái később is. Az apa a hatalomhoz való viszonyt fejezi ki. A férfinak viszont sokszor nehéz elengedni az anyát, mivel az már nem tud annyi figyelmet szentelni számára, ezért lehetséges konfliktus az anya és az apa között. Az ingerek túlzsúfoltsága bizonytalanságot okoz. Az ingerszegénység bármikor pótolható, míg a túlzsúfoltság miatt nem lesz tartós a figyelem. 8 hónapos korban: anya távolmaradása okozhat idegenektől való félelmet, a gyerek a maga ütemében fogadja el a külvilágot és annak személyeit. Erős hangok, váratlan ingerek kerülendők, ezek kondícionált félelmet okoznak, ami átterjed, és későbbi félelmek forrása lesz pl. az ijesztgetések. Forma, nagyság érzékelés: Megtanulja manipulálni a tárgyat, nyúl a tárgyak után, célzottan és megfelelő távolságra nyúl! Én és a külvilág: szubjektív dolgok elkülönülnek, a gyerek megtapasztalja saját cselekedetének visszhangját, amennyiben a reakció ugyanarra a cselekedetre nem ugyanazt a választ kapja, bizonytalanság alakul ki. A gyerek be akarja vonni a világot a kapcsolataiba, ki tudja választani kivel akar interakcióba kerülni és mikor. Tiszteletben kell tartani a személyiségét. A dolgok differenciálódnak, hogy kivel hogyan bánik, kinek mit enged meg. Beszéd: Először a sírás különféle formái jelentkeznek. 4-5 hónaposan gagyogás különböző időszaka. A baba 200 féle hangot tud kiejteni. A beszéd tanulása lényegében a gyerek által kiadott hangokra adott megerősítés, pozitív visszajelzés, valamint a szóbeállás normál hangon. A hangszínt, a hanglejtést is veszi, ezért ha gügyögünk neki az nem jó. Rövid, tömör mondatokat kell használni. 1 éves korig 1-2 szót tudjon, két szótagú szót azonosítson, megkülönböztesse a tárgyakat és egyéni szóhasználatot alkalmazzon rá.
Kisgyermekkor 1-3 év. Beszéd kialakulása, fogalmak használata. Önmagát különálló személynek képzeli, nemi tudat és az ehhez szükséges viselkedési normák elsajátítása, nemi szerep. Ezt követi az én korszak, az én elejében az anyát is jelenti, majd csak később tudja megkülönböztetni. Az én tudat elsősorban saját maga létezésének felfogása. Az én élmény mindig társas eredetű, amely a másikkal való kapcsolatban keletkezik, és a másik közvetíti számunkra. Azt veszem észre a másikon, ami bennem is ott van, ami közel van a pszichémhez. Differenciálódik a világ és kitágul. A tárgyi ismeretek bővülnek. Felismeri a megismert dolgok közötti kapcsolatot, tárgyakkal funkció játékot játszik. Fő tanulási forma azonosulás, utánzás, de mind mögött áll visszajelzés. Páros játékok a fejlesztő játékok, egy személytől veszi át a mintát. Járás és a mozgások megtanulása Mozgásfejlődés, járás megtanulása. 14 hónapos korra illik járni. Minden mozgásnak vannak előkészítő fázisai. 2
Felállás: Ehhez a megfelelő idegrendszeri fejlettségnek, izom mozgásoknak, és izom erőknek meg kell lennie. Ezt követi majd a lépegetés, a ritmus megtalálása, az izmok együttműködése, amihez valamilyen motiváció kell. Félelmét csökkenteni kell, jutalmazni kell a tevékenységét. Természetesen meg van a belső késztetés, mert a tárgyak vonzzák a gyereket, adják a motivációt, de ezt is meg kell erősíteni. Tevékenység eredményének, vagy magának a tevékenységnek kell örömöt biztosítania. A járással együtt megnövekszik a tere, és a szülő örömére megváltoztatja a világot. Miért kell ennek a gyereknek azt csinálnia, amit nem szabad? Mert erre kapja a legerősebb külső reakciót. A gyerek szeretne mindenható lenni, ezért kipróbálja, hogy kivált-e ingert, amit csinál? A gyerek is azt szereti csinálni, amit a család tagjai. Fejlődik a manipuláció, megismeri a tárgyfunkciókat. Ugyanazt más tárggyal is megteszi, majd megpróbálja variálni, míg rá nem jön, aktív csinálással. A világtól függetlenedik, magától tanul, nem fogad el instrukciót. Kell a spontán módon megérő mozgás, és majd csak ezek után fog utánozni. Nem lehet siettetni a fejlődést. Nem sok tárgy kell, hanem a tárggyal a legtöbb funkciót megcsinálni, véghezvinni. Egyszerű mozgások beidegzésére van szükség, de legyen ritmus, dinamika, és a cselekvésnek legyen értelme. Taps egy hangulatot jelző mozgás, egy pozitív feedback-et jelent. A pszichikus érés mindig előkészít egy mozgási fázist, ami újabb pszichológiai érést indít el. Játék: Mozgáskoordináció, mozgáskészség, mentális fejlődés, tárgyakkal való ismerkedés, feszültség levezető. Játéktárgy akkor válik játékszerré, ha felismeri funkcióját, ehhez fogalom kell a tárgyakról és ezek valós használatáról. Mi ez és mit lehet vele csinálni? Zaj a világ megismerését szolgáló csatorna. Tevékenység és gondolkodás: A gondolkodás külső cselekvésből indul ki, majd ez a gyakorlati tevékenység interiorizálódik (belsővé válik). A legáltalánosabb jellemzők alapján fog kialakulni a fogalom, és abból indul el az egyedi felé a megszerzett ismeret. A tanulás cél eszköz kapcsolat, próbálkozással megtapasztalja mi mire való. A tárgyakkal való kapcsolat bensőségessé válik és ehhez hozzátevődik az érzelmi kapcsolat. Azaz a fogalom mellé társul az érzelem. Az érdeklődés hangsúlyt ad a tapasztalatszerzésre, a tanulásra, egy belső motivációt nyújt. Maga a tevékenység az öröm forrása, ezért fizikálisan tevékenykedik: mászás, leugrás, tárgyak hordozása, játékok tologatása. Akkor örül neki, ha vele örülnek, a jutalmazás a tevékenység ismétlésére serkent. A világ a lehetőségeket adja meg, és a környezet ezt tegye lehetővé. Szerepet tud játszani, valamihez tudja kötni a dolgokat, teremteni tudjon, maga köré tudja idézni a megismert tárgyakat, így fog kialakulni a fantázia. 1-2 éves kori beszéd: Már megnevez tárgyakat, szituatív beszéd alakult ki, valamint a tárgyak egyedi beazonosítása. Két szavas mondatok időszaka: után, közben, mi ez? Beszédben a gyakorlás, a párbeszéd ideje. Önálló mondatok 3 éves kor felé jelennek meg. Jellemző a tevékenység közbeni beszéd, a megtanult mondókák végnélküli kántálása. Szobatisztaság: A belső szabályozás színtere, képes vagyok valamire magamtól. Szorongás, félelmek, környezettel való kapcsolat kialakulásának alapja. Szükségletek, vágyak kielégítésének elmulasztása, szabályozása. Ezen keresztül tanulja, hogy várakozni kell, és hogy erőfeszítés kell hozzá és ehhez társul az én akarom érzés. Ez az első komoly tapasztalat az önállósodáshoz, hogy nincs kiszolgáltatva teljesen a környezetének. Létrejön az önkontroll, ami lehet külső és belső. Egybehangolódik az érzékelés, a mozgás, a környezethez való alkalmazkodás és a kontroll funkciója. Gyereknek jól követhető keretek kellenek, amik a biztonságot adják. Természetesen a gyerek lehetőségeihez mérten stabil legyen, megfogható. Kevés olyan szabály van, ami élete végéig fog hatni. Megtanulja, hogy vannak helyzethez illő cselekvéseink és ehhez nem illőek, hogy ne maradjon el a szükséglet kielégítése.
Óvódáskor A megismerés foka nő, minőségi differencia jön létre. Bővül a tér, a csont és izomrendszer terhelhetővé válik. A mozgás összerendezettség nő, ez a további önállósodás alapja, ennek korlátozása dac reakciót vált ki. Saját tevékenységében önálló akar lenni: „majd én…”, keresi a saját lehetőségeinek határát, ezzel felkészül a szociális környezetről történő leválásra. Megmondja, hogy mit és kivel akar játszani. Fáramászás, rá kell jönnie, hogy van amire föl lehet, és van amire nem fölmászni. Természetesen túl is lehet aggódni ezt, ezért azt kell a gyerek felé sugallani, hogy ha akarod csináld, ha kéred segítek, de csak 3
akkor. A felelősség cselekedeteidért a tied, de a biztonság ott van mögötted. Ezzel megtapasztalja saját lehetőségét, új lehetőségeket próbál ki, ami az ő sikere lesz. Helyzet megismerése, kipróbálása többször, mit bír, mikor tudja. Saját döntéseihez információ kell saját magunkról, a helyzetről, a véghezvinni kívánt cselekvésről. Lényeg, hogy ne féljen az új dolgoktól. Szavahihetőség: a gyerek azt feltételezi, hogy mi mindent tudunk. Kortársaival azonosul, akik viszont már tükröt mutatnak, és ez nem mindig egyezik az otthon kapottakkal. A gyereknek ne az legyen a fontos, hogy a szülő mit érez, hanem az, hogy ő mit érez. A szülő van a gyerekért, ha vállalta. Nem mi találjuk ki, hogy mit akar a gyerek, hanem a gyerek jelezze a baját. Megtanulja, hogy másokra is tekintettel legyen. Mindehhez viszont a szülő a lehetőségeket biztosítsa. Fő tevékenység a játék, míg 1-3 évesnél a mozgás a fontos. Fontos a gyakorlás, próbálkozás, együttműködés kialakítása más gyerekekkel. Saját képességek fejlesztése, ezzel a képességek kialakulása, specializálódás, majdan ez lesz a hobbi és foglalkozás alapja. Fantázia játék: Rájön, hogy a tárgyakra hatást gyakorol. Vágy teljesítő játékok. Szerepjátékok: orvosos a test megismerése. A szabály-játék fontos a társadalmi szocializációban, megismeri hogyan kell viselkedni adott társadalmi helyzetekben. A játék rengeteg féle módon játszható, de közösen meg kell határozni, szabályozni. A játék önismeret, vágy megjelenítés, ismeretek szerzése, feszültségek levezetése, belső megélések szabályozódása, emberi kapcsolatok alapelemeinek játékos, örömteli megismerése. Az ad biztonságot, ha ki tudom választani a sokból ami nekem kell. Rajzolás Célja az írás előkészítése, a bennem levők leképzése: ritmus, izommozgás, színek megismerése. Alap sematikus rajzok elejében. Fontos, hogy önmagát tudja kifejezni, ezért valamilyen módon próbálkozzon a saját képességei szerint. Megjelenik az érzékszervi összekapcsolás, anyagi megismerés, szín felismerés, sok kevés, térfogat tapasztalati úton történő megismerése: súly, idő, tér észlelés. Szándékosan emlékszik a tárgyakra, személyekre. 3-6 éves korra tehetők a pszichés betegségek keletkezésének okai. Képzelet: A valóság képi megjelenítése. A világról szerzett ismereteit elrakja az emlékezetébe, ezzel létrejön az emlékkép. Ezt használja föl a reproduktív és az alkotó képzelet. Ennek fejlesztésében a mesének van nagy fontossága, amihez természetesen kell a gyerek fejlettsége és tárgyi ismerete. Képzelet fejlesztése: Intenzíven képes össze nem tartozó dolgokat összehozni különösebb gátak nélkül. Mit közvetít a mese: Az életben, a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni és ez hozzá tartozik az emberi léthez. Ha kitart és szembeszáll a változatlan és igazságtalan megpróbáltatásokkal, győztesen kerül ki. A mese szimbolikusan közli a gyerek értelmi szintjén, hogyan lehet eljutni a felnőtt korba, leegyszerűsítve, lényegre törően. Leegyszerűsíti a világot, hogy érthetőbb legyen. Különböző megoldások elfogadására is felkészít. A főhős személyisége a lényeg, ennek a helyére képzeli magát, megéli a felnőtté válás folyamatait. A mese előnye: A szereplők csak a legfontosabb tulajdonságokkal élnek, ezért egyértelmű, hogy kire akar hasonlítani. Az ember igényli a szeretetet. Fél attól, hogy semmibe veszik. Az ember szereti az életet és fél a haláltól. Ha sikerül kialakítani az igazi kapcsolatot, akkor minden félelme elmúlik. Mindezek mellett természetesen ott vannak a megtapasztalt saját élmények. Előrevetíti a mese a leválást a szülőről, az önálló életet, hogy tetteinkért vállaljuk a felelősséget.
Iskoláskor kezdete Iskolaérettség 6 éves korra nem azok a tulajdonságok vannak meg, amik az iskolás gyerektől elvárnak: mozgás, folyamatos manipuláció. Az iskolában ehhez képest: fegyelem kell, 45 perc egyhelyben ülés és folyamatos figyelés egy adott dologra, ami nem is biztos, hogy érdekli. Az iskolaérettséghez megfelelő fejlettségi szint kell Testi követelmények: A csontváz és az izomzat fejlettsége, erőssége, finom mozgásokhoz szükséges izmok megfelelő fejlettsége, főleg a mikromanipulációs mozgások terén. Érzékszervek épsége, beszéd érthetősége. Értelmi képességek: Megfelelőek legyenek, legalább 70-es IQ. < 25 képezhetetlen < 50 értelmileg akadályozott 50 – 70 tanulásban akadályozott 70 – 90 normál alacsony 90 – 110 normál átlagos 4
110 – 130 normál magas 130 < extrém magas Fontos az érzelmi érettség a kapcsolatok alakítása miatt. Logikus gondolkodás képességének kialakulása, fantázia, kitartó figyelem képessége, jó megfigyelő képesség, analizáló és szintetizáló képesség, közösségi tudat megfelelő foka. Szocializációs tulajdonságok fejlettsége, beilleszkedési képesség, a közösség elfogadása, az egyéni tulajdon tisztelete, a másik személyiségének tisztelete. Tisztában kell lenni vele, hogy a szeretett személy kedvéért tanulunk, mint gyerekek. Óvodában, iskolában: el kell viselni, hogy távol van a gyerek a szeretett személytől. Ezért kötődik a gyerek főleg az alsó tagozaton a tanítóhoz, már amennyire az engedi. Igazából 10-14 fő az akihez érzelmileg tudunk kapcsolódni egyszerre. A gyermeknek el kell viselni az idegeneket, akár a több tanárt is, ugyanígy a tömeget is, például a több száz fős iskolát. Meg kell szoknia a nagy zajt, a zsivajt, a többi futkározó gyereket és főleg a nagyobbakat. Önmagára kell vigyáznia, nincs aki felügyelje. Meg kell tanulnia a kritikát elviselni, változó mennyiségű dicséret mellett, és akkor is kell tanulnia, ha ezért nem kap semmilyen dicséretet, nem ösztönzi semmi és senki. Ez azért is probléma, mert eddig szinte csak folyamatos dicséretben részesült és a legnagyobb kritika az volt, hogy nem kapott dicséretet. Jórészt azt csinálhatta, amit szeretett. Meg kell szoknia, hogy a dicséretet szóban kapja, és nincsen hozzá testi érintés. Egyedül kell dolgoznia, ki kell fejeznie szavakban, hogy mit szeretne. Összes szükséges készség és képesség birtokában önállóan önmagát kell ellátnia. Önállóan kell tevékenykednie, ne kelljen állandóan bíztatni. Szülőknek meg kell tanítani a kívánságok, szükségletek kifejezésére, kimondására. Önállóan gyakorolja a különböző képességeket, ezért kell önállóságra nevelni. Támasszunk teljesíthető követelményeket, hogy önmaga is rájöjjön képes megtenni. Beilleszkedés az iskolába: Érzelmi pótlék, vigasztaló tárgy bevitele. Szülő érje el, hogy a gyerek azokkal játsszon, akikkel az iskolában együtt van és alakuljon közöttük ki igazi érzelmi kapcsolat. A többi gyerek kritizálni fogja, ezért reális önismeretre van szüksége, hogy ezt elbírja viselni. Egyedül tudjon játszani, csöndes és zajos játékok is legyenek. Képes legyen kivárni a sorát, azaz legyen türelme, hiszen nem csak ő van az iskolában. Nem mindegy, hogy milyen iskolába milyen gyereket adunk, egyes képzési formára alkalmatlanok a gyerekek.
Kisiskoláskor Kommunikációs ismeretek: Ki tudja fejezni az érzelmeit, logikai döntéseket tudjon hozni, agresszió és konfliktus kezelés, erkölcsi és etikai kérdéskör nem alakult ki egyedül. A saját nemi szerep gyakorlása. Függ attól, hogy a családban milyen neműként éli meg. Függőség a szülő és a pedagógus felé, ekkor lehet még tanulni önállóságot, úgy hogy respektálja az elvárásokat. Elkezdjük megkövetelni a felnőttes beszédet, ismeretek körét, kialakul az irodalmi nyelv használata. A kortársak felé irányultság erősödik, miközben lazul a családi kapcsolat. Fontos megtanulni az agresszió kezelése a kortárs csoportban. Fizikai adottságok változása: Magasság, testsúly nő, arányosabb testforma alakul ki, izomzat megerősödik. A sport tevékenységek kezdete, amivel harmonikus testalkat alakul ki. Idegrendszeri változások, mozgáskoordináció javul, finommotoros koordináció fejlődik. 10 év végén elkezdődnek a hormonális változások, elsősorban a lányoknál. Kialakulnak a másodlagos nemi jellegek. Fejlődik a személyiség: Nő az objektivitás fontossága, az én tudat fejlődik, a külvilág felé fordul, ismeretek, érdeklődési körök bővülnek. Ez a második miért korszak, amire objektív válaszokat vár. Érdeklődik a jelenségek után, keresi az összefüggéseket. Ösztönző válaszadásra van szüksége. Erősödik a szándékos figyelem, hosszabb ideig tart és egyszerre több dologra is kiterjed. 7 éves: 1 dologra 9-10éves: 2-3 dologra felnőtt: 4-5 dologra figyelem: 5-7 éves: 15 min 8-10 éves: 20 min 10-12 éves: 25 min Az eddigi globális észlelést a részletek és az egész viszonya követi, barkácsolás, szerelés, használható eszközöket készít. Előtérbe kerül a tárgyi érdeklődés és a szándékos figyelem, valamint az elemeire bontó, konstruáló elemzés, ezzel együtt javul az emlékezet. 5
Van mihez kapcsolni a dolgokat, mert vannak ismeretei és az információval a képzelet kezd valamit, azt alkalmazza. Az ember a képzeletben fogja a legtöbb ismeretet megszerezni, ami emlékképekre támaszkodik, ebből tud újat alkotni, ami kell a tanuláshoz és ezt alkotó képzeletnek hívjuk. Az elvont problémákat fogalmi síkon oldja meg, hiszen bele tudja képzelni magát a másik helyébe. Ezzel megszűnik az én központúság és létrejön a társas kapcsolatok igénye. Megkezdődik az erkölcsi fejlődés, rájön, hogy ami neki jó, az másnak lehet hogy rossz. A saját ítélet határozza meg mi a jó. Függetlenedik a felnőttektől, kialakulnak a normák, a viselkedési szabályok. Megnyilatkozásai szélsőségesek, nincsenek árnyalatok, túl nagy az igazságérzete. Ezért a helyes viselkedés erkölcsi normáját meg kell tanulnia, és magáévá kell tennie, mert a gyerekek szókimondóak. Kortársi kapcsolat: El kell sajátítani a saját nemére vonatkozó ismereteket. A kortárs csoportoknak kemény szabályai, rítusai vannak. A fiúknál főleg a testi erő bizonyítása a fontos, a lányok a páros csoportokat szeretik.
Serdülőkor és ifjúkor Gyermekkorból a felnőttségbe átmenő bonyolult lelki korszak. Az acceleráció korán elindul lányoknál már 10-11 éves korban, de elhúzódik 20-30 éves korig. Ebből a folyamatból következik, hogy a szülőktől való függés és elválás libikóka szerű állapot. 6 éves korig nagyjából a személyiség fejlődése véget ér ezen csak cizellálni lehet. Első része: serdülőkor elején a testi és pszichés fejlődés fizikai változások, lelkileg viszont gyerek marad. Minél nagyobb a különbség a test és psziché között, annál nagyobb a lelki törés. Pszichésen a fejlődés nem egyszerre történik minden területen, az egyiken jól működik, a még nem. Hormonális változás ingerlékennyé teszi, ezért utólag nem tudja miért reagál úgy, amennyiben ez elhúzódik akkor állandósul benne. Közben nyitott a világra és mindent ki akar próbálni, de még nem érett a társkapcsolatokra. A kezdeti önállósodás csúcsosodik. Egyik helyen díjazzák, a másikon letörik az önállóságát. Bizonytalan a döntéshozatalban, mert nincsenek tapasztalatai. Szülők, testvérek és önmaga számára kritikus időszak. Meg kell találni a hangot vele, a gyeplőszár lazítását, hogy otthon maradjon. A gyereknek elmegy a kedve a felnőtté válástól. Mennyit engedjek be a világból és ezzel mit kezdjek. Kevés mintát lát arra, hogyan oldjuk meg a problémát. A család a dolgok sokféle megoldását, több féle megközelítését biztosítja, közös konszenzus meghozása, hogy mindenkinek a lehetőségek szerint jó legyen. Lényegében kialakul a kíváncsiság, hogy ki vagyok én, meg tudom-e magam fogalmazni, aki én vagyok az kellek-e valakinek. Most kell kipróbálni, amit felnőtt korban rosszul csinálhat. Kap-e választ a problémáira, meg meri-e kérdezni azt. Ki vagyok? Honnan jöttem? Mit hoztam magammal? Mennyit érek? Mire vagyok képes? Kik azok akik engem ebben támogatnak? Kiket segítek én a változásban? Mit miért akarok? Miért akarok az lenni ami? Nem tudja összerakni magát a részletekből. A jövőbeni célját nem tudja megfogalmazni, vágyak vannak, de konkrét célok nincsenek, mert nincs meg , hogy mire képes. Nem tudja az egyes szükségleteit, igényeit leadni a megszokotthoz képest, ezért biztosítani kell, hogy meg tudja önmagát alkotni. Az önállóságra nevelés: a gyerekben levő készségeknek helyet adok, megerősíteni és biztosítani a lehetőségeket, de nem helyette dolgozok. A testi változások szintjén is konfliktusokat él meg. Attól függ, hogyan és miképpen van megelégedve a testével, ez meghatározza az önértékelését. A szülő, vagy egy példaképről veszi a mintát, ami meghatározza metakommunikációs mintáit. Igazából nincsen akivel beszéljen. A fiúk nem mernek a lányok felé fordulni, nyitni és viszont. Ezért segíteni kell a két nem egymás felé fordulását. Meg kell tanítani felelősséget vállalni a tetteiért, előre kell gondolkodni, hogy ne sodródjon el a valóságtól. Kortárscsoportok szerepe az önállósodásban A csoport hierarchiában kell beletalálni, ami egy lazább kapcsolat, mint a család. Mi az amit oda bevisz, amit átad a csapatnak és ahova bekerül, az mindig egy visszajelzés önmagáról. Vevő lesz-e rá a csoport? Együtt létre rá kell hangolódni pl. játék, közös tevékenység, azért jövünk össze, hogy jól érezzük magunkat. A közös élmények és programok, segítségével a kapcsolatok érzelmi szinten is megerősödnek. Egy-egy ilyen alkalommal kipróbálhatják magukat, ami még inkább csoporttá szervező őket, miközben változhat a felhozott érték, sőt még a hierarchia. A nagy kalandok korszaka, világgá indul akár magától is, ezért táborba kell vinni, küldeni, hogy kipróbálhassa testi teljesítőképességét. Fontos a feladat helyzet megoldása, amikor van tétje, ezért munkát kell 6
megkövetelni tőle, a felnőttekhez hasonló követelményszinten. Élje meg mit jelent azt megtenni, tanulja meg a munka értékét. Ezek a csoportok szubkultúrák is lehetnek, azonos érdeklődés, elv, hit és ehhez kapcsolódó közös tevékenység, kell egy csoport! Ekkor már a társadalom is ellen szólhat és akkor már a társadalom ellen is szól. Szocializációs mintákat, viselkedési szabályokat, más gondolkodási módokat sajátít el, megtanul elfogadni, élni a lehetőségekkel egy bizonyos korláton belül. Minden szükségletnek meg van a kielégítési módja és színtere és erre jók a kortárs csoportok. A barátságok kialakulása Érzelmi támasz, biztonság, számítanak rám, hiányzok valakinek, ami érzelmi biztonságot ad, van kihez menni. A többiekkel kell a kapcsolatot ápolni és nem a párommal. Más a barátság és más a partner kapcsolat, ezt kell tudatosítani. Barátságot a sex és a távolság ronthatja el, minősítheti le. A barátságra viszont szükség van az élet átvészeléséhez. A sex akkor jelent élményt, ha megengeded magadnak, hogy örömöt jelentsen. Eltartani a családot, megtartani a világban, ami nem feltétlenül a pénzt jelenti. A férfi a biztonság a külvilággal szemben. Leválás érzelmileg a szülőkről folyamatosan A leválásnál azt éljük meg, hogy más kapcsolatokban hogyan tudom az otthon megtanultakat alkalmazni. A családi kötöttségekből kilépve, kapcsolatok építése, ezzel megkezdődik a leválás. A gyermeknek egyre növekszik azon területeinek száma, ahol önállóan dönt, amiért a felelősséget vállalja. Állandó konfliktus helyzet a jellemző a serdülő és a felnőtt között. Ki leszek én? Ez a kérdés belső szorongást okozhat. Sikerül-e végrehajtani amit elképzeltem? Hogyan tudja a serdülő saját vágyait érvényesíteni a szülőkével szemben. Különböző pszichés anyagokhoz való viszony, kipróbálná a kábítószert kb 90 %. Ekkor már a szülő általában nem tud semmit sem tenni. A tiltás a legkevésbé elfogadható ebben az időszakban. Belső indíttatásból merje vállalni önmagát és ennek érdekében tegyen. Önértékelés képessége kialakuljon, tudom hogy ezt én így látom és nem kell mások véleményét ráerőszakolni, vagy konszenzusra jutni. Ehhez sok tapasztalat kell és ez az ifjúkorban erősödik igazán meg. Szükségleteit egyértelműen megfogalmazza, maga akar dönteni, de ahhoz a kudarc tűrő képességének nőni kell. Önmaga felé kritikussá válik. Másoktól, kívülről kap visszajelzést önmagáról. Alá fölé rendelt helyzetből az egyensúlyú felé elmenni: a másik tisztelete, másképp gondolkodik, kivel hogy tartok kapcsolatot, ezekben én döntök és elfogadom a mások döntését. Felnőtt korra való megérés Egyedül, vagy a partneremmel meg tudom csinálni az életemet. Tud alkalmazkodni és ő is úgy tud élni, hogy mások is tudjanak kapcsolódni hozzá. Aki jó belső szabályozottsággal rendelkezik már kisgyermekkorában, annál nem olyan éles az a probléma, mert tudja mit tud. Felnőttnek lenni nem életkor kérdése! Szülői házból elindul kifelé a partner kapcsolat felé, a család alapítás felé. Tapasztalatok összegzése, mérlegre teszi értékeit. Probléma: 1, túl korai önállósodás, túl laza szülői kötelék, ehhez érzelmileg már korábban levált, a kortársaiban keresi a szülőpótlékot, vagy éppen a saját csapatát alkotja meg. 2, sikertelen önállósulás, túl erős szülői kötés, anyáskodás és uralkodás is. Pszichosexuális fejlődés Szexről beszélni tabu: csak rövid tiltó mondatokban pl a fiú nem sír, a lány babázik. Hogyan kommunikálják a gyerek nemét és milyen tartalommal jelenítik meg. Nagy hiányosságok vannak ezen a téren. Milyen érzelmi szükségletet ad meg a sexuális kapcsolat, milyen szélességű ez. Sex együttléten kívüli kapcsolatban levő együttlét, érzelmileg hangol rá a sexuális életre. Ehhez minta az azonos nemű felnőtt pl: ruhák viselése. Nemi identitás, ehhez meg vannak-e bennem a dolgok érzelmileg. 1, együttlét az anyával: szoptatás, simogatás. Differenciálódik a két szülővel a kapcsolat. Lány és apa sex nélküli elfogadás és öröm szerzés. Biológiai érés és biztonság, ez az induló kapcsolat bizalmi alapja. 2, óvodában közeledés a másikhoz. Intimitás öröme, együtt játszás papás mamás, bizalom vagy zárkózottság alakul ki. érzelmi állapotokat kimondani, adni és kapni. 3, serdülő korban ezek az igények átmennek a kortárs csoporthoz, valódi kapcsolatokra tevődik össze. 4, házasságra való érettség elérése, gyerek születés, kölcsönös normák kialakítása, a másik fél elfogadása, nyílt kommunikáció. 7
Felnőttkor Időstruktúra: be tudjam határolni az időmet, ki tudom-e használni. Fel tudom-e más előtt önmagamat vállalni. Milyen módon tudom az én üzenetemet átadni a másiknak, hogyan tudom megmutatni személyiségemet. Félek-e megmutatni magam, bízom-e a másikban, hogy figyelni fog? Mindezen kérdések megválaszolásához önmagamból indulok ki. „kis embernek kell nagy íróasztal”. Milyen szabályokat és elvárásokat közlünk az emberekkel. A környezet inspirálhat arra, hogy lelki munkát végezzek. Ahol vagyok, ott vagyok teljes szívemből! Önmagamat vállalni, a folyamatban azt veszem elő, amire ott szükségem van. Önmegvalósítás színtere Ezt kell megalkotni a saját értékeimből. 1, társadalmi és közéletben: értelmiségi szint, szakma, politika. Adott társadalmi közegben hová helyezi el magát. Van aki anyagi ekzisztenciában. Több rétegűen helyezi el magát. 2, foglalkozás, pálya, munkahely: belső indíttatás, életcél, anyagi jólétet biztosít. 3, családi és kapcsolat rendszere: családalapítás, család érzelmi és gazdasági közösség, vérszerinti kapcsolat, két rokonság találkozik. Szülővé válás: amikor megszületik és amikor ténylegesen szülő leszek. Szülőkről való gondoskodás. Allport: az érett személyiség tevékeny ura környezetének és képes arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát. A benne zajló érzelmi folyamatokat képes lekommunikálni. Erikson: minden fejlődéslélektani életszakasznak meg van a központi érzése. Csecsemő: alapvető bizalom. Kisgyermek: autonómia, saját magamat képes vagyok szabályozni. Óvodás: játékok kora, szabályok, szerepek, és az ebből kialakuló kezdeményezőképesség. Iskolás: szorgalom, hatékonyság, kompetencia arról hogy az én hatásköröm meddig tart, mire vagyok képes. Serdülőkor: én azonosság „én ki vagyok”, személyes indíttatás. Fiatal felnőttkor: intimitás, a közelség, meghittség magalkotása. Felnőttkor: utódokról való gondoskodás, így biztosítja a világ további folyását. Időskor: bölcsesség, élet elfogadása, megbékélés önmagunkkal és a világgal. Érett felnőttkor kritériumai Maslow 1, valóságot úgy észleli, hogy törekszik a számára legkifizetődőbb viszonyt kialakítani. 2, elfogadni és elfogadtatni önmagunkat és elfogadni a természetet. 3, spontaneitás, természetesség, belőlem jövő késztetés, élmények gyűjtése, megélése. 4, feladat központúság, kitartás, feladat végzés, igazi problémák megoldása. 5, távolság szabályozása, magánéletben egyenrangú kapcsolatok létrehozása. 6, világra való nyitottság, tapasztalat szerzés. Allport 1, meghitt viszony másokkal, meghitt kapcsolat, szükséges tér adása, egyensúly érzelmek adására és kapására. 2, érzelem biztonság, nem esik végletekbe, tolerancia, türelem. 3, valósághű észlelés, jártasság, készség a világban való eligazodás, mindennapi problémák megoldása. 4, önismeret, humor, képes kívülről látni magát. Valaminek az értékét akkor tudjuk meg, amikor nincs. 5, az a hit meg van amire fölfűzi az életét, filozófia: én és a világ egységes egész, ez a világgal egységesítő filozófia. 6, aktív alakítás résztvevője önmagának és környezetének. Kritikus élethelyzetek Ezek azok a helyzetek, amiben a magunkkal hozott értékeinket érvényesíteni, aktivizálni tudjuk, ezek azok amik a személyiség harmóniáját megbonthatják, és így megbetegíthetik.
8
1, Házasságkötés: két különböző érettségű, kultúrájú ember egy életközösségben akar élni. Formailag és tartalmilag is leválunk a családról, új életszituáció jön létre, mindenki úgy csinálja ahogy tudja. Olyan helyzetek sorozatával találjuk magunkat szembe, amik új megoldási módokat kívánnak, de csak a hozott megoldási módot tudjuk ráhúzni, ez pedig konfliktushoz vezet, amit meg kellene oldani, kritikus kapcsolatban ez az összecsiszolódás. Mi motiválja a párválasztást: otthonról el akar jönni. A pár választásban a szülők hatása van, mert ezt hozzuk magunkkal. Viszonyulási módok jönnek velünk. Meg kell tanulni az együttélés kommunikációját. A törődés nem az, hogy meghallgatjuk a másikat a munkahelyről, hanem a közös programok. Építés helyett valami mást csinálunk. 2, Környezet, lakóhely változás: személytelenség esetén nem probléma. Akkor kritikus, ha veszteséggel jár együtt, megszakadnak kapcsolatok. 3, Első munkahely változtatás: kényszerből történik, munkanélküliség krízis helyzet, korlátozottság érzés. Felnőttkorban a betegségek oka a gyerekkori váltások: óvoda, iskola, serdülőkor, házasság. 4, Baleset, maradandó károsodással járó betegség: más irányba kell elindulni az önmegvalósításban, szűkülnek az élethelyzetek. 5, Gyermek születése: a hármas csoport hozza ki legjobban a konfliktusokat. Új feladatok, anyagi változás, eddigi figyelem a harmadik személyre irányul, azaz megváltozik az életsorrend. A nőknek is problémás ez a kor. Mennyire fontos a család ebben segíthet. 6, Válás: a dolgok nem működnek úgy ahogy kellene a mindennapok szintjén: vádaskodás, sértés, és az összes elfojtott sérelem a felszínre kerül. Érzelmi vesztés valamelyik félnél. Megkérdőjelezi önmaga értékességét, a valóság észlelés súlyos hátrányt szenved. A gyerekek számára nehezen érthető a helyzet. Van aki szenvedély betegséget választ magának. Munkába fojtja bánatát. Étkezési zavarok alakulnak ki, önsors rontó tendenciák. Új értelmezési keretet ad, újragondolás és pozitív változás lehetőségét is adja. 7, Gyerek halála, hosszú távú betegsége: van ahol ez összehozza a családot, megsokszorozza az energiákat. 8, Szülők halála: amikor a szülő meghal, a gyerek akkor válik felnőtté. Ezzel kapcsolatos bűntudatok, bűnbak keresés, komoly problémákat okozhat. Nem készül rá. Családon belüli elmagányosodás. Kialakulnak az elhúzódó gyász betegségek, ami önmaga büntetése. (Mivel ilyenkor nem engedi el a hozzátartozó lelkét, ezért szerintem azt is „bünteti” valamilyen formában, hiszen nem hagyja fejlődni. a leíró) 9, Élettárs elvesztése: főleg a gyerekek kirepülése után jelent problémát, sok bűntudat kapcsolódik hozzá. 10, Gyerekek kirepülése: a klimax-szal jár együtt többségében. Önkéntelenül mérleget készít, több van mögöttem, mint előttem. Nagyobb krízisek nélkül nem zajlik le. Férfiaknál a potencia, a teljesítmény érzés a fontos. 11, Az unoka megjelenése: bebiztosítja a boldog öregkort. Természetesen befolyásolja, hogy milyen mintát hoztunk és milyet erősítettünk meg magunkban, ettől függ hogyan tudjuk megoldani a problémákat és ezt örökítjük a gyerekeinkre. Szocializációs folyamat Ezen belül megismerni azokat a szabályokat, normákat, értékeket, környezetét és annak elvárásait, hol mit lehet csinálni. Kapcsolat felvétel, lezárás módjai. Konfliktus kezelés módjai. Minden tudást, amely az emberek közötti egymás mellett élésben szükséges, ez az egész életben folyik. Elvárásoknak megfelelés. Fölé és alárendeltség. Szerepek megtanulása: viselkedési és nemi. Miközben meg kell őrizni önismeretét, önbecsülését. Hogyan lehet érzelmeit kisajátítani, venni? A szocializáció színterei: elsődlegesen a család. másodlagosan intézmények (óvoda, iskola), munkahely, házasság. Szocializáció: minta utáni tanulás, amely emberek közötti kapcsolatban jön létre. Vannak kitüntetett személyek, melyek lerakják ennek alapjait bennünk. Különböző mintákkal találkozunk, akik valamilyen módon példát mutatnak. Felnőttként mindig a gyerekkori minták előkerülnek. Mivel a mindennapi életünkben kevés a kapaszkodó, ezért visszalépünk az alapokhoz: családfa kutatás, misztikum. A szocializáció mindennapi életekben jön létre. Egyrészt értékek tanulása, magunkévá tétele. Másrészt hiteles minta is arról amit csinál, hogy annak örül-e, belső hitelessége, átélése a fontos. Engedelmességre nevelés: aki a világ számára engedelmes, az soha nem lesz önálló. A büntetéstől egyetlen gyerek sem lesz jó, ha mégis, akkor magától is az lett volna. A szocializáció során: a jót kell 9
jutalmazni. A gyerek azt tanulja meg amit tapasztal, nem azt amit mondunk neki. A jó szülő megkérdezi a gyerektől mi a jó neki. A felnőttkori hobbyk kiegészítik az ember tevékenységét. Reklám helyes értelmezése. Nem úgy megy át, ahogy kellene, olyan gyors, hogy nem tudjuk megérteni mit akar és megvesszük azt is, amire semmi szükség.
10