Budapest's Finest 2016 őszi szám by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

2016. Vol. 3. HUF 1490, EUR 5

ország háza

} Újjászületô városrészek } Lehet-e a víz a béke forrása? } Hommage à Bartók } Gôzfelhôbe burkolózva

ötcsillagos városkalauz

Köszöntô

KEDVES OLVASÓ! Rendhagyó turisztikai invitatív kiadványt tart a kezében, amelyben számtalan hasznos és érdekes tudnivalót kínálunk Önnek több száz éves múltra visszatekintô fôvárosunkról. Budapest története egészen a kelta idôkig nyúlik vissza, és már a 15. században a magyarországi reneszánsz humanizmus fellegváraként tartották számon. Metropoliszunk múltja és jelene szervesen összekapcsolódik, hatással van a város mindennapi életére. A Budapest’s Finest ôszi száma tehát elsôsorban fôvárosunk történelmi távlatokat felölelô épített örökségét, értékeit hivatott bemutatni, és egyben elôrevetíti az elôttünk álló eseményeket, valamint a jövôben megvalósuló fejlesztéseket. Európa egyik legszebb épülete, a Steindl Imre által tervezett Országházunk, mely szimbolikus tartalommal bír, ahogy funkcióját tekintve továbbra is a jelen kor eseményeinek aktív alakítója. Nemzeti büszkeségünk 112 éve ékesíti a Duna partját. Budapest életében fontos, összekötô szerepet tölt be a folyó és a víz, az éltetô erô. Bár az ökológiai egyensúly és az ipari fejlôdés ellentmond egymásnak, tudomásul kell vennünk, hogy mindennél elôbbre való közös kincsünk megóvása. Fôvárosunk különösen szívén viseli ezt a kérdést, melynek jegyében 2016. november végén otthont ad a Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízzel kapcsolatos problémák megoldása, a 21. század legnagyobb kihívásává vált. A tanácskozás szeretné elôsegíteni, hogy a globális problémák helyét az együtt-

mûködés és a béke vegye át. Az esemény fôvédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Az idei évben az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) a világnap témájának az akadálymentes turizmust nevezte meg, melynek mottója: „Tourism for All!” Szeptember 27-én a BFTK szervezésében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve a Városháza dísztermében kezdôdô, egész napos a szakma és a civil városlakóknak szánt programban a turizmus világnapja apropóján nyílt napot szervez. Természeti kincseink mellett kiadványunk szellemi értékeinkre is kiemelt hangsúlyt fektet. A hungarikumok napjainkban reneszánszukat élik, elég csak a közel 230 éves Zwack Unicumra gondolni! A Habsburg uralkodó 1790-ben kóstolta meg elôször a császári udvar orvosa által kínált gyomorkeserût, amely azóta az egész világot meghódította. A kultúra és a mûvészetek tekintetében az ôszi Budapest elképzelhetetlen az idén október 7. és 23. között megrendezésre kerülô CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál nélkül. Akár a világszínvonalú mûvészek, elôadások és performanszok vonzzák Budapestre, akár a csodás színekbe borult fôváros, ebben az évszakban is felejthetetlen élmények várják Önt. Bán Teodóra, a Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetôje

TARTALOM

2016|Ôsz

Parlament gigantikus díszekkel

Az ország háza } 4 Parlament gigantikus díszekkel } 6

Extra muros } 15 Újjászületô városrészek } 16

Kincsünk a víz } 24 Lehet-e a víz a béke forrása? } 26 A város díszei } 31

Indul az évad } 36

A város díszei – Víztornyok Budapesten

Indul az évad

Életmû a vizualitás tükrében } 38 Férfi-nôi kapcsolatok változó minôsége } 39 Kiereszti a szellemet a palackból } 41 Egy ünnepi színjáték ...'56–'16... } 42 Steve Reich '80 } 44 Világhírû jazzformációk a CAFe Budapesten } 46 Történelemórák a szabadságról } 48

City Guide } 50 Kulturális bázis a rozsdaövezetben } 52 Zwack Unicum } 54 Gôzfelhôbe burkolózva } 58 Kimcsi, K-Pop és komolyzene Dél-Koreából } 61 Programsarok } 63

Gôzfelhôbe burkolózva A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

Fotó © Práczky István

Esküvô Pesten

Városliget

ország háza A magyar parlamentarizmus, lépést tartva más európai országokkal, a 15. század elsô felére kristályosodott ki. Soprontól Szabolcsig, Besztercebányától Szegedig, Nagyszombattól Rákos mezejéig (Városliget) sokfelé ülésezett a Magyar Országgyûlés az elmúlt ezer évben. A 18. századtól jobbára a Bécshez közeli Pozsonyban (Bratislava) tartották a gyûléseket, 1848-ban, a forradalom idején a debreceni református templomban üléseztek a képviselôk. 1865-tôl a mai budapesti Olasz Kultúrintézet volt az ideiglenes képviselôház, ülésterme napjainkban koncerthelyszín. A honfoglalás ezeréves évfordulójára készülô, dinamikusan kapitalizálódó Magyarországnak új, díszes országház kellett. Az 1896-ban a még épülôfélben lévô házban (hajdan Tömô, ma Kossuth tér) 120 éve tartották az elsô Országgyûlést.

} A Parlament esti fényei a Kossuth tér felôl

Az Országház elôtti tér 2015-ben teljesen megújult, a tér oldalában az érdeklôdôket új látogatóközpont és további két föld alatti múzeum várja

A törvényalkotás háza

Parlament

gigantikus díszekkel S zöveg : Balogh Gyula

Fotó © Práczky István

Budapest egyik legreprezentatívabb, legmonumentálisabb és legdíszesebb épülete a Parlament. A Steindl Imre által tervezett neogótikus épület sok titkot rejt. Érdemes felfedezni belsô tereit, ahogy környezetét is, a megújult Kossuth teret.

A törvényalkotás háza lament. 1923-ban múzeumot is létesítettek, amely 1942-ig volt látogatható. Hivatalosan 1949-ben szüntették meg. Nemrégiben nyílt meg a Látogatóközpont teljesen új helyen, új kiállítási anyaggal. Az épületben könyvtár is található, amit eredetileg is ide terveztek, de csak 1902-ben költözött át a régi képviselôházból. 1952-ig csak a képviselôk használhatták. Ezután viszont nyilvánossá tették, és ma minden 18. életévét betöltött személy használhatja értékes

A magyar Szent Korona a karddal, jogarral és országalmával

kilométer. A folyosókon és a lépcsôkön elhelyezett piros velúrszônyegek hossza 3466 méter, az egész Andrássy utat be lehetne velük teríteni. Az egészen meglepô számok magyarázata lehet, hogy a méret a gazdagság jelképe, és a Parlament létrehozói valószínûleg ezt a gazdagságot szerették volna sugallni. Persze a funkcióról se feledkezzünk meg! Az Országház impozáns méretére a képviselôk nagy száma miatt is szükség volt. Jelenleg a Parlamentben ôrzik a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a koronázási kardot. A turizmusnak egyébként a korona megtekintésétôl függetlenül mindig is kedvelt célpontja volt a Par-

Fotó © Csízik Balázs / Mittecomm

Fotó © budapestinfo.hu

Egy épületrôl leginkább a számok beszélnek. Ez igaz a Parlamentre is, amely Magyarország elsô számú középülete. Hosszúsága 265 méter, szélessége 123 méter. A legnagyobb magassága a tér szintjétôl mérve 96 méter. Az Országház alapterülete a tíz belsô udvart is beleszámítva 17 ezer 745 négyzetméter, térfogata 473 ezer köbméter. Hagyományosan római számokkal jelölték 27 bejáratát, 29 lépcsôházán, 13 liftjén jutott eredetileg emeleteire a látogató. Az épület külsején 90, belsejében pedig 152 szobor áll. A lépcsôfokok együttes hossza 20

A törvényalkotás háza Fotó © budapestinfo.hu

} Ki volt Steindl Imre, a Parlament tervezôje?

Fotó © Práczky István

Steindl Imre (1839–1902) osztrák-német polgár családban született. Apja ékszerész és aranymûves volt Budapest belvárosában. Iskoláit Pesten és Bécsben végezte, már tanársegéd volt, amikor kitanulta a kômûvesmesterséget is. Hamar elnyerte az Újvárosháza tervezésének jogát, majd tanári állást kapott a Mûegyetemen. Nevéhez köthetô a Vajdahunyad várának renoválása, de ezenkívül is vállalt néhány munkát, például ô építette át a kassai dómot. Barátjának mondhatta Zsolnay Vilmost, valamint Róth Miksa üvegmûvészt. A Parlament tervezésére vonatkozó megbízást egy tervpályázat elôzte meg, amelyre 19 pályamû érkezett be, közülük

lett nyertes a Steindl Imre által jegyzett elképzelés. A döntést már akkor is nagy vita, sôt botrány kísérte. Felvetôdött, hogy az egész pályázat színjáték volt, és a megbízást eleve Steindl Imrének szánták. Késôbb a felépítést követôen, bár érték kritikák a tervezôt, sok elismerést, még szobrot is kapott, neve bekerült a magyar kultúrtörténet jelentôs alakjai közé. A fôbejárathoz vezetô lépcsôket egy-egy bronzoroszlán ôrzi. Az Országházat körülálló díszes lámpákat is Steindl Imre tervezte. A fôbejáratot lezáró különlegesen díszes kovácsoltvas kaput – ugyancsak Steindl tervei alapján – Jungfer Gyula készítette el.

A törvényalkotás háza Fotó © budapestinfo.hu

gyûjteményét. A Parlamentnek igen erôs a protokollszerepe. Ünnepségek, államfôi találkozók helyszíne, karácsonykor a mindenkori házelnök gyerekeket lát vendégül.

Fotó © Práczky István

Külön fejezetet érdemelne a Parlament esetében az épület homlokzata. A legdíszesebb a dunai, 265 méteres szimmetrikus homlokzat. A dunai homlokzat talán leglátványosabb része a hosszú lodzsasor. Jellegzetesek az északi és a déli szárny homlokzatai is, északon a valamikori felsôházi, délen a képviselôházi bejárattal. A déli szárny közepén található a Nándorfehérvári terem, itt rendezte be irodáját a jelenlegi miniszterelnök. A kormány

üléseit a Munkácsy terem fogadja be. Érdekesség, hogy nemcsak a külsô homlokzatot, de még az udvari falakat is bonyolult ékítményekkel borították. Az egész házra jellemzô a tobzódó díszítés, a kupola is felfogható egyfajta gigantikus díszként. A kupola mellett a dunai fronton jobbra és balra egyegy kôtorony áll. A nyolcszögletû tornyok támpillérén újabb kisebb tornyokat találni. A tornyocskákon pedig apró fémzászlót tartó kôfigurák sorakoznak. Az épület külsején több száz, a gótikus hatást erôsítô ál-vízköpô is található. A homlokzatot sok szobor és címer is díszíti, utóbbiból 360-at számoltak össze.

A kupolaterem mennyezeti díszei (balra) és az Országház felsôházi ülésterme

A Parlament Duna felôli homlokzata

A törvényalkotás háza

Fotó © Alfredo Sarria / panoramio.com

Az Országház pompás díszlépcsôháza

Fotó © Attila Siskovits

Nem akármilyen látványosság a 32 méter hosszú és több mint 20 méter magas díszlépcsôház. Ezt ritkán használják. A díszlépcsôház mennyezetén Lotz Károly festményeit csodálhatja meg a vendég. A Delegációs terem ékessége Dudits Andor Kardvágás címû képe. A koronát ôrzô üvegkockát a Kupolateremben járhatja körbe az érdeklôdô, fölötte a csillárban 250 égô ad fényt. Érdemes bejárni az idecsatlakozó társalgókat és a mesterségek galériáját, az alsóházi valamint a felsôházi termet és a festményekben gazdag Vadász termet. A Parlamentben rendszeresen tartanak vezetéseket, ahol tolmácsok segítségével kalauzolják a külföldi és belföldi látogatókat.

Szoborfaragványok az épület egyik folyosóján

És még egy adat: az Országház megépítésének teljes költsége csaknem 37 millió 183 ezer koronába került. 2010-ben egy ingatlanokkal foglalkozó portál megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy „mennyit ér az Országház”. Végül mai technológiákkal való újra-elôállítási értékét 160 milliárd forintra becsülték, eszmei értékét pedig ennek kétszeresére, ám ez csupán játék a számokkal. (Az írás Török András – Wachsler Tamás A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll címû kötetének felhasználásával készült.)

parlament.hu

A törvényalkotás háza

Fotó © Práczky István

Az 1956-os emlékbizottság évfordulós emblémája

Nagy Imre mártír miniszterelnök szobra a Kossuth tér felé nézô szimbolikus hídszerkezeten

} A szabadság kódjai

Fotó © Csízik Balázs / Mittecomm

Az anyag az 1956-os események szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi. A kiállítás különbözô forrásokból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal mutatja be az eszmékhez rendelt jelképeket. Érzékelteti, hogy az azonos nézeteket valló, a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdô társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok, mely jelek és szimbólumok segítségével kódolták az áhított szabadságot. Kedves Gyula, az Országgyûlési Múzeum munkatársa, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy a tárlat elsôsorban a szimbólumok erejére szerette volna felhívni a figyelmet, illetve az 1848-as és az 1956-os szimbólumok közötti párhuzamokra. Az 1956-os forradalom ugyanis az 1848-as szabadságharc szimbólumait támasztotta fel – vélte a kurátor. Konkrétan e körbe tartozik a címer tisztelete, a Kossuth-kultusz, a Petôfi-kultusz, a Szent István-kultusz. 1956ban a forradalom idején ugyanis elementáris erôvel utasították vissza az idegen szimbólumokat – a munkásmozgalom jelképeit, a vörös csillagot – és visszanyúltak a régebbiekhez. Kedves Gyula szerint a kiállítás legfôbb újdonsága, hogy ezek az összefüggések, párhuzamok a forradalom teljesen új aspektusát mutatják. Megjelenik az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a két

fontos történelmi fordulópontra egyaránt jellemzô nemzetôrség. Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a napok alatt formálódó forradalmi jelképekrôl és azok változásairól adnak hiteles képet. Köznapi és alkalmi tárgyakon tûnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s fôként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései. Külön érdekesség az a Kossuth-címer, amely 1956 októberében kapott fontos szerepet a Szegedi Nemzeti Színház elôtti tüntetésen. A kép eredetileg Sztálint ábrázolta, erre festették rá a forradalom és szabadságharc szimbólumaként szolgáló címert. A különlegességre csak a mûtárgy res– taurálása során derült fény: ekkor egy sávban felnyitották a címer jobb oldalát, így láthatóvá vált a Sztálin-fej bal oldala. A tárlatban két, meglehetôsen ritka tárgy is szerepel: egy eredeti lyukas zászló 1956-ból (képünkön) – a közepébôl eltávolított Rákosi-címer darabjával – és egy vele egykorú, Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehetô a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma. A most fellelt két mûtárgy elôször látható kiállításon. Ugyancsak újdonság a keszthelyi magángyûjtôtôl származó katonai fejfedô, 56-os jelvénnyel. A kiállítás november 4-ig tart nyitva. Fotó © Fortepan.hu

Külön bejárattal és díjmentesen fogadja látogatóit az Országgyûlési Múzeum A magyar törvényhozás ezer éve címû kiállítása, amely így sorban állás nélkül, közvetlenül megközelíthetô a Látogatóközpontból. A tárlat új mûtárggyal is gazdagodott: kiállítottak egy eredeti 1956-os forradalmi zászlót, valamint egy úgynevezett lengyelországi lyukas zászlót is. Utóbbit a Fôvárosi Autótaxi Vállalat munkástanácsa 1956. november 3-án ajándékozta azoknak a lengyel fiataloknak, akik a krakkói orvostudományi egyetem forradalmi diákszövetségének segélyszállítmányát hozták Magyarországra. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Kossuth tér túloldalán, a Néprajzi Múzeumban A szabadság kódjai – Jelek és jelképek a függetlenség jegyében címmel nyílt idôszaki kiállítás. A tárlatot az intézmény az Országgyûlési Múzeummal közösen szervezte.

Tüntetôk a Nagykörút és a Király utca sarkán

A törvényalkotás házai

Fotó © TTstudio

Az osztrák Parlament épülete tizenhárom évvel „idôsebb” a budapestinél. Tíz év alatt készült el Theophil Hansen tervei alapján. A dán építész – miután bejárta az itáliai városokat – elidôzött Athénban is. Az ott végzett kutató- és rekonstrukciós munkának köszönhetô, hogy a bécsi országház görög, illetve hellenisztikus stílusban épült. 1846 költözött Bécsbe, belépett Ludwig Förster stúdiójába. Kettôjükhöz fûzôdik az idén 150 éves körút, a Ringstrasse kialakítása. A Parlament homlokzata is a Ringstrasséra nyílik, elôtte díszkút áll, amelynek 5 és fél méter magas fôalakja a bölcsesség istennôje, Pallas Athéné. Hansen tervezte az igényes, de puritán bútorzatot is, a dísztelen ülésteremben 244 képviselô foglalhat helyet. Hansen alkotása a híres Musikverein és a Képzômûvészeti Egyetem, valamint az Arzenál, a Börze épülete is.

Fotó © TTstudio

} Kívül monumentális, belül puritán

} A Westminster-palota Az Egyesült Királyság parlamentjének Temze parti épületében a törvényhozás két háza, a Lordok háza és a képviselôház tartja üléseit. A középkorban épült Old Palace (régi palota) 1834-ben leégett, ennek helyére épült a ma is álló

New Palace (új palota). A 11. században építették itt az elsô királyi palotát, amely a 13. század óta itt ülésezô parlament otthonaként és a legfôbb királyi bíróság (Royal Courts of Justice) székhelyeként szolgált. 1834-ben nagy tûz pusztított a palotában. A palota újjáépítésére kiírt pályázatot késô gótikus stílusú tervével Charles Barry építész nyerte meg. A régi palota maradványait a különálló Ékszertorony kivételével belefoglalták a sokkal nagyobb újba, amely két sor belsô udvar körül szimmetrikusan elrendezett 1100 szobát tartalmaz. Az új palota 3,24 hektárnyi területének a 265,8 méternyi folyópartra nézô részét, ahol a fôhomlokzat épült fel, a Temze medrének részbeni feltöltésével alakították ki. Az építkezés 1840-ben kezdôdött és 30 évig tartott. A második világháborúban a képviselôházi üléstermet bombatalálat érte. A palota Óratornya fô harangja, a Big Ben révén híres – London és általában Anglia egyik legmeghatározóbb jelképe. A Westminster 1970 óta elsôrendû mûemlék és 1987 óta a Világörökség része.

Útravaló

Tegye a bôröndbe! A turista szívesen visz haza utazásáról élményeit idézô emlékeket. A könyv e téren is a legjobbak egyike: nem foglal túl sok helyet, nem törékeny és igen tartalmas. A magyar kiadók gazdag idegen nyelvû kínálatából ezúttal négy kiadványt ajánlunk az olvasók figyelmébe. Mautner Zsófia:

Bereznay Tamás:

Budapest Bites

Hungarian Dessert Book

Magyarország legismertebb gasztrobloggere nem kevesebbre vállalkozott legújabb, angol nyelvû szakácskönyvében, mint hogy bemutassa a mai magyar konyhát a külföldiek számára – a gulyáson innen és túl. A Budapest Bites bemutatja a kortárs magyar konyhát, áttekintést ad történelmi szempontból az erdélyi zsidó, a török hatásról. A szerzô új megközelítésben tárgyalja a hagyományos magyar ételeket, és megosztja a finom helyi specialitások titkait. Ha érdekel valakit a magyar kultúra, gasztronómia, vagy szeretné kipróbálni a recepteket, jó kalauzra talál a látványosan illusztrált könyvben.

Autentikus, angol nyelvû szakácskönyv, ami a világ gasztrorajongói közt egyre népszerûbb magyar konyha izgalmas területére, a desszertekre összpontosít. A 176 oldalas Hungarian Dessert Book, akárcsak a benne bemutatott sütemények igazi ínyencség, hiszen 75 illusztrált receptjének mintegy 20 százaléka a magyar konyhára jellemzô meleg desszert lesz. Bereznay Tamás arra is ügyelt, hogy olyan alapanyagokkal dolgozzon, amelyek ugyan kifejezetten a magyar gasztronómia különlegességei, mégis könnyen beszerezhetôk egész Európában. Akit tehát érdekel, milyen ínyencségeket készít egy magyar háziasszony mákból, dióból vagy túróból, az rengeteg kellemes meglepetésre számíthat a Hungarian Dessert Book lapozgatása közben.

Bartos Erika:

Kádár Mónika:

Budapest in drawings

Fine Restaurants 2016

Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Alkotójáról, számos nagysikerû gyerekkönyv szerzôjérôl, Bartos Erikáról talán kevesen tudják, hogy kitüntetéssel végezte el a Budapesti Mûszaki Egyetem építész karát. Most az idôsebb korosztályoknak szóló impozáns könyvvel jelentkezik, amelyben elsôdleges szerepet játszik a történeti építészet, Budapest lenyûgözô épületeivel. A magyar fôvárost méltán szokták említeni a világ legszebb városai között. Megismerhetetlen gazdagságának olyan keresztmetszete vehetô kézbe, amely az építészeti grafika médiumán keresztül az ünnep- és hétköznapok megélhetô, gyönyörködtetô világába viszi az olvasót.

Csodás év ez a 2016! Ez az öröm látszik a Fine Restaurants idei számán is, felváltva írunk az élvezetekrôl és mutatunk be okos, tehetséges, sikeres embereket – akiknek egyébként az élvezetes finomságokat köszönhetjük. Lesz szó a leghíresebb, legkedveltebb magyar édességek újragondolt változatairól, megmondjuk, hová érdemes menni reggelizni, és a szerzôk önfeláldozóan végigették a legjobb budapesti pékségeket is. Megismerheti az olvasó a magyar gasztronómia fiatal tehetségeit, akik zsenge koruk ellenére máris Michelin-csillaggal, Bocuse d'Or helyezésekkel és díjakkal büszkélkedhetnek.

Fotó © Csízik Balázs / Mittecomm

Extra muros

Extra muros – a falakon kívül. Az európai utazónak nyelvi okokból sem szükséges megmagyarázni a kifejezést, és azért sem, mert a középkori városfejlôdés többé-kevésbé hasonlóan ment végbe a kontinensen. Az erôd, a fôúri palota, a templom köré emelt védelmi rendszert a gyarapodó település kinôtte és a falakon túl terjeszkedett. Így történt ez a régi Pesten is, mégpedig több lépcsôben. Elôször a mai Kiskörút határolta városmagon túl emelkedtek paloták köz- és kulturális intézmények. Az 1873-ban Budapest néven Óbudából, Budából, Pestbôl egyesült város minden korábbinál nagyobb léptékben fejlôdött a Nagykörúton túl a 19. és 20. század fordulóján. Ez a lendület tart ma is, meggyôzô eredményeit érdemes megismerni.

} A Nemzeti Színház terasza a Millenniumi városközpontra néz

Extra muros

Újjászületô

városrészek

Séta Pest két történelmi kerületében S zöveg : Oláh András

A legtöbb város esetében a történelmi városmag és annak közvetlen környezete vonzza a legnagyobb számú külföldi látogatót. Budapest belsô kerületei közül a Ferencváros és a Józsefváros is gazdag kulturális és történelmi emlékekben. A napjainkra jellemzô folyamatos innovációnak köszönhetôen e pezsgô városrészek izgalmas látnivalókat kínálnak a tanulni, mûvelôdni, kikapcsolódni vagy éppen befektetni kívánóknak.

A felsôoktatás bástyái

A két, meglehetôsen heterogén városrész fejlôdése az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság viszonyát egyenrangú felek módjára rendezô 1867-es kiegyezést, illetve Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítését követôen kapott újabb lendületet. A 19. század második felében a kor neves arisztokratái és legmódosabb polgárai építettek palotákat és kúriákat az egykori Képvi-

selôház (ma Olasz Kultúrintézet) szomszédságában. Az egykori Nemzeti Színház közelségének köszönhetôen Színházi Tanoda (ma Színház- és Filmmûvészeti Egyetem) létesült, a Scheiber Sándor utcában található, 1877-es alapítású egykori Rabbiképzô Intézet pedig máig a világ egyik legrégibb, folyamatosan mûködô zsidó egyeteme. A 19. század végén a Mária utcában a jezsuiták alakították ki központjukat, a Mikszáth Kálmán tér környékén száz évvel késôbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem több kara jelent meg. Az 1797-ben alakult pesti református egyház központja már a Kálvin tér ferencvárosi oldalán található. A Ráday, a Lónyay és a Kinizsi utcában találhatók a Dunamelléki Egyházkerület legfontosabb intézményei.

A budapesti Nagyvásárcsarnok a város éléskamrája

Fotó © Bódis Krisztián

A törökök kiûzése után (1686) a falusias Pest a hozzá vezetô keleti és déli országutak mentén rohamosan terjeszkedni kezdett. A ma Rákóczi illetve Üllôi útként ismert két sugárút közé esô terület 1777-ben felvette II. József Habsburg-uralkodó nevét, míg az Üllôi út és a Duna határolta rész 1792-ben I. Ferenc trónra lépése alkalmából kapta a Ferencváros elnevezést.

Extra muros

Az 1890-es évekre kiépülô Nagykörúton kívül a két kerület arculata is megváltozott. Az iparosodásnak kedvezett a vasúti kapcsolatok kiépülése, a Józsefvárosi pályaudvar (1867) szomszédságában a Magyar Királyi Államvasutak és a Ganz cég a 20. században egyesült gyárkomplexuma pedig a magyar jármûgyártás egyik legfontosabb intézménye volt csaknem másfél évszázadon át. A Ferencvárosban, a Soroksári úton az 1860-as évektôl felépülô malmok az egész Monarchiába exportálták termékeiket, ahogy az itt létesült Közvágóhíd (1872) és Sertésvágóhíd (1902) is a kor legmodernebb húsfeldolgozó üzemének számított. Az intézmények kiszolgálásában komoly szerepet kapott az 1877-ben átadott déli vasúti összekötô híd és a Ferencvárosi pályaudvar, amelyeken napjainkban is áthalad a magyarországi vasúti forgalom 90 százaléka. Egy, a pályaudvarról leágazó szárnyvonal a Duna-parton egészen a Fôvám térig futott, mind a malmok és vágóhidak, mind az 1874-ben megépült, ma a Corvinus Egyetemnek helyet adó Fôvámház és a mögötte található közraktá-

Fotó © Práczky István

A Monarchia éléskamrája

Az egykori Gizella gôzmalomépületben rak kiszolgálására. loftokat hoztak létre A századfordulóra a belvárosi piacok korszerûsítése is megkezdôdött, a fedett Vásárcsarnokok közül az elsô a ferencvárosi Fôvám téren, a második a józsefvárosi Rákóczi téren nyílt meg 1897-ben. A közúti közlekedés fejlôdéséhez ebben az idôben a Kiskörút folytatásaként a Ferenc József (1896, ma Szabadság) híd, a Nagykörúton pedig a Horthy Miklós (1937, ma Petôfi) híd átadása is hozzájárult, amelyeken

Fotó © Csízik Balázs / Mittecomm

Ferencváros iparterületeinek egyik emblematikus helyszíne a marha- és sertésközvágóhíd, amelynek bejáratát szegélyezi e két mûalkotás

Extra muros

Fotó © Práczky István

A felújított Erkel Színház a II. János Pál pápa téren

A Magyar Rádió épülete az október 23-i forradalom egyik kiemelkedô helyszíne. A forradalmárok között harcoló fiataloknak állít emléket a Corvin-közben álló szobor

(1911), ami ma Erkel Színház néven a Magyar Állami Operaház játszóhelye. A Ferencvárosban eközben a sport nyújtotta a fô kikapcsolódási formát. Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club egy évvel késôbb létesített futballszakosztályt, ami máig az egyik legnépszerûbb magyar klubcsapat.

Forradalmi tûzfészkek

Az I. világháború és a gazdasági válság lefékezte a fellendülést, a II. világháború idején Budapest ostroma okozott súlyos károkat. Egy évtizeddel késôbb, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején ismét komoly veszteségeket szenvedett a két kerület a Magyar Rádió és a kommunista párt II. János Pál pápa téri székházának ostromakor, illetve az Üllôi út és Ferenc körút keresztezôdésénél létesült legfontosabb forradalmárközpontok, a Corvin-köziek és a Tûzoltó utcaiak szovjet tankokkal szembeni küzdelmei során. A két kerület urbanisztikai fejlesztései a Fotó © Fortepan.hu

Fotó © Práczky István

csakhamar megindult a sugár- és körutakat behálózó villamosvonalak kiépítése is. A fôvárosba áramló és itt letelepedô szélesebb néptömegek szórakoztatására új intézmények jöttek létre, mint a mai Blaha Lujza téren 1875-ben emelt Népszínház, ami 1907-tôl 1965ös lebontásáig a Nemzeti Színház otthona volt, valamint a II. János Pál pápa téren álló Népopera

Extra muros

Fotó © Práczky István

Kortárs mûvészeti központ mûködik a volt elektromos centráléban

ben ugyanúgy helyet kapott a megmenthetô épületek felújítása, mint az elavult, lepusztult földszintes házak helyére épült egyedi tervezésû, a környezethez jól illeszkedô lakótömbök, de van példa egykori malomépületek színvonalas loftapartmanokká alakítására is. Az itt lakók életkörülményeit jelentôsen növelô, emberléptékû beruházás a forgalomcsillapítás mellett kiemelt figyelmet fordít a zöld területek növelésére is, a tágas belsô udvarok és kertek mellett így jött létre a tömb közepén a Kerekerdô park, illetve a foghíjtelkek helyén a Salkaházi Sára- és Tûzliliom park.

Területfejlesztô mûvészet

A terület új kulturális funkciókkal is bôvült az egykori áramátalakító épületében létrejött Trafó Kortárs Mûvészetek Háza (1998) és a Páva utcai zsinagóga körül létesült Holokauszt Emlékközpont (2004) révén. Több száz épület újult meg, a komfort nélküli lakások aránya pedig 61rôl 16 százalékra csökkent. A projekt folytatódik: további 40 épület vár rekonstrukcióra.

Fotó © Práczky István

szocializmus évtizedeiben így jobbára a helyreállításokra és a foghíjtelkek beépítésére korlátozódtak, ugyanakkor jelentôs fejlesztésnek számít a Külsô-Ferencvárosban az egykori I. világháborús barakk-kórház, majd nyomortelep helyén felépült József Attila-lakótelep. Az 1970-es években indult meg a Rákóczi út és az Üllôi út alatt a metróközlekedés, felváltva a villamosokat. Az igazi fejlôdést a két kerület életében a rendszerváltást követô évtizedek hozták el. A Középsô-Ferencvárosban ekkor indult el a helyi önkormányzat tömbrehabilitációs projektje, amely a körúton kívül esô épületeket revitalizálta. A fejlesztés-

Hasonló beruházásnak számít a Dunapart Teherpályaudvar helyén fôként magántôke bevonásával megvalósuló Millenniumi városközpont, aminek keretében lakóépületek, irodaházak egyaránt megvalósultak az elmúlt tíz évben. A Páva utcai zsinagóga ad helyet a Holokauszt Emlékközpontnak

Extra muros

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A Müpa 2005-ben nyílt meg Mûvészetek Palotája néven

Fotó © bmc.hu

A Ferencvárosban elindult fejlesztések a 21. századi budapesti kulturális élet ikonikus épületeit sorakoztatják fel a régi rozsdaövezetek területén. A lenti képen a Budapest Music Center

A Duna partján, a Rákóczi híd lábánál pedig kitüntetett helyet foglal el a Nemzeti Színház új épülete (2002) és a nemzetközi kortárs képzômûvészetet bemutató Ludwig Múzeum mellett az ország egyik legmodernebb hangversenytermének is helyet adó Müpa (2005). A beruházás még itt sem ért véget, 2017-re 130 ágyas magánkórházzal, 2019-re pedig nyolcezer fôs konferencia-központtal bôvül a Millenniumi városközpont.

A Külsô-Ferencváros ipari területei számára Magyarország 2024-es olimpiai pályázata kínál lehetôséget fejlesztésekre, addig is nyaranta hétvégenként a Budapest Park világsztárokat is felvonultató, szabadtéri könnyûzenei koncertjei vonzzák a közönséget az egykori Közvágóhídhoz. A ferencvárosi fejlesztésekbôl a kerület belsô része sem maradt ki. A Kálvin térrôl induló Ráday utca a ’90-es évek vége óta csökkentett jármûforgalmával és gazdag éttermi kínálatával vált a budapestiek és a turisták kedvelt találkozási pontjává. Az egykori közraktárakból Bálna Budapest néven jött létre impozáns közösségi tér, ami a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak és a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválnak is helyszíne. A Közraktár utca túloldalán a lakóházból koncertteremmé alakított Budapest Music Center és a benne található Opus Jazz Club a kortárs zene legizgalmasabb elôadóinak kínál megmutatkozási lehetôséget, és itt találtak otthonra a világhírû magyar zeneszerzô, Eötvös Péter mesterkurzusai és workshopjai is. A városrészben végzett urbanisztikai fejlesztéseket számos magyar és nemzetközi kritikus és szakmai szervezet méltatta, a ferencvárosi tömbrehabilitáció két alkalommal, 1998 után az idén is elnyerte az ingatlanfejlesztés Oscar-díjának számító FIABCI-díjat, de ugyanebben az elismerésben részesült a turisták körében is népszerû, felújított Nagyvásárcsarnok 1997-ben, továbbá a Zoboki Gábor tervezte Müpa 2006-ban.

Extra muros

Felfedezésre várva

Fotó © Práczky István

Az elmúlt 10-15 évben a Józsefvárosban is megindult a tömbrehabilitáció, ami azonban a kerület különbözô pontjain más-más jelleget ölt. A Palotanegyedben az Európa belvárosa program részeként több mint két tucat középület újult meg az elmúlt öt évben, ezzel párhuzamosan sétálóutcák

Fotó © Práczky István

A régi közraktárak épületeibôl kortárs kulturális központot formáltak

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

Az új Nemzeti Színház és az örökzöldek labirintusa

kialakításával csillapították a forgalmat, és a helyi civilek bevonásával kulturális programokat hoztak létre. A József körút és az Üllôi út találkozásánál a 30-as években emelt, névadó mozi mögött Corvin-negyed néven az elmúlt száz év talán legnagyobb ingatlanfejlesztése valósult meg a Józsefvárosban.

A fenti Bálna és a BMC szomszédságában épült meg a Corvinus Egyetem új tömbje

Extra muros

Fotó © Csizik Balázs / Mittecomm

A Nagykörútról indul a Corvin mozit körülölelô épülettömbbel az új Corvin-negyed

Fotó: Csizik Balázs / Mittecomm

A Corvin-negyed új építésû lakótömbjei szellôs sétányt fognak közre

A leromlott mûszaki színvonalú, egy-két szintes lakások helyén épült modern lakótömbökkel szegélyezett sétány épült ki, ami jóval magasabb színvonalú lakhatást biztosít, és egy új, keresôképes réteg megjelenését eredményezi a Józsefvárosban. A projekt sikerét a számos nemzetközi elismerés, köztük a 2011-ben elnyert FIABCI-díj mellett az is mutatja, hogy a válság elmúltával a környezô üres telkek beépítése is megkezdôdött, várhatóan néhány éven belül pedig újabb közfunkciójú irodaházak felépítésével a Corvin-sétány lezárása is megvalósul.

Az Üllôi út mentén tovább kifelé haladva jutunk el a magyar katonai felsôoktatás egykori kiemelkedô intézménye, a Ludovika 1836-ban emelt épületéhez, amelybe a közelmúltban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költözött. A campus kibôvítése és az itt található Orczy park felújítása, egy már megépült kollégiumi épület mellett speciális hadtudományi és honvédtisztképzô, valamint katasztrófavédelmi képzési központ és sportközpont kivitelezését is tervezik. Az utóbbi a megújult parkkal együtt a nagyközönség számára is látogatható lesz, és a fejlesztés valószínûleg hozzájárul a környéken élôk életminôségének javulásához is.

Extra muros

Fotó: Budapestinfo.hu

A volt Ludovikába költözött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Fotó: Budapestinfo.hu

A fenti példák jól tükrözik, milyen sokszínû és élettel teli Budapest e két nagy múltú és sokat átélt belsô kerülete. Rövid áttekintésünkben nem is tudtunk bemutatni mindent, kimaradt a felújítás elôtt álló szecessziós palota, az Iparmûvészeti Múzeum, Budapest elsô botanikus kertje, az ELTE Füvészkertnek érdekességein át a nemrégiben átadott 4-es metró díjnyertes Fôvám téri állomásáig. A gazdag épített és kulturális örökség készen áll a felfedezésre, és várja új hódítóit.

Fotó: Budapestinfo.hu

A Baross utca és a Kálvária tér tengelyén áthaladva, a kerület belseje felé fordulva jutunk el a Magdolna-negyedbe, ahol tíz év után harmadik üteménél tart a nemzetközi szinten is komoly érdeklôdéssel övezett szociális városrehabilitáció. A projekt fontos eleme, hogy a súlyos szociális gondokkal küzdô lakókat bevonja a fejlesztésekbe, ezzel esélyt teremtsen a boldogulásra.

Fotó © Práczky István

Kincsünk a víz

A magyar fôváros gyakran ad helyet nemzetközi tudományos konferenciáknak. Tavaly ôsszel a World Science Forumra érkeztek Budapestre a Föld jövôéért komoly felelôsséget érzô tudósok, a társadalmi kérdések iránt érdeklôdô, véleményformáló személyiségek. A 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozóra ugyanígy rangos vendégeket hívtak. Több mint száz elôadó, moderátor és jelentéstevô kapott meghívást a világtalálkozó három napjára. Állam és kormányfôk, miniszterek, tudósok, a pénzügyi és üzleti szféra meghatározó személyiségei már a nyáron jelezték részvételi szándékukat. Hiszen a víz az egész emberiség közös kincse, amelynek mennyiségérôl és minôségérôl naponta olvashatunk aggasztó híreket. Kiállítás, fotópályázat színesíti a programot. Bemutatjuk: a víz nemcsak a zene és a képzômûvészet ihletô forrása, hanem az építészeté is.

} A Danubius-kút az belvárosi Erzsébet téren

Az Ybl Miklós által tervezett remekmívû szökôkút eredetileg a IX. kerületi Kálvin téren állt, de sajnos a háborúban súlyosan megsérült. Az újjáépült kutat ma a luxuszállodák övezik

Kincsünk a víz

Lehet-e a víz

a béke forrása? S zöveg : Gyüre József

Fotó © France Info

Globális konfliktusok és kockázatok kiváltója helyett a víz legyen inkább a béke és a fejlôdés forrása – ez a célkitûzése a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-nak, amit november 28. és 30. között rendeznek a magyar fôvárosban. Az eseményre a nemzetközi klímapolitika miatt is figyel az egész világ.

A víz összeköt Az év legfontosabb magyarországi diplomáciai eseménye lesz a november végi Budapesti Víz Világtalálkozó. Korábban, 2013-ban 1400-nál is többen jöttek el a világ 105 országából a magyar fôvárosba. Több mint 30 miniszteri delegáció, nemzetközi szervezetek, a civil szféra képviselôi, valamint a tudományos és üzleti világ meghatározó szereplôi vettek részt az eseményen, amelyen Áder János köz-

társasági elnök mellett Ban Ki Mun, az ENSZ fôtitkára mondott nyitóbeszédet.

Konszenzusteremtô referenciapont

A 2016-os lesz az elsô olyan globális konferencia, amely a vízzel kapcsolatos fejlesztéspolitikai célkitûzések esetében összegzi a Fenntartható Fejlôdési Keretrendszer tavaly szeptemberi elfogadása óta elért eredményeket,

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 kapcsán pályázatot hirdet – együttmûködve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, továbbá az Emberi Erôforrások Minisztériumával – hazai és külföldi nevezôk számára, amelyen a víz sokszínûségét szeretné ihletként kínálni mindazok számára, akik készek megosztani fotó- vagy videóalkotásaikat a nagyközönséggel szeptember 30-ig. A víz összeköt címû pályázaton két kategóriában – fotók és videófilmek – lehet pályázni 2000 után készített, minimum 3, maximum 6 képbôl álló sorozattal vagy maximum 90 másodperces videófilmmel.

Kincsünk a víz

mérlegeli az esetleges hiányosságokat, valamint hozzájárulhat a következô másfél évtized legfontosabb teendôinek kijelöléséhez is. A 2013-as budapesti esemény és záródokumentuma, a Budapesti Nyilatkozat 2013 a nemzetközi klímapolitikában is fontos konszenzusteremtô referenciaponttá vált, remélhetôen így lesz ez majd a mostanival is. A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 – amit a magyar köztársasági elnök, Áder János fôvédnöksége mellett a Víz Világtanáccsal együttmûködve november 28. és 30. között rendez Magyarország – azt kívánja elôsegíteni, hogy újabb XXI. századi konfliktusok és globális kockázatok helyett a víz az együttmûködés, a béke és fejlôdés forrása legyen.

Magyarország fontos szerepvállalásra készül

Áder János 2012-ben Rio de Janeiróban, a Fenntartható Fejlôdési Világtalálkozón jelentette be, hogy Magyarország a vízzel kapcsolatosan fontos szerepvállalásra készül. Mint fogalmazott: „a víz az élet forrása, mégsem néznek szembe a politikusok e kérdés valódi súlyával, pedig ez a probléma nem a holnap ajtaján dörömböl, hanem már ma belépett az életünkbe”. Az ENSZ felmérései szerint ugyanis a Földön több mint egymilliárd ember nem jut hozzá tiszta és biztonságos ivóvízhez, és naponta mintegy kétezer ötévesnél fiatalabb gyermek halálát a szennyezett víz miatti betegségek okozzák. „A magyarok azonban készek arra, hogy az elvégzendô munkához hozzáadják tudásukat és megosszák fejlett vízgazdálkodási kultúrájuk tapasztalatait.” A tények viszont egyre riasztóbbak: az emberiség az elmúlt fél évszázadban több erôforrást használt el, mint egész addigi történelme során, és az 1980-as évek vége óta az emberiség ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld biológiai kapacitását. „Az édesvízkészlet pedig rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evôkanál lenne

Fotó © vargosz.hu

Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár és Áder János köztársasági elnök a 2013-as világtalálkozón

} Lépésrôl lépésre – a nemzetközi vízpolitika történetének fontosabb állomásai 1977, Mar de Plata Az elsô tematikus nemzetközi vízkonferencia 1992, Dublin Az ENSZ 113 ország részvételével megtartott vízügyi konferenciája 1992, Rio de Janeiro Az ENSZ Környezet és Fejlôdés Konferenciáján elfogadják az Agenda 21, feladatok a 21. századra nevet viselô, az édesvízkészlettel foglalkozó kulcsfontosságú dokumentumot. 1997, Marrákes A Víz Világtanács által szervezett elsô Víz Világfórum helyszíne. Ettôl kezdve háromévente rendezik meg az eseményt. 2002, Johannesburg A Fenntartható Fejlôdési Világtalálkozón az egészséges ivóvízhez való hozzáférés megteremtése érdekében végrehajtási tervet fogadnak el. 2012, Rio de Janeiro A Fenntartható Fejlôdési Világtalálkozón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke bejelenti, hogy hazája 2013-an nemzetközi vízkonferenciát rendez, mert Magyarország ezen a téren fontos szerepvállalásra készül. 2013, Budapest A Budapesti Víz Világtalálkozó nagymértékben hozzájárul egy önálló és átfogó vízügyi fenntartható fejlôdési cél elfogadásához. 2015, Párizs A francia fôvárosban elfogadják az ENSZ klímamegállapodását. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az éghajlatváltozás a vízkörforgás kapcsán érezhetô leginkább. A konferenciára 186 ország által benyújtott nemzeti klímatervek 75 százaléka tartalmazott vízügyi adaptációs elemet. 2016, Budapest Budapesti Víz Világtalálkozó 2016

Kincsünk a víz

Fotó © Hans de Lijser

Az indiai és dél-amerikai bádogvárosokban mindennapi keserves feladat az egészséges ivóvíz beszerzése

Fotó © Kuni Takahashi

} Új tudományos fórumok

az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsrôl van tehát szó” – fejtegette a magyar államfô.

Fotó © Amit Dave / Reuters

A 2013-as Budapesti Víz Világtalálkozón Áder János arra emlékeztette a világ döntéshozóit, hogy a huszonnegyedik órában van az emberiség, s mindenkinek felelôsséget kell vállalnia a jövô nemzedékeinek biztonságos vízellátásáért. A köztársasági elnök azóta is minden lehetôséget megragad és minden fórumot kihasznál arra, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire és következményeire. Még a Vatikánban, Ferenc pápánál tett magánaudiencián is szóba hozta a vízzel kapcsolatos globális problémákat. Legutóbb pedig az Országgyûlésben kért szót, sürgetve a magyar kormányt, hogy hazánk elsôk között ratifikálja a párizsi klímamegállapodást.

A felszíni vízforrások drámai mértékben apadnak az indiai szubkontinensen

A hazai kutatások kiemelt, mindenki által elsôdlegesnek tartott területe a vízhez kapcsolódik. A Magyar Tudományos Akadémia formálódóban lévô Nemzeti Víztudományi Programja még az idén egy – az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretein belül megalakuló – koordinációs csoport létrejöttével számol. A csoport feladata lesz a víztudományi program kidolgozásának koordinálása, illetve a hazai „vizes” kutatómûhelyek összefogása, élô és aktív hálózatba szervezése. A távlati tervek között szerepel, hogy erre a csoportra alapozva néhány éven belül egy új intézet kezdje meg mûködését a Balatoni Limnológiai Intézet és a Duna-kutató Intézet mellett. Magyarországon jelenleg is számos mûhely, tanszék és intézet végez kutatásokat a felszíni, a felszíni alatti és a légkörben lévô víz kapcsán, mivel a környezeti kihívásokat nem tudja egyedül egyetlen szakterület sem megválaszolni, illetve megoldani, ezért ezek összefogása, a víztudományok integrált mûvelése elkerülhetetlen. Arról nem is szólva, hogy a vizek nem ismerik az államhatárokat, ezért a nemzetközi-diplomáciai kapcsolatoktól elkülönítve sem lehet a vízzel kapcsolatos kutatásokat és problémakört kezelni. A Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevôi elé a szervezôk „olyan bátor politikai deklarációtervezetet tárnának, amelyet nem korlátoznak a kormányközi diplomácia óvatosságai” – jelentette be Szöllôsi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke a közelmúltban. A dokumentumot július 22–23-án az MTA Balatoni Limnológiai Intézetében állította össze a világtalálkozó szerkesztôbizottsága. A deklarációtervezet többek között a fenntartható vízgazdálkodáshoz szükséges – és az elmúlt három évtizedben teljesen elhanyagolt – infrastruktúra, intézményrendszer és szakemberképzés kérdéseivel is foglalkozik. Szöllôsi-Nagy András szerint, „ha meg akarjuk oldani Afrikában a vízhez való hozzáférés és a szennyvíztisztítás problémáját, akkor 300 százalékkal emelni kell a vízzel foglalkozó szakemberek számát. Ez nem csupán a doktori fokozattal rendelkezô kutatókra vonatkozik, hanem a szakmunkásokra is.” A víz azonban nem csak mûszaki vagy politikai, hanem etikai kérdés is – vallja az ismert tudós, aki a Víz Világtanács kormányzótestületének is tagja. Ugyancsak a vízgazdálkodás jövôje volt a középpontban július végén a kôszegi Felsôbbfokú Tanulmányok Intézetében megrendezett, Water Future – A fenntartható víz jövôje címmel megrendezett konferenciának is, melyen neves nemzetközi szakemberek – többek között Charles Vörösmarty, a New York-i The City University professzora vagy a klímakutatás holland szaktekintélye, Pavel Kabat – szólaltak fel.

Kincsünk a víz

} Kiváló minôségû a budapesti víz

Fotó © Práczky István

A Fôvárosi Vízmûvek nemzetközi összehasonlításban is kiváló minôségû vizet szolgáltat Budapest és több környezô település lakosainak. Laboratóriumaik évente mintegy 11 ezer vízmintát elemeznek: az eredmények azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minôsége nemcsak magyar szabványoknak, hanem az Európai Unió elôírásainak is megfelel. A Fôvárosi Vízmûvek laboratóriuma külsô megrendelésre is végez akkreditált mintavételi, vízvizsgálati és véleményezési tevékenységet ivóvizek, felszín alatti vizek, valamint mesterséges fürdôk vízmintáiból. A mérések alapján a fôvárosban túlnyomórészt közepes keménységû a víz. Minél keményebb a víz, annál jobb ízû. Igaz, annál kevésbé hatékony mosáskor.

Fotó © Kovács Tamás / MTVA

Fotó © Janovich Gábor

Fotó © Práczky István

A Fôvárosi Vízmûvek egy több mint 5 ezer kilométer hosszú hálózatot üzemeltet. Mivel a vízhálózat nem steril közeg, fontos, hogy a szükséges minimum elvét követve megfelelô mennyiségû fertôtlenítôszert adagoljanak az ivóvízhez. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy káros mikrobiológiai folyamatok induljanak meg a víz útja során a hálózatban, így lehet az ivóvízen keresztüli fertôzések veszélyét kizárni. A víz fertôtlenítését a ma alkalmazott fertôtlenítési eljárások közül az ilyen hosszú hálózatok esetében leghatékonyabb klórgázzal végzi a Fôvárosi Vízmûvek.

Érdekesség: tételezzük fel, hogy egy laboratórium egy liter ivóvízben kimutat 100 ng ibuprofent, ami egy forgalomban lévô láz- és fájdalomcsillapító tabletta hatóanyaga. Egy tablettában ebbôl a hatóanyagból 400 mg van, tehát egy tabletta ennyi ibuprofen hatóanyagot tartalmaz. Ha a feltételezetten ibuprofennel szennyezett víz 1 literjében 100 ng hatóanyagot találnának, akkor az egy tabletta hatóanyagának megfelelô mennyiséget 4 millió liter víz tartalmazná, ami 20 millió pohár vizet jelent. Ennyit kellene tehát meginnunk a vízbôl, hogy egy tablettányi hatóanyag a szervezetünkbe kerüljön.

Kincsünk a víz

Vízipari megoldások

A Világtalálkozó szerves részeként, Fenntartható Vízipari Megoldások címmel szakkiállítást is rendeznek, amelynek kiállítói a legújabb vízipari és ahhoz kapcsolódó ágazatok technológiáit mutatják be. Hasonló rendezvény már a 2013-as Budapesti Víz Világtalálkozón is volt, jelentôs üzleti sikert hozva a kiállító vállalkozások számára.

2016 elején a köztársasági elnök meghívást kapott az ENSZ fôtitkárától és a Világbank elnökétôl, hogy vegyen részt a 10 állam- és kormányfôbôl álló Vízügyi Elnöki Testület munkájában. Az ENSZ fennállása óta ez az elsô alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfôt felkér egy világméretû és rendszerszintû probléma megoldását célzó testületbe.

Egészség és fenntartható vízgazdálkodás

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára meghívást kapnak az ENSZ szanitációval és fenntartható vízgazdálkodás témaköreivel foglalkozó szakosított intézményei, illetve más fontos nemzetközi szervezetek, továbbá kormányok, az üzleti és tudományos élet képviselôi és mindazok, akik nagymértékben hozzájárulhatnak a vízzel kapcsolatos globális tervek kidolgozásához, a kitûzött célok eléréséhez. Az esemény – a szervezôk szándéka szerint – összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tôke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetôségekkel és a társadalmakban kulcsszerepet játszó civilekkel. A Világtalálkozó új lendületet adhat a 2015–2030 közötti idôszakra elfogadott, fenntartható fejlôdési célok és az ENSZ 21. klímakonferenciáján jóváhagyott párizsi klímamegállapodás vízgazdálkodási vonatkozásainak gyakorlati megvalósításához is.

Fotó © James Grellier

Fotó © Jitendra Prakash / Reuters

Életkép esôzés után Allahabadban, ahol a belvíz elönti a fúrt kutakat

A fordított ozmózis elvén mûködô tengervíztisztító erômû Barcelonában

A legutóbbi Budapesti Víz Világtalálkozóhoz hasonlóan a szervezôk most is meghívták az ENSZ fôtitkárát, Ban Ki Munt, de például Mauritius államfôje, Banglades, Jordánia miniszterelnöke, valamint Dél-Korea volt miniszterelnöke is már jelezte részvételét. A záródokumentum tervezetének elkészítését pedig még a nyáron elkezdte egy vízügyi szaktekintélyekbôl álló nemzetközi testület, az úgynevezett szövegezô csoport. De ettôl függetlenül nem kell aggódni amiatt, hogy bárki is lemaradna valamirôl: az internet nyújtotta lehetôséggel élve az ôsz folyamán azok is bekapcsolódhatnak a nyilatkozat véleményezésébe, akik nem tudnak részt venni a rendezvényen. A nyilatkozat végleges változatát egyébként november 30-án, az eseményt záró plenáris ülésen fogadják el a résztvevôk.

budapestwatersummit.hu Budapest Water Summit 2016

Kincsünk a víz

AV városB díszei íztornyok

udapesten

S zöveg : Orbán Györgyi

Fotó © Práczky István

A Föld felszínét több mint 70 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben elôforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó. A mûvészetek, a tudomány minden ágának témája. A víz élô anyag, amely mágnesként vonzza magához az embereket üdülésre, pihenésre éppúgy, mint felfedezésekre, kalandokra.

Kincsünk a víz

Fotó © budapestinfo.hu

mindegyik egy egyszerû tartály tele vízzel, megfelelô magasságban elhelyezve.

Egy sztárépítész tornyai

Magyarországon már 1880-tól készítettek vasbetonszerkezeteket és ezzel a technikával víztornyokat. Az 1900. évi párizsi világkiállítást követôen Zielinski Szilárd (1860–1924) mûegyetemi tanár fontos szerepet vállalt a technológia elterjesztésében. A századfordulót követôen sorra épültek víztornyok, köztük az általa tervezett margitszigeti (1911) és a sváb-hegyi (1912) víztorony. A Margitszigeti víztorony Budapest egyik legszebb ipari mûemléke, pompásan illeszkedik természeti szépségeirôl híres környezetébe. Kifinomult, elegáns formája és szerkezeti megoldásainak merészsége Zielinski Szilárd mérnök és Ray Rezsô Vilmos építész munkáját dicséri. Csupán 50 évig üzemelt, majd vasbeton medencéjének falait kibontották. Történetéhez tartozik, hogy a Margitszigetet 1908-ban közkertté nyilvánították. A 96,5 hektár területû park fenntartásához jelentôs mennyiségû öntözôvízre volt szükség, ezért a kedvezô adottságú területen gépházat, hálózatot és egy víztornyot építettek. A torony alaprajza nyolcszögû, szimmetrikus szerkezet, magassága 55 méter, hajdan 600 köbméter vizet tárolt. A 2013-ban nagyszerûen felújított mûemlék víztorony pihenôtereiben kiállítások és a Budapesti Nyári Fesztivál programjai kapnak helyet. A szecessziós körlépcsôn haladva, a nyolcerkélyes kilátóterembe érve Buda és Pest körpanorámája, valamint a Dunát átívelô hidak lenyûgözô látványa tárul a látogatók elé. Az építmény – a Szabad Tér Színház programjaival együtt – turisztikailag is kiemelkedô kulturális attrakció.

Zielinski Szilárd két remekmívû víztornya: a 31. oldalon a margitszigeti, itt fent pedig a svábhegyi víztorony

A folyók, tengerek évezredek óta nemcsak élelmet adtak az embereknek, hanem népeket és kultúrákat összekötô országutakként is szolgáltak. Az emberiség számára mindig a vizekben gazdag területek jelentették az ideális élôhelyet. Ilyen volt például a Tigris, az Eufrátesz és a Jordán folyó melléke, Egyiptom gazdagsága is a Nílus folyó áradásaiból fakadt. A Duna, Európa második leghosszabb folyójának partja szintén kedvelt lakóhelyéül szolgált az embereknek, akik késôbb gyorsan megtanulták, hogyan ôrizzék és továbbítsák a vizet: tárolókat építettek. Ezek a víztárolók hihetetlenül egyszerû építmények. Méretükben, alakjukban, különböznek, de egy tulajdonságukban megegyeznek:

A svábhegyi víztorony a XII. kerületi Eötvös úton ugyancsak ipari mûemlék, 30 méter magas és 200 köbméter vizet tárol. 1912-ben épült Zielinski Szilárd tervei szerint és ma is mûködik, sôt nélkülözhetetlen, mert a budai hegyekben lakók ivóvizét szavatolja. A toronymedencét a Diana úti gépház tölti, ma már automatikus üzemben. A torony földszintjén a nyomásfokozó berendezés a János-hegyi kilátóig emeli a vizet.

A város díszei

Újpesten az Árpád úti víztorony historizáló stílusban 1912-ben épült az akkor úttörônek számító vasbetontechnikával. Csaknem 57 méter magas és kapacitása 1500 köbméter volt, de 2003 óta már nem üzemel. Ugyanakkor Budapest IV. kerülete, azon belül is Újpest városrész egyik szimbóluma. Mihailich Gyôzô és Dümmerling Ödön tervezte az épületet, akik ügyeltek arra, hogy az építmény a város dísze legyen. A víztornyot 1944-ben a nyila-

Fotó © Creative Commons

Fotó © budapestinfo.hu

Kincsünk a víz

sok fel akarták robbantani, de az újpesti ellenállók sikeres rajtaütésének köszönhetôen megmenekült. E hôsi cselekedet emlékét tábla ôrzi a torony oldalán.

Fotó © Bárdos László

A Népligetnél, az Üllôi út mentén épült tisztviselôtelep ivóvízellátására 1892-ben Kajlinger Mihály tervezésében készült a 35 méter magas kis víztorony, amely az 1950-es évek óta nem üzemel. A mûemléki védelem alatt álló, jellegzetes téglaburkolatos, tömzsi, erôdítményre emlékeztetô víztorony három szintre tagolódik. A henger formájú víztartályt hat pillér tartja, a földszint felett terasz található, tömör mellvéddel. A torony déli oldalához kapcsolódik az egyemeletes gépház épülete.

A modern építmények közül a csepeli csíkos víztorony Magyarország, egyben pedig Budapest legmagasabb víztornya. Nevét onnan kapta, hogy kelyhén fehér és piros csíkok váltakoznak. Az 1984-ben épült több mint 70 méteres, háromezer tonna víz tárolására alkalmas vasbeton monstrum belül olyan, mintha a Csillagok háborúja valamelyik díszletéhez épült volna. Kelyhének teraszáról lenyûgözô kilátás nyílik a fôvárosra.

Az újpesti víztorony a kerület egyik legjellegzetesebb építménye

Fotó © budapestinfo.hu

Kincsünk a víz

szegecselt vaslemez tartályában tárolt víz mûködtette a tûzvédelem miatt fontos színpadi záport és a színpadtechnika hidraulikus berendezéseit. A csôvezetékek a két épületet összekötô alagútban futottak a Nagykörút alatt a Nemzeti Szállónál, azon keresztül jártak ide-oda a színház munkásai is. Az alagút is a robbantás áldozata lett. Némelyek állítják, hogy a járatokat ki lehetne bontani. A torony belsejében körlépcsô vezetett a tartályig, de ma már lifttel is fel lehet jutni a jelenleg tárgyalóteremként használt felsô terembe, az egykori víztartályba, ahonnan pazar a kilátás a városra.

Más funkciót kaptak

Az állatkerti Nagyszikla rejti a hajdani víztorony szerkezetét, amely most elôadócsarnokként szolgálja az ismeretterjesztés feladatait

Mars ûrbázis van a Fôvárosi Állat- és Növénykertben, a Nagysziklában található víztoronyban. A mesterséges sziklába épített torony a Fôvárosi Állat- és Növénykert belsô vízigényét szolgálta volna ki, de mire 1912-ben elkészült, már vezetékeken jött a víz az állatkertbe. A 2008-ban felújított 34 méter magas Nagyszikla szerkezetét Végh Gyula mérnök, felületét Benke Gyula szobrász tervezte. Fotó © Práczky István

A város közepén a József körút–Rákóczi út–Csokonai utca–Népszínház utca háztömbjében, a VIII. kerületi Csokonai utcában magasodik a Kauser József tervei szerint 1895-ben épült torony. A 47 méter magas, világos téglaburkolatos neoreneszánsz stílusú építmény az 1965-ben a metróépítés miatt (fölöslegesen) felrobbantott Nemzeti Színház – a korábbi Népszínház – víztornya volt. Az építmény Fotó © Práczky István

Az egykori Nemzeti Színház lebontása után funkció nélkül maradt a víztorony, amelyben ma iroda mûködik

Budapest néhány, funkcióját vesztett ipari mûemlékét lakóházzá alakították át, ezzel megmentve ôket az enyészettôl. (Egész Európában a harmincat sem éri el a lakásként számon tartott víztornyok száma.) Az 1900-as évek elején Ó-Mátyásföld elôkelô villanegyedének vízellátására 27 méter magas vasbeton szerkezetû tornyot építettek a XVI. kerületi Mészáros József utcában, amit 1914-tôl használtak. A hatvanas években azonban üzemeltetését megszüntették. Mátyásföld önkormányzata 1996-ban pályázatot írt ki hasznosítására, amit Répai Éva építészmérnök nyert el. Az önerôbôl lakótoronnyá és építészirodává átépített egykori víztorony 2002-ben készült el.

Fotó © budapestinfo.hu

Kincsünk a víz

Ferencvárosban, a Gyáli úti MÁVlakótelep közepén álló 22 méter magas víztornyot 1895-ben építették a lakótelep vízellátására és az 1980-as évekig mûködött is. Az 1990-es évek elején le akarták bontani, de végül magánkézbe került, és 1996 óta helyi mûemléki védettséget élvez. A Malév egykori fôpilótája vette meg, de évek óta már más a tulajdonosa a 7 emeletes lakó(víz)toronynak, amit – a hirdetések szerint – most ismét árulnak. Szintén magántulajdonban van a XXIII. kerületben, Soroksáron a Péteri majorban álló, 1952 és 1955 között készült, falazott szerkezetû építmény.

viztorony.blog.hu

A ferencvárosi víztoronyból lakályos otthont alakítottak tulajdonosai

Fotó © Nittecomm / Csizik Balázs

City Guide

Indul az évad

Hommage à Bartók A színházakban és a koncerttermekben, a galériákban és a múzeumokban ismét nagyüzem van. Fesztiválok, premierek követik egymást minden mûfajban. Az ôsz legjelentôsebb eseménye a magyar fôvárosban a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál, amelynek programjai befonják szinte az egész várost. Ôsszel Bartók Béla életmûve áll a fesztivál középpontjában. Színpadi mûvei, kamarazenei alkotásai, szimfonikus kompozíciói egyaránt feltûnnek a mûsorlapokon. Neves kortárs alkotókat és elôadókat is megünnepelnek a CAFe Budapesten, például Steve Reich és Krzysztof Penderecki zeneszerzôt, Márkus Tibor jazz-zongoristát, Kokas Ignác festômûvészt. Penderecki jöttének másik oka, hogy a lengyel és a magyar kultúra évszázados kapcsolatán túl a lengyelek 1956-os forradalomban játszott áldozatos szerepérôl is megemlékeznek a programok. A Bartók-oeuvre nem sajátítható ki, így a nevét viselô Bartók For Europe címû új fesztivál magyar kezdeményezésre idén Münchenben valósul meg.

} A #Bartók – kiállítás a Ludwig Múzeumban Látványterv A csodálatos mandarin 2005. március 14-i

bemutatójából, a Mûvészetek Palotájának nyitó elôadásán. Rendezô: M. Tóth Géza, látványtervezô: Prakter Mariann

Hommage à Bartók

Életmû a vizualitás tükrében

# Bartók – inspiráció, identitás Bartók születésének 135. évfordulóján a Ludwig Múzeum kiállítást szervez, amelyen olyan mûveket kíván bemutatni, amelyek a képzômûvészet kortárs készlettárával, Bartók munkásságára utalva vagy alapozva jelenítik meg a bartóki eszmét. A vernisszázs a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál nyitóeseménye. Bartók Béla zenei öröksége magyarul európai és európai módon magyar – véli világszerte a zenei szakma. Ennek megjelenítésébôl a képzômûvészet sem maradhat ki. Bartók szellemisége ma is képes az alkotókat inspirálni; a kiállításra felkért mûvészek feladata az volt, hogy az életmû elemeit felhasználva a mûvészet és tudomány határán elhelyezhetô koncepcionális pozíciók mentén hozzanak létre új alkotásokat – mûfaji kötöttségek nélkül, de kiemelt figyelmet fordítva a fény- és hanginstallációkra.

Fotó: © President and Fellows of Harvard College

Alapkérdés volt a szervezôk számára, hogy vajon Bartók milyen mértékben van jelen az utóbbi fél évszázad vizuális mûvészetében Magyarországon? Egyértelmûvé vált, hogy azok a mûvek, amelyek a zeneszerzô születése 100. évfordulójára készültek, bár méltóképpen megünnepelték a jeles eseményt, napjainkban nem szolgálnak zsinórmértékül. Világosan látszik, hogy a mai kurátorok egészen mást szeretnének, egyrészt a jelentôs idôbeli – emberöltônyi – távolság miatt, Bartók Béla (középen) Walter Gropius és Paul Klee társaságában Dessauban másrészt megváltozott a képzômûvészet nyelve, 30-50-100 évvel ezelôtt a tisztelegni óhajtó mûvész hommage-ként készített egy portrét vagy illusztrációt konkrét mûvekhez – napjainkban ez nem mûködik. Elsôsorban 2005 után készült mûvek bemutatása várható, de lesz néhány olyan kép is, ami ugyan korábban keletkezett, de kvalitása példaértékû. Ilyen Lakner László 1974-es olajfestménye, a Bartók Béla vasúti igazolványa címû, amelyet az aacheni Ludwig Alapítvány gyûjteményébôl kölcsönöznek. Konceptuális alkotás, ráadásul hiperrealista is. A kép az utazás szabadságáról éppúgy szól, mint arról az – európai szellemû – identitás-gondolatról, amely Bartók tevékenységét és mûveit átha-

totta: életmûve a népek egymás iránti megismerésének ôszinte vágyát fejezi ki. A magyar népzenében feltûnô modális hangsorokat gyûjtômunkája során a bolgár, török, sôt az észak-afrikai zenében is megtalálta. Tapasztalta, hogy a különbözô kultúrájú emberek találkoznak, hatnak egymásra. Vallotta: mindez nem csorbítja identitásukat, és e hitének olyan korban adott erôteljesen hangot, amelyben Magyarországon tombolt a nacionalizmus. Bachman Gábor és Yasar Meral borítóiról vélhetô: ha ma jelentetne meg mûveket Bartók, valószínûleg ezeket választaná. Tudjuk, hogyan viszonyult a zeneszerzô saját korában a vizualitáshoz, igen neves, az ô szellemiségét értô mûvészek készítették partitúráihoz az illusztrációkat, utaljunk csak Lesznai Annára. Lakner képe több mint tisztelgés, és ugyanezt gondolják a kurátorok Konok Tamás mûveirôl, amelyekben a zenében és a képzômûvészetben egyaránt fontos ritmus jelenik meg. A másik kortárs klasszikus, Maurer Dóra kompozíciós szabályrendje szintén rokon Bartókéval, frekvenciákat állít össze, amelyek az ábrázolt dolgok minimális változásait hivatottak ábrázolni. A kiállítás természetesen foglalkozik a színpadi mûvekkel is, e témakörbôl említhetjük M. Tóth Géza Csodálatos mandarin-animációját. Az alkotó rendkívül egyéni, de jó úton jár, abszolút mai szemszögbôl dolgozza föl a Bartók-mûveket. Megtalálja és fölmutatja bennük mindazt, amitôl örökérvényûek. Felkértek ifjú képzômûvészeket, hozzanak létre Bartók által inspirált mûveket. A Hermina Galériában, amely fiatal alkotók mûhelye, Peternák Anna és társai számára szinte napi rutin az együttmûködés a korosztályukba tartozó komponistákkal. Ezúttal a téma adott: Bartók öröksége.

Hommage à Bartók

Férfi-nôi kapcsolatok változó minôsége S zöveg : Oláh András

A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin új rendezésével is tiszteleg a 135 éve született zeneszerzô munkássága elôtt a kortárs mûvészetek fesztiválja. A Müpában október 7-én kiváló magyar mûvészek tolmácsolásában látható nyitó elôadás néhány nappal késôbb a Sanghaji Nemzetközi Mûvészeti Fesztiválon is bemutatkozik. Bartók Béla mûvészete minden évben központi helyen szerepel a megújult CAFe Budapest programjában. Az egyik legismertebb magyar zeneszerzô a múlt század fordulóján tevékeny alkotója volt annak a progresszív mûvészi közegnek, aminek eszmeiségét a fesztivál tovább kívánja örökíteni napjainkba, miközben az is célja, hogy egyazon asztaltársaság tagjaivá tegye a mûvészetek pártolóit és alkotóit.

A 17. századi francia meseíró, Charles Perrault „La Barbe bleue” címû története nyomán megismert, korábbi feleségeit lakat alatt tartó, titokzatos és magányos Kékszakáll sokféle értelmezést megélt már az évek során. Az elôadást rendezô Káel Csabát azonban ezek közül is a szerzô szándékaihoz legközelebb álló, lélektani megközelítés inspirálta. „Bartók szellemében próbáljuk be-

Szántó Andrea Judit szerepében

Fotó: © Lilikoi Photography

Fotó: © www.andreaszanto.com

A szomszédos Ludwig Múzeumban nyíló Bartók-kiállítás mellett a Müpa Bartók Béláról elnevezett Nemzeti Hangversenytermében a zeneszerzô ma is érvényes gondolatait kívánják közvetíteni két nagyszerû színpadi mûvének bemutatásával.

A darabok, bár mûfajukat és tematikájukat tekintve sokban eltérnek egymástól, ám a szerelem és a halál, a beteljesületlen vagy épp a beteljesült szenvedély azonban mindkettônek szerves elemei, legyenek azok zenében, dalban vagy éppen táncban kifejezve.

Bretz Gábor

Hommage à Bartók Fotó: © Csibi Szilviamupa.hu

Fotó: © mupa.hu

mutatni, hogy a férfi-nôi kapcsolatok változó minôsége hogyan akadályozza, követi egymást, miközben Judit Kékszakáll képzeletén keresztül megpróbál a herceg szívéhez eljutni.” A rendezô, a Müpa vezérigazgatója megemlíti, hogy a mû egyfajta átmenetet képez az opera és a koncertdarab között, ami remekül illeszkedik a hangversenyteremben bemutatott, félig vagy inkább különlegesen szcenírozott opera-elôadások sorába. A Kékszakállút a szerep napjaink legnépszerûbb magyar megformálója, Bretz Gábor énekli, aki Európában és az Egyesült Államokban többek közt a New York-i Filharmonikusokkal és a BBC Szimfonikusokkal is köz-

remûködött hasonló produkciókban, míg Juditot a Mannheimi Nemzeti Színházban több mint egy évtizede nagy sikerrel dolgozó Szántó Andrea alakítja, aki szintén rendszeresen lép fel ebben a szerepben.

Az elôadás második felében ugyancsak A kékszakállú herceg vára díszletei közt mutatja be A csodálatos mandarin friss koreográfiáját Vincze Balázs, az általa vezetett 55 éves Pécsi Balett közremûködésével. Bartók egyik legkedvesebb mûve, amelyben a szerelmes kínai az életére törô csavargók támadásait sorra leküzdi a vágyott nô érintésére Káel Csaba áhítozva, a rendezô szerint nagy kihívást jelent a koreográfusnak, miközben Bartók minden karaktert erôsen és pontosan jellemez zenéjében. A rendezô-koreográfust, aki táncmûvészként maga is alakította a csavargók egyikét, elsôsorban a Mandarin rejtélyes figurája és motivációi foglalkoztatják, alakját a 198 cm-es magasságával is kiemelkedô táncmûvész, Koncz Péter testesíti meg a színpadon. Mindkét elôadás szakszerû zenei interpretálásában Bartók Béla munkásságának nemzetközileg is elismert szakértôje, Kocsis Zoltán karmester lesz az alkotók segítségére, az általa csaknem két évtizede igazgatott vezetô magyar együttes, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén.

Szendrényi Éva színpadképe – a fotó az állítópróbán készült

Hommage à Bartók

Kiereszti a szellemet a palackból

Vándorünnep – Új fesztivál Európának Bartók for Europe címmel a magyar géniusz szellemiségét megidézve szeptember végén új fesztivál indul útjára Münchenben – budapesti kezdeményezésre. A példátlan vállalkozás Keller András hegedûmûvész, a nevével világhírû kvartett primáriusa, a Concerto Budapest zeneigazgatójának elképzelése szerint alakul.

Fotó: © Gabor Fejer

Szeptember 25. és 29. között a nevezetes müncheni kulturális központban, a Gasteigben, valamint az Allerheiligen Hofkirchében öt koncerten játsszák világhírû elôadók, valamint négy zenekar Bartók mûveit. De nemcsak az övéit, hanem Debussy, Liszt, Beethoven, Ligeti, Kurtág, Haydn, Kodály és Veress alkotásait is. 2016 ôszén a Concerto Budapest révén Bartók neve mellett a magyar fôvárosé még intenzívebben forog a nemzetközi mûvészeti életben. Az együttes adja a nyitó hangversenyt, amelyen a zenetörténet nagy triásza jelenik meg. Beethoven I. szimfóniája után Várjon Dénes Liszt A-dúr zongoraversenyét szólaltatja meg. Majd Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára hangzik el, Judit szerepében Petra Langgal, a Kékszakállú Gidon Saks lesz. „Céltudatosan választottam a Bartók For Europe elnevezést. Ô olyan nemzeti zenei nyelvet teremtett, amely ezzel harmóniában univerzális volt. Úgy látom, az európai gondolat jelenleg kiüresedni látszik, de hiszem, hogy mértékadó szellemek segítségével lehet – és elemi érdekünk – újjáteremteni. Márpedig a huszadik század egyik legkiemelkedôbb ilyen szelleme és alkotója Bartók Béla. Az ô középpontba állításával olyan morális értékeket adhatunk mi, magyarok Európának, amelyek ma szerintem a legjobban hiányoznak” – véli Keller András. Bartók munkássága korát messze megelôzve hordozta az emberek egymás és a különféle kultúrák megismerése iránti vágyát: ez az életmû a zenei élmény élvezetén túl, egyfajta iránytût kínál az egész kontinensnek, sôt a világnak. „Szeptember 26. Bartók halálának évfordulója, szeretnénk minden szeptemberben az unió más-más tagállamában megrendezni fesztiválunkat. Ha most azt vetik a szememre, hogy britek épp kilépni készülnek a közösségbôl, bár a London Philharmonic Orchestra adja a fesztivál második hangversenyét Vladimir Jurowski vezényletével, azt mondhatom, hogy a brit állampolgárok véleményem szerint azért szavaztak a kilépésre az EU-ból, mert úgy érezhették, hogy a nemzeti érdekeik nem eléggé harmonizálnak az unió érdekeivel. Márpedig, ha a közös gazdasági és politikai érdekek nem párosulnak közös szellemi ideákkal, mint például a népek testvérré

válásának bartóki eszményével, akkor hiányozni fog Európából az a kohéziós erô, ami azt egységbe forraszthatja. Ennek hiánya felbomláshoz vezet. Anglia ugyanúgy Európa marad ezután, mint ahogy mi is európaiak voltunk, mielôtt beléptünk a unióba. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ egyik legjobb zenekara, a Londoni Filharmonikusok állandó partnerünk a Bartók for Europe Fesztiválon, és fontosnak tartja Bartók szellemiségét terjeszteni egész Európában!” Keller András

Ebben az évben A csodálatos mandarinszvit mellett Bartók két kedvenc zeneszerzôje, Beethoven és Debussy mûveit adják elô. A következô napon kamarazenei összeállítás hallható, amelyben Keller András is pódiumra lép, olyan világhírû magyar pályatársakkal, mint például Perényi Miklós vagy Klenyán Csaba. Egy mélyebb megismerésre váró zeneszerzô, Veress Sándor darabját hozza a fesztiválra a Münchener Kammerorchestra, Haydn, Mozart és természetesen Bartók mûve mellé. A záróhangversenyen a „házigazda” Müncheni Filharmonikus Zenekar lép fel. Pablo Heras-Casado karmester színtiszta magyar mûsor választott, de Ligeti Román concertje, Bartók Concertója pregnánsan képviseli a fesztivál európai mivoltát, nem is szólva a Bartók szellemi végrendeleteként is emlegetett III. zongoraversenyrôl, amelyet Javier Perianes tolmácsol. „Olyan fesztivált képzeltem el, amely szó szerint európai: minden évben Európa más tájára viszi a bartóki eszmét. 2017-ben Varsóba, 2018-ban Londonba, azután Párizsba, majd Brüsszelbe tervezzük elvinni Bartók zenei örökségét. Lehet, hogy idealistának tartanak, de vállalom: progresszió, új utak csakis a tradíció folytonosságán jöhetnek létre. Idén még csak kiengedtem a szellemet a palackból, jó néhány terv az anyagiak szûkössége miatt és az idô szorításában nem valósulhat meg. Szeretném az ifjú zenészeket aktívan bekapcsolni a programba, együtt játszhatnának a nagyzenekarokkal, megszólaltathatnának alapmûveket, például Bartók hat vonósnégyesét más-más fiatal kvartett adná elô. Hogy elmondhassuk: becsülettel sáfárkodunk e páratlan hagyatékkal.”

Indul az évad

Egy ünnepi színjáték ...’56–’16...

Összmûvészeti produkció az évfordulóra S zöveg : Karcsay Ágnes

A montázstechnikával dolgozó elôadás nyitóképei furcsa performansszal indulnak, amely késôbb színházi elôadásba csap át, elôkészítve a terepet egy kortárs tánc, majd ismét egy performansz jellegû epizódnak, míg végül a közönség egy operaprodukcióba csöppen. Gergye Krisztián rendezô-koreográfus igazi érzéki élmény megteremtésére törekedett. Az alkotó számára a legfontosabb irány az volt, hogy az összmûvészetiség és a mûfaji határok elmosása révén olyan élôszínházi helyzetet teremtsen, amelyben átadható a közönségnek – korosztálytól függetlenül – a forradalom és a kommunista elnyomás tapasztalata, akkor is, ha ezt az idôt személyesen nem élte meg a nézô vagy emlékei elhalványultak.

Vojnich Erzsébet

Zombola Péter

Fotók © BFTK archív

Gergye Krisztián

forradalmi események okozta üresség metaforájaként tûnik fel. Vojnich Erzsébet képzômûvész a forradalom és az utána következô idôszak fotográfiáiból merítve készített festménysorozatot, amelynek darabjai többszörös nagyításban köszönnek vissza a színpadon. A budapesti premierhez idôzítve önálló kiállítás is nyílik Vojnich Erzsébet munkáiból, valamint egy különleges kiadvány

Zombola Péter zeneszerzô az 1956-os eseményekbôl inspirálódva alkotta meg a darab zenéjét. A vonósnégyesre komponált etûdök mellett Heiner Müller Hamletgépének operává transzformált negyedik felvonása is elhangzik. (Müller a 20. század második felének egyik fontos drámaírója, darabját Shakespeare Hamletjének fordítása közben írta.) A részletben Vizin Viktória világhírû mezzoszoprán, az Accord Quartet és zongorakísérôként a zeneszerzô is közremûködik. Nádas Péter és Hajas Tibor szövegtöredékei szólnak a forradalmi napokról valamint a bukásról Bányai Kelemen Barna és Bánfalvi Eszter tolmácsolásában. A színészek mellett további elôadók, a rendezô-koreográfus, valamint Barabás Anita, Téri Gáspár és Rétfalvi Tamás is feltûnnek a színpadon, mozgásszínházzal, kortárs tánccal fûszerezve az elôadást. A díszlet központi eleme a nemzeti lobogó, a trikolórból kiszakított címer geometriai formája, a lyuk, amely a beteljesületlen

is megjelenik, amely lehetôséget ad a forradalom és az azt következô idôszak történelmi eseményeiben való elmélyedésre, másrészt az elôadás kulisszatitkaiba is betekintést nyújt. A tárlat látogatóira, illetve a kiadvány lapozgatóira további kalandok várnak, ha letöltik a produkcióhoz kapcsolódó okostelefon-alkalmazást, és a kiállított festményekhez és nyomtatott ábrákhoz rendelt vizuális kódok leolvasásával virtuális utazásra indulnak. A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon debütáló produkció október végén New Yorkban is bemutatkozik, majd késôbb kisebb etûdöket láthat belôle a szélesebb New York-i és washingtoni közönség.

2016. október 18., Várkert Bazár 2016. november, New York, Washington

fotó: Dömölky Dániel

Indul az évad 43

Indul az évad

S teve Reich ’80 A

repetitív zene két nemzedéke

Fotó © Thor Brødreskift

S zöveg : Oláh András

A ma élô legnagyobb amerikai zeneszerzôként számon tartott Steve Reich október 3-án ünnepli 80. születésnapját. Alig két héttel késôbb a Zeneakadémián a legavatottabb magyar tolmácsoló, az Amadinda Ütôegyüttes és az UMZE Kamarazenekar, több Magyarországon még elô nem adott darabbal tiszteleg a mûvész munkássága elôtt. Az október 16-i koncert elôtt néhány nappal az Amerikából indult mûfaj egyik jeles európai képviselôje, Nic Bärtsch saját együttesével mutatja be legújabb mûveit.

Indul az évad

Fotó © Petô Zsuzsa / mupa.hu

A minimalista zene egyik úttörôjének számító Reich csaknem fél évszázada inspirálja a zenei világot, legyenek alkotói klasszikus vagy könnyûzenészek. Életmûvének magyarországi megismertetésében élen jár Rácz Zoltán ütôhangszeres és karmester, aki a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola elvégzése után alapította meg az Amadinda Ütôegyüttest. A több mint harmincéves múltra visszatekintô zenekar mûfajában csakhamar a világ egyik vezetô együttesévé vált. Céljainak egyike a Magyarországon azelôtt háttérbe szorult ütôhangszeres mûfaj felkarolása és a külföldön már népszerû szerzôk és kompozíciói bemutatása, így szoros kapcsolat alakult ki az apai nagyanyja révén magyar felmenôket is számon tartó Reich és az Amadinda között. A 2006-ban a Zeneakadémia tiszteletbeli profes�szorává kinevezett szerzô többször is részt vett az Amadinda koncertjein, 2009-ben pedig az együttes tarthatta meg ôsbemutatóját a részben a zenekar fennállásának 25. évfordulójára komponált Mallet Quartetnek, amely most is elhangzik a jubileumi koncerten. A Reich-mûvek tolmácsolásában ugyancsak közremûködik a szintén Rácz Zoltán vezetésével 1997-ben alakult UMZE Kamarazenekar, amely repertoárját 20. századi és kortárs zeneszerzôk mûveibôl állítja össze. A két együttes az est alkalmából kiegészül a Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedûmûvészházaspár által alapított Kelemen Kvartett tagjaival is az 1995-ben komponált City Life elôadására. A New York nyüzsgését visszaadó öttételes mûvet, amelynek szövetébe Reich beillesztette a metropolis utcazajait is, elôször hallhatja a magyarországi közönség. Ugyanígy elôször szerepel magyar koncert mûsorán a hangversenyt záró, 2012-es Radio Rewrite, amit a brit Radiohead roc-

kegyüttes két dala, a „Jigsaw Falling into Place” és az „Everyting in Its Right Place” inspirált. A koncerten elhangzik még Steve Reich két zongorára és két vibrafonra írt 2013-as Quartetje is, ami könnyed, játékos dallamvezetésével, váltakozó, gyors-lassúgyors tételeivel és gyakori hangnemváltásaival jól foglalja össze az ünnepelt zeneszerzô stílusjegyeinek erényeit. A repetitív zene, egy másfajta, a jazzel és a funkkal rokon ötvözetét ismerheti meg a CAFe Budapest közönsége Nic Bärtsch Mobile elnevezésû formációjának koncertjén október 11-én a Budapest Music Center koncerttermében. Az 1971-ben született svájci zeneszerzô és zongorista zenével kapcsolatos összetett gondolkodását jól jellemzi, hogy a Zürichi Zenei Fôiskola elvégzését követôen filozófiát, nyelvészetet is tanult. Szólóprojektjei és a korábban már Budapesten is bemutatkozott, Ronin elnevezésû zen-funk kvartettje mellett Bärtsch a közelmúltban ismét az inkább kamaraegyüttes jelleget hordozó Mobilét helyezi elôtérbe, amivel idén megjelent Continuum címû albumát is rögzítette. A koncertek mellett több órás, akár másfél napos zenei rituálékat is levezénylô együttesben a zeneszerzô több évtizedes alkotótársa a dobos Kasper Rast, basszusklarinéton és altszaxofonon pedig Sha, míg az ütôhangszeres Nicolas Stocker a közelmúltban lépett elô a zenekar követôibôl a tagok közé. A kamarazenekari hangzás erôsítése érdekében a turnékon egy vonósötös is elkíséri a Mobilét. A dallamos, könnyen befogadható dalait modulokként felszámozó Bärtsch együttesének új lemezén az általa a ’90-es évek végén megalkotott groove muzsikához nyúl vissza, de az új darabok, ciklusok és hangszerelések közt felfedezhetôk Ligeti György mûveinek hatásai is, akinek 1968-ban írt egyik mûvére az album címe is utal.

Indul az évad

Világhírû jazzformációk a CAFe Budapesten S zöveg : Oláh András

Alig egy héttel késôbb hamisíthatatlan jazzünnep részesei lehetnek a Budapest Jazz Clubba látogatók. Márkus Tibor ugyan csak decemberben ünnepli 60. születésnapját, zenésztársai és barátai azonban már a CAFe Budapest alatt felköszöntik az Erkel Ferenc-díjas zeneszerzôt és zongoramûvészt. Csaknem negyedszázados oktatói tevékenysége mellett publikációi és ismeretterjesztô elôadásai révén is a mûfaj népszerûsítésével nevet szerzô mûvész több mint két évtizede vezeti Equinox nevû formációját. Tavaly megjelent, Mysterious Tales címû dupla lemeze anyagához két fiatal énekesnôvel és Borbély Mihállyal szeptetté bôvült a klasszikus kvartett, ami az ünnepi alkalomból számos meglepetésvendéggel is kiegészül október 13-án.

Fotó © Marc Vanocur

Fotó © Luko Balandžio

A svéd Oscar Simonsson, a magyar Márkus Tibor, az amerikai Russell Ferrante, a francia Yann Tiersen és a japán Hiromi szinte mind más mûfajt képviselnek a zongora mögött, szólóban vagy együtteseik élén azonban világszínvonalú friss produkciókkal járulnak hozzá az idei CAFe magas színvonalához.

Csaknem hat év várakozás után Koop Oscar Orchestra néven tért vissza az ezredforduló és a 2000-es évek népszerû svéd elektronikus nu jazz formációja. Oscar Simonsson és Markus Zingmark közös produkciója, a Koop azzal szerzett világszerte elismerést magának, hogy dallamos-táncos zenéjét kizárólag hangmintákból, digitális úton állították össze. Csaknem másfél évtizednyi közös munka, három nagylemez és a Koop Island Blues címû sláger sikere után a formáció 2010-ben váratlanul felbomlott, azonban a közelmúltban, köszönhetôen az ifjú és tehetséges litván énekesnô, Jazzu közremûködésének, Oscar Simonsson megtörte a csendet. A Koop Oscar Orchestrában immár hangszeres felállásban, a klasszikus számok mellett új anyaggal is kész megtáncoltatni a közönséget október 7-én az A38 Hajón.

Ma már csak a billentyûs Russell Ferrante ôrzi a lángot a Yellowjackets elsô felállásából, amely az 1970-es évek végén a Los Angeles-i jazzélet legjobbjait gyûjtötte össze a jazzés rockszíntér kiemelkedô gitárosa, Robben Ford szólólemeze felvételéhez. A formáció a tagcserék ellenére hosszú távon is életképesnek bizonyult, és 35 éve viszi tovább örökségét a fúziós jazz és az r’n’b szcéna berkeiben. A dallamos, ritmusos muzsikát játszó, kétszeres Grammy-díjas együttes idén tavasszal jelentette meg sorban huszonegyedik, Cohearence címû sorlemezét, amin a veterán Ferrante mellett az együttes másik oszlopa a több mint 20 éve a Yellowjacketsben szaxofonozó Bob Mintzer, míg a dobok mögött az együttes lüktetését a 90-es évek után 2010 óta újra Will Kennedy adja meg. A formáció legújabb tagja a fiatal generációt képviselô ausztrál basszusgitáros, Dane Alderson, aki Jaco Pastorius fiának, Felixnek a helyét vette át tavaly az együttesben, és most október 14-én a Budapest Jazz Clubban lép fel a Yellowjacketsszel.

Indul az évad

Kicsit elkalandozva a jazz mûfajától: október 19-én az Amélie csodálatos élete címû film világhírû zeneszerzôje, Yann Tiersen lesz a fesztivál vendége. Hiba volna azonban nosztalgikus filmzenekoncertre számítani, hisz a romantikus és minimalista zeneszerzôktôl, illetve a kortárs könnyûzenébôl egyaránt merítô 46 éves szerzô rendhagyó programmal érkezik Budapestre. Zongorára és hegedûre készült programja egy különleges utazás szülôvárosába, Ouessant szigetére, Bretagne-ba.

A jazz mûfajához visszakanyarodva szintén a Müpa hangversenytermében ugyancsak lemezbemutatóval készül október 21én egy másik világhírû virtuóz zongoramûvész-zeneszerzô, a japán Hiromi, akinek tizedik, Spark címû lemeze ugyanolyan eleven és vibráló, mint az azt ihletô isteni „szikra”. A sokszínû, sodró lendületû, mégis játékos zongoristahölgy már-már rockzenébe hajló új anyagát is 2011-ben alakult Trio Projektjével rögzítette, amiben a dobok mögött a Totóból megismert Simon Phillips, hathúros basszusgitáron pedig a New York-i jazzszcéna kipróbált sessionzenésze, Anthony Jackson nyújt méltó kíséretet a fiatal tehetségnek.

Indul az évad

Történelemórák a szabadságról

Budapest Varsóban, Varsó Budapesten S zöveg : Orbán Györgyi

A 60 évvel ezelôtti magyar forradalomra és a poznani felkelésre emlékezés jegyében a két ország 2016-ot a Szolidaritás évének nyilvánította. Az ôszi kulturális programokban, köztük a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon Lengyelország a kiemelt vendég. Az eseményeken a képzômûvészet és a zene kap elsôdleges szerepet.

Indul az évad

Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta, a Ludwig Kortárs Mûvészeti Múzeumban a lengyel sorozat budapesti nyitányaként két kiállítás is nyílik. Az elsô szeptember 30án Vadnyugat címmel a Wroclawi Kortárs Múzeum anyagából, és a lengyel avantgárdot mutatja be. A tárlat azt bizonyítja, hogy sok fontos mûvészeti irányzat indult Wroclawból, és nemcsak a képzômûvészetben, hanem a filmben is, gondoljunk csak Andrzej Wajda 1958-as Hamu és gyémánt címû munkájára, a színházmûvészetben Grotowski mûködésére. A Lumu második emeletén pedig Fiatal Lengyelország címmel a mai lengyel fiatalok életét, gondolkodásmódját mutatják be több mûvészeti ágon (képzômûvészet, fotó, zene) keresztül. Ezzel párhuzamosan a Lengyel Intézethez tartozó Platán Galériában öt kortárs fiatal képzômûvész kiállítása látható. A hagyományos Art Marketen, a Millenárison október 7. és 23. között Lengyelország lesz a fôvendég. Öt varsói galéria mutatkozik be: az Apteka Sztuki, a Czutosc, a Leto, a Propaganda és a Starter. A Budapest Music Centerben (BMC) Macjej Masecki zongorista, a legkreatívabb kortárs zenész ad szólóestet október 13-án, ezen újraértelmezi, rétegekre bontja Mozart és Chopin zenéjét. Az októberi CAFe nagyrészt Krzysztof Penderecki, a világhírû lengyel alkotó munkásságának jegyében telik. A zeneszerzô mûvei hangzanak el a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok, a Zeneakadémián a Concerto Budapest elôadásában. A BMCben október 18-án találkozást szerveznek Pendereckivel, róla szóló filmet vetítenek. A Lengyel Intézetben plakátmûvészeti

gyûjteményt mutatnak be. Ezek a poszterek a Penderecki-mûvek koncertjeire készültek és a vele való találkozókra invitáltak. A Lengyel Intézetben a Történelemórák a szabadságról címû sorozatban 1956-ról szóló elôadások és filmvetítések lesznek. Megrendezik Poznan – Budapest ’56 címmel a fiatal számítógépes programozók versenyét: 48 órán belül számítógépes játékot kell elkészíteniük. Lengyel formatervezôk vesznek részt a Design Hét Budapest rendezvényen, és kiállításuk is lesz az intézetben szeptember végén. Közös könyvbemutatót rendeznek a magyar kiadókkal, így bemutatják Mikolaj Lozinski Könyv címû munkáját az Európa Kiadó és Joanna Bator Szinte éjsötét címû könyvét a Magvetô gondozásában.

A lengyelországi magyar kulturális évad 150 programmal egészen 2017 végéig tart. A budapesti Lengyel Intézet is számtalan eseményt szervez a magyar fôvárosban, hogy a magyar közönség még jobban megismerhesse a kortárs lengyel kultúrát és bepillanthasson az Európa Kulturális Fôvárosa 2016 wroclawi programjaiba.

November második hétvégéjén ismét lesz Polska Jazz, és a közremûködôk, köztük Wojtek Mazolewski basszusgitáros, nagybôgôs, aki tavaly nagy sikerrel szerepelt Budapesten, fellép az újjászervezôdött Szegedi Jazz Napok programján is. Mazolewski az a mûvész, aki újraértelmezte a jazzt, és kinyitotta a mûfajt a fiatal közönség felé.

City Guide

City Guide Volt, van és lesz. A magazin elején bemutatott Ferenc- és Józsefvárosban voltak prosperáló gyárak, a polgári Budapestet idézô, a jelenben is sikeres ipari objektumok, amelyek némelyike kulturális intézményként mûködik. Vannak lakóházak, amelyek kortárs mûvészeti vagy gasztronómiai programoknak adnak helyet, arénák, amelyekben sportolni lehet. Lesznek, amelyek a tudományt, a bölcsészeti kutatásokat fogadják be. Budapest folyamatosan megújul, a most premier plánba helyezett VIII. és IX. kerület régi, mai és jövôbeli történeteket egyaránt kínál. Például a világhíres Zwack dinasztia és a gyógylikôr meséjét, a nyárra megnyíló 21. századi operaközpontét, amelyet egy 1885-ben épült üzemcsarnokban alakítanak ki.

} 170 éves a Budapest–Vác közötti vasútvonal

Önkéntes tûzoltózenekar köszöntötte az évfordulót a Nyugati pályaudvaron

City Guide

Kulturális bázis a rozsdaövezetben F otó : Magyar Állami Operaház

Eldördült a startpisztoly: a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház teljes tevékenységének hátteret adó Eiffel Mûhelyház építése 2017 nyarára készülhet el. A csaknem 15 milliárd forint összköltségû beruházás a mûvészi hozadékon túl megalapozza az Andrássy úti Ybl-palota várva várt korszerûsítését is.

Magyarország legnagyobb színháza, az Magyar Állami Operaház öt különbözô fôvárosi helyen bérel próbatermeket. „Valójában egyik sem felel meg a célnak, méreteik nem azonosak az Ybl-palota és az Erkel Színház színpadáéval, nincs bennük technika, súgólyuk, öltözô, akusztikailag szerények, néhol oszlopokat kell kerülgetni a tér közepén stb.” – mondja Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház fôigazgatója, hozzátéve: – Minden fôvárosi és megyei színháznak van, de vajon volt-e valaha saját kamaraszínháza a Magyar Állami Operaháznak, ahol egyrészt a – nem jelentéktelen méretû – kamaraopera-irodalmat játszhatta volna, másfelôl pedig bemutathatta volna azon ritkaságokat, amelyeket sehol a világon nem lehet szériában ezres-kétezres nézôterek elôtt játszani, mégis értéket képviselnek?”

Eiffel és a valóság

A Kôbányai út és a Hungária körút metszetében álló húszhektáros, 130 éve a Magyar Államvasút számára létesült mûhelykomplexum fô ékessége az ún. Eiffel-csarnok. Budapest legnagyobb ipari mûemlék épületében alakítják ki mindazt, ami

4,7 km-re (az Operaházban) és 2,5 kilométerre (az Erkelben) hiányzik: próbatermeket, gyártómûhelyeket, raktárcentrumot és kamaraszínházat. „A legendákat becsülni kell” – véli a fôigazgató, de elismeri: az Eiffel-csarnok néven rögzült öthajós épület terveit nem Eiffel, hanem a vele többször együttmûködô nagy magyar vasszerkezeti mérnök, a világ legszerényebb embere, Feketeházy János alkotta. Miként annyi mindent a Keleti pályaudvar és az Operaház tetôszerkezetétôl az esztergom-párkányi Mária Valéria hídon, a komáromi, szegedi és szolnoki hidakon át a fômûig, a budapesti Szabadság hídig, ahol lefelejtették a nevét az emléktábláról. Ezúttal nem hallgatják el: „E kiváló felvidéki magyarnak születése 175. évfordulóján, 2017. május 16-án állítunk emléket – jelenti ki a fôigazgató. – A Feketeházy-üvegterem mutatja majd a magyar vasút Fômûhelyének százéves múltját. Az egyszerre akár 96 darab 424-es óriás

City Guide gôzmozdonyt is javítani képes vasszegecselt csarnok egy idôben akár háromezer munkásnak is adott feladatot. A jövôben e napon minden évben tárt kapukkal várjuk a mérnökhallgatókat tudásszerzésre és mûvészi élményre is. Az Eiffel-csarnok nevét, minthogy már leválaszthatatlan, megtartjuk.” Nemcsak a kamaraszínházat, a saját raktárt is nélkülözik az „ikrek”. Az Eiffel-csarnokban és az idôközben szintén mûemléki védettség alá vont két oldalcsarnokban ellenben elférhet az Opera tízmilliárdos ingóvagyona, a produkciós kincsek. „Vállalom, hogy megígérem, különben tartani se tudnánk: 2017. június 18-án egy soha nem hallott Mozart-operával megnyílik az Eiffel Mûhelyháznak Bánffy Miklósról, az Opera legfontosabb intendánsáról elnevezett színházterme. Június 24-én pedig Donizetti operájának, a Roberto Devereux-nek a Bánffy Színházterembôl kivetített produkciójával, Edita Gruberova fôszereplésével átadjuk a háromhektáros parkot is, amely az ugyanekkora csarnokrendszert övezi – jelentôs részben a köz használatára” – jelenti ki Ókovács Szilveszter.

Mi lesz a mûhelyházban?

Elôször is próbacentrum: egyszerre több produkció próbái folyhatnak a két szeparált, színpadokkal méretazonos teremben (Hevesi Sándor és Bánffy), a zeneteremben (Fricsay Ferenc) pedig énekkari vagy zenekari próba tartható ezalatt. Következésképp az Operaház kiürülô tereiben nagy balett-terem létesül (Campilli) és egy további háziszínpad (Nádasdy Kálmán) nyílik az irodák és egyéni gyakorlószobák mellett. Az Eiffel gyártóbázison 7 régi és 2 új üzem mûködhet vadonatúj gépekkel, eszközökkel. Az új, hatalmas festôterem a világhírû Oláh Gusztávról kapja a nevét. Modern raktárrendszert alakítanak ki, oktató- és gyakorlóhelyet: a gyártó üzemek mûvészeinek, munkatársainak gyakorlati képzése történhet itt – hiszen hiányszakmákról, máskülönben eltûnô tudásról van szó.

A Radnai Miklósról elnevezett épületben mûködik majd az Opera nemzetközi énekstúdiója, továbbá az Opera Zeneiskola, ahol zenekari és énekkari mûvészek oktathatnak növendékeket, valamint gyakorolhatják operai szólamaikat. Lesz látogatóközpont, jelmez- és kellékkölcsönzô: az intézmény mintegy 400 ezer értékes kosztümöt ôriz. Az aulában különleges étterem üzemel majd egy Eiffel korabeli teakfa vasúti étkezôkocsiban. A mûhelyház színházterme ezer négyzetméteres rendezvényhelyszínné alakítható, háromhektáros parkjában játszótér és szökôkút készül az utcabútorok mellé, sôt, a nagy belsô távolságok miatt Bubi-állomást is terveznek. „Budapest, illetve Kôbánya testérôl tûnni kezd egy barna seb” – állítja Ókovács Szilveszter.

City Guide

Zwack Unicum

Az üvegbe zárt történelem F otó :

zwackunicum.hu

A magyar gasztronómia világkülönlegességeinek sorából a tokaji borok, a szegedi paprika, a gulyás mellett nem maradhatnak ki a jó „szíverôsítôk”, vagy „kontyalávalók”. Évszázados hagyományokat ôrizhet egy-egy gyümölcspárlat vagy gyógynövénylikôr. császár és magyar király. A történet ugyanis innen indult: a családi legendárium szerint dr. Zwack, a császári udvar orvosa egy korty maga készítette likôrt kínált az uralkodónak, hogy segítse emésztését. II. József megkóstolta és felkiáltott: „Dr. Zwack, das ist ein Unikum!”. Innen ered a különleges ital neve. A doktor leszármazottja, Zwack József 1840ben alapította meg pesti gyárát.

Zwack József Császári és Királyi udvari szállító emblémája a századelôn készült likôrösüvegen

Dr. Zwack, das ist ein Unikum!

A világ mintegy 30 országában jelenlévô különleges gyógynövénylikôr, a Zwack Unicum körül rengeteg a titok, pontos receptúráját a családtagok több mint két évszázada szigorúan ôrzik. Állítják, hogy aki 2016-ban Unicumot kortyol, ugyanazt az ízt érezheti, mint 1790-ben II. József osztrák

Hogy mi is az egész vállalkozás alapja, a titokzatos nedû? „Az Unicum több mint 40 féle gyógy- és fûszernövénybôl készül, amelyeket öt kontinensrôl szerezünk be. Jelentôs részük a Kárpát-medencébôl származik, de Marokkóból, Kínából, Indiából, Srí Lankából, Indonéziából, Nigériából, Amerikából és Ausztráliából is hozunk értékes alapanyagot” – árulta el a Budapest’s Finestnek Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. Igazgatóság elnöke, a család hatodik generációjának tagja. „Azt gondolom, hazánkban egyedülálló, hogy a mai napig csak a családunk tagjai ismerik az Unicum teljes receptjét, és vannak olyan gyógynövények, amelyeket még ma is kézzel mérünk ki, egyes esetekben ezt közvetlenül az édesanyám végzi. Az Unicum 40 százalékos alkoholfokú ital az egyetlen olyan gyógynövénylikôr, amely kivonatolást és desztillálást is magába foglaló eljárással készül, gyógynövények és fûszerek, felhasználásával.

City Guide

A fûszerek meghatározott arányú keverékét egy, a család által Olaszországban készített, az „Unicum szívének” nevezett speciális eleggyel egészítik ki, ennek összetevôit pedig csak a család tagjai ismerik. Ezt követôen több hónapon át érlelik a hatalmas, a gyár pincéjében látható régi tölgyfa hordókban, mielôtt a jellegzetes, gömbölyû üvegekbe töltik az italt. 1790 óta a mai napig az eredeti családi recept alapján készül az Unicum és mindenben igyekeznek az eredeti technológiát alkalmazni. „A császári udvarban kidolgozott recept sikerére alapozva generációk alatt jól mûködô és sikeres cég épült ki. Az azóta eltelt idôben volt, hogy menekülnünk kellett, volt, hogy nulláról kezdtünk mindent újra, de az Unicum csak Unicum maradt…” – idézi fel Zwack Sándor.

A világ és Amerika meghódítása

Zwack Józsefnek, a Zwack gyár alapítójának alapelve az volt, hogy az italokat ne esszenciákból, hanem csak természetes alapanyagokból készítsék. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején, már 1895-ben megkapta a nagy rangot jelentô Császári és Királyi Udvari Szállító címet, és több mint 200 termékével a világ egyik legjelentôsebb likôr- és szeszesital-gyártójává vált a cég. Zwack József elvét vitte tovább fia, Lajos is, miután 1886-ban csatlakozott a vállalathoz, majd késôbb az ô gyermekei, János és Béla is a családi hagyományokat követték. A testvérek ellentétes személyiségük és olykor viharos kapcsolatuk ellenére is (hiszen gyakran beszélô viszonyban sem voltak) nagyszerûen kiegészítették egymást a munkában, a közös célért dolgoztak: hogy még jobban felvirágoztassák a likôrgyárat és nemzetközi elismertséget szerezzenek a gyomorkeserûnek. A húszas évek végén, – harmincas évek elején a gazdasági válság ideje alatt a veszteségek kompenzálására és a gyártási kapacitások kihasználására a

vállalat izzólámpák és fénycsövek gyártásába kezdett, melyek a hazai piacon is megjelentek, Budapest utcáit és tereit az Unicum neonreklámjaival megvilágítva.

Pachl Viktor világhírûvé vált Zwack Unicum plakátja 1905–1909 körül A gyár múzeuma több évszázadnyi emlékanyagot ôriz

City Guide

1933-ban szerzôdést kötöttek a New York-i Kraus Brothers & Companyval és megkezdôdhetett az Unicum amerikai forgalmazása: a magyar ital meghódította a tengerentúlt. A kézi gyártású, különleges jellegzetes formájú palackok bejárták a világot, a terméket színes, ötletes hirdetésekkel reklámozták, köztük az ikonikussá vált vizes emberrel, akinek alakja az évtizedek során számtalan alkalommal felbukkant a magyar közéletben anekdota, gúnyrajz, politikai karikatúra formájában.

Háború alatt és után – a hamis Unicum

Zwack János – fiát, Pétert elôreküldve – kalandos úton, határokon átszökve, olajoshordó alatt megbújva hagyta el az országot, hogy Amerikába emigráljon. A titkos családi receptet a kabátzsebébe rejtve kimenekítette. Béla és felesége úgy döntöttek, hogy itthon maradnak. Bélát munkásként alkalmazták a Zwack gyárban, ahol az Unicum gyártását felügyelte. Az Unicum eredeti receptjét természetesen nem árulta el, egy hamis receptet adott át – így az állami gyár évtizedeken keresztül nem az igazi italt forgalmazta. Zwack Bélát késôbb feleségével együtt vidékre deportálták, mint oly sok más „osztályidegent” abban az idôben. Az ötvenes évek közepén aztán sikerült Olaszországba emigrálniuk, ahol rövidesen megkezdôdött az igazi Unicum gyártása. Zwack János az Egyesült Államokba érkezése után szerzett tudomást arról, hogy az államosított vállalat Budapestrôl még mindig Zwack név alatt exportálja az USA-ba termékeit, legfôképpen az Unicumot, korábbi amerikai partnerük, a Kraus Brothers cég segítségével. Ezért precedensértékû pert indított az amerikai cég és az akkori kommunista magyar állam ellen, hogy visszaszerezze, megôrizze a családi védjegyeket a Zwack és az Unicum név használatának megakadályozására. A per megA Zwack gyár nyerését azonban nem érhette bemutatótermében a cég meg, mivel 1958-ban – különös minden terméke kapható

módon testvérével, Bélával csaknem azonos idôben, mindössze két hét különbséggel – elhunyt. Az ötvenes-hatvanas években az ötödik generációt képviselô Zwack Péter eltökélten dolgozott annak érdekében, hogy a Zwack név fennmaradjon az Amerikai Egyesült Államokban. Ennek érdekében szerzôdést kötött a Jim Beam céggel, hogy a cég Zwack névvel gyártson és forgalmazzon gint, vodkát és slivovitzot. Nagynevû vállalatoknál dolgozott, saját borimportôr cége volt, lépcsôfokról lépcsôfokra haladva, folyamatosan tanulva ismerte meg a szakma (bor- és likôrgyártás és -kereskedés) fortélyait. A szakmai elhivatottság mellett sohasem feledkezett meg magyar gyökereirôl, a Zwack család életében mindig is fontos társadalmi szerepvállalásról: 1956-ban Zwack Péter kezdeményezésére Eckhardt Tiborral közösen megalapították a First Aid for Hungary alapítványt, amelynek elnökéül a volt amerikai elnököt, Herbert Hoovert, társelnökként pedig Sargent Shrivert, a késôbbi elnök, John F. Kennedy sógorát kérték fel. Egy év alatt több mint 120 ezer dollárt sikerült gyûjtenie az 1956-os forradalom magyar menekültjei javára. 1970-ben visszatért Európába, Olaszországba, hogy felügyelje a Zwack Unicum gyártását és marketingjét. Itt ismerte meg második feleségét, Anne-t. Gyermekeik, Sándor és Izabella a Zwack Társaság jelenlegi irányítói.

Családi kézben a gyár

Zwack Péter 1987-ben tért haza Budapestre. Rövidesen végre ismét az eredeti recept alapján kezdôdhetett meg az Unicum gyártása. Zwack Pétert a rendszerváltás után kinevezték a demokratikus Magyar Köztársaság elsô amerikai nagykövetének Washingtonba. 1991-ben, visszatérve Magyarországra, a privatizáció keretében a Peter Zwack & Consorten HAG megvásárolta a Budapesti Likôripari Vállalatot, így Magyarország legnagyobb szeszesital-gyártójává és -forgalmazójává vált, több

mint 40%-os piaci részesedéssel. 1992 és 2008 között a Zwack Unicum Rt., majd Nyrt. elnöke volt. 2008-ban fia, Sándor vette át tôle a vezetést, azóta ô az igazgatóság elnöke, lánya, Izabella pedig az igazgatóság tagja. Zwack Péter a társaság elsô tiszteletbeli elnökeként aktívan részt vett a cég mindennapi életében, egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig.

A hatodik generáció

Sándor és testvére, Izabella elôdeiktôl örökölt szenvedéllyel és elkötelezettséggel irányítják a Zwack gyárat. Édesapjukhoz hasonlóan bejárva a világot, mérhetetlen szakmai tapasztalatokkal gazdagodva, friss lendülettel és ötletekkel öregbítik a Zwack nevet. Munkájuknak köszönhetô az egyik legújabb termék, az aszaltszilva-ágyon érlelt Unicum Szilva bevezetése, világszerte ismertté tétele. A Zwack gyárban évente hárommillió liter Unicum készül, 16-18 millió liter likôr, pálinka és egyéb szeszes ital kerül a cégtôl a boltokba. Az Unicum mögött nemcsak egy évszázadokon át ôrzött titkos recept áll, hanem egy céltudatos, egymás és a tradíciók iránt elkötelezett család, amelynek története nem ért véget egyetlen sikertermék készítésével. Jelenleg is dolgoznak egy újdonságon,

amelyrôl Zwack Sándor egyelôre nem árul el részleteket.

Zwack Sándor és Izabella a gyár pincéjében

A Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpontban részletesen megismerheti bárki e nagyszerû család históriáját, a történelemmel vívott küzdelmét, élni akarását és hazatérését. „Megértettem, hogy ez nem egy történet, hanem az én múltam és jövôm is. Megtaláltam a hazámat, a valahová tartozás érzését. Sokszor teszik fel a kérdést: Te valójában honnan származol? Ma már a válaszom: Innen, Budapestrôl, Tokajból, Magyarországról” – hangzik el Zwack Izabella gondolata a látogatóközpont túráján. (x)

1061 Budapest, Liszt Ferenc sqr 7

Reservation: +36 1 709 24 68 reservation@seasonsbistro.hu Open every day www.seasonsbistro.hu

City Guide

Gôzfelhôbe burkolózva Nosztalgikus utazások vasparipán S zöveg : Karcsay Ágnes

Idén harmincéves a vasúti nosztalgiaüzem Magyarországon. A Budapestre érkezô turistáknak számos lehetôségük van rá, hogy belekóstoljanak az 19. és 20. század klasszikus utazásainak hangulatába. A méretét tekintve Közép-Európában egyedülállónak számító Magyar Vasúttörténeti Parkban igazi jármûmatuzsálemekkel találkozhatnak a látogatók. Akik pedig mozgásban szeretnék megcsodálni az elmúlt korok luxusát ôrzô nosztalgiaszerelvényeket, megannyi izgalmas lehetôség közül válogathatnak.

City Guide

A Magyar Vasúttörténeti Park

la építtetett Pioneer nevû luxus vasúti kocsi párnás ülôhelyeit éjszakára fekvôhellyé lehetett alakítani, az utasok kívánságait hálókocsi-kalauzok lesték. Nagelmackers nagy álma, az Európát átszelô Orient expressz 1883 júniusában indult el Párizsból Konstantinápolyba. A keleti „villámvonat” meghódította Európát, ám az elsô világháború véget vetett tündöklésének, és utódjáratai már csak árnyékai voltak az egykori szerelvénynek. A hajdani luxusvonat iránti nosztalgia életre keltéséhez hozzájárultak az Agatha Christie bûnügyi regényébôl – Gyilkosság az Orient Expresszen – készült mozi-, illetve tévéfilmek. Az elsô teljes nosztalgia Orient expressz 1982-ben gördült át Magyarországon. A svájci üzemeltetésû Venice Simplon-Orient-Express állomásai között pedig ma is ott szerepel Budapest, ahonnan idén októberben is indul-

A tizennégy hektárnyi területen száz évnél idôsebb jármûvek is akadnak, bár jó párnak a korából akár évtizedeket is letagadhatnánk. Schvéd Norbert, a Magyar ÁllamVasutak Zrt. (MÁV) és a Közlekedési Múzeum nosztalgia jármûveinek megôrzésével és üzemeltetésével foglalkozó MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezetôje szerint a parkban sorakozó dízel-, villamos- és gôzmozdonyoknak, valamint személy- és teherkocsiknak nemcsak egyedi a történetük, de némelyiknek milliárdos az eszmei értéke. A 2000-ben nyílt park legnépszerûbb látnivalói közé tartozik a Magyarországon található legnagyobb teljesítményû mûködô gôzmozdony, amelyet nemrég a magyarországi vasúti forgalom elindulásának 170. évfordulóját ünneplô váci kirándulásra is felfûtöttek.

A kertet körbejáró, népszerû kisvasutat a klasszikus mozdonytípusok mûködô, miniatûr másai vontatják. A park jármûállományának legizgalmasabb darabja az az 1912-es gyártású favázas, teakfa burkolatú étkezôkocsi, amely annak idején az eredeti Orient expresszben közlekedett. A vasúttörténészek szerint az egész világon a legkorhûbb állapotban megmaradt kocsi abból az idôszakból.

A keleti „villámvonat”, a legendás Orient expressz

Az Európa nyugati és keleti felét összekötô vasútvonalak egykori luxusvonatának fénykora az 1880-as évek végétôl az elsô világháború kitöréséig tartott. A Nyugat-Európa és Konstantinápoly közti elsô vasútvonal kiépülésével párhuzamosan, a belga Georges Nagelmackers 1872-ben, amerikai mintára szervezte meg az elsô európai háló- és étkezôkocsi-társaságot (CIWL) – idézte fel Schvéd Norbert. A vagyonos belgát megihletô hálókocsiminta George Pullman nevéhez fûzôdik: az álta-

nak járatok Londonba és Párizsba, két napon és egy éjszakán át felidézve a hajdani luxusutazások hangulatát.

Élmény – maga az utazás

A Budapestre érkezô turistáknak sok egyéb lehetôségük is van a klasszikus vonatos utazás élményének megtapasztalására. A MÁV Nosztalgia Kft. repertoárjában szereplô „gôzfelhôs” kirándulások során gôzmozdony vontatta szerelvényekkel lehet ellátogatni a Cuha-völgybe, a Dunakanyarba, vagy Pozsonyba. A téli szezonban rendkívül népszerûek a Bécsbe és 2016-tól már Prágába is induló adventi járatok. A nosztalgiavonatok 50-60, vagy akár 100 éves kocsikat is bekapcsolnak. Az Isonzó expressz nevû történelmi emlékvonat ötnapos utazást kínál Ausztrián keresztül Szlovéniába és Olaszországba, az elsô világháborús frontok déli szakaszára. „Ez sok-

City Guide

kal több, mint egy köznapi vasúti utazás. Nem az a cél, hogy A-ból B-be eljussunk, hanem, hogy élménnyé tegyük magát az utat” – hangsúlyozta Schvéd Norbert. „Menet közben történészek tartanak elôadásokat, hagyományôrzô katonák mutatnak be korhû fegyvereket, autentikus katonadalok csendülnek fel. Az utasok idegenvezetéssel járják be a katonai temetôket, emlékhelyeket, múzeumokat és lövészárokrendszereket. A MÁV Nosztalgia Kft. a vasúti luxusutazásokra specializálódott Golden Eagle Luxury Trains nevû angol céggel együttmûködve Teheránba is indít Budapestrôl luxusvonatot. A Golden Eagle Danube Express a kalandra és luxusra egyaránt vágyó utazókat célozza meg. A Deluxe hálófülkékben zuhany, toalett és alacsonyan elhelyezkedô ágyak vannak. Classic hálóhelyFotó © MÁV Zrt.

ként pedig az 1950-es években gyártott – és egykor a magyar kormányzati flotta részét képezô – szalonkocsik szolgálnak. A csaknem hétezer kilométeres iráni út gasztronómiai élménnyel is párosul. Reggelente lazackaviárt, pezsgôt és friss péksüteményt is kínáló svédasztalról lehet válogatni, ebédre és vacsorára három, négy, vagy akár öt fogás is kerülhet az asztalra.

A konyhai személyzet mindig friss alapanyagokból dolgozik, ami azt jelenti, hogy az adott földrajzi terület gasztronómiai kultúrája is visszaköszön a tányérokon” – részletezte Schvéd Norbert. A döntôen ausztrál, angol és észak-amerikai utazókat vonzó száguldó „butikhotelben” kézmûves söröket és magyar borokat szolgálnak fel – szinte minden nagyobb pincészet és díjnyertes borász terméke megtalálható a kínálatban. A bárkocsiban tánctér, élô zongora-, hárfajáték, vagy jazzmuzsika várja az utazókat. A Golden Eagle Danube Express éjszaka közlekedik, napközben különbözô programokon – városnézés – lehet részt venni. A vonat népszerûségét jelzi, hogy érdemes minimum hat hónappal az indulás elôtt helyet foglalni rá.

Kiváló ételek és kitûnô borok – felejthetetlen órák

A MÁV Nosztalgia Kft. évente 2-3 alkalommal Gyertyafény expresszeket is indít, általában Valentin-naphoz és nônaphoz, illetve Márton-naphoz idôzítve. A november 11-i Márton-napi expresszen, amely a Duna pesti oldalán a festôi Nagymarosig és vissza zakatol, természetesen libás finomságokat szolgálnak fel, például libacombot sütôtökös rakott burgonyával és almás párolt káposztával vagy libamellet gesztenyés-vadgombás raguval, burgonyatortával. Az ínycsiklandó fogások mellé pedig újbor csurran a poharakba. A romantikus idôutazást ígérô luxusszerelvény minden étkezôkocsijában külön személyzet szolgálja fel az elôre megrendelhetô háromfogásos ételsort. „Külföldön nem nagyon találkozni ilyen vonattípussal. Rengetegen jönnek valamilyen évfordulót ünnepelni” – mondta Schvéd Norbert, hozzátéve, hogy a megrendelô kérésére élôzenével, pezsgôvel és ajándékokkal teszik még felejthetetlenebbé az élményt.

www.mavnosztalgia.hu MÁV Nosztalgia

City Guide

Kimcsi, K-pop és komoly zene Dél-Koreából S zöveg : Orbán Györgyi • F otó : Koreai Kulturális Központ

2012-ben nyílt meg Budapesten a Koreai Kulturális Központ. Itt bárki elsajátíthatja a koreai nyelvet, megismerheti a magas szintû hagyományos koreai mûvészeteket a taekwondón, a tradicionális táncon, a gasztronómián, a játékokon és a népmûvészeten keresztül a modern popkultúráig. Kim Jae Hwan, a Koreai Kulturális Központ igazgatója mindezt számokkal is igazolja: két éve 20 ezer látogatójuk volt, tavaly 33 ezren jöttek a programokra, idén 40 ezer érdeklôdôre számítanak, és ezért sok mindent meg is tesznek. A központ elôször rendezi meg Budapesten a Koreai - Magyar Klasszikus Zenei Fesztivált szeptember 13. és 22. között. Nyitásként a Zeneakadémia Nagytermében a Budafoki Dohnányi Zenekar lép fel Werner Gábor vezényletével Yunah Lee szoprán és Jaeheui Kwon tenor közremûködésével. A programon Puccini, Lehár, Mascagni és Cilea mûvei szerepelnek. A következô napok fellépôi között van Kelemen Barnabás hegedûmûvész, Meláth Andrea mezzoszoprán, Somodari Péter csellista, akik koreai társaikkal Kodály, Liszt, Schubert, Isang Yun és Stravinsky mûveit szólaltatják meg. A Koreai Nemzeti Énekkar most ad elôször koncertet Budapesten, a MOM Kulturális Központban. A kórus repertoárján Palestrinától a koreai zsoltárokon át Anton Brucknerig szerepelnek dalok.

}

Dél-Korea az ôsi kultúra és a modern világ különleges elegye. A fôváros, Szöul 10 milliós nagyváros égbe szökô felhôkarcolókkal, elegáns klubokkal, bevásárlóközpontokkal és a világ egyik legszínvonalasabb infrastruktúrájával. Izgalmas turisztikai-kulturális attrakció Kjongdzsu (Gyeongju), amely évezredekig volt az ország fôvárosa, ma pedig a világ egyik legnagyobb, az UNESCO világörökségi listáján szereplô szabadtéri múzeuma: ôsi templomokkal, palotákkal, pagodákkal, síremlékekkel.

Fesztivál; a központban filmklub is mûködik. Ma már nemcsak a nyugati fiatalok között hódit a K-Pop, vagyis a koreai popzene és az ezzel a zenével készített film, amely átvette a vezetést a J-Poptól, a japán popzenétôl a délkelet-ázsiai és a távol-keleti térség országaiban. A mûfajnak egyre nagyobb rajongói tábora van az Egyesült Államokban és Magyarországon is az internet közvetítésével. Az opera és a színház követi a modern irányzatokat, de él a hagyományos panszori, a népi opera is, az énekbeszéd, amikor egy vagy két ember dob kíséretében váltogatott hanglejtéssel elmond egy történetet. Ami a táncot illeti, három éve mûködik a koreai intézet keretében egy koreai hagyományôrzô táncegyüttest magyarok alkotják, mintegy huszan, rendszeresen jön hozzájuk koreai mester.

Ami a klasszikus zenei viszonyt illeti, An Ik Te (Ahn Eak Tai), az egyik legnevesebb zeneszerzô Kodály Zoltán tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián 1938 és 1941 között, fölfigyelt rá Bartók Béla és Dohnányi Ernô is. An Ik Te komponálta a koreai himnuszt, ami merôben szokatlan, mert Ázsiában a nemzeteknek nincs himnuszuk. A Magyar–Koreai Társaság 2012-ben An Ik Te emlékére szobrot állított a Városligetben. A koreai Liszt Ferenc Társaság élô kapcsolatokat ápol a magyar komolyzenei élettel: a Zeneakadémiával évente szerveznek mûvészcsereprogramot, a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezetésével többször járt Koreában.

A központban a koreai gasztronómiával is megismerkedhet a látogató, tanfolyamokat szerveznek, ahol a résztvevôk megtanulják például az egyik legismertebb koreai étel, a kimcsi (erjesztett zöldségek gyömbérrel, fokhagymával, csilivel) elkészítését. Évente az Észak-Csolla (Jeolla) tartomány fôvárosában, Csonjuban

Ugyancsak ôsszel a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezetésével közösen koncertezik Pek Kun U (Paik Kun Woo) zongoramûvésszel, aki a New York-i Juilliard Akadémián tanult, Londonban Kabos Ilonka volt a tanára. Unszuk Csin (Unsuk Chin), a Berlinben élô zeneszerzônô Ligeti György tanítványa volt. Zenéjére Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetôje koreografált darabot 2014-ben. Koreában máig jellemzô, hogy a szülôk és a tanárok nagy múltú mûvészeti egyetemekre igyekeznek beíratni az ifjakat, és így vált Magyarország, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem is kedvelt célponttá a koreai klasszikus zenei tehetségek körében. A kulturális központ novemberben rendezi meg a 9. koreai filmfesztivált Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. A koreai filmek ott vannak a magyar szakmai seregszemléken is, mint a Titanic és a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm

(Jeonju) megrendezik a koreai ízek nemzetközi fôzôshow-ját, amelyen idén már magyarok is részt vesznek. Csonjut nevezik a koreai ételek fôvárosának, még kreatív kulináris intézettel is büszkélkedhet.

City Guide

Nemzetközi Zenei Verseny Budapesten Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny 2016. szeptember 2–11.

Zeneakadémia

A Filharmónia Magyarország szeptember 2. és 11. között rendezi meg a nagy hagyományú Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. 2016-ban 14. alkalommal kerül sor Liszt-versenyre, Liszt Ferenc születésének 205., halálának 130. évfordulójának alkalmából. A 42 000 euró összértékû díjak között közönségdíjat is átadnak. A rangos nemzetközi verseny magas nemzetközi elismertséggel bír, a Zenei Versenyek Világszövetségének alapító tagjaként rendszeresen együttmûködik Európa más rangos Liszt-versenyeivel (Utrecht, Weimar). A verseny – amelynek a Zeneakadémia ad helyet – négy fordulóból áll: válogató, elôdöntô, középdöntô és döntô. Az igényes versenyanyagot rendhagyó módon nehézzé teszi, hogy a résztvevôknek mindhárom nagy Liszt-versenymûbôl (Esz-dúr zongoraverseny, A-dúr zongoraverseny, Haláltánc) fel kell készülniük a zenekari döntôre. A magyar kormány által biztosított támogatásból megrendezendô megmérettetés zsûrijébe olyan neves mûvészek kaptak meghívást, mint Kurtág György díszelnök, Pek Kun U (Dél-Korea, elnök, portréja a bal oldalon fent), Michel Béroff (Franciaország), Frankl Péter és Leslie Howard (Nagy-Britannia), Cyprien Katsaris (Franciaország/Ciprus), Dráfi Kálmán, Kovács János, Mácsai János, Mocsári Károly. Kocsis Zoltán a szerkesztôség elnökeként vesz részt a munkában. A Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny kísérôprogramja a Zongorakarnevál, amely izgalmas és különleges módon helyezi középpontba a verseny hangszerét. A Filharmónia Magyarország és a Terézvárosi Önkormányzat szeptember 2. és 4. között ingyenes programokkal várja az érdeklôdôket a Liszt Ferenc téren. Rövid ízelítô: streetpianók, séta Liszt nyomában, zongoraobjektek – kiállítás, kocsmakvíz, matiné gyerekeknek Balog József zongoramûvésszel és Lakner Tamás zenepedagógussal, esti koncert a Virtuózokkal, videóinstalláció. Még több információ: www.zeneiversenyek.hu

Megvillantják oroszlánkörmeiket A Concerto Budapest hangversenye 2016. szeptember 30.

Zeneakadémia

Három fiatal muzsikus lép fel szeptember 30-án a gyönyörû és híres budapesti Zeneakadémián, mind a hárman megmutatták már oroszlánkörmeiket. Jóllehet, papírforma szerint még egyikük sem kész mûvész, tehetségük alapján azonban már szinte igen. Pusker Júlia (hegedû), Devich Gergely (cselló), Balogh Ádám (zongora) Beethoven Hármasversenyét szólaltatja meg. Egy fôherceg és két profi udvari muzsikus – az életrajzi hagyomány szerint Beethoven erre az egyedi mûvészi fölállásra komponálta Hármasversenyét, amelynek zongoraszólamát fenséges tanítványának, az ifjú Rudolf fôhercegnek szánta. Ez mindenesetre magyarázatul szolgálhat arra, miért is követel a mû hallhatóan többet a hegedû- és a csellószóló elôadójától, mint a zongoristától. A hegedûs ezúttal a nagytehetségû Pusker Júlia, míg a csellista a még mindig csupán 18 esztendôs Devich Gergely lesz, aki nemzetközi versenysikerek mellett egy Junior Príma-díjjal is büszkélkedhet. A hangverseny második részében a Münchenbôl visszatérô zenekar Bartók Concertóját játssza, a zeneigazgató, Keller András vezényletével.

Fotó © HBO

PROGRAM

SAROK

City Guide

A Macskák nem öregszenek

Ikerkiállítások a Mûcsarnokban

A klasszikus musical angol sztárelôadókkal 2016. november 17–19.

Szervátiusz Jenô és Tibor retrospektív életmûkiállítás SYMA Csarnok

PROGRAM

SAROK

Mûcsarnok

A városligeti Mûcsarnok reprezentatív szoborcsarnokában és idekapcsolódó termeiben csaknem 130 alkotáson keresztül ismerheti meg a közönség a Kolozsvárott született Szervátiusz Jenô és Szervátiusz Tibor munkásságát. Apa és fia életmûvének retrospektív igényû bemutatója október 16-ig látható.

Legyenek angol vagy magyar macskák, a bajszos-karmos jószágok a színpadon nem öregszenek. A T. S. Eliot Macskák könyvébôl és Andrew Lloyd Webber fantasztikus muzsikájával készült musical elôadásainak száma Londonban és Budapesten egyaránt csúcsokat dönt. A híres rendezô Trevor Nunn, Gillian Lynne koreográfus és a díszlet- és jelmeztervezô John Napier mágikus elôadását, a Cats-et 1981 tavasza óta – tehát 35 éve – csak Londonban majdnem 9 ezerszer játszották. A Brodway és a West End egyik leghosszabb ideje futó és legsikeresebb show-jának világturnéja már több mint 300 városban varázsolta el a közönséget szerte a világon. November 17–18–19-én a budapesti közönség is megismerheti a Syma Csarnokban az angol mûvészeket. A világhírû elôadást eddig több mint 50 millió ember látta, 26 országban mutatták be és szövegét 10 nyelvre fordították le.

2016. október 16-ig

Fotó © K.GY.

A leghíresebb színpadi elôadók közül sokan a Macskák egy-egy szerepével indították sikereiket. Például Elaine Paige (Grizabella), Wayne Sleep (Mungojerrie), Bonnie Langford (Rumpleteazer), Sarah Brightman (Jemima), Rosemarie Ford (Bombalurina és Grizabella). Az utazó társulat a londoni Palladium színházban is megfordult 2014-ben, ahol Nicole Scherzinger játszotta Grizabella szerepét, alakítása kiugró állomása az énekesnô nemzetközi karrierjének. Az elôadás szövege magyar fordításban is látható lesz a színpad két oldalán elhelyezett kivetítôkön, megduplázva az élményt, amelyet T. S. Elliot gyönyörû versei jelentenek. A pesti Macskák 1983 óta kápráztatja el a közönséget. Októberben kilenc alkalommal adja a Madách Színház a már háromszor felújított darabot, amelyet több mint 1 millió hatszázezer nézô látott.

Szervátiusz Jenô és Tibor munkái számos európai nagyvárosban megfordultak már, igazán jelentôs, átfogó bemutatásukra azonban évtizedek óta nem volt példa. A mostani kiállítás ilyen értelemben minden korábbinál komplexebbnek ígérkezik. Egyrészt lehetôségünk lesz megismerkedni Szervátiusz Tibor legutóbbi alkotásaival, másrészt a Kolozsváron és budapesti közgyûjteményekben lévô mûvek most lesznek elôször együtt láthatók. A kiállítás megnyitóján jelen lesz az aznap 86. születésnapját ünneplô Szervátiusz Tibor. A Mûcsarnokban bemutatják a Kolozsvári Mûvészeti Múzeumban ôrzött Szervátiusz Jenô-szobrokat éppúgy, mint Szervátiusz Tibor monumentális munkáit: így a Magyar Nemzeti Galériában lévô fômûvét, a Tüzes trónon címet viselô monumentális Dózsa-szobrot és a ritkán látható több mint 4 méteres Kolozsvári Krisztust is. A tárlattal párhuzamosan egy másik anyag Ágak/Természetmûvészet – Változatok címmel arra figyelmeztet, hogy hypertechnológiákkal áthatott korunkban is alapvetôen a természet és az ökoszisztéma részei vagyunk. A szintén október közepéig látható mûvek inspirálója és kerete a természet, a földön – és földben – létezô élet, a folytonos kapcsolat ember és környezete között. www.mucsarnok.hu

Magyar nyelvû lektorálás } Szôdy Macó Fordítás / idegen nyelvû lektorálás a nyomtatott kiadásokban } Csipke Zoltán Pál (angol), Kárpáti János (német)

Megjelenik évszakonként Felelôs kiadó } Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató } Monostori Diána Felelôs szerkesztô } Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô } Práczky István Fotómenedzsment } MitteComm Kft. Címlapfotó } Práczky István

Kiadó } BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon } +36 1 486 3300 e-mail } marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés } Sali Mária Hirdetésfevétel } hirdetes@budapestinfo.hu Telefon } +361 486 3309 Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest

Kulcs a városhoz Szabadság híd • Liberty Bridge Lánchíd • Chain Bridge

72h

7900 FT

4900 FT

9900 FT

A BUDAPEST CARD-DAL BUDAPEST CARD

• INGYENES tömegközlekedés • INGYENES belépés a Lukács Fürdőbe • INGYENES belépés 12 múzeum állandó kiállításaira • INGYENES részvétel 2 vezetett városnéző túrán • INGYENES nonstop értékmegőrző további jelentős kedvezmények közel 80 szolgáltató partnernél

ÚJ!

MÉG TÖBB ÉLMÉNY ÉS KEDVEZMÉNY Érvényes: 2016. április 1. – 2017. március 31.