BIO BIO
NN
uno ‘Azelpds’ Almeida tem formação em multimédia, fotografia e jornalismo. Commultimédia-művészetet, uma estética pessoal uno „Azelpds” Almeida vincada, busca aés harmonia sensibilidade fényképezést újságírástentre tanult. Sajátos artística eesztétikai funcionalidade, movendo-semely por több áreas művészeti artísticas látásmódjában, distintas. ágra is kiterjed, az összhangot keresi az érzékenység és a funkcionalitás között. De certo modo, é uma espécie de anomalia e um segredo mal escondido. A residir actualmente em Lisboailletve (Portugal), Bizonyos szempontból egyfajta anomáliát, egy viveu entre 2012 etitkot 2014 em aBudapeste (Hungria) e, em rosszul rejtegetett képez portugál fotóművészetben. 2013, a publicação do livro Eyemazing - The New 2012viu és surgir 2014 között Budapesten élt, jelenleg Lisszabonban Collectible Photography, editado Thames & Hudson, lakik. A Art Thames & Hudson kiadó pela gondozásában, 2013emban que megjelent figura comoEyemazing o único fotógrafo ao lado Art de - The português New Collectible artistas conceituados como egyetlen Sally Mann, Isa Marcelli, JoelPhotography című album portugál fényképésze, Peter Witkin, AntoineIsad’Agata. olyan nevekMichael mellett,Ackerman mint SallyouMann, Marcelli, JoelPeter Witkin, Michael Ackerman vagy Antoine d’Agata. Até à data, as suas fotografias foram exibidas na Hungria, naKépeit CroáciaMagyarországon, e em diversos locais de Portugal. Em és Budapeste, Horvátországban számos colaborou com ohazájában Centro de Portugáliában Língua Portuguesa Instituto alkalommal is do kiállították. Camões (comoa viria, mais tarde, a fazer também em Budapesten Camões Intézet Portugál Nyelvi Központ, Zagreb), a Embaixada de Portugal e a Universidade a Portugál Nagykövetség, valamint az ELTE ELTE. BTK Participou em revistas culturais, livros de poesia e Intézet foi um munkatársaként dolgozott, de a zágrábi Camões dos artistasis seleccionados para aMűvei 7.ª edição do ‘Festival részére készített munkákat. folyóiratokban és Online de Artes Digitais (FONLAD)’ ekiválasztott para a ‘IVművészként Edição da verseskötetekben is megjelentek, Bienal Porto (Madeira) - Mostra Internacional de részt devett a Santo ‘Digitális Művészetek Online Fesztiválján Arte Contemporânea’, parte dosBiennálé finalistas (FONLAND)’, a ‘IV. assim Porto como Santo-ifez(Madeira) – noNemzetközi concurso internacional ‘PhotoCity 2013’. valamint Alguns dos seus Kortárs Művészeti Fesztiválon’, bejutott trabalhos já apareceram capas döntősei de livros eközé. de discos a 2013-as ‘Photocity’ em pályázat Munkáie uma das suas curtas-metragens foi seleccionada para o ‘II megjelentek könyv- és albumborítókon, egy rövidfilmje Festival Curtas-Metragens Valadares’Rövidfilmfesztivál (onde conquistou pedigdeszerepelt a‘ II. de Valadaresi uma menção honrosa) a edição de 2011 ‘Festival programjában (ahol eapara legjobb alkotások közé do sorolták) és Silêncio’. a 2011-es ‘Silêncio fesztivál’ programjában. Actualmente abraçaprojekten diversos dolgozik, projectos, melyek amiúdenagy ligados à Jelenleg számos része fotografia e, nesse âmbito, um dos Ezek seus objetivos a fényképezéshez kapcsolódik. közül az passa egyik, pela egy edição de um livro sobre Hungria. Magyarországról szóló akönyv és fotóalbum terve. Site: http://nunoalmeidaportfolio.weebly.com
MAGYARORSZÁG: HUNGRIA: UMA VISÃO EGY POÉTICA KÖLTŐI VÍZIÓ
K F
ét év Budapesten 2012 és 2014 között. A kiállított képek ebből a tapasztalatból születtek, de ezaaviver két év mint egyentre egyszerű lehatárolás. oram dois anos emtöbb Budapeste, 2012időbeli e 2014. A géneseSokkal desta inkább az első sokkhatások, az apróA inocência részletek exposição parte daí,pillanatok, mas não se aficakulturális pela mera referência temporal. felfedezésének ártatlansága, a csodálat, amivel amikor, da descoberta associadatisztasága, aos primeiros momentos, os szembesülünk, choques culturais, os hagyjuk, hogy elringasson egyque város lélegzetének ritmusa, amelynek így részévé is pequenos detalhes, o encanto se começa a revelar quando nos deixamos embalar válunk. pelo respirar da cidade e nos tornamos parte dela. történelmet mindenhol lehet házak falain, a múzeumszerű temetők titkaiban ÉA possível sentir a História emérezni. todo oAlado. Nos edifícios, nos mistérios e silêncios dos és csendjében, buszokon és amuseus, villamosokon, és főleg az embereken – a szemekben, cemitérios que amais parecem nos transportes públicos e especialmente nas amik mindent azoknak az nas embereknek a mély sebein, akikdenehéz pessoas – noselárulnak olhos queés dizem tudo, marcas profundas na pele quemidőket viveu éltek végig, de nem félteke semmit sem durante períodos difíceis persistiu emújrakezdeni. começar de novo. Elkezdtem történeteket erről a tapasztalatról, és nem csak Magyarország Começam a escrever-seírnialgumas histórias relacionadas comazért todamert esta experiência, rejtély portugálok és a élegtöbb számára világon, haneme azért hogy não só aporque a Hungria ainda ember um mistério paraa os Portugueses para is, grande meg tudjak osztani látásmódot, ami egyszerre viselique magán a parte do mundo, masegy também pela partilha de uma visão cruza aas költőiség, linhas entre fotódokumentarizmus és aDepressa fotózsurnalizmus jegyeit. A történetek gyorsan kiterjedtek o poético e o jornalístico. as narrativas se estendem a outras cidades, para más városokra, országra, emberekre és megszületett egya könyv ötlete, todo o país, paraazasegész pessoas, para aaz ideia de organizar um livro sobre Hungria com melynek alapjait a szövegek és a számtalan fotó képezi. esses textos e comezek as muitas fotografias que se tiram. Ez aexposição kiállítás egy kis szeletét mutatjaolhar be egy szavakból több como ezer Esta representa um pequeno sobrevégtelen um projecto que se és afigura fényképből álló, Nem más,demint egy személyes napló, az megalómano, comhatalmas palavrasprojektnek. sem fim e milhares fotografias. Uma espécie deidőben diário elveszettcom bejegyzésekkel, egy esztétikai melycada egyrevez inkább pessoal registos perdidos no tempo,szemléletmód fruto de umagyümölcse, estética que mais az álmok a saját országunkban felfedezhető dichotómiák felépróprio terel. país. A Régi nos remeteéspara os sonhos e para as isvárias dicotomias presentes no O az Újjalnamora lép szövetségre, impozáns épületek dekadens házakkal Antigo com o Novo,aza amálgama de arquitectura imponente quekeverednek, se permite a hagyományok sokdehelyen kaotikusaerejű, gondos conviver com outras pendorösszeolvadnak decadente, as atradições colidirem com akreativitással, criatividade legyen szó caótica akár boltokról, akár kávézókról; magyar emberek inovadora, e cuidada quekocsmákról, transborda vagy na decoração de amuitos locais, sejam komolyságát tompítja a sétáltatott kutyák a keverék eles lojas, cafés ou bares, a seriedade quekedvessége. é atribuída Ez aos Húngarossokszor e que furcsának se esbate és értelmetlennek tűnik,a de pont dos ezért leszcom Magyarország, olyan hely, ahol időre quando olhamos para doçura cães que muitos seegy passeiam. Por vezes tudo van észükségünk, kell szakítanunk rohanó isto estranho e meg não parece fazer sentido, mas életünket, também é ahhoz, essa a hogy razãobele pela tudjunk qual é kóstolni részletek nektárjába meglássuk ami az para egyértelmű dolgok um país aque necessita de tempo,és,dehogy pausas na vidaazt, apressada bebermos do mögött dos rejtőzik. néctar pormenores e olhar além do óbvio. a kiállítás egy portugál sajátos, költői látásmódját Magyarországról. ÉEzuma visão muito própria,ember poética, de um Português sobretükrözi a Hungria. Um romance Egy végtelen szenvedély. sem final definido.
BIO
N
uno „Azelpds” Almeida multimédia-művészetet, fényképezést és újságírást tanult. Sajátos esztétikai látásmódjában, mely több művészeti ágra is kiterjed, az összhangot keresi az érzékenység és a funkcionalitás között. Bizonyos szempontból egyfajta anomáliát, illetve egy rosszul rejtegetett titkot képez a portugál fotóművészetben. 2012 és 2014 között Budapesten élt, jelenleg Lisszabonban lakik. A Thames & Hudson kiadó gondozásában, 2013-ban megjelent Eyemazing - The New Collectible Art Photography című album egyetlen portugál fényképésze, olyan nevek mellett, mint Sally Mann, Isa Marcelli, Joel-Peter Witkin, Michael Ackerman vagy Antoine d’Agata. Képeit Magyarországon, Horvátországban és számos alkalommal hazájában Portugáliában is kiállították. Budapesten a Camões Intézet Portugál Nyelvi Központ, a Portugál Nagykövetség, valamint az ELTE BTK munkatársaként dolgozott, de a zágrábi Camões Intézet részére is készített munkákat. Művei folyóiratokban és verseskötetekben is megjelentek, kiválasztott művészként részt vett a ‘Digitális Művészetek Online Fesztiválján (FONLAND)’, a ‘IV. Porto Santo-i (Madeira) Biennálé – Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztiválon’, valamint bejutott a 2013-as ‘Photocity’ pályázat döntősei közé. Munkái megjelentek könyv- és albumborítókon, egy rövidfilmje pedig szerepelt a ‘II. Valadaresi Rövidfilmfesztivál’ programjában (ahol a legjobb alkotások közé sorolták) és a 2011-es ‘Silêncio fesztivál’ programjában. Jelenleg számos projekten dolgozik, melyek nagy része a fényképezéshez kapcsolódik. Ezek közül az egyik, egy Magyarországról szóló könyv és fotóalbum terve. Weboldal: http://nunoalmeidaportfolio.weebly.com
MAGYARORSZÁG: EGY KÖLTŐI VÍZIÓ
K
ét év Budapesten 2012 és 2014 között. A kiállított képek ebből a tapasztalatból születtek, de ez a két év több mint egy egyszerű időbeli lehatárolás. Sokkal inkább az első pillanatok, a kulturális sokkhatások, az apró részletek felfedezésének ártatlansága, tisztasága, a csodálat, amivel szembesülünk, amikor, hagyjuk, hogy elringasson egy város lélegzetének ritmusa, amelynek így részévé is válunk. A történelmet mindenhol lehet érezni. A házak falain, a múzeumszerű temetők titkaiban és csendjében, a buszokon és a villamosokon, és főleg az embereken – a szemekben, amik mindent elárulnak és azoknak az embereknek a mély sebein, akik nehéz időket éltek végig, de nem féltek semmit sem újrakezdeni. Elkezdtem történeteket írni erről a tapasztalatról, és nem csak azért mert Magyarország rejtély a portugálok és a legtöbb ember számára a világon, hanem azért is, hogy meg tudjak osztani egy látásmódot, ami egyszerre viseli magán a költőiség, a fotódokumentarizmus és a fotózsurnalizmus jegyeit. A történetek gyorsan kiterjedtek más városokra, az egész országra, az emberekre és megszületett egy könyv ötlete, melynek alapjait ezek a szövegek és a számtalan fotó képezi. Ez a kiállítás egy kis szeletét mutatja be egy végtelen szavakból és több ezer fényképből álló, hatalmas projektnek. Nem más, mint egy személyes napló, az időben elveszett bejegyzésekkel, egy esztétikai szemléletmód gyümölcse, mely egyre inkább az álmok és a saját országunkban is felfedezhető dichotómiák felé terel. A Régi az Újjal lép szövetségre, az impozáns épületek dekadens házakkal keverednek, a hagyományok sok helyen összeolvadnak a kaotikus erejű, gondos kreativitással, legyen szó akár boltokról, akár kocsmákról, vagy kávézókról; a magyar emberek komolyságát tompítja a sétáltatott kutyák kedvessége. Ez a keverék sokszor furcsának és értelmetlennek tűnik, de pont ezért lesz Magyarország, egy olyan hely, ahol időre van szükségünk, meg kell szakítanunk rohanó életünket, ahhoz, hogy bele tudjunk kóstolni a részletek nektárjába és, hogy meglássuk azt, ami az egyértelmű dolgok mögött rejtőzik. Ez a kiállítás egy portugál ember sajátos, költői látásmódját tükrözi Magyarországról. Egy végtelen szenvedély.
ELÉCTRICO 47 A 47-ES VILLAMOS
PT O sistema de transportes públicos no centro da cidade de Budapeste é de louvar. O eléctrico é o que mais utilizámos, mas o metro e os autocarros também pautaram pela eficiência. O fascínio da novidade, o desconhecido, a fisionomia diferente das pessoas, ganhei o hábito de andar acompanhado pela máquina fotográfica. Esta senhora adorável, como quase todas as pessoas mais idosas com quem tive o prazer de me cruzar, captou-me desde logo a atenção numa das inúmeras viagens anónimas a bordo do eléctrico número 47. Esta fotografia em particular acabaria por se tornar simbólica por ser uma das primeiras e por dar início a toda esta ideia em redor de uma narrativa visual sobre a Hungria. HU A tömegközlekedés Budapesten minden dicséretet megérdemel. Legtöbbször villamossal utaztunk, de a metró és az autóbuszok is hatékonyan közlekednek. Az új és ismeretlen dolgok, valamint az emberek ábrázata olyan nagy hatással volt rám, hogy elkezdtem mindenhová magammal vinni a fényképezőgépemet. Ez a szeretetre méltó hölgy, mint majdnem minden idős ember, akivel itt találkoztam, rögtön megragadta a figyelmemet a 47-es villamoson, az egyik személytelen utam során a számtalanból. Ez a fénykép szimbolikus jelentőségű, mivel ez volt az egyik első magyarországi képem és ezzel született meg egy Magyarországról szóló vizuális narratíva ötlete.
POESIA À BEIRA DO DANÚBIO KÖLTÉSZET A DUNA-PARTON
PT «As manhãs, notavelmente escuras, são propulsoras de saudades. Gostamos do vento, dos corvos histéricos, das primeiras folhas amarelecidas e dos vestidos com tons quentes a arrastar pelo chão combinados com os sapatos que comprámos das novas colecções. Os calceteiros sentem-se felizes e as nossas pernas hirtas, firmes, validam existências invisíveis. A cidade é agora oficialmente nossa.» Nuno Almeida, Textos Soltos, 2013
HU „A kimondottan sötét reggelek elűzik a honvágyat. Szeretjük a szelet, a hisztérikus hollókat, az első megsárgult leveleket, a meleg színű ruhákat, amik a földet súrolják és a frissen vásárolt cipőnket. Az útburkoló munkások boldogok, erős és biztos lábainknak köszönhetően érezzük a láthatatlan dolgokat. A város most már hivatalosan is a miénk.” Nuno Almeida, További Szövegek, 2013
OS AMANTES SZERELMESEK
O PÁSSARO E O CEMITÉRIO A MADÁR ÉS A TEMETŐ
MELRO FEKETERIGÓ
O CEMITÉRIO KEREPESI KEREPESI TEMETŐ PT O cemitério Kerepesi é um dos locais mais bonitos e únicos de Budapeste. Visitá-lo é um apelo a conhecermos um pouco da História do país, a meditar num banco, a fugir por momentos da confusão típica das grandes cidades. Relativizamos ainda mais a importância das coisas que nos perturbam, bebemos ainda mais do néctar da humildade. O cuidado presente no cemitério, a organização que permite um respirar equilibrado entre a sensação de museu ao ar livre permeado de obras de arte, memoriais e mausoléus, com os vastos caminhos intercalados com enormes espaços verdes, jardins ou bancos. A variedade e qualidade das esculturas, o silêncio quebrado apenas pelas várias espécies animais que habitam o cemitério. O relógio deixa de funcionar e somos absorvidos por um buraco negro de emoções. É fácil esquecermos que ao nosso redor estão túmulos devido ao ambiente muito particular, e quem toma conta do espaço parece também estar perdido neste estranho mundo. A devoção e o respeito imperam. Há funcionários a tratar plantas individualmente, outros a trabalhar em campas. Cruzo-me com alguns por sorte, partilhamos o anonimato, olhamos para cima e tentamos descobrir de onde vêm os diálogos dos corvos e das pegas rabudas, voltamos ao nosso caminho, invisíveis. HU A Kerepesi temető Budapest egyik legszebb és legegyedülállóbb helye. Egy látogatás a temetőbe arra ösztönöz, hogy ismerjük meg az ország történelmét, üljünk le egy padra gondolkozni, vonuljunk vissza pár pillanatra a nagyvárosokra jellemző zűrzavarból. Értékeljük át a nyomasztó dolgok jelentőségét, igyunk még többet a szerénység és a visszafogottság nektárából. A temetőben megnyilvánuló gondoskodás, az elrendezés, lehetővé teszi, hogy nyugodtan lélegezzünk, mintha egy műalkotásokkal teli, szabadtéri múzeumban lennénk, emlékművek és mauzóleumok között, melyek széles utakkal, hatalmas, zöld terekkel, kertekkel és padokkal vannak elválasztva. A számtalan különböző szobor, a csend, melyet csak a temetőben lakó állatok törnek meg. Az óramutató megáll és beszív minket egy érzelmi feketelyuk. A sajátos hangulat miatt könnyű elfelejteni azt, hogy sírok között járunk és azok, akik itt dolgoznak olyanok, mintha részét képeznék ennek a furcsa világnak. Az elhivatottság és a tisztelet uralkodik itt. Van, aki a növényekkel foglalkozik, egyenként, van, aki a sírokat gondozza. Véletlenül egymásba botlunk, megosztjuk közös személytelenségünket, felnézünk az égre és megpróbálunk rájönni, honnan ér el hozzánk a hollók és a szarkák párbeszéde, láthatatlanul térünk vissza útjainkra.
O CÃO E A SENHORA A KUTYA ÉS A NÉNI
PT Um olhar diz tudo. Prendo-me nas botinhas, fixo-me na senhora à procura da chave para entrar na porta de um prédio velho situado entre duas sinagogas. Ao lado dela, um cão adorável perscruta a rua. Melancólico, esconde em si a palpitação dos momentos de partilha próprios das amizades mais profundas. É ele que comanda todo o encanto desta vida de preocupações simples e de sonhos sem fim.
HU Egy tekintet mindent elárul. Először csak a csizmákat nézem, aztán a nénit, aki a kulcsát keresi az ajtóban, hogy bejusson egy régi épületbe a két zsinagóga között. Mellette egy kutya kémleli az utcát. Melankolikus, lelkében hordozza a legmélyebb barátságok pillanatainak remegését. Ő vezeti ennek az egyszerű szorongásokból és végtelen álmokból álló életnek a szépségét.
O SOL NO MEU CORPO A NAPFÉNY A TESTEMEN
PT Estação de metro de Astoria. As escadas rolantes, sempre com pressa, encaminham-nos até à direcção desejada. Ali bem perto e, ao mesmo tempo, tão longe desta confusão, encontramos um dos jardins mais conhecidos da cidade de Budapeste, Károlyi-kert. Não raras vezes, é usado para filmagens devido à sua beleza e ambiente particular. Num raro momento, uma senhora deixava-se encantar com o sol resplandecente que lhe banhava a face e o corpo.
HU Astoria metróállomás. A mozgólépcsők mindig sietősen visznek a kívánt irányba. Itt a közelben, de ugyanakkor messze a város zajától találjuk Budapest legismertebb parkját, a Károlyi-kertet. A kert sajátos hangulata és szépsége miatt gyakran filmforgatások helyszínéül is szolgál. Egy kivételes pillanatban egy hölgy hagyta, hogy a ragyogó napfény beborítsa az arcát és a testét és ezzel belemerült a szépségbe.
O CEMITÉRIO FARKASRÉTI FARKASRÉTI TEMETŐ
ROSTO SEM BOCA SZÁJ NÉLKÜLI ARC
CINIKE CINIKE
PT Olhares que se cruzam, não passamos despercebidos nem ficamos indiferentes. Farkasréti é um cemitério com um ambiente pacífico, mágico e único, mas também muito humano. O conceito de horas desaparece, o caos da cidade é posto de lado. A catarse chega até nós na minúcia dos pormenores, na overdose de belo que nos ameaça esmagar a qualquer momento. Há palavras que já desapareceram, sem dono, estátuas com buracos ou com falta de membros, há um equilíbrio entre o jardim cuidado com amor e o deixar a natureza respirar, há poemas para recitar em silêncio e imagens para registar que só existem na nossa cabeça. Há uma vontade de não partir.
HU Egymásba fonódó tekintetek, nem vagyunk sem észrevétlenek sem közömbösek. A Farkasréti egy békés, varázslatos és egyedülálló hangulatú, de mindezek mellett kifejezetten emberi temető. A megszokott időfogalom megszűnik, a város káosza nem ér el ide. A katarzis a részletek kidolgozottságán keresztül talál meg minket, a szépség túladagolásában, ami azzal fenyeget, hogy bármikor maga alá temethet minket. Vannak szavak, amik már eltűntek, gazdátlanul, vannak lyukas szobrok hiányzó testrészekkel, egyensúly van a gondozott kert, a szeretet és az önmagában lélegző természet között, vannak versek, amiket csendben kell elszavalni, és vannak képek a fejünkben, amiket meg kell csinálni. Van valami, ami itt marasztal.
O PARQUE BAJOR GIZI BAJOR GIZI PARKBAN
ARLEQUIM HARLEKIN
PARTIDA INDULÁS
PT Encontros e desencontros. Budapeste convida a largos momentos de introspecção aliados à conquista de territórios até então desconhecidos. Com imenso para ver e para desbravar, é um aglomerado de fascínio, de pequenos poemas que escrevemos sem dedos. Na zona do parque Bajor Gizi, no distrito IX, encontra-se o Palácio das Artes e, muito perto dele, o maravilhoso edifício contemporâneo do Teatro Nacional que encerra na sua área um jardim com algumas estátuas fantásticas de actores de teatro. Os actores são Hilda Gobbi, Manyi Kiss, Éva Ruttkai, Kálmán Latabár, József Timár, Tamás Major, Imre Sinkovics, Margit Lukács, Lajos Básti e Imre Soós. Cada uma delas representa uma das suas performances mais famosas e são da autoria dos escultores István Bencsik, László Marton, Sándor Kligl e Péter Raab Párkányi.
HU Az ismerős és az ismeretlen. Budapest arra csábít, hogy hosszasan elidőzzünk önmagunknál, amikor ismeretlen területeket fedezünk fel. Rengeteg új dolgot lehet látni és magunkévá tenni, a város az igézet és az ujjak nélkül írt versek sűrű keveréke. A IX. kerületi Bajor Gizi parkban található a Művészetek Palotája, mellette pedig a Nemzeti Színház, gyönyörű, kortárs épülete. A színházhoz tartozó kert lenyűgöző színész-szobrokat rejt. Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Timár József, Major Tamás, Sinkovics Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre legemlékezetesebb alakításaik közben vannak ábrázolva. A szobrokat Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter készítették.
O BRILHO DA REVOLTA A LÁZADÁS CSILLOGÁSA
PT «Braços magrinhos, mãos de pianista, existem versos à espera de serem escritos a olhar para o rio. O chapéu, preso entre os dedos e os sapatos, conta-me revoltas líricas no silêncio. Romances não precisam de papéis timbrados para serem reais porque eles brilham no escuro da pressa de viver. Sei-o perfeitamente na maneira como o vento me hirta a pele ou como as horas me transluzem, sou diáfano por vontade das palavras bonitas.» Nuno Almeida, Contos do Tirano, 2014 HU „Vékony karok, zongoristakezek, vannak verssorok, amelyek csak arra várnak, hogy meg legyenek írva, amikor a folyót nézzük. Az ujjaim és a cipő közé szorult sapka költői lázadásokról mesél a csendben. A regények nincsenek vízjeles papírlapokra szorulva, ahhoz, hogy valóságosak legyenek, mert ragyognak a rohanó életben. Ezt tökéletesen érzem, amikor a szél borzolja a bőröm, vagy amikor az órák átragyognak rajtam, áttetsző vagyok a szép szavaktól.” Nuno Almeida, Zsarnoknovellák, 2014
A CAMINHO DE CASA HAZAFELÉ
PT Crianças, adultos, idosos, é normal observar-se nas ruas qualquer faixa etária a usar patins, skates, trotinetes e, principalmente, a bicicleta como meio de locomoção. Este à-vontade chega a ser hipnótico e nunca nos cansamos de o ver por ser tão diferente do que estamos habituados em Portugal. O registo deste senhor anónimo, a par da senhora adorável do eléctrico 47, foi uma das epifanias simbólicas que nos trouxe até aqui.
HU Gyerekek, felnőttek, öregek, ha megfigyeljük, életkortól függetlenül mindenki korcsolyázik, jégkorcsolyázik, rollerezik és főleg biciklizik. A közlekedésnek ez a gondtalansága hipnotikus és sosem fáradunk el abban, hogy nézzük, pedig mennyire más, mint amihez hozzászoktunk Portugáliában. Az ismeretlen úr és a mellette álló kedves hölgy fényképe az egyik szimbolikus epifánia, ami elhozott minket idáig.
O SENHOR DE BENGALA A SÉTAPÁLCÁS ÚR
PT O senhor desta fotografia, ajudado pela sua bengala, despertou-me o olhar quando admirava a imponência barroca da Igreja da Universidade situada na rua Papnövelde. Cansado, fazia uma pequena pausa na sua caminhada de minuto a minuto, mas o tempo pertencia-lhe.
HU A sétapálcájára támaszkodó úr akkor hívta fel magára a figyelmemet, amikor az Egyetemi Templom impozáns barokk épületét csodálta a Papnövelde utcában. Fáradtan megállt percről pecre sétája közben, de az idő az övé volt.
O SORRISO A MOSOLY
PT O acaso ditou que me visse no meio de várias manifestações de rua durante estes dois anos, entre elas a que deu origem a esta fotografia. Não conhecer muito bem a realidade do país e não entender a língua fazia com que fosse quase impossível perceber quando estavam planeados estes eventos. Depois de me informar posteriormente sobre os motivos do protesto, percebi que estavam em causa alterações à Constituição e leis polémicas relacionadas com o ensino superior na Hungria. E no meio das palavras de ordem que se escutavam na rua, estava este senhor com um sorriso contagiante, de resistência, de que tudo acabará por ficar bem um dia.
HU Úgy hozta a véletlen, hogy több utcai tüntetésben is részt vettem ez alatt a két év alatt. Ez a kép az egyik tüntetésen készült. Mivel nem ismerem jól az országot és a nyelvet sem beszélem szinte lehetetlen volt rájönni mikorra szervezték ezeket a megmozdulásokat. Csak utólag tudtam meg, hogy az alkotmány módosítása és a felsőoktatás törvények változásai miatt tüntettek. A lelkesítő szavak között ott állt ez az öregúr, az ellenállás ragályos mosolyával az arcán, hogy egy nap végül minden jóra fordul.
OLHAR EM FRENTE PARA O PASSADO SZEMBENÉZNI A MÚLTTAL
PT Ao percorrermos as ruas de Budapeste sentimos que o legado do passado, a história do país, está firmemente ligado ao presente. Observar a arquitectura, as estátuas, os nomes, diz-nos muito de como chegámos até aqui. E se parece existir uma clara nostalgia por uma época em que a Hungria já foi grande, tanto no território como noutros factores, as pessoas não ficaram presas nessa imagem. A vontade de persistir e seguir em frente faz com que enfrentem o agora e almejem um futuro melhor, mas sem nunca esquecer o passado.
HU Ha Budapest utcáin sétálunk érezzük, hogy a múlt öröksége és az ország történelme szorosan kapcsolódnak a jelenhez. Ha megfigyeljük az építészetet, a szobrokat, és a neveket, sokat elárulnak arról, hogyan jutottunk el idáig. És még ha úgy is tűnik, hogy létezik egyfajta nosztalgia egy korszak iránt, amelynek során az ország mind területében mind számos egyéb tekintetben nagyobb volt, az embereket nem tartja fogva ez az eszme. A vágy, hogy tovább tudjanak menni és folytatni tudják életüket arra ösztönöz, hogy szembenézzenek ezzel és egy jobb jövőre törekedjenek, anélkül, hogy elfelejtenék a múltat.
A DÁDIVA AZ AJÁNDÉK
PT O Inverno é das melhores alturas para sentir a cidade. Disse-o inúmeras vezes. Os chapéus, as roupas, as senhoras idosas com os seus casacos charmosos a fazer-nos lembrar tempos idos. Mas também porque é uma estação onde predomina a boa disposição nos Húngaros, seja no convívio social nas pistas de gelo, nos bonecos de neve que surgem de forma inesperada em locais aleatórios, ou em brincadeiras como a que se pode observar nesta fotografia e que podem transformar de forma radical a vida de quem passa por elas.
HU Télen lehet a legjobban érezni a várost. Ezt már számtalanszor elmondtam. A sapkák, a ruhák, az öreg hölgyek bájos kabátjaikkal elmúlt időket idéznek fel. Illetve a tél az az évszak, amikor a magyarok általában jókedvűek, legyen szó a jégkorcsolyapályák hangulatáról, a váratlan helyeken felbukkanó hóemberekről,vagy a játékokról, amelyet látunk itt ezen a képen és amelyek képesek radikális módon átalakítani a résztvevők életét.
DIVISÕES SOCIAIS TÁRSADALMI SZAKADÉKOK
PT Budapeste consegue ser uma das cidades mais peculiares do mundo. Sentir isso pode ser impossível se a estadia for curta ou se não conhecermos outros destinos, mas quando fazemos parte do seu respirar é quase inegável que tal sensação tome conta de nós. Não é apenas devido às vistas imponentes e edifícios maravilhosos, ou ao cheiro a vinho quente quando a neve e o frio nos gelam os ossos: a sensação reside no todo, até nas rupturas sociais que fazem parte de qualquer grande capital da Europa.
HU Budapest talán a világ egyik legkülönlegesebb városa. Ezt lehetetlen érezni, ha túl kevés időt töltünk el a városban, vagy ha nem ismerünk más városokat. De ha vele lélegzünk tagadhatatlanul ez az érzés kerít hatalmába minket. Nem csak az impozáns látkép és a gyönyörű épületek, vagy a forralt bor illata miatt, a csontig hatoló fagyban és hóban; az érzés ott van mindenben, még a társadalmi szakadékokban is, amelyek részét képezik minden európai nagyvárosnak.
A CRUZ A KERESZT
PT A Coroa de Santo Estêvão é um dos maiores símbolos da Hungria, assim como a cruz torta que se encontra no seu topo. A ponte Margarida, uma das mais bonitas de Budapeste, foi o acesso escolhido para visitarmos a ilha com o mesmo nome. Esta fotografia foi captada nesse dia anónimo, no início do percurso da ilha, ladeado com réplicas dessa célebre coroa.
HU Szent István koronája Magyarország egyik legnagyobb szimbóluma, a tetején található ferde kereszttel egyetemben. A Margit-híd az egyik legszebb híd Budapesten, ezen keresztül jutottunk el a szigetre, amely ugyanazt a nevet viseli. Ezt a képet ezen a személytelen napon készítettem, a sziget bejáratánál, amelyet a híres korona másolatai szegélyeztek.
ANOMALIA TEMPORAL IDŐZAVAR
PT Uma mulher saída do início do século XX, vestida a rigor, a falar ao telemóvel e acompanhada por um Galgo em pleno século XXI. Esta anomalia temporal, vislumbrada no Parque da Cidade (Városliget), em Budapeste, continua a ser um mistério. É provável que estivesse numa pausa da rodagem de algum filme, série de televisão ou documentário, mas naquele momento ela fundiu-se com o cenário de fantasia, com os castelos de brincar e museus permeados de estátuas cinzentas.
HU Egy nő, aki mintha az 1900-as évekből lépett volna elő, a kornak megfelelő öltözetben, mobiltelefonon beszél és egy agarat sétáltat a XXI. században. Ez a homályos időzavar a budapesti Városligetben a mai napig rejtély. Valószínű, hogy egy játékfilm, egy sorozat, vagy egy dokumentumfilm forgatásának volt éppen szünete, de abban a pillanatban egybeolvadt egy fantáziaképbe a játékos kastélyokkal és a szürke szobrokkal elválasztott múzeumokkal.
A SENHORA E OS CADEADOS AZ ÖREG HÖLGY ÉS A LAKATOK
PT Uma das características da cidade de Pécs é os conjuntos de cadeados em certas zonas do centro, que simbolizam juras eternas de amor. Os pensamentos da senhora na fotografia parecem estar virados para todas essas narrativas perdidas na confusão da eternidade, quem sabe até relembrando um pouco de si, do seu existir, à medida que desaparece no caminho.
HU Pécs városának egyik jellegzetessége a számtalan egymásba fűzött lakat a központ egyes részein. A lakatok az örökké tartó szerelmet jelképezik. A hölgy gondolatai mintha az örökkévalóság labirintusában elveszett szerelmi történetek körül forognának, ki tudja, talán magára is gondol, a saját életére, ahogy eltűnik az utcán.
PÁZMÁND PÁZMÁND
GOMI GOMI
DOLY DOLY
PT Pázmánd é uma vila doce e muito característica que fica nas proximidades do lago Velence. E é também aqui que vive a nossa família adoptiva húngara, que nos acolheu de braços abertos desde o primeiro instante. A simpatia e prestabilidade dos vizinhos, a atmosfera pacata, as bonitas flores e os vários animais encantadores. Algumas das minhas fotografias favoritas foram captadas aqui, como é o caso de Gomi, o cão mais querido do mundo e que foi salvo de uma vida de abandono e maus tratos, ou de Doly, a égua branca.
HU Pázmánd egy kedves és jellegzetes kis falu a Velencei-tó mellett. Itt él az a család, aki örökbefogadott minket magyarországi tartózkodásunk alatt és a kezdetektől fogva tárt karokkal várt bennünket. Kedves és segítőkész szomszédok, békés környezet, gyönyörű virágok, érdekes állatok. Pár kedvenc képem itt készült, mint ez a kép Gomiról, a világ legaranyosabb kutyájáról, akit az elhagyatottságból mentettek meg, vagy ez a kép Dolyról a fehér kancáról.
GÁRDONY GÁRDONY
PT Gárdony, berço do escritor Géza Gárdonyi, é uma pequena cidade situada no centro da Hungria. Para quem viaja de comboio a partir de Budapeste, a distância é de 40 minutos a uma hora. Localizada a sul do lago Velence, por sinal o segundo maior do país, é uma cidade que ganha uma outra vida quando o Sol (um dos elementos gráficos do brasão da cidade) resolve ser generoso, em particular no Verão. As zonas verdes e de agricultura predominam, as casas são pequenas, ladeadas de flores e os pitorescos telhados triangulares de cores fortes chamam-nos a atenção. Somos absorvidos por uma estranha sensação de paz.
HU Gárdony, Gárdonyi Géza szülőfaluja egy kis város Magyarország közepén. Ha vonattal közelítjük meg Budapestről, az út nagyjából 40 percet, vagy egy órát vesz igénybe. A város az ország második legnagyobb tavának, a Velencei-tónak a déli partján található. Gárdony új életre kel, amikor a város címerében is megjelenő nap bőkezűen ontja sugarait, főleg nyáron. A zöld területek és a kertek, a virágokkal körbevett apró házak, a festői, háromszögalakú háztetők, erős színeikkel magukra vonják a figyelmünket. Magába szív minket a béke furcsa érzése.
december 10. szombat 19.00
FILME DO DESASSOSSEGO THE FILM OF DISQUIET THE FILM OF DISQUIET João Botelho, 120’, 2010
Realizador/Director: João Botelho Produtor/ Producer: Ar de Filmes Adapted from: The Book of Disquiet by Bernardo Soares/Fernando Pessoa Actores Principais/Main Actors: Catarina Wallenstein, Alexandra Lencastre, Miguel Guilherme, Filipe Vargas, Ana Moreira, Rita Blanco
december 10. szombat 19.00
FILME DO DESASSOSSEGO THE FILM OF DISQUIET THE FILM OF DISQUIET Organização/Szervezte: Centro de Língua Portuguesa do Camões, I.P. em Budapeste/ Camões Intézet - Budapesti Portugál Nyelvi Központ
João Botelho, 120’, 2010 Tradução/Fordítás: Urbán Bálint
HUNGRIA: UMA VISÃO POÉTICA MAGYARORSZÁG: EGY KÖLTŐI VÍZIÓ
Realizador/Director: João Botelho Produtor/ Producer: Ar de Filmes Adapted from: The Book of Disquiet by Bernardo Soares/Fernando Pessoa Actores Principais/Main Actors: Catarina Wallenstein, Alexandra Lencastre, Miguel Guilherme, Filipe Vargas, Ana Moreira, Rita Blanco
Design, textos e fotografia/design, szövegek és fotók: Nuno ‘Azelpds’ Almeida © 2015 Centro de Língua Portuguesa do Camões, I.P. em Budapeste/ Camões Intézet - Budapesti Portugál Nyelvi Központ
december 10. szombat 19.00
FILME DO DESASSOSSEGO THE FILM OF DISQUIET THE FILM OF DISQUIET João Botelho, 120’, 2010
HUNGRIA: UMA VISÃO POÉTICA MAGYARORSZÁG: EGY KÖLTŐI VÍZIÓ
Realizador/Director: João Botelho Produtor/ Producer: Ar de Filmes Adapted from: The Book of Disquiet by Bernardo Soares/Fernando Pessoa Actores Principais/Main Actors: Catarina Wallenstein, Alexandra Lencastre, Miguel Guilherme, Filipe Vargas, Ana Moreira, Rita Blanco