Budapest's Finest 2018 nyár by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

FRIDA KAHLO nyeregben a elôször metropoliszban magyarországon

NYÁR | 2018

Változó várnegyed

Gasztrokalandok budapesten

Az ötcsillagos városkalauz

Ingyenes kiadvány

Budapest kapujában: dunakanyar

Fotó: © Csibi Szilvia

Fotó: © Wagner Csapó József

Köszöntô

A barátságos világváros A miénk Európa egyik legbiztonságosabb fôvárosa, gazdasága zakatol, kultúrája pezsgô, fekvése a Dunával és domborzatával káprázatos. Budapest a kontinens kellôs közepén fekszik, könnyen elérhetô bárhonnan, földön, vízen, levegôben egyaránt. A város elég nagy, de nem túl nagy – egy barátságos világváros. Gyönyörû, életerôs és eleven, hangulata különleges. Tele van növekedési potenciállal. Budapest és Magyarország egyre jobban tudja, hogy kicsoda és merre tart – identitása valóságos, világos, vonzó. Budapest lehet Európa olyan új csomópontja, amely kiemelkedô életminôséget biztosít a lakóinak és az idelátogatóknak. Otthona és motorja az innovációnak, folyamatosan vonzza a gazdaság szereplôit, megtermékenyítô fóruma a jövôrôl szóló tudományos, politikai gondolkodásnak, párbeszédnek, autentikus tere kulturális alkotások megszületésének és bemutatásának. Az a hely, ahol egyre több jelentôs nemzetközi eseménynek leszünk a házigazdái, ahová erôsödô egyetemeink mind több hazai és külföldi hallgatót vonzanak, ahol inspiráló, biztonságos és felhasználóbarát városi életet élhetünk. Akár csak pár napra, akár hosszabb idôre érkezik Budapestre, kívánom, hogy kellemes, maradandó élményekkel gazdagodjon.

Fürjes Balázs Budapestért és a Fôvárosi Agglomerációért Felelôs Államtitkár

Budapest Európa fûszere! Nyári számunk cikkeivel hívjuk kedves olvasóinkat a magyar fôváros és környezete legszebb pontjaira. Budapestnek azonban nem a szépség az egyetlen erénye! Budapest Európa fûszereként is nevesített desztináció! Tehát nem véletlen, hogy csodás fôvárosunk rabul ejti mindazokat, akik ellátogatnak hozzánk! Ez a város a fiataloké, ahol minden vendég megfiatalodik, hiszen a városi pezsgés, a teraszokon, a Duna-parti promenádon, a Margitszigeten vagy a Belvárosban mindenkit elragad, rabul ejt – korosztálytól függetlenül. A pezsgés és a gazdag kínálat sokfélesége fûszerezi a turisták és az itt élôk napjait. Budapest nyitott szívvel vár egész nyáron mindenkit, aki egyénileg vagy baráti társasággal érkezik, de az üzleti tárgyalások, a konferenciára hivatalosak számára is különlegességeket, feledhetetlen napokat ígér, a visszatérésre ösztönözve. Budapest szellemi és kulturális élete rendkívül gazdag a nyári szezonban is, szabadtéri koncertek, színházi elôadások, gasztronómiai különlegességek teszik páratlanul vonzóvá. Bemutatjuk a történelmi emlékekben gazdag I. kerületet, amelynek koronája a folyamatosan megújuló csodálatos szépségû budai Vár, a turisták legkedveltebb célpontja. Az apró cukrászdák és hagyományos kávéházi élet mellett, keressék fel a csodálatos környezetben lévô, idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, amely világsztárokat felvonultató elôadásokat, koncerteket kínál. Bepillantunk egy restaurált palota pincéjébe, ahol borvacsorák keretében ismerhetik meg a legfinomabb magyar borokat. Felkeressük a nemrég felújított Nemzeti Lovardát, vis�szatekintve a híres magyar lósport történetére is. Európa fûszere – Budapest. A közeli napokban, hetekben valószínûleg gyakran találkoznak a turisztikai szakma friss szlogenjével. Hogy ennek igazságáról meggyôzhessük Önöket, szívbôl ajánlom olvasásra magazinunkat.

Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

2018 | Nyár

TARTALOM

Turisták célpontja: a budai Vár

Királyok, pasák lakhelye

Budapest kapujában: Visegrád és Esztergom 18 Visegrád - a Duna ölelésében Esztergom: Szent István király szülôhelye Lósi Major

20 23 26

Kulturális negyed 28 Frida Kahlo elôször Budapesten 30 Jubileumi évad a Margitszigeten 34 Rigoletto: Giuseppe Altomare 35 A Nyári Fesztivál vendége Erwin Schrott 38 Cesare Lievi a Wagner-napokon 40 Armel Operafesztivál 42

Budapest kapujában: Dunakanyar

City Guide

Nyeregben a metropoliszban 46 Budapesti kávéházi gasztroséta 52 Tasting Table borvacsorák 56 Bor, lányok, Tokaj 58 Programsarok 62

Frida Kahlo Budapesten

Nyeregben a metropoliszban

Címlapkép: A Mátyás templom és a Sznetháromság szobor a budai Várban (Fotó: © Práczky István / budapestinfo.hu)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

HE ADER

Formula 1 Magyar NagydÃj 2018 Budapest 27-29 July

Ticket hotline:

+36 1 266 20 40 +43 1 796 94 90 www.gpticketshop.hu www.gpticketshop.com

4 Fotó: © Práczky István

Turisták célpontja: a budai Vár Az UNESCO világörökség jelentôs részét adó, gazdag történelmi múltú budai Várat és környezetét alaposan megtépázták az évszázadok. Ám a magyar fôváros I. kerülete a romokból újra és újra felépülve ôrzi rangját és az elmúlt korok értékeit, a fejlesztések pedig ma is alakítják arculatát. Noha a budai Vár királyi székhelyként és az ország közigazgatási központjaként évszázadokon át kiemelt helyet foglalt el a magyar történelemben, furcsának hathat, hogy az 1873-ban létrejött Budapestnek ez a legifjabb kerülete. Óbuda és a Duna túlpartján elterülô Pest is római alapokon nyugszik, a Várhegyet azonban a 13. század közepéig elkerülték a betelepülôk. Az 1241–42-es tatárjárás idején a mongol seregek felégették Pest városát és a királyi székhelyként is szolgáló Óbudát. Ezért IV. Béla király a pesti német telepesek számára a Várhegyen alapított új várost és erôdítményt 1243-ban.

A budai Vár látképe a Gellérthegy felôl

Királyok, pasák lakhelye

Fotó: Fürjes Viktória

Szöveg: Oláh András

A mai várpalota területén az 1300-as évek közepén indult meg az építkezés. A Nagy Lajos idején megkezdett munka a 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Corvin Mátyás uralkodása alatt kapott igazi lendületet. Buda ebben az idôszakban fénykorát élte. Mátyás udvarát a humanista tudományos és mûvészeti élet központjának tartották. Könyvtára, a becslések szerint mintegy 2500 kötetet számláló Bibliotheca Corviniana európai hírû volt. Méretét és rangját csak a Vatikáni Apostoli Könyvtár haladta meg. 6

Várneg y ed

Budát ekkoriban németek és magyarok csaknem fele-fele arányban lakták. A virágzó és élénk kereskedelmet folytató városban jelentôs olasz és zsidó közösség is élt. Az 1526-os mohácsi csatavesztést követôen király nélkül maradt ország fôvárosát I. Szulejmán kifosztatta. A budai Vár az ország középsô harmadával együtt csak 1541-tôl került török kézre –145 évre. A hódítók több dzsámit és fürdôt is építettek, emellett tornyokkal és bástyákkal is kiegészítették a védmûveket. Többségük ma is áll: Karakas pasa tornya, Fehérvári rondella, Savanyúleves rondella, Veli bej tornya, Esztergomi bástya, Murád pasa tornya. Több kudarcra ítélt ostrom után, a XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött Szent Liga 1686-ban hónapokig tartó véres küzdelem után foglalta vis�sza a várat, amit a harcok és az azt kísérô tûzvész a középkori királyi palotával együtt szinte teljesen elpusztított.

rendeket feloszlatta, kolostoraikba költöztette a legfontosabb kormányszerveket. A ferencesek és a velük szomszédos klarisszák helyére a közigazgatásért felelôs Helytartótanács került. A jezsuiták épületeinek egy részét a pénzügyekért felelôs királyi kamara kapta, a karmeliták kolostorába pedig rövid átmenet után a legfôbb katonai hatóság, a hadparancsnokság költözött. Ezek az intézmények és a belôlük 1867-ben kialakuló Belügy-,

A Budáról fennmaradt elsô ábrázolások egyike a híres Schedel-kódexben

Egy Corvina-lap Mátyás király arcképével

A békeidôktôl az összeomlásig A visszafoglalt városban újrakezdôdött az élet: az új lakók a romos középkori pincéket, falakat felhasználva építkeztek. A középkori utcaszerkezet mentén alakult ki a barokk jellegû város. Budát elôször a katonaság és az egyház vette birtokába, a jezsuiták, a ferencesek, a klarisszák és a karmeliták is emeltek kolostorokat. A vár iskolaváros voltát erôsítette, hogy Mária Terézia a nagyszombati Magyar Királyi Egyetemet az újjáépült, de az uralkodó által nem használt királyi palotába költöztette. II. József uralkodása (1780–1790) idején Buda – Pozsonyt váltva – ismét Magyarország fôvárosává lépett elô. A király a várban maradt szerzetes7

helyszíne lett a Vár. 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, támogatásukkal nyilas (szélsôjobboldali) kormány alakult. A náci- és nyilasterrornak 1945 telén a majdnem két hónapon át tartó szovjet ostrom vetett véget. Budapestet egyik hadsereg sem kímélte. A pusztításra jellemzô, hogy az egész Várban csupán egy épület maradt sértetlen.

Savoyai Jenô herceg szobra

A királyi vadász Mátyás kútja (Stróbl Alajos alkotása)

Pénzügy- és Honvédelmi Minisztériumok egészen a II. világháború végéig a Várban mûködtek. Buda a II. világháborúig a folyamatosság megtestesítôjeként szolgált. Az 1848. március 15-i polgári forradalom is békésen zárult, a reformokat 12 pontban megfogalmazó tömeg a Helytartótanác�csal elfogadtatta azokat. A Habsburg Birodalom fegyveres konfliktust provokált, az osztrák kézre került várat pedig 1849 májusában a magyar honvédség csak 17 napos ostrommal tudta vis�szaszerezni, ennek május 21-i évfordulója a Magyar Honvédelem Napja. Csaknem két évtizeddel késôbb, 1867-ben került sor a Habsburg birodalom és a magyarok közti kiegyezésre. Demonstrálva az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttét, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban koronázták Ferenc József császárt magyar királlyá, Erzsébetet magyar királynévá. A vesztes I. világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Budavári Palota a kormányzó, Horthy Miklós rezidenciája lett. A Várban volt többek közt Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Portugália, a Vatikán és a Máltai Lovagrend nagykövetsége. A II. világháború utolsó éveiben drámai események

A 20. század utolsó négy évtizedében a kultúra és a tudomány, a turizmus és a vendéglátás színtere lett a budai Vár. Az ezredforduló némi változást hozott: a Szent György téri Sándor-palotát az államfô hivatala kapta meg. A közelmúltban felvetôdött a Vár kormányzati szerepének visszaállítása. Helyrehozták az egykori Honvéd Fôparancsnokság torzóban maradt épületét, befejezéséhez közeledik a vele szomszédos karmelita kolostorban a miniszterelnökség új székhelyének kialakítása, tervek születtek egyes minisztériumok visszaköltöztetésére is. Az úgynevezett Liget-projekthez kapcsolódva a Magyar Nemzeti Galéria a jövôben kiköltözik a Budavári Palotából. Így elindulhat a palota rekonstrukciója, reprezentációs terek berendezése. Aki körsétát tervez, induljon a Lánchíd budai oldalán a körforgalomtól. Itt található a „0” kilométerkô, Borsos Miklós alkotása, amely a Budapestrôl induló magyarországi fôútvonalak legtöbbjének origója. A Clark Ádám tér másik érde-

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

Változások küszöbén

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

Várneg y ed

Barangolás a régi utcákon Mária Terézia egykori palotájához 1896 és 1905 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján új szárnyak épültek. 1956 után a komplexumot modernizálták a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, a Magyar Nemzeti Galéria

A Sándor-palota az államfô hivatala

Az Országos Széchenyi Könyvtár fôbejárata az Oroszlános udvarban Fotó: oszk.hu

kessége a Budavári Sikló. Az 50 méter magasra 95 méteres pályán haladó sikló a lyoni minta után a második, ami elindult a világon, 1870-ben. Állomása mellett a várfalon a Magyar Királyság nagycímere látható. Lotz Károly 1880-as alkotását Ferenc József jelmondata díszíti: Bizalmam az ôsi erényben.

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu Fotó: btm.hu

A Budavári Sikló alsó kapuja és a 0 kilóméterkô

Középkori falmaradványok a Budapesti Történeti Múzeum vármúzeumában

és az Országos Széchényi Könyvtár számára. A Vármúzeum állandó kiállításai gazdag leletanyaggal illusztrálva mutatják be Budapest és az elôdvárosok elmúlt ezer éve, valamint a Budavári Palota csaknem 800 éves történetét. A Vármúzeumba a Budapest Card ingyenes belépést biztosít. A Szépmûvészeti Múzeumhoz tartozó Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzômûvészetet dokumentáló legnagyobb magyar közgyûjtemény. Az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti könyvtárként gyûjti a magyar kultúra írott és nyomtatott anyagait. Itt található számos középkori kódex, köztük Mátyás könyvtárának csaknem félszáz fennmaradt kötete is. A palotából a Szent György utcán észak felé haladva a Dísz térre érünk. Két fôútvonal vezet ide, a Palota, illetve a Hunyadi János út. A Dísztér a középkorban piactérként mûködött, a 18–19. században a palota díszôrségének felvonulásairól kapta nevét. A tér közepén áll a budai Vár 1849-es visszafoglalásának tiszteletére emelt Honvéd-szobor, Zala György alkotása. A fehérvári rondellán látható az ostromot vezénylô magyar fôvezér, Görgey Artúr lovas szobra, amelyet ifj. Vastagh György tervei alapján Marton László készített. A Dísz tér sarkán található Kisfaludy Stróbl Zsigmond Öreg huszár címû szobra, amely Mária Terézia legendás magyar lovas katonáinak állít emléket. A 4–5-ös szám alatti Habsburg-pa-

Fotó: Fürjes Viktória

Várneg y ed

A Dísz térrôl indul a budai hegyekre és a lent elterülô Krisztinavárosra szép panorámát nyújtó Tóth Árpád sétány. Innen lépcsôn érhetô el a Lovas úti Sziklakórház Atombunker Múzeum. A kiterjedt pincerendszerben az 1944-45-ös ostrom idején kialakított szükségkórház eszközei, valamint a hidegháború idejében létesített polgári védelmi rendszer látható. A Budapest Cardhoz 30 százalékos kedvezmény jár. Ugyancsak a Dísz térrôl vezet egészen a Vár északi végéig az Úri utca, amelynek Szentháromság utcai sarkán áll Hadik András 18. századi huszár tábornok lovas szobra, Vastagh György alkotása. Mária Terézia tábornagya a hétéves háború alatt Berlint sikeresen megostromolta és hadisarc fizetésére kényszerítette. A Szentháromság utca sarkán nyílt meg a közelmúltban a Jamie’s Italian, amely a brit sztár séf olasz étteremláncának elsô egysége a régióban. Szomszédságában található a város legrégebbi cukrászdája, a Ruszwurm, amely 1827 óta mûködik ezen a helyen. A hajdan elôkelôségeket is kiszolgáló, eredeti biedermeier bútorzatú cukrászda fôként krémesérôl nevezetes. Az Úri utca északon a Kapisztrán térbe torkollik. Kapisztrán Szent János ferences szerzetes az általa szervezett keresztes sereggel sikeresen mentette fel 1456-ban Nándorfehérvárt (ma Belgrád)

a török ostrom alól. A Kapisztrán téren áll a Nádor-laktanya, 1927 óta mûködik benne a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az Úri utcával párhuzamos Országház utcáról kikanyarodhatunk az Anjou bástyára, ahol az

A Töth Árpád sétány

Hadik András huszár tábornok szobra

Fotó: Fürjes Viktória

lotában mûködött a két világháború között a vatikáni nagykövetség. Itt dolgozott Angelo Rotta pápai nuncius, aki a II. világháború alatt az üldözöttek mentésében tevékeny szerepet játszott.

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

A Szentháromság tér északkeleti oldalán újabb tér nyílik, amit Hess András 15. századi nyomdászról, az 1473-as Chronica Hungarorum készítôjérôl nevezték el. Ez volt az elsô Magyarországon nyomtatott könyv. A Hess András tér domináns épületegyüttese az 1976-ban megnyitott Hilton Budapest Szálló, amelyet Pintér Béla tervezett a középkori és újkori emlékek figyelembevételével. A hotel helyén állt a Szent Miklós tiszteletére emelt dominikánus kolostor. Templomának fennmaradt tornya a szálloda két tömbje közé ékelôdik. A Hess András térrôl vezet északra a Táncsics Mihály utca, amelyet a 9-es szám alatt egykor állt József laktanya és börtön 1848-as politikai foglyáról neveztek el. Az épület, valamint a szomszédos Erdôdy-Hatvani-palota helyén állt a királyi nagykúria. Egyes források szerint az 1769-re felépült barokk palota vendége volt Beethoven, aki az egykor itt (is) élô Erdôdy Anna Mária grófnénak ajánlotta két zongoratrióját 1808-ban. Napjainkban a Zenetudományi Intézet és Zenetörténeti Múzeum, a 20–21. századi Magyar Zenei Archívum és a Bartók Archívum mûködik benne. A Táncsics utca 26. Mátyás király korában a zsidó prefektúra vezetôinek lakása volt, majd a török

A régi budai Városházán a városvédô Pallas Athené szobra

utolsó budai pasa, Abdurrahmán Abdi Arnaut síremléke található. Az Országház utca Kard utcai és a Fortuna utcai keresztezôdései is feltûnnek Woody Allen 1974-es Szerelem és halál címû filmjében, amelyben a házak a 19. századi Szentpétervár utcáit testesítik meg. Az Országház utca a Szentháromság térre vezet, amely nevét az itt felállított barokk emlékoszlopról kapta. A tér meghatározó épülete a vár alapításával csaknem egyidôs, és a középkorban a német közösség központjának számító Nagyboldogasszony – ma Mátyás- – templom. Mai formáját Schulek Frigyes több mint két évtizedes átépítése során, 1893-ra nyerte el. A környék rendezése keretében 1905-re épült meg a neogótikus Halászbástya. Elôtte áll az államalapító Szent István király lovas szobra, amelyet Stróbl Alajos készített. A Szentháromság tér délnyugati sarkán található a régi budai városháza barokk épülete. Sarkán, az emeleten Városvédô Pallasz Athéné szoboralakja ül, pajzsán Buda címerével.

Fotó: Fürjes Viktória

Budavár jelképe: a Mátyás-templom és a Szentháromság-emlékmû

Fotó: Sztudva Gyöngyi

Várneg y ed

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

korban szír-szefárd zsidók emeltek itt imaházat. A Fortuna és a Táncsics utca a Bécsi kapu téren találkozik, torkolatukban emelkedik az eklektikus, neobarokk budavári evangélikus templom. A tér északi oldalán áll a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. A gazdagon díszített,

Zsolnay-cserepekkel borított, historizáló épületben az 1753-as alapítású levéltár gyûjti, ôrzi a nemzeti kincsnek számító iratanyagokat és dokumentumokat.

Utcarészlet a budavári evangélikus templommal

Víziváros a Várhegy lábánál A Várhegy északi és keleti lankáin terül el a Víziváros, amely az 1686-os ostrom idején csaknem teljesen megsemmisült. A 18. században újjáéledt elôváros központja a mai Batthyány tér és Szilágyi Dezsô téren kialakult Felsô- és Alsóvásártér lett. Több barokk épülete ma is áll, akárcsak a 19. században a Duna-parton emelt palotasor nagy része is. A Batthyány tér az 1848-as forradalom és szabadságharc idején alakult elsô felelôs magyar kormány miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos nevét viseli. Szobra a polgári átalakulást szavatoló ún. „áprilisi” törvényekkel a kezében a tér déli oldalán található. Vele átellenben a tér északi oldalán Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költôjének szobra áll. A tér északi oldalának meghatározó épülete az 1757-ben felszentelt, barokk stílusú templom. II. József rendeletére késôbb a betegápoló Erzsébet-apácák kórházat rendeztek be itt, ma idôsek otthonaként mûködik. A tér déli oldalán álló Szent Anna-plébániatemplomot egy középkori és a török idôkben elpusztult plébánia pótlására emelték és

Buda legrégebbi cukrászdája a Ruszwurm

szentelték fel 1761-ben. A tér 19. századi feltöltése miatt több barokk épület földszintje a mai utcaszint alá került. A 4. szám alatt található lakóházban mûködött a 18. században a Fehér Kereszt fogadó, ahol állítólag 1757-ben a köszvényét a budai gyógyvizekkel kúráló velencei kalandor, Giacomo Casanova is megszállt, és híréhez méltóan kis híján megszöktette az egyik pincérlányt. Számos híres vendég mellett II. József is lakott két alkalommal a házban, az emeleti bálteremben pedig Beethoven többször csodálattal hallgatta Bihari János cigányprímás játékát. A tér délkeleti oldalán áll a piacot 1902-ben kiváltó VI. számú vásárcsarnok, ma szupermarket. A tér fontos közlekedési csomópont, 1972-ben adták át a M2-es metró megállóját és a szentendrei H5-ös HÉV végállomását, ezeken kívül több busz, illetve villamos is indul innen.

Fotó: .wikimedia.org

A Budai Vigadó

A Fehér Kereszt fogadó épülete a Batthyany téren

Fotó: budapestinfo.hu

Francia hangulat a Fô utcában: a Pavillon de Paris és a Budapesti Francia Intézet

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

Fotó: Kovács Dániel - wikipédia.hu

A Fô utcán vagy a Bem rakparton délre haladva érjük el a Szilágyi Dezsô igazságügy-miniszterrôl és református elöljáróról elnevezett téren álló református templomot, amely neogót stílusban épült, Pecz Samu tervei szerint 1896-ban. Az építész szobrával díszített kút is áll a téren, akinek az Országos Levéltár mellett nevezetes alkotásai közé tartozik a Központi Vásárcsarnok és a Városligeti fasorban található református templom. Továbbhaladva elérjük a barokk kisvárosias hangulatú Corvin teret, amelynek a déli oldalán található a budai kapucinus templom és rendház kertje. A templom több átalakítást követôen 1856-ra, Reitter Ferenc tervei nyomán nyerte el mai formáját. A tér északi oldalán 1899-ben készült el a budai polgárok régi vágyára a Budai Vigadó, ami a Pesti Vigadó mintájára koncerteknek, báloknak és nagyobb társasági eseményeknek adott helyet. Az eklektikus stílusú épületben 1952 óta tevékenykedik az autentikus népzenét és néptáncot világszerte nagy sikerrel népszerûsítô Magyar Állami Népi Együttes. Az épületben, amely egy nagyszabású rekonstrukci-

Fotó: Fürjes Viktória

Várneg y ed

Az Ybl Budai Kreatív Ház kávézója és homlokzata

ót követôen 2018 szeptemberében nyitja meg újra kapuit. 2001 óta mûködik a Hagyományok Háza, amelynek hivatása a Kárpát-medencei néphagyományok gyûjtése, dokumentálása, korszerû feldolgozása és továbbörökítése. A Fô utca és a Pala utca sarkát a francia kultúra kerítette „hatalmába”. 1991 óta mûködik a Francia Intézet a Georges Maurios tervezte épületben, míg a francia gasztronómia szerelmesei átellenben, Pavillon de Paris kerthelyiséges bisztrókonyháját élvezhetik.

Fotó: Fürjes Viktória

A Víziváros déli végpontja az Ybl tér, névadóját, az építészt Mayer Ede szobra örökítette meg. A Szent István-bazilika és az Operaház tervezôje készítette a Pesti Fôvámház (ma a Corvinus Egyetem fôépülete), a Bakáts téri templom, bérpaloták

mellett a Várkert Bazár és Várkert-kioszk terveit is. A közelmúltban felújított Várkert Bazár felszín feletti és alatti tereiben rendszeresen tartanak családi és gyermekprogramokat, koncerteket, a déli részben az I. világháború évfordulója alkalmából rendeztek be állandó kiállítást, míg az északi testôrpalotában képzômûvészeti tárlatok váltják egymást. Az itt mûködô V4 Ház a Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot tömörítô Visegrádi Csoport 2018-as soros magyar elnöksége idején a kapcsolódó tárgyalások és konferenciák, valamint egyéb tudományos és kulturális események helyszíne. A Várkert Bazárral szemben a Várkert-kioszk a legújabb helyreállítás után, idén Ybl Budai Kreatív Ház néven nyílt meg újra.

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

Az Aranyszarvas ház díszes bejárata

A Várhegy déli oldalán, az Ördög-árok ma már befedett, Naphegy és a Gellért-hegy közé ékelôdô völgyében terül el a Tabán. A városrész a török korban kapta nevét, amely a Tabakhane szóból származik, utalva a tímárok és cserzôvargák mûhelyeire. A török kiûzése után magyarok és németek, az Oszmán Birodalomból menekülô szerbek költöztek ide, innen a városrész másik elnevezése: Rácváros. Lakói a környezô lankákon mezôgazdasági munkát végeztek, különösen a szôlôtermesztés számított jelentôsnek. Az itt készült borokat még Angliában is keresték. Az1880-as években a térséget sújtó filoxérajárvány kipusztította az értékes szôlôket. A falusias jellegû, földszintes, csatornázatlan házakból álló negyed lebontása a 20. század elsô felében egyre sürgetôbbé vált, noha kiskocsmái, vendéglôi, borozói igen népszerûek voltak a korabeli mûvészek körében is, ezért budapesti Montmartre-ként is Fotó: bgyh.hu

A felújított Rudas Gyógyfürdô törökfürdôje

A Tabán

emlegették. A tervek szerint fürdôváros épült volna a helyén, a II. világháború miatt azonban az elképzelés nem valósult meg. A Tabán kevés megmaradt épülete közé tartozik a Szarvas tér névadója, az 1. szám alatt található Aranyszarvas ház, ahol 1695 óta mûködött kocsma, a 19. században pedig élénk szerb és magyar irodalmi élet folyt. A palotához vezetô Váralja utca keleti oldalán, 1700-as évek végén épült lakóházban született Semmelweis Ignác orvosprofesszor (1818–1865), „az anyák megmentôje””. Ô vezette be a klórmeszes kézmosást, a kórtermek rendszeres fertôtlenítését. Munkájával eredményesen csökkentette a szülô nôk körében gyakori és többnyire halálos gyermekágyi láz kialakulását. Munkájának jelentôségét csak halála után, Louis Pasteur mikroorganizmusokkal kapcsolatos felfedezései nyomán ismerték el. Szülôházában mûködik a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, amely a nyugati orvoslás történetét mutatja be. A Tabán Attila úti templomát Szokollu Musztafa pasa 1566-ban emelt dzsámijából építettek át a katolikus hívek a 18. században, és szentelték fel Alexandriai Szent Katalin tiszteletére. Az 1964-ben újjáépített Erzsébet híd budai hídfôje köré kialakított Döbrentei tér hangulatát Zala György Erzsébet királynét ábrázoló szobra emeli. Az Erzsébet-híddal szemközti vízesés felett áll Jankovits Gyula hétméteres, Szent Gellért püspököt ábrázoló szobra. A hegy névadója egy 11. századi velencei származású bencés szerzetes, az államalapító Szent István király fontos szövetségese. István halála után, 1046-ban pogány lázadók fogságába esett. A szájhagyomány szerint a szobor helyérôl kétkerekû kordén lökték a mélységbe. A vulkanikus Gellért-hegy lábánál több hôforrás is fakad, amelyek vizét már évezredek óta használják gyógyításra. Igen régi budai gyógyfürdô a Rudas, helyén már a római korban is állt fürdô, majd a középkorban johannita lovagok építettek itt templomot és kórházat. Mátyás király fedett folyosóval kötötte a szomszédos Rác fürdôhöz és a királyi várhoz. A török idôkben Szokollu Musztafa 1572-ben alakíttatta termálfürdôvé. A Rudas Gyógyfürdôbe a Budapest Card 20 százalékos kedvezményt biztosít.

Krisztinaváros A Várhegy nyugati lejtôjén Buda töröktôl való visszavétele után, a 18. század végéig hadászati okokból nem engedték az építkezést. A tilalmat 1769-ben Mária Terézia lánya, Mária Krisztina fôhercegnô, Albert Kázmér magyarországi helytartó felesége közbenjárására oldották fel. Hálából róla nevezték el a városrészt. 16

Az elsô itt található épület az a fogadalmi kápolna volt, amit 1694-ben egy kéményseprô emelt, hálából, amiért családjával túlélte a pestisjárványt. Az itáliai zarándoklatból hazahozott Mária-kép a kápolna 1723-as leégését sértetlenül vészelte át, így az újjáépített kápolna zarándokhely lett, amit Mária Terézia is felkeresett 1751-ben. A kibôvített és Havas Boldogasszonynak szentelt Krisztina téri templomban kötött házasságot sok híresség mellett, a legnagyobb magyarként tisztelt gróf Széchenyi István Seilern Crescenciával. Átellenben a Horváth-kert néven ismert közpark Alagút utcai oldalán állt majd száz éven át a Budai Színkör, ami német nyelvû, majd nyári színházként mûködött 1937-es lebontásáig. A magyar színjátszás emlékeinek gazdag gyûjteményét a közelben, a Krisztina körút 57-es szám alatti Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum ôrzi. A kerület északnyugati részét egy újabb nagy kiterjedésû közpark, a Vérmezô határolja. Nevét azért kapta, mert itt végezték ki a magyar jakobinus mozgalom hét vezetôjét, akik a francia forradalom eszméitôl ihletve szervezkedtek az abszolutista Habsburg-uralom megdöntésére. A kietlen mezôn gyakran rendeztek katonai parádékat és népünnepélyeket, Budapest 1945-ös ostroma idején a futárgépek leszállóhelyként is használták. A helyreállítások során a területet a Várból leszál-

Erzsébet királyné szobra a Gellért-hegy lábánál, a háttérben szent Gellért emlékmûve

Fotó: Nagy Gábor - cseszenyi.hu

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

Várneg y ed

lított törmelékkel töltötték fel, majd parkosították, így nyerte el mai formáját. A Vérmezôbôl hasít ki egy darabot a Déli pályaudvar. Budapest három legforgalmasabb fôpályaudvarának egyike. 1861ben jött létre, és Nyugat-Magyarország, a Balaton vasúti elérésének legfontosabb kiindulópontja. A II. világháborúban megsemmisült állomásépület helyére 1975-re készült el Kôvári György új komplexuma. A közlekedési csomópontban van az M2-es metró budai végállomása.

A Krisztina körút egyik karakteres találkozóhelye a Csészényi kávézó

Fotรณ: Bejรณ Gรกbor

HE ADER

Budapest kapujában:

Visegrád és Esztergom Magyarország egyik legszebb tája a fôváros közelében fekvô Dunakanyar. Itt változik meg a folyó iránya, nyugat–keleti irányból észak–délire vált. Ha az elôzô Budapest’s Finest nyomán az olvasó kedvet kapott a festôk városa, Szentendre meglátogatásához, érdemes a Duna mentén folytatnia útját Visegrádon át egészen Esztergomig. Nemcsak a táj megragadó szépsége, hanem a magyar történelem különlegesen értékes emlékei, sport- és kulináris lehetôségek kínálnak maradandó élményeket.

Az esztergomi fôszékesegyház és a vár látképe a Duna felôl

Fotó: Shutterstock.com

Visegrád a Duna ölelésében

Magyarország egyik legôsibb települése a mindössze 1800 lakost számláló város, amely évente 300 ezer turistát, lélekszáma több mint százhatvanszorosát látja vendégül. Kimagasló történelmi szerepe, hagyományos nevezetességei mellett extrém programkínálatot is nyújt.

Fotó: marcipan74 / indafoto

Szövegek: Mátraházi Zsuzsa A 11-es fôút fölé – ha Budapestrôl közelít az utazó – a 42. kilométer után, városkapu emelkedik. 20. századi építmény ugyan, de jól illeszkedik a bronzkor óta folyamatosan lakott környezetbe. A rómaiak Nagy Constantin császár idején a Sibrik-dombra emelték a Ponts Novatus erôdöt, a Római Birodalom Duna-menti védelmi vonalának egyik legjelentôsebb építményét. A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvére, Kurszán szállásbirtoka lett. Az elsô, latin nyelvû oklevél 1009-ben említi Visegrádot, a név szláv eredetû, jelentése: magasabb vár. A hegyen a római erôdítmény köveinek felhasználásával épült elsô vár a tatárjárás idején elpusztult.

A Szent Korona elrablása A Fellegvártól a Duna-parti Vízibástyáig terjedô ma ismert várrendszert 1250-ben IV. Béla és felesége kezdte el építeni. A király az alsó vár hatszög alakú lakótornyára koncentrált, a korban egyedülálló épületre. A fal síkját ikerablakok törték meg, a termeket oszlopos kandallók fûtötték. A higiéniára is gondoltak: a nyugati oldalra árnyékszéktornyot építettek. A hatodik szinten volt a gyilokjáró, békeidôben egy szinttel lejjebb, a fából készült er20

Mátyás „földi paradicsoma”

Fotó: Wikipedia.org

A királyi palota építését 1320 körül kezdte el Károly Róbert, késôbb e kedvelt tartózkodási helyére költöztette át székhelyét. Visegrádról a Képes Krónika is megemlékezik, mint a királyi család ellen megkísérelt 1330-as merénylet színhelyérôl. A leírás szerint Zách Felicián, a fôurak egyike, 1330. április 17-én váratlanul megjelent a visegrádi palotában éppen ebédre készülôdô uralkodónál, és karddal a királyi családra támadt. A merénylô elôször Károly Róbert kezén ejtett könnyû sebet, majd Lokietek Erzsébet királynéra támadt, és levágta a gyermekeit védelmezô asszony négy ujját. A vadul hadakozó Feliciánt végül Erzsébet étekfogója tette ártalmatlanná. Öt évvel késôbb a hatását máig éreztetô esemény történt e falak között. Ekkor tartották a híres visegrádi királytalálkozót. Károly Róbert meghívására János cseh, Nagy Kázmér lengyel király, Károly morva ôrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, és szoros politikai és kereskedelmi együttmûködést kötöttek. Elôdeik példáját követve a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök 1991-ben Visegrádon abban állapodott meg, hogy közös erôvel haladnak az európai integráció felé vezetô úton. Szlovákia önállóvá válása óta visegrádi négyek néven ismert a csoport.

Fotó: Almási Kornél / Youtube.hu

kélyfolyosóra lehetett kilépni. A nép az építményt Salamon-toronynak nevezte el, emlékeztetve arra, hogy az Árpád-házi Salamon királyt a 11. században Visegrádon tartotta fogva unokatestvére, Szent László király. Salamon azonban az építés idején már halott volt, így biztosan nem itt raboskodott. IV. Béla a Duna-parton építkezett, felesége, Lascaris Mária királyné pedig eladta ékszereit, és azok árát a Fellegvár kialakítására fordította. A két várrészt a meredek hegyoldalon a parti Vízivárig végigfutó zárófal egészítette ki. A magyar koronázási ékszereket a fellegvárban ôrizték, kisebb-nagyobb szünetekkel 1529-ig. Ilyen megszakítás volt, amikor Luxemburgi Erzsébet királyné udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval 1440. február 20-ról 21-ére virradó éjszaka kilopatta a kincseskamrából a Szent Koronát, hogy születendô gyermekét, a késôbbi V. Lászlót néhány hónappal késôbb Székesfehérváron megkoronázhassák.

Fotó: hotelvisegrad.hu

Dunak anyar

Így írták le a messze földrôl Mátyás udvarába érkezô tudósok, filozófusok, mûvészek Visegrádot. A híres pompának a török idôk vetettek véget. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel. A 19. században a település plébánosa ösztönzött 21

Fotó: danubetourism.eu

Fotó: Almássy Csaba - Építészfórum

Fotó: hotelvisegrad.hu

A Hotel Visegrád a Dunaparton kínál európai színvonalú kikapcsolódást

a visegrádi romok megóvására, minek nyomán 1872-ben megkezdôdtek az ásatások a Fellegvár és a Salamon-torony területén. Ezt hosszú helyreállítási munka követte. Valamennyi mûemlék látogatható, a Mátyás Király Múzeum az eredetit felidézô berendezésekkel, késô gótikus fali- és pompás szökôkúttal, filmekkel varázsolja elô a település fénykorát. A nyaranta megrendezett, idén július 13–15-ére meghirdetett Palotajátékok a hôsi múltat idézik. Látható lovagi torna, középkori labda- és egyéb játéklehetôség, kosztümös élô figurás sakk, nemzetközi íjászverseny, vásári sokadalom, korabeli ételek és italok. A Zugfôzde Pálinkamúzeum egész évben várja a fôzet múltjával, jelenével és aromájával ismerkedni vágyókat. Egy kiadós kóstolás után nem ajánlott autóba ülni. Több négycsillagos, medencés wellnessrészleges hotel, illetve kényelmes vendégház fogadja az utazót; a szakmai honlapokon bármelyik kategória elérhetô. Az ínyenceket az Ördögmalom erdei étterem vadételekkel és helyben nevelt pisztrángból készült fogásokkal kényezteti az Apátkúti-völgyben. A Renaissance étterem vendégei 500 évet utazhatnak az idôben, és Mátyás király vagy Beatrix királyné kedvenc étkeit fogyaszthatják. Koleszterin helyett adrenalinszint-növelô az egész évben mûködô bob- és a canopy drótkötélpálya.

Dunak anyar

Esztergom

Fotó: Shutterstock.com

Szent István király Szülôhelye

Építkezések az Árpád-ház idején Az esztergomi Várhegy története a magyarság európai történetének is korai szakasza. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született a fejedelmi gyermek, Vajk, akit 1001. január elsején – a Julianus-naptár szerint 1000. december 25én – István néven koronáztak királlyá. A koronát a korabeli Hartvik-legenda szerint II. Szilveszter pápa küldte a jövendô uralkodónak. A koronázási szertartással Esztergomban létrejött a keresztény magyar állam. A ceremóniának állít emléket Melocco Miklós 2001-ben felavatott szobra, amely a vár északi rondelláján áll. I. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár. A 11. század elsô évtizedében, az egyházszervezet kialakításakor, valószínûleg már 1010 táján épülni kezd az elsô székesegyház Szent Adalbert tiszteletére.

Fotó: dka.oszk.hu

A Dunakanyar balszélsô települése a római kortól kezdve fontos hely volt, kikerülhetetlen a Kelet- és Közép-Európa között közlekedô kereskedôk útvonalán. Piacáról a nyugatra és északra tartó arab árusok már a középkor elsô századaiban megemlékeznek. Így természetes, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse ezt választotta központjának. A Magyarországot Szlovákiával összekötô Mária Valéria híd

Szent István megkoronázása – Melocco Miklós alkotása

Nemcsak kereskedelmi utak, hadjáratok is keresztezték Esztergomot. A 12. század folyamán a Szent Adalbert-székesegyház újjáépült. A Nyugati fôkapu, a Porta Speciosa 1183, Jób érsek hivatalba lépése és 1196, III. Béla halálának esztendeje között készült el. III. Béla idején a királyi palota is megszépült. 1198 táján indult meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelybôl egyházi központtá alakult. Nem mellesleg: a 13. századig itt mûködött az elsô magyar pénzverde, és ekkortájt élt Esztergomban az ország egyik legnagyobb örmény közössége.

Fotó: Főszékesegyházi Kincstár, Esztergom

A Mátyás-kálvária az Esztergomi Fôszékesegyházi Kincstár gyûjteményében

Ahogy Visegrádot és a túlparton Vácot, 1241–42ben Esztergomot is elpusztították a mongol/tatár seregek. Ezt látva 1249-ben IV. Béla egy idôre a Várhegy jól védhetônek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára.

A magyar humanizmus bölcsôje A 14. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcoktól, valamint az oligarcháktól a vár és a város sokat szenvedett. Ám a 15. század közepén újjáépült a vár és a Szent Adalbert-székesegyház. Vitéz János bíboros, esztergomi érsek (1465-1472), Corvin Mátyás király nevelôje kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti mûve szerint „a várban tágas ebédlôtermet emelt, az ebédlôterem elôtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlôterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk” – idézi a krónikást a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi filiáléja.

Vitéz János dolgozószobájának híres freskója

Gyakran fordultak meg itt ismert európai tudósok, mûvészek. A kontinensen egyedülálló, a 17. századig mûködô vízgép is épült ide: egy forrásra helyezett emelôszerkezet rézcsöveken juttatta fel

a vizet 156 méter magasra, a várba. „(…) Továbbá csináltatott meleg vízû és hideg fürdôket, meg kettôs kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektôl eredô gyönyörûséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélôdésre felettébb alkalmas” – folytatta Bonfini. A mohácsi csatavesztés után alapvetôen megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erôdítési munkák válnak egyre sürgetôbbé. Esztergom sem kerülhette el Buda sorsát: 1543-ban a vár török kézre került. Több minaretet, dzsámit és törökfürdôt építettek, ezek emlékét a Víziváros ôrzi. Végleg 1683-ban szabadult fel a város. Ám a törökök nem feledik. Janicsárindulót költöttek a városról, nemrég a török légierô egyik harci repülôgépe az Estergom nevet kapta. 2005-re, Ankarában megépítették az esztergomi vár hasonmását.

Fotó: wikiwand.com

Pápai látogatás

Az 1800-as években Esztergom visszanyerte az egyházi életben kiemelkedô szerepét. Elkezdték építtetni a világviszonylatban is tekintélyes méretû, tizenhét méter falvastagságú fôszékesegyházat. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken száz méteren nyúlik az égbe, és ezzel Magyaror-

Fotó: bazilika-esztergom.hu

Dunak anyar

A bazilika altemploma is grandiózus építmény. A több száz sírkô közül némelyik a középkori templom romjai közül került elô. Így itt van Vitéz Jánosé, aki nevelte, és Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyás királyt. Végakarata szerint 1991 májusában ide helyezték át a nyilasok és a kommunisták által egyaránt üldözött Mindszenty József hercegprímás hamvait is. Síremlékénél 1991es magyarországi apostoli látogatásán II. János Pál pápa is lerótta kegyeletét.

Esztergom és a 21. század A szlovákiai Párkányba vezetô Mária Valériahidat 1895-ben adták át. 1919-ben a csehszlovák légionáriusok, 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantották fel. Az újjáépített átkelô 2001-ben nyílt meg ismét. Páratlan esztergomi látványosság a majálishoz kapcsolódó, évente rendezett lampionos hajófelvonulás a Dunán. Fotó: suzuki.hu

szág legmagasabb épülete. A Michelangelo Grigoletti velencei mester által 1856-ban festett fôoltárkép a világ legnagyobb vászonra festett oltárképe. A mester azt a megbízást kapta, hogy Tiziano Frariban lévô, Mária mennybevitele címû festményét nagyítsa fel.

Az esztergomi-bazilika Grigoletti oltárképe

Páratlan kincsek Esztergom számos múzeuma közül kiemelkedik a Fôszékesegyházi Kincstár. Akad benne 11. századi régiség, de legértékesebb darabja Mátyás király kálváriája. A talpas aranykereszt az ország legértékesebb ékszerkincse. Híresség az 15. századi Suki-kehely, a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe. Az esztergomi Keresztény Múzeum gazdag képtára a 13. századtól a 19-ig alkotott magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festôk képeit ôrzi. Európai örökség címet kapott a feltárt középkori palota híres termeit bemutató Esztergomi Vármúzeumban Vitéz János egykori dolgozószobájában a Négy erény címû freskó. 2007-ben megállapították, hogy a Mértékletesség allegóriája valóban a fiatal Botticelli korai munkája.

A motorizáció is „bevette” Esztergomot: a különleges s betûs embléma világszerte ismert. A japán Suzuki cég az ötajtós Swift sorozatgyártásával kezdte meg magyarországi mûködését. A „népautóvá” vált kocsi elsô példánya 1992-ben gördült ki az üzem udvarára. 1996-ban készült el a százezredik magyar Suzuki Swift, majd a Wagon R+ és az Ignis gyártása is ide került. 2014-re a kibocsátott mennyiség elérte a két és félmillió darabot. A népszerû kisautók után, 2015 óta a nagyobb méretû, valamint magasabb technikai és kényelmi igényeket is kielégítô Vitara, továbbá a SX S-Cross is Esztergomban készül. A 2017-es tokiói autószalonon pedig már bemutatták az elektromos hajtású Suzuki Swifteket – a jövô tehát kecsegtetô.

A Suzuki gyár egyik egyik sikerterméke

Lósi Major Idôutazás a Dunakanyarban Szöveg: Csikós Júlia • Fotók: losimajor.hu

Ha belefáradt a nagyvárosi barangolásba, kitikkadt a nyári hôségben, vagy egyszerûen csak egy darabka zöld vidékre vágyik, Budapest környékén számtalan, kényelmesen elérhetô lehetôség kínálkozik igazi rejtett kincsek felfedezésére. A Budapest’s Finest munkatársai a Lósi Majorba, Verôce határában, a Lósi-patak völgyében megbúvó tanyára látogattak. Az ide érkezôkre idôutazás vár, hiszen a szemük elôtt egy száz évvel ezelôtti magyar falu képe elevenedik meg. Budapest belvárosától csak félórányira más világba csöppen az utazó. A major kapuján belépve felújított rusztikus fogadó, hatalmas, nyárikonyhás pajta, ódon faházikók, és egy kápolna látványa fogad – köztük pedig a végtelennek tetszô, haragoszöld gyep, és rengeteg legelészô kecske. A Lósi Major házigazdái, Petka Szilvia és Baracsi Gábor vállalta a kalauzolást. A kutyák lelkesen üdvözlik a betérôket. A csapatban szinte valamennyi magyar fajta megtalálható: van itt vizsla, komondor, puli, és persze az elmaradhatatlan „idecsapódott” keverék eb is. A korhû környezet ellenére a Lósi Major nem skanzen, hanem egy valódi, mûködô gazdaság. A jelentôs méretû kecskenyáj tavasszal mintegy negyven, helyben született kiskecskével bôvült, remek lehetô-

séget biztosítva a kecskesajtkészítésre, amibe a házigazdák az odalátogatókat is szívesen bevonják. A kutyák és a kecskék mellett csirkék, néhány birka és rackajuh, négy ló, bizonytalan számú (de mindig szeretettel fogadott) macska és két alpaka alkotja Lósi Major közösségét. Szilvi és Gábor nem foglalkozik húsfeldolgozással – az állatok itt majdnem családtagok –, de az érkezôket mindig házi kecskesajt, ízletes kerti paradicsom és paprika, friss tojás és a patakparti bodzából készített mézédes szörp várja. A Lósi Major elsôsorban rendezvényhelyszín, de a vintage hangulatú esküvôk, gyerektáborok és csapatépítôk mellett azért jócskán akadnak egyéni vagy családos látogatóik is. A 150 éves gerendaházak Kárpátaljáról érkeztek; számos generáció kiszolgálása után végül Verôcére, a vendégházakba kerültek. A majorban többféle szálláslehetôség választható: a kisházak 6-7 személyesek, a panzió alsó szintjén egy nagyobb csoportszobában 12 fôt, az emeleten pedig

Dunak anyar 2-4 ágyas szobákban összesen 40 vendéget tudnak elszállásolni. „Ezt a helyet eredetileg lovasközpontnak tervezték –, meséli Gábor – de mi másban láttunk fantáziát. A majort sokszor egészben adjuk ki: úgy tehetsz néhány napig, mintha lenne egy tanyád.” Persze közben itt vagyunk mi is, hogy segítsünk – teszi hozzá Szilvi. Mindössze két éve, 2016 tavaszán vette át a major vezetését, elôtte egy belvárosi építészirodában dolgoztak. A birtok tulajdonosa egyedül már nem tudta üzemeltetni a tanyát, így kapóra jött a két fiatal építészmérnök kalandos ötlete. Bár több mint tíz éve nonprofit gyerektáborokat szerveznek, rajonganak a természetért és az állatokért. Tény, hogy ezúttal minden eddiginél nagyobb fába vágták a fejszéjüket. „A Budapesti Mûszaki Egyetemre jártunk, ahol egy kicsit mindenre megtanítottak minket. De még így sem volt könnyû… Amikor télen tönkrement a kútszivattyú, hiába telefonáltunk órákig, nem találtunk szerelôt, aki kijött volna a fagyban egy 8 hektáros vidéki tanyára. Az internet persze nagyon hasznos, de ha nincs víz, nincs fûtés, és az állatokról is muszáj gondoskodnunk. Mindent nekünk kell megoldanunk.” A Lósi Major csapata mára ötfôsre bôvült, s bár mindegyikük a tanyán él, a munka sokszor még így is hajnaltól sötétedésig tart. Szilvi azonban nem bánja. „Elôtte soha életünkben, építészként nem dolgoztunk ennyit, de tudjuk, hogy ez itt igazán megéri. A majorra úgy találtunk rá, hogy épp helyszínt kerestünk a saját táborunknak. A Sindeon egy igazi lovagi kalandtábor, így olyan helyre volt szükségünk, ahova vihetjük a lovainkat, és a jelmezben, fakarddal szaladgáló gyerekek sem zavarnak senkit.” A tanyát mindenhol erdô veszi körül, a gyerekeket pedig évi négy kalandtábor és egy lovastábor várja itt. A jelmezeket, zászlókat, sátrakat Szilvi varrja, míg Gábor páncélt kovácsol és lovagi kardot farag: az álomszép jelmezek és díszletek varázsütésre mesés hangulatot kölcsönöznek a Sindeon táboroknak. „A gyerekek sok-

szor táboron kívül is meglátogatnak minket, idônként egész hétvégéket töltenek itt. Dolgozunk, építünk, villanypásztort szerelünk… enni persze rengeteget esznek, de derekasan megdolgoznak érte – meséli Gábor. – A haladás néha sokkal lassabb, ha ôk is »segítenek«, de közben megtanulják, hogy a feladatot nem kérni kell, hanem megtalálni, hogy el kell pakolni magad után… Ezt az értékrendet, a jól végzett munka örömét osztjuk meg velük, közben pedig örülünk a társaságnak, hiszen nagyon szeretjük ôket.” Szilviék természetesen nemcsak a gyerekeknek fôznek. Saját éttermet nem üzemeltetnek, de elôre egyeztetett menüt szívesen vállalnak vendégeik részére, 40 fôig. A fôzéshez saját és a környékbeli termelôk alapanyagait használják – mellé soha nincs hiány jó pálinkából és finom borokból, amit az antik bútorokkal berendezett, 19. századi fogadóban kortyolgathatunk. „Megesett, hogy egy külföldön élô fiatal párt Skype-on vezettünk körbe a tanyán, amikor az esküvôjükre kerestek helyszínt – említi Szilvi. – Ez nem kastély, itt nincs manikûrözött pázsit, viszont rá lehet lépni a fûre, meg lehet simogatni az állatokat: nálunk minden valódi és autentikus. Ennek a mai világban már értéke van.” A Lósi Major házigazdái minden érdeklôdôt szeretettel várnak kecskesajtkóstolásra, egy frissítô bodzaszörpre, kisállatsimogatásra, lovasprogramokra vagy egy pihentetô, kirándulós hétvégére. Mivel nyáron gyakoriak a birtokon a zártkörû rendezvények, kérik, a látogatás idôpontját minden esetben elôre egyeztessék e-mailen vagy telefonon.

Honlap: losimajor.hu facebook.com/losimajor/

28 Fotรณ: Jal Lux

Kulturális negyed A közönség, a színházi emberek, koncertrendezôk rég elfelejtették a nyári szünet táblát. A klasszikus koncert, színházi és kiállítási évad június elején nem fejezôdik be, hanem új lendületet vesz, nem utolsósorban a turisták kedvéért. Igaz, kicsit másként szervezôdnek az események, a máskor repertoár elôadásokat játszó Erkel Színház például en suite játszik egy világhírû musicalt, a Billy Elliotot. Benépesülnek a szabadtéri játszóhelyek, Budapest két páratlan szépségû teátrummal is dicsekedhet, a Városmajorban a hazai turisták találkozhatnak izgalmas színházi mustrával, a Margitszigeten az idén 80 éves Szabadtéri Színpad programja a zene és a tánc nemzetközi nyelvén szól a közönséghez. A budai Várban a Magyar Nemzeti Galéria rendkívüli anyagot mutat be. A tragikus életû mexikói festô, Frida Kahlo munkássága olyan kontextusban kerül a nézô elé, amilyennel másutt nem találkozhat.

Ara Malikian hegedûvirtuóz a Budapesti Nyári Fesztivál vendége

Önarckép majmocskával

K ultur ál is negy ed

A szerelem és fájdalom festôje

Frida Kahlo mûvei – Budapesten elôször Szöveg: Orbán Györgyi • Festmény reprodukciók: MNG

Frida Kahlónak (1907-1953), a mexikói festészet legismertebb alkotójának képeivel elôször találkozhatnak „élôben”a látogatók Budapesten július 6. és november 4. között a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palotában. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, a gazdag mûgyûjtô egykori haciendája ôrzi a mûvész életmûvének számos kiemelkedô darabját. Lantos Adriána, a kiállítás kurátora elmondta: a budapesti kiállítás ennek a gyûjteménynek a remekmûveire épül, de kiegészül néhány más mexikói magángyûjtemény darabjaival is. Muray Miklós Frida Kahlóval a coyoacani mûteremben (1941)

Fotó: img.culturacolectiva.com

A tárlaton 33 munka, benne festmények, papírképek, grafikák, nyomatok és fotók láthatók. A mûvészrôl készült legszebb fényképeket a magyar származású New York-i fotográfus, Muray Miklós készítette. Fridához szerelmi és baráti kapcsolat fûzte. Egyik mexikói útján ismerkedtek meg és viszonyuk mintegy tíz évig tartott. A kiállításon az alkotó védjegyévé vált önarcképei mellett, anilyen például az Önportré kutyával, majommal címû, szerepelnek olyan jelentôs alkotások is, mint a testi szenvedését ábrázoló A törött oszlop 1944-bôl.

Reményt vesztve

Henry Ford Kórház

A kurátor megemlítette, hogy a kiállítás anyagát öt szekcióra bontotta: az elsôben Frida festôi kibontakozása és az önarcképek láthatók. A másodikban a fájdalom poézise mutatkozik meg a képeken, a harmadik szekció a mexikói hagyományokból táplálkozó mûveket mutatja. A negyedikben fantáziaképek és a buja mexikói természet erejét ábrázoló munkák láthatók. Míg az ötödik szekció heves, érzéki házasságáról szól Diego Riverával és szerelmeirôl – férfiakról, nôkrôl – beszél a festményeken keresztül. Lesz egy installáció is: Kahlo régészeti gyûjteményébôl, a prekolumbiánus kultúra figurális alkotásaiból. Frida gyönyörû, temperamentumos, okos és jó humorú nô volt. Hatalmas élni akarás, lenyûgözô kreativitás, szenvedélyes házassága Diego Riverával, a festôvel és a színpompás Mexikó mutatkoznak meg alkotásain, és engednek betekintést a mûvész szuggesztív, testi, lelki gyötrelmekkel teli belsô világába. Nem véletlen, hogy a világon ô a legismertebb mexikói festô, ugyanis szilaj, harsány életérôl, munkásságáról 2002-ben amerikai– kanadai filmdrámát készített Julie Taymor Frida címmel. A fôszerepet Salma Hayek játszotta – aki nagyon megküzdött a szerepért, jelölték Oscarra is. De a díjat a film izgalmas zenéje, Elliot Goldenthal munkája nyerte el, a zene CD-n is megjelent. A kurátor arról is beszélt Frida életével kapcsolatban, hogy magyar származása csupán legenda. Német kutatók kiderítették, hogy a mûvész apja német, a Wilhelm nevet kapta, Németországban született és élt a szüleivel, 19 éves korában vándorolt ki Mexikóba és fölvette a Guillermo nevet. Fényképész volt, az állami mûemlékvédelem hiva-

Fotó: © Columbia Tri Star

Salma Hayek alakította Frida Kahlót Julie Taymor filmjében

talos fotósa lett. Mesztic nôt vett feleségül és négy lánya született, Frida volt a harmadik, a legszebb és legokosabb. Jónevû iskolákba járt, orvosnak készült, de egy szörnyû buszbaleset megváltoztatta az életét, gerinc- és medencesérülést szenvedett, több helyen eltört a lába. Élete végéig gipszfûzôbe kényszerült, több mint 30 mûtétet végeztek rajta. Baldachinos ágyat kapott, feje fölött tükörrel. Fájdalmában kezdett el festeni. Csodával határos módon újra lábra állt, ekkor ismerkedett meg Diego Rivera híres festôvel és nem sokkal azután házasságot kötöttek. Az elefánt és a galamb került össze, mondták Frida szülei a nagydarab, békaképû férfi és a törékeny, apró lányuk házasságáról. Rivera tehetséges festônek tartotta feleségét és rábeszélte a folytatásra. A mexikói baloldali körök kedvencei voltak, nagy társasági életet éltek, ôk adtak menedéket saját házukban 1936 és 1938 között a Sztálin elôl menekülô Trockij házaspárnak. Frida és Diego házassága vad és viharos volt. Mindezek dacára Frida minden orvosi lebeszélés ellenére gyermeket akart, de elvetélt. Ez nagy sokkot okozott számára, de ezt is ôszintén kifestette magából. A mexikói fôváros külsô negyedében, Coyoacanban, Frida szülôházában, a La Casa Azulban (Kék Ház) éltek a mûvész haláláig. A földszintes U alakú ház kék színû, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket. A trópusi kertet Frida alakította ki, életmûve szerves részének tekintik. Volt két azték meztelen kutyája is, ezt fotók tanúsítják. A belsô falakon kialakított kis fülkékben prekolumbiánus szobrocskákat helyezett el. A kert egyik sarkában terrakottaszínû piramis áll, lépcsôin azték figurákkal. A Kék Ház 1958-tól Frida Kahlo Múzeum.

K ultur ál is negy ed

Fotó: Bethlehem Imaz

Frida szenvedélyes házassága Diegóval 1939-ben válással végzôdött, mert a férj viszonyt kezdett Frida testvérével, Cristinával. Ezek után Frida szilaj életvitelt folytatott, kapcsolatai közt nôk, mint Josephine Baker, az afroamerikai származású francia énekes, táncos, a „fekete Vénusz”, vagy férfiak, köztük Lev Trockij is feltûntek. Frida és Diego egy év után, 1940-ben újra összeházasodott, de Frida már csak gyermekeként szerette a férfit. Frida testi gyötrelmei fokozódtak, 1950-tôl tolókocsiba kényszerült, 1953-ban amputálni kellett a jobb lábát, de akkor sem hagyta el magát, az volt a jelszava, hogy „Merj élni, meghalni bárki tud!” Elsô önálló mexikói kiállításának megnyitójára ágyastól vitték el gyönyörûen felöltöztetve tradicionális tehuana ruhába, virágfejdísszel, rusztikus ékszerekkel. A sok gyötrelem után 1954 nyarán, 47 éves korában tüdôembólia vitte el, de naplóbejegyzése szerint nem zárható ki az öngyilkosság sem. Testét elhamvasztották, a prekolumbiánus cserépurnát a Kék Házban ôrzik. Festészeti stílusát nem tudják besorolni izmusokba, mert, ahogy hangoztatta, önmagát akarta adni, és nem izmusokat. Festményein ôszintén, nyíltan, bátran ábrázolta saját magát, a szenvedô nôt. Breton, a francia szürrealizmus atyja párizsi kiállítást szervezett neki, és ô az elsô mexikói festô, akitôl a Louvre képet vett. New Yorkban is rendeztek munkáiból tárlatot, és Mexikóban az önálló bemutatón kívül kétszer is kiállították munkáit a szürrealisták között. Frida Kahlo festészetére leginkább a prekolumbiánus mûvészet hatott. Az amerikai kontinensen élô indián ôslakó népek mûvészete az i. e. 2. évezredtôl a 16. századig, a gyarmatosításig virágzott. Frida ebbôl a

A törött oszlop (1944)

korszakból saját régészeti gyûjteményt épített, és elôszeretettel viselte a dél-mexikói indián asszonyok hagyományos ruháját, a tehuanát. Frida Kahlo elsô budapesti kiállítására magyar–angol katalógus készült a tárlat képeivel, a kölcsönzô múzeum tanulmányával, a magyar kurátor, Lantos Adriána szövegével, az alkotó életrajzával és a róla szóló irodalom jegyzékével. Emellett elôadások is hallhatók Frida Kahlo hatásáról a világ mûvészeti életére, a vizualitásra, a divatra, az ékszerekre. A galéria boltjában a katalóguson kívül többféle Frida-ajándék is várja a látogatót. Casa Azul - a Kék Ház, amely Frida Kahlo hamvait ôrzi

Jubileumi évad a Margitszigeten Szövegek: Szentgyörgyi Rita

Fotó: Bán Teodóra

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad fennállásának 80. évfordulója alkalmából kivételesen gazdag évadra készül a Budapesti Nyári Fesztivál. A legnevesebb magyar és nemzetközi sztárok, szuperprodukciók, nagyszabású opera- és operettbemutatók, látványos balettelôadások, klasszikus, könnyûzenei és crossover koncertek várják a minôségi szórakozásra vágyó látogatókat.

K ultur ál is negy ed

Fotó: seragoesch.com

A programsorozat egy óriási ingyenes ünnepi koncerttel nyit június 9-én a Margitszigeti nagyréten, Alexander Rybak hegedû-mûvész és a Magyar Állami Operaház Zenekara közremûködésével. Az opera szerelmeseit a Rigoletto mellett Richard Strauss vérfagyasztó zenedrámája, a Salome várja Szikora János rendezésében, Sera Gösch-sel a címpszerepben.

Az évad kiemelt bemutatója Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnô a Miskolci Nemzeti Színház mûvészeivel és a Fôvárosi Nagycirkusz artistáival. A világszerte turnézó, látványos balettshow, a The Great Gatsby neves nemzetközi balett-társulatok sztárszólistáival érkezik a Margitszigetre. A világhírû Béjart Ballet Lausanne A varázsfuvola címû izgalmas elôadásával tér vissza a tavalyi hatalmas sikere után. Leonard Bernstein születésének 100. évfordulóján Szemere Zita koloratúrszoprán Gershwin-muzsikával emlékezik a mester centenáriumára. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományos koncertjén Fülei Balázs zongoramûvész szólaltatja meg Dohnányi e-moll zongoraversenyét, az est második felében Carl Orff remeke, a Carmina Burana csendül fel Miklósa Erika és Molnár Levente közremûködésével. Ara Malikian hegedûvirtuóz színes repertoárjával látogat elsô ízben Magyarországra. Jeff Mills, a 2017-es CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon fergeteges sikert aratott lemezlovas ismét az Óbudai Danubia Zenekarral lép fel. A Margitszigeten a Naprendszer bolygói által inspirált szimfonikuselektronikus zenemûvét mutatják be. Érdemes a színházi hajójáraton, a Dunán érkezni a színház saját kikötôjébe. Innen csak pár perc sétára található a színpad bejáratánál álló Margitszigeti Víztorony. Idén a D12-es hajójárat óránként érinti a kikötôt. 35

„Aktuálisnak érzem Rigoletto sebezhetôségét”

Giuseppe Altomare ma már viszonyítási pont

Fotó: Euribiade di Tebe

A Budapesti Nyári Fesztivál egyik kiemelkedô eseménye Verdi Rigolettójának olasz nyelvû elôadása. Az operaprodukció nemzetközi sztárokat vonultat fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A címszerepet a világhírû olasz bariton, Giuseppe Altomare énekli, aki ezzel a fellépéssel debütál Magyarországon. Milyen kapcsolódási pontjai vannak a magyar zenei élettel? Szinte semmi, bár a Magyar Állami Operaház jelenlegi zenei vezetôjével, Kocsár Balázs karmesterrel dolgoztam korábban egy Trubadúrelôadásban, Olaszországban. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, Szinetár Miklós rendezésérôl látott fotók alapján azt mondhatom, hogy izgatottan várom a találkozást ezzel a kivételesen szép hellyel, a zeneértô közönséggel. Szeretnénk maradandó élményt nyújtani. Évtizedek óta Leo Nuccit jegyzik a világ egyik leghíresebb Rigolettójaként. Milyen hatással volt önre a nagy elôd? Nucci behozhatatlan elônyben van hozzám képest, több mint ötszázszor öltötte magára Verdi örökérvényû udvari bolondjának a jelmezét. Jómagam hatvan és hetven között számolom a Rigolettóként eltöltött „estjeimet”. Egyszer coveroltam Nuccit Piacenzában Daniel Oren vezényletével. Énekesi tanulmányaim során volt alkalmam más híres olasz Rigolettókat is megismerni, például Piero Cappuccillit, Aldo Prottit, beszélgetni velük, a szerepértelmezésükrôl. Egyfelôl olasz baritonóriások követôje vagyok, másfelôl a saját utamat járom. Nem szeretném senkivel sem ös�szemérni magam. Miként határozná meg a kapcsolatát Verdi zenéjével, Rigoletto személyével? Verdi az operairodalom Shakespeare-je, kortárs klasszikus, kevés olyan szerzôt jegyez a zenetörténet, aki nála jobban ismerte, kutatta az emberi lélek rejtelmeit. A Rigoletto elsôsorban pszichológiai elmélyülést igényel, az egyik legkomplexebb és legellentmondásosabb Verdi-figura. Az udvari 36

bolond jelmez egy fizikailag deformált férfit rejt, aki egyszerre simulékony, cinikus, kaján. De sebzett is, a tiszta apai érzelmeinek kiszolgáltatott lény. A mai korban különösen hangsúlyosnak, aktuálisnak érzem Rigoletto sebezhetôségét. A testi fogyatékossága miatt örökös gúny, megvetés tárgya. Szélsôséges érzelmi utat jár be, akár egy jeleneten belül is változnak a megnyilvánulásai a mantovai herceg áldozatain a fölényes gúnyolódástól és a lánya iránti féltésig. Röviddel azután, hogy elénekli a Cortigiani, vil razza dannata áriát, kétségbeesett apaként keresi eltûnt lányát, akinek az elrablásában félrevezetve maga segédkezett az udvaroncoknak. Bosszú, elégtétel, apai szeretet, önfeláldozás hihetetlenül széles skáláját járja be Rigoletto Verdi remekmûvében. A tradicionális olasz operarepertoáron belül az utóbbi években Verdi baritonszerepeire szakosodott. A személyes választás és a véletlenek játéka egyaránt szerepet játszott ebben. Nem szeretnék szerénytelennek látszani, de nemzetközi viszonylatban is egyfajta hivatkozási pont lettem a Verdi repertoár bariton szerepeinek tolmácsolójaként. Az elmúlt két évben kizárólag Verdi-operákat énekeltem. A Teatro La Fenicében nemrég Jágó szerepében debütáltam. Nabucco, a Traviata Giorgio Germont-ja, Macbeth, Simon Boccanegra, a Maggio Musicaléval kivitelezett A legnanói csata szerepelnek a repertoáromon. Sok kiváló mester keze alatt formálódtam az évek során. Közülük két tanárom, Franco Corelli és Carlo Bergonzi egyértelmûen Verdi felé terelt. Mindketten azt mondták, hogy a hangi adottságaim, telt, lágy baritonom tökéletesen megfelel a Verdi zenéjére jellemzô legatóknak, a bel canto szerû frázisoknak. Ma is folyamatosan képezem magam annak érdekében, hogy a hozott képességeimet megfelelô kontroll alatt tartsam. Bergonzitól tanultam, hogy nem érdemes erôszakot tenni a hangszálakon, mert az elôbb vagy utóbb megbosszulja magát. Pályám kezdetén nagy vehemenciával vágtam bele az éneklésbe, a technikai tudást, az arányérzéket, az úgynevezett finom hangolást az idô múlásával sajátítottam el. Eredetileg politikai tudományokból diplomázott. Mi vitte az operaénekesi pálya felé? Amatôr énekesként kezdtem egy zeneszeretô családban. Bátyám zongorázni tanult a luccai konzervatóriumban. Az egyik koncertjén besegítettem, a tanára felfigyelt rám, és arra ösztönzött, hogy képezzem magam. Addig-addig mondogatta, hogy kezdenem kellene valamit az énekléssel, amíg egy napon elém állt, hogy szervezett nekem egy meghallgatást Rudolf Knoll német baritonnál. Knoll a salzburgi Mozarteumban tanított, ahová azután felvételt nyertem. Hosszan sorolhatnám azokat a mestereket, akik továbblendítettek a pályámon Iris AdamiCorradettitôl Aldo Danielin át Silvano Carolliig. A Torre del Lagó-i Puccini-Fesztiválon a Gianni Schicchiben debütáltam hivatalosan operaénekesként. A Bohémélet Marcellójától a Pillangókisasszony Sharplesséig, a Trubadúr Luna grófjától a Bajazzók Silviójáig, a Manon Lescaut Lescaut-jától az Álarcosbál Renatójáig, a Don Carlos Posa márkijától a Carmen Escamillójáig, Almaviva gróftól Don Giovanniig több, fôként olasz operaprodukció fûzôdik a nevéhez.

Fotó: Franco Lannino

K ultur ál is negy ed

Semmit sem terveztem tudatosan ezen a pályán, szerencsére soha nem voltak szerepálmaim, a lehetôségek maguktól találtak meg. Hatalmas sikerrel vendégszerepeltem Szöulban a Pierluigi Pizzi rendezte Traviatával, nemrég Mexikóban énekeltem Jágót. A közeli jövôben a Bregenzi, valamint a St. Galleni Fesztiválra és Észak- Amerikába van meghívásom. Pisától a Montecatini Operafesztiválig nagy visszhangot keltett Dario Argento Macbeth rendezése, amelyben a címszerepet alakította. Hagyománytisztelô énekesként hogyan viszonyul a modern színpadi megoldásokhoz? Nem vagyok korszerû abban az értelemben, hogy a modern rendezésekrôl az esetek többségében az a véleményem, hogy nem tesznek hozzá a mûvekhez, hanem inkább elvesznek belôlük. Dario Argento Macbeth-értelmezése a kivételek közé tartozik. Nem hamisította meg a történetet, csupán áthelyezte az elsô világháború idejére, mintegy az európai civilizáció hanyatlására reflektálva. A shakespeare-i mû szellemében járt el, amikor három boszorkányt kiemelt a kórusból. Ettôl függetlenül az esetek többségében azt tapasztalom, hogy a divatos rendezôi színház nem tesz jót az operának. Sokan azzal akarnak újítani, hogy szembe mennek a zene és a szöveg követelményeivel, nem tartják tiszteletben a zeneszerzô szándékait, a színpadi mondanivaló nincs összhangban a zenével. Azokat a rendezôket tisztelem, akik a hagyományon belül képesek újítani, és nem arra törekszenek, hogy a saját víziójukkal megerôszakolják a mûveket. Ilyenkor azt érzem, hogy a közönséget lebecsülik. Álltam már úgy tapsrendben, hogy az énekeseket, a zenekart ovációval fogadták, a színpadképet, a rendezést füttykoncert kísérte. A kortárs operákhoz milyen a viszonya? Valahogy úgy vagyok vele, hogy ha tetszik, ha nem, adok egy esélyt a kísérletezésnek. Legutóbb Velencében, a La Fenice Operaházban énekeltem Henze Elegy for young lovers (Ifjú szerelmesek elégiája) címû operájának bariton fôszerepét. Nagy kihívás volt, remek kritikákat, dicséreteket kaptam, mégsem éreztem a sajátomnak. Igazából azt a zenét tudom hitelesen tolmácsolni, ami örömet ad, amiben száz százalékig képes vagyok feloldódni. A klasszikus, fôként a romantikus repertoár áll hozzám közel. Elvégre minden mûvészi hivatás lényege, hogy legalább annyi élvezetet nyújtson annak, aki csinálja, mint annak, aki befogadja. szabadter.hu

„Csak testre szabott szerepeket vállalok” A Nyári Fesztivál vendége Erwin Schrott

„Bôbeszédû, kíváncsi és uruguayi vagyok” – mondja magáról a montevideói születésû énekes, aki elég nevetségesnek tartja, hogy macsó külseje alapján az opera Marlon Brandójaként emlegetik. Vélhetôen ô a világ egyetlen tetkós Don Giovannija a nyakán viselt tetoválások okán. A sevillai csábító szerepét öltötte magára legtöbbször. Hitelesség, robbanó energia, szenvedélyes nôimádat és hódítani vágyás teszi emlékezetessé Mozart örökbecsû hôsének megformálójaként. „Vállalni kell a kockázatokat, és hûségesnek maradni ahhoz, ami mellett egyszer elköteleztük magunkat. Tudatos döntés volt a részemrôl, hogy csak testre szabott szerepeket vállalok, amelyeket el tudok játszani, mert az éneklés mellett nagyon szeretek játszani is a színpadon” – mesélte egy korábbi interjújában. Erwin Esteban Schrott gyerekkora óta a zene bûvöletében él. Apja tangóénekes, anyja komolyzene-rajongó, egyik nagyapja pedig az uruguayi vakok zenekarának alapítója és tagja volt. Piazzollától a Led Zeppelinen át Maria Callas-felvételekig sokféle zenei hatást szívott magába. Kisgyermek korától zongorázott, nyolcévesen már a színpadon állt a montevideói Operaházban, a Bohémélet kórusában. Franca Mattiucci mezzoszopránnál kezdte énekesi tanulmányait. Huszonkét évesen az André Chénier-ben Roucher szerepében debütált Montevideóban, majd Santiago de Chilében a Turandot Timurját, a Bohémélet Colline-ját, a Rigoletto Sparafuciléját, az Aida Ramfisát énekelte. A dél-amerikai szerepléseket európai bemutatkozás követte. Ösztöndíjjal képezte magát tovább Olaszországban olyan neves mûvész tanároknál, mint Leo Nucci, Mirella Freni. Tôlük tanult meg nemet mondani azokra a felkérésekre, amelyek veszélyeztetnék a hangját. Elsöprô nemzetközi karrierje 1998-ban indult el, amikor megnyerte a Plácido Domingo alapította Operalia Nemzetközi Énekverseny elsô díját. Attól kezdve megnyíltak elôtt a világ nagy operaszínpadai. Impozáns külsôvel, színészi átéléssel párosuló telt, árnyalatokban gazdag orgánumán olyan szerepeket szólaltatott meg, mint a Macbeth Bancója, a Don Giovanniban pályája elején elôbb Masetto és Leporello. Az ezredfordulón debütált a New York-i Metropolitan Operában a Bohémélet Colline-jaként, a Scala 38

Fotó: Jason Bell

Operától a tangóig címmel varázslatosnak ígérkezô gálakoncertet ad a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon július 15-én az operavilág egyik legvonzóbb férfisztárjaként számon tartott világhírû basszbariton. Az operairodalom legszebb áriáit vérbô tangómuzsikával ötvözi a 45 éves Erwin Schrott. A kiváló énekes 2010-ben lépett fel elôször Budapesten, a tavaszi fesztiválon. 2015-ben egy bravúros beugrással hódította meg a budapesti közönséget emblematikus szerepében, a Don Giovanniban, majd 2016-ban három estére tért vissza az Erkel Színházba e szerepben.

K ultur ál is negy ed

közönségét Rossini Stabat Materének szólistájaként hódította meg Riccardo Muti vezényletével. Elsô operaszerepe a Scalában 2003-ban Rossini Mózesének címszerepe volt. És még abban az évben Leporellót énekelte a londoni Covent Gardenben. Mozart-énekesi rangját, páratlan népszerûségét igazán a Don Giovanni címszerepével érdemelte ki. 2006-ban a Metropolitanban és a Scalában mutatkozott be a hódító alakjában, majd egy japán turné következett. A színpadon találkozott Anna Netrebkóval, aki Donna Annát személyesítette meg. És akivel hét éven át az operavilág álompárját alkották. Az orosz sztárszopránnal kötött házasságából 2008-ban fia született, akinél ötéves korában enyhe fokú autizmust diagnosztizáltak. Erwin Schrott fellépéseinek nagy része az utóbbi években négy-öt színházhoz köthetô: a Metropolitanhez, a Covent Gardenhez, a Scalához, a bécsi Állami és a müncheni Bajor Állami Operához. A Mozart-szerepek sorában a Figaro házasságában a furfangos komornyik szerepét is jó néhányszor megformálta többek között Salzburgban, a párizsi Operában, a Baden-Baden-i Fesztiválon. A barcelonai Gran Teatre del Liceutól a Monte-Carlo Operán át a Chorégies d’Orange

Fesztiválig Boito Mefisztofelészének jelmezét öltötte-ölti magára, amit Gounod Faustjának Mefisztójával párhuzamosan tart repertoárján. A Mozart-énekesként ismert basszbariton nagy álma, hogy Wagner drámai szerepei felé nyithasson. A hazájában nemzeti ikonként számon tartott Schrott az éneklés mellett karmesteri tevékenységet is folytat, de csak Piazzollát és szimfonikus darabokat játszik saját zenekarával. A dirigálást nem tanulta, hanem olyan óriásoktól leste el, mint Claudio Abbado, Riccardo Muti, Zubin Mehta. „Ha történetesen nem az opera mûfajában találom meg a kijelölt utamat, szívesen lettem volna séf. A világ számos országában megfordultam, és mindenhol adózom a kulináris élvezeteknek. A halfélék a kedvenceim könnyû fehér borok kíséretében. Emellett szeretek ráhangolódni a helyi specialitásokra. A hétköznapokat is ugyanazzal az életszeretettel, szenvedéllyel igyekszem megélni, mint a színpadi létemet” – meséli magáról Erwin Schrott. szabadter.hu

Olasz a németeknél, német az olaszok között

Cesare Lievi rendez a Budapesti Wagner-napokon Szöveg: Tóth Anna

Fotó: 2017 - Ph Christian Penocchio

A Budapesti Wagner-napok 13. alkalommal várja a zeneszerzô rajongóit a magyar fôvárosba, a Müpába. A 2006-ban indított sorozat Berlintôl Londonon át New Yorkig ismert és magasan értékelt. A Trisztán és Izolda címû zenedráma volt már mûsoron, de idén friss koncepcióval kerül színre. Nemcsak a szereplôk, a rendezô is világhírû.

Cesare Lievi kettôs életet él: német nyelvterületen éppúgy otthon van, mint hazájában. Sôt, manapság többet dolgozik külföldön, mint Olaszországban. Mindebbôl kiderül, hogy alapos ismerôje a német irodalomnak és természetesen a nyelvnek is. A Trisztán-történettel réges-régen, egész fiatalon találkozott elôször. Volt egy Wagner-rajongó tanára a középiskolában, ô mesélt osztályának – többek között – a Trisztán- és Parsifal-legendáról. Az egyetemen aztán filozófiát tanult és nagyon érde40

kelte (különösen a német) a nyelvészet is. Cesare Lievi kezdettôl fogva analitikusan közelített a mûvekhez akár fordításról, akár rendezésrôl volt szó. Fontos lépést jelentett pályáján a Milánói Scala-beli Parsifal-rendezése Riccardo Mutival, akivel gyorsan megtalálták a közös hangot. Nagyon nehezen találja a szavakat, amikor saját rendezôi eszközeit akarja körvonalazni. Tapasztalatait általában véve sem könnyû definiálni, hiszen napjainkban ezek a módszerek folya-

K ultur ál is negy ed

Fotó: Federico Buscarino

Fotó: Sacha Vasiljev

matosan változnak. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy sikerült olyan pályát választania, olyan mûvészeti ágban tevékenykednie, amellyel a közlés és a kifejezés leghatékonyabb eszközeit kereste. Ez megmagyarázza azt is, hogy nem meri egyetlen kategóriával definiálni saját rendezôi stílusát: nem kísérleti, nem avantgárd, nem új vagy régi. Egyet viszont határozottan állít: akárhány módja van a színházi produkciók létrehozásának, a lényeg az, hogy a végeredmény jó legyen. Az így kialakult sokszínû, prózai és zenés darabokat magában foglaló repertoár, benne Wagner-, Richard Strauss-mûvekkel az olasz kompozíciók mellett, otthonává tette nemcsak szülôhazáját, de a német nyelvterületeket is. És nem csak földrajzi értelemben. Hol olaszul, hol németül „él”. Olaszországban kevesebbet dolgozik: ott mintegy 10-12 bemutatója volt, fôleg Milanóban, Palermóban és Bolognában. Számos külföldi munkája közül legszívesebben Zürichet említi, ahová többször is visszahívták hol Mozartot, hol Richard Strausst rendezni. Néha elcsodálkozik azon, hogy olasz rendezô létére milyen ritkán volt dolga Verdivel.

Anja Kampe Izolda címszerepében

A Budapesti Wagner-napok új Trisztánjának rendezôjeként egy korábbi zürichi munkának köszönhetôen ismerheti meg a közönség. Ott dolgozott együtt Fischer Ádámmal, aki – mint a Budapesti Wagner-napok mûvészeti vezetôje – felkérte a feladatra. A fellépô mûvészeket ismeri, jóllehet egyikükkel sem dolgozott együtt korábban. Régi munkakapcsolat fûzi azonban a díszlet- és jelmeztervezôhöz, Maurizo Balòhoz és Marina Luxardóhoz, mert azt nehezen tudná elképzelni, hogy egy ilyen rangos és speciális követelményeket támasztó produkció esetében az amúgy is sosem elég hosszú próbaidôszakban találkozzék elôször azzal a két szakemberrel, aki a vizuális megjelenítésért felelôs. Érdekes módon ez az ember, akinek élete a színház és ars poeticájaként a mûfaj szeretetét jelölte meg, másfél éve csaknem eltanácsolta a teátrumi babérokra pályázó fiatalokat a színház

A sokoldalú Cesare Lievi mûfordításai közül számos Hölderlin-, Goethe-, Tieck-, Hofmannstahl- és Lorca-mû forog a nemzetközi piacon, rendezett – többek között – Kleistet, Pirandellót, Arthur Millert prózai színházak számára. Operarendezései közül feltétlenül megemlítendô a Titus kegyelme, a Riccardo Muti zenei irányításával megvalósult Parsifal és A két Foscari, Rossini Hamupipôkéje, amelynek színpadra állításában a Metben is közremûködött, Richard Strauss Ariadnéja, Schnittke Gesualdója és a wagneri tetralógia Siegfriedje szintén fontos állomás. Rendezte Cecilia Bartolit és Ruggero Raimondit is.

világától. Az interjú egy olasz magazinban jelent meg és alapvetôen az olasz fiatalokra gondolt, éppen a színház iránt érzett mélységes szeretete miatt. Nem érez ellentmondást a színház iránti személyes rajongása és elhivatottsága, valamint az interjú tartalma között. Gyakran említi a szerencsét, mint fontos tényezôt pályája sikere, folyamatos foglalkoztatottsága alakításában. Olyan országban, ahol a színház éppen nem játszik fontos szerepet, ahol fogyóban a közönség, nagyon nagy csalódás érhet egy tehetséges fiatalt, aki hiába dolgozik, nem tudja megvalósítani elképzeléseit. A folyamat visszafordításához Itáliában is reformokra és politikai akaratra van szükség – állítja Cesare Lievi. A cikk eredeti változata a Müpa Magazin 2018. május-júliusi számában jelent meg. • mupa.hu

Nemzetközi operafesztivál Budapesten és Bécsben Szöveg: Orbán Györgyi • Fotók: armelfestival.org

Az Armel Opera Festival 2008 óta, épp egy évtizede, évenként öt operabemutatóval népszerûsíti a kortárs mûveket - alkotókat és elôadókat egyaránt. A fesztivált mindig megelôzi az Armel Nemzetközi Operaverseny, amelyen a szakmai zsûri az énekesek hangi adottságai mellett a színészi képességeket is értékeli. A versenyben a két fordulóban kiválasztott énekesek a fesztivál-produkciókban nyernek el szerepet, a verseny utolsó lépcsôjeként az Armel Opera Festival elôadásaiban bizonyíthatnak, és kaphatják meg a legjobb elôadó díját. Idén július 1-tôl 5-ig Budapesten a Müpa Fesztivál Színházában és Bécsben, a MuTh-ban (Musik und Theater) tartják meg az elôadásokat. Havas Ágnes fesztiváligazgató elmondta, hogy a nyitó elôadás a Müpában lesz július 1-jén. Az Északsvéd Opera társulata Christoph Willibald Gluck Orfeo ed Euridice címû darabját adja elô modern rendezésben. Ámort Jeanne Gérard francia szoprán, az operaverseny egyik sikeres szereplôje énekli. Július 2-án ugyancsak a Müpában az újvidéki Szerb Nemzeti Színház mintegy 200 fôs társulata egy remek vígoperát mutat be Adok-Papok címmel. Stevan Sremac (1855–1906) zentai író Pop Cira i pop Spira címû regénye egy gazdag bánáti falu két pravoszláv papjának szatirikus története. Dejan Despic neves szerb komponista 2011-ben zenésítette meg a humoros írást. Ebben a versenyszereplô Antonel Boldan román-francia tenor. 42

K ultur ál is negy ed

Július 3-án Bécsben, a MuTh-ban Vajda Gergely Az óriáscsecsemô címû báboperáját láthatják a Kolibri Színház elôadásában. A szövegkönyvet Déry Tibor azonos címû mûve nyomán Vajda Gergely és Horváth Péter írta. A rendezô Novák János, versenyszereplô Agathe de Courcy francia mezzoszoprán. Július 4-én ugyancsak Bécsben, a MuTh-ban Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzô Lady Sarashina címû operáját mutatják be Almási-Tóth András rendezésében. Egy 11. századi japán nô naplójából a librettót a zeneszerzô felesége és alkotótársa, Mezei Mari készítette Ivan Morris angol fordítása nyomán. A versenyszereplô Fülep Máté bariton, mellette föllép Meláth Andrea, Imai Ayane és Yoshida Makiko.

A fesztivál záróprogramja július 5-én lesz a Müpában. A francia–belga koprodukcióban készült Calamity Jane és Billy, a kölyök címû két egyfelvonásos operát Ben Johnston és Gavin Bryars szerezte, a szövegeket Michael Ondaatje írta. A versenyszereplô Sarah Defrise belga szoprán. Az Armel Opera Festival bemutatóit a francia–német ARTE Concert tévécsatorna minden évben élôben közvetíti, az elôadások további fél éven át a csatorna honlapján felvételrôl elérhetôk. armelfestival.org

Fotรณ: Prรกczky Istvรกn - budapestinfo.hu

City Guide Klasszikus európai értékek, történelmi hagyomány és modernitás, elsô osztályú gasztronómia, felszabadult hangulat – mindez együtt van jelen Budapesten. Nemzetközi sportesemények kínálnak élményeket, a gyógyfürdôk nyaranta strandokká változnak, a vendéglôk teraszait vidám társaságok népesítik be. A szórakozásnak olyan épületek adnak keretet, mint például a Nemzeti Lovarda. Fôbejáratát és fôtribünjét egy jeles építész, Ruppert Vilmos tervezte, Budapesten több kitûnô alkotása ismert. Vegyük aztán a számtalan kávéházat, cukrászdát. Hogy ebben a „dzsungelben” ne tévedjen el a külföldrôl érkezô, angol nyelvû túrák segítenek a tájékozódásban. A magyar borokból sem választhat rosszul, aki benevez a szintén angol nyelven ajánlott borvacsorákra. Budapesten egyszerûen lehetetlen unatkozni.

Nyeregben a metropoliszban Megnyílt felújított Nemzeti Lovarda Szöveg: Oláh András • Fotók: Gordon Eszter

Cit y Guide - sp ort

A középkori budai lóversenyek nemes hagyománya a török megszállást követôen csak a 19. század elején éledt újjá Magyarországon. A korszak jelentôs fejlesztéseit kezdeményezô és anyagilag is támogató gróf Széchenyi István angliai útjai során ismerkedett meg a lótenyésztéssel és a lóversennyel. Széchenyi egyik alapítója volt a Pályafutási Társaságnak (1827), amely 1842-tôl Magyar Lovaregyletként tevékenykedett. Az elsô pesti lóversenyt 1827-ben rendezték.

2012-ben Kincsem Nemzeti Lovas Programja címmel indult fejlesztési projekt. Az átfogó elképzelésekben helyet kap az állami infrastruktúra felújítása, a lovas turizmus, a lótenyésztés, a lovassportok és a lovas hagyományôrzés támogatása, a szabályozások korszerûsítése. A program egyik kiemelkedô eseményére februárban került sor. Nagyszabású felújítás után 2018 februárjában nyílt meg újra a Nemzeti Lovarda 140 éves tömbje. Az impozáns létesítményben négy évszakos pálya, díjugrató pálya, gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelô, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség kapott helyet. A mûemléki védettségû fôépület, az úgynevezett Kóbli visszanyerte klasszikus klubház jellegét, és épült egy 770 négyzetméteres, konferenciatermeket és irodákat is magába foglaló Tudásközpont is. Az intézményben folyik a lovassport olimpiai szakágak, az öttusázó élsportolók felkészülése a világversenyekre, és alkalmas nemzetközi rangú versenyek lebonyolítására. Emellett itt mûködik a Tattersall Sportegyesület, a Lendület lovasiskola, lehetôség nyílik terápiás és rehabilitációs gyógylovaglásra. Az állatorvosnövendékek számára rendszeresen szerveznek a tanmenetbe illeszkedô foglalkozásokat.

Kincsem és a következô nemzedékek

A lósport magyarországi virágkorának kezdetéhez minden bizonnyal nagyban hozzájárult a „magyar csoda”-ként emlegetett kanca, Kincsem karrierje is. A magyar születésû angol telivér 1876 és 1979 között 54 versenyébôl mindegyiket megnyerte, az OsztrákMagyar Monarchia területén kívül Angliában, Németországban és Franciaországban is nagy sikereket ért el. A csodalóról számos fotó, festmény és szobor is készült, utóbbiak közül Tóth Béla alkotása a Kincsem Park lóversenypálya bejáratánál látható.

Az 1960-as évek leghíresebb lova Imperiál volt, az angol telivér 1962 és 1964 között három évadban 25 versenyébôl 20 alkalommal elsô, kettôn pedig második helyezést ért el, megnyerte többek közt a Magyar és az Osztrák Derbyt, a Szocialista Országok Nagydíját és két Ausztriai Díjat. Legnagyobb sikerének a Baden-Badeni Nagydíjon elért 2. helyezés számít, Magyarországon mindvégig veretlen maradt. 531 utódjából 348 indult versenyen, akik összesen 900 díjat nyertek itthon és külföldön. Szobra (Domonkos Béla alkotása) a Kincsem Parkban látható. A 2000-es évek végén, a világranglistán is elôkelô helyet elfoglaló angol telivér, a magyar színekben versenyzô Overdose sikerei keltettek nagy érdeklôdést, aki 2007 és 2011 között 18 versenyébôl 15öt nyert meg, 14-et ebbôl sorozatban.

Kétmillió korona díjakra

A budapesti versenyek összdíjazása a 19-20. század fordulóján a kétmillió koronához közelített, a korszak legrangosabb díjai közé tartozott a Magyar St. Leger, a Király, a Királyné, a Nemzeti illetve Szent István díj. A DunakesziAlagon rendezett legfontosabb futamokat a király és királyné, valamint a számos európai uralkodó is megtisztelte jelenlétével. A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály téren 1857-ben épült fel a Nemzeti Lovarda Ybl Miklós tervei szerint. Az épülettömb, amelyben megnyitásakor lövölde, torna- és vívóterem is segítette a közönség testedzését, nagy népszerûségnek örvendett, a II. világháborús ostrom során azonban kiégett. Nevét az 1878-ban a Keleti pályaudvarral szemben létesült intézmény örökíti tovább. A Richard Tattersall 18. századi angol lókereskedô iránti tiszteletbôl csak Tattersallként emlegetett létesítmény területén rendezték meg 1883-ban az elsô ügetôderbit, 1894-ben pedig az elsô lovasversenyt, amelynek számai között a díjlovaglás, a díjugratás és a szalagtépés is szerepelt. 1931-ben ezen a területen épült meg Európa második legnagyobb fedett lovaglócsarnoka. Az ifj. Paulheim Ferenc tervezte impozáns Bauhaus-épületbôl a II. világháborús károk következtében csak a Kóbliként becézett fôépület és egy istállósor maradt meg.

A Nemzeti Lovarda nyáron több megmérettetésnek is helyet ad: június és július végén regionális díjugrató versenyeket, július 13–15. között országos díjugrató minôsítôt és Grand Prix-t, július 21–22. között pedig díjlovagló CDN-A versenyt tartanak a lovardában. A Kincsem Nemzeti Lovas Program ügyel a huszárlovas katonai hagyományok megôrzésére is, amelyben szerepel egyebek közt az állami protokoll feladatokat ellátó díszegység létrehozása és huszár lovas iskolában képzett lovak bemutatója is. Ebben és a budai Vár lovasturisztikai vonzerejének növelésében kaphat kiemelt feladatkört a Budavári Palota rekonstrukciója keretében a díszes Királyi Lovarda visszaépítése a Vár délnyugati oldalán. A budai Vár lovas tradíciója számottevô. A középkorban itt rendezett versenyeken túl lovaglóterem és istálló is épült a 18–19. században a palota elôterében, Hausmann Alajos tervei szerint. 1901-ben nyílt meg a historizáló stílusú Lovarda, amely elôtt ifj. Vastagh György Lófékezô címû csikósszobra állt. Az épület Budapest 1944–45-ös ostromakor szenvedett súlyos károkat, ezért lebontották. A tervek szerint a lovarda, amelyet az ugyancsak helyreállított Stöckl-lépcsô és egy széles rámpa is összeköt az egy szinttel feljebb található palotaudvarral, csaknem eredeti formájában újul meg. A tervek szerint, a még idén megnyíló Király Lovarda lehet a Magyar Honvédség újjászervezôdô lovas díszôrségének otthona, de a multifunkcionális épület a lovasprogramokon kívül rendezvényhelyszínként és kiállítótérként is funkcionál majd.

Cit y Guide - sp ort

Az eredetileg galoppversenyeknek helyet adó Kincsem Park még az azonos elnevezésû program meghirdetése elôtt, magántôke bevonásával újult meg a Kerepesi úti ügetô bezárásához kapcsolódóan. 2004 óta az ügetôversenyek befogadására is alkalmas pályával egészült ki, az egyenes és ovális galopp-pálya 2005-re új, korszerû 3500 személyes tribünnel egészült ki a létesítmény. A Parkban továbbra is megtalálhatók a mûemléki státuszt élvezô eredeti épületek, pl. a Ruppert Vilmos tervei alapján épült fôbejárat és I. osztályú tribün, a vele szomszédos II. osztályú tribün, valamint a mûemlék istállók.

A parkban fokozott figyelmet fordítanak az állatok és a zsokék egészségére és a versenyek tisztaságára, a folyamatos állatorvosi felügyelet mellett antidoppingcsoport is dolgozik a versenyhelyszínen, amely a mintákat egy kölni független, akkreditált laboratóriummal vizsgáltatja. A folyamatos fejlesztések jegyében idén agárpályával is bôvítik a Kincsem Park infrastruktúráját, a jövôben pedig itt épülhet fel a Nemzeti Öttusaközpont is. Néhány éven belül Bajnokok Ligája szintû, „black type” versenyeket is rendezhetnek, így a Kincsem díj és a legeredményesebb magyar fogathajtóról elnevezett Marschall József-emlékverseny kere-

Magyar lófajták A magyar lófajták közül fogathajtásban a mezôhegyesi nóniusz és a bábolnai shagya-arab jár az élen, a kisbéri félvér és az angol telivérekbôl eredeztethetô furioso-north star a lovassportok és a szabadidôs lovaglást folytatók kedvence. Díjugratásban, díjlovaglásban a mezôhegyesi sportló jeleskedik, míg a gidrán hátas és fogatos lónak egyaránt alkalmas. A hagyományos lófajták közül a mezôgazdaságban használt magyar hidegvérû a legveszélyeztetettebb, míg a Kárpátok pónijának tartott, kistermetû hucult ma már inkább turisztikai céllal tartják, de hátas és igáslóként is megállja a helyét.

tében a legjobb magyar lovak mellett Európa meghatározó versenyzôi is bemutatkoznak. 2019. június 23. és 29. között elsô ízben adnak teret egyszerre felnôtt öttusa-világbajnokságnak, valamint a futást és a lövészetet egyesítô laser-run vébének. A Kincsem Park évente csaknem 150 ezer látogatót fogad. Február végétôl december végéig szombatonként ügetôversenynapot, míg április elejétôl november végéig galoppversenynapot tartanak a pályákon. Az év legfontosabb rendezvénye a májusi Tavaszi Lóverseny, a július elsô vasárnapján jelentkezô Magyar Derby, valamint

szeptember második hétvégéjén a Nemzetközi Lóverseny. Mindig hatalmas az érdeklôdés az évzáró Ügetôszilveszter iránt. A galopp legrangosabb versenye az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után létrehozott Magyar Derby, amit 1921 óta rendeznek meg hároméveseknek, 2400 méteren, ezt követi a Király díjat 1896-ban felváltó Millenniumi díj, illetve a a Kincsem díj. A Kincsem Nemzeti Lovas Program hangsúlyos pontja az értékmegôrzés mellett a hagyományos magyar fajták támogatása, a lovaskultúra oktatása és a lovasturizmus fejlesztése.

Cit y Guide - sp ort

Lovas élmények – nézôknek A rendszerváltást követôen a lósportra a Lázár fivérek irányítottak komoly figyelmet, akik fogathajtásban értek el nemzetközi sikereket. Zoltán négyszeres kettes fogathajtó és kétszeres négyes fogathajtó világbajnok, míg bátyja, Vilmos, hétszeres kettes fogathajtó világbajnok és tízszeres kettes fogathajtó magyar bajnok, aki 1997 és 2003 között hazájában és külföldön is veretlen maradt. Lázár Vilmos ma a Magyar Lovassport Szövetség elnöke. 2008-ban indult útjára a lovas hagyományokat népszerûsítô Nemzeti Vágta, amelyben a kárpát-medencei magyar települések által szponzorált lovak és lovasok mérik össze tudásukat a Hôsök teréhez vezetô utakon. A verseny záró futamait háromnapos programsorozat keretében, látványos külsôségek közepette rendezik meg a budapesti Hôsök terén, 2011 óta minden szeptember harmadik hétvégéjén.

Lovakkal találkozni Budapesten és az agglomerációban több helyszínen van lehetôség, ilyen többek közt Budán az óbudai Aranypatkó, a Pasaréti és a Petneházy Lovarda, valamint a Tétényi Dunapart Lovasklub, Pesten a felsôrákosi Cseresznyevirág Lovarda és a Monte Vigo Szabadidô Centrum. Egyéni és csoportos oktatásra, futószáron és terepen egyaránt van lehetôség, a magyar mellett angol, és több helyen német nyelven is.

lovaglas-budapest.hu/lovardak

Kávé & Cukor

Budapesti gasztroséta édesszájúaknak Szövegek: Csikós Júlia • Fotók: Fürjes Viktória

A Centrál kávéház klasszikus vendégtere

Fotó: Práczky István - budapestinfo.hu

A 19. századi Budapest messze földön híres volt elegáns kávéházairól, amelyek nem pusztán egy csésze forró kapucínert vagy egy finom cukrászsüteményt jelentettek, de a mûvészeti, irodalmi élet központjaiként is mûködtek. A hajdani Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb városában az 1896-os millennium idején majdnem 600 kávéház mûködött. A következô 120 év viharos történelme hol felvirágoztatta, hol elsöpörte a város kávéházait. Napjainkban a Budapestre utazók ismét eredeti pompájában csodálhatnak meg egy-egy szépen felújított, patinás intézményt.

Cit y Guide - ga sz tronómia

Kiscsoportos túránkon hat különbözô kávézót és cukrászdát látogattunk meg: utunk minden állomása gondosan kiválasztott, különleges hely, amely a maga nemében kiválóan illusztrálta a budapesti „édes élet” egy-egy izgalmas szeletét. Jártunk eldugott specialty kávézóban, a Mantrában, ahol többféle filterkávé-különlegességet kóstolhattunk, miközben túravezetônk beavatott minket a kávé magyarországi történetébe. Például: miért hívták ôseink „feketelevesnek” a törököktôl megörökölt italt.

A Mantra specialty kávézó

Ezután utunk egy családi alapítású bonbonboltba vezetett, a Rózsavölgyi Csokoládéba, ahol gyönyörûen elkészített, kézmûves bonbonokat próbáltunk végig csípôs paprika-, kardamom-, vagy

A Rózsavölgyi Csokoládé desszertkínálata

Fotó: Shutterstock.com

A történelmi kávéházak mellett egyre több izgalmas, modern helyen kóstolhatunk ritka újhullámos kávékat, vagy kézzel készült, gourmet édességeket is. Hová érdemes ellátogatnunk? A Budapest’s Finest munkatársa Andrónyi Gabriellát, a Splendid Budapest Tours alapítóját kísérte el a koffein és a cukor világában tett angol nyelvû gasztrokalandozásra.

Az irodalom a bûnös abban, hogy a „hátra van még a feketeleves” szólást a törökökhöz és a kávéhoz kötötték. A több változatban ismert anekdota szerint Magyarország, Budavár török megszállása csellel történt. Fôurakat láttak vendégül a pasák, az ebéd végén a kávé felszolgálása lett volna a jel, hogy a janicsárok kardot rántva foglyul ejtsék a vendégeket. Az igazság az, hogy bár a kávé, a kávézás szokása török közvetítéssel került az elôdökhöz, a magyar konyha már jóval korábban ismerte a feketelevest. A sûrû, sötét színû lé vagy mártás nyúl, kacsa vagy más aprójószág tüdejének, májának és vérének felhasználásával készült. A gazdagon fûszerezett, kissé kesernyés szószt valószínûleg ugyancsak az étkezés végén adták asztalra, segítendô a jobb emésztést.

A Chez Dodo macaronkínálata és -mûhelye

épp levendula ízben. Útközben átvágtunk a pesti Belváros egyik legrégibb palotaparkján, a Károlyi-kerten is; a kötetlen hangulatban már mindenki a kedvenc süteményeit és receptjeit részletezte a nemzetközi csapatban. Utunk felénél nagyobb pihenôt tartottunk a legendás Centrál Kávéházban, ahol a neves költô, Ady Endre portréja alatt ücsörögve megtudtuk, kik voltak a kávéház valaha híres mûvészvendégei. A boldog békeidôk emlékére bécsi kávét rendel-

A Damniczki Cukrászda és különleges fagylaltkínálata

tünk, egy szelet Dobostorta kíséretében. Elsétáltunk a nemrég újranyitott Jégbüféhez is. Az édes ízek után kifejezetten jólesett egy kis frissen sült pogácsát majszolni. Folytattuk utunkat a következô állomás, egy apró macaronbolt, a Chez Dodo irányába. Kifinomult pasztell árnyalatok, különféle ízesítésû gourmet macaronok, és egy darabka Párizs köszöntött minket – még mindig Budapest szívében! A látványkonyhás kialakításnak köszönhetôen pedig bepillanthattunk a macaronkészítés fortélyaiba is.

Cit y Guide - ga sz tronómia

Fotó: Csikós Júlia

Egy jellegzetes magyar sütemény: a RigóJancsi

A Rigójancsi méltán pályázhatna a legromantikusabb magyar sütemény címére. A csokikrémes piskótakockát a 19. század híres magyar cigányprímása után nevezték el. A muzsikus már gyermekkorában fantasztikus tehetségnek bizonyult. Zenekarával bejárta egész Európát, rajongó hölgytekintetek kísérték minden lépését… Egészen addig, míg egy párizsi étteremben meg nem ismerkedett nagy szerelmével, Clara Warddal. Ám Clara egy belga herceg hitvese volt! Az amerikai hölgy mégis a tüzes cigányprímás mellett döntött, és nyolc évig turnézott vele mindenhová. Az esetbôl világraszóló skandalum lett, a süteményt pedig egy pesti cukrász nevezte el Rigó Jancsiról - remek marketingérzékkel lovagolva meg az izgalmas történet népszerûségét.

Auguszt Elemér receptje: Csokoládés piskóta Hozzávalók: 6 db tojás, 12 dkg kristálycukor, 10 dkg liszt és 3 dkg kakaópor Elkészítése: A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját a kristálycukorral habosra keverjük. A tojásfehérjét habbá verjük, majd a két anyagot vegyítjük. A kakaóporral elkevert lisztet óvatosan hozzákeverjük. A sütôtepsit kivajazzuk, kilisztezzük, beletöltjük a masszát kb. 4 cm vastagon, majd elômelegített, 180 °C-os sütôbe tesszük, és 10-12 percig sütjük. Krém (12 kockához) Hozzávalók: 8 dl tejszínhab, 40 dkg étcsokoládé Elkészítése: Vizet melegítünk, majd az apró darabokra tört étcsokoládét a forrásban lévô víz fölé helyezzük egy fémtálban, és folyamatosan keverve felolvasztjuk. Ne legyen túl meleg (40-45 °C). Az olvadt csokoládé egy részét félretesszük a krémhez. A kihûlt piskótalapot két egyforma nagyságú részre vágjuk. Az egyik piskótát csokoládéval áthúzzuk, ha már szilárdul, akkor meleg késsel 5×4 cm-es kockákra vágjuk. A megmaradt nagyobb rész olvadt csokoládéba belekeverjük a felvert tejszínhab elsô negyedét, majd óvatosan hozzákeverjük a többi habot. Így nagyon könnyû, mégis nagyon csokis krémet kapunk. Ezt a másik piskótalapra - egy papírkartonból készített keretbe vastagon, egyenletesen beleöntjük. Vigyázzunk, mert a krém gyorsan köt. Hûtôbe helyezzük. Az elôzôleg elkészített csokoládés tetôket ráhelyezzük, majd meleg vízbe mártott késsel felvágjuk.

A nap utolsó kóstolója a Szent István-bazilika környékén várt ránk. Az elegáns, modern hangulatú Damniczki cukrászda igazi „újragondolt klasszikusokkal” csábítja a betérôt, de a mákosguba-, lúdláb-, sôt sósmogyoró mousse mellett azért a hagyományosabb formák kedvelôi is bôven válogathattak a kínálatból. A túra 3 és fél órája mintha egy szempillantás alatt telt volna el, pedig a Belváros jókora szeletét bebarangoltuk. Számtalan történettel, élménnyel és rengeteg finom süteménnyel gazdagodva azt terveztük, hogy a Duna-parton lesétáljuk a plusz kilókat. Biztos, ami biztos: egy budapesti látogatásból nem hiányozhat a koffein és a cukor, persze mértékkel.

splendidbudapesttours.com

A Belváros szívében, a Bródy Sándor utcában a gyönyörûen felújított Keglevich palota ódon pincehelyisége ad helyet a Tasting Table borszaküzletnek és kóstolópincének. A horvát Stefan Keglevich gróf 1871ben építtette a palotát. Nevéhez kötôdik a ma is közkedvelt Keglevich Classic vodka, így könnyû elképzelni, hogy a négyemeletes épület alagsora valaha tele lehetett vodkásüvegekkel. Ma azonban a Tasting Table-ben minden a borról szól: a bolt kínálatában több száz kiváló magyar és közép-európai bor szerepel, többek között egy terjedelmes – régi és ritka aszúkból álló – Tokaji gyûjtemény is.

Tasting Table Ínyenc borvacsorák a Palotanegyedben Személyre szabott kóstolók, fôzôleckék angol nyelven Fotók: Taste Hungary A keskeny lépcsôn lesétálva korhû és mégis modern belsô tér, az eredeti kô boltívek alatt izgalmas, formabontó fabútorok, és temérdek különleges magyar bor fogadja a belépôt. A zegzugos kis borbár rengeteg fajta programot kínál vendégeinek. A menübôl különbözô kóstolócsomagok, kézmûves sajt- és sonkatálak, mártogatós falatkák választhatók, de a polcokon sorakozó üvegek közül is bármelyik felbontható. Vezetett kóstolóik délután és este indulnak, ezek során a borok mellé a kézzel készült magyar finomságokból is ízelítô kapható. A helyiség egyik végében kialakított vintage hatású kis konyha is fontos szerephez jut: a 56

Tasting Table séfje kiscsoportos fôzôtanfolyamokon avatja be az érdeklôdôket a magyar konyha rejtelmeibe. Kéthetente csütörtökönként pedig a „Thursdays @The Tasting Table” rendezvénysorozat keretében különleges, angol nyelvû borvacsorákra válthatunk jegyet. A 2014-ben nyílt Tasting Table-t egy amerikai-magyar házaspár, Bánfalvi Gábor és Carolyn álmodta meg, és a borbár már a nyitás évében gyôzedelmeskedett a rangos Drinks Business Award borturizmus kategóriájában. A gasztro- és borturizmusban szerzett sokéves tapasztalatukat

Cit y Guide - ga sz tronómia

felhasználva Bánfalviék olyan helyet képzeltek el, ahol a borok mellé kérdés nélkül járnak majd a történetek is. Ezekkel a vendég valóban megismerheti és kontextusba helyezheti a poharában lévô italt. „A betérôk között sok az olyan Budapestre látogató külföldi, aki egyáltalán nem ismeri a magyar borokat. A sommelier-k sok idôt szentelnek nekik: megbeszélik, hogy például otthon milyen borokat szeretnek. Nálunk a kóstolás mellett az információ átadása áll a középpontban. Minden vendégünk térképet kap a magyar borrégiókról. Borlapunkat pedig pár hetente változtatjuk adott tematika vagy terroir-ok alapján rendezve, hogy mindig egy újabb szeletét mutathassuk be ennek a sokszínû, de nemzetközi körökben még ismeretlen világnak” – meséli Carolyn. A csütörtöki borvacsorákon felszolgált 6-8 bor részletes bemutatásáról legtöbbször maga a borász gondoskodik. Ezekre az estékre érdemes idôben jegyet váltani: a Tasting Table honlapján az elôre meghirdetett programból a helyfoglalás mellett könnyen kiválaszthatók a pincészetek. A meghívott borász vendégek között a legnagyobb ikonikus magyar borászatok képviselôi és a kisebb, családi borászatok tagjai egyaránt szerepelnek. A háromfogásos menü természetesen a borsorhoz igazodik, de Láczi Tamás séf alkotásai minden alkalommal magyaros, illetve kárpát-medencei ihletésû fogások. A kóstolt borok a rendezvények végén engedmén�nyel vásárolhatók meg, illetve a Tasting Table személyzete a kiszállítást is szívesen megszervezi Magyarországra, vagy bármely más EU-ország területére. A bolt hamarosan nyíló webshopján keresztül pedig mindig gondoskodni lehet az utánpótlásról is.

„Magyarországon különleges élményt jelent ellátogatni valamelyik borpincébe. A borász személyesen fogadja az érkezôt: nem a pult mögül szolgálja ki, hanem az asztalához ülteti. Nem méricskél, hanem nagylelkûen töltöget a poharakba, míg a borról, a terroir-ról, és a saját történetérôl mesél. Ezt az alapvetô, személyes kóstolásélményt szeretnénk átadni a Tasting Table-ben. Elhozzuk a magyar borrégiók egy-egy darabkáját a fôvárosba, amit azután vendégeink más országokba is magukkal vihetnek” – foglalja össze Carolyn a Tasting Table alapelvének esszenciáját.

A Thursdays @The Tasting Table nyári rendezvényei (angol nyelven) Június 14.: Vacsora a borásszal — Szászi Pince (Balaton) Június 28.: Vacsora a borásszal — Gál Szôlôbirtok és Pincészet (Kunság) Július 12.: Mindent Villányról: Robert Smyth borszakíró elôadása Július 26.: Vacsora a borásszal — Szent Donát Birtok (Balaton) Augusztus 9.: Vacsora a borásszal — Balla Géza (Arad-Hegyalja) Augusztus 23.: Vacsora a borásszal — Budaházy Pincészet (Tokaj) tastehungary.com/venue/

Bor, lányok, Tokaj „A bor férfidolog” – írta az angol nyelvterületen is ismert magyar író, Márai Sándor. Napjainkra sokat változott a világ, és Dionüszosz múzsáinak manapság jóval több a dolguk, minthogy egy kupából kecsesen bort kortyolgassanak. Szüretelnek, házasítanak, kóstolót vezetnek, éttermekkel tárgyalnak...

Az UNESCO világörökség részét képezô tokaji borvidék két meghatározó hölgyszereplôjével beszélgettünk: kérdéseinkre Berecz Stéphanie, a Kikelet Pince tulajdonosa és borásza és Prácser Hajnalka, az Erzsébet Pince társtulajdonosa és kereskedelmi menedzsere válaszolt. A francia születésû Berecz Stéphanie a Bordeaux-i Egyetemen folytatta borászati tanulmányait, amikor 1993-ban fiatal borásztanulóként pár hónapos szakmai gyakorlatra érkezett To-

kaj-Hegyaljára. Szerelembe esett: elôbb a vidékkel és a borokkal, majd késôbbi férjével, Berecz Zsolt szôlésszel. Stéphanie rangos tokaji pincészetekben (Disznókô, Holdvölgy, Pannon Tokaj Pincészet) borászkodott, mielôtt Zsolttal közösen belevágtak volna saját pincészetük felvirágoztatásába. A dûlôk és a Berecz család 250 éves házában mûködô Kikelet Pince a löszös talajú Tarcalon helyezkedik el, elsô saját borukat 2002-ben készítették. Stéphanie 2014-ben elnyerte a rangos Borászok Borásza elismerést.

Cit y Guide - ga sz tronómia Stéphanie gyönyörû helyen, a Loire völgyében nôtt fel, de már több mint húsz éve él Magyarországon, magyarul is jól beszél. „A Loire völgye valóban szép, de Tarcal szintén csodálatos. Ez az otthonom. A hegy több domborulatból áll, a pincénk épp a kilátó alatt nyílik. Rengeteg erre a növény, az állat, és persze a szôlô. Egyszerûen itt szeretek élni” – jelenti ki. Vajon az ideutazó turistának milyen bort érdemes kóstolnia? – tettük fel a kérdést. „Ha egyetlen bort kóstol, az aszúbor legyen, ami a legegyedibb nemcsak Tokajban, de szerintem egész Magyarországon. Az aszú a mi nagykövetünk: neki köszönhetô, hogy Tokaj már az országhatárokon túl is igazi márkanévvé vált – hangzott a válasz. – Ha több borról beszélünk, akkor ide sorolnám természetesen a többi tokaji bort is, a száraztól az édesig, a furmintokat és hárslevelûket. ”

Fotó: hungarikum.hu

A tarcali szôlôterület

A Kikelet Pince gyönyörû fehér tételei a legelismertebb éttermek borlapjain is szerepelnek. Tokaj-Hegyalján nem készül vörösbor. „Nem véletlen, hogy a tokaji név használata kizárólag fehér szôlôfajtákkal engedélyezett, mert azok a legszebbek itt. Egyszer persze szeretném valahol kipróbálni, mit kezdenék kékszôlôkkel. Ám, ha kísérletezni lenne kedvem, akkor inkább pezsgôt választok, amit nagyon szeretek, és helye is van itt, Tokajban.” A pincében mûködô Kikelet Íz Mûhelyben a környékbeli finomságokba is belekóstolhat a látogató.

Fotó: erzsebetpince.hu

Fotó: tokajkikelet.hu

Friss, zamatos, igazi kikelet-hangulatú furmintjaik és hárslevelûik, illetve komplex, izgalmasan kifinomult aszúik Budapesten a két Michelin-csillagos Onyx, valamint a Michelin-csillagos Costes és Costes Downtown éttermekben kóstolhatók, a palackos tételek a Bortársaság szaküzleteiben találhatók.

Az Erzsébet Pince fiatal társtulajdonosa, Prácser Hajnalka gyakorlatilag beleszületett a szôlô és a bor világába. A család régóta ismert a szakmában, az Erzsébet Pincét a szülei alapították, amikor 1993-ban megvásárolták a Tokaj belvárosában található pincét. A helyiség a 18. században orosz cári borvásárlók raktárpincéjeként szolgált. A családi vállalkozást 2008-ban Hajnalka és testvére, Miklós vette át – Miklós készíti a borokat, Hajnalka pedig kóstoltatja és értékesíti ôket. A testvérek munkáját Hajnalka férje, a Kaliforniából származó Ronn Wiegand mester sommelier 60

„Itthon szoktam magyar ételeket készíteni, ilyen a töltött paprika, a rakott karalábé vagy káposzta, sôt süteményeket, például zserbót – árulja el Stéphanie. – Egyik kedvencem a harcsapörkölt túrós csuszával: ehhez egy jó száraz fehér bort tudok elképzelni. A lecsót is kedvelem. És egy jó kovászosuborka-levest nyáron! Idônként a francia konyhához nyúlok, ez persze attól függ, mit lehet éppen vásárolni. Tehát vegyes konyhát viszünk.” Kilenc testvérrel igazi nagycsaládból származik a pincetulajdonos-borász. „Én lettem egyedül borász, e téren nem tudtak támogatni. De otthon jó borokat fogyasztottunk, ez hozzá tartozik a kultúránkhoz. Nekem egy gyermekem van, és a család, az anyósom és a férjem is sokat segítenek, és azért így könnyebb mindegyik szerepben helytállni. De a barátnôimnek, akik szintén borászok, két-három gyerekük van, és ôk is megoldják valahogy, igaz, kemény tempóval, de ügyesen…”

is segíti. Az Erzsébet Pince borai számos hazai és nemzetközi díjat nyertek, a 2012-es Zafír Dûlôválogatás az Egyesült Államok legrangosabb borversenyén, a San Francisco International Wine Competition-on kategóriája legjobbjaként hozta haza a dupla arany díját. Hajnalka saját vállalkozása a Tokaji Kávépörkölô Manufaktúra, amely csak kiemelkedôen magas minôségû kávékkal dolgozik. Eredetileg közgazdaságtant és angol/amerikai irodalmat tanult. „Nagyon erôs a kötôdésem az angol nyelvhez. A szüleim 1994-ben a szüreti bevételbôl egy hónapra Bostonba küldtek. Az egyetemen angolt és matematikát, majd vendéglátószakos közgazdaságtant tanultam. A borospályára a férjem megismerése inspirált” – idézi fel. Az Erzsébet Pincénél Miklós a borász, Hajnalka foglalkozik a kereskedelemmel, a marketinggel, a PR-ral, a vendéglátással, a sajtóval bel- és külföldön. Családi vállalkozásként kevés az alkalmazott. „A boroknál a házasításokban is részt veszek. Ebben Ronn a fônök, mi Miklóssal szintén beleszólunk, hiszen én látom át, hogy mibôl mennyit szeretnék kereskedelmi szempontból, de mindig a legmagasabb minôségre törekszünk. Szerencsére Ronn ízlése nagyon közel áll az enyémhez. Ô a legnagyobb tanítómesterem” – hangsúlyozza.

Fotó: hungarikum.hu

Sokirányú érdeklôdését felváltotta a boros-kávés vonulat, az irodalom/írás/nyelvek iránti vonzalom remek hobbi maradt. „Egyszer szeretném megírni a szüleim történetét is. Amikor a frissdiplomás borász anyukám 1974-ben beállított hosszú hajjal és egy Simpson mopeddel a borkombináthoz Tolcsvára, a férfiak vigyorogtak, hogy megjött az új titkárnô. Nem, fiúk, mondta ô, én leszek a fônökötök!” A Napa-völgy után Tokaj jókora változást jelentett Ronn-nal közös életükben. Tokaj nagy múltú és különleges borvidék, ám mégiscsak kisváros. „Úgy érzékelem, világszerte növekszik a tokaji borok sikere. Számokban ez most még nem mutatkozik meg, de 10 év múlva már érzékelhetô lesz. Akárhány külföldi idelátogat hozzánk, akár újságíró, akár szimpla vendég, úgy megy el innen, hogy imádja tokajit. A Furmint USA promóciós szövetséget kifejezetten azért alapítottuk meg 2014-ben, hogy megismertessük az amerikai közönséget a furmint szôlôfajtával. A projekt nagyon sikeresnek bizonyult, de még hosszú út áll elôttünk” – mondja a tervekrôl.

Fotó: erzsebetpince.hu

Cit y Guide - ga sz tronómia

Az Erzsébet Pince borai Budapesten a DiVino, a Tasting Table és a Drop Shop borbárokban, a Duna Corso és a Café57 éttermekben, illetve a Gödöllôi Királyi Kastélyban kóstolhatók. Palackos tételben a Tasting Table-ben vásárolhatók. Kikelet Pince: tokajkikelet.hu Erzsébet Pince: erzsebetpince.hu Tokaji Kávépörkölô Manufaktúra: tokajkikelet.hu

Sarok

Program

Zenélô Budapest

2018. május 25. – augusztus 12.

Fotó: Praczky István / budapestinfo.hu

Már negyedik éve, hogy a nyári idôszakban Budapest leglátogatottabb turisztikai célpontjaiban zenei aláfestés mellett gyönyörködhet turista és városlakó. A Zenélô Budapest programsorozat három hónapon át több száz minikoncerttel kedveskedik a fôvárosban sétálóknak. Többek között a Szent István-bazilikánál, a Vajdahunyad váránál és a Mûcsarnok lépcsôjén is találkozhat az arra járó muzsikáló kamaraegyüttesekkel, a Várkert Bazár Öntôház udvarán pedig vasárnap délelôttönként egyegy nagykoncertet hallgathat meg a közönség. Itt idén Szakcsi Lakatos Béla, Orosz Zoltán, Borbély Mihály és az Amadinda együttes várja majd a zeneszeretôket.

Yves Robert Trió 2018. június 24. 20:00

Opus Jazz Club Budapest Music Center

Fotó: Peter Purgar / info@jazzimbild.at

Az 1958-as születésû harsonás, Yves Robert a francia jazz emblematikus figurája. Több mint három évtizedes pályafutása során hazájának legnevesebb muzsikusaival játszott együtt (Daniel Humair, Louis Sclavis, Joëlle Leandre), külföldi partnerei között pedig olyan neveket találunk, mint McCoy Tyner, Paul Bley, John Zorn, Derek Bailey, Nguyên Lê, Steve Lacy vagy Dee Dee Bridgewater. 1988-ban hozta létre elsô saját trióját. Bruno Chevillon bôgôssel és Cyril Atef dobossal 2008-ban adott fergeteges sikerû koncertet az Opus Jazz Clubban. A csapat újabb - stúdiókörülmények között rögzített - lemezanyagát veszi fel a BMC koncerttermében, amelyre az Opus-beli koncertet követô napokban kerül sor.

Cit y Guide

Enjoy your holiday in Hungary!

Use your Mastercard® or Maestro® card – even contactless – across Hungary in tens of thousands of locations including hotels, restaurants, shops, museums or countless other tourist attraction sites to pay in a modern and comfortable way. Your bank card could be a useful companion if you rent a bike or a car, or if you travel by taxi or public transport. Card-payment is practically free of charge in Hungary. You can use your card not only for payment but for cash withdrawal as well – so you don’t have to bother with currency exchange.

We wish you a lovely holiday! 63

Red Bull Air Race

2018. június 23-24. Belvárosi Duna-part A Red Bull Air Race Világbajnokságot a leggyorsabb és legizgalmasabb motorsportként ismerik el világszerte. A kis magasságon elért rendkívüli gyorsaságot és nagyon bonyolult manôverezést igénylô viadalon csak a világ legjobb pilótái indulhatnak. Az elsô nap a kvalifikációé, a másodikon értékes pontokért küzdenek a levegô lovagjai.

Forma–1 Magyar Nagydíj 2018. július 27-29.

Fotó: Predrag Vuckovic/Red Bull Content Pool

Program

Sarok

Mogyoród

Fotó: James Moy

A Forma–1-es pilóták kedvence a Magyar Nagydíj helyszíne, a mogyoródi pálya, amely 2026-ig szerepel a nemzetközi versenynaptárban.

Snétberger Ferenc (gitár) és Tony Lakatos (szaxofon) koncertje

Snétberger Ferenc olyan nagyszerû gitármûvész, zeneszerzô, aki természetes könnyedséggel lép át mûfaji határokat. Zenéjére a magyar cigányzene éppúgy inspirálólag hat, mint a brazil zene, a flamenco vagy a klasszikus zene és a jazz. Tony Lakatossal a kiváló zenei együttmûködés mellett magyar roma gyökereik és több évtizedes barátságuk köti össze ôket. Duójuk ezen az estén lép fel elôször Magyarországon.

Fotó: Natalie Färber

2018. augusztus 5., 20:00 Az Óbudai Társaskör kertjében

Több legyet üthet egy csapásra, aki idén is úgynevezett nagy jegyet vásárol a versenyre. Csütörtökön már sétát tehetnek az érdeklôdôk a boxutcában. Pénteken a szabadedzéseken az esélyeket latolgathatják, majd szombaton az idômérôkön figyelhetik, hogy vasárnap a 70 körös futamra milyen sorrendben állnak fel a versenyzôk a rajtrácsra.

BUDAP CITY M EST AP

Budapest Ingyenes City Map city Map

the free SUMM official touri st map ER | 2 018

FREE PUBLIC TRANS FREE PORT top 20 entry to attract + Budapest ions & tours Discou nts up to 50%

SE M ORE. SAVEE M udape ORE. st-card .com

A Budapest CarD elfogadóhelyek jelölésével

w w w.b

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána ap_201 8_Fôszerkesztô 02 ny Albert Mária ár_cov er_bian co.indd 1 Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Práczky István 2018.05 .22. 17:01 Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

CityM

a hivatalos turistatérkép

Keresse a BUDAPESTINFO POINToknÁl és a BUDAPEST CARD viszonteladóknál!

Kiadó BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest