Budapest's Finest 2018 Tél by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

CÉLEGYENESBEN A PUSKÁS ARÉNA

BUDA KINCSE: GÜL BABA TÜRBE

TÉL | 2018

GASZTROTÚRA VEGÁNOKNAK

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

MEGÚJULT A ZENEAKADÉMIA ORGONÁJA

INGYENES KIADVÁNY

BUDAPEST KAPUJÁBAN: ZSÁMBÉK

Fotó: © Csibi Szilvia

Fotó: © Majtenyi Mihaly

KÖSZÖNTÔ

KEDVES VENDÉGÜNK! Budapest Magyarország legismertebb turisztikai márkája; a külföldi turisták kétharmada a magyar nemzet fôvárosát keresi fel. Felmérések szerint az úticél kiválasztásában két fô szempont érvényesül: az élménykeresés és a biztonság. Budapest Közép-Kelet Európa legpezsgôbb, legizgalmasabb nagyvárosa egyedülálló kulturális kínálatot, élmények sorát nyújtja az idelátogatóknak, valamint a kontinens egyik legbiztonságosabb metropolisza is. Budapest népszerûsége töretlen: évrôl évre meredeken emelkednek a turisztikai mutatók, dinamikusan fejlôdik a fôvárosi idegenforgalom; a 2018. év elsô nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma tovább nôtt, és megközelítette a hétmilliót. A városvezetés feltett szándéka, hogy a számtalan budapesti sport-, kulturális és gasztronómiai esemény(ek…töröl) révén megmutassuk a nagyvilágnak a magyar nemzet fôvárosának legszebb és híresen vendégbarát arcát. Az a célunk, hogy minél többen jól érezzék magukat Budapesten, vigyék magukkal haza, a világba jó hírünket, és mielôbb térjenek vissza hozzánk! Tarlós István a Budapest Fôvárosi Önkormányzat fôpolgármestere

KEDVES OLVASÓ! Ötödik éve jelentetjük meg a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ötcsillagos városmagazinját, amely a piacon egyedülállóként Budapest gyarapodásának legjavát hivatott bemutatni. Felsorakoztatja a sport, kulturális, gasztronómiai eseményeket, újdonságokat, turisztikai és infrastrukturális fejlesztéseket. Új szállodák nyíltak, például a Hotel Clark, ibis styles Budapest Airport, a belvárosi D8 Hotel. Új éttermek várják a vendéget: a Stand, a Biang Bistro, a La Fabbrica. Felújították az Ybl Budai Kreatív házat, a Szépmûvészeti Múzeumot, rövidesen átadják Nemzeti Táncszínházat, jól halad a Puskás Aréna építése, amely nagy nemzetközi események színhelye lesz. Ezek magyarázzák, hogy a magyar fôváros elképesztô „forgalmat” teljesített a 2018-ban is. A 2019-es tervek azt tanúsítják, hogy Budapest nem ad hoc ötletek, hanem átgondolt koncepció alapján vesz ki mind nagyobb rész a magyar GDP növelésébôl és kínál sokaknak megélhetést. Európa egyik legszebb városának minôségi szolgáltatásokat kell nyújtania. Elvárják ezt Budapesttôl, és ezt a törekvést közös gondolkodással segítik a Magyar Turisztikai Ügynökség és a BFTK dinamikus elképzelései. Örvendetes, hogy a fôváros gasztronómiai sikerei mellé felnôtt a dizájn, a fiatal divattervezôk, kreatív csapatok színrelépése hoz újabb nemzetközi ismertséget. Meggyôzôdésem, hogy élményekben gazdag hónapok elé nézünk. Tartsanak 2019-ben is velünk és ehhez boldog, sikeres újévet kívánok! Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

2018 | Tél

TARTALOM

Kôbánya új élete: ipari romból kulturális városrész

Köbánya

Kô, agyag, szôlô Kôbánya új élete

6 15

Finishben a Puskás Aréna

Budapest kapujában: Zsámbék 22 Gazdag élôvilágú ligetes vidék 24

Kulturális negyed 28

A Zeneakadémia új orgonája Ji-Yong Kim Lustyik Ákos Miranda Liu

Budapest kapujában: Zsámbék

City Guide

40 Megújult

30 32 34 36

Buda rejtett kincse 40 100 éves a Gellért 44 Corvinák Budán 46 Danny mesél 48 Barkert bistro 50 Stand 52 Vegántúra Budapesten 54 Édes bûnök 56 Karácsonyi forgatag 58 Ünnepi hangulatban 60 Programsarok 62

a Gül Baba türbe

Corvinák Budán

Címlapkép: A Zeneakadémia felújított orgonája (Fotó: © Posztós János)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

www.btf.hu Informรกciรณ: +36 1 555 3300 +36 1 269 0470

Fotรณ: hu.ikipedia.org

Ipartörténet zöld környezetben: Kôbánya Dreher, Egis, Richter, Magyar Államvasutak – a felsorolt, a nemzetközi piacokon is ismert nevek jól illusztrálják, mi tette Kôbányát a 19. és 20. század fordulóján Budapest és a magyar ipar egyik fontos helyszínévé. Az I. világháború kitörésekor 77 nagyobb gyár – köztük vas-, gép- és textilgyárak – és számtalan kisebb magánvállalkozás is mûködött a városrészben. Lakossága 40 év alatt a tízszeresére nôtt, 1910-ben már több mint 35 ezren éltek és dolgoztak itt. 1949-ben 7 várost és 16 községet – amelyek ez idô tájt már lényegében összenôttek a fôvárossal – közigazgatásilag is Budapesthez csatoltak. Ezzel Kôbánya peremvidékbôl belsô kerületté alakult: a fôváros mértani középpontja is itt található, a Martinovics téren.

Víztározó. A budapesti vízellátás legrégebbi mûködô mûtárgya

KÔ, AGYAG, SZÔLÔ Az élet alapjai Szöveg: Oláh András

Fotó: Nagy Gábor István

Kôbánya rejtett kincseit a felületes szemlélô alig ismeri. Pedig gazdag építészeti, kulturális és ipartörténeti öröksége sok érdekességet rejt. Nevét a városrész az Ó-hegy környéki egykori mészkôbányákról kapta, ahol külszíni fejtéssel már a középkortól folyt a jól faragható kôzet kitermelése.

Bányató az Újhegy parkban

A kôfejtés a 19. századra öltött ipari méreteket. A bányák fontos nyersanyaglelôhelynek számítottak az 1838-as pusztító pesti árvizet követô helyreállításkor. A Lánchíd pilléreinek kapuzata, a Magyar Tudományos Akadémia, a Citadella, a Margit híd pillérei, a Mátyás-templom és az Operaház anyaga is innen származott. A mészkôbányászat mellett a kitermelt agyag a téglagyártást alapozta meg a környéken. Veszélyes volta miatt a felszín alatti bányászatot 1890-ben leállították, csaknem 33 km hosszú pincerendszert hagyva hátra. A 20. század második felére a megváltozott építôipari igények hatására az utolsó bánya is bezárt. Az egykori bányák, gyárak mementója az Újhegy parkbeli bányató. Míg a mélyben követ bányásztak, Ó-hegyen és Új-hegyen a 19. század második feléig virágzott a szôlôtermelés. A Pest környéki szôlôültetvények 80 százaléka ezen a vidéken virágzott, az Ó-hegy legmagasabb pontja, amely a budai Várheggyel csaknem egy szintben van, szép kilátást nyújtott a környezô síkágra is. A borvidék népszerû kirándulóhelynek számított.

A 19. század második felében a fellendülô iparosodás komoly konkurenciát jelentett a szôlôtermesztésnek: a területet részben felparcellázták és az idetelepülô gyárosok vásárolták meg. Majd a Magyarországot is elérô 1875-ös filoxéravész teljesen tönkre tette a megmaradt ültetvényeket. A múltat néhány utcanév (Kéknyelû, Szôlôhegy) és a Kôér utca elején 1844-ben épült, romantikus stílusú Csôsztorony ôrzi a hozzá tartozó épülettel.

A MOZDONYRÓL NÉZVE

A 19. században a terület fontos vasúti csomóponttá vált. Erre haladt az ország második gôzvasút vonala, az 1847-ben megnyitott Budapest–Cegléd–Szolnok vonal. 1877-ben az Összekötô vasúti híd felavatásával létrejött a budapesti körvasút. A nemzetközi vasúti hálózat részévé váló vonalakon a fôvárost érintô európai személyforgalom csaknem 90 százaléka utazik át. Itt keresztezik egymást a Keleti és a Nyugati pályaudvarhoz futó sínek. Ez a tény egy új budapesti fôpályaudvar építésének lehetôségét is felvetette, napjainkban azonban nincs napirenden ilyen típusú fejlesztés.

Fotó: Gordon Eszter

KÔBÁNYA

SÖRHABOS EMLÉKEK

Kôbánya nevével egybeforrt a sörgyártás, amelynek egyik fontos alapanyagát a helyben feltörô karsztvíz adta. Az 1850-es években létrejött elsô sörfôzô üzemek közül csakhamar kiemelkedett az id. Dreher Antal által 1862-ben megalapított sörgyár. A fia, ifj. Dreher Antal és unokája, Dreher Jenô által vitt vállalkozás Magyarország legnagyobb sörgyárává nôtte ki magát, a két vi-

lágháború között a piac 70 százalékát uralta. Az 1945 után államosított, majd a rendszerváltást követôen a Dreher nevet visszanyert gyárat több tulajdonosváltás után a japán Asahi vásárolta fel. A Jászberényi úton található, 1905–10 között épült, mûemléki védettségre felterjesztett épületegyüttesben szerda és csütörtök délutánonként elôzetes jelentkezés alapján vezetett túrán vehetnek részt a 18 éven felüli látogatók. Hétköznaponként megtekinthetô a gyár területén álló Dreher Sörmúzeum, amely a kôbányai sörfôzés történetét mutatja be. Kevesen tudják, hogy a Jászberényi úti Dreher Sörgyár csak az 1930-as években lett a konszern központja, a gyár eredeti telepe a Halom utcából nyílt. A régi telepet már nem használja a cég, a Bánya utca, Ihász utca és Elôd utca felôl azonban kívülrôl körbejárhatók a néhai dicsô múlt elha-

Kôbánya alsó MÁV-állomás

Fotó: Gordon Eszter

A Kôbányai úton mûködött 1872 és 2009 között Magyarország legnagyobb vasúti mûhelye és jármûjavítója, az Északi Fômûhely. A fontos vasúttörténeti és ipari mûemlék több hektáros területén a közeljövôben barnamezôs beruházásként új kulturális központ jön létre: a Magyar Állami Operaház Mûhelyháza és a Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum. (Cikkünk a 15. oldalon)

Fotó: Gordon Eszter Fotó: Gordon Eszter

gyatottságában is méltóságteljes ipari mûemlékei. A gyárral szomszédos telken omladozik az 1856ban klasszicista stílusban épült Havas- (illetve Dreher-villa, amely a Dreher-gyár mindenkori vezérigazgatójának rezidenciája volt az államosításig. A hozzátartozó kert Csajkovszkij park néven vált közparkká, ahol a névadó zeneszerzô mellszobra mellett Berlioz, Chopin és Liszt Ferenc szobra áll. A Halom utcai udvarról nyílik a kôbányai pincerendszer egyik bejárata. A mészkôbányászat során kialakult, csaknem 33 kilométeres járatrendszer egy részét borospincének használták, majd a sörgyárak érlelték itt az általuk fôzött italt. A II. világháború alatt Messerschmitt repülôgépmotorokat összeszerelô üzem is mûködött a titokzatos labirintusban. Hasznosítására több ötlet is felvetôdött, de anyagiak hiányában ezek nem valósultak meg. Az egykori Dreher-gyár területe, a Dreher-villa, valamint a pincerendszer a BudapestScenes (www.budapestscenes.com; info@bpscenes.com) szervezett túrái keretében látogatható. A mountain bike versenyzôk számára minden év augusztusában Underworld Kupa címmel rendeznek versenyeket a föld alatt, és rendszeresen jelentkeznek különbözô távú futóversenyek is kicsiknek és nagyoknak a BBU Iroda szervezésében. A régi Dreher-gyárral csaknem egyidôs és Kôbánya föld alatti érdekességei közé tartozik a Víztározó az Ihász utcában. A budapesti intézményes vízellátás legrégebbi, ma is mûködô mûtárgya az 1868 és '71 között épült két, csaknem 11 ezer köbméteres medencével. A budapesti ivóvíz-szolgáltatásban ma is fontos szerepet játszó oszlopos, boltíves téglaépítmény, amely leginkább egy

templombelsôre emlékeztet, különleges alkalmakkor vezetett túrák keretében látogatható.

TUDOMÁNY A GYÁRBAN

Fotó: richter.hu

L ISZ T FERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR KÔBÁNYA

Fotó: © matokphoto

A kerület ipari büszkesége két nemzetközi hírû gyógyszergyár. A Richter Gedeon Nyrt. története 1901-ben a ma is mûködô Sas patikában indult az Üllôi úton. A névadó gyógyszerész egyéni szabadalmaival komoly sikereket ért el, így 1907-ben gyárat alapíthatott a kôbányai Cserkesz utcában, lefektetve ezzel a magyar gyógyszeripar alapjait. Kezdetektôl súlyt helyezett a kutatás-fejlesztésre, kiterjesztette nemzetközi képviseletét, így a két világháború között az ország egyik vezetô exportôrének számított. A II. világháború azonban visszavetette a gyár nyugati terjeszkedését. A drámát csak tetézte, hogy a nyilas rémuralom idején Richter Gedeont meggyilkolták. A rendszerváltás után ismét az alapító nevét viselô társaság komoly áldozatok árán letisztította portfólióját, a cég ismét 5 kontinens 40 országban van jelen. Hasonló pályát futott be az Egis Gyógyszergyár, amelynek elôdjét a svájci dr. Albert Wander és Balla Sándor gyógyszerész alapította 1913-ban a Keresztúri úton. Az 1930-as évek óta a vállalkozás szintén komoly kutatóprogramot menedzselt és aktívan jelen volt a nemzetközi piacon. A privatizációt követôen a francia Servier-csoport tulajdonába került, termékei 62 országban kaphatók. A rendszerváltást követôen az egyik legnagyobb beruházás a német Bosch csoporthoz kötôdik. A Robert Bosch Kft. egyebek közt gépjármûalkatrészek és diagnosztikai készülékek, kéziszerszámok és fûtéstechnikai berendezések gyártását végzi, de gépjármû-elektronikai vezérlôrendszerek és egyéb hardver-, szoftverfejlesztések is folynak. Ezzel párhuzamosan a Bosch Rexroth Kft. A RIchter Gedeon gyógyszergyár új alapanyagraktárának homlokzata

A több mint 30 kilométer hosszú pincerendszer vezetett túrákon járható be

Fotó: Gordon Eszter

A magyar szecesszió egyik legszebb alkotása a Szent László-templom

pneumatikai és hidraulikai berendezések értékesítésével foglalkozik. A cégcsoport folyamatosan fejleszti kôbányai bázisát, 2021-re készülhet el új campusa a Gyömrôi úton, amely a Bosch második legnagyobb európai fejlesztési központja lesz. A közlekedéskutatással foglalkozó létesítmény az elektromos és önvezetô autók területén keres majd új megoldásokat.

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A Szent László tér az 1899-ben felszentelt katolikus templom magyar védôszentjérôl kapta a nevét. Lechner Ödön, a magyar szecesszió vezéralakjának tervei szerint épült historizáló-eklektikus stílusban, és kiválóan ötvözi a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk és a magyar népi elemeket. A 83 méteres tornyú, színes mázas tetôcseréppel és Zsolnay pirogránit-elemekkel gazdagon díszített, 67 eltérô mintázatú téglából épített mestermû Kôbánya egyik jelképe. A lovagkirály nevét viseli Lechner másik épülete is a közelben, a Szent László Gimnázium, aminek befejezése az elhunyt építész tanítványára, Vágó Józsefre maradt. Az ország egyik vezetô gimnáziuma, amely különösen a természettudományok terén nyújt kiemelkedô képzést. A tehetséges fiatalok számára kínál oktatási lehetôséget a Kôbányai Zenei Stúdió is a Cserkesz utcában, amely széles körû elméleti és gyakorlati képzést kínál azok számára, akik a könnyûzenében szeretnék megtalálni késôbbi hivatásukat.

HOLTAK LAKHELYE 1886-ban, amikor még Kôbánya külterületnek számított, a város határában nyílt meg a belsô kerületek sírkertjeit tehermentesítô Új köztemetô, Budapest legnagyobb sírkertje. Az I. világháború idején a magyar hôsi halottakon kívül a központi hatalmak elesett katonáit is ide temették. Ebbôl az idôszakból csak a török sírkert maradt fent. Az Új köztemetô 301-es parcellájában hantolták el az 1956-os forradalom áldozatait, titokban, álneveken, jeltelen sírokban és kegyeletsértô módon. A parcella méltó rendezésére és az itt található 1956-os emlékhely kialakítására csak a rendszerváltozást követôen kerülhetett sor. 1989-ben újra eltemették Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait, akikre Jovánovits György szobrász alkotása emlékeztet. Az Új köztemetô mellett 1893-ban nyílt meg a Kozma utcai izraelita temetô. Az erôsen leromlott állapotú temetô állapotának javítására társadalmi kezdeményezés indult a közelmúltban. Az Új köztemetô szomszédja a Budapesti Fegyház és Börtön, amely 1896-ra épült fel Wagner Gyula tervei szerint. Az 1956-os forradalmat követô megtorlás idején számos politikai fogoly várta ítéletét a falak kö10

Fotó: Gordon Eszter

KÔBÁNYA

zött, sokukat itt végezték ki. Emléküket tábla ôrzi a börtön falán. A Kisfogház épületében alakítottak ki emlékhelyet a tiszteletükre, ez bejelentkezés alapján látogatható.

NEMZETISÉGEK, VALLÁSI HAGYOMÁNYOK

Budapest legnagyobb sírkertje az Új köztemetô

Conti-kápolna

Fotó: Gordon Eszter

A városrészben csaknem minden felekezet építtetett templomot. Kôbánya legrégebbi fennmaradt kegyhelye az Ó-hegy oldalán a Conti-kápolna. Az 1739 és '40 között épült kápolnát az olasz szárma-

zású kôfaragó, Conti Antal Lipót építtette hálából Szûz Máriának, amiért feleségével túlélték a városrészt sújtó kolerajárványt. A görög katolikusok által ma használt kápolna szobrait a mester faragta. A Cserkesz utcában áll a Schöntheil Richárd tervei szerint szecessziós stílusban épült (1909–1912) egykori kôbányai zsinagóga. A hitközség a 19. század közepén alakult meg, létszáma pedig az 1890-es évektôl duzzadt fel. A puritán, centrális elrendezésû kupolás épületet több helyen Zsolnay pirogránitelemek díszítik. A 1944-es német

Fotó: Gordon Eszter

Az 1956-os forradalom mártírjai is itt raboskodtak

Fotó: Gordon Eszter

A volt zsinagógát ma egy neoprotestáns gyülekezet mûködteti

megszállás elôtt még csaknem 5 ezer fôt számláló közösség a holokausztot követôen néhány száz fôre apadt, a zsinagógát nem tudták fenntartani. Az épület jelenleg Mindenki Temploma néven az azonos elnevezésû, ökumenikus neoprotestáns gyülekezet kezelésében áll. Az 1880-as évektôl aktív református hitélet szolgálatára épült fel 1900-ra a az Ihász és a Gergely utca sarkán álló templom. A Schodits Lajos által neogótikus stílusban tervezett templom legmagasabb, 54 méteres tornyában három harang lakik, az épület bútorzatát pedig ugyanannak a Thék Endrének a bútorgyára készítette, amely az or-

szág több kiemelkedô közintézményének (Országház, Operaház, Tôzsde, Kúria, Budavári Palota) berendezésérôl is gondoskodott. Az evangélikus közösség önálló temploma a Kápolna utca és a Kápolna köz sarkán épült. A Frecska János tervei szerint 1930–1931 között Rohbau-téglából rakott art deco épület szakrális tere különleges, kör alaprajzú. A Gyömrôi út mentén a 1990-es évek végén alakította ki majdnem 8 hektáros központját a Hit Gyülekezete elnevezésû, pünkösdi-karizmatikus keresztény közösség.

Fotó: Gordon Eszter

KÔBÁNYA

Mázsa–Bihari–Szállás és Monori utca által szegélyezett területen hozták létre „városukat” a Budapestre települt kínaiak. A kôbányai kínai negyedben számos szolgáltatás érhetô el: mûködik itt iskola, orvosi központ, református gyülekezet és két kínai nyelvû újság is, a nyári hónapokban hétvégenként pedig az Ázsiában elterjedt éjszakai piacot is bevezették. A környék legismertebb, autentikus kínai étterme a Spicy Fish, de a Wan Hao dim sum étterem és karaokebár, illetve a Milky Way étterem ugyancsak népszerû, és nemcsak a kínaiak körében. További csaknem fél tucat környékbeli büfé és streetfood bisztró is érdemes a távol-keleti ízeket kedvelôk figyelmére. Kôbánya több nemzetiség otthona. Bolgár, görög, horvát, örmény, roma, román, ruszin, szerb és ukrán önkormányzat is mûködik a városrészben, de talán a leggazdagabb történeti és kulturális hagyományokat a lengyel népesség mutatja fel. Az I. világháború elôtt már 15 ezren voltak jelen a kerületben, ezzel a lakosság több mint egy negyedét alkották. Wincenty Danek lengyel pap szervezôkészsége nyomán engedélyt kaptak, hogy saját templomot építhessenek az Ó-hegy és a Kôér utca sarkán. A rendszerváltás óta ismét lengyel pap vezeti a plébániát, tartanak lengyel nyelvû miséket, ápolják a lengyel–magyar hitéleti kapcsolatokat. Az Árkay Aladár tervei szerint épült, enyhén szecessziós stílusú templom belsejét lengyel és magyar szentek képei díszítik, és ôrzik a lengyel származású szent, II. János Pál pápa egy ereklyéjét is.

érdemes betérni. Az 1906 óta mûködô étterem – korábban Roith vendéglô, az iparosok és kereskedôk Társasköre – a magyar konyha választékos kínálatát nyújtja. Nyaranta a kerthelyiségben lehet Drehert kortyolni, a gyerekeknek játszóteret rendeztek be. Hétvégenként élô cigányzene jár a fogások mellé, a belvárosi árak töredékéért. A vendéglôvel átellenben, a Martinovics téren várja az érdeklôdôt a Tûzoltó Múzeum. Az állandó kiállítás gazdag tárgyi dokumentumanyaga bemutatja a tûzzel szembeni védekezés történetét az ôskortól napjainkig. Arra is fény derül, hogy az elsô sûrített levegôs légzôkészüléket KôszeghiMártony Károly magyar hadmérnök és feltaláló fejlesztette ki 1830-ban. A múzeumban ugyancsak fellelhetô egy római kori víziorgona pontos mása. (Eredetijét a hajdani Aquincum város tûzoltótestületének parancsnoka, Gaius Iulius Viatorinus i. u. 228 körül ajándékozta társainak.) A Martinovics tér nevezetessége – bár ezt emléktábla nem jelöli –, hogy 1950 óta a magyar fôváros mértani középpontjának tartják.

A kínai konyha finomságait több étterem kínálja

A jelentôs kôbányai lengyel közösség temploma

Fotó: hu.ikipedia.org

CHINATOWN BUDAPEST

SZABADIDÔBEN… A régi korok Kôbányáját földszintes, kisvárosias épületeit már nem sok helyen lehet felfedezni. Aki mégis a hagyományos kisvendéglôk kockás abroszos hangulatát ezen a környéken keresi, annak a városrész legrégibb vendéglôjébe, a Torockóba 13

Fotó: hu.ikipedia.org

A magyar lóversenysport bázisa a Kincsem Park

A szabadidô hasznos eltöltésére változatos alternatívát kínáló Kôbánya északnyugati szegletében mûködik a lóversenysport magyarországi bázisa, a 84 hektáros Kincsem Park. Az 1925-ben átadott pályán kezdetben galopp-, 2006 óta ügetôversenyeket is rendeznek. Legnépszerûbb versenye a december 31-i szezonzáró ügetôszilveszter. Kicsit távolabb, parkosított környezetben mûködik a 36 hektáros Hungexpo Budapesti Vásárközpont. Több mint ötven éve helyszíne nemzetközi szakkiállításoknak és vásároknak. Nyolc nagy rendezvénycsarnok szolgálja ki a legváltozatosabb rendezvények és kiállítók igényeit.

Fotó: ripost foto

2019-re elkészül a Planetárium felújítása

Kôbányán még mindig tekintélyes mértékû a beépítetlen zöldfelület, listavezetô a fôvárosban a gondozott parkok összességét tekintve. A 2,7 négyzetkilométernyi rendezett zöldfelület csaknem felét Budapest legnagyobb közparkja, a Népliget adja. Az 1868-ban kialakított park a két világháború között vált igazán népszerûvé, amikor a közepén található Mutatványos térre költözött a Városligetbôl kiszorult vurstli egy része. Az attrakciók végét a II. világháborús károk okozták. A Planetárium 23 méteres, félgömb alakú kupolája alatt csillagászati elôadásokat tartottak – a park érdekes színfoltja lenne. Ám az épület jelenleg rekonstrukció alatt áll, megnyitása 2019-ben várható.

KÔBÁNYA

A bejárati csarnok látványterve

KÔBÁNYA ÚJ ÉLETE Ipari romból kulturális városrész Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Magyar Állami Operaház

A Pest belsô részeit körülölelô Hungária körút túloldalán sokáig mintha egy másik világ kezdôdött volna, holott csupán néhány utcányi választotta el a gyorsan fejlôdô várostól. A szôlôskerteken túl a 17. századtól hatalmas bányák mûködtek itt, ez adta a fôváros 19. századi építkezéseinek fô nyersanyagát. Az iparosodás messzirôl is idevonzotta a vállalkozókat, innen jutottak világhírre a Richter gyógyszergyár vagy a Dreher–sörfôzde termékei.

EIFFEL MÓDSZERE – FEKETEHÁZY TERVE

A régi homlokzat

Az 1980-as évek végéig Kôbányát Budapest legnagyobb munkáskerületeként tartották számon. A rendszerváltás után gyorsan pusztuló rozsdazónává alakult. Most azonban egy következô virágkor elôtt áll: két országos jelentôségû kulturális intézmény beköltözésével az egész városrész új életre kelhet. Sokáig elhagyatottan állt az a hatalmas terület is, amely egykor az ország egyik legfontosabb közlekedési központja volt. A reformkorban megindult vasúti közlekedést kiszolgáló Északi Jármûjavító az 1870-es évektôl vasúti kocsikat gyártott, majd szervizelt. Innen indult az 1873-as bécsi világkiállításra az elsô magyar gyártású tehervonati gôzös. 1886-ban egy 20 ezer négyzetméteres csarnokot építettek ide, ter15

vezôje Feketeházy János volt, aki többek között a Szabadság híd (korábban Ferenc József híd) építészeként lett közismert. A jármûjavító impozáns méretû épülete az Eiffel-csarnok nevet kapta, de a városi legendákkal ellentétben nem azért, mert Gustave Eiffel párizsi irodája is közremûködött volna az építésben; az acélszerkezet szegecselt szerkesztési eljárása miatt, ami Eiffel munkásságával lett általános Európában. Az öt hosszhajóra osztott, tetôgerincén üvegsávval felnyitott, bazilikális szerkezetû építmény Magyarország legnagyobb méretû ipari mûemléke. Szinte véletlenül talált rá a több mint 130 éves, jelenleg díszlet- és jelmezraktárakban, próbateremben és zenekari öltözôben igencsak szûkölködô Magyar Állami Operaház. A gyönyörû (jelenleg éppen nagyszabású felújítás alatt álló) Andrássy úti épülettôl 5 kilométeres sugarú körön belül kerestek megoldást, így vetôdött fel a Kôbánya kapujában álló, elhagyott létesítmény. Hamar kiderült, hogy az Opera itt nem csupán bôséges helyet nyerhet, de új játszólehetôséget, sôt díszlet- és jelmezgyártó üzemeket is kialakíthat.

KÔBÁNYA

A KAIRÓI LÚD A Mozart-operatöredék bemutatójával a mûhelyház és próbacentrum 2019 elsô negyedévében megkezdi mûködését. Kialakítását Marosi Miklós építész tervezi, aki finoman nyúl a múlt szépségeihez, elsôsorban az óriási területet átfogó acélszerkezethez. Letisztogatta a késôbbi korokban rárakódott rétegeket, és rugalmas, sokoldalú felhasználásra lehetôséget adó kortárs tereket formált. Belül a mûvészeti helyszínek és az azt szolgáló gyártás egymást erôsítve jelennek meg, a látogató számára nyitott struktúrában. Az itt dolgozók munkáját megkönnyíti a készítô- és tárolóhelyiségek egymás mellé helyezése, a drága díszletek és jelmezek élettartama pedig jelentôsen megnô a biztonságos, megfelelô hômérséklettel és páratartalommal mûködô, állandó raktárak kialakításával. Az objektum sokféle funkciót fog ellátni. Lesz itt látogatóközpont, háziszínpad, nagyzenekari próbaterem, süllyesztôvel és mobil nézôtérrel felszerelt kisszínház – utóbbi flexibilis nézôtérrel. A terület múltjára figyelve még vasúttörténeti bemutatótermet is létesítenek. A látogatóközpont elôcsarnokában kap helyet a magyar vasút egyik igazi kincse, egy szegecselt acélból készült gôzmozdony. Az Operaház dolgozói maguk restaurálták azt a gyönyörû teakfa étkezôkocsit, amely büféként fog szolgálni. Az Opera Stúdió egy ki-

sebb, szintén védelem alatt álló mûemlék épületbe kerül, ahol a korrepetítorral gyakorlás, a zeneiskolai képzés zajlik, de az 50 fôs kamarateremben kisebb kamarakoncerteket és mesterkurzusokat is rendezhetnek. A jelmeztár az egykori targoncajavítót foglalja el, a díszlet- és kelléktár a fôépület egyik részét. A csarnokot park veszi körül játszótérrel, sportpályával és szabadtéri kulturális helyszínnel, amellyel a városrész újabb zöldfelületet kap.

TÚLMUTAT A MÚLT TÖRTÉNETÉN A volt ipari terület megújulásának másik eleme talán még az Operaház itteni megjelenésénél is nagyobb szenzációt ígér. A Közlekedési Múzeum – amely 1899 óta a Millenniumra kiépített Városliget talán legszebb, szecessziós-historizáló stílusú pavilonjában mûködött és egyre súlyosabb helyhiánnyal és a régi épület elégtelenségébôl fakadó problémákkal küszködött – 2017-ben egyesült a Magyar Mûszaki Múzeummal. A múzeumegyüttes ugyancsak e területen talált új otthonra. A választás kézenfekvô, hiszen valóban minden épület, sín, kiszolgáló egység, minden apró részlet a közlekedés történetéhez kötôdik. Az új intézmény, immár Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum néven, az Északi Jármûjavító 1962-ben épült, 30 ezer négyzetméteres Diesel-csarnokát fogja elfoglalni. Az új koncepció szerint jóval túlmutat a múlt történetén, és a digi17

Fotó: mmkm.hu

talizáció vagy az önvezetô autók bemutatásával a jelen, sôt a jövô kérdései felé is nyit. A kiállítási terek mellett a csarnokban raktárbázis, restaurálómûhely és dokumentációs központ kialakítására is marad hely, és végre közönség elé kerülhet a múzeum teljes jármûgyûjteménye. A 110 méter hosszú csarnokban akár egy teljes vasúti szerelvény is kiállítható, nem beszélve a helyszûke miatt korábban csak raktárakban tartott, világszerte ismert magyar Ikarusz buszokról, amelyek közül az egyik utolsó példányt éppen most hozatták haza Angliából.

SZTÁRTERVEZÔK PÁLYÁZHATNAK

Fotó: mmkm.hu

A kapunyitásra azonban még évekig kell várni. A csarnok átalakítási koncepcióját a 2019 januárjában lezáruló nemzetközi építészeti tervpályázat nyertesétôl várják, melyre összesen 15 hazai és

külföldi építésziroda kapott meghívást, utóbbiak között olyan sztárokkal, mint Norman Foster, David Chipperfield, Peter Eisenman, a francia Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal építészpáros, vagy a dán Bjarke Ingels Group. A magyarországi ipari építészet egyik hálátlan sorsú értéke újulhat meg az új funkció révén. Egyedülálló módon, hiszen az 1900-as években még mûködô ipari létesítmények kulturális hasznosításának Európában ez lesz az egyik szép példája. Az éppen napjainkban beköszöntô negyedik ipari forradalom pedig olyan korszakváltás, amely az elôzô periódus iparés közlekedéstörténeti emlékeit egészen új megvilágításba helyezi. (Lapzárta után érkezett: Mozart mûve, A kairói lúd bemutatóját 2019 áprilisára halasztották.)

PUSK Á S FERENC STADION

CÉLEGYENESBEN A PUSKÁS ARÉNA

Közép-Európa legnagyobb rendezvényközpontja lesz Novemberben az új Puskás Aréna tetejének utolsó eleme is a helyére került. Az épület szerkezetkész – és egyre jobban láthatóvá válik, milyen hatalmas és sokoldalú komplexum születik az egykori Népstadion helyén. A Budapest’s Finest kívülrôl és belülrôl is megnézte, hogy áll a legnagyobb volumenû fôvárosi beruházás.

2019-ben Budapest viseli az Európa Sportfôvárosa címet. A jeles esztendôben, az újjáépülô Puskás Arénát is átadják, ezért úgy véltük, ideje a helyszínen tájékozódni, hogyan fog kinézni az ország, sôt Közép-Európa legnagyobb rendezvényközpontja. 2016-ban lebontott elôdjével (amelyet 2002-ig Népstadion néven ismertek Európa-szerte) összehasonlítva a legszembeszökôbb változás, hogy az épület lelátója jóval meredekebb lesz. A régi stadion híresen „lankás” volt, a pálya már az ötödik sorban ülve is egész távolinak tûnt. Az új aréna megálmodójának, Skardelli Györgynek

Fotó: MTI Fotó / Bojár Sándor

Látványterv: KKBK Nonprofit Zrt.

Szöveg: Somogyi Marcell

Puskás „Öcsi"

Fotó: Fürjes Viktória Fotó: hu.wikipedia.org

A régi fôbejáratot (lent) beépítik az új arénába

viszont szívügye volt, hogy minden látogatónak – függetlenül attól, hogy a lelátó melyik pontjáról nézi a pályát – megközelítôen azonos élményben lehessen része. Ezért tervezett kisebb alapterületû, de magasabb stadiont, amelynek 52 méterével bérelt helye lesz a monumentális budapesti középületek sorában. Persze, a Parlament vagy a Szent István-bazilika 96 méteres elsôségét nem

„veszélyezteti”. De a tervezésnél nem is a méret, hanem a befogadóképesség és a beláthatóság volt a fô szempont: ahhoz, hogy legalább 65 ezer nézô beférjen, és a pályán zajló események mindenhonnan élvezhetôk legyenek, egyszerûen magasabb lelátóra van szükség, mint az 1953-ban átadott, régi létesítmény esetében. A pálya és a nézôtér közelségének garantálása miatt a futópályát csak mozgatható alsó lelátóval lehetett volna kialakítani. Ez azonban – tekintve, hogy húszezer ülôhelyrôl van szó – rendkívül drága megoldás lett volna, érdemben fel sem vetôdött. Ugyanakkor a tervezô igyekezett „átmenteni” a Népstadion jellegzetes elemeit; a „stadion a stadionban” koncepció lényege abban állt, hogy az új Puskás – éppen azért, mert a meredekebb kialakítás miatt kisebb alapterületre van szükség – elférne a régi Puskás által körülölelt karéjban. Ötletként az is elôkerült, hogy megmaradjanak a Dávid Károly–Gilyén Jenô-féle épület jellegzetes kôcsipkés pilonjai, a statikai vizsgálatok során azonban kiderült, hogy nagyjából öt-hat évig bírták volna még a terhelést, így – a már korábban életveszélyessé vált, és részben le is zárt – lelátóval együtt a lépcsôtornyokat is le kellett dózerolni. Anyagukat azonban beépítették az új pilonokba, a Népstadion egykori fôbejárata fölé magasodó, szintén emblematikus toronyépület pedig teljes egészében megmaradt – itt kap majd helyet a komplexum múltját és jelenét bemutató múzeum.

Fotó: Fürjes Viktória

PUSK Á S FERENC STADION

A stadion bejárása közben, a felsô lelátó feletti íven körbesétálva jól látható a tetôszerkezet monumentalitása: a konzolos acélarchitektúra hossza 90 méter, egy-egy eleme 270 tonna. Az építkezés feszített tempóban folyik, hiszen 2020-ban már négy Eb-mérkôzést (három csoportmeccset és egy nyolcaddöntôt) rendeznek itt; a 16, egyenként is hatalmas toronydarun kívül a legnehezebb elemeket egy speciális, 130 méteres gémmel büszkélkedô gép emelte be a helyükre. Ekkora daru még soha nem dolgozott Magyarországon, és egy ideig valószínûleg nem is fog; egy évvel azelôtt kellett lefoglalni, hogy 55 kamionnal ide szállították volna Bulgáriából. Az egész beruházás egyik legnehezebb szervezési feladata volt találni egy olyan, 130 méteres, egyenes szakaszt, ahol össze lehetett szerelni ezt a félelmetes monstrumot. Bár a játéktér nem fedett, a nézôk védve vannak az idôjárás viszontagságaitól; legfeljebb extrém idôjárás esetén – ha az esôt vízszintesen fújja az orkán erejû szél – érheti víz az alsó egy-két sorban ülôket. A tetôszerkezetet fedô lemezborítással be lehet sötétíteni, a „befelé” (a pálya felé nézô) részen pedig polikarbonátot használtak, amellyel kiválóan lehet irányítani a fényviszonyokat. Az angol stadionokban éles vonal választja el a nagyon napos és az árnyékos részeket, itt viszont – a varsói Nemzeti Stadionhoz és a madridi Wanda Metropolitanóhoz hasonlóan – átmenet lesz a két terület között, így minden adott lesz ahhoz, hogy a mérkôzések közvetíthetôsége is jelentôsen javuljon.

Persze, az új Puskás nemcsak a sportnak, de nemzetközi konferenciáknak és – számos egyéb kiemelt rendezvény mellett – a könnyûzenének is helyet fog adni. Ahogy a régi Puskás is számtalan óriáskoncertet látott. Louis Armstrong 1965-ös vagy a Queen ’86-os fellépésétôl a ’88-as Human Rights-buliig (többek közt Tracy Chapmannel, Peter Gabriellel, Bruce Springsteennel, Stinggel). Illetve: 1990 után – a magyar veterán zenekarok (Illés, Metro, Omega, Hungária, Neoton Família) menetrendszerû „összeállásai”-tól a külföldi nagyvadak budapesti portyáiig. (A teljesség igénye nélkül: AC/DC, Depeche Mode, Guns N’ Roses, Michael Jackson, Metallica, George Michael, Queen, Rolling Stones, U2.) A régi épület 2011-es bezárása óta a magyar helyszínválasztékból égetôen hiányzott egy ekkora, világsztárok fogadására is alkalmas stadion. Mióta a magyar szervezôk „csak” a sokkal kevesebb nézôre méretezett Groupama Arénát vagy a Papp Lászlóról elnevezett Sportarénát tudják felkínálni, számos turné „torpant meg” Bécsben, ahelyett, hogy Magyarországon végzôdött volna. Az új Puskás – sporteseményeknél hozzávetôleg 67 ezer fôben meghatározott – befogadóképessége zenei eseményeknél 78 ezer fôig is kitolható, így a szakemberek joggal bíznak abban, hogy olyan, nemzetközi szinten jegyzett elôadók is hajlandók lesznek újra „szóba állni” a magyar koncertszervezôkkel, akik mostanában elkerülték Budapestet.

Közönségbarát, kevésbé meredek lelátó veszi körül a játékteret

Fotรณ: Gordon Eszter

HE ADER

Budapest kapujában:

Zsámbék A Guinness Rekordok könyvébe is bekerült a Budapesttôl nyugatra elhelyezkedô, ötezer lakost számláló település, amely tíz éve emelkedett városi rangra. A világrekordok gyûjteményébe páratlan kincseket ôrzô Lámpamúzeuma révén jutott be. Zsámbékon került elô az ország egyik legkorábbi zenei emléke, egy bronzharsona. Ez Magyarország egyik legkellemesebb éghajlatú vidéke. A nagyobbrészt zsámbéki területen fekvô Anyácsa tó pedig a környék legkedveltebb horgászparadicsoma. A város és környéke az Európai Unió Natura 2000 programjában a védelemre ajánlott magyarországi területek egyike. A város az M1-es autópályáról a 26-os kilométernél lévô lehajtótól vagy az 1-es fôút felôl közelíthetô meg. A fôvárosból közvetlen buszjáratok indulnak Zsámbékra az Etele, illetve a Széna térrôl.

Romtemplom. Aynard lovag háromhajós bazilikát emeltetett

GAZDAG ÉLÔVILÁGÚ, LIGETES VIDÉK Szöveg: Mátraházi Zsuzsa • Fotók: Gordon Eszter

VÁROS AZ ÔSÓCEÁN HELYÉN A Zsámbék szó egyes feltevések szerint a bodza latin nevére, a Sambucus szóra vezethetô vissza. Illatos virágjából készíthetô ételeket, italokat kínálva évente Bodzafesztivált szerveznek Zsámbékon. A júniusi virágzás idején rendezett eseményen bodzaalapú szörp, bor, sör, pálinka és lekvár kóstolható, de sûrû palacsintatésztába bugyolálva és forró olajban sütve desszert gyanánt is fogyasztható e fehér virág. 24

Régészeti leletek bizonyítják, hogy az ôsember már a prehisztorikus korban kiszemelte magának ezt a helyet. Több ezer évvel ezelôtt készült az obszidiánbalta és a két agancskapa, amelyeket a budapesti Nemzeti Múzeumban ôriznek. Egy pince bontása közben kelta postakocsi került elô, mellette lócsontvázat és lószerszámokat találtak. Az Apor Vilmos Katolikus Fôiskola most folyó átépítése során bronzkori lakóház maradványaira bukkantak. A helyi régészeti kutatások egyik kuriózuma kulturális vonatkozású: egy bronzharsona a 2. századból, ami a legkorábbi magyar zenei emlékek egyike. Az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén fekvô településen már az 1050-es években templom állt. Helyén 1220 körül Aynard lovag építetett románkori gótikus, háromhajós bazilikát. Ma, rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedô emléke. Mellette valaha premontrei kolostor állt. Mindkét építmény a török uralom alatt, a végvári harcokban rongálódott meg, de a végsô „csapást” az 1769-as nagy földrengés mérte rájuk. A lovag kôvárat is emeltetett itt, II. Ulászló király 1496 nyarán a budai pestisjárvány elôl menekülve ide rejtette a Szent Koronát és a koronázási

BUDAPE ST K APUJÁBAN: Z SÁMBÉK

jelvényeket. A kôvár szolgált alapjául az 1700-as években épült Zichy-kastélynak. A török kiûzése után ugyanis Zichy István gróf vette meg a várat és az uradalmat.

NÉMET BETELEPÜLÔK A település lakói a XII. században az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, a fontos kereskedelmi útvonal mellett hamarosan iparosok, kalmárok is letelepedtek. A török idôk alatt elnéptelenedett a falu. Az oszmán birodalom kiszorítása után sváb telepesek érkeztek, elsôsorban Kißlegg vidékérôl. A szegényebb német családoknak Magyarország adott reményt, földet, munkát, házat, új életlehetôséget. Ulmi skatulya néven ismert, fenyôbôl ácsolt apró hajókkal ereszkedtek lefelé a Dunán, és az út során a bevándorolni szándékozók majdnem fele a folyó vad sodrásának esett áldozatául. Akik Magyarországra értek, fejlett borkultúrát hoztak magukkal, megmûvelték a vidék domboldalait, és elkezdték a környezô erdôk kitermelését. A sors és a történelem továbbra sem volt kíméletes. Az 1737–1739-es pestis- és kolerajárványnak a falu lakosságának fele, 827 ember esett áldozatául. A második világháborúban ismét hadszíntérré vált Zsámbék. Majd 1946-ban a

korábban lélekvesztôkön érkezettek utódait, a sváb lakosságot 95 százalékban kitelepítették Németországba. A többszöri népességcsere szimbólumának szánják azt az egykor 70 pincébôl álló körpincesort, amelynek helyén ma tájrehabilitáció és épületrekonstrukció folyik. A Zsámbékot évszázadokon át éltetô németek emlékparkja lesz az ô szôlômûvelési, borászati hagyományaikat felelevenítô gazdag élôvilágú, ligetes terület. A mai helyi látványosságok részint a Zichyknek köszönhetôk. A saroktornyokkal díszített kastélyt, amelyben a boltívek dominálnak, csak részben és csak elôzetes egyeztetés után (Telefon: +36/23 565 567) lehet látogatni, mert az egyik szárnyban a premontrei rend mûködtet iskolát. A másik szárny jelenleg építési terület. A barokk templom ugyancsak Zichy Miklós anyagi segítségével épült fel az 1700-as évek közepén. A kapu felett a Zichy és a Berényi család kettôs címere és félköríves fülkében pedig Szent Vendel szobra látható. Az óraszerkezetet, a harangot és az orgonát a közelmúltban újították fel. Nyaranta hétvégeken itt orgonahangversenyeket rendeznek.

Felújításra vár a Zichy-kastély

SZÍNHÁZ A VOLT RAKÉTABÁZISON A Török-kút forrásvíze táplálja a Zárdakert tavait. A fallal körülvett, fás mûemlékpark kacskaringós útjain hajdan a keresztesnôvérek apácajelöltjei sétáltak és imádkoztak. Napóra díszíti az 1791-ben a Magyar utca 2-ben épült emeletes házat, amely 1983-ig iskolaként szolgált. A közelben, a Magyar utca 18-ban fogadja vendégeit az 1979-ben megnyílt Lámpamúzeum. Alapítója, Borus Ferenc eredetileg bormúzeumába keresett világítóeszközöket, de hamarosan szenvedélyévé vált a sokszor koszosan, rozsdásan, hiányosan megvásárolt darabok gyûjtése és restaurálása. A több mint ezerdarabos állományban mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, valamint Zsolnay-majolika, meisseni porcelántalpú petróleumlámpa és 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz is. Borus Ferencet Amerikában felvették a nemzetközi lámpaklubba. A városkörnyék egyik látványossága a hidegháború éveit idézi. Zsámbékot Bicske irányába elhagyva, a Fejér megye tábla után nagyjából két kilométerre található a mûemlék Rakétabázis bejáratához vezetô keskeny út. Szovjet rakétabázis üzemelt itt 1995-ig. Vegyes típusú rakétaosztályokból állt az arzenál, darabjai 500 métertôl egészen 257 km hatótávolságig lettek volna képesek ellenséges légi célok megsemmisítésére, de éles rakétaindítás innen nem történt. A huszonnégy épületbôl álló létesítmény 2005-ben országos mûemléki védettség alá került, mint a magyarországi erôdépítészet történetének „legfiatalabb megôrzendô értéke”. 26

BUDAPE ST K APUJÁBAN: Z SÁMBÉK

Bezárása után a bázis részint múzeummá alakult, amely a Magyar Honvédség légvédelemben használt eszközeit vonultatta fel. A kiállítócsarnok mellett kéthektárnyi szabadtéren mutatták be a katonai eszközöket, funkciójuk szerint csoportosítva: külön a rádiólokátorokat, a tüzér és légvédelmi eszközöket, az indítóállásokat. A Honvédelmi Minisztérium 2015-ben belekezdett a tulajdonában álló katonai mûtárgyak elszállításába. Ez eddig csak részben történt meg, így számos eszköz ma is megtekinthetô. Az idôpontot és az idegenvezetést a helyi Tourinform Irodával kell egyeztetni (+36/23 342 318). A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület a terület kulturális hasznosítására koncentrált. Ez lett a fô helyszíne a Zsámbéki Színházi és Mûvészeti Bázis elnevezésû nyári kulturális fesztiválnak. Az 1980-as évekre nyúlik vissza Zsámbékon a színjátszás hagyománya. Akkor két népmûvelô költözött ide, és a hivatalos szocialista mûsorpolitika mellett, jobbára amatôr társulatok részvételével megalapította a Zsámbéki Szombatok rendezvénysorozatot. A mai mûvészeti bázis alternatív elôadásai, filmvetítései és zenei eseményei alkalomadtán magyar nyelvtudás nélkül is élvezhetôk.

Fotó: Fauvirt

A Török-kút

Kezdésre várva – színház a bázison

Ha belefáradtak a látnivalókba, foglaljanak helyet a város éttermeinek valamelyikében, és helyi különlegességként keressenek sváb karakterû ételeket, például becsinált levest, gombás lecsót, babos tésztát, savanyúkáposzta-fôzeléket, almás tócsnit vagy gôzgombócot.

Fotรณ: Fazekas Istvรกn

Kulturális negyed A Zeneakadémia felújítása során (2009–2013) felvetôdött, hogy az 1907-ben felavatott Voit&Söhne hangszer nagyrészt felújított, alkatrészeiben új változatát építsék vissza a Nagyterembe. A hangszer 2018. október 22-re készült el, nem véletlenül: ez a nap Liszt Ferenc születésnapja. A zeneszerzô nevét viselô zenemûvészeti egyetemen szerezte alapdiplomáját a fiatal komponista, Lustyik Ákos, aki részt vett az Oscar-díjas kisjátékfilm, a Mindenki zenei munkálataiban. Ugyanitt szerezte meg mester oklevelét a kínai származású Miranda Liu, a Concerto Budapest ifjú koncertmestere. A harmadik fiatal mûvész, JI, a dél-koreai születésû bravúros zongorista, akivel a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Zeneakadémia Nagytermében ismerkedhetnek meg.

100 köbméter fát használtak el a Voit & Söhne orgona felújításához

Fotó: Posztós János

CIPÔT AZ ASZTALHOZ

Elkészült a Zeneakadémia új/régi orgonája Szöveg: Tóth Anna

A világhírû magyar zeneszerzô, Liszt Ferenc alapította budapesti Zeneakadémia a 19. és 20. század fordulójára kinôtte Andrássy úti, ma Régi Zeneakadémia néven ismert épületét. Az intézmény számára új, szecessziós zenepalotát építettek, amely a fôvárosban járó-kelô turisták egyik kedvelt célpontja. A neves építészek, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte ház 1907. május 12-én nyílt meg. Megelôzôen, 1905 nyarán szerzôdést kötött a Zeneakadémia és a német Voit&Söhne német orgonaépítô cég, hogy építsenek a még készülôben lévô új épületbe, a késôbb legendássá vált Nagyterembe egy négymanuálos, 72 regiszteres orgonát. A feladat túlmutatott az új hangszerrel szemben támasztott akusztikus elvárásokon: vizuálisan is harmonizálnia kellett környezetével. 1907 januárjában, vasúton érkezett a mintegy 23 tonnát nyomó orgona Budapestre, ahol aztán – a cég mûvezetôje, Oskar Binder irányításával – májusig tartott az elemek összerakása és beépítése. Az épületavató ünnepségen megszólalt az új orgona is – Antalffy-Zsíross Dezsô, a Zeneakadémia frissen kinevezett orgonatanára Liszt B-A-C-H prelúdium és fúgáját játszotta, saját átiratában. 30

A karcsú és elegáns Voit-asztal, a terem stílusába simuló homlokzat, egy, a szimfonikus zenekar hangzásideálját követô, hangszínekben gazdag, addig ismeretlen könnyedséggel megszólaltatható, romantikus hangszer még gazdagabbá tette az elegáns palotát. 1925-ig egymásnak adták a kilincset a kor legnagyobb mûvészei: játszott rajta a lipcsei Tamás-templom orgonistája, Karl Straube, a párizsi Conservatoire igazgatója, Alexandre Guilmant és Enrico Bossi, a kor talán legnagyobb orgonavirtuóza is. 1910-ben még egy játszóasztalt építettek be a karzatra, de nem fejezôdött be az átalakítások sora. A légkondicionálás hiánya, a gôzfûtés hibái hatalmas hômérsékleti és páratartalom-különbséggel jártak, az orgona mûködése egyre bizonytalanabbá vált. Ezért Antalffy-Zsíross és Geyer József tervei alapján a pécsi Angster cég teljesen átépítette a szerkezetet. Mindez persze

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

Fotó: Fazekas István

Antalffi-Zsíros Dezsô cipôjének mérete alapján számították ki a játszóasztal méreteit

hogy hamarosan sor kerül a Zeneakadémia felújítására. Ekkor találkoztam Szabó Balázzsal, aki kamaszként »beleszeretett« az eredeti Voit-játszóasztal archív képébe.” Még abban az évben szerveztek egy szakmai utat Németországba, ahol közösen megnézték a legfontosabb Voit-hangszereket és több német romantikus orgonát. Az utolsó állomás 2009 tavaszán a prágai Smetana-terem volt, ahol szintén található egy Voit-orgona. Ott, a Köztársaság téren megszületett a közös elhatározás, hogy a Voit-orgona a legideálisabb választás. A döntést több szempont is meghatározta, például: melyik hangszer illeszkedik legjobban a terembe vizuálisan és akusztikailag? A Müpa modern épületébe épült modern orgonát stílus, repertoár tekintetében a Voit-instrumentum tudná leginkább ellensúlyozni. Feladat volt mérlegelni, milyen hangszer Fotó: Ancsin Gábor

nem oldotta meg a klimatikus viszonyok okozta problémákat. A II. világháborúban bombatalálatokat kapott, minôségileg kifogásolhatóan helyreállított Zeneakadémia 1967-ben új orgonát kapott. Az instrumentumot a nyugatnémet Walcker cég készítette el, megôrizve az eredeti Voit-féle homlokzatot (némaságra ítélve az ott elhelyezkedô sípokat), mögé helyezve az új, 86 regiszteres, négy manuálos hangszert. 2011 és 2013 között nagyszabású projekt keretében újították meg a Liszt szellemi örökségét folytató felsôfokú magyar zeneoktatás vezérhajóját. A Zeneakadémia épülete – benne a Nagyterem – 2013-ra uniós támogatással hitelesen helyreállított külsôt és belsôt nyert. A teljességhez hiányzott azonban a régi orgona, amelynek lehetséges visszaépítése ekkor már napirenden volt. De az 1967-ben lebontott Voit-orgona alkatrészei rég nem voltak Budapesten. Egy részük a soproni Liszt-terem, a másik pedig a gyôri Városháza orgonájában kapott szerepet, a gyönyörû játszóasztalnak pedig már híre-hamva sem volt. A szélsôséges klimatikus viszonyok az épület rekonstrukciójával megszûntek, és a magyar állam forrást biztosított az orgona hiteles helyreállításához. A kivitelezésrôl Fassang László, a Zeneakadémia orgona tanszéki csoportjának vezetôje beszélt a Budapest’s Finestnek. Fassang nem elôször vett részt hasonlóan nagyszabású projektekben (lásd a Müpa vagy a japán Suntory Hall orgonáját). Ô még két nevet említett meg: a szintén zeneakadémiai oktató és a folyamatok szakmai irányítását jegyzô Szabó Balázsét, valamint a Zeneakadémia teljes rekonstrukciójáért felelôs Lakatos Gergely mérnökét. „Építésekor mérföldkô volt ez a hangszer, hiszen mindaddig ez volt az elsô koncerttermi orgona, amelynél a játszóasztal a színpadon, tehát a hangszertôl távol foglalt helyet. Ez a késô romantikus orgona, magában hordozva a kor stílusjegyeit, nagyon gazdag alapkarral rendelkezett; hangzása a pianissimótól a fortissimóig szinte fokozat nélkül alakítható” – részletezte a nemzetközi hírû orgonamûvész. Az eredeti hangszer be- és újjáépítéséhez a leghatékonyabb hajtóerô az erôs szándék, sôt, az olthatatlan vágy volt – jegyezte meg. „Tíz évvel korábban kezdtem tanítani a Zeneakadémián. Akkor már két éve készen volt és sikerrel mûködött a Müpa orgonája (2006. május 22-én avatták fel. – a szerk.) Tudtuk,

szolgálná jól az oktatási célokat. Ilyen kaliberû iskolai orgona egyébként csak a Yale Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban található. „Megállapodtunk Sopronnal és a harangjátékot is tulajdonló Gyôrrel, hogy visszavesszük az ott beépített Voit-elemeket. Ez sem volt rövid folyamat, biztos vagyok benne, hogy Szabó Balázs név szerint ismeri már az összes sípot, a sok ezer alkatrészt. Ami azonban fejtörést okozott, az a játszóasztal, mert az eredeti teljesen eltûnt az idôk során – idézte fel Fassang. – A létezô két fotón kívül egészen érdekes eszközökkel is dolgoztunk. Balázs például hosszas tárgyalások után az Antalffy-örökösöktôl hozzájutott ahhoz a cipôhöz, amelyben Antalffyt az orgonánál lefényképezték. A cipô mérete alapján számították ki a játszóasztal pontos méreteit.” A homlokzattal szerencséjük volt, az megmaradt eredeti állapotában. A mûemlékvédelmi szempontok értelmében vissza kellett húzni eredeti helyére, 1967-ben ugyanis egy fél méterrel elôrébb vitték. Már ez a megoldás is megkövetelte az eredeti alkatrészek visszahelyezését, mert azokról pontosan tudni lehetett, hogy elférnek az adott helyen. Happy end: 2018. október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján megszólalhatott az újjáépített Voit&Söhne orgona. Az orgonaavatón elhangzott egyebek között Liszt B-A-C-H fúgája. Az alkalomra versenymûvet írt Szathmáry Zsigmond Németországban élô magyar születésû orgonamûvész-zeneszerzô. Az ünnepen tartották a kompozíció ôsbemutatóját. 31

CSAK JI „Pont ezt szeretem:

másfél órára megálljon az idô” Szöveg: Petrányi Judit

Ki gondolta volna, hogy egy Grammy-díjátadó ünnepség közvetítésébôl egy reklámfilm aratja a legnagyobb sikert? Márpedig 2016-ban ez történt. Mindössze egy perc tíz másodpercen át játszotta egy fiatalember két zongorán (!) Beethoven Holdfény szonátájának rövid részletét. A produkció olyan meghökkentôen bravúros volt, hogy a közvetítés több millió nézôjét valósággal odaszögezte a képernyôhöz. Nem véletlenül írta az amerikai People Magazine, hogy „a Grammy sztárja egyértelmûen a dél-koreai Ji”.

Az akkor 24 éves, szinte gyereknek látszó zongoristával egy évvel késôbb egy jelentôs nemzetközi lemezcég exkluzív szerzôdést kötött. Bemutatkozó felvételén Johann Sebastian Bach Goldberg-variációit játssza. Ez sem szokásos: Goldberg-variációk egy debütáló lemezen, huszonévesen. Ilyet egyedül Glenn Gould merészelt tenni az 1950-es évek közepén. A CD külseje is szokatlan: elöl számítógépes grafikával egy fiatalember arca, fölötte a felirat ennyi: BACH. A hátsó borítón ugyanolyan pop-art stílusú grafikán Bach-portré, fölötte kisbetûkkel: Ji. Igen, a mûvész magát egyszerûen Jinek nevezi. Teljes neve Ji-Yong Kim. (Nem tévesztendô össze Yukyeong Ji ugyancsak dél-koreai zongoramûvésznôvel, aki 2015-ben a portói nemzetközi Santa Cecília Verseny harmadik díjazottja volt.) A poplemezre hajazó borító az ifjú pianista köznapi megjelenését tükrözi: nagyon rövid, idônként festett haj, tetovált kar, szakadt farmer. De, ami a felvételen megszólal, annak semmi köze a popzenéhez, az a mértékadó kritikák szerint maga a csoda. A hallgatót szinte belenyomja foteljébe a nem várt hatás – vélte egyik magyar recenzense, aki az elôadás személyességét, eredeti felfogását és 21. századi mivoltát hangsúlyozta. Egy másik zenekritika szerint „mintha egy barokk festményt a kubista korszakában tomboló Picasso festene újra”.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED A 2018 januárjában megjelent lemez kapcsán a Brooklynban élô Ji arról beszélt, hogy Bach olyan szinergiát hagyott ránk, ami hatalmasabb, mint mi együtt, mindannyian. Számára a legnagyobb tanulság – hangsúlyozta – a hangjegyek mögött megbúvó empátia. „Ez a zene engem arra tanított, hogy megnyíljak, hogy bele tudjam képzelni magam mások helyébe, akár olyan valaki helyébe, aki több mint 300 évvel ezelôtt élt, és olyan zenét hagyott ránk, ami ma is összeköti a lelkeket.” Az elmúlt tíz évben Bach kultikus mûve 163 új felvételen került forgalomba. Mégis megdôlt a tévhit, amely szerint egy fiatal zongoristának a Goldberg-variációkkal feltûnni lehetetlen. A huszonhat éves Jinek ez sikerült. Hazájában máris valódi szupersztár, rendkívül népszerû. Tízévesen szegôdött mellé a hírnév, amikor megnyerte a New-York-i Filharmonikusok fiatal mûvészek számára kiírt versenyét, amelynek teljes történetében ô volt a legfiatalabb résztvevô. Nyertesként felléphetett a Kurt Masur vezényelte zenekarral. A világhírû Juilliard Schoolban végzett pianista azóta számos rangos díj és elismerés tulajdonosa, a világ leghíresebb zenekarainak szólistája.

tudom. Olyankor megáll az idô. És azt hiszem, én pont ezt szeretem, hogy másfél órára megálljon az idô. Hogy bebújjaka magam kis külön világába, és ezt meg tudjam osztani másokkal is.” Játszik-e mást is mint klasszikus zenét? Igen, de azt nem közönség elôtt. Egy másik interjúban azt mondta, komponálgat is, és improvizál, amikor unatkozik. „Alapjában azonban klasszikus zongorista vagyok: ezt tanultam, ezt szeretem. És társam a zongora. Különleges kapcsolatban vagyunk egymással. Maradunk is örökre.” Ki volt rá a legnagyobb hatással? Azt mondja, mindenekelôtt a szülei. Anyjától kapta zenei tehetségét, apjától a meggyôzôdést: a legfontosabb, hogy jó ember legyen. Zenei példaképei között Richtert és Horowitzot említi, és a lengyel-magyar származású világhírû pianistát, Piotr Anderszewskit. „Felfedezéseket teszek minden alkalommal, amikor neki játszom.” Napi öt órát gyakorol. Azt mondja: ha gyakorlás nélkül eltelne egyetlen nap is, abba kellene hagynia a zongorázást. Ilyesmi persze eszében sincs. Rendületlenül gyakorol. És játszik. Nálunk, most elôször, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Izgatottan várjuk a találkozást vele.

Ma úgy gondolja, ez sorsszerû volt. „Boldoggá tett, ha mások elôtt játszhattam. Gyermekkoromban, amikor összegyûlt a család, minden alkalommal kérték, hogy játsszak, énekeljek, táncoljak. A nagynénik és nagybácsik ilyenkor megjutalmaztak.” Így kezdôdött. Érdekes, hogy bár tizenegy évesen már pódiumra lépett, csak huszonévesen döntött úgy: az elôadói pályát választja. A színpad számára második otthon. A zene segítségével olyasmit tud elmondani, amit szavakkal soha. A zene – állítja – anyanyelve. „Az életben inkább zárkózott vagyok, a zenében viszont kimutatom az érzelmeimet. Sokszor kérdezik tôlem: játék közben mire gondolok. Nem

Fotó: jidreams.com

Ötéves korában kezdett zongorázni. Édesanyja énekesnô, aki az éneken kívül hegedût és zongorát is tanított. „Mindig énekelt és a ház tele volt zenével” – mondta egy korábbi interjúban. Édesanyja figyelt fel rá, hogy kisfia miként játszik hallás után, ô kezdte tanítani. A dél-koreai iskolai évek után magasabb szintû zongoratanulmányait 2000-tôl az Egyesült Államokban folytatta. Azt mondja, nem az elôadói karrier motiválta, csak a lehetô legjobb képzést kereste. Ám a dolgok jól alakultak, és tizenegy éves korában már közönség elôtt zongorázott.

ZENESZERZÔ AZ OSCAR-DÍJ KÖZELÉBEN Lustyik Ákos

Fotó: Lester Cohen

Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Fotó: Józan Adrienn

Elsô számú célom, hogy filmzeneszerzôként dolgozhassak – mondja a fiatal magyar zeneszerzô-nemzedék egyik legfigyelemreméltóbb képviselôje, Lustyik Ákos, aki a kamarazenei mûvektôl, a kisfilmek kísérôzenéjén, zenés darabokon át sanzonokig sokféle mûfajban bizonyítja a tehetségét.

Sokan a 2017-ben Oscar-díjat nyert Mindenki címû kisjátékfilm kapcsán ismerték meg Lustyik Ákos nevét. Balázs Ádám zeneszerzô mellett as�szisztensként és zenei szerkesztôként dolgozott Deák Kristóf filmjében. „Ádámnak rengeteg mindent köszönhetek. Asszisztensként kerültem hozzá, már az elsô pillanattól kezdve partnerként kezelt. Amikor Londonba költöztem barátokként váltunk el. Igyekezett mindent megmutatni, mindenbe belevonni, amit az iskolából vagy könyvekbôl nem lehet tudni.” A 31 éves zeneszerzôt már harmadszor jutalmazták a Kodály Zoltánról elnevezett zenei alkotói ösztöndíjjal. „Az elismerés mindig jólesik, kiváltképp, ha neves zsûritôl érkezik. Ez az ösztöndíj idén koncertlehetôséget adott számomra a Mini-Fesztiválon, remek zenészekkel és marketinggel. (A fesztivál a mai mag yar zeneszerzôk évente megtartott mustrája. – a szerk.) Maga az ösztöndíj – ha közvetlenül más hozadékkal nem is járna – hihetetlen

K ULTUR ÁL IS NEGY ED nagy segítség abban, hogy a többi projektemre egy kicsit gondtalanabbul tudjak koncentrálni.” A szolnoki születésû Lustyik Ákost óvodás korában fertôzte meg a zene. „Volt egy olyan korszakom, amikor mindenben a bátyámat követtem, ugyanazt akartam csinálni. Ô hegedült, tehát nekem is az kellett. A szüleim zenei iskolába írattak. 12 éves koromban ütôhangszerre váltottam, mert azt, hogy jazz- és rockbandában dobolok, akkoriban sokkal menôbbnek tartottam.” A zenei szárnypróbálgatások ellenére érettségi után közgazdasági témák felé vette az irányt. „Az igazat megvallva, nem pontosan tudtam 18 évesen, hogy mi szeretnék lenni, a döntés jó 3-4

Magyarország azonban filmes szempontból egy kis ország, ehhez igazodó piaccal. Ezt szigorúan a volumenre értem, mert sokak ismerik és szeretik a jobbnál jobb filmeket, amik régen vagy a közelmúltban készültek otthon. Nagyon szeretem a BBC produkcióit és az itteni zenei sortimentet. A nagyobb költségvetésbôl mûködô médiavállalatok értelemszerûen nagyobb kínálattal is bírnak, több lehetôséggel kecsegtetnek. Továbbá a filmes szakma összefonódásaiból következôen London nem csak földrajzilag fekszik közelebb Amerikához. Nagy örömmel töltene el, ha megírhatnám egy BBC természetfilm vagy kosztümös sorozat zenéjét.” Egy fiatal filmzeneszerzô hajlamos lehet arra, Jelenet a Mindenki címû kisjátékfilmbôl

évvel kitolódott. A menedzsment és a közgazdaságtan semleges területnek látszott: bármire jó lehet késôbb. Környezetvédelmi témákra érzékeny emberként pedig tetszett, hogy külön szak épült a környezet-gazdaságtanra. Örömtelinek találtam, hogy nem a fához láncolás az egyetlen módja a felelôsebb gazdálkodás elterjesztésének. Ezzel párhuzamosan a konzervatóriumba is jártam zeneszerzés szakra.” Lustyik Ákos a Liszt Ferenc Zenemûvészeti és a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem közös, alkalmazott zeneszerzô BA képzésén diplomázott 2014ben. Növendékként rangos helyezéseket ért el rangos filmzeneszerzô versenyeken, például a Krakkói Filmzenei Fesztiválon, a Transatlantyk Festiválon, az utóbbin második helyezést ért el. Oscar Wilde A boldog herceg címû meséje nyomán írt zenés darabját diplomamunkaként mutatta be 2014-ben a Zeneakadémián. Londonban, a Royal College of Musicban (RCM) szerezte meg mesterdiplomáját, jelenleg is a brit fôvárosban él. „Az RCM a világ egyik legnevesebb intézménye, úgy gondoltam, hogy a kapcsolati hálóm építéséhez ez szükséges lépés. Világot látni és új emberekkel találkozni jó dolog, de nem terveztem, hogy mindenáron külföldre költözzem.

hogy „túlírja” a zenét, mert meg akarja mutatni, mit is tud. Lustyik Ákos szerint mentora, Balázs Ádám képes arra, hogy pontosan annyit tegyen a filmhez, amennyi a narratíva érdeke, egy grammal se többet, kevesebbet. „Ezért szeretnek vele dolgozni a filmkészítôk, Kristóf is, és ezért örülök, hogy mindezt közelrôl láthattam a Mindenki forgatása alatt – idézi fel Lustyik Ákos. – Ennek a hozzáállásnak különös jelentôsége volt. Minden ütés a tapsjátékban, a beúszó drone-hang, a kiválasztott kórusrészletek tudatos tervezés eredményei; hiszem, hogy hozzájárultak a film sikeréhez.” A zenei szerkesztôként, kisfilmekhez, színdarabokhoz, sorozatokhoz írt kísérôzenék, dalciklusok, kamarazenei mûvek szerzôjeként szerteágazó tevékenységet folytató Lustyik Ákosnak az elsô számú célja, hogy filmzeneszerzôként dolgozhasson érdekes filmeken, sorozatokon. Nem szeretné hanyagolni ugyanakkor a koncerttermet sem, de az határozottan második a sorban. „Kedvencem a zenekari alapú filmzene, elektronikus hangszínekkel keverve. Noha az élôzenés stúdiófelvétel manapság úri huncutság, elégedett vagyok azokkal a zenéimmel, amik létrejöhettek ilyen körülmények között.” 35

A HANGOK MÖGÖTT: MIRANDA LIU Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Életkori statisztikák nem készülnek, de szinte biztos, hogy Magyarország legfiatalabb koncertmestere tizenkilenc évesen Miranda Liu lett. A Concerto Budapest muzsikusa számos koncertet adott versenymûvek szólójátékosaként, hangversenyszólistaként, kamarazenészként az Egyesült Államoktól Európán át Ázsiáig. A kínai származású, Kaliforniában született Miranda Liu zongoramûvész édesanyja segítségével kezdte zenei tanulmányait, mindössze kétévesen. „Kicsi korom óta érdekelt az elôadómûvészet, szerettem színpadon állni, még táncoltam is” – idézi fel. Háromévesen a mama zongoraosztályának karácsonyi koncertjén négykezest és rövid szólódarabokat játszott. Egy évvel késôbb társhangszerként vette a kezébe a hegedût, 7 évesen már saját szerzeményû hegedûkompozíciójával mutatkozott be.

Egy semmeringi mesterkurzuson ismerte meg késôbbi tanárát, Perényi Esztert. Az Erasmus ösztöndíjprogram keretében 2013-ban az ô osztályában kezdte meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen. Alap- és mesterképzési diplomáját 2015-ben és 2017-ben szerezte meg summa cum laude, jelenleg az intézmény legfiatalabb doktorandusza. „Mindenképpen Perényi Eszternél akartam tanulni, mert inspiráló személyiségnek tartottam. A hegedûtechnikai ismereteken túl sok emberi segítséget is ad a tanítványainak. A Zeneakadémián hivatalosan hetente két órát kap minden hegedûszakos hallgató. Fontos koncertekre, versenyekre kellett készülnöm, és mivel nem fért bele a sok darab a két órába, szívesen foglalkozott velem külön is, hogy a lehetô legjobban szerepelhessek.” 36

Fotó: © petersuha.com

Elôször egy nyári mesterkurzusra érkezett Ausztriába. Tízéves korában a Leopold Mozart Institute kiemelt tehetségek osztályában folytatta tovább a tanulmányait, majd felvették a Salzburgi Mozarteum hegedû elôadómûvészeti alapképzésére. „Kizárólag a tanulmányaim miatt költöztem át Európába. Nagyon izgalmas és sokrétû a kontinens kultúrája. Magyarországon különösen gazdag a zenei élet, a közönség pedig igen hálás. Budapestnek pezsgô a hangulata, az emberek kedvesek, sok személyes kapcsolatom, barátságom alakult ki” – mesél Miranda a tapasztalatairól.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED A nemzetközi versenyekkel jött felkérések sorából emlékezetes élmény Miranda számára, amikor Floridában Prokofjev g-moll hegedûversenyét játszhatta egy londoni hangszerszövetségtôl kölcsönkapott Stradivarin. Diplomakoncertje a Zeneakadémia nagytermében azért is felejthetetlen számára, mert Dvořak a-moll hegedûversenyét a Concerto Budapest kísérte. „Mindig is szerettem volna koncertmester lenni. Remek lehetôségnek tûnt, amikor a Concerto próbajátékot hirdetett a koncertmesteri pozícióra. Nézôként, hallgatóként ismertem már a zenekart, jártam a koncertjeikre, élveztem a játékukat. Keller András nem úgy próbál, mint a legtöbb karmester, hanem úgy, mint egy kamarazenész. Sokkal részletesebben, finomabban, aprólékosabban játszunk” – mondja a 2016 óta velük dolgozó Miranda. A magyar darabokat, fôként Bartók hegedûre írt mûveit és a kvartettjeit kissé másképp játssza, amióta megismerte a magyar népzenét és a nyelvet. „Egy koncertmester legyen jó vezetô. Alaposan kell ismernie a különbözô stílusokat, az adott darabot, jól kell tudni inteni, instrukciót adni, vezetni az egész vonóskart, megfelelôen kommunikálni a zenekarral.” A 21 éves Miranda Liu kamarazenészként is aktívan koncertezik a Klassik Duo Salzburg, a Duo Kromatikus valamint a Goldmark Piano Trióban. Mostanában a legtöbbet vonósnégyesével, a Central European String Quartettel lép fel, amelynek tagjai Miranda mellett egyénileg is sikeres muzsikusok: Soós Máté második hegedûs, Haruka Nagao brácsás, Szabó Judit csellista. „Véletlenül alakultunk meg – jegyzi meg az izgalmas formációról. – 2016-ban Szabó Judit doktori zárókoncertjére megtanultuk Bartók IV. vonósnégyesét. Annyira jól sikerült a koncert, hogy éreztük, folytatni kellene. Nagy súlyt fektetünk Bartók vonósnégyeseire, a jövôben szeretnénk egyetlen napon mind a hatot eljátszani. Ebben az évben igazán színes a repertoárunk, Bartók IV. és V. vonósnégyesén kívül Beethoven, Brahms, Debussy, Dvořak, Haydn, Janaček és Smetana mûvei szerepelnek. A koncertezés mellett fontosnak tartjuk a kortárs zeneszerzôk támogatását. Ennek jegyében hirdettünk meg egy nemzetközi zeneszerzô versenyt, amelyre 75 pályamû érkezett 27 országból. Az olasz Leonardo Mezzalira lett az elsô díjas profin megírt, kiváló minôségû darabjával. 2019. február 24-én tartjuk a gálakoncertet és a díjátadót az Óbudai Társaskörben.” Idén nyáron Miranda Liu Szalai Éva közremûködésével egyedüliként vehetett részt Magyarországról az Európai Menedzserek Szövetségének sorozatindító koncertjén Krakkóban, lengyel és magyar mûsorral. Örömmel tölti el, hogy 2019-ben ismét koncertezik szülôvárosában, Redwood Cityben. „Reggeltôl estig hegedülök. Két próba között, koncert elôtt a doktori iskolába járok. Két hegedûn játszom, a sajátom egy kortárs amerikai Zygmuntowicz hegedû, a másik egy szép régi olasz hangszer. Fontos, hogy minden zenésznek jó instrumentuma legyen, de a végén mindig a mûvész szól a hangban, és nem a hangszer.”

38 Fotรณ: Gordon Eszter

City Guide Újjászületett Budapest egyik különleges emléke, a 16. század öröksége, a Gül Baba türbe. Látogatóközpontjában tájékozódhat a látogató a 15–16–17. század történelmi emlékeirôl. Buda és vele az ország középsô részének oszmán „korszaka” sok szempontból emlékezetes, például ekkor került számos Corvina kódex Törökországba. Mátyás király udvarának reneszánsz pompáját könyvtára is híressé tette. A következô lapokon egy hosszabb és egy rövidke írás is foglalkozik a könyvmûvészet díszes darabjaival. A gasztronómiai ajánlat sokrétû: divatos bisztró, elegáns étterem, vegánoknak szóló speciális információ egyaránt szerepel benne. A vásárlás, a találkozások, partik idôszaka ez az évszak, néhány apró tipp is olvasható.

Gül Baba türbéje. Nemcsak megújult, de bôvült is a legészakibb muszlim zarándokhely

BUDA REJTETT KINCSE

Újra látogatható a Gül Baba türbe Szöveg: Orbán Györgyi • Fotók: Gordon Eszter

Gül Baba a bektasi dervisek kiemelkedô alakja volt, költô és misztikus. Ez a rend az Oszmán Birodalom idején, a 15. században erôsödött meg, ekkor váltak a legerôsebb katonai erôvé a janicsárok, szellemi nevelésüket a bektasi dervisekre bízták. Gül Baba a janicsárok tábori papjaként 1541-ben érkezett Budára a harcoló török seregekkel – magyarázta Hóvári János turkológus, címzetes egyetemi tanár, volt ankarai nagykövet a Budapest’s Finestnek. Jelentôs figurája lehetett Buda elfoglalásának, halála akkor következett be, amikor a budavári Nagyboldogasszony- (ma Mátyás-) templomban, amelyet mecsetté alakítottak, Allahnak hálaadó imát mondtak a gyôzelemért. Temetésén a halottvivôk közé – a török hagyomány szerint – állítólag maga Szulejmán szultán is beállt. Sírja fölé 1543 és 1548 között Mehmed Jahjapasazáde harmadik budai pasa nyolcszög alapú sírboltot emelt, ez ma Gül Baba türbéje néven ismert, és az iszlám vallás legészakibb zarándokhelye. Az 1550-es '60-as években a türbe mellé derviskolostort építettek, ami 1686-ig, Buda visszafog40

CIT Y GUIDE lalásáig mûködött. Utána a jezsuita rendé lett, majd 1773-ban Mária Terézia föloszlatta a rendet, és az építmény kincstári tulajdonba került. A Rózsadomb délkeleti lejtôjére épült, támfalakkal kialakított kiskertben álló egyszerû síremlék fenntartása máig feladata a magyar államnak. Környezete azonban sokszor változott. A terület szôlôhegy volt, majd Wagner János, a 19. század második felének jelentôs mûépítésze emelt villát a türbe köré. A sírboltot a budai bosnyákok tartották rendben és rendszeresen fölkereste a türbét a pesti török konzul is – jegyezte meg Hóvári János. A század második felében az építményt a budapestiek felújították, 1913-ban ásatásokat végeztek a területen és a türbe alatt is, ahol 2 méter mélyen három csontvázat találtak, ezek egyike Gül Babáé. 1914-ben mûemlékké nyilvánították a türbét, majd négy évvel késôbb fejezôdött be az elsô mûemléki rekonstrukció. 1916-tól az iszlám elismert vallás lett, erôsödött Gül Baba kultusza, az 1920-as években a türbe a bosnyákok és a törökök találkozóhelyévé vált. Ahogy Hóvári János elmondta, a kultusz elmélyítésében Tóth Béláé az érdem, ô a 19. század végén szerbiai és boszniai epikus török hagyomány alapján megírta Rózsa apó legendát, úgy írta le Gül Babát, mint a rózsák és az emberiesség szimbólumát. (Gül Baba, helyesen Kel Baba valójában bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Virágültetésre nem nagyon maradhatott ideje, hiszen néhány nappal a vár bevétele után elhunyt – a szerk.)

A sírkápolnában Gül Baba földi maradványai fölött turbánnal díszített szarkofág áll. A II. világháború idején a síremléket nem érte komolyabb sérülés, viszont a villát szétlôtték, így csak késôbb, 1962-ben végeztek ismét kisebb rekonstrukciót a türbén. 1974-ben viszont a romos villát lényegében a földszintig lebontották, annak alapja képezte a türbét körbevevô kerengô kontúrjait. Hogy az állapotromlást megállítsák, 1994ben Pintér Tamás helyreállítási terve alapján dolgoztak ismét a területen, de maga a kivitelezés és az anyaghasználat minôsége nem bizonyult túlságosan tartósnak, így a terület mára újabb felújításra érett meg. Ezért 2016-ban Mányi István építész és csapata komoly mértékben nyúlhatott hozzá a türbe környezetének megújításához. A mostani felújítás során a terület középpontján álló 60 négyzetméteres síremlék kivételével részben visszabontással, részben bôvítésekkel újraszervezték a türbe környezetét, amely a II. kerület és egyben Budapest jelentôs közparkja. A türbe korhû rekonstrukciójához Mányi törökországi tanulmányutat is tett, ahol 17. századból származó hasonló síremlékeket vizsgált. Az azokon tapasztalt egyszerûséget kívánta visszahozni a budai türbe esetében is. A korábban elbontott Wagner-villa alapjai és megmaradt felszín alatti szuterén terei megfelelô kiindulópontot nyújtottak a mostani térkialakításhoz. Az új koncepció alapján a villa megmaradt és szépen felújított pincerendszerébe felszín alatti látogatóközpont, kiállítóterem, kávézó, ajándékbolt, kisebb konferencia- és különterem került, a megfelelô kiszolgálóhelyiségekkel. Az akadálymentesítés miatt lift köti össze a felszín alatti helyiségcsoportot a türbe és a kilátóterasz szintjével,

A legendás dervis síremléke

majd legfelül az utcaszinttel, ahol egy kisebb, teljesen új épületbe érkezik a látogató. Ez, amellett, hogy kiszolgálja a technikai funkciókat, jó hátteret ad a bejárat mellett korábban magában árválkodó Gül Baba-szobornak. A fal kiemeli és megfelelô felületet biztosít a magyar–török–angol nyelvû történelmi ismertetô szövegnek. A meglévô és teljesen felújított északi bástyakilátó mellé visszaépült annak déli párja. Új belsô lépcsôje kapcsolatot termet mind a kiállítótérrel, mind a kerengôvel. A másik építészeti látványt meghatározó elem a visszaépített

boltíves árkádsor, valamint a déli lejtôre szépen telepített függôkert lett, amely kellemes sétányaival, tömbkô lépcsôsoraival amellett, hogy mediterrán fûszernövényekkel, levendula- és rózsakerttel szegélyezett közpark, fontos gyalogos kapcsolatot is teremt a Rózsadomb és a Margit körút között. A tervezés során a Wagner-villa pinceszintjének kibontásával és a nyersen hagyott téglaarchitektúra megtisztításával szép terek születtek. A korábbi kiszolgálóterületek nélküli teázó új bôvítményeivel a Wagner-villa téglaboltozatos pinceszintjén

CIT Y GUIDE maradt, közvetlen kapcsolatban a pompás panorámájú keleti terasszal. A türbe mellett helyrehozták az örök megújulást jelképezô vízijátékot mutató kutat. Ott áll a dombon Wagner János kertjének utolsó hírmondójaként a több mint egy évszázados gesztenyefa, törzse több mint 3 méter átmérôjû. Tövéhez

az új díszburkolatra angol és magyar nyelvû felirat került, ez az egykori építész-dinasztia tagjainak pályafutásáról tudósít, és arról, hogy „Ezt a gesztenyefát a hagyomány szerint Wagner János ültette.” A türbe kegyeleti hely és kulturális központ, a magyar-török barátság szimbolikus helye, restaurálásához mindkét ország hozzájárult. Mûködtetéséért a Gül Baba Türbéje Örökségvédô Alapítvány felel. Az alapítvány kulturális és mûvészeti igazgatója, Ertüngealp Alpaslan a lapnak elmondta, hogy a kiállítóteremben 5 részben mutatják be az oszmánok életét Budán, Gül Baba munkásságát, a derviseket, Gül Baba 3 szobrát. Felidézik, hogy 1905-ben Huszka Jenô operettet írt Gül Baba címmel a dervis legendája alapján. 1955-ben mutatták be Kalmár László rendezésében a Gábor diák címû zenés, kosztümös

filmet, amelyben szintén szerepel a Gül Baba meséssé formált alakja. Kiállítottak Gül Babáról szóló könyveket és megismerhetôk a türbe és környezete felújítási folyamatai is. Gül Babáról elmondott egy ma is élô másik legendát, miszerint II. Bajezid szultán Isztambulban a Galata-szeráj, a palota körüli dombokon vadászott és fölfigyelt egy gyönyörû rózsakertre, megismerkedett a kert tulajdonosával, Gül Babával és fölajánlotta neki, a virágok látványáért cserébe kívánhat tôle valamit. Gül Baba azt kérte, hogy építtessen a dombra iskolát, ahová aztán a szultán gyerekei is jártak. Késôbb ott líceum is épült, az elsô nyugati mintára alakított oktatási intézmény. Alpaslan megjegyezte, hogy a Galata-szeráj Futball Klub vörös-sárga színei Gül Baba mesebeli rózsáit idézik. Az igazgató beszélt arról is, hogy az ideiglenes kiállítótérben 3 havonként új tárlatok lesznek, most az isztambuli Aja Szofia-székesegyház, késôbb mecset, ma múzeum történetét ismerheti meg a látogató az 1852-es építészeti könyvbôl, a svájci– olasz építészpáros, a Fossati fivérek rajzaival. Ôket Abdul Medzsid szultán hívta meg és bízta rájuk az Aja Szofia felújítását. Ôk találtak rá a híres bizánci mozaikokra, amelyek most a könyv eredeti példányában láthatók. Szeretnék föllendíteni a török–magyar kulturális turizmust. Az alapítvány országszerte hangversenyeket is szervez a zene minden ágában török és magyar zenészekkel közösen. Fönn a dombon festômûhelyt is indítanak, az érdeklôdôk megtanulhatják az ebru festési technikát, amely ôsi ujgur technika, az oszmánok átvették és ma is használják Törökországban. Természetesen a gasztronómia, az oszmán és a magyar konyha bemutatása is szerepel a tervek között kölcsönösen, mindkét országban. Alpaslan mûvészeti igazgató megjegyezte, hogy már készül az alapítvány 2019-es programja, ebben szerepel Huszka Jenô Gül Baba címû operettjének bemutatása új rendezésben, fesztivál, nyári akadémia kutatóknak, régészeknek, mindez együttmûködésben Magyarország tekintélyes tudományos és mûvészeti intézményeivel.

100 éves a Szent Gellért Gyógyfürdô és Szálló

Fotó: Práczky István / budapestinfo.hu

POKOL ÉS ÉDEN A „Budapest fürdôváros” idegenforgalmi szlogen korszakról korszakra elôtérbe kerül. Okkal, hiszen ritkaság az, hogy egy nyüzsgô metropoliszban annyi hô- (és gyógy-) forrás fakadjon, mint a magyar fôvárosban. A hévizek áldásos hatását a kora középkor óta hasznosították Budán és Óbudán. Az oszmán fennhatóság alá került városrészek lakói pedig megismerték és megôrizték a kifinomult török fürdôkultúrát.

A Gellérthegy lábánál feltörô gyógyvíz fölé a 19. század elsô harmadában egyemeletes szerény fürdôházat emeltek, ahol gyógyászat folyt és szállást is adtak. A Sáros Fürdô az országalapítás ezredik évfordulójára, az 1896-os millenniumra készülôdô Budapestnek már útjában volt. 1894-ben ugyanis elkezdték építeni a Ferenc József – ma Szabadság – hidat, ezért a fürdôt 1895-ben lebontották. A régi forrásház egyébként ma is megvan, kivételes alkalmakkor látogatható. A fôváros természetesen nem mondott le a gyógyvízrôl, a közgyûlés 1901-ben új fürdô létesítésérôl határozott. „Bárczy István polgármester mert nagyot álmodni: Európa – akkor – legszebb gyógyszállóját tervezte a városszéli területre. ” Így emlékezik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2019 márciusáig látható kiállítása, amely az évforduló tiszteletére nyílt meg. A ma belvárosi Gellért tér környékén anno apró házak álltak, kertek virítottak, ezek helyén jelölték ki az építkezésre szánt telket. A munkálatok 191144

ben kezdôdtek el. A próbafúrások során 3-3,5 méteres mély pincéket találtak, az alapozáskor pedig feltárult egy 14 méter mély török kori pincerendszer. Az új forrásház építôi 50 Celsius fokos pokoli forróságban dolgoztak. A kivitelezés vezetôjének, Bánlaky Gézának a bányamesterektôl a festôkig csaknem 240 szak- és mûvészeti ág munkáját kellett összehangolnia. Az építkezés többszöri leállással lassan haladt, részben az anyagi források apadása, részben az elsô világháború okozta veszteségek miatt; még orosz hadifoglyokat is dolgoztattak. Csodák csodája: 1918 ôszére elkészült a Gellért Gyógyfürdô és Szálló, kórházzal, orvosi laboratóriummal. A fogadócsarnokot és kívül az épületet a kor neves szobrászainak alkotásai díszítették, a színes üvegablakok a híres Róth Miksa mûhelyben készültek, a fürdô termálrészlegében a falak színes Zsolnay mozaikburkolatot kaptak. A szálló szobáit fényûzôen, bár kissé ódivatúan rendezték be – a kiállítás bemutat például egy fehér-arany rokokó enteriôrt.

Fotó: © bgyh.hu

CIT Y GUIDE

naik fordultak meg. Mi szívesebben emlékeztetünk a mûvészekre, például Rabindranáth Tagore és Karinthy Frigyes író, Yehudi Menuhin, Szigeti József és Pablo Casals világhírû muzsikus nevére. A szálloda éttermeivel, kávéházával jelenleg a Danubius hálózat része. A fürdôben fekvôbetegeket már nem látnak el, de úgynevezett nappali kórház ma is mûködik az oldalszárnyban. Az uszoda-pezsgôfürdô, a termálmedencék, nyáron a hullámfürdô igen népszerûek a turisták körében.

Termálmedence

Pezsgô fürdô

Fotó: © bgyh.hu

1922-ben megalakult a Budapest Fürdôváros Egyesület. A szecessziós díszítésû épületben 1929ben a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság és Európa vezetô reumatológusai tartottak közös konferenciát. Az 1937-es gyógyfürdôügyi kongresszuson alakult meg a Nemzetközi Gyógyfürdôügyi, Klimatológiai és Tengergyógyászati Szövetség, amely Budapestet választotta örökös székhelyéül. A fürdô igazgató fôorvosa, dr. Benczúr Gyula és a kórházi részleget 1934-tôl vezetô dr. bilkei Pap Lajos jóvoltából a kezelések világszínvonalúak voltak. A szálloda éttermének vezetését 1926-ban a magyar vendéglátás nagy alakja, Gundel Károly nyerte el, akinek figyelme a gyógykezeltekre is kiterjedt, számukra különféle kímélô menükkel szolgált. Az 1920-as évek elején egyre nagyobb igény lett strandokra. A szálloda kertjét kevéssé használta a közönség, hát medencéket építettek bele. Az 1927-ben megnyílt szabadtéri hullámfürdô igazi mûszaki csoda: eredeti gépeivel, marhabôrszíjakkal a szerkezetben mûködik ma is. A Gellért Fürdô vezetôi javaslatot tettek egy téli úszócsarnok létesítésére is. Föláldozták a gyönyörû pálmakertet és a népszerû minigolf-pályát. Cserébe ellenben 1933-ra elkészült Budapest legszebb fedett uszodája. A medence lépcsô felôli harmadában idôközönként alulról 84 fúvóka pezsdíti meg a selymes vizet. Pusztai Sándor, a fürdô úszómestere 1930–1939 között készített fotókat a Gellért prominens vendégeirôl. A képeket „Miniszterek gatyában" címmel mutatták be a Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Házában 2012-ben. Közülük néhány fénykép a kiállításon is látható. A hotelben és fürdôben, ahogy megjegyezni szokták, királyok, hercegek, grófok, elnökök és kancellárok vagy roko-

A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MÛHELYE

A Világemlékezet páratlan darabjai a budai Várban Számos pompás corvina és más díszkódex látható február 9-ig az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban. A lenyûgözô darabokat magyar gyûjteményekbôl válogatták, de a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig több is érkezett a kiállításra. A kéziratok közül többet elsô alkalommal mutatnak be. Igazi különlegesség, hogy az 53 Magyarországon ôrzött corvinával csaknem hiánytalanul találkozik a látogató. A Corvina könyvtár Mátyás (Mathias Rex, Magyarország királya1458 és 1490 között) itáliai mintájú, uralkodói bibliotékája volt. Megközelítôleg 2 ezer kötetet tartalmazott. Ez abban a korban olyannyira jelentôs gyûjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápáé múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelsô és legnagyobb reneszánsz gyûjteményének tekinthetô. Hunyadi Mátyás könyvtára 2005 óta szerepel az UNESCO Világemlékezet Listáján. A kiállítás alkalmával bemutatták az OSZK 2018-ban megújított, 2002-ben létrehozott corvina honlapját. A site jelentékenyen segíti a magyar nemzeti könyvtár vezetésével évtizedek óta folyó Corvina Programot. A tematikus szolgáltatás távlati célja a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukciója. A töredékeiben is számottevô humanista gyûjtemény ugyanis nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatás egyik állandó és fontos forrása, sôt Magyarország egyik kulturális nagykövete a világban – szögezik le a honlapon. (corvina.oszk.hu) Rámutatnak: a humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt visszatükrözô könyvtár nem elôzmények nélkül és nem elôkészítetlenül jött létre Mátyás palotájában, a 15. század második felében. Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlôdésében, és ez a hatás még inkább felerôsödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a magyar királyi trónt a 14. század elején. Hunyadi Mátyás könyvtára nem más, mint Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának következménye, a folyamat betetôzése. A királyné, nápolyi Beatrix és vele együtt az itáliai tudományos és mûvészeti kíséret érkezése 1476ban a csúcspontot jelentette ebben a folyamatban.

Fotók: oszk.hu

Kevésbé közismert, hogy pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a

CIT Y GUIDE Budán készült corvinákat mutatja be eddig soha nem látott részletességgel. Az, hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésû reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestôk, könyvkötôk, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhetô. A világhírû könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végsô pusztulása (1541) elôtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála után (1490) II. Ulászló és II. Lajos ugyanis megannyi könyvet elajándékozott.

Az osztrák fôvárosból kölcsönzik a különleges görög nyelvû kötetet, amelyrôl csak 2010-ben derült ki, hogy Mátyás egyik corvinája, de látható a budai mûhely legszebb stíluskörének csúcsdarabja, a Cassianus-corvina is, amelyet jelenleg Párizsban ôriznek. Lipcsébôl származik az a corvina, amely egyedüliként ôrizte meg Bíborbanszületett Konstantin (†959) bizánci császár mûvét az udvari szertartásrendrôl. A Vatikáni Apostoli Könyvtárból jött az úgynevezett „vatikáni misszálé”. A budai mûhely legjelentôsebb könyvfestôje, a milánói Francesco da Castello több csodálatos kéziratát is megtekintheti a nagyközönség, köztük egy torinói magángyûjtemény kincseit is.

A budai mûhely nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, magas rangú fôpapok is megbízói közé tartoztak. Számos darabot bemutatnak a nekik készült kódexekbôl. Kálmáncsehi Domonkos püspök Budapesten ôrzött breviáriuma mellett, amely a magyar múlt egyik legszebb kincse, három díszkódexét is kiállítják. Megtekinthetô a fôpap Párizsban ôrzött imakönyve, valamint a New York-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt magyarországi kiállításon.

DANNY MESÉL

Afrikai ihletésû történetek Budapesten Danny Bain amerikai zenész, gyermekíró és elôadómûvész elôször nyolc éve látogatott Budapestre, azóta szinte el sem hagyja a várost, amely számára a több okból is mesés hely. Hogyan lett egy világjáró amerikai zenész a magyar metropolisz egyik legismertebb magyar nyelvû mesemondója, mégpedig afrikai népmesékkel? Szöveg: Csikós Júlia • Fotók: © Danny mesél

Danny Bain az Amerikai Egyesült Államokban Washington mellett nôtt fel, majd a Nyugat-Virginiai Egyetem jazz szakán, dobosként végezte zenei tanulmányait. Egyetemi évei alatt és után hosszabb idôt töltött Ghánában és Brazíliában: mindkét országban azonnal beleszeretett a tradicionális ritmusokba és dallamokba. Danny szinte véletlenül érkezett Magyarországra, abból a prózai okból, hogy egy év után lejárt a brazíliai vízuma, és Budapestre talált legolcsóbban repülôjegyet. Tervei szerint néhány hónap után vis�szatért volna Dél-Amerikába, ám az élete hamar más irányt vett Magyarországon. Érkezése után két héttel megismerkedett azzal a lánnyal, aki ma a felesége, egy hónap múlva pedig már egy zenekar tagjaként muzsikált egy tévévetélkedôben. Danny 2010 óta él Budapesten, folyékonyan beszél magyarul, és már nem szándékozik máshova költözni. 2013 óta óriási siker övezi a fiatal zenész saját mese48

mondó programját, a Danny mesél címû elôadás-sorozatot. A mesék törzsközönsége alapvetôen 3-10 év közötti gyerekekbôl áll, akik az elôadott meséket angol vagy magyar nyelven hallgathatják meg. Ezek között az afrikai népmesék dominálnak, már csak a hangszer miatt is, amin Danny játszik: a hagyományos afrikai balafon. A lopótökökkel felszerelt, fából készült xilofont a mûvész gumiból készült ütôkkel szólaltatja meg. A hangszer az 1300-as évek óta színesíti egyes nyugat-afrikai törzsek zenei repertoárját; Danny saját példányát pedig ghánai mestere készítette. A gyerekekkel együtt éneklés és az interaktív mozgásos-táncos részek mellett a Danny mesél elôadások része a mesét követô közös hangszerpróbálás is. Dannynek elismeri, eredetileg eszébe sem jutott, hogy mesékkel foglalkozzon. „Mindig úgy tekintettem magamra, mint zenészre – mondja –, nem pedig úgy, mint gyermekhez szóló elôadóra. Az egyetemen a »ko-

CIT Y GUIDE moly« zenészek között mozogva fel sem vetôdhetett ilyen karrier lehetôsége... De nyilvánvaló, hogy ebben megtaláltam a helyem. Szerintem a gyerekek részére írt zene egyáltalán nem lehet alacsonyabb minôségû, mint a felnôttek által hallgatott. A szülôk a közönségem nagyjából kétharmadát teszik ki, nagyon fontosnak tartom, hogy ôk is élvezetes és érdekes élményt kapjanak.” Danny Bain elôször a veszprémi Kabóca Bábszínház 2013-as nyári családi fesztiválján tûnt ki „A fán lakó gyermekek” címû tanzániai népmesefeldolgozásával. Danny ezután önállóan, illetve a Kabóca Bábszínházzal továbbra is együttmûködve újabb mesés ötletek nyomába eredt. 2015-ben saját könyvet adott ki: a Betûtészta Kiadónál megjelent „Ez nem az Apu hangja!” címû CD-mellékletes mesekönyv Danny három elôadását tartalmazza. Máray Mariann hangulatos illusztrációit kicsik és nagyok egyaránt élvezettel nézegethetik, míg Danny hangján hallgatják a

dapesti folk/rock/blues zenekarokban dobol. Érdeklik a tradicionális magyar hangszerek, néhány éve a felesége meglepte egy gyimesi ütôgardonnal. Így újabb formabontó zenei kísérletként nagy sikerrel adott elô rajta brazil népdalokat.

meséket. A kötetet a Magyar Gyermekirodalmi Intézet a 2015ben megjelent kiadványok közül az 50 legjobb gyermek- és ifjúsági könyv közé válogatta. 2017-ben a „Kodzsugukila, a boszorkány” címû elôadásával Danny Bain a 9. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle különdíjasa, 2018-ban pedig a rangos Michel Indali-díj nyertese lett. Az afrikai mesék az ott töltött idô miatt is különleges helyet foglalnak el Danny szívében, de mûvei között egy magyar mesefeldolgozás is szerepel. „A szalakóta hercegnô” a Macskacicó címû népmesébôl keletkezett, bár Danny értelmezésében a ritka madárrá varázsolt hercegnô Afrikában él. „A meséimet ugyan fôleg afrikai zenékre és hagyományokra építem, a magyar kultúra is óriási hatással van rám. Mindig is izgalmasnak találtam például a gyerekmondókákat, most pedig, hogy apaként különösen sokat olvasok, hallok belôlük, sokszor egy-egy ilyen mondókából születik meg a fejemben egy új dal” – árulja el a mûvész. Danny Bain a gyermekprogramok mellett több „felnôtt” formációban is látható. A Mookie Brando and the Second Cousins, valamint a Redbreast Wilson & the Juke Joint Revival nevû bu-

rácsonyi hagyományokat. December 24-én este a Jézuska érkezik hozzájuk, míg 25-én reggel a Mikulás látogatja meg a két Bain gyermeket.

Zárszóként a zenész-mesélô elmondta: „Budapest gyönyörû úticél. Szerintem a város a Gellért-hegyrôl és a Margit hídról nézve a legvarázslatosabb. Nekem óriási szerencsém volt, hiszen itt ismerkedtem meg azokkal az emberekkel, akik ma a legjobb barátaim.” Danny a magyar konyhamûvészetnek is nagy csodálója. „Ha evésrôl van szó, a Márton-nap környéke az egyik kedvenc idôszakom. Odavagyok egy jó, káposztával, krumplival tálalt libacombért vagy libamájért; és egyéb tipikus ôszi fogásokat is nagyon szeretek. A borokat is szívesen iszom, de a kedvencem a must!” Feleségével szívesen vegyítik az amerikai és a magyar ka-

Danny 2019-es bemutatójára készül, amelyet ismét a veszprémi Kabóca Bábszínház tûz repertoárjára. Egyelôre annyit tudunk, hogy az Appalache-hegységben játszódó történet ezúttal az amerikai folkhagyományokra épül. A Danny mesél programokról a mûvész facebook-oldalán mindig aktuális mûsor-információk olvashatók. dannymesel.hu Facebook: DannyMesel Elôadások: A fán lakó gyermekek (afrikai népmesefeldolgozás) The Gingerbread Man (amerikai népmesefeldolgozás) Szaszuma és a szél (Danny Bain eredeti meséje) A szalakóta hercegnô (magyar népmesefeldolgozás) Kodzsugukila, a boszorkány (Sándor Anna eredeti meséje)

BÁRKERT BISTRO Fiatalos, friss és zöld

Fotó: barkert Bistro

Szöveg: Somogyi Szonja

CIT Y GUIDE

Hol vannak már azok az idôk, amikor a Budapestre látogató turisták vagy a magyar fôváros látványosságaiban gyönyörködni kívánó helyiek Budán megnézték amit meg kellett, aztán éhségük csillapítására Pesten kerestek „egy jó kis helyet”. Sorra nyílnak a megfelelô alternatívát kínáló helyek a budai oldalon is. Az egyik ilyen gyöngyszem a budai Vár alatt, a Várkert Bazár épületegyüttesében helyet kapott, egy éve mûködô Bárkert bistro.

Fotó: afstudio.hu

A nagy történelmi múltú épületegyüttes klasszikus eleganciát nyújt a helynek magas boltíveivel, méltóságteljes küllemével és belsô tereivel. Bent azonban, az óriási üvegablakok mögött a 19. századi kávéházak hangulatába modernség, frissesség vegyül. A rengeteg zöld növény hatására olyan, mintha egy igazi kis oázis közepébôl tekintenénk ki a dunai panorámára. „Itt, a Várkert BazárKacsamell céklával, ban a hely eleganciája vörösboros fügével visszanyúlik a történelmi múltba. Mindenképpen szerettünk volna minôségi, elegáns bisztrót csinálni, amely azonban mégsem riasztja vissza a vendégeket túlzott komolyságával. Szembe akartunk menni azzal a képpel, hogy ez túl drága, túl elôkelô hely: emberközelivé tettük a bisztrót. Egyik meghatározó eleme volt a belsô tér kialakítása, a dizájn, a sok növény. Mindez egy jól átgondolt koncepció eredménye” – mondta el a Budapest’s Finestnek Viczián Lili, a Bárkert értékesítési menedzsere. A teret egyértelmûen a hatalmas zöld növények uralják, de a természetközeliség közvetlenebb formában, a berendezési tárgyak anyagában, színében, kényelmében és puhaságában is megjelenik. Lili kiemelte: a barátságosságot célozzák meg az étlapon sze-

replô ételek, az itt dolgozó személyzet is. „Mindez azt sugallja, hogy ez olyan hely, ahova nemcsak nyakkendôben és magas sarkúban tudsz eljönni. Benézhetsz vasárnapi ebédre a családdal, vagy csak egy kávéra, sütire a barátaiddal, szervezhetsz ide rendezvényt, bulit is” – tette hozzá. A bisztró nem titkolt célja tehát az is volt, hogy átcsábítsák a budai oldalra a gasztronómia iránt érdeklôdôket. De nemcsak a turistákat, hanem a magyar közönséget is szerették volna megfogni. A visszajelzések szerint jó úton járnak, hiszen az elmúlt egy évben egyre több visszatérô vendéggel gyarapodtak, folyamatosan növekszik a magyar vendégkör. A konyhán Tivadar György irányításával magyaros ételek készülnek, modern köntösben. „Korszerû technikával, minôségi alapanyagokkal dolgozunk, minden egy picit más, korszerûbb, de mégis a nagyi fôztjének klasszikus ízei köszönnek vissza. Ezt a vonalat nagyon kedvelik a vendégeink: a külföldieknek tetszik a magyaros ízvilág, a magyarok pedig szeretik, hogy az ismert ételekhez egy kis pluszt kapnak” – fogalmazott Lili. A téli idôszakban a szezonnak megfelelô alapanyagok kerülnek elôtérbe. Több helyen megjelenik a csicsóka, a sütôtök, a füge. Az ételek karácsonyi hangulatot öltenek: a kacsamáj, a bárány és a meleg desszertek kiemelt szerepet kapnak. Kihagyhatatlan például a kacsamell lila káposztával, céklával és vörösboros fügével tálalva, vagy a túrógombóc tejfölhabbal, amely a magyar otthonok tradicionálisan vitt konyháit idézi. Nem maradhat le az étlapról a gulyás sem, amit hagyományos módon, köményes csipetkével készítenek. A mediterrán vonalat hozza be Francesco Pastore, az olasz sous chef, aki elsôsorban a helyben készített házi tésztákért és az olasz desszertekért felel. Mindezt pedig simogató pálmák alatt, az esti fényekben ragyogó Budapest és a Duna panorámájában gyönyörködve elfogyasztani igazi léleksimogató élmény. Olasz pappardelle borjúraguval

STAND

Sikerre ítélve, magyar ízekkel Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Fekete Antonio Designfood

A Belváros közepén, a buliutca közvetlen szomszédságában, letisztult homlokzat mögött, kevéske belátást engedô fehér függönyök takarásában a budapesti fine dining egyik legígéretesebb étterme várja a vendégeket: a Stand. Széll Tamás és Szulló Szabina, a Bocuse d’Ort Magyarországon a köztudatba behozó, a magyar gasztronómiát pedig a világ csúcsgasztronómiájának élvonalába emelô páros profizmussal, eltökéltséggel megalkotott „gyermeke” ez.

CIT Y GUIDE Vezetésükkel 2011-ben az Onyx volt az egyik elsô magyarországi étterem, amely Michelin-csillagot kapott, majd Tamás elsô magyar szakácsként jutott be a Bocuse d’Or szakácsverseny döntôjébe: 2013-ban Lyonban a 10. helyen végzett, majd 2016-ban az európai döntô megnyerése után a 2017-es lyoni világdöntôn már a 4. helyezést érte el. Mindezek után állt neki megvalósítani társával, Szabinával a közös álmaikat. Elôbb a tradicionálisabb, magyaros konyhát vivô, oldott hangulatú piaci bisztrót, a Stand25-öt hívták életre, majd 2018 nyarán megnyitott a Stand is. „Sokkal hamarabb kellett volna váltanunk. Késôn jöttünk rá, hogy korábban tulajdonosi szemlélettel és tulajdonosi odaadással építettük mások sikerét. Egy séf mindig saját étteremrôl fantáziál, és ha ez sikerül, beteljesül egy álom. Nekünk ezt jelenti a Stand” – mondta el Tamás.

Az étteremben válogatott, régóta ismert munkatársak dolgoznak. Tamás szerint „egy éttermi csapat olyan, mint egy focicsapat. Bár vásárolt játékosok, de a pályán a lelküket is kiteszik és csapatban gondolkoznak. A szerviz és a konyha is akkor tud jól mûködni, ha összeszokott, akár baráti viszonyban lévô emberek dolgoznak együtt. Egy tányér akkor áll össze, ha három, hat vagy tizenegy ember együtt tud dolgozni.” A séf kifejtette: „Az én elképzelésem szerint a személyzet köré kell építeni az éttermet és nem fordítva. Ez több éves, talán évtizedes folyamat, de megéri.” Ezt a csapatmunkát a vendégek elôl sem titkolják: a térben nincs falak mögé rejtve a konyha, a tányérok (egy-egy fogás) aprólékos összeállítása üveg mögött, de szem elôtt zajlik, a séf és csapata által képviselt higgadt profizmus senki vacsoráját nem zavarja, hanem része az élménynek. Fónagy Dóra építész-dizájner a konyhát úgy kezelte, „mint egy szentséget, mint egy templom oltárát.” Látható és megtapintható lett azáltal, hogy kinyitottuk, nem pedig elrejtettük. Még az utcáról nézve is felsejlik, mutatja magát” – fejtette ki a belsô térrel kapcsolatban. Könnyed és légies a környezet, így az étterem dizájnja ugyanazt üzeni, mint amit az étterem vezetôi az ételekkel: magabiztosságot, megbízhatóságot és nyugalmat. Ami az ételeket és fogásokat illeti: Széll Tamás nem ismer kompromisszumot minôség tekintetében. Hitvallása szerint elsôsorban a magyar alapanyagok adta lehetôségeket törekszenek bemutatni, illetve saját elképzeléseiket a magyar konyháról úgy, hogy az minden szempontból megfeleljen a kortárs gasztronómiának. Magyar a kacsamáj, a bárány és a marha is,

a pisztráng például Tahitótfaluból érkezik, az angolna a Balatonból, a kecsege Gyôrbôl. A séf emellett „nem hisz” az étlapváltás fogalmában, ô ételekben és azok cseréjében gondolkodik, ezért az étlap nagy része emblematikus fogásokat tartalmaz. „Nem hiszek abban, hogy futószalagon kell gyártani az ételeket. Csak akkor érdemes lecserélni, ha van egy jobb, ez így önépítô, állandó fejlôdési folyamat” – mondta. Az étlapról ennek megfelelôen nem hiányzik a füstölt kacsamáj bonbon meggyzselével bevonva, kacsamájpástétom a tetején pincés meggyel, savanyított bodzavirággal, a sütôtökspagetti és saláta homoktövissel és tökmaggal. A modern, Széll Tamás-féle köntösbe bújtatott magyar ízeket képviseli a gulyásleves is, amely faszénen grillezett magyar tarka marhanyakból készült, házi csipetkével, és a tetején különleges frissítôvel: zellerrel, salott hagymával, sóban eltett citromhéjjal és paprikával. A desszertek is a tradíció és modernség fúzióját képviselik: a szilva-, kefir- és fügefalevél-fagylalt, valamint a somlói is tartogat édes meglepetéseket. Az étterem ebédre három vagy négy fogással, vacsorára pedig chef menüvel vagy négyfogásos menüvel várja a vendégeket. A borokról Gervai János head sommelier és Varga Norbert sommelier gondoskodik, a kínálatot 80 százalékban magyar borok adják. Mi mást is javasolhatnánk a magyar fôvárosba látogató gasztroturistáknak és a hazai ínyenceknek egyaránt, mint hogy még idôben foglaljanak asztalt, kóstolják meg a Stand fogásait. A gasztrovilág berkeiben ugyanis már a következô Michelin-csillagról suttognak. 53

VEGÁNTÚRA BUDAPESTEN

Újragondolt magyar fogások Szöveg és fotók: Csikós Júlia

Budapest az elmúlt évek során méltán vált Európa egyik legnépszerûbb gasztronómiai célpontjává. Az idelátogatók a fôváros megannyi éttermében és kávézójában élvezhetik a hagyományos magyar konyhamûvészet különleges, ízletes fogásait. De mi a helyzet a vegetáriánus, sôt, vegánkonyhával? A Budapest’s Finest munkatársa bejárta a történelmi Belvárost, és az alternatív módon, vegán összetevôkbôl elkészített magyar fogások nyomába eredt. Egy 2010-es felmérés szerint a világ népességének több mint 20 százaléka étkezik vegetáriánus vagy vegán módon egészségügyi, gazdasági vagy állatvédelmi megfontolásokból. A magyar konyha azonban hagyományosan a nehezebb, fôleg húsalapú fogásokat részesíti elônyben, sok fûszerrel, pirospaprikával és gyakran tejföllel tálalva. A desszertek ízletes krémjeiben a friss tejszín, a pitékben, lepényekben pedig a tojás számít fontos összetevônek. Húsmentes opciókat még találni a klasszikus magyar ételek között, de egyszerre hús-, tejtermék- és tojásmentes – azaz vegán – fogásokat szinte lehetetlen. A Budapest101 vegántúrája mégis megoldja a látszólag megoldhatatlant. Vezetônk a Budapest101 Tours alapítója, Szöllôsi Judit volt. Szöllôsi Judit kizárólag privát túrákat kínál több nyelven, maximálisan a vendégek igényeihez igazítva. Reggel 10 órakor indultunk a belvárosból. Az Andrássy út impozáns palotái elôtt sétálva röviden egyeztettük az útvonalat és a tervezett kóstolókat. Elsô megállónk az otthonos Flow Specialty Coffee Bar & Bistro volt. Judit ajánlására zabtejes cappuccinót rendeltünk, krémes habja senkinek sem okozott csalódást. A kávé mellé mákkal és dióval töltött vegán péksüteményeket kóstoltunk. A kávézóhoz tartozó klasszikus, 19. század eleji díszes belsô udvar megcsodálása után a Hunyadi tér irányába indulunk. A Kozmosz Vegán Étterem igazi eldugott kincs: megfelelô iránymutatás nélkül talán észre sem vettük volna a lefelé vezetô szûk lépcsôt a tér egyik sarkában. A kis étterem teljes menüje vegán, így ezúttal az étlap kitartó böngészése is elmaradt, hiszen gyakorlatilag bármit rendel54

CIT Y GUIDE

hettünk. A csoport mégis úgy döntött, vezetônkre bízza a választást, aki a hagyományos magyar ételek tej-, tojás- és húsmentes, újragondolt kiadásaiból válogatott számunkra. Megkóstoltunk egy tál babgulyást, egy tofuból készült túrós csuszát, illetve egy szejtánpörköltet, amit házi mustfröc�csel öblítettünk le. A fûszereknek és a kiváló elkészítésnek hála, a vegán fogások ízvilága igazán nem sokban különbözött az eredeti ételekétôl. Ebéd közben Judit a klasszikus magyar hozzávalókról és fogásokról mesélt.

CultiVini borbár volt, ahol a túra méltó lezárásaként három magyar bort kóstoltunk: egy száraz fehéret, egy száraz vöröset, illetve egy édes des�szertbort. Jó társaságban, finom enni- és innivalókkal villámgyorsan elrepült az együtt töltött 4 óra. A Budapest101 a történelmi- és gasztrotúrák mellett egyéb érdekes ötletekre fûzi fel a kínálatát: külön sétát hirdettek például a budapesti tömegközlekedést felfedezni vágyók, vagy a régi temetôk iránt érdeklôdôk részére.

Túránk következô állomása a Hunyadi téri piac volt: az árusok elôtt végigsétálva Judit szót ejtett a szezonális magyar gyümölcs- és zöldségkínálatról, illetve egy-egy különlegesebb helyi hozzávalót – így a tökmagolajat vagy a homoktövist – hos�szabban is bemutatott. A savanyúságárusnál ös�szeválogattunk egy tálkányi vegyes kóstolót, és a máshol ismeretlennek számító savanyított szilvák és minigörögdinnyék rejtélyére is fény derült. A városközpontban, a Szent István-bazilikánál az ikonikus Gelato Rosa megújult bisztrójában a ízes vegán-fagylaltok mellett már teljes vegán menüsorból válogathat a betérô. Mi azonban maradtunk a gyönyörû, rózsa formában megkomponált tölcséres fagyinál, amit a csípôs idô ellenére a teraszon ülve élveztünk. A Fashion Street útba ejtésével átsétáltunk a fôváros egyik legrégebbi „zöld” reggelizôhelyére, a Fruccola étterembe. Utolsó megállónk pedig a

www.budapest101.com

ÉDES BÛNÖK

Karácsonyi kalóriabombák Szövegek: Csikós Júlia, Szilveszter Krisztina

A karácsonyi ünnepkör tagadhatatlanul a különleges sütemények idôszaka. A csillogó fényekben pompázó budapesti cukrászdákban a gazdag hagyományú cukrászmûvészet számos karácsonyi édességébôl válogathat a vendég.

Ez a hagyományos sárgabarackos-diós sütemény az otthon melegét és a családi körben töltött ünnepnapok hangulatát idézi. Ahány ház, annyi zserbó: az alábbi receptet egy erdélyi háziasszony konyhája kölcsönzi az olvasók számára. A sok év gyakorlat és tökéletesítés után ez a zserbó egyszerû, letisztult, és garantált sikerrel jár!

vaníliáscukor 7 g (1 csomag) tojás 1 egész darált dió 350 g sárgabarack lekvár 1 üveg étcsokoládé 1 tábla

Elkészítés: Az élesztôt langyosra melegített, cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet, a vajat, a sütôport, a vaníliáscukrot és a tojást egy tálban összekeverjük, majd összegyúrjuk az élesztôs tejjel. 15 perc pihentetés után a tésztát 4 egyenlô részre osztjuk. Kinyújtjuk az elsô

Centrál tortácska

A nagy múltú Centrál Kávéház saját desszertje egy igazi szezonális ínyencség. Ezt a csokoládés-kávés ünnepi finomságot a téli idôszakban kóstolhatja a vendég a kávéházban. Az alábbi recept alapján otthon is elkészíthetô, noha kezdôt eléggé próbára teszi. Hozzávalók (10 tortácskához – 6 cm magas és 6 cm átmérôjû, henger alakú formákba töltve)

Hozzávalók (1 tepsi süteményhez) élesztô 10 g tej 0,5 dl kristálycukor 0,5 teáskanál fehérliszt 500 g vaj 200 g sütôpor 3,5 g (0,5 csomag)

lapot, majd kizsírozott, kilisztezett tepsibe tesszük. Egyenletesen rákenjük a lekvár 1/3-at részét, és rászórjuk a dió 1/3-át is (a darált diót cukorral ízesítjük). Ezt megismételjük a másik két lappal is, majd a tetejére helyezzük a negyedik lapot. Villával megszurkáljuk, fél órát pihentetjük, majd 180 °C-on pirosbarnára sütjük. Miután kihûlt, bevonjuk a megolvasztott csokoládéval.

Keksz alap finomliszt mandula porcukor só sütôpor

Fotó: Csikós Júlia

Zserbó

Fotó: Csikós Júlia

Ahogy Bécsbôl gyorsposta segítségével repítik a világ minden tájára a híres Sacher-tortát, úgy sokan Budapestrôl rendelik a legendás bejglit, a mákos és diós töltelékû tésztahasábokat. Az ünnepi asztal dísze lehet még a csokoládés fatörzs, azután a stollen, a német tájakon divatos, szárított gyümölcsökkel gazdagított puha kalács, vagy távoli rokona, az itáliai panettone. Melléjük választottunk kissé kevésbé ismerteket, magyar és nemzetközi klasszikust. Ezeket utaztatni nem érdemes, de helyben, valamelyik budapesti cukrászdában, kávéházban megkóstolni kifejezetten ajánlott, és lehet a receptet elvinni – otthoni használatra.

67 50 50 1 1

g g g g g

vaj tojássárgája kakaópor kávé

83 13 30 7

g g g g

A hozzávalókból linzer jellegû tésztát készítünk. Kb. 4 mm vastagra nyújtjuk és 6 cm átmérôjû korongokat szúrunk belôle. 160 °C-on 6 perc alatt kisütjük. Gyümölcsbetét fekete ribizli

60 g

kristálycukor pektin

20 g 2g

A fekete ribizlit pár csepp vízzel felfôzzük, majd turmixoljuk és átszûrjük. Hozzáadjuk a kristálycukorral elkevert pektint, és egyet forralunk rajta. Hagyjuk kihûlni.

CIT Y GUIDE Krém (Elôzô nap kezdjük el készíteni!) tej 250 g kristálycukor 68 g vaníliarúd 1 vaj 188 g

tojássárgája fehér csokoládé étcsolokádé kávé

40 65 45 45

g g g g

A tej 2/3 részét a cukorral és a vanília rúddal erôsen összemelegítjük. A maradék tejet elkeverjük a tojássárgájával, majd folyamatos kevergetés mellett hozzáöntjük a krémhez. Forrás elôtt megállítjuk az emulziót, pár percig hôn tartjuk, majd a kimért vajra öntjük és turmixoljuk. Kihûtjük, és hûtôben pihentetjük. A rákövetkezô napon a krémet habbá verjük, majd kettéosztjuk. Az egyik részét elkeverjük a megolvasztott fehér csokoládéval, a másik részét a kávéval ízesített, olvadt étcsokoládéval. A két krémet külön

Angol karácsonyi puding

Bevonat víz tejszín kristálycukor

120 g 120 g 150 g

kakaópor zselatin víz (a zselatinhoz)

50 g 7g 36 g

A vizet és a tejszínt felforraljuk a kristálycukorral, hozzáadjuk a kakaóport és állandó kevergetés mellett, kb. 5 percig fôzzük tovább. Ezután levesszük a tûzrôl, és hozzáadjuk a beáztatott zselatint. A megdermedt tortácskákat a formából kivéve bevonjuk, majd az elôre kisütött kekszekre helyezzük. Tetszés szerint díszítjük trüffel golyóval, habcsókkal, cukorcsipkével.

Fotó: Edward shaw / Istockphoto

kisebb alma hámozva, magházától megtisztítva, 1 db apróra vágva vagy lereszelve, narancs és citrom héja reszelve (lehetôség szerint bio, 1-1 db de mindenképp alaposan megmosva) narancs és citrom kifacsart leve 1/2 -1/2 konyak 4 teáskanál és még valamennyi a megsült puding locsolásához rétesliszt 5-6 dkg ôrölt szerecsendió és szegfûszeg 1 teáskanál (mézessütemény-fûszert is használhatunk) ôrölt fahéj 1,5 teáskanál apróra vágott marhafaggyú vagy vaj 10 dkg barna cukor 10 dkg zsemlemorzsa 10 dkg hámozott, aprított mandula 2,5 dkg nagy tojás 2 db

Ez a finomság nem csupán tradicionális desszert, hanem irodalmi „hôs” is. Charles Dickens angol író nagyszerû mûvében, a Karácsonyi énekben szentel figyelmet az ünnepi asztal díszének. „Cratchitné egyedül távozott a szobából – sokkal idegesebb volt, semhogy tanúk jelenlétét is el tudta volna viselni –, hogy kiborítsa és behozza a pudingot. (…) Hahó! Hatalmas gôzfelhô. (…) Fél perc múlva belépett Cratchitné – kipirulva, de büszke mosolygással –, és hozta a pudingot, amely olyan volt, mint egy pettyes ágyúgolyó, éppen olyan kemény és szilárd, egy nyolcad icce égô pálinkában lobogva, és tetejébe szúrt karácsonyi magyalfa-ággal fölékesítve.” (Benedek Marcell fordítása.) A karácsonyi puding eredete a források szerint a középkori Angliáig nyúlik vissza. December 25-én szokás feltálalni, de a hagyomány szerint az advent kezdete elôtti vasárnap készítik. 13 összetevôbôl állítják össze, amelyek Jézust és a 12 apostolt jelképezik. A tésztát minden családtagnak, a gyerekeknek is meg kell keverni, és közben kívánni valamit. Régen a pudingot textilben fôzték, nem edényben. Felakasztva hetekig szárították, hogy az ízei összeérjenek. Minden család ôrzi a saját pudingreceptjét. A miénkben például 14 összetevô szerepel, mégis hiteles, hiszen a budapesti brit nagyköveti rezidencia séfjétôl származik. Hozzávalók: aszalt vegyes gyümölcs (A nagyobbakat vágjuk apróra - arany mazsola, szárított datolya, aszalt szilva, aszalt sárgabarack) vegyes kandírozott gyümölcshéj (apróra vágva)

habzsákokba töltjük, majd a formát félig megtöltjük az egyikkel. Az elôre elkészített feketeribizlizselét elosztjuk benne, majd a másik krémmel teletöltjük a formákat. Hûtôben dermesztjük.

45 dkg

Elkészítés: Az apróra vágott faggyút (vajat), a durvára vágott mandulát, a kandírozott gyümölcsöt, a felkockázott fôtt almát és az aszalt gyümölcsöket keverjük össze, majd szitáljuk hozzá a lisztet, adjuk hozzá zsemlemorzsát, a cukrot, a reszelt citrom- és narancshéjat, a fûszereket. Alaposan keverjük össze, ezután adjuk hozzá a citrom és a narancs levét és a konyakot. (A massza, ha szükséges, kevés tejjel lazítható.) A tojásokat keverjük ki a konyakkal és adjuk hozzá a masszához. Forraljunk vizet egy nagyobb edényben. Vékonyan kenjünk ki zsírral vagy vajjal/margarinnal egy nagyobb, formás tálat, üvegedényt, majd töltsük bele a masszát úgy, hogy a tészta az edény kb. 2/3-át töltse ki. (Ne érjen a forma pereméig!) A masszát fedjük le dupla sütôpapírral, a papírt madzaggal kössük át. Helyezzük a masszával töltött sütôformát forrásban lévô vízbe, és fedô alatt, közepes lángon gôzöljük kb. 4 órát. (Egyes receptek 7-8 órás gôzölési idôt ajánlanak.) A gôzölés végén emeljük ki a pudingot az edénybôl. Hagyjuk kihûlni. Ha kihûlt, tekerjük konyakkal meglocsolt tiszta konyharuhába, majd konyharuhástól csomagoljuk alufóliába az egészet. A becsomagolt pudingot tegyük hûtôbe vagy hûvös helyre, s hagyjuk állni. A pudingot hetekig, általában négy hétig tartják becsomagolva. Tálalás elôtt újra kigôzöljük, a gôzölési idô 1-2 óra. Egy kevés konyakot locsolunk rá, amit meggyújthatunk, ha így vékony kérget kapott, piros bogyós magyalágacskával díszíthetjük.

25 dkg

Természetesen nem kötelezô négy hetet várni a kóstolásig – a puding próbája az evés.

KARÁCSONYI FORGATAG huszadszor a Vörösmarty téren

Fotó: Halmai Gyöngyi

A karácsonyi vásárok az 1300-as évek óta ismertek, divatjuk német nyelvterületrôl hódította meg a világot. A müncheni Nikolausmarktról 1310-bôl ismernek írásos emléket. A vásárokat nevezték Dezember Marktnak, Adventi Piacnak, Christkindlmarktnak, Csengettyûs Piacnak – egyik-másik elnevezést ma is használják, gyakran hozzákötik a város vagy városrész nevét, ahol megrendezik ôket.

Fotó: Práczky István / Budapestinfo.hu

Egynapos piacokkal kezdôdött a hagyomány, amelyek lehetôséget kínáltak a polgárok számára a téli hússzükségletek felhalmozására a hideg évszak elején. A 14. században szokás volt, hogy a kézmûvesek, a játékkészítôk, a kosárfonók, cukrászok olyan standokat foglaltak el, amelyeket ünnepi díszbe öltöztettek és a megszokott élelmiszerek és használati tárgyak mellett ajándéknak való karácsonyi finomságokat, például sült gesztenyét, aranyozott diót, cukros mandulát árusítottak. A 20. századra komplex vigadalommá váltak a karácsonyi piacok. A vásári termékek, dísztárgyak, csokoládéfigurák mellé a forró ételek és az elmaradhatatlan lélekmelegítôk társultak: puncs, forralt bor és az ördög itala, a lángoló krampampuli. Betlehemet is szokás felállítani, néhol élô állatok veszik körül a jászolban fekvô kis Jézus babafiguráját. A vásárokat Szent Miklós, azaz a Mikulás is meglátogatja, a budapesti Vörösmarty téri Adventi és Karácsonyi Vásárt évek óta felkeresi ilyenkor a finn Joulopukki, aki 2018-ban december 6-án tûnik fel. Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár szokásrendje két évtized alatt alakult ki, az idén 20 éves eseménysorozatot Európa 10 legszebb karácsonyi vására között tartják számon. Szervezôje a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Magyar Kézmûves Szövetséggel együttmûködésben.

November 9. és december 29. között 32 pavilonban több mint 120 kézmûves kínálja szebbnél szebb termékeit a Vörösmarty téren. A mesterek elôzetesen komoly minôségi rostán esnek át és szigorú szabályoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy mûvészi kivitelû munkáikkal jelen lehessenek ezen a nagyszabású eseményen. A vásárszervezôk célja, hogy támogassák a magyar kézmûvesdinasztiákat. A családok a népi hagyományokból kiindulva olyan, ma is szívesen használt termékeket készítenek, amelyeket örömmel vásárol a közönség. A kerámiaedények, dísztárgyak, fából készült gyermekjátékok mellett rendkívül népszerûek

Fotó: Práczky István / Budapestinfo.hu

CIT Y GUIDE

a szezonális öltözékkiegészítôk, kalapok, szôrme-, illetve kötött sapkák, kézzel festett, dekoratív sálak, finom bôrkesztyûk. Gazdag a fémbôl, üvegbôl készült, zománcozott, különleges formavilágú ékszerek választéka, kedves ajándék lehet egy-egy szép kötésû naptár vagy jegyzetfüzet. A bôrtáskák, pénztárcák, irattartók között nagyságban, színben bárki találhat kedvére valót. A csaknem 20 mesterséget felsorakoztató vásár a hazai vendégeknek és a határokon túlról érkezô turistáknak kiválóan szemlélteti a magyar kézmûvesmesterség sokszínûségét, magas minôségét. Budapest egyik legforgalmasabb terén helyet kapott a hatalmas, több mint 3 méter átmérôjû, mintegy fél méter vastagságú adventi koszorú. A több mint 4 mázsa vesszôalapot gyönyörûen feldíszítik, és adventi vasárnap délutánonként angyali kórus hangjai mellett gyújtják meg az óriási gyertyákat. A Vörösmarty tér egyik jelképe a Gerbeaud Ház kávéháza. A szecessziós-késô eklektikus impozáns épület 1858-ban épült, idén 160 éves. Homlokzatán december 1. és 24. között minden nap sötétedéstôl fényfestés várja a vásárlátogatókat. Elôtte az úgynevezett Hütte Bisztróban nemes magyar borok kóstolása mellett irodalmi esteket is élvezhet az átfázott vendég. A színpadon népzenei, jazz-, crossover-, alternatív, blues-, soulkoncertre kerül sor. A gyerekeket hétvégenként bábszínházi és zenés-táncos elôadásokkal várják a színpadon. A kézmûvesjátszóházba a gyerekeket várják, akik a gyertyaöntés, a mézeskalácssütés, a gyöngyfûzés, a nemezelés és a kosárfonás technikáit sajátíthatják el. A hagyományokhoz híven, 2018-ban is több karitatív szervezetet hívtak meg a szervezôk, ezek folyamatosan megjelennek a vásár karitatív faházában. A gasztronómiai kínálat évrôl évre izgalmasabb, a 15 vendéglátó pavilon szinte maradéktalanul felvonultatja a 2019. január elsejéig tartó ünnepi idôszak jellegzetes ételeit.

ÜNNEPI HANGULATBAN Divat- és luxusajándék-szalonok Legyen szó klasszikus karácsonyi vacsoráról, csillogó szilveszteri összejövetelrôl vagy bohókás farsangi mulatságról, a hangulathoz ünnepi öltözet dukál. Budapest utcáit járva a zsúfoltabb, ismert helyektôl kezdve a rejtett kis utcákig igazi gyöngyszemek találhatók, hiszen az utóbbi években a város szinte ontja a tehetséges tervezôket. Hála a kreatív ipar frissességének, minden stílus kedvelôje találhat magának viselni valót a legkülönlegesebb alkalmakra. Szöveg: Tóth Anett Andrea

PUNCH STORE

A PUNCH Store nôies, üde és barátságos hangulatban várja azokat a vásárlókat, akik hisznek a kevesebb néha több filozófiájában, és ezt követik az öltözékválasztás terén is. A concept store-ként mûködô üzlet figyelemmel válogatott termékeit a modern városi fiatal nô életérzése inspirálta. Tudatos maga a névválasztás is. A „punch”-ban egyrészrôl a kollekciókban, az enteriôrben is jelen van a lágy nôiesség, másrészrôl helyet kap az átütô erô és a magabiztosság is. Tökéletes kínálat azoknak a nôknek, akik bátran viselnek az egyéniségüket kiemelô darabokat. A bolt különlegessége, hogy az öt tervezô – Daubner Anna, Visy Dóri, Oláh Anna, Makk Melinda és Vecsei Zsófi – felváltva, személyesen fogadja a vevôket, ezáltal sokkal bensôségesebb és közvetlenebb a légkör. Bôrtáskák, ruhák, ékszerek és kalapok is várják a vásárlókat. Az ünnepi hangulathoz Anna Amélie Sophie nevû övtáskáját választottuk, hiszen metálfénye miatt tökéletes kiegészítôje lehet bármely alkalmi összeállításnak. Trendi, mégis örök darab, amelyben helyet kaphatnak piperekellékek is. Punch store - a magyar design igazi egyéniségeknek: ruhák, kalapok, ékszerek kellemes enteriôrben. 1061 Budapest, Paulay Ede utca 15. Facebook @punchstorebudapest Instagram @ punch_store_budapest

KE-FASHION

Az Opera szomszédságában a KE-fashion alkalmi ruhaszalon többféle lehetôséget kínál a nôies ruhadarabok és különleges anyagok kedvelôinek. A KE-ruhadarabok minôségi textilekbôl, korszerû technológia felhasználásával készülnek. Tervezésük során kiemelt fontosságú, hogy az egyes darabok hosszú életûek, egyediek legyenek, és viselôjüknek a rendkívüliség életérzését kölcsönözzenek. A tervezô, Kovács Erika, az egyszerû eleganciát tartja szem elôtt. Az alkalmi öltözékek mellett kis szériás konfekciójának darabjait a nagyvárosi hölgyeknek készíti, akik hordható, kényelmes öltözéket keresnek életvitelük miatt. A szalon legegyedibb darabja a mogyoró és rose gold színek átmenetében pompázó tüll-szoknya. Az A vonalú szabás tökéletesen kihangsúlyozza a nôi derekat. Farmeringgel lazább öltözetként is hordható, fekete blúzzal párosítva pedig klasszikus ünnepi választás. KE-fashion – egyedi alkalmi ruhaszalon az Opera szomszédságában 1065 Budapest, Hajós utca 19. Facebook @ KEfashiondesigner Instagram @ ke_fashiondesign, @ ke_weddingline

CIT Y GUIDE

HOME OF FASHION

A Home of Fashionben találkozik minden, ami a magyar divattal kapcsolatos: showroom, rendezvényhelyszín és oktatóközpont is egy helyen. Divatrajongók számára elérhetô ár-érték arányú magyar termékeket kínál olyan hölgyek számára, akik bátran kitûnnek a tömegbôl. A három alapító, Daubner Anna, Oláh Anna és Makk Melinda, saját álmát megvalósítva, csokorba gyûjtött néhány magyar designert, akik minôségi termékeikkel exkluzív környezetben mutatkoznak be. Lábbelitôl kezdve az ékszereken át a szôrme-mellényig számos ruhadarab elérhetô kínálatukban. Kiállításokat, bemutatókat is rendszeresen szerveznek, ezért érdemes a szalon közösségi oldalán is tájékozódni az aktualitásokról. A Home of Fashion kínálatából kedvenc darabként egy aranyszínû magas sarkú cipôt választottunk. Klasszikus darab, valószínûleg sosem megy ki a divatból. Fémes csillogásával felhívja magára a figyelmet. HOF - Home of fashion multibrand store a Fashion street tövében 1052 Budapest, Bécsi utca 1-3. Facebook @ hofhomeoffashion Instagram @ hof_homeoffashion

CINQ FILLES BUDAPEST

Ha a nem mindennapi ruhadarabok mellé egyedi csomagolású, különleges városajándékokat párosítanánk luxuskivitelben, a Cinq Filles Budapest üzlete irányába folytassuk felfedezô túránkat. A magát kortárs, mégis klasszikus ajándékboltként aposztrofáló üzletben elegáns dobozokat és azokba rejthetô apró finomságokat, különlegességeket kínálnak. A felhôtlen hangulat kísérôjeként a Kreinbacher birtok Prestige Brut pezsgôjét szemeltük ki. A telt, jól strukturált részletek összhangja jelzi, kiemelkedô termékkel van dolgunk. Friss és érett egyszerre, így tökéletes választás azok számára, akik nemcsak jeles alkalmakra keresik a legjobbat. Cinq Filles Budapest - ha luxus ajándékdobozokra vágyunk 1061 Budapest, Paulay Ede u. 44 Facebook @ cinqfillesbudapest Instagram @ cinqfillesbudapest

Bármelyik szalonra is essen a választás, a kedves és profes�szionális kiszolgálás mellett olyan értékes darabokra bukkanhatunk, amelyek késôbb eszünkbe juttathatják a csodás pesti Belvárost, és életének vidám ünnepi mozzanatait. 61

Elôszilveszter a 100 Tagú Cigányzenekarral 2018. december 30., 18.15

Budapest Kongresszusi Központ

A világhírû együttes néptáncbemutatóval, gálamûsorral és borkóstolóval várja a felejthetetlen élményekre, budapesti kikapcsolódásra vágyókat. A nagyszabású koncerten egyszerre 100 virtuóz zenész játssza Liszt, Brahms, Strauss, Sarasate, Ferraris népszerû, fülbemászó dallamait, miközben a közönség a legjobb magyar borászok zamatos nedûit kóstolja. A publikum élvezheti a magyar konyha mesterszakácsainak négyfogásos ünnepi vacsoráját, illetve sós falatok és bor mellett hallgathatják a 100 Tagú hangzásban lebilincselô, páratlan elôadását.

Jazz Szilveszter ínyenceknek 2018. december 31., 21.00

Budapest Jazz Club

Fotó: BJC.hu

A legnépszerûbb elôadók koncertjei, hajnalig tartó jam session és a klub gasztrocsapata által megálmodott, nagy mûgonddal készült ételkülönlegességek hívják a Jazz Szilveszter vendégeit. Elôször a Bágyi Balázs New Quartet játszik, Pocsai Kriszta Ella Fitzgerald dalait énekli. A Trio Midnight és Harcsa Veronika a következô fellépô. Az éjféli pezsgôs koccintás után Oláh Kálmán Jr. Quartet jam sessionje szórakoztatja a közönséget. A brokkoli krémlevest kecskesajttal ízlelhetik meg, de szerepel a menüben vöröslencse is, pezsgôs malacsült, csülök rilette lilahagyma lekvárral, éjfél után töltött káposzta tejföllel, friss kenyérrel.

Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet

PROGRAM

SAROK

CIT Y GUIDE

La Veneziana – Tiszta barokk

szoprán, Baráth Emôke és az Il Pomo d’Oro régizene-együttes koncertje nem titkoltan ezen szeretne változtatni. Az 1600as évek legismertebb nôi zeneszerzôje a velencei költô, Giulio Strozzi lánya, Barbara Strozzi volt, akinek dalai, madrigáljai és kantátái tanára, Francesco Cavalli hatásáról tanúskodnak.

Fotó: @ Julien Mignot

2019. január 5., 19.30

Bár az egyik elsô névrôl ismert zeneszerzô is nô volt (Hildegard von Bingen), a mainstream zeneszerzést tulajdonképpen a mai napig férfiak uralják. Ha az utcán sétálva Zeneakadémia, megállítanánk embereket és megkérnénk Nagyterem ôket, hogy mondjanak nôi zeneszerzôket, a legtöbben egyetlen példát sem tudnának említeni. A fiatal, de már világhírû magyar

A Blake Budapesten, népszerû, könnyû dalok 2019. január 18., 19.00

Papp László Sportaréna

A Blake, a crossover kiválóság elôször lép fel Budapesten. Az idén 10. születésnapját ünneplô énekes trió a brit királyi herceg, Vilmos és Kate hercegnô kedvenc énekegyüttese. A hercegi párral „könnyû dolguk" volt, hiszen a csapat tagjai, Stephen Bowman, Humphrey Berney és Ollie Baines együtt járt iskolába Kate Middletonnal és Vilmossal, akikkel továbbra is jó kapcsolatot ápolnak. II. Erzsébet királynô pedig kétszer is meghívta ôket a Buckingham Palotába koncertezni. A csapat már elsô lemezével vezetô lett a Brit Klasszikus Album listán és bekerült a legjobb 20 pop kiadvány listájára is. A Blake-fanok közt olyan sztár is szerepel, mint például az Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai énekesnô, színésznô, Jennifer Hudson.

PROGRAM

Fotó: mta.hu

SAROK

Tudomány Mátyás király udvarában A tárlat látogatható 2019. február 28-ig

MTA Könyvtár és Információs Központ

A Hunyadi Mátyás születésének 575., trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából „Csillagok, csillagképek – tudomány Mátyás király udvarában” címmel kiállítás nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (1051 Budapest, Arany János utca 1.). Csillagászati mûvek a 15. század második felébôl, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe, a Carbo-Corvina is megtekinthetô. Ludovicus Carbo Mátyás királynak ajánlott és róla szóló mûve egyike a híres könyvtár máig fennmaradt 216 kötetének. A kódexet gróf Teleki József, az MTA elsô elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója vásárolta meg, és ajándékozta a könyvtárnak.

Haydn közelében A Budapesti Vonósok sorozata

Fotó: budapestivonosok.hu

2019. február 16., 18.00 Budapest Music Center Joseph Haydn: g-moll (No. 39, Hob. I:39) és G-dúr (No. 47, Hob. I:47) szimfóniája hangzik el a BMC koncerttermében. A muzsikus kortársak egészen biztosan irigykedtek Haydnra, amiért egy olyan nagyigényû,

mûvelt és választékos zenei ízlésû herceg közelében dolgozhatott, mint Esterházy „Fényes” Miklós, aki virágzó zenei életet teremtett kismartoni és fertôdi kastélyában. Haydn számára minden feltétel adott volt ahhoz, hogy kora legünnepeltebb zeneszerzôinek sorába emelkedjen. A koncert mûsorán a kísérletezô Haydn két egészen különleges szimfóniája szólal meg. A mûvekrôl ismertetôt tart és vezényel: Vashegyi György.

HE ADER

Kallo

the fre e offic WINTE ial tourist m R | 20 a 18 / 2 p 019 Photo

FREE A & PUB IRPORT SH UT LIC TR ANSPO TLE FREE RT si on the ghtseeing cr uises Danub e FREE e Budap ntry to 30+ to est att raction p Discou s & to nts up urs to 50%

BUDAP CITY MEST AP SEE M ORE. SAVE M ORE. budap

BUDAPEST INGYENES CITY MAP CITY MAP A BUDAPEST CARD ELFOGADÓHELYEK JELÖLÉSÉVEL

est-ca

rd.com

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána ap_201 8_04 Albert Mária winteFôszerkesztô r_cove r_PRIN indd 1 Kiadói T.menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Gordon Eszter 2018. 11. 27 . 10:37 Macó Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

CityM

a hivatalos turistatérkép

KERESSE A BUDAPESTINFO PONTOKNÁL ÉS A BUDAPEST CARD VISZONTELADÓKNÁL!

Kiadó BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest