Budapest's Finest 2019 Tavasz by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

VÁSÁRCSARNOK ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT

FÜGGŐLEGES ERDŐ ÚJPESTEN

MICHELANGELO ÉS KORTÁRSAI

TAVASZ | 2019

JÁTÉK A TEXTÚRÁKKAL FIATALOS LAZASÁG ÉS SPONTANEITÁS

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

INGYENES KIADVÁNY

BUDAPEST KAPUJÁBAN: PILIS-TÉRSÉG

Fotó: © Vajk Brigitta

Fotó: © Majtenyi Mihaly

KÖSZÖNTÔ

KEDVES VENDÉGÜNK! A 2019-es év a sport ünnepe lesz Budapesten. Azzal, hogy elnyertük az Európa Sportfôvárosa címet, lehetôséget is kaptunk arra, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon nálunk a sport és ennek köszönhetôen a városban élôket nap, mint nap arra ösztönözhessük, hogy életük szerves részévé váljon a mozgás, aminek révén egészségesebbek, boldogabbak, kitartóbbak, illetve aktívabbak lehetnek a jövôben. Az Európa Sportfôvárosa cím elnyerése annak a közös munkának is az elismerése, amit Budapesten az elmúlt kilenc évben megvalósítottunk, miután a sportot hivatalosan is stratégiai ágazattá emeltük. Ennek a területnek a fejlesztése, a sportolás ösztönzése, az ehhez szükséges infrastruktúra szélesítése és a szakmai programok bôvítése kiemelt fókuszt kapott a városvezetés részérôl. Ennek a munkának az eredménye az is, hogy Budapest méltó otthona a világ nagy sporteseményeinek. Minden évben egyre több nagy nemzetközi sportesemények házigazdája a város, aminek óriási a presztízsértéke és nem mellesleg a sportturizmus jelentôs bôvülésének terepe is. 2019 pedig ennek megfelelôen nem csak a sport, hanem a sportturizmus éve is a város életében. Minden eddiginél több, színesebb és izgalmasabb programot kínálva mind a belföldi, mind a külföldi vendégek számára.

KEDVES OLVASÓ! Budapest teli van energiával. Intenzív az élet a magyar fôvárosban. Legyen tavasz vagy ôsz, tél vagy nyár – megannyi attrakció színesíti a turisták és a budapestiek napjait. A tavasz különösen izgalmas kulturális téren, hiszen az európai hírû, nagy hagyományú, sôt a kontinensen túl is egyre ismertebb Budapesti Tavaszi Fesztivállal startol az újjászületés évszaka. A 39. BTF mellett új helyszíneken várjuk vendégeinket a Budapesti Tavaszi Vásárral és Hagyományôrzô Kulturális Fesztivállal. Már hirdetjük a Budapesti Nyári Fesztivál programját, amelynek fô helyszíne a festôi Margitsziget. Új vagy látványosan felújított kulturális intézmények, új éttermek nyílnak, amelyekben a magyar sztárséfek ínyencségekkel fogadják a vendégeket. Az építészek a zöldszempontokat figyelembe véve álmodják a fôváros 21. századi arcát. A dinamikus folyamat 2019-ben elnyerte jutalmát, a brüsszeli székhelyû turisztikai szervezet, a European Best Destination szavazásán Budapest elnyerte a legjobb európai úti cél elismerést. A címet megtartani nagy felelôsség. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ azért dolgozik, hogy Budapest méltán lehessen büszke a rangos díjra.

Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

A város már felkészült, most rajtunk a sor! Dr Szalay-Bobrovniczky Alexandra a Budapest Fôvárosi Önkormányzat fôpolgármester-helyettese

2019 | Tavasz

TARTALOM

Az ezerarcú Újpest

Romantikus és racionális 6 Függőleges erdő Újpesten 14 Szívritmus 18

Budapest kapujában: A Pilis-térség 20 Ahol a Föld spirituális szíve dobog

Kulturális negyed 28

A Nemzeti Táncszínház új otthona 30 Élő hagyomány 33 A nagyság és szépség illúziója 36 Ellenpontok 39 Bach szerint a világ 40 A magyar Bauhaus nyomában 41 Ránki Dezső 44 Hamlet újratöltve 45 A cél: Sadhana 46

Budapest kapujában: A Pilisi-térség

City Guide

30 A Nemzeti

Kifinomult, merész és hiteles 50 Megújult a Dagály 53 Textúra 56 Café Parisi 58 Dorko 60 Programsarok 62

Táncszínház új otthona

Megújult a Dagály

Címlapkép: A Textúra étterem belső tere (Fotó: © Vas Gergely)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

BUDAPESTI TAVASZI VÁSÁR ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ KULTURÁLIS FESZTIVÁL 2019. ÁPRILIS 5–28.

HELYSZÍNEK: DUNA KORZÓ, DEÁK TÉR, FŐVÁM TÉR ÉS VÁROSHÁZA PARK 3

Fotó: © Gordon Eszter

Az ezerarcú ÚJPEST Elsô telepesei szôlôtermesztésre vették bérbe, majd hamar az ország egyik legfontosabb ipari központja lett, de az óriás üzemek közt otthonra leltek itt olimpiai bajnokok és világhírû tudósok, a csavargóként remekmûveket alkotó költô és az angolszász irodalom egyik legkitûnôbb fordítója. Újpestnek ma is ezer arca van: a szecessziós mûemlékcsodák és az ipari mûemlékek éppúgy hozzá tartoznak, mint KözépEurópa egyik legnagyobb falmászóközpontja és a Népsziget evezôs-halsütödés rezervátuma.

Az újpesti városháza

ROMANTIKUS ÉS RACIONÁLIS

Tudósok, iparosok, mûvészek, sportolók negyede Szöveg: Somogyi Marcell

Fotó: © Fortepan

A 21. századi Budapest egyik emblematikus építménye, a Megyeri híd Békásmegyer közelében éri el a Duna jobb partját. Ám a monumentális építmény elnevezése a pesti hídfô fekvése miatt is indokolt: a megyeri rév másik oldalán már a középkorban létezett település, Káposztásmegyer. Az egykori falu neve alapján a történészek azt feltételezik, hogy a honfoglaláskor a területet a fejedelem katonai kíséretéhez tartozó családok szállták meg.

KEZDETBEN VOLT A SZÔLÔ… Az 1400-as években – több más család mellett – a Széchenyiek is birtokolták, de az évszázad végétôl lakóinak száma fogyatkozni kezdett, a török megszállás alatt pedig végképp elnéptelenedett, elpusztult. A fokozatosan visszaszivárgó lakosság nagy részét a közeli falu, Palota szívta fel, amelynek földesurai a 150 éves hódoltság alatt is többször váltották egymást. A Palotát és a Káposztásmegyer területén fekvô lakatlan pusztát is magába foglaló fóti uradalom végül a Károlyi családhoz 6

került. A fônemesi família birtokához tartozott István-hegy is, amelyet a 19. század elsô felében adott bérbe szôlôtermesztésre gróf Károlyi István. Itt született meg 1831-ben egy újabb „megyer”: az elsô telepesek által Újmegyer néven alapított hegyközség. A helység elsô házának építôjeként ismert Mildenberger Márton hegybírónak nemcsak szôlôje, de még sörfôzdéje is volt itt, ugyanakkor a késôbbi Újpest területén nagyon korán megjelent az ipar is. A település késôbbi elsô törvénybírája, Lôwy Izsák már eleve azért költözött ide (a ma Szlová-

Fotó: © Gordon Eszter

ÚJPE ST

kiához tartozó Nagysurányból), hogy testvéreivel közösen bôrgyárat építsen Újmegyeren. A Wolfner-féle bôrfeldolgozó üzem története szintén az alapítás idejéig nyúlik vissza. Az 1840-ben alapított gyapjúmosó mûhely és tímárság a század második felében az ország legnagyobb bôrgyárának számított, termékei az 1800-as évek végén már külföldön is keresettek voltak. A cég az I. világháború hadi konjunktúrájából is profitált, és az 1930-as években érte el sikereinek csúcsát: volt olyan év, hogy hetente több mint 13 ezer borjú- és marhabôrt dolgoztak fel itt. Az 1948-ban államosított, majd évtizedekig Táncsics Bôrgyár néven ismert ipari óriás területének nagy részén ma már lakópark áll, de egyes megmaradt részei – köztük a József Attila utca 4–6. alatt álló, az ezredfordulón mintaszerûen felújított, de MEO Kortárs Mûvészeti Gyûjtemény néven sajnos csak néhány éven át nyitva tartó csarnok – ma is meghatározó elemei Újpest arculatának. A bôrfeldolgozás mellett – a Neuschloss család fakereskedelemmel, majd asztalosiparral is foglalkozó cégének köszönhetôen – nagyon korán megjelent a faipar, Pest közelsége pedig valósággal vonzotta az olyan üzemeket, amelyek a robbanásszerûen fejlôdô nagy-

városban nem kaptak mûködési engedélyt, ezért az 1840-ben önállósuló községben a kezdetektôl nagy számban éltek kézmûvesek, munkások.

POLGÁRVILÁG ÉS SZAKRÁLIS ÉPÜLETEK Pestrôl 1866-ban megindult a lóvasút, így az addigra már kedvelt kirándulóhelynek számító Újpestre tömegesen költöztek ki a pesti üzemek dolgozói, az 1870-es évekre már 10 ezer fôre duzzasztva a település lélekszámát. 1881-tôl Újpestnek önálló vasútállomása is lett a váci vonalon, az évszázad végére pedig a Szent István téren felépült az impozáns, eklektikus-szecessziós stílusú községháza. Ez 1907 óta városházként ismert, hiszen az addigra 53 ezer fôsre duzzadt nagyközség abban az évben rendezett tanácsú várossá alakult. A dualizmus fejlôdô, polgárosodó idôszakában épültek fel a város fontos szakrális épületei, így az Egek Királynéja-plébániatemplom (1875–1881) és a belsôvárosi református templom (1878) – mindkettô a Szent István téren található –, illetve a Berzeviczy Gergely utcai, romantikus-keleties stílusú neológ zsinagóga (1885–86). A századfordu7

Fotó: © Gordon Eszter

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban jött létre, a TUNGSRAM márkanév Aschner Lipót igazgató nevéhez fűződik

VERSENYBEN POZSONNYAL,

Fotó: © Gordon Eszter

1989-ben az amerikai General Electric (GE) felvásárolja a Tungsramot, 2018-ban azonban kiveszi portfóliójából. De Magyarországon marad, mint a technológiai/ digitális fejlesztések zászlóshajója

lótól 1922-es haláláig itt szolgáló tudós rabbiról, Venetianer Lajosról nevezték el a szomszéd utcát; ennek végén, a 26-os szám alatt állt egykor az újpesti Magyar Király Állami Fôgimnázium, ahol 1911–12-ben, fiatal tanárként a majdani költôfejedelem – a teljes Isteni színjáték lefordításával Nyugaton is hírnevet szerzô – Babits Mihály oktatott. (Itteni élményeit Kártyavár címû regényében örökítette meg.)

TEMESVÁRRAL A fiatal település az 1910-es években – Budapest, Pozsony és Temesvár után – már Magyarország negyedik legnagyobb ipari központja volt; a század elején már több tucat gyár, üzem mûködött Újpesten, a Mauthner- és a Winternitz-bôrgyártól az 1905-ben alapított, és két évvel késôbb már villamos energiát termelô Phôbus Társaságig, a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti gyártól az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-ig. Az ipari objektumok kitûnô tudósokat neveltek: az Izzóban állították elô 1906-ban az elsô wolframszálas izzólámpát, Bródy Imre késôbb itt dolgozta ki a kriptonlámpa gyártási technológiáját. Bay Zoltán pedig a gyár laboratóriumában érte el az elsô eredményeket világhírû Hold-visszhang-kísérletével. A gyár felvirágoztatója, a Tungsram márkanév keresztapja, a közép-európai Tungsram-gyárak életre hívója Aschner Lipót vezérigazgató volt. A Dunán, az Újpesti-öbölben több hajóépítô üzem mûködött az 1800-as években. 1890-ben az újpesti hajógyárak egy vállalatba tömörültek. Az új gyár Danubius Hajógyár néven a Duna-medence legnagyobb és legkorszerûbb hajógyára lett. Az Újpesti-öböl bal partján, az öböl déli vége és a vasúti összekötô híd közötti 13,3 hektár területén átlagosan 2 ezer munkást foglalkoztatott.

MEGMENTETT ROMANTIKA A fejlett ipar, a rengeteg gyár ellenére a településnek mindig megvolt a maga romantikája. A kisvárosias utcák, földszintes házak lakója volt Ber-

Átalakították az egész városközpontot: az elsô ütemben az Árpád úttól délre fekvô, az Istvántelki út–Elem–Tél–Berda József–Aradi–Munkásotthon utcák által határolt területet, a második ütemben pedig az Árpád út–István út–Bercsényi–Görgey Artúr–Kiss János utcák által határolt részt „szanálták”. Az átépítés szorosan összefüggött az M3as (kék) metróvonal északi meghosszabbításával, amelynek Árpád híd–Újpest-Központ szakaszát 1990-ben adták át a forgalomnak, rekonstrukciója pedig épp most fejezôdik be.

Újpest első reprezentatív középülete volt a ma is működő romantikuskeleties stílusú zsinagóga a Berzeviczy utcában

Az Egek Királynéjaplébániatemplom

Fotó: © Gordon Eszter

da József, az „újpesti Villon”, aki az ôt körülvevô kültelki környezetet éppúgy a középkori vágánsköltészethez méltó hangon örökítette meg mûveiben, mint a természet csodáit vagy a test örömeit. Fiatalon került Újpestre, ahol évtizedekig lakott elképesztô szegénységben, ágyrajáróként, majd – élete utolsó néhány évében – némileg jobb körülmények között, fôbérlôként. Ugyancsak a „földszintes” Újpesten élt 76 éven keresztül az egyik legtermékenyebb magyar mûfordító, Bartos Tibor. Olyan klasszikusokat ültetett át magyarra, mint a Száll a kakukk fészkére Ken Kesey-tôl, az Álom luxuskivitelben Truman Capote-tól, a Kandírozott mandarinzselészínû áramvonal Tom Wolfe-tól vagy A gondnok Harold Pintertôl, de újrafordította a Tom Sawyert, a Huckleberry Finnt és Kerouac Útonját is. Igazi etnográfiai, irodalmi ritkaság Sosemvolt Cigányország címû kötete. A mû gerincét azok a mesék adják, amelyeket egy azóta eltûnt népréteg, az újpesti szegkovács cigányság körében gyûjtött. A Berda József költészetében vagy Bartos Tibor mesegyûjteményében megôrzött „régi világ” átalakulásában, fokozatos eltûnésében komoly szerepet játszott az a törvény, amely 1950. január 1-jétôl Budapesthez csatolt 16 nagyközséget és hét várost, köztük Újpestet is. A ma a fôváros IV. kerületeként ismert település az elmúlt évtizedekben szabályosan összenôtt Budapesttel; az 1970–80-as években itt épült fel Magyarország legnagyobb – 17 ezer lakást magában foglaló – lakótelepe. A városrész képe teljesen megváltozott: csaknem ötezer, jellemzôen földszintes lakást bontottak le.

Fotó: © Gordon Eszter

L ISZ TSTFERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR ÚJPE

Fotó: © Gordon Eszter

gényébôl forgatott Sorstalanságban „szerepeltette” a békebeli vendéglátóhelyet, mint bankfiókot. Néhány sarokkal nyugatabbra, az Attila utcában viszont azt a részt találjuk meg, ahol Tarr Béla forgatta a Sátántangó híres jelenetét, amelyben két férfi vonul hosszan az ítéletidôben, miközben körülöttük ôrült erôvel fújja a szemetet a szél.

Új gazdára vár a a híres Külvárosi Kávéház

ÉDES, SÓS, KESERÛ A panelerdô persze az évtizedek alatt megszelídült, „humanizálódott”, élettel teli városrész lett, ahol olyan neves helyeket is találunk, mint a Horváth cukrászda, Munkatársa, Vaslóczki Orsolya kreációival 2015-ben az ország cukormentes tortája, 2017-ben pedig a Magyarország tortája címért szállt sikerrel versenybe. Aki azonban a régi Újpestet keresi, nyomára bukkanhat az elmúlt években mintaszerûen megújult városháza tágabb környezetében. (Igaz, a Szent István téren igényes újításokra is van példa: tavaly készült el az Újpesti Up Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont, amelyet a Média Építészeti Díjára is jelöltek.) Néhány sarokkal „kijjebb” (észak felé), az István út és a Deák Ferenc utca sarkán áll például a Külvárosi Kávéház – sajnos zárva, de az épület, szépen felújítva, megvan. Egy idôben Ragályi Elemér, a nagy nemzetközi produkciókban is sokat dolgozó, Emmy-díjjal is jutalmazott operatôr volt a tulajdonosa. Egy másik világhírû magyar filmes, Koltai Lajos – az Oscar-díjas Mephisto operatôre – pedig a Nobel-díjas Kertész Imre re-

Fotó: © Gordon Eszter

Népszerű cukrászda a lakótelep tövében

Jobbra: Egész Közép-Európában páratlan a BigWall, a falmászás hívei 25 méter magasra is felmerészkedhetnek

SPORT, SZABADIDÔ, GASZTRONÓMIA Az Attila utca felôl jól látható az egykori újpesti cipôgyár hôközpontjának kéménye, amelyben hat esztendô óta már egy minden igényt kielégítô falmászó központ és alpinista oktatóbázis mûködik. Az ország legmagasabb mászófalával büszkélkedô BigWallnak már külföldön is híre van; Közép-Európában egyedül Bécsben található hasonló létesítmény. Az újpesti intézmény két termében 750 négyzetméternyi falfelület áll a mozogni vágyók rendelkezésére; a nagy teremben több mint 50 különbözô úton gyakorolhatunk. A kémény négy útvonalon mászható meg, a gyerekeket és a kezdôket külön – 6 méternél nem magasabb – fal várja, a profik 25 méteres magasságig is felmehetnek. (Bejutni a Károlyi István utca 10. felôl, a régi gyárkapun lehet, hétköznap reggel 8-tól este 11-ig, hétvégén 9-tôl este 10-ig várják a látogatókat.) Újpestre egyébként is jellemzô az élénk sportélet; a legrégebbi, ma is létezô budapesti sportklubot, az Újpesti Torna Egyletet (UTE) 1885-ben alapították. Az Egyesült Izzó legendás vezérigazgatójaként már emlegetett Aschner Lipót nemcsak cégvezetôként alkotott maradandót, de az UTE titkáraként, majd elnökeként és – ami a legfontosabb – egyik legfôbb mecénásaként a település sportéletének is fontos szereplôje volt. A klub 134 éves története alatt olyan kiválóságok játszottak itt, mint Halassy Olivér, aki annak ellenére, hogy fiatalon elvesztette a bal lábát, vízilabdában kétszeres olimpiai aranyérmes, úszóként pedig Európa-bajnok lett, a vízilabdában játékosként háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezsô

ÚJPE ST

The latest news, toplists, interactive map, special offers and tour recommendations are waiting for you!

DOWNLOAD NOW!

Download the coolest Budapest city guide app and discover all the fascinating things and sights of the city. Let the adventure begin!

in one place

BUDAPEST MAP PLACES TOURS TOPLISTS NEWS #INTERACTIVE MAP #RECOMMENDATIONS #COUPONS #USEFUL www.guideme.hu @guideme.budapest @guideme.budapest

Fotó: © Gordon Eszter

@GuideMeBudapest

Fotó: © Gordon Eszter

Az 1861 méter hosszú Megyeri híd díszvilágítására külön tervezőt kértek fel

Fotó: © Fürjes Viktória

A Népsziget a családok, a természetbarát sportolók – biciklisek, evezősök – paradicsoma. Az esti sörözésre több hangulatos kerthelyiségben nyílik lehetőség

a montreali olimpián szövetségi kapitányként is „begyûjtött” egy aranyérmet. Az ötszörös olimpiai bajnok, a nyári olimpiák legidôsebb aranyérmesének számító tornász, Keleti Ágnes vagy a négyszeres olimpiai bajnok úszó, Darnyi Tamás. A 21. század olimpiáit tekintve pedig egyértelmûen Kozák Danuta kajakozó a legeredményesebb újpesti sportoló: 2012-ben, Londonban két aranyat szerzett (bár ekkor még más klubhoz tartozott), 2016-ban, Rióban pedig – három év UTE-s felkészülés után – egyesben, kettesben és négyesben is olimpiai bajnok lett. Az UTE Kajak-kenu Szakosztályának sportolói ugyan nem itt, hanem Óbudán edzenek („cserébe” a IV. kerületben található a XIII. kerületi

csapat, a Vasas Jégcentruma, amely két, nemzetközi szabványméretnek megfelelô pályán egész évben fogadja a korcsolyázni vágyókat), az újpesti Duna-parton szerencsére így is komoly vízi élet van. A Megyeri csárda vonalában, az Üdülô soron a Újpesti Hajós Klubban (https://hajosklub. wordpress.com/) és az Újpesti Kajak-kenu és Sárkányhajó Clubban (www.uksc.hu) is jelentkezhetnek az evezni vágyók. A részben a IV., részben a XIII. kerülethez tartozó Népszigeten (amely Szúnyog-szigetként vagy Újpesti-szigetként is ismert) is több vízitelep – például a KSI (www.kajakozz. hu) vagy az MTK (mtk.hu/elerhetosegeink/kajak-kenu) Kajak-Kenu Szakosztálya – várja az érdeklôdôket. A Népsziget egyébként is figyelem-

Fotó: © Aquaworld

ÚJPE ST

nevét; a medencék és a wellnessrészleg fedettek, de a szabadtéri sportpályák jó idôben is remek kikapcsolódási lehetôséget biztosítanak. Az innen egy ugrásra lévô – az M0-s autópályán is kön�nyen elérhetô – Aquaworld 17 medencéje közül 15 szintén egész évben használható. A 2008ban átadott fürdôbirodalomban a jégbarlangtól a nyakzuhannyal, fekvô- és ülômasszázzsal és sodrófolyóval kényeztetô élménymedencéig, a 17 méter magas, hat óriáscsúszdát magában foglaló csúszdatoronytól a földbe süllyesztett rönkszaunáig számtalan „attrakció” várja a látogatókat. A szállodával és a vízi világgal egy komplexumot alkotó Aquaworld Resort Budapest Hotel és Élményfürdôt tavaly a World Spa Awards turisztikai versenyen Magyarország legjobb spaszállodájának választották.

Fotó: © Gordon Eszter

re méltó hely: az egykori szigetre – melyet a 19. században egy vékony földnyelvvel Újpesthez kapcsoltak – az 1920-as években még olimpiát is álmodtak (az 1928-as játékok rendezési jogát végül Amszterdam nyerte el), majd a félsziget által védett téli kikötôben épült fel a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár. Az Újpest felôl aszfaltúton – gyalog, biciklivel, autóval –, a XIII. kerületi Vizafogó felôl pedig gyaloghídon megközelíthetô földnyelv belsejében remek retróhelyeket találunk. A Partizán Hajó elsôsorban grillezett, bográcsos ételekben erôs, fô varázsát a klasszikus csónakházi környezet adja; a Hawaii kempinggel szemben üzemelô Sziget büfé visszahozza azt, ami a Duna túloldalán lévô Római-partról szinte teljesen kiveszett: a klasszikus halsütödék 1970–80-as évekbeli világát. Az Újpesti vasúti híd lábánál „régi motoros” a Vasmacska sörözô, 2017-tôl pedig – a tavasztól ôszig tartó szezonban – innen néhány méterre áll a Kabin, mely a dizájnolt nyugágyakkal és a víz felett úszó chill zenével inkább a fiatal közönséget célozza meg. A hídfô déli oldalán meglepôen nagy területû állatparkot fedezhetünk fel – gyerekekkel is jó program lehet megnézni a legelészô vagy éppen egymással viaskodó kecskéket –, a lovagolni vágyók pedig a hídfôtôl északra találják a Népszigeti Lovardát (www.pacipont. hu). A kutyásokat ugyanezen a részen várja a Népszigeti Kutyaiskola (https://kutyasuli.hu/nepsziget). Az állatbarátoknak érdemes lehet ellátogatni a káposztásmegyeri Rex Kutyaotthon Alapítvány területén mûködô Állatszigetre is (www.rex.hu). Itt a kutyás oktatás vagy a nyári táborok mellett családi események – például születésnapok – megrendezésére ugyancsak van lehetôség. A macskásokat (!) is szeretettel várják. Cica, kutya örökbefogadásra szintén nyílik lehetôség. Hûvösebb idôben is jó program lehet ellátogatni a Tóth Aladár utcai uszodába, amely a már emlegetett olimpikonról, Halassy Olivérrôl kapta a

Fotó: ripost foto

A rendszerváltás elôtti évtizedekben a városrészt elkerülték az építészetileg maradandó értéket képviselô beruházások: a ma szimbolikusnak tekinthetô épületek jórészt a századforduló környékén vagy még elôtte épültek. A kerület most új objektumokkal szeretné láthatóvá tenni és beírni magát Budapest építészetének történetébe.

ÚJPE ST

FÜGGÔLEGES ERDÔ ÚJPESTEN

Panoráma lakótornyok – láthatóvá válik a kerület Szöveg: Gyüre József • Grafikák: Metrodom

A gazdasági válság elôtt írtak ki nemzetközi építészeti ötletpályázatot a fôtér szomszédságába tervezett Károlyi István Városközpont és környezete kialakítására. A volt újpesti bôrgyár helyére (a Váci út, Károlyi István, József Attila és a József utca által határolt területre) kitalált megaprojekt beruházója akkor több ezer építészirodát keresett meg azzal a feladattal, hogy a Váci út – a Duna felôl nézve – ikonikus épületekkel gazdagodjon úgy, hogy azok szervesen kapcsolódjanak a közeli városközponthoz is.

MINTA MILÁNÓBÓL Jelenleg javában zajlik az építkezés a Metrodom Panoráma elnevezésû lakóparkjában, a falak napról napra mind magasabbra emelkednek. A most születô lokális központot és az autóforgalom elôl elzárt sétálótereket üzletek, vendéglátóhelyek és lakótornyok fogják körbevenni – utóbbiak magukra vonva a figyelmet mindenfelôl a városból. Bár az 55 méter magas Panoráma-tornyok Budapest legmagasabb lakóházai között a harmadik 15

helyre esélyesek. (A fôváros legmagasabb lakóépülete a szomszédos XV. kerületben áll: az újpalotai toronyház 70 méter magas és 20 szintes, különlegességét az adja, hogy a lakások valójában egy víztornyot fognak közre.) A Panoráma tornyai sem lesznek hétköznapiak: nemcsak azért, mert tetejükrôl páratlan lesz a kilátás a városra és a Dunára, hanem mert a falaiból „függôleges erdô” fog kinôni a milánói Bosco Verticale mintájára. Az épületek homlokzatába, az erkélyekre ültetett 170 fa, illetve az erkélyek vonalában elhelyezett csaknem tízezer növény teszi majd figyelemfelkeltôvé és egyedivé a Metrodom Panorámát – igazi „3D-s ligetté” varázsolva a komplexumot. A társasház 632 lakása, üzletei, irodái és tornyai négy – különbözô magasságú – tömbben kapnak helyet. Az A épületben 174, a B-ben és a C-ben 125-125, a D-ben pedig 208 lakás lesz. Az Ybl-díjas Hajnal Zsolt és csapata által tervezett épület lakótornyaiban a 6. emeletig csak garzonok és másfél szobás kisebb lakások lesznek; a 7. emeletet azoknak gondolták ki, akik a nagyobb teraszo16

kat kedvelik, a 8. emelettôl szintenként már csak három lakást alakítanak ki. A 15–17. emeleten nagyobb apartmanok lesznek – három égtáj felé tájolva. (Hajnal Zsolt neve elsôsorban a magyar vasútszeretôk körében cseng ismerôsen. Neki köszönhetô ugyanis, hogy a vasúti közlekedés területén kimagasló építészeti és formatervezési eredményeket elismerô, 1985-ben alapított Brunel-díjat elsô ízben hozhatták el magyarok. A Hajnal Építész Iroda ezt még 2008-ban érdemelte ki a Keleti pályaudvar elôcsarnokának mûemléki rekonstrukciójáért, Lotz Károly falfestményeinek restaurálásáért, a míves burkolatokért, az asztalos- és ötvösmûvészeti munkákért.)

OKOS MEGOLDÁSOK A Károlyi István Városközpont megálmodói több mint tíz évvel ezelôtt azt tervezték, hogy a Duna vizének tisztítására és öntözôvízként való hasznosítására biotechnológiával mûködô víztisztítót

ÚJPE ST alakítanak ki és geotermikus lesz a ház fûtése. Ezek a megoldások sajnos kikerültek a tervekbôl, de a „falba” ültetett növények központi locsolására valamit ki kellett találni. Az építészek a pincében, a teremgarázs szintje alá egy-egy 6-8 köbméteres csapadékvízgyûjtô ciszternát terveztek, ebbôl locsolja majd az öntözôrendszer a növényeket. „Se a Duna vize, se a talajvíz nem alkalmas közvetlenül a locsolásra. Legalább kéttucatnyi növényfaj lesz a házon, az egyes növények viszont más-más típusú szennyezôdésre érzékenyek” – magyarázta felvetésünkre Kricsfalussy Tamás. Az értékesítési igazgató azt is hozzátette, hogy a növények kiválasztásakor speciális szempontokat is figyelembe vettek. Úgy választották ki a legmegfelelôbbeket, hogy ellenállók legyenek a különféle kártevôkkel szemben, jól tûrjék a folyamatos emberi jelenlétet, bírják az erôs szelet, illetve az égtájak szerinti napfényterhelést. Égtájanként más-más növényfajták kerülnek a házakra. Az elsô három esztendôben a növényeket évente legalább kétszer kell majd metszeni, viszont permetezést nem igényelnek. A tetôkön megfelelô szervizutakat és rögzítôpontokat alakítottak ki, hogy az alpinista kertészek a rendszeres, illetve az eseti beavatkozásokat is el tudják végezni mindenhol – akár az erkélyek használata nélkül.

Olyan okos megoldásokat, intelligens rendszereket építenek be az ingatlanokba, amelyek állandó emberi beavatkozás nélkül képesek irányítani a lakás elektromos berendezéseit, világítását, fûtését, hûtését az energia leghatékonyabb és legtakarékosabb felhasználása érdekében. Ezek az intelligens rendszerek könnyen kezelhetôk, egyszerûen bôvíthetôk és igény szerint átalakíthatók. A fûtést okostermosztátok szabályozzák, a világítást mozgásérzékelôk kapcsolják automatikusan le és fel, az ablakok és az ajtók nyitott vagy zárt állapotát pedig érzékelôk figyelik. A rendszert fény- és szélérzékeny okosredônnyel, füstérzékelôvel, túlfolyás-érzékelôvel, riasztóval vagy kamerával is lehet bôvíteni – úgy, hogy akár a távolból is vezérelheti, felügyelheti ezek mûködését a lakás használója. A kivitelezô szerint a modern megoldásoknak köszönhetôen a Panoráma okosotthonai jó ideig még biztosan nem fognak elavulni. Ugyan ezek az eszközök ma már nem számítanak különlegeseknek, Magyarországon ez a terület még fejlesztésre vár. Csak tavaly adták át az elsô olyan lakóházakat Budapesten, amelyekbe már beépítettek okosotthon integrált rendszereket.

SZÍVRITMUS

Vásárcsarnok és kulturális központ Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Gordon Eszter

ÚJPE ST

A Budapest északkeleti szélén fekvô Újpest a 19. század elején még a pesti arisztokrácia kedvelt pihenôhelye volt romantikus Dunaparttal és az úri társaság kedvére való, klasszicista nemesi kúriákkal, ahol a reformmozgalmak jeles alakjai, köztük Széchenyi István gróf, vagy Újpest nagy mecénása, a teljes jogegyenlôséget hirdetô Károlyi Sándor gróf is gyakran vendégeskedett. A városrész fôtere a bájos, mesepalotának is beillô Városházánál indul, majd körülveszi a római katolikus templom épületét, nyugati végét pedig az elmúlt negyven évben egy jókora piac zárta. Egy eleven városka szíve ez, középkori minta szerint, amelynek életében az igazgatási központ, a templom és a piac mindig szoros kapcsolatban áll. Csakhogy a tér egyre kevesebb szabad helyet kínált a közösségi rendezvényeknek, a hetvenes években épült földszintes, kereskedôk által bené-

pesített csarnok pedig mára lepusztult, ráadásul egy rendezetlen parkoló vette körül, maga a piac alig látszott ki az autók mögött. Az igénytelen környezet nemcsak fizikai szempontból volt káros, de a közösségi együttlétet is rombolta. Ezt érzékelve, az önkormányzat átfogó újratervezést indított el, amihez komoly pénzösszeget is szánt. A tér megújulása lassan egy évtizede folyik, és ma már látszik, hogy megérte a belefektetett idôt, a munkát, hiszen kellemes, otthonos, sokoldalú közösségi használatra alkalmas, igazi 21. századi városközponttá vált, amely büszke a múltjára és teret ad a jövô változásainak is. Ezt a – Budapest életében jelentôsnek mondható – felértékelôdést egy új csarnoképület és a hozzá kapcsolódó szabad terek bölcs szervezése váltotta ki. Persze nem egyszerû fedett piacról van szó: ami itt 2018 ôszén megszületett, annak még mûfaja sincs, mégis olyan természetesen simul bele a környékbe, mintha mindig itt állt volna. Holott nem is a régi épület helyére került (a korábbit csak akkor bontották el, amikor az új elkészült, hogy ne maradjon piac nélkül a majdnem 120 ezres lakosú városrész), hanem mögé, ahol korábban a katolikus parókia állt. Ez utóbbi új helyet kapott, a fôteret átszelô utcát lezárták az autóforgalom elôtt, 19

és így a fôtér kibôvült az új piac telkével. Maga az épület azonban, bár a felszín alatti, kétszintnyi parkoló- és feltöltôegység fölé további három szint magasodik, nem elvesz a térbôl, hanem inkább hozzáad, ami a szinte teljes átláthatóságának köszönhetô. A raszteres kiosztású, finoman váltakozó ritmusokkal dinamikussá tett homlokzatok üvegtáblái semmit nem rejtenek el a belsô látványából. Még a hosszanti homlokzat mögött közlekedô liftek is átlátszó üveghasábban mozognak, és a felsô szintekre tartó belsô mozgólépcsôkrôl is tág panoráma nyílik. Ezáltal az épület amolyan „kint is, bent is”

teret fogad be, egyfajta átmenetet a szabadplaccos piacok és a fedett csarnokok között. Hatalmas légterében egyszerû, hengeres oszlopok tartják az osztott betonrácsszerkezetû mennyezetet. Minden a beton visszafogott, világosszürke tónusában marad, ezt a semleges hátteret töltik meg élénk színekkel maguk a fôszereplôk: az áruk, az árusok és a vásárlók. Itt minden az aminek látszik, semmilyen plusz látványelem nem „dobja fel” az összképet – önmagában is éppen elég eleven és színpompás. A földszinti zöldségespultok, pékségek, kisebb boltok és a galériaszint hentesüzletei, mögöttük a megszokott piaci kávézókkal egyetlen hatalmas tér részei, minden mindenhonnan látható, még az emeleti áttört fémkorlátok sem vesznek el a tágasság, az átláthatóság élményébôl. Nyáron a teljes homlokzatokon leereszthetô, automata árnyékolók teszi kellemessé a belsô teret. Az épület különlegessége a maradéktalan ôszinteség, a közösség természetes találkozóhelyének hangsúlyozása. Ám a bejárattól nem csupán ez a hatalmas, egybefüggô térrész nyílik. Kívül külön panorámalépcsô indul a két felsô szinthez, a piac fölött elhelyezett rendezvényközpontba. Ugyanide belül, a galériáról is el lehet jutni, szintén egy teljes üvegfelületbe illesztett bejárattal. A rendezvényközpont a városrész korábbi, mára bezárt mûvelôdési házának szerepét veszi át, egy jókora, 520 ülôhelyes színházteremmel (ennek lelátója a falba illeszthetô és kihúzható, így bármilyen típusú rendezvényre

ÚJPE ST

alkalmas) és két kisebb, összesen 240 fônyi közönséget befogadni képes, többfunkciós kisteremmel. Elôbbiben színházi elôadások, koncertek, nagyobb közösségi események, a két kisebb teremben civil tevékenységek kapnak helyet a jógaórától az alkalmi eseményekig. A színházterembe vezetô mozgólépcsô melletti, emelkedô teret agórának alakították ki, fa ülôfelületekkel, virágládákkal, elkerítetlen kis színpadtérrel; itt lehet megrendezni a városrész jeles ünnepeihez kapcsolódó, fedett teret igénylô programokat. Irodalom, zene és színházi elôadások, gyermekrendezvények, útifilmsorozatok és talkshawmûsorok, a színházi elôadások után nyilvános mûvésztalálkozók hozzák ide a legváltozatosabb életkorú és érdeklôdésû közönséget. A nagyterem elôtti közösségi térben még egy ingyenes könyvtársarok is létrejött, az iskola után nyugodt helyre vágyó fiataloknak. Legfelül, a színházterem elôtti aulához egy hatalmas tetôterasz is csatlakozik. Hamarosan innen indul majd az egész térrekonstrukció leglátványosabb eleme: a tér fölött futó, lábakra állított, zölddel gazdagon beültetett és napozószékekkel kísért

függôsétány, a Promenád. Alatta a piac folytatódik, és hamarosan ide kerül egy szabadtéri színpad is, ami a nyári esték ideális koncerthelyszínének ígérkezik. Sokféle tér sokféle tevékenységnek – kultúra, civil élet, bármi, amire a közösségnek igénye van, szépen megfér itt a piaccal. A városközpontból immár lüktetô szív lett, aminek ritmusát az évszakok változása és a közösség ünnepei adják. A minôségi építészet és tájépítészet mellett a nagyszabású fejlesztésben kitüntetett szerepet kapott a fény. Az átlátszó épület belsejében az élénk színû LED-fények, a napszakonként változó világítási effektek az egész környéket átjárják, kiemelik az épületet, vizuális élményt és egyben igazodási pontot kínálnak. A kivételes gondossággal megtervezett megoldások közé tartozik az is, hogy az egész épület a tér alatt futó szennyvízvezetékbôl nyeri a fûtéshez-hûtéshez szükséges energiát. A piaccal és az új rendezvényközponttal, illetve a hozzájuk kapcsolódó – egyelôre nem minden elemében kész – tájépítészeti elemekkel együtt átgondolt, komplex és ízig-vérig a jövônek tervezett, életrevaló tér született Újpest szívében. 21

22 Fotó: © Schumy Csaba

Budapest kapujában:

A Pilis-térség Úgy érezheti magát a Dobogókôn járó ember, mintha a perui Machu Picchunál vagy az angol Stonehenge-nél járna. Az egymástól távoli nevezetességek közös vonása, hogy a Földet behálózó energiavonalak e helyeken többszörösen metszik egymást. A zsákfalu csak elsô állomása egy varázslatos pilisi sétának. Az igazán sportosak extrém szakaszt is illeszthetnek a túrába ha megmásszák a Rám-szakadékot. A madártávlatból valóban szív alakot formázó Pilis-hegység alatt a legkülönbözôbb eszközökkel mérési kísérletek szerint pozitív energiavonalak húzódnak. A varázslatos térséget egész évben a jó levegôn kikapcsolódni vágyó kirándulók, túrázók keresik fel. Télen szánkózók érkeznek, és síelôk veszik birtokukba Magyarország elsô, 1923-ban itt létesített, mára tányéros felvonóval is felszerelt sípályáját.

A Pilis ormairól csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra

AHOL A FÖLD SPIRITUÁLIS SZÍVE „DOBOG” Az ezotéria hívei szerint Dobogókôn, pontosabban a Rám-hegyen, a található a Föld szívcsakrája, amely a feltétel nélküli szeretet és elfogadás közvetítôje. Úgy tartják, aki felkeresi a kitüntetett energetikai pontot, feltöltôdhet Gaia erôforrásaiból. Magyarországi látogatása alkalmával a dalai láma elsô útja ide vezetett. Szöveg: Mátraházi Zsuzsa • Fotók: Gordon Eszter

A Ferenczy szikla

Ôszentsége nyilván autóval tette meg a Budapesttôl alig 40 kilométeres utat. A 11-es fôútról Szentendre déli részénél balra kanyarodva, de tömegközlekedéssel is megközelíthetô a település. A Batthyány térrôl induló HÉV-vel Pomázig, onnan pedig a 860-as autóbusszal a dobogókôi végállomásig. Klimatikus gyógyüdülôhely Dobogókô, ahol a Nagykilátóból Magyarország egyik legszebb panorámája nyílik, jó idôben elôtárul a Dunakanyar. A közeli Pilisszentkereszttel egy közigazgatási egységbe tartozó, együttesen alig több mint 2 ezer lelket számláló településen 1898-ban avatták fel az elsô menedékházat. Turistamúzeum kapott helyet benne, amely mostanában csak hétvégeken látogatható.

IDÔUTAZÁS: TÁLTOS ÉS JURTA Építészeti látványosság a Makovecz Imre-féle Zsindelyes vendégház. A nemzetközi hírû tervezô organikus mûalkotásai azonnal felismerhetôk, egyebek mellett az építmények mindig rendhagyó formájú ablakairól. A látványos tetôfedésérôl elnevezett dobogókôi Zsindelyes két sokosztásos ablakkal, mint óriási, stilizált bagolyfej tekint a tájra. Eredetileg 1979–80-ban azzal a céllal készült, hogy védje az idôjárás viszontagságaitól a sífelvonó villanymotorját, de melegedési lehetôséget is biztosított a téli sportot választóknak. Évek múlásával a látogatók igényeihez igazodva vendéglôvé, vendégházzá alakult. A Zsindelyesben gyûlik össze minden hónap második péntekjén a regös- és táltosdalok hagyományát felelevenítô dobkör, ahol nem feltétel, hogy dobot birtokoljon, vagy énekelni tudjon a résztvevô. Nem kell aggódni, ha a késô estébe nyúlik 24

BUDAPE ST K APUJÁBAN: PIL ISI-TÉRSÉG az együttzenélés, az idôutazás folytatása gyanánt 2012 óta jurták kínálnak szállást a látogatónak. A régi vándorló nomád népek nemezborítású, sátorszerû építményeit mímelô dobogókôi példányok fûthetôk. Aki erdei gyalogúton közelíti meg a Dobogókôtôl hét kilométerre fekvô Pilisszentkeresztet, a vadon közepén találja a Zsivány-sziklákat. A legenda szerint a betyárok e hatalmas sziklacsoportban rejtették el a zsákmányaikat.

KIRÁLYNÉGYILKOSSÁG A festôi völgyben fekvô Pilisszentkereszt közúton szintúgy elérhetô. Érdekesség, hogy 2011-ig ez volt az egyetlen település, ahol a nemzetiségi – német és szlovák – lakosság száma meghaladta a magyarokét. A környék pozitív energiái valamilyen okból sajnos nem hatottak azokra a fôurakra, akik 1213. szeptember 28-án a közeli erdôben merényletet követtek el Meráni Gertrúd magyar királyné, a késôbbi IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja ellen. Az egyik legbefolyásosabb bajor nemesi családban 1185. szeptember 24-én született Gertrúd II. András magyar királlyal kötött házasságot. III. Béla király szobra Piliszszentkereszten

Ezt követôen a király egész vármegyéket adományozott a királyné rokonságának, akik élen jártak a tékozlásban, ezért a magyar fônemesek féltékenyen és gyûlölködve tekintettek rájuk. Míg a király a halicsi hadjáraton tartózkodott, néhány fôúr összeesküvést szôtt. A Pilisben rendezett vadászaton megölték Gertrúdot. A király szeretett feleségét díszes szarkofágban, a merénylet helyszínéhez közeli pilisi cisztercita apátságban temettette el, amelynek romjai a mai Pilisszentkereszt területén lelhetôk fel. A királynégyilkosság története nyomán született Katona József Bánk bán címû drámája. E mûbôl Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc írt a színmûvel azonos címû operát. A mû az ôsbemutató után több mint másfél évszázaddal, 2018 ôszén debütált New Yorkban.

A ciszterci apátság maradványai és rekonstrukciós ábrája

Fotó: © https://zentemple.eu

törökök 1526. szeptember 7-én teljesen elpusztították az építményt. Köveit az évszázadok alatt elhordták, mára csak a földben lévô alapjai és lehullott kôdíszítései maradtak meg. Kis kitérôvel érdemes felkeresni a Pilisszentlélek településen található pálos kolostorromot. Különösen, ha augusztus-szeptember fordulóján késô délután jár errefelé az utazó. Ilyenkor ugyanis a Nap éppen a romok fölött nyugszik le. A kolostor létét a Benedek-völgyben állt királyi vadászház alapozta meg, amelyet IV. László király 1287-ben Péter felhévízi remetének és társainak adományozott, hogy ott kolostort alapítsanak maguknak. Az évszázadok alatt benépesült rendház sorsát a portyázó török seregek pecsételték meg 1526-ban.

CSODATÉVÔ HELYEK Az Eredeti Fény Zen Közösség temploma

A FRANCIA EREDETI ÉPEN MARADT A Gertrúd királyné temetkezési helyévé lett pilisi ciszterci apátságot 1184-ben III. Béla magyar király alapította, aki nagy pártfogója volt ennek a rendnek. A mai Pilisszentkeresztre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építôket. Aki Acey-ben jár, láthatja, milyen volt fénykorában a pilisi apátság. A mesterek ugyanis a szülôhelyükön 1136-ban felavatott templom mását építették meg Magyarországon. Az acey-i eredeti építmény máig középkori állapotában csodálható meg. A pilisi apátság sorsa viszontagságosan alakult. 1242-ben a tatárok felégették. IV. Béla király komoly forrásokat biztosított az újjáépítésére, ám a

A Pilis egyik ékessége a Szentkereszt alatt induló, egy kilométeres, vadregényes Szurdok-völgy, ahol a sétát alig nehezíti emelkedô. A Dera-patak vájta hasadékot meredek falak, szép sziklatömbök szegélyezik, romantikus fahidakon és kis vízesések mellett haladhat a turista. A falon a Föld középkorában képzôdött mészkôformációk láthatók, és megszemlélhetô, hogy miként mozogtak a kôzetrétegek az idôk során. A sziklákból kihullott kalcitrögök mindenütt megtalálhatók a patakmederben. Aki jól figyel, néha megalodus kagylók lenyomataira, a gránát csoportba tartozó almadinra, zafírtöredékre bukkanhat. A Szurdok-völgy mellett húzódó országút másik oldalán aprócska szabadtéri kápolnát és egy vízforrást rejt az erdô. Ez a Szentkút, más

BUDAPE ST K APUJÁBAN: PIL ISI-TÉRSÉG

néven Mária-forrás. Attól kezdve vált zarándokhellyé, hogy híre kelt: a régen itt állt kereszt felé fordult egy vak kisgyerek, imádkozott és vis�szanyerte látását. A vállalkozó kedvûek Dömös felôl, a Rám-szakadékon felkapaszkodva is elérhetnek Dobogókôre. A keskeny, sziklás szurdokon felfelé mászást, kapaszkodást megkövetelô túraútvonal Magyarországon egyedülálló. Néhány évvel ezelôtt korlátokkal és létrákkal tették a korábbinál biztonságosabbá, de végigjárása kiváló erônlétet és vakmerôséget követel. Egy hosszabb, de nem ilyen extrém út is van Dömös és a Dobogókô között. Ennek mentén külön érdekesség a Szentfa-kápolna. A legenda szerint 1885 májusának elsô vasárnapján libákat legeltetô lányok telepedtek le egy bükkfa alá. Az ég csodálatos kékre váltott, és amikor felpillantottak, a fán a kis Jézust ölelô Szûz Mária képét fedezték fel. A csodafa búcsújáróhellyé vált. A jelenség megmutatkozását teliholdas szombat estéken biztosra vették. Pilisszentlélek a Pilis szívében, Dobogókôtôl néhány kilométerre található. Mintegy 330 lakosú csendes kis zsákfalu. A falu szélén található utolsó házban, a mellette közvetlenül csörgedezô friss vizû hegyi pataknál rendezték be a Sivananda jógaközpont ásramát, vagyis pihenôhelyét. A pilisi erdôben mintegy öthektáros területen mûködik az Eredeti Fény Zen Közösség temploma. Itt hagyományosan koreai, ám a

magyar körülményekhez bizonyos mértéig igazított zen gyakorlatot kínálnak bármilyen korú, életstílusú és vallási hátterû ember számára.

KÔMATUZSÁLEMEK Pár kilométerrel arrébb a – tömegközlekedéssel és autóval is megközelíthetô – Vadálló-kövek vonják magukra a figyelmet. A 14-15 millió éves andezitalapú szikláknak nevük is van. Lentrôl felfelé: Nagytuskó, Szélestorony, Bunkó, Függôkô, Felkiáltójel, Árpád trónja. Itt már a Prédikálószék-hegyen járunk, amelynek 639 méteres csúcsáról lélegzetelállító a panoráma. A Dunakanyar, a Börzsöny, Nagymaros, Visegrád és távolabb a Vác fölé magasodó Naszály-hegy is látszik. Aki felmegy az itt pár éve emelt 12 méter magas, testes kilátóba, az nemcsak más szemszögbôl pillanthat a tájra, hanem az építményen elhelyezett látogatószámlálóból megtudhatja azt is, hányan voltak eddig kíváncsiak az elragadó látványra. Innen már csak öt kilométernyi utat kell megtenni Dobogókôig, ahol a Zsindelyes vendéglôben ki-ki elfogyaszthatja jól kiérdemelt ebédjét-vacsoráját. A nyílt tüzû kandalló mellett húsos ételeket és vegetáriánus menüt egyaránt felszolgálnak. A stilizált bagolyfej óriás ablakszemein a desszert után minden évszakban üdítô rácsodálkozni a természet szépségeire.

28 Fotó: © Gordon Eszter

Kulturális negyed Zene és építészet, tánc és festészet, színház és film, régizene és kortárs jazz. Mûfajok, korok színes kavalkádja Budapesten – sûrítetten a Budapesti Tavaszi Fesztivál ünnepi heteiben, de a szürkének egyáltalán nem mondható hétköznapokon is. Felújított, korszerûsített épületek inspirálják az alkotókat és elôadókat mûvészi kísérletezésre. Visszaköltözött az élet a Budai Vigadóba, ahol a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes jobb és elegánsabb környezetben várja a folklór iránt érdeklôdôket. A Nemzeti Táncszínház új mûködési helye, az egykori iparcsarnokból alakított színház építészeti szempontból is méltó a nézô elragadtatására. A program a mozgásmûvészet mindegyik irányzatát, az ország szinte valamennyi színvonalas táncmûvészeti együttesét bemutatja a következô hónapokban.

Régiből újat: a Millenáris Park ipartelepből fejlődött Buda kulturális és pihenőcentrumává. Újdonsága a Nemzeti Táncszínház nemrég átadott bázisa, amelyet Zoboki Gábor tervezett

NYITOTTSÁG ÉS KÖZELSÉG

Új helyszínen a Nemzeti Táncszínház fotó: © Hlinka Zsolt

Szöveg: Seres Gerda • Fotók: Gordon Eszter

Február közepén nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház új épülete a budai Millenáris Parkban. „A nyitottság volt számunkra a kulcsszó. Nyitottak vagyunk mûvészi értelemben az új energiákra, együttmûködésekre és közben az épület kialakításakor is arra törekedtünk, hogy a nagy üvegfelületekkel átlátható tereket teremtsünk” – hangsúlyozza Ertl Péter. Az intézmény igazgatója hozzáteszi: közel szeretnék vinni a táncot az emberekhez, az épület külleme is ezt szolgálja. „Ha 30

az ember a parkban járva betekint a színházba, látja, mi történik a kávézóban, elôtérben, az az érzése támad, könnyedén besétálhat ide.” A korábbi Millenáris Teátrum átalakításakor fontos szempont volt, hogy az új intézmény tágas aulát kapjon, amely közösségi térként is funkcionál, de faborítású, lépcsôzetes felépítésének köszönhetôen könnyedén színházi térré alakítható. Zoboki Gábor építésszel álmodták meg ezt az üveg- és fafelületekkel tarkított, tágas épületet,

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

ra. Mivel az intézmény rendezvényközpontként is mûködik majd, a nézôtér elemekre bontásával bálteremmé alakítható. Az elôtér fölött függeszkedik a kamaraszínpad, amely falamellákkal borított tölcsért formáz, így már a belépéskor magára vonja a tekintetet. „Azt mondják, színházat a 4–6-os villamos vonalán érdemes üzemeltetni, így tehát keresve sem találhattunk volna jobb helyet” – fejti ki Ertl Péter. „A Nemzeti Táncszínház lehet a körülötte lévô kulturális intézményekkel – a Marczibányi Téri Mûvelôdési Központtal, a Jurányi Inkubátorházzal és az Átriummal – az új budai agora.”

fotó: © Hlinka Zsolt

amelynek alapját a klasszikus bazilika szerkezetû elrendezés adja: egy középen magasodó fôhajóval és két alacsonyabb mellékhajóval. Az épületben két színházterem kapott helyet: egy négyszáz fôs nagyterem és egy kisebb stúdió a kísérletezô elôadások és intimebb kamaradarabok bemutatására. „Ez éppen megfelelô számunkra. Felesleges lett volna ennél nagyobb teret kialakítanunk, hiszen nagyszínpadi elôadásaink során is fontos az intimitás, érezze úgy a nézô, hogy részese a produkciónak, és lássa annak minden részletét” – tette hozzá az igazgató. A nagyterem erôsen lejtô nézôtere jó rálátást biztosít a színpad-

A park kialakítása még tart, a körút felé esô oldalon a parkolóházat építik, amely a közönség számára kínál kényelmes parkolást. A Nemzeti Táncszínház a magyar professzionális táncegyüttesek befogadó színházaként mûködik. A klasszikus balettôl a kortárs táncelôadásokon át a néptáncig az intézmény a mûfaj sokszínû repertoárját felvonultatja. A cél, hogy a gyermekközönség számára ugyanúgy izgalmas programokat

kínáljanak, miként a táncot kedvelô és alkalmi közönségnek. Ertl Péter hangsúlyozza: itt minden a táncosok igényeit szolgálja: a próbaterem és a színpad padlója is speciális fából készült, amely szilárd, mégis kellô rugalmasságot biztosít. „Az új épület különbözô méretû termei révén alkalmas workshopok, konferenciák megtartására, így azt reméljük, hogy velünk együtt a közönség is otthonra lel az új intézményben.”

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

ÉLÔ HAGYOMÁNY A Budai Vigadó újjászületése

Fotó: Práczky István / Budapestinfo.hu

Szöveg: Seres Gerda • Fotók: Gordon Eszter

Kívül-belül megújult a Budai Vigadó csaknem százhúsz éves épülete. A Hagyományok Háza otthonául szolgáló Corvin téri kétemeletes palota a régi pompát idézve, ám jóval letisztultabb küllemmel várja a látogatókat.

„A budai jómódú közösségben a 19. század második felében vetôdött fel, hogy ne csak Pesten mûködjön bálterem, hanem Budán is legyen központja a társasági életnek” – mesél a közadakozásból felhúzott épület történetérôl Nagy Csaba, a rekonstrukciót vezetô építész. „Elôfordult, hogy egy évben több mint húsz bált tartottak a vigadóban, ám rövid fénykora után hamar hanyatlásnak indult. Az étterem üzemeltetôje nem tudta fizetni a számlákat és bezárt; az épületben kialakított lakások, valamint más kiadásra szánt helyiségek pedig korántsem termeltek elegendô bevételt a fenntartáshoz. A második világháborúban bombatalálat érte a bejáratot, ám a homlokzati rész javításakor csak jóval szerényebb újraépítésre volt mód.” 33

34 Fotó: © Dusa Gábor

Fotó: fotograczia.hu

A Budai Vigadót tíz évvel ezelôtt valamelyest helyreállították. Ám az elmúlt két évben végzett teljes rekonstrukció során már a Hagyományok Háza otthonául épült a közben mûemléki védettséget nyert épület. „A korábbi tervek is rendelkezésünkre álltak, ám a kivitelezés helyenként jól láthatóan eltért ettôl, de a fôbb terekrôl fotóink is voltak” – mondja Nagy Csaba. Az építész szerint – bár a cél alapvetôen az eredeti épület helyreállítása volt – a küllemben és funkciót tekintve jól mûködô elemeket megtartották, a kevésbé tetszetôs megoldások helyett újakat találtak. „Az átalakítás során a terek visszanyerték eredeti belmagasságukat, lebontottuk az álmennyezetet, így a bálterem ismét korábbi pompáját idézi, de az aranyozással szerényebben bántunk, a lépcsôházban csak a szecessziós díszfestéseket ôriztük meg, és jóval letisztultabb teret alkottunk” – teszi hozzá az építész. A korábbi udvart befedték, mivel szükség volt egy kényelmes, tágas fogadócsarnokra, ahol az érkezô csoportok megpihenhetnek, és rendezvények megtartására is alkalmas lehet. „Az átrium befedésekor arra törekedtünk, hogy speciális tetôablakokkal megôrizzük a természetes fényt” – hangsúlyozza Nagy Csaba. „Igyekeztünk harmóniát teremteni a klasszikus és modern elemek között. Nem építettünk be például betonelemeket, ám helyenként mégis ellensúlyoztuk a klasszikus, néhol túldíszített részeket.” Az újjáépült vigadó a Hagyományok Házának ad otthont. Az igazgató rögtön leszögezi: Magyarország még mindig folklór nagyhatalom, ám az élô hagyományátadás folyamata eredeti közegében megszakadt, ezért a Hagyományok Háza feladata, hogy a mindinkább kiveszô népi kultúrát a városokban pótolja. Ez nem hagyományôrzés – hangsúlyozza Kelemen László. Miként Andrásfalvy Bertalan mondta: a hagyományt nem ôrizni, vagy ápolni kell, hanem meg kell tanulni, hogy tovább örökíthessük; ez lehetôvé teszi, hogy egy közösség részeivé váljunk és gyökeret eresszünk. „Elengedhetetlen, hogy élményszerûen mutassuk be a népi kultúrát, hiszen így csodálkozhatunk rá újra és újra erre a gyönyörû hagyományra.” A Mesterek és tanítványok elnevezésû sorozat elôadásai éppen a hagyományozás generációkon átívelô motívumára helyezi a hangsúlyt. A Hagyományok Háza egyszerre oktató- és kutatóközpont a 20. század teljes gyûjtésével, valamint bázisa a Magyar Állami Népi Együttesnek, amely ebben az évadban három bemutatót tart, és közben programjaival járja a Kárpát-medencét. „Az épület tervezésekor az volt a célunk, hogy a közönségforgalmi tereket az eredeti állapotukba állítsuk vissza, de a kiszolgálótereket a saját képünkre formáltuk, ezeknél a funkció volt az elsôdleges szempont” – teszi hozzá az igazgató.

Fotó: © Dusa Gábor

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A Hagyományok Háza lehetôséget biztosít a Kárpát-medencei alkotóknak a bemutatkozásra. Kiállítóterme, kamaraterme és színházterme különbözô léptékû produkcióknak nyújt megfelelô teret. „Az épület lehetôséget ad új kezdeményezések megvalósítására is. Szeretném például, ha a bálteremmé alakítható színházterem a farsangi idôszakban a Hagyományok Háza báljának adna helyet” – mesél a tervekrôl Kelemen László. Minôség és hitelesség – ez a két hívószó, amelyek jegyében a ház programjait szervezik. „Hiteles képet szeretnénk adni a magyar paraszti kultúráról, miközben nyitottak vagyunk az újszerû megfogalmazásra is. A Magyar Állami Népi Együttesnek 14 mûsora fut párhuzamosan. Ezek közt akad hagyományos folklórmûsor gyönyörû, eredeti ruhákban, van populáris táncházi mûsorunk is, a folklórt a modernitás felôl újraértelmezô produkciók, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót.” 35

A NAGYSÁG ÉS A SZÉPSÉG VÍZIÓJA Michelangelo és kortársai a Szépmûvészeti Múzeumban Szöveg: Orbán Györgyi • Képek: Szépművészeti Múzeum

A Szépmûvészeti Múzeum felújított földszinti termében az itáliai reneszánsz géniusza, Michelangelo Buonarroti rajzmûvészetét mutatják be. Tôle 35 alkotást állítanak ki, ugyanennyi rajzot pedig kortársaitól, így Leonardótól, Raffaellótól, és a nagyságok mögött háttérbe szoruló kvalitásos mesterek, Pontormo, Bronzino, Signorelli, Rosso Fiorentino alkotásait is a közönség elé tárják. A Szépmûvészeti Múzeum munkatársai öt éven át dolgoztak azon, hogy létrejöjjön ez a különleges tárlat. Kárpáti Zoltán kurátor a Budapest’s Finestnek elmondta, Michelangelótól azért mutatnak be rajzokat – holott ô inkább szobrairól és a Sixtus-kápolna freskóiról ismert –, mert a rajzokat viszonylag könnyebb kölcsönözni, szállítani, kiállítani. Budapestnek a világ legrangosabb gyûjteményei közül 20 intézmény kölcsönözött mûveket, többek között a Teylers Múzeum, amely Hollandia legrégibb múzeuma Haarlemben, a londoni British Múzeum, a firenzei Casa Buonarroti és az Uffizi, a párizsi Louvre, a bécsi Albertina és az oxfordi Ashmolean Múzeum.

A budapesti múzeum grafikai tárában sajnos egyetlen Michelangelo-rajz sincs, de két kiváló magyar mûvészettörténész, Tolnay Károly és Wilde János a világ két legfontosabb Michelangelo-kutatója. Ôk ketten határozták meg a 20. századi Michelangelóval kapcsolatos mûvészettörténeti gondolkodást, miközben eddig soha nem volt Magyarországon Michelangelo-tárlat. Eddig csak nagy intézményeknek sikerült kiállítást rendezni munkáiból, legutóbb 2018-ban New Yorkban – magyarázta a kurátor. Michelangelónak több mint 700 rajzát ismerik a szakértôk, ez tetemes mennyiség, és ha számításba vesszük, hogy rendszeresen elégette rajzait, mert paranoiásan félt attól, hogy mások ellopják az ötleteit, kész csoda, hogy ennyi fönnmaradt – jegyezte meg Kárpáti Zoltán. A kurátor azt is szeretné megmutatni, 36

K ULTUR ÁL IS NEGY ED hogy milyen képzômûvészeti élet volt Michelangelo korában. Ô az elsôk között volt, aki a saját legendáját építette, ennek következménye lehetett, hogy sokan árnyékba kerültek mellette. Erre a tárlatra nagyon jó rajzokat válogattak a kortársaktól is. Michelangelo egész életében rengeteget rajzolt, elsôsorban tanulmányokat festményeihez, de a Medici-kápolna szobraihoz is sok rajza maradt fönn. Az emberi test ábrázolásakor az izomkötegek szinte táncolnak a keze alatt. A reneszánsz mûvészek sokat boncoltak, hogy élethûen ábrázolhassák a testet. Leonardóról tudható, hogy maga is boncolt, érdekelte az anatómia. Michelangelo rajzai anatómiailag nem pontosak, de ez nem is érdekelte ôt, fejbôl rajzolt. Riválisa, Leonardo gúnyosan azt mondta: Michelangelo aktjai olyanok, mintha egy zsákot kitömnének dióval. Ebben van igazság, de Michelangelótól nem várták el az anatómiai pontosságot, aktjai idealizáltak és szépek – fejtette ki a kurátor. Tolnay Károly mûvészettörténész – haláláig (1981) a firenzei Casa Buonarroti igazgatója – úgy fogalmazott, hogy a mûvész egész életében egyetlen látomás megszállottja volt, a nagyság és a szépség víziójáé, minden alkotása ugyanannak a magasabb rendû és rejtett világnak az üzenetét hordozza. A budapesti kiállításon a világon elôször látható egy brit magángyûjteményben felfedezett korai Michelangelo-rajz. Lehet, hogy elsô munkája a drapéria-tanulmány, mûhelyrajz, eddig még sehol sem publikálták. A tárlat rajzai az egész életmûvet átfogják, de építészeti rajzok nem lesznek. A Sixtus-kápolna boltozati freskója valóságos szimfónia – emberi formákból alkotva. A Léda a hattyúval címû elveszett festményébôl a legszebb fejtanulmány kerül a falra. Ugyanerrôl a festményrôl egy monumentális, három méterszer kétméteres rajz Michelangelo kortársától, Rosso Fiorentinótól kap helyet. A cascinai csata címû kép sosem készült el, csak a karton maradt meg, er-

rôl látható több férfiakt. Témája: Firenze Pisa megtámadására készült, a pisaiak ezt megneszelték, végül mégis a firenzeiek gyôztek. A nagy falfestményt a firenzei Signoria nagytermébe rendelték. A híres, rivális kortársak közül kiállítják Leonardo da Vincitôl a Tanulmány két harcos fejéhez címût és Raffaello Santi három rajzát is, köztük egy kompozícióvázlatot ünnepi dekorációhoz. Michelangelo Buonarroti 1475-ben született Capreseben, Toscanában. Szülei elszegényedett nemesek voltak. 13 éves gyerekként került Ghirlandaio firenzei festômûhelyébe, ahol megtanult rajzolni, majd Bertoldo di Giovanni szobrásznál segédkezett. Kiemelkedô tehetségére felfigyelt a Medici család, és beköltöztette a palotába, ahol költôk, tudósok, filozófusok társaságában csiszolódott. Fô megrendelôi a Mediciek és a pápák voltak. Híres Dávid-szobra Firenzében áll. Négy év alatt egyedül festette meg a Sixtus-kápolna freskóit, a világ legnagyobb mennyezetképét, amelyet a Biblia inspirált. Építészeti munkái közül kiemelkedik a Szent Péter-bazilika kupolája, és apszisa, a firenzei San Lorenzo-templom Medici-kápolnája. Öregkorában sok verset írt, szonetteket, zsoltárokat. Michelangelo 1564-ben, 89 éves korában halt meg Rómában, de unokaöccse a holttestet titokban Firenzébe vitte. Síremlékét rajongó kortársa, Giorgio Vasari készítette. Az elsô budapesti Michelangelo kiállításra magyar és angol nyelvû katalógus készül Kárpáti Zoltán kurátor bevezetôjével és több külföldi szerzô tanulmányával. A kötetet 200 színes fotó gazdagítja. a kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílik meg, és június 30ig látogatható A Szépmûvészeti Múzeum állandó kiállításaira érvényes a Budapest Card, az idôszaki kiállításokra azonban jegyet kell venni.

Michelangelo síremléke Firenzében. Rajongó kortársa, Giorgio Vasari készítette

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

ELLENPONTOK

Korai és kései mûvek sorozata Szöveg: Ur Máté

Fotó: © Hrotko Bálint

Két nap alatt négy koncert. A program sûrített, átfogó. Olyan ívvel rendelkezô elôadások ezek, amelyeknél lehet tudni, hogy a hallgató nem csak elindul, de meg is érkezik valahová. ZÉTÉNYI TAMÁS fiatal csellómûvész évrôl évre újabb és újabb tematika szerint fûz össze jól ismert mûveket már-már feledésbe merült opusokkal. Nem lesz ez másképp az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon sem április 9-én és 10-én.

A Zétényi Tamás nevéhez köthetô sorozat, amely lassan jogosan emlegethetô kisebb fesztiválként a fesztiválban, idén az egyes zeneszerzôi életmûveken belül állítja szembe egymással a korai és a kései kamaraalkotásokat. „S nem egyszerûen korai darabokról van szó – mondja Zétényi Tamás, hanem olyan mûvekrôl – Alban Berg esetében például az op. 1-es zongoraszonáta – amelyek nagyon komoly kinyilatkoztatások. Egy olyan mûvészi tettrôl van szó ezekben az esetekben, amely azt jelzi, hogy az alkotó megválik tanárától, és egyértelmûen saját maga mellett teszi le a voksát. Az más kérdés, – folytatja Zétényi, – hogy az életmûvön belül ezek a darabok egyáltalán párhuzamba állíthatók-e a kései zenei nyelvvel, hiszen éppen a 20. század fordulójának jellemzôje, hogy az irányzatok változása olyannyira felgyorsult, hogy az akár csak egy évtizeddel késôbb készült kompozíciókban is nehezen találjuk meg a személyes hang gyökereit, kiindulópontjait.”

Az elsô koncert egyfajta felütés, Haydn és Debussy szembe, vagy inkább egymás mellé állítása. A kezdés pedig igazán kitûnô, hiszen Debussy Hommage à Haydn kompozíciója elôzi meg a bécsi klasszika alapjaira rátaláló Haydn 8. vonósnégyesét, majd szintén Debussy két, zongorás kamaramûve hangzik el a London-szimfónia speciális korabeli átirata elôtt. Utóbbi ezúttal egy fuvolaötösön szólal meg. A második koncert mûsorát tekintve egészen különös érzés belegondolni, hogy Richard Strauss és Ligeti György a szó legszorosabb értelmében is kortársak voltak. Amikor Ligeti épp akadémiai vizsgadarabjait írta, Strauss utolsó zenekari darabján, a Duett-concertinón dolgozott. A capricciók és concertinók világát idézô programban az elôzô koncert levezetéseként szintén helyet kap egy Haydn-trió, de Stravinsky Concertinója is elhangzik, amely a bretagne-i Carantec-ben keletkezett, és amelyrôl így panaszkodott a szerzô: „Az emberek nem átallanak kora hajnaltól kezdve hangosan énekelni, amitôl nem tudok sem aludni, sem komponálni.” Az egytételes darab végül mégiscsak elkészült, amit késôbb a szerzô vonósnégyesrôl egy tizenkét hangszerbôl álló együttesre hangszerelt át. Nem lehetne teljes egy kamarazenei sorozat etûdök nélkül, mégpedig azért nem, mert számos zeneszerzô nem csak egyszerû mechanikus gyakorlatként tekintett az etûdre, hanem mûvészetük legsûrítettebb remekmûveit alkották a mûfajban. Elég, ha a korai Chopinekre gondol a hallgató, amelyek éppoly értékes alkotások, mint Debussy vagy Ligeti darabjai, akik csak életmûvük végén fordultak feléjük. A harmadik koncert igazi különlegessége Szkrjabin alkotása, akit egész életében foglalkoztatott az etûd, valamint a Schumann-mû, amely eredetileg pedálzongorára készült. A négy koncert alkalmával összesen közel harminc muzsikus fordul meg a színpadon, akik között megtalálhatóak a pályájuk elején lévô fiatalok, de a Liszt Ferenc Zenemûvészei Egyetem tanárai is, vagy olyan legendás mûvészek, mint a 94 éves brácsás, Konrád György. Zétényi Tamás meghívására Budapestre érkezik a New York-i Juilliard két egykori növendéke, Nagy Dávid Ádám fagottos, illetve a Carnegie Hall rezidens klarinétosa, Sallay Dávid is. Az ötletgazda, Zétényi Tamás mellett részt vesz a koncerteken a már tíz éve mûködô Classicus Ensemble többi tagja: Tornyai Péter, Palojtay János és Fejérvári Zoltán is. Közülük ketten a negyedik, egyben utolsó koncerten is fellépnek, ahol többek között a Londonban élô Pauk György tanítványa, Pusker Júlia is feltûnik. A sorozat zárókoncertjén Berg, Fauré, Debussy és Schönberg kerül elôtérbe. 39

BACH SZERINT A VILÁG… Szöveg: Ur Máté

Bár orosz évadot hirdetett a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019-re, Bach zenéje még egy ilyen összeállításból sem maradhat ki. Nem csoda, hiszen ô a komolyzene történetének alfája és ómegája. Egymáshoz közeli idôpontban, április 11-én és 13-án két nagy Bach-vállalkozásnak is helyet ad a Zeneakadémia. A közönség általában szereti az összegzô koncerteket, a nagyszabású vállalkozásokat, a zenei maratonokat. Különösen igaz ez Bach esetében, hiszen alighogy véget ért egy több hónapon át tartó koncertsorozat a belvárosi, Hold utcai templomban, amely a szerzô összes orgonás mûvét vonultatta fel, márciusban már a Goldberg-variációkat ígérte David Fray elôadásában a Zeneakadémia. Most pedig, ugyanide, a Liszt Ferenc téri épületbe érkezik a dél-koreai Ji, aki 2018 januárjában, a húszas évei elején vette bátorságot, hogy lemezt készítsen Bach monumentális variációsorozatából. A számokat tekintve is magabiztos vállalkozás ez, hiszen az elmúlt évtizedben a Goldberg-variációkból több mint 150 új felvétel készült. Ji elképzelése azonban bevált, az egyik legjobb nemzetközi vis�szajelzést éppen az ô játéka kapta. A dél-koreai fiatal iskolája a New York-i Juilliard School volt, mindös�sze tízévesen nyerte meg a New York-i Filharmonikusok fiatal mûvészek számára meghirdetett versenyét. A klasszikus zene egészen friss – nemcsak Bach mûveinek egyedi megközelítésével – valós érdeklôdésre és népszerûségre tett szert. Példaképének tartja Richtert és Horowitzot, de a Budapesten gyakori vendég, Piotr Anderszewskitôl is tanulni tud. Koncertje éppúgy kihagyhatatlan, mint két nappal késôbb a Kadosa Pál, Kocsis Zoltán, Kurtág György és Rados Ferenc zenei világán nevelkedett Szokolay Balázsé, aki szintén összegzésre készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar táraságában. Bach valamennyi billentyûs hangszerre írt szólócon40

certóját egyetlen estén szólaltatja meg a már igencsak összeszokott páros, akiknek nem ez az elsô közös vállalásuk. (Korábban három fiatal mûvésszel már elôadták Bach két, három és négy csembalóra írt versenymûveit egyetlen koncerten.) Ezúttal hét, a hangszer irodalmát tekintve zenetörténeti jelentôségû versenymû hangzik el. A kompozíciók a zongoraverseny mûfajtörténetének kiemelkedôen fontos darabjai. Úttörô jellegüket az a körülmény sem csökkenti, hogy eredetileg egyik kompozíció sem billentyûs hangszerre készült, korábban született hegedûversenyek, oboaversenyek átiratai. Szokolay a darabokat zongorán játssza, ahogy az ôt kiegészítô, a barokk repertoárban jártas Liszt Ferenc Kamarazenekar is vállaltan modern hangszereket vesz a kezébe. A zenekar nem csatlakozott az elmúlt évtizedek régizenés tendenciáihoz. Ez az irány a közelmúltban megfogalmazott arculatváltás és új tervek felvázolásakor sem módosult. Az együttes koncertmestere egy interjúban a historikus külsôségekrôl így fogalmazott: „…nem hiszem, hogy ez a legfontosabb szempont, hanem inkább az, hogy határozottan megrajzoljuk, poentírozzuk azt, ami a kottában van és egy sokkal erôsebb hangzásélményt közvetítsünk, mintsem eltakarjuk azt a látványelemekkel.” Egy biztos, a koncert a kamarazenekar új útjának egyik elsô lépése, amely nemzetközi érdeklôdésre is biztosan számot tarthat. 2019. április 11. 19.30, Zeneakadémia (nagyterem), Goldberg-variációk 2019. április 13. 19.30, Zeneakadémia (nagyterem), Hét zongoraverseny

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A „MAGYAR” BAUHAUS NYOMÁBAN Fesztiválséták az Imagine Budapesttel Szöveg: Götz Eszter

Fotó: © Gordon Eszter

Idén ünnepli a világ a Bauhaus alapításának centenáriumát, azét az iskoláét, amely 1919 márciusában Weimarban Walter Gropius vezetésével a modern építészet és formatervezés úttörô mozgalma lett. Noha az intézmény csupán 14 évig mûködött, mégis a 20. század legnagyobb hatású szellemi mûhelye volt.

Fotó: © hu.wikipedia.org

Fotó: © Kis Ádám

Az elsô világháború és a rövid életû kommün után a magyar szellemi és kulturális élet számos személyisége Ausztriába, illetve Németországba emigrált. Így lett a Bauhaus ikonikus figurája a késôbb világszerte ismertté vált Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Weininger Andor, és korán bekapcsolódott az ott folyó munkába két, Pécsrôl származó pályakezdô építész, Molnár Farkas és Forbát Alfréd is. Ôk ketten késôbb visszatértek Magyarországra. Weimarból hozott mûvészetfelfogásuk óriási hatással volt az akkor induló építész nemzedékre. A húszas évek végén Magyarországot is meghódította a modern építészet, Molnár és Forbát friss eszméi tehetséges folytatókra találtak. A centenárium kapcsán több programsorozat eleveníti fel a Bauhaus magyarországi nyomait. Az Imagine Budapest áprilisi városi sétái, vagy

a Budapest 100 rendezvényei május elsô hétvégéjén nem csupán rejtett – vagy legalábbis ma kevéssé ismert – építészeti kincsekre hívják fel a figyelmet, hanem annak tisztázásában is segítenek, hogy mely épületek köthetôk kifejezetten a Bauhaushoz, és melyek inkább a modern építészet többi irányzatához. Budapesten az 1920-as, 1930-as években egész városrészek épültek ki a korábbi periférián, és ezeken a részeken hódított az új építészet divatja. Gropius iskolája azonban nem stílust, nem csupán egy esztétikai rendszert dolgozott ki, hanem az európai társadalom korabeli technikai fejlettségével lépést tartó új látásmódot. A Bauhaus építészete a gyári munkások és a tisztviselôk nagyvárosi lakáskörülményeinek megreformálására törekedett. Megfordította a tervezôi gyakorlatot, és az impozáns homlokzat mögötti hagyományos térelosztás helyett belülrôl kifelé haladt: a belsô tér funkcionális elrendezéséhez igazította az épületek alaprajzát. Ehhez tiszta formákat megjelenítô tömegeket, illetve díszítés nélküli homlokzatokat rendelt. Egyszerû, világos, jól használható, olcsó lakásokat és munkahelyeket alkotott, és ezeket célelvû, korszerû technológiát követô bútorokkal, használati tárgyakkal rendezte be. A Bauhaus magyarországi öröksége – a korabeli magyar társadalom szerkezetébôl adódóan – nem a munkásság életét tette élhetôbbé, hanem a polgárság haladó szellemiségét jelenítette meg. Ez az oka annak, hogy aki a Bauhaus nyomait keresi Budapesten, az nem gyárakat vagy munkástelepeket talál, hanem elegáns villákat, Dunára nézô bérpalotát, uszodát, templomot. Budán, a Gellérthegyen, a Kelenhegyi út 46. alatt áll a Bauhaus egyik elsô – és talán legszebb – itteni pél-

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

Fotó: © Práczky István

Bauhaus100 – Program a mának A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kiállítása Nyitva április 10. és augusztus 25. között / Budapesti Tavaszi Fesztivál

Fotó: © Práczky István

dája, amelyet 1924-ben Forbát Alfréd tervezett egy sörgyár igazgatójának. Kissé távolabb a város központjától, a pasaréti Napraforgó utcában 1931-ben épült fel egy 22 családi házból álló mintatelep. Az egy- és kétemeletes házak a korszerû kislakás sokféle térelrendezési variációját prezentálják, a puritán, fehérre vakolt kockaháztól a színesre festett ablakkeretekkel, íves teraszokkal, üveg lépcsôházzal gazdagított villáig. A budai hegyvidék alján, a Hûvösvölgyben, egy növényekkel dúsan benôtt kertben rejtôzik a magyarországi Bauhaus legkülönlegesebb emléke: a Molnár Farkas tervezte, ovális alaprajzú Magyar Szentföld-templom csonkja. Zseniális tervezôje 1945ben egy bombázásban hunyt el, a templomot a háború után tovább építették, de 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után végleg torzó maradt. A Margit körút közepén áll Kozma Lajos Bauhaus-jegyeket mutató Átrium bérháza. A földszinti mozi helyén színház és kávéház létesült. Elôcsarnoka nemrég visszanyerte fekete-fehér mozaikkal és tükörrel burkolt oszlopait, a faburkolatú büfépultot és a lépcsôt kísérô narancssárga csempedíszítést. A budai körúton több modernista bérház hordozza a Bauhaus nyomait, csakúgy, mint a Duna túloldalán, a pesti Újlipótvárosban. A legszebb talán a harmincas évek végén épült, Szent István parkhoz futó Pozsonyi úti Dunapark luxusbérház, homlokzatán zárterkély-sorral a Duna felé. Földszintjén kávéház mûködik, tetején most is ott a tágas tetôkert.

„EZEK UTÁN MIT MONDJAK ÉN NEKI?” Portrévázlat Ránki Dezsôrôl

Ezt a kérdést tette fel az óráját látogató vendégnek az ifjú tehetségek legendás tanára, Máthé Klára a kiskamasz Ránki Dezsô játékára reagálva. A 17 évesen mindjárt a Zeneakadémia második évfolyamára felvett Ránki Dezsô startját elsô nemzetközi versenysikere koronázta és meg is nehezítette a rangos Schumann-versenyen, Zwickauban.

Fotó: © Felvégi Andrea

Szöveg: Tóth Anna

A nemzetközi hangversenyéletbe is belépôt jelentô versenygyôzelemmel zsebében Ránki folytatta tanulmányait Kadosa Pál osztályában. Emlékei szerint a mester ekkor már keveset játszott elô, ám olykor apróságoknak tûnô megjegyzéseibôl egyenesen a lényegre következtethettek kiváló pianista növendékei – Ránki mellett például Kocsis Zoltán és Jandó Jenô is. A kétszeres Kossuth-díjas elôadómûvész, aki fiatalon még 100120 darabot tanult meg évente, egyre intenzívebben összpontosított egy-egy mûre. Egyik korábbi Stravinsky-koncertjére napi nyolc órát gyakorolt, Bartók II. zongoraversenyéhez még többtucatnyi elôadással a háta mögött is minden alkalommal fizikai edzéssel is kondicionálja ujjait. 44

Ugyanakkor folyamatosan munkálkodnak benne a gyermekkori élmények: a „nagy” mûvészek által gyakran mellôzött Haydn-szonáták, vagy a zeneiskolások repertoárjába sorolt Schumann-sorozat, a Jugendalbum: „Ezek a darabok egyszerûen a kezembe akadtak, és arra gondoltam, vajon miért nem játsszák ôket soha koncerten. Gyöngyszemek ezek, csodálatos kis darabok, minden lényeges schumanni gondolat megtalálható bennük.” A mûvész pályafutásában nemcsak a verseny- és a szólómûvek játszanak jelentôs szerepet. Amikor 2010 nyarán elérkezett 2500. hangversenyéhez, már számos kamarazenei koncert szerepelt portfóliójában. Fellépett a Bartók Vonósnégyessel, a Keller- és a Takács Nagy-kvartettel, sok alkalommal Perényi Miklóssal – csak kiemelve néhány emblematikus pályatársat. A mûvész kamaramuzsikus arcát az is meghatározza, hogy felesége, Klukon Edit ugyancsak kiváló zongorista, kisebbik fia, Ránki Fülöp pedig egyike napjaink legkiemelkedôbb ifjú pianista tehetségeinek. Évente 60-65 koncertet ad Ránki Dezsô, ezek jelentôs hányadát külföldön. Abban, hogy a pódiumot Fülöp fiukkal is meg tudják osztani, jelentôs szerepet játszik Dukay Barnabás három zongorára írt kompozícióival és több régebbi mû háromzongorás átiratával. A mûvész házaspár különösen elkötelezett Liszt alkotásai iránt, és szívesen foglalkozik ritkán játszott, kevéssé ismert komponisták mûveivel is. Az egyik ilyen szerzô Erik Satie. Ránki Dezsô koncertjeit hallgatva sokszor találkozhat a közönség nemcsak Mozarttal, a német romantikusokkal, valamint Liszttel, Bartókkal, a kortárs zenével, de a francia impresszionistákkal is. Debussy pasztell tónusa és Ravel fanyar humora egyaránt közel áll hozzá. Ravel G-dúr zongoraversenyének elôadásában a zongorahang ragyogása, az apró ritmusértékek hûvös forráscseppenként gyöngyözô tisztasága, a záró tételben a jazzes elemek sziporkázó fürgesége nyûgözheti le a hallgatót. Ránki Dezsô és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertje 2019. április 10. 19.30, Pesti Vigadó – Díszterem Budapesti Tavaszi Fesztivál

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

HAMLET „ÚJRATÖLTVE” A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei fókuszában az orosz kultúra kiemelkedô alkotói, klasszikusok és kortárs legendák állnak. Ebbe a vonulatba illeszkedik a Moszkvai Csajkovszkij Zenekar és a Prágai Filharmónia Kórusának koncertje április 22-én a Zeneakadémia Nagytermében. Szöveg: Szentgyörgyi Rita

A Hamlet Bagossy László rendezésében Budapest vezetô mûvészszínházában, az Örkényben közelebb áll az abszurd vígjátékhoz, már-már paródiához, mint tragédiához. Polgár Csaba nemzedéke egyik legfigyelemreméltóbb tehetségeként már maga mögött tudta Peer Gynt szerepét, amikor megtalálta a Hamlet. A deviancia, a neurotikus hisztéria, a mûvészi érzékenység, a bohóc-lét szélsôséges árnyalatai között formálta meg az apák nemzedéke ellen lázadó örök fiatal alakját.

A színészi léttel párhuzamosan Polgár Csaba rendezôként is letette a névjegyét. A budapesti Színház- és Filmmûvészeti Egyetem zenés színészosztályában végzett, évfolyamtársaival megalapította a HOPPart független társulatot. Játékos, szellemes, mozgékony fantáziával rendezett Korijolánusz címû elôadásuk több európai fesztiválra kapott meghívást. A müncheni vendégjáték hozamaként felkérték Polgárt Münchenben a Julius Caesar és A nap gyermekei megrendezésére. Közben anyaszínházában, az Örkényben is lehetôséget kapott, hogy színre vigyen elôadásokat. Tankred Dorst Merlinjével a társulat Karlsruhéban vendégszerepelt, ennek köszönhette, hogy a német városban megrendezhette a Hamletet. Az apával való kapcsolat, a tudattalan megfelelési kényszer állt Polgár Hamlet-értelmezésének a fókuszában. Klasszikus témák kortárs köntösbe öltöztetése, mai témák szélesebb értelmezésbe helyezése jellemzi Polgár Csaba színházi világát, erôteljes zenei hatásokkal és hihetetlenül gazdag vizualitással. Legutóbbi rendezése az Örkényben A lélek legszebb éjszakája egy közel-keleti haditudósító pokoljárását helyezi a középpontba. Színészként Thomas Mann József és testvéreiben nyújt emlékezetes alakítást Polgár Csaba az ifjú Jákob és az idôs József szerepében. Az apa-fiú kapcsolat folyamatosan megtalálja a színész-rendezôt az utóbbi években. A film mostohán bánt vele, mígnem Pálfi György rábízta Az Úr hangja címû sci-fijének fôszerepét. Ebben a kontinenseken átívelô utazásban az univerzum kérdései összekapcsolódnak a teremtôkereséssel, az apakereséssel. Akárcsak a Hamletben. Fotó: © orkeny.hu

Jan Latham-Koenig brit karmester – a moszkvai Novaja Opera igazgatója és a bruggei Flandriai Szimfonikus Zenekar zenei vezetôje – elképzelése nyomán Sosztakovics Hamlet-szvitjének tételei között Polgár Csaba, az Örkény István Színház színésze részleteket mond Shakespeare drámájából. „Nagyon izgalmas ötletnek tartom ezt a több nemzetiségû produkciót: Erzsébet-kori angol szerzô és kortárs orosz komponista mûvének tolmácsolását orosz zenekarral, prágai kórussal, brit karmesterrel. Ez az elsô találkozásom a programzenével, korábban nem vettem részt hasonló elôadásban. Nyilván egészen más hatása lesz a Hamletbôl kiragadott szövegrészeknek Nádasdy Ádám fordításában, mint amikor színpadon játsszuk Shakespeare drámáját” – mondja Polgár Csaba, aki már öt éve nagy sikerrel formálja meg a dán királyfit az Örkény Színház formabontó elôadásában. Sosztakovics két Hamlet-szvitet komponált, az egyiket (op. 32a) egy színházi elôadás kísérôzenéjébôl. Ez Akimov hírhedt 1932-es rendezéséhez készült a moszkvai Vahtangov Színház számára. 1964-ben Grigorij Kozincev híres Hamlet-filmjének kísérô (aláfestô) zenéjét alkotta meg. A dramaturgiailag fontos szerepet betöltô muzsikából született a másik szvit (op. 116), amely a Zeneakadémián elhangzik el.

A Moszkvai Csajkovszkij Zenekar és a Prágai Filharmónia Kórusa 2019. április 22. 19.30, Zeneakadémia (nagyterem) Budapesti Tavaszi Fesztivál

A CÉL: SADHANA A Szandai Quartet lemezbemutatója A Párizsban élô magyar nagybôgôs, Szandai Mátyás elbûvölô kvartettel érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra: a brazil gitáros sztár, Nelson Veras mellett két fantasztikus, szintén Franciaországban élô muzsikus játszik együttesében.

Fotó: © Csendes Krisztina

Szöveg: Zipernovszky Kornél

Lemezbemutató koncertjük elôzményei alapján nem túlzás kijelenteni, hogy különleges zenekar kapott meghívást. A párizsi kortárs jazzélet pezsgését jól jellemzi, hogy ôk négyen a francia és a magyar mellett Brazília és Kuba zenei hagyományait is képviselik. Innovatív, szép dallamokban és váratlan ritmusokban tobzódó zenéjükkel kapcsolatban nem csak frázis a népzenei gyökerek emlegetése, amit az is bizonyít, hogy a lemezre Szandai egyik magyar népdalfeldolgozása is felkerült. Az elôzô projekt, amelyen nagybôgôs zenekarvezetôként vett részt, egy mélyenszántó Bartók-hommage volt, Mathias Lévy (hegedû) és Lukács Miklós (cimbalom) társaságában. Szandait persze arról az oldaláról, hogy a mai jazzhez az etno-zenei világból sokféle inspirációt talál, a közönségnek nem kell bemutatni. Klasszikus nagybôgô szakon 46

szerzett diplomát a budapesti Zeneakadémián, és még húszéves kora elôtt Dresch Mihály kvartettjének tagja lett. Korszakalkotó koncerteken és lemezeken hallhattuk Dreschsel, mint például a Hungarian Bebop, az Archie Shepp-pel 2002ben készült album. Ekkortájt egyre több markáns zenei egyéniséget mutató szólista kérte fel a közremûködésre, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Gadó Gábor, Balázs Elemér, Tóth Viktor, Szabó Dániel, Lukács Miklós és Dés András – utóbbiakkal beszélgetôs improvizatív és zenés esteket is szerveztek Konzervnyitó címmel. Pályájának itthoni éveiben is rengeteget turnézott külföldön. Eljutott Indiába és Amerikába, valamint közremûködött David Murray, Herbie Mann, Chico Freeman, Charlie Mariano, Hamid Drake, Kurt Rosenwinkel, Chris Potter itthoni fellépésein, felvételein. De zenéjének kapcsolódásai az európai kortárs jazzszíntérhez

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

nyilvánvalóak, ez is motiválhatta döntését, hogy Párizsba költözött idestova egy évtizede. Ott a franciaországi jazzélet színe-java mellett Szandai amerikai sztárokkal is gyakran muzsikált. Alkalma nyílt az újabb gitáros nemzedékek egyik legnagyobb feltûnést keltô képviselôjével, Nelson Verasszal is megismerkedni. Veras tinédzserkorában került Franciaországba, ahol Pat Metheny mondta ki róla elôször: nagyra hivatott. Hírességek mellett – Michel Petrucciani, Gary Peacock, Mark Turner, Paul Motian, Dave Binney és Steve Coleman – tapasztalatot szerezve 2001-ben lépett elô saját néven szereplô kvartettjével és adott ki lemezeket is. A világraszóló brazil gitároshagyományhoz (Helio Delmiro, Joao Gilberto, Bola Sete) Veras sajátosan viszonyul, ahogy ujjal penget, egyéni gesztusai, improvizációinak struktúrája távolról ismerôs lehet. Némiképp hasonló felfogásban szaxofonozik tenoron és szopránon a kubai Ricardo Izquierdo is – az afro-kubai hagyománytól eltávolodva, de azt meg nem tagadva. Ezt a Cimbiózis, Lukács Miklós zenekarának közönsége is megtapasztalhatta tavaly, amikor vendégszólistájuk volt. Izquierdo a Movézom nevû francia kollektívában és bôgô-dob kísérettel is sikerrel szerepelt az utóbbi néhány évben Franciaországban. Triójában a dobos ugyanaz a Fabrice Moreau, aki a Szandai-kvartett negyedik tagja is – ôt ugyancsak sok együttesbe hívják, kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetôen.

anno 1935

Szamos Gourmet House Budapest, 5th district, Váci street 1. (Enterance: Deák Ferenc street 5.) Tel.: +36 30 570 5973

A közös teremtésnek a kortárs jazz kisegyüttes formája tág teret nyújt, különösen akkor, ha a zene a tagok számára mindenekelôtt a kollaborációt helyezi elôtérbe. Ezt jelzi az is, hogy a négyes új albumának címéül egy szanszkrit szót választott: a sokértelmû Sadhana ugyanis szellemi és lelki fejlôdésre, a munkálkodáson keresztüli felemelkedésre utal. 2019. április 16., 20.00 Uránia Nemzeti Filmszínház – Díszterem Lemezbemutató koncert / Budapesti Tavaszi Fesztivál

www.szamos.hu

City Guide A klasszicizmus, a szecesszió, a Bauhaus szemmel jól láthatóan jelen van a budapesti városképben. A középkor inkább rejtôzködôen, a modernitás pedig inkább a történelmi negyedektôl távolabb. Amit létrehozott, arra általában kritikus szemmel tekint a közvélemény. Új fajta modernizáció indult el Budapesten. Úgynevezett zöldmezôre, tehát eddig nem vagy régen használt területre terveznek kiemelten zöldszemléletû, környezetbarát, energiatakarékos, okos lakó- és középületeket. Ugyanakkor a régi értékek megmentésére szintén összpontosítanak a jelen építészei, az alapelemeket, a falakat friss, 21. századi tartalommal töltik meg. Jó példa erre a belvárosi Textúra étterem, amelyben ôsi jelképek köszönnek vissza meglepô dizájnnal párosulva.

A turisták nagy része számára a „bulinegyed” szívében található Gozsdu Udvar vonzó turisztikai attrakció. A Király és Dob utcát összekötő, hét épületből és hat udvarból álló műemléki komplexum 1901-ben épült Cziegler Győző tervei alapján

KIFINOMULT, MERÉSZ ÉS HITELES Józan elképzelések a fenntarthatóságért Szöveg: Mitte Communication • Képek: Paulinyi-Reith & Partners

A Paulinyi-Reith & Partners Magyarország egyik nagy múltú mérnöki cégcsoportja. A több mint 30 éve fennálló stúdió eleinte magas minôségû mûemlékfelújítási projektjeivel szerzett magának hírnevet. Az elmúlt évtizedben a hangsúly a fenntarthatóságra helyezôdött át, úttörô szerepet vállalva Magyarország és a régió zöldépítészeti megoldásaiban.

A budapestiek közül sokan irodáikat és bevásárlóközpontjaikat ismerik, a turisták pedig számtalan általuk tervezett épülettel találkozhatnak, például az Ybl-palotával, a Ritz-Carlton Hotel Budapesttel, a Klotild-palotával vagy éppen a Gozsdu Udvarral. A stúdió elsô idôszakából kiemelhetô a pesti belváros impozáns épülete, az 1866 és 1869 között Ybl Miklós tervei alapján épült, Károlyi utca 12es szám alatt álló ház teljes körû rekonstrukciója, amely 2001-re készült el. A Centrál kávéházzal szemközt álló, Ybl-palota néven ismert épület eredetileg a Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár Egyesület számára készült. A II. világháború után a 50

Fôvárosi Vízmûvek székháza volt. A palota a 3-as metró építése miatt süllyedni kezdett, így az 1970es években életveszélyessé nyilvánították. Felújítására csak 1998-ban nyílt lehetôség. Ennek során a tervezôk az országban az elsôk között alkalmaztak környezettudatos megoldásokat, talajszondákat, valamint hûtô-fûtô álmennyezetet. Az épület alsó szintjein kereskedelmi és vendéglátó funkciók üzemelnek, míg az emeleteken és a tetôtérben irodák kaptak helyet. Érdekes a története annak a mûemlék épületnek is, amelyben jelenleg a The Ritz-Carlton Budapest Hotel mûködik. A premodern stílusban, Tôry Emil és Pogány Móric építészek tervei alap-

CIT Y GUIDE Ma a turisták nagy része számára a „bulinegyed” szívében található Gozsdu Udvar vonzó turisztikai attrakció, Érdemes megvizsgálni az épület történetét. Az építész stúdió irodája hosszú éveken keresztül a Gozsdu Udvar közelében volt, így az ott dolgozók látták az épületek egyre rosszabb állapotát. Ezért is öröm volt számukra a Király és Dob utcákat összekötô, hét épületbôl és hat udvarból álló mûemléki védelmet élvezô komplexum rekonstrukciójának megtervezése. A Gozsdu Udvar Holló utcával párhuzamos, a Madách sétányt is átszelô együttesét a századforduló utáni években Gozsdu Manó építtette, Cziegler Gyôzô tervei alapján. A teljes felújítás során megmaradt az épületegyüttes lakó- és kereskedelmi funkciója, az emeleteken és tetôterekben lakások, a földszinten, valamint a népszerû passzázsokkal átszelt pinceszinten kulturális és vendéglátó funkciók létesültek. A beruházás nagyszerû példája a teljes tömböt átfogó, város rehabilitációs fejlesztéseknek. A történelmi zsidónegyedben álló mûemlék épületrôl lévén szó, a beavatkozás mértékét a minimálisra csökkentették. A legfontosabb cél az épületállomány megtartása és teljes körû felújítása volt, úgy, hogy az visszanyerje eredeti, századfordulós hangulatát és megjelenését, és újra élettel teljen meg. A Paulinyi–Reith & Partners az elmúlt idôszakban több olyan épület rekonstrukcióján dolgozott, amelyek meghatározó elemei a fôváros képének. Ilyen a 2012-ben elkészült Klotild-palota, amely Budapest egyik legismertebb szimbóluma az Erzsébet híd pesti oldalán. A külsô felújítása során a cél az épület eredeti szépségének visszanyerése volt. ján 1914–18 között felépített palota eredetileg az Adriai Biztosító Társulat székháza volt. Az épület a II. világháború után a Budapesti Rendôr-fôkapitányság székhelye lett. Az értékeitôl megfosztott épületet 1998-tól mintegy két év alatt a Le Méridien luxusszállodává alakították át. A belsôépítészeti átalakításra a kifinomult luxus jellemzô, az otthonosság érzését a képzômûvészeti alkotások és a bôrbútorozás teremtette meg. 2015-ben a Ritz-Carlton hálózat vette át a hotelt, amely újabb „ráncfelvarráson” esett át.

A Városligetben sétáló, vagy a Széchenyi gyógyfürdôbe érkezô turisták több, a cégcsoport nevéhez fûzôdô épület formálódó alakjával is találkozhatnak. Az egykori Közlekedési Múzeum épületének rekonstrukciója (a Magyar Innováció Házának ad majd helyet), valamint Budapest várhatóan egyik fô turisztikai célpontjává váló, a Fôvárosi Állat- és Növénykert területén épülô Pannon Park tervei is a Paulinyi–Reith & Partnersnél készülnek. Ez utóbbi központi elemeként épül Európa legnagyobb biodómja. A 1,7 hektáros csarnokban és a hozzá kap-

rések alapján, a parametrikus design módszerével értek el a Paulinyi–Reith & Partners szakemberei. A módszer során egy számítógépes program generálja a pontos formát a tervezôk által megadott paraméterek alapján, így a legoptimálisabb beépítés érhetô el. Ez azért fontos, mert az optimalizált beépítésnek köszönhetôen például télen-nyáron ideális fényviszonyok jönnek létre az épületben, hozzájárulva energiaigényének csökkentéséhez. Az önszabályozó hûtési, fûtési és világítási rendszer a használat függvényében képes szabályozni a belsô terek hômérsékletét és megvilágítását. A Budapest ONE elsô ütemének építkezése jelenleg is zajlik.

csolódó szabadtéri kifutókban a Kárpát-medence ôsi élôvilágát fogják megeleveníteni. Helyet kap benne egy több mint kétmillió literes cápamedence is. A fényáteresztô fóliaszerkezettel borított objektum belsejében az itt bemutatandó állat- és növényfajok, valamint a látogatók számára egyaránt ideális idôjárás uralkodik majd egész évben. A Paulinyi–Reith & Partners számára a fenntarthatóság az építészeti gondolkodásmód alapja. Olyan épületeket terveznek, amelyek „jövôbiztosak”, képesek alkalmazkodni a változó igényekhez, trendekhez. Ez a szemléletmód határozta meg a Budapestre nyugati irányból, Bécs és Horvátország–Szlovénia felôl érkezô M1–M7 autópályák bevezetô szakaszánál, a Kelenföld vasút- és metróállomás közelében épülô Budapest ONE irodaház és az Etele Plaza tervezési folyamatát is. Az épületek nemcsak Újbuda fejlôdéséhez járulnak hozzá, de Budapest építészeti arculatában is dominánsak. A fôváros nyugati kapujaként megvalósuló Budapest ONE irodakomplexum az autópályák bevezetô szakaszánál fogadja majd a városba érkezôket látványos, amorf formavilágával. Az épület tömege az ideális telekbeépítéshez igazodik, amit fenntarthatósági felmé-

A vasút túloldalán épülô Etele Pláza Újbuda meghatározó kereskedelmi és szórakoztatóipari központja lesz. A BREEAM fenntartható épületminôsítési rendszer Very Good minôsítését megcélzó épület a megszokottnál szélesebb üzletválasztékkal, valamint nagy befogadóképességû, változatos ételeket kínáló food courttal várja majd a látogatókat. A bevásárlóközpont hangsúlyos helyszíne lesz a nagy nézôszám befogadására képes multiplex mozi is. Ezt a gazdag belsô szolgáltatási palettát hivatott tükrözni az épület látványos külsô formavilága, ami egymásra pakolt ajándékdobozokra emlékeztetheti a látogatókat. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség a Váci úti irodafolyosó több, Paulinyi–Reith & Partners által tervezett épületben is tükrözôdik. Ilyen a látványos északi fényekben játszó Nordic Light vagy az izgalmas homlokzati kialakítású Advance Tower. Ez a szemléletmód olyan városi léptékû projekteket is áthat, mint a kínai Dong Ying város tervezésére benyújtott pályázati anyag. Gondolkodásmódjukat a cégcsoport mottója foglalja össze: „Építjük és kutatjuk a jövô fenntartható épületeit, a ma csúcstechnológiáival, a holnap generációinak, a tervezôi gyakorlat bázisára támaszkodva, elkötelezetten a társadalmi tudás megosztásért.”

CIT Y GUIDE

TÖKÉLETES ÉLMÉNY MINDEN ÉVSZAKBAN Megújult a Dagály Termálfürdô, Strandfürdô és Uszoda Szöveg: Várkonyi Judit • Fotók: Mudra László

Budapest egyik kedvelt rekreációs helyszíne a nagy múltú Dagály fürdô, amely a közelmúltban teljesen megújult, 21. századi gyógy- és wellnessrészleggel bôvült. A 19-20. század fordulóján, az elsô budapesti strandok megjelenése elôtt, már tucatnál is több melegvízû fürdô mûködött Budapesten. Felépült az Európa-szerte híres Széchenyi és Gellért fürdô. Ugyanerre az idôszakra tehetô a népfürdôk építésének kezdete is.

Ebben a korszakban és a 20. század elsô néhány évtizedében alakult Budapest modern metropolisszá. Az urbanizáció a lakosság szokásait és igényeit is átrajzolta. Az 1920-as '30-as években sorra létesülô strandfürdôk megszaporodása is összefügg ezekkel a társadalmi folyamatokkal: újfajta felüdülést és szórakozást kínáltak a városi tömegnek.

A Dagály strandfürdô ehhez az idôszakhoz képest viszonylag késôn, csak 1948-ban nyitotta meg kapuit. 1944-ben tárták fel a fürdô mûködését biztosító artézi kutat, amely akkor 126 méter mélyrôl szállította a 41,5 °C-os vizet. A Duna medre alatt lelt, addig elfolyó termálvíz ettôl kezdve hasznos célokat szolgálhatott. Az egykori Szabadság strandfürdô építése 1947-ben indult el. A cél egy 53

hatalmas alapterületû, a korabeli lapok szerint akár tízezer ember befogadására is alkalmas népfürdô építése volt, amely a nyári kánikula hónapjaiban kiszolgálja a környék majd 100 ezer fôs lakosságát. A megnyitás utáni években nemcsak a helyiek közelíthették meg könnyedén a fürdôt: a Dunán hajóval is el lehetett jutni a strandhoz. A gyógyfürdô minôsítést 1970-ben kapta meg az objektum, amikor is átvezették a Széchenyit tápláló hévízforrás és a margitszigeti Magda-kút vizét, hogy pótolják a helyi Béke-kút csökkenô vízhozamát. A fürdô ekkor kapta a köznyelvben már amúgy is elterjedt, a szomszédos utca nevérôl „átragadt” Dagály elnevezést. Eredeti épületét, amelyet az évtizedek során többször bôvítettek és modernizáltak, Darvas Lajos és a Hajós Alfréd-tanítvány, Körner József tervezte. Az 1950-es években épült, zöld csempés fedett bejárat emblematikus képe látogatók ezreinek marad emlék. A strand a nagy volumenû átépítés elôtt, 2016ban zárt be. Az újranyitásra a nyolchektáros parkot egyharmadával csökkentette a strand területébôl is helyet foglaló Duna Aréna felépülése. Cserébe egy korszerû infrastruktúrával, strand-, tan-, és úszómedencékkel, színes és kreatív kivitelezésû, gyermekek számára kialakított vizes játszórésszel, számos sportpályával, szabadtéri fitneszparkkal és nem utolsósorban a teljes körûen megújított wellness- és gyógyászati részleggel találkoznak a látogatók. A komplexum a 21. századi igényekhez alkalmazkodik. Megjelenésében letisztult, világos terek, egységes megjelenés és fehér-szürke-türkiz színvilág jellemzi. A régi irodaépület helyén kialakított új épületszárnyban 290 négyzetméteres wellness és 300 négyzetméteres gyógyászati részleg várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. A szolgáltatások között finn, gôz- és inf-

raszauna, tepidárium és masszázs szerepel. A gyógyászathoz pedig nagyfrekvenciás kezelésekre, különbözô kádfürdôkre, magneto- és elektroterápiára és valamint gyógymasszázsra alakítottak ki tereket. A Dagály célközönségét Kiss Dóra marketingvezetô szerint kár szûken behatárolni, hiszen a sokrétû és változatos funkciókra kialakított egységek miatt a sportolóktól a gyógyfürdô hatásait fiziológiai épülésre használó látogatókon és a mozgásszervi be-

CIT Y GUIDE

tegségben szenvedôkön át a családokig mindenki megtalálja a számára megfelelô szolgáltatást. A strand régi, 50 méteres medencéje helyett újat építettek, szintjét kissé kiemelték, így úszás közben rálátás nyílik a dunai panorámára. Északról füves napozóteraszok határolják, és karnyújtásnyira van a büfé. Az új, 25×22 méteres, 2,2 méter mély medencétôl a fôépületig összefüggô, akadálymentes szakaszon közlekedhetnek a mozgássérült látogatók. A déli rész fái alatt található a már említett, csaknem 2 ezer négyzetméteres, parkosított Dunai Kalóz elnevezésû tematikus játszótér. Itt játszóvárak, fészekhinta, süllyesztett trambulin, lombkunyhók is találhatók, de ami a legfontosabb: ez a terület is akadálymentesített.

A szabadtéri sportokat kedvelôk két homokos strandpályát, megújult kosárlabdapályát, gyerek-strandröplabda-pályát, illetve egy nagyobb, strandfocira és strandröplabdára is használható pályát találnak a parkban. A két nagyobb mellett a „pillangó”- medencék, a tan-, gyerek- és strandmedencék és a termálfürdôrészleg mind változatos igényeknek felel meg. A parkban két ivókút, új szabadtéri zuhanyozók teszik zavartalanná a nyári idôtöltést. A nyugágyak és székek használatát magában foglalja a belépôjegy, amely a fürdô minôségi átalakulása után is megfizethetô. A komplexum befogadóképessége 2500 fô, üzemeltetôje a Budapest Gyógyfürdôi és Hévizei Zrt.

TEXTÚRA Játékosság és kísérletezés a matematika pontosságával társítva

Adott egy étterem, amely az évek során egyre jobban fejlôdik, egyre nagyobb elismeréseket vív ki magának, megkapja és megôrzi a nagy felelôsséggel is járó Michelin-csillagot. Adott a benne és érte dolgozó csapat, amelynek elkezd hiányozni a kezdeti játékosság, a fiatalos lazaság, a spontaneitás. Mindennek eredményeként született meg több éven át tartó tervezgetés után a Borkonyha étterem „kistestvére”: a Textúra. Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Gergely Vas Kalocsai Zoltán és Horváth Tamás tulajdonosok, középen a nemeztközi hírű séf: Sárközi Ákos

A két étterem ugyanazon utcában található a Belvárosban, a Bazilika közelében. A Borkonyha tulajdonosai, Horváth Tamás és Kalocsai Zoltán és Sárközi Ákos executive séf tíz éve tartó munkakapcsolata vezetett el odáig, hogy az új étteremben már Ákos is tulajdonossá vált. Olyan éttermet szerettek volna létrehozni, amely visszaidézi azt a kötetlenséget és közvetlenséget, amely a 2010-ben nyitott, majd négy évvel késôbb már Michelin-csillagot nyert Borkonyhát a kezdetekkor jellemezte. Olyan vendéglátóhelyet akartak kialakítani, ahol a kísérletezés és a felfedezés a vendégek és a vendéglátók mindennapjainak is a részévé válhat. 56

A Sárközi Ákos vezette sûrûn változó kínálatú, egyedi karakterû konyha a magyar tradíciókon alapul, nemzetközi hatásokkal. Hazai alapanyagok és más országok nyersanyagainak használatával visszanyúlnak olyan rég elfeledett, az éttermek repertoárjában már kevéssé megjelenô eljárásokhoz, mint az abálás, füstölés, konfitálás. Más nemzetek konyháinak eljárásaival ötvözve a fogások kísérletezô, izgalmas élményt nyújtanak. Kalocsai Zoltán, a Textúra tulajdonosa a Budapest’s Finestnek elmondta: Ákos tányérjain mindig felfedezhetô a játék a textúrákkal, a lágy, roppanós, levegôs és más halmazállapotok-

CIT Y GUIDE kal. A vendégek és az étterem kapcsolatában is több az interakció, a személyesség akár olyan formában is, hogy az egyes fogások elkészítésének végsô lépéseibe a vendégeket is bevonják. Az évente négyszer cserélôdô étlapon, valamint a hetente, sôt olykor naponta változó táblás étlapon mindig az évszaknak megfelelô, szezonális fogások kapnak helyet. Ezekhez az alapanyagokat lehetôség szerint Magyarországról szerzik be, különlegességek esetében a legjobb külföldi forrásokat veszik igénybe. A tengeri halak, a tenger gyümölcsei például a párizsi halpiacról származnak, a marhahús általában dél-amerikai kereskedôk terméke, de a galamb, szárnyas mind magyar termelôktôl érkezik – fejtette ki Zoltán. „A magyar fogások és a nemzetközi ízek ötvözése jelenik meg például a vadasban, amely bár egy klasszikus magyar étel, a Textúrában argentin marhahúsból készül, vagy az argentin hátszín homármártással és kolbásszal, amely magyar házikolbásszal készül” – tette hozzá. A Textúra kiemelt figyelmet fordít a borválasztékra is. Magyar és külföldi borok egyaránt szerepelnek a kínálatban. A válogatás fô elve az egyediség: ezen szempont alapján alakította ki a borlapot Juhász Krisztián sommelier, aki a Borkonyha kínálatért is felel. A borok nagy része pohárral is rendelhetô. A 70 személy befogadására képes étterem belsôépítészetének stílusa a minimalizmus és a strukturalizmus újszerû fúziójaként jelenik meg üde színfoltként Budapest éttermeinek körében. Alapját olyan, természetben elôforduló mintázatok inspirálták, amelyek szinte minden makro- és mikroszerkezetben megtalálhatóak. Az úgynevezett Voronoj cella (ang: Voronoi diagram), a sík terület lehetô legtermészetesebb felosztása látható a falra felfutó ülôgarnitúra párnáin és a dekorzuzmó struktúrájában. Kiemelt szerepet kap a fali lábazatban és a fô téralkotó attrakcióként megjelenô, Ficzere Anett építészmérnök-belsôépítész által tervezett oszlopburkolatban is. A padlóburkolat Muzsai István építész-kutató geometrikus mintázata, amely a „Salamon pecsétje” vonalai és arányai alapján készült. A különleges látvány remekül rezonál az elkülöníthetô apró különteremben látható különbözô nyersanyagok, alapanyagok textúráját kiemelô fotókra és természetesen a tányérokon megjelenô ételekre. Egyszerû, könnyed és légies fogások, spontaneitás; a mûvészet, a matematika és fizika találkozása az asztalon: ez a Textúra. 57

IDÔTÁLLÓ SZÉPSÉG ÉS SZÍNTISZTA TÖRTÉNELEM Megnyílt a felújított Café Párisi Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Koczián Tamás - Café Párisi

Fotó: barkert Bistro

Az Andrássy út sokat látott, sokak által csodált útvonala különleges emlékeket rejt. Nemcsak a sugárút gyakran megénekelt szépsége és a történelem viharait is ôrzô házai, vagy a jelenlegi képet erôsen befolyásoló üzletkínálat miatt érdemes végigsétálni az útvonalon. Aki magába akarja szívni a századfordulós Magyarország hangulatát, ízeit és látványát, megidézni a nagy tradicionális kávéházak világát, annak a 39-es szám rejt valódi kincset: a Párisi Nagy Áruház Lotz-termében lévô Café Párisi megújult pompájával várja az elvarázsolódni vágyókat. 58

CIT Y GUIDE

Budapesten több századfordulós kávézó is ôrzi a Monarchia vagy a forradalmi idôk hangulatát, és talán egy sem akad, mely ennyire díszesen, a szecesszió romantikáját ilyen impozáns módon megidézve kínálna néhány órányi idôutazást. A telket 1884-ben a Fôvárosi Casinoépület Rt. vásárolta meg, hogy kaszinót hozzanak létre egy Petschacher Gusztáv tervei alapján emelt háromszintes, neoreneszánsz épületben. Sörcsarnok, étterem, biliárdtermek és bálterem, valamint játék- és olvasószobák szolgálták ki a szórakozni vágyók igényeit. Elsô átalakítására 1909-ben került sor: Goldberger Sámuel keltette itt életre saját, korábban tûzvészben elpusztult áruházát Párisi Nagy Áruház néven, mely 109 éve, 1911 márciusában nyitotta meg kapuit. Az ország elsô modern áruháza nemcsak kínálatával, de különleges adottságaival is kiemelkedett a korszak üzletei közül. Az átriumos, egy légterû épület fedett üvegudvara és üvegfalú, tükrös felvonói ámulatba ejtették a vásárlókat. Szinte sértetlenül vészelte át mind a világháborúkat, mind a szocializmus éveit. Miután évekig könyvtárként használták, 1958-tól Divatcsarnok néven nyílt meg, késôbb mûemlékvédelmet is kapott. Az ezt követô évtizedekben többször cserélt gazdát, az elsô emeleten lévô, még a kaszinó korából megôrzôdött bálterem, a Lotz-terem azonban ezen idôszakok alatt sem veszített bájából és különleges hangulatából. Az elmúlt években

ismét lezárták a látogatók elôl, hogy apró restaurálásokat és „arcfelvarrást” végezzenek a terem gyönyörû részletein, hogy a téli hónapokban ismét megnyílt Café Párisi vendégei újra régi pompájában élvezhessék a látványt. A falakat és a mennyezetet is Lotz Károly csodás freskói és allegóriái díszítik. A német származású magyar festômûvész munkái az Operaházban, a Vigadóban, a Szent István-Bazilikában, az Országházban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián is láthatóak. A több méteres belmagasságba meghitt hangulatot csempészô hatalmas csillárok alatt, az aranystukkókkal díszített pazar falak között igazi fôúri méltóságoknak, vagy a századforduló harcias tollú költôinek képzelhetjük magunkat, akik a márványasztalkák mellett vagy vörösbársonykereveten kortyolják a pezsdítô kávét egy-egy ízletes zserbó mellett. A terem központi helyén egy grandiózus zongora is helyet kapott, mely már jelenlétével is emeli a kávézó hangulatát. A kávézó tulajdonosai a felújítás után arra törekedtek, hogy az étel- és italkínálat kiszolgálja mind a történelmi hangulatra vágyókat, mind a modernebb ízek kedvelôit. A klasszikus kávé-

és teafajtákat a korszak stílusában egyedileg, újonnan gyártott Zsolnay porceláncsészékben, kancsókban szervírozzák, ezek visszaköszönnek a kávézó pultján is, mely szintén Zsolnay kerámialapokkal fedett. A desszertsor jelentôs részét is a klasszikus magyar édességek alkotják. A magyar cukrászat remekei és tradíciói iránt érdeklôdôk megkóstolhatják a ropogós cukormázzal bevont dobostortát, a csokoládétól roskadozó Sacher-tortát, a krémesen édes Esterházy-tortát, vagy a közhiedelem szerint I. Ferenc József tiszteletére Bad Ischlben megalkotott islert is. De nem maradhat ki a kínálatból a házi krémes, a Rákóczi-túrós és a rétes sem. Az itallapon alkoholos italok is helyet kaptak, köztük olyan izgalmas érdekességek, mint a Heart of Art csokoládés-kávés koktélkülönlegesség, illetve az értô párlatkedvelôk egyik kedvence, a japán Hibiki whisky. A borlapon nyolc borrégió tételei szerepelnek. A Café Párisi bár elsôsorban az italok és édességek kínálatában erôs, naponta helyben készített salátákat és szendvicseket is kínál. 59

DR K

Lezseren a pályán és az utcán Szöveg: Tóth Anett • Fotók: Dorko

Európa Sportfôvárosa 2019-ben Budapest. A címet 2001 óta nyerhetik el az 500 ezer fônél népesebb városok az Európai Fôvárosok és Városok Sportszövetségének döntése alapján. Budapest nemcsak rangos sportesemények megszervezésével büszkélkedhet: az egyik feltörekvô magyar brand, a Dorko számos terméket kínál a lezserebb öltözékek kedvelôinek.

A Dorko fiatal, innovatív magyar street style márka, amely az elnevezés újraértelmezésével vált ismertté a fiatal generáció körében. A márkanév eredete az 1920-as évekig nyúlik vissza, a Dorogi Gumigyár volt az a hely, ahol elôször gyártották az ikonikus, retro hangulatot idézô teremcipôket, amelyek az 1970-es évekre már meghódították az egész országot. Sok fiatal, aki a rendszerváltás elôtt szórakozni indult az éjszakában vagy a grundon bandázott a barátaival, „dorkót” viselt. Ahogy a nyugati márkák elterjedtek, a magyar sportcipômárka népszerûsége is hanyatlásnak indult, a „dorkók” ideje leáldozott. A 2014-es év hozta a nagy áttörést, a Magyar Képzômûvészeti Egyetem és Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem kreatív mûhelyének magyar tervezôi fantáziát láttak a márka felélesztésében, és 60

CIT Y GUIDE

újraálmodták a Dorko arculatát és stílusát. A DRK sztori így egyszerre képviseli a múlt iránti tiszteletet és az alkotás jövôt formáló erejét. A Dorko többet kínál egyszerû divatcikkeknél. A márka darabjai üzenetet, egyfajta világszemléletet is közvetítenek. Merjünk kitûnni a tömegbôl, és merjünk véleményt formálni. Ezért a márka rengeteget kollaborál hírességekkel, mûvészekkel, zenészekkel, sportolókkal. A Dorko kínálatában azonban nemcsak sportcipôket találhatunk, termékkörüket az évek alatt kibôvítették ruhadarabok és kiegészítôk széles választékával is. A letisztult, visszafogottabb cipôktôl kezdve az extravagáns táskákon át sokféle terméket találhatunk a Dorko kínálatában. Ajánlónkban összeválogat-

tuk azokat az termékeket, amelyek a 2019-es tavaszi/nyári szezon legtrendibb darabjai közé tartoznak: A 81 Low névre keresztelt darab visszatérô modell a márka kollekcióiban. Vászon felsôrésze a lábfejre simul, orr-része kopásálló, a gumimegerôsítés hosszú életet kölcsönöz a cipônek. A 81 Low megújult designja, minôségi változtatásai révén ideális választás városnézéshez vagy fesztiválok meghódítására. A Loyalty is Royalty ikonikus baseballsapka a márka kiemelt terméke, hiszen létrehozásával sokak figyelmére érdemes kampány indulhatott el, amellyel látássérült-kísérô kutyák kiképzését támogatják. (Április 27-re a vakvezetô kutyák világnapjára a Városligetbe szerveznek sétát.) A jótékony célú kezdeményezés támogatása mellett fontos szempont, hogy a baseball sapka könnyen párosítható bármely városnézô- vagy sportszetthez, hiszen nem csak divatos viselet, de kényelmes is. A Dorko Gymbag termékek igazi uniszex darabok, praktikusak és kis helyen is elférnek. Tökéletes választás egy laza délutáni városnézéshez, vagy egy hosszú nap levezetéséhez hotelünk edzôtermében. Számos színben és felirattal elérhetô a Dorko üzleteiben. A Dorko márka sikerének egyik jelentôs mérföldköve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött megállapodás. A teniszválogatott a legnépszerûbb magyar sportmárkában, Dorkóban játszik majd világszerte. Ez is jelzi, hogy a Dorko elkötelezett támogatója a kimagasló tehetségû sportolóknak. Dorko üzletek Budapest belvárosában és a reptéren: DRK Flagship Store Andrássy 1065 Budapest, Andrássy út 33. DRK Westend 1062 Budapest, Váci út 1-3. DRK BUD AIRPORT TERMINAL 2A Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi repülôtér

SAROK

PROGRAM

Távlatok Kortárs magyar tájkép 2019. 04. 05.–05. 19.

Kiscelli Múzeum

A Budapest FotóFesztivál már harmadik alkalommal választotta és ajánlotta a klasszikus fotómûvészeti mûfajok egyikét mint inspirációt a kortárs alkotóknak. A szervezôk ezúttal a tájkép mûfaját értelmezô, megújító vagy éppen a tradíciókat mai kontextusban folytató mûveket várták. Olyanokat, amelyek a tág értelemben vett tájkép, tájábrázolás és értelmezés mûfajába illeszkednek. Annak a csaknem félszáz alkotónak a mûvei, amelyekbôl a Kiscelli Múzeum kiállítása összeáll – különösen a tájkép komoly képzômûvészeti és gazdag fotográfiai hagyományai felôl értelmezve a mûfaj jelenét –, különösen izgalmasnak, sôt merésznek tetszenek. A két kurátor, Somosi Rita és Szarka Klára által kiválasztott munkák között a természeti és emberi táj 21. századi létezésének, a táj és ember – egyre problematikusabb – viszonyának vizuális elemzése, megjelenítése ugyanúgy helyet kap, mint a külsô (fizikai) és belsô (lelki) tájakat megidézô, a reálisan nem létezôbôl nagyon is személyes képi valósággá transzformálódott mûvek. Bár a munkák formanyelve, hangulata, üzenete gazdag, színes és változatos, ahogyan a magyar kortárs fotómûvészeti szcéna maga is, a kiállítási anyagban az erôs gondolatiság, egyfajta ontológiai késztetés ugyanúgy tetten érhetô, ahogyan a nagyon is szenzitív önkifejezés örök igénye.

David Lynch Kis történetek

2019. március 1.–június 2.

Mûcsarnok

Azt többen tudják David Lynchrôl, hogy klipeket rendez és zenél, meg azt is, hogy képzômûvésznek tanult, így egész eddigi életét meghatározza a festés. De azt talán kevesebben, hogy a fényképezôgépet is szívesen fölhasználja víziói képpé formáláshoz. Nemcsak aktokat, különös testrészleteket meg ipari tájakat, hanem a rá annyira jellemzô valóságon túli vizuális világot megidézô kompakt fotóanyagot is készített Kis történetek / Small Stories címmel, amelyet a magyar közönség is láthat a Budapest FotóFesztivál jóvoltából a Mûcsarnokban.

Ô maga így vall a fényképhez fûzôdô szenvedélyérôl: „A kis történetek egy szempillantás alatt megtörténnek. Egy állóképet nézve az elme és az érzelemvilág intenzív hatásnak van kitéve, és a kis történetek óriássá nônek. Persze minden a nézôn múlik. Szinte lehetetlen valamiféle történet létét egy állóképbôl nem észrevenni. Csodálatosnak tartom ezt a jelenséget.”

CIT Y GUIDE

Ha Dô 2019. március 23. 19.00

Nemzeti Táncszínház

Fény és árnyék ˆ - hullámmozgás címû butoh elôadást Tadashi Endo BraA HA DO zília és Németország után Magyarországon mutatja be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat elôadásában. A közös bemutató 3 éves együttmûködés végeredménye Tadashi Endo és a Bozsik Yvette Társulat között, amelyet több intenzív butoh workshop elôzött meg Budapesten. A németországi Göttingenben élô és dolgozó Tadashi Endo az egyik legnagyobb ma élô butoh táncos és koreográfus, 25 éve vezeti a göttingeni MAMU butoh központot.

2019. május 25. 20.00

Fesztivál Színház

Lukács Miklós cimbalommûvész a magyar zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetôséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével is elmélyülten foglalkozzon. Orbán Györggyel és Baló Istvánnal 2013ban alapította Cimbiózis elnevezésû trióját. Ezen az estén két, a klasszikus zene világából ismert partnerrel, Klenyán Csaba klarinétmûvésszel és Jankó Attila fagottossal kiegészülve bemutatják az együttes harmadik lemezének anyagát. A Lux et umbra - fény és árnyék – címû új album e látszólag egymással ellentétes természeti jelenségek kapcsolódási pontjai.

PROGRAM

SAROK

Jeney Zoltán mûvei Concerto Budapest – Vezényel Rácz Zoltán 2019. május 23. 22.00 Zeneakadémia A mûveit megszólaltató koncert egyszerre mutatja be a jelen és az 1970-es évek elejének Jeney Zoltánját, hiszen a Schönberg Öt zenekari darabjának középsô tételére (Farben) visszautaló Alef elôször 1972-ben jutott a közönség és a részben még értetlenkedô, sôt dühös kritika elé. A „keleti hatásai” miatt hivatalosan kárhoztatott Alef azóta rég elnyerte méltó helyét az elmúlt évtizedek legmaradandóbb hazai szerzeményeinek sorában, most pedig új, áthangszerelt változatban szólal meg.

Várnegyed a föld alól 10 év régészeti kutatásai a budai Várban Megtekinthetô: 2019. április 17.–július 31. Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum

A Budapesti Történeti Múzeum régészei végzik a régészeti feltárásokat Budapesten, így a Várnegyedben is. A sok, kisebb-nagyobb terepi kutatás által válik egyre pontosabbá a középkori magyar királyság központjáról alkotott képünk. A kiállítás a budai Vár történeti helyszíneit mutatja be a az Árpád-kortól az újkorig; szubjektív válogatás 10 év ásatásainak legérdekesebb leleteibôl.

CIT Y GUIDE

Puccini: Manon Lescaut Olasz nyelvû elôadás, magyar és angol felirattal Erkel Színház

Ezen a tavaszon sorra megszólalnak az Erkel Színházban Puccini mûvei. Puccini képzeletét megragadta Manon Lescaut és des Grieux lovag szerelmi története, amelyben a hôsök egymásért szembeszállnak a társadalmi elvárásokkal és az elfogadott erkölcsi törvényekkel. Többen megpróbálták lebeszélni a témáról, nemcsak privát életének érintettsége okán, de Massenet Manonjának hatalmas sikere miatt is. Ôt szerencsére nem lehetett eltántorítani, és megszületett elsô országos sikert arató mûve, amely csakhamar meghódította a világ színpadait. Az Operában Szabó Máté rendezésében láthatja újra a közönség.

FREE AIRPORT SHUTTLE & PUBLIC TRANSPORT FREE sightseeing cruises on the Danube FREE entry to 30+ top Budapest attractions & tours Discounts up to 50%

More information: budapest-card.com

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána Fôszerkesztô Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Vas Gergely Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

2018. május 18. 19.00

SEE MORE. SAVE MORE.

Kiadó BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309 ISSN 2064-9894

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest