Budapest's Finest 2016 téli szám by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

120 }} ÚÉ

2016. Vol. 4. HUF 1490, EUR 5

éves a } Mûcsarnok }

jbuda: a polgári negyed gig zengô harangszó Reformáció 500 Michelin-csillagok Pesten

ötcsillagos városkalauz

24 19

—

every day

Advent concert featuring Erika Miklósa and the Hungarian december Virtuosi Chamber Orchestra

7 21

dec.

SLEEPING BEAUTY

STREET FOOD,

OMEGA

Christmas fair

Christmas concert

every day

Family programmes every Sunday

Hungarian National Dance Ensemble

dec.

Europe’s largest Advent candles —

ADVENT exhibition

every day

Skating rink

Presser | Sztevanovity | Horváth

THE ATTIC

november

part fairy tale, part musical

ADVENT 2016.11.27. — 12.24. IN THE CASTLE GARDEN BAZAAR

www.varkertbazar.hu

Köszöntô KEDVES OLVASÓK!

TISZTELT OLVASÓ!

Várakozás és beteljesülés – az élet örök körfogása. Az adventi várakozást a karácsony, majd az új esztendô teljesíti be – emberi léptékben. Társadalmi méretekben összegezzük a múlt és a jelen kincseit és kitûzzük a jövô céljait. A BFTK is így tesz, ôrzi a tradíciót, például a Karácsonyi Vásárét, amelyet úgy formált át, hogy az évrôl évre ott lehessen Európa 10 legszebb vására között.

Köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy a Budapest’s Finest ötcsillagos magazin immáron harmadik évfolyamába lépett. A kiadvány megjelentetésével az a célunk, hogy minél átfogóbb képet adjunk a magyar nemzet fôvárosa turisztikai és kulturális programjairól, minél többeket csábítsunk arra, hogy Budapest vendégszeretetét élvezzék.

A Budapestre érkezô hazai és külföldi turistáknak nemcsak a város szépségét mutatjuk meg – hiszen az közismert – hanem azokat a kincseit, amelyek nem mindig vannak szem elôtt. Így például híres templomok nevezetes harangjait, amelyek hangja egész évben ünnepi hangulatokra emlékezteti az embert.

A magyar nemzet fôvárosát Közép-Kelet-Európa egyik legszebb és legizgalmasabb nagyvárosaként tartják számon, köszönhetôen Budapest rendkívül gazdag kulturális és turisztikai eseményeinek, kínálatának. Budapest jelentôs állomás a világ turisztikai célpontjainak térképén, rendre jól szerepel a különféle idegenforgalmi felméréseken, egyre elôkelôbb helyezést elérve a külföldi protokoll-listákon.

Ünnepi és izgalmas év a 2017-es, hiszen Európa megemlékezik a reformáció 500 éves évfordulójáról. Az újító eszme nem is egy értékes budapesti épületben öltött testet. Volt néhány periódusa Budapest életének, amelyet aranykornak neveznek a történészek. Ilyen idôszakot helyez új, méltó fénybe a 120 éve megnyílt Mûcsarnok jubileumi kiállítása, amely Az elsô aranykor címmel tavaszig látható. 2017-ben néhány kérdésben elôreléphet a város. Ezúttal Újbudán kalandozunk, ahol egy kulturális fôutca van alakulóban, az egyetemi intézményekben, sportlétesítményekben a jövô formálódik, nem feledve a hagyományt, amely Bartók Béla, Kodály Zoltán nevéhez kötôdik. A fôváros és kerületei mindent megtesznek annak érdekében, hogy Budapestnek esélye legyen a nyári olimpiai játékokat megrendezni.

A magyar fôváros turizmusa évek óta felülmúlja a korábbi évek eredményeit, ez pedig jelentôsen hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez is. Az elmúlt öt évben csaknem másfélszeresével nôtt a külföldi turisták száma a fôvárosban, tavaly 8,7 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami félmillióval több, mint az ezt megelôzô évben. Bízom benne, hogy minél többekhez eljut e kiadvány, amelybôl kiderül, hogy Európa egyik legszebb karácsonyi vásárán – a Vörösmarty téren –, a történelmi gyógyfürdôkön és a világszínvonalú múzeumokon kívül milyen más attrakciókkal várja Budapest a vendégeit.

E gondolatok jegyében kellemes karácsonyi ünnepeket és sikeres boldog új évet kívánok Önöknek!

Áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendôt kívánok minden jelenlegi és jövôbeli vendégünknek! Érezzék jól magukat Budapesten, vigyék magukkal haza, a világba jó hírünket, és mielôbb térjenek vissza hozzánk!

Bán Teodóra, a Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetôje

Tarlós István Budapest fôpolgármestere

TARTALOM

2016|Tél

A polgári negyed

A polgári negyed } 4 A legnépesebb kerület: Újbuda } 6

Égig zengô harangszó } 18 Muzsikáló öntvények } 20 Reformáció 500 } 20

Erdôk, vadak, vadászok } 28 Vadszenvedély } 30

A múzsák templomai } 38

Szenvedély és felelôsség

Az elsô aranykor } 40 Matshikiza Pumeza } 44

City Guide } 48

Az elsô aranykor

Michelin-csillagok Budapesten

Egyenesen a csillagokba } 50 Costes – az Esthajnalcsillag } 51 Onyx – vissza a magyar gyökerekhez } 52 Borkonyha – Nomen est omen } 53 Tanti – családi hangulatban } 54 Costes Downtown – A legújabb csillag az égen } 55 Luxus, elegancia, szépség } 56 Esti vásárlás Budapesten } 58 A közösség szolgálatában } 59 Programsarok } 62

Címlapkép:

Az idén felújított Belvárosi Nagyboldogasszony Fôplébánia-templom, a magyar születésû lengyel királynô, Szent Hedvig (Jadwiga) szobrával. Háttérben az Erzsébet híd

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

Mocsári Károly

Bugge Wesseltoft

Bertrand de Billy

Gyenisz Macujev

Malkovich Antonio Gades Company Balázs János

John

Mahler Chamber Orchestra Hrutka Róbert

Snarky Ivo Puppy

Pogorelich Magyar Állami Népi Együttes a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttese

Akademie für Alte Musik

Pumeza Matshikiza The Shanghai Quartet Recirquel Újcirkusz Társulat

Komische Oper

René Berlin Jacobs

www.btf.hu

Daniele Gatti

#ittahelyed

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

Esküvô Pesten

Városliget

A polgári negyed

A kiegyensúlyozott, polgári, pontosabban középosztályi hagyományokat ôrizte minden idôben Újbuda magja, a Gellért és Kosztolányi tér, Duna-part által határolt rész. A bohémság ritkán és egy-két kávéházra korlátozva ütötte fel a fejét errefelé. Az egyetemi ifjúság is inkább a sportpályákon vezette le fölös energiáit. A negyed külsô részén olyan gyárak mûködtek, amelyek a már-már polgári mentalitású szakmunkásokat foglalkoztatták. A 20. század végére némileg megváltozott a helyzet, itt nyílt meg Budapest elsô újkori magánszínháza, azután más kulturális mûhelyek is helyet kaptak egy-egy egyetemi vagy üzemi kiszolgálóházban. Mostanában – különösen, hogy a negyed fontos gócpontjait a legújabb, a 4-es metró szeli át – a képzômûvészet és az építészet, valamint az üzleti világ ígér érdekes jövôt.

} Szent Imre herceg emlékmûve a Móricz Zsigmond körtéren

Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását 1930-ban a Szent Imre-év alkalmából avatták fel

A polgári negyed: Újbuda

A legnépesebb kerület: Újbuda S zöveg : Oláh András

A 150 ezres lakosú Újbuda (XI.) Budapest legnépesebb és egyik legnagyobb kerülete. Természeti adottságai változatosak, arculata sokféle. Találhatók itt történelmi emlékek, turisztikai objektumok, rangos kulturális intézmények, egyetemei és korszerû infrastruktúrája révén a fejlesztések területén is biztos a jövôje. Szent püspök hegye

Újbuda belvároshoz legközelebb esô területe a 130 méteres magasságával a Duna fölé magasló Gellért-hegy. Vulkanikus képzôdmény, amely az innen elôtáruló Duna-parti panorámával együtt 1987 óta az UNESCO Világörökség része. Nevét a velencei születésû térítô, majd püspök után kapta: Gellért 1046ban itt halt mártírhalált, amikor a hegy Duna felôli oldalán a lázadó nemesek a mélybe vetették. A hegyoldal a középkortól a 19. századig nagyrészt lakatlan volt, szôlôskertek tarkították. A tetején álló katonai erôdöt, a Citadellát 1851-ben emeltette a Magyarországot ekkoriban uraló Habsburg-hatalom. Az osztrákokkal való 1867-es kiegyezés után már nem töltött be katonai funkciót egészen a II. világháborúig. Akkor légvédelmi célokra használták, ezt a korszakot idézi fel a kazamatáiban berendezett háborús panoptikum. A háború lezárulásához köthetô a Citadella elôtt álló, a város sziluettjét meghatározó Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A hôforrásokban gazdag Gellért-hegyben a termálvíz több barlangot is vájt, ezek egyikében 1931-ben sziklatemplomot hoztak létre Szûz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok gondozásában áll. A hegy lábánál fakadó hôforrásokat már a kora középkor óta fürdôként hasznosították, e célból épült fel 1918-ra a Gellért téren a Gellért Gyógyfürdô és Szálló is.

A polgári negyed: Újbuda

Fejlôdô kulturális fôutca

Fotó © Réz Mozsár / Panoramio

A Gellért-hegytôl délre elterülô síkság is jórészt lakatlan volt a 20. századig. Benépesülését segítette az 1896-ban, a millennium évében átadott Szabadság híd, ami a pesti belváros felé nyitott közúti kapcsolatot. 1899-ben a hídon át elindult a villamosközlekedés is. A Gellért térrôl nyíló Bartók Béla út az Újbudát a Belvárossal összekötô egyik legfontosabb útvonal, amit a kerület vezetése a városrész fôutcájává kíván alakítani. A közelmúltban itt nyílt galériák és kávéházak különbözô zenés, irodalmi és képzômûvészeti programokkal, minifesztiválokkal formálják kulturális színtérré a fôútvonalat. A Bartók Béla Boulevard néven is emlegetett, a Kosztolányi Dezsô térig és a Feneketlen-tóig tartó kultúrfolyosó legkiemelkedôbb helyszíne a Hadik Kávéház. A nagy múltú, egykor irodalmi asztaltársaságairól híres intézmény 2010-ben kelt ismét életre.

A legendás Hadik Kávéház a Bartók Béla úton

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A „kulturális fôutca” egyik új állomása a B32 Galéria

A Bartók Béla út fontos csomópontja a Móricz Zsigmond körtér. A tér stratégiai elhelyezkedésébôl adódóan az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a budai felkelôk fontos ellenállási pontja volt, ahol a forradalom napjaiban súlyos harcok alakultak ki. A téren központi helyen áll államalapító Szent István király fiatalon elhunyt fiának, Szent Imre hercegnek szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobra 1930-ból. A vadászbalesetben elhunyt trónörökös személye, akirôl halálának 900. évfordulóján a Gellért-hegy alatti városrészt is elnevezték, nemcsak földrajzilag, de történetileg is szorosan összefonódik Szent Gellért püspökével, aki a fiatal herceg nevelôje volt. A közelmúltban megújult, változatos street food és gyorséttermi kínálatával is népszerûvé vált Móricz Zsigmond körtér jellegzetes épületének számít a tér közepén 1942-ben emelt Gomba, ami a helyiérdekû vasutak, villamosok belsô végállomása volt

A polgári negyed: Újbuda

Fotó © spasbudapest.com

A Gellért Gyógyfürdô minden budapestre látogató turista egyik kedvelt célpontja

A polgári negyed: Újbuda

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A Feneketlen tó hátterében a ciszterciták temploma

A polgári negyed: Újbuda

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának arborétuma

A Móricz Zsigmond körtér (fent) Bartók Béla szobra – Somogyi József alkotása (lent)

2002-ig. A 2014-re felújított és átadott épületben jelenleg kávézó, galéria és információs iroda mûködik. A körtér szomszédságában, a Fehérvári út és az Október huszonharmadika utca keresztezôdésében található az Újbuda központ a Vásárcsarnokkal és a 2009-ben átadott Allee bevásárlóközponttal.

Természet és oktatás

A Gellért-hegyet dél felôl megkerülô Villányi úton áll az 1938ban felszentelt, neobarokk stílusú Szent Imre-templom, amit a szomszédos gimnáziumot alapító ciszterci szerzetesek mûködtetnek. A templom homlokzata különösen az elôtte elterülô Feneketlen-tó felôl érvényesül, amelyet park vesz körbe, ez egészen a Bartók Béla útig, illetve a Kosztolányi Dezsô térig nyúlik. A tavat a 19. század második felében itt mûködött téglagyár agyaggödrében felserkent talajvíz alakította ki. Bár nem feneketlen, mélysége néhány helyen a 4-5 métert is eléri.

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

Fotó © Kovács Veronika

Ugyancsak a Villányi úton találkozhat a turista a Budai Arborétummal, a Szent István Egyetem budai campusán. Az ország egyik leggazdagabb botanikus kertjében a jellegzetes, csak Magyarországra jellemzô cserjék és fafajok, valamint egzotikus ázsiai növények egyaránt gyönyörködtetnek.

A polgári negyed: Újbuda

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

} Szabadon szolgál a szellem

„…Ez a kollégium a bizalom alapkövén épült, s mi erôs hittel bízunk abban, hogy ez az alapkô nem fog ingadozni…” (Részlet Eötvös Lorándnak a Gellért-hegyi Eötvös Collegium avatásán mondott beszédébôl.) Eötvös József (1813–1871) vallás- és közoktatásügyi miniszterként, illetve a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként fontos szerepet játszott az École Normale Supérieure mintájára létrehozott, majd nevét viselô intézet megszervezésében. A Collegium 1895-ös megnyitását több évtizedes szervezômunka elôzte meg. A „tudós tanárok” nevelése iránti elkötelezettség az Eötvös Collegium alapításától fogva alapvetô képzési cél. A Collegium elsô igazgatója, Bartoniek Géza és a kurátori tisztséget betöltô Eötvös Loránd (ma az ország egyik legnagyobb, budapesti egyeteme viseli nevét) nagy gonddal válogatta ki a tanári kar elsô tagjait. 1899-re kidolgozták az internátus tervszerû fejlesztésének koncepcióját, amelynek fontos elemét képezte a Gellért-hegy déli oldalán, a Ménesi úton felépítendô palota Alpár Ignác tervei alapján. A kollégium több mint 120 éve tölti be célját, itt váltak tudóssá a magyar szellemi élet nagyjai. Például Bay Zoltán fizikus (1900–1992), akinek a nevéhez fûzôdik a magyar Holdradar kísérlet, a fotoelektron sokszorozó és a fénysebességre alapozott méter definíció. Washingtonban együtt dolgozott Neumann Jánossal és Szent-Györgyi Alberttel. Lakója volt a kollégiumnak Kodály Zoltán zeneszerzô, népzenekutató, zenepedagógus. Szobáját Balázs Béla költôvel, Bartók operája, A kékszakállú herceg vára szövegírójával osztotta meg.

Ugyancsak gazdag természeti értékekben a Gellért-hegy vonulatát nyugatról követô, 266 méteres Sas-hegy, amelynek egy része korlátozottan látogatható természetvédelmi terület. Az itt élô pannon gyík és 173-féle, részben ritka vagy csak e helyen fellelhetô pókfaj, valamint számos védett növény miatt nevezetes.

Városkapu, irodaházak

Újbudát szokás Budapest kapujának is nevezni, aminek fô oka az ide sûrûsödô közúti és vasúti forgalom. A közlekedési hálózat legfontosabb csomópontja a Bartók Béla út végén, az Etele

1995-ben készült el a Rákóczi híd

térnél található Kelenföldi pályaudvar és környéke. Budapest negyedik legnagyobb vasútállomásán halad át nyugati irányból a budai Déli pályaduvar felé, valamint a déli összekötô vasúti hídon keresztül Pest és Kelet-Magyarország irányába a nemzetközi vasúti személy- és teherszállítás csaknem teljes forgalma, és itt vezetnek keresztül a Bécs és Zágráb felé induló, valamint a belföldi turizmus szempontjából jelentôs balatoni vonalak. A térség fejlesztése még nem fejezôdött be: a tervek szerint a jövôben az Etele téren lesz a végállomása a Rákóczi hídon át a pesti Hungária körgyûrûn végighaladó 1-es villamosnak, és a fôváros valódi új kaput is kaphat. A Kelenföld Városrehabilitációs Projektben egy családi vállalat a helyi önkormányzattal együttmûködésben dolgozik a Budapest ONE Business Park (képünkön lent) és az Etele City Center megvalósításán.

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

A polgári negyed: Újbuda

13 Az Allee bevásárlóközpont

Az egykori Kábelgyár csarnokaiban 2006-ban létesült az Újbuda Center bevásárlóközpont, és a vele szomszédos területen a 2000-es évek végétôl épül az Office Garden irodaház együttes, ami öt lépcsôjébôl jelenleg a második ütemnél tart. A környezetbarát megoldásokra súlyt fektetô beruházást olyan nagy cégek választották központjuknak az utóbbi években, mint a Shell, a Philips, a Syngenta vagy a TATA Consultancy.

Kulturális mellékutcák

A Móricz Zsigmond körtérrôl induló Fehérvári út mentén, ha kevésbé tudatosan kialakítva, de folytatódik Újbuda Bartók Béla úton kezdôdô kulturá-

Illusztráció © futureal.hu

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A Budapest One Business Park a város nyugati bekötôutjának képét fogja átformálni

lis tengelye. Még a lágymányosi részen, a Kôrösy József utcában mûködik csaknem negyedszázada a kísérletezô kedvû, független kortárs színházi és táncprodukciókat befogadó MU Színház, ami a színházi nevelési és más közösségteremtô kezdeményezéseknek is szívesen biztosít helyszínt. A Prielle Kornélia utcában a található a Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum Mûszaki Tanulmánytára, ahol 16 ezer mûtárgy segítségével mutatják be a magyar technikatörténet elmúlt 150 évének legfontosabb momentumait. A szomszédos gyártelepen 2011-ben jött létre a Barba Negra Music Club nevû koncerthelyszín, amely egy impozáns kalózhajó díszletei között látja vendégül a legjobb magyar és külföldi rock- és metál- együttesek közönségét. Távolabb, a Sztregova utcában a Fonó Budai Zeneház a magyar népi kultúra

A Fonó Budai Zeneház

A polgári negyed: Újbuda

továbbélését biztosítja. A Fonó lemezkiadót is mûködtet, amelynek magyar elôadóktól megjelentetett anyagai rendszeresen szerepelnek elôkelô helyen a World Music Charts Europe toplistáján.

Fotó © fortepan.hu

A budai Duna-parton a Gellért tértôl dél felé teljes hosszában az egyetemi város sziluettjét tükrözi a Duna

használják, Bauhaus stílusban épült egykori központi épülete ma ipari mûemlék. Újbuda Duna-partjának a Szabadság és a Rákóczi híd közé esô vonulatáról ma már nehéz elhinni, hogy kialakítása több évtizedes folyamszabályozás eredménye. 1870 és '75 között a mai partvonal mentén épült meg a Kopaszi-gát, a folyómeder csaknem felét kikanyarító hatalmas védmû.

Egyetemváros

Újbuda határában Budaörsön az ország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülôtere 1937-ben nyitotta meg kapuit, ma leginkább a sportrepülôk

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A budaörsi repülôtér Bauhaus sítlusú központi épülete

Az elsô létesítmény, ami a Dunától elhódított területre költözött, a Királyi József Mûegyetem. Ma Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven mûködik, és nyolcféle mérnökképzés mellett informatikai, társadalomtudományi és gazdasági, valamint természettudományi ismereteket

Az új egyetemi negyed emblematikus épülete az ELTE Q épülete

A polgári negyed: Újbuda

A Lágymányosi Egyetemvárosnak is nevezett rész fejlôdése az ezredforduló közeledtével kapott újabb lökést, amikor 1996-ban átadták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai, Társadalomtudományi és Karának campusát.

A kortárs könnyûzenei kultúra izgalmas helyszíne a Petôfi híd budai hídfôjének déli oldalán 2003 óta horgonyzó A38 Hajó. Az egykori teherhajó rakodóterében 600 fôs koncertteremmel és bárral, a felépítményen pedig étteremmel és terasszal is rendelkezô létesítményt, 2010-ben kiállítótérrel is kibôvítették. A magyar és nemzetközi klubzenei élet élvonalát Budapestre hozó létesítményt 2012ben a Lonely Planet útikalauz szavazásán a világ legjobb bárjának választották a netezôk.

Fotó © ossian71/panoramio.com

is oktat. Az intézmény sportklubjának evezôsei minden évben az egyetem elôtti folyószakaszon megrendezett Dunai Regattán mérik össze tudásukat a többi felsôoktatási intézmény képviselôivel, köztük legnagyobb riválisukkal, a Duna szemközti partján található Corvinus Egyetem diákjaival. A központi épület legfelsô szintjén az 1960-as években létrejött irodalmi színpad alapítói 1970-re korszerû stúdiószínházat alakítottak ki. A Szkéné Színházként ismert játszóhely indulásától kezdve izgalmas színpadi kísérleteknek ad helyet, a független színházi társulatok egyik legfontosabb játszóhelye. A Gellért tér szélén álló campus az egyre bôvülô képzési formák miatt méretében is gyarapodott a 20. század során, 11 új épületével a komplexum az 1937-ben átadott Petôfi hídig ér, kollégiumai is többségükben ezen a területen találtak helyet.

Fotó © A38

Fotó © Balázs Sudár - Wikimedia common

Az A38 állóhajó a régió egyik legismertebb és leginnovatívabb koncert- és rendezvényhelyszíne

A lágymányosi InfoPark ma a technológiai cégek egyik központja

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

Fotó © budapart.hu

A polgári negyed: Újbuda

Az Egyetemváros mögött a 1990-es évek végén kialakított InfoPark a közép-kelet-európai régióban elsôként kínált a szomszédos felsôoktatási intézmények tudásbázisára építve irodahelyeket a kutatás-fejlesztésre specializált informatikai cégeknek. A sikeres beruházás olyan nagy presztízsû cégeket csábított ide, mint a Magyar Telekom, az IBM, a Lufthansa Systems vagy a Hewlett-Packard.

vel, játszóházával és teraszaival egész Budapestrôl vonzza az idelátogatókat. Az öböl környezetében 2017-ben indul meg a beruházás következô üteme, a BudaPart elnevezésû városnegyed kialakítása, ami a Dombóvári út és a Budafoki út által határolt területen irodaházakat, lakótömböket, kiskereskedelmi szolgáltatóegységeket, egy központi parkot és egy szállodát is magába foglal. A BudaPart te-

A Kelenföldi Hôerômû ipartörténeti különlegesség, amely több film forgatásának volt már helyszíne

A Rákóczi híd lehajtójától és a vele párhuzamos Összekötô vasúti híd töltésétôl délre található a Kopaszi-gátból és a Lágymányosi-öböl megmaradt része. A 20. században a környezô ipari létesítmények által súlyosan szennyezett területet azok felszámolása után rehabilitálták, így 2007ben korszerû közpark nyílt itt meg, ami skandináv stílusú épületeiben található kávézóival, éttermei-

rületére esik és várhatóan szintén rehabilitálják a Kelenföldi Hôerômû egykori irányítóközpontját. A 1930-as években art deco stílusban épült, üvegtetejû ipari mûemlék egyedülálló hangulata sok filmest is megigézett. Számos videoklip mellett itt forgatták az NBC 2013-as Dracula tévésorozata és az Ideglelés Csernobilban címû, kis költségvetésû amerikai horrorfilm egyes jeleneteit.

Fotó © Horváth Krisztián - hispan .hu

A BudaPart városnegyedet a Kopaszi-gát északi partszakaszára tervezik

Fotó © Bruzák Noémi / MTVA

Égig

zengô harangszó Apró csengettyû, kolomp vagy monumentális harang – mindegyik jelzésre, hangjuk sok esetben gyönyörködtetésre szolgált évezredeken keresztül nyugaton és keleten egyaránt. Nem pusztán szakrális tárgyak; a híres harangok, illetve harangjátékok turisztikai vonzereje is ismert. A zeneszerzôk a mûzenében is alkalmazzák hangját, hogy csak Kodály Zoltánt említsük. Az ünnepi hangulat még emelkedettebbé válik csengésüktôl. Ezer években mérhetô történetük. A keresztény hit megújításáé, a reformációé „csak” százakban. De mi minden történt 500 év alatt! A gondolkodás, a könyvnyomtatás, a közigazgatás, a szolidaritás morálja és az emberhez közeli mûvészet, az építészet, a zenemûvészet gazdagodott e félezer év alatt.

} Harangszentelés az Örökimádás-templomban

Budapest legújabb harangját Kalkuttai Szent Terézrôl nevezték el

Égig zengô harangszó

Muzsikáló öntvények Régi és új harangok Budapesten S zöveg : Orbán Györgyi

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

Karácsony éjjelén világszerte hosszú harangszó szól az ünneplô emberekhez. A nyugati egyházban 604 óta, a keletiben a 800-as évektôl a templomok fontos tartozékai a harangok.

Égig zengô harangszó Fotó © budavar.hu

A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-templom) templomának harangjai 2011 telén (lent és fent)

Az évben csak nagypénteken és nagyszombat délutánig nem szólnak a harangok, Jézus kereszthalála miatt. Rómába mentek – mondják –, és csak a feltámadáskor szólalnak meg újra. Az emberi élet fordulóit, a halálozást, a házasságkötést, a születést is hagyományosan harangozás kíséri. Némely vidékeken nem harangoznak a villámsújtotta embereknek és az öngyilkosoknak. A protestáns kollégiumokban külön kisharang búcsúztatta a kicsapott diákokat. Hajdan a lélekharang kongásából arról is értesülhetett a település népe, hogy gazdag ember hunyt el vagy szegény, mert a gazdagnak méltóságteljesen kondította, hogy „bíbor-bársony”, míg a szegénynek szaporán ütötte: „ringy-rongy”. A földeken dolgozók is figyeltek a harang szavára, mert ha megszólalt, hogy „Tál mellé!, Tál mellé!”, érkeztek az asszonyok az ebéddel. A világszerte szokásos déli harangszót Hunyadi Jánosnak az 1456. évi, a török feletti nándorfehérvári gyôzelme emlékére rendelte el a pápa. A római katolikus egyházban minden plébánia egy templomában kötelezô a déli harangszó. Kôszegen azonban ma is délelôtt 11-kor harangoznak, mert

Jurisics Miklós várkapitány 1532. augusztus 28-án ebben az órában visszavonulásra késztette Szulejmán szultán Bécs bevételére indult hadait. A Magyar Rádió elôdjénél, a telefonhírmondóban elôször 1928. április 1-én hangzott el a déli harangszó a budapesti Egyetemi templomból. 1944ben az Egyetemi templom megrongálódott, de 1945. május elsején egy régi lemezrôl fölcsendült a harangszó, a Rákosi-rezsim azonban beszüntette a jelzést. 1956. július 22-én, a nándorfehérvári csata 500. évfordulóján ismét felcsendült a déli harangszó, és zeng azóta is minden délben a közszolgálati rádió-, valamint tévécsatornákon. Az elsô templomi harangok az 5. században, Itáliában készültek, késôbb Franciaországban, Angliában, majd a jelenlegi Hollandia és Németország Fotó © budavar.hu

A harang – bár szakrális tárgy, – a liturgiában személynek számít, neve, teste, nyelve, lába, karja, válla, lelke van, emberi tulajdonságokkal ruházták föl, de a hétköznapok történéseit is jelzi. Figyelmeztet az idô múlására, régen szerepet játszott a hírközlésben. Hangja irányította nagy ködben a hajókat, a félrevert harang riasztott tûzhöz, árvízhez, jelezte a hóvihart, az ellenség közeledtét. Emlékezetessé tett történelmi pillanatokat, harangzúgás volt például, akkor is amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katonai egység is elhagyta Magyarországot.

Égig zengô harangszó Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

A pesti Szent Istvánbazilika (fent) és az ország legnagyobb harangja, a 9 és negyed tonnás Szent Istvánnagyharang (jobbra fent)

területén is elterjedtek. A középkorban jelentôs harangöntôk mûködtek Kassán, Eperjesen, Iglón, Besztercebányán, Pozsonyban, Gyôrött, Esztergomban, Pesten, Budán, Vácott és Brassóban. A harangöntô mûhelyek virágkora a 15–16. századra esett, egyes városokban egész dinasztiák alakultak ki; békében harangot, háborúban ágyút készítettek, néha saját míves alkotásukból kellett gyilkos fegyvert alakítaniuk. Neves harangöntô mesterek dolgoztak Pesten és Budán, sajnos hiteles dokumentumok csak a 18.

századtól maradtak fenn róluk. Steinstock József budai mûhelyébôl került ki az esztergomi bazilika egyik kisebb harangja az 1700-as években. Zechenter Antal a Nagyboldogasszony, ma Mátyás-templom számára öntötte a majdnem 900 kilós Szentháromság-harangot, amely szinte sértetlenül vészelte át a Budai Vár 1849-es ostromát és a két világháborút. Idôsebb Walser Ferenc Szent Károly-harangja 1891-ben szólalt meg elôször ugyancsak a Mátyás-templomban. Egyes források szerint az I. Károly néven utolsó Habsburg és IV. Károlyként utolsó magyar király halálos ágyán e

} A dinasztia

Fotó © Gombos Lajos

Thury Györgytôl és fiától Szlezák László vette át és fejlesztette 100 fôs budapesti üzemmé a harangöntô mûhelyt. Tôle fia, Gombos Lajos leste el a mesterség titkait, létesítette saját ôrbottyáni öntödéjét. Az ô fia, Gombos Miklós és az unoka, Ferenc viszi tovább a bonyolult mesterséget. Mûhelyükben 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja számára 14 harangból álló harangjátékot készítettek, amelyet bôvített oktáv hangterjedelmûre hangoltak. Gombos Miklós mûve Budapest legújabb, 101 kg súlyú, Kalkuttai Szent Terézrôl elnevezett harangja, amelyet 2016 szeptemberében helyeztek el az Üllôi úti Örökimádás templomban. A harang neve arra emlékeztet, hogy Kalkuttai Teréz 1989. június 17-én ebben a templomban jelentette be, hogy rendje letelepszik Magyarországon.

Égig zengô harangszó

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A Bécsi kapu téri evangélikus templomában három harangja szolgál. Közülük a Nagyharangot Szlezák Rafael, Ferenc fivére öntötte 1948-ban Rákospalotán, a Luther-harangot Thury János és fia készítette 1895-ben.

harang szavát vélte hallani. Walser másik, több mint 3 ezer kilós öntvénye, a Nagyboldogasszony, a Szent István-bazilika tornyában kondul meg ma is. Thury János és Ferenc nevéhez fûzôdik a belvárosi szerb templom harangja. Thuryéktól Szlezák Ferenc vette át a manufaktúrát. Vele kezdôdött a dinasztia, amely jelenleg az egyetlen egzisztáló mûhely üzemelteti a Budapesthez közeli Ôrbottyánban: a Gombos-família. A turista két székesegyházat biztosan felkeres, ha a magyar fôvárosban jár: a budai Mátyás-templomot és a pesti Szent István-bazilikát. A Mátyás-templom hat harangjának hangját hallhatja, a már említett Szent Károlyét, a Krisztus nevét viselôét, amely az ország hatodik legnagyobb tömegû harangja, több mint négy és fél tonna súlyú. Két pápa, XII. Pius és II. János Pál nevét kapta a két Passauban készült harang. A Szentháromsággal és a Szent Margittal együtt szigorú rend szerint kondulnak meg. Az ország legnagyobb harangja a kilenc és negyed tonnás Szent István-nagyharang a rendszerváltáskor, 1990. augusztus 20-án került a Szent István-bazilikába. A templom építésének befejezésekor, az 1800-as évek végén négy harang szolgált itt, ezeket az elsô és a második világháború idején elvitték, hadi célokra beöntötték. A fent említett Nagyboldogasszony harang – Walser Ferenc mûhelyének darabja – egyedül jelképezi a székesegyház történetének folytonosságát. Az 1993-as évben a bazilika új harangokkal gazdagodott: Szent Henrik, Boldog Gizella, Szent Imre és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték ôket. Súlyuk 2150, 1250, 750 és 500 kg, adományozóik a Bambergi Érsekség és hívei, a müncheni Rotary Club és a Passaui Egy-

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

házmegyei Caritas alapítvány voltak. Szilveszter éjfélkor a bazilika mind a hat harangja köszönti az új évet.

A Budavári Mária Magdolna(Kapisztrán) templomnak csak a tornya maradt meg a II. világháború után, arra 24 harangból álló harangjátékot készített a Szabados és Társai cég. A harangjáték negyedóránként szólal meg, hangja a turistáknak maradandó élmény. A Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményében 46 harang található, a legkorábbi a 14–15. század fordulóján készült és palástján a Szentábrahám (erdélyi falu) felirat olvasható. A Ganz Ábrahám Öntödei Gyûjtemény (Budapest II., Bem József utca 20.) 25 ezer jelenleg is létezô vagy ma már csak dokumentumokból ismert, megsemmisült harangról ôriz adatokat, Zengô öntvények címmel pedig harangkiállítás is látható a múzeumban.

} Harangok a társmûvészetekben

A harangok az irodalom, a zene- és a filmmûvészet alkotói is számára is adtak, adnak témát. Nádas Péter Kossuth-díjas író legutóbbi könyve, Az élet sója címû egy dél-német városkával foglalkozik. Sorra veszi harangjait, „Szent Mihály harangja, a város hangzó fundamentuma. (…). A harmónia érdekében a többinek mind ehhez az egyhez kell igazodnia.” Richard Harvell sikerkönyve, A kasztrált hôse egy svájci falu harangtornyában nevelkedik, süket anyja a harangozó. Mellette válik a hangok varázslójává. A harangok a filmrendezôk fantáziáját is megmozgatták: A harangok Rómába mentek címmel Jancsó Miklós forgatott 1958-ban. A Szent Mary harangjai címû amerikai filmdráma Ingrid Bergman és Bing Crosby fôszereplésével 1945-bôl való. Andrej Tarkovszkij 1966-ban bemutatott kultfilmjének, az Andrej Rubljovnak rendkívül emlékezetes jelenete a harangöntés. A Notre Dame-i toronyôr 2. – A harang rejtélye címû amerikai animációs film 2001-ben készült.

A budavári Kapisztrán-templom tornya és a harangjáték

A reformáció éve

Reformáció 500 örökségünk nyomában S zöveg : Balogh Gyula

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

A reformáció éve – 2017 – egész éves programsorozattal, több projekttel és beruházással jó alkalmat teremt arra is, hogy Budapest építészeti örökségét újra felfedezzük. Érdemes például a reformációhoz kapcsolható emblematikus helyszíneket, többek közt néhány templomot ismét végigjárni.

A reformáció éve Luther Márton egy kevésbé ismert képmása

a templom dongamennyezetét kazettamennyezetre cserélték. A második világháborúban és a 2-es metróvonal építésekor is károkat szenvedett. A templomban a Lutheránia Énekkar 1998 óta rendszeresen tart kantátazenés istentiszteleteket, amelyeken a rendes vasárnapi istentisztelet liturgikus keretében egy-egy teljes (a vasárnap jellegének megfelelô) Bach-kantáta hangzik el kiváló szólisták és a Lutheránia Kamarazenekar közremûködésével. Az oratóriumirodalom nagy alkotásai is rendszeresen megszólalnak a falak között.

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

A Deák téri evangélikus templom a legrégebbi, legismertebb és legnagyobb protestáns eszmét szolgáló épület Budapest Belvárosában, a Deák Ferenc téren. Pollack Mihály tervei alapján épült 1799-tôl 1808-ig. Három évig katonai ruharaktár volt, templommá 1811-ben szentelték fel. A kettôs karzatát rá kilenc évre alakították ki. A szószéket és a vörös márvány keresztelômedencét Dunaiszky Lôrinc készítette. Ma látható dór falpillérekkel tagolt, timpanonnal lezárt, nemes vonalú fôhomlokzatát 1856-ban Hild József építette. Klasszicista tornyocskáját 1875-ben statikai okból el kellett távolítani, ugyanekkor

Fotó © Jörg Juncker

Jövôre lesz ötszáz éve, hogy egy Európa életére komoly hatással bíró esemény történt Wittenbergben. 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a vártemplom kapujára, elindítva ezzel a vallási, kulturális és tudományos élet megújulását. Luther fellépése átalakította a kontinens korabeli vallási térképét, a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. A reformáció nem pusztán a 16. század emléke, hanem közös örökség. A reformáció 2017es jubileuma egyebek között arra keresi a választ: milyen szerepet játszanak a reformáció értékei a mai korban? Hogyan tudunk belôlük meríteni? Az évforduló lehetôség arra, hogy ismét felfedezzük ezeket az értékeket. A magyar fôváros mai arculatán e szellemi áramlat tükrözôdik több meghatározó épületen, templomon. Közülük négy karakteres épületet mutatunk be.

A Deák téri evangélikus templom Sztehlo Gábor emlékmûvével (bal oldalon), a templombelsô (balra lent) és a nemrég megnyílt Insula Lutherana (lent)

A reformáció éve

születésû Zichy Emmanuelné, Strachan Sarolta grófnô adományából. Ô úgy végrendelkezett, hogy vagyona egy részét karzatok felépítésére fordítsák. A templom mai képét a toronysisak megépítésével nyerte 1859-ben. A templom toronyórája Szûcs János órásmester mûve. Az épület a magyar klasszicizmus egyik kiemelkedô alkotása, beleértve a belsô berendezéseket, illetve a belsô tér iparmûvészeti alkotásait is. A déli oldalon lévô Kálvin Terem ablakain Róth Miksa üvegfestmény-sorozata látható. Keresztény szimbólumokat és neves, református egyháztörténeti személyeket ábrázol, például Kálvin Jánost, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort. A templom egyik építészeti érdekessége, hogy eredetileg két toron�nyal tervezték. A soha meg nem épült két torony két külön alapja ténylegesen el is készült, s a középen álló torony ennek a két külön alapnak a belsô széleire támaszkodik. A templomban házasodott 1917-ben Demény Kornéliával a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert.

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

Szintén emblematikus a pesti oldalról jól látható, a budai Duna-partra nézô, Pecz Samu által tervezett Szilágyi Dezsô téri református templom, amelyet 1896 virágvasárnapján szenteltek fel. A berendezés és a bútorzat is Pecz Samu tervei alapján készült. A vörös téglából emelt, centrális alaprajzú épület különlegesen kiképzett mellékhajójának rózsaablakokkal díszített kupolájával és homlokzatával Budapest egyik jellegzetes épületévé vált. Magasba nyúló finoman tagolt harangtornya 62 méter magas és jellegzetes színfolt a Duna-part

Budapest egyik fontos épülete a Kálvin téri református templom, amelyet Hild Vince tervezett és 1830-ban szenteltek fel. Az oszlopos timpanonnal zárt elôcsarnok az 1838-as árvíz után, a helyreállításokat követôen készült el. Az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei szerint építették fel az angol

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A templomhoz csatlakozó épületben idén felújították az Insula Lutherana Központot, megnyitották az átalakított Evangélikus Országos Múzeumot és a benne kialakított, Luther öröksége címû új állandó kiállítást. A múzeum legfontosabb darabja Luther Márton saját kézzel írt végrendelete, és annak digitális bemutatása, Luther családjáról és a dokumentum Magyarországra kerülésérôl is informálódhat a látogató.

északi részén. A neogótikus, barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre költô, 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István.

Fotó © C Mittecomm

A reformáció éve

A Bécsikapu téren álló Budavári Evangélikus Templomot Kallina Mór, több jelentôs középület építésze tervezte, 1895-ben avatták fel. Homlokzata – evangélikus templomoknál szokatlanul –

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

} Köztéri installáció a Kálvin téren

jellegzetesen barokkos stílusú. Kapuját két oszlop veszi közre, fölötte hangsúlyos párkány fut végig az oldalfalakon. A bejárat fölött kettôs karzatot építettek, fölül az orgona és a kórus, alatta a hívek számára. A klasszicista stílusú oltárt egy korábbi templomból mentették át, Székely Bertalan festett hozzá oltárképet: Krisztus megáldja a kenyeret. Ötvenéves volt a templom, amikor Budapest II. világháborús ostromában egy bomba az oltártér elôtt robbant. Semmivé lett az oltár, beszakadt az apszis mennyezete és az oldalkarzatok a szószék-

A fôvárosi Kálvin tér Baross utcai részére álmodott, 95 egyedi beton burkolatelembôl álló installációtervével Szabó Levente és csapata, a Hetedik Mûterem Kft. nyert a Reformáció Emlékbizottság köztéri alkotói pályázatán. A városképbe illeszkedô mûalkotáson – a jelenlegi burkolatba helyezett beton térköveken – a reformáció hatástörténetét megalapozó egyetemes és magyar gondolkodóktól származó idézeteket olvashatnak majd a járókelôk, zömében magyarul, de angol és német nyelven is. Az alkotást január 6-tól lehet megtekinteni a Kálvin téren. E napon tartják a jubileumi programok központi megnyitóját a Mûvészetek Palotájában. Szabó Levente és a Hetedik Mûterem Kft. számos sikeres pályázatot és installációt tudhat maga mögött, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának második világháborús emlékmûvét, de a csapat nevéhez fûzôdik a soproni Várkerület revitalizációja és a fôvárosi Móricz Zsigmond körtér Gomba épületének teljes körû felújítása is.

kel együtt, a padok szétroncsolódtak, az oltárkép és az orgona megsemmisült. Újjáépítése után 1948 virágvasárnapján szentelték fel ismét. A templom oldalán bronztábla örökíti meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész emlékét, aki a világháború idején mintegy kétezer üldözött gyermeket mentett meg. Ebben a templomban is magas színvonalú koncertek hallhatók.

reformacio500.hu Reformáció.500

Fotó © Mohai Balázs / MTVA

Erdôk, vadak,

vadászok Több tízezer éves barlangrajzok tanúskodnak arról, hogy az emberi élethez szorosan hozzátartozott a vadászat. Az állatok háziasítása után a vadon élô jószágok elejtése inkább szenvedéllyé vált. Nem mellesleg a társadalmi státust is jelezte, hogy ki milyen gazdag erdôk birtokosa, szakácsai milyen mûvészi pompával és rafináltan tálalják fel a vadételeket. A természeti javak egészen a közelmúltig tartó átgondolatlan pusztítása helyébe korunkban a tudatosság lépett. A vadgazdálkodás, a környezet megóvása napjainkban komoly tudomány. Képviselôi azon ôrködnek, hogy fennmaradjon a természet üdítô harmóniája, ne csak mi, hanem unokáink is élvezhessék szépségét.

} A Mezôgazdasági Múzeum vadászati kiállítása

A városligeti Vajdahunyad vár épületegyüttesében a magyar mezôgazdaság, vad- és erdôgazdaság minden ágát bemutató gyûjtemény található

Erdôk, vadak, vadászok

Szenvedély

és felelôsség S zöveg : Gyüre József

Fotó © Vadaszlap-hu

A városi ember többnyire csak a szarvasbôgésrôl szóló hírekbôl értesül arról, hogy megkezdôdött a vadászszezon. Bár ennek hivatalosan szeptember elseje a kezdônapja, télen sem hallgatnak a vadászpuskák. Vidéki látnivalók kalandor kedvûeknek, városi programok kényelmesebbeknek.

Erdôk, vadak, vadászok

Fotó © budapestinfo.hu / diatár

Számtalan bizonyítékot tárt fel mára a történelemkutatás arra vonatkozóan, hogy a magyarok a Kárpát-medencében való letelepedés, a kereszténység felvétele és a földmûvelésre való áttérés elôtt vadászó-halászó életformát folytattak. A kései leszármazottak ereiben is csörgedezik vadászvér, hiszen a magyarok változatlanul elkötelezettek a szenvedélyes vadászás és a felelôs vadgazdálkodás iránt.

És a különféle eseményekben, amelyek közül a legismertebbnek és a legnagyobbnak a Fegyver-, Horgászati és Vadászati Nemzetközi Kiállítás számít, amelyet 2017. február 9. és 12. között már 24. alkalommal rendeznek meg Budapesten. Mintegy húsz ország csaknem háromszáz kiállítójának részvételét jelezték, általában több mint 60 ezer látogató érkezik a világ minden tájáról a magyar fôvárosba – kifejezetten erre a pár napra.

Természetkedvelôk találkozója

A FEHOVA-t – a Kárpát-medence hobbi- és profi vadászainak, horgászainak, illetve természetkedvelôinek nagyszabású találkozóját – mint mindig, most is a Hungexpo Vásárközpontban rendezik meg. De nem csak a különféle termékek – fegyverek, vadászati és horgászati kelléket, árucikkek – gyártói lesznek jelen, a rendezvényt számtalan egyéb program is kíséri. A szakmai kiállítások közül kiemelkedik a magyar vadászok sarkvidéki trófeáit élethû diorámával bemutató Jégvilág, a 26

Ha több száz évet átugrunk, ma is láthatjuk az ôsi vadászkultúra továbbélését a jelenben: a vadételekben, a magyar vadászkutyafajta, a vizsla töretlen népszerûségében, a lótartás és -tenyésztés fellendülésében, a vadászkastélyok új életre kelésében, az erdei iskolák elterjedésében, a vadászati múzeumokban, Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényében, a sok vadásztársaságban és vadgazdaságban.

Erdôk, vadak, vadászok Fotó © imperialshooting.com

} Jó tudni

Fotó © mosaicon.hu

A szenvedélynek hódolók évente több milliárd forintot hagynak az országban. Jó tudni, hogy 2017. március elsejétôl változnak a jogszabályok: tavasztól az Országos Magyar Vadászkamara feladata a külföldi vadászok vadászati engedélyének kiadása. Az ebbôl befolyó bevételek is ide kerülnek, mint ahogy a vadászjegy árának teljes összege is. (Eddig a vadászjegyár felére tartott igényt az állam.) A magyaroknak pedig arra kell felkészülniük, hogy január elsejétôl már nem csak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelezôvé válik a kamarai tagság. A törvények szigorítását azzal indokolták a jogalkotók, hogy a szakmának és a társadalomnak is az az érdeke, hogy a vadászati tevékenység gyakorlása során kizárólag elméleti, szakmai és etikai szinten is megfelelôen képzett, felkészült és morálisan is alkalmas emberek használhassanak fokozott biztonsági kockázatot jelentô vadászfegyvereket.

legismertebb magyar felfedezô és világutazó életrajzát bemutató fotótárlat. Lesz bemutató az ôzek biológiai jellemzôirôl, a vadgazdaságban betöltött szerepükrôl is. Az idei kiállításnak Szlovákia a díszvendége: északi szomszédunk vadászterületeit, népszerû kirándulóhelyeit, díjnyertes trófeáit, büszkeségeit és vendégcsalogató ajánlatait mutatja be a közönségnek. A vadászkultúra kedvelôinek pedig érdemes már jó elôre rögzíteniük, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a tárgyi kellékeket, hanem a vadászáshoz szorosan kapcsolódó sajátos világot is bemutatják. Így lesz fogathajtó világbajnokság és vadászkutya-kiállítás, solymászati és többféle gasztronómiai bemutató is.

Elsôrangú lehetôségek

A magas színvonalú budapesti szállodák a téli hónapokban kiindulópontjai a vadászkalandra indulóknak. Általában szarvas, nyúl, fácán és vaddisznó kerül terítékre ez idô tájt. November elejétôl országszerte nyúl- és fácánhajtóvadászatot rendeznek, ami – a kívülállók számára – szinte észrevétlenül megy át a téli hónapokban a vaddisznók vadászatába. A vadászat egyfajta gazdálkodás. A vadállományt idônként ritkítani, selejtezni kell, a vadászterületet pedig „mûvelni”. A vadászok elsôsorban nem vadat ölni mennek az erdôbe vagy a mezôre, hanem „vadat gondozni”. Ebbe – a zord, hideg téli hónapokban az etetésükrôl való gondoskodáson kívül – beletartozik az is, hogy idônként ki kell válogatni a beteg, sérült egyedeket.

Fotó © fehova.hu

Erdôk, vadak, vadászok

Szent Hubertusz kultusza

Kép © Balter József: szent Hubertusz jelenése

Szent Hubertusz vagy Hubert 705 és 727 között Liège városának püspöke, majd a város védôszentje volt. Tisztelete Északnyugat-Európában terjedt el. A 15. századtól keletkezett legenda szerint elôkelô család elkényeztetett fia volt. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent elôtte egy szarvas, agancsai közt a feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. Két év múlva meghalt a felesége, Hubert remete lett, majd Rómában a pápa szentelte püspökké. Hubertusz a vadászok, lövészcéhek, erdészek, csengettyû készítôk, mészárosok, szûcsök és tímárok védôszentje, veszettség ellen védô szent. November 3-án Szent Hubertusz emléknapján indul a hajtóvadászati szezon. A St. Hubertus magyar növényi likôr. (Gyártását a Braun Testvérek kezdték meg a 20. század elején, ma pedig a Zwack Unicum Nyrt. tulajdona.) Hasonlóan legtöbb likôrtársához készítésének receptje titkos. A likôr alapja finomszesz, legfontosabb ízanyaga pedig a narancshéjkivonat, valamint egyéb fûszerek kivonata. Emellett cukrot, barnás színét beállító szeszkaramellt és citromsavat tartalmaz. A likôrt rövid ideig tölgyfa hordóban érlelik, majd százalékos alkoholtartalommal palackozzák.

Erdôk, vadak, vadászok

Három híres } Megtudtuk, mire jó egy leharapott ujj Kittenberger Kálmán (1881–1958)

Forrás: Manda.hu

Százharmincöt éve, 1881-ben született Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, gyûjtô, a magyar vadászirodalom klasszikusa egy szegény lévai család nyolcadik gyermekeként. A helyi tanítóképzôben szerzett diplomát, majd preparátorként helyezkedett el a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában. 1902-ben részt vehetett a bácskai földbirtokos, Damaszkin Arzén afrikai vadászkirándulásán, sôt a Nemzeti Múzeumtól egyévnyi fizetést is kapott, amiért cserébe vállalta, hogy – megfelelô költségtérítés ellenében – állatokat gyûjt az intézmény számára. Az expedíció 1903 elején érkezett meg Afrikába, de Damaszkin hamarosan hazautazott, magára hagyva a maláriás Kittenbergert. A vadász felgyógyulása után vadállatok befogásából tartotta fenn magát, és sokáig a múzeum részére fel is adta az értékes anyagokkal teli ládákat. Egy idô után azonban ráunt, hogy fizetségül egy fillért sem kapott, mérgében jobb keze középsô ujjának egy részét hazaküldte, amit egy oroszlán harapott le vadászat közben. (A formalinban ôrzött ujj ma is megvan.) A múzeum gyûjteményét így is mintegy 60 ezer példánnyal, madarakkal, hüllôkkel, emlôsökkel gyarapította 1904-es hazatéréséig. Másodszor 1906-ban utazott Afrikába. Abesszíniában és a feltáratlan Danakil-földön kutatott. 1908–12 között bejárta a Viktória-tó környékét, innen nagy élôállat-gyûjteménnyel tért haza a Budapesti Állatkert részére. Az elsô világháború idején Ugandában vadászott, itt tartóztatták le magyar állampolgársága miatt az angol hatóságok. Gyûjteményét elkobozták, ôt Indiába internálták. A hadifogságból 1919-ben szabadult. Utolsó afrikai útján 1926 és 1929 között Belga-Kongóban és Ugandában nagyemlôs példányokra vadászott a múzeum számára. Számos rovarfaj Kittenbergerrôl kapta tudományos nevét.

} Old Shatterhand magyar alakja Az 1848–49-es szabadságharc honvédtisztje a világosi fegyverletétel után elôbb Londonba, majd 1851-ben Észak-Amerikába emigrált. Volt matróz, boltossegéd, házitanító, geodéta a St. Louistól Kaliforniáig tartó, az indián területeken épülô vasútvonal nyomvonalának kitûzésénél, majd végül 1855-ben belépett az amerikai hadseregbe. Életútjának ezt a szakaszát Karl May is megörökítette kalandregényében, a Winnetouban, róla mintázva Old Shatterhand alakját. Xantus a kansasi tájakon szenvedélyesen vadászott és gyûjtött szinte mindent: madarakat, emlôsöket, rovarokat, növényeket, kôzeteket. 1856-ban az Arkansas folyó forrásvidékérôl 26 ládányi anyagot, Kaliforniából 35, majd késôbb a Szent Lukács-fokról 60 ládányit küldött a Smithsonian Institutionnek. Gyûjtéseinek egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Kalandos évei után 1864-ben tért haza, itthon részt vett a Budapesti Állatkert kialakításában, amelynek megnyitásakor elsô igazgatója lett 1866-ban. Két évvel késôbb azonban csatlakozott egy osztrák–magyar zászló alatt induló kelet-ázsiai expedícióhoz. Két és fél évig tartó utazása számos távoli tájat érintett: Ceylont, Indiát, a Malakka-félszigetet, Thaiföldet, Vietnamot, Japánt, Kínát, s csaknem egy esztendôt egyedül töltött Borneón, Jáván, Szumátrán, a maláj szigetvilágban. Sokszor olyan körülmények között utazott, élt és dolgozott, ahol a puszta életben maradás is csodának számított. Munkásságával három kontinensrôl majdnem 175 ezer természetrajzi és néprajzi tárggyal gazdagította hazai közgyûjteményeinket. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xantus Jánosnak.

Forrás: erdozugas.blogstar.hu

Xantus János (1825–1894)

Erdôk, vadak, vadászok

A túlszaporodás megelôzéséért ritkítani is kell az állományt, hogy ne tegyen kárt a mezôgazdaságilag megmûvelt területekben.

Forrás: Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam (1937)

magyar vadász

Magyarországon összesen 22 erdôgazdaság mûködik, ezek nagy gondot fordítanak az erdôlátogatók minôségi szórakoztatására, az erdô megismertetésére és erdei programok – például sportrendezvények, túrák – megszervezésére. A magyarországi erdôállományok az oktatás és kutatás céljait is szolgálják. Az erdei iskolákban például közvetlenül az erdészektôl lehet tanulni, velük együtt ismerhetô meg az erdô funkciója és mûködése, az emberi tevékenység és az erdôgazdálkodás kölcsönhatása. Az erdôgazdaságok elsôrangú vadászati lehetôséget kínálnak a hazai és a külföldi bérvadászok számára egyaránt. Nagyobb részük külföldi – fôleg németek, osztrákok, svájciak és olaszok vadásznak elôszeretettel a magyar vadra,

A Balaton partján a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban látható az ország egyik leggazdagabb vadkiállítása

} Aki beutazta a világot, de Budapestre nem tehette be a lábát A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Kiemelkedô vadásztrófeája egy világrekorder addax (mendeszantilop). Vadászkönyvtára Magyarország legjelentôsebb vadászati szakkönyvgyûjteménye, ami a Természettudományi Múzeumban tekinthetô meg. Az egyetem elvégzése után gazdálkodóként telepedett le kôröshegyi birtokán. Innen indult 1927-ben elsô afrikai útjára, Szudánba. Újabb expedíciói is Kelet-Afrikába vezettek. Járt Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában, Líbiában. 1935-ben Alaszkába utazott. 1937-ben Indiában, majd ismét Egyiptomban vadászott. Utazásairól számos népszerû könyvében olvashatunk. A második világháborúban Budapest ostromát a Várban vészelte át, Istenhegyi úti villája teljesen kiégett. Itt pusztult el Magyarország egyik leggazdagabb trófeagyûjteménye. A háborút követô politikai változások ôt sem kímélték: megjárta a hortobágyi internálótábort, a sopronkôhidai börtönt. Szabadulása után nem engedték vissza Budapestre, Balatongyörökre telepítették, innen járt dolgozni a keszthelyi Helikon Könyvtárba. A Rákosi-korszak után jöhetett vissza a fôvárosba. 1959-ben államilag támogatott expedícióval jutott el újra Kelet-Afrikába, pótolni az 1956-ban elpusztult nemzeti múzeumi Afrika-kiállítás anyagát. 1964-ben utazott utoljára Afrikába, ezen az úton felesége is elkísérte. 1967-ben bekövetkezett haláláig ismét közmegbecsülés övezte. A kiváló vadász nevét viseli Budapesthez közel, Hatvanban a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan intézménye, amely a 21. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket oszt meg. Ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel közvetíti, nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása. A nemrég gyönyörûen felújított Grassalkovich-kastély épületében kialakított állandó kiállítások bemutatják a magyar vadászat, vadászmesterség és vadgazdálkodás hagyományait, eredményeit, a vadgazdálkodás természeti hátterét, régiónk legfontosabb élôhelyeit és vadfajait; a vadgazdálkodás társadalmi beágyazottságát, kulturális szerepét; a halászat és a horgászat hagyományait és jelenét, s külön részt szenteltek a barokk konyhavilág bemutatásának is.

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

Széchenyi Zsigmond (1898–1967)

Erdôk, vadak, vadászok

Hol szálljunk meg?

Fotó © varhotel.hu

Magyarországon több mint ezer kastély található. A Budapest’s Finest Magazin olyan a fôvároshoz közeli történelmi épületeket, vadászkastélyokat mutat be, amelyek megôrizték eredeti funkciójukat, szabadon látogathatók, hiszen jelenleg szállodaként vagy panzióként is üzemelnek.

} Görgey Artúr vadászkastélya Vár Hotel Kastélyszálló, Visegrád

www.fehova.hu @fehova

Fotó © varhotel.hu

de libanoniak, amerikaiak, románok, sôt dél-afrikaiak is megfordultak már a magyar erdôkben. A külföldiek körében különösen népszerûnek számít a Zalaerdô Zrt. területe, a Gyulaji Vadászterületen a világ egyik legjobb dámállománya található, míg az Egererdô Gazdaság erdôit elsôsorban a vaddisznó- és muflonállomány miatt keresik fel a legtöbben. A Bakonyerdô Zrt. területén évente hozzávetôleg 4500 nagyvad kerül terítékre: ebbôl mintegy ezer darab trófeás vad. A fôvároshoz legközelebb a Budapesti Erdôgazdaság fogadja a Magyarországra érkezô vendégeket.

Budapesttôl 30 km-re, a Dunakanyar legszebb részén, a visegrádi vár tövében és a Salamon-torony szomszédságában, közvetlenül a Duna partján található a Vár Hotel Kastélyszálló. Görgey Artúr egykori vadászkastélyának új tulajdonosai 1999-ben alakították át az épületet szállónak, amely egyike az ezeréves Visegrád leghíresebb mûemlékeinek. Visegrád a magyar történelem fontos városa: korábban királyok és fôurak találkoztak itt, ma írók, mûvészek, politikusok kedvenc pihenôhelye. De nemcsak Görgey Artúrnak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadvezérének, honvéd tábornokának, hadügyminiszterének volt itt vadászkastélya, hanem I. Ferenc József osztrák császár és magyar királynak is.

Erdôk, vadak, vadászok

} Forster Kálmán vadászkastélya

A kastélyt Forster Kálmán építette még az 1890es évek elején a Budapesttôl 18 km-re található Bugyi községben. (A Forster-család több elismert mezôgazdászt és agrárpolitikust is adott az országnak.) A kastélyt több hektáros ôspark és egy halastó veszi körül – egy mûködô malommal és fahíddal. A városhoz közel, de a zajoktól távol, természetes környezetben, korhû bútorok között tradicionális magyar ízekkel várják a vendégeket. A szálloda mellett mûködô vadászcsárda a nevéhez méltóan ugyanis kiváló vadételekkel szolgál: érdemes megkóstolni a párolt vaddisznócombot tejszínes piszkemártással vagy a grillezett fácánmellet rókagombamártással. A búbos kemencében fejedelmi ételeket, ropogós sülteket és kelt tésztákat készítenek. A rétest kézzel nyújtják, a húst faszén fölött, vaslapon sütik, a szabadtéri látványbográcsokban különféle pörkölteket fôznek. A kastélyban megszálló vendégek számára rendszeresen szerveznek gasztronómiai programokat: kemencés napokat és borvacsorákat, de erdôtúrákat is az elfogyasztott Hirdetes_210x135mm.ai 1 2016. 11. 21. 15:21:39 a kalória ledolgozására.

Fotó © hu.forsterkastely.hu

Forster Vadászkastély és Szálloda, Bugyi

Fotó © Práczky István / budapestinfo.hu

City Guide

A múzsák

templomai Az erôsödô budapesti polgárság egyik legjelentôsebb, szimbolikus épülete a Ferenc József császár és király által 120 éve megnyitott Mûcsarnok lett. A Vár–Lánchíd tengelyt kiteljesítô Andrássy út – eredeti nevén Sugár út – tökéletesen megfelelt az 1867-es kiegyezés után két évtized alatt felemelkedô Magyarország ünnepi promenádja szerepkörének. Az intézmény aranykorára emlékezik új, tavaszig látható kiállítása. Ugyanennek az aranykornak másik kiemelkedô épülete az 1907-ben megnyílt – akkor új – Zeneakadémia. A turisták által is megcsodált házban rendre a legnagyobb sztárok léptek/lépnek pódiumra. 2017 tavaszán egy feljövôben lévô csillag, egy dél-afrikai szoprán mutatkozik be.

} A Mûcsarnok épülete a Hôsök terén A Mûcsarnok egykor és ma is a kortárs képzômûvészet fellegvára

A múzsák templomai

Fotó © mucsarnok.hu

Az 120 elsô aranykor M éves a

ûcsarnok

S zöveg : Albert Mária

Jubileumi kiállítással ünnepli megnyitása 120. évfordulóját a Városliget kapujában álló Mûcsarnok. Az elsô aranykor címû tárlat az Osztrák–magyar Monarchia virágzásának festményremekeibôl válogat. Nevezetes napon, Ferenc József osztrák császár és magyar király halálának 100. évfordulóján nyílt meg.

Az elsô aranykor Sármány-Parsons Ilona tudományos kurátor koncepciója alapján tekinti át azt a folyamatot, amelynek során az elsô világháborúig terjedô évtizedek alatt az egymással vitázó mûvészeti elképzelések együttesen segítették a Monarchia kultúrpolitikájának modernizálódását. Az akkori Mûcsarnok e közép-európai törekvések mindegyikét felfedezô-bemu-

Fotó © Horváth Bálint

„Az 1867-es kiegyezést követô évektôl a 20. század elsô évtizedéig tartó periódust történetileg, kulturálisan a magyar fôváros aranykoraként szokták emlegetni. Mûvészettörténeti fundamentuma e gondolatnak Vaszary János Aranykor címû 1897–98-ban alkotott festménye, a múltba való visszatekintés és a jelen aranykorának allegorikus ábrázolása. Ezekben a hónapokban két kiállítás címében is megjelenik a kifejezés: a miénk elsô aranykorként aposztrofálja az idôszakot, a másik a Magyar Nemzeti Galéria és a Kovács Gábor Gyûjtemény anyagából áll és Lengyelországban látható” – mondja Bán András vezetô kurátor. – Az aranykor jelzôt mi a Mûcsarnokkal is összefüggésbe hozzuk, nemcsak a festészetben tekintjük kiemelkedô idôszaknak ezeket az éveket, hanem a ház szerepe is káprázatos a mi szemünkben.”

A múzsák templomai

Fotó © Belvedere, Vienna

A kultúrának, ezen belül a mûvészeteknek a nemzet és az egyén életében rendkívül fontos szerepet szántak az akkori idôk politikusai. Mivel a régió Nyugat-Európához képest, ha gazdaságilag, társadalmilag nem is, de kultúrájával sok területen fejletlenebb volt, ezért az itteni elit felelôsségteljes tagjai belátták, hogy az államnak minden olyan kezdeményezést támogatnia kell, amely a magas kultúrát itt is egyre szélesebb körben terjeszti. A modernizációs folyamatnak három szakasza volt és három mûvészgeneráció vett részt benne: a historizmus, a realizmus és a századforduló modern alkotói. Mind a három generáció korszerû volt a maga korában, gazdagította és differenFotó © Bc. Vladimír Šulc, GVUO

tató, jelentôs kiállítóhely volt. „Hangsúlyozom az akkorit, mert volt Mûcsarnok Schickedanz Albert épülete elôtt is, az Andrássy úton, a Képzômûvészeti Fôiskola (ma Egyetem) egyik szárnyában – folytatja Bán András. – A tágasabb, jobb kiállítóhely építésének kezdeményezôje az Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat (OMKT) volt, amely folyamatosan jelentôs támogatást kapott a kiegyezés után az államtól, azaz a kulturális tárcától.” A megerôsödött társulat érdemi visszhangot keltô, igen jó kiállításokat tudott szervezni, a külföldrôl behozott anyagokban nagy súllyal jelentek meg a Monarchia országai. Az új házat a kortársak a múzsák palotájának nevezték. Szegô György, a Mûcsarnok mûvészeti vezetôje a tárlat katalógusában rámutat: „Schickedanz részleteiben és egészében is értette az ókori mítoszokat, az ókor és a reneszánsz architektúráját. A Vár–Lánchíd tengelyt kiteljesítô Andrássy út – eredeti nevén Sugár út – tökéletesen megfelelt a két évtized alatt felemelkedô Magyarország ünnepi promenádja szerepkörének. A reformkor óta erôsödô polgárság egyik legjelentôsebb, szimbolikus épülete pedig éppen a Mûcsarnok lett.” Ferenc József uralkodásának ideje, a 19. század második fele a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, nemcsak a gazdaságban és a társadalomban, hanem a kultúrában is. Eltérô ritmusban és eltérô hangsúlyokkal, de mindegyik nemzet politikai és gazdasági elitje aktívan közremûködött ebben a folyamatban.

Hans Makart: Die Niljagd (Vadászat a Níluson, 1876)

Rippl-Rónai József: Gróf Andrássy Tivadarné arcképe (1896)

František Kupka: Hullám (1902)

A múzsák templomai Fotó © amp, Vienna, Andreas Maleta

ciálta az elôdeitôl kapott mûvészi örökséget, tudást, és szemléletében, stílusok tekintetében újat tett hozzá. „Fülep Lajos fogalmazza meg, hogy a magyar mûvészet és az európai mûvészet korrelatív fogalmak, nincs külön magyar mûvészet. Az elsô aranykor címû kiállítás erôssége a kreatív kapcsolódás az európai mûvészethez” – jegyzi meg Bán András. „Az egymásra épülô korszakok nem oltották ki egymás értékeit, még ha szereplôi egymás ellen léptek is fel, és még ha megkérdôjelezték is apáik mûvészetét – szögezi le a tudományos kurátor, Sármány-Parsons Ilona. A Ferenc József-i kor a mûvészetek, ezen belül a festészet valódi virágkora volt a Monarchiában. Olyan mûvek születtek ekkor a nemzeti festészeti iskolákban, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedô alkotásai a korszak európai mûvészetének. A közép-európai festészet csillagórája volt ez a kor, amit újra és újra fel kell fedeznünk.” A történet kulcsszereplôje a duális állam feje, a császár és király, akinek iskolázottságában a vizuális iskolázottság és mûveltség dominált. A más mûvészeti ágakkal szemben való tartózkodáshoz képest a képzômûvészettel szemben nyitott volt, ízlése nem merész, de megalapozott.

Joserf Maria Auchentaller: Elfe am Bach (1898–99)

Vaszary János: Udvarlás (1895) (jobbra fent)

Magyar Mannheimer Gusztáv: Firenze környéke (jobbra lent)

Maximilian Lenz: Egy világ (1899)

„Az évfordulós tárlaton nincs itt mindegyik alkotás, amely 120 évvel ezelôtt függött a falakon. De a most látható képek mindegyike azoktól való, akik 1896-tól kiállítottak ezekben a termekben – részletezi Bán András. – A kiállítás csúcspontjával nem az anyag végén találkozik a látogató, hanem középen. A 3 M-ként aposztrofálható festô-fejedelmek: Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális alkotása került egy terembe. Az installáció nem idézi a múltat, nincsenek pálmák és szônyegek, mint a 120 évvel ezelôtti megnyitón, amelyen Ferenc József is megjelent. A környezet jelenkori, de mintegy kivételként berendezünk az egyik sarokban egy zeneszobát, amelyben Josef Maria Auchentaller önálló Beethoven-sorozatát mutatjuk be. Ligetitôl Paál Lászlón, Telepytôl Benczúron, Székely Bertalanon át a teljes 120 évvel ezelôtti névsor megjelenik. Egy kisebb külön teremmel kiemeltük Lotz Károlyt, egy kevéssé ismert alkotói oldalával, egy új, izgalmasabb, erotikus nôképpel ismertetjük meg a nézôt. Az elsô aranykor március 12-ig látható. A Mûcsarnok 13 termébôl ötöt félretettünk párhuzamos kiállításokra. Azt gondoltuk, olyan mûvészeket, alkotócsoportokat hívunk meg, akik valamilyen kerek évfordulót ünnepelnek és képesek valamiféle párbeszédet generálni a múlt és a jeFotó © Museum of Fine Arts – Budapest

A múzsák templomai

Fotó © Archive of Gábor Kovács Art Collection

Fotó © Archive of Judit Virág Gallery and Auction House

len, a tradíció és innováció között. Az elsô körben a nyáron elhunyt Bencsik István szobrász és tanítványai, Valkó László festômûvész és a 20 éves Élesdi Mûvésztelep tagjai szerepeltek. A második körben a 80 éves Kovács Albert és a Magyar Festôk Társasága, a 70 éves Szemadám György, a 80 éves Zoltán Mária Flóra munkái láthatók. Majd Jutalomjáték címmel a különleges Hoffmann Gyûjtemény darabjait állítjuk ki, másik termekben pedig a Symposion Társaság, illetve Stefanovits Péter alkotásait ” - zárja a bemutatást Bán András.

www.mucsarnok.hu @Kunsthalle

A múzsák templomai

„Egyszerûen csak megtörtént...” Igaz mese egy operasztárról

Fotó © Simon Fowler / Decca

S zöveg : Becze Szilvia

Matshikiza Pumeza

Fotó © Simon Fowler / Decca

A múzsák templomai

„Korunk egyik legizgalmasabb operaénekese.” „Érzéki, lírai hangjával, varázslatos színpadi jelenlétével és játékával hamarosan igazi világsztár lesz belôle!” Ilyen elismerô írások kísérik a nemzetközi operavilágba néhány éve üstökösként berobbant szopránt, Pumeza Matshikizát. Áriaestjével hamarosan a magyar közönségnek is bemutatkozik a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.

A gyönyörû énekesnô az apartheid idején nôtt fel Dél-Afrika fôvárosának elôvárosaiban, településrôl településre költözve. Mivel édesanyja éjt nappallá téve dolgozott, az ô feladata volt, hogy felelôsséget vállaljon a háztartásért, voltaképpen ô nevelte öccsét is. „A szüleim elváltak, amikor én még csak hároméves voltam. Akkor az ország keleti részébôl Fokvárosba költöztünk, ahol nagyanyám szobalányként dolgozott. Anyám sokszor besegített neki, mert gyakran elôfordult, hogy munkanélküli volt, újra és újra helyet kellett keresnie, és néha olyan munkát talált, ami nagyon messze volt a lakásunktól. Egyszerkétszer a nagyanyám magával vitt minket a munkahelyére, egy fehér család otthonába. Ámulva kérdeztem, hogy lehet az, hogy ebben az óriási, medencés házban mindössze négyen élnek. Nagyanyám azt mondta, azért, mert pénzük van. Mindig minden pénz kérdése ebben a világban – ezt tanította nekünk.” A fiatal lány nem álmodott karrierrôl, egészen addig, amíg egy napon, a rádiócsatornák között keresgélve, meg nem hallotta a svájci operaénekesnô, Edith Mathis hangját, a Figaro házassága Cherubinójának szerepében. Ettôl kezdve csak arra vágyott, hogy ô is ezt és így énekelhessen… Pedig eredetileg a geodézia felé terelgette ôt egyik tanára, mivel nagyon jól ment neki a matematika, és mert ez a szakma biztos bevételi forrásnak látszott. Pumeza Matshikiza szófogadóan el is kezdte a tanulmányait, de a rádióban hallott opera csak nem hagyta nyugodni. 21 éves korában végre eljött a pillanat, hogy valóban arra az útra lépjen, amirôl évek óta titokban álmodozott: jelentkezett a fokvárosi

Konzervatóriumba. A sikeres felvételit követték a tanulmányok, azóta pedig ámulatba ejti a világot váratlan, és meredeken felfelé ívelô karrierjével. Élete olyan, mint egy mese: a szegény lány elindul Fokváros egyik elôvárosából, abból a városból, ahol a feketék életét megkeserítette, sôt, veszélyessé tette a faji elkülönítés politikája. És lám, nem sokkal késôbb már Európa legnagyobb operaházaiban ünnepli ôt a szakma és a közönség. Ô végtelenül szerényen kommentálja történetét: „Egyszerûen csak megtörtént. Gyerekkoromban mindennel játszani akartam. Játék volt a rádió is. Csavargattam a keresôt, és egy olyan csatornára leltem, amit amúgy nem hallgattunk. Itt szólalt meg Edith Mathis hangja, és én megbûvölve figyeltem, úgy éreztem, én is így szeretnék énekelni. Azelôtt nem is tudtam, hogy van olyan, hogy opera, a szöveget sem értettem, hiszen olaszul énekeltek, és az is csak jóval késôbb derült ki számomra, hogy Mozart Figaro házassága címû darabját találtam meg magamnak.” Kollégák, barátok, ismerôsök és ismeretlenek ámulva, és talán még ma is kissé értetlenül állnak e csodálatos karriert szemlélve. Valóban, elég sok minden történt, rövid idô leforgása alatt a fiatal tehetség életében: még tinédzser korában Nelson Mandela járt az iskolájában, és kezet fogott az ifjú hölggyel. „Azóta is sokan kérdezik, mit éreztem akkor. De valójában mindössze annyi történt, hogy ô eljött, mi énekeltünk neki, és ô valamennyiünkkel kezet fogott. Azt hiszem, túl fiatal voltam még ahhoz, hogy bármiféle benyomásom maradhatott volna róla.” Nem mellesleg tavaly debütált Rómában Sir Antonio

A múzsák templomai Fotó © Simon Fowler / Decca

Fotó © Matt Frost Photography

Pappano vezényletével és az Accademia di Santa Cecilia Zenekarral Rómában, Luca Francesconi mûvének világpremierjén. A kenyér, víz és só szövegének alapja Mandela híres beszéde. Pumeza Matshikiza erôs egyéniség, mindig is az volt, bár véleménye szerint ma már egy kicsit könnyebben tud lazítani, mint korábban. Ám önmagához és céljaihoz mindig hû marad, döntéseit gyerekként és most is egyedül hozza meg, és kérlelhetetlenül halad útján. Márpedig az ô útja a zene, egy olyan kifejezésmód, amely nélkül képtelen lenne élni. „Hatéves koromtól énekeltem az iskolai, aztán a templomi kórusban, majd elkezdhettem zenei tanulmányaimat. Ám arról egy percig sem álmodtam, hogy ez lesz az életem. Azért kezdtem zenét tanulni, mert lenyûgözött a hangzó világ.” Késôbb egy dél-afrikai zeneszerzô, akinek tetszett Matshikiza hangja, megajándékozta ôt egy Londonba szóló repülôjeggyel. A komponista javaslatára jelentkezett a Royal College of Musicba – és három évre szóló, teljes ösztöndíjat kapott… Híres énekesek – például Kiri Te Kanawa, Thomas Allen, Renata Scotto, Philip Langridge és Ileana Cotrubas – mesterkurzusain vett részt. Ellentétben sok olyan dél-afrikaival, akinek szerencsés élet jutott, Pumeza Matshikiza gyakran hazalátogat, leginkább azért, mert családja még mindig Fokvárosban él. Szeptemberben a párizsi Théâtre des Champs-Elysées-ben jótékonysági hangver-

senyen lépett fel, egy új dél-afrikai konzervatórium létrehozása érdekében. Természetesen családtagjai is meglátogatják ôt Európában. Jól emlékszik, amikor édesanyja elôször hallotta ôt Németországban, az opera nagyon tetszett neki, de szerencsére azzal nemigen foglalkozott, hogy lányából híres ember lett. Ahogyan Matshikiza számára sem a hírnév fontos, hanem az út, amelyet bejárt: „Az éneklést sohasem önmagában értékelem. Mindig a teljes életemet vizsgálom: mit láttam eddig, merre jártam, és persze, honnan indultam. Szerencsés vagyok. Elhagytam Dél-Afrikát az éneklés kedvéért, de ezzel valami olyasmit követtem, amivel ôszinte szeretettel foglalkozom. Persze, ez kemény munka, és mindig van mit javítanom. Ugyanakkor, sosem azt teszem, amit mások várnak el tôlem, hanem igyekszem azt kitalálni és elérni, amit én akarok.” A 38 éves énekesnô ma már a Decca Classics exkluzív mûvésze, debütáló albuma 2014-ben, a második CD pedig 2016 májusában jelent meg. 2010-ben megnyerte a dublini Veronica Dunne Nemzetközi Énekversenyt, és a következô évtôl már a stuttgarti Operaház tagja lett. Énekelt Albert monacói herceg és dél-afrikai származású felesége, Charléne hercegnô esküvôjén, és óriási sikert aratott 2014-ben a Commonwealth Games (Nemzetközösségi Játékok) megnyitóján is, Glasgow-ban. A Stuttgarti Városi Operaház kiemelt vendégmûvésze, Carmen Micaelája a legújabb szerepe, de volt Pamina A varázsfuvolában, Zerlina a Don Giovanniban, Susanna a Figaro házasságában, Nanetta a Falstaffban. Szabadidejében szívesen olvas és úszik, ha pedig odakint hideg van, a szauna gôzében melegíti át magát. És egyvalami mára elmaradhatatlan szokássá vált életében: minden fellépés elôtt tésztát eszik. Az opera pedig változatlanul lenyûgözi, a mûfaj sokszínûsége, összetettsége, titokzatossága még sokáig jelent számára felfedeznivalót: „Elbûvöl, ahogyan egy idônként akár kissé bugyuta történet összeköti a zenekart és az énekeseket. Érzelmekrôl – szerelemrôl, fájdalomról –, és a társadalmi osztályok közötti szakadékról szólnak az operamesék. Néha valóban talán nevetségesek, néha viszont olyan élethelyzeteket jelenítenek meg, amelyeket a való életben is megtalálunk, hiszen emberi érzésekrôl van szó. És hirtelen felismerjük, milyen régóta ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, ezeknek a drámáknak a többsége életünk állandó kísérôje.”

pumezamatshikiza.com @PumezaOfficial

Fotó © Simon Fowler / Decca

A múzsák templomai

Fotó © DESIGNFood Antonio Photography

City Guide

City Guide Budapest egyre magasabb pozíciót foglal el Európa gasztronómiai térképén. A kínálatban az elegáns éttermektôl a házias zamatokat kínáló street food pontokig szinte mindent megtalál a turista és a hazai közönség. Egy csokorba gyûjtöttük a Michelin-csillagos éttermeket, 2010 óta összesen öt csillag hullott a magyar fôvárosra. A hazai terepen nevelkedett séfek sorra nyerik a rangos nemzetközi versenyeken az elismeréseket, munkájuk gyümölcsei megízlelhetôk. Nemcsak az ételkészítés, hanem a tálalás is mûvészet. A herendi porcelánok mindig is a családi vitrinek díszei voltak, ettek-ittak e csészékbôl, tányérokból koronás fôk is. A 190 éves Herendi Porcelánmanufaktúra, több világkiállítás aranyérmese öt éve a Francia Luxusipari Szövetség, a Comité Colbert tagja, tíz éve a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA piacán.

} Onyx vendéglô a Vörösmarty térnél

A Gerbeaud cukrászda szomszédságában fogadja a vendégeket a belvárosi luxusétterem

City Guide

Egyenesen a csillagokba A fejlôdô budapesti gasztronómia S zöveg : Somogyi Szonja

Budapest a turisták kedvelt európai célpontja. A budai Vár, a termálfürdôk, a környezô természet mint turisztikai vonzerô mellett az elmúlt években megerôsödött a fôvárosi gasztronómia – minôségében és kínálatában egyaránt. Hat év alatt öt fôvárosi étterem érdemelte ki a kiemelt minôséget jelzô Michelin-csillagot. „Budapestet a közelmúltig nem feltétlenül kulináris úticélként tartották számon a világban. A hívószavak továbbra is a gulyás és a pörkölt, illetve a magyar desszertek, sütemények voltak. Ez azonban az utóbbi években érezhetôen sokat változott, elôször a gasztroszakma részérôl, mára a nemzetközi gasztromédiának hála, egyre többen érdeklôdnek az új magyar konyha és Budapest színes gasztroszcénája iránt. A Michelin-csillagos éttermeknek ebben nagy szerepük van, de aki idejön egy hosszú hétvégére, az általában a teljes palettára kíváncsi: a hagyományos ételekre, cukrászdákra, az újhullámos bisztrókra, piacokra, borokra, romkocsmákra. Nagyon jó minôséget kapnak kiváló ár-érték arányban, jóval az európai árszínvonal alatt” – véli Mautner Zsófia gasztroblogger, mûsorvezetô, több szakácskönyv, köztük a nemrég megjelent angol nyelvû kiadvány, a Budapest Bites szerzôje.

A magyar konyhát a külföldieknek bemutató kötet hamarosan Kínában is megjelenik. Diplomata múltjának köszönhetôen Mautner egyszerre kívülrôl és belülrôl, aktív résztvevôként is tekint a budapesti gasztronómia fellendülésére. „Körülbelül tíz évvel ezelôtt kezdôdött a pezsgés, hivatalos mérföldkônek pedig a 2007-es Kulináris Charta tekinthetô, amelynek célja a magyar gasztronómiai kultúra fellendítése volt, és amit több száz éttermes, séf, borász, gasztroszerzô írt alá. Az elmúlt egy évtizedben ez a fellendülés véleményem szerint meg is történt. Budapesten szinte százszázalékosan” – mondta Mautner a Budapest’s Finestnek.

A minôségi fejlôdés hatására a nemzetközi szakma kiemelt figyelemmel követi a magyar gasztronómiát, rendszeresen érkeznek szakmabeliek, akik tesztelik a legtehetségesebb séfek éttermeit. A nagy presztízsû, hosszú évtizedek óta a világ fine dining éttermeinek minôségét ellenôrzô és a legjobbakat ajánlásokkal elismert Michelin Guide titokzatos, csaknem kémként dolgozó inspektorai elôször 2010-ben mutatták jelét, hogy Budapesten jártak. Titokban zajlott tesztelésük alapján akkor osztották ki az elsô Michelin-csillagot egy budapesti étteremnek, a Costesnek. Azóta már ötre nôtt a szakma által ilyen módon elismert éttermek száma a magyar fôvárosban. A Michelin-kalauzban ajánlott éttermeknek évrôl évre újra meg kell felelniük a szigorú kritériumoknak a minôség szinten tartásával, a szolgáltatások tökéletes nívójának biztosításával. Mautner Zsófia szerint ezek a budapesti kínálatból kimagasló minôségû éttermek nagymértékben emelik Budapest általános gasztronómiai fejlettségét. Felhúzzák a többi étterem színvonalát is, az ott képzett csapatok késôbb saját, minôségi helyeket nyitnak, a kapcsolódó szakmák (pék, sajtkészítô stb.) és más beszállítók is fejlôdnek. „Öt Michelin-csillagos éttermünk van, ami a régióban egyedülálló, és ami nagyon sokak számára garancia, hiszen sokan utaznak a kalauz alapján. A Bocuse D’Or rangos szakácsverseny májusi európai döntôjének budapesti szervezése is mérföldkô volt, Széll Tamás nagyszerû gyôzelmérôl nem is beszélve. A világ legjobb séfjei és legfontosabb gasztronómiai újságírói jöttek a magyar fôvárosba, Budapest lenyûgözte ôket. Októberben a világ egyik legfontosabb szakmai konferenciáján, a San Sebastian-i Gastronomikán Magyarország volt a díszvendég. Innen már nincs, nem lehet megállás.” Budapestet tehát a szakma már mindenképpen felfedezte magának és úgy tûnik, a külföldi közönség rákapott az új magyar konyha ízére. A feladat adott: megôrizni a nemzetközi figyelmet, biztosítani a minôséget és a folyamatos megújulás képességét.

City Guide

C ostes E

sthajnalcsillag

Eszter szerint azért figyelhettek fel a Michelin ellenôrei a budapestiek közül elsôként a Costesre, mert a portugál Vieira munkájával akkor egy új színvilágot, új „külföldi stílust” mutatott be, ami kiemelte a helyet a többi étterem közül. Ezt a figyelmet pedig azóta is fenntartják.

A budapesti – és magyarországi – éttermek közül elsôként, 2010-ben kapta meg Michelin Guide-csillagát a Ráday utcában található Costes étterem. Azóta az akkori séf, Miguel Rocha Vieira munkáját a korábbi sous chef, Palágyi Eszter vette át, a helyet jellemzô minôségi színvonal azonban mit sem változott, amit jól jelez, hogy az étterem hat éve ôrzi a gasztronómiai elitbe tartozást jelzô fényes csillagot.

„A Costes egy letisztult, igen elegáns étterem. A fogásokon a francia konyha zamatai és technikái is megjelennek, de alapvetôen a magyar ízvilágra épülnek, azt próbáljuk meg átültetni fine diningra. Hetven százalékban magyar alapanyagokkal dolgozunk, a többi fôképpen Franciaországból érkezik hozzánk. A húsokat és az országra jellemzô hozzávalókat alapvetôen mindig Magyarországról igyekszünk beszerezni” – mondta el a Budapest’s Finestnek a séf.

A Costes étlapja a szezonális alapanyag-kínálatnak megfelelôen változik. A téli hónapokban a vadas fogások irányába indulnak el a menü összeállításánál, a vadhúsok és az ebben az idôszakban az erdôkben megtalálható termések, például erdei gomba, vörös áfonya szerepelnek elsôsorban az étlapon. A szilveszteri menü részeként például aszalt gyümölcsökkel tálalt, forralt borban marinált kacsamájat, céklával és tortellini-

vel felszolgált galambconsommét is kóstolhatnak a vendégek. A kínálatban szerepel továbbá Szent Jakab-kagyló is magyar tokhalkaviárral és pezsgôszósszal, illetve lesz „magyar szokás szerint” vörös káposztával és birsalmával tálalt szopós malac is és házi marinálású Brie de Meaux is, fekete szarvasgombával. Az ünnepi ízekre egy vaníliás, citromos-hibiszkuszos desszert teszi fel a koronát. A 2008-ban nyitott, minimalista stílust képviselô, modern belsô terû étteremben a férfias fekete-fehér, a szürke és ezüst színek viszik a prímet, amelyek növelik az eleganciát, emelik a különleges alkalmak fényét, és egyben a figyelmet a tányéron szereplô, odaadó figyelemmel megalkotott kompozíciókra irányítják. Costes 1092 Budapest, Ráday utca 4. costes.hu @Costes.Restaurant

City Guide

Onyx

Vissza a magyar gyökerekhez A Budapestre látogató turisták által elkerülhetetlennek számító helyszínen, a Vörösmarty téren található a 2011 óta Michelincsillagos, a magyar konyha tradícióit modern szemléletmóddal ötvözô Onyx étterem. „Amikor 2007-ben megnyitottunk, deklaráltan az volt a célunk, hogy Magyarországon is legyen egy nemzetközi mércével elismert étterem. Filozófiánk, a tradíció és az innováció, az evolúció találkozása is nagy múltú Gerbeaud-tól származik, az étterem ugyanis a híres cukrászda házában kapott helyet. Ez nemcsak az enteriôrt, hanem ételeink stílusát is meghatározza: visszanyúltunk a magyar gyökerekhez, a régmúltba, kiiktattuk a konyhából az 1950–60–70-es évek jegyeit és egy kicsit megújítottuk a fogásokat” mondta el a Budapest’s Finestnek Niszkács Anna sales- és marketingigazgató. Az Onyx menüjében megtalálható például a gulyásleves is. „A mi tálalásunkban elsô ránézésre talán nem éppen a tradicionális magyar konyha egyik fô fogásának tûnik, csukott szemmel kóstolva azonban összeáll a kép. Elôvettük a régmúlt alapanyagait, szétszedtük, majd újra összeraktuk az ételt, semmi olyan nem került bele, ami elronthatná az összhatást.”

A somlói galuska is már 2009 óta szerepel a kínálatban. „Ha változtatnánk a Somlói 21. század nevû desszerten, felháborodnának a vendégek. Ritka az olyan étterem, ahol egy desszert az emblematikus, való-

színûleg a híres Gerbeaud Cukrászda tradíciói miatt alakult így” – jegyzi meg Niszkács. Az Onyxban tisztelik az alapanyagokat, hagyják, hogy alapvetô ízeik domináljanak a fogásokban. „Mindig a saját utunkat követtük, nem valamilyen trend irányába indultunk el.” A hozzávalók 90-95 százalékát régióbeli termelôktôl és tenyésztôktôl, szezonálisan szerzik be. A konyhát augusztusig Szulló Szabina chef és sous-chefként Széll Tamás vezette, aki a 2016-os Bocuse d’Or nemzetközi szakácsverseny európai, budapesti döntôjén gyôzelmet aratott. Mészáros Ádám vette át a munkát, aki szintén már évek óta az Onyx csapatának tagja, ahogyan az új sous-chef, Petô András is. A téli ételek egyértelmûen tükrözik a szezonban elérhetô ízeket, a menüben szerepel például vaddisznópörkölt és zöldségfogásként „téli virágoskert” is. Az Onyx étteremben nincsenek à la carte ételek: kizárólag az évszakonként változó Magyar Evolúció Menü és Chef Menü kínálatából választhatnak a vendégek. Emiatt azonban még senki sem emelt panaszt…

Onyx 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7. onyxrestaurant.hu OnyxRestaurantBudapest

City Guide

BNorkonyha omen est omen

Nem árul zsákbamacskát az V. kerület szívében öt éve nyílt étterem: aki ide betér, az a minôségi konyhából kikerülô falatok mellé igazán nívós magyar borokat kóstolhat pohárral vagy palackkal. Mintegy 180, kizárólag magyar dûlôkön termett szôlôbôl készült tétel kínálja magát a külföldi és magyar vendégeknek. A bisztróhangulatú étterem 2014-ben érdemelte ki a nemzetközi szakmai elismerést, a Michelin-csillagot.

„A Borkonyha egy francia bisztró és egy kortárs magyar étterem ötvözete, ahol szinte minden magyar alapanyagokból és magyar termelôktôl vásárolt termékekbôl készül. A legtöbb ételhez bort használ séfünk, Sárközi Ákos. Mivel magyar borokat kínálunk, választékunk rugalmas, naponta akár 40-50 fajtát is megmutathatunk, akár pohárban is. Összesen 150-180 féle bort szerzünk be, és bármelyik üveget kibontjuk, ha a vendég kívánja” – árulta el Kalocsai Zoltán, az étterem egyik tulajdonosa a Budapest’s Finestnek. Kalocsai szerint a Guide Michelin „kémjei” vélhetôen a kettôsségre figyelhettek fel, hiszen a Borkonyha bisztrójellege egy fine dining irányába mutató konyhával egészül ki. „Mi nem « fancy » hely vagyunk, aki « megjelenni » szeretne, jobb, ha más célpontot választ. Ide azok jönnek, akik aktívan érdeklôdnek a gasztronómia iránt.” Hozzátette: a külföldiek közül sokan már jó elôre, utazásuk elôtt foglaltak asztalt, és nem a szálloda portását kérdezték meg, hova menjenek vacsorázni. Az étterem nem reklámozza magát, a vendégek többsége valamilyen elôzetes információ alapján választja a Borkonyhát. „Ha jót adunk, annak híre megy.”

A Michelin-csillag 2014-es elnyerése óta ôrzik a minôséget. Egyes ételek fejlôdtek, de sem az árszintet, sem a stílust nem változtatta a Borkonyha vezetôsége. Az étlap évente négyszer módosul, rendszerint öt elôétel, 6-7 fôétel és három desszert található rajta. Ezek a „klasszikusabb” fogások, mellettük hetente kerülnek ki a „bevállalósabb” ételek a táblaajánlatra – ôsz végén például borjúvelô is. A tél folyamán is az évszaknak megfelelô vadhúsok, például szarvas bukkan fel az étlap fôételei között a beszerezhetô legfrissebb alapanyagokból és köretekkel, hogy a városi közönség még a legmodernebb tányéron is megérezze a természet körforgását.

Borkonyha 1051 Budapest, Sas utca 3. borkonyha.hu Borkonyha

Tanti

családi hangulatban A budai Tanti 2015-ben kapta meg a gasztronómiai elismerést. Szabó Ádám, az étterem üzletvezetôje a Budapest’s Finestnek elmondta, a Michelin-csillag rendkívüli megtiszteltetésként érte az akkori séfet, Pesti Istvánt. Bár a Michelin Guide-ben nem szokás, nevét is kiemelték az étteremé mellett. A séf ennek ellenére hamar átadta az étterem vezetését, hogy új utakat keressen, ám utódjának, Heiszler Olivérnek is sikerült megtartania a Tanti Michelin-csillagát. ban: Istvánnál a magyaros vonal volt jellemzô, Olivér spanyol beütésû ázsiai ételekre helyezte a hangsúlyt, Eszenyi Dániel a francia stílusú fogások mellett ismét a magyaros ételeket emeli a középpontba. A szezonálisan változó, szinte puritán étlapon megfigyelhetô, hogy a tányérokon többnyire csak három alapanyag szerepel.

„Küzdelmes egy év volt, nagyon izgultunk, hogy vajon sikerül-e ismét megszerezni a csillagot. Végül megkaptuk, így a következô feladatunk, hogy immár egy harmadik séffel, harmadszorra is kiérdemeljük az elismerést, hiszen most már Eszenyi Dániel vezeti a fiatalos, modern konyhát” – mondta Szabó. Otthonos éttermet alakítottak ki a XII. kerület szívében. „Komoly szaktudás mellett, magas színvonalon dolgozik a konyha és a felszolgáló személyzet is, de igen fontos az is, hogy a vendég felszabadult lehessen. Kicsit nyugodtabb, tantisabb környezetet akartunk kiépíteni: azt az életérzést átadni, amikor az ember ellátogat a nagynénjéhez, idôsebb családtagjához” – mondta el az üzletvezetô. A Tanti ételei komplex tálak, mégsem titokzatoskodók. Közérthetô alapanyagokkal dolgoznak, nem hétköznapi formá-

Az étterem barátságos jellegéhez hozzájárul az is, hogy hétköznap elérhetô árakon kínál 2-3 fogásos ebédmenüket. Az ezeken szereplô fogások sem minôségben, sem méretben nem térnek el az à la carte ételektôl, gyakran csak más technológiákkal készülnek – emelte ki Szabó Ádám. És az biztos, hogy ez sokakat csábít be dél és délután három óra között az étterembe, olyanokat is, akiket a Michelin-csillag esetleg riasztana. Nekik is megmutatja, hogy a fine dining nem egyenlô a feszengéssel vagy az emelkedett hangulatban elköltött felismerhetetlen fogásokkal, hanem újító formában tálalt, minôségi ételeket és oldott, családias hangulatot, kifogástalan környezetet jelent.

Tanti 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 11–12. tanti.hu @tantirestaurant

City Guide

Costes Downtown a legújabb csillag az égen

A látványkonyhával és séfasztallal is rendelkezô hely séfje a Costesbôl érkezett Miguel Rocha Vieira, akinek jelenléte garancia a tökéletes minôségre. Lexa András, a Costes Downtown vezetôje szerint az ételek minôsége mellett mentalitásukért kapták a csillagot. „Kezdetben egyáltalán nem a gazdaságosság volt az elsôdleges. Természetesen azóta sikerült üzletileg is kifizetôdôvé tenni az éttermet, de a legfontosabb, hogy tapasztalt és kitûnô csapatunk tartja a kezdetkor kitûzött minôségi szintet.” A Costes Downtown kapui nemcsak a szmokingban, nyakkendôben vagy kisestélyiben érkezôk elôtt nyílnak meg. „Akadnak olyan fine dining éttermek, ahol az emberek feszengenek. Ha hozzánk térnek be, mintha csak hazaérkeztek volna” – állítja Lexa András. Az élettel teli növényfal, a természetes anyagokból készült bútorok

A Michelin-csillagos budapesti éttermek táborában a Costes Downtown a legújabb tag: 2016 márciusában kapott elismerését megnyitása után kevesebb mint egy évvel érdemelte ki. A Prestige Hotel étterme az „úttörô” Costes testvére, ám jóval oldottabb környezetet, szolidabb árakat és bisztrósabb hangulatot kínál a vendégeknek.

között valóban elkölthetô laza hangulatban a vacsora egy-egy baráti találkozó, családi összejövetel, üzleti megbeszélés alkalmával. Az ételeket is kívül-belül a természetes szín- és ízharmónia jellemzi. A séf elsôsorban a magyar ételeket igyekszik modern formában újraértelmezni és megmutatni a vendégeknek, gyakran megbolondítva némi portugál játékossággal. Semmi sincs túlfûszerezve, így minden alapanyag képes megôrizni saját egyéniségét. A tengeri halak kivételével a Costes Downtownban a lehetô legtöbb alapanyagot magyarországi termelôktôl és tenyésztôktôl igyekeznek beszerezni, ennek köszönhetôen mindig garantáltan friss ételkompozíciók kerülnek a tányérokra. Ahogy Lexa András elmondta, ezért nincs is állandó, fix menü, az ebédmenü hetente-kéthetente változik, a vacsoramenü is a szezonalitást követi. „Ha nincs megfelelô minôségû alapanyag, akkor azt a fogást egyszerûen lecseréljük.”. Mi az, ami a téli, állandóan változó menün biztosan szerepelni fog? Az egészséges táplálkozás jegyében sok hal, de emellett vörös húsok, marha, mangalica, bárány és természetesen az aktuálisan elérhetô köretek és zöldségek – kis csavarral, humorral megspékelve és kiváló magyar borpárosításokkal tálalva.

Costes Downtown 1051 Budapest, Vigyázó Ferenc u. 5. costesdowntown.hu @costesdowntown

City Guide

Luxus, elegancia, idôtlen szépség

A herendi porcelán múltja és jelene S zöveg : Szászi Júlia • F otók : Herend.com

A budapesti állami protokolláris vacsorák meghívottait már a teríték is elkápráztatja: ilyenkor elôkerülnek a herendi készletek. A világ legkiemelkedôbb kincsei közé tartozik a kézmûves, kézzel festett herendi porcelán, amely hungarikum és a Magyar Örökség része. A Balatonhoz közeli kisvárosban, Herenden 190 éve készülnek a világszerte csodált porcelánok, máig kézi munkával. A tálak, csészék, szobrok az alapanyagok elsô érintésétôl kezdve az utolsó ecsetsimításig az alkotó ember mûvészetének gyümölcsei. Ma csaknem két évszázad történelmének és tudásának birtokában a Herendi Manufaktúra 16 ezer különbözô formát és mintegy 4 ezer különbözô mintát, valamint ezek szabad kombinációját képes elôállítani. Mindez 64 milliós termékválasztékot jelent. A herendi név egy a kiválósággal, tökéletességgel, a tradícióval és innovációval. Érdemes kicsit visszatekinteni a hosszú útra, amely idáig vezetett. A szerény finomkerámia üzemet, amelybôl a világ egyik legnagyobb porcelánmanufaktúrája kinôtt, 1826-ban Stingl Vince alapította a Balatonhoz közeli településen. A XIX. században porcelánt birtokolni az arisztokrácia kiváltsága volt; a mûhely és az abban dolgozók ügyességének jelentôségét pár évvel az alapítás után akkori vezetôje, Fischer Mór ismerte fel. Rövidesen megkezdte a Kínából a „selyemúton” Európába érkezett, elôállításának titkát féltve ôrzô porcelánok reprodukció-

ját, mégpedig hihetetlen aprólékossággal és mûvészi érzékkel. Vezetése alatt a kis mûhely felvirágzott – 1842-ben Kossuth Lajos a magyar ipar „örvendetes fejleményeként” értékelte a herendit. A nemzetközi siker sem váratott magára: az elsô világkiállításon, 1851-ben, Londonban a bájos bazsarózsákat és játékos pillangókat ábrázoló herendi minta olyan csodálattal töltötte el Viktória királynôt, hogy rendelt egy hatalmas készletet e mintával. A minta fennmaradt, a Viktória-díszítés a manufaktúra egyik jeles szimbóluma. A herendi porcelánok megjelentek az 1855-ös Párizsi világkiállításon is, ismét elsô osztályú kitüntetésben részesültek. Ez az esztendô más szempontból is emlékezetes, megszületett Sissi, vagyis Erzsébet királyné és Ferenc József elsôszülött gyermeke, Zsófia. A hercegnô világra jöttét egy szép herendi készlettel köszöntötték. Sajnos a gyermek kétesztendôs korában meghalt, a porcelánok a Gödöllôi Királyi Kastély ékességeivé váltak. A kastélyt, Sissi egyik kedvelt tartózkodási helyét sok háborús kár érte, a készletbôl csupán néhány darab maradt meg, ezeket nagy becsben tartják – árulták el a muzeológusok.

City Guide

A Herend Klotild Márkabolt a belvárosi Kígyó utcában

Ferenc József 1867-ben nemesi rangra emeli Fischer Mórt, a manufaktúra pedig 1972-ben elnyeri a császári udvari beszállító címet. A következô nemzedék nem volt jó gazdája az üzemnek, az unoka, Farkasházi Fischer Jenô azonban megújította a manufaktúrát és termékeit. Igyekezetének jutalma a szentpétervári, majd a St.Louis-i világkiállítás aranyérme.

2010-ben, amikor Magyarország töltötte be az EU soros elnökségét, különleges óriásváza készült. Magassága egy méter, súlya pedig csaknem 25 kilogramm. A Viktória-dekoráció halványzöld színû virágai és lepkéi között arany betûkkel az Európai Unió tagállamainak himnuszaiból vett részletek olvashatók.

A két világháború, azután az államosítás nehéz esztendôket hozott az üzemnek. 1964-ben a konszolidáció jeleként megnyílt a Herendi Porcelánmúzeum, 1999-ben létrehozták a modern látogatóközpontot, ahol szívesen látják az érdeklôdô turistát, bejelentkezni a herend.com honlapon lehet. A Herendi Porcelánmanufaktúra 2001 óta a Magyar Örökség része. A New-York-i székhelyû Luxury Institute 2006-os felmérése szerint a herendi volt a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA piacán. A luxusipari vállalatokat tömörítô francia nemzeti szövetség, a Comité Colbert 2011-ben egyetlen magyar tagként soraiba fogadta Herendet. Egy évvel késôbb a Magyar Brands felmérése a herendi porcelánt találta a legkiválóbb magyar márkának, így nem csoda, hogy hungarikum lett. Aki csak egyet is látott ezekbôl a külön-külön is remekmûveknek nevezhetô tárgyakból, nem csodálkozhat azon, hogy uralkodók, államfôk, filmcsillagok, vezetô üzlet- és sportemberek választják ezt a márkát. Például a színész-politikus Arnold Schwarzenegger, vagy a híres komikus, Rowan Atkinson, valamint a Született feleségek hôsnôje, Eva Longoria is, a brit királyi családból Vilmos herceg és Katalin hercegné. Fiuk, György herceg születésekor Royal Garden díszítésû herendit kapott a magyar államtól. A minta a Viktória megújított változata. Az egyedi tervezés sokféle lehetôséget rejt: a Forma–1 Magyar Nagydíj szervezôi rendre Herenden készíttetik el a gyôzteseknek szánt díjakat. A vázák ókori formát követve neoklasszicista stílusúak, tükrükben Budapest legismertebb képeivel.

Aki pedig nem akarja otthon hagyni a herendijét, az vásárolhat és hordhat ékszert: egyre népszerûbbek a manufaktúrában tervezett és gyártott medálok, láncok, karkötôk, fülbevalók. Vagyis egy percig sem kell félteni a herendi gyárat: nem marad munka nélkül, hiszen a közönség szeretettel fogadja és vásárolja újabb és újabb ötletes termékeit.

herend.com @Herendporcelan

City Guide

Esti vásárlás Budapesten Divat Placc – by night! S zöveg : Karcsay Ágnes • F otók :

placc.hu

A nagy karácsonyi hajrá utolsó napjaiban üdítô újdonság, hogy a késô esti órákban is van lehetôség egyedi, kézzel készített ajándékok személyes beszerzésére, a turista is kedves emlékkel gazdagabban térhet haza.

A Divat Placc – by night Budapest az Anker’t tereiben talán az egyetlen olyan rendezvény, amelyen a látogatók egy kis piacozással egybekötött falatozással, koccintással és tánccal melegíthetnek be az estére, vagy, ha nincs kedvük továbbállni, akkor egészen éjjel 11-12 óráig élvezhetik a különleges vásár hangulatát.

con ugyanis hazai designerek, stílustanácsadók, sminkesek, divatbloggerek várják az érdeklôdôket. Továbbá olyan „gardróbfrissítôk”, akik ráuntak már saját ruhatárukra, és szívesen eladnák, vagy elcserélnék annak darabjait. A kezdeményezésnek hála olyan magyar tervezôkkel is lehet találkozni, akiknek nincsen saját boltjuk.

Az ingyenes és kutyabarát, akár az esti sétáltatással is egybeköthetô rendezvényen egyedi tervezésû, vintage ruhák, cipôk, órák, ékszerek, táskák, kiegészítôk és apró lakberendezési tárgyak között lehet válogatni kortól és nemtôl függetlenül, olyan „nem pláza” kincsekre bukkanva, amelyek biztosan nem jönnek szembe viselôjükkel az utcán.

Császári Flóra szervezô szerint rengeteg ékszertervezô hozza el portékáit a különleges vásárra, amelyen még antik darabok is terítékre kerülnek. A rendezvény egyik mottója az „újból régi, a régibôl új” elve, ami azt jelenti, hogy szép számban akadnak újrahasznosított tárgyak: ingbôl megálmodott kabát, övbôl fabrikált kutyanyakörv.

Az Európa nagyvárosaiban, például Berlinben már nagy sikert aratott éjszakai vásárlás lehetôsége – a karácsonyi ajándékbeszerzés halogatói mellett – azoknak szól, akik a késô esti órákba nyúlt munka után még szeretnének vásárolgatni egy picit, és azoknak a fiataloknak, akik a belvárosi szórakozóhelyek felkeresése elôtt még elsajátítanának egykét divat- és stílustrükköt a profiktól.

A résztvevô tervezôk között van, aki apró virágokat ültet ékszerekbe – ezt a technikát a látogatók ki is próbálhatják –; gombokból, kávékapszulákból és gyöngyökbôl készít ékszereket; álmokat megrajzolva tervez képeslapokat, könyvjelzôket és meghívókat, vagy épp kötöttdivat-kiegészítôkben utazik.

Az éjszakai vásárlás a divat iránt érdeklôdô turisták számára izgalmas élmény lehet, hiszen a város nevezetességeinek felkeresése után még egy kis piacozás is befér a programba. Miközben magukba szívják a vásári forgatag hangulatát, személyesen is megismerkedhetnek néhány magyar tervezôvel. A már régóta létezô és igen népszerû Antik Placc – régiségvásár – kistestvérének szánt Divat Plac-

Az esti piac persze nem csupán a vásárlásról szól, hanem közösségi élmény is. A belvárosi szórakozó negyed egyik legnagyobb fedett kerthelyisége ugyanis remek lehetôséget ad a tervezôknek, bloggereknek és a divat amatôr szerelmeseinek, hogy találkozzanak egymással és kötetlenül eldiskuráljanak közös szenvedélyükrôl. Idôpont: december 18., vasárnap; december 21., szerda (17:00–23:00 óráig) Anker’t (1061 Budapest, Paulay Ede u. 33.) @Divatplacc

City Guide

A közösség szolgálatában Világhírû jótékony szervezetek S zöveg : Szászi Júlia

Az advent a jótékonyság fôszezonja. Ilyenkor még többen gondolnak azokra, akiknek nem jut ajándék, étel sem. Humanitárius egyesületek hívó szavára sokan adakoznak, a nemzetközi szervezetek együttérzése pedig egész évben elkíséri a rászorulókat. Ki-ki a maga eszközeivel igyekszik kellemes idôtöltéssel, mûvészi élményekkel buzdítani azokat, akiktôl nagyobb támogatás várható. A jótékonysági rendezvényeken jó nevû elôadók lépnek fel, gázsijuk a segítségre szorulók javát szolgálja és a közönségnek is lehetôsége van csatlakozni az adományozáshoz.

A világméretû struktúrában szervezôdô karitatív szervezetek mintát adnak a jó szolgálat hatékony módjából, a nagylelkû emberek közösségteremtô erejébôl. A jövôre százéves Lions Klubok Nemzetközi Szövetsége több tagot számlál, mint az ENSZ, 206 országban 46 ezer klubban 1 millió 350 ezren követik a jelszót: „Ahol a szükség ott a Lions segítség.”

Az 1943-as londoni Rotary Konferencia, látva a világháború okozta szenvedéseket, javasolta egy nemzetközi nevelési, tudományos és kulturális együttmûködés kidolgozását, ez is hozzájárult az UNESCO létrejöttéhez 1945-ben. Késôbb olyan fontos egészségügyi célokat tûztek ki együtt, mint a gyermekbénulás elleni harc, önkénteseik 1980-tól egymilliárd gyereket oltottak be, félmilliárd dollárt költöttek e célra. Ma 166 országban 35 ezer Rotary Club mûködik, 1,2 millió a rotarysták száma. Az elsô magyar klubot 1925-ben alapították. 1942-ig 12 fôvárosi és vidéki klubot tartottak számon. A klubokat Magyarországon minden diktatúra betiltotta. A rendszerváltáskor megújult a hálózat, elsôként az RC Budapest, amelynek elnöke Falvy Zoltán zenetudós lett. 2010-ig összesen 48 új, vagy újjászervezett klub kelt életre. 1996-ban pedig az elsô magyar nôi szervezet, az Inner Wheel is megkezdte mûködését Ottrubay Ágnes vezetésével. Az Inner Wheel klubok advent elsô szombatján minden évben jótékonysági bazárt rendeznek a Kempinski Hotel Corvinus Budapestben. Gyermekkórházakat, otthonokat segítenek egész évben. A Rotary Budapest pedig egyik fôszereplôje a Vörösmarty téri Karácsonyi Vásárnak. Ottrubay Ágnes hozta létre 2015-ben a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy Magánalapítvány központjában mûködô Vis Fontis Egyesületet is. Ehhez a konkrét segítségére szoruló közép-kelet-európai közösségek pályázhatnak. Támogatottjaik között volt a Snétberger Zenei Tehetségközpont, a bódvalenkei freskófalu, a romániai vecseházi szociális központ, a bécsi Romano Centro.

Fotó: lions.hu

A Rotary Clubok elôdjét Paul Harris chicagói ügyvéd 1905-ben létesítette. Az elsô valódi Rotary Clubot 1909-ben, Kaliforniában jegyezték be. Az ötlet hamar elterjedt, az 1920as években már hat kontinensen mûködtek Rotary Clubok. Küldetésük túlnôtt a szakmai elitekhez – orvosok, jogászok stb. – tartozó tagok társasági érdeklôdésének kiszolgálásán. Ös�szegyûjtött forrásaikat és tehetségüket a közösség szolgálatába állították, 1917-ben létrehozták a Rotary Foundationt.

Céljaik nemesek, tevékenységük vallástól és politikától mentes, ezt etikai kódex is rögzíti. Akárki nem lehet tag, csak, aki vállalja az értékközösséget: bátorság, erô, aktivitás és hûség. A nemzetközi Lions mozgalom tevékenységének alapját a látás védelme, azaz a látáskárosodások megelôzése valamint a vakok és gyengénlátók segítése jelenti. Az elsô világháborúban sok katona szenvedett el szemsérülést, a bombák és repeszek sokak szeme világát oltotta ki. A chicagói üzletember, Melvin Jones alapító akkor határozta el a jótékonysági klub alapítását, amikor 1917-ben egy kéregetô vak katonával találkozott. A misszió ma is igen fontos a klubok számára, az orvoshoz ritkán jutó lakosságnak látásvizsgálatot szerveznek, a gyengén látókat szemüveghez juttatják. Magyarország a rendszerváltás után csatlakozott a mozgalomhoz, ma országszerte 46 klub mûködik, más-más profillal. Az ezer tag komolyan veszi a közösségteremtést is, kulturális, sport -és szabadidôs rendezvényekkel erôsítik az összetartozást. Ami pedig az elsôdleges missziót illeti, arra szükség is van: Magyarországon évente hatezer ember veszíti el látását. A klubok a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szemklinikájával együttmûködve 105 településen végeznek szûréseket.

rotary.hu, visfontis.net, lions.hu @rotarymagyarország, @ Visfontis, @lionsclubs

BUDAPEST AJÁNDÉKA:

Szabadság híd • Liberty Bridge Lánchíd • Chain Bridge

ÖNNEK 72h

Minden lépésében az Ön hasznos kísérője a Budapest Card. Utazzon ingyen, fedezze fel Budapestet a közösségi közlekedés segítségével, állítsa össze programját, válogassa össze Budapest-élményét ingyenes és kedvezményes Budapest Card kínálatunkból!

www.budapest-card.com

VÖRÖSMARTY TÉRI BUDAPESTI ADVENTI ÉS KARÁCSONYI VÁSÁR!

KÓSTOLJA MEG ÍNYENCSÉGEINKET, ÉS VÁSÁROLJON AJÁNDÉKOT SZERETTEINEK! GASZTRO

AJÁNDÉK

Budapest Card kedvezmény

10% 5%

1200 m22 gasztroterasz! 120 manufaktúra, dizájner és tradicionális egyedi termékek, ajándékok.

Budapest Carddal elkalauzoljuk, megajándékozzuk és kedvezményekkel kínáljuk meg Önt Európa talán legszebb Adventi és Karácsonyi Vásárában a Vörösmarty téren.

KIHAGYHATATLAN TOVÁBBI AJÁNLATAINK ÖNNEK A DECEMBER-JANUÁR-FEBRUÁRI KÁRTYAPROGRAMOKBÓL: LUKÁCS GYÓGYFÜRDŐ ÉS USZODA

INGYEN Budapest Card használattal!

10%

Hûvös napok, meleg szolgáltatásai. Pihenjen és kapcsolódjon ki a Lukácsban a termál-, úszó- és élménymedencékben, élvezze a víz gyógyhatását, és a wellnessrészleget a szaunákkal.

Budapest Card kedvezmény

SZIKLAKÓRHÁZ ATOMBUNKERMÚZEUM A budai Vár koronája alatt találja. Sokáig csak kiváltságosok mehettek be az intézménybe. A Vár alatti barlangrendszer egyik ágában 1939 és 1944 között rendezték be a szükségkórházat, amely 2007 óta mú% zeumként mûködik. Korhû Budapest Card kedvezmény ruhába öltözött vezetôk beszélnek Budapest II. világháborús ostromáról, az 1956-os forradalom eseményeirôl.

RIVERRIDE Ha szeretné felkergetni adrenalin szintjét, próbálja ki a kétéltû Riveride buszt. Az úszóbusz elôbb a nyüzsgô utcákon haladva bejárja a fôváros legszebb helyeit, majd a folyóba csobbanva a Dunáról mutatja be Budapest látványosságait, többnyelvû vezetéssel.

OPERAVISIT Ismerkedjen meg a világ egyik legszebb dalszínházával, a budapesti Operaházzal. A Ybl-palota épületének sziluettje a magyar kultúra aranykorát idézi, a legjobb építészek, legnevesebb festôk építészeti remekeként.

A Budapest Cardot kérje a szállodaportákon.

1146 Budapest, Olof Palme sétány 5. (Mûjégpálya épülete) nyitva: 9:00 – 19:00

Budapest Card kedvezmény

Vásárlás online: www.budapest-card.com

Átvevő és értékesítési pontok: 1052 Budapest, Sütô utca 2. (M1, M2, M3 Deák Ferenc tér) nyitva: 8:00 – 20:00

20%

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér Terminál 2A, nyitva: 8:00 – 22:00 Terminál 2B, nyitva: 10:00 – 22:00

City Guide

PROGRAM

SAROK

A Budapesti Vonósok újévi hangversenye

Az Amadinda együttes és Presser Gábor szilveszteri koncertje 2016. december 31., szombat 22:45

Zeneakadémia

Az Amadinda Ütôegyüttes és Presser Gábor hagyományos óévbúcsúztató és újévet köszöntô hangversenyeinek egyik legfôbb vonzerejét azok a produkciók jelentik, amelyek ritkán vagy kizárólag egyszer, ez alkalommal hallhatók. Az est vendége ezúttal a Hot Jazz Band lesz, amely a legautentikusabb megközelítésben játssza a korai jazz különféle válfajait, a XX. század elsô felének magyar tánczenéjét. Az elsô rész hagyományosan az Amadinda repertoárjának legnépszerûbb darabjaiból épül fel. Az éjfél elôtti perceket Johann Sebastian Bach zenéje, az utolsó óévi pillanatokat az Amadinda gongjainak zúgása tölti ki. Az újév elsô produkciója hagyományosan egy Strauss-polka, majd színpadra lép az est másik házigazdája, Presser Gábor.

2017. január 1., vasárnap 17:00

Ha már kipihente a közönség az átmulatott szilveszter éjszakát, de kellemes hangulatban, elegáns környezetben kívánja megadni az újesztendô alaphangulatát, válassza a Corinthia (Royal) elegáns báltermét. Itt a Budapesti Vonósok Kamarazenekar adja hagyományos könnyed hangvételû mûsorát, amelyre mindig hívnak egy sztárvendéget. Idén a nemzetközi operavilág egyik csillaga, Miklósa Erika lép fel velük, a programban keringô, polka, tangó és csárdásmuzsika is felcsendül. budapestivonosok.hu

Fotó: www.teleelettel.hu

zeneakademia.hu

Corinthia Hotel Budapest

City Guide

Eötvös Péter: A szerelemrôl és más démonokról A budapesti változat bemutatója: 2017. január 27., péntek 19:00

Magyar Állami Operaház

Eötvös Péter Kossuth-díjas, Arany Oroszlán díjas zeneszerzô a Glyndebourne-i Fesztivál és a BBC felkérésére írta meg mûvét, amely Gabriel García Marquez Nobel-díjas kolumbiai író novelláján alapul. Az ôsbemutatót 2008 augusztusában tartották a nagyhírû fesztiválon, Silviu Purcarete rendezésében. A zeneszerzô korábban úgy nyilatkozott, hogy a többszörösen összetett tragédia fogta meg A szerelemrôl és más démonokról címû írásban, amelybôl két drámai vonulatot tartott meg: a fehér és a fekete kultúra konfliktusát, valamint az e helyzetbôl adódóan lehetetlen szerelem tragikumát.

Az operát a szigetországi világpremier óta Vilniusban, Chemnitzben, Kölnben, Strasbourgban és Bremerhavenben is bemutatták. A budapesti változatot eredeti nyelven, magyar és angol felirattal láthatja a közönség. A karmester Eötvös Péter lesz, a rendezô az Glyndebourne-i ôsbemutatót színpadra állító Silviu Purcarete. elsosorban.opera.hu/eotvos-peter-szerelemrol-es-mas-demonokrol

Fotó: opera.hu

Márquez Del amor y otros demonios címû novellája alapján Hamvai Kornél készített többnyelvû – az angol mellett joruba, latin és spanyol elemekbôl felépített – szövegkönyvet. A mû zenei világa is három kultúrréteget jelenít meg: afrikai, spanyol és Eötvös saját európai stílusát.

City Guide

PROGRAM

SAROK

III. Nagy Iván Nemzetközi Balettgála 2017. febuár 4., szombat 19:00 Magyar Állami Operaház A Magyar Állami Operaház Nagy Iván világhírû balettmûvész halálának elsô évfordulójára 2015-ben rendezte meg elôször a gálaestet, amelyre minden évben a nemzetközi táncélet legjobbjait hívja meg. Az esten a Royal Ballet, az Angol Nemzeti Balett, a világhírû moszkvai Bolsoj balett-társulat, a Paris Opera és az amszterdami HET National Ballet szólistái, valamint az Operaház balettegyüttesének mûvészei tisztelegnek Nagy Iván tudása és embersége elôtt. Nagy Iván mozgalmas pályafutását Budapesten a Magyar Táncmûvészeti Fôiskolán alapozta meg. Táncolt a Magyar Állami Operaház, a Washingtoni Nemzeti Balett, a New York City Balett és az Amerikai Balettszínház kötelékében. opera.hu

Hirdetes_210x94mm.ai 1 2016. 11. 21. 15:20:51

Magyar nyelvû lektorálás } Szôdy Macó Fordítás / idegen nyelvû lektorálás a nyomtatott kiadásokban } Csipke Zoltán Pál (angol), Kárpáti János (német)

Megjelenik évszakonként Felelôs kiadó } Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató } Monostori Diána Felelôs szerkesztô } Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô } Práczky István Fotómenedzsment } MitteComm Kft. Címlapfotó } Práczky István

Kiadó } BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon } +36 1 486 3300 e-mail } marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés } Sali Mária Hirdetésfevétel } hirdetes@budapestinfo.hu Telefon } +361 486 3309 Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest

Aquaworld.One name, tons of memories One of the biggest indoor Water parks and Resort in Europe offers unforgettable entertainment for the whole year, for the whole family. Whether it is a one-day break, wellness weekend or a family vacation, Aquaworld means all of them. Relax and fun in one place.

Check in, chill out www.aquaworldresort.hu

A resort of: