Budapest's Finest 2019 Nyár by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

SZTÁRPARÁDÉ A MARGITSZIGETEN

CSEPEL: ÚJ VÁROSRÉSZ SZÜLETIK

BUDAPEST HÍDJAI: A DUNA ÉKSZEREI

NYÁR | 2019

REJTÉLYEK HÁZA

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

MYSTERY HOTEL BUDAPEST

INGYENES KIADVÁNY

MICHELINCSILLAGOS A BABEL BUDAPEST

Start taking new paths in Hungary Start Something Priceless Explore Hungary your way. Donâ&#x20AC;&#x2122;t exchange currency, use your MastercardÂŽ with ease.

Fotó: © Vajk Brigitta

Fotó: © xxxx

KÖSZÖNTÔ

TISZTELT SPORTBARÁT OLVASÓ! Isten hozta Budapesten! Az olimpiai család nevében megtisztelô a Magyarországra érkezô vendéget köszönteni akkor, amikor Budapest tölti be Európa Sportfôvárosa szerepét. Olyan esztendôben, amikor a tokiói olimpia jegyében több nagy világversenyt is jegyeznek Budapesten. Nagyon színes a kínálat. Az asztalitenisz-világbajnokságon közel 150 ország legjobbjait látogatta a közönség vendégül, hamarosan finisébe fordul a júliusi olimpiai kvalifikációs vívó-vb szervezése, elôrehaladottak az augusztus végi szegedi kajak-kenu és a szeptemberi budapesti öttusa-vb elôkészületei. Háromezer versenyzô érkezhet július végén a Maccabi Játékokra, idén sem marad ki a versenynaptárból az augusztus eleji Forma–1 Magyar Nagydíj. A júniusi, minszki Európa Játékok lángjával váltófutásra került sor Budapesten a Hôsök terétôl a budai Várnegyeden keresztül a Kossuth térig. Nem hagyhatom ki a judo Budapest GP-t sem; a nôi vízilabda-világligaszuperdöntôje és a junior úszó vb alkalmával pedig ismét várja a szurkolókat a 2017-es FINA vb-n debütáló Duna Aréna. Külön öröm, hogy a kiadvány bemutatja Sydney olimpiai bajnok mellúszóját, a világ- és Európa-bajnok Kovács Ágnest, az úszó hírességek csarnoka, a Hall of Fame tagját, aki 2019-ben Budapest turisztikai nagykövete. Kellemes olvasást, sportos idôtöltést kívánok!

KEDVES VENDÉGEINK! Budapest újabb két Michelin-csillaggal gazdagodott, a Stand Restaurant és a Babel Budapest nyerte el a kitüntetô címet. A Costes, Costes Downtown és Borkonyha megôrizte az egycsillagos minôsítést, az Onyx pedig tartja két Michelin-csillagját. Korábbi számainkban bemutattuk mindegyiküket, a Babel most – felújítás után – ismét sorra kerül. Nemcsak az újhullámos gasztronómia miatt szerez a magyar fôváros szinte minden évszakban valamilyen elismerést. 2019 tavaszán a legvonzóbb turisztikai célpont lett, ezt fejezi ki a European Best Destination cím. Idén a kontinens sportfôvárosaként is felkeresik a turisták, mert világversenyeknek ad helyet. Az érdeklôdôk sokaságát magas minôségû szálláshelyeken képes a város elhelyezni. Izgalmas hangulatú szálloda nyílt például a közelmúltban – errôl is olvashatnak ebben a lapszámban. Amelyik pedig tavaly fogadott elôször vendégeket, az fejleszti kapacitásait. A Hotel Clark Budapest a budai Vár tövében, sky barját varázsolta még exkluzívabbá. Innen csodás panoráma nyílik több Duna-hídra, ezekrôl ugyancsak képet adunk. Nem tagadhatjuk: a történelmi városrészek lassan „betelnek”. Ezért rendszeresen csábítjuk az olvasókat: keressék fel a kicsit távolabbi, de jól megközelíthetô kerületeket, ismerkedjenek meg a magyar város- és ipartörténet fontos helyszíneivel. Nézzék meg, hogy a régi helyén hol születnek 21. századi negyedek, és Budapestet sosem fogják megunni!

Kulcsár Krisztián, a Mag yar Olimpiai Bizottság elnöke Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

2019 | Nyár

TARTALOM

Csepel: új városrész a rozsdaövezetben

Csepel: új városrész készül a rozsdaövezetben

Árpád vezértôl Weiss Manfrédig 6

Budapest a hidak városa A Duna ékszerei

18 20

Kulturális negyed 26 Budapesti Nyári Fesztivál A hegedû aminek lelke van Ázsia kincsei a 100 éves múzeumban Nikola Tesla, az elfeledett zseni

A Duna ékszerei

City Guide

28 33 36 38

Rejtélyek háza 42 Édenkert retróban 48 BeefBar Budapest a Clark Hotelben 52 Babel Budapest 54 Nyári sportvarázslat Budapesten 57 Mesterségek Ünnepe a Várban 60 Programsarok 62

33 Oláh Vilmos Stradivarija

Hotel Mystery Budapest

Címlapkép: Hotel Mystery Budapest (Fotó: © Batár Zsolt)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

HERITAGE

TRADITION

THE BEST DOBOS CAKE SZAMOS GOURMET HOUSE

BUDAPEST 5TH DISTRICT DEÁK FERENC STREET 5. /// www.szamos.hu

Látványterv: © SNØHETTA

CSEPEL:

Új városrész készül a rozsdaövezetben Bár elsô pillantásra sokan nem is gondolnák, Csepel ipari arca mögött rengeteg szépség és érdekesség rejtôzik. Budapest legrégibb köztéri szobra, Magyarország legmagasabb víztornya, Rost Andrea alma matere, a KisDuna partján zajló élénk vízi élet, a fôváros egyik legjobb kézmûves sörfôzdéje – mind részei a városrész kisvilágának. A jövô pedig hallatlanul izgalmas: Észak-Csepelen és Dél-Pesten az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének elôkészítô munkái indultak meg. Új városrész születik: több ezer fôs egyetemváros épül. Alulhasznosított barnamezôs területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer személyes atlétikai központ, evezôspálya és extrém park – épülnek.

A Déli Városkapu – Budapest Diákváros látképe. A norvég SNØHETTA tervezôiroda nyertes pályázata

ÁRPÁD VEZÉRTÔL WEISS MANFRÉDIG

Tudósok, iparosok, mûvészek, sportolók negyede Szöveg: Somogyi Marcell • Fotók: Gordon Eszter Fotó: © Fortepan

Budapest 21. kerülete a névadója a magyarországi Duna-szakasz legnagyobb, 257 km²-en elterülô szigetének, amely olyan hosszú, hogy északi csücske csupán néhány száz méternyi sétára van a Müpától (Mûvészetek Palotája), déli sarka viszont a folyó egyik oldalán már Fejér, a másik oldalon Bács-Kiskun megyével határos.

A RÉGI CSEPEL A régészeti leletek szerint már 6-7 ezer évvel ezelôtt, az újabb kôkorban település állt itt, késôbb a rómaiak, majd a hunok és az avarok is lakták ezt a vidéket. A magyarok érkezése után Árpád vezér szálláshelye, majd a szigeten lévô uralkodói birtok központja lett; így alakult ki a település, amely nagyjából a mai Szabadkikötô helyén állt. A másfél évszázados török uralom alatt kihalt, a 18. században németek, bunyevácok, dalmátok népesítették be; lakói elsôsorban szôlômûvelésbôl éltek.

Legféltettebb mûemlékét, a Szent Imre téren látható Nepomuki Szent János-szobrot – ez Budapest legrégebbi köztéri mûalkotása – eredetileg 1712-ben, Pest szívében, a mai Kálvin tér helyén állították fel; ide az 1700-as évek végén került. A régi Csepelt az 1838-as nagy dunai árvíz pusztította el. A ráckevei uradalom feje ekkor magasabban fekvô, a víztôl jobban védett területet jelölt ki az újjáépítés helyszínéül: a mostani városközpont területét.

C SEPEL

Az álmos kis község a Weiss család megjelenésének köszönhetôen vált 20. századi várossá; Csepel modern kori históriája egyébként is elválaszthatatlan Weiss Manfréd és családjának történetétôl (ezért is találó, hogy az iparbáró emlékmûvét a kerület „kapujában”, a Weiss Manfréd út és a Wein János út sarkán állították fel). A település szerkezetét, képét és egész sorsát megváltoztató gyár históriája azonban nem itt, hanem Erzsébetváros és Terézváros határán, a Lövölde téren kezdôdött. Ott nyitották meg konzervgyárukat a Weiss fivérek, Berthold és Manfréd, egy Csehországból a 18. század végén bevándorolt zsidó pipakészítô unokái. Magyarország elsô konzervkészítô vállalata néhány hónap után a Soroksári úton folytatta tevékenységét, profilt bôvítve már a hadsereget is ellátta termékeivel (például lôszerrel, katonai palackokkal, töltényhüvellyel). 1890-re a Soroksári úton lévô telephelyet is kinôtték, így kinézték maguknak Csepelt, amely olcsó munkaerejével és telekáraival – nem utolsósorban a fôvároshoz való közelségével – ideális választásnak bizonyult. 1896-ban Bertholdot képviselôvé választották. Manfréd egyedül vitte tovább a vállalkozást, amely rövid idô alatt – elsôsorban a hadi konjunktúra eredményeként – óriásira nôtt. Az 1893-ban még csak 150 fôvel mûködô cégnél 1917-ben már 27 ezer ember dolgozott.

elhunyt felesége emlékére modern szülôotthont alapított, saját nôvérképzôvel, falai között Magyarországon elôször valósította meg a szervezett terhestanácsadást. A gyár 1916-ban átadott kórháza egész Csepelt ellátta; a Déli utca 11. alatti intézmény neve és falán tábla ma is ôrzi az alapító emlékét.

Weiss Manfréd ma is mûködô csepeli kórházának falán tábla ôrzi az alapító emlékét

A Weiss fivérek részt vettek a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank alapításában, jelentôs ingatlanvagyonra is szert tettek, a család fontos szerepet vállalt a Gyáriparosok Országos Szövetségében, politikai befolyásuk is nagy volt. A cégvezér 1918ban még bárói címet is kapott a királytól.

„VÁROS A VÁROSBAN” A gyár fejlôdésével párhuzamosan a Weiss Manfréd Mûvek letette az új Csepel alapjait: munkáslakásokat, utakat és csecsemôotthont építettek, népkonyhát üzemeltettek. Weiss Manfréd a helyi iskolákat, az izraelita és a keresztény felekezeteket (például az 1933-ban felszentelt helyi református templom építését) egyaránt támogatta. Fiatalon 7

1919-ben, a kommunisták 133 napos tanácsköztársasága alatt a gyárat államosították. Weiss Manfrédot annyira sokkolta a hír, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, de életét sikerült megmenteni. A kommün bukása után újra kézbe vette a vezetést; a vállalat a hadiipar részérôl érkezô kereslet kiesése ellenére is sikeres tudott maradni. A gyár az 1. világháború után komoly termékfejlesztésbe kezdett: gyártottak gombostût, evôeszközöket, bádogbögréket, palacsintasütôt,

szemeteslapátot, vasalót, tejeskannát, permetezôkészüléket, tûzhelyet, kályhát, varrógépet, sôt jármûveket is: itt készítették a híres Csepel bicikliket és motorkerékpárokat.

TEJESKANNA HELYETT HARCKOCSI A cégvezetô már nem nyerte vissza régi egészségét; 1922 karácsonyán elhunyt. A vállalatbirodalom vezetését fiai és vejei vették át. A két világháború között a cégóriás tovább terjeszkedett, az agrár- (magkereskedô és magnemesítô), papír- és textilipari érdekeltségek mellett repülôteret és szabadkikötôt, kôolajtároló telepeket és vízügyi létesítményeket hoztak létre. A Weiss Manfréd Mûvekben az 1930-as években már harckocsikat is készítettek. A gyár a hadiipar szempontjából stratégiai fontosságúnak számított, így 1939-ben katonai vezetés alá helyezték, 1941-tôl pedig itt szerelték a német repülôgépipar legmodernebb motorjait. Magyarország 1944. március 19-i megszállása után a Weiss Manfréd Mûvek vezetését az SS vette át, a Weiss–Chorin–Kornfeld család több tagját letartóztatták, lágerbe hurcolták. „Ellentételezéseképp” – mert kiengedték ôket semleges területre – vagyonuk átadására kényszerítették ôket. Az alku következtében a család tagjai megmenekültek. A hadiüzemek miatt a bombázásoknak fokozottan kitett területen rengeteg szakember halt meg, számos géptípus, szabvány rajza semmisült meg. A Weiss Manfréd Mûvekhez hasonlóan hadiüzem volt a Csepeli Kôolajipari Vállalat is, ahol a Sorstalanság címû regény Nobel-díjas írója, Kertész Imre tizennégy éves korában – mint sárga csillag viselésére kötelezett, de kora miatt mun-

CL ISZ SEPEL T FERENC BUDAPE ST NEMZE TKÖZI REPÜLÔTÉR kaszolgálatra nem vezényelhetô fiatal – kômûvesek mellett végzett segédmunkát. A németek 1944 végén megpróbálták kiüríteni a települést, de az intézkedés végrehajtását a helyi lakosok megakadályozták. A 2. világháború vége minden szempontból új világ kezdetét jelentette Csepelen is. A bombázások elszakították a fôvárostól a szigetet, a harcok miatt a helyiek izoláltabb életre kényszerültek. Sokan voltak állásban a Weiss Manfréd Mûvekben, munkába járásuk többé-kevésbé megoldott volt, a közép- és felsôfokú oktatási intézmények tanulóinak azonban nehézséget okozott bejutni Budapestre. Ezért – a szülôk kezdeményezésére – a bencés rend megalapította a Jedlik Ányos Gimnáziumot, amelyet a krónikák Magyarország elsô koedukált, tandíjmentes és államilag támogatott egyházi iskolájaként jegyeznek. 1948-ban ezt az intézményt is elvették a bencésektôl és államosították. A Jedlikben a számos kiváló pedagógus tanított, elég csak az ugyanekkor megszüntetett Fasori Evangélikus Gimnáziumból (a Nobel-díjas Harsányi János és Wigner Jenô, illetve a számí-

tógép atyjának tartott Neumann János egykori alma materébôl) érkezô kiváló fizikatanárra, Vermes Miklósra utalni, aki Csepelre menekítette a Fasori iskola fizikaszertárát is. A Jedlikben az elmúlt csaknem 75 év alatt olyan, késôbb hírneves diákok tanultak, mint Rost Andrea, a világhírû szoprán énekesnô, Németh Ferenc öttusázó, a római olimpia kétszeres aranyérmese vagy Nepp József sikeres magyar rajzfilmrendezô.

Weiss Manfréd-automobil 1929-ben Monte Carlóban

ELTÛNÔBEN A MÚLT Weiss Manfréd családtagjainak, leszármazottainak többsége – miután nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországra nem térhetnek vissza – az Egyesült Államokba távozott. Az üzemet elôbb állami felügyelet alá helyezték, majd 1948-ban ismét államosították. A gyár élére „Sztálin legjobb

A Jedlik Ányos Gimnázium nagyszabású felújítás küszöbén

tanítványa”, Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. Csepelt 1950-ben csatolták a fôvároshoz, a gyár nevét ugyanebben az évben Rákosi Mátyás Vasés Fémmûvekre változtatták. Az 1956. november 4-i szovjet bevonulás után Csepel viszonylag sokáig tartotta magát. Sôt, a szakirodalom szerint november 9-én itt volt a legerôsebb ellenállás az országban, aztán elesett a 21. kerület is. Az új hatalom a gyár nevébôl törölte Rákosi Mátyás nevét, a Csepel Vas- és Fémmûvek új logója szinte egy az egyben kopírozta a régi, Weiss Manfréd-féle emblémát, csak a gyáralapító monogramjának WM betûit cserélték a „Vasmûvek” VM-jére, az ovális keretet pedig stilizált Cs betûre. A régi világ eltûnése a kádári konszolidáció idején gyorsult fel: Csepelt tíz-, sôt helyenként tizenöt emeletes panelházakkal építették tele, a népességszám ugrásszerûen nôtt. Még az 1980-as évtizedben is több mint tízezer „betelepülô” érkezett. Ekkor húzták fel a Kossuth Lajos utcai gigászi, 3 ezer tonna víz tárolására alkalmas 70 méter magas víztornyot is.

A Skyward-bázison kipróbálható a súlytalanság érzése

Az egykori Weiss Manfréd Mûvek területén továbbra is számos különbözô profilú gyáregység mûködött, hol önálló vállalatként, hol „tröszt”ben egyesülve. A kor színvonalától egyre jobban elmaradó kutatás-fejlesztés és a szocialista vállalatvezetés hibái miatt azonban a gyáróriás egyre kevésbé tudta kihasználni kapacitásait. A trösztöt már 1983-ban felszámolták, a ’80-as évekre folya-

C SEPEL

Csepel, az elnyûhetetlen lés megközelítette a százezres darabszámot, az államosítás után, a szocializmus négy évtizede alatt pedig több nemzedék is a csepeli üzembôl kigurult kerékpárokon tekert. Ez idô tájt csaknem harminc különbözô modellt gyártott a Csepel Mûvek, a legnépszerûbb kétségkívül az összecsukható „campingbicikli” volt. A rendszerváltás idején a gyárat az elsôk között privatizálták (1988-ban), amerikai-magyar vegyesvállalatként Schwinn-Csepel néven mûködött tovább. 1994-ben a Schwinn Company csôdje miatt az amerikai tulajdonos azonban megvált külföldi érdekeltségétôl, így a Csepelt is áruba bocsátotta. Több tulajdonosváltás után a majdnem százéves kerékpárgyártás örökségét ma a magyar

tulajdonban lévô Csepel Zrt. viszi tovább. Az olcsó, távol-keleti tömegtermékek importja ellenére sikerült a cég helyzetét stabilizálni – kétségkívül nagy szerepet játszottak ebben a nagyobb hazai megrendelések. A Magyar Posta, de a rendôrség dolgozói is „Csepelen” tekertek, a MOL BUBI (a budapesti közösségi bicikli) egyedi gyártású kerékpárjait is Csepelen szerelték össze. Az egykori klasszikus biciklik egy része mára némileg átalakult ugyan a kor igényeinek megfelelôen, viszont továbbra is készül néhány, a korabeli formákat felidézô darab. Természetesen a kínálatban a közkedvelt trekkingek, mountain bike-ok és országúti versenykerékpárok is megtalálhatók. Néhány évvel ezelôtt

Fotó: © Gregus Máté

Ballon, Csoda, Diadal, Extra, Fecske, Leányka, Luxus, Pajtika, Rapid, Sparta, Super – néhány márkanév a legendás csepeli kerékpárgyár korabeli kínálatából. Magyarországon 1928-ban Weiss Manfréd alapította Csepelen az elsô kerékpárüzemet, mivel felismerte az évi 60-70 ezer bringaimport kiváltásában rejlô üzleti lehetôséget. A gyártás alapját a grazi Puch Mûvektôl vásárolt licenc jelentette, az elsô néhány száz kerékpár még az osztrák városban készült. Csepelen eleinte csak a vázat, az abroncsot, a sárvédôt és a villavállat állították elô, a többi alkatrészt az osztrákoktól vette az üzem. A gyárnak két fénykora is volt: a II. világháború elôtt, 1939-ben a termepedig egy igazi újdonsággal robbant be a nemzetközi köztudatba a vállalat: a padovai kiállításon mutatta be a „Stringbike”-ot. Ez a kerékpártípus nemcsak a hagyományos láncot nélkülözi (lánc helyett a kerekeket ugyanis fémhúrok hajtják), hanem a hajtást – és ez a legfontosabb – mérnökök a bringa mindkét oldalára helyezték – a féloldalas megoldással szemben. Aki nyitott szemmel közlekedik Budapesten, észrevehet ebbôl a típusból is néhányat.

A klasszikus Csepel motorkerékpár Szôke Gábor Miklós mûtermében látható

matosan romló gazdasági eredmények voltak jellemzôk, így a rendszerváltás egy folyamatos piacvesztéssel küzdô, szétesô monstrumot talált az egykori nehézipari fellegvár helyén.

Fotó: © Gregus Máté

SZABADULÓSZOBA, SZOBRÁSZ MÛTEREM, EVEZÔS BÁZIS

A rendszerváltás után számos cég telepedett meg az üzem területén; ma is itt, a Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Zrt. telephelyén készülnek a Csepel biciklik, de a falakon belül van vasöntöde, szerszámgépgyártó és nyomda is. Mûködik itt szabadulószoba-központ (a Trap Factory a Központi út 35–47. alatt) 9-féle különbözô izgalmas játékkal. A szélcsatorna-szimulátorban bárki kipróbálhatja a szabadesés élményét a valódi zuhanás élethû érzése mellett. (Skyward-bázis a Szérûraktár u. 53.-ban), de még hangstúdiót is berendeztek az egykor dübörgô ipari monstrumban. Az indusztriális környezetben, a Bronzöntô utca 1–8.-ban rendezte be stúdióját Szôke Gábor Miklós szobrász is, aki éppúgy feltûnést keltett az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapatnak készített hatalmas acélsólymával, mint a moszkvai Gorkij-parkban felállított medvéjével, a 2017-es magyarországi vizes-vb idején látható, vízi állatokat ábrázoló alkotásaival vagy a budapesti Groupama Aréna elôtt látható 16 tonnás sassal. A szobrász készít bútorokat, foglalkozik belsôépítészeti megoldásokkal, különleges látványvilágú mûtermében tartottak már a Weiss Manfréd Mûvek aranykorát megidézô „nosztalgiabrunch”-ot,

C SEPEL

sôt esküvôt is. 2018-ban egy egész hétvégén volt a CAFe Kortárs Mûvészeti Fesztivál helyszíne. Jelenleg Amerikába készít két mûvet, a budai Várban is a közeljövôben kerül közszemlére új alkotása. Az 1910-ben alapított Csepeli Atlétikai Klubból kinôtt helyi sportegyesület története 1937-tôl szorosan összekapcsolódott a gyárral: a nevét ekkor

Weiss Manfréd Torna Clubra változtató egyesület 1940-re – húsz szakosztállyal – Magyarország legnagyobb gyári sportegyesülete lett; ebben az idôszakban épült fel a Béke téri Csepeli Stadion és a vízitelep is. A klub hosszú története során számos nagynevû sportoló játszott itt, a Jedlik-diákok között már említett Németh Ferenctôl minden

Klasszis futballisták a legendás aranycsapatból: Czibor Zoltán és Tóth II. József közös emlékmûve

Edzés közben a hunyt el a kétszeres olimpiai bajnok kenus, Kolonics György. Nevét a csepeli vízisportközpont ôrzi

Nyárra megújul a Csepeli Strand

idôk legeredményesebb öttusázójáig, Balczó Andrásig, a hétszeres olimpiai bajnok vívó Gerevich Aladártól a „kajakkirálynô” Kôbán Ritáig. 2008-ban a klub vízitelepén, szívizombetegség következtében hunyt el váratlanul Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus; 2013 óta az ô nevét viseli a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág partján fekvô vízisportközpont, ahol most is jelentôs fej-

lesztés folyik. A komplexum speciális tanmedencével, pihenôszobákkal és konferenciateremmel is bôvül, ráadásul – a parkosításnak köszönhetôen – az épület környezete is megszépül. A beruházás várhatóan 2020 tavaszán-nyarán készül el, de a telep az építkezés alatt is zavartalanul mûködik. A sziget keleti oldala – amelyet Kis-Duna-part néven is emlegetnek – számos sport- és szabad-

C SEPEL idôs programhoz ideális helyszín. A Kolonics Központtól néhány száz méterre északra található a Csepel Evezôs Klub telepe, a délfelé húzódó – némiképp a 3. kerületi Római-partra emlékeztetô – sétányon és környékén pedig számos büfé, cukrászda, vendéglô várja a sétálókat vagy a kerékpárral érkezôket. Idén nyáron a Hollandi út 14. alatt megújulva várja a közönséget a Csepeli Strandfürdô, amely külön élmény-, gyerek- és termálmedencével, illetve szaunával fogadja a látogatókat. A kisgyerekes családoknak jó választás lehet a Hollandi úti „kalózos” játszótér, illetve a Rákóczi tér nemrég átadott családi parkja, a felnôtteknek pedig érdemes felkeresni a Táncsics Mihály u. 110. alatt a Rizmajer Sörházat, ahol jobbnál jobb kézmûves különlegességeket kóstolhatnak, a hagyományos világostól a mézes-narancsos gyömbéresig, a szilvástól a konyakos meggyesig. A cég egyébként szépen terjeszkedik: kis kertvárosi utcából indultak, két éve azonban már nemcsak Csepelen, de a pesti Nagykörúton is várják a vendégeket, méghozzá háromszintes sörházzal, ahol egyenesen a pult alól, a 9 °C-osra hûtött pincébôl érkezik a folyékony kenyér. Igazi csepeli sikertörténet az övék.

A kalózos játszótér

Látványterv: © SNØHETTA

C SEPEL

BUDAPEST FEJLESZTÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVE 2018 decemberében hirdették ki a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. A projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentôséget ad a korábban csak részben kihasznált, de értékes övezetnek. A soroksári Duna-ág mentén olyan élhetô, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld-megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part

rendbe tétele és élhetôvé alakítása kerül elôtérbe, továbbá mûemléki és helyi védettségû épületeket újítanak fel. A 2018 nyarán kiírt meghívásos pályázat elsô díját a SNØHETTA tervezôiroda nyerte el. A norvég csapat nevéhez – többek között – a Calgary-i központi könyvtár, a norvég Nemzeti Operaház, valamint a svéd egyetemváros, Umeå kulturális központjának tervezése fûzôdik. Mostani pályamûvük tökéletesen megfelel a követelménynek: a jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-part nagy szabad területei kapcsolódjanak be a dinamikusan fejlôdô Budapest vérkeringésébe.

Fotó: © Gyukics Péter

Budapest, a hidak városa Budapest különleges látképének meghatározó alkotóelemei a Duna fölött átnyúló hidak, amelyek végigkísérik azt a finom ívet, amit a várost kettészelô folyó leír. 2018 végén egy nemzetközi tervpályázatnak köszönhetôen megszületett a legújabb budapesti Duna-híd terve. A holland Ben van Berkel irodája által megkomponált elegáns, karcsú, puritán, hamisítatlanul 21. századi szerkezet egyelôre csak a látványtervérôl ismerhetô, de érezni rajta a többi híd történeti elôképét. A sokféle korból, sokféle stílusból összetevôdô jelenséget, amit úgy nevezünk: a mai Budapest.

A Margit híd biciklis perspektívából

A DUNA ÉKSZEREI Pest és Buda évszázadokig csak hajón tudott kommunikálni egymással. A hídépítés a 19. század megvalósult álmainak egyike volt, és szinte minden esetben a város, sôt az ország történelmi pillanatait hordozta magában. A jelenben egy új Duna-híd tervezésére írtak ki pályázatot. Az elsô díjat a holland Ben van Berkel UNStudio nevû irodája a brit mérnök vállalattal, a Buro Happold Engineeringgel együttmûködve nyerte el, a két másodikat a Zaha Hadid Architects, illetve a Lavigne & Chéron Architectes kapta. Az új híd építésének nemcsak az északabbi hidak tehermentesítése és a kerülôutak rövidítése a célja, hanem egy városképi jelentôségû híd megalkotása is. Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Gyukics Péter

EURÓPA EGYIK LEGSZEBB HÍDJA Pest és Buda évszázadokig csak hajón tudott kommunikálni egymással. A hídépítés a 19. század megvalósult álmainak egyike volt, és szinte minden esetben a város, sôt az ország történelmi pillanatait hordozta magában. Ha végigpásztázzuk a mai Budapest hídjait, a nemzeti függetlenségtôl a századfordulón bekövetkezett aranykoron át a világégések utáni újjáépítés, a „népköztársaság” 40 évig tartó, lelassult idôszámítása, majd a rendszerváltozás utáni újrakezdés ideái mind ott hagyták a nyomukat a Duna fölött. A legerôsebb társadalmi mondandót a város elsô hídja hordozta. A Lánchíd ma Európa egyik legszebb hídja, az elsô vashíd a Duna fölött. Különleges szerepet vitt a magyar polgári társadalom kialakulásában: szorgalmazóját, gróf Széchenyi Istvánt a modern Magyarország megteremtôjének tartják. Ô volt az, aki az 1819-ben fölvetett ötletet végigvitte a megvalósulásig – bár ô maga már nem láthatta az elkészült mûvet. 1832-es angliai útján tárgyalni kezdett brit mérnökökkel egy Duna-híd építésérôl, és szilárdan hitt abban, hogy egy ilyen hatalmas munkát részvénytársasággal lehet elvégezni. A feudális berendezkedésû Magyarországon ez majdnem forradalmi tett volt, nem kevésbé Széchenyinek az az elve, hogy a hídon való áthaladásért mindenkinek fizetnie kell, ami az elsô rést ütötte a nemesi kiváltságok évszázadok óta változatlan rendszerén. Az akkor még két önálló város, Buda és Pest átlátta a híd jelentôségét, és átengedte a tulajdonjogot, egy görög származású üzletember, báró Sina György pedig biztosította a megépítéshez szükséges forrást. 1840-ben kezdôdött az építkezés, angol, olasz és magyar munkásokkal. Az 1848-as forradalom kitörése után alig két héttel húzták fel a már álló szerkezetre az elsô láncot. A forradalomból szabadságharc lett, a hídépítés leállt, és a sors iróniája folytán 1849. november 20-án, a megtorlások közepette éppen Haynau 20

BUDAPE ST HÍDJAI

osztrák tábornok, a bresciai hiéna avatta fel. A Széchenyi által kiharcolt általános hídvámfizetési kötelezettség 70 évre biztosította a hídon való közlekedés és a fenntartás anyagi alapját. A jégzajlásos folyón a pillér nélküli, hatalmas nyílású konstrukció tökéletes választásnak bizonyult. (Várostörténeti érdekesség, hogy az elsô dunai regatta a Lánchíd brit, olasz és magyar építômunkásai között zajlott le.) 1937-ben, a budapesti Duna-hidak között elsôként kapott díszvilágítást. Századik születésnapjára megtörtént a felsô szerkezet korszerûsítése, az eredeti láncok 75 százalékát újra beépítették a hídba.

MARGIT HÍD – KÖNNYED MEGJELENÉS A következô híd a Margitsziget déli csúcsa elôtt elhaladó, tört tengelyû, 1876-ra elkészült Margit híd lett. 1870-ben törvénycikk született a fôváros fejlôdését szolgáló Duna-hidak építésérôl, és a következô évben pályázatot írtak ki a Margitszigetnél építendô új hídra, amelyen Ernest Gouin francia hídtervezô mérnök terve kapott elsô helyezést. A 642 méter hosszú ívhíd négy esztendô alatt épült meg, francia és magyar mérnökök irányításával. Hat boltívének nyílásméretei változók, ami az elegáns, könnyed megjelenést szolgálja, csakúgy, mint a felsô szerkezet szobordíszei. Az építkezés költségeit részben a Lánchídon beszedett vámok fedezték. A híd elôször nem érintette a Margitszigetet, csak 1900 nyarára készült el az a szárnyhíd, amely biztosítja a közlekedést a népszerû pihenôhellyé vált szigetre. A második világháború utolsó éveiben a Budát és Pestet összekötô fô rész kétszer is felrobbant: 1944 novemberében egy eltévedt akna detonációja törte ketté, több száz civil esett áldozatul a pusztulásnak. 1945-ben pedig a menekülô német csapatok robbantották fel, a többi Duna-híddal együtt. 2011-ben készült el az a rekonstrukció, amely a felsô szerkezet eredeti állapotát és az 1930-as években kiszélesített alsó szerkezetet korszerû megerôsítésekkel állította helyre. A polgári Magyarország kibontakozásának elsô évtizedében egyre fontosabb szerepet kapott a közlekedés fejlesztése. A Margit híddal egy idôben, 1876-ban készült el Budapest elsô, ma is legforgalmasabb vasúti hídja is a város déli szélén. A híd Magyarország két nagy tájegységét, a Dunántúlt 21

Fotó: © Práczky István

A Ferenc József – ma Szabadság – híd a millenniumi ünnepségekre készült el

és az Alföldet köti össze vasútvonalakkal a Duna fölött. 1944-ben a németek ezt a hidat is felrobbantották, súlyos kárt okozva az országnak.

JÓGAÓRA ÉS ESKÜVÔ A HÍDON A Gellérthegy lábától a Fôvám téri Vásárcsarnokig ívelô Szabadság híd 1896-ra készült el, ekkor még Ferenc József osztrák császár és magyar király nevét viselte. Építését a gyorsan növekvô fôvárosi forgalomnak, anyagi alapját kis részben a Margit hídnál befolyt hídvámbevételnek köszönhette. 1872-ben a fôváros nemzetközi tervpályázatot írt két híd tervezésére; az elsô díjas terv nyomán a régi Erzsébet híd épült meg, a második díjas pályamunka alapján pedig – amit az egyetlen, nemzetközi téren is elismert hazai hídtervezô mérnök, Feketeházy János készített – a Ferenc József híd. 1895 decemberére már álltak a pillérek és a hídfôk, 1896. október 4-én pedig, a millenniumi ünnepségek pompázatos eseményeként a névadó császár és király jelenlétében adták át. Ekkor történt az a bizonyos kalapácsütés, amirôl legendák szóltak városszerte. Az utolsó, ezüstbôl készült szegecset ugyanis az uralkodó ütötte volna 22

be a híd vasszerkezetébe. Kalapácsot fogó, gyakorlott kézrôl azonban szó sem volt: a császár a pesti hídfônél felállított díszsátorban egyszerûen megnyomott egy gombot, amivel beindított egy súlyos kalapácsot a budai hídfônél, és a szegecs a helyére került. A kis ezüsttárgy története ezután némiképp homályos: 1956 forradalmi napjaiban valaki – talán utolsó pesti emlék gyanánt – magával vitte az üveglap alatt ôrzött, F. J. gravírozású szegecset. Pótolták, már nem ezüstbôl, de mindjárt másnap a pótlásnak is lába kelt. A második másolat immár jelöletlenül ma is valahol a felsô szerkezetben van. A híd átadásakor már elektromos és gázvilágítás mûködött rajta, majd 1898-ban, a csúcson billegô turulmadarak és a történeti címerek alatt megindult a hídon az elsô villamos. Ma a Szabadság névre átkeresztelt híd ismét régi szépségében látható. 2016 nyarán, a villamospálya építése idején néhány hétre lezárták a forgalom elôl, és a város lakói birtokba vették: jógaórák, nyáresti bulik, esküvôi násznép, hídláncon ülô turisták lepték el. A késôbb is folytatódó projekt olyan népszerû lett, hogy a nemzetközi mûvészeti életbe is betört a közösségi városhasználat különleges példájaként: 2018-ban a Velencei Biennálén óriási sikerrel mutatták be.

BUDAPE ST HÍDJAI

MÉRNÖKI CSODA – AZ ERZSÉBET HÍD Az 1872-es pályázaton született meg a Belváros hídjának terve is, azon a révhelyen, amit évszázadok óta használtak az itt élôk. Ferenc József feleségérôl, a magyarok által kedvelt Erzsébet királynéról, Sisirôl nevezték el. A híd megépítése jócskán elhúzódott, csak 1903-ban avatták fel. Az eredeti, 380 méter hosszú függôhíd a maga korában mérnöki csodának számított az ingaoszlopos acélpillérek és a lánclehorgonyzás technikája miatt. 25 évig tartotta a világcsúcsot, ez a korabeli magyar mérnökök tudását dicséri. Régi szépsége ma már csak fotókon élvezhetô. Az 1945. január 18-án németek által felrobbantott hidat majdnem két évtizeddel késôbb, csak 1964-re építették újjá, de – Budapest történetében kivételként – nem az eredeti formájában, hanem a nagy közlekedési terhelésre való tekintettel modern kábelhídként.

ÉSZAK ÉS DÉL 1896-ra épült meg Újpest és Óbuda között a vasúti forgalmat hordozó Északi összekötô híd. A 2. világháború végén a bombázásban hét medernyílásából csupán egy maradt épen. Ma a vasúti sínek mellett gyalogosjárda is fut. Tôle kissé délre az ötvenes években épült meg a Hajógyári-szigetet Óbudával összekötô, mindössze 105 méter hosszú kis híd, amelyen a sziget gyárainak vasúti szállítását kiszolgáló sínpár haladt keresztül. Ma már csak gyalogosok használják, legtöbben a nyaranta itt rendezett, nemzetközi hírû Sziget Fesztivál idején. 1964-ben a régi Erzsébet híd helyére új kábelhíd került

Az 1903-ban felavatott Erzsébet híd korának mûszaki szenzációja volt

rópa leghosszabb hídja volt; 1950–58 között a honalapító Árpád helyett Sztálin nevét viselte. A háború utáni anyaghiány miatt az eredeti tervekhez képest csökkentették a szélességét, csak az 1984-ben befejezôdött átalakításkor kapta vissza az eredetileg tervezett méretét. Tágas lehajtóval kapcsolódik a Margitszigethez, budai hídfôjénél apály idején ma is látni azt a néhány facölöpöt, amelyekkel kétezer éve a rómaiak támasztották alá az aquincumi katonai táborukat a „barbaricummal” összekötô fahidat.

TÖRTÉNELMI KERESZTAPÁK Újabb negyven évig a meglévô hidak szolgálták ki Budapestet, majd 1995-ben kezdôdött meg a város déli részén a Rákóczi híd tervezése, amely heves vitákat váltott ki a látványosan szép hidakhoz szokott budapestiek körében. A Hungária körút vonalát Buda felé meghosszabbító, pirosra festett, T alakú oszlopokkal díszített híd fontos közlekedési útvonal, a város egyik legforgalmasabb villamosvonala megy át rajta, de a városlakók szívébe nehezen férkôzött be. A Budatétény és Csepel között 1990-ben átadott, 700 méter hosszú, Deák Ferencrôl elnevezett autópályahíd is melegebb fogadtatásra talált – talán könnyebb dolga is volt, mivel elkerüli a várost és kiszolgálja az óriási autós gyorsforgalmat, ezen vezet át a Budapestet egyszer majd körbefogó M0-s autópálya-gyûrû.

Az Árpád híd

A Rákóczi híd

A századforduló után majdnem 40 évig nem épült újabb híd a Duna budapesti szakaszán. 1937-ben adták át a kormányzóról, Horthy Miklósról elnevezett hidat – ma Petôfi híd a neve –, nyolc évvel késôbb, 1945-ben a többi Duna-híddal ez is a folyóba roskadt. Hídfôi Pesten a Boráros térre, Budán a Lágymányoson kiépült modern egyetemi campusra néznek. A dél felé kiszélesedô folyó fölött 514 méter hosszan fut ez az elsô felsôpályás, rácsos gerendahíd a Duna fölött. Már az átadása idején villamos közlekedett rajta, a pesti oldalon ötnyílású, acélszerkezetû feljáróhíd épült hozzá, ezt 1980-ban átépítették. A híd különlegesen karcsú teste alatt a pillérek magassága változó, északi végén 1945-ig a császári és királyi Haditengerészet emlékmûve állt, a fiumei világítótorony másával. Az 1945 utáni újjáépítésben a legelsô feladat a budapesti hidak helyreállítása volt. A Margitsziget északi csücskénél áthaladó Árpád híd 1939ben megkezdett építése csak 1950-re fejezôdött be. Félkész állapota mentette meg az ostrom idején attól, hogy a németek felrobbantsák. 928 méteres hosszával fél évszázadon át Közép-Eu-

Fotó: Koi Zoltán

BUDAPE ST HÍDJAI

Lelkesebben fogadta a város a 2008-ban megnyitott, legészakibb részeit összekötô Megyeri hidat. Mérnöki szempontból hasonló bravúr lett, mint a századfordulón épített Duna-hidaké. 1862 méterével Magyarország leghosszabb folyami hídja, 88 ferde kábel tartja. A lenyugvó nap fényében – és különlegesen szép világításának köszönhetôen éjjel is – egy hatalmas, finom vonalú vitorlás hajónak látszik. Ezen is autópálya-forgalom vezet át, az öt hídrész egyike átível a Szentendrei-sziget fölött, de nem vezet oda lejáróval.

A JÖVÔBE VEZETÔ HÍD Ebbe a „társaságba” kerül hamarosan az új Duna-híd, amely a hidak 170 esztendôs történetét megnyitja a 21. század felé. A partok felé

dôlô pilonok, a karcsú, játékos vonalú kábelhíd a folyó vizében tükrözôdve újabb különleges látványt kínál majd. A pályázók szerint az új híd nem csupán fenntartható, egyensúlyban lévô közlekedési alternatívát kínál Újbuda és Csepel között, hanem természetes átjárót is képez a város felé. „A 220 méter fesztávú, ferdekábeles szerkezet megalkotásával több szinten is megôrizhetô a zavartalan kilátás a városból kifelé, illetve a híd felé haladva, miközben egy új városi ikon jön létre, amely Budapest déli részének fejlôdését hangsúlyozza” – állítják az alkotók. A két partot és közöttük a Csepel-szigetet összekapcsoló szerkezet körül egy új, egyetemi és rekreációs funkciókat szolgáló városrész tervei kezdenek kibontakozni.

A megyeri híd

Az új híd elsô díjas terve, a holland Ben van Berkel UNStudio nevû irodája és a brit Buro Happold együttes munkája

26 Photo: ÂŠ Nathalie Sternalski

Kulturális negyed Nagy hagyományú, bevezetett és megújuló fesztiválok, szabadtéri hangversenyek, az aktív pihenést szolgáló programok egyaránt várják a magyar fôvárosba érkezôket és az itt lakókat június elejétôl augusztus végéig. Mondják, egyes metropoliszok nyárra kiürülnek, csak a turisták róják az utcákat. Budapesten ez nem így van, ma már nem nevezhetünk meg olyan évszakot, amelyben ne lenne telve a város bôröndöt húzó emberekkel. A jelenség egyik magyarázata, hogy a kôszínházak, zárt koncerttermek évadja után sem csökken jelentôs mértékben a kulturális események száma. Nemcsak a mennyiség érdekes, a minôség ugyanolyan magas, mint más hónapokban. Világsztárok lépnek színpadra, híres külföldi és magyar muzsikusok játéka hallható. A múzeumok hûvös termeiben a múltban és a jövôben is idôutazást tehet az érdeklôdô.

Barbár éjszakák a Margitszigeten Az algériai származású francia koreográfus, Hervé Koubi a mediterrán térség kulturális hagyományait idézi meg

„ROMANTIKUS HÔSÖK, IGAZI FÉRFIAK”

Sztárparádé a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Szöveg: Szentgyörgyi Rita • Fotók: szabadter.hu

Európa egyik legszebb szabadtéri játszóhelye, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 2019 nyarán is kiemelkedô színvonalú nemzetközi és magyar produkciókkal várja a minôségi szórakozásra vágyókat. A program június elseje és augusztus 30. között rendkívül sokrétû: klasszikus és könnyûzenei koncertek, nagyszabású opera- és operettbemutatók, látványos táncelôadások váltakoznak. A nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetsége, Vittorio Grigolo a világsztár énekeseket felvonultató nyári évad Budapesten debütáló vendégeként gazdag repertoárja legnépszerûbb áriáival varázsolja el az est hallgatóságát. A világ 10 legjobb tenorja között számontartott énekes a londoni Covent Garden Tosca-sorozata után érkezik Budapestre. Az arezzói születésû Grigolo 4 évesen jegyezte el magát a zenével. Nagybátyja fedezte fel a hangját, az Ave Mariát énekelte neki, és a kisfiú olyan szenvedéllyel utánozta ôt, hogy nem volt kétséges a tehetsége. 6 évesen Vittorio a Cappella Sistina kórusában énekelt, és hamarosan a kórus szólistája lett. Elsô színpadi fellépésére 13 évesen került sor a Római Operaházban. A Tosca pásztorfiújának szerepében a Cavaradossit alakító Luciano Pavarottival állt egy színpadon. Öt évvel késôbb a Wiener Kammeroperben A török Itáliában Don Narcisójaként mutatkozott be. A legfiatalabb énekesek egyikeként írta be a nevét a Milánói Scala történetébe, amikor 2000-ben, a Verdi-év keretében egy gálamûsorban énekelt. Operaszerepben Gounod Rómeó és Júliájának Rómeójaként debütált, ami azért is volt emlékezetes számára, mert utoljára Beniamino Gigli játszotta Gounod hôsét a Scalában. Grigolo lírai tenor repertoárjában A sevillai borbélytól a Cosí fan tuttén át A szerelmi bájitalig, a Traviátától a Toscán át a Rigolettóig fôként Rossini-, Mozart-, Donizetti-, Verdi-, Puccini-operák szerepelnek. Alexander Pereira, a Zürichi Operaház egykori intendánsa ötlete nyomán született meg 2008-ban a Traviata a fôpályaudvaron, amit a svájci televízió élôben közvetített Grigolóval Alfredo szerepében. A nemzetközi áttörést 2010-ben az eredeti helyszíneken, valós idôben sugárzott Rigoletto hozta meg az olasz tenor számára. A Marco Bellocchio rendezte operafilmben Plácido Domingo Rigolettója oldalán Grigolo a mantovai herceget szerepét formálta meg. A világ több mint száz országában élôben közvetített operafilm hihetetlen népszerûséget hozott az énekesnek. 28

Vittorio Grigolo

K ULTUR ÁL IS NEGY ED Európa legnagyobb operaházai után Grigolo karrierje koronájaként tekint egy véletlennek köszönhetô debütálására a Metropolitan Operában. „Thank you, Vittorio! Grigolo beírta magát a Met történetébe” címmel jelent meg a New York Times kritikája. 2017 szilveszterén álomszereposztással tervezte a Met a Toscát, Jonas Kaufmannal, Kristine Opolais-val, de néhány héttel a bemutató elôtt a sztárénekesek különbözô okok miatt visszaléptek. Sonya Yoncheva partnereként Grigolo Cavaradossiját az egekig magasztalta a kritika és a közönség. „A Toscával kezdôdött a karrierem – mesélte Grigolo az Opera News-nak. – Álmodhat-e egy fiatal énekes szebb indulásról, mint jelen lenni Luciano Pavarotti, Raina Kabaivanska, Daniel Oren oldalán? Annak a hajdani kisfiúnak egy álom beteljesülését jelentette, hogy elénekelhette Mario Cavaradossit. Ráadásul Pavarotti is ebben a szerepben debütált 1985-ben a Metben, Zeffirelli látványos rendezésében.”

Liu: Cristina Pasaroiu

Grigolo Pavarotti nyomdokain szeretne haladni az opera népszerûsítésében, a klasszikus mûfaj és a populáris zene ötvözésében gálakoncerteken, lemezeken. Diszkográfiájának jelentôs állomása a West Side Story-album, a CD a világhírû Bernstein-musical születésének ötvenedik évfordulójára jelent meg. Szakmai ars poeticájáról a következôket mondja: „A romantikus hôsök, az igazi férfiak pártján állok, az ô szenvedélyeiket, gyengeségeiket, erényeiket és hibáikat vagyok hivatott tolmácsolni... Egy énekesnek nem árt az elônyös külsô a hangi adottságok mellett. Elhízott testtel nehéz elhitetni szerelmet, szenvedélyeket.” Pasztircsák Polina a Bajazzók Neddája

Az argentin mûvészlegenda, José Cura és a kiváló fiatal szoprán énekesnô, a román Cristina Pasaroiu fô-, valamint Rálik Szilvia címszereplésével látható Puccini Turandotja a szabadtéri színpadon. Argentínában indult a szintén világhírû Marcelo Álvarez karrierje is. A Parasztbecsület a Bajazzók tenor fôszerepeit énekli neves magyar partnerek, Komlósi Ildikó, Pasztircsák Polina közremûködésével. 29

Nigel Kennedy

Nigel Kennedy a világ egyik vezetô hegedû- és brácsamûvésze. Az excentrikus zenész a 2018 májusában kiadott stúdióalbumon alapuló „Bach meets Kennedy meets Gerswhin” programmal turnézik Európában, útba ejtve Budapestet. A Skóciában született, olasz származású Nicola Benedetti hegedûmûvész Csajkovszkij D-dúr hegedûversenyét adja elô a világ egyik legjobb ifjúsági zenekarával, a San Francisco Szimfonikus Zenekarral. Újabb lélekemelô nagykoncerttel lép fel a Margitszigeten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Az egyik legnívósabb magyar szimfonikus együttes programjában Goldmark Károly Falusi lakodalma és Muszorgszkij talán legismertebb kompozíciója, az Egy kiállítás képei szerepel. A tavaly nagy sikerrel bemutatott The Great Gatsby balettshow Daisy-je, Olga Grishenkova alakítja a romantikus „örökzöld”, a Giselle fôszerepét a Novoszibirszki Állami Opera és Balett

K ULTUR ÁL IS NEGY ED Színház klasszikus elôadásában. A Barbár éjszakák, avagy a világ elsô hajnala címû táncesten az algériai származású francia koreográfus, Hervé Koubi a mediterrán térség kulturális gyökereit állítja színpadra. Felejthetetlen utazásra invitálja a közönséget a tizenkét algériai és nyugat-afrikai férfi tánca, amely a kortárs, az utcai, a városi táncot ötvözi a capoeira mozgáselemivel. A National Georgian Ballet Sukhishvili innovatív tánctársulat hagyományos grúz és különbözô klasszikus táncokat ötvözô mûsort mutat be. Elsô alkalommal lépnek fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Nicola Benedetti

The latest news, toplists, interactive map, special offers and tour recommendations are waiting for you!

DOWNLOAD NOW!

Download the coolest Budapest city guide app and discover all the fascinating things and sights of the city. Let the adventure begin!

in one place

BUDAPEST MAP PLACES TOURS TOPLISTS NEWS #INTERACTIVE MAP #RECOMMENDATIONS #COUPONS #USEFUL www.guideme.hu @guideme.budapest @guideme.budapest @GuideMeBudapest

Pink Martini elôször a Margitszigeten

Lévai Enikô

Ugyancsak debütál a Margitszigeten a vadul sokszínû, szinte minden zenei stílusban otthonosan mozgó, nagyhírû Pink Martini zenekar. A Thomas Lauderdale amerikai zongorista által alapított zenekar dalai számos filmben, tévéshow-ban, fesztiválon, koncertszínpadon hangzanak fel. Kálmán Imre világszerte gyakran játszott, népszerû operettje, a Csárdáskirálynô premierje Vidnyánszky Attila vadonatúj rendezésében rekordsikert ígér. A magyar elektronikus szcéna éllovasának számító, Zságer Balázs vezette Žagar Electric Rituals koncertje sodró, pszichedelikus flow-élmén�nyel kecsegtet. Vizuális megjelenésben, színpadi látványvilágban is egyedi világot képviselnek. Az augusztusi finisben a világhírû hegedûmûvész, Oláh Vilmos lesz a Budapest Bár vendége. A zenei stílusok között káprázatosan cikázó együttes régi kedvencekkel, saját szerzeményû új dalokkal, nyárbúcsúztató örömzenével várja a közönséget. 32

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A HEGEDÛ, AMINEK LELKE VAN

Új szereplô a Budapesti Wagner-napokon Szöveg: Seres Gerda • Fotók: Gordon Eszter

Stradivari-hangszeren játszik júniusban a Budapesti Wagner-napokon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmestere, Oláh Vilmos. Az Emmy-díjas hegedûmûvész elsô lemezén is egy, az olasz mester mûhelyében készült hangszert szólaltatott meg. Úgy véli: ezek a hegedûk nem csak ezüstösen csillogó hangjuk miatt különlegesek, hanem lelkük van.

A megunhatatlan Ring Idén kétszer is felcsendül A nibelung gyûrûje tetralógia a Budapesti Wagner-napokon. A fesztivál tizenhárom éves történetében a Zöld dombon bemutatott mind a tíz operát elôadták a Müpában. „Kicsit a siker áldozatai vagyunk, ami tulajdonképpen nagyszerû dolog” – mondja Fischer Ádám karmester. A fesztivál mûvészeti vezetôje kezdetben arra gondolt, hogy idônként felújítják a Wagner-darabokat, de más zeneszerzôk mûveit is játszani fogják a fesztiválon. „Mikor elôször jutottunk arra, hogy egy kicsit most pihentetjük a Ringet, olyan nagy volt a csalódottság a közönségben, hogy arra jutottunk – ez legyen a legnagyobb baj –, hogy felújítjuk, újragondoljuk rendezôi szempontból, és játsszuk, ha a hallgatóság erre vágyik.” A karmestert a Wagner-napok egyre nagyobb nemzetközi elismertsége is a folytatásra ösztönzi. „Korábban úgy gondoltam, kinevelek egy fiatal karmestert, aki utódomként idôvel átveheti a munka jelentôs részét. Ám sokkal nagyobb volt a sikere a történetnek, mint gondoltuk volna.” Fischer Ádám azt mondja: a következô három évre megvannak a terveik, ameddig tudja, folytatja. «Zeneileg minden évben akadnak új ötleteim. Nem hiszem, hogy a halálomig beleunnék ebbe. Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne fedezhessek fel újabb és újabb szépségeket ezekben az operákban. Arról nem beszélve, hogyha Bayreuth száznegyven éve talál bennük újdonságot, érdekességet, akkor mi miért ne találhatnánk.» A mûvészeti vezetô a Wagner-napok fontos küldetésének tartja, hogy a nemzetközi hírû kiváló énekesek mellett fiatal – köztük magyar – tehetségeknek is lehetôséget adjanak. A tervek szerint a 2020-as fesztivál sem múlhat el a Ring nélkül; Hartmut Schörghofer rendezése már idén újragondolt koreográfiával és vetítésekkel kerül a Müpa színpadára. A tetralógia mellett A nürnbergi mesterdalnokokat tûzzük mûsorra.

„Egy karmester soha nem önmagában sikeres, csakis a zenekarával együtt” – mesél az indíttatásról Fischer Ádám karmester. A Budapesti Wagner-napok mûvészeti vezetôje miután tavaly decemberben megkapta a jelentôs pénzjutalommal járó Prima Primissima díjat, az összeget felajánlotta a fesztiválon 2006 óta rendszeresen közremûködô Magyar Rádió Mûvészeti Együttesei számára. „Az elismerés indoklásában szerepelt a Wagner-napok, ezért úgy gondoltam, az örömet és az elismeréssel járó összeget is jó lenne megosztani a zenekarral, amely minden évben sokat tesz azért, hogy ilyen kiváló színvonalon csendüljenek fel ezek az operák. Sokáig gondolkodtam, hogy mire fordítsuk, mígnem arra jutottam, hogy egy kiváló Stradivari -hegedû az együttes koncertmesterének többszörösen megtérülô befektetés. Hiszem – és másutt tapasztaltam is –, hogy ettôl az egész zenekar szárnyakat kaphat.” Oláh Vilmos azt mondja: nagyon megtisztelô volt Fischer Ádám felajánlása. Noha eleinte benne is számos kérdés vetôdött fel, soha nem kételkedett abban, hogy – bár az összeg csak bérlésre elegendô –, az idei Wagner-napokon már egy olasz mesterhangszeren fog játszani. „Fischer Ádám kezdeménye34

zése elindított bennem valamit. Egy ilyen fantasztikus mester bizalma erôt ad, hogy elhiggyem, miért is ne lehetne – akár csak hetekre – egy Stradivarim.” A hegedûmûvész elsô lemezén is egy Stradivari hangszeren játszott, majd pályája során – Délkelet-Ázsiában és Amerikában is – több alkalommal került a kezébe olasz mesterhangszer. „Azok a hangfelvételek, amelyek meghatározták az én hegedûs pályafutásomat, korábban mind valamilyen különleges mestermunkán szólaltak meg olyan kiváló mûvészek kezében, mint Jasha Heifetz, Yehudi Menuhin, Nathan Milstein, Itzhak Perlman, Isaac Stern vagy Zsigmondy Dénes. Zsigmondynak nagyon sokat köszönhetek, az ô Stradivariját számtalan alkalommal hallhattam ifjúkoromban és gyakorta játszhattam is rajta. De ugyanígy fülembe cseng Komlós Péter Stradivari hegedûjének páratlan hangja.” Oláh Vilmos végül több hónapos keresgélés után talált rá arra a hangszerre, amit igazán sajátjának érzett. A mûvész úgy véli: az ember csak olyan eszközön tudja kifejezni magát, ami közel áll a személyiségéhez. „Rengeteg hangszert kipróbáltam a neves olasz mesterek munkái közül. Akadt, amelyiknek a hangzása számomra nyers volt, a másiké meg túl édes. A Guarneri-, Stradivari-, Amati-, Guadagnini- hangszerek közül az a fényes hangú Stradivari-hangszer tetszett leginkább, amelynek a „legemberibb” a hangja. Számomra a finom rezdülések, a Stradivari hangjában tetten érhetô ezüstös csillogás a fontos. Óriási élmény, hogy ezek a hangszerek nem a hangerejükkel jutnak el a közönséghez, nem attól nagyszerû egy olasz mestermunka, hogy nagyon nagyot szól. Egyszerûen különleges a színe, a rezgése, ami egyenesen az ember lelkébe hatol.” A hegedûmûvész szerint a hangszer kiválasztása bonyolult feladat. Elengedhetetlen, hogy a muzsikus harmóniában legyen a hangszerével, érezze annak „személyiségét”. Meggyôzôdése, hogyha valaki már játszott ilyen instrumentumon, akkor nem okoz nehézséget a megszólaltatása. „A Stradivari-hangszerekrôl gyakran mondják, hogy különleges technikát igényelnek, hiszen nem lehet olyan módon játszani rajtuk, mint egy modern hangszeren. Egy Stradivarihoz kicsit reneszánsz embernek kell lenni, ismerni kell az érintés finomságait. Ezek a hangszerek rendkívül érzékenyek, mondhatnám, szeszélyesek, meg kell tanulni bánni velük. Ha odaadóan nyúlunk hozzájuk, csodás hangokkal hálálják meg, és azonnal rabul ejtik az ember szívét.” A választott hangszert egy svájci alapítvány bocsátja a mûvész rendelkezésére a Budapesti Wagner-napok idejére. „A hegedûrôl a megállapodás értelmében csak keveset árulhatok el, de sok szempontból különleges. Ami nem meglepô, hiszen bármelyik is kerülhet hozzám, a régi instrumentumok mindegyikének története, sôt zenetörténete van.” „Nagyon szerencsés vagyok, hiszen kitûnô mesterek bizalmát élvezem – teszi hozzá. – A közös munka Fischer Ádámmal vagy Vásáry Tamással mind-mind inspirációt ad, és segít abban, hogy egyre nagyratörôbb álmokat merjek szôni.” Oláh Vilmosnak rengeteg terve van: a koncertmesteri feladatok mellett szólistaként is rendszeresen fellép, valamint tanít Magyarországon és külföldön egyaránt. Néha pedig „kirándul”, a Budapesti Nyári Fesztiválon, a Margitszigeten a populáris zenét igényesen és szellemesen játszó Budapest Bár vendégeként mutatkozik be.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

Pályakép Oláh Vilmos több versenygyôzelem után 1988-ban meghívást kap Amerikába, ahol New Yorkban az ENSZ Palotában, Bostonban pedig a Harvard Egyetemen játszik. 1991-ben sikeres hangversenykörúton vesz részt Németország több nagyvárosában. Ösztöndíjasként tanult a salzburgi Mozarteum kurzusán. Ezután a Magyar Rádió és Televízió Ifjúsági Zenekarának koncertmestere és szakmai vezetôje. Számos nagysikerû európai koncertet követôen Finnországban készítette el elsô szólólemezét. A Camerata Quartettel koncertkörúton vett részt Franciaországban, ahol többek között Bartók 6 vonósnégyesét játszották.

2010 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Siam Filharmonikus Zenekart elsô koncertmesterként irányítja. Oláh Vilmost 2018-ban Liszt-díjjal ismerték el. A hegedûmûvész fôszereplésével készült The Violin Alone címû film-alkotást 2018-ban 8 kategóriában jelölték Emmy-díjra, amelybôl hatot oda is ítélt a szakmai zsûri. Oláh még 2009-ben adott hangversenysorozatot az Egyesült Államokban. A turnét követôen Eric Funk zeneszerzô komponált számára szólóhegedûre készült versenymûvet, aminek különlegessége, hogy a zenekari kíséretet is a muzsikus szólaltatja meg hangszerén. A film a közös alkotómunkát jeleníti meg.

ÁZSIA KINCSEI A 100 ÉVES MÚZEUMBAN Szöveg: Orbán Györgyi • Képek: Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum

Made in Asia címmel átfogó kiállítással ünnepli 100. születésnapját június végétôl egy éven át a Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum, Magyarország egyetlen keleti mûvészeti múzeuma.

Hopp Ferenc az Andrássy úti villája kertjében

Hopp Ferenc múzeumalapító, világutazó, mûgyûjtô és mecénás gazdag keleti mûtárgy-gyûjteményét halála évében, 1919-ben készült végrendeletében a magyar államra hagyta azzal, hogy a 4 ezer darabos kollekciót Andrássy úti villájában helyezzék el. Jelentôs összeget is rendelt az intézmény mûködtetéséhez. A múzeum azóta is folyamatosan állami fenntartásban mûködik, és teljesíti azt a feladatát, hogy bôvítse, kutassa és bemutassa gyûjteményét.

Hopp Ferenc 1833-ban született Fulneken, egy csehországi kisvárosban, német nyelvû családban. Az 1850-es évek elején jött Pestre Calderoni István optikushoz tanoncnak, akinek a felesége szintén fulneki volt. Hopp bécsi, majd amerikai tanulmányai után, 1861-ben visszatért Pestre. Betársult Calderonihoz, feleségül vette a lányát, majd 1864-ben átvette a céget. Optikai mûszereket, fényképezôgépeket készített – az ô apparátusát használta a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is –, és meghonosította az iskolai szemléltetôeszközök gyártását. Módos ember lett és lelkesedett az utazásért, kevésbé a házasságért, fél év után elvált. Ötször utazta körbe a Földet, kedvence Kína és Japán volt. Ahogy Fajcsák Györgyi sinológus, a múzeum vezetôje elmondta, Hopp rajongott Japánért, mélyen megérintette a pontosság, a precizitás, a kifinomultság, ami a japán tárgykultúrát jellemzi. Gyûjtésében unikális tárgyak vannak Japánból, de Kínából is: kerámiák, porcelánok, lakktárgyak, elefántcsont és jáde faragványok, az anyag különlegességében, ritkaságában látták a tárgyak értékét. Hopp Ferenc keleti mûtárgyait világkörüli utazásain és korának világkiállításain vásárolta. Mint optikus, jó szemmel ismerte fel az anyagban a megmunkálás szépségét. Látásmódját a 19. század második felének kiállításai formálták, az ott látottak alapján volt képe arról, hogy mi az igazán míves, nagy értékû ázsiai tárgy. A Hopp-villát a tulajdonos eredetileg nyári laknak építtette 1878-ban, az egykori Sugár úton. 1923-tól kezdve mûködik múzeumként. A gyûjtemény ma mintegy 30 ezer mûtárgyból áll, mely kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel. A múzeumhoz tartozik az ország egyetlen, több mint 35 ezer kötetes keleti mûvészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen olyan 20 ezer darabos adattár, amely nemcsak a kiállítások dokumentációját ôrzi, hanem a keletkutatással, a keleti mûgyûjtés történetével és keleti utazókkal, utazásokkal kapcsolatos értékes archív fotó- és dokumentumanyagot is. A nagy jubileumi tárlat kiemelkedô darabja a múzeum legújabb

Fotó: © Harasztos Áron

a hollandok alapították 1817-ben a világ legrégibb és legnagyobb botanikus kertjét. Ennek varázsa nagyon megérintette Hopp Ferencet, és nemcsak a tárgyakat, hanem a természet szépségét is el akarta hozni Ázsiából – jegyezte meg a múzeumvezetô. A villa kertjében növényeken kívül van indiai Brahma-szentély, kínai Holdkapu, a teljesség szimbóluma, ezenkívül a kertet japán kôlámpásokkal, kôszobrokkal az Indiai óceánban gyûjtött kagylókkal, kis tóval díszítette. A múzeumhoz szervesen kapcsolódó kertben színpadot állítanak föl, amely idén is helyet ad a hagyományos indiai, koreai, kínai, japán napok rendezvényeinek, zenei programjainak. Tartanak kézmûves foglalkozásokat, játszósátrat állítanak fel és benne a madzsongot, kínai dominózást sajátíthatják el az érdeklôdôk, meg a japán haiku versírást. A kertben és a villa kerítésén is lesznek archív fotók a kert régi képével, molinók a kiállítás különleges tárgyaival. Hiánypótló kötetek is megjelennek a 100 éves évfordulóra magyar és angol nyelven. Az egyik a gyûjteményt összegzi mintegy 250 tárgyat bemutatva, a másik könyv az épületet és a kertet mutatja be. Az Ázsiai kultúráról fiataloknak címû sorozatuk évfordulós, 4. kötete a múzeum névadójáról, Hopp Ferencrôl szól. Az informatív, áttekintô sorozatban eddig megjelent a Kínát, Japánt és Koreát bemutató könyv – összegezte Fajcsák Györgyi. Fotó: © Gellért Áment

szerzeménye, egyben „legöregebb” darabja, egy jó állapotú 6. századi kínai buddhista bronzszobor, felületén vörös lakkfestés-maradványokkal. Egy unikális kínai, 50 centiméteres testetlen, szárazlakkszobrot is láthat a közönség. A pillekönnyû alkotás lényege, hogy az agyagból, papírmaséból megformált alakot több, akár 60-70 lakkréteggel vonják be, száradás után a maganyagot kiveszik, ezért testetlen. Ez a Holdat nézô, Guanyin (Kuanjin) címû, buddhista nôalakot ábrázoló, sziklaszirten üldögélô figura, aki a vízfelszínen visszatükrözôdô Hold képét figyeli. Kiállítanak különleges japán fametszeteket, templomi tekercsképeket Tibetbôl, textileket, szônyegeket az indiai mogul gyûjteménybôl. A 17. század-közepi szônyegek jellemzôje a sûrû csomózás és a gyönyörû színek. Látható három szônyeg töredék, belôlük kettô összetartozik és florális díszítésû. A fametszeteket, papírképeket, textileket, szônyegeket a kiállítás egy éve alatt négyszer cserélik, mert anyaguk sérülékenysége miatt hos�szabb ideig nem szabad ôket kiállítani – magyarázta Fajcsák Györgyi. Japán és kínai porcelánokat, lakktárgyakat, jáde faragványokat és egy, a selyemút mentén talált nesztoriánus (kora keresztény) keresztet is megcsodálhatnak a látogatók. Tematikus tárlatvezetésekre is számíthat a látogató, bizonyos idôszakokban az egyes kultúrákat mutatják be, Kína, Japán, India és Mongólia lesz a középpontban. A Nyitott Mûhellyel közös filmklubban ázsiai országok alkotásait vetítik. Az Ybl Budai Kreatív Házban, amelynek egyik tematikája Ázsia, az Ázsiában járt kutatók, utazók, mint Kôrösi Csoma Sándor vagy Baktay Ervin életérôl, munkásságáról szóló elôadásokat tartanak. Hopp Ferenc az elsô volt az országban, aki orientalista kertet hozott létre otthonában, és „buitenzorgnak”, gondûzô helynek nevezte. Indonéziában, a Buitenzorg nevû nyugat-jávai városban

Fotó: © Gellért Áment

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum Budapesten a VI. kerület Andrássy út 103. alatt található, Budapest Carddal rendelkezôknek a belépés ingyenes.

NIKOLA TESLA, AZ ELFELEDETT ZSENI A jövôbôl tér vissza Budapestre Szöveg: Gyüre József

A Kazinczy u. 21. szám alatt található Tesla Loftban különösen inspirálónak ígérkezô multimédiás kiállítás várja az érdeklôdôket május végétôl egészen szeptember elejéig. Az 1856-ban az Osztrák-Magyar Monarchia horvátországi területén, szerb-német családba született, különc feltaláló világra szóló karrierje Budapestrôl indult: Nikola Tesla ugyanis – grazi és prágai egyetemi tanulmányai után – 1880-82 között Budapesten kezdett dolgozni a Ganz-gyárban.

Nicola Tesla aláírásával 1901-bôl

K ULTUR ÁL IS NEGY ED Budapesten ismerkedett meg Puskás Ferenccel, a telefonközpontot feltaláló Puskás Tivadar öccsével, aki a magyar távírószolgálatnál szerzett neki állást, de itt látott napvilágot elsô találmánya, a távbeszélô-erôsítô is. „Budapest, ez a nagyszerû, kultúrában és történelemben gazdag város ösztönzôleg hatott erre a zseniális elmére” – mondja Helena Bulaja Madunić, a „Nikola Tesla – Mind from the Future” címet viselô budapesti kiállítás kurátora és koncepciótervezôje. Nikola Tesla Budapesten ismerkedett meg Szigeti Antal mûszerésszel, akivel életre szóló barátságot kötött. 1882 februárján a Városligetben sétáltak, amikor Tesla egy padra leülve sétapálcájával köröket kezdett rajzolni a porba: ekkor döbbent rá a forgó mágneses tér elvére, amelyet 14 évvel késôbb a Westinghouse cég alkalmazott a világ elsô váltakozó áramú erômûvénél, a Niagara-vízesésnél. A Niagara-erômû lehetôvé tette, hogy a váltakozó áram hatékonysága kiterjedjen a hosszú távú villamos energia átvitelére – ez valóban megváltoztatta a világot. Nikola Tesla 1882-ben Budapestrôl Párizsba költözött, ahol a Continental Edison Co.-nál kapott munkát, majd 1884-ban – pár centtel, egy ajánlólevéllel, néhány versével és egy repülôgép tervezetével a zsebében – Amerikába hajózott. Az „Újvilágban” egymás után szabadalmaztatta találmányait. Gyors sikereket ért el az elektromos motorok, többfázisú generátorok, energiaátalakítók fejlesztésében is. Tesla több területen is megelôzte kortársait, így például a távirányítás, az energiaátvitel vagy a robottechnika terén. Még 1896-ban szabadalmaztatta például a rádió(vevô)készüléket és publikálta vázlatait az adatátvitel alapjairól. Különc figura volt, több nyelven – szerbül, horvátul, csehül, németül, magyarul, olaszul és latinul – beszélt folyékonyan. Élete végéig kényszerbetegségek és fóbiák gyötörték, a hármas szám mágikus bûvkörében élt. A budapesti tárlat ennek megfelelôen ugyancsak három konceptuális és valóságos térre oszlik. Az „Elôcsarnokban” a látogatót Tesla vasból öntött, erôteljes vonásokkal megalkotott szobra fogadja. Ugyancsak itt kap helyet Tesla 6 méter hosszú és egy tonna súlyú távirányítású hajómodellje, amely „afféle térbeli-szobrászi vas-vázlat” a jövô távirányítású hajómodelljérôl. A „Piano Nobile” névre keresztelt „új dimenzióban” a látogatók interaktív módon nyerhetnek bepillantást Tesla mérnöki eredményeibe, és találkozhatnak azokkal a találmányokkal, amelyek számos pop-art mûvészt ihlettek meg a világ minden táján. A kiállítás szíve a „Tesla-szoba”: itt Nikola Tesla zseniális, „mind from the future”, azaz a jövôbe látó elméjét idézi a tárlat. A mágikus, 600 négyzetméteres, multimédiás és installációkkal teli terület Tesla legutolsó konceptuális szabadalmát, a Gondolatvetítôt éleszti fel. A kiállítótérben haladva a látogatókat Tesla barátai és kortársai kísérik végig, közben felelevenítik a zseniális feltaláló személyes életútjának egyes állomásait, a kreatív élet iránti vágyat. Kombinált jegyet vásárolva a Nikola Tesla-kiállítás mellett az Elektrotechnikai Múzeum állandó tárlata is megtekinthetô.

MULTIMEDIA EXHIBITION INSPIRED BY

TESLA LOFT, KAZINCZY u. 21

2019.5.31. - 9.1. teslamindf romthefuture.com 39

40 Fotó: © Gordon Eszter

City Guide A klasszicizmus, a szecesszió, a Bauhaus szemmel láthatóan jelen van a budapesti városképben. A középkor inkább rejtôzködôen, a modernitás pedig inkább a történelmi negyedektôl távolabb. Amit létrehozott, arra általában kritikus szemmel tekint a közvélemény. Újfajta modernizáció indult el Budapesten. Úgynevezett zöldmezôre, tehát eddig nem vagy régen használt területre terveznek kiemelten zöldszemléletû, környezetbarát, energiatakarékos, okos lakó- és középületeket. Ugyanakkor a régi értékek megmentésére szintén összpontosítanak a jelen építészei, az alapelemeket, a falakat friss, 21. századi tartalommal töltik meg. Jó példa erre a belvárosi Textúra étterem, amelyben ôsi jelképek köszönnek vissza meglepô dizájnnal párosulva.

Új név, újragondolt koncepció - ötcsillagos szállodaként nyílt meg egy több mint 100 éves épület: a Mystery Hotel Budapest

REJTÉLYEK HÁZA Megnyílt a Mystery Hotel Budapest A Nyugati pályaudvartól néhány saroknyira sokáig lezárva állt egy palotának is beillô épület. Homlokzatán két díszes timpanon látható, a legfelsô emeletet záró párkány sarokmotívuma egy bagollyal ékesített földgömb, alatta egymásra helyezett körzô és háromszög: az évszázados múltra visszatekintô titkos rend, a szabadkômûvesek ismert szimbóluma. Hosszú idô után, 2019 tavaszán nyílt meg a különleges történetet hordozó épületben a város egyik legeredetibb luxusszállodája, a Mystery Hotel. Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Gordon Eszter Külsejére az elôzô századforduló eklektikus ízlése, finom arányai és elegáns ornamentikája vonzza a járókelô tekintetét, a bejárati üvegajtó fölött is csupán egy tiszta, dísztelen üvegkockába rejtett csillár jelzi, hogy itt nem egyszerû lakóházról van szó. De amint belépünk, eltûnik a kiegyensúlyozott, méltóságteljes klasszicista hangulat, és egy látványos elemekben, történeti múltban és szimbolikában gazdag térbe érünk. Mindjárt az üvegbejárat mögött megragadja a figyelmet a csöndesen elrejtôzni igyekvô, hatalmas, kétszárnyú faragott tölgyfa kapu. Eredeti, csorba szépségével sokkal megkapóbb élményt kínál, mintha akkurátusan felújították volna. Több mint százesztendôs, szinte eleven tanúként áll itt. Bôven van mirôl beszélnie, hiszen már itt állt 1896 nyári napfordulóján is, amikor a pompás épületet a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székházaként felavatták. A tervezô, Ruppert Vilmos is a rend felavatott mestere volt. Élvonalbeli mûvészek gazdagították a belsô tereket is, köztük a korszak legnagyobb üvegmûvésze, Róth Miksa festett üvegablakokat ajánlott fel a páholyház ékesítésére, a neves történeti festô, Than Mór pedig a nagymester szobájának arcképcsarnokát készítette el – minderrôl sajnos már csak a források tanúskodnak.. Az egyenlôség, szabadság és testvériség hármas jelszavát hirdetô titkos szervezet nem sokáig használhatta az épületet. Az elsô világháború alatt hadikórház volt, majd 1920-ban a rendet betiltották. A páholyépület a szélsôséges jobboldali Véderô Egylet kezelésébe került. Furcsa módon azonban a fasiszta ideológiától nem olyan távol álló szervezet nem tüntette el a szabadkômûvesek hitét megfogalmazó festményeket, a nagyterem freskóit, vagy a ház külsô, szintén kômûves szimbólumokat felvonultató díszeit sem. 1946-ban a romossá vált ház visszakerült eredeti 42

CIT Y GUIDE

tulajdonosaihoz, akik 1949-re komoly összefogással, magánadakozásból finanszírozva példásan helyreállították, majd alig egy évvel késôbb az újabb, immár fél évszázados betiltás végleg elzárta elôlük a páholyházat. Történetében újabb groteszk fordulat jött: 1950tôl a hírhedt állambiztonsági szolgálat, az ÁVO vette át az épületet, majd a Belügyminisztérium útlevél-engedélyezési osztályát helyezték ide. A rendszerváltozás után az újjáalakult magyar szabadkômûvesség hiába folyamodott a visszavételért: az idôközben két ágra szakadt mozgalom vezetôi nem tudtak megegyezni a tulajdonjog kérdésében, így a ház gazdátlan maradt. A kétezres évek elején szállodává kezdték alakítani, már majdnem elkészült, amikor a recesszió hirtelen megbénította a folyamatot. A félkész szálloda új tulajdonossal, csak tíz évvel késôbb, 2019-ben nyílhatott meg, új névvel és újragondolt koncepcióval. 43

Ha a több mint száz esztendôre visszanyúló históriát a vaskos tölgyfa kapu nem is tudja elmesélni, a Mystery Hotel Budapest belsôépítésze, Varró Zoltán mindent megtett azért, hogy a titokzatos hangulat és az épület történetének ismert epizódjai életre keljenek. Már a recepció elôtti részen feltûnik a szabadkômûves templomok jellegzetes fekete-fehér mozaikpadlója. A recepciós pult fölött hosszú perzsaszônyeg lebeg, mesés elemként az Ezeregyéjszaka repülô szônyegét idézve. Az oldalt nyíló konferenciaterem üvegajtaját vésett rózsamotívumok díszítik, az elôteret görög oszlopok tagolják, nem kimondva, csak sejtetve azt a gondolatkört, amelybôl a mozgalom a jelképeit merítette. Ugyanakkor a mai vendég nem érzi magát idegennek, nem egy ismeretlen, félelmetes világ rekvizítumai között jár, hanem az európai huma-

CIT Y GUIDE nizmus meghatározó szimbólumai között. Sôt, a városi karaktert is sikerült megôrizni azzal, hogy a négyzetes alaprajzú, üvegtetôvel fedett belsô udvarra nézô szállodai folyosók jellegzetes budapesti függôfolyosókként tárulnak fel. Egyedi megoldás, hogy a spa részleg nem a pinceszinten helyezkedik el, hanem a belsô udvar földszintjét foglalja el, ezáltal a keleti pompával átitatott pihenôhelyek és az üvegkabinba zárt jacuzzi pompás látványt kínál az árkádos emeleti folyosókról. A legpazarabb tér az étteremmé alakított egykori szabadkômûves templomcsarnokban fogadja a vendéget. A két szint belmagasságú, boltíves terem mennyezetét vörös és kék festés díszíti, a keleties motívumok az oldalfalakon is folytatód-

A páholy nagyterme a Belügyminisztérium távozása után

A falfreskók a felújítás után

nak. Az étterem közepén ismét ott a mozaikpadló, de az egykori nagymesteri emelvény már nem áll. Helye fölött egy légies kovácsoltvas szerkezetû karzat vonul végig a terem teljes szélességében. A folyosók és a vendégszobák látványvilága már kevésbé hû a ház történetéhez, ám minden szobában egy-egy dór, jón vagy korinthoszi fôvel zárt oszlop utal a rend hagyományaira. A luxusszínvonalhoz a minôségi burkolatok, a biedermeier stílusban kialakított falmélyedések, a stúdiókban szabadon álló fürdôkádak is hozzátartoznak, néhol a mosdót díszes fém falikút helyettesíti. Nyitásra vár a tetôterasz látványos sky bárja is, ahonnan szépséges panoráma nyílik Budapest belvárosára. A pinceszinten kialakított konferenciaközpont elôterében kisebb fogadások is lebonyolíthatók. A ház eredeti, boltíves téglafalú pincéjébôl hangulatos különtermeket formáltak, az egyikben bortrezor áll a vendégek rendelkezésére. A páholyház ismét teljes szépségében áll. Ma már nem a szabadkômûveseké, de homlokzata és a szálloda belsô tereiben megôrzött szimbólumai a humanizmus erejét hirdetik, az ember belsô értékeinek kibontakoztatására, az önnevelésre és a rászorulók megsegítésére, a „belsô templom” felépítésére késztetve a szellemet.

CIT Y GUIDE

RÉGI IDÔK RECEPTJEI

Megnyílt a Liszt étterem az Aria Hotelben ‟„Olyan magyar konyhát szeretnénk a vendégekkel megismertetni, amelynek csak egy része köthetô az elmúlt 70 év gasztronómiájához. Inspirációképp a régió receptjeit keressük az Osztrák-Magyar Monarchia idejébôl” - mondja Kövér Gergely, a Hercegprímás utcában nyíló Liszt étterem séfje, aki a régi idôk szakácskönyvei és egy monarchia-szakértô fiatal angol történész segítségével kutat. A vízszabályozás elôtti idôszakban még a Dunában is halásztak heringet, erre emlékeztet a lilaburgonyasalátával, marinált lilahagymával és mustármaggal felszolgált heringfilé, amihez ôshonos magyar szôlôfajták bora dukál. Kövér Gergely séf fogásai és Karádi Zsuzsanna cukrászséf desszertjei Gózon Péter és Mihály Richárd bármenedzserek italkreációival teljesednek ki az Aria Hotel két utcafronti termében nyíló új étteremben. „Ki minô kovászt tesz, oly kenyeret eszik” – tartja a magyar közmondás, így Kövér Gergely és csapata szôlômagból és szôlôhéjból kovászt készített, a pásztói Júlia Malomban speciális lisztkeveréket választott, és kidolgozta az étterem saját kenyérreceptúráját. Minden nap friss kenyér, sózott, házi vaj és házon belül tisztított, szûrt víz várja a vendégeket. A Liszt séfje csaknem 10 éven át dolgozott neves külföldi éttermekben Írországtól Spanyolországig, ezek között szerepel Hollandiában a Michelin-csillagos Restaurant Hotel Sevelberg, Katalóniában az 5 csillagos Relais & Chateaux, Hotel Mas de Torrent és nem utolsósorban a 2 Michelin-csillagos, angliai Whatley Manor is. A déltôl este 11-ig rendelhetô tételeket a zenei koncepcióhoz illeszkedôen keresztelték el, az elôételek (Prelude), a levesek (Symphony) és a fôételek (Concerto) meghatározó alapanyagait Magyarország mellett Erdélybôl, Felvidékrôl, Kárpátaljáról, Dalmáciából szerzik be. Felkerült az étlapra egyebek között a héjában posírozott tanyasi tojás, a kecsketejkrémmel és vegyes gabonakörettel érkezô báránysült és az erôt adó esszencia, a háromféle húsból készített tápla leves. „Tunkolni ér! Boldog lennék, ha látnám, hogy elmázolták a tányért egy kis kenyérrel” – mondja Kövér Gergely séf, aki csapatával együtt az újonnan kialakított látványkonyhában készíti majd a fogásokat. A fôételek szezonális királya a sonkával, karamellizált hagymakrémmel, puliszkával, vörösboros szafttal és házi kukoricakenyérrel tálalt marhapecsenye, vegán fogásként egy vajtökfôzeléket is választhat a vendég. Az egyik legizgalmasabb desszert (Encore) a Karádi Zsuzsanna cukrászséf által megálmodott, akácvirággal és kenyérhéjfagylalttal tálalt lekváros kenyér. Déltôl este 6-ig (Sonata) populáris ételek is rendelhetôk, kézmûves burger vagy cézár saláta. A Liszt egyik utcafronti türkiz bársony és kristály szobáját az étterem megnyitása elôtt világhírû zenészek látogatták meg Lenny Kravitztôl Stingen át Plácido Domingóig; aláírásukat a falon lévô tükrök ôrzik. (X) 47

ÉDENKERT RETRÓBAN A csillaghegyi Árpád Forrásfürdô Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Gordon Eszter

Budapest már az 1930-as évek óta igazi fürdôváros gyógyforrásokra épült fürdôkkel, városi és zöld környezetbe települt strandokkal, minôségi sportuszodákkal. Még ennek a gyógyító és kényeztetô vizekben gazdag városnak is kevés olyan paradicsomi helye van, mint a csillaghegyi strandfürdô.

CIT Y GUIDE A percenként 800 liter, 22 °C-os, kalciumban, kovasavban és magnéziumban gazdag ásványvizet adó helyi forráscsoportot már az ôskorban is ismerték, a rómaiak ezt a vizet vezették el az óbudai katonai és polgárváros ellátására. A 19. század közepén is fürödtek a környékbeliek az itt kialakított kis medencében, de igazi karrierje 1920 után indult meg, amikor két belvárosi

inspirálta, amely szerint a közelben temették el a honfoglaló magyar törzseket vezetô Árpád vezért. 1951-ben a fürdôt államosították és néhány évtizedig folyamatosan bôvítették, motel és kisebb faházak épültek a területén. Fénykorában, a hetvenes években akár négyezer fürdôvendéget is kiszolgált, a törzsvendégek, a helyiek és az NDKból érkezô, kifejezetten itt nyaraló turisták között

vállalkozó, egy szûcs és egy szôrmekereskedô megvásárolt egy jókora területet a források körül, és kiépítette az Árpád Strandfürdôt. Elôkelô vendégkörükbôl több család saját villát is emelt a strand háborítatlan, napsütötte lejtôs telkén, és hamarosan megnyitott a hullámfürdô. A lassan öthektárnyira gyarapodó terület fenyôkkel, tiszafákkal, a hegyoldalon felfelé lépcsôzô napozórétekkel, aranyhalas tavacskával, japáni kôlámpásokkal, szökôkúttal, teniszpályával és zegzugos sétaösvényekkel a városi polgárság számára maga volt az éden. A fürdô nevét az a legenda

élsportolók és színészek tûntek fel. Ugyanakkor a versenyúszásban is egyre fontosabb hely lett, több magyar olimpikon pályája indult innen. A rendszerváltás után, ahogy a többi fürdô élményparkká vált, a viszonylag hûvös vizû csillaghegyi strand közönsége egyre fogyott, a 2010-es évek elején már olyan veszteséget hozott, hogy be akarták zárni. Civil mozgalmak és az önkormányzat áldozatos segítsége mentette meg, és 2018 végére új életre kelt. Visszakapta régi nevét, Árpád Forrásfürdô lett – a vezér temetkezési helye ugyan nem került elô, de amikor 2016-ban neki49

láttak az átépítésnek, egy római sírból szenzációs lelet bukkant elô: egy bronzfigurákkal díszített, pompás római quadriga. A gyönyörû parkban most egy jókora élményfürdô-komplexum létesült, majdnem 8 ezer négyzetméteren, összesen 12 új medencével. Az utcáról csak az uszodai szint tûnik fel, egyszerû, modern, hatalmas osztott ablaksorokkal és enyhe hajlású sátortetôvel. A 33 méteres medencébôl teljes üvegfelületen át kilátni a parkra, az oldalt végigfutó galériafolyosót ugyanolyan mozaikborítású oszlopok támasztják alá, mint a kinti strandmedence emeleti kabinsorát. A megújulás tehát megtartotta a fürdô kedves, retró hangulatát, nem erôltetett rá egy egészen új belsôépítészeti karaktert – az uszodai szinten valósággal a hatvanas években érezhetjük magunkat, de tágas, kényelmes térben, ráadásul korszerû technológiával megtámogatva: az úszómedence vizét napkollektorok melegítik. A galériáról azonban új világ nyílik. A hegyoldalba simuló hátsó, hatszintnyi épületszárnyban minden emeleten más élmény fogadja a látogatót. Apró kerámiakockákkal burkolt, színes wellness-világ, látványos ivókutak, különleges világítási effektusokkal megteremtett hangulatos terek. Az egy teljes szintet elfoglaló szaunarész panorámaablakos finn szaunával, sómedencével, aroma-, infra- és gôzkabinnal, ördögszaunával kényeztet, külön emelet fogadja a gyerekeket színes látványe-

CIT Y GUIDE

lemekkel, vízköpô polippal, babamedencével és száraz játszósarokkal, sodrófolyosóval és a parkba kinyúló csúszdaparkkal. A legfelsô szint napozóteraszáról egy szabadtéri jakuzzi 35 °C-os vizében ücsöröghet a fürdôvendég, akár télen is. A csillaghegyi fürdô újjászületett, ugyanakkor megtartotta régi báját is. Tervezôi jó érzékkel felmérték, hogy a hely legnagyobb értéke maga a hatalmas fákkal benôtt, érintetlen park. A nagyobb belsô tereket nagy üvegfelületekkel kapcsolták össze a külsôvel, ezáltal a benti úszók úgy érezhetik, a fák között vannak. Az élményfürdô egész éven át hozza az évtizedek óta elmaradt üzleti hasznot, a nyáron változatlan formában üzemelô strand a szezonális közönséget, a zöld, a tiszta levegô és a jótékony ásványvíz – ami nemcsak a medencéket, de a zuhanyokat, ivókutakat is ellátja – pedig a testi-lelki újjászületést.

„A VÁROS LEGJOBB HÚSÉTTERMÉT AKARTUK MEGCSINÁLNI” BeefBar és Leo a Clark Hotel Budapestben

Egy éve nyitott meg Budapest egyik legifjabb szállodája a magyar fôváros számtalan történelmi vihart átélt pontján, a budai Vár és a Lánchíd tövében, a Clark Ádám téren. Az épület nem is állhatna ennél szebb helyen, hogy minden ide látogató turista legalább egyszer innen akarjon gyönyörködni a város bámulatos adottságaiban, a kilátásban. Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Gordon Eszter

Hlatky-Schlichter Hubert, a Budapesten több éttermet is tulajdonló „gasztrovállalkozó” azonban nem valamiféle turistamágnest akart létrehozni. „Kicsit városfejlesztô aggyal próbálom kigondolni az éttermeket, hiszen ami jó az embereknek, az jó a háznak és jó a városnak is. Nem akartam, hogy aki elsétál itt, az esetlegesen essen be ide, ráadásul a magyar közönséget is be akartam hozni. Ezért választottunk nemzetközi brandet. Úgy gondolom, hogy azok az éttermek, amelyekben csak turisták ülnek, nem jók. A BeefBar egyéves lett, ez idô alatt kialakult egy magyar törzsközönség is, szeretik és használják az itt élô emberek” – mondta el a Budapest’s Finestnek. A BeefBar egy a világ több pontján mûködô brand, amelyet 52

Riccardo Giraudi, a világhírû monacói marhahús-beszállító céget megalapító Emilio Giraudi fia hozott létre. Luxusszállodákban, resortokban kialakított húséttermeik ma a legjobb minôséget képviselik például Párizsban, Rómában, Saint-Tropez-n. A Hong Kongban kialakított étterem pedig már mûködése után egy évvel Michelin-csillag minôsítést kapott. A koncepció alapját természetesen a legjobb minôségû, Európán kívülrôl származó marhahús adja. Minden ellenôrzött keretek között zajlik, nincsenek génkezelt állatok, a legszigorúbb elôírásoknak kell megfelelnie a takarmányozás, a vízminôség és általában az állattartás összes körülményének. Ebbôl a minôségi kínálatból kerülnek a BeefBar asztalaira a japán, amerikai és ausztrál wagyu, kobe és black angus vágások.

CIT Y GUIDE „A top prémium alapanyagokra épül minden, ezért nagyon egyszerûen megsütött húsokat, street foodot kínálunk, olyan egyszerûvé téve, hogy a mindennapos fogyasztást szolgálja. Nem feltétlenül steakhouse akart lenni a BeefBar Budapest. Kínálunk kobe miniburgereket, gyozát, tacót, vannak halas szendvicseink is. Az egész étterem egy nemzetközi hangulatú, cool ambiance-t kínál, egyszerûen szexi” – fejtette ki Hubert. „A húsok mellé kínálunk egy kis jus-t, meg olyan hihetetlen püréket, hogy az ember legszívesebben beléjük feküdne” – Hlatky-Schlichter Hubert elárulta, hogy a pürék iránti elkötelezettség a Beefbar brand executive chefjének, Thierry Paludettónak köszönhetô, aki az „évszázad séfjének” is kinevezett, nem mellesleg Michelin-csillag csúcstartó néhai Joël Robuchon mellett dolgozott. Az étterem reggeli, ebéd- és vacsoramenüt is kínál, sôt, az éjszaka megéhezôket és érkezôket éjfélig külön éjjeli menüvel (night menu) is várják. A BeefBar Budapest extravagáns, de felesleges maníroktól mentes belsô megjelenése Emil Humbert belsôépítész munká-

Budapest összes látványossága megtekinthetô egyetlen fejfordítással. „Remek döntés volt a tulajdonosok részérôl a rooftop kialakítása. Sokat ad hozzá a város értékéhez, hihetetlen, hogy mindenhonnan megtalálják a nagyvilágból. Sokan azért foglalnak a hotelbe, hogy aztán feljöjjenek a Leóba. Ez jó szimbiózissá vált” – mondta el az üzletvezetô. A Leo a BeefBar „testvére”, egyrészt a konyha összefonódása, másrészt a város három legjobb új bárja közé választott bár remek sortimentje alapján, de ezenkívül teljesen különálló egység, önálló koncepció. Tavaly még a külsô pult és kültéri konyha miatt a hely megszenvedte az idôjárás szeszélyeit, az idei tavaszra és nyárra azonban megújultak és biztosították az állandó fedettséget. A jelenlegi tetôzetet októberben üvegtetôre cserélik és hivatalosan is télen-nyáron üzemelô rooftop bárrá változik a hely. A ház építészei által kialakított alaprajzra világszínvonalú, modern, de az anyagokkal való játéknak köszönhetôen mégis természetes atmoszférájú vendéglátóhely került. A kibôvített vendégtéren több mint száz fô ültethetô le.

ja, a Clark Hotel többi része Bara Ákos alkotása, de a kettejük által létrehozottak szerves egészet alkotnak az eleve adott dizájnelemek, és a felhasznált anyagok terén is. A fô karaktert a diófa, a sárgaréz és a márvány adja meg. A BeefBar hatalmas elôkészítô konyhája nemcsak az éttermet, hanem a Clark Hotel szobáit is ellátja és a teraszon kialakított Leo elôkészítô konyhájaként is szolgál.

A könnyed ételkínálat fogásait a BeefBar konyháján készítik elô, de a Leo konyháján fejezik be. Az ételek között megtalálható a Hlatky-Schlichter Hubert által vezetett fôvárosi helyek kínálatának egy-egy ikonikus darabja is, mint például a BeefBar miniburgerjei vagy a Kiosk csokitortája. Mint mondja, ezekhez személyes érzelmek fûzik. Bár bámulatba ejtô, mégsem a kilátás volt a tervek kiindulópontja. „Vannak helyek, amelyek a kilátás miatt feljogosítva érzik magukat arra, hogy közepes, felejthetô minôségû ételt és italt kínáljanak, borsos áron. Én nem adom a nevemet ilyesmihez. Nyitott, laza, tisztességes és szerethetô helyet akartunk és hoztunk is létre” – hangsúlyozta Hubert.

LEO, YOUR HIGHNESS Ha nem lenne elég a hotel alsó szintjén kínált kiemelkedô gasztronómiai élmény, a tetôteraszon kialakított Leo képes fokozni az élvezeteket. Tökéletes helyszínével egyedülálló kilátást nyújt: a Lágymányosi hídtól a Megyeri hídig gyakorlatilag

TERMÉSZETES LETISZTULTSÁG ÉS PERFEKCIONIZMUS Michelin-csillagos a Babel Budapest Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Babel Budapest

A természet titkainak megragadása az ízeken keresztül, a csendes megfigyelés és az ôszinte szenvedéllyel ûzött konyhamûvészet bemutatása egyesül Magyarország egyik újdonsült Michelin-csillagos éttermében, a Babel Budapestben.

CIT Y GUIDE Az erdélyi származású chef, Veres István az ételek megalkotásakor az emlékeibôl, gyerekkorából inspirálódik, de szakmai tudását a leghíresebb, legnevesebb iskolákban és csúcséttermekben szerezte. A Budapest’s Finestnek elmondta, úgy érzi, a sikert határozottságának és céltudatosságának köszönheti. „Amit egyszer célul tûzök ki, azt meg is valósítom. Kétféle ember létezik: az egyiknek vannak álmai, a másik pedig tesz is értük. Maximalista vagyok, törekszem a tökéletességre, de nem az elérésében, hanem a fejlôdésben hiszek. Szerintem a Michelin-csillag is errôl szól, a tökéletességrôl és a részletek összehangolásáról.” Az ételek nem egyszerûen fogások, inkább víziók, István elmeszüleményei. Talán emiatt is van, hogy kizárólag tasting menüt kínálnak, öt-, tíz- és hétfogásos vegán kínálómenüt. „Olyan ez, mint egy puzzle. Ha egy darabot kiveszek és megváltoztatok, már nem teljes a kép. Márpedig a képnek a vacsora végén össze kell állnia. A menüsorral engem is jobban megismer a vendég, mert minden egyes fogás egyedi. Mindegyikbe komponáltam egy kis csavart.” A fiatal chef, mint mondja, vizuális típus, fordítva gondolkodik, mint a legtöbb ételmûvész: elôször az ételt látja, az ízek kibontása csak ezután következik. „A természetbôl merítek. Látok magam elôtt egy képet egy fûcsomóról, egy virágról és azt kezdem ízekre bontogatni, ebbôl rakom ki az ételt. A két igazán törekvô sous-chefem, Mersitz Ádám és Benjamin Morris véleményére sokat adok, magammal szemben azonban én vagyok a legkritikusabb, nekem magamnak kell megfelelnem” – emelte ki István. Az erdélyi ízek bemutatása egyáltalán nem tradicionálisan történik, inkább egyfajta mûvészi kompozíció formájában jelennek meg. Az ételeknek hangulatuk van, a madárcsicsergéstôl zsibongó erdôbe, vagy a hajnali faggyal ropogósra fagyott fûszálaktól megcsillanó tágas mezôre viszik képzeletben a vendéget. Apró elemek végzik az érzékek csábítását: a vajakat például kis fonott kosárkában, szénán szolgálják fel, a felszolgáló kis fakanalakkal adja ki ôket. „A sorbet-nk már igazi védjegyünkké (signature dish) nôtte ki magát. Zöldeket fagyasztunk ki folyékony nitrogénnel, ezeket – mielôtt melléjük kerül maga a sorbet is –, az egészet egy mozsárban a vendég tör meg az asztalnál. Ekkor olyan hang keletkezik, mint amikor sétálsz az avarban az erdôben és a talpad alatt recsegnek a dermedt levelek” – mutatja be egyik kompozíciót a séf. A menüsorban nagyjából félévente cserélôdnek az egyes fogások, a teljes váltás helyett azonban inkább a „csiszolás” a lényeg, ebben elsôsorban a szezonalitás, valamint az alapanyagok játszanak döntô szerepet. Utóbbiak Magyarország, Erdély, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia terüle-

térôl származnak. István elárulta, sikerült olyan megbízható, remek beszállító partnert találniuk, aki az állandó minôség biztosítása mellett a különleges kéréseket is hamar teljesíti. A dunántúli Csoroszlya Farmtól érkezik például a zöldségek 95 százaléka. István chef létére nem ragad meg a konyhában, az étterem mûködését szélesebb körben ügyeli és felügyeli. A helyiség belsôépítészeti kialakítása és a hangulat meghatározása a munkáját hasonló szenvedéllyel ûzô elhivatott gasztronómiai „munkás”, Hlatky-Schlichter Hubert tulajdonos nevéhez köthetô. A természet és a civilizáció találkozását igyekeztek megmutatni a belvárosi ét-

Veres István

teremben. Ehhez kiváló magyar képzômûvészek munkáit és a magyar kultúra tradicionális elemeit és mintáit tudatosan felhasználva hozták létre ezt az egyáltalán nem bábeli, de ös�szetéveszthetetlenül bábeles atmoszférát. A bejáratnál látható logó B betûjét egyedi csipkenyomatos technikájával a világhírû Samuel Havadtoy alkotta. Ezzel kacsintanak össze a Néma Júlia által egyedileg tervezett, szintén csipkelenyomatos tányérok. A kristálypoharak a magyar üvegipar egyik legrangosabb mûhelyébôl, az Ajka Kristályból valók. A belsô térbe szinte minden egyedileg készült, vagy valamilyen személyes történet kapcsolódik hozzá, amelyet gyakran a vendégekkel is megosztanak a felszolgálók. „A kiegészítôkkel szerettem volna megmutatni, hogy a magyar identitást nemcsak a kockás terítô és a hasonló klisék jelentik, hanem ki lehet hozni belôle valami újat és gyönyörût. Mindemellett sokaktól hallom, hogy a Babel azon kevés budapesti éttermek egyike, ahová, ha elmész, olyan, mintha külföldön lennél. A textiltôl az étkészleten át az ételekig minden aprólékosan ki van találva, a szívünk-lelkünk benne van. A legfontosabb persze István keze munkája, vele dolgozva tudtam meg, mi is az a konyhamûvészet” – mondta el a tulajdonos. Hubert véleménye szerint a Michelin-csillag megszerzésében hatalmas szerepe volt Blazsovszky Péter sommelier-nek is. Magyarországon egyedülálló módon csak magyar, sôt, csak fehérborokat párosítanak az ételekhez. A több mint 200 tételes borlapon akadnak olyanok – kis pincék limitált kiadásai – amik csak a Babelben fogyaszthatók. Veres István tizennégy éves kora óta vágyta a Michelin-csillagot, mint mondja, még hónapokkal az elismerés híre után sem dolgozta fel teljesen. Megnyitása óta költözésen és több séf- és csapatváltáson esett át az étterem. A chef úgy véli, bár már évek óta jósolták a Babel számára az elismerést, azért éppen most kaphatta meg a mûködése a csillagot, mert a Michelin-inspektorok is érzékelték az általa hozott stabilitást és garantált minôséget. A tulajdonos szerint az is hozzájárult a sikerhez, hogy elengedve a „csillagvágyat”, teljes alázattal és kizárólag a vendégek felé fordultak, nem az elismerés elérésére fókuszáltak. István hozzátette: „Azt szokták mondani, a Michelin-csillagot nehezebb megtartani, mint megkapni. Szerintem Magyarországon elég nehéz megkapni. Számomra azt jelenti, hogy jó az irány, amerre indultunk, erre fogunk továbbra is haladni” – mondta.

facebook.com/zenelobudapest

ZB_finest_hirdetes_182x60.indd 2

23/05/19 15:01

CIT Y GUIDE

NYÁRI SPORTVARÁZSLAT BUDAPESTEN Európa Sportfôvárosa sztárokat, leendô klasszisokat és sok ezer sportkedvelôt vár Szöveg: Szász Adrián

„A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerôteljesebb nevelôeszköze” – vallotta Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, a C-vitamin felfedezôje. Különösen aktuális ez a gondolat, hiszen 2019-ben Budapestet Európa Sportfôvárosaként is felfedezheti magának a világ. Magyarország fôvárosa évente több mint négymillió látogatót vonz, idén még többen távozhatnak sportos élményekkel, azaz feltöltôdött lélekkel. A megszokott nyári, magyarországi F–1-es futamon kívül július-augusztus a vívás, a vizes sportok és a nemzetközi multisport-seregszemlék szerelmeseinek is tartogat izgalmas napokat Budapesten. Lássuk, melyek lesznek a legnagyobb események!

A nyár közepén 130 nemzet csaknem kétezer vívója érkezik Magyarországra, a 2019. évi FIE Vívó-világbajnokságra. Július 15-tôl kilenc nap alatt három fegyvernemben küzdenek meg egymással az egyéni versenyzôk és a résztvevô országok csapatai. Ez már az ötödik alkalom – 1959, 1975, 1991 és 2013 után –, hogy Budapest vívó világbajnokságnak ad otthont. A „Kind of Magic” szlogenû versengés ráadásul kvalifikációs viadal lesz, ami azt jelenti, hogy a BOK-csarnokban érmet szerzô sportolók kijuthatnak a 2020-as olimpiára. A tét nagyságát jól érzékeltette Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke, aki kijelentette: „Tokióba Budapesten keresztül vezet az út”. A sportvezetô is boldog, amiért idén e nagy hagyományokkal bíró sportág legjobbjai és szurkolóik is ellátogatnak „a világ egyik legszebb és legbiztonságosabb fôvárosába”. A döntôs napokon akár 8-10 ezren is megtölthetik a lelátókat. Vívásban mindig is erôsek voltak a magyarok, így a hazai közönség részérôl most is elsöprô buzdításra, kirobbanó hangulatra lehet számítani. Összesen legalább ötvenezer nézôt várnak a világ minden pontjáról, akiket az esemény szüneteiben látványos showmûsorokkal, színes programokkal is szórakoztatnak majd a szervezôk. A tavalyi budapesti birkózó–világbajnokság szurkolói – sôt még a vébén elinduló sportolók többsége is – kiemelték, hogy a meccsek közti showelemek mennyivel élvezetesebbé tették a magyarországi versenyt sok korábbi világeseménynél. Ehhez most sem fog hiányozni a korszerû technika: az integrált hang- és fényrendszer, a több mint 700 négyzetméteres felületet betöltô LED-es kivetítôk és LED-padló. Jegyeket a 2019budapest.com oldalon lehet rendelni.

Szilágyi Áron olimpiai, világ- és Európabajnok magyar kardvívó

VÍVÓKNAK IRÁNY TOKIÓ – BUDAPESTEN ÁT

Sportturistáknak ajánlja

Budapest – mint Sportfôváros – mivel adhat többet idén nyáron más úti céloknál? Budapest – szerintem – méltán érdemelte ki az Európa Sportfôvárosa címet, hiszen az utóbbi években egymást követik itt a rangos sportesemények. És nemcsak az élsportolókra figyelünk. Külön öröm látni, hogy a sport üzenete a lakossághoz is eljut: a szabadidôsportolók és a nekik szóló rendezvények száma is nô. A sportos turisták számára ez még vonzóbbá teheti a várost. Nekik is szól az Európa Sportfôvárosa cím? Ez mindenkinek szól. Profi sportolónak, hobbisportolónak, civilnek, szurkolónak itthonról vagy külföldrôl. Minél több ember tudja, annál jobb: a sport testi-lelki egyensúlyt ad, ezért sportolni jó! Hiszen feltölti az embert, hozzátartozik az egészséges életmódhoz. Szurkolni pedig élmény. Érzi, hogy a világ szeme egy kicsit most Budapesten (is) van? Hogyne, bár sportversenyek rendezésében évek óta az élen járunk. Ha külföldiekkel beszélek, szinte mindig szóba kerül a 2017-es vizes világbajnokság. Sportkedvelôk, versenyzôk, vezetôk egyöntetûen állítják: kivételesen jó volt a szervezés és az infrastruktúra! Éppen most hallottam egy nem magyar sportvezetôtôl, hogy felzárkóztunk Prága és Bécs mellé a listán, amely javasolja: ezeket a városokat a térségben feltétlenül látni kell. Ha Budapest továbbra is ilyen dinamikusan fejlôdik, és a neve összefonódik a sporttal, még többen fogják tudni, milyen szép helyen élünk. Mit vár a kiemelt nyári versenyektôl? Úszásban erôs a magyar utánpótlás, a hazai közönségtôl nagy buzdítás várható. A Duna Aréna mint helyszín pedig már bizonyított. Vívásban is tradicionálisan sikeresek vagyunk, ezért a vívó-világbajnokságot is kiemelt érdeklôdés kíséri. A Maccabi Európa Játékok pedig kulturálisan és a változatossága miatt is különleges, hiszen a különbözô sportágak eltérô impulzusokat hoznak.

KOVÁCS ÁGNES, Budapest 2019-es kulturális és turisztikai nagykövete

Milyen esetben mondaná azt a rendezvényeket követôen, hogy boldog és elégedett? Elôször is, ha sok szurkolót fogadhatnánk a világból, akik sok szép magyar sikert láthatnának. Másodszor pedig, ha a budapesti lakosok tovább ôriznék a sport és az aktív életmód értékét a hétköznapjaikban is. És nemcsak 2019-ben, hanem a következô években, évtizedekben.

TEHETSÉGEK A VÍZBEN A NEMZETI ÜNNEPEN

je tudásat a hazai reménységekkel, ami ugyancsak garantálja a felfokozott hangulatot Európa egyik legmodernebb uszodakomplexumában.

Magyarország fôvárosa 2017 nyarán – a vizes sportokat tömörítô nemzetközi szervezet (FINA) elnöke, Julio Maglione szerint – „minden idôk legjobb vizes világbajnokságát” rendezte. Pedig csak beugrott az eredetileg kijelölt mexikói Guadalajara helyébe, amely finanszírozási gondok miatt visszalépett a házigazdaszereptôl. A rendezvényre a Duna partján megépült Duna Arénát utólag mindenki méltatta, így a létesítmény idén augusztus 20–25. között újabb rangos nemzetközi esemény helyszíne lehet: a FINA Junior Úszó Világbajnokságé. Ez alkalomból mintegy ezer fiatal tehetség érkezik Magyarországra, hogy összemér-

Magyarország csak az elmúlt bô három évtizedben olyan többszörös úszó olimpiai bajnokokat adott a világnak, mint Egerszegi Krisztina, Hos�szú Katinka vagy Darnyi Tamás. A sportágban hagyományosan bukkannak fel ifjú talentumok, erre utalhatott Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke is, amikor az úszást „a magyar sport aranyfedezetének” nevezte. Vele együtt sokan vélik úgy, hogy a most augusztusban medencébe szállók között is ott lesznek a jövô nagy sztárjai. Ráadásul, mivel az esemény idejére esik augusztus 20., a magyar államalapítás ünnepe,

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

a Budapestre látogatók tûzijáték fényénél, teljes ünnepi pompájában csodálhatják meg a várost. Belépôket az úszóversenyekre pedig a fina-budapest2019.com oldalon keresztül vásárolhatnak.

MULTISPORT ÉS AUTÓSPORT EGYMÁS MELLETT A felnôtt vívó- és a junior úszó-vb között egy harmadik nagyszabású – vallási, kulturális és sport – esemény szintén Európa Sportfôvárosára irányítja a reflektorfényt. Július 29. és augusztus 7. között a zsidó sportolók négyévente sorra kerülô multisport-találkozóját, a Maccabi Európa Játékokat is Budapest rendezi. Az érintett sportolói létszámot tekintve ez a rendezvény még a másik kettôt is felülmúlja, hiszen húsz különbözô sportágban körülbelül háromezer résztvevôt mozgat meg. 1929 óta tizenötödik alkalommal jönnek össze Európa legnagyobb zsidó közösségi eseményére a zsidó identitású sportolók, akik többek között a Duna Arénában, a Margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában és a Ludovika Campus létesítményeiben versenyeznek. Az esemény egyik védnöke Keleti (született: Klein) Ágnes, aki a világ legidôsebb olimpiai bajnoka és a legeredményesebb magyar nôi olimpikon. Az 1921-es születésû

egykori tornásznô 1952-ben Helsinkiben és 1956ban Melbourne-ben öt arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyert, pedig életútja rögös volt. A második világháború idején sportolás helyett bujkálnia kellett, édesapja Auschwitzban halt meg, ô pedig sokáig Izraelben élt. Most viszont ott lesz a Maccabi Játékokon – aki vele együtt a helyszínen szurkolna, annak az emg2019.hu weboldalt érdemes figyelnie jegyinformációért. „És ne feledjük a Budapesttôl húsz kilométerre fekvô Hungaroringen 1986 óta minden nyáron megrendezett magyarországi Formula–1-es futamot sem, amely akár össze is hangolható a Maccabi Európával” – erre már Kovács Ágnes, Budapest 2019. évi kulturális és turisztikai nagykövete hívja fel a figyelmünket. Sydney olimpiai bajnoka, a kétszeres világbajnok, hétszeres Európa-bajnok magyar úszónô a száguldó cirkuszt is mindig örömmel látja hazánkban. Idén augusztus 2–4. között veszik birtokba Bottas, Verstappen, Vettel és a többiek a Hungaroringet. A nagykövet szerint sportolni meg szurkolni egyaránt jó dolog, és Budapesten a kettô 2019-ben színvonalasan összeköthetô. Márpedig két ilyen sikeres Ágnes – mint Keleti és Kovács – sportügyekben biztosan nem téved.

Gyôzelmet remél Max Verstappen az augusztus 4-i F–1-es Magyar Nagydíjon. Május elsején a már hagyományos Nagy futamon tartott bemutatót Budapesten

33. MESTERSÉGEK ÜNNEPE Ahol minden a népmûvészet körül forog Augusztus 17-20. között a hajdani vásárok hangulatát idézô fesztivál szórakoztatja a külföldi és hazai közönséget a budai Vár palotaudvarán. Idei díszvendégük Japán, a kiemelt téma a lábbelikészítés. Fotók: www.mestersegekunnepe.hu

Csaknem ezer kézmûves mesterrel, több száz fellépôvel, egész napos színpadi programmal, a kézmûves gasztronómia remekeivel és népi játszóházakkal várják a látogatókat. A több mint 800 magyar és 150 külföldi mester látványmûhelyeiben bárki megismerkedhet a hagyományos szakmák rejtelmeivel. A tartalmas kikapcsolódásra vágyók úgy érezhetik, mintha egy középkori forgatagba csöppentek volna. A 33. Mesterségek Ünnepe kiemelt témája: a lábbeli, különös figyelmet fordítva a cifra szegedi papucsra. Kiderül, hogy hogyan értelmezik maivá a régi lábbeliket kortárs magyar cipôtervezôk. Bemutatkozik a világ legjobb cipésze megtisztelô 60

címet elnyert mester is, akinek a családja generációról generációra örökíti a szakma fortélyait. Mûhelyükben a megrendelô lábára tökéletesen idomuló cipôket készítenek. Ezekhez általában borjúbôrt használnak, de a különlegesebb darabokhoz akár krokodil-, lazac-, cápa-, rája-, struccvagy angolnabôrt alkalmaznak. Érkeznek cipôkészítôk Marokkóból és Izlandról is, a törökországi mester mûhelyében pedig a Harry Potter-filmek lábbelijeit csodálhatják meg az érdeklôdôk. A Mesterségek Ünnepének idei díszvendége Japán. A japán mesterek bemutatják a kimonók, a legyezôk, a kerámiák, a furosiki batyu, a kokesi baba és még sok más érdekesség világát, megta-

CIT Y GUIDE

nulhatnak japán ecsettel írni, papírt hajtogatni, virágcsokrot rendezni. De megkóstolhatják a japán ételeket és italokat, emellett a japán kultúra egyik emblematikus hangszerével, a taikóval, japán dobbal is megismerkedhetnek a látogatók. Elsô alkalommal nyílik meg a folkkocsma, a fesztiválon kikiáltók, gólyalábasok, mutatványosok teremtenek majd hamisítatlan vásári hangulatot.

Kiállításon mutatkoznak be az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékén szereplô közösségek: a matyók, a mohácsi busók és a 2018-ban a listára felkerült kékfestô mûhelyek is. A színpadokon a négy nap során kiváló zenészek lépnek fel, ott lesz többek között Lajkó Félix, Szalonna és Bandája, a Kerekes Band, Chris Potter és a Dresch Quartet.

A walesi bárdok a Müpában

PROGRAM

SAROK

2019. július 2-6.

Karl Jenkins és a MÁV Szimfonikusok 2019. június 28. 19.30

Müpa

Sir Karl Jenkins walesi zeneszerzô a 19. század egyik legnagyobb magyar költôje, Arany János A walesi bárdok címû balladáját zenésítette meg. A monumentális kantátát Budapesten a Müpában és a történet helyszínén, Montgomeryben is bemutatták 2011-ben. Az alkotás valójában allegória, az 1848-as magyar szabadságharcot követô súlyos megtorlásokra utal. A zenekar idén meghívta Karl Jenkinst egy ünnepi koncertre, amelyen a 75 éves komponistát köszöntik. Elhangzik A walesi bárdok részlete, de emellett Jenkins legismertebb mûveibôl is bemutatnak néhányat. Az Egyesült Királyságban megjelenô Classic FM komolyzenei magazin által évente készített felmérések szerint Karl Jenkins már jó ideje a világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerzô.

Budapest – Bécs

A fesztivál nyitónapján, július 2-án a Fesztivál Színházban (Müpa) az Izlandi Operaház Brothers címû produkcióját láthatja a közönség Kasper Holten rendezésében. A világhírû operarendezô a sajátos „északi stílusú” operaesztétika megalapozója, ezért a kuriózumra vágyó operarajongók számára kihagyhatatlan az elôadás. Július 3-án egy belga produkció, az Egy eltûnt férfi naplója címû kortárs mû

bemutatója lesz Ivo van Hove rendezésében, szintén a Fesztivál Színházban. Július 5-én Dargay Marcell-Horváth Csaba: El valahová címû operájának ôsbemutatóját tartják Bécsben, a MuTh színpadán. Az idei Armel Opera Festival záró elôadására július 6-án a Müpában kerül sor. Mozart: Don Giovanni címû remekmûvét Alföldi Róbert viszi színre.

CIT Y GUIDE

Szentendrei nyár A Borbély Mûhely koncertje 2019. július 6. 20.00

A Dunaparti Mûvelôdési Ház udvarában (Esôhelyszín: ugyanott, Barlang)

A legfranciásabb magyar kisvárosban, Szentendrén már tizenhat éve mûködô Borbély Mûhely jazzklub házigazdái ezúttal különleges mûsorral készülnek a nyári sorozat nyitókoncertjére. Vendégük a magyar jazz kiemelkedô alakja, Dresch Mihály lesz, akinek közremûködése minden bizonnyal kölcsönösen inspiráló, hisz fúvós kollégájával és a ritmusszekció két tagjával hosszú ideje játszanak Borbély-Dresch Quartet néven, vagyis a fellépô öt muzsikus két kvartettet alkot. (Borbély Mihály – szaxofon, tárogató, klarinét, bas�szusklarinét, furulyák, Tálas Áron – zongora, Horváth Balázs – bôgô, Szabó Hunor – dob, vendég: Dresch Mihály – szaxofon, fuhun)

PROGRAM

SAROK

Nyári filmes táborok

Korda Filmpark – Etyek

Budapesthez közel, egy volt katonai bázis helyén épült fel a monumentális Korda Filmpark, a hat filmstúdióból és forgatási élményeket is tartogató látogatóparkból álló komplexum. Benne található a világ egyik legnagyobb, majdnem hatezer négyzetméteres mûterme. A filmparkban látogatókat is fogadnak, akik végigsétálhatnak a díszletekben: egy New York-i utcán vagy középkori falak között. Magyarországon nyaraló fiataloknak Idôutazás címmel remek szórakozást kínálnak ötnapos turnusokban (június 24-tôl, július 1-jétôl és 8-tól, illetve augusztus 5-tôl és 12-tôl). A nyári táborban együtt forgathatnak a jelentkezôk, megismerhetik a filmkészítés technikai titkait, kipróbálhatják magukat szövegírásban, a hét végére pedig elkészíthetik saját kisfilmjüket. (Részletek: kordafilmpark.hu)

Mozogjon idén ôsszel 2019. október 16-18. Budapesti Kongresszusi Központ A sport- és fizikai aktivitással foglalkozó MOVE Congresst 2019. október 16. és 18. között Budapestre hozza a Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség (ISCA) és a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NSULF). E konferencia azon ritka konferenciák közé tartozik, amelyek kifejezetten a rekreációs sport és fizikai aktivitás témájával foglalkoznak, és a világból olyan szervezeteket és személyeket hoz össze, akiknek küldetésük a sportos életmód támogatása. Mivel a technológia és az irányzatok továbbra is gyorsan változnak, ezáltal befolyásolják a sportot és a testnevelést. Minden fizikai aktivitás támogatója előtt globális kihívások állnak az új megközelítések alkalmazására, a mozgás ösztönzésére. Az idei konferencia fő témái a következők: a fizikai aktivitást és az egészséget összekötő nagy változások, új módszerek kidolgozása a helyi sportdiplomáciában, új perspektívák felfedezése a fizikai aktivitás előmozdításában az iskolás gyermekek körében, új ajtók megnyitása a finanszírozáshoz és támogatáshoz, valamint egy újfajta „aktív életmód” a MOVEment Spaces segítségével. A konferencia innovatív ülései súlyt helyeznek a fizikai mozgásra, így a résztvevők várhatják, hogy a szónokok fizikai aktivitást is beépítenek az előadásukba.

72h Plus

BUDAPEST CARD the official city pass

FREE AIRPORT SHUTTLE & PUBLIC TRANSPORT FREE sightseeing cruise on the Danube FREE Buda Castle Funicular* FREE entry to Matthias Church FREE chimney cake at Molnár’s kürtôskalács FREE entry to 30+ top Budapest attractions & tours * Tickets are only available at the BUDAPESTINFO POINT office at Deák Ferenc tér!

More information:

budapest-card.com

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána Fôszerkesztô Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Mystery Hotel Budapest Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

Kiadó BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309 ISSN 2064-9894

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest