BEFEJEZÉS

BEFEJEZÉS

A tudományos monográfi a témája a társadalom és a hazai munkaerőpiac jelenlegi tendenciáira összpontosult, hangsúlyozva a képzett munkaerő növekvő hiányának kérdését, amely kifejezetten egyes szakmákban jelentkezik, és kihatással van az egész gazdaságra. A kérdéses területet a szlovák gazdaság versenyképességének megőrzése, illetve emelésének lehetősége szempontjából közelítettük meg oktatási kontextusban.

A negyedik ipari forradalom kezdetével és a folyamatok fokozott automatizálásával, digitalizálásával vagy optimalizálásával összefüggésben jelentős változások történnek a munkaerőpiacon. Egyes foglalkozások eltűnnek, és új foglalkozási csoportok alakulnak ki, amelyek speciális készségeket és kompetenciákat igényelnek, és ehhez az egyes országok oktatási rendszerét fel kell készíteni. A globális versenykörnyezettel kapcsolatos új feltételek és követelmények kerülnek előtérbe. Az emberi erőforrások előkészítése és fejlesztése során új, potenciálisan jelentős problémás területek jelennek meg, amelyekre a szervezeteknek, valamint a társadalomnak és az oktatási rendszernek egészében reagálniuk kell. Alapvető fontosságú, hogy ezek a résztvevők összekapcsolódjanak az összehangolt munka érdekében, ezáltal oktatva és továbbképezve a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek megfelelően felkészített abszolvenseket (hallgatókat).

A monográfi a első fejezetében a duális oktatási rendszer terminológiai hátterére összpontosítottunk a munkaerő-piaci szakképzés részeként, részletesebben a kérdés kulcsszavainak és kifejezéseinek megértésének egyesítésére összpontosítva. A tudományos monográfi a második fejezetében kidolgoztuk a képzett munkaerő témáját, fi gyelembe véve a legfrissebb kiindulási pontokat. A harmadik fejezetet egy másik kulcsfontosságú témára, azaz a munkaerő-piaci oktatásra és képzésre szenteltük. A duális oktatás rendszere a hazai és a külföldi portfólió jelenlegi helyzetét tekintve képezi tudományos monográfi ánk negyedik fejezetét. Konkrétan az Európai Unió kiválasztott országaiban a tanulószerződéses gyakorlati képzés jellemzőire és részleges összehasonlítására, a Szlovák Köztársaságban tanult gyakornoki oktatás történetére, valamint a szlovákiai duális oktatási rendszer jogi keretére és jellemzőire koncentráltunk, hangsúlyozva annak erősségeit és gyengéit. Ez a fejezet példákat mutatott be több olyan multinacionális vállalat bevált gyakorlatára is, amelyek tapasztalataikat a külföldi kettős oktatás rendszert használják hazai körülmények között. A bemutatott

tudományos monográfi a ötödik fejezete szintén a megállapítások és eredmények összefoglalását tartalmazza a tudományos munka megfelelő módszereinek felhasználásával, valamint a megszerzett ismeretekről való értekezés. A fejezet utolsó részében a gyakorlathoz kapcsolódó ajánlásokat mutattunk be, amelyek a téma elméleti kidolgozásán és más, közvetlenül a terepből nyert információkon alapulnak. Az ajánlások úgy vannak megfogalmazva, hogy hozzájáruljanak a kettős oktatási rendszer minőségének javításához egy adott vállalat körülményei között, de hozzájáruljanak a duális oktatási rendszer gyakorlatának globálisabb összefüggésben történő javításához. Ennek a fejezetnek a része egy Szlovákiában működő, a duális oktatás rendszerében működő vállalkozásban végzett felmérés. A fejezetben összefoglaltuk tapasztalataikat, érdekes észrevételeket és eredményeket mutattunk be a tudományos munka megfelelő módszereinek felhasználása alapján. Ezt követően a megállapítások megbeszélését és a gyakorlathoz kapcsolódó ajánlásokat fogalmaztunk meg a téma elméleti kidolgozása és a közvetlenül a terepről szerzett információk alapján. A munka utolsó részében ajánlásokat fogalmaztunk meg a duális oktatási rendszer minőségének javítására egy adott vállalat körülményei között, és ajánlásokat fogalmaztunk meg a duális oktatás gyakorlatának globálisabb kontextusban történő javítására.

A vonatkozó fejezetekben a cél az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján leírja a (képesített) munkaerő elméleti alapjait, és feltérképezze a jelenlegi helyzetet a Szlovák Köztársaság és a külföldi viszonyok között. Ugyanakkor megpróbáltuk a kettős oktatási rendszer jellegzetes és részletesebb leírását rendelkezésre bocsátani a meglévő adatok alapján és feltérképezni a téma jelenlegi helyzetét. A monográfi a alkalmazás részében az volt a cél, hogy elemezzék a duális oktatási rendszerben részt vevő kiválasztott vállalat jelenlegi helyzetét, interjút készítsenek a duális oktatási rendszer megvalósításáért felelős alkalmazottal, következtetéseket vonjanak le a megállapításokból és ajánlásokat fogalmazhassanak meg a monográfi a elméleti és alkalmazási részében szereplő információk alapján, úgy a részt vevő társaság körülményei között, mint a duális oktatási rendszer gyakorlatának szélesebb összefüggéseiben.

Ebben a tudományos monográfi ában az irodalmi módszert alkalmaztuk az alapirodalom tanulmányozására, a kvalitatív módszert a javasolt célok teljesítésére, ugyanakkor az elemzést további tudományos munka módszerének is használtuk a két kulcsfontosságú téma – (képzett) munkaerő és duális oktatás - alap gondolatának tagolására. A

szintézist a megszerzett ismeretek analitikus gondolkodási eljárásokkal való kombinálásával alkalmaztuk, ugyanakkor indukciós-deduktív eljárásokat alkalmaztunk az általánosításra, valamint a következtetések korábbi megállapítások alapján történő értékelésére. Ha feltételezéseinket más szerzők eredményeivel hasonlítottuk össze, elsősorban az összehasonlítási módszert alkalmaztuk. Az alkalmazás részében a kérdezés módszerét alkalmaztuk, konkrétan a félig strukturált interjút használva eszközül.

A benyújtott monográfi a legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy a részt vevő szervezet – közzétett információk alapján (ZSE, 2018) – lehetőséget kínál a tanulók és a hallgatók számára, hogy tanulmányaik mellett vagy után szakmai tapasztalatokat szerezzenek kirándulások, versenyek, üzleti gyakorlati lehetőségek, diplomamunka formájában, oktatási projektek középiskolai és egyetemi tanulmányok, valamint posztgraduális programok során. Az általános iskolásokkal folytatott együttműködés különféle versenyek és oktatási projektek szervezésével valósul meg, amelyekben az iskolák részt vehetnek.

Ebben a konkrét cégben úgy látják, hogy a kettős oktatási rendszer előnyei abban állnak, hogy a középiskola első évétől kezdve dolgoznak a diákokkal, tehát van elég idejük a diákok motiválására, amelyet fontosnak tartanak, ezáltal a jövőbeli munkáltatók befolyásolhatják a hallgatók érdekeit és döntéseit. Ezen okok miatt ez a munkáltató hoszszú távon fontosnak tartja a motivációt.

A részt vevő cég feltételei között azt találtuk, hogy ennek a cégnek a költségei a „duálisok” számára lényegesen alacsonyabbak, mint azok a költségek, amelyek felmerülnek, ha felvesznek egy „piaci szereplőt”, aki már rendelkezik bizonyos tapasztalattal, de akit képzettséggel vagy átképzéssel kell ellátni. Nagyon költséges megváltoztatni annak a személynek a szokásait, aki már megszokott egy bizonyos munkarendszert, feltételeket és követelményeket. A munkáltató számára előnyösebb, ha tanulmányai során „alakíthatja” a munkavállalót az igényei szerint, így ő azonnal kész munkavállalóként léphet be a cégbe, további képzés vagy oktatás nélkül.

Egy másik megállapítás a törvényi változások pozitív elfogadása az adott vállalkozás, mint jövőbeli munkáltató számára. Az új szabályozásnak köszönhetően csökkentek az adminisztratív terhek, így a munkáltató pozitívan értékelte, hogy az állam erőfeszítései a diákok munkaerőpiacra való felkészülésének valódi összekapcsolására irányulnak, méghozzá a kettős rendszerben gyakorlati képzést nyújtó munkáltatók által törvényesen biztosított szakképzés megszervezésével,

de pl. az is, hogy a munkáltató képviselőjét a záróvizsga bizottság, az érettségi bizottság szakmai felügyeletén belül delegálják. Ugyanakkor abban az esetben, ha a középfokú iskolának a kettős oktatásról szóló szerződése van, akkor együttműködik egy szakképzési iskolai oktatási program kidolgozásában egy konkrét munkáltatóval, amellyel a kettős oktatásról szerződést kötöttek.

A monográfi a végén kijelenthetjük, hogy a duális oktatási rendszer bevezetésének a középfokú szakképzésbe Szlovákiában tagadhatatlan előnyei vannak az összes érintett fél számára. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az államnak még sok tennivalója van ezen a téren, mivel a munkáltatók, az iskolák és a diákok maguk is különféle nehézségekkel szembesülnek, és még mindig nem kellően motiváltak ahhoz, hogy részt vegyenek a kettős szakképzésben. Ezen túlmenően fokozni kell a tanulók érdeklődést a szakoktatás iránt, mivel továbbra is fennáll a helyzet, amikor a népesség aránytalanul nagy része, képességeitől függetlenül, általános műveltséget nyújtó gimnáziumot választ.