Budapest's Finest 2019-2020 Tél by Budapest Brand Nonprofit Zrt.

MOME EGYETEMBÔL TUDÁSPARK

JÉGEN HAJÓBAN LÓHÁTON

SZENVEDÉLY A CSÉSZÉBEN

TÉL | 2019-2020

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

INGYENES KIADVÁNY

BUDAPEST A TERMÁLVIZEK LISTAVEZETÔJE

MEGÚJULT VÁROSKÖZPONT

TÉLI VÁSÁR A VÖRÖSMARTY TÉREN

Fotó: © Vajk Brigitta

Fotó: © Járdány Bence

KÖSZÖNTÔ

KEDVES OLVASÓ! Gyakran idézem Budapest néhai díszpolgárának, a legendás színésznek, Garas Dezsônek szavait – hálás vagyok a budapestieknek, hogy október 13-a óta fôpolgármesterként is idézhetem. Garas Dezsô azt mondta egyszer, hogy olyan városban szeretne élni, ahol mindenhova az van kiírva: fûre lépni szabad. Nem szûnök meg szeretni ezt a mondatot. Szeretem, mert benne van a számomra, és meggyôzôdésem szerint Budapest jövôje szempontjából is a két legfontosabb dolog. Hogy ez a város, közös otthonunk legyen zöld. És hogy Budapest legyen szabad.

KEDVES VENDÉGEINK! Budapest 2019-ben jó évet zárt, nemzetközi mezônyben nyerte el a Legjobb Európai Desztináció címet. A londoni Time Out magazin a Bartók Béla utat és környékét válogatta be 50-es világlistájára, mint olyan helyet, amit legalább egyszer látnia kell mindenkinek. A magyar fôváros nemcsak szakmai körökben népszerû, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka statisztikája az év végére meghaladhatja a 8 milliót.

Hogy Budapest mitôl lesz zöld, az igényel elkötelezettséget, van, hogy harcosat, de leginkább okos döntéseket, megfontolt beruházásokat. Így tehetjük az elôttünk álló öt évben Budapestet Kelet-Közép-Európa legzöldebb, ezáltal legélhetôbb városává.

Decemberben rekordok dôlhetnek meg, mert már hónapokkal korábban jelentôs a nemzetközi érdeklôdés a Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár iránt. A sokszínû forgatag hosszú évek óta a kontinens legjobb 10 téli fesztiválja között szerepel az internacionális összehasonlításban. A Budapesti Fesztiválés Turisztikai Központ csaknem nyolc héten át kínál minôségi kézmûves termékeket, a magyar konyha jellegzetességeit, és ami hasonlóképp fontos: kulturális, családi programokat.

De hogy mitôl lesz Budapest szabad, arra a válasz nem magától értetôdô. Mert a szabadság sokszínû és sokrétû. A szabadság hit és szenvedély. A szabadság elvek és eszmék összessége. A szabadság kultúra. Ha a szabadság ügyét a közösség valódi ügyévé, összetartó erejévé gyúrjuk, akkor Magyarország fôvárosát olyan hellyé tehetjük, amelynek nem kell választania haza és haladás, nemzet és Európa, rend és szabadság között. Ha képesek vagyunk ezen szempontok összehangolására, akkor Budapestbôl olyan várost csinálhatunk, amely méltó a múltjához, de komfortos a jövôjével.

Budapest lenyûgözô fekvése, történelmi és épített öröksége, kifinomult gasztronómiája mind kiváló adottság. Ezekbôl válogat számaiban a Budapest’s Finest. Bemutatjuk a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem új campusát, amely nem egyszerûen 21. századi, hanem városbarát, parkjába bárki besétálhat. Fiatal alkotók kézmûves munkáiról informálunk, bizonyítva: a szellem, a leleményesség komoly hozzáadott érték. Olyan szálloda megnyitásáról számolunk be, amely egy történelmi épületben nyílt meg. A következô hónapokban a gyógyvizû fürdôkben is csúcsforgalom várható, a méltán világhírû objektumok körképét rajzoljuk meg a magazinban.

Ez a város nyitott szívvel fogad mindenkit, aki megcsodálná történelmi múltját, belekóstolna lüktetô jelenébe és hozzátenne élhetô jövôjéhez.

Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

Karácsony Gergely Budapest fôpolgármestere 1

TÉL | 2019-2020

Termálvizek fôvárosa

TARTALOM Bartók Béla Boulevard 4 A budai mûvészeti korzó

Budapest fürdôváros 14 A termálvizek listavezetôje

Kulturális negyed 22 Egyetembôl tudáspark Artaria kincsei Beethoven Busanban

City Guide

24 30 33

Spirituális kapcsolat - Monastery Hotel Budapest 38 Kézmûves órák Becsei Árontól 42 Sportprogramok télre 45 Egy csusszanásnyi öröm 48 Matyó hímzések a 21. században 50 Szenvedély a csészében 52 Kés-Villa-Buda 54 Kis mértékben gyógyszer - Opera Gin 58 Megújult a Vörösmarty tér 62 Programsarok 64

A MOME új campusa

38 Monastery Hotel Budapest

42 Bexei:

kézmûves órák egyéniségre szabva

Címlapkép: Kallós Ede és Telcs Ede Vörösmarty-emlékműve. 2019 novemberére készült el a mai, de látványban a térre illő kortárs építmény, a Hello Wood munkája. Védi a szobrot a téli időjárás viszontagságai ellen, de jól látható is a költőóriás alakja (Fotó: © Práczky István)

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

anno 1935

THE BEST DOBOS CAKE Szamos Gourmet House

SzamosGourmetHaz | www.szamos.hu | Tel.: +36 30 570 5973 Budapest, 5th district, Vรกci street 1. (Enterance: Deรกk Ferenc street 5.)

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

Bartók Béla Boulevard A londoni székhelyû Time Out magazin összegyûjtötte azt az ötven városrészt a nagyvilágból, amelyet legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Ebbe az impozáns listába került be a budai Bartók Béla út és vonzáskörzete. A negyed galériákkal, könyvesboltokkal, kávéházakkal mutatja be a városrész hajdani és mai költôiségét. A környék már az 1920-as években is rendkívül népszerû volt, a Hadik kávéházat például a kor legnagyobb magyar írói, költôi látogatták.

A Szent Imre-szoborcsoportot, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászmûvész alkotását 1930-ban állították fel a Körtéren.

RAJTA VAN A VILÁG SZEME A budai mûvészeti korzó Szöveg: Seres Gerda

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

A Bartók Béla út a Szent Gellért térrôl indul, ahol több mint száz éve áll a Gellért szálló. A kései szecessziós stílusban épült hotelt 1927-tôl a ma már inkább városligeti éttermérôl ismert Gundel Károly üzemeltette.

BARTÓK BÉL A B OUL E VARD

HOTEL A STARTVONALON A szálloda históriája szerint a Gellértben született meg Gundel három híres étele is: a finom hal, a fogas Rothermere módra, az úgynevezett bakonyi sült (gombás) és a pittsburghi borjúborda. Két cukrászfinomság is híressé lett az ott megálmodott desszertek közül: az alkoholba áztatott szárított gyümölcsökkel készülô Gellért puding, valamint a rumos-meggyes csokoládékrémmel töltött Gellért tekercs. Más érdekességek is akadnak: ez a hotel kínált elôször Magyarországon mini-bár szolgáltatást a szobákban, és itt fizethetett elôször külföldi vendég a saját országának valutájával. A húszas években nagyszabású báloktól volt hangos az épület, ahol késôbb megfordult – többek közt – Richard Nixon, Andrew Lloyd Webber, Arthur Rubinstein valamint Yehudi Menuhin, akirôl a szálló egyik termét is elnevezték. A második világháborúban az épület súlyosan megsérült, a felújítás egészen a hatvanas évek elejéig tartott, majd 1973-ban ismét teljes

rekonstrukción esett át a ma négycsillagos szálloda. A belsô térben a szecessziós jelleget a magas üvegkupola, a kovácsoltvas díszítések erôsítik, az emeletre vezetô lépcsôsor mellett a hun-magyar mondakörben elterjedt „Csodaszarvas legendát” ábrázoló üvegablakon keresztül árad be a fény. A hozzá tartozó gyógyfürdôben ugyancsak a szecessziós mozaikok, díszített üvegablakok dominálnak.

Fotó: © Bódis Krisztián

Az épület elôtti ivókútnál ma már nem gyógyvízzel, hanem ivóvízzel tölthetik fel palackjaikat a turisták és az arra sétálók.

A Bartók Béla út az egyetlen budai bevásárlóutca – mondja Faur Zsófia, aki a pesti Ráday utcából költöztette át galériáját a tizenegyedik kerületbe. 2013-ban a Bartók Béla úti galériásokkal és kereskedôkkel összefogva megalapították a Kulturális Tizenegy Egyesületet, amelynek jelenleg csaknem ötven tagja van, a gazdasági érdekeltségen túl lokálpatrióták, akik idôt és pénzt áldoznak arra, hogy pezsgô kulturális központtá varázsolják a Bartók Béla Boulevard-t. „A 2010-es évek elején elég szomorú képet mutatott a Bartók Béla út. 2009-ben nyílt meg a környék bevásárlóközpontja, amely a vásárlókat és az üzlettulajdonosokat is vonzotta. Aki akkortájt végigsétált a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közti szakaszon, bezárt, üres üzlethelyiségek sorával szembesült. A cél az volt, hogy más, elsôsorban kulturális 8

Fotó: © Hartyanyi Norbert

CIPÔBOLT HELYETT GALÉRIA

Fotó: © Hartyanyi Norbert

Fotó: © Balázs Attila

BARTÓK BÉL A B OUL E VARD

tartalmat kapjon ez a patinás utca” – meséli az egyesületet vezetô Faur Zsófia. Úgy véli, a sikerük titka, hogy mindannyian hosszú távra terveznek, és közösség-, valamint városépítésben gondolkodnak. „Rendszeresen szervezünk fesztiválokat, a tavaszi és az ôszi programok sorát két éve a Slow Christmas elnevezésû egyhónapos adventi rendezvénnyel gazdagítottuk. Aki ebben az idôszakban végigsétál a Bartók Béla úton a gyönyörûen kivilágított fák alatt, az üzletek különleges programjaiból és speciális, ünnepi kínálatából szemezgethet.” Budapest öt éve átadott legújabb, 4-es metrójának nyomvonala a Bartók Béla út alatt halad. Leszállhatunk a Gellért téren, vagy akár a Móricz Zsigmond körtéren is. Érdemes az elôbbit választani, mert bár az állomások mindegyike a kortárs építészet egy-egy remeke, az egyik leglátványosabb a víz hullámzását idézô, csaknem hárommillió üvegmozaikkal kirakott Gellért téri megálló. A vonal építészeti megvalósítása számos nemzetközi díjat nyert, a Szent Gellért téri állomás az Architizer.com építészeti portál, valamint az ArcDaily elismerését külön is elnyerte. 9

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

SZELLEMI ÉS GASZTRONÓMIAI ÍNYENCSÉGEK

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

Ha innen kezdjük sétánkat a Bartók Béla úton, rögtön a Szeged étterembe botlunk, amely házias magyar ízeket – halászlevet, fokhagymával sült malaccsülköt, pacalpörköltet és hangulatos cigányzenét – kínál a zömében külföldi vendégeinek. A Bartók Boulevardon galériák sora kapott helyet: az egyes szám alatti kiállítótér fôleg csoportos képzômûvészeti kiállításoknak ad helyet a Kárpát-medence különbözô régióiban dolgozó mûvészcsoportok alkotásait bemutatva. A szem-

közti sarkon található a Próféta Galéria, ahol a tárlatok mellett filmvetítéseket, elôadásokat is szerveznek. Ha ezen az oldalon sétálunk tovább, rövidesen egy kis régiségkereskedést találunk, majd csokoládéillat csapja meg az orrunkat. A Stühmer Édességbolt és Kávézó saját készítésû, különleges ízesítésû – például bodzás krémmel töltött – csokoládéi mellett tortákat és illatos kávét kínál a hatalmas üvegablakokkal ellátott, bécsi hangulatot idézô térben. A szemközti oldalon egy rendkívül látványos kirakaton akad meg a szemünk, a Pagony könyvesbolt a gyermekeknek szóló irodalmi mûvek mellett játékokat is árusít. Ide akár egy kávéra is betérhetünk, és egyáltalán nem nézik rossz szemmel, ha a városnézésben megfáradt gyerekek a játszósarokban ütik el az idôt, színes ceruzák, kisautók és játék babák társaságában. A szomszédban akad vegán étterem, és itt található a környék népszerû bisztróinak egyike, a tavasszal nyílt Bartók – Reggel. Délben. Este. A napszaktól függôen reggelizôhangulatba vagy akár kellemes kiskocsmába csöppenhetünk. A szomszédos épület ad helyet a K.A.S. Galériának, amely a kortárs fiatal szcéna mûvészeit vonultatja fel, bátran vállalva a „felfedezô galéria” szerepét. A Bartók Béla úton nem csak kiállítóterek találtak otthonra, hanem a kreatív ipar termékeit forgalmazó tervezôk és építészeti stúdiók. Az út páros oldalán található KÉK – Contemporary Architecture Centre célja, hogy a széles körû nyilvánosság számára is hozzáférhetôvé tegye az építészet, városfejlesztés kortárs kérdéseit. Jó okkal tartotta itt beharangozó sajtóeseményét 2019-ben a CAFe Kortárs Mûvészeti Fesztivál.

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

BARTÓK BÉL A B OUL E VARD

MÛVÉSZET ÉS TUDOMÁNY A Bartók Béla úton érdemes alaposan megfigyelni a látszólag hasonló, emeletes házakat is, hiszen a környéken sok a száz évesnél is idôsebb, gyönyörû homlokzatú lakóépület, amelyek egy részét az utóbbi idôben szépen felújították. A hazai kortárs mûvészetet népszerûsíti a BÉLA melletti Faur Zsófi Galéria, amely mostanában számos kortárs magyar fotográfus kiállításának adott otthont. Átellenben az utca túloldalán ott az Artphoto Galéria, ahol kiváló magyar fotómûvészek képeivel ismerkedhetünk meg. Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

Az Orlay utca sarkán fekvô hangulatos – vegetáriánus és gluténmentes ételeket is kínáló – Moha Kávézó emeletén található a neves kortárs magyar alkotóknak teret adó Godot Galéria. Tovább sétálva a 15-ös szám alatt bújik meg a Pékmûhely nevû családi pékség, amely vasárnap kivételével minden nap gondos odafigyeléssel, kovásszal készült kenyerekkel, a klasszikus kakaós, fahéjas csigák mellett diós, meggyes tekercsekkel és sós péksüteményekkel várja a város távolabbi részeibôl is ide zarándoklókat. A 24–26. szám áll alatt a ma igen rossz állapotú egykori Hadik-laktanya, amely az 1945-tôl kommunista befolyás alatt álló Honvédelmi Minisztérium egyik osztályának székhelye lett, alagsorában titkos pincebörtönökkel. Az egykori Szent Imre Kollégium emeletén találjuk az eredetileg az egyetemi ifjúság lelki gondozására létrejött Szent Imre-kápolnát, amelynek modern belsô terét Jeges Ernô festett képei díszítik. A néhány házzal arrébb elhelyezkedô Nemzeti Portrétár a családfakutatás mellett a magyar nemzet nagyjainak kevésbé ismert arcképeit igyekszik összegyûjteni és hozzáférhetôvé tenni. A Gárdonyi téri iskola mellett nyílt Pupi Cake házi süteménykínálatában cukor-, laktóz- és gluténmentes finomságok kóstolhatók. A jógastúdió szomszédságában nemrég nyílt a különleges atmoszférájú BÉLA, azaz Bár, Étterem, Lakás, Arborétum. Kínálatában egyebek között tapasok, lepények és közel-keleti lecsó (shakshuka) szerepel, a pincében kulturális programokkal várják az érdeklôdôket a verses, egy szál gitáros estektôl a családi koncertekig. A TripAdvisoron négy és fél csillagra értékelt bisztró régies, kissé szedett-vetett, ám mégis harmóniába illeszkedô bútoraival a nagymamánál töltött délutánokat idézi.

Fotó: © BME.hu Fotó: © Kürti István

A szomszédban a Palmetta Design Galéria kínálja magyar és külföldi tervezôk ruháit, ékszereit, táskáit valamint a legkiválóbb formatervezôk egyedi és kisszériás lakberendezési tárgyait. A Fári Antikvitás pedig bútorok, mûtárgyak és festmények széles választékát vonultatja fel. Ha balra letérünk a Duna felé, akkor néhány perces sétával a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem campusához érünk. A 18. században alapított magyar mérnökképzés központi intézményében csaknem 24 ezer diák tanul. A bal kézre esô úgynevezett ’K’, azaz központi épületet 1909-ben építették fel Hauszmann Alajos tervei

alapján. Az egyetem legnagyobb épületének lépcsôsora felett a négy technikai tudományt megtestesítô nôalak szobra látható, amelyet tíz éve állítottak helyre korabeli felvételek alapján. A második világháborúban elpusztult szobrokon egyes mendemondák szerint az itt állomásozó külföldi katonák gyakorolták a célba lövést. Érdekesség, hogy az épület második emeletén – évtizedek óta – színházterem található, ahol több kiváló alternatív, kísérletezô szellemû profi csapat lelt 12

otthonra. Öt évvel ezelôtt nyílt meg a B32 Kultúrtér és Galéria, amely színházi elôadásokat, kiállításokat kínál. A tér sarkában áll a legendás Hadik Kávéház. A kávéházat az akkor meghatározó irodalmárok szelleme ragyogta be; a párizsi, berlini mûvészvilághoz hasonlatos intellektuális diskurzusokkal, heccekkel, jellegzetesen középeurópai stílusban. 1906-os megnyitása után a húszas években számos kiváló mûvész törzshelye volt. A groteszk humoráról ismert Karinthy Frigyes elhatározta, hogy megméri a vicc budapesti terjedési sebességét. A kísérlet kedvéért a Hadikban elmondott egy általa kigondolt tréfát. Másfél órával késôbb a pesti Centrál Kávéházban már neki mesélték ugyanazt a viccet. A hely hosszas hányattatás után – még cipôbolt is volt a helyén - 2001-ben nyitotta meg kapuit ismét kávéházként, Hadik néven, ám egy leválasztott része – bohém, kissé eklektikus belsô terekkel, a falból kiálló sárga Lada gépkocsival, különleges csillárokkal – Szatyor Bár néven üzemel. Szemközt is mûködik egy kávézó: a Kelet, amely megrakott könyvespolcokkal, külföldi magazinok sokaságát felvonultató kínálatával egyaránt számít a helyiekre és a betérô turistákra, ételkínálata pedig a speciális igényeket is kielégíti. Miként a falon emléktábla mutatja: ebben a házban élt Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedezô, pilóta, akinek alakját – némi hollywoodi romantikával – Ralph Fiennes tette világhírûvé több mint húsz éve Az angol beteg címû filmben. Érdekes adalék, hogy az épületben mecset mûködik.

MESEVILÁG BENT ÉS KINT Motoros triciklivel kezdte, majd a magyar autógyártás kezdeteinél bábáskodott Csonka János feltaláló, gépészmérnök, akinek a Bartók Béla úton egy kicsi múzeum állít emléket. A szomszédban bûvészbolt bújik meg, ahol nem csupán megvásá-

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

BARTÓK BÉL A B OUL E VARD

A Bartók Béla út másik oldalán álló Bookline könyvesboltban kávézni is lehet. Az út Móricz Zsigmond körtéri részén a híres magyar író szobra melletti Gombában nyílt teraszos bisztró üzemel. Az alakja miatt Gombának becézett kör alakú, belül dombormûves kúttal ékesített Bauhaus-jellegû épületet 1942-ben húzták fel, ám sokáig kihasználatlanul kallódott, mígnem tíz éve a kerület megvásárolta, és tervpályázaton döntött a felújításáról és hasznosításáról. A körtér utáni szakaszon is zömében éttermek, kávézók sorakoznak egészen a Feneketlen-tóig, ahol futópálya illetve szabadtéri sporteszközök kínálnak mozgási lehetôséget. A városi környezetben egy falat elragadó természet: kacsák, teknôsbékák úszkálnak a vízben. A messzeségbe tekint a bulvár névadója, Bartók Béla szoboralakja. Egy kellemes séta után a park padjain lehet megpihenni, csendes szemlélôdéssel a tó felett a Dunáról ide tévedt sirályok röptében.

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

rolhatjuk tetszetôs bûvészkellékeket, hanem el is sajátíthatunk egy-egy trükköt a boltban gyakran idôzô mûvészektôl. Vélhetôen leginkább a mûszaki érdeklôdésû közönséget vonzza a Zipernowsky Tudományok és Mûvészetek Háza, amely nonprofit galériaként szervez kiállításokat és a fiatalok természettudományos képzésének színesítését támogató programokat. Az utca másik oldalán kitûnik az éttermek, kávéházak sorából a Budapesten több helyütt mûködô A table! pékség, amely francia alapanyagokból készült péksüteményekkel és bisztrókonyhával teremt párizsias hangulatot. Különleges mesevilágba csöppenünk a Gross Arnold Galéria és Kávézó apró terébe lépve, a falakon a néhány éve elhunyt kiváló magyar alkotó grafikáit, rézkarcait vehetjük szemügyre míg a kávéra várunk. A hely berendezésének kialakításához az Erdélyben született mûvész Eszpresszó címû képe adta az inspirációt, igazi csodákkal átszôtt világot idéz.

14 Fotó: © Bujnovszky Tamás – BGYH.hu

Budapest fürdôváros A világ fôvárosai közül Budapesten kínál felüdülést a legtöbb termál-, illetve gyógyvízkút. A mintegy 120 forrás naponta csaknem 70 millió liter vizet ad, olyan különleges minôségût, amely akár 5-6 ezer milligramm per liter ásványi anyagot tartalmaz. Összehasonlításként: más kedvelt európai fürdôknél ez az arány 1,5-2 ezer milligramm között mozog. Termálvizek viszonylatában Magyarország a világ top öt országa közé tartozik. A vízminôség kiemelkedô, nyugati (pl. svájci) és északi (pl. izlandi) vetélytársakat is leköröz. Budapesten a medencék gyógyvizét nem forgatják mint másutt, hanem folyamatosan cserélik, így az összetételük változatlan.

A Rudas Gyógyfürdô új szárnya megtartotta a török korra jellemzô kupolás formát

A TERMÁLVIZEK LISTAVEZETÔJE Forró források a lábunk alatt

Fotó: © Bujnovszky Tamás – BGYH.hu

Szöveg: Szász Adrián • Fotók: BGYH.hu

A természeti kincset már a rómaiak is hasznosították: az Óbudán található római kori romváros, Aquincum területét vízvezetékek kötötték össze a hôforrásokkal. A helyi fürdôkultúra a török hódoltság idején, a 16. században új lendületet kapott: a törökök sorra építették fürdôiket Budán. Budapest 85 éve, 1934 óta fürdôváros, 21 és 78 Celsius fok közötti hômérsékletû vizekkel. „A fantasztikus vízminôség a természet ajándéka a városnak, mi pedig azon vag yunk, hog y ezt az ajándékot megbecsüljük” – mondja Szôke László, a fürdôket üzemeltetô Budapest Gyógyfürdôi és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója. Különbözô fejlesztésekkel tették még vonzóbbá a fôváros fürdôhelyeit, amelyek így a magyarországi turizmus haszonélvezôibôl annak elôidézôivé is váltak. A BGYH Zrt. ma tíz népszerû gyógyfürdôt, egy egész évben nyitva tartó forrásfürdôt és két strandot üzemeltet, de elképzelésük szerint nemsokára bôvülhet a repertoár. Újra kinyithat a Rác Gyógyfürdô, valamint strand- és gyógyfürdôt terveznek 16

a fôváros nyolcadik kerületébe is. A komplexum az elképzelések szerint az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén egy nagyobb szabadidô és kulturális központ része lehet. „A fürdôzés szenzitív terület, az ember leveszi a ruháját, és eg yáltalán nem mindeg y, milyen állapotú folyosókon és milyen minôségû medencékhez juthat el” – véli Szôke László, aki már egyetemista kora óta járja szabadidejében a nagyvilág fürdôit. 2013-ban indíthatták el a Rudas Gyógyfürdô és Uszoda átfogó bôvítését, amely a város szívében, az Erzsébet híd budai hídfôje mellett helyezkedik el. A Rudas Gyógyfürdôt a New York-i székhelyû Thrillist turisztikai weboldal, a világ negyedik legszebb fürdôjének választot-

BUDAPE ST FÜRDÔVÁROS

ta. Az újonnan létrehozott panorámamedencébôl fotózott látkép Budapest egyik szimbolikus képévé vált a világhálón is. „Sok fürdôben jártam, állíthatom: ez a világ legszebb városi panorámát mutató medencéje – jelenti ki a vezérigazgató. – Az Árpád hídtól a Rákóczi hídig látni innen a Dunamentén a fôvárost. Érdekes, hog y mindez nem csökkentette, hanem növelte a közeli Gellért Gyóg yfürdô és Uszoda népszerûségét is” – közöl egy másik jó hírt, hozzátéve, hogy a következô években a Gellért is megszépülhet.

Ritkaság, hogy egy metropolis belvárosában gyógyfürdôt, uszodát, strandot találjon a turista. A Gellérthegy lábánál, a Szabadság (korábban Ferenc József) híd budai oldalán, a hegy nevét viselô szecessziós építményben mindez együtt található. A Szent Gellért Gyógyfürdô és Uszoda folyamatosan keresett nappali szanatóriumában mozgás-, illetve légzôszervi kezeléseket is kaphat, aki erre szorul. A 13. században már kórház állt itt, késôbb a Sárosfürdônek nevezett helyen él-

Balra a megújult Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdô és Strand

Jobbra fent a Szent Gellért Fürdô egyik gyógymedencéje Jobbra lent a Gellért szabadtéri strandmedencéje

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

A gyógyulásukért hálás páciensek emléktáblái a Szent Lukács Gyógyfürdô parkjában

Nemrég nyílt meg a Széchenyi Gyógyfürdô VIP-részlege

A Dandár Fürdô kültéri medencével bôvült

vezték selymes iszapját, mártóztak meg vizében Pest és Buda lakói és az utazók. A híd építésekor (1894-ben) a Sárosfürdôt lebontották, helyébe a „Budapest fürdôváros” koncepció csíráinak megfelelôen, elegáns szállodát és fürdôt építettek. A fôváros elsô luxus kategóriájú létesítménye a megnyitáskor, 1918-ban Európa legkorszerûbb gyógyfürdôjének számított. A Szemlô-hegy lábánál fakadó gyógyforrások vizére egy óbudai molnármester kezdte kiépíteni a mai Szent Lukács Gyógyfürdô elôdjét. Az építkezések 1893-ra fejezôdtek be. A Gellért megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerûbb fürdôje, sok beteg érkezett külföldrôl is az intézménybe. A második világháborús károk java részét eltüntették, de 2012-ben további felújítás, illetve modernizálás – például élménymedence kialakítása – vált idôszerûvé. Vizét ízületi degeneratív betegségek, idült és félheveny ízületi gyulladások, gerincdeformáció, porckorongsérv, idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai, sérülés utáni felépülés enyhítésére javasolják. A 20. század közepe óta a társadalmi élet színtere is volt, olyan hírességek és barátaik látogatták, mint Kodály Zoltán. A városligeti Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda Európa egyik legnagyobb fürdôkomplexuma. A téli hidegben is melegséget kölcsönöz az idelátogatóknak termálvíz, amely 77 Celsius fokon tör elô több mint ezerkétszáz méteres mélységbôl, ezzel Európa egyik legforróbb hôforrásának számít. Ezt a kincset aknázza ki a neoreneszánsz és klasszicista stílusban épült Széchenyi, amely gyógyászati és wellness-szolgáltatásaival 2016-ban elnyerte az International Medical Travel Journal Medical Travel Awards gáláján a legjobb nemzetközi termálfürdô díját. A különbözô ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz rendkívül hatékonynak bizonyul az ízületi betegségek és gyulladások kezelésében. A fiatalokat a hétvégenként jelentkezô, fényfestéssel és kiváló DJ-k fellépéseivel kísért éjszakai fürdôpartik vonzzák. A közelmúltban létesült Private Spa részleg luxus környezetben kínál wellness szolgáltatásokat. 2015-re megújult a kisebb – ám a Gellértével megegyezô vízminôségû – két kültéri medencével bôvített Dandár Gyógyfürdô is a Ferencvárosban. Fontos volt, hogy a melegvizû, de korábban csak nyáron nyitva tartó strandokat egész évben mûködôvé tegyék. Téliesítették a 68-69 Celsius fokos vizû, zuglói Paskál Gyógy- és Strandfürdôt. A margitszigeti Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdô nemrég szinte teljesen újjászületett. Mivel a Szent Magda-forrásból kiváló összetételû víz fakad, a Palatinusban gyógyászati szolgáltatások is igénybe vehetôk.

BUDAPE ST FÜRDÔVÁROS

Törökfürdôk Budán

A Király Gyógyfürdô 1570-tôl az akkori várfalon belül helyezkedett el, nincs is saját meleg vizû forrása, a közeli Szt. Lukács-fürdôtôl szállították ide a termálvizet egy fenyôfavezetékben. A törökök ugyanis a napi fürdôzést – vallási okból – akkor sem hagyták ki, ha a várfalon túl véres küzdelem zajlott. A fürdôt a 18. században a névadó König család bôvítette klasszicista épületszárnyakkal, a világháborúk utáni felújítása óta négy medencével, szaunával és gôzkamrával is rendelkezik. Ma már koedukált.

Fotó: © Práczky István – budapestinfo.hu

A fürdôk Buda török megszállása idején (1541-1686) is virágkorukat élték. A hódítók 7-9 fürdôt üzemeltettek, amelyek közt termál-, gôz- és törökfürdô (hammám) egyaránt található volt. Ebbôl az idôbôl maradt fenn a Rudas, a Király, a Rác, valamint az Irgalmasok Veli bej fürdôje. A 16. században épített fürdôk fele a mai napig eredeti funkciójában mûködik, épületeik mûemléki védelem alatt állnak. A Rudast több közeli termálforrás táplálja, medencéje nyolcszögletû, medencetere nyolc oszlopos, kupolája félgömb alakú. 1896 óta uszodának is helyet ad, és szauna, gôzkamrák, gyógyszolgáltatások is elérhetôk a termálmedence mellett. A tradíciónak megfelelôen a kedd a hölgyeké, a többi hétköznap a férfiaké, illetve a péntek délután és a hétvége koedukált.

A Veli Bej Fürdô 445 éve mocsaras területre épült, ezért – a velencei épületekhez hasonlóan – alapjait cölöpök tartják. A 19. század elején gróf Marczibányi István vásárolta meg, aki – miután orvosi bizottság mutatta ki, hogy a víz gyógyító erejû – az Irgalmasrendi betegápoló szerzeteseknek ajándékozta. Ôk új épületszárnyakkal, gyógyulást segítô funkciókkal gazdagították. 1950-es felszámolásuk után 2000ben kapták vissza. A legnagyobb budapesti törökfürdô 2012-ben az Ybl-díjas építész, Virág Csaba vezetésével újult meg.

Fotó: © giuliocrosara.it

A városligeti Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda Európa egyik legnagyobb fürdôkomplexuma

Meseország a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdôben A Rác fürdô további felújításra vár

Gyógyfürdôként is mûködik a felújított Dagály Strand: medencéit a területén lévô Béke kút vize táplálja. Eredeti épületét Darvas Lajos és a Hajós Alfréd-tanítvány, Körner József tervezte. A régi irodaépület helyén kialakított új épületszárnyban 290 négyzetméteres wellness és 300 négyzetméteres gyógyászati részleg várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. (Részletesen: A Budapest’Finest 2019. tavaszi számában.)

2018-ban a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdô és Uszoda újult meg és bôvült (részletesen: a Budapest’s Finest 2019. nyári számában). 2019-ben pedig a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdô nyithatott ki ismét, ez 16 évvel ezelôtt bezárt, de most újjávarázsolták. A tervek szerint a Rác Gyógyfürdôvel is hasonló történhet, a Parlamenttel majdnem szemben lévô

BUDAPE ST FÜRDÔVÁROS Király Gyógyfürdôt is fejleszthetik. A már említett józsefvárosi strand létrejöttét pedig az indokolja, hogy a terület alatt 1300-1400 méter mélyen 70-72 fokos hômérsékletû víz található, amelynek összetétele lényegében megegyezik a Széchenyi és a Paskál Fürdô alattival. A majdnem háromhektáros területre gyûrû formájú fürdôt és épületet álmodtak meg, középen nyitott udvarral. Itt is helyet kapna egy gyógyászati részleg, egy egész évben mûködô élményfürdô kinti és benti medencékkel, gyermekrészleg, szaunák, gôzkamrák, nyári strandrész, kiszolgálóhelyiségek. A tervezett beruházás azért is ígéretes, mert a Paskál megnyitása (1989) óta nem épült új fürdô vagy strand Budapesten, ugyan igény lenne rá. 2010-ben a budapesti fürdôk vendégforgalmának kevesebb mint 30 százaléka volt külföldi, mára ez az arány 50 százalékra nôtt. A Budapestre érkezô külföldi turisták több mint 60 százaléka keresi fel a magyar fôvárosban valamelyik fürdôt, ezek ma már benne vannak a top három budapesti turistalátványosságban (a másik kettô változóan a Parlament, a Citadella, a Halászbástya, a helyi gasztronómia stb.) Egy utazó átlagosan szûk három vendégéjszakát tölt itt, ezalatt jobbára egy fürdôt keres fel, legtöbben a Széchenyit vagy a Gellértet. A Lukács Gyógyfürdô és Uszodába ingyenes a belépés a Budapest Carddal, a kártyával a Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda 20 százalékos kedvezményt nyújt.

Fotó: © ODPictures.hu

Kulturális negyed A magyar fôváros sikerrel zárta a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivált. Még el sem készült valamennyi statisztika, már a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál elsô programjaira kezdte kínálni a jegyeket a BTF megújult honlapja. A BTF Budapest egyik büszkesége, bár változó anyagi mértékben, a fôváros évtizedek óta fesztiválja mögött áll. Az olvasó örömmel regisztrálhatja, hogy a 2019-ben felfedezett dél-koreai születésû virtuóz zongoramûvész, Ji Yong-Kim 2020-ban Beethoven-mûsorral tér vissza a Zeneakadémiára a BTF keretében. Megújult, kibôvült felsôoktatási helyszínnel is gyarapodtak a budapestiek. A MOME, a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem campusa nemcsak a hallgatók számára változott kommunikatív, inspiráló térré, parkjában bármely városlakó és turista felüdülhet. A Moholy-Nagy László Mûvészeti Egyetem új campusának fejlesztési koncepciója nyitott, átlátható, együttmûködésen alapuló egyetemet vázolt fel. Ami elkészült, több lett, mint egyetem: nyitott, kommunikatív, inspiráló keret a szakmára való felkészüléshez

EGYETEMBÔL TUDÁSPARK A Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem új campusa Szöveg:Götz Eszter

Fotó: © Tamás Bujnovszky – MOME.hu

A magyar felsôfokú iparmûvészeti és designképzés fellegvára 1954 óta mûködik egy olyan épületben, amely a maga korában a sajátos úton járó magyar szocreál építészet mintapéldája volt – bár ezt ma már csak az építészet történetével foglalkozók tartják számon.

K ULTUR ÁL IS NEGY ED A budai hegyekben, a Zugligeti úton álló iskola méltóságteljes lépcsôsorával, vaskos oszlopokon nyugvó, kiugró emeleti középrészével, melyet felül méltóságos arányú timpanon koronáz, alul pedig három boltíves nyílással áttört fôbejárat díszít, inkább egy klasszicista vidéki kúriára emlékeztet. Az egyetem több évtizede kinôtte a helyet, és bár a bôvítés, illetve a mûvészeti oktatás igényei által megkövetelt fejlesztés folyamatosan napirenden volt, csak a 2010-es évek közepén nyílt lehetôség a gyakorlatba is átültetni mindazt a változást, ami az iskola – és világszerte az alkalmazott mûvészetek – helyzetében végbement. 2019-tôl, a MOME új campusának elkészültével a névadó Moholy-Nagy László szellemiségét már nem csupán az általa megfogalmazott mûvészetpedagógia és a mûvészeti ágak együttmûködése képviseli itt. Az intézményfejlesztési koncepció egy nyitott, átlátható, együttmûködésen alapuló egyetemet vázolt fel. Olyan iskolát, amelyben az egyes szakok, intézetek, tevékenységek nem szegregáltan mûködnek, hanem együtt, egymást figyelve és segítve; ahol a tanulás nem zárt ajtók mögötti tantermekben, hanem nyitott mûhelyekben zajlik, így maga az alkotás is transzparenssé válik.

Fotó: © Tamás Bujnovszky – MOME.hu

A fejlesztés három nagy egysége – a DLA-képzést és a vállalati kooperációt egyesítô Tudásközpont, az alap- és mesterképzést tartalmazó akadémiai rész, illetve a különbözô mûhelyeket és mûtermeket befogadó Technológia Park – eltérô funkciókat szolgál, ennek megfelelôen az egyes épületeket más és más szempontok alakították.

Fotó: © Tamás Bujnovszky – MOME.hu

ANYAGSZERÛSÉG ÉS LEBEGÉS

Fotó: © ODPictures.hu

A bejárattól egyenesen a föld alá vezetô központi aula az utca felôl nézve izgalmas, barlangszerû jelenség, a park felôl nézve viszont egy szelíd lankával fedett, átlátható süllyesztett tér. A komplexum szerkezete azonban világosan kirajzolja az alapelveket. A korábbi fôépület egyértelmûen az iskola „arca” volt, a telken álló többi ezt egészítette ki, mindegyik a maga módján. Ez most radikálisan megváltozott: az új épületek egy fôtengely mentén, illetve azzal párhuzamosan helyezkednek el, vagyis a centrális térszerkezetet egy folyamatos és elágazó, kettôs térsor váltotta fel, amelyik a központosítás helyett a sokirányú kommunikációt jeleníti meg a téralakítás eszközeivel.

Fotó: © ODPictures.hu

Az átfogó elvek nem erôltettek egyöntetûséget az építészeti kifejezésre. Anyaghasználatban, térképzésben, tömör és légies karakterek váltakozásában mindegyik ház más élmény nyújt. A Mûhelyházból, Média- és Mûteremházból álló Technológia Park két tömbjének durva tapintású, majdnem feketére égetett téglaburkolata a lávakô természetes vadságát idézi, míg a Tudásközpont kettôs üveghomlokzata, a tömböt körülvevô transzparens sávok ritmusa könnyed és dinamikus. Az átalakított fôépület robusztus anyagszerûsége inkább az állandóságot jeleníti meg, a telek hátsó részébe telepített MOME Base világító fehér sávok mögé rejtett, majdhogynem lebegô üvegkockája pedig éppen ennek az ellentétét.

Fotó: © ODPictures.hu

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

BÁRKI SZÁMÁRA BEJÁRHATÓ

Fotó: © Tamás Bujnovszky – MOME.hu

A nyitottság, a párbeszédkészség olyan erôs, hogy a campust az utcától még kerítés sem határolja el: bárki számára bejárható közparkként kínálja magát. A két végponton álló épületek átlátható, légies üvegfelületekkel szinte lebegnek, köztük pedig a fôépület masszív, hófehér teste a kötelék. Mögöttük a Mûhelyház, illetve Mûterem- és Médiaház sötét tónusú homlokzatai erôs kontrasztban állnak a fénnyel átjárt tengelyegyütteshez képest. A térben – részint a tervezôk tudatos szándéka szerint, részint pedig a fejlesztés irányelveibôl következôen – komplex módon megelevenedik Moholy-Nagy László fényközpontú mûvészetfelfogá-

sa, az a vezérgondolat, hogy a fény az ábrázolás legfôbb tényezôje, a fényhatások jelenítik meg a tömegek egymáshoz való viszonyát, távolságát, a szemlélés közben eltelt idôt, a tömör és lyuggatott felületek arányát, a színek telítettségét – vagyis a látható világ minden aspektusát. A Tudásközpont aszimmetrikusan kettészelt tömbje kifelé két homlokzati réteget mutat meg: a belsô üvegréteg teljesen áttetszô lenne, de az elôtte végigvonuló, vastag üvegsávokból komponált külsô héj árnyékolja és részben védi is a belsô terek integritását. Ezáltal a benne folyó tevékenységbôl – az egybenyitott, átlátható közösségi terek, co-working irodák, valamint a félig zárt, tárgyalásokra alkalmas termek életébôl – inkább csak a mozgások érzékelhetôk.

Fotó: © ODPictures.hu

TÉRÉLMÉNYEK ÉS SZABADSÁG A telek északi végében az alapképzést befogadó MOME Base a fôépületbôl egy földbe süllyesztett folyosón, illetve a parkon keresztül is megközelíthetô. Az itt állt építményt elbontották, és korszerû, sôt innovatív szerkezettel váltották fel: a zárófödém konzolosan kilógó gerendákat tart, ezekrôl függenek az üveghomlokzat elôtti hófehér lizénák, de a földszint fölött véget érnek. Ezáltal az alsó sávon a sötét üveghomlokzat teljesen átengedi a fényt, míg feljebb a hófehér vakolt sávok és a mögöttük lévô üvegfelület váltakozása egy sûrû

Fotó: © Tamás Bujnovszky – MOME.hu

Fotó: © ODPictures.hu

A MOME szíve, a föld alá rejtett aula íves peremû betonhéj teteje alatt tölcsérszerû út nyit bejáratot, amit egyik oldalán enyhén tükrözôdô tejüveg, a másikon látszóbeton oldalfal keretez. Enyhe lejtôzéssel jutunk a hatalmas, osztatlan térbe, amelyet csak a karcsú pillérek tagolnak: a 450 fô befogadására alkalmas rendezvénycsarnok az egyetem legnagyobb egybefüggô tere. Innen fut tovább a komplexum fôtengelye az egykori fôépület felé, amelyik a mesterképzés központja lett. Az egykor hosszú, szûk középfolyosókról nyíló, homályos, kis méretû szemináriumi termeket soroló belsô tér most a lehetôségekhez mérten kitágult, világos lett; az épület mindkét oldalán lemélyített külsô domborzatnak köszönhetôen oldalirányból a legalsó szint is nappali fényhez jut. Az emeleteken tágas, egylégterû, flexibilis munkaterek alakultak ki, modellezômûhelyekkel és vetítôkkel, a parkra nézô nagy ablakokkal, egymás között üvegfelületek révén átlátható szintekkel.

erdôt imitál, a fekete-fehér kontraszt a kétféle sík közötti mélységet optikailag megnöveli és plasztikussá teszi. Belül a lépcsôs átrium terében az egyes szinteket egymás felé átláthatók, de csak a közösségi terek irányában; a tanulás, az elôadások és a munka tere az egyes szintek „magánügye” marad. A Technológia Park két épületének sötét, égetett téglával burkolt homlokzatán erôs kontrasztként érvényesülnek a világos látszóbeton elôtetôk, mellvédek, illetve a két tömböt összekapcsoló, ugyanilyen anyagú és színû híd. A Mûhelyház földszinti üvegsávjai és szigorú rendbe szervezett, függôleges ablaknyílásai kevéssé kommunikálnak a külvilággal, inkább a bent folyó munka fényigényét elégítik ki. A Mûterem- és Médiaház hos�szanti homlokzata világosan kétfelé választja el a ház kétféle funkcióját: míg a mûtermi szárnyat ablaknyílások tagolják, a média rész teljesen zárt. Belül mindkét épületben simított nyersbeton uralkodik, mindent átjár a természetes fény, a puritán környezetben a beépített bútorok natúr faanyaga, a lépcsôház karcsú fémkorlátja és az egyes mûhelyek anyagai, berendezései dominálnak. Mindezt a Mûhelyház tetején egy hatalmas panorámaterasz egészíti ki.

Fotó: © ODPictures.hu

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A MOME-t 2012-ben Európa 100 legjobb design- és mûvészeti intézménye közé választották. A most befejezôdött fejlesztéssel több lett, mint egyetem: a megújult campus nyitott, kommunikatív, inspiráló keretet nyújt a szakmára való felkészüléshez, inspiráló térélményekkel és a szabadság, az együttmûködés építészeti kifejezésével. 29

ARTARIA KINCSEI Romantikus, realista, absztrakt Szöveg: Orbán Györgyi • Reprodukciók: MNG.hu

Aki ellátogat a Magyar Nemzeti Galériába, az 1800 utáni nemzetközi gyûjteményben – amely a Szépmûvészeti Múzeumból került fel a Várba - olyan jelentôs mûvészek alkotásait találja, mint Paul Cézanne, Camille Pissarro, Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, mellettük osztrák, német, belga, skandináv festôk (Franz von Lenbach, Wilhelm Leibl, Constantin Meunier, Akseli Gallen-Kallela). A 19. századi és a 20. századi anyag közötti térben kamaratárlat, idôszaki kiállítás látható, amely mindig a gyûjteményhez kapcsolódik.

Ezúttal Festészeti pozíciók az Artaria Adományban címmel készült a nemzetközi gyûjteményben kamarakiállítás, amely október elsô hetétôl látható. Az Artariát az 1990-es években Hegyi Loránd nemzetközi hírû mûvészettörténész alapította kortárs mûvészekkel, Birkás Ákossal, Fehér Lászlóval, Nádler Istvánnal, Koncz Andrással, Pinczehelyi Sándorral. A mintegy 60 mûtárgy eddig raktárban volt, most ebbôl szûk nemzetközi válogatás van a kabinetben – mondta el a lapnak Fehér Dávid kurátor. A fôfalra Ernesto Tatafiore, a Nápolyban élô olasz mûvész nagy 30

papírmunkáját tették. Ez az alkotás a nápolyi, tágabb értelemben az európai kultúrához köthetô, és a múlt elevenségét, az élet szépségét hirdeti. Alois Mosbacher kiemelkedô osztrák mûvész alkotása az 1980-as évek Új Festészet irányzatához köthetô. Noel Dolla francia mûvész Füstnyomat triptichonja, Joseph Drapell cseh-kanadai alkotó absztrakt képe és Jakob Gasteiger osztrák festô monokrom fekete táblaképe látható a kiállításban található kamaratárlaton. A nemzetközi gyûjtemény kiállításán a csaknem két évszázadot felölelô, jelenkori alkotásokat is

K ULTUR ÁL IS NEGY ED bemutató válogatás tervezésekor fontos szempont volt, hogy a jól ismert remekmûvek mellett a tárlat számos újdonságot is tartogasson a látogatóknak, olyan munkákat, amelyek eddig nem vagy ritkán voltak kiállítva. A 19. századi mûvészetet bemutató termek a késô romantikától a szimbolizmusig terjedô idôszakról adnak áttekintést. A tárlat a Bécs–Budapest címû kiállításrésszel 1850 körül indul eddig ritkán látható mûvekkel, néhány erôs darabbal a biedermeier gyûjteménybôl, köztük Friedrich von Amerling, Carl Rahl és Hans Gasser alkotásaival találkozhatnak a látogatók, többek között például Gasser osztrák alkotó id. Markó Károly festôrôl készült márvány mellszobrával. Fehér Dávid megmutatta, hogy a terem többi részében Déli fények címmel orientalista, illetve Itáliában készült mûvek láthatók, köztük Eugène Delacroix Marokkói piac és Camille Corot Itáliai táj címû képe. A Realista tendenciák nevû teremben Gustave Courbet Birkózók címû képe áll a középpontban. A francia Thomas Couture, Charles Jacque, Alexandre Falguière mellett német festôk mûveivel ismerkedhetnek a látogatók, köztük Wilhelm Leibl és Adolph Menzel alkotásaival, de itt látható a holland Albert Neuhuys Varrónô címû képe is, ez eddig nem szerepelt az állandó kiállításon. Az Impresszionizmus címet viselô harmadik terem az impresszionizmust és posztimpresszionizmust mutatja be. Kiállítják a múzeum legújabb szerzeményét, Pierre-Auguste Renoir Fekvô nôi aktját. Emellett Camille Pissarro Pont Neuf, Paul Cézanne Csendélet, Claude Monet Virágzó szilvafák és Paul Gauguin Fekete sertések címû alkotása illusztrálja a korszak stílusát. A negyedik teremben a századforduló idôszakának alkotóival találkozhat a közönség Szimbolizmus – Képzelet és kifejezés címmel. Itt a francia Auguste Rodin és Pierre Puvis de Chavannes, a német Franz von Stuck, az olasz Giovanni Segantini, a belga Fernand Khnoppf és George Minne, a svájci Arnold Böcklin, a finn Akseli Gallen-Kallela mûvein keresztül ismerhetik meg a látogatók a korszakot. Ebben a kiállításrészben kapott helyet az ausztrál Rupert Bunny képe is, amely eddig ritkán szerepelt állandó kiállításon. Ebben a teremben az emberi lélek és test ábrázolása áll a középpontban. A kurátor rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek néhány fontos nemzetközi áramlatát hét egységben mutatják be. Az egyik egység a ZERO csoportra összpontosít. Ezt a csoportot 1957-ben Düsseldorfban hozták létre, hogy az újrakezdés lehetôségét nyújtsák a kortárs alkotóknak. Láthatók Günther Uecker szögekkel írt sorai, olyan, mint egy vizuális költemény, Heinz Mack és Adolf Luther mûvei, kiegészülve Josef Albers Világosszürke fal címû alkotásával. Külön szekciók fog-

lalkoznak a konceptuális és posztkonceptuális mûvészi pozíciókkal, mint amilyen a szerb-francia Braco Dimitrijevic̀, az osztrák Erwin Wurm, az olasz Michelangelo Pistoletto, az amerikai Alan Sonfist, a francia mûvészpár: Anne és Patrick Poirier, valamint az emigráns magyar

Lakner László, akinek a 80-as években készült könyvobjektjeihez tartozó Mao bibliája látható. Az absztrakció és a technológia kapcsolatával a magyar-francia Victor Vasarely, Peter Halley és Kenneth Noland amerikai, valamint a francia Bertrand Lavier munkái foglalkoznak. A mûvek textúráját, esetenként a szöveg és a kép viszonyát is tematizáló absztrakt alkotások között van Antoni Tàpies katalán mûvész agyagból gyúrt, égetett Gótikus láda címû mûve, Eduardo Chillida spanyolországi baszk szobrász és Emil Schumacher német festô alkotása. Reigl Judit magyar-francia festô kvázi tájképét Beethoven és Bach zenéje inspirálta. Kiemelt hangsúlyt kapnak Hantai Simon magyar-francia mûvésznek azok az alkotásai, amelyek a közelmúltban a mûvész családjának adományaként kerültek a gyûjteménybe. Ezek saját kisméretû kísérleti darabjai, amelyek pliage, vagyis hajtogatott tech-

is megnézhetôk. A mintegy 2300 darabos nemzetközi gyûjteménybôl válogatott állandó tárlaton most 80 mû látható; egyes darabjait idônként újabbakkal frissítik, és a kabinetkiállítást is 3-6 hónapos idôközönként cserélik mindig kapcsolódva a gyûjtemény egy-egy darabjához.

nikával készültek, és itt látható Georg Baselitz német mûvész E.L.K. címû festménye is, amely a mûvész letétjeként szerepel a kiállításon az expresszív figuratív festészet képviselôjeként. A fiatalabb korosztály érdeklôdésének felkeltésére pop art munkák is láthatók. Ezek a mûvek még soha nem voltak kiállítva, köztük van a brit pop art egyik fô képviselôje, Derek Boshier Nifo címû képével vagy Erró izlandi alkotó képregényeket idézô alkotása és Frank Stella amerikai mûvész szitanyomata. Fehér Dávid mindehhez hozzátette, hogy a nemzetközi gyûjtemény az utóbbi évtizedekben ajándékok és vásárlások révén igen jelentôs kortárs mûvekkel gazdagodott. A gyûjtemény bemutatását szellôsre, lazára készítették, az alkotások stiláris és tematikus összefüggéseinek bemutatására törekedtek. A mûtárgyak tetszés szerint, tehát nem sorrendben 32

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

Fotó: © jidreams.com

BEETHOVEN BEKÖLTÖZÖTT BUSANBA

Ji 2020-ban szonátaesttel tér vissza a BTF-re Szöveg: Petrányi Judit

Hatalmas sikerû 2019-es budapesti bemutatkozása után a világhírû zongorista fenomén, Ji Yong 2020 áprilisában a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) vendége lesz. A jelenleg Bostonban élô dél-koreai mûvész lelkesen készül a visszatérésre. 33

Fotó: © Huszár Dávid

„Nag y élmény volt a Liszt alapította Zeneakadémia pódiumán a BTF keretében játszani Bach Goldberg-variációit eg y kivételesen értô közönség elôtt. Bach variációit megszólaltatni számomra mindig transzcendentális élmény, de ott, abban a csodálatos teremben különösen az volt.” Mire emlékszik még? „A budai Várra, a Dunára a hidakkal és eg y finom gulyáslevesre. De Budapestbôl tavaly csak annyit láttam, hog y g yönyörû, a részletek személyes felfedezésére nem volt idô. Most biztos lesz, mert tovább maradok.” A Goldberg-variációkat máshol nem játszotta az elôzô évben. Pedig nagy feltûnést keltett vele, amikor a Warner Music Group a sorozat rögzítésére kötötte vele élete elsô lemezszerzôdését 2017-ben, amikor mindössze huszonöt éves volt. „Félretettem eg y idôre, de nincs nap, hog y ne gondoljak rá. Ahog y múlik az idô, eg yre félelmetesebben nag y feladatnak gondolom. Meglep és egészen felkavar, hog y miért úg y, és miért nem másképp csináltam. Biztosan sokat fogok vele dolgozni, amikor majd újra elôveszem.” Meglepô gondolatok egy olyan album után, amit a közönség és a kritika egyaránt egyöntetû elismeréssel fogadott. A Goldberg-variációk sikere Ji számára nem az elsô jelentôs fegyvertény volt. Tízévesen megnyerte a New York-i Filharmonikusok versenykiírását és Kurt Masur vezényletével a világhírû zenekar szólistája lehetett. Attól kezdve a legnagyobbak partnereként járta a világot és sikert sikerre halmozott. Huszonnégy esztendôs volt, amikor a Grammy gálán nyújtott különleges, kétzongorás elôadása után azt írta az amerikai People Magazine, hogy „a Grammy sztárja eg yértelmûen a dél-koreai Ji”. A televíziós közvetítésnek köszönhetôen megismerték és megtanulták nevét azok a milliók is, akik még soha életükben nem ültek be egy Bach- vagy Beethoven-koncertre és talán nem is fognak soha. Vagy ki tudja? 34

Mai szemmel vajon hogy gondolja: ez a korai diadalmenet megkönnyítette (mert már nem kell bizonyítania) vagy megnehezítette (mert nagyobb elvárásokkal kell számolnia) a már felnôtt mûvész további elôrehaladását? A kérdés nem foglalkoztatja. Nem méricskél, nem hasonlítgat, úgy adja magát, ahogy van. Ahogy MA van. Mert nem kétséges, hogy változott. Korai fényképeirôl egy rövidre nyírt, idônként színesre festett hajú fiatal fiú nevet ránk, akit öltözéke alapján is inkább menô popsztárnak, vagy híres focistának, semmint zongoramûvésznek gondolt volna az ember. Mai fotóin ebbôl a régi Jibôl szinte semmi sem látszik. Tudatos ez a fordulat? Nem. Azt, mondja: csupán felnôtt. És tudatos volt-e az a korábbi kicsit punkos, celebes, mindenképpen meglepô és feltûnô külsô? Nem, nem volt ebben semmi marketingmegfontolás – állítja. „Akkor olyan voltam, úg y éreztem jól magam a bôrömben, ennyi az egész.” Ma sem szívesen bújik frakkba, azt mondja, ez tôle idegen, de popsztárnak sem öltözik