Budapest's Finest 2019 ősz by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

TERÉZ- ÉS ERZSÉBETVÁROS A TERÍTÉKEN

ROMKOCSMÁK FÔVÁROSA

RUBENS antik hôsei

ÔSZ | 2019

GYÖNGYÖK, SELYMEK MISZTÉRIUMA

Az ötcsillagos városkalauz

Az 1001 éjszaka kincsesbarlangja

Megnyílt a párisi Udvar Hotel Budapest

Fotó: © Vajk Brigitta

Köszöntô

Kedves Olvasó! Egy építész barátom mesélte, hogy fôépítész korában azt szerette látni az irodája ablakából, hogy toronydaruk állnak szerteszét a városban. Nem nagy látvány! – mondtam értetlenkedve. Igaz, hagyta rám mosolyogva, de ahol megjelennek a daruk, ott épül egy ház, eltûnik egy foghíj, begyógyul egy seb – fejlôdik a város. Beláttam: igaza volt. Budapesten szinte nem volt olyan városrész, kerület, amely ne szenvedte volna meg a történelem viharait. A háború vége, a forradalom leverése mind-mind nyomott hagyott a várostesten romos épületek formájában. Számos üres telek virított a városban, a történeti városszövetben alkalmi parkolóként hasznosítva, külsô területeken gazzal felverve, tôke hiányában magára hagyva. Az utóbbi években újra megjelentek a daruk a várossziluettben, elképesztôen felpezsdült a városépítési akarat. A fejlesztéseknek mindig a középületek, a közberuházások a zászlóshajói. Létrejött a Ludovika Campus felújított mûemlék és számos új épületével, minden városlakó örömére felfrissített parkjával. Megújul a MOME Campus új oktatási épületekkel kiegészülve, élettel teli lett a szinte évszázad óta tetszhalott állapotban lévô Várkert Bazár. Megvalósítás alatt van Európa egyik legnagyobb kulturális tervezete, a Liget projekt, kulturális épületekkel és az évtizedek óta elhanyagolt Városliget rehabilitációjával. Átadjuk az új nemzeti stadiont, a Puskás Arénát, amely tovább erôsíti Budapest helyét az európai sport- és kulturális térképen ; ez csak néhány a kiemelt építészeti tettek közül. Az építészek egymás között mindig a Közmunkatanács korszakát emlegetik, amikor a 19. század utolsó harmadában és a 20. század elején kialakult az a világváros, amit Budapestként ismer a világ. Most, a 21. század elején megalakult a Fôvárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek tevékenységét az utókor talán hasonlóan idézi meg majd. Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész

Kedves Vendégeink! Az ôsz a természeti környezetben a hagyományok szerint a betakarítás, a városban élôk számára pedig a számbavétel évszaka. Budapest nyári idôszakban begyûjtött sikerei jelentôsek. Gondolok itt a kulturális tartalom mellett a komoly városfejlesztésekre, köszönhetôen a fôváros vezetése és a kormány együttes szándékának, amelyek egyértelmûen és megállíthatatlanul hozzák a fôváros számára a kihívásokat, a nemzetközi térben kiemelt pozíciókat. Ez a lapszámunk szintén büszkélkedik Budapest gazdag kulturális életével, és a fôváros lendületes fejlôdésével, ami mind a dinamikus és tettre kész metropoliszban élôk alkotóerejébôl fakad. A mûvészeti ôszön új kiállítások, film- és színházi bemutatók, friss mûvészeti, valamint nemzetközi sportesemények várják a közönséget – önállóan és kisebb fesztiválokba csoportosítva. A 28. CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon, a régió egyik legfontosabb összmûvészeti eseménysorozatán október 4-tôl 17 napon át kínál Budapest látni-, hallani- és néznivalót. Nemzetközi sztárokat, felfedezésre érdemes és máris díjnyertes magyar alkotókat és elôadókat ismerhetnek meg ez alkalommal is. November 16-án este a mai fôvárost, Budapestet ünnepeljük. 1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. E nap tiszteletére A zene éjszakája címmel rangos muzsikusok adnak klasszikus zenei, mégis könnyed hangulatú minikoncerteket népszerû szórakozóhelyeken. A város másfél évszázad alatt sokat változott, nagyobb és még sokszínûbb lett, de megôrizte sajátos karakterét, kultúráját, és felzárkózott az európai metropoliszokhoz. 2019-ben Budapest a Europen Best Destination szavazás nyertese, így ez évben a legjobb európai úti cél címet viseli. Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ 1

2019 | Ôsz

TARTALOM

Teréz- és Erzsébetváros a terítéken

Sikátorok és promenádok

Második belváros a Felső-Külvárosból Kelet és nyugat között

6 18

Kulturális negyed 22 Au revoir! Apa és fia – két nyelv Színházban gondolkodni A történelem árnyékában – Mieczysław Weinberg 100 A mese hasznos az emberi léleknek – Dobszay-Meskó Ilona Dimitri de Perrot a Trafóban Rubens – Festő és diplomata Örömzenéből emlékhangverseny Snétberger Ferenc

Otto Wagner budapesti zsinagógája

City Guide

28 Portré Parfümséf – illatok tálalva

32 34 36 36

Parisi Udvar Hotel Budapest 42 CELENI 45 Klasszikus sportok ősze 48 A századforduló Budapestje a Ligetben 52 Illatok – tálalva 55 Mazel Tov 58 A romkocsmák fővárosa 61 Programsarok 64

Címlapkép: Párisi Udvar Hotel Budapest (Fotó: © Gordon Eszter)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

Eötvös Péterről

24 26 28

anno 1935

THE BEST DOBOS CAKE Szamos Gourmet House

SzamosGourmetHaz | www.szamos.hu | Tel.: +36 30 570 5973 Budapest, 5th district, Vรกci street 1. (Enterance: Deรกk Ferenc street 5.)

4 Fotó: © Gordon Eszter

Sikátorok és promenádok A Terézváros és az Erzsébetváros szabályos ikrek: az egykor fallal körülvett Pest és a természet közelségét évszázadokon át ôrzô terület, a mai Városliget között jöttek létre. Területi kicsiségben és a lakosságszám magas sûrûségében is testvérek. A jelenkorban történelmi belvárosnak nevezett, a Múzeum és Károly körút határolta városrészen kívüli területeket beépítve, benépesítve az 1700-as évek végétôl folyamatosan fejlôdött ki az ország polgárosodó központja. Mígnem Buda, Óbuda és Pest egyesülésébôl 1873-ban létrejött Budapest. A gyors tempójú terjeszkedésben a mai hatodik és hetedik kerület egymás mellett, szinte versenyezve fejlôdött a modern Budapest emblematikus városrészeivé. A dunai hajózás, a távirati forgalom, a vasúti áruszállítás, a tudományos és kulturális élet már az „új” fôvárosban összpontosult, egyszer és mindenkorra elfoglalva Székesfehérvár, Buda, majd Pozsony helyét a magyar állam történetében.

1854 és 1859 között, Ludwig Förster bécsi építész tervei szerint építették fel a Dohány utcai, mór stílusú, neológ zsinagógát, amely Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb izraelita temploma

Második belváros a Felsô-Külvárosból

Tudósok, iparosok, mûvészek, sportolók negyede

Fotó: © Práczky István

Szöveg: Somogyi Marcell

A régi Pest határain túl álló, a Liget (korabeli nevén: Ökrösdûlô, majd Városerdô) felé esô területet a 18. században egységesen Felsô-Külvárosnak nevezték. A falakon kívül kertek zöldelltek, ezek közt kezdtek házakat építeni, a város peremén megtelepedni azok, akik a zsúfoltság miatt már nem jutottak lakóhelyhez a régi Pesten. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több nagy telket parcelláztak fel; a „település elôtti településkép” nyomai helyenként ma is jól láthatók. 6

Teré z város é s Er z sébe t város

Az erzsébetvárosi zsidó negyed egyik legkülönlegesebb, helyenként már-már sikátorszerûen elkeskenyedô látnivalója, a Kazinczy utca például eredetileg szolgalmi út volt a parcellázással létrejött kisebb telkek megközelítésére, a Dohány utca elejének szokatlan kanyarulata pedig a mai Károly körút és Rákóczi út sarkától északra fekvô egykori piacteret megkerülô út emlékét idézi. A kertek, majorságok beépítése, a városiasodás folyamata az 1740 és 1780 közt uralkodó Mária Terézia idejében gyorsult fel, nem véletlenül lett 1777-ben Terézváros a mai VI. és VII. kerület területén létrejött település. A déli rész csak 1882-ben vált ki és vette fel Ferenc József felesége, Erzsébet királyné nevét. Azóta számít a mai Király utca két városrész határvonalának is: a páros oldal a Terézvároshoz, a páratlan oldal Erzsébetvároshoz tartozik. A terézvárosi oldalon már az „alapítás”, 1777 óta mûködik római katolikus plébánia, a barokk istenháza 1809 óta áll a Király utca és a Nagymezô utca sarkán; középtornyán – igazi építészeti ritkaságként – megmaradt a körbefutó tûzoltóerkély. Toronysisakját a 19. századi magyar építészet kimagasló alakja, számos elsôrangú épület (egyebek

mellett a Várkert Bazár és a Szent István-bazilika) alkotója, Ybl Miklós tervezte. Szintén Mária Teréziának, az ô 1770-es Erdôrendtartásának – illetve a fia, II. József részérôl az új ültetések és a fagondozás ügyében mutatott szigornak – köszönhetô, hogy a Liget az 1700-as évek második felében új életre kelt. Így Terézváros alakulásában egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a szabadba való kijutás, a mai Városligetbe vezetô út biztosítása. Ez a feladat a 18. és 19. század fordulójától a mai Király utcára hárult, de – a városrész sûrû beépítettsége és a nagy forgalom miatt – az egykori dûlôút áteresztôképessége elégtelennek bizonyult. A Városerdôig futó széles fasort, a mai Andrássy utat 1871-ben kezdték építeni, de a 19. század nagy költôje, Arany János Ének a pesti ligetrôl címû versébôl tudható, hogy a Sugárút néven átadott promenád (éppen szélessége és az árnyas fák hiánya miatt) 1877-ben még sokkal melegebb és porosabb volt, mint régi, keskeny vetélytársa. Igaz, a Király utcáról sem mulasztotta el a költô megjegyezni: „bûzös, mint a döghalál”. Ami – tekintetbe véve a szûk tereket, a században elképesztô mértékben felfutó kereskedelem miatt egymásba érô üzleteket, zsúfolt raktárakat és a korabeli rossz higiénés viszonyokat – a mából nézve hihetônek tûnik.

Az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt templom a Rózsák terén a Parlament építésze, Steindl Imre tervei alapján készült

Fotó: © Gordon Eszter

Páratlan és páros

Fotó: © Práczky István

A Hôsök temploma, amelyet az I. világháború zsidó hôseinek emlékére emeltek

A nagyzsinagóga díszes belsejét Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó építésze alakította Lent: Ortodoxok építtették Löffler Sándor és Béla tervei alapján

A zsidó negyed A Király utca és környéke akkori képérôl szóló irodalom emleget vigalmi negyedet és karavánszerájt is. Ekler Dezsô neves építész, a környék városfejlôdésének és architektúrájának kutatója pedig úgy fogalmaz: „Ha valaki ismeri a közép-európai zsidóság történetét, és fel tudja idézni az egykori zsidó városkákat a Kárpátok északkeleti lejtôjén, Brodyt, Tarnopolt, Czernowitzot, a galíciai zsidó stetl eltûnt világát, akkor éreznie kell, hogy Pestnek ez a városrésze megôrzött valamit a hangulatukból.” A 18. és 19. század fordulóján a hitsorsos közösség nagyrészt egy tömbben, a mai Erzsébetváros területén koncentrálódott, és jellemzôen itt telepedtek le az 1800-as évek második felében, a nagy kelet-európai bevándorlási hullámmal érkezôk is. 1854 és 1859 között, Ludwig Förster bécsi építész tervei szerint építették fel a Dohány utcai, mór stílusú, neológ zsinagógát, amely Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb izraelita temploma. Belsejét Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó híres építésze alakította. Ma is ez a pesti zsidó negyed „fôkapuja”. Történetének tragikus periódu-

sa, hogy az 1944-ben felállított gettónak is itt volt az egyik bejárata. (A Károly körút – Dohány utca – Kertész utca – Király utca által közrezárt terület egykori határán álló emlékfal a Dohány utca 34. alatt látható.) A „nagy zsinagógától” elválaszthatatlan a Wesselényi utcai oldalon épült Bauhaus stílusú Hôsök temploma, amelyet az I. világháború zsidó hôseinek emlékére emeltek. Ugyanezen az oldalon állt egykor az a lakóház, amiben Herzl Tivadar, a modern zsidó állam megálmodója (Heltai Jenô író unokatestvére) született, helyén ma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár várja a látogatókat. A zsinagóga kertje temetôként is szolgált: a II. világháború végén itt hantolták el a vészkorszak több ezer áldozatát. A kert mellett van a Holokausztemlékpark. Itt áll a szomorúfüzet mintázó emlékmû, leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét. Tony Curtis világhírû, magyar származású filmsztár által életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta létrejöttét. Mielôtt megnézzük a „zsinagóga-háromszög” másik két csúcsát, érdemes egy rövid kitérôt tenni a Károly körút 7. felé, amely fontos színháztörténeti emléket ôriz: a mai modern épület helyén álló ház kertjében volt a Hacker Szála, ahol 1809-

Fotó: © Gordon Eszter

Fotó: © Bódis Krisztián

LISZT Teré z város FERENCé BUDAPEST s Er z sébe tNEMZETKÖZI város REPÜLÔTÉR

Jobbra fent: Ernst Lajos mecénás, mûgyûjtô 1912-ben építtette a Nagymezô utca 8. számban Budapest elsô ötemeletes épületét, amely egyszerre lakóház, múzeum és mozi volt. Ma itt mûködik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Jobbra lent: Jellegzetes századfordulós polgári bérház a Keleti pályaudvar mellett felépült „Csikágó" negyedben

Manó vagyonából létrehozott alapítvány építtette, 1900 és 1904 között. A bérleti díjakból a magyarországi és erdélyi, keleti ortodox vallású ifjúság nevelését kívánták támogatni. A Kazinczy utcában és a Gozsduban egymást érô szórakozó- és vendéglátóhelyeket megelôzve hagyományos kulináris vonalat vitt a jelenleg sajnos zárva tartó Kispipa vendéglô az Akácfa utca 38-ban, ahol élete utolsó tíz évében Seress Rezsô, a Szomorú vasárnap címû világsláger szerzôje zongorázott. Különleges színfolt a Klauzál tér 9. alatti Kádár étkezde is, amely háborítatlanul ôrzi a régi kifôzdék világát.

A soha meg nem épült sugárút A Klauzál tér egyébként – a Kazinczy utca és környékének szerves fejlôdésével szemben – tervezôasztalon született: a városi döntéshozók az 1838-as nagy pesti árvíz után próbálták kicsit levegôsebbé, átláthatóbbá tenni az addigra sûrûn beépült negyedet; így jött létre a Wesselényi utca is. Egy másik, ám kevésbé sikerült, sôt hamvába holt városrendezés emlékét ôrzi a Madách téri, Fotó: © Práczky István

A soha meg nem épült sugárút kapuja a Madáchházak monumentális tömbje

tôl már magyar nyelvû elôadásokat tartottak, és amelyhez a második magyar színtársulat szereplésének számos emléke fûzôdik. A színházhelyiséget még a 19. században, a körút felé nézô épületet 1966–67 fordulóján bontották le. Az innen néhány percnyi sétára található Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga az úgynevezett status quo ante (mérsékelten konzervatív) közösség templomaként szolgált (részletes cikkünk a xx. oldalon). Az 1913-ban átadott Kazinczy utcai zsinagógát az ortodoxok építtették, Löffler Sándor és Béla tervei szerint, szecessziós stílusban – az új évezredben kívül-belül felújították, a körülötte lévô épületekben kóser étterem, húsbolt és maceszsütöde is mûködik. A régi zsidó negyed legautentikusabb, éppen a zsinagóga elôtt érdekesen kanyarodó, páratlan hangulatú utcája az utóbbi években a „bulinegyed” fôutcájaként is funkcionál, versenyben a teljesen megújult Gozsdu-udvarral. Ez utóbbi szintén a „boldog békeidôkre” emlékeztet: a Király utca 13. és a Dob utca 16. között húzódó, hét épületbôl és hat belsô udvarból álló átjáróházat a magyar fôrendiház tagjakét elhunyt, dúsgazdag román ügyvéd és kúriai bíró, Gozsdu

tizenegy épületbôl álló, a Károly körút 13-tól 25ig húzódó, északkeleti irányban pedig egészen a Rumbach Sebestyén utcáig benyúló ingatlanmonstrum. Itt kezdôdött volna az Erzsébet sugárút, amely (az Andrássy út és Király utca mellett) egy újabb fôútvonal lett volna a belsô városrészektôl északkelet felé – ha nem is a Városligetig, de a Dob utca tengelyében egészen a Damjanich és Rottenbiller utcák keresztezôdéséig. A háború keresztülhúzta a terveket, a beruházás leállt. 1956 után még megépült néhány új ház, de a már Madách Imre néven tervezett út végül torzóban maradt. A soha meg nem épült sugárút másik, Liget felôli végén viszont akad példa a sikeres várostervezésre. A Damjanich és a Rottenbiller utcák, illetve a Thököly és a Dózsa György út által határolt „Csikágó”-ként elhíresült terület. A közhiedelemmel ellentétben nem azért kapta a nevét, mert olyan rossz lett volna itt a közbiztonság – hiszen ebben az idôben a névadó Chicagóban sem volt az –, hanem, mert a 19. század végén olyan tervszerûen és gyorsan épült fel a konyhakertek és káposztaföldek helyén, mint amerikai „bácsikája”. Ebben a négyszögben, a Nefelejcs utca 26. alatt találjuk Róth Miksának, a háború elôtti idôszak kiemelkedô üvegfestômûvészének emlékházát. Róth páratlan

Fotó: © Práczky István

Fotó: © Gordon Eszter

Teré z város é s Er z sébe t város

szépségû, kezdetben historizáló, majd az art deco és a szecesszió jegyeit ötvözô munkái az Országháztól a Pannonhalmi Bencés Fôapátságig, Oslótól Mexikóvárosig számos helyen megcsodálhatók. Ô alkotta a néhány száz méterre lévô Rózsák terén 1901-ben felszentelt, neogótikus Árpádházi Szent Erzsébet-plébániatemplom ablakait is, amely Steindl Imrének, az Országház tervezôjének egyik ismert munkája. Róth munkái díszítik az ugyancsak közeli Városligeti fasorban Pecz Samu tervei szerint 1904–1905-ben elkészült, neogótikus evangélikus templom és gimnázium épületegyüttesét is. (Ahogy a Budapest’s Finest nyári számában is említettük: itt, a híres Fasori Gimnáziumban végezte tanulmányait a Nobel-díjas Harsányi János és Wigner Jenô, illetve a számítógép atyjának tartott Neumann János is.) Ugyancsak a Városligeti fasorban, szintén Róth Miksa ablakaival épült fel 1913-ben az Árkay Aladár tervezte református templom, a magyar szecesszió egyik legsikerültebb szakrális épülete. A fasorban áll a nemrég felújított Kôrössy-villa, tervezôje Kôrössy Albert ugyancsak a magyar szecesszió egyik jeles mestere volt. Díszablakai szintén a Róth-mûhelybôl valók.

Fotó: © Práczky István

Szépülô kultúrpaloták

A Magyar Állami Operaház nézôre fölött a magyar falképfestészet egyik kiemelkedô alkotása, A Zene megdicsôülése címû kép látható. Alatta a hatalmas kristálycsilláron egykor 500 gázláng égett. Ybl Miklós neoreneszánsz épületét teljesen felújítják, a munkálatok a tervek szerint 2020-ra készülnek el

Róth kezét dicsérik egy másik szecessziós csoda, a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia – teljes nevén: Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem – díszüvegezési és üvegmozaik munkái is. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 1907-ben átadott épület számos részlete érdemes a figyelemre, Strobl Alajos Liszt Ferencrôl készült, grandiózus szobrától (a fôbejárat fölött) Körösfôi-Kriesch Aladár A mûvészet forrása címû freskóján át (az elôcsarnokban) az eozinmázas Zsolnay-csempékig és -díszekig. A világhírû zeneszerzô, Liszt Ferenc – a XIX. századi romantika egyik legnagyobb alakja – kezdeményezésére és elnökletével létrejött intézmény eredetileg nem itt, hanem az Erzsébet híd pesti hídfôjének közelében, Liszt pesti lakásának szomszédságában kezdte meg mûködését 1875-ben. A Zeneakadémia 1879-ig mûködött eredeti helyén. Ahogy korábban kitértünk rá, 1871-tôl épült az impozáns Sugárút, amelyet 1876-ban át is adtak a forgalomnak. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia a Hal térrôl ide, a mai Andrássy út 67-be költözött át, elsô igazgatója a magyar nemzeti opera megteremtôje, a magyar himnusz zeneszerzôje, Erkel Ferenc volt. Bejárata a Vörösmarty utca 35. felôl nyílik. A Régi Zeneakadémia neoreneszánsz palotájában ma a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont várja az érdeklôdôket. A „pesti Champs-Élysées” az Erzsébet tértôl a Hôsök teréig fut, alatta 1896-ra építették meg a Millenniumi Földalatti Vasutat, a kontinens elsô földalatti és a világ elsô villamos hajtású vasútját,

Fotó: © Gordon Eszter

Teré z város é s Er z sébe t város

amely ma – M1-es metró néven – a Vörösmarty tértôl a Mexikói útig jár. Az Andrássy út csaknem 2,5 kilométeres hossza négy részre osztható. Az Oktogonig tartó elsô szakaszán az épületek zárt sorban állnak, három- vagy négyemeletesek; a földszinten általában üzletek vagy kávézók, éttermek fogadják a vendégeket. A 22-es szám alatt épült fel a Magyar Állami Operaház. Az 1884-ben átadott zenepalotát Ybl Miklós álmodta meg; több építésszel együtt ô kapott megbízást arra is, hogy megtervezze a Sugárút egyéb épületeit is. Az Operaházból az éppen zajló (és a tervek szerint 2020-ban véget érô) rekonstrukció miatt sajnos nem sok látszik; érdemes lesz visszatérni, és mindent megcsodálni, az apró részletektôl a kiváló akusztikáig. Az épület alapvetôen

neoreneszánsz stílusú, de Ybl más stíluselemeket is ügyesen használt. A mennyezet- és falfestmények neves mûvészek, többek közt Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór munkái. Lehetetlen felsorolni, hány emlékezetes bemutató volt a ház falai között, hány világhírû elôadó lépett fel itt, hogy Erkeltôl Gustav Mahlerig, Ferencsik Jánostól Petrovics Emilig hány korszakos mûvész ült az igazgatói, illetve zeneigazgatói székben. Az Ybl-palotával szemközt áll a Drechsler-palotaként ismert, 1886-ban átadott épület, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett. 1949tôl 2002-ig az Állami Balettintézetnek adott helyet. Az utóbbi évtizedek hányattatásai után rövidesen kezdôdhet a felújítása. Az Operaház után következô, 24-es számú házban a Három Holló

Korb Flóris és Giergl Kálmán zenepalotája a 1907-re készült el. A Liszt Ferenc téri épület a Királyi Zeneakadémia, ma Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem

Fotó: © lisztmuseum.hu

Liszt Ferenc lakásának szomszédjában, a Hal téren kezdôdött a felsôfokú magyar zeneoktatás. Onnan a Sugár, ma Andrássy útra költözött az Zeneakadémia. Erkel Ferenc igazgató és Liszt Ferenc – mint elnök – is a házban lakott. A képen Liszt szobája az utaztatható gyakorló billentyûsorral

A Budapesti Operettszínházzal szemben a Mai Manó Ház várja a látogató. Az épület elsô gazdája, Mai Manó, császári és királyi udvari fényképész volt. Homlokzatát a pécsi Zsolnay gyártól rendelt mázas pirogránit, terrakotta, és zöld-sárga majolika díszíti, köztük a fényképezés és a festészet allegorikus alakjaival

nevû kocsma mûködött, amely fénykorában a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb hatású alakjának, Ady Endrének volt törzshelye. A rendszerváltás után Wilhelm Droste német irodalomtörténész kávéházként élesztette újra, majd kénytelen volt új bérleménybe, az Erzsébet híd pesti hídfôjénél lévô Piarista köz 1-be átmenteni a legendás mûintézményt. (A Három Holló a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál több eseményének is helyet ad.) Az Opera és az Oktogon között keresztezi az Andrássy utat a Nagymezô utca, amely valóságos kulturális fôútvonal: az 1-3-ban található a Bartók Béla Konzervatórium, a Zeneakadémia gyakorlóiskolája, vele szemben, a 8-as szám alatt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A legendás Somossy Orfeum helyén, a 17-ben mûködik a Budapesti Operettszínház. A közép-európai színházépítészet Bécstôl Grazon át Wiesbadenig ismert színházépítô párosa, Fellner és Helmer tervei alapján emelték a házat. A Király Színház 1936-os megszûnése után a fôvárosi operettjátszás legfontosabb – sôt olykor egyedüli – helye lett. (A Király utca Liget felé esô, Nagykörúton túli végén, a 71-es szám alatt 1903-tól mûködött a Király Színház, amely legnagyobb sikereit

Kacsóh Pongrác, Bakonyi Károly és Heltai Jenô daljátéka, a János vitéz ôsbemutatójával, illetve Kálmán Imre Csárdáskirálynôjének magyarországi premierjével aratta.) Az Operettel szemben, a második világháború elôtt az Arizona mulató a pesti „félvilág” körében élvezett népszerûséget. Izgalmas történetét Sándor Pál filmje, a Miss Arizona örökítette meg, Marcello Mastroiannival és Hanna Schygullával a fôszerepben. Az épületben – ma a Magyar Fotográfusok Háza – a Mai Manó Ház kiállításai várják a látogatókat, fölül egy ritkaság, a napfény-világítású mûterem is megcsodálható. A Nagymezô utca után, a divatos éttermekkel és kávézókkal büszkélkedô Liszt Ferenc teret és a vele szemben lévô Jókai teret elhagyva, elérjük az Oktogont. A nyolcszögletû tér helyén a Sugárút építéséig mély gödör állt. 1872-ben töltötték fel, majd kezdték kiépíteni az Andrássy utat keresztezô Nagykörutat, a dualizmus kori Pest egyik legnagyobb városfejlesztését. Ugyanebben az idôszakban épült fel a Teréz körút 43. alatt a Britannia Szálló (ma Radisson Blu Béke Hotel a neve), az Erzsébet krt. 43-49-ben a Royal Szálló (napjainkban Corinthia Hotel Budapest ) és az Erzsébet körút 9. alatt a New York-palota (a mai

Fotó: © Práczky István

Teré z város é s Er z sébe t város

Fotó: © Práczky István

A Somossy Orfeum helyére zenés színházat tervezett a híres építészpáros, Fellner és Helmer irodája. A mai Budapesti Operettszínházban klasszikus operett és musical is színre kerül

Fotó: © Bódis Krisztián Fotó: © Royal Corinthia Budapest

Az elegáns körúti szállodák egyike a Corinthia Hotel Budapest

New York Palace Hotel). A híres New York-palota földszintjén azonos néven (a szocializmus idején Hungáriaként) kávéház mûködött, törzsvendégei között a 19. és 20. század fordulójának, illetve a 20. századnak szinte minden jelentôs magyar írójával. Visszatérve az Andrássyra, az út az Oktogontól kiszélesedik, a Kodály köröndig tartó második szakaszon már mindkét oldalon sétány (egykor lovaglóút) és szervizút kíséri a fô útpályát. Itt, a 69es szám alatt találjuk a Magyar Képzômûvészeti Egyetem Láng Adolf tervezte épületét (ugyancsak Lotz Károly freskóival és Róth Miksa üvegablakaival). Szemben az Andrássy út 60. 1945 elôtt a nemzetiszocialista nyilaskeresztesek, a háború után pedig a kommunista államvédelem fôhadiszállása volt – ma a Terror Háza Múzeum mûködik benne. A Kodály köröndtôl tartó harmadik szakaszon a sugárút épületsora még mindig egybefüggô, zártsorú, de a házakat már elôkert szegélyezi. A körönd egyik sarkán álló épületben élt több mint négy évtizeden át Kodály Zoltán zeneszerzô, népzenekutató, tudós és pedagógus, a 20. századi zene egyik óriása (a tér 1971 óta viseli a nevét); a lakásban ma a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum mûködik. A Bajza utcától kezdôdô negyedik szakaszon megszûnik a zártsorú beépítés, itt már különálló vil-

Teré z város é s Er z sébe t város lákat láthatunk, saját kertekkel. Kicsit beljebb, az Epreskert fái között a régi híres mesterek (Stróbl Alajos, Schickedanz Albert és mások) mûtermeiben ma is alkotómunka folyik, lévén a komplexum a Képzômûvészeti Egyetem része. A kert hangulata ihletô és tanúskodik róla, milyen lehetett 150–200 évvel ezelôtt a környék. Az Andrássy út 103-as szám alatt ismét nyitva a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mûvészeti Múzeum (történetérôl és kiállításairól a Budapest’s Finest nyári számában olvashattak bôvebben). A 112-ben a színvonalas képzômûvészeti tárlatokat kínáló Kogart-ház, a 114–116. pedig a (szintén a nyári számban bemutatott) Weiss–Chorin család villája volt. Az Andrássy út a Hôsök terénél fut bele a Városligetbe, és északkeleti irányban itt, a Dózsa György út vonalában húzódik az ikerkerületek, a Terézváros és az Erzsébetváros határa is.

Az Oktogon, ahol Nagykörút és az Andrássy út keresztezi egymást

Kelet és nyugat között Otto Wagner budapesti zsinagógája Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Gordon Eszter

A pesti zsidó negyed három nagy zsinagógája fél évszázadon belül épült meg, mindhárom kivételes építészeti és kultúrtörténeti értéket képvisel. De míg az 1859-ben épült Dohány utcai neológ templom és az ortodox irányzat által 1913-ban építtetett szecessziós Kazinczy utcai imahely közismert, a harmadik, a Rumbach Sebestyén utcában álló zsinagóga hatvan évig zárva volt, elhagyott és elhanyagolt állapotban, így csak a város emlékezete tartotta életben. 2019 ôszétôl végre ez a – három között legkülönlegesebb – épület is látogatható.

Teré z város é s Er z sébe t város Tervezôje, a pályakezdô Otto Wagner késôbb a bécsi szeces�szió vezéralakja lett, de 1872-ben, amikor elnyerte a megbízást a templom megépítésére, még a kor divatja szerinti eklektikus terveket rajzolt. Pályája során mindössze három templomot épített, ezek közül is kiemelkedik a pesti zsinagóga, aminek építéstörténete a magyarországi zsidó emancipáció nyitófejezeténél kezdôdött. 1868-ban, amikor a magyar országgyûlés kimondta, hogy a zsidó felekezetû polgárok teljes egyenjogúságot élveznek, az addig osztatlan izraelita közösség hirtelen három részre szakadt. Az újító szellemiséget követô neológok és a tradíciót változatlanul ôrzô ortodoxok mellett létrejött egy középsô utat képviselô, úgynevezett status quo irányzat, akik a modernizálódás mellett a zsidó vallási hagyományokat is megtartották. Ez a számában legkisebb közösség építtette meg a Rumbach utcai zsinagógát; szellemiségükrôl árulkodik az épület modern szerkesztésmódja és hamisítatlan keleties jellege. A zseniális formateremtô és elemzô készségû Otto Wagner mindkettôben egyedülálló minôséget hozott létre. Az utca vonalához illeszkedô ház csak díszítésével hívja fel magára a figyelmet. Vörös és homokszínû sávos, bizánci mintákat idézô homlokzata középen elôreugrik és három, oszlopokkal megtartott ívet formál a bejárat fölött. Fölötte az emeleten megismétlôdik ez a kompozíció, itt áttört ablakok ülnek az oszlopok között. Ezt a részt foglalta el egykor a rabbi lakása és a tantermek, illetve a pincébe, valamint az emeleti karzatra vezetô lépcsôk. A homlokzat középsô részét két kis minaretszerû saroktorony fogja keretbe. Noha a keleties külsô már sejteni engedi, hogy nem egyszerû lakóházat rejt, csak a súlyos kovácsoltvas kapu mögött tárul fel az épület egyedi szépsége. Wagner ortodox mintát követô,

centrális alaprajzú zsinagógáját nyolcszögletûre formálta, közepén egy kis emelvényre állította a bimát, a tóraolvasás helyét. A cikkelyek közül hetet emeleti nôi karzattal vett körül. A keleti oldalra nézô nyolcadikban helyezte el a Dávid-csillagos üvegkazettákkal áttört kupolájú, acéldíszes tölgyfa ajtó mögé zárt tóraszekrényt. Az egész teret a katedrálisok rózsaablakának kicsinyített másain, a színesre festett kerek üvegablakokon beáradó fény világította meg, ahogy a nap körbejárta a zsinagógát, úgy változott a belsô térbe jutó fény az ablakok színe szerint. A karzatot és a fölé boruló íves árkádokat filigrán, csipkedíszítésû öntöttvas oszlopok tartották. A gipszburkolatú falfelületet és a fából készült karzatokat kék és vörös növényi ornamentika és mór stílusú, indás aranyozás borította, ahogyan a falakat osztó acéloszlopok is aranyszínben fürödtek. A födémszerkezet bordái között díszes fakazetták futottak a mennyezet virágszirmokban összezáruló központi motívuma felé. A Bibliában leírt Salamon temploma és a mór építészet csipkeszerû szépsége egyszerre kínált mintát a gazdag díszítésnek, a karcsú fémoszlopokkal alátámasztott mennyezeti szerkezet pedig a maga korában igazi technikai bravúrnak számított. Az egész épület pompája, keleties stílusa a zsidóság eredetét hangsúlyozta, de azzal, hogy nem elzárkózott, hanem az utca felé is nyíltan megmutatta magát, a polgáriasodó Budapest kulturális életében való részvételét is kifejezte. Otto Wagner életmûvében is fontos lépést jelentett a zsinagóga. Még jó két évtizedig, egészen az 1890-es évek közepéig a historizmust követte, csak a századfordulón bontakozott ki, mint a szecessziós Bécs arcának egyik meghatározó alakítója, majd 1907-tôl puritán, modern ízlésû házakat tervezett. 20

Teré z város é s Er z sébe t város A Rumbach utcai imahely igen népszerû volt, egészen 1942-ig tekintélyes zsidó közösség látogatta. Ekkor egy ideig a nem budapesti zsidók gyûjtôtábora lett. A magyar zsidóság túlnyomó részének elpusztítása után, 1945-tôl a gyülekezet néhány megmaradt tagja kijavította a háborús nyomokat, de 1956-ra végképp közösség nélkül maradt a templom. Néhány évvel késôbb életveszélyes állapotba került, lezárták, és lassú, szégyenteljes pusztulás következett. Többszöri tulajdonosváltás, átépítés, majd leállás után a rekonstrukció hosszúra nyúlt folyamata most véget ért. Kônig Tamás és Wagner Péter építészek terve nyomán a zsinagóga ismét azt az arcát mutatja, mint a csaknem 150 évvel ezelôtti megnyitásakor. Az utcára nézô reprezentatív bejárat zárva maradt, a középsô résztôl balra nyitottak egy kaput, így a templom terét nem szembôl, hanem oldalról lehet megközelíteni. A pincében ruhatárat, kávézót, rendezvényekre alkalmas tereket alakítottak ki, az emeleteken múzeum lesz, legfelül, a padlás helyén kialakított tetôtérben kutatószobák. A múzeum legfontosabb „kiállítási

tárgya” azonban maga a zsinagógabelsô, ami – mivel az imahely több mint hatvan éven át közösség nélkül maradt – a rekonstrukció után nagy valószínûséggel csak a nagyobb zsidó ünnepek idején fog szakrális szerepet fog betölteni. Ezért a tervezôk a nyolcszögû templomtér közepén álló tóraolvasó emelvényt úgy alakították ki, hogy lesüllyeszthetô legyen a pinceszintre, így a kitûnô akusztikájú terem hangversenyek rendezésére is alkalmas. Az utcafrontról egy másik bejárat is nyílik, ez egyenesen a nyolcszögû tömb körüli kertbe visz. A szomszéd épületek tûzfalai közötti, körbefutó szabad tér újabb meglepetést kínál: ágyásait, ös�szefüggô zöldfelületeit az Ószövetségben említett növényekkel ültették be. A zárt kert törékeny szépsége azt sugallja, hogy nem csupán egy építészeti remekmû született újjá. A kilencvenes évektôl tapasztalható zsidó kulturális reneszánsz, illetve a pesti zsidó negyed kedvelt turisztikai célponttá válása miatt, a Rumbach zsinagóga (mint az Együttélés Háza),a fesztiválok számára is új élet lehetôségét kínálja.

Photo: © Lucien Hervé Archivum, Párizs © Lucien Hervé

Kulturális negyed Merész, az ôszi kulturális évadra születô mûvek, emlékezések jeles évfordulókra, sztárok a komoly- és könnyûzenei színpadokon, újfajta mûvészeti megoldások – változatos programok várják a turistát és a magyar fôváros lakóit, például a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon. A budapesti koncertszezon nyitányának a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományos Bartók-koncertje számít. Mindig a halálozás évfordulójának elôestéjén, szeptember 25-én tartják – megnyitása óta a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az Európai hidak elnevezésû fesztivál, a Budapesti Fesztiválzenekar kezdeményezése, 2019. szeptember 18. és 27. között olasz mûveket mutat be. Köztük Monteverdi La favola d’Orfeóját (Orpheusz meséje). Így szólt az eredeti cím, ahogy a remekmûvet 1607-ben megismerhette a mantovai ôsbemutató közönsége.

Lucien Hervé: Szajna-part / Au bord de le Seine (1952)

Au revoir!

Magyar származású fotográfusok Franciaországban Az európai kultúrában nagy jelentôségû fotográfiai kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumában a CAFe Budapest kezdônapján, október 4-én. Több mint 30 fotográfus mintegy 200 munkája látható, köztük André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé képei. A vitrinekben nyomtatványokat, színes magazinokat, könyveket is bemutatnak.

Ervin Marton: Önporté

Fotó: © Edvin Marton Estate

Szöveg: Orbán Györgyi lesznek: a kurátorok kapcsolódási pontokat kerestek a fotográfusok munkái között. Fontosnak tartották André Kertész kiemelését, vele indul a tárlat, mert sok magyar kapcsolódott hozzá, inspiratív forrásnak érezték. Emberileg is nagyszerû volt, mindenben segítette az újonnan érkezetteket. A tárlaton látható 3 olyan képe, ami még nem volt kiállítva. A francia nemzeti archívum gyûjteményében nemrég találtak egy borítékot 9 fotóval, amelyeket Kertész még a kimenetele elôtt készített. A képeken szigetbecsei családi jelenetek vannak, de a borítékban találtak édesanyjának írt leveleket és a francia kiadójával folytatott levelezést is. A fotókat és a levelezést szintén kiteszik. A franciák nagy becsben tartják Kertész életmûvét, most is van kiállítása Párizsban, a Jeu de Paume mûvészeti múzeumban. A brassói származású fotómûvész, Brassaï (ifj. Halász Gyula) nagy karriert futott be, a fotótörténet jeles alakjaként tartják számon. Újságíró, Párizsban mûkereskedô, majd André Kertész barátja, akitôl ellesi a fotózás szakmai fogásait. Az éjszakai Párizsról megjelent képei átütô sikert arattak. Picasso megkérte, hogy fotózza szobrait. Ez a munka 3 évtizedig tartott, kapcsolatuk az évek során barátsággá fejlôdött.

Magyar fotográfusok fôként az 1920-as és '30-as években mentek Párizsba, de sokan a fiatalabb generációból is követték a „nagy öregeket”. Általuk a magyar mûvészet fontos helyet foglalt el a két világháború között az európai és a francia kultúrában. A két párizsi kurátor, Cserba Júlia mûvészettörténész, mûvészeti író és Cseh Gabriella fotós, fotótörténész olyan anyagot állított össze, amely ebben a formában még soha nem volt látható. A mûvészek ilyen teljességben együtt még nem szerepeltek. Van közöttük, aki Budapesten és van, aki Párizsban kezdte a karrierjét. A mûvészeket történeti sorrendben mutatják be, de a nagyok között egy-egy képpel a kortárs fiatalok is jelen 24

Brassaïnak szintén jó barátja volt Ervin Marton fotográfus, szobrász, festô, grafikus. Párizsban elôször családi fotózással keresett némi pénzt a megélhetésre, a II. világháború idején részt vett a francia ellenállásban, plakátokat, röplapokat, katonaszökevényeknek hamis papírokat készített. Mûvészete az 1950-es és '60-as években teljesedett ki, városi utcafotóival, benne az emberekkel kiválóan érzékelteti Párizs varázslatos hangulatát. Számtalan portréfotót készített neves mûvészekrôl, írókról, többek között Chagallról, amint egy öreg fa törzsének dôlve naplójába ír, Camus-rôl, Cocteau-ról, Matisse-ról. A kiállított munkák egyharmadát nôk készítették. Köztük van Rogi André (Klein Rózsi), André Kertész elsô felesége, aki nagyszerû portrékat készített kortárs francia mûvészekrôl: Cézanne-ról, Picassóról, Chagallról .

Fotó: © Cseh Gabriella

Kultur ál is negy ed

Detvay Jenô Eugène

Brassaï párizsi mûterme (2018)

Ergy Landau (Landau Erzsi) már Budapesten ismert név volt, ô fotózta az elsô magyar szépségkirálynôt, Simon Böskét. Párizsban számos tanítványával központi figurává vált Nora Dumas (Kelenföldi Telkes Nóra). Ylla (Koffler Kamilla), aki állatfotóival lett híres, ugyancsak Nora Dumas szárnyai alatt dolgozott. Az 1950-es évek elején Kínában és Mongóliában járt. Útjairól könyvet is kiadott, ami szintén látható a budapesti tárlaton. Cseh Gabriella installációján a franciaországi fotósok mûtermeiben készített képek idézik az emlékezetes korszakot. Brassaï mûtermét például a felszámolás elôtti utolsó pillanatban sikerült megörökítenie. A hosszabb ideje Franciaországban élô magyar származású kortárs alkotók munkái között láthatók Josef Nadj (Nagy József), Aatoth Franjo és Detvay Jenô Eugène modern technikájú képei. A kiállítás megnyitója elôtti napon, október 3-án a budapesti Francia Intézetben francia szakemberek részvételével Michel Frizot fotótörténész tart elôadást. A 2020. január 5-ig látható fotókiállítás létrejöttéhez nagyban hozzájárult a Bibliothèque Nationale de France, a Chalon-sur-Saône-i Musée Nicéphore és a Médiathèque de l’architecture et du patrimoine fotógyûjteménye, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótára, a Petôfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Detvay Jenô, Franciaországban Eugene fotómûvész 1980-ban hagyta el Magyarországot, szavai szerint kalandvágyból, mert a mûvészetek iránt érdeklôdô fiatalemberként meg akarta tapasztalni, mi történik nyugaton, Párizsba ment. Elhatározásának elôzménye, hogy az 1970-es években a Ganz-MÁVAG Mûvelôdési Házba járt, ahol komoly avantgárd mûvészeti élet folyt. Erdély Miklós (1928–1986) képzômûvész, teoretikus és Maurer Dóra festômûvész vezetett szakköröket. Abban az idôben a Kelet-Európából érkezôket különbözô szervezetek segítették, szállást kapott és ingyenes nyelvtanfolyamra járt. Találkozott ott élô régi barátjával és szellemi társával, Szlávik András képzômûvésszel. Személyesen ismerte Lucien Hervét, fiával, Rodolffal kapcsolatban volt, mert izgatták kicsit szokatlan technikai fogásai, amikkel el lehet „rontani” a negatívot. Párizsban a város lepusztult részeiben csavargott, azokat a házakat, gyárakat fényképezte, amelyek mára már nincsenek, helyükön egyen-lakótömbök épültek. Funtek Frigyes, a Franciaországban élô magyar színész, rendezô hívta 1991-ben Magyarországra, hogy fényképezze Örkény István Tóték címû darabjának próbafolyamatát (Nemzeti Színház). Azóta „ingázik” Párizs és Budapest között. Az 1990-es években galériát alapított Pesten a kortárs magyar fotográfia bemutatására. A Bolt Galéria 4 évig mûködött, Detvay 69 kiállítást csinált, mindegyikhez katalógust adott ki. Két nagy könyvet jelentetett meg Kortárs magyar fotográfia címmel, de a csekély támogatás miatt a galéria bezárt. Az anyagot megmentette és az interneten hozzáférhetôvé tette (http://www. c3.hu/~bolt). Franciaország-szerte közgyûjtemények ôrzik mûveit. Manapság Magyarországon tölt több idôt és folyamatosan kiállít. Detvay Jenôt 2019. március 15-én Balogh Rudolf-díjjal tüntették ki.

Apa és fia – két nyelv A FUGA Budapesti Építészeti Központ fönnállásának 10. évfordulóját és a második 10 év kezdetét kiállításokkal, könyvbemutatóval ünnepli a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválhoz csatlakozva. A központ egy évtizede azzal az elhatározással jött létre, hogy erôsítse az építészet és a társmûvészetek kapcsolatát.

Fotó: © Bauhaus Archiv

Szöveg: Orbán Györgyi

Breuer Marcell

Metamorfózis címmel két fotográfus, a hódmezôvásárhelyi születésû és Franciaországban élt Elkán László (1910–2007), akit Lucien Hervé néven ismer a világ és fia, Rodolf Hervé (1957–2000) több mint 50 fotóját láthatja a közönség október 7. és november 4. között. Nagy Bálint építész, a FUGA kreatívigazgatója elmondta, hogy az anyagot Gebauer Imola mûvészettörténész és Judit Hervé válogatta. Fontos szempont volt, hogy ne a közismert képek kerüljenek erre a tárlatra. Kétféle tematika látható, de mindegyikben a rekonstrukció, egy-egy téma újragondolása fedezhetô föl. Mindkét anyag olyan lesz, ami Magyarországon még nem volt látható – tette hozzá Nagy Bálint. Mindketten érdeklôdéssel fotózták Párizs jelképét, az Eiffel-tornyot. Az apa fekete-fehér képein a torony belsô acélszerkezete dominál, míg fiát a külsô látvány fogta meg. Lucien Hervé az

építészeti fotó megteremtôje, a modern francia építészet mesterének, Le Corbusiernek szinte a házi fényképésze volt 16 éven át. A tárlaton látható, hogy két fríz fotóit – az egyik a Versailles-i kastélyról, a másik az indiai Dzsaipur 18. században épült Obszervatóriumáról készült – újra és újra összevágta, ezáltal új képek születtek. Lucien eredetisége a fény és árnyék ellentéteire épülô szigorú és geometrikus képkivágásokban rejlik. Rodolf Hervének az Eiffel-toronyról készült képe mellett színes, sajátos munkái láthatók. A fotókba utólag belenyúlt, belefirkált, ezzel expresszív, szürreális világot hozott létre. 1989-tôl néhány évig Budapesten élt és az underground mûvészvilág vezetô alakja volt. A FUGA ôszi programjaiban szerepel, méghozzá az Építészet Világnapján a magyar származású Breuer Marcell (1902–1981) dizájner, építész életérôl szóló nagymonográfia bemutatása és kiállítás a munkáiból. Robert McCarter, a St. Louis-i Washington Egyetem tanára, amerikai építész, építészettörténész, a Breuer-monográfia szerzôje október 7-én este tart elôadást. Breuer Marcellt a világ 10 legismertebb építésze között tartják számon. Egész munkássága hatott az Egyesült Államokra, favázas házai szerte Amerikában megtalálhatók, és nagy becsben tartják életmûvét – emelte ki Nagy Bálint. Magyar Péter, az Egyesült Államokban élô magyar építész hívta föl Nagy Bálint figyelmét McCarterre és a 2016-ban megjelent monográfiára. A FUGÁban 2010-ben nevezték el a nagytermet a pécsi születésû Bauhaus-mesterrôl, és nagy kiállítást is rendeztek olyan magyar építészhallgatók munkáiból, akik ösztöndíjasként az Egyesült Államokban tanulmányozták Breuer Marcell középületeit. A FUGA-évfordulóra hívták meg McCartert. A Breuer-könyvet 2016-ban adták ki, Magyarországon is megjelent az Atlantisz Kiadó gondozásában. Breuer Marcell Weimarban, a Bauhaus iskolában asztalosmesterséget tanult. Elsôévesként tölgyfából kézzel faragott egy ötlábú és vörös, kék, aranyszínre festett széket. A Bauhaus vezetôjének, Gropiusnak szánta a trónszerû ülôalkalmatosságot. Az Afrikai szék elnevezésû munkát 80 évig eltûntnek hitték, de elôkerült. Ez is szerepel a nagymonográfiában. A bútortervezésben a csô-

Kultur ál is negy ed

Fotó: © Rodolf Hervé

Photo: © Lucien Hervé Archivum, Párizs © Lucien Hervé

Lucien Hervé: Kézjáték / Jeu de main, Párizs (1985)

vázas Wassily-fotel (1925–28) hozta meg neki a világhírt. Vaszilij Kandinszkij orosz festômûvész szintén Bauhaus-mester volt és kolléga, az ô tiszteletére kapta a fotel a Wassily nevet. Breuer késôbb számtalan épületet tervezett Európában, többek között az UNESCO párizsi székházát és az Egyesült Államokban köz- és lakóépületeket. Ahogy Nagy Bálint mondta, abban az építészeti kultúrában nem vált szét a bútortervezô és az építész. A FUGA második 10 évének nyitányaként most Breuer Marcell-kiállítás is lesz. Fölvették a kapcsolatot a Syracuse-i Egyetem könyvtárával, amelynek nagy Breuer gyûjteménye ismert: fotók, épületrajzok, dokumentumok, személyes tárgyak, levelezés, mintegy 8 ezer tétel. A FUGA ezekbôl 60 tételt megvett, ennek egy részét most kiállítják, majd az anyagból – a tervek szerint – utazókiállítást csinálnak és egyetemi városokban mutatják be – tette hozzá a kreatívigazgató.

Rodolf Hervé önarcképe

„Színházban gondolkodni” Szöveg: Seres Gerda

Tizenöt évvel a párizsi bemutató után októberben Budapesten kerül színre Eötvös Péter Angyalok Amerikában címû operája, bár a szerzô szívesebben nevezi musicalnek a Tony Kushner színdarabjából készült opuszt. A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál koncertjein több Eötvös-mû is felcsendül majd. 1998-ban mutatták be Eötvös Péter elsô operáját, a Három nôvért. Az Angyalok Amerikában a zeneszerzô harmadik zenedrámája. „Mindig 30-40 témából választjuk ki feleségemmel, Mezei Marival – aki a librettók szerzôje – azt a mûvet, amely az operára legalkalmasabb. Mivel – a Paradise reloaded kivételével – az összes operám felkérésre született, így a színházaknak is van beleszólásuk, a felkínált mûvek közül általában ôk választják ki a nekik leginkább tetszôt” – mondja a zeneszerzô. Az Angyalok Amerikábant Jean-Pierre Brossmann felkérésére írta, miként az 1998-ban Lyonban bemutatott Három nôvért is. „A kétezres évek elején Brossmann a párizsi Théâtre du Châtelet igazgatójaként bízott meg egy újabb opera komponálásával. Azért hangsúlyozom ezt, mert mindez részben válasz a kérdésére, hogy miért a Tony Kushner-darabot választottam. A közeg mindig meghatározza a választásaimat, mérlegelnem kell, hogy mi az, ami a leginkább illeszkedik ebben az esetben a nagy múltú Châtelet sokszínû közönségének ízléséhez.” Eötvös Péter minden operája rendkívül különbözô stílusú. „A Három nôvért – ha nem is zenei értelemben, de – hagyományosnak nevezném, ott fôként a szereplôk érzelmei, szenvedélyei viszik elôre a cselekményt. A második operám, a Jean Genet drámáján alapuló Le Balcon a francia sanzonok zenei világát idézi. Az Ang yalok Amerikában esetében úgy éreztem, hogy egyfelôl az amerikai miliô, másrészt a téma komolyságának ellensúlyozása miatt érdemes a musical mûfajt elônyben részesítenem.” Bár mosolyogva hozzáteszi: egyedül ô hajlandó musicalként aposztrofálni a mások által operának tartott alkotást. „Kushner drámájához nem illene semmilyen európai zenei tradíció, hiszen egészen más világból építkezik.” A Châtelet Színház örült az ötletnek, így felvették a kapcsolatot a szerzôvel, aki – mint kiderült – hallotta a Három nôvért, és támogatta az elképzelést. Kiváló amerikai fôszereplôket találtak a premierhez, olyan nagy mûvészeket, mint Barbara Hendricks és Julia Migenes. Az elsô megbeszéléstôl általában négy-öt év telik el, mire megszületik egy opera – teszi hozzá Eötvös Péter. „Ennek elsô egykét éve a téma keresgélésével telik, majd elkészül a librettó, és végül a zene. Az Angyalok Amerikában esetében Marika csaknem két évig dolgozott a szövegkönyvön, különösen nagy munkának bizonyult, hogy a csaknem hétórás dráma megha28

tározó csomópontjait az operához megfelelô formába öntse.” A zeneszerzô hangsúlyozza: mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a konkrét idôhöz kötött politikai utalásokat kihagyja az operáiból, és pusztán a történet örök érvényû vonatkozásaira koncentrál. Így míg Kushnernél hangsúlyos a Reagan-adminisztráció idején játszódó politikai szál, ez az operában egészen háttérbe szorul. Viszont a librettó minden szava a drámából származik, nem használnak saját betoldásokat. „Én mindig akkor fogok munkához, amikor már lényegében végleges a szöveg. Elôfordul egy-egy szórendcsere – ha az adott nyelv engedi –, de ez a maximum.” Januárban Eötvös Péter újabb opera komponálásába kezd. „Jövô év végére be kell fejeznem a Jon Fosse norvég író Trilógia címû mûvébôl készülô operát, egy évig lényegében csak ezzel foglalkozom majd.” A bemutató 2021 végén lesz Berlinben, a rendezô az ugyancsak magyar származású alkotó: Mundruczó Kornél. Jon Fosse – részletekben született, ám mégis összefüggô – Trilógiája egy szerelmespár története, akik fiatal koruk miatt – a cselekmény idejében 22 év volt a nagykorúság határa Norvégiában – nem házasodhatnak össze, ám már útban van az elsô gyermekük. Menedéket keresnek éjszakára, viszont ezt – a törvénytelen kapcsolat miatt felmerülô erkölcsi aggályokra hivatkozva – mindenütt megtagadják tôlük, amit a férfi gyilkosságok sorával torol meg. „A társadalmi normák, az erkölcsiség kérdését feszegeti a mû. Mi számít bûnnek: vajon az oltalom megtagadása nem hasonlóan súlyos vétek-e, mint ennek a szinte állatias ösztönöktôl vezérelt megtorlása.” Eötvös Péter állítja: amikor operán dolgozik, az nem pusztán megzenésítést jelent, lényegében beleéli magát a történetbe, a képzeletbeli világban telnek napjai. „Számomra mindig a színház az elsô. Minden opera esetében az elsô rendezésnél derül ki, miként mûködik a cselekmény. Látnom kell magam elôtt, hogy melyik szereplô honnan jön be, miként alakul a színpadi szituáció. Valószínûleg ezért érnek el magas elôadásszámot az operáim, mert mindig a színház felôl közelítek az anyaghoz. A zene funkciója, hogy végigvezesse a befogadót a jelenetek, karakterek érzelmi változásain. Ne feledje, hogy én kezdetben színházi- és filmzenéket szereztem, és ezt már ott megtanultam.” A felvetésre, hogy ez vajon nem szûkíti-e a lehetséges értelmezéseket, Eötvös Péter határozott nemmel felel. „Színpadot alkotok, ez valójában gazdagságot

Fotó: © Klaus Rudolph

Kultur ál is negy ed

és lehetôségeket jelent. Az operáim szinte összes bemutatóját láttam, amelyek rendkívül eltérô rendezôi koncepciókkal kerültek színre. Májusban volt a Három nôvér elsô oroszországi bemutatója a Jekatyerinburgi Opera és Balett Színházban. A rendezôi koncepció értelmében a három lány más-más kor szülötte: Irina a 19. századot, Mása a 20. századot, míg a legidôsebb, Olga a 21. századot képviselte. Lenyûgözô elôadás volt. Akárcsak az Ang yalok Amerikában júniusi bemutatója Berlinben, ahol mûvészeti egyetemi hallgatók állították színre saját koncepciójukat.” Ôsszel a Neue Oper Wiennel koprodukcióban elôször Bécsben kerül színre az Ang yalok Amerikában Matthias Oldag rendezésében. Október 10-én és 12-én a Müpában debütál a produkció Eötvös Péter dirigálásával, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közremûködésével. „Nagyon bízom a Neue Oper Wiennel való együttmûködésben, hiszen nem ez az elsô alkalom, hogy az én operámat állítják színpadra, és igen agilis, kiváló csapatról van szó.” Az operán kívül több Eötvös-mû is felcsendül a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál programjában. A Magyar

Zenemûvészeti Társaság hangversenysorozatán, a Mini Fesztiválon az egy mûvészre – trombitára és szárnykürtre – komponált Sentimentalt hallhatja a közönség; a frissen alakult Modern Musici Aquincum I Pensieri elnevezésû koncertjén pedig Az Aranysárkány címû opera egyik áriája, egy vonósnégyesre és klarinétra komponált opusz, valamint a Három nôvér egy részlete csendül fel. „Az év hátralévô részében még rengeteg koncertem van Európa-szerte, igen színes repertoárral, mert bár fôként a kortárs zene foglalkoztat, egy Mozart-nyitány is szerepel az egyik est programjában.” A zeneszerzô, karmester nyáron hosszabb ideig tartózkodott Spanyolországban, évek óta oktatja kamarazenére és a zenekari munka sajátosságaira a madridi Reina Sofía School of Music különbözô nemzetiségû hallgatóit. Idén a Santander Fesztiválon mutatták be tíz mûvét, közben Granadában debütált az új hegedûversenye. Eötvös Péter nem unatkozik, most épp egy falhoz támasztott nagybôgô tanúsítja mindezt, amely az év végére a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának megrendelésére készülô nagybôgôverseny próbahangszere. 29

A történelem árnyékában Mieczysław Weinberg 100 Szöveg: Ur Máté

A CAFe Budapest keretében Linus Roth, Danjulo Ishizaka és José Gallardo egy még felfedezésre váró életmûbôl válogat. A sokszínû és tartalmas Weinberg-hagyaték megismerésének és megismertetésének súlya pedig éppen a kelet-európai kulturális szcéna vállát kellene leginkább terhelnie. Az utat Weinberg-reneszánsznak is lehetne nevezni, ha a moldovai gyökerekkel bíró lengyel-zsidó mûvész életében is valós nemzetközi ismertségnek örvendett volna. Mieczysław Weinberg Varsóban látta meg a napvilágot, az élet, vagyis inkább a történelem kényszere pedig a Szovjetunióba so-

dorta, amit késôbbi életében csak egyszer hagyott el. A varsói Zeneakadémiára 12 évesen nyert felvételt, méghozzá a legjobbak közé. Mestere Józef Turczyński volt, aki az Egyesült Államokban képzelte el tanítványa jövôjét, s ezért a legmesszebbmenôkig is elment. Nem csak a Bach-

Fotó: © Catherine Ashmore

Weinberg Az utazó címû operája 2010-ben a Bregenzi Fesztiválon kapott elôször széles nyilvánosságot. Rendezte: David Pountney

tól a kortárs Debussyig terjedô zongorarepertoárt tárta a fiatal Weinberg elé, de kapcsolatai révén egy philadelphiai stúdiónál is fogadókészséget harcolt ki számára. Mindhiába, hiszen származása miatt zárva maradt Weinberg elôtt az Újvilág. A háború kitörését követôen Weinberg Minszkben folytatta tanulmányait, ahol zsidó gyökereinek zenei megnyilvánulásait, a nemzetiségek olvasztótégelyeként is mûködô városban nagy lelkesedéssel fogadták. Weinberg meg is kapta a szovjet állampolgárságot, itt ismerkedhetett meg igazán a kortárs Sosztakovics 1937-es V. szimfóniájával. Az új élmények és távlatok végleg a zeneszerzés felé fordították, de mielôtt berendezhette volna életét, a történelem ismét közbeszólt. 1941 júniusában a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, Weinberg pedig egészen a közép-ázsiai Taskentig menekült, ahol állást kapott az operaháznál. Az utókor talán nem elítélendô módon próbál kapaszkodót találni a weinbergi életmûvön, nem ritkán az akkorra már a szovjethatalom ideológiai kerülôi miatt is sokat látott Dmitrij Sosztakovics riválisaként szemlélni egyéniségét. Ám nem mehetünk el amellett, hogy az eleinte példaképnek tekintett zeneszerzô Weinberg közeli barátja lett, az ô közbenjárásának köszönhetô az is, hogy a taskenti kényszerévek után a lengyel pályatárs végül Moszkvában találja meg önmagát. Weinberg színházi munkákat vállalt, rádiójátékok és cirkuszi elôadások zenei anyagát készítette, amelyek a megélhetést jelentették számára. Belsô, mûvészi igényeit pedig temérdek dal, kamaradarab és zenekari mû megkomponálásával elégítette ki. Munkássága sokáig nem került a hatalom látóterébe, 1946-ban azonban pesszimizmussal vádolták alkotásait, majd be is tiltották néhány dalának elôadását. Késôbb az 1950-es évek Szovjetuniójában politikai okokból erôsödô antiszemitizmus végül Weinberget sem kerülte el. 11 hetet töltött börtönben, életét csak Sztálin halála mentette meg. Szabadságát visszanyerve zeneszerzôként és zongoramûvészként is tisztelet övezte, bár nyilvánosan szinte soha nem ült le a zongorához. Mûvei egyre inkább az érdeklôdés középpontjába kerültek, darabjait a legmegbecsültebb szovjet mûvészek játszották. Az igazi népszerûséget az 1957-es Szállnak a darvak címû filmalkotáshoz írt zene hozta meg neki, nem véletlen, hiszen ez volt az elsô szovjet mozgókép, amely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálmadíját. Weinberg közel száz kamara és szimfonikus mû megírása után az 1960-as évek végén az opera mûfajában is kipróbálta magát. A The Passanger ihletôje Zofia Posmysz volt, aki nem zsidó származása, hanem ellenzékisége miatt került Auschwitzba, majd Birkenauba, és aki egy fogoly és egy egykori náci katona találkozásának történetét vetette papírra. Az utas címû szövegbôl ké-

Fotó: © Tommy Persson

Kultur ál is negy ed

szült színpadi mû 1968-ban készült el, Weinberg azonban soha nem láthatta a mûvet, hiszen a Bolsoj Színház nem fogadta el, az elsô moszkvai koncertszerû elôadásra is csak halálának 10. évfordulóján, 2006-ban kerülhetett sor. A darab igazi színpadi premierjét még ennél is késôbb, 2010ben, a monumentális díszleteirôl híres Bregenzi Fesztiválon tartották. A peresztrojka idôszakában gyengült a Weinberg iránti hazai érdeklôdés, a nyugati világ azonban éppen ekkor kezdte ôt felfedezni. A mûvész 75. születésnapjának tiszteletére 17 CD-bôl álló sorozatot jelentetett meg egy brit lemezkiadó. Zenei örökségének több mint harmada zenekari mûvekbôl áll, 22 szimfónia és számos versenymû fûzôdik a nevéhez. Kamaradarabjai között csaknem húsz vonósnégyest számlálhatunk, dalai pedig a lengyel, az orosz és jiddis nyelv szépségeit keltik életre. Hogy felfedezze, megértse és a kánon részéve tegye a 100 éve született Weinberg munkásságát, abban alighanem most Kelet-Európán a sor, ennek nyitányához pedig remek alkalmat kínál az idei centenárium. 31

„A mese hasznos az emberi léleknek” Rigócsôr király története zenével Szöveg: Tóth Anna

Dobszay-Meskó Ilona zeneszerzô, karmester és zongorista számos jelentôs versenyszerepléssel alapozta meg sokoldalú karrierjét. 2016 óta mestertanár. Különös adottsága, hogy minden megszerzett ismeretet azonnal át akar adni és erre megvannak a megfelelô eszközei. Minden tanítványára büszke, mert mindegyikük megbecsült muzsikus és számára a tanári siker fokmérôje az, hogy boldogok-e munkájukkal a növendékei. Vezeti az ország egyetlen középiskolai szimfonikus zenekarát a Bartók Konzervatóriumban, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem gyakorlóiskolájában. 2003-ban alapította meg az irányításával mûködô Ventoscala Sinfoniettát. Kompozíciói ismertek és játszottak, hiszen számos hangszeres és kórusverseny alkalmával kérik fel kötelezô darab írására. Gyerekelôadásaival (a Jancsi és Juliska, valamint a Fehérlófia címû színpadi mûvekkel) már bejárta az országot és a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon mutatják be új, gyermekeknek írt darabját, a Rigócsôr királyt. Érdekes, hogy most egy ilyen kevéssé ismert Grimm-mesét választott. Szándékosan. A koncepció ugyanis az, hogy az egész elôadás olyan legyen, mintha ott helyben, mintegy improvizációként jönne létre. A klasszikusan ismert mesékkel ez nem tehetô meg, mert senki sem hiszi el, hogy ott találjuk ki. A mesélô, Lukácsházi Gyôzô elkezd keseregni, hogy nem jöttek el a zenészek, elmarad az elôadás. Egyszer csak elôpattanunk, és elkezdjük kitalálni a mesét. Mi legyen? Legyen a királynak lánya? Milyen legyen, és mi történjék vele? Végig úgy, mintha semmi nem lenne elôre megírva. Meglepetés a gyerekeknek – a szemük láttára, fülük hallatára születik meg a történet, a zene, az egész elôadás. Ezt csak viszonylag ismeretlen mesével lehet megtenni. A végén, mintegy feloldásként mindent „bevallunk”: a szereplôk meghajolnak és én is bemutatkozom, mint a darab szerzôje. Mindemellett szeretem magát a történetet is, ami arról szól, hogy a gôgös hercegkisasszony minden kérôjét elutasítja: mindenkiben hibát keres, mindenkit kigúnyol. Apja ezért elhatározza, hogy férjhez adja az elsô emberhez, aki legközelebb felbukkan. Ez az ember a koldusruhába bújt királyi 32

kérô, akit álla miatt Rigócsôrnek csúfolt elôzô nap a dölyfös lány. Nem is fedi fel kilétét addig, amíg meg nem tanítja választottját a házimunkára és a pénz becsületére. Akkor aztán leveti az álruhát és a hercegkisasszony királyné lesz. Fontosnak tartom a mese tanulságát, hiszen nap mint nap tapasztalni, hogy az embereknek semmi nem elég jó, mindenben keresik a kivetnivalót. Ez a mese megtanítja szétválasztani az értékest az értéktelentôl, a valóságot a képzelettôl, ami nagyon hasznos a mai gyerekek és felnôttek számára. Hogy lehet zenekari muzsikusok közremûködésével egy ilyen kvázi improvizatív mûvet hitelesen elôadni? Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem kell a megfelelô zenészek után kutatnom, hiszen valójában a Ventoscala tagjainak írtam ezt a darabot. Ebben az együttesben csupa szólistakvalitású mûvész van, akik hagyományos zenekarokban játszanak ugyan, de némelyek különleges egyéni képességekkel vannak megáldva. Varga Zoltán vagy Bujtor Balázs színészi adottsága, sziporkázó humora nem érvényesülhet, amikor zenekarban ül. Mindent tudnak utánozni egy filmsztártól a Forma–1-es autókig, igazi poéngyárosok. Itt pont erre van szükség. Amikor a darabját játsszák, szigorú füllel ellenôrzi, hogy a tempó, a dinamika és a többi zenei elem az elképzelései szerint valók-e? Általában nincs szükség ilyesmire. Pontosan, kidolgozottan szoktam kottázni. Ha valamit nem jelölök be, ott van választási lehetôség. Legtöbbször nagyon megbízom az elôadóban. Szeretem azt, hogy sokfélék vagyunk. Hogy egy dolce mindenkinek mást jelent, nem vitatkozom az értelmezésen: halkan énekli? Fátyolos hangon? Egy, szinte a levegôben sikló vajas hangot vesz elô? Ezt számomra csoda megélni. Ha csak egyféle megvalósítást fogadnék el, egyszerûbb lenne felvenni

egyszer és a további alkalmakkor entert nyomni. De a jégkristályok: nincs két egyforma, nem lehet betelni a látvánnyal. És ahogy jönnek a fiatalok, úgy bôvül a lehetôség. A metronómszám természetesen konkrét, abban nincs vita. Ha „engedni” akarok, tól–ig számokat adok meg.

fotó: © Réthey-Prikkel Tamás

Kultur ál is negy ed

Karmesterként, elôadóként épp a másik oldalon áll. Nem nehéz olyankor nem alkotni, hanem megvalósítani? Nem. Akkor és ott az a másik énem. Kiszolgálom a szólistát, megvalósítom, ami a partitúrában írva van. És ha kórusban ülök, akkor egyike vagyok a nyolc altnak és nem jövök elô egyéni ötletekkel. Többször hangsúlyozta, hogy gyermekdarabjai a felnôtteket is rabul ejtik és ezt nagyon fontosnak tartja. Míg a Jancsi és Juliska nem a mondanivalója, hanem a zenéje miatt sikeres, a Fehérlófia már a felnôtteknek is élmény. Nekem anyaként és zeneszerzôként is fontos, hogy a felnôtt se unatkozzon. A mese hasznos az emberi léleknek, nem véletlen, hogy divatba jött a meseterápia. A történetekben való gyógyulás bizonyítottan hasznos.

„A hangokhoz a nézôk társítanak képeket” Myousic a Trafóban Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Fotó: © Augustin Rebetez

Dimitri de Perrot egyedülálló koncertszínházi elôadással érkezik a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválra, együtt a virtuóz jazzdobos Julian Sartorius-szal.

Az elôadás kizárólag hangokra épül. A lemezlovasból lett nemzetközileg elismert svájci hangszobrász, zenész, rendezô a hang narratív erejét vizsgálja. Dimitri de Perrot neve nem ismeretlen a magyar közönség elôtt: Gregor Metzger táncmûvésszel és Martin Zimmermann artistával már vendégszerepelt a Trafóban: a Gopf, a Hoi és a Gaff Aff címû cirkuszi produkciókkal. A Myousic koncepcióját, látványát és rendezését jegyzô kísérletezô mûvészt zürichi otthonában kerestük meg telefonon. 34

Milyen elképzelésbôl született meg a színház, a közönség és a zene viszonyát egyedi kontextusba helyezô Myousic? A Myousic egy színészek nélküli színpadi hangjáték, amelyben a hangokhoz maguk a nézôk társíthatanak képeket. Kamaszkorom óta foglalkoztatott, hogy egy olyan elôadást hozzak létre, amelyben a hangok a fôszereplôk. A legfontosabb kérdés, ami a Myousic létrehozása során felvetôdött bennem, a jelenhez való viszonyunk. A múlton való töprengés és a jövôtôl való félelem között sokszor elfeledkezünk a máról. Nehezen

Kultur ál is negy ed

Lemezlovas múltjából táplálkozva komponált önálló zenemûvet a színházi zajokból, neszekbôl, suttogásokból? Tizenöt évig arról szólt a szakmai életem, hogy különféle klubokban mixeltem mindenféle zenét a hip-hoptól a latin popon, a rapen át a reggae-ig. Egy idôben hip-hop zenekarokkal jártam Európát. Sokféle zenei projektben vettem részt, a színpadon élôben kevertem a pultot. Mindeközben szorgalmasan rögzítettem a koncerttermekben, a színházakban, a lemezstúdiókban a legkülönfélébb hangokat, az énekesek megszólalása elôtti pillanatokat, a lélegzetvételüket, a közönség mocorgását, a székek zörgését, a tapsokat, a kívülrôl beszûrôdô zajokat. Több száz órányi felvételbôl válogattam a Myousichoz, amíg összeállt a gyûjtéseimbôl egy megfelelô soundtrack. Dramaturg munkatársammal építettük fel a történetet, egy láthatatlan színdarabot a háttérzajokról. Életem egyik legizgalmasabb munkafolyamata volt ennek az improvizatív elôadásnak a megalkotása. A közönséget úgy képzeltem el, mint egy kortárs zenekart, amelyik a színészeket helyettesíti és aktív részese a koncepciónak. Élôben teszik hozzá a maguk zörejeit, csendjeit, reakcióit a produkcióhoz. Hogyan jött a képbe Julian Sartorius, a nemzetközileg elismert jazzdobos? A Myousic igazi meglepetése, mondhatni csodája Julius, aki valamiféle mágusként egy dobozból varázsolódik elô a színpadon. Hihetetlen öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a világ egyik legjobb ütôsét a játszótársamnak tudhatom ebben a projektben. Berni jazzklubokban már régóta figyelemmel kísértem a munkásságát. Szerintem ô a legnagyobb a világon a mai ütôhangszeresek közül. Azon túl, hogy ragyogóan játszik, hihetetlenül nyitott, kíváncsi, felfedezô alkatú zenész. Néhány évvel ezelôtt a fiatal dalszerzô-énekes Sophie Hunger stúdiófelvételén ismertem meg. Ez a találkozás tartós benyomást tett rám, és amikor a Myousicra készülve úgy döntöttem, hogy improvizációs játékot szeretnék látni a színpadon, rögtön rágondoltam. Páratlan tudás, ritmusérzék,

Fotó: ©dimitrideperrot.com

engedjük meg magunknak a jelen pillanat érzékelését, nehezen vagyunk képesek átadni magunkat valami új felfedezésének. Manapság irdatlan mennyiségû információ zúdul ránk a médiából, az internetrôl, a különféle portálokról. Hírekkel, kommentekkel, a félelmeinkre és a vágyainkra apelláló képekkel bombáznak minket. Eközben szép lassan leszokunk arról, hogy a saját érzéseinkre, érzékeinkre, gondolatainkra hagyatkozzunk. A hangokon keresztül elmesélt történet lehetôséget ad arra, hogy a saját gondolatainkat, képeinket alkossuk meg, a képzelôerônkkel reflektáljunk a minket ért akusztikai hatásokra.

Névjegy Dimitri de Perrot 1976-ban született a svájci Neuchâtel-ben. Gimnazista kora óta lép fel DJ-ként. A zürichi mûvészeti iskolában tanult, majd önállóan képezte tovább magát zenei területen. 1994 óta számos svájci és olasz zenei projektben mûködött közre és jó néhány film zenéje fûzôdik a nevéhez. 1998ban a színház felé fordult rendezô, zenész, színész minôségben is. Gregor Metzgerrel és Martin Zimmermannal megalapította az MZdP mûvészcsoportot, amely három közös produkció után, 2005-ben bomlott fel. Ugyanebben az évben Zürich az év muzsikusának választotta, és megkapta a Werkjahrdíjat pop/rock/jazz kategóriában. Számos nemzetközi fesztiválon szerepelt zenés színházi produkcióival, például New Yorkban, Avignonban, Londonban, Tokióban, Sydney-ben.

kísérletezô kedv jellemzi. Többfelé felléptünk már a Myousic-kal, és mindenütt izgalmas zenei párbeszéd alakult ki abból, ahogy Julian ritmikailag reagál az én „zajkölteményemre”. A hangokkal való kísérletezés mentén tervezi a jövôt? Úgy érzem, néhány éve rátaláltam az útra, amiben még sok kiaknázatlan lehetôség rejlik. A vizuális mûvészetek túlsúlyában a hangok nem hagyományos értelemben vett használata afféle szûz területnek számít. Elsôsorban olyan hangközpontú produkciók létrehozását tervezem svájci és francia zenészekkel, színészekkel, amelyek a színház és az installáció között mozognak. Jelenleg is több projekten dolgozunk, kísérletezünk. Remélem, hogy munkámmal hozzájárulhatok az ismeretlen, a járatlan utak iránti tudatossághoz és elfogadottsághoz.

festô és diplomata a 17. századból Peter Paul Rubens

Szöveg: Orbán Györgyi • Fotók: Szépmûvészeti Múzeum

Mintegy 120 mûvet felvonultató nagy, nemzetközi kiállítás nyílik a Szépmûvészeti Múzeumban Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel október 30-án. A tárlat 2020. február 16-ig látható a gyönyörûen felújított múzeumban. A kiállítás a Szépmûvészeti Múzeum Régi Képtárának kincsein alapul, de több neves külföldi gyûjtemény is kölcsönöz az alkalomra: így az Ermitázs, a Prado, a washingtoni és a londoni National Gallery, valamint a bécsi Liechtenstein hercegi gyûjtemény – az utóbbi húsz kiemelkedô remekmûvel járul hozzá a tárlathoz. Ezek között szerepel Rubens nagyszabású Decius Mus sorozatának egyik darabja is: A jóslat kinyilatkoztatása, amely mellé a festmény alapján készült, arany- és ezüstszálakkal átszôtt különleges kárpitot a madridi Palacio Real adja kölcsön. A két alkotásnak Budapesten lesz az elsô közös bemutatója. A kiállításon 30 Rubens- és több mint 10 Van Dyck-festmény szerepel, de az egész korszakot prezentálják, a társmûvészetekkel, a múzeum saját grafikai anyagából rajzokkal, metszetekkel. Látható még egy Rubensrôl készült szobor, amelyet a festô barátja, Georg Petel készített. Tehát sokféle tematika, a színek, formák, mûfajok sokszínûsége jellemzi a tárlatot. Tátrai Júlia mûvészettörténész, a tárlat kurátora szerint a kiállítás egyik különlegessége a Garas Klára által feldolgozott Habsburg Lipót Vilmos fôherceg gyûjteménye, amit a bécsi Kunsthistorisches Museum ôriz. Leírható az ív: anno miként kerültek ebbôl a kollekcióból tárgyak Magyarországra? A Németalföldön a spanyol korona alatt dolgozó helytartó hogyan viszi az anyagot Brüs�szelbôl Bécsbe, és onnan egyes darabokat Budára? Kapcsolódik ide a mûvészettörténet elsô illusztrált katalógusa, az 1660-ban Antwerpenben kiadott Theatrum Pictorium, amelynek több lapja a múzeum grafikai gyûjteményében található, – most ezt is kiállítják. A tárlattal az egész korszak légkörét kívánják érzékeltetni, ezért az interaktív monitoron megjelenik egy térkép Antwerpenrôl, és Rubens házában is körülnézhet a látogató, persze csak virtuálisan. A madridi flamand kárpit mellett videón bemu36

Kultur ál is negy ed Mucius Scaevola Lars Porsenna előtt (1620)

tatják a korabeli kárpitok készítésének folyamatát: Rubens elsô olajvázlatától fizikai valójában hogyan készülhetett el a munka. A 80 éves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békével Németalföld északi tartományai elnyerték függetlenségüket, Antwerpen lett a mûvészeti központ. A tárlaton egy tematikus blokk az ellenreformáció korában virágzó ó- és újszövetségi, ókortörténeti tárgyú képeknek ad teret – Rubenstôl a megrendelôi ezeket a témákat várták el. Utána az itáliai kapcsolatot bemutató részben megismerheti a nézô, miként kapcsolódtak a flamand festôk Itáliához. Rubens 8 évet töltött a mantovai herceg udvarában 1600 és 1608 között, megismerte Tiziano, Veronese, Caravaggio mûveit. Itáliai megrendelésekre is dolgozott, többször Van Dyckkal együtt. A portrékat fölsorakoztató teremben Rubens munkáin kívül látható lesz a flamandok egyik legnagyobb arcképfestôje, Anthonis van Dyck képe Stuart Mária Henrietta hercegnôrôl, I. Károly angol király lányáról, amit a múzeum nemrégi szerzett. Kiállítják Evangélista Szent János címû

képét is. Megismerhetik a látogatók a kor híres flamand alkotói, Rubens munkatársai közül Jacob Jordaens, Frans Snyders, Jan Fyt és David Teniers munkáit. Csendéleteket, például csak tengeri kagylókból kirakottat, állatképeket, vadászjeleneteket. Életképeket, amelyeken keresztül betekinthet a nézô a különbözô társadalmi csoportok életébe. A Közmondások és fabulák sorozatban a holland protestantizmust jellemzô moralizáló és szórakoztató festmények láthatók. Rubens, a korszakot meghatározó mûvész nagy szintetizáló elme volt, aki az antikvitástól, a reneszánsztól egyaránt tanult és kölcsönzött motívumokat, majd túlhaladt azokon. Nem festett aktokat élô modell után, kivéve feleségeit. Jó értelemben vett hedonista volt. Hét nyelven levelezett, sikeresen teljesített diplomáciai küldetést. Sokoldalú, mûvelt reneszánsz ember a barokk korban – összegezte Tátrai Júlia. A kiállításhoz magyar és angol nyelvû katalógus készül a korszak magyar és külföldi szakértôinek tollából.

Balra: Van Dyck: Stuart Maria Henrietta hercegnő (1641)

Örömzenébôl emlékhangverseny

Snétberger Ferenc gitármûvész és tehetséggondozó Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Fotó: © AP Photo / Bela Szandelszky

Virtuozitásának, improvizációs mûvészetének, a mûfaji határokat átlépô játékának köszönheti nemzetközi hírnevét Snétberger Ferenc. Önálló elôadói stílust teremtett a roma dallamvilágot és a flamencót, a klasszikus stílust és a jazzt ötvözô rendkívül érzékeny játékával. A trió és duó formációkban is fellépô mûvész talán legautentikusabb mûfaja a szóló akusztikusgitár-koncert, ahol a jazz, a latin zene, a klasszikus zene sokszínû dallamvilágának egybeolvasztásából születik meg a hamisítatlan Snétberger-hangzás.

Ritka zenei élmény, kivételes alkalom, hogy az európai jazz három ôstehetsége, Snétberger Ferenc gitárvirtuóz, Markus Stockhausen trombitás és Arild Andersen bôgôs egy koncert erejéig újra összeáll. Az élet felülírta a zseniális muzsikusok elképzelését. Paolo Vinacciával négyesben tervezték a Joyosa örömkoncertet, ami a 2004-es, Snétberger – Stockhausen – Andersen és Patrick Héral ütôssel közös, elmélyült, érzelemgazdag Joyosa album felidézése. A kiváló dobos halála miatt In memoriam Paolo Vinaccia címmel emlékkoncert hallható a Zeneakadémián, október 13-án. „Óriási zenészt, különleges személyiséget veszítettünk el Paolo Vinaccia személyében – mondja Snétberger Ferenc az európai jazz egyik meghatározó alakjáról. – Markus Stockhausennel húsz éve zenélünk együtt duóban és a Joyosa-projektben. Stockhausenen keresztül ismertem meg Arild Andersent. An�nyira mûködött közöttünk a zenei összhang, hogy a 2000-es évek elején együttest is alapítottunk. Andersen hívta fel a figyelmemet az évtizedek óta Norvégiában élô olasz dobosra, Paolo Vinacciára. Oslóban találkoztunk, már az elsô közös jammelésen kiderült, hogy milyen fantasztikus zenész. Ötvenedik születésnapomra összehoztam egy nagyobb zenekart, amiben Paolo dobolt. Nagyon érzékeny, igazi muzsikus volt.” Együttmûködésük egyik legkitûnôbb fejezete, egyben Snétberger pályafutásának egyik csúcsa az Arild Andersen bôgôssel és Paolo Vinaccia ütôhangszeressel alkotott Snétberger Ferenc Trió 2005-ben megjelent Nomad címû lemeze. A Joyosa koncert életre hívója, Snétberger Ferenc a többi közremûködôvel egy véleményre jutott, úgy döntöttek, hogy új dobos nélkül, trió felállásban lépnek színpadra. „Régen játszottunk együtt, már nagyon várjuk a találkozást. Mindenki kéthárom új számmal is elôrukkol a Joyosa sikerdarabjai mellett.” Snétberger pályája betetôzéseként is értékelhetô, hogy az elmúlt három évben a patinás világcég, az ECM adja ki a lemezeit. A jazz mellett manapság egyre inkább visszatér a klasszikus zenéhez. Tavaly a Keller Kvartettel szerepet klasszikus mûsorban a Zeneakadémián a saját szerzeményeivel, az In Memory of My People gitárra és nagyzenekarra komponált mûvével, és a rapszódiáival. Részben ennek a koncertnek a számaiból készül klasszikus szólamokra improvizáló lemezt megjelentetni az ECM. Emellett a jazzszcénához sem maradt hûtlen: a Müpa Jazz Showcase-én elektromos gitáron jammelt a Solati jazzfunk együttessel, a formációban fia, Toni Snétberger dobol. A hamburgi zenepalotától Japánig számos együttmûködést is tervez, amelyben a számára oly kedves kamarajazz-hangzás is érvényesül. Tony Lakatossal sokat zenél duóban, három évvel ezelôtt Life in Tokyo címmel készítettek élô koncertlemez-felvételt. Egyik legközelebbi terve, hogy az Udinei Jazz Fesztiválon megismert Dino Saluzzi argentin bandoneónossal is fellépjen, akivel már régóta szeretne együtt zenélni. Snétberger Ferenc neve az elmúlt nyolc évben összeforrt a ma már európai rangú intézménnyel, a Snétberger Zenei Tehetség Központtal. A tehetséges, nehéz helyzetben lévô roma gyerekek zenei képzését még Németországban kezdte, Neuköllnben éveken át mûködött az iskolája. Az elsôsorban roma származású és hátrányos helyzetû fiatalok zenei képzésére létrehozott felsôörsi (Balaton-felvidék) magyar mûhely a Snétberger nevéhez kötôdô módszernek köszönhetôen lett sikeres. Idén tavasszal a spanyol roma kulturális intézet, a Nuevos Cre-

Fotó: © Paolo Molde

Kultur ál is negy ed

Paolo Vinaccia

adores új alkotók díjában részesültek, az elismerést a nemzetközi roma világnap alkalmából rendezett ünnepségen adták át Madriban, a Prado Múzeumban. A fiatal tehetségek felléptek a madridi Nemzeti Hangversenyteremben, amelyen Zsófia spanyol királyné is részt vett. „A tehetségközpont hallatán az emberek olyan fiatalokra gondolnak, akik kezdetleges színvonalon mûvelik a zenét. Nagyon elcsodálkoztak a spanyolok a növendékeink tudásán” – meséli Snétberger Ferenc, akit sokfelé hívnak elôadást tartani az általa kidolgozott módszerrôl. A Snétberger-program európai meghonosítására komoly szándék mutatkozik Németországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban. A módszer lényegét Snétberger Ferenc az alábbiakban látja: „A hagyományos zeneiskolákkal ellentétben, nálunk a tanárok és a diákok reggeltôl estig együtt vannak. Hathetes, intenzív képzés folyik: zeneelmélettôl a zenetörténeten át az összhangzattanig, a ritmusgyakorlatoktól a zenekari órákig. A növendékek szabadon improvizálhatnak, együtt muzsikálnak. Minden este tartanak kis koncerteket, amelyeken bemutatják az aznap tanultakat. A kicsikkel is rögtön együtt játszom, ami újdonság a számukra. Egy hét gyakorlás után kezdem ôket ráállítani egy saját útra, miután kitapasztaltam képességeiket. Az a cél, hogy továbbtanuljanak.” A tehetségközpont munkáját támogató Snétberger Alapítvány hangszerekkel, ösztöndíjakkal segíti az ifjú tehetségek kibontakozását. 39

40 Fotó: © Bódis Krisztián

City Guide A kiegyezéstôl (1867) az elsô világháború kezdetéig (1914) Budapestre az építészet aranykora köszöntött. A mai fôváros emblematikus palotái manapság szerepet (ezzel párhuzamosan tulajdonosokat) váltanak. Sajtóközpontból, bankból, utazási cégbôl, postahivatalból nem is egy luxusszállodát alakítanak neves építészek, a folyamatosan növekvô budapesti idegenforgalom igényei szerint. A fiatalok mindenütt tapasztalható mobilitása másfajta átalakulást hívott életre Budapesten. A leromlott állapotú, de még menthetô házakat kis befektetéssel kerthelyiséges szórakozóhelyekké formálták. Új fogalom jelent meg: a romkocsma. A sokszobás, elegáns polgári otthonok is friss ötleteket inspiráltak, sorra nyílnak a lakáséttermek, amelyek szûkebb, tehetôsebb vendégkörre számíthatnak. Más lakásokban divatszalonok várják az egyéni, de még megfizethetô öltözködést preferáló közönséget.

Schmahl Henrik építész a kor szecessziós stílusát vegyítette színpompás mór, velencei és neogotikus elemekkel. A ház egyediségét adja a földszinti passzázs.

Az Ezeregyéjszaka kincsesbarlangja

Párisi Udvar: formabontó luxussal várja vendégeit Szöveg: Götz Eszter

Fotó: © Bódis Krisztián

Igazi világcsoda született 2019 nyarára: egy a pesti Belvárosban jó évtizedig zárva, félig romosan álló épületbôl a Párisi Udvar néven megnyílt luxushotel. A ház a Hyatt szállodalánc történeti helyszíneken álló, speciális csoportjának, a The Unbound Collection by Hyattnek egyetlen közép-európai tagja.

A Párisi Udvar kultúrtörténeti fogalom. Nevében az 1817 és 1908 között itt állt ház emlékét ôrzi, amelyet a klasszicista Pest legnagyobb építésze, a Nemzeti Múzeum és több józsefvárosi arisztokrata palota tervezôje, Pollack Mihály a korabeli francia mintára alakított ki. A háromszög formájú épület földszintjére fedett, felülrôl üveggel megvilágított passzázst illesztett, amely közvetlenül összekapcsolta a ház két hosszanti homlokzata mentén húzódó utcákat. Az itt elhelyezett üzletsor elegáns környezetbe invitálta az akkoriban még csekélyke pesti polgárságot, kicsiben már elôrevetítve az 1870-es évektôl Milánótól, Bécsen és Brüsszelen 42

át Moszkváig divatba jött, grandiózus üvegtetô alá vitt pazar bevásárlópasszázsok mûfaját. Pest még poros, unalmas kisváros volt, ám az 1860-as évek közepétôl látványos fejlôdésnek indult. Még 1851-ben elkészült az elsô dunai híd, majd sorra épült a többi is, és 1903-ra átadták a budai Gellérthegytôl a pesti Belvárosig ívelô kecses függôhidat, amelyet Ferenc József császár hitvesérôl, Erzsébet királynéról neveztek el. A hídfô környéke egyszerre központi helyzetbe került, szükség lett a „franciás ház” telkére. 1909-ben egy bank megvásárolta, lebontatta, és a helyén felépíttette a gazdagodó nagypolgárság jelképévé vált bérpalo-

Fotó: © Gordon Eszter

tát. Építésze, Schmahl Henrik Hamburgból vándorolt Budapestre, és a kor szecessziós stílusát színpompás mór, velencei és neogótikus elemekkel vegyítette. Óriási hatással volt rá a granadai Alhambra építészete, és értette a módját, hogyan tudja megidézni az általa csodált mûvészettörténeti korszakok szellemiségét úgy, hogy a modernizálódó nagyvárosi környezetben hiteles és jól mûködô épületet hozzon létre. A Párisi Udvar a korábban itt állt ház egyediségét megtartotta és a maga javára fordította, ráadásul a kor csúcsszínvonalát képviselô technológiai megoldásokkal. Földszintjén megmaradt a passzázs, de dongaboltíves mennyezetét és a központi tér fölé boruló, illetve a passzázs bejárata fölötti kupolákat a fényt megsokszorozó préselt üvegelemekbôl, ún. luxfer prizmákból alakították ki, így a fedett sétálóutca, amelybe csak szórt fény érkezik, az Ezeregyéjszaka kincsesbarlangjának hatásával vetekedett. A sétálók két bejáraton át juthattak a város kinti életét hirtelen pazar látványosságokkal folytató világba, amelyet felül a pompás üvegmennyezet, lent filigrán fémkeretbe ültetett üzletportálok, faragott tölgyfa ajtók tettek különlegessé. A lépcsôházra nyíló festett üvegablakok növényi formái egyszerre idézték meg a keleti stílust és a magyar népmûvészet motívumvilágát. A passzázs két kapuja között, a Ferenciek tere felé nézô homlokzaton külön bejárat nyílt a földszinti bankterembe, kovácsoltvas díszkapuval.

Fotó: © Bódis Krisztián

Cit y GuidE

ciós pultja gyönyörû, „zongorafekete” bútordarabnak tûnik. A lépcsôházak és liftek üvegajtóval védettek, fölfelé már csak a hotel vendégei közlekedhetnek, de a passzázs forgalma igazi városi köztér érzetét kelti. A felsôbb szinteken a legtöbb szoba alaprajza egyedi. A sokszögû udvar üveglefedésével az emeleten egy fedett átrium alakult ki, amelyben bárt alakítottak ki. Az elsô emeleten, a passzázs központi üvegmennyezete körüli belsô udvarban egy szoborszerû, hófehér, áttört szerkezet mutatja meg felülrôl a kupolát.

Fotó:© Parisi Udvar Hitel Budapest

A felsô emeleteken bérlakások, legfelül napfényablakos mûtermek kaptak helyet. Mindezt a külsô felületeken elképesztô díszítôkedv, változatos anyagok és ragyogó színek kísérték, de Schmahl kifinomult ízlésének köszönhetôen – aki Európa egyik legnagyobb összefüggô kerámiaburkolatú homlokzatát hozta létre itt – a sokféle látványelem harmonikus összképben egyesül. Az ekkoriban világhírre jutott pécsi Zsolnay-gyár által kikísérletezett és kivitelezett, jól mintázható és festhetô, fagyálló pirogránit kerámiáit használták. A második emeletnél világos

kerámiakorlátos erkély hullámzik végig a két homlokzat teljes hosszában, az erkélytartó konzolokat is burjánzó díszítésû kerámia borítja. A felsôbb emeletek homlokzati síkjait színes, mázas épületkerámia uralja, az íves, ritmikusan változó kettes vagy hármas ablakcsoportokat zöldmázas betétek hangsúlyozzák. A harmadik és a negyedik emelet közötti díszes mezôkbôl kerámia mellszobrok hajolnak az utca fölé, férfi- és nôalakok, akik lágy vonásaikkal, finom kézmozdulataikkal mintegy megszelídítik a sarokhomlokzat tetejét díszítô, kôcsipkés toronypár vízköpô sárkányainak gesztusát. A sokszög alaprajzú, emeletenként íves árkádsorokkal kísért belsô udvar melletti lépcsôházat élénkzöld mázas kerámialapokkal kontúrozott ablakok díszítették. A reprezentatív fôlépcsôház rafinált térmegoldással, a félemeleteken közös pihenôben kapcsolja össze az egyes épületszárnyakat összekötô feljárókat, a pihenôtér közepén majolikaborítás és színes üveg díszíti a liftkabint, a lépcsôk fölé finom gótikus álbordaívek hajolnak. Az egész tér hallatlanul kecses és ünnepélyes. A ház története, formabontó luxusmegoldásai, egyedi szépsége kihívást jelentett annak a tervezôcsapatnak, amely 2019-re eredeti szépségében rekonstruálta a Párisi Udvart. Az egykori bankot, lakásokat, üzleteket és mûtermeket rejtô épület luxushotel lett. Az építészek leleményesen ültették bele az új funkciót a régi házba, minden lehetséges érték megôrzésével. A passzázsban kávéház nyílt, amelynek végén a hotel recep44

A többrétegû, tökéletes akusztikus szigeteléssel megoldott ablakoknak köszönhetôen a Belváros közepére nézô szobákba csak az izgalmas látvány jut be, a zaj kívül marad. A berendezés az art deco és a kortárs design elemeit ötvözi, a fehér, homokszín, arany és fekete felületek dominálnak. Az udvar fölött hatszögû konferenciaterem létesült, egyedi textiljein feltûnik az a motívum, ami a századfordulón a bank emblémája volt, és amit Schmahl Henrik a homlokzat díszei között is több helyen elrejtett: a hatszög formájú méhsejt. Egy elegáns szállodánál rendszerint az alsó és a legfelsô szint rejti a legizgalmasabb részleteket. A Párisi Udvar esetében ez kicsit módosult, hiszen maga az épület történetisége, páratlan pompája minden emeleten lenyûgözô. Az alsó szint egyik szárnyában kialakított, jakuzzival, masszázsszobákkal felszerelt tekintélyes wellnessrészleg monokróm felületeivel, pasztellszíneivel kissé elválik a keleties ízû látványvilágtól, és inkább nyugalmat, ellazulást kínál. Legfelül azonban igazi meglepetés fogad: az utcáról nem látható, hogy itt, a zafírszínû mázas cseréppel fedett tetôépítmények között egy plusszintet alakítottak ki a tervezôk két hatalmas, több száz négyzetméter területû rezidencia számára, amelyeket három oldalról összefüggô, széles, faburkolatú tetôterasz ölel körbe – olyan egyedülálló panorámát mutatva Budapest közepérôl, amelyhez foghatót sehol másutt nem láthatunk.

Cit y GuidE

Gyöngyök, selymek misztériuma Magyar ruhamárka, ami a személyességre és a hagyományokra épít Szöveg: Magócsi Anikó • Fotók: Celeni

Cselényi Eszter, a CELENI márka alapítója, ha teheti, személyesen egyeztet a vásárlókkal, hogy mindenki a számára legmegfelelôbb darabot találhassa meg nála. Azt, amiben igazán nônek érezheti magát. Ruhái különlegesek, mert történeteiket a magyar kultúrkincsbôl és hagyományból meríti. A 2019es ôszi-téli kollekciójának fô inspirációs forrása a magyarság egyik legerôteljesebb szimbóluma, a Szent Korona.

Gazdasági és pedagógiai tanulmányok után kezdtél el divattervezéssel foglalkozni. Mikor vált bizonyossá, hogy ez lesz a te utad? Ez lassú folyamat volt. Az biztos, hogy otthonról hozom a divat iránti elkötelezôdésemet, anyukám is nagyon szeret öltözködni, és az egész családom sokat foglalkozik azzal, hogy minôségi dolgokat viseljen. Elég korán éreztem, hogy divathoz kapcsolódó területen szeretnék majd dolgozni, de sokáig nem tudtam, hogy pontosan mit. Angliában érettségiztem, ahol választott tantárgynak a business studies-t vettem fel, mert a szüleimmel úgy gondoltuk, ezzel építkezni is lehet. Ráadásul ôk üzletemberek, ilyen környezetben nôttem fel. Ma már tisztán látom, mennyire jó, hogy így történt. Azonban folyamatosan azt éreztem, hogy sokkal inkább a kreatív oldallal szeretnék foglalkozni. Keresgéltem az utamat, így jutottam el a KREA felnôttképzô intézménybe, ahol divattervezést tanultam. Eldôlt: én ezt szeretném csinálni. Az iskolával párhuzamosan elkezdtem építeni a CELENI márkát is. Milyen szempontok alapján? Alapvetôen egy felsô kategóriás márkát céloztam meg. A CELENI az érettebb, már dolgozó nôkre fókuszál, akiknek az élete kialakult. Nekik kínálunk gyakorlatilag tetôtôl talpig öl-

tözködést. Kemény fába vágtam a fejszémet, hiszen a vevôink tulajdonképpen bárhol vásárolhatnának. Nem azt nézik, hogy egy ruha iszonyúan trendi legyen, hanem az idôtállóságot keresik, és azt, hogy jól érezzék magukat a ruhadarabokban. Idekapcsolódik, hogy én sosem voltam modell alkat, amirôl sosem gondoltam volna, hogy szerencsének lehet tekinteni, pedig mégis, hiszen tervezés közben aszerint is tudok gondolkodni, hogy mi az, amit én fölvennék, amiben kényelmesen érzem magam, ami elônyös. Minden egyes kollekciónál nagyon figyelek arra, hogy minden testtípusnak jól álljanak azok a ruhák, amiket gyártunk. Úgy tudom, hogy munkád során a személyesség, a személyes kapcsolattartás is nagyon fontos... Igen, nagyon szeretem, ha személyes a kapcsolatunk a vásárlókkal, másként nem is tudnánk egyediek lenni. Annyi ruha lóg a fogason otthon és az üzletekben is, hogy egyszerûen nem tudunk már különbséget tenni. Szerintem azt az élményt kell az emberek életébe visszahozni, hogy amikor innen kilép, érezze, hogy most vettem valamit, aminek örülök, értéke van és kitart. Ez garantálja, hogy még évek múlva is a ruhatárának része a darab. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy mindig legyen történetünk, ami a ruhához kapcsolódik. Így azok a vásárlók is hazavihetnek egy darabot Magyarországból, akikkel esetleg nem is találkozom. Ezek a sztorik inspirálják a kollekcióinkat. A nôk, akiknek én tervezek mindenképp nyitottak a kultúrára, hiszen másként nem értékelnék a ruhákhoz kapcsolódó történeteket. A tervezés során milyen nô él a fejedben? Olyan, aki sok mindent csinál. Lehet, hogy már vannak gyerekei, mellette dolgozik, meg kell jelennie a munkahelyén, utazik, kiállításra, színházba jár. A ruhákat a különbözô kiegészítôkkel változtatja az adott élethelyzethez. Én abban próbálok segíteni, hogy miként szeressük meg önmagunkat, hogyan ismerjük fel azt, amiben jól érezzük magunkat. Hiszen jó közérzettel sokkal jobban is nézünk ki. Belôled is ez sugárzik! Igen, én abszolút ilyen vagyok. Szerintem rendkívül fontos a töltekezés is. Szeretek utazni, kiállításra, koncertekre járni, nagyon sok komolyzenét hallgatok. Ez mind-mind inspiráció és az élményeket meg is kell élnünk. Budapest fantasztikus hely e tekintetben, mert hihetetlen sokrétû a programkínálata. Említetted a kollekciókat inspiráló történeteket. Ezek általában nagyon hagyomány- és értékközpontú dolgok, hiszen volt, hogy kortárs képzômûvésszel festetted a ruháidat, máskor a szürkemarhát, rajzfilmet, porcelánt vagy például ôrségi kerámiát használtál inspirációs forrásnak. Hogy jönnek ezek az ötletek? Mielôtt anyagvásárra megyek, elkezdem figyelni a trendeket. Azután átgondolom, melyik az a trend, amit kapcsolhatok valamihez, ami a magyar kultúrához, hagyományhoz köthetô. Mindig próbálok nem annyira kézenfekvô párosításokat teremteni. Amikor például a gyerekrajzos trend volt terítéken, Reich Károly grafikusmûvész munkái adtak ihletet. Ehhez az kellett, hogy a gyerekszobámban Reich Károly képek lógjanak. A porcelános kollekcióhoz pedig az emlék: karácsonykor porcelánból ettünk. Az ember gyakran visszanyúl ahhoz, amit

Cit y GuidE Az ôszi-téli kollekcióban egy nagyon erôs szimbólumból, a Szent Koronából merítesz. Ez a koncepció hogyan formálódott? Ennél a kollekciónál is jellemzô az, hogy másként jelenik meg a korona, mit ahogy elsôre gondolná az ember. Leegyszerûsítettük, hogy hordható darabok szülessenek. A bizánci motívumok és díszítések nagyon erôteljesek, már régóta szerettem volna egy ilyen kollekciót csinálni. Idén ôsszel és télen a gyöngy és az arany jelenik meg a trendekben, amikor ez kiderült, azonnal tudtam, hogy most jött el az ideje, hogy megcsináljuk a koronát. Jelenleg benne vagyunk egy mentorprogramban. Olasz mentoraim erôsen abba az irányba próbáltak irányítani, hogy mindenen legyen korona és minden legyen teljesen kigyöngyözve. A mi vásárlóink azonban nem szeretnek magamutogatók lenni, így jóval letisztultabb kollekció született a korona egy-egy elemével díszítve. Ha valaki nem tudja, hogy ez koronamotívum, akkor elsô pillantásra talán észre sem veszi. Ezért a katalógusunkban próbálom egy picit megmagyarázni, de soha nem szájba rágósan, hogy a felfedezés élménye megmaradjon a vásárlóknak. A ruhák belsejébe viszonylag nagy címkéket gyártottuk, amelyek egy kódex oldalaira emlékeztetnek. Ezeken felelevenítjük azt a misztikumot, ami a koronához kapcsolódik. Azt tartották ugyanis, hogy a korona választotta az uralkodót, és nem az uralkodó választotta, hogy ô most király lesz. Egyébként rengeteg spirituális történet kapcsolódik a koronához, amit akár több kollekción keresztül is ki lehetne bontani.

otthonról hoz. Nagyon szerencsés családban nôttem fel, mert volt könyvtárunk, operába jártunk; egy csomó olyan dolgot szívhattam magamba a gyerekkorom során, ami talán kevés embernek adatik meg. Ezért igen hálás vagyok, és ezt próbálom egy picit visszaadni a kollekcióimmal. Ha például egy palóc szôttest használunk, akkor azt megismertetjük a vásárlóinkkal, visszacsempésszük az életükbe. A magyar hagyomány és kultúra tárháza szinte végtelen. Fontosnak tartom azt is, hogy bár visszanyúlunk a tradíciókhoz, amit alkotunk az mégis olyan modern dolog legyen, amit a világ bármely pontján fel lehet venni, és nem tûnik „népmûvészetinek”.

Színekben és anyagokban mi dominál ebben a kollekcióban? Sokszor játszottunk a sárgás, mustáros árnyalattal és a sötétkékkel, merthogy a koronában ez a két szín kifejezetten markáns. A kék a kövek, a mustár és az aranysárga pedig az arany miatt. Az anyagoknál mindig az a nehézség, hogy teljesen mást keres egy külföldi vásárló, mint egy magyar, mi viszont mindkét igénynek igyekszünk megfelelni. A külföldiek miatt sok a természetes anyag, mint például a pamut, a gyapjú és a selyem. A hazai vásárlók miatt pedig a könnyebben kezelhetô, kevert textíliákat használjuk. Nekem a viszkóz a kedvencem. Érdekesség, hogy nagyon sok olyan külföldi vásárlónk van, aki online jár vissza hozzánk. Mindig mindenkinek levesszük a méretét, mert én azt tartom, hogy nincs konfekció, hiszen mindannyian egyediek vagyunk. Sokan, akik már voltak egyszer Budapesten, és vásároltak tôlünk, e-mailben megkapják az új kollekciót, a kiválasztott darabot teljesen rá szabva legyártjuk. Van egy hatalmas szekrényünk, amiben ábécé sorrendben minden ügyfelünknek megvan a mérete évekre visszamenôleg. Ez is a személyesség része. Mi így dolgozunk. Honlap: https://celeni.hu/en Facebook: https://www.facebook.com/cselenyieszter/

Klasszikus sportok ôsze

Budapest világbajnokokat és világszínvonalú stadiont avat Szöveg: Szász Adrián

„Egy katonai futár fontos küldetésre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedô szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal, majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezôn. Lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón, s végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.” Ezzel a mesével indították el 110 éve az újkori öttusa sportágat, amelynek legjobbjai szeptemberben Magyarországra jönnek. Az ókorban a pentatlon része volt a birkózás is, amely már régóta önálló sportág, és amelynek legjobb 23 éves fiataljai – ugyancsak Budapesten – októberben csapnak össze. November közepén pedig a kontinens egyik legnagyszerûbb új futballstadionját avatja fel a magyar fôvárosban – a tervek szerint – mintegy 70 ezer ember. A sportélet tehát ôsszel sem áll meg Európa Sportfôvárosában, sôt tovább színesedik, ahogy a levelek is ilyenkor a fákon.

Madonna után fegyverropogás, patadobogás Szeptember 2. és 8. között Budapest legnagyobb lóversenypályája, a Kincsem Park ad helyet a 2019. évi öttusavilágbajnokságnak. A 84 hektáros létesítmény nevét a többszörös díjnyertes magyar versenylóról, a 19. század második felében élt Kincsemrôl kapta, akit a lósport kedvelôi akkoriban Európa-szerte „magyar csodaként” emlegettek. A 3500 férôhelyes lelátójú Kincsem Park népszerû rendezvényhelyszín, például Madonna is itt adta elsô magyarországi koncertjét 2009 48

nyarán. Az öttusavilágbajnokság izgalmait pedig csak fokozza, hogy idén nemcsak e rendkívül látványos és változatos sportág legrangosabb eseményeként tekinthetünk rá, hanem egyúttal olimpiai kvalifikációs versenyként is. Ez azt jelenti, hogy a nôk és a férfiak mezônyében is egyaránt három-három 2020-as tokiói ötkarikás kvóta talál gazdára Budapesten. Klaus Schormann, a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) elnöke biztos abban, hogy sikeres lesz a világesemény, már csak azért is, mert sehol másutt nem vállal annyi kiváló volt öttusázó szerepet a sportág irányításában és a versenyek

Cit y Guide

szervezésében, mint Magyarországon. Egyikük, Sárfalvi Péter helyettes államtitkár – korábbi négyszeres világbajnok – elmondta: óriási öröm, hogy Budapest ismét vébét rendezhet, amelynek sikeres lebonyolításához minden feltétel adott. A magyar fôváros 1954-ben, 1969-ben, 1979-ben és 1989ben a férfiaknak, 1992-ben a nôknek rendezte meg ugyanezt a seregszemlét, míg 1999-ben és 2008-ban már mindkét nem egyszerre versengett Budapesten. „A magyar öttusa igen fontos pillére a sportágnak férfi és nôi vonalon egyaránt” – hangsúlyozta még Schormann elnök, aki azt is kiemelte, hogy a UIPM-nek fontos célja, hogy a nézôk ugyanabban a székben ülve követhessék végig a versenyszámokat, és ez most meg fog valósulni. Gallai István, a Magyar Öttusa Szövetség fôtitkára elôzetes technikai részletként elárulta, hogy mobilmedencét építenek a lelátó elé, és az úgynevezett bónuszvívás pástja is ott kap majd helyet, így valóban mindenhonnan minden látható lesz. További érdekesség, hogy most elôször zajlik az öttusáéval párhuzamosan a laser-run (lézerlövészetes futás) sportág világbajnoksága is, ezért még nagyobb szabású lesz az idei budapesti esemény a korábbiaknál. Martinek János, a magyar csapat olimpiai bajnok szövetségi kapitánya a hazai versenyzôktôl dobogós helyezést remél, a várhatóan népes számú publikum biztatására is alapozva. Ô mindig örömmel tér vissza a Kincsem Parkba, aktív öttusázóként ugyanis maga is világbajnok lett, majd ügetôversenyen, hajtóként is gyôzött itt egy emlékezetes szilveszteri futamon. Most szakvezetôként „triplázhat”!

Új generáció a szônyegen A folytatásban, október 28. és 31. között U23-as birkózóvilágbajnokságot is rendez Budapest. Ez a verseny a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokában, a Ludovika Arénában lesz. Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke a rendezés apropóján kijelentette: a világ 20-23 éves birkózótehetségeinek vendégül látása is lépés afelé, hogy London és Párizs mögött Budapest legyen a harmadik legtekintélyesebb európai város sportversenyek szervezése terén. A tavalyi nagysikerû – szintén Budapesten rendezett – felnôtt birkózóvilágbajnokság 82 kilós magyar gyôztese, Bácsi Péter szerint minden idôk talán legjobban szervezett vébéje volt a 2018-as. A bajnok külön kiemelte a meccsek elôtti és utáni, a közönséget szórakoztató showelemek nagyszerûségét, amelyeket családja, négy-, illetve kétéves gyermeke is élvezett. „A felnôttvébét olyanok is nagyon dicsérték, akik elôtte alig jártak ilyen sporteseményre, mert nem gondolták, élôben milyen élvezetes! Teljesen más a hangulata, mint televízión vagy interneten követve. Arról nem beszélve, hogy bár egy utánpótlásverseny kisebb volumenû, de erre is már a felnôtt mezôny kapuját döngetô tehetségek érkeznek” – harangozta be az izgalmakat Bácsi.

Puskás, Bozsik, Gera… Két héttel a fiatalok birkózóvébéje után – november 15-én – Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkôzéssel nyílnak meg az új Puskás Ferenc Aréna kapui. A 2020-as 49

labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínéül szolgáló, frissen elkészülô létesítményben a kétszeres vb-ezüstérmes, háromszoros olimpiai bajnok magyar válogatott fogadja a kétszeres világbajnok, kétszeres olimpiai bajnok dél-amerikai sztárcsapatot.

A világranglista élmezônyében tanyázó együttessel olyan klasszisok érkezhetnek Budapestre, mint Luis Suarez vagy Edinson Cavani. Magyarország eddig egyetlen alkalommal, 1962ben látta vendégül Uruguayt, az volt a 101-szeres válogatott Bozsik József búcsúmérkôzése. Az

CITY GUIDE

The latest news, toplists, interactive map, special offers and tour recommendations are waiting for you!

DOWNLOAD NOW!

Download the coolest Budapest city guide app and discover all the fascinating things and sights of the city. Let the adventure begin!

Aranycsapat egykori tagja után most is lesz egy nagy búcsúzó a hazaiaknál: hivatalosan ezen a találkozón köszönhetnek el a szurkolók a pályafutását 2018-ban – 97 válogatott mérkôzés után – lezáró Gera Zoltántól. A 40 éves Gera nemcsak magyar bajnoki címet és kupagyôzelmet szerzett karrierje során, hanem tíz éven át Angliában is eredményesen szerepelt. A londoni Fulham csapatával még Európa Liga-döntôt is vívott, a helyi szurkolók kedvence lett. Sokan ma is „mágikus magyarként” emlékeznek rá. Az egykori Népstadion helyén – annak elemeit is felhasználva – megnyíló új Puskás Aréna a világ egyik legmodernebb, mintegy 67 ezer nézô befogadására képes stadionja lesz. A Papp László Budapest Sportarénát és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontját is tervezô, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Skardelli György elmondta: naponta legalább ezer ember dolgozik azon, hogy minden a helyén legyen. „Nekem a sport a mindenem (…) A Puskás Aréna mindent eg ybevetve tíz évet vett el az életembôl, hog yne kötôdnék hozzá érzelmileg. De most, hog y kimondtam, máris javítanom kell: nem elvett tíz évet az életembôl, hanem hozzátett tízet” – nyilatkozta. Összesen 150 ezer négyzetméter vasbetont – 75 lakótelepi ház jönne ki belôle – használtak fel a csaknem 170 ezer négyzetméter hasznos alapterületû – 52 méter magas, 316 méter hosszú – építményhez, amelyhez 38 lépcsôház 27 felvonó, 600 full HD-képernyô 45 büfé tartozik. A tervezô további érdekességként elmesélte: valamennyi nézô szemének síkja kilenc centiméterrel az elôtte ülô feje felett lesz, hogy mindenki tökéletesen láthassa, mi történik a küzdôtéren. Egyetlen ülés sem esik majd 80 méternél távolabb a pályától. Az emlékezetes sportélményekhez tehát minden adott lesz, már csak jó meccsek kellenek!

in one place

BUDAPEST MAP PLACES TOURS TOPLISTS NEWS #INTERACTIVE MAP #RECOMMENDATIONS #COUPONS #USEFUL www.guideme.hu @guideme.budapest @guideme.budapest @GuideMeBudapest

A századforduló Budapestje a Ligetben Szöveg: Seres Gerda • Látványtervek: ligetbudapest.hu

Ôsszel a Városliget aranykorát bemutató idôszaki kiállítással nyílik meg a Millennium Háza. Átadják a Liget csaknem tizenháromezer négyzetméteres Nagyjátszóterét is, amely korosztályokra bontva kínál programokat a gyerekek számára. 2023-ra a Liget Projekt minden épülete megnyitja kapuit a turisták és a hazai közönség elôtt.

Befejezôdött a 130 éves Olof Palme-ház mûemléki rekonstrukciója. A Városliget egyik legrégebbi épülete állandó kiállítással idézi meg a századforduló Budapestjének hangulatát. „Olyan tárlatot álmodtunk a Millennium Házaként megnyíló épületbe, amely minden korosztály számára vonzó lehetôségeket kínál. Hiszünk abban, hogy az interaktivitás több mint QR-kódok sokasága a kiállított tárgyak mellett” – véli a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Gyorgyevics Benedek hozzáteszi: az épület homlokzatán pótolták a Zsolnay kerámiadíszítéseket, a Rózsakert felôli bejárat közepén pedig egy szökôkutat helyeztek el, amely ugyancsak a pécsi Zsolnay gyár munkája. Az épület kulturális közösségi térként mûködik: a kiállítótér mellett helyet kapott egy pódiumszínpad, valamint egy különleges hangulatú kávéház; a mélyföldszinten kisebb konferencia- és elôadótermeket valamint múzeumpedagógiai teret alakítottak ki. Ôsszel nyitja meg kapuit az ország egyik legnagyobb, és legkorszerûbb játszótere. „Összesen hét játszóteret terveztünk a megújult Ligetbe, ezek közül a Nagyjátszótér a leglátványosabb: minden korosztály számára kínál csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg- és függôhintákat, kötélpályákat, trambulinokat, különféle homokozókat és vizesjátékokat” – részletezi 52

Gyorgyevics Benedek. A park délkeleti részén elhelyezkedô játszótér leglátványosabb eleme egy háromszintes mászóka, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó címû festményének piros-fehér csíkos ballonja ihletett. A Liget Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozza: „Az akadálymentesen megközelíthetô parkban a fogyatékkal élô gyermekek együtt játszhatnak egészséges társaikkal, ehhez számos integrált játszóeszközt telepítettünk ide.” A Nagyjátszótér mellett kapott helyet a Terepjátszó, amely skateboardpályával, mászófalakkal várja a nagyobbakat, a BMX-eseknek pedig egy kissé félreesô helyen pump track pályát alakítottak ki. „Nagyon ügyeltünk arra, hogy a kisebbek egy védett belsô körben játszhassanak, annak veszélye nélkül, hogy a szaladgáló nagyobb gyerekek fellöknék ôket” – mondja Gyorgyevics Benedek. A játszótéren animátorok ügyelnek a rendre és a szabályok betartására. „Ezek a zömében fiatal segítôk nem avatkoznak aktívan a játékba, de jelenlétük biztosítja az olajozott mûködést. A tervek szerint a játszótérre igyekvôk online követhetik majd a park telítettségét, így már induláskor pontos képet kaphatnak arról, hogy zsúfoltságra kell-e számítaniuk, vagy épp’ szellôsen üzemelnek az eszközök.” A parkfejlesztés részeként kialakítanak több sportpályát.

CITY GUIDE

gatókat a Vakok Kertje, a kutyás élményparkban több mint 300 ezren fordultak meg tavaly májusi megnyitása óta. „Megújul a park növényzete, a Liget a mostaninál zöldebb lesz. Megkezdtük az elmúlt évtizedekben a zöldterület rovására megnövekedett beton- és aszfalt felületek csökkentését. A jelenleg tizen-

Színyei Merse Pál: Léghajó (1882)

Az elsôt tavaly augusztusban adták át a környékbeli iskolásoknak és sportolni vágyóknak. A 200 méteres négysávos futókör mellett labdapályák és kültéri fitneszeszközök kínálnak mozgási lehetôséget. „A beruházás második ütemében elkészül egy két kilométeres, kivilágított futókör, és öltözési, zuhanyzási lehetôségekkel.” Már fogad láto-

négy méter széles Olof Palme sétány útburkolatát hat méterre csökkentjük, csupán ezzel ezerhatszáz négyzetméternyi zöldfelületet adunk vissza a parknak” – hangsúlyozza Gyorgyevics Benedek. A 800 férôhelyes Dózsa György úti mélygarázst várhatóan jövô nyártól használhatják majd az autóval érkezôk. Az Állatkertnél és a Hermina úton további mélygarázsok épülnek, a Liget autómentesítésével – a Kós Károly sétány lezárásával – napi 10-15 ezer áthaladó autótól szabadul meg a park. A tervek szerint 2023-ban megnyílik a Liget Projekt összes objektuma. 2021-tôl fogad látogatókat a Magyar Zene Háza, amely Sou Fujimoto japán sztárépítész tervei alapján kerül a tó közelébe a Vajdahunyad vára szomszédságába. „Olyan épületet álmodtam ide, amely tükrözi a természet és az ember alkotta mesterséges elemek harmóniáját” – mondja az építkezés folyamatát rendszeresen ellenôrzô tervezô. Számos üvegfelület és a különleges, fák lombjait áteresztô lyukacsos tetôszerkezet erôsíti a belsô és külsô terek átjárhatóságának illúzióját. Az épület három szintjén elkülönülnek a tartalmi funkciók: múzeumi kiállítótér – a zene történetét bemutató állandó interaktív kiállítással –, koncertterem, valamint zenepedagógiai oktató termek.

A tervek szerint 2021-ben készül el a Néprajzi Múzeum új otthona, amely korszerû eszközökkel mutatja be az emberiség kulturális sokszínûségét, a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát. A Napur Architect Kft. különleges tervei – amelyek a kiállítóterek jelentôs részét a térszint alá álmodták – elnyerték a Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai verseny „Európa legjobb középületének” járó elismerését. Az épület ad majd helyet a gyermek- és ifjúsági múzeumnak, amely korszerû múzeumpedagógiai eszközökkel járja körül a kiállítások témáit a kisebbek számára érthetô és érdekfeszítô formában. Az év végén kezdôdik a világszerte ismert japán építésziroda, a SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria építése, valamint a magyar feltalálói géniusz elôtt tisztelgô Magyar Innováció Háza kivitelezése és az 1952-ben elbontott Városligeti Színház újjáépítése. „Egy korszerû gyermek- és ifjúsági színházat tervezünk az egykori szecessziós épületbe, megtartva az eredeti épület küllemét, belül rendkívül modern színpadtechnikai eszközökkel felszerelve” – jelzi a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Cit y GuidE

Illatok – tálalva

Örömfôzés a budapesti parfümséf lakáséttermében Szöveg: Szász Adrián • Fotók: Gordon Eszter

Tudták, hogy az ízérzékelésünk 75-80 százalékát illatok útján érjük el, és csak a maradék 20-25-öt produkálják ízlelôbimbóink? Biró Botond Boldizsár parfümséf mindezt úgy ismerte fel, hogy hobbiszakácsként sosem receptek alapján adagolta a fûszereket, inkább a szaglására hagyatkozott. Ösztönösen, csak az orra által vezérelve ízesítette fôztjét, amely valahogy mindig sikert aratott. Az illatok világában amúgy is otthonosan mozog, hiszen – Myropolium (magyarul: illatszertár) néven – bio- és natúrkozmetikumokat árusító üzletet vezet már csaknem egy évtizede. Csak egy lépés volt 2012-ben összekötni az illatok és a fôzés szeretetét. Így jött létre a Béterv Lakásétterem Budapesten, a Hôsök tere közelében.

– A fûszerek száma nem végtelen, de az ötletek száma akár az is lehet – kezdi ars poeticájával az erdélyi születésû parfümséf, aki kétszer egymás után sosem készíti el ugyanazt. Havonta egy-két vacsoraeseményt hirdet meg a weboldalán (www.beterv. hu), amelyeken csak az vehet részt, aki elôzetesen regisztrál. (Aki pedig ezen alkalmakon kívüli idôpontban keresné fel a lakáséttermet, az Botond elérhetôségein érdeklôdhet egyéb lehetôségekrôl.) Milyen menetrend szerint zajlanak ezek az illatvacsorák? Az elsô fogás mindig maga az illat, amely papírcsíkon érkezik. Egy adott fûszeré, amely valamilyen parfüm alapanyagául is szolgál, legyen gyömbér, vanília, menta, levendula vagy kardamom. A vendégek elôször az impulzus

alapján próbálják felismerni, majd érkezik az illat felhasználásával készített étel is. Aztán újabb illatfogást követ újabb ételfogás – elôételtôl a des�szertig. A parfümséf közben az illatok történetérôl mesél, persze csak annyira részletesen, amennyire az aktuális vendégei igénylik. Magyarok, külföldiek vegyesen. – Ha alapanyagaira bontunk eg y parfümöt, az is – az alkohol és a g yanta mellett – növények, virágok, g yümölcsök és fûszerek illóolajaiból áll – magyarázza Botond. – Akár száznál is több összetevôbôl. Nem tudom, kinek mi jut eszébe a rozmaringról, nekem például eg y finom kacsa- vag y báránysült, a bazsalikomról valamilyen olasz ételspecialitás, a fahéjról pedig eg y almás sütemény. Ez 55

A fotókon szereplô ételek: vajtökmártás currys édesburgonyával, borskérges sertésszûzérme parmezánchipsszel, bazsalikomos gazpacho leves vodkával és fetasajttal

a gondolat ihlette a Bétervet, amely a fûszernövényeink sokszínûségére alapoz. És a nag yvilágban tett utazásaim során g yûjtött inspirációkra, amelyek segítenek e kreatív fogások elkészítésében. Nemcsak nemzetközi, hanem mag yaros menüt is örömmel megalkotok, de abba is rendre beleviszek valami szokatlan csavart. Lakásétteremben elôször Kubában jártam, és rájöttem, hog y ez lehet az a fesztelen hangulatú, kicsit intim közeg, amelyik leginkább passzol az általam megálmodott örömfôzés hangulatához. A vendégeim szerint jól döntöttem. Az örömfôzés gondosan megválogatott alapanyagokból valósul meg. A tejtermék egy része és az olívaolaj például Franciaországból érkezik, a friss

húsok és a fûszerek megbízható magyar piaci forrásból származnak. A filozófia pedig, melynek alapján a parfümséf felhasználja ôket, feltehetôen egyedülálló a világon. Az emberek igényei – és érzékei – mindig új ötletekre ihletik a parfümséfet. Volt már arra is példa, hogy egy születésnapos hölgy kedvenc illataiból készültek el a különbözô fogások, majd az est végén – egyedi címkével és üvegcsében – az ünnepelt ajándékba meg is kapta az alapanyagokból a parfümséf által mixelt parfümöt. Amikor nem egy nagy társaság érkezik az étterembe, hanem minden asztalnál egymást nem ismerôk ülnek, akkor is elôfordul, hogy az esemény végére a gasztronómiai élmény vidám

Cit y Guide

Érdekességek a Bétervrôl és tulajdonosáról Biró Botond Boldizsár korábban egy különleges élelmiszereket árusító boltot vezetett. A lakáséttermet egy német parfümôrrel való találkozása is inspirálta. A Béterv mint név egyrészt élete B tervét (mert az A terv a parfümbolt) jelenti, másrészt neve B kezdôbetûit foglalja össze. Bármerre jár a világban, a rizottót és a csokitortát – viszonyítási alapként – minden étteremben, ahol készítik, kipróbálja. Azt mondja, nem tudatos építkezés eredménye, hanem a sors játéka, hogy parfümséf lett. Minden receptje így indul: „az ös�szetevôket nem méricskélem – megszagolom, beleteszem!”

közösséggé formálja a jelenlévôket. Külön rendezvény legalább tíz fô közös foglalása alapján indulhat, bár elôfordult már olyan is, hogy négyen rendelték meg – és fogyasztották el boldogan – a tízfôs menüadagot. – A magyar és/vagy angol nyelven zajló kulináris esteknek mindig megvan a tematikájuk. Volt, hogy az ízeket és az illatokat még színekkel – azaz festmények bemutatásával – is társítottuk, vagy minden fogás alatt másfajta zene szólt. Irodalmi estet, a római korba visszarepítô idôutazó vacsorát, csapatépítô jellegû közös fôzést, sôt hamburger- és sztékpárbajt is tartottunk már. Az ötletek

tárháza a gasztronómiában kimeríthetetlen – vallja Botond, aki korábban az élet más területein is ugyanígy feltalálta magát. Évekig fellépett például színészként, a tanulásra egyébként is nyitott. Sommelier barátainak köszönhetôen az utóbbi idôben a borok világába is sikeres „tanulmányi kirándulást” tett, a vacsorákhoz azóta már a borokat is ô választja ki, hogy biztosítsa íz, illat és ital hármas harmóniáját, amelynek élvezetéhez a magyar fôváros szívében található, igazi pesties hangulatot árasztó bérlakás helyszínként autentikus kulisszát teremt. Az ember fájó szívvel hagyja el, mihamarabb visszatérne. Ehhez persze elég, ha követi az illatokat.

Mazel Tov Izraeli fúzió Budapest szívében A speciális hangulatú, örökké nyüzsgô Akácfa utca egyik kapualjába belépve különleges világ tárul elénk. A nyüzsgés marad, de ez már egy egészen más nyüzsgés: fûszerek, ételek szédítô illata, barátságok, kacajok, beszélgetésfoszlányok és a tányérokon koccanó evôeszközök csengése – nemzetköziség. Mindeközben a tér kitárul, a fentrôl beáramló fény életet ad az egykori lakóház gangját mára teljesen meghódító növényeknek. Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Mazel Tov

Az öt éve mûködô Mazel Tov csapata teljesítette célját: Budapest történelmi zsidó negyedének különleges atmoszférájában a hangulatos városi kertek vízióját kívánták megvalósítani, ahol kiemelhetik a helyi adottságokat és a közel-keleti mediterrán konyha sokszínûségét. „A kulcsszavaink: a fúziós közel-keleti konyha és az autentikus izraeli ételek. Az új Izrael nagyon fiatal, 70 éves ország, amelynek gasztronómiája úgy tevôdik össze, hogy a környékrôl betelepült népek magukkal vitték saját ételeiket. Ezen az országon belül találkozik és ötvözôdik az a rengeteg fajta ízvilág és ételkészítési eljárás. Így alakult ki a modern izraeli konyha, amelyre nagy hatással volt a 58

szíriai, libanoni, jemeni, marokkói gasztronómia is” – mondta el a Budapest’s Finestnek Kelemen Áron, a Mazel Tov executive chefje. Kifejtette, a Mazel Tov nagy befogadóképességû hely, bôségesen talál széket a vendég. Elsôdleges feladatuknak azt tartották, hogy kiszolgálják a meglehetôsen vegyes (14–99 év közötti) közönséget, akik szeretnének találkozni a „komfortételekkel”, a már jól ismert street foodokkal. Így ôk nyugodtan választhatnak maguknak humuszt, pastrami szendvicset vagy shawarma pitát. „A fúziós terepen nagyobb terem van kiélni a kreativitásomat, ételeinknek ez egy kisebb része. Személyes kedvencem például az általam megálmo-

CITY GUIDE dott izraeli rakott burgonya. Ez egy olyan fúziós étel, amely a gyerekkoromban sokat fogyasztott magyar rakott burgonyára épül, a tradicionális alapanyagokat azonban lecseréltem közel-keletiekre” – meséli Áron. Így válik a fogás fô építôelemévé a lila, a sárga és az édesburgonya, a zsálya, a mustármag, de még a filteres fekete tea is. A törzsétlap mellett a nagyjából havonta változó „séf ajánlatában” az aktuális, szezonális alapanyagok kapnak fôszerepet, megtartva az izraeli ízvilágot. „A vendégkörünk nagyon vegyes, minden népcsoportból érkezik. A Mazel Tov nemcsak gasztronómiai szempontból, hanem kulturálisan is nagyon sokszínû találkozóhellyé nôtt, a vendégsereg nagy része is ugyanilyen színes, mint maga az étlap és a kulturális programok” – mondta el a séf. Vas Anna, az étterem programszervezésért felelôs munkatársa elmondta, azokat az ünnepeket és hagyományokat mindenkor megtartják, amelyek a zsidó kultúrához köthetôk. Vannak menüsorok, amelyek kifejezetten ezekhez készülnek, a széderesteken mégis à la carte menüsorral várják a vendégeket.

képviselô hazai jazzvilág legkiemelkedôbb formációit látják vendégül. Klasszikus felállásoktól a modernig, ragtime-tól a szvingkorszakig, a legendás Jazz Age-tôl egészen a nu jazz formabontó korszakáig. Kiváló jazzkoncertekért kedd esténként egyébként is érdemes az Akácfa utca felé venni az irányt, de a hét minden napján különleges élôzenei produkciókkal várják az esti idôsávban a vendégeket. Részt vesznek például a Fôvárosi Önkormányzat, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ által közösen szervezett november 17-i A zene éjszakája elnevezésû programban is. Ennek keretében a közönség szokatlan környezetben – klubokban, kávéházakban, kocsmákban és pubokban, éttermekben, így a Mazel Tovban is – hallgathat komolyzenei alkotásokat. (November 17. Budapest napja, 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.) Természetesen tartanak ételközpontú eseményeket is, ilyen például a humusznap, ilyenkor mindig valamilyen extra csavart kap ez a hagyományos étel. Az ôszi humusznapon például a gombás humuszok kerülnek elôtérbe, de nagy kedvenc az édesburgonyás, sütôtökös humusz is mangó-chutney-val. Az étteremben évek óta nagy siker a Tel-Aviv inspirálta brunch, melynek menüsora a hét minden napján elérhetô. A Mazel Tov sercegô reggeli shakshukái és szemet gyönyörködtetô humusztálai mellett a kert közepén álló juice-bár napi frissítôkínálata is a tenger melletti hangulatot hivatott megidézni.

Kiemelte, nem elsôsorban az ételeken, hanem inkább a programokon keresztül kívánják megismertetni a vendégekkel a zsidó hagyományokat, például koncertekkel, elôadásokkal, de minden ünnep alkalmával apró gesztussal, kisebb ajándékkal kedveskednek a betérôknek. Idén a zsinagógai újév kezdetére (rós hásáná, szeptember 29.) például egy almás-mézes válogatással készülnek. A programok meglehetôsen széleskörûek: kortárs festômûvészeti kiállítástól kezdve koncerteken, összmûvészeti eseményeken át beszélgetôs programokig terjed a skála. „Arra törekszünk, hogy olyan elôremutató projekteket szervezzünk, amelyekkel folyamatosan meg tudunk újulni és fenn tudjuk tartani az érdeklôdést” – mondta el Anna. Kifejtette: az ôszi szezon beköszöntével érdemes figyelni a kiemelt eseményeket. Jazzbrunch néven futó eseménysorozatukban a különbözô stílusokat 60

Az Akácfa utca 27. szám alatt álló régi bérházat már régen elhagyták egykori lakói, a Mazel Tov 2014-es nyitása elôtt már vendéglátóhelyként üzemelt. Vas Anna szerint a helyszín remekül szolgálta azt, amit ide álmodtak. A VII. kerület szívében még éppen csak éledezett a gasztrokultúra, itt akartak megvalósítani egyfajta közel-keleti életérzést. Ebben nagy segítség volt a rengeteg zöldfelület, a természetes anyagok és mindenekelôtt a hátsó kert a benne élô fákkal, az egyedi hangulatú falakkal. A Mazel Tov csapata 2018 végén, hanukakor – emberek, ételek, élmények címmel (angol és magyar nyelven is) könyvet adott ki. Nemcsak szakácskönyvrôl van szó, hiszen az alapfogások és a séf izgalmasabb fúziós ételei mellett bemutatja a munkatársakat, a tagok személyes történeteit, gondolatait, kedvenc ételeit is. Emlékkönyv ez, amit otthon felcsapva vagy azonnal el akarjuk készíteni fogásait, vagy vissza akarunk rohanni az Akácfa utcába, hogy ismét részesei lehessünk a varázslatnak.

CITY GUIDE

A romkocsmák fôvárosa

Városi atmoszféra, szellôs terasz, sörpad és bôrfotel Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: Gordon Eszter

Ha megkérdeznénk a Budapest utcáin szép számmal megforduló turistákat és utazókat, mik azok a látnivalók és jellegzetességek, amelyeket mindenképpen látniuk kell, vagy ki kell próbálniuk a magyar fôvárosban, valószínûleg sokak szájából elhangozna a szó: romkocsma.

Nem letûnt korok bárjairól van szó, amelyek az enyészeté lettek, épp ellenkezôleg. Olyan, egykori lakóterek, helyiségek és egész lakóépületek ezek, amelyeket – ódonságukat megôrizve, hangulatukat átmentve – új funkcióval láttak el. Különleges világok, amelyek kiragadnak a jelenbôl és egy letûnt korba repítenek vissza, a romantikus elemeket olykor szándékosan felerôsítve, vagy éppenséggel alig észrevehetôvé téve. Bizonyos romkocsmák a harsányságot hirdetik, az elmúlt évszázad minden emlékét, relikviáját és ereklyéjét egy helyen, eklektikusan tárják a vendégek elé, míg mások csakis a helyiség adottságait és feltárt múltját használják hangulatteremtésre.

A 2000-es években a hetedik kerületi, sokat megélt bérházak nagy számban kerültek új tulajdonosokhoz, teljes körû felújításukra azonban nem volt megfelelô anyagi fedezet. Az átmeneti megoldást és az adott állapot megôrzését olyan fiatalok biztosították, akik olcsón bérelhetô helyet kerestek a központban vendéglátóüzleteiknek. A berendezés pedig mi más lehetett volna, mint ami kéznél volt: lomtalanításnál elôkerült, mások által már megunt, esetleg értéktelennek tartott, kicsorbult, megrepedt tárgyak és jobb-rosszabb állapotú bútorok. Ezeket kisebb toldozgatással-foldozgatással tették használhatóvá, vagy egyszerûen a dekorációs elemek közé helyezték ôket. A stílus így 61

mindenképpen egyedi és megismételhetetlen lett. Mivel az elmúlt csaknem 20 évben gombamód szaporodtak el a különbözô típusú romkocsmákés pubok Budapesten, szó sem lehet a teljesség igényérôl. „Mindössze” néhány – egymástól stílusban esetenként teljesen eltérô – helyet mutatunk be, amelyekre érdemes idôt szakítani egy párnapos budapesti út során is. Kihagyhatatlan a budapesti romkocsmák „ôsatyja”, a Szimpla. Minden a Kertész utcában kezdôdött egy kis kávézóval, ahonnan aztán egyenes út vezetett a Kazinczy utca 14. szám alatti Szimpla Kert létrehozásához. Úttörôként azonnal

felhívta magára a figyelmet: a régi gangos bérház elemeit megtartva alakítottak ki teraszt, vetítôteret, kisebb termeket és pultokat a földszinten és az emeleteken is. Varázslatos világ ez, Alice Csodaországa, némi csavarral: a 2000-es évek fiataljai saját vagy szüleik gyerekkorának tárgyai, bútorai között találkozhattak, osztották meg egymással világmegváltó gondolataikat. A budapestiek kis ékszerdobozának híre messzire jutott, így ma már minden este kígyózó sorok várnak arra, hogy bejuthassanak a város egyik védjeggyé vált pubjába. De szitokszó lenne talán „csak” pubnak hívni, hiszen több ez már annál.

CITY GUIDE Ugyan esténként már több külföldi szót hallani itt, mint magyart, mégis megmaradt annak, ami mindig is volt: közösségi tér. A legváltozatosabb programok várják a helyieket és a nem helyieket is a vakolatlan falat között: kertmozi, filmfesztiválok, mûvészeti workshopok, kiállítások, biciklis vásárok, növénypiac. A budapesti Szimpla-fíling átélhetô már Berlinben is. A kulturális sokszínûségérôl ismert német nagyvárosban teljesen átadhatjuk magunkat a régmúlt idôk magyaros hangulatának a Szimpla.Berlinben. A romkocsmavilág másik nagy zászlóshajója az Instant volt, amely azonban az elmúlt évben óriási változásokon esett át, ugyanis összeolvadt, pontosabban „összeköltözött” egy másik nagy romkocsmával, a Fogasházzal. Kettejük „nászából” létrejött Budapest egyik legnagyobb szórakoztató (rom)központja, az Instant-Fogas az Akácfa utcában. Az egyedülálló méretû épületegyüttesben 18 pult, 7 tánctér különféle zenei stílusokkal, 4 VIP-szoba, kert és pizzéria is helyet kapott. A

kai életérzéstôl a lehetô legtávolabb van a Csendes Létterem atmoszférája. Az Astoria mellett, az ország egyik leghíresebb egyetemi karának (ELTE BTK) közelében bohémek, mûvészlelkek és a létezést önmagában szemlélôk törzshelye ez. Az antik, patinás hatású bútorok mellett az eklektikusan elhelyezett dekoráció egyes elemei semmihez sem passzolnak, együtt mégis befogadható egységet alkotnak. Remekül megfér együtt az üvegcsillár és a falra applikált Barbie baba is. A hely nappal kávézó, esténként bárrá változik, ahol lezárható a nap, vagy elindítható az éjszaka. Semmi vintage nincs a romkocsmák legújabb hullámát képviselô Extrában: a Klauzál téri impozáns, 140 éves épület bejárata hatalmas belsô udvarra vezet, ahol a csupasz téglafalak adják a „rom-atmoszférát”, de minden más modern, 21. századi és pezsgô eleganciájú. Az udvar fô látványossága a bárpult és a fölé belógatott gigantikus betûk, amelyeknek köszönhetôen egy pillanatra sem felejtjük el, hol vagyunk, és mit is kapunk itt: extra életérzést.

komplexumhoz több egység is tartozik, az egyik legkülönlegesebb kis gyöngyszeme a Liebling. E különleges atmoszférájú bár egyik legnagyobb dobása a tetôterasza, amely csupán egy emeletnyire emelkedik a VII. kerület utcái fölé, de a melegebb ôszi estéken valódi élményt nyújt egy-egy pohár bor mellett. És ha már szabadtér és Kazinczy utca, nem maradhat ki az Ellátó Kert sem. A bulinegyed kellôs közepén, a Gozsdu-udvar szomszédságában lévô romkocsma-hangulatú helyiséget vidám kavalkád jellemzi. Ez nemcsak a színek terén, mutatkozik meg, hanem az ételek és italok terén is. A hely ugyanis kilóg a sorból abból a szempontból, hogy a kis ételbár valójában mexikói, a magyar múltat idézô falak között bizony Mexikóba visz minden: a graffitik, az autentikus díszek, a sombrerók. Rendszeresen szerveznek táncos programokat, mariachi zenekarok fellépését és kínálnak ehhez illô italválasztékot. Ahogy már neve is jelzi, a nagyszabású buliktól és dél-ameri-

A hely akár 300 fô befogadására is képes, de egyáltalán nem hat zsúfoltan teltház esetében sem. A tágas fô tér, a tekintetet felfelé irányító belsôépítészeti elemek hatására légiesnek hat a hely. Az egykori bérház lakásaiból kialakított különtermek között mindenki megtalálja az alkalomhoz és a társaságához illôt: akad „sörpados” szoba a hangosabb, több fôs csoportokhoz és bôrfoteles, intimebb terek a négyszemközti beszélgetésekhez is. Változatos étel- és italkínálat jellemzi, de nem csak az italozások során megéhezôkre gondolnak: minden nap friss, új ebédmenüvel jelentkeznek. Az itt bemutatott helyek is jól szemléltetik, mennyire nem egységes fogalom a romkocsmáé. Egy dolog azonban mindegyiket jellemez: a múltból építkezve valami újat, valami mást alkot, ezen belül pedig mindenki megtalálhatja a személyiségéhez, hangulatához és az adott alkalomhoz illôt.

Sarok

Program

Quimby: nyárzáró szuperkoncert

Ferruccio Furlanetto áriaestje 2019. október 7.

Erkel Színház

A világ egyik leghíresebb basszistája manapság az olasz mûvész, Ferruccio Furlanetto. A Wiener Staatsoper kamaraénekese jelentôs basszbariton szerepeket elevenített meg mintegy négy évtizedes pályafutása során szerte Európában. Az áriaest éppen két bécsi Simon Boccanegra elôadás közé ékelôdik. Az Anyegin Gremin hercege, a Don Carlos Fülöp királya, a Cosi fan tutte Don Alfonsója egyaránt szerepelt a korokban és stílusokban változatos repertoárján. Elnyûhetetlen állóképesség, tekintélyt parancsoló hang, masszív technika és a szerepek intelligens, mély interpretációja jellemzi. Minden együtt van ahhoz, hogy hangfajának sztárjaként tartsák számon. A Magyar Állami Operaház muzsikusaival néhány éve felvett Don Giovanni- és Anyegin-lemezek után ezúttal dal- és áriaestre érkezik az Erkel Színházba – Natalia Sidorenko zongorakíséretével. A hangverseny tökéletes alkalom együtt megcsodálni a nagy vokális szerzôk és Furlanetto mûvészetét.

Barba Negra Track

A Quimby hihetetlenül sokszínû zenei univerzumot jelenít meg, a zenészek egyenként is egyedi hangot képviselnek. Nem csoda, hogy ennyi ötlet nem fér bele egy zenekarba és szinte mindenkinek van az anyazenekar mellett egy másik „családja”. Számukra így nem okoz nehézséget a koncertjeikre egy-egy illusztris vendéget hívni. A Kiss Tibor – gitár, ének, Varga Livius – ütôhangszerek, vokál, Balanyi Szilárd – billentyûk, Kárpáti József – trombita, Mikuli Ferenc – basszusgitár, Gerdesits Ferenc – dobok alkotta hatosfogat a Barba Negra nevû népszerû budai szórakozóhely hatalmas nyárzáró buliján a Jónás Vera Experimentet látja vendégül. Jónás Vera dalszerzô és énekes nevét külföldön is egyre többen ismerik, miután a Eurosonic 2017-en – ami Európa legnagyobb showcase fesztiválja – illetve a dél-koreai Zandari Festán fellépett.

2019. július 6.

Khatia Buniatishvili zongoraestjei 2019. november 24., 25. Zeneakadémia A még mindig csupán harminckét esztendôs grúz zongoramûvész, Khatia Buniatishvili csaknem egy évtizede a Concerto Budapest visszatérô vendége, egyszersmind a hazai koncertközönség egyik nagy kedvence. Ezúttal Rachmaninov 3. zongoraversenyének szólistája lesz: a minden túlzás nélkül megannyi zongorista által rettegett versenymû épp ilyen kirobbanó energiájú és páratlan technikai tudású elôadók számára készült 1908–1909-ben. Egy kis semmiség – ezt aztán igazán senki sem mondhatná Buniatishvili vállalkozására, annál inkább a nyitószámra, hiszen magyarul éppen ez Bernd Alois Zimmermann 1964-es kompozíciójának címe. A holdfénynek is kitüntetett szerepet szánó kamarazenekari mû hét rövid tételbôl áll, és egy boogie-woogie-val zárul. Bár Richard Strauss Divertimentója csupán kamarazenekari apparátust igényel, azonban hét helyett nyolc tételbôl áll, s ezek mindegyike François Couperin csembalómûveinek motívumait gondolja tovább, a Straussnál majdnem kétszáz évvel korábban született francia barokk mester elôtt tisztelegve. Vezényel: Keller András.

72h Plus

BUDAPEST CARD the official city pass

FREE AIRPORT SHUTTLE & PUBLIC TRANSPORT FREE sightseeing cruise on the Danube free Buda Castle Funicular* free entry to Matthias Church free chimney cake at Molnár’s kürtôskalács FREE entry to 30+ top Budapest attractions & tours * Tickets are only available at the BUDAPESTINFO POINT office at Deák Ferenc tér!

More information:

budapest-card.com

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána Fôszerkesztô Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Gordon Eszter Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

Kiadó BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon +36 1 486 3300 E-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés Sali Mária Hirdetésfelvétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309 ISSN 2064-9894

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest