SZAKLAPOZÓ G AZDASÁGI– SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK! Örömmel mutatjuk be a Szaklapozó 2010-es első számát. Ismét érdekes és aktuális témákról olvashatnak a gazdasági–szolgáltatási szaktanárok lapjában.
Az aktualitást sajnos a válságban lévő gazdaságban a szakképzés helyzetével foglalkozó cikkünk adja. Ha a külső körülményeket nem is tudjuk befolyásolni, legalább elemezhetjük a szakmák helyzetét és láthatjuk az abból fakadó szaktanári feladatokat. Februári számunkban a szakterület minden egyes szakmacsoportjával foglalkozik cikkünk. A közgazdaság szakmacsoport munkájáról a jubileumi tanirodai konferencia beszámolójából értesülhetünk. Az ügyviteli szakképesítések gyakorlati vizsgáinak tapasztalatait és feladatait NSZFI-s továbbképzésen ismerhettük meg. A kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport képzéseiről és vizsgáiról két cikkünk is szól. Végül a vendéglátás–idegenforgalom területéről közlünk egy beszámolót a KVISZ közgyűlésről. Reméljük, ismét sok hasznos olvasnivalót talál lapunkban. Üdvözlettel, Asztalos Ágnes felelős szerkesztő
A
TARTALOMBÓL :
Az ügyviteli szakképesítések gyakorlati vizsgafeladatai XV. Tanirodai Kiállítás és Konferencia A kereskedő és bolti eladó képesítés vizsgakövetelményei Képzés és vizsgáztatás KVISZ közgyűlés Baján
2010. február www.muszakikiado.hu
Szakképzés válság idején A gazdasági válság idején tanulni kell, hangsúlyozzák világszerte a karrierszakértõk. A kérdés csak az, hogy mibõl és mit: ki finanszírozza a képzést, a tanfolyamokat és mit válasszanak a tanulni vágyók a több mint 400 új OKJ-s szakképesítés közül. Mibõl érdemes fizetni a tanulást? Az első szakképesítést még ingyenesen szerezhetik meg a diákok. Érettségivel 22 éves korig ingyenesen lehet OKJ-s szakképesítést tanulni iskolarendszerben, az idősebbek a tanfolyami képzések közül választhatnak nappali, esti vagy levelező rendszerben. Később a pályamódosítás igényének felmerülésével egyre több és drágább lehetőség közül választhatnak: számtalan képzőcég ajánlja különböző szakképesítések megszerzését. A szerencsésebbeknek a cégük is finanszírozhatja az újbóli tanulást, bár a válság okozta költségcsökkentések elsőként éppen a továbbképzés területét érintik. A munka nélkül maradtak a Munkaügyi Központok átképző tanfolyamain is részt vehetnek, de számolni kell azzal, hogy az álláskeresők számának növekedésével egyre hamarabb betelnek a népszerű szakképesítéseket megcélzó tanfolyamok. Bármennyire is tanulásra és új szakma szerzésére kényszerítik a munkavállalókat a létszámleépítések, egyre kevesebben tudják saját zsebből fizetni a tanulásukat. Az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények
Országos Egyesületének felmérése szerint 2009 második félévében felére esett vissza azoknak a résztvevőknek a száma az OKJ-s tanfolyamokon, tréningeken és egyéb oktatásokon, akik tanulásukat saját maguknak tudják finanszírozni. Az okot az érintett intézmények egyértelműen a válságban látják.
Mit érdemes tanulni? Az elhelyezkedési esélyek nagyban függnek attól, hogy mit tanulunk, ezért érdemes alaposan átnézni az álláshirdetéseket, segítséget kérni a munkaügyi központoktól, mielőtt választanánk az OKJ-s képzések közül. A népszerű tanfolyamok nem feltétlenül jelentenek biztos belépőt a munka világába. Eladónak, manikűrösnek és biztonsági őrnek többen tanulnak, mint amennyire szükség van. Az igen népszerű szakács szakképesítéssel azonban nagyon könnyű elhelyezkedni, nyelvtudással akár külföldön is.
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Már évek óta egyértelmű a kereslet a fogácsolószakmában, de a különböző feldolgozóipari munkakörökben is könnyű elhelyezkedni. CNC-gép ke ze lőket, hegesztőket, kőműveseket, henteseket és karbantartókat szinte állandóan keresnek. Állandó a hiány az élelmiszeriparban és az építőiparban: kevés a burkoló, de a gépkezelőkben sem dúskálhatnak, a gyártó cégek sem tudják meglelni a megfelelően képzett dolgozót. Ez nem csak Magyarországon jelent problémát: a nemzetközi állásbörzéken is a hiányszakmák képviselőit keresik a cégek. Egyértelműen tehát nem szabad kijelenteni, hogy telített szakmákat nem érdemes tanulni. A felmérések szerint mind a kínálati, mind a keresleti oldalon ugyanazok a szakmák szerepelnek. Ezek jó részénél a kereslet és a kínálat nem „találkozik össze” a megfelelő képzettség, a kívánt szakmai tapasztalatok vagy a kompetenciák hiánya, illetve a földrajzi távolság miatt. A konkrét hiányszakmákat éppen ezért nagyon nehéz megnevezni, ugyanis a keresett szakemberek és a tartósan munkanélküliek listája több helyen fedi egymást.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség A KSH Gyorstájékoztatója szerint 2009. augusztus–októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak száma mintegy 3 millió 800 ezer, a munkanélkülieké 440 ezer fő volt, ami 10,4%-os munkanélküliségi rátát jelent. A munkanélküliek száma 112 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 2,7 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége
3,1 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek mintegy 20%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A munkakezdők korcsoportjára számított majdnem 28%-os munkanélküliségi ráta 7,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliek 43%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Munkanélküliek száma augusztus–október (E fő)
EZT AJÁNLJUK Munkanélküliek aránya augusztus–október (%)
Pályaorientáció szakiskolásoknak (MK–6075-3)
2
2010. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Az ügyviteli szakképesítések gyakorlati vizsgafeladatai 2009 szeptemberében került sor az õszi Ügyvitel szakmacsoportos konzultációra a Belvárosi TISZK-ben. Pozsonyiné Magyari Ágnes, a Budai Középiskola szaktanára nemcsak az iskolájukban, hanem több képzõcégnél tapasztalt gyakorlati vizsgaszituációkat is megosztotta az érdeklõdõkkel. Míg az írásbeli vizsgákat központilag állítják össze, a szóbeli tételeket pedig az NSZFI-től kell megrendelni, addig a gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervezőnek, azaz az iskolának vagy képzőcégnek kell összeállítania. A jogszabályokat tekintve a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről kötelező érvényű, a közzétett központi programok pedig ajánlásnak tekinthetők. A legnépszerűbb oktatott képzések a szakmacsoporton belül az irodai aszszisztens és az ügyviteli titkár. Sajnálatos, hogy az irodai asszisztens beszédleíró-gyorsíró és jegyzőkönyvvezető ráépülését sehol nem oktatják az országban. Gyakorlati vizsga a következő követelménymodulokból van: 161206 Elektronikus szövegfeldolgozás, 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll 2. vizsgafeladat, 1619-06 Titkári ügyintézés 1. és 2. vizsgafeladat, 1620-06 Rendezvényszervezés és PR a hivatali gyakorlatban, valamint az elágazások speciális moduljainak 1. vizsgafeladata. Mivel a gyakorlati vizsgafeladatokat számítógép előtt kell elkészíteni, ezért a feladatokat úgy kell kidolgozni, hogy azokból húzni lehessen. Alapesetben A és B tételt kell készíteni, de a számítógépek elhelyezkedésétől függően akár több feladatsort is érdemes lehet összeállítani. A vizsgafeladatot előlappal vagy fedlappal célszerű ellátni. Ezen legyenek rajta a vizsgaszervező intézmény adatai, a vizsga helyszíne, időpontja. Szintén szükséges a szakképesítés megnevezése, száma, a modul megnevezése, száma, a vizsgafeladat címe, illetve a gyakorlati jellege. Fel kell tüntetni a vizsgafel2010. FEBRUÁR
adat megoldására rendelkezésre álló időt. Alul az aláírásoknak is helyet kell hagyni, mert a vizsgaelnöknek és a kamarai tagnak jóvá kell hagynia a vizsga feladatsorát.
Feladatsor felépítése Nagyon fontos, hogyan fogalmazzuk meg az általános tudnivalókat, a feladatok utasításait. A gyakorlati feladatnál mindig egy szituációból indulunk ki, de ennek a leírása legyen rövid, lényegre törő, ne ennek az olvasásával menjen el a vizsgázó ideje. A szakmacsoportban az az általános, hogy lépésről lépésre kisebb feladatok formájában kell a vizsgázónak a feladatot megoldania. Általában 20-40 rövid utasítás alapján kell elkészíteni a feladatot, idegen nyelvi tételeknél viszont elég 3-6 feladat. Fontos, hogy megadjuk, hol található a forrás dokumentum és hová kell menteni a kész feladatot. A vizsgadokumentumon az élőfejbe vagy élőlábba kell általában a vizsgázónak beszúrnia a nevét, a modul számát, a vizsganapot és a vizsgafeladat szót, vagy egyéb adatot, amit kérünk. Lényeges, hogy előre tudatosítsuk a vizsgázókkal, milyen segédeszkö-
EZT AJÁNLJUK
Ügyviteli alapismeretek 11. osztály – Feladatgyűjtemény (MK–6022-7)
zök használhatók. Egy program megtervezésekor fontos, hogy a jelöltek használni tudják az internetet a menetrend megismeréséhez vagy szállás foglalásához, viszont nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy ne folytathassanak a diákok egymással kommunikációt az interneten. Kívánatos lenne, hogy helyesírási szótárt is használhassanak a vizsgázók, de akkor az egyenlő esélyek miatt mindenkinek külön szótárt kell biztosítani. A feladatsor összeállításánál a szakmai és vizsgakövetelményeknél megfogalmazott szakmai vizsga részeiből kell kiindulni, azonban ez gyakran kevés támpontot ad. Fő segítséget a feladat- és tulajdonságprofil jelenti, ezeken belül is a szakmai ismeretek és készségek típus és szint megjelölésével. Alapvető, hogy a feladatsorban ne legyen helyesírási hiba. Míg a 1612-06-os Elektronikus szövegfeldolgozás modulnál egyértelmű, hogy körlevelet kell készítenie a vizsgázónak, addig a 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll modul 2. vizsgafeladatának megfogalmazása nem konkrét, itt feladat lehet utazási költségelszámolásról, eszköznyilvántartásról szóló beszámoló készítése. A feladat befejeztével még egyszer tudatosítsuk, hogy hová kell menteni a kész dokumentumot, hálózati helyre, gépre, adathordozóra. Érdemes a kész feladatot ki is nyomtattatni, így le lehet fűzni, meg lehet őrizni. Ki kell térni arra, melyik nyomtatóra kell küldeni a kész feladatot. 3
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
XV. Tanirodai Kiállítás és Konferencia 2009 áprilisában a gyõri Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola adott otthont a tanirodai kiállításnak. Mit is jelent a tanirodai képzés, milyen elõnyöket nyújt a kiállítás és a verseny? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ az iskola igazgatójának, Kovácsné Zimborás Ágnesnek a cikke. A tanirodai képzés a ’90-es évek elején kezdett utat törni hazánkban. A változtatás szükségességét a szakképzés túlzott elmélet-centrikussága indokolta. A szakközépiskolával szemben megfogalmazott munkáltatói elvárások között egyre erőteljesebb igényként jelent meg a tényleges gyakorlati tevékenységre való felkészítés.
Mi folyik a tanirodában? A taniroda nemcsak egy megfelelő nagyságú terem, berendezve korszerű technikai eszközökkel, hanem egy tanítási eljárás elnevezése is. Lényege, hogy a diákok egy általuk létrehozott vállalkozást működtetnek, amelyben általában egy nagykereskedelmi vállalat gazdasági folyamatainak lebonyolítása történik tényleges áru- és pénzmozgás nélkül. A diákok a különböző munkahelyeken elsajátíthatják az adott osztály tevékenységéhez tartozó munkaköri feladatokat. Ilyen részlegek lehetnek a titkárság, a beszerzési, értékesítési, pénzügyi osztály, a marketing, a számvitel, a humánerőforrás-gazdálkodás.
4
A külső kapcsolatok elektronikus formában a Cégszolgálati Központon keresztül zajlanak, papír alapon pedig a Német–Magyar Képző Központ Egyesület keretein belül kereskedhetnek a diákok. A központok részben a hatóságokat és a bankot szimulálják, így biztosítva a cégek működésének külső feltételrendszerét. A gyakorlócégben folyó tevékenység csoportmunkára épül. Ennek során olyan – a későbbi munkavállaláskor elengedhetetlen – készségek és kompetenciák alakulnak ki a tanulókban, mint az önállóság, a felelősségvállalás, együttműködési és kommunikációs készség, kreativitás. A Deák Ferenc Szakközépiskola az idegen nyelvi előkészítős tanulói számára angol vagy német nyelvű tanirodai oktatás lehetőségét is biztosítja, ami jelentős előnyhöz juttatja a végzett diákokat a munkaerőpiacon.
Országos Tanirodai Kiállítás A tanirodai oktatás fontos eseménye az évenként megrendezett Országos Tanirodai Kiállítás, amelynek kez-
deményezése Győrből indult, a 15. jubileumi rendezvénynek pedig szintén a folyók városa adott otthont. A kiállítás nem csak a versenyzéshez jó alkalom, de itt találkoznak az ország kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskoláinak diákjai a barátság, a kapcsolattartás és a kapcsolatépítés jegyében. A versenyen és kiállításon nem csak a hazai iskolák mutatkoztak be, hanem több szlovák, cseh és osztrák iskola tanulói érkeztek a városba. 31 csapatban 124 diák és 62 kísérőtanár adta le a jelentkezését a versenyre. A verseny megrendezését egyéves előkészítő munka előzte meg a Deák Ferenc Szakközépiskolában az NSZFI és Győr városának közreműködésével. Az iskola lelkes tantestülete nemcsak az előkészítésben, hanem a lebonyolításban is feladatot vállalt. A verseny zsűrijében is közreműködtek az intézmény tanárai, a diákok pedig sokat segítettek az esemény gördülékeny menetében. A versenyt Győr városa és számos győri vállalat, bank is támogatta. Az Egyetemi Csarnok nemcsak a kiállításnak és a versenynek, hanem szakmai konferenciának is helyt adott, amelyen a győri és a soproni egyetem tanárai, valamint az NSZFI szakértői tartottak előadásokat a világgazdasági válság pénzügyi, makrogazdasági és társadalmi hatásairól.
2010. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
A verseny mellett színes kulturális programokkal is kedveskedtek a látogatóknak a házigazdák. A műsorokban felléptek a Győri Balett táncosai, láthatták a Vaskakas Bábszínház és a Richter Zeneiskola előadását. Győri és pannonhalmi városlátogatáson vehettek részt az érdeklődők. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra a győri Városháza dísztermében került sor. A nyertesek MP3 lejátszókat, hátizsákokat, fényképezőket, könyv- és ajándékutalványokat kaptak. A verseny eredménye: 1. helyezett: LÁNG-ÉSZ Kft., School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola, Nagykálló 2. helyezett: COMPU-SOFT Kft., Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 3. helyezett: TE-A Házban Kft., Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola, Szentes A legeredményesebben kereskedő gyakorlócég: APHRODITÉ Kft. Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Győr KÍGYÓ díj: ÉDES-ÉLET Kft., Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, Csongrád 2010. FEBRUÁR
A legjobb külföldi cég: ECO NRG Kft., Kereskedelmi Akadémia, Nagymegyer A legjobb eladó fiú: Nagy Ervin, Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, Dabas A legjobb eladó lány: Makrai Éva, Eötvös József Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola, Berettyóújfalu A legötletesebb termék: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Ózd A legjobb szolgáltatás: Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, Orosháza
A legszabályosabban kereskedő gyakorlócég: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Leghatásosabb marketingtevékenység: Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Leglátványosabb design: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, Makó Legszínvonalasabb kiszolgálás: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Tatabánya Legjobb színpadi előadás: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Legjobb eredeti névválasztás: Ezer Jó Fű Gyakorló Kft., Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Győr Legszínvonalasabb katalógus: Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola, Szeged A legötletesebb céges ajándék: Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola, Csorna Győr városának díja: Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola, Sopron A rendező iskola díja: GIA AGENCY s. ro. (Pozsony) A négy legügyesebb szervező diák: Kókai Zsuzsanna, Mayer Vivien, Németh Klaudia, Tóth Tamás
5
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
A kereskedõ és bolti eladó képesítés vizsgakövetelményeire való felkészítés új feladatai A szokásos õszi továbbképzésen ismét Stágel Imrénétõl, az NSZFI tanácsadójától hallottuk, milyen újdonságokat tartogat az új év a szakmai vizsgáztatással kapcsolatban. Lássuk, mik a kereskedõ és bolti eladó szakképesítések vizsgájának elõkészítésével, lebonyolításával foglalkozó alapvetõ tudnivalók, szaktanári feladatok a vizsgák szervezésével kapcsolatban. A jogszabályi környezet is változott a vizsgáztatással kapcsolatban. Továbbra is a 15/2008. (VIII. 13.), valamint a 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendeletek aktuálisak a szakmai és vizsgakövetelményekkel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatban.
Újdonságok Újdonságot jelent, hogy a 0007-06-os Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása modul vizsgafeladatainak aránya módosult, 50–50%-ról 75–25% válto-
szerint alkalmazni, viszont az nem volt egyértelmű, hogy hány tizedesjegyre kerekítsék az eredményeket az értékelő tanárok. A mostani változtatással a vizsgarészek és a vizsga egészének eredményeit is egész százalékra kell kerekíteni. A közeljövőben várható változtatás a vizsga értékelésénél is, mivel a jelenlegi rendszerrel túl sok jeles és jó eredmény (70% fölötti teljesítmény) születik. Ennek egyik oka lehet a „visszafelé pontozás” helytelen tanári gyakorlata, amikor először eldönti a vizsgáztató, hogy hányast szeretne adni és ennek megfelelően tölti ki az értékelőlapokat. Érdemes változtatnunk ezen a pontozási rendszeren, hiszen az értékelőlapok helyes használatával még reálisabb képet kapunk a vizsgázó teljesítményéről, ami gyakran egybe is vág az első benyomásunkkal, amit jegyben szerettünk volna kifejezni.
Kereskedõ, boltvezetõ szakképesítés zott az élelmiszerek–vegyiáruk súlya. A módosítást a kamara kezdeményezte azért, mert a kereskedelemben is nagyjából hasonló súllyal jelennek meg az élelmiszer és vegyiáru termékcsoportok. A változtatás ellenzői viszont azt hozhatják fel érvnek, hogy a vegyiáruk nehezebb anyagrész, mint az élelmiszerek, ezért legalább annyit kellene vele foglalkozni. A korábbi bizonytalanságokat oszlatja el a kerekítés szabályainak tisztázása. Eddig az egyes vizsgarészek és a vizsga egészének értékelésénél is a kerekítés szabályait kellett rendelet 6
A 33-as szintű kereskedő, boltvezető szakképesítést azért vezették be, hogy a bolti eladó végzettségűek is képesek legyenek érettségi nélkül kisbolt vagy családi vállalkozás vezetésére. Nagyon fontos, hogy a szakképesítés előképzettséget igényel, mivel a bolti eladónál már tanult 0004-06-os Az áruforgalom lebonyolítása és 0005-06-os A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése modulok nincsenek a szakképesítés tananyagában. Benne van viszont a kereskedő szakképesítésnél tanult első három modul rövi-
dített változatban. A különbség a kereskedő (52-es szint) és a kereskedő, boltvezető (33-as szint) szakképesítéseknél a vezetett egység nagyságában és az önállóság fokában van. Tehát a kereskedő lehet boltvezető, osztályvezető és önálló vállalkozást is indíthat. Természetesen a kereskedő szakképesítéssel rendelkezőknek nem kell a kereskedő, boltvezető szakképesítést is megszerezniük, hiszen az alacsonyabb szintű!
A korábbi vizsgák tapasztalatai Amikor egy-egy vizsgákkal kapcsolatos kérdés, probléma felmerül, mindig a szakmai és vizsgakövetelmények jellemzőiből kell kiindulni. Ezek azt jelentik, hogy a vizsgák kompetencia alapúak, moduláris szerkezetűek, gyakorlat-/tevékenységorientáltak, munkaforma-centrikusak. Ha olyan kérdés merül fel egy vizsgáztatóban, hogy lehet-e egy üzleti levél készítéséhez szótárat használni, akkor a munkaforma-centrikusság követelményeiből adódóan az a válasz, hogy igen, hiszen a valós munkahelyi környezetben is használhat a dolgozó elektronikus vagy papír alapú szótárat. A korábbi vizsgák alapján gyakran tapasztalható, hogy egy-egy olyan tanuló, aki évközben mindent megtanul
2010. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
és folyamatosan készül, néha kevésbé jól tud teljesíteni a kompetencia alapú vizsgákon azokhoz képest, akik talán nem tanulnak annyit, de a gyakorlati munkahelyen jobban teljesítettek. A vizsgák gyakorlatorientáltságát mutatja, hogy a gyakorlatias szemléletű tanulók jobban teljesítenek.
A vizsga szervezése Még mindig nagyon sok probléma merül fel – akár a vizsga megkezdésekor – a vizsga lebonyolításával kapcsolatban. Ezeket csak úgy küszöbölhetjük ki, hogy előrelátóan, a jogszabályi feltételeknek megfelelően készítjük elő a vizsgát. 10 nappal a vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell a vizsgabizottság tagjait a vizsgarendről. Nagyon fontos a gyakorlati vizsga helyszíne, amit a vizsgaszervező, azaz az iskola jelöl ki. A legtöbb kifogás a kamarai képviselőktől a vizsgahelyszínre érkezik, előfordul, hogy a vizsga megkezdése előtt percekkel nem fogadja el a kamarai képviselő a helyszínt. Ezt kiküszöbölhetjük, ha a kamarai taggal előzetesen jóváhagyatjuk a vizsgahelyszínt. Nem megfelelő a gyakorlati vizsgára, ha egy tanterembe kiteszünk 5 blúzt és 2 szoknyát! A vizsgához gépekre, felszerelésekre, eszközökre van szükség. Megfelelő lehet egy TISZK jól felszerelt ruházati kabinete vagy élelmiszer tanboltja a gyakorlati vizsgához, de a kamarai képviselő tekintse meg előre a helyszínt. Kis településeken nagy gondot okozhat, ha például nincs bútor- vagy lakástextil üzlet, ekkor a közeli nagyobb városba kell vinni a diákokat vizsgázni.
A vizsga lebonyolítása A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsgabizottság tagjai hagyják jóvá. Ahogy a vizsgarendet, ezt is 10 nappal a vizsga előtt ki kell küldeni! Nem lehet, például a 0005-06-os modul gyakorlati vizsgafeladata, hogy egy számlát kell kitölteni 10 perc alatt, mikor a vizsga2010. FEBRUÁR
feladat okmányok elkészítése 60 percben! Ez lehet megrendelés elfogadás, egyeztetés, munkahelyi nyilvántartás, kifogásolási jegyzőkönyv, amely dokumentumoknak a mindennapi munka során fontos szerep jut! Fontos jogszabályi követelmény, hogy a vizsgafeladatot ki kell húzni. Jogszabály alkotója nem nyilatkozik arról, hogy ki húzzon, de a kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban minden vizsgánál megoldható, hogy a diák húzzon. Egy-egy szóbeli és gyakorlati vizsgafeladathoz minimum 10, de inkább 20 tétel összeállítása ajánlott. Ezek reálisak az élelmiszer és vegyiáru, a ruházat, a bútor és a lakástextil területén. Műszaki szakterületen, ahol néha több százezer forintba is kerülhet egy-egy gyakorlati munkadarab értéke és jelentős beszerzések kellenek a vizsgához, gyakran alkalmazzák, hogy a vizsgaelnök előre kihúz egy tételt és ahhoz szerzik be az alapanyagokat.
korlati vizsgába ágyazott szóbeli tevékenységet kell értékelni, akkor a szóbeli tételekhez ajánlott értékelőlapokat érdemes figyelembe venni, amin a kompetenciákat egyesével értékeljük. Ha gyakorlati vizsgába ágyazott írásbeli tevékenységet kell értékelni, akkor a részfeladatokat érdemes pontozni. Itt tehát nem kell részletezni az olyan kompetenciákat, mint például a pontosság, hanem ha a vizsgázó tökéletesen oldja meg a feladatot, akkor a pontosságát is maximálisra értékeljük. A tételeken kívül az értékelőlapokat is el kell fogadnia a vizsgabizottságnak. A vizsgák adminisztrációját a www. nive.hu oldalon a Vizsgák menüpont Segédlet a szakmai vizsgák dokumentációjához alpont alatt található 3V tervezőrendszer segítséget ad a vizsgarend, a vizsgaszervezési és -lebonyolítási szabályzat, a vizsgaprogram és az osztályozóív elkészítéséhez. Ezek jól használhatók, mert Excel táblázatban vannak és könnyen ki is nyomtathatók. A törzslap elkészítéséhez továbbra is nyomdai, sorszámozott papír kell. Szintén az NSZFI honlapján találhatók minta szóbeli tételsorok az Adatbázisok menü Szóbeli vizsgafeladatok alpont alatt. Fontos tudni, hogy ezek csak tájékoztató jellegűek. A vizsgákhoz felhasználandó szóbeli tételsort a Vizsgák menüpont Szóbeli vizsgafeladatok megrendelése alpont alatti elérhetőségeken kell igényelni. November végén, december elején változások várhatók a kiadott szóbeli tételsorokban, ezért érdemes figyelni a honlapot.
EZT AJÁNLJUK
A vizsga értékelése A gyakorlati vizsgafeladatok eredményét is értékelőlappal kell dokumentálni. A gyakorlati tételekhez nincs előírva, hogy milyen értékelőlapokat kell készíteni, ezért a vizsga jellege határozza meg az értékelést. Ha gya-
Vállalkozások 2. (MK–6071-5)
7
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Képzés és vizsgáztatás – a kereskedõ és bolti eladó szakképesítés a vizsgáztató szemével Dr. Buzás Gizella, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi Intézetének docense, több sikeres kereskedelmi szakmai tankönyv szerzõje, 1991 óta vesz részt vizsgáztatóként a kereskedõ és bolti eladó szakképesítés szakmai vizsgáin. Az elismert szakembert a képzés és vizsgáztatás jelenlegi rendszerében szerzett gyakorlati tapasztalatairól, a szükséges változtatások irányáról kérdeztük.
dr. Buzás Gizella, a BGF Kereskedelmi Intézetének docense
Közel két évtizedes vizsgáztatói tapasztalat birtokában hogyan látja: mennyiben felel meg az új moduláris képzési rendszer a létrehozásakor kitűzött céloknak, az európai uniós elvárásoknak? Valamennyi területen megvalósul a modularizáció, mindenütt kompetencia alapú, gyakorlat- és tevékenységorientált, munkaforma-centrikus képzés folyik. A tulajdonságprofilokban leírt szakmai ismeretek, készségek, módszerbeli, személyes és társas kompetenciák azonosak azzal, amit az Európai Unió is előír. Korrektek és jól használhatók a komoly hozzáértéssel megfogalmazott szakmai és vizsgakövetelmények. Ennek ellenére az egyes képző- és vizsgaszervező intézmények által kibocsátott bizonyítványok mögött közel sem áll azonos szakmai tudástartalom, így azok sajnos nem is azonos értékűek. Különösen igaz ez az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami képzésekre. 8
Miben látja a probléma okát, illetve mi lehet a megoldás? Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a szakképesítések maximális képzési idejét adja meg. Ez azt jelenti, hogy ennél magasabb óraszámban nem, alacsonyabb óraszámban viszont folytatható a képzés. A rendelet előírása szerint a képzés óraszámát úgy célszerű meghatározni, hogy az biztosítsa a képzésben részt vevők számára az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében szereplő kompetenciák elsajátítását, a szakmai vizsga sikeres teljesítését. Elismerve és tiszteletben tartva a képzők elhivatottságát és felelősségtudatát, nem hallgathatjuk el, hogy ez a kívánalom a gyakorlatban sokszor a piaci verseny sajátosan értelmezett módján valósul meg: annál sikeresebb (értsd: nagyobb létszámú) és „eredményesebb” egy-egy tanfolyam, minél alacsonyabb óraszámban hirdet bizonyítvánnyal kecsegtető képzést. A múltkoriban egy ismert képzőhely újsághirdetésben 220 órában ajánlott akkreditált boltieladóképzést. Azt hittem sajtóhiba, lemaradt egy nulla. Vagy mégsem? Sajnos, nagyon is elképzelhető, hogy a 220 óra nem tévedés. Pedig a már említett rendeletben a bolti eladó szakképesítésre iskolarendszerű képzés esetén előírt maximális képzési idő 2500 óra, s ettől a tanfolyami képzésben sem lehetne ilyen jelentős mértékben eltérni. Ha valóban értékes, konvertálható kompetenciákat eredményező, a gyakorlatban értékes tudást kívánunk
nyújtani a kényszerűségből vagy esetleg kései elhivatottságból eladóképzésre beiratkozók számára, akkor a képzésért felelős szerveknek (minisztérium[ok], NSZFI, kamarák) inkább a képzési idő minimumát kellene előírniuk, vagyis azt az időt, amelynél kevesebb óraszámban nem valósítható meg a szakképzés. Ez közelebb vinne az országosan egységes követelmények érvényesítéséhez és az azonos értékű bizonyítványok kibocsátásához. A képzésre fordítható idő rövidsége mellett látja-e más okát is az egyes képzőhelyek közti színvonalkülönbségnek? A szakképzéshez korszerű, a kor követelményeinek megfelelő, a szakiskolák és a felnőttoktatási képzőhelyek diákjainak, hallgatóinak bemeneti kompetenciáját, képességeit alapul vevő, didaktikailag és pedagógiailag jól felépített tankönyvek állnak rendelkezésre valamennyi modulhoz. Ugyanakkor érdemes lenne alaposan megvizsgálni, hogy a komoly szellemi alkotómunkával, valamint a szakkiadók jelentős anyagi ráfordításaival létrehozott szakirodalmi munkák a gyakorlatban menynyire töltik be funkciójukat. Mennyiben ragaszkodnak az iskolák és a képzőhelyek a könyvek ismeretéhez? Sajnos, ezen a téren igen rosszak a tapasztalataim. Sok helyen megelégednek a tankönyv helyett egy leegyszerűsített vázlat átadásával, és ezt kérik számon. Nem szorul külön magyarázatra, hogy ez a „lebutítás” milyen irányban befolyásolja a diákok emberi és szellemi kvalitását. Az iskolarendszeren kívüli képzésben még rosszabb a helyzet. A hallgatók számára soha senki által nem lektorált, szakmai hibákat és hiányosságokat tartalmazó, pusztán a szakmai vizsga kérdéseit alapnak tekintő szakmai 2010. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
gyakorlati ismereteket országosan egységesen kell számon kérni. Ugyancsak célszerű lenne országosan szabályozni a gyakorlóhelyi követelményeket. Kívánatos a képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, ezen keresztül a gazdaság szereplőinek bevonásával hatékonyabb, valóban gyakorlatorientált rendszer kialakítása. A kabinetrendszer kiépítése jelentős, elengedhetetlen feltétele az eladóképzésnek. A gyakorlati ismeretek egy részének zárt kabinetben való oktatása (általában a gyakoroltatás) ilyen formában hatékony. De a kabinet – bármilyen jól felszerelt is – nem helyettesítheti az „élő” bolti gyakorlatot.
Kereskedõtanulók – fontos a jó jegyzet
tananyagokból jól-rosszul átvett kivonatokat adnak ki a felkészüléshez, majd a vizsgán csupán ezeket kérik számon. A képzés, felkészülés problémái után milyenek a konkrét vizsgatapasztalatai? A modulvizsgát szervező intézmények a túlzott adminisztrációra és a vizsgázók és a vizsgáztatók számára egyaránt hosszú, kimerítő vizsgákra panaszkodnak. Ez reális kritika, az adminisztrációt feltétlenül csökkenteni kell, a vizsgát pedig rövidíteni lehet az átfedések, ismétlődések megszüntetésével, jobb szervezéssel. Külön kell foglalkozni a vizsgáztatás érdemi – tartalmi – vonatkozásaival. A képzés, felkészülés vázolt problémái és hiányosságai után meglepő, hogy mennyire jó eredmények születnek. Általános vélemény, hogy különösen sok a jeles és a jó érdemjegy. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy a vizsgák gyakorlatorientált jellege miatt a kevésbé felkészült, de jó gyakorlati érzékkel és helyzetfelismeréssel rendelkező tanulók kisebb tudással is képesek jól vizsgázni. Az igazság azonban az, hogy a vizsgázók számára lényegében ismertek a központi szóbeli és a helyi vizsgaszervező által összeállított gyakorlati vizsgakérdések és a vizsgát értékelő lap ehhez kapcsolódó, a pontozás 2010. FEBRUÁR
alapját képező kompetenciái. Az internetről letölthető minta vizsgatételek és az „éles” kérdések között ugyanis alig van különbség. A vizsgázók tehát nem gyakorlati érzékük, problémamegoldó képességük alapján sikeresek, hanem mert előre ismert kérdésekre betanult válaszokat adnak. A vizsga így sokkal inkább „értékelőlap-orientált” és vizsgakérdés-centrikus, mint gyakorlatorientált és munkaforma-centrikus. A betanult válaszok nem a tényleges szaktudást adják vissza. Szaktanári oldalról nézve az előírt kérdések alapján történő számonkérés szakemberként megkérdőjelezi a tudást, tanárként pedig erkölcsileg megalázó! Ezt a súlyos problémát a vizsgáztatási rendszer felülvizsgálatakor feltétlenül meg kell oldani. A kompetencia alapú, modulrendszerű képzésben központi szerepet játszó gyakorlati követelmények súlyát és jelentőségét hogyan lehetne tovább növelni? Az országosan egységes tartalom megvalósítása érdekében a gyakorlati feladatok esetében is meg kell fontolni a központi, egységes mintafeladatok és vizsgafeladatok készíttetését és közzétételét. Mindez nem zárná ki, hogy az adott régióra jellemző gyakorlati feladatok is szerepeljenek a vizsgán, de az alapvető
Köszönjük a beszélgetést! Reméljük, hogy a részben kritikus, de feltétlenül jobbító szándékú észrevételek értő és megértő fogadtatásra találnak az érintettek körében, s főleg azoknál, akik tehetnek is a javítás érdekében.
EZT AJÁNLJUK
Szakáruismeret (CD-ROM melléklettel) Élelmiszerek és vegyi áruk KP–2284
Általános áruismeret KP–2278
Elõkészületben Áruismeret bolti eladóknak Élelmiszerek és vegyi áruk KP–2333
9
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
KVISZ közgyûlés Baján
vezetéséről, ennek feltételeiről nem hallhattak naprakész tájékoztatást az iskolák képviselői. A jelenlévők szkeptikusan vették tudomásul, hogy a legfelső vezetők ritkán vállalják a közvetlen konzultációt, pedig a szakmai oktatás napi észrevételei, felmerülő gondjai az ő számukra is értékes információkat adják. Az előzőek miatt módosult program első szakmai előadását Bóta József, a KVISZ elnöke tartotta. Beszámolója a kamara kezdeményezéséről szólt: az MKIK felügyelete
mellett gyakorló szakemberek és a szakmát oktató tanárok felülvizsgálták, elemezték és a valós szakmai szempontok szerint átdolgozták a szakács, cukrász, pincér, vendéglátó eladó és vendéglős szakmák szakmai vizsgakövetelményeit. Elkészítették a logikusan felépített és három közös modulra épülő ajánlást, az SZVK módosított tervezeteit. A mindenki érdeklődésére számot tartó részletes ismertetés és indoklás után az előadó kiemelte: a szakmai vizsgakövetelmények mostani változata csak ajánlás, még nem aláírt, elfogadott rendelet, de lehet számítani arra, hogy rövidesen az lesz. A régi, alkalmatlan vizsgakövetelmények és az ezekhez ajánlott központi programok (különösen a vendéglős szakma esetében) az igényes szakmai oktatáshoz nem megfelelőek. A szakmacsoportban az alábbi közös modulokat javasolják a szakemberek az alapszakmák oktatásához: a gazdálkodási tevékenység alapozása (gazdálkodási alapismeretek, -számítások, vállalkozás, kommunikáció) a vendéglátó tevékenység alapozása (élelmiszer alapismeretek, táplálkozástan, HACCP, környezetvédelem, fogyasztóvédelem) szakmai idegen nyelvi kommunikáció (szakmai alapszavak tanulása és elsősorban a beszéd, beszélgetés gyakorlása).
Bóta József, a KVISZ elnöke
Az átdolgozott szakmai vizsgakövetelmények a KVISZ honlapjáról (www.kvisz.hu) bárki számára elérhetőek, letölthetőek. Itt jegyezzük meg, hogy a Képzőművészeti Kiadó tervezett új tankönyveihez (Pincér szakmai ismeretek, multimédiás CD-ROM melléklettel, Vendéglős szakmai ismeretek, Vállalkozási ismeretek) is a remélhetőleg rövid időn belül véglegesítésre kerülő szakmai anyagot használják a szerkesztők. A következő előadásban Onódi Ferenc titkár a pedagógiai szakmai továbbképzés aktuális programjait
2009. november 13–14-én Baján tartotta éves közgyûlését a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Szövetsége.
A Duna Wellness Hotel Baján
A bajai Duna Wellness Hotelben zajlott az első nap szakmai programja. A szálló igazgatója röviden bemutatta az 1860-ban megnyílt patinás épület történetét: eredetileg is szállónak tervezték, ami akkoriban újdonságnak számított. A Deutschcsalád tulajdonában üzemelő hotel rövid idő alatt Dél-Magyarország kulturális központja lett (kaszinó is nyílt itt a nagy befogadóképességű színházteremmel együtt). A 20. század elején Bartók és a fiatal tehetség, a 16 éves Fischer Anni is koncertezett itt. Az 1949-es államosítás után fokozatos hanyatlás kezdődött, de 1989-ben ismét magántulajdonba került a szálló. Ma már wellness hotel a Duna szálló, 100 vendéget tudnak kényelmesen elhelyezni. Az eddig megszokottak szerint tartalmas programot állítottak össze a KVISZ munkatársai a résztvevőket érdeklő témákból. Nem az ő hibájuk, hogy az Oktatási Hivatal mindkét szakértője az utolsó pillanatban lemondta az előadást, így sem az oktatási intézményekben végzett hatósági célellenőrzésekről, az ellenőrzések tapasztalatairól, sem az előrehozott szakképesítések 2010-es tanévi be10
2010. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Onódi Ferenc, a KVISZ titkára
és egy konkrét moduláris szakmai vizsgaszervezés tapasztalatait ismertette. A cukrász és a szakács tanárok továbbképzése 2009 decemberében volt, a pincér szakoktatóké 2010. február 4–5-én lesz Egerben. A felnőttképzésben már volt moduláris szakmai vizsga a vendéglős szakképesítés megszerzéséért. Az adminisztráció tapasztalatinak ismertetésekor a hozzászólásokból kiderült, hogy a jelenlegi SZVK sok helyen hibás: a vizsgázók időnként értelmetlen feladatok megoldására kényszerülnek. Részletes „forgatókönyv” készítésére is alkalmas elemzés, átbeszélés után az oktatási szakemberek nagy örömmel vették az elméleti segítséget. A mostani szabályozás szerint egy-egy vizsga 5-7 napig is eltarthat, ezért nagyon fontos a gördülékeny szervezés, a jó előkészítés. A Petőfi szigeten kora este tett séta mindenkit ráhangolt az esti programra: a Hajós-Bajai Borvidék egyik leghíresebb képviselője, a Sümegi és Fiai Pincészet borkóstolással egybekötött vacsorával várta a vendégeket. Dr. Sümegi József érdekes történetekkel és szakmai ismertetővel kísérte az új és az érettebb borok kóstolását. A helyszínen, bográcsban főzött bajai halászlé, túrós csusza, meggyes és túrós rétes volt a menü, amit az iskola tanulói készítettek a szakoktatók irányításával. A kínált borokból 2010. FEBRUÁR
ki-ki a jókedvéhez szükséges menynyiséget fogyaszthatta. Másnap a Bányai Júlia SZKI-ban folytatódott a program. Az előadásokat a különleges mennyezeti kiképzésű, nagy színpaddal rendelkező, elegáns díszteremben hallgattuk meg. Virág Tibor igazgató röviden bemutatta az iskolát, amit eredetileg megyeházának terveztek, de volt már laktanya és kórház is. Nem hagyhatta szó nélkül, hogy minden eddigi funkciójához kiválóan alkalmas volt a szép épület, csak iskolai működésre, tanításra alig-alig. Rab Zoltán igazgató bemutatta a BÁCS SZAKMA TISZK Zrt. szervezetét, tevékenységét. Részletes előadásában ismertette a megyei TISZK-ek együttműködését, helyzetüket, a fejlődés tendenciáit. A TISZKek és az RFKB (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság) együttműködése itt sem zökkenőmentes: a térségben 2009-ben még 20 fejlesztendő szakma volt, de 2010-ben már csak 10 lesz. 17 szakma oktatását jelentősen csökkenteni kell. A vendéglátós szakmák ebben a régióban szinten tartandók, ami a turizmus fejlesztési terveivel legalább nem ellentétes. A Bács Szakma TISZK Zrt. saját tagiskolái egységes koncepciók alapján, de nagy iskolai autonómiával működnek. Küzdenek a mind alacsonyabb képességű gyerekek nevelésével: jellemzően ebben a megyében is hiányoznak a tanulók adott szakmához szükséges alapkészségei, nagy a tanulás iránti érdektelenség, a fizikai munka elutasítása. A Zrt-n belül most áll fel az IT (Intézményvezetői Tanács), amelynek koordináló feladata lesz: az önállósággal rendelkező tagiskolák vezetői összehangolják a megvalósítandó célokat (közös beiskolázási program, a felvételiztetés egységesítése, egyeztetett órarend, profilbővítési irányok közös meghatározása stb.). Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szakmai oktatásban minden tagiskola működjön együtt a gazdasági élet szereplőivel, a vállalkozásokkal.
Kóbor Zoltán, a Gundel TISZK vezetõje (a kép bal szélén)
Kóbor Zoltán, a Gundel TISZK vezetője ismertette a november 15én hatályba lépett 24/2009. SZMM rendeletet, ami az előrehozott szakképzés törvényi hátterét biztosítja. A leglényegesebb elem, hogy a szakképzés 3 évről – választhatóan – újra 2 évre redukálódik. Az 1/2006/ OM rendelet módosítása miatt a legfontosabbra, a mellékletek gondos áttanulmányozására hívta fel a hallgatóság figyelmét. A hozzászólásokból kiderült, hogy a szokatlanul gyors változtatás oktatásszervezési problémákat okoz, bár a hatálybalépéshez képest még nincs végrehajtási utasítás. Kristóf Lajos, a KVISZ alelnöke megnyugtatta az iskolák jelen lévő képviselőit, hogy a modulok felülvizsgálata a kereskedelmi szakmacsoportot nem érinti. Már az első körben jó szakemberek állították öszsze az anyagokat, nincs szükség további módosításokra. A 2009–2010es tanév végzős tanulóit érintő országos szakmai versenyek megrendezéséről tartott ismertetőt. Az elődöntők és a döntők szervezése minden évben nagy energiákat, jó előkészítést követel. Az SZMM, az OM és az MKIK 2010. február eleje és április vége közötti időpontokat jelölt meg. A konferencia a KVISZ elmúlt évi tevékenységéről és a szervezet gazdasági, pénzügyi helyzetéről szóló beszámolóval zárult. 11
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Tankönyvjegyzék – Mûszaki Kiadó Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás MK–6015-X
Gépírás a betűtanulástól a hivatalos levelekig
MK–6011–-7/I
Gazdasági és jogi környezetünk I. – 9. osztály
MK–6011-7/II
Gazdasági és jogi környezetünk II. – 10. osztály
MK–6031-1
Elméleti gazdaságtan 11. osztály – Mikroökonómia
MK–6035-4
Elméleti gazdaságtan 11. osztály – Példatár
MK–6012-5
Üzleti gazdaságtan 11. osztály
MK–6030-3
Üzleti gazdaságtan 12. osztály
MK–6022-7
Ügyviteli alapismeretek 11. osztály – Feladatgyűjtemény ÚJ!
MK–6006-0
Marketing 11. osztály – A marketing alapjai
MK–6007-9
Marketing 12. osztály – Marketingkommunikáció Kereskedelmi modulok
MK–6063-X
Vállalkozások 1. – Vállalkozási ismeretek
MK–6058-3
Kereskedelmi számítások példatára
MK–6064-8
Gazdasági számítások a kereskedelemben
MK–6059-1/I
Kereskedjünk németül! 1. Áruforgalom lebonyolítása német nyelven
MK–6059-1/II
Kereskedjünk németül! 2. Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése német nyelven
MK–6059-1/III
Kereskedjünk németül! 3. Ruházati termékek értékesítése német nyelven
MK–6059-1/IV
Kereskedjünk németül! 4. Bútorok és textíliák értékesítése német nyelven
MK–6060-5/I
Kereskedjünk angolul! 1. Áruforgalom lebonyolítása angol nyelven
MK–6060-5/II
Kereskedjünk angolul! 2. Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése angol nyelven
MK–6060-5/III
Kereskedjünk angolul! 3. Ruházati termékek értékesítése angol nyelven
MK–6060-5/IV
Kereskedjünk angolul! 4. Bútorok és textíliák értékesítése angol nyelven Vendéglátós modulok
MK–6036-2
Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 1.
MK–6037-0
Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 2.
MK–6038-9
Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 3.
MK–6039-7
Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak – Példatár
A táblázatban szereplõ könyvek a hivatalos tankönyvjegyzékrõl rendelhetõk a 2010/11-es tanévre. További tankönyveket talál a Mûszaki Kiadó 2010-es gazdasági–szolgáltatási és humán katalógusában, valamint a Képzõmûvészeti Kiadó 2010/11-es tankönyvkatalógusában.
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó, 1033 Budapest, Szentendrei út 91-93. Telefon: 437-2400, Fax: 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató
12
2010. FEBRUÁR