Fejlődéslélektani alapismeretek Bettelheim: Mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek Hildegrand: Félúton Kübler Ross: A halál és a hozzávezető út Mérei – Binet: Gyermeklélektan Fejlődés feltételei: külső és belső Külső: környezeti tényezők, természeti és társadalmi tényezők. Belső: veleszületett adottságok Anatómiai: idegrendszeri, biológiai, pszichés fejlődési adottság Fiziológiai sajátosságok: érzékszervek állapota, neuroendokrin rendszer állapota. Tapasztalatok útján kialakuló: szerzett tapasztalatok, személyiség vonások megerősödése, vagy leépülése. Az a fontos, amelyik erősebb hatással bír, hiába van meg a tehetsége, ha a környezet nem adott hozzá, nem erősíti tovább. A fejlődés mindig interakcióban jön létre a környezettel. Idegrendszeri érés kell hozzá, hogy meg legyen az alapja hozzá és így fejlődik, amely új alapot hoz létre. Azaz a fejlődés és az érés egymással kapcsolatban vannak.
Életszakaszok Születés: A létfeltételek teljes fordulata, amely akkor következik be, amikor a magzat alkalmas a változás elviselésére, illetve a szükségletévé vált a változás. Születés önmagában traumatikus, egy krízis állapot. Ez meghatározó a világ és a gyermek között, ettől fogva másképp kell életben maradni, azaz elkezdődik a megoldásra való tanítás. Problémák okai lehetnek: születési sérülések, magzati élet károsodásai, magzati lét és az anya magzat viszonya meghatározó, mert már itt előfordulhatnak konfliktusok pl. nem várt terhesség. Újszülöttkor: Az újszülött viszonyulását a külvilághoz: a környezeti hatások változtatják. Az újszülöttnek globális reakciói vannak, azaz egész testével reagál. Feltételes reflexek működnek benne: szopómozgás, ami az élethez alapvetően fontos, ezekkel hat a világra és a világ is hat rá.
Csecsemőkor: 6-7 héttől 1 éves korig. 6 hónapos korig minden bevésődik a gyermekbe (inprinting), és azt hordozza magában. A pszichopátia keletkezését az első hat hónapra teszik, az ilyen beteg nem tud differenciákat tenni. Vannak spontán velünk született képességek pl. kapaszkodás. Látás és kézmozgás összerendeződése, eddig kell a kapaszkodási reflex, de előjön később is pl. főnöki székbe kapaszkodás. Átkarolási reflex: a fül mellé ráütünk és átkarol a baba. Első 6 hónap: szükségletek kielégítése és gondozás. Az embernél a leghosszabb ez az időszak, amire a gyereknek szüksége van, mert különben anya nélkül elpusztulna. Biológiai szükség helyzetek vannak, ezek cselekvésre késztetnek. A szükséglet kielégítés 4-6 hónapos korig rendkívül fontos. A gyereket meg kell tanítani, hogy együttműködést alakítson ki a környezetével, saját szükségleteit jelezze. A felnőtt van a gyerekért, és nem kell ráerőltetni az akaratunkat, bízni kell benne, tudja, mire van szüksége. Anya-gyerek kapcsolat: Alapvetően ösztön helyzet, de ennek vannak biológiai alapjai, pl. kitolás utáni örömérzés. A műanya mindent meg tud adni, kivéve az érzelmi plusszt: a biztonságot, ami a szeretet alapja. Félelmükben az anyához mennek a gyerekek, ezzel tanulják meg a vészhelyzet kezelését. A műanya viszont nem adja meg az élő visszacsatolást. Leválási idő kb. 2 éves korig. A műanyánál nincsen leválási idő, mert nincsen kötődés.
1