BEFEJEZÉS A tudományos monográfia témája a társadalom és a hazai munkaerőpiac jelenlegi tendenciáira összpontosult, hangsúlyozva a képzett munkaerő növekvő hiányának kérdését, amely kifejezetten egyes szakmákban jelentkezik, és kihatással van az egész gazdaságra. A kérdéses területet a szlovák gazdaság versenyképességének megőrzése, illetve emelésének lehetősége szempontjából közelítettük meg oktatási kontextusban. A negyedik ipari forradalom kezdetével és a folyamatok fokozott automatizálásával, digitalizálásával vagy optimalizálásával összefüggésben jelentős változások történnek a munkaerőpiacon. Egyes foglalkozások eltűnnek, és új foglalkozási csoportok alakulnak ki, amelyek speciális készségeket és kompetenciákat igényelnek, és ehhez az egyes országok oktatási rendszerét fel kell készíteni. A globális versenykörnyezettel kapcsolatos új feltételek és követelmények kerülnek előtérbe. Az emberi erőforrások előkészítése és fejlesztése során új, potenciálisan jelentős problémás területek jelennek meg, amelyekre a szervezeteknek, valamint a társadalomnak és az oktatási rendszernek egészében reagálniuk kell. Alapvető fontosságú, hogy ezek a résztvevők összekapcsolódjanak az összehangolt munka érdekében, ezáltal oktatva és továbbképezve a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek megfelelően felkészített abszolvenseket (hallgatókat). A monográfia első fejezetében a duális oktatási rendszer terminológiai hátterére összpontosítottunk a munkaerő-piaci szakképzés részeként, részletesebben a kérdés kulcsszavainak és kifejezéseinek megértésének egyesítésére összpontosítva. A tudományos monográfia második fejezetében kidolgoztuk a képzett munkaerő témáját, figyelembe véve a legfrissebb kiindulási pontokat. A harmadik fejezetet egy másik kulcsfontosságú témára, azaz a munkaerő-piaci oktatásra és képzésre szenteltük. A duális oktatás rendszere a hazai és a külföldi portfólió jelenlegi helyzetét tekintve képezi tudományos monográfiánk negyedik fejezetét. Konkrétan az Európai Unió kiválasztott országaiban a tanulószerződéses gyakorlati képzés jellemzőire és részleges összehasonlítására, a Szlovák Köztársaságban tanult gyakornoki oktatás történetére, valamint a szlovákiai duális oktatási rendszer jogi keretére és jellemzőire koncentráltunk, hangsúlyozva annak erősségeit és gyengéit. Ez a fejezet példákat mutatott be több olyan multinacionális vállalat bevált gyakorlatára is, amelyek tapasztalataikat a külföldi kettős oktatás rendszert használják hazai körülmények között. A bemutatott