Budapest's Finest Autumn 2018 HU

MEGNYÍLIK A SZÉPMÛVÉSZETI MÚZEUM

CAFe BUDAPEST – MÛFAJOK KAVALKÁDJA

LUXUS SZEMÜVEGKERET HULLADÉKBÓL

ÔSZ | 2018

ÉGI KAPU BUDAPESTRE ÉS A NAGYVILÁGRA

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

INGYENES KIADVÁNY

BUDAPEST KAPUJÁBAN: ETYEK

Fotó: © Csibi Szilvia

Fotó: © Oliver Hargitay

KÖSZÖNTÔ

KEDVES OLVASÓK! Budapest még ma is sok tekintetben egyik rejtett kincse Európának. Aki elôször látogat ide a világ bármely tájáról, szinte kivétel nélkül úgy összegzi tapasztalatait a városról: nem gondoltam volna, hogy ilyen gyönyörû. Nos, igen, Budapest az egyik, ha nem a legszebb fekvésû európai fôváros, különleges természeti adottságokkal – a város egyik „fôutcáját” képezô Duna, erdôk borította hegyek, látogatható karsztbarlangok, páratlanul gazdag gyógyforrások – s mindez ötvözve több mint kétezer év különlegesen gazdag történelemével, épített örökségével és egy eleven, pezsgô nagyvárosi léttel. Kevesen tudják, de Athén és London mellett kontinensünkön Budapest az egyetlen olyan mai fôváros, amelynek területén egykor a Római Birodalom egyik tartományi székhelye mûködött, amelynek emlékei ma is láthatók. A város mai arculatát a történeti korok közül leginkább az a fél évszázad határozza meg, amikor 1867 után Béccsel együtt és azzal versengve az Osztrák–Magyar Monarchia társfôvárosa lett. Ebben az idôszakban Budapest volt Európa legdinamikusabban fejlôdô városa, amely 30 év alatt megötszörözte népességét, s az egyik legragyogóbb metropolisszá lett a kontinensen, London után az elsô földalattival, a legnagyobb parlamentépülettel vagy épp zsinagógával. Ennek a fénykornak egyik ékessége a Bécs és Szentpétervár közötti térség leggazdagabb európai mûvészeti anyagát ôrzô közgyûjtemény, a Szépmûvészeti Múzeum is, mely több mint hároméves, átfogó rekonstrukció után most ôsszel, október 31-én nyitja meg kapuit ismét a nagyközönség elôtt. Kérem, látogassanak el hozzánk, a megújult épület számos meglepetéssel várja régi és új látogatóit egyaránt!

Baán László a Szépmûvészeti Múzeum fôigazgatója

KEDVES VENDÉGEINK! A Turizmus Világnapjának külföldi vendégei valószínûleg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtéren lépnek elôször a magyar fôváros földjére. Hiszem, hogy méltó fogadtatásban lesz részük, a repülôteret és újdonságait a következô oldalakon mutatjuk be.

Megtiszteltetés és komoly elismerés a magyar idegenforgalmi szakma számára, hogy az UNTWO (az ENSZ Nemzetközi Turisztikai Szervezete) képviselôivel együtt ünnepelhetjük Budapesten a világnapot. A nemzeti turizmusirányítás és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ is keményen dolgozott azért, hogy a világszervezet a magyar fôvárost válassza a világnap megünneplésére.

Szeptember 27-én nemcsak ünneplünk, a találkozó résztvevôi a jelen fontos témáját, a digitalizálás és a fenntartható turizmus kérdéseit vitatják meg Budapesten. Turisztikai stratégiánknak fontos eleme e két téma, minthogy tisztában vagyunk a következô évtizedek kihívásaival.

Az innováció, a digitális platformok, a mesterséges intelligencia az új technológiák az idegenforgalmi ipart is kiszolgálják. A mûködô egyszerû applikációkon túl a fenntartható turizmus egyik kulcsa az innovációk turisztikai hasznosítása. Hogyan irányítsuk a vendégeinket a túlterhelt centrumokból az értékes, de kevésbé ismert helyekre? Számos hasznos és gyors megoldásra már csak a fejlett technológia adhat választ. Az alkalmazó és lépést tartó városok képesek fejlôdni, átláthatóvá, ellenôrizhetôvé téve a turisztikai szolgáltatásokat, számíthatnak a minôséget igénylô, és azt megbecsülô vendégre. Tradíció és innováció együtt alkalmas az érték megôrzésére, az információk tárolására. „Az innováció és a digitális fejlôdés lehetôséget kínál a turizmusnak arra, hogy könnyítse a befogadást, a helyi közösségek életét és a hatékony erôforrás-gazdálkodást” – üzeni egyebek között Zurab Pololikashvili, az UNWTO fôtitkára.

Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

1

2018 | Ôsz

TARTALOM

14

Budapest kapujában: Etyek

24

CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál 2018

2

Nélkülük sincs turisztikai siker

6

Budapest kapujában: Etyek 14 Gazdáról gazdára – de megmaradva

16

Szépmûvészeti Múzeum

22

Kulturális negyed 30

30

Új szálloda Budapest Belvárosában: Hotel Meininger Budapest

4

Újra nemzetközi kontextusban 24

Újra nyílik a Szépmûvészeti Múzeum

50

BUD: Égi kapu a nagyvilágra

A Freud unoka és társai 20 éves a Trafó Az Ügy – catwalk koncert Faust 1&2 Nemzedékek vonzásában Katona Twins: Fifty-Fifty Három fivér Európa peremén Hadba hívja az érzelmeket Izland dallamainak tájfestôje Állandóság az átalakulásban Maynard Ferguson Dean Brown: RoLaJaFuFu

City Guide

32 34 35 37 38 40 42 43 44 45 46 47

48

Meininger Hotel Budapest 50 Bukott háziasszonyok mentsvára 53 Teakóstolók és teabemutatók 56 Luxus szemüvegek hulladékból 58 Két kerékrôl négy kerékre 61 Programsarok 62 Címlapkép: A Sky Court csarnokszerkezete – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér (Fotó: © Gordon Eszter)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

BUDAPEST CARD the official cit y pass

6 490 HUF / 2199 EUR

9 900 HUF / 3299 EUR

12 990 HUF / 4299 EUR

9 900 HUF / 3299 EUR

15 990 HUF / 5299 EUR

18 990 HUF / 6299 EUR

WITH • FREE one-time entry to the St. Lukács Thermal Baths PUBLIC • FREE entry to 17 museums TRANSPORT • 2 FREE guided walking tours • FREE Official Castle Bus in Budapest • FREE luggage storage

as well as many additional events, services and experiences free of charge or at discounted rates, with savings between 10% and 50%

FREE

for more information:

www.budapest-card.com

valid: 1 april 2018 – 31 march 2019

4

Fotรณ: Gordon Eszter

BUD: égi kapu a nagyvilágra Felújított futópálya, a végén magas kategóriájú korszerû navigációs rendszerrel, széles törzsû óriásgépek fogadására is alkalmas új, 220 méter hosszú háromszintes utasmóló, tíz új utashíddal.

Kezdik a Cargo City építését, a 2-es terminálok elé parkolóházat terveznek – ez a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér 2018. nyári fejlesztéseinek mérlege.

Budapest 75 éves múltra visszatekintô nemzetközi légikikötôje folyamatos és dinamikus fejlôdésével, valamint sokoldalú szolgáltatásaival nemcsak a fôváros és Magyarország, hanem a régió egyik legfontosabb személyszállítási és árufuvarozási központja.

Rövidesen dönthetnek a 3-as terminálról, a nagyszabású fejlesztési program 2020-ra teljesedik be.

Sky Court – tranzitzóna a 2A és 2B terminál között

5

NÉLKÜLÜK SINCS TURISZTIKAI SIKER Szeretik a versenyt és a kihívásokat Szöveg: Oláh András

Fotó: Gordon Eszter

Ötödik alkalommal nyerte el a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér a Skytrax KeletEurópa legjobb repülôtere díját. Az elismerés történetében korábban még sosem fordult elô, hogy a régióban ugyanaz a repülôtér öt egymást követô évben is elnyerje ezt a díjat.

A Skytrax tekintélyes, londoni székhelyû légiközlekedési tanácsadó cég, amely több tízezer utas anonim kritikája alapján évrôl évre összeállítja a légitársaságok és repülôterek globális és regionális ranglistáját. Ahogy Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivôje fogalmaz: „Szeretjük a versenyt, elsôsorban a szolgáltatási színvonallal kívánjuk megmutatni hogy Budapest többre képes!”

6

KIS MAGYAR REPÜLÉSTÖRTÉNET – DIÓHÉJBAN

évvel késôbb Adorján János az elsô hazai konstrukciójú repülôgéppel emelkedett a levegôbe.

Louis Blériot, a repülés francia úttörôje 1909. október 17-én mintegy 200 ezer budapesti nézô elôtt nagy sikerû bemutatót tartott a kispesti katonai gyakorlótéren. Ez volt az elsô alkalom, hogy Magyarországon repülôgép szállt fel. A La Manche csatorna fölött elsôként átrepülô pilóta meghódította a magyar szíveket a repülésnek. Egy

A megújuló, egyre elegánsabb mátyásföldi villanegyed egyik utcája Zsélyi Aladár nevét viseli. Ô és Melczer Tibor 1912-ben elkészítették egy 34 utas szállítására képes repülôgép tervét. A polgári repülés elsô budapesti légibázisa 1916-ban a fôváros keleti határában itt, Mátyásföldön nyílt meg.

A második világháborús elôjelek közeledtével Fotó: BUD.hu

Fotó: iho.hu

L ISZ T FERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR

7

Fotó: BUD.hu

feladatait 1937-tôl a város nyugati szegletében a Budaörsi Repülôtér váltotta ki. Budaörs manapság kisgépek, vitorlázó repülôk és helikopterek által használt objektum. Bár megfelelt a 20. század elsô felében érvényes kihívásoknak, elhelyezkedésébôl adódóan nem sok lehetôséget kínált a fejlesztésre. Így nem sokkal megnyitása után már megkezdôdött egy új repülôtér helyszínének felkutatása. 1938-ban Budapest délkeleti szegletében a Pestszentlôrinc, Rákoshegy és Vecsés határában fekvô Ferihegyet találták megfelelônek.

Az eredetileg polgári, katonai és sportcélokra szánt repülôtérhez még a II. világháború alatt megépült a napjainkban is használt (hamarosan megújuló) gyorsforgalmi út, valamint elkezdôdtek a mai 1-es terminál kivitelezési munkái. Az üzemszerû légiforgalom azonban éppen csak elindul 1943-ban, amikor egy évvel késôbb, a bombázások és Budapest ostroma idején az épület súlyos károkat szenvedett. Végül kizárólag polgári célra építették újjá, az ünnepélyes átadásra 1950ben került sor.

Az üzemeltetést kezdetben a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) végezte, amelynek több tevékenységét is az 1954-ben alakult nemzeti légitársaság, a Magyar Légiforgalmi Vállalat, vagyis a Malév vette át. A „vasfüg8

göny” korszakban csak az úgynevezett szocialista országok fôvárosaiba (Prága, Bukarest, Varsó, Szófia) repülô légitársaság 1956-ban indította el elsô nyugati – bécsi – járatát. Az elsô nyugati légitársaság, amely menetrend szerinti járatot indított Ferihegyre, a holland KLM volt 1957-ben.

ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ NÉV A repülési irányok bôvülése nyomán erôteljesen emelkedett a forgalom, 1974-ben 1 millió utast regisztráltak. Ez szükségessé tette az infrastruktúra fejlesztését is. Elôször az 1970-es, ’80-as években felújították a ma is használt irányítótornyot, elkezdték a második futópálya építését. Az elsô jelentôs lépést 1983-ban tették meg a 24 ezer négyzetméteres 2-es (ma 2A) terminál építésével, amit két évvel késôbb adtak át az utasoknak.

A rendszerváltás újabb lendületet adott a légiforgalom fejlôdésének. 1990-ben már 2,5 millió utast regisztráltak, 1993-ban pedig elsô New York-i járatát is elindította a Malév. A növekvô igények kielégítésére 1997-ben kezdték meg a több mint 30 ezer négyzetméteres 2B terminál építését, amit egy évvel késôbb nyitottak meg. Ekkor a reptér éves forgalma már megközelítette a 4 millió fôt.

A diszkont légitársaságok elterjedésével robbanásszerûen megnövekedett utasforgalom (2005-

Fotó: Gordon Eszter

ben csaknem 8 millió utast számláltak). Ez új kihívásokat állított a 2002 óta Budapest Airport Zrt. (BUD) néven mûködô repülôtér elé, amelynek kezelésére az állam a részleges, majd a teljes privatizációt választotta. Több tulajdonosváltás és névváltozás után jelenleg a reptér többségi tulajdonosa a düsseldorfi székhelyû AviAlliance.

2009 és 2011 között épült meg 2A és 2B terminál közé ékelôdô, 28 ezer négyzetméteres SkyCourt elnevezésû tranzit zóna. 2011-ben új nevet kapott a légikikötô: a világpolgár magyar zeneszerzô, zongoramûvész, pedagógus születésének 200. évfordulója alkalmából a ferihegyi légikikötôt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtérnek nevezték el.

A Budapest Airportot érzékenyen érintette a Malév 2012-ben bekövetkezett csôdje, amit azonban a piac gyors reakciójának köszönhetôen kevesebb mint 5 százalékos utasszám-csökkenéssel vészelt át a repülôtér, 2 év alatt pedig ismét növekedési pályára állt. A BUD 2014 óta minden évben legalább egymillió fôvel növelte utasforgalmát, így 2017-ben már 13,1 millió utast regisztráltak, nem sokkal lemaradva a prágai és varsói repterek forgalma mögött.

A fejlôdés nem áll meg, 2018 elsô felében az utasforgalomban ismét csaknem 15 százalékos növekedés volt tapasztalható, az új légitársaságok és desztinációk megjelenésével pedig az év végére elôreláthatóan akár már a 15 milliomodik utas is megérkezhet. A szolgáltatások minôségének megôrzése szempontjából is fontos, hogy nyárra befejezôdött az 1-es futópálya felújítása. A munka a pályafények és a mûszeres leszállítóberendezés fejlesztését is magába foglalta.

Fotó: BUD.hu

L ISZ TFERENC LISZT FERENC BUDAPEST BUDAPENEMZETKÖZI ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR REPÜLÔTÉR

9

Fotó: Gordon Eszter

KÉNYELMESEBBEN, TÁVOLABBRA

Fotó: Gordon Eszter

A légitársaságok személyforgalmát a 2A és a 2B terminál egyenként 19-19 kapuval, összesen 10 gyalogoshíddal, valamint buszos és gyalogos beszállítással bonyolította – 2018 augusztusáig.

A repülôtér kapacitását jelentékenyen növeli majd a B2 új mólója. A 220 méter hosszú és 30 méter széles építmény 10 utasfolyosóval rendelkezik.

Három széles törzsû, interkontinentális gép és négy keskeny törzsû kiszolgálására is alkalmas lesz – egy idôben. A légitársaságok eltérô igényeit figyelembe véve, összesen 27-féle beszállítási mód

válik lehetôvé. A 2B új mólójának megépítésével a nem schengeni fapados forgalmat szolgáló járatok is ide parkolnak, ezzel végre megfelelô színvonalat nyújtva az utasoknak.

Budapestrôl a nyári szezonban 42 légitársaság gépeivel csaknem 135 desztináció érhetô el, így egyre kevesebb „fehér folt” maradt a régióban. Idén elôször fordult elô a repülôtér történetében, hogy egyszerre négy transzatlanti járatot is mûködtet: az Air Canada Rouge naponta induló torontói járatai mellett az American Airlines Philadelphiába, a lengyel LOT pedig New Yorkba és Chicagóba repül, utóbbi bázist is tart fenn az Ameri-

10

L ISZ T FERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR

Hasznos és érdekes információk gáns építészeti megoldásaival színesíti a reptér környezetét. A 2-es terminállal szemközti épületben egy 135 fôs, nemzetközi konyhát kínáló étterem, egy 150 fôs, ketté bontható konferenciaterem, több kisebb exkluzív tárgyaló, valamint gyereksarok és játszótér is található.

A budapesti repülôtéren a személyforgalom mellett az áruforgalom is dinamikusan növekszik. Tavaly több mint 127 ezer tonna légiárut kezelt a BUD. A DHL Express és TNT új logisztikai bázisainak kialakítása után a tervek szerint még idén megkezdôdhet és 2019 második negyedévében elkészülhet a Cargo City elnevezésû árufuvarozási központ, amellyel évi 250 ezer tonnára bôvül a reptér teheráru kapacitása.

A budapesti légikikötô a közép-kelet-európai országok között idén elsôként nyerte el az úgynevezett karbonsemleges státuszt a Repülôterek Nemzetközi Tanácsától. Energia-felhasználását és energiaterme-

Fotó: BUD.hu

A magyar fôváros centrumától csaknem 16 kilométerre elhelyezkedô Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér megközelítésére több lehetôség közül választhat az utazó. A repülôtéren az autóbérlésre szakosodott nemzetközi cégek (Avis, Budget, Buchbinder/MegaDrive, Enterprise, Europcar, Hertz, Sixt) rendelkeznek képviselettel. A BUD szerzôdött szolgáltató partnereit, a miniBUD shuttle szolgáltatót és a Fôtaxit ajánlja utasai figyelmébe. Elôbbivel kb. 5-6 ezer Ft-ért, az utóbbival kb. 7-8 ezer Ft-ért elérhetô a belváros.

Azok számára, akik a közösségi közlekedést részesítik elônyben, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) két járattal is szolgál: a 100E busz 900 Ft-os külön viteldíjért a városközpont (Deák tér) és a repülôtér között 20 percenként közvetlenül szállítja az utasokat 30-40 perces menetidôvel, hajnaltól az utolsó járatok érkezéséig. A napközben 7-8 percenként közlekedô, egyébként 24 órás 200E autóbusz a reptér és az M3-as metró kôbánya-kispesti végállomása között

teremt kapcsolatot. A következô évek fejlesztési tervei közt szerepel európai uniós forrásból a 2-es terminál vasúti összeköttetésének megteremtése is, ami a jelenlegieknél gyorsabb alternatívát nyújt majd a városközpont megközelítésére. A személygépkocsival érkezôk számára lehet jó hír, hogy a reptér egy új parkolóház megépítésére is engedélyt kapott.

Azoknak az átutazó vendégeknek, akik nem szeretik a korán kelést, vagy nincs idejük egy hosszabb transzfer alkalmával közelebbrôl is megismerkedniük Budapest nevezetességeivel, jó választás lehet az év elején megnyílt ibis Styles Budapest Airport Hotel, amely a BUD elsô, közvetlen terminálkapcsolattal rendelkezô szállodája. A 145 szobás szálloda fiatalos, mégis ele-

lését független mérések alapján is egyensúlyba hozta, fokozott figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, a szennyvízkezelésre, a légszennyezés mérséklésére és az élôvilág megóvására.

A repülőtér terjeszkedik: a Cargo City építése 2019 közepére fejeződik be

A társadalmi felelôsségvállalás szép példája a szeptember elsô szombatján idén hatodik alkalommal jelentkezô Runway Run, amely a légiközlekedési szakma nemzetközi sporteseménye. A futóversenyre befolyó nevezési összegekbôl minden évben olyan nemes célt szolgáló alapítvány munkáját támogatják, mint amilyen a leukémiás gyerekek csontvelô-átültetéséhez segítséget nyújtó brit Anthony Nolan Alapítvány, vagy a mozgássérültek sportolását ösztönzô magyar Suhanj Alapítvány.

11

által üzemeltetett duty free üzletek és brand shopok mellett a Memories of Hungary egy helyen gondoskodik a jó minôségû és zsûrizett magyar szuvenír tárgyak, hungarikumok (tokaji bor, libamáj, Zwack Unicum, szalámi, paprika) beszerzésérôl. A méltán világhírû Herendi Porcelán Manufaktúra törékeny termékeinek biztonságos elhelyezésérôl gondoskodni sem kell, azokat csomagküldô szolgálat segítségével a vevô után akár a tengeren túlra is postázzák.

Fotó: Koszticsák Szilárd/ MTI Fotó

kába induló járatai számára. A Perzsa-öbölbe a két prémium légitársaság, a dohai Qatar Airways és a Dubajba közlekedô Fly Emirates üzemeltet járatokat, míg Pekinget az Air China teszi elérhetôvé.

Az európai desztinációk közül a legnépszerûbb London, amelynek hat repülôterét öt légitársaság gépeivel érheti el az utazóközönség. A LOT az üzleti utazásokhoz a kényelmes London City Airportra is elindította járatát, ám jövôre már újabb

két cég is versenybe száll a brit fôváros utasaiért.

A partnerek rangsorában Londont Párizs követi, ahova az Air France mellett az easyJet, a Ryanair és a Transavia is üzemeltet járatokat. Az Európai Unió fôvárosaként Brüsszel két repterével a harmadik helyet foglalja el, míg a számos transzkontinentális kapcsolattal is rendelkezô Frankfurt a negyedik napi hat Lufthansa-járatával. Kiemelt úti célnak számít még Amszterdam, Róma, Berlin, Milánó, München és Isztambul is, míg az újabb, izgalmas desztinációk közé tartozik Izland, a franciaországi Bordeaux, Marokkóban Agadir és Marrákes, valamint a norvégiai Stavanger. A Budapest Airport Közép-Európa legnagyobb fapados légitársaságokat kiszolgáló reptere is, köszönhetôen a magyar alapítású Wizz Airnek, amely több mint 60 desztinációjával a reptér forgalmának legnagyobb szeletéért felel, egyik székhelye és bázisa is itt található 9 repülôvel.

A 2A és 2B terminált összekötô SkyCourtban végzik egyrészt a becsekkolt utasok biztonsági átvilágítását, majd a duty free zónán át érhetô el a tágas váróterem, ahol éttermek, bárok, további vásárlási lehetôségek, valamint exkluzív lounge részlegek fokozzák az indulásra várók kényelmét, de tárgyalók és konferenciaszolgáltatások is biztosítottak az üzleti partnerek részére. A Heinemann 12

KOROS REPTÉR NEM VÉN REPTÉR Az 1-es terminálon 2012-ben, a Malév csôdjét követôen megszûnt az utasforgalom. Azóta a Budapest Airport elsôsorban rendezvényhelyszínként hasznosítja a modern magyar építészet egyik úttörôje, ifj. Dávid Károly által tervezett, a levegôbôl – stílszerûen – egy repülôgépre emlékeztetô épületegyüttest.

Az akadálymentes terekben gálavacsorák, autóbemutatók, fogadások, konferenciák rendezhetôk.

Több alkalommal is álltak már a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti és a Budapesti Tavaszi Fesztivál eseményei sorában a Kodály Filharmónia Debrecen Orff Carmina Buranáját, valamint Mozart mûvét, A varázsfuvolát mutatta be itt. Tom Hanks az Inferno címû film, Charlize Theron pedig az Atomszôke címû kémthriller egyes jeleneteit forgatta az 1-es terminál falai között.

A felsôkategóriás utazási igényeket szolgálja ki a magánrepülôk fogadására létrejött GAT, a General Aviation Terminal közvetlenül az 1-es terminál mellett. Az üzletemberek, Budapesten forgató hollywoodi sztárok és a Formula–1-es pilóták által is szívesen használt, magas színvonalú szolgáltatásokat a reptér a sugárhajtású business-jetek fogadására alakította ki.

Fotók: aeropark.hu

L ISZ T FERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR

MÚLTIDÉZÉS LÉGBEN, FÖLDÖN A múlt emlékeinek ápolására a Budapest Airporttal partnerségben mûködô Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) is nagy súlyt fektet.

A magyar légiközlekedés történetének hagyatékát az egyre inkább 21. századi színvonalú repülômúzeum és látogatóközpont ôrzi 2013 óta. A 2B terminál szomszédságában elhelyezkedô AEROPARK-ban angol és magyar nyelven ismerhetô meg a magyar közforgalmú repülés elmúlt évtizedeinek története, a kezdeteket jelentô Li–2-estôl a ma is használt L–410-es típusig. Idén kiemelt figyelmet kap az 50 éves TU–154-es, amely 45 éve jelent meg a Malév flottájában és egészen az ezredfordulóig szolgált. Több rendhagyó programot is szervez a múzeum a típus és a kettôs jubileum tiszteletére. Az LKK a repülôgépek megóvása mellett figyelmet fordít a Malév földi kiszolgáló jármûveinek restaurálására is, így a különbözô típusú Ikarus autóbuszok, már-már oldtimernek számító repülôtéri személygépkocsik is megtalálhatók a múzeum állományában, a buszok kölcsönzésére korlátozott mértékben lehetôséget adnak. A múzeumban a kiállított gépek mellett plusz költségek nélkül egy repülôgép-szimulátoron saját vezetési készségeiket is tesztelhetik az érdeklôdôk, az IL–18-as mellett hangulatos kávézó és pihenôhely fogadja a látogatókat. Elôzetes regisztráció esetén a Goldtimer Alapítványnál az amerikai DC–3-as szállító repülôgépek mintájára szovjet licenszben készült, 19 személyes Li–2-es budapesti sétarepülésére is benevezhet a repülés rajongója.

Az LKK egyéni és csoportos reptérlátogatásokat is szervez, amelyek a már említett, helyreállított Malév-jármûvek segítségével, nappal, naplementekor és éjszaka is testközelbôl engednek betekintést a Budapest Airport kulisszatitkaiba és a reptéren éppen zajló aktuális eseményekbe. A csaknem háromórás bejárásokra – az elôzetes biztonsági ellenôrzés miatt – legalább 5 munkanappal korábban szükséges regisztrálni a www.repterlatogatas.hu oldalon. Bár az oldal egyelôre még csak magyar nyelvû, igény szerint angol nyelvû vezetésekre is lehetôség van, errôl bôvebben az info@lkk.hu vagy az info@repterlatogatas.hu email-címen kaphatnak tájékoztatást az érdeklôdôk.

13

14

Fotรณ: Gordon Eszter

HE ADER

Budapest kapujában:

Etyek

A kíváncsi turistának mindössze fél órát kell utaznia a magyar fôvárosból, hogy Hollywoodban érezhesse magát. Nem az igaziban, hanem egy mini mozivárosban.

A brit filmgyártás meghatározó alakjává lett magyar származású rendezô és producer, Korda Sándor nevét viselô etyeki Filmpark hatalmas, interaktív élményközpont.

A Fejér megyei település bôvelkedik programokban. Mint az ország egyik legfiatalabb, de már több mint százéves borvidéke, izgalmas kulináris élvezeteket is kínál.

Az 1700-as évektôl Etyek lakossága nagyobb része németajkú volt

15

Fotó: Gordon Eszter

GAZDÁRÓL GAZDÁRA, DE MEGMARADVA Forrás, királyleányka, pezsgô, filmipar

Hetedik gyermeket jelent a régi magyar férfinév: Ete, amelybôl az Etyek elnevezés származik.

Kedvezô klimatikus viszonyokra utal, hogy a mai Kálvária-dombon és a Kakukk-hegyen már az idôszámítás elôtti kilencedik évezredben ôsemberek éltek.

Fotó: Gordon Eszter

Szöveg: Mátraházi Zsuzsa Egy római kolónia népe az idôszámítás után 379ig lakott itt, ôket hunok, avarok, eraviszkuszok követték. A magyar honfoglalástól, 896-tól a Csák nemzetség birtoka volt a környék. Késôbb királyi tulajdonba szállt át, egészen addig, míg 1543-tól kis híján százötven évig török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolták.

LAKOSSÁGCSERE Az 1720-at követô fél évszázadban több mint száz német családot telepítettek ide a falut akkor tulajdonló jezsuiták. A Magyar utca 7. szám alatti helytörténeti gyûjteményt az Etyeki Németek Egyesülete hozta létre. A sváb lakosság egykori bútoraiból, népviseletébôl, vallásos tárgyaiból, gyerekeik játékaiból és korabeli fotókból rendeztek kiállítást.

16

A község négyezer polgára között 1930-ban majdnem négyszer annyi volt német anyanyelvû, mint magyar. Nagyjából ilyen arányt mutatott az 1941. évi népszámlálás is. Az is kiderült a felmérésbôl, hogy a lakosság majdnem húsz százaléka nem beszélt magyarul. Késôbb, a potsdami konferencia után, ez az adat szolgáltatott alapot 1945. december 29-i dicstelen kormányrendelethez, a magyarországi sváb lakosság Németországba történô áttelepítésérôl.

A következô év márciusáig Etyek 2300 németajkú lakosát költöztették át Stuttgart környékére.

Mindössze 190 ôslakó család maradt, az elküldöttek helyére az ország különbözô részeirôl, sôt Erdélybôl is érkeztek betelepülôk.

BORANGOLÁS

Etyek a múlt században mezôgazdasági település volt, jó hírû tehenészetekkel. A 20. század legelején jelentôs szôlôtelepítés kezdôdött. A jellemzôen kevés csapadék, a sok napsütés és a talaj adottságai a karakteres, savas szôlôfajtáknak kedveznek, a termés egy része a budafoki Törley pezsgôgyárnak szolgáltat alapanyagot. A Bicskétôl Pákozdig terjedô szôlôültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. A nyolcszáz hektáros terület gyümölcsébôl egyre többfajta minôségi etyeki bor készül, Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát és a régi magyar szôlôfajtából a Királyleányka.

Pincesor az 1800-as évekbôl

Fotó: Gordon Eszter

Akinek jó a fantáziája, az a percenkénti hat-hétezer liter vízhozamú Magyar-kút nevû forrás felkeresésével idôutazást tehet. Elképzelheti, az as�szonyok hogyan mosták itt egyszerû deszkalapra fektetve a ruhákat, miként hajtották ide naponta itatni az állatokat a férfiak, miközben a falusi gyerekek a forrás táplálta Nádas-tóban pancsoltak.

Amikor az 1960-as években vezetékes ivóvizet kapott Etyek, betemették a kút mindhárom medencéjét. Az 1990-es években állították helyre a község elhagyott vízlelôhelyét. Restaurálták a hídon járók, úton lévôk védôszentje, Nepomuki Szent János szobrát is. A hajdan finom forrásvíz azonban ma a talaj szennyezettsége miatt alkalmatlan a fogyasztásra.

Fotó: Gordon Eszter

E T Y EK

17

Fotó: Gordon Eszter

eléjük kôboltozatos présházakat emeltek. A körpincesor különlegessége, hogy egy természetes mélyedés szélén körben sorakoznak a borkóstolóhelyek, és hasonlóan öreg pincék alkotják az úgynevezett Kecske-gödröt is.

Fotó: Gordon Eszter

A különleges aromájú nedûket a település ötszáz pincéjében kóstolhatják meg a borkedvelôk. Ezek a vendégváró helyek a település két részén is védett pincesort alkotnak. A pincéket valamikor az 1800-as évek közepén az agyagos talajba vájtak,

18

A május végi Etyeki Pincefesztivált és a szeptemberi Kezes-Lábos gasztronómiai rendezvényt 2003-ban hozták létre. Mindkét vendégváró esemény beolvadt a 2013 óta évente négyszer, évszakonként megtartott, a kulináris élvezetekkel tömegeket vonzó Etyeki Piknikbe. Legközelebb szeptemberben hódolhat az érdeklôdô az élvezeteknek. Aki kevésbé népes társaságban szeretne ismerkedni a szôlôtermô vidékkel és a tájjellegû italokkal, keresse a Borangoló túrákat. (részletes program: www.etyekipiknik.hu)

Fotó: Gordon Eszter

Fotó: Gordon Eszter

E T Y EK

Borászokon kívül mûvészeket is nevel a település. Évtizedekkel ezelôtt két budapesti képzômûvész, Csákvári Nagy Lajos és Csókos Györgyi költözött Etyekre. Felélesztették a népi szôttes kultúrát, a faszobrászatot. Nyári táborokat szerveztek, ahol a lányokat hímezni, szôni-fonni, a fiúkat faragni, szerszámot készíteni tanították. Nyolc saját gyerekükbôl is hivatásos mûvész vált, fazekas, keramikus, ötvös, fotográfus, bábú- és hangszerkészítô.

Nagyrendezvényeken érdemes munkáikat keresni a standokon.

19

Fotó: Fűrjes Viktória

A magyar származású Korda Sándor filmrendezô úgy lett milliomos, hogy elôször egyáltalán nem volt jómódú, de életvitelével dúsgazdagnak mutatta magát. Drága szállodákban lakott, fényes estélyeket adott, és remélte, hogy egyszer valaki csak felajánlja neki az elsô filmre valót. A módszer nála bevált.

Nevét viseli a település körzetében, egy volt katonai bázison 2007-re felépült monumentális Korda Filmpark, a hat filmstúdióból és forgatási élményeket is tartogató látogatóparkból álló komplexum. Méreteit jelzi, hogy 90 millió eurós költségvetésbôl, európai uniós támogatással készült el, és benne található a világ egyik legnagyobb, majdnem hatezer négyzetméteres mûterme. Mondják: elfektetve egy ötemeletes ház is elférne benne.

Fotó: Gordon Eszter

Fotó: Gordon Eszter

LEGYEN MOZISZTÁR

20

Már a szabadban is filmek kellôs közepébe toppanhatunk. Végigsétálhatunk egy New York-i utcán, amely a Hellboy2 megôrzött és más forgatásokon is felhasznált díszlete. A Borgiák tévésorozat felvételi helyéül szolgáló területen pedig hirtelen a középkorban találjuk magunkat.

Az interaktív kiállítás elsô része a három neves Korda-fivérnek állít emléket, akiknek többek között a Bagdadi tolvaj, a Dzsungel könyve, a VIII. Henrik magánélete címû alkotásokat köszönhetjük. A filmtechnika fejlôdését ismertetô és szemléltetô bemutató után a mai trükkök világába jutunk.

Feltárulnak a kulisszatitkok: hogyan lehet a normál termetû emberbôl törpe vagy óriás a vásznon, miként keltik a moziban azt a látszatot, hogy ôrült tempóban száguldunk a motorral, miközben valójában centit sem mozdul velünk a járgány. Bárki kipróbálhatja, milyen a szinkronszínész munkája, belekóstolhat a forgatás hangulatába, és néhány percre teljesülhet sokak rejtett vágya: ünnepelt mozisztárként állhat a kamerák elé.

Fotó: Universal Pictures

www.kordafilmpark.hu

Fotó: www.the-pillars-of-the-earth.tv

Képek a Korda Filmparkban forgatott filmekből: Inferno II, Borgiák, A katedrális és Hellboy 2.

Fotó: HBO.hu

Fotó: Columbia Pictures

E T Y EK

21

22

Fotรณ: Gordon Eszter

Szépmûvészeti Múzeum: megújulás és modernizáció A magyar fôváros világörökségi helyszíne, az Andrássy út és a Hôsök tere környezetének egyik dísze az 1906-ban épült Szépmûvészeti Múzeum.

A tér középpontjában álló Millenniumi emlékmû zárja le a sugárutat, egyik oldalán a Mûcsarnokkal, a másikon a Szépmûvészeti Múzeummal – a látvány Schickedanz Albert tervezôi nagyszerûségét dicséri.

Mögöttük és körülöttük a Városliget, Európa egyik legrégibb közparkja várja a turistát, akinek idén néhány, az építkezésekkel járó kihívással is meg kell küzdenie. Ám a liget parkja és patinás intézményei fokozatosan teljesen megújulnak, és 2021-ig több új múzeum is létrejön a Liget Budapest Projekt keretében.

Hetven év után ismét látogatható a Román Csarnok

23

ÚJRA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN Raffaello, El Greco és a régi magyar mesterek Szöveg: Balogh Gyula • Fotó: Gordon Eszter

Megújult épülettel és újra rendezett állandó kiállításokkal, egy Leonardo da Vincikamaratárlattal, valamint a világ jelenleg legnagyobb múzeumi LED-falával várja a látogatókat október végétôl a Szépmûvészeti Múzeum. Az elôkészületekrôl és a további meglepetésekrôl Baán László fôigazgató beszélt.

24

SZÉPMÛ V É SZE TI MÚZEUM Milyen újdonságokkal várja a turistákat a felújított Szépmûvészeti Múzeum?

A Szépmûvészeti Múzeum a legjelentôsebb állandó gyûjteményû intézmény a térségben, vagyis a Bécs és Szentpétervár közé esô régióban. Univerzális gyûjtôkörrel rendelkezik, amelybe beletartozik az egyiptomi, az antik, illetve a régi mesterek által jegyzett gyûjtemény. A múzeum az elsô magyarországi állandó képzômûvészeti múzeumként 1906-ban nyílt meg. Az Esterházy család híres magánygyûjteményére épült, amelyet a magyar állam 1870-ben vásárolt meg. Ez késôbb kiegészült arisztokrata és polgári adományokkal, illetve állami akvizíciókkal. Most az eredeti elren-

Miért jelentôs gesztus ennek a térnek a megnyitása?

A Román Csarnokot a háború után nem állították helyre, hanem raktárként használták, állapota folyamatosan romlott. Most a két és félezer négyzetméternyi lenyûgözô falfreskót eredeti szépségében állítottuk helyre. A csarnok alatt egy hatalmas mûtárgyraktárt alakítottunk ki, illetve kiépítettük a légkondicionálást és a padlófûtést is. De nem csak a Román Csarnok lesz újra látogatható a felújítást követôen, hanem például a Michelangelo Terem is, amely korábban szintén kiállítóteremként funkcionált, de az elmúlt évtizedekben hivatali használatban volt. Több, olyan korábbi

dezésnek megfelelôen, fél évszázados kényszerû távollét után a múzeumba visszatérnek a régi magyar mesterek munkái is, amelyeket 1975-ben vittek át a Nemzeti Galériába.

kiállítóteret is felújítottunk és újra megnyitunk, amelyek az elmúlt években raktárként mûködtek. Így összesen mintegy kétezer négyzetméternyi régi-új kiállítóteret vehetnek birtokba a látogatók.

Új terekkel is bôvül a rekonstrukció után a múzeum a látogatók számára?

Olyan terekkel, amelyek közül van, ami hetven évig el volt zárva a közönség elôl. A múzeum tereinek struktúrája és díszítése jelentôs mûvészettörténeti korszakokat – román kor, gótika, reneszánsz, barokk – idéz meg. A rendkívül impozáns Román Csarnokot például a II. világháború vége óta nem látogathatta a közönség

Az állandó kiállítások pedig új rendezésben jelennek meg.

Valóban. Mint említettem, a régi mesterek mûvei visszatérnek a Nemzeti Galériából a Szépmûvészeti Múzeumba. A múzeum kiállítási struktúrája alapvetôen változik, vagyis a jelentôs európai múzeumok, valamint a saját eredeti gyakorlatához visszatérve, a Szépmûvészetiben is együtt láthatók a nemzeti és nemzetközi iskolák, vagyis 25

az európai és magyar régi mesterek alkotásai. De, mert annyival nem nôtt meg a kiállítási alapterület, hogy az antikvitástól máig befogadja a teljes anyagot, ezért a XIX. és XX. századi nemzetközi mûvek most ideiglenesen a budai Várban, a Magyar Nemzeti Galériában kapnak helyet, ezt követôen pedig majd a 2021-re a Városligetben elkészülô Új Nemzeti Galériában. A lényeg, hogy

a magyar mûvészet az állandó kiállításokon újra visszakerül a nemzetközi kontextusba, úgy, ahogy az az intézmény elsô ötven évében is megszokott volt.

Várhatók alkalmi meglepetések is?

A múzeum újranyitásával egy idôben egy valóban izgalmas kamarakiállítás is nyílik. Gyûjteményünkben van az egyetlen olyan kis bronz lovas szobor, amely Leonardo Da Vincihez köthetô.

Ehhez kapcsolódva olyan, közel egy tucatnyi Leonardo-rajzot állítunk ki, amelyek a mester lovas szobor koncepcióit mutatják meg. Érkeznek majd rajzok a windsori királyi gyûjteménybôl és a Louvre-ból is. Leonardót nagyon érdekelte hogyan lehet a két lábra ágaskodó ló szobrászati megformálásának statikai problémáját megoldani. Leonardo halálának ötszázadik évfordulója 2019-ben lesz, tehát a mi kiállításunk is része a jubileumhoz kötôdô tárlatoknak.

Milyen elvek és koncepció szerint zajlott az épület rekonstrukciója?

Fô törekvésünk volt, hogy a már korábban említett tereket, amelyek évtizedek óta nem voltak látogathatók, újra birtokba vehessék a látogatók.

A mûemléki igényû felújítás mellett kiemelt cél volt a modernizáció is: a kiállítótereket klimati-

26

SZÉPMÛ V É SZE TI MÚZEUM

záltuk, megújítottuk a közönségforgalmi tereket, illetve egy új, korszerû étterem is várja majd a látogatókat. Több lehetôséget teremtettünk a múzeumpedagógiai foglalkozások megtartásához is.

Szintén lényeges, hogy a teljes épület akadálymentessé válik.

Mi az, amivel a külföldi turistáknak szeretnének kedveskedni?

A legfontosabb, hogy az egyik legnagyobb és legjelentôsebb közép-európai mûvészeti gyûjteményt látogathatják meg, ami még mindig egyfajta rejtett kincsnek számít, hiszen a Szépmûvészeti nincs annyira fókuszban, mint sok más híres múzeum. A gyûjteményünk legjavát a londoni Royal Academyben bemutató 2010-es kiállításunkról az egyik kritikus találóan azt írta: úgy érezte magát a tárlaton, mint amikor az ember a kedvenc zeneszerzôitôl számára addig ismeretlen, „új” szerzeményeket hall. Valamennyi szerzôt ismeri korábbról, de maga az élmény mégis vadonatúj. A Szépmûvészeti Múzeum állandó kiállítása tulajdonképpen ugyanezt az élményt kínálja a látogatónak, hiszen olyan nagy mesterek mûveiben gyönyörködhetnek, mint Raffaello, Tiziano, Veronese, Tintoretto, Velázquez, Murillo, Goya.

Nagyon jelentôs a spanyol gyûjteményünk, öt El Greco-festményünk is van. Vagyis a mûvészettörténet számtalan nagy mesterétôl rendelkezünk nemzetközi viszonylatban eddig kevéssé ismert mûvekkel. Ugyanakkor egy izgalmas újítás is 27

Fotók: OMRRK

Restaurátormûhelyek, kutatószobák, étterem A Liget Budapest Projekt keretében az egykori Szabolcs utcai kórház területén megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). A mintegy 37 ezer négyzetméteres, minden szakmai igényt kielégítô épületegyüttesben a raktárak, restaurátormûhelyek, kutatószobák, irodák mellett helyet kap majd a Közép-európai Mûvészettörténeti Kutatóintézet.

Az európai viszonylatban is egyedülálló központ köré egy, a nyitvatartási idôben szabadon használható 13 ezer négyzetméteres parkot is kialakítanak. Az intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépmûvészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria mellett a Városligetben található új múzeumoknak biztosít infrastrukturális hátteret.

Az egykori izraelita kórház imaházának rekonstruált épületében kap helyet a látogatóközpont és egyebek között egy étterem.

28

SZÉPMÛ V É SZE TI MÚZEUM várja majd a látogatókat: a világ jelenleg legnagyobb múzeumi LED fala, amely az állandó kiállítás több száz mûtárgyát hozza közelebb a látogatókhoz.

A magyar alkotók miként kelthetik fel a külföldi látogatók figyelmét?

A régi magyar mesterek közül két olyan festôi életút van, amely európai mércével mérve is számottevô: Bogdány Jakabé és Mányoki Ádámé, akik a 17. század végén, a 18. század elején különbözô európai uralkodói, fôúri udvarok megrendelésére dolgoztak. Mindazonáltal, akik érdeklôdnek a magyar festészet iránt, azok a felújított Szépmûvészetiben teljes áttekintést kaphatnak majd a középkortól egészen az 1700-as évek végéig.

A Szépmûvészeti Múzeum felújítása a Liget Projekt része. Hogyan alakul a múzeum környezetének fejlesztése?

A Szépmûvészeti Múzeum felújítása egy nagy ívû terv, a Liget Budapest Projekt része, amely ma a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési beruházás Európában. Ennek keretében a Szépmûvészeti Múzeum felújítása mellett többek között megépül az Új Nemzeti Galéria és az új Néprajzi Múzeum, létrejön a Magyar Zene Háza és Európa legnagyobb alapterületû Biodómjával bôvül az Állatkert. Olyan világszínvonalú turisztikai és családi élményközpont jön létre Budapest legrégibb városi parkjában, a Városligetben, amelynek történelmi gyökerei vannak. A számos kulturális intézmény mellett több mint száz éve a Városligetben található Európa egyik legnagyobb városi fürdôkomplexuma, mûjégpályája és

az egyik legrégibb állatkertje is. A hagyományok tisztelete mellett azonban a legjobb kortárs minôségre is figyelünk, hiszen az Új Nemzeti Galéria tervezôje a Pritzker-díjas SANAA építésziroda, a Magyar Zene Házáé pedig a szintén világhírû Sou Fujimoto.

Hogyan halad és mikorra fejezôdik be a fejlesztés?

A megújult Szépmûvészeti Múzeum október végén nyílik meg. Elindult a Néprajzi Múzeum építése, az egész Liget Budapest Projekt 2021-re fejezôdik be. Az elkövetkezendô években új múzeumi épületek jönnek létre és a teljes park megújul.

Ennek az európai jelentôségû, világszínvonalú elképzelésnek az elsô állomása a Szépmûvészeti Múzeum rekonstrukciójának befejezése.

29

30 Copyright © Tate / Tate Images

Kulturális negyed Magyarországi és ôsbemutatókat, izgalmas köztéri programokat vonultat fel a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál.

A kortárs mûvészet meghatározó alkotói, Ólafur Arnalds, Sinfonietta Rıˉga, The King’s Singers, Dean Brown, a Recirquel Újcirkusz Társulat és a belga Peeping Tom – minden mûfajban igazi ínyencségekkel várják a kortárs mûvészet rajongóit szerte a városban.

A régió egyik legfontosabb összmûvészeti fesztiváljának eseményei október 5. és 21. között különleges helyszíneken: például hajón, kávéházban, cirkuszban, mûvészeti alkotómûhellyé alakult gyártelepen valósulnak meg.

Lucien Freud alkotása Bacon, Freud és a Londoni Iskola címmel a 20. század modern brit festészetének egyik legnagyobb hatású korszakát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria

31

A FREUD UNOKA ÉS TÁRSAI

Kivételes kiállítás Nagy-Britanniából

Lucian Freud "Lány cicával" c. festménye

32

Copyright © Tate / Tate Images

Szöveg: Orbán Györgyi

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

Bacon, Freud és a Londoni Iskola címmel a 20. század modern brit festészetének egyik legnagyobb hatású korszakát – mintegy 90 képet és egy Giacometti szobrot – bemutató anyag elôször látható Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat október 9-tôl 2019. január 20-ig tart nyitva.

A kiállítás a Londoni Iskola olyan kulcsfontosságú alkotóira összpontosít, mint Francis Bacon, Lucian Freud, Frank Auerbach és Leon Kossoff. Ez a négy mûvész áll a tárlat középpontjában, de – ahogy Fehér Dávid társkurátor megjegyezte – kitekint az elôzményekre és a kortárs brit festészetre gyakorolt hatását is vizsgálja. Bemutatja a fiatal és középgeneráció alkotásain keresztül a brit figurális festészet a 20. század elejétôl napjainkig ívelô történetének egyik legfontosabb szálát. A tárlatra fontos festményeket kölcsönöztek európai és tengerentúli magángyûjtôk és közgyûjtemények, és számos mû érkezik a londoni Tate Britain gyûjteményébôl is, köszönhetôen annak, hogy a budapesti és a londoni intézmény rendkívül jó kapcsolatot alakított ki, és közösen dolgozták ki a tárlat koncepcióját Elena Crippa kurátorral – tette hozzá Fehér Dávid.

A II. világháború befejezése után nemcsak a gazdasági és katonai, hanem a kulturális élet központja Párizs és Itália után New Yorkba tevôdött át. Londonban a különbözô származású, nemzetiségû mûvészek magányosan keresték útjukat, figyelmük a francia és a spanyol klasszikusokra irányult, miközben Amerikában az absztrakt volt a csúcson. A londoni mûvészek csak 1959-ben találtak rá az irányzatra, és továbbra se hagyták el a figurális festészetet. Mûtermeikben önállóan dolgoztak, de gyakran összejöttek kedvenc kocsmájukban, a Colony Roomban, a Sohóban. Eltérôen párizsi és New York-i társaiktól, nem adtak ki manifesztumot, nem definiálták munkájukat, fô törekvésük a figuratív festészet újra meghatározása volt. Ronald Kitaj festô és teoretikus, aki ehhez a társasághoz tartozott, használta elôször Baconra és társaira a Londoni Iskola megnevezést 1976-ban. Ezek a mûvészek jól ismerték egymást, voltak köztük szoros barátságok, modellt ültek egymásnak. Bacon szerint nem nevezhetô iskolának a munkásságuk, bár elismerte, mûveik között vannak összefüggések.

A Londoni Iskola alkotóinak munkásságát az 1980-as évek végén ismerte meg a nagyközönség a Brit mûvészet a 20. században címû tárlaton a Royal Academy-ben, és utazó kiállításon egy éven át Európa szerte. A látványelvû festészet hagyományait követô mûvek a hétköznapi életet tematizálják: egy emberközpontú, expresszív festészetfelfogást példáznak. A festményeknek gyakran központi tárgya az emberalak, vagyis a hús maga, az alakformálás, a festékkel, mint anyaggal való kísérletezés.

Ennek nyomán a képfelület kézzelfogható érzékisége és anyagszerûsége a mûvek értelmezésének kulcskérdései közé tartozik.

A kiállítás olykor a földrajzi határokon túllépve az expresszív anyag- és alakformálás olyan elôzményeire és párhuzamaira is kitekint, mint az olasz Alberto Giacometti és a francia Chaïm Soutine. Ám a Londoni Iskola központi alkotóit a tárlat elsôsorban a helyi mûvészeti hagyományok összefüggésrendszerébe helyezi. Olyan nagy hatású, iskolateremtô brit festôk fontos alkotásait – tájképeket, portrékat, nôi aktokat – is bemutat, mint

Walter Richard Sickert, David Bomberg, Stanley Spencer és William Coldstream.

Ahogy Fehér Dávid elmondta, a Nemzeti Galéria A épületének földszintjén a fiatalok mûvei kapnak helyet, innen tekintenek vissza a 20. századi tendenciákra. Közülük a legfontosabb alkotó Jenny Saville, aki monumentális portréiról híres. Képén az emberi testbôl indul ki, amely szinte tájjá válik. Lynette Yiadom-Boakye angol-ghánai festônô a legfiatalabb mûvész a tárlaton, figurális festészete a Londoni Iskolához köthetô hagyományok továbbélését mutatja. Ebben a szekcióban igen erôs a nôi vonal, és ez azért is érdekes, mert a híres Londoni Iskola kezdetben csak férfiakból állt.

Az emeleten Francis Bacon két festménye látható a pápa-sorozatból, amelyet Velazquez X. Ince pápa portréja ihletett, de expresszív elemekkel tarkított. Egy képe, a Kutya szubjektív ábrázolás, mégpedig nyers vagyis alapozatlan vásznon. Itt állítják ki Alberto Giacometti álló nôalakot mintázó szobrát, aminek nyersesége párhuzamba állítható a Londoni Iskola stílusával.

Emellett Bacon és Giacometti ismerték egymást, mûvészetüket együtt említik az egzisztencialistákkal. Frank Auerbach, akit a szülei Berlinben föltettek egy Londonba tartó vonatra, de azután soha többé nem találkoztak, Leon Kossoffal londoni tájképeket mutat, mûtermeik környezetében festett tájakat, a Temze partját, épületeket, grundokat.

Külön termet kapott Lucian Freud, aki családjával, köztük híres pszichoanalitikus nagyapjával, Siegmund Freuddal Bécsbôl érkezett Londonba. Mûvészetének teljes spektrumát bemutatják a korai, simább faktúrájú, vékony ecsettel készült alkotásoktól a késôbbi, vastag ecsettel, sok anyaggal felvitt képekig. Itt látható a Thyssen-Bornemisza gyûjteménybôl kölcsön kapott egyik leghíresebb festménye, az Önportré földön fekvô tükörbe nézve, a kép bal szélén két gyermekfigurával és két lámpával, mint glóriákkal a feje fölött. Két emblematikus portréján elsô felesége látható (sok felesége volt és 17 gyermeke), az egyik a Nô kutyával címû, amelyen félig meztelen nô látható messze nézô tekintettel és ölében egy fehér kutyával. A másik képen, a Nô macskával címûn egy nô látható kezében egy, a képbôl kitekintô kismacskával olyan érzést kelt, mintha azonnal megfojtaná az állatot.

A szemeket úgy festi, mintha a nézésbe a festô látens behatolása lenne. A képekrôl sugárzó szépség és nyerseség meghatározza Freud egész életmûvét – jegyezte meg a kurátor.

A kiállításon különbözô kapcsolódási pontokat is jeleznek a Londoni Iskolához: ilyen Michael Andrews képe, amelyen egy férfi fekete vízben ül és játszik úszkáló kislányával, ez a festmény a test teljes kiszolgáltatottságát jelzi. A tárlaton a látogató sajátos, kortalan festészetet, benne az anyaggal való folyamatos küzdelmet érzékelheti. Az anyagelvû, érzéki festészet idôtlen kérdései napjainkban sem veszítettek aktualitásukból. A Londoni Iskola klasszikus alkotói által képviselt festészetfelfogás a következô generációk mûvészetében is tovább él.

A közönség az utolsó szobában válogatást láthat a mûvészekrôl készült filmekbôl, a körfolyosón, a falakon archív anyagok vannak, például Bacon átfestett fotóinak eredetijei, kéziratok, levelek, dokumentumok.

A Londoni Iskola címû kiállításra egy magyar és egy angol nyelvû katalógus is készül tanulmányokkal, és a tárlaton látható képek fotóival.

A kiállítás a CAFe Budapest programjának része, október 9-tôl tekinthetô meg

33

HÚSZÉVES A TRAFÓ

A Trafó az évforduló alkalmából Pelat címmel egy a városi teret a fesztiválba integráló eseménnyel lepi meg a közönséget október 16., 17. és 18-án. Fôszereplôje egy fatörzs és egy ember, a katalán Joan Català

Szabó György alapító szerint az innováció a kulcsszó a Trafó – Kortárs Mûvészetek Háza létrejöttében. Szabó, aki most is az igazgatóság tagja, felidézte: próbateremkeresés közben akadt rá az egykori Liliom utcai trafóházra, amelyet éppen egy fesztiválra készülô francia mûvész csoport használt. A Trafó elnevezést megtartották, utalva arra, átalakítani, hatni szeretnének. Húsz évvel ezelôtt a Budapesti Ôszi Fesztivál keretében nyílt meg a ház, amely mindig is kiemelt partnere volt elôbb a BÔF-nek majd a CAFe Budapestnek.

Az elmúlt húsz évben a Trafó a régió kiemelkedô kortárs befogadó intézményévé lett, fellépett itt társaival a nagyszerû német táncoskoreográfus, Sasha Waltz, a kanadai The Holy Body Tattoo csoport, a La Strada bolgár színház és sokan mások. Idén (október 19., 20.) visszatér a rég látott, szürrealista belga társulat, a Peeping Tom. Ezúttal is trilógiában gondolkozva mesélnek Moeder címû esttel egy mindenki által ismert közegrôl, a családról.

34

Marti Fradera Bohera

Az 1909-ben épült Liliom utcai transzformátorház, az ipari szecesszió jellegzetes alkotása két évtizeddel ezelôtt alakult át, és lett a kortárs mûvészet háza. Intézmény, tér, közeg, vibrálás, intellektuális kaland, kockázat, lehetôség. Hely, ahol a táncról, színházról, képzômûvészetrôl, irodalomról, zenérôl szól az élet.

A Trafó mindig is élen járt a nemzetközi együttmûködésben létrejövô elôadások szervezésében, ebben segítettek az uniós támogatások és a ház elismertsége.

Több hazai tánc- és színházi formáció (például Pintér Béláé) is a Ferencvárosban álló intézményben próbálhatta ki elôször magát. Rendszeres helyszíne a budapesti nemzetközi kulturális fesztiváloknak. Változatlanul meghatározó a tánc, a zene, a színház és a képzômûvészet a programban. Mostanában több, tradicionális mûfajokba nem sorolható produkció is feltûnik, partnerként ezekkel is gazdagítva a Budapesti Tavaszi és a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivált. Szabó György úgy véli, a Trafó számára mindig is a változás volt a legfontosabb. Az intézmény tavaly kinevezett igazgatója Barda Beáta szintén e koncepció alapján dolgozik.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

ÉNEKLÔ MODELLEK A KIFUTÓN Az Ügy – catwalk koncert Szöveg: Szentgyörgyi Rita • Fotók: Nagy Gergô

A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál és a Trafó együttmûködésében jön létre Az Ügy címû rendhagyó produkció.

Elsô közös kísérleti munkája során Nagy Fruzsina jelmeztervezô és Halas Dóra karnagy a Tabu kollekcióval (2006) világviszonylatban is egyedi összmûvészeti formára lelt.

A színház, a koncert, a divatbemutató világát egyesíti a catwalk koncertnek elnevezett mûfaj.

Most is ezt a koncepciót viszik tovább a Soharóza kórussal, Bartha Márk sound designerrel, valamint két új alkotótárssal, Fekete Ádám szövegíróval és Cuhorka Emese koreográfussal. „Az volt az álmom, hogy éneklô modellek mutassák be a jelmezeimet egy kifutószerû színpadon – mondja a kezdetekrôl Nagy Fruzsina. – Elmeséltem Dórinak, aki azt felelte, van egy kórusom, a Soharóza, csináljuk meg közösen. A Tabu kollekcióval rátaláltunk a kifejezési formára: éneklô modellek mutatnak be extrém ruhakölteményeket színpadon. Úgy érzem, kincsre leltünk, amiben mind a ketten ki tudunk teljesedni, és ami a közönség számára is élményt nyújt.”

Az Üg y koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó címû daljátékának alapötletébôl ered: egy népdalokból építkezô etûdsorozatban mutat képet a magyar társadalomról, egy hivatal mûködése, az ügyintézések során kialakult élethelyzetekrôl. „Azért esett a választásunk a Székelyfonóra – avat be a részletekbe Halas Dóra –, mert Berlinben megpályáztunk egy újító zenés színházi témát, amelynek egyetlen feltétele volt: egy múltbéli alkotáshoz vagy zenei tradícióhoz nyúljon vissza.

A catwalk mûfajához illô dologban gondolkodtunk, amihez Kodály daljátéka megfelelônek bizonyult epizódszerûségével, a népdalok láncolatából létrehozott dramaturgiával. Ahogy a fonóban az asszonyok a helyi életrôl énekeltek, úgy Az Ügy jelenetei is a mai életünkbe engednek betekintést.

35

A hivatal az a hely, ahol a mindenkit érintô hétköznapi gondokkal, frusztráló, idegtépô, humoros helyzetekkel szembesülünk. Minden jelenethez, bürokratikus témához olyan népdalokat kerestünk, amelyek tartalmilag asszociatív módon kapcsolódnak. Ezek a dalok sajátos kórusátdolgozásban, népi hangszerek hangszíneibôl építkezô elektronikus alátámasztással hangzanak el, Fekete Ádám szövegíró pedig továbbkölti a szövegeket.” „Olyan színházi hatásra törekszünk, ami a látványon, a szórakoztatáson túl elgondolkodtat – jegyzi meg Fruzsina. – A Tabu kollekció letisztult hangulatához, képi világához képest Az Üg y sokkal színesebb, lazább, kaotikusabb, játékosabb. Jó

értelemben véve trash, kiemeli a mesélô ruhák jelentését, humorát. Anyaghasználatban is kreativitásra törekszem. A hivatalnokok tépôzáras ruháit például ponyvaszerû anyagra nyomtatjuk, ami hasonlít a régi csokis meg kekszes dobozok hátulján található papírból kivágott öltöztetôbabákra.

A kismamák felfújható ruhákba öltöznek. Elôször a hasuk fújódik fel, egy népdalra esnek teherbe, a legvégén öt babakocsi veszi ôket körül. A romlott termékek kollekciónál sztriptízszerûen jelennek meg a különbözô rétegek a szép, hívogató külsôtôl az egyre romlottabb, elfolyó jelmezekig. A vadkár36

kollekciónál a fejdíszek jelenítik meg a vadakat, a kártevôket, és maga a ruha szimbolizálja a terményben tett károkat.”

A bürokrácia útvesztôjébe került ügyfelek egyszerre egyedi és általános eseteihez a személyes élményeiket is belekomponálják az alkotók. „Az indító jelenetben egy férfi jön a hivatalba rokkantsági igazolásért. Kiderül, hogy nem jogosult rá, közben a ruhája látványosan átváltozik – meséli Fruzsina. – Az ötletet az adta, hogy naponta látom parkolás közben, amint beáll egy óriási fekete dzsip mozgássérült-igazolással a szélvédôn, és kipattan belôle egy squash ütôs fiatalember.”

A kóruszenével ötvözött mozgás, látvány, ének összekapcsolásával kísérletezô, lelkes civilekbôl álló Soharóza kórus harmincegy tagja eleveníti

meg a hivatali kálvária ügyintézôit és ügyfeleit a divatbemutatót idézô, kifutó alakú színpadon.

Nagy Fruzsina és Halas Dóra a kölcsönös egymásra hatásban látják a közös munka örömét és sikerét. A catwalk kitalálói hosszú távra terveznek. Távlati elképzeléseik között szerepel a mûfaj meghonosítása már létezô társulatoknál, az oktatásban, a közösségi zeneszerzésben.

2018. október 11., 12. 20.00 Trafó Kortárs Mûvészetek Háza

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

FAUST 1&2 Többnyelvû színházi installáció Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Photo: Pathos Theater

A nagy sikerû müncheni bemutató után a bajor fôváros legnagyobb független társulata, a Pathos Theater kísérleti Faust-elôadását láthatja a CAFe közönsége. A nemzetközi projektben német, görög, török színészek mellett két magyar alkotó is szerepel. Mindketten a Pro Progressione elnevezésû magyar kortárs elôadó-mûvészeti szervezet tagjai.

A müncheni Pathos Theater vezetôje, a Faust 1& 2 rendezôje, Angelika Fink felkérte a Pro Progressionét, hogy mûködjön közre az elôadásban olyan mûvészek delegálásával, akik alkotóként is részt vesznek a produkcióban. Így esett a választás az írással és rendezéssel is foglalkozó Móga Piroskára és a fizikai színházi koreografálásban, rendezésben is jártas Czakó Mátéra. „A közös alkotómunkában inspirációként használhattuk Goethe mûvét – meséli Máté. – Kiemeltük belôle, ami számunkra fontos. A Te Faustod címmel szóló-jeleneteket csináltunk mozgással, bábozással, ki-ki a testét, a hangját, vagy valamilyen zenét használt. A workshop jellegû próbákon etûdöket hoztunk létre, amelyek késôbb az elôadás alapanyagául szolgáltak. A rendezôi szándék szerint három princípiumot fejtegettünk, Faust, Mephisto és Gretchen karakterét, hogy megtaláljuk az egymáshoz való viszonyukat, azt, hogy mi hajtja ôket.”

A munkacsoportokban zajló több hónapos próbafolyamat során a rendezô nagy súlyt fektetett arra, hogy a különbözô nemzetiségû elôadómûvészek egymásra hangolódjanak. Máté olyan gyakorlatokat indítványozott, hogy vezessék egymást a térben, mozogjanak együtt.

Piroskát az fogta meg a legjobban a Faust-történetben, ahogy Faust mérhetetlen tudásvágyában rombolást, kegyetlenséget is elkövet, mindent a magáévá akar tenni. „Akkoriban robbant ki a #metoo, ez természetes módon minket is érzékenyen érintett, és reagáltunk rá – mondja Piroska. – Ez indított abba az irányba, hogy Gretchen tragédiája, kiszolgáltatottsága, megalázása érdekeljen. A férfi-nô viszonyban a hierarchia megbillenése is felvetôdik, az, hogy az erôszakosabb fél átveszi az uralmat. Az elôadásban ezt egy improvizációs jelenetsorban elevenítem meg. Kigurítok egy narancsot, elkezdek játszani vele, mint egy kölyökmacska,

egyre jobban szeretnék belehatolni, foggal-körömmel széttépem, majd otthagyom.”

Vizuális megoldások terén erôs ecsetvonásokkal megjelenô költôi, furcsa, ironikus karakterek körforgásának, panoptikumának nevezik a magyar színészek a különleges Faust-verziót. A jelmezek a cirkusz világát idézik, a játékosságot, az akrobatikus képességet, amivel a karakterek színrôl színre „utaznak”. A naranccsal birkózó jelenetben Piroska pávadíszes fejéket visel, ami az erôszakos állatra asszociál. Máté artista alapdresszben, zsonglôrfelsôben láthatatlan papírsárkányt ereget, két oszlop közé kifeszít egy fonalat pentagram formában, jelképezve, hogy Faust a tudás megrögzött keresésével valójában a saját határait építi újra és újra.

Az asszociatív képeket, ötletek sorozatát felizzító, élô zenés produkcióban Piroska hegedül, Máté pedig dobol. A Goethe Faustjából idézett mondatok a színészektôl a saját nyelvükön hangzanak el. Münchenben ötször játszották az elôadást, Hamburgban és Berlinben is tervezik a bemutatását. Egy hajdani gyárépület helyén a kortárs tánc, színház, zene befogadására alakult meg a 2000-es években a Pathos mûvészeti központ. 2010-tôl Angelika Fink mûvészeti irányításával vált a független szcéna egyik meghatározó helyszínévé. A Pathos Theater patinás ipari tere különleges helyszínt kínál a térspecifikus elôadáshoz, amelybe a látványtervezô, Astrid Behrenz belekomponálta a liftaknát, az oszlopokat, a bárpultot, a felsô szintet, mint a pokol „díszletét”.

A befogadótérrel együtt lélegzô elôadáshoz budapesti helyszínként nem véletlenül esett a választás a Három Holló alsó szintjére, ami szintén oszlopokkal megosztott tér.

2018. október 16. 20.00 Három Holló kávéház

37

NEMZEDÉKEK VONZÁSÁBAN

Bartók, Boulez, Bella

Fotó: Verena Chen

Szöveg: Szentgyörgyi Rita

38

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

A Budapest Music Centerben lép fel a párizsi és lyoni diplomás zeneakadémistákból 1996-ban alakított francia vonósnégyes.

A Quatuor Diotima új megközelítést keres a 20. század mestermûveihez, az utóbbi évtizedek legjelentôsebb kompozícióihoz, és rendszeresen rendel új mûveket is.

Budapesti fellépésükön Bartók V. vonósnégyese, Helena Tulve észt zeneszerzô kompozíciója mellett Bella Máté Tanulmányát szólaltatják meg.

A kvartett szóvivôjével, Franck Chevalier brácsamûvésszel beszélgettünk.

A repertoárjukban milyen helyet foglal el Bella Máté szerzeménye?

A CAFe Budapest Fesztivál hívta fel a figyelmünket Bella Mátéra, aki nagyon figyelemre méltó fiatal zeneszerzô. A múlt hagyományait alapul véve relatív kísérleti zenét fejlesztett ki. És mindamellett, hogy gyökerei a kortárs zenébôl táplálkoznak, a régi korok zenéjének kritikus szemlélete is megjelenik benne.

A Quatuor Diotima fiatal zeneszerzôk felfedezésére, támogatására összpontosít. Kik szerepelnek a „listájukon”?

Küldetésünknek tartjuk pályakezdô zeneszerzôk, hangszeres elôadók, fiatal vonósnégyesek felfedezését. Bemutatkozó koncertsorozatokkal is segítünk nekik abban, hogy megtalálják a saját stílusukat. Büszkék vagyunk rá, hogy mi indítottuk el Miroslav Srnka cseh zeneszerzô útját, aki rövid idô alatt szép karriert futott be, de említhetem a spanyol Alberto Posadast, a francia Gérard Pessont, a svájci Stefano Gervasonit is.

Diotima Kollekció címmel lemezsorozatot jelentettünk meg ifjú kortárs alkotók mûveibôl.

Nagy hatással volt önökre a közös munka Pierre Boulezzel, nem sokkal a halála elôtt készítettek felvételt kolosszális kvartettsorozatának revideált változatából.

Pierre Boulez a kortárs zenei élet megkerülhetetlen ikonja. A kvartettsorozatot igen fiatalon, 23 évesen írta. Amikor találkoztunk vele, és felvetettük neki a lemezfelvétel ötletét, eleinte elzárkózott tôle. A legfôbb problémát a befejezetlen sorozat játszhatóvá tétele okozta számára. „Nehéz újragombolni egy régen hordott kabátot”– mondta nekünk. A közös munka és a beszélgetések során csodálatos ajándékot kaptunk tôle, sokat mesélt a pályáját meghatározó mesterekrôl Ligeti Györgytôl Stockhausenen át Luigi Nonóig. Gustav Mahler, Bartók Béla, a második bécsi iskola iránti lelkesedése meghatározó jelentéssel bírt a Diotima repertoárjának a kiszélesítésében.

Egyik fontos referenciájuk az elsô és a második bécsi iskola kvartettjeinek összkiadása.

Csodálatos kaland volt számunkra elmerülni a bécsi zeneszerzôk pezsgô korszakaiban. Négy–öt év gigászi munkájába telt a két sorozat elkészítése. Zenei kifejezésmód, stílus terén a kortárs zene fontos hivatkozási pontját képviseli a második bécsi iskola, Schönberg, Berg és Webern munkássága. Ennek ismerete nélkül nem érthetô az azóta eltelt évtizedek kortárs zenéje.

Hasonlóan kiemelkedô hivatkozási pont Bartók zenéje, amely alapvetôen megváltoztatta a vonósnégyesek történetét.

Milyen szempontok alapján építik fel a mûsortervüket?

A prioritást mindenkor az új mûvek bemutatása élvezi. A múlt zenei örökségébôl a német repertoár domináns, azon belül is olyan mûvek, amelyek valamilyen módon inspirálóan hatottak a 20. század kortárs zenéjére. A kulcsszó a modernitás.

Beethoven öt utolsó vonósnégyese, Schubert három utolsó vonósnégyese, Brahms darabjai megkerülhetetlenek számunkra.

Csakúgy, mint a francia impresszionisták, Ravel, Debussy. A kortárs klasszikusok sorában az 1950-es évek utáni idôszakban komponált mûvekbôl válogatunk, többek között olyan szerzôtôl, mint Ligeti György, Henri Dutilleux, Pierre Boulez, Helmut Lachenmann, Brian Ferneyhough.

Mi a munkamegosztás négyük között?

Igyekszünk demokratikus alapon mûködni. Idônként konfliktusok adódnak abból, hogy milyen korszakokat, mûveket részesítsünk elônyben. Mindenki megteszi a maga javaslatát, és a többségi vélemény alapján döntünk. A kollektíva összetartó ereje felülírja a személyes szempontokat.

Mi a Quatuor Diotima 22 éve tartó töretlen sikerének titka?

Szándékunk: hidat képezni a klasszikus repertoárt tolmácsoló és a kizárólag modern zenére fókuszáló vonósnégyesek között.

Ahhoz a bartóki attitûdhöz tartjuk magunkat, hogy a klasszikusokat modern stílusban, a kortárs zenét klasszikus stílusban kell játszani. Bizonyos országokban jobban értékelik a zenei gondolkodásunkat, másutt kevésbé. Az ázsiai közönség rendkívül fogékony a játékstílusunkra, az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy sokat turnézunk ott, kevésbé szeretik az intellektuális, analitikus megközelítést.

A magyar zenei élethez milyen kötôdéseik vannak?

Magyarországon hihetetlenül gazdag a vonósnégyesek hagyománya. A Bartók Béla zenéje iránti rajongás végigkíséri a pályánkat, Ligeti György egyik fô mûve, a II. vonósnég yes repertoárunk alapmûve, amit rengetegszer játszottunk.

Milyen irányban tervezik a jövôt?

A Naïve kiadóval folytatjuk a kortárs zeneszerzôk mûveinek a lemezfelvételét. Szeretnénk jobban elmélyülni Beethoven és Schubert munkásságában. Az egyik legégetôbb feladatunk a stafétabot az átadása a fiatalabb nemzedékeknek. A Diotima akadémia keretében továbbra is folytatjuk pályakezdô zeneszerzôk felkarolását.

2018. október 9. 19.30 Budapest Music Center

39

KATONA TWINS: FIFTY-FIFTY

Saját mûvek és kortárs átiratok Az Angliában élô gitármûvész ikerpár két tagja közül Katona Péter egy saját, budapesti bemutatóval is megörvendezteti a CAFe közönségét. Egyedi programot hoznak a fesztiválra, olyat, amit a közönség más gitárostól nem hallhat.

Photo: Katona Twins

Szöveg: Szentgyörgyi Rita „Repertoárunk mintegy 50 százaléka saját mûvekbôl és a másik 50 százalék pedig átiratainkból áll. Így a zeneakadémiai program a mi nézôpontunkból teljesen kortárs. A darabok nagy részét még Magyarországon sosem játszottuk, különleges bemutató is lesz a mûsorban” – részletezi Katona Péter.

A Fifty-Fifty cím saját ötvenes évfordulójukra is utal: idén ketten együtt 100 évesek lettek.

Pályafutásunk kezdetén szinte kizárólag eredetileg is gitárra írott mûveket játszottuk. Amikor ezek a darabok elfogytak, más hangszerek repertoárjából készítettünk átiratokat. Ez tanulságos, de igen idôigényes munka és sokszor gondoltam arra, hogy ennyi idô- és energiabefektetéssel már saját mûvet is írhattam volna. Ez évekkel ezelôtt meg is történt. Így kezdtünk el komponálni.

Az Arvo Pärt slágerdarabjának tartott Spiegel im Spiegel eredetileg hegedûre és zongorára készült. Milyen kihívást jelentett a gitárátirat elkészítése?

A kompozíció igen kevés hangot tartalmaz – mondhatni egyszerû, de nagyszerû, ilyen szempontból az átírása nem okozott komoly gondot.

A kihívás az elôadásánál adódik, mégpedig azért, mert a gitáron a hegedûvel ellentétben nem lehet hangokat kitartani, mivel azok a pengetés után folyamatosan elhalkulnak. Ezt a gitár rendkívül sokrétû hangszínbeli lehetôségeivel próbáltuk ellen- és egyensúlyozni.

Két érdekesség szerepel a válogatásukban, egy Tàrrega-átirat és egy saját szerzemény, a Karamazov-szvit. Mi inspirálta a darabokat?

Tàrrega Recuerdos de la Alhambra címû darabja a szólógitár-repertoár legismertebb és talán legszebb mûve. Az eredetihez rendkívül hasonló duóátirat is készült belôle. Én egy teljesen más második szólamot komponáltam hozzá, sôt az eredeti szólamot is megváltoztattam kissé. Így 40

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST szinte elkerülhetetlen, hogy próbálkozásaim némely tradíciószeretô klasszikus gitáros számára szinte istenkáromlásnak tûnnek... De úgy gondolom, hogy ezt a népszerû darabot így egy eltérô, bár a kompozíciótól nem idegen perspektívából tudjuk megmutatni. A Karamazov-szvitet Dosztojevszkij híres regénye inspirálta. A darab elsô változatának komponálása véletlenül a könyv olvasásával esett egybe, így a Karamazov fivérek karakterei elôször akaratomon kívül kerültek a mûbe. Az orosz zenei befolyás egyáltalán nem érzôdik. Helyenként inkább a gitár spanyol és arab eredete sejlik fel, bár ez sem szándékosan. A közönség pozitív visszhangja további tételek írására ösztönzött. A Szmergyakov-tétel már egy tudatosan komponált karakterleírás, A botrány címû elsô tétel a regény egyik kezdeti jelenetének zenei bemutatása.

A barokktól a tangón át a kortárs zenéig szinte minden stílusban kalandoznak. Minek a hatására fordultak a klas�szikus gitártól más mûfajok felé?

2009-ben egy nagyszabású nyugat-európai koncertturnéra kaptunk meghívást. A 42 sportarénában szervezett sorozat mottója a pop- és klasszikus zene találkozása volt. Olyan ismert popsztárokkal léptünk együtt színpadra, mint a Roxette és az OMD (Orchestral Manoeuvres in the Dark). Mivel a gyakran húszezer fôs közönség nagy része nem feltétlenül klasszikus beállítottságú volt, a szervezô arra kért minket, hogy olyan mûveket is játsszunk, amiket az is felismer, aki klasszikus zenét még sosem hallott. Így a popzene egypár híres gitárszólójához klasszikus hangzású összekötô anyagot komponáltunk. Nyitott hozzáállásunkkal teljesen új közönséget értünk el, akik klasszikus gitárzenét különben nem hallgattak volna.

Kik a kedvenc szerzôik, milyen zenei korszakokat preferálnak?

A zeneirodalom tele van jobbnál jobb mûvekkel, ezért sok a kedvenc. Hangszerünknek köszönhetôen szívesen játszunk spanyol zenét, például Manuel de Falla és Albeniz mûveit.

Ezenkívül Bach, Scarlatti és Bartók zenéje áll közel hozzánk.

A gitár repertoár nagy része szólóra íródott. Miért döntöttek annak idején a kétgitáros felállás mellett?

Pályafutásunk kezdetén szinte kizárólag szólómûveket játszottunk. Húszévesek voltunk, amikor egy brazil gitárduó, a The Assad Brothers koncertje annyira nagy hatással volt ránk, hogy elhatároztuk, mi is gitárduót alapítunk. Ugyan az eredeti repertoár két gitárra szerény, de az átiratok készítésénél sokkal nagyobbak a lehetôségek, mivel két gitáron csaknem mindent le lehet játszani.

Milyen munkamegosztás mûködik kettejük között?

A repertoárt általában együtt választjuk ki, és figyelembe vesszük a koncertszervezôk kívánságait is. Az átiratok és saját mûvek elkészítésénél az elsô munkafázis egyedül történik.

A darabok összejátszása után viszont mindig közösen változtatunk, nem is keveset. Tapasztalatunk szerint rengeteg minden csak akkor derül ki, amikor az ember a hangszeren kipróbálja.

Gitározásunk sikeressége nagy részben az átirataink egyediségének köszönhetô.

2018. október 6. 19.00 Zeneakadémia, Solti terem

41

Photo: sinfoniettariga.lv

HÁROM FIVÉR EURÓPA PEREMÉN Észtország, Litvánia és Lettország Szöveg: Ur Máté

Ha zenekedvelôként Lettországról kérdeznek, feltehetôen Mariss Jansons karmester, vagy Elı̄na Garanča kiváló mezzoszoprán neve ugrik be elôször, a Wagner-rajongók pedig valószínûleg megemlítik, hogy a mester zeneigazgató volt a fôvárosban, Rigában. A balettben jártasak figyelmeztethetnek, hogy orosz neve ellenére, a tánc fenegyereke, Mihail Barisnyikov, noha csak nemrég kapott állampolgárságot, mégiscsak a mai Lettország területén született. Méghozzá abban a Rigában, amelynek története során egészen rövid idôszakokra jutott csak ki a függetlenségbôl. A német, lengyel, svéd és orosz hatások ugyanakkor olyan kulturális sokszínûséget alakítottak ki országszerte, amibôl az egyik legkülönlegesebb és legarchaikusabb európai nyelvét beszélô, napjainkban is identitását kutató, önmagára ébredô Lettország csak profitálni tud.

Ez elôtt a sokoldalú, az európai fejlôdésen belül sajátos útkeresés elôtt hajt fejet a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál akkor, amikor Észtországot, Litvániát és Lettországot állítja idei programjainak középpontjába. Ha a balti kamarazenérôl beszélünk a hazánkban is rendszeresen fellépô Litván Kamarazenekart, vagy a Gidon Kremer által fémjelzett Kremerata Balticát nem kell bemutatni, és itt van egy fiatal együttes, amelynek tagjai bár a barokk és a klasszika választékos stílusán nevelkedtek, már a kezdetektôl elkötelezettek a modern zene iránt. A Sinfonietta Rı̄ga 2006-ban jött létre, azzal a nem titkolt szándékkel, hogy a rendkívül virulens és gazdag, világszerte csodált balti kortárs muzsikának szenteljék minden42

napjaikat. Elképzeléseiket, zenei felfogásukat, erôfeszítéseiket számos elismerés nyugtázza, többek között egy Grammy-díj is, amit annak az Arvo Pärt-mûnek az elôadása érdemelt ki, ami Tõnu Kaljuste észt dirigens nevéhez fûzôdik. Az elismerésben részesült, Ádám siratója címû alkotásban a kamaraformáció mellett olyan balti együttesek szerepeltek, mint az Észt Filharmónia Kamarakórusa, a Tallinni Kamarazenekar, a Lett Rádió Kórusa és a Vox Clamantis énekegyüttes. A felvételt a BBC 2013 januárjában a hónap felvételének is megválasztotta.

A Sinfonietta Rı̄ga budapesti mûsorán a lett Pēteris Vasks monumentális II. csellóversenye nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy végigkövesse az emberi élet nagy misztériumát a születéstôl a halálig. A darabot, – ami magyarországi bemutatóként hangzik el – a világhírû lett zeneszerzô a hazánkban is népszerû Sol Gabetta számára írta, a koncerten pedig Kristaps Bergs játssza majd a szólót, aki abból a bécsi mesteriskolából került ki, amelynek vezetôje immár Várdai István gordonkamûvész. A koncerten felcsendül még Andris Dzenı̄tis, Erkki-Sven Tüür és Elis Vesik egy-egy alkotása is, amelyek mind abból a nyitottságból merítenek, ami a balti államokat észrevétlenül Európa peremérôl egyre inkább a mainstream kultúra élvonalába emeli.

2018. október 5. 19.30 Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

HADBA HÍVJA AZ ÉRZELMEKET

Gyöngyösi Levente mûve a King’s Singersnek Szöveg: Ur Máté

A CAFe Budapest felkérése nagyon megtisztelô volt, a feladat az eddigi kóruszeneszerzôi pályafutásom betetôzése, emellett fontosnak tartom ezt a lehetôséget azért is, mert bár több kórusdarabot írtam már, kifejezetten énekegyüttesre összesen kettôt: a Cantus Corvinus Énekegyüttesnek, illetve a Banchieri Singersnek.

Fotó: Raffay Zsófia

A világhírû brit The King’s Singers ismét Budapesten lép fel, a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál keretében. Koncertjük mûsorán Gyöngyösi Levente legújabb, Veni Iesu, veni amor (Jöjj Jézus, jöjj szeretet) kezdetû mûvének ôsbemutatója is feltûnik, amit a zeneszerzô ez alkalomra írt az együttesnek.

A felkérésrôl, a kórusmûvekrôl Gyöngyösi Leventét kérdeztük.

Milyen sajátosságokat kellett figyelembe vennie?

Teljesen szabad kezet kaptam, de a feladat még így is különleges, hiszen a King’s Singersnek hat tagja van, és két kontratenor szerepel a felállásban.

Ez kissé eltér attól, mintha két szopránszólammal kellene dolgozni egy hagyományos formáció esetén. A darab alapfekvése éppen ezért lejjebb van, ami sötétebb hangzást eredményez.

Figyelembe vette a King’s Singers eddigi pályafutását?

Természetesen hallgattam tôlük darabokat, de különösebben nem tanulmányoztam a repertoárjukat. Sokkal inkább az általam választott szövegbôl indultam ki, ami bár latin nyelvû, de egy jellegzetesen magyar énekeskönyv részlete. Be kell vallanom, hogy Csíkszentmihályi Mihály 1797-ben kiadott kötetének Jézust meglehetôsen extatikus módon dicsôítô énekére már korábban is komponáltam egy nôikart, amit a Jobbágy Valér vezette pécsi Puellae együttes adott elô a 2000-es évek elején.

De a téma azóta sem hagyott nyugodni.

Jelen van egy nagyon jellegzetes barokk attitûd, a katolikus egyház sajátos válasza a reformációra. Utóbbi hozott egy sokkal szigorúbb, puritánabb, a kereszténység eredeti arcát a kö-

zéppontba állítani szándékozó szemléletet. Erre válaszként mi sem volt egyszerûbb, mint újra hadba hívni az érzelmek sokaságát, újra szívhez szólóan átélhetôvé tenni a vallást.

Ennek megfelelôen az énekeskönyvnek ebben a himnuszában a szerelem érzése egészen különös módon keveredik össze a Jézus iránti imádattal. Ez a szinte elválaszthatatlan kettôség az, ami a leginkább foglalkoztatott, és ami lehetôséget adott egy felemelô mû megalkotására.

Milyen helyet foglalnak el a kórusmûvek az életmûvében?

Talán nevezhetem magam kóruszeneszerzônek, hiszen ez a hetvenegyedik darabom. Mindig is operákat szerettem volna írni – eddig két színpadi mûvem készült el. Egy opera megírása nagyjából három év, amihez egyébként a kórusmûvek remek elôtanulmányok. Úgy gondolom, ha jó kórusdarabról beszélünk, akkor az nem más, mint egy drámai jelenet, amelyben egy teljesen komplex világ épül fel. Hozzáfogtam egy régi álmom megvalósításához, amely egy negyvenszólamú motetta Thomas Tallis híres Spem in alium-jának mintájára, és amelyet reményeim szerint a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar fog megszólaltatni.

2018. október 21. 19.30 Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

43

IZLAND DALLAMAINAK TÁJFESTÔJE Szöveg: Zipernovszky Kornél

Ólafur Arnalds az izlandi popzene legújabb világsztárja. Zeneszerzô, billentyûs, de sok más hangszeren is játszik, hangmérnök, programozó és producer. Budapesten a Re:member címû, legújabb mûsorával mutatkozik be, egy vonósnégyes és egy ütôhangszeres kíséretében.

44

Sara Ott-tal. További jelentôs sikereket hozó együttmûködései közül nem hagyható említés nélkül a szintén német zongoristával, Nils Frahmmal több éve tartó partnerség, Frahm újabban Ólafur elsô lemezét is újrakeverte. Kiasmos néven egy különleges technoprojektben is részt vesz az izlandi DJ-vel és producerrel Janus Rasmussennel. Ólafur – aki elôzô saját lemezének a Dalok a szigetrôl, Island Songs címet adta – saját zenei világába olyan sokféle hatást bele tudott építeni, hogy a zenei sajtó elég nehezen jut egyezségre, hová is sorolják. Kísérleti? Ambient? Elektronika? Mivel zenéjében mind akusztikus, mind digitális formában a zongora és a vonósnégyes hangszerei dominálnak, ezért sokszor nevezik felvételeit neoklasszikusnak, vagy éppen poszt-rocknak. Az mindenesetre érezhetô, hogy alkotójuk mélyen elsajátította a fuvola természetes, lélekkel teli hangzását, meg azt is, hogy a metál dobos múlt sem maradt hatástalan. A Re:member turnét, amire állítólag 20 tonnányi felszerelést visznek a kamionok, két teljes éven át készítette elô, ilyesmire még sosem szánt ennyi idôt. Munkatársaival egy olyan komputerprogramot is elôállított, amellyel ô ugyan csak egy akusztikus zongorán játszik élôben, de az újonnan kifejlesztett technika arra is képes, hogy két további akusztikus zongorát megszólaltasson, sôt még a fényeket is „élôben”, a zongorával vezérelje.

Photo: Benjamin Hardmann

A még mindig kisfiúsan szerény Ólafur, akinek ez a keresztneve ugyan, de a világon mindenhol így ismerik, 31 éves korára elért a csúcsra. Fesztiválokon és önálló koncerteken játszik, fellép a svájci Montreux-ben, a kanadai Montrealban, kiérdemelte a New York-i Town Hallt és a bécsi Konzerthaust, de a legbüszkébb a berlini Tempodromra. Errôl így beszélt nyáron egy helyi lapnak: „2008-ban Sigur Rosszal turnéztam itt, de én csak az elôzenekarban. Huszonegy éves múltam, és amikor körülnéztem odabent, akkor elhatároztam, hogy egy napon visszatérek, és én leszek a fô mûsorszám.”

Az izlandi Mosfellsbærben született Ólafur az iskolai zeneoktatásból is részesült, ötévesen fuvolázni kezdett. De a klasszikus zenei világ zártságát és kötöttségeit nem szerette, persze a zenét még igen. Még diákkorában bekerült a Fighting Shit és a Celestine metálzenekarokba dobosként. A Heaven Shall Burn nevû német zenekar tagjainak odaadta a saját demóját – felfigyeltek rá. Késôbb megkérték, hogy készítsen néhány stúdiófelvételt, számaik bevezetô és lezáró részeihez, zongora és hegedû szintetizátorhangzásokból.

Ezután következett a döntô mozzanat Ólafur pályáján, mert az akkor elsô nagy dobására készülô londoni lemeztársaság (Erased Tapes) a németek lemezének közremûködôjeként rátalált, és megkérdezte, hogy nincs-e kedve egy egész lemezt ilyen zenékbôl összerakni. Tizenegy évvel ezelôtt meg is jelent a Eulog y for Evolution, Ólafur elsô szólóalbuma. A következô évben turnézott Sigur Ros társaságában, és dolgozott újra a Heaven Shall Burn lemezére. Azóta Ólafur sikert sikerre halmoz, zenéjének sok mindenkire hallatlanul erôs hatása van.

Amint oly gyakran elôfordul északi országok zeneszerzôinél, elôadóinál, az elsô asszociációk, amelyeket a hallgatóban keltenek, a tágas terek, vad sziklás vidékek, meredek fjordok, csillogó tengerszemek képét idézik fel. Biztos segít a hallgatók képzeletének az is, hogy Ólafur izlandi; az aktív gejzírek és vulkánok jelenléte egyedülálló vidékként tette nevezetessé a szigetországot. Persze, ha valakinek az ilyen zenék nem a belsô moziról szólnak, hanem csak nyitottan fogadja be ôket, annak is fel fog tûnni, hogy egyszerû, tiszta elemekbôl milyen komplex érzelmeket kiváltó zenét produkál. Ólafur meg tudja mutatni a felemelôt a hétköznapiban.

Elsô lemeze óta többféle kollaborációban is részt vett, egyik filmzenéjére BAFTA-díjat kapott a brit akadémiától, írt balettzenét is Wayne McGregor társulatának, az Éhség viadala egyik epizódjának komponistája, és Chopin feldolgozásával is próbálkozott a japán származású német zongoristával, Alice

2018. október14. 20.00 Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

ÁLLANDÓSÁG AZ ÁTALAKULÁSBAN Szöveg: Zipernovszky Kornél

Photo: The Transform Quintet The Transform

A Transform Quintet lényegében változatlan felállásban ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját nagy koncerttel, meglepetésvendégekkel és – nevükhöz méltón – új számokkal a Budapest Jazz Clubban.

A Transform Quintet sodró lendületû, dinamikus zenekar, nem köthetô egy generáció vagy egy évtized zenéjéhez. Választékos stílusukat leginkább a modern jazz és a dallamos jazz-rock felôl lehet leginkább meghatározni. A legtöbb számukat szerzô billentyûs, Horváth „Tojás” Gábor hisz a hagyományos dallam erejében, a jazzt a swing óta jellemzô fényes, derûs felfogásban. Ezekhez a húzós ritmusú, olykor mesélôs dallamokhoz a kvintett olyan improvizációkat és fôképpen olyan hangszerelést, árnyalást tud adni, amely kiteljesíti ezek magával ragadó erejét. „Zenében és emberileg egyaránt sok mindenben szerencsésen kiegészítjük egymást” – mondta errôl érdeklôdésemre a zenekar alapító ütôse, Redô Dániel.

Horváth és Redô mellett az alapzenekar a kezdetek óta változatlan, Gálfi Attila dobol és Eged Márton basszusgitározik.

Ami változott, az a szóló dallamhangszeres személye, eleinte Dévényi Zoltán gitározott, utána két szaxofonos következett, Jelasity Péter és Ávéd János. Azonban erre a pozícióra hos�szú távú megoldást találtak Gyémánt Bálint személyében, aki, amellett hogy Harcsa Veronikával nemzetközileg is magasan jegyzett együttest alkot, több zenekarban is arról ad tanúbi-

zonyságot, hogy milyen érdekes kísérletekre nyílik mód a jazz és a rock illetve az elektronikus mûfajok határmezsgyéjén.

Hogy mi kell ahhoz, hogy egy zenekar húsz évig együtt maradjon, miközben teret engedett a tagok egyéni ambícióinak is? „Barátság, szeretet, tisztelet és zenei fanatizmus. Együtt indult a pályafutásunk a tagokkal, közösen éltük meg az elsô sikereket és kudarcokat is, együtt fejlôdtünk – válaszol Horváth. – A Transform Quintet egy család, az az origó, amihez mindig szívesen visszatérünk” – összegez. Pontosan ilyen emlékei vannak Redô Dánielnek is: „ Szinte mindennap együtt voltunk, közösen jártunk koncertekre, ma is mutogatunk egymásnak zenéket.

Rengeteget próbáltunk, sokat foglalkoztunk a managementtel; koncerteket és lemezeket készítettünk elô, közösen vettünk egymásnak hangszereket, ha valakinek szüksége volt rá, de egyedül nem lett volna rá elég pénze” – idézi fel a kezdeteket.

A két évtizedbôl nehéz egy-egy momentumot kiemelni, de minden bizonnyal az tekinthetô pályafutásuk csúcsának, amikor Michael Brecker egykori zongoristájával, Joey Calderazzóval készítettek lemezt és adtak több koncertet is, tehát nem úgy kerültek össze, hogy a színpadon mutatkoztak be egymásnak.

Az Another Child címû CD-t 2010-ben adták ki, Budapest Jazz Club-beli bemutatóján izzott a levegô. A gyerekkorra, egy korábbi lemezük címe is utal (Each Other’s Children). Redô Dániel szerint az emlék mindig ott van a zenekar megjelenéseiben, hiszen olyan fiatalon alapították. Legnagyobb erényük, ami nemcsak a zenekart, hanem jelentôs rajongótáborukat is összetartja, meggyôzôdésük a zenélés fontosságában, hitük a tiszta, ôszinte gondolat zenei kifejezésének erejében.

2018. október 18. 20.00 Budapest Jazz Club

45

TROMBITÁS PARÁDÉ – BJC-MÓDRA

A valaha élt – talán – legvirtuózabb jazztrombitás, Maynard Ferguson repertoárját élhetjük át újra a Budapest Jazz Clubban négy extraklasszis szólista vendégszereplésével.

A Budapest Jazz Club saját válogatottat állít ki a big band mezônyben BJC Big Band néven, Csizmadia Dávid vezetésével. A fiatal trombitás még apukája szalagos magnója segítségével ismerkedett meg a kanadai fenomén, Maynard Ferguson trombitajátékával és az általa vezetett nagyzenekar hangzásával. „Óriási hatással volt rám az a jellegzetesen erôteljes fújás, meg a big band hangzása, fôleg a rockosabb felvételeik” – emlékezett. Valójában akkor határozta el, hogy egyszer eljáts�sza ezt a fantasztikus repertoárt, és erre most kiváló alkalom adódott, mert Ferguson idén lenne kilencvenéves.

Fotó: BJC Big Band

Csizmadia harsonás barátjával, Varga Istvánnal, aki a zenekar produkciós vezetôje, álmodta meg zenekarát, amely nem állandó a Budapest Jazz Orchestra vagy a Modern Art Orchestra módján, de mindkét big bandbôl foglalkoztat rutinos tagokat. A Ferguson-program másik kulcsembere a zenekarvezetôn kívül Ryan Quigley brit trombitás sztár. Érdekes módon Dávidék figyelmébe az Incognito nevû csapat egyik pesti fellépésének közremûködôi ajánlották Quigley-t. Persze Ferguson kunsztjainak felidézésére jobb, ha több trombitás is kéznél van, így rajtuk kívül az ugyancsak brit Louis Dowdeswell és Andy Greenwood, illetve az amerikai Eric Miyashiro vesz részt a minisorozaban, amelynek ausztriai állomása is lesz.

2018. október 17. 18.30 és 21.00 Budapest Jazz Club

46

Maynard Ferguson montreali muzsikus a negyvenes évek vége felé kezdett az USAban szerepelni, miután már otthon nevet szerzett magának, és nemsokára sikerült is bekerülnie példaképe, Stan Kenton big bandjébe.

Elképzelhetetlenül magas és mégis mindig pontos hangjaival azonnal híres lett, nemsokára saját zenekarát vezette. Dicsôséges elsô korszakában a big bandhez csatlakozott Joe Zawinul billentyûs, Jaki Byard zongorista, Lanny Morgan szaxofonos, Slide Hampton harsonás és más sztárok. A második, kommerszebb korszakban a hetvenes években a zenekar olyan slágereket játszott mint a Birdland, Hey Jude, MacArthur Park. Hollywoodban számtalan sikeres film és tévémûsor zenéjét készítette el.

Zenekarának harmadik alakváltozatát, a Big Bop Nouveau Bandet 2006-ban bekövetkezett haláláig vezette. A montreali nyári olimpia záróünnepségén is ô vezényelt, és rengeteg idôt áldozott a fiatalok képzésére, hangszeres metodikára is.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED - C AFe BUDAPE ST

ROLAJAFUFU

A rock, latin, jazz, funk, fúzió professzora a BJC-ben Szöveg: Zipernovszky Kornél

Brown apja az amerikai hadsereg katonatisztjeként éppen Franciaországban szolgált családjával együtt, amikor fia megszületett. Dean iskoláit már az Egyesült Államokban kezdte, ám Chateauroux, a szülôvárosa akkor vált második otthonává, amikor tízéves korában egy ideig ismét Franciaországban éltek, ahová rendszeresen visszajár. Édesanyja Julliardot végzett énekesnô volt, Tommy és Jimmy Dorsey swing nagyzenekaraival is fellépett.

Brown elsô közelebbi találkozása a zenével focizós kisfiú korában zajlott, tanúja volt, hogyan dolgozik anyjával egy gitáros-hangszerelô, aki nagyon menônek tûnt a szemében. Eleinte a Beatles, Ray Charles és Roy Orbison tévészereplései tetszettek neki. Késôbb, amikor gitárt vett a kezébe, Jimi Hendrix és a Monkees. Apja egyik következô állomáshelyén, Dél-Koreában az amerikai kolónia tinédzsereinek együttesébe lépett be, és váratlanul helyi popsztár lett belôle, telt házas koncertekkel és az ehhez tartozó felhajtással. A történet csak pár évig tartott, a középiskolát már Virginia államban fejezte be, és egyre többször ruccant át Kaliforniába, hogy ellessen dolgokat a nagyoktól. Zenetudományi szakra iratkozott be az egyetemen, és innen már csak egy lépés volt a Berklee, ahová gitár szakra is felvették, amit sikerrel végzett el 1979-ben.

Egy gitáros szaklapnak adott interjúban felidézte: kölyökkorában azt tanácsolták neki, próbálja megérteni a zene mélyebb összefüggéseit, ne csak a virtuóz részét tanulja meg. Három nagyhatású, legendás lemezbôl tanult a legtöbbet. Az egyik lemez John Coltrane-é volt, aki nélkül nem így szólna a modern jazz. Azután egy ellenállhatatlan, örökzöld gitáros, Wes Montgomery klubkoncertfelvétele. Végül pedig a nem kevésbé korszakalkotó Mahavishnu Orchestra, John McLaughlin együttesének az Inner Mounting Flame címû korongja alakította Brown zenei személyiségét. A felvételekbôl kihallható mondanivaló megformálását próbálta teljesen elsajátítani Bostonban. Persze a Berklee-n töltött évek a hallgatók számára arról is szólnak, hogy milyen tanárok, milyen hírességek szerzôdtetik ôket. Brownt Tiger Okoshi hívta el gitározni, akit ma viszonylag kevesen ismernek, annál inkább sokatmondó, hogy Brown elôdje a zenekarban Mike Stern (az övé pedig Bill Frisell) volt. New Yorkba ezután fôleg azért költözött, hogy autentikus zenészekkel blueszenekarokban szerepelhessen.

Elôször Sternnel alakítottak egy rockos fusion zenekart, majd felkérte ôt Billy Cobham, a világhírû dobos, hogy lépjen be az együttesébe. Vele kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is játszik. Brown pályafutása ekkor már végképp úgy fest, mint egy „Ki kicsoda?” a jazz-rock történetében. Marcus Millerrel

Fotó: BJC.hu

Azóta, hogy Dean Brown gitáros elvégezte a híres bostoni Berklee Collegue of Musicot, mindig ôt hívják fel elsônek, ha egy szupercsapatba jazz-rock szólista kell. Most saját, nemzetközi zenekarát hozza el Budapestre.

1991-ben kezdett együtt dolgozni. David Sanborn mellett majdnem kilenc évet töltött. Sok rajongó örök kedvencével, a Brecker Brothers zenekarral is vagy négy évig mûködött együtt, szerepelt a zenekar reunion lemezén is, amelyet az 2013-as turnén rögzítettek, és ezt a sort még nagyon hosszan lehet folytatni.

Idôközben Brown, aki tanít is, saját mesteriskolát mûködtet, saját tananyaggal és mesterkurzusokra is hívják sokfelé, kiépítette szóló pályafutását, a nevével alakított zenekarral (Dean Brown Band) ugyancsak rengeteget dolgozik. Lemezeket jelentet meg és turnézik, szerzeményeit más együttesek is mûsorra tûzik. Stílusa továbbra is a legtágabb értelemben felfogott jazz-rock, hiszen Brown saját ötvözetet formált a rock, a latin, a jazz, a funk fúziójával. Ezeket a szavakat egymásba olvasztva megkapjuk a RoLaJaFuFu betûszót, legutóbbi kvintettlemezének címét. Az ezzel a repertoárral Budapestre is ellátogató kvintett egy amerikai és egy lengyel szárnyból áll: a híres dobos Marvin Smitty Smith és a fiatal basszusgitáros, Linly Marthe felel a ritmusszekcióért, viszont a melódiákért lengyel virtuózok. Bernard Maseli játszik vibrafonon, de egy alaposan feltuningolt elektronikus hangszeren, a legszebb jazz-rock hagyományokat pedig Mateusz Pliniewicz viszi tovább hegedûn.

2018. október 16. 19.00, 21.00 Budapest Jazz Club

47

48 Fotรณ: Gordon Eszter

City Guide Magyarországon sorra nyílnak az új szállodák. A nyár elején vették birtokba a vendégek Budapest egyik legszebb pontján, a Lánchíd budai hídfôjénél a Hotel Clarkot.

Tetôteraszáról csodás panoráma nyílik a város pesti oldalára. Ôsz végén a magyar kínálatból eddig hiányzó típusú, családbarát szálloda lép Budapesten is piacra, a Hotel Meininger.

Az építészeti szempontból is vonzó épület a turisták egyik kedvelt célpontja, a Nagyvásárcsarnok szomszédságában áll. Érdekességek várják az ôszi szezonban a hazai és külföldi látogatókat.

Aki egy hétvégénél több idôt szán Budapestre, benevezhet egy fôzôiskolába vagy egy teakóstolásra – mindkettôt angol nyelven is választhatja.

Világhírû mûvészek viselik Zack Tipton szemüvegeit. A kereteket hulladékból, kiselejtezett vinyllemezekbôl és használt kávékapszulákból formálják mûhelyében.

Hotel nyílik a Központi Vásárcsarnok szomszédságában

49

KILÁTÁS A GELLÉRT-HEGYRE Novembertôl vendégeket fogad a Meininger Hotel Budapest Szöveg: Oláh András

Az üzletemberek mellett a családosok, a hátizsákos turisták és csoportos utazók számára kínál elfogadható áron színvonalas szolgáltatást a német Meininger Hotels.

Sikeres receptjével már 10 országban több mint két tucat szállodát mûködtet, novemberben pedig megnyitja elsô hoteljét Budapest központjában.

A hét emeleten 184 szobában 755 ágyat kínáló budapesti Meiningert a szállodalánc nemzetközi elveinek megfelelôen a magyar fôvárosban is a városközpontban, az egyik legkedveltebb turisztikai látványosság, a Központi Vásárcsarnok szomszédságában alakították ki. A jó közlekedési kapcsolatokkal bíró, mégis csöndes és nyugalmas Csarnok téren álló szálloda változatos vendégkörébôl adódóan minden célcsoportot az igényére szabott szolgáltatásokkal szólít meg.

A szálloda épületének és közösségi tereinek izgalmas, modern kialakítása, az élénk színekkel és egyszerû, letisztult stílusú berendezése általában kedvezô fogadtatásra talál a fiatalabb korosztály körében. Számukra külön játéksarkot, úgynevezett „game zone”-t is létesítenek a szálloda halljában. Itt biliárd és asztali foci, valamint társas- és kártyajátékok állnak a vendégek rendelkezésére, a gyermekes családok örömére.

A családosok számára külön lakosztályokat tart fenn a szálloda, ezekben gyermekágyak is állnak.

A 6 és 12 év közötti gyermekek komoly kedvezménnyel vehetik igénybe a hotel nyújtotta szolgáltatásokat. A hátizsákos turistákat, diákcsoportokat saját fürdôszobával felszerelt, többágyas hálóteremmel várja a Meininger. Nekik csomagmegôrzôt és szabadon használható közösségi konyhát biztosít a szálló, ahol mosó- és szárítógépeket is igénybe vehetnek. A szálloda emellett hagyományos, egy- és kétágyas szobákat, bárt és lounge-részt, parkolót is kínál, a tetôterasz pazar kilátást nyújt a szemközti Gellért-hegyre, különösen naplemente idején. A 24 órás portaszolgálat és a vezeték nélküli internetelérés az üzleti vendégek számára különösen fontos.

Az alig húsz éves múltra visszatekintô, ambiciózus szállodalánc 1999-ben nyitotta meg elsô hoteljét a berlini Meininger Strassén. A társaság 50

CIT Y GUIDE a 2000-es évek második felében kezdte meg nemzetközi terjeszkedését, megnyitva elsô szállodáit a londoni Hyde Park és a Bécsi Központi Pályaudvar szomszédságában. Németországon belül Hamburgban, Münchenben és Berlin más pontján is új hotellel bôvül a lánc.

A 2010-tôl a Meininger fokozatosan a brit Holidaybreak turisztikai cég tulajdonába került. Ezzel a legrégibb utazási ügynökség, az ugyancsak brit Cox & Kings csoport tagja lett. A fiatalos lendület és a tôkeerôs anyacég évszázados tapasztalatainak ötvözésével a Meininger sikeresen erôsítette meg pozícióit. A cég az évtized végig minden kulcsfontosságú európai városban megjelenik. Csak az idén többek közt Amszterdamban, Berlinben, Milánóban, Münchenben, Rómában és Szentpéterváron folytatta a bôvítést, és ebbe a sorba illeszkedik a novemberben megnyíló, elsô magyarországi hotel is.

A 2018 végén már 11 európai ország 26 szállodájában több mint 14 ezer ágyat kínáló Meininger a következô három évben további 10 hotel megnyitásával folytatja expanzióját. Franciaországban, Svájcban és Portugáliában is piacra lép, ennek köszönhetôen kapacitását csaknem 5 ezer férôhellyel növeli.

LÁGYAN HULLÁMZÓ VONALAK Meininger Hotel Budapest

Tervezôk: Vadász Bence és Miklós Zoltán Szöveg: Götz Eszter

Ide épült fel Budapest legújabb szállodája, az Európa nagyvárosaiban már otthonos Meininger Hotels elsô magyarországi képviselôje. A szállodalánc itt találta meg azt, amit célközönsége olyan vonzónak talál: fiatalos, dinamikus, izgalmas, a város sûrûjében lévô, mégis nyugalmat árasztó környezetet, ahonnan könnyen elérhetôk Budapest legfontosabb turistalátványosságai, ugyanakkor mélyen bele lehet merülni a hely hangulatába. Feltárul a budai oldal látványa, a Gellért-heggyel és a Mûegyetem százéves, méltóságos tömbjével, a közvetlen szomszédságban pedig olyan látványosságok fogadnak, mint a Szabadság híd, a Bálna üvegszerkezete, a Budapest Music Center, a Corvinus Egyetem század-

Fotó: Gordon Eszter

A pesti Duna-parttól kicsit beljebb, a Nagyvásárcsarnok mögött különleges látvány jelent meg Budapesten. Aki a Fôvám téri bejárattól végigsétál a grandiózus méretû historizáló csarnoképületen, az áttört acélpillérek között, vagy a mellette futó keskeny utcákon, ahol a nagypiac 19. századi hangulata még ma is átjárja a levegôt, egy csöndes, elnyújtott háromszög alakú térre ér. Az eklektikus környezetben jellegzetes, háromemeletes klas�szicista pesti bérházak sûrû szövetében üdítô ez a hely: némi park, padok, játszótér, és mindehhez a Duna-part hirtelen megnyíló látványa.

fordulós és új központjai, vagy az eredeti szépségében rekonstruált egykori Sóház.

A tér déli oldalát hosszú ideig egy zárt, egyetlen keskeny ablaksávval osztott téglahomlokzat uralta, az 1970-es évek közepén épült elektromos trafóház hosszanti oldala. Az új szálloda eltakarja a 51

mára funkcióját vesztett épület egy részét, de ezt izgalmas térhatással pótolja: a földszint fölötti öt emelet és a két hátrahúzott, önálló tömbként megjelenô tetôtéri szint teljes külsô felülete lágyan hullámzik. Függôleges sík helyett változatos, még szintenként is egymáshoz képest eltérô dinamikával megmozgatott, egyik oldalán majdnem kisimuló, a túloldalon nagyobb hullámokat vetô falfelület bontja meg a tér képét – mintha maga a folyó zúgna keresztül a téren, majd a túloldalon átfordulva visszakanyarodna a medrébe. Gaudí barcelonai lakóházaira emlékeztet ez a gesztus, ugyanakkor a brutalizmus jegyeit is hordozza, mivel a homlokzat teljes felülete nyers, festetlen szürke beton. Az ablakok üvegsávjait az egyes szintek között roncsolt-rovátkolt betonfelület választja el egymástól, durva felülete inkább organikus hatású, mintsem rideg. A sávok között az ablakok szalagja ugyanilyen folyamatos, az egyes üvegtáblákat keskeny fémkeret tagolja, de maga a sor egybefüggô, kívülrôl semmi nem utal a szobakiosztásra. Valójában a szállodalánc filozófiája vetül ki az utcára: nem önálló egységek jelennek meg, hanem egy közös tér, ahonnan esti világításnál a szürke betonsávok közé élénk színeket visznek az erôs alapszínekkel variáló szobabelsôk.

A kétszintnyi fogadótér legnagyobb része nagyvonalúan formált, íves keretbe foglalt, áttetszô üveghomlokzat mögött mutatja magát az utca felé.

A kettôs bejáraton belépve a lobby tere két irányban tárul ki: jobbra a bár, fölötte a galérián az üzemeltetéshez szükséges irodák és egy kisebb 52

konferenciaterem, balra recepcióspult és étterem fogad, illetve innen indulnak a szobák felé vezetô liftek és a lépcsôház. A fogadószint fölött az emeletek ugyanígy kétfelé ágaznak el, középen helyet hagyva egy kisebb, növényekkel beültetett átriumnak, ezáltal az íves folyosók belsô felén nyíló szobák is természetes fényhez és egy kis zöld látványhoz jutnak. Az öt szint tetején még két további, jóval kisebb, alapterületû tetôszint ágaskodik, itt egyes szobákat egy mellvéddel zárt terasz is övez, ahonnan pazar panoráma nyílik a Gellért-hegyre és a Dunára.

A szobák hangulata a szállodalánc arculatához hûen fiatalos, színes és vidám. Nagy, egybefüggô piros, kék, sárga, narancsszínû falfelületek váltakoznak, néhány helyen még egy matrjoskababa részletei is felbukkannak, több szobatípusban is találunk egy vagy több emeletes ágyat, viszont sehol nem ütközünk a belvárosi szállodákra jellemzô „hûvösen elegáns”, „mértéktartóan finom”, valójában közömbös és távolságtartó gesztusokba. Harsány színekre hangolt, egyszerû és praktikus berendezés fogad, minden ízében otthonos, mégsem ébreszt nosztalgiát. Pontosan azt nyújtja, amire a Meininger vendégköre vágyik: kedves, nyugalmat árasztó, mégis eleven társat egy-egy rövidebb, de annál intenzívebb budapesti élménycsomaghoz. A neves tervezôk, Vadász Bence és Miklós Zoltán építész szeretik az épületet egy különleges rajzolatú folyami kavicshoz hasonlítani, amit szeretettel ôrzünk az utazások legszebb emlékei között.

CIT Y GUIDE

BUKOTT HÁZIASSZONYOK MENTSVÁRA Angol nyelvû fôzôiskola az Újlipótvárosban Szövegek: Csikós Júlia • Fotók: Failed Housewives of Budapest

Különleges éttermek és fogások feltérképezése valószínûleg mindenütt és minden turista útitervében szerepel, és ebben Budapest igazán gazdag kínálatot nyújt. Ha egy ismeretlen ország konyhamûvészetének titkaira ôszintén kíváncsi valaki, az általános vendéglátóipari kalandozásnál személyesebb fogadtatással és mélyebb élménnyel is találkozhat. Érdemes például ellátogatni egy egyalkalmas fôzôtanfolyamra is.

Miközben az érdeklôdô maga készíti el a jellegzetes fogásokat, számtalan információval gazdagodhat a hozzávalók, a fôzési szokások és a gasztrotörténelem terén is. A Budapest’s Finest munkatársa Juhász Lujza és Szilágyi Zsófia újlipótvárosi konyhájában járt, ahol remek társaságban töltött el egy délutánt fôzéssel, kóstolással, borozással, pálinkázással és sok szórakoztató történettel.

Lujza és Sophie (Zsófit így hívják a vendégei) 2018 elején alapította meg vállalkozását „Failed Housewives of Budapest” (Budapest bukott háziasszonyai) néven. Mindketten tôsgyökeres magyar zsidó családban nôttek fel, és az évek folyamán megérett bennük az elhatározás, hogy a sokat látott családi recepteket valamilyen formában megismertetik a nagyközönséggel is. Többrendbéli színházi, vendéglátóipari és a marketing területen történt szárnypróbálgatás után a két fiatal nô úgy döntött, itt az ideje belevágniuk abba, amit igazán szeretnek: megosztani másokkal a közös fôzés 53

Klasszikus magyar paprikás csirke a bukott háziasszonyok konyhájából Galuskával és uborkasalátával a legfinomabb!

Hozzávalók (4-6 fôre) • libazsír • 2-3 fej közepes méretû hagyma (vörös- és lilahagyma vegyesen, finomra aprítva) • 8 kicsontozott, bôr nélküli csirkecomb vagy 6 kicsontozott, bôr nélküli csirkemell, illetve ezek kombinációja (feldarabolva) – a bôrt tegyük félre, ezt is használni fogjuk!

• 1 zöldpaprika (kimagozva, nagyobb darabokra vágva) • 1 nagy paradicsom (meghámozva, nagyobb darabokra vágva) • 1 evôkanál ôrölt pirospaprika (csemege vagy csípôs, a legfinomabb keverve!)

• Só, bors ízlés szerint • 250 ml tejföl

örömét. Mivel kettejükre összesen négy felbontott eljegyzés és egy válás jutott, a barátnôk a rájuk jellemzô humorral „bukott háziasszonyokként” hivatkoznak magukra – pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.

nekilátott a kemény munkának. Lujza és Sophie útmutatásával hamarosan tûzre került a paprikás csirke, elkészült az ecetes uborkasaláta, kiszaggattuk a nokedlit, és közben a desszertnek szánt mákosguba elôkészítését is megkezdtük.

A reggeli és ebédidôben zajló fôzôprogramok közül az utóbbira esett a választás, Sophie és Lujza délben várt minket a központi találkozóhelyen. Innen egy bô félórás séta vezetett Sophie otthonába, az észak-pesti XIII. kerület legszebb utcáin haladtunk végig, közben Sophie a városrész történelmérôl, hagyományairól mesélt. Megtudtuk, hogy a Pozsonyi út jellegzetes Bauhaus stílusú épületeinek a fürdôszobáiban külön csap dukált a Margitszigetrôl érkezô termálvíznek. Megmutatta, hogy melyek voltak a második világháború alatt a „csillagos házak”, ahová a budapesti zsidókat különítették el.

Fôzés közben vendéglátóink elmesélték, hogy a menü – idénytôl és alkalomtól függôen – állhat zsidó, illetve magyar fogásokból.

A paprikás csirke mindig népszerû választás, mintegy másfél évszázada ismert és hagyományos magyar fogás. Elkészítése nem bonyolult és nem is idôigényes, a klasszikus helyi hozzávalók szintén növelik kedveltségét. Már jócskán délután volt, mire az ebéd elkészült, de a 3 és fél órás foglalkozásból még így is bôven maradt idô, hogy a napfényes ebédlôben jóízûen belakjunk a saját kezûleg készített finomságokból. A paprikás csirke mellé egy könnyû fehér egri cuvée-t bontottunk. Ebéd után a teljes menü szépen megtervezett receptkártyáival a zsebünkben vettünk búcsút az egyáltalán nem bukott háziasszonyoktól.

Sophie konyhájában hamar otthon érezte magát az egész csoport. A kóstolást egy, a szülei gyümölcsösébôl származó házi kajszipálinkával kezdtük, majd asztalhoz ültünk, hogy megízleljük az elôételként felszolgált hidegtálakat is. A deszkákon magyar ínyencségek sorakoztak: paprikás kolbász, téliszalámi, parasztsonka és a libatepertô többféle parenyica, kecskesajt. A finomságok remek „gyorssegélynek” bizonyultak, míg az ebéd elkészült. Az elôebédet egy kellemes rozé pezsgôborral és uborkás limonádéval öblítettük le, majd mindenki kötényt kötött, és 54

A kiscsoportos fôzôalkalmak jelenleg az AirBnb oldalán keresztül foglalhatók, és semmilyen konyhai elôképzettség nem szükséges a részvételhez. A maximális létszám 8 fô, ami a barátságos légkör mellett azt is biztosítja, hogy a házigazdák kényelmesen segíthetnek a fôzés mindegyik folyamatában. A menüt minden esetben elôre egyeztetik a vendégekkel: az allergiák és különleges diéták figyelembevétele sem jelent gon-

CIT Y GUIDE Elkészítés: A libazsírt egy nagy lábosban felmelegítjük, majd a hagymát közepes tûzön üvegesre fonnyasztjuk. A lábost levesszük a tûzrôl, és hozzáadjuk a pirospaprikát, elkeverjük, aromája a forró zsiradékban jól kioldódik. Mivel a hagyma eresztett egy kis levet, a paprika nem fog megégni. (Kézi mixerrel tovább pürésíthetô a keverék, de ez a lépés elhagyható.) Belekeverjük a csirkét és a lehúzott bôrt, majd a fôzést kissé alacsonyabb tûzön folytatjuk.

Sózzuk, majd hozzáadjuk a feldarabolt paprikát és paradicsomot.

Kb. 30 percen át lefedve fôzzük (a végsô fázisban egy kevés vörösborral tovább ízesíthetjük a húst). Ha átfôtt a csirke, borssal fûszerezzük, végül hozzáadjuk a tejfölt. Hogy elkerüljük a csomósodást, a tejfölhöz érdemes egy kanálnyi szaftot kivenni egy külön edénybe, elkeverni a tejföllel, majd így visszaönteni a lábosba.

dot. Az alapanyagokat Sophie és Lujza frissen vásárolja meg a közeli Lehel piacon, ahol a termelôk már messzirôl megismerik a két mosolygós fiatal hölgyet. „Sophie-val egy ôszinte, jó hangulatú foglalkozást álmodtunk meg. Egy tökéletesen mûködô, »élére vasalt« konyha mindkettônktôl távol állna. Hogy mit

ajánlunk ehelyett? Baráti hangulatú közös fôzést, ahonnan tele hassal, sok hasznos tudással és remek emlékekkel térhet haza a vendég” – foglalta össze Lujza a lényeget. https://www.facebook.com/failedhousewives

55

EGY CSÉSZÉNYI KÍNA, INDIA ÉS DÉL-AFRIKA Teakóstolók és teabemutatók Budapesten

A teázás hagyománya Kínából származik, Magyarországra holland és német közvetítéssel érkezett a tea, és bár az új italt eleinte gyanakvás övezte, a 18. század végére elegáns körökben divatba jött az étkezések utáni teafogyasztás.

Szöveg: Csikós Júlia • Fotó: Gordon Eszter Budapesten jó néhány autentikus teaház várja az érdeklôdôket széles választékkal és minôségi alapanyagokkal. Egy szakavatott vezetô, például Varga Marianna, Magyarország egyetlen tea sommelier-je, teakóstolója mégis többet: maradandó élményeket és tudást ígér.

A kertészmérnök Marianna hatévi londoni tartózkodása alatt sajátította el a teakészítés kifinomult módját. Ugyanis a brit fôváros egyik legnagyobb múltú teakereskedésének munkatársaként dolgozott. Hazatérve úgy döntött, saját céget alapít: a Teaprogramok mára virágzó vállalkozás, amely teakóstolók és teabemutatók rendezésével, oktatással, teaértékesítéssel, sôt, saját tea termesztésével egyaránt foglalkozik.

A kétórás kóstoló elsô tétele egy kézzel csomózott kínai zöld tea volt, amelyet Marianna üvegkancsóban készített el, hogy megfigyelhessük, ahogyan a gombócnyi szárított tealevél a forró víz hatására kienged, „kinyílik” mint a virág. A házigazda eközben a teák típusairól mesélt: a fehér, a zöld és a fekete tea mind a Camellia Sinenis nevû teacserje különbözô idôben és módon leszüretelt rügyébôl illetve levelébôl készül. Minden egyéb növénybôl készült fôzet – így a gyógyteák, vagy a közkedvelt Rooibos és Mate „teák” – a „nem valódi teák” csoportjába tartoznak. Minden fajtához más és más áztatási idô, vízhôfok és (gyógy)hatás társul, valamennyi típusnál ügyelni kell arra, hogy ne forrázzuk le és ne áztassuk túl a teafüveket.

A kóstoláshoz minden résztvevô saját kínai teaszettet kapott, amely kicsi porceláncsészékbôl, egy kis kannából és szûrôbôl állt. A kínai filozófia szerint minden korty teának tökéletesnek kell lennie. A virágzó teában a zöld tea friss, üde alapíze dominált, amit finoman árnyalt a jázmin aromája is. A kiterített, frissen szüretelt tealeveleket 24 órára jázminvirágokkal borítják be, hogy a tea magába szívja a jázmin illóolaját.

A második tétel egy könnyû fehér tea volt, amelyet a teacserje rügyébôl készítenek. Mivel még nem nyílt ki, és nem érte a nap, 56

ezt a teát enyhe, lágy íz jellemzi, koffeintartalma pedig elenyészô. Ha dominánsabb ízvilágra, de hasonló élettani hatásokra vágyunk, korai szedésû zöld teával érdemes kísérletezni: a tavaszi levelekben jóval magasabb az antioxidáns tartalom.

Egy, az indiai Assam tartományból származó fekete tea következett. Ez a vidék az egyik legnagyobb teatermelô régió az országban, elsôsorban fekete teát ad. A levelek szüret után még rézvörös színûek, a késôbbi sötét tónus a 24 órás fermentáció eredménye.

FR

EE

CIT Y GUIDE A valódi teák után egy Dél-Amerikában ôshonos Yerba Mate fa leveleibôl készült Mate „teát” is bemutatott a tea sommelier.

A levelek kinézete és íze a zöld teáéhoz hasonló, magas koffeintartalma mellett is idegnyugtató hatású – de a növénynek semmi köze nincs a teacserjéhez!

A következô tétel a dél-afrikai Rooibos cserjébôl készült tea volt. A karamellás-vaníliás ízvilágú ital teljesen koffeinmentes, viszont nagyon magas az ásványianyag-tartalma. Jól vegyíthetô más fajtákkal és kitûnôen fûszerezhetô: remekül illik hozzá a rózsabors, a fahéj, vagy a gyömbér.

Befejezésként Marianna egy igazi különlegességgel kedveskedett a csoportnak: egy 5 éves Pu-er teával. A szárított fekete teát formákba tömörítik, és a kis korongok akár 30 évig is érlelhetôk. A Pu-er teát egyedül Kína Jünnan tartományában termesztik. A kóstolási élmény egy érlelt, testes vörösboréhoz hasonlítható: íze karakteres, kicsit földes, gombás, olajos jellegû. A tea 10-12 alkalommal felönthetô. Az elsô néhány leöntés általában még túl nyers, érdes, de a negyedik, ötödik és hatodik leöntés már igazán izgalmas, komplex ízvilágú volt.

A kóstolás végén minden résztvevô kis teás zsákot kapott, amelybe betölthette saját, egyedi teakeverékét. Több mint húszféle ös�szetevô került az asztalra, az alapként szolgáló teák mellett fûszerek, gyógynövények, virágok.

Varga Marianna nemcsak kóstolókat vezet, hanem magyar teanagykövet is. A teacserje sajnos nem él meg mérsékelt égövön, így a teafüvet jelenleg minden európai ország kénytelen más kontinensrôl importálni. Ezért óriási áttörésnek számított, amikor egy holland kertészeti szakember, Johan Jansen 8 évi kísérletezés után létrehozott egy hidegtûrô fajtát. Jansen a „Tea by Me” márkanév alatt védette le a Hollandiában termô teát, és Európa-szerte teanagyköveteket toborzott, hogy minél több országban meghonosíthassák a teatermesztést. Marianna projektjéhez a gödöllôi Szent István Egyetem is csatlakozott, az elsô kísérleti teaültetvények már idén földbe kerültek. Az elsô szüret 2019 tavaszán várható.

The latest news, toplists, interactive map, special offers and tour recommendations are waiting for you!

!

DOWNLOAD NOW!

Download the coolest Budapest city guide app and discover all the fascinating things and sights of the city.

Let the adventure begin!

in one place

BUDAPEST MAP NEWS & TOPLISTS PLACES & TOURS #useful infos #gastronomy #tour recommendations #shopping #culture

www.guideme.hu @guideme.budapest @guideme.budapest @GuideMeBudapest

A Budapestre látogató teabarátok keresve sem találhatnának jobb programot egy kellemes délutáni teakóstolónál. A kiscsoportos és privát kóstolók magyar és angol nyelven kérhetôk.

Idôpontfoglalás és jelentkezés a teaprogramok.hu honlapon lehetséges. Ôszi-téli dátumok: szeptember 14., október 10., november 15. és december 7.

57

KÉZZEL KÉSZÜLT LUXUS SZEMÜVEGEK - HULLADÉKBÓL Szöveg: Csikós Júlia • Fotók: Tipton Budapest

Milaskey Tipton Zakariás igazi világpolgár. Az amerikai születésû, magyar származású Zakariás élt Idahóban, Seattle-ben, Franciaországban, Pécsett, de az utóbbi 15 évben Budapest az otthona. Magyarországon készülnek a tervezô középsô nevével ismert, kézzel gyártott Tipton szemüvegek. Megrendelôik között számtalan világsztár és zenei híresség szerepel, de az Irányi utcai látványmûhelyben minden betérôt azonos figyelemmel és körültekintéssel fogadnak. Idén tavasszal a Nespressóval közös kollekciójával a Tipton Szemmûvek az újrahasznosítás fontosságáért kampányolt, nyáron pedig az AC/DC együttessel közös kollekciója debütált világszerte.

58

CIT Y GUIDE Milaskey Zakariás fiatal egyetemista volt, amikor hirtelen romló látása miatt sikertelenül keresgélt vállalható kinézetû, de megfizethetô szemüveget. Mivel nem talált olyan keretet, ami elnyerte volna a tetszését, inkább épített egyet magának.

Mégpedig olyan bakelitlemezbôl, amit édesapja szanált a gyûjteményébôl. Ez volt a késôbbi Vinylize kollekció prototípusa, amelyet hamarosan több, barátok és ismerôsök számára készített hasonló szemüvegkeret is követett.

Szobrász édesapja mellett a fiatal Zakariás hamar megismerkedett a kétkezi alkotás örömével. Az örökké a garázsban bütykölô fiatalember kitanulta az asztalosmesterséget, és a gimnázium után így helyezkedett el. „Fiatalon rengeteget dolgoztam

költözött. Feltérképezte Európát. „Vonatoztam. Megérkeztem egy városba, megszálltam a legolcsóbb hostelben, és boltról boltra végigjártam az optikusokat. Egy idô után már elég jól mûködött a »szemüvegbolt radarom«: nagyjából ránézésre sejtettem, hogy ki lesz vevô a portékánkra.” Zakariás külön erre a célra készített egy fémbôröndöt a bemutató modelleknek. A több éven át tartó házalástól hosszú út vezetett odáig, hogy ma Sir Elton John, Bono, Elvis Costello, vagy Robbie Williams hordja a Tipton Vynilize szemüvegeket. Zakariás esküszik rá, hogy nincs titkos recept, viszont rengeteg kitartásra és rugalmasságra van szükség. „Hibás hozzáállás, hogyha elkészültünk valamivel, akkor gyorsan lépjünk is tovább; nem

az édesapámmal, sok fontos tapasztalatot köszönhetek neki.

Megtanította a tárgyak szeretetét. Ugyanakkor igazi mûvész volt, és én ettôl eléggé szenvedtem: remek dolog az alkotás, de ha az ember nem tudja eladni a terméket, nagyon nehéz helyzetbe kerül” – emlékszik vissza Zakariás, aki késôbb közgazdaságtant és számvitelt tanult az egyemen.

tekintünk vissza, vajon tényleg jól mûködik-e amit kitaláltunk, vagy valamit változtatnunk kell rajta. Ami nem fejleszt, nem visz elôre, az visszahúz” – osztja meg koncepcióját a tervezô.

Az Egyesült Államokban élô fivérével, Zoltánnal közösen alapították a Tipton Szemmûveket: azóta is Zoltán tartja kézben a tengerentúli ügyeket, míg Zakariás végleg Magyarországra

A Tipton Szemmûvek ma összesen 400 aktív viszonteladóval áll kapcsolatban, kereteik a világ minden földrészén megvásárolhatók. Évi 12 ezer Tipton szemüveg talál új gazdára, de Zakariás nem ücsörög a babérjain. Az Irányi utcai látványmûhelyt mindössze egy éve, 2017 ôszén adták át. A gyártás Pécsett történik (természetesen kézzel), Budapesten csak az összeszere59

60

lés, a polírozás és egyéb utómunkák zajlanak. A folyamat e részébe az üvegpaneleken át bármikor betekinthetnek az érdeklôdôk. „Mindenképpen ilyen kialakítást terveztem az üzletbe. A középkorban még láttuk, hogyan készülnek a tárgyak, hiszen mindenki szinte magának csinált mindent, de ezt elmosta az ipari forradalom és a szakosodás. Úgy érzem, erre a mai világban is van igény: például nagyon népszerûek a mûhelyalkalmaink.

Ezeket már 2 jelentkezôvel is meg tudjuk tartani.

A résztvevôk – szakmai vezetés mellett – a saját keretükön maguk végzik el az utómunkákat, és közben apróbb személyre szabási lehetôségeik is adódnak.”

2018 márciusában debütált a Tipton Cinematiq kollekció. A keretek átlátszó száraiba 16 mm-es filmkockákat építenek be, minden egyes darabnak gyakorlatilag teljesen egyedi külsôt kölcsönözve. A kollekció egyik elsô lelkes viselôje Antonio Banderas volt! A két hónappal késôbb nyilvánosságra hozott Nespresso kollekció kizárólag napsze-müvegekbôl áll. A kávékapszulák újrahasznosítását már hosszú évek óta kutató Nespresso kifejezetten figyelemfelkeltô kampánynak szánta az akciót, Zakariás pedig örömmel vállalta el a szemüvegek megtervezését. „Az alumínium az egyik legsokoldalúbb ismert anyag. Hermetikusan zárja a kávét, megôrzi az aromát, ráadásul teljes

A bolthelyiség falait a szemüvegkeretek mellett mûvészien megfestett hanglemezek és Tipton-modelljüket viselô világhírû sztárok képei díszítik.

A bejárat mellett megcsodálhatók a különleges, egyedi díszdobozok is, így például a legújabb AC/DC kollekció egy-egy kerete, a „hozzá tartozó” vinyl-lemezzel stílusosan egybecsomagolva. „A bakelit lemez nem valami heuréka-pillanat eredménye volt. Jók az anyag tulajdonságai, volt belôle néhány fölösleges a kezem ügyében – egyszerûen mûködött.”

A keretek sikerén túl azonban Zakariás egyáltalán nem szeretne más divat- vagy használati termékkel kísérletezni. „Nem tervezem bôvíteni a termékportfóliót. Úgy érzem, hogy a jó, erôs márka az, amelyrôl egyetlen mondatban el tudjuk mondani, hogy mirôl szól. Ha ez nincs meg, gyengítjük a márka hitelességét. Én nem akarok svájci bicska lenni: mindenhez ért, de semmihez sem igazán. Azt az egy dolgot szeretném tényleg jól csinálni, amihez valóban értek.” A tervezô szerint a szemüvegdizájn még mindig hatalmas lehetôségeket rejt.

mértékben újrahasznosítható!” A kapszulákból az elmúlt évek során készültek már különbözô ékszerek, bicska és golyóstoll is, de egyik terméket sem jellemezte átütô siker. „A ’90-es évek végén még egyáltalán nem az újrahasznosításból indultam ki – emlékszik vissza a tervezô –, csak felhasználtam, amit találtam, és ami olcsó volt. Ma több száz kiló hanglemezt hasznosítunk újra... Sajnos az újrahasznosítás még mindig kényelmetlen fogalom: a vásárlók azt hiszik, hogy a termék úgy fog kinézni, mint maga a szemét, amibôl csinálták.”

Idén tavasszal azonban a négy színben megjelenô Nespresso napszemüvegek sikerrel bizonyították, hogy az újrahasznosítás igenis divatos dolog!

Bár a szemüvegek a világ majdnem minden részén megvásárolhatók, a budapestin kívül másik bolt megnyitása egyelôre nem szerepel Zakariás tervei között. Imádja Budapestet, ahol a családjával él: különösen közel állnak a szívéhez a parkok, a zöld területek. A szemüvegek szárain pedig büszkén virít az aranyozott gravír felirat: „Handmade in Hungary”.

CIT Y GUIDE

KÉT KERÉKRÔL NÉGY KERÉKRE Budapesten több mint másfélezer almazöld MOL Bubi kerékpár kölcsönözhetô turistának és városlakónak. Aki valamilyen okból a biciklizésnél kényelmesebb mégis individuális közlekedési eszközre vágyna, 2018 januárjától MOL Limo néven közösségi autómegosztó szolgáltatást vehet igénybe a magyar fôvárosban.

Háromszázas autóflottával indultak, az új, fürge Volkswagen Up! kocsik egyharmada elektromos. A benzinesek is környezetbarátnak mondhatók, kifejezetten városi közlekedésre tervezett, könnyen kezelhetô és takarékos jármûvek. A szolgáltatási terület egyelôre 60 négyzetkilométeres, amibe a belsô kerületek mellett a frekventált külsô kerületek (Óbuda, Angyalföld, Zugló és Újbuda) jelentôs részei is beletartoznak.

Cél, hogy a szolgáltatás mûködési területét 2020-ra Budapest közigazgatási határáig kiterjesszék, továbbá megduplázzák a kocsik számát, fokozatosan emelve benne az elektromos autók arányát. Az ehhez szükséges budapesti fejlesztések mellett, a NEXT-E konzorcium tagjaként, a MOL nagy mennyiségû, gyors áramfelvételt biztosító elektromos töltôhálózatot épít ki a régióban. A 252 berendezést számláló rendszer a cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig nyújt áramtankolási lehetôséget 2020-tól.

A szolgáltatás a mollimo.hu weboldalon keresztül vagy az App Store-ból, Google Play áruházból elérhetô alkalmazáson

keresztül regisztrációval vehetô igénybe. A regisztrációs díj 5900 forint. A rendszeres felhasználók 990 Ft havi díj mellett, percenként 66 forintért használhatják a jármûveket. Alkalmi felhasználók esetében nincs havidíj, viszont ôk percenként 77 forintért autózhatnak. A közterületi parkolásért sem az elektromos, sem a benzines jármûvek esetén nem kell fizetniük a felhasználóknak. „A közösségi autózásban élenjáró európai városok tapasztalatai szerint egyetlen megosztott autó képes öt vagy akár tíz saját gépkocsit kiváltani. Ez a megoldás tökéletes eszköz a forgalom, a városokra jellemzô zsúfoltság enyhítésére, ezzel párhuzamosan pedig a környezetre is jótékony hatással van” – vélik az üzemeltetôk Bécset hozva fel példaként. Ausztria fôvárosában a három nagy piaci szereplô több mint 1500 – ebbôl 1400 hagyományos belsô égésû – autót üzemeltet, ami 2015-ben, a város saját felmérése szerint, hétezer tonna kibocsátott széndioxidtól mentesítette a városlakókat.

61

PROGRAM

SAROK Reflektorfényben a zenei versenyek 2018. szeptember 10-16.

Liszt Ferenc Zeneakadémia Ötvenkilenc hölgy és harmincöt úr, méretheti meg magát a Zeneakadémián a szeptember 10. és 16. között megrendezendô III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen. A tíz magyar és jelentôs számú orosz, illetve ukrán énekes mellett Perutól Japánig, Dél-Afrikától Finnországig, összesen harmincegy ország képviseletében mutatkoznak be a fiatal énekmûvészek. A nagyközönség elôtt zajló fordulók, a díjkiosztó gálakoncert helyszíne is a Zeneakadémia lesz. A verseny legizgalmasabb pillanatait az élô internetes közvetítés jóvoltából a világ minden pontjáról követhetik majd az érdeklôdôk. A nagyszabású nemzetközi verseny ezúttal is négyfordulós.

2018. november 25.

Liszt Ferenc Zeneakadémia A Bartók Világverseny és Fesztivál elsô, hegedûsök számára rendezett sorozata 2017-ben nagy nemzetközi sikert hozott a Zeneakadémiának és a fellépô fiatal mûvészeknek. Idén a zeneszerzôk megmérettetése kerül sorra. A jelentkezôk számára a zsûritagok személye talán a legkomolyabb vonzerô: a legnevesebb kortárs alkotók közül Thomas Adès, Chaya Czernowin és Unsuk Chin vállalta, hogy együtt dolgozzon Fekete Gyulával, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének vezetôjével. A november 25-i gálakoncerten a díjnyertes zongoramûveket Balázs János, Fülei Balázs és Várjon Dénes adja elô.

Ötszázan a színpadon Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Egy születésnapnak meg kell adni a módját. Fôleg, ha hetvenötödik, és az ünnepelt ereje teljében van. Így lesz ez a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával is. Csaknem ötszáz (!) elôadó lesz a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének színpadán november 8-án

Fotó: Felvégi Andrea

2018. november 8.

62

este, hogy ezt a nagyszerû együttest ünnepelje. Dohnányi Ernô, aki sok egyéb mellett a Magyar Rádió fô-zeneigazgatója is volt, 1935-ben a késôbbi Nobel-díjas Békésy Györggyel alkotta meg a legendás 6-os stúdiót. Ha már volt stúdió, lett benne zenekar is. 1943. október 8-án Dohnányi vezetésével a Városi Színházban – ma Erkel Színház – mutatkoztak be. Október 8-án a Zeneakadémián az összes még élô volt zenekari tag jelenlétében magyar mûveket szólaltatnak meg. A nagyközönséget november 8-án várják az óriás koncertre. Elôbb Lully Te Deuma csendül fel, amely mû barokk pompájával bûvöli el a hallgatót.

A koncert második részében Berlioz Te Deuma Kovács János pálcája nyomán szólal meg. Ízelítô a grandiózus mû elôadói apparátusából: a hatvan vonós mellé harminchárom fúvós, hét ütôhangszeres, nyolc (!) hárfa, egy tenor szólista, egy százötven tagú vegyeskar és egy kétszáz (!) tagú gyermekkar társul, köztük a testvéregyüttesek: a Rádió Énekkara és Gyermekkara.

CIT Y GUIDE

Idôtlen dalok – metál és klasszikus stílusban Barba Negra Track

Barba Negra Trackbe, hogy elôadja idôtlen dalait. Neve az 1980-as, korai ‘90-es évek metal-hullámával került be a köztudatba, kezdetben, mint Alice Cooper basszusgitárosa. Elsô szólóanyaga, a This Conversation Seems Like A Dream 1997-ben jelent meg. 2000-ben adták ki második szólólemezét, a Songs From The Ocean Floor, ebben autóbalesetben elhunyt felesége iráni gyászát dolgozza fel. Nemrég nagy sikerrel kezdett klasszikus zenével foglalkozni. Christopher Wheeldon koreográfus a Ghosts címû balettjét Kip zenéjére tervezte, Winger késôbb a 4 tételes Conversations With Nijinsky mûvet komponálta meg Vaslav Nijinsky (Vaclav Nizsinszkij) balett táncos és koreográfus életérôl.

Fotó: @KipWingerOfficial

2018. szeptember 17.

Budapestre jön szeptember 17-én a szólólemezei mellett a Winger zenekar élérôl és klasszikus zenei szerzeményeirôl ismert, Grammy-díjra is jelölt Kip Winger.

Az énekes-zeneszerzô zenei pályafutása sokféle stílust ölel fel progresszív metaltól glam rockon át az akusztikus klasszikus zenéig. Most akusztikus szettel érkezik a

Ritkaság a színpadon: A Nyugat lánya 2018. december 1.

Erkel Színház Puccini dobogós helyen állna az operakomponisták versenyében – ha lenne ilyen versengés. A Bohémélet, a Pillangókisasszony, a Manon Lescaut is listavezetô a nagyvilág vezetô dalszínházainak repertoárján. A zeneszerzô késôi alkotókorszakában keletkezett mûve A Nyugat lánya azonban meglehetôsen ritkán kerül színre, amire nehéz ésszerû magyarázatot találni. Annyi bizonyos, hogy a három fôszerep a zenei perfekció mellett színészileg is erôs készséget kíván. Így december elsejétôl három szólamban két-két énekes mutatkozik be az Erkel Színházban. Puccini 1907-es New Yorki-i útja során látta David Belasco darabját. Eldöntötte: megzenésíti az operaszínpadon szokatlannak ható vadnyugati szerelmi történetet. A színházi alapanyag jó választásnak bizonyult, Minnie karaktere is jól illeszkedik a Puccini hôsnôk sorába: a szerelem, szenvedély vezérli, és ezért az életét sem fél kockára tenni. A mûvet az Oroszország- és Európa-szerte foglalkoztatott Vaszilij Barkhatov rendezésében mutatják be.

Fotó: MTI archív

PROGRAM

SAROK

Bach-orgonamûvek a Hold utcai református templomban 2018. június 23-24.

Hold utcai református templom December 14-ig összesen 14 alkalommal csendülnek fel a budapesti Hold utcában, a Budapest-Németajkú Református Egyházközség templomában a német és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb lángelméje, Johann Sebastian Bach orgonamûvei.

Mûvészeti vezetô a nemzetközileg elismert, Liszt- és Prima-díjas orgonamûvész, Fassang László, a szervezô pedig a Violin Travel. A sorozat különlegessége, hogy Bach összes orgonamûve Budapest elsô olyan orgonáján szólal meg, amely ötvözi a zeneszerzô által használt hangszerek hangzását és külsô megjelenésében is megidézi a 18. század orgonáit. A templom története egészen a 19. századig nyúlik vissza, amikor a nyugat-európai államokból számos értelmiségi vándorolt be Magyarországra. Ismert németajkú protestáns famíliák, mint a Hagemacher, a Dreher és a Ganz család, akik Németországból, Svájcból, Hollandiából érkeztek. Ôk voltak, akik a Biberauer-Bodoky családdal együtt 1859-ben megalapították az elsô református gyülekezetet Pesten, majd 1878-ban átadták a budapesti Hold utcában a neogót stílusú templomépületet.

64

Parádés vasútijármûtalálkozó Budapesten 2018. szeptember 7-9.

Magyar Vasúttörténeti Park Háromnapos Nemzetközi Vasúti Jármûparádét rendeznek szeptember 7. és 9. között Budapesten, a Magyar Vasúttörténeti Parkban – a MÁV Zrt. fennállásának 150., valamint a MÁV Nosztalgia cége alapításának 25. évfordulója alkalmából. Az esemény – e két jeles jubileum megünneplésén kívül – lehetôséget ad arra is, hogy az érdeklôdôk közelebbrôl is megismerhessék Európa, illetve Magyarország vasútjának múltját, jelenét és jövôjét. A találkozón a meghívott hazai és külföldi közlekedési vállalatok, illetve vasúttársaságok, klubok, múzeumok mozdonyai, motorvonatai és kétéltû jármûvei vesznek részt. A tervek szerint nemcsak a Magyar Posta elsô postakocsiját, hanem több gôzöst, például egy eredeti Trumant, továbbá az Árpád sínautóbuszt, valamint a magyar vasútszeretôk körében kedvelt svéd Nohab mozdonyt is láthatják a parkba látogatók. A rendezvényhez több kísérôprogram is csatlakozik, ezekrôl részletesen a www.vasuttortenetipark.hu oldalon tájékoztatják az érdeklôdôket a szervezôk.

HE ADER

BUDAP CITY M EST AP

BUDAPEST INGYENES CITY MAP CITY MAP

the free SUMM official touri st map ER | 2 018

FREE PUBLIC TRANS FREE PORT top 20 entry to attract + Budapest ions & tours Discou nts up to 50%

SE M ORE. SAVEE M udape ORE. st-card .com

A BUDAPEST CARD ELFOGADÓHELYEK JELÖLÉSÉVEL

w w w.b

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána ap_201 8_Fôszerkesztô 02 ny Albert Mária ár_cov er_bian co.indd 1 Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Gordon Eszter 2018.05 .22.

17:01 Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

CityM

a hivatalos turistatérkép

KERESSE A BUDAPESTINFO POINTOKNÁL ÉS A BUDAPEST CARD VISZONTELADÓKNÁL!

Kiadó BTFK Nonprofit Kft.

1052 Budapest, Városház utca 9–11.

Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll.

A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest

65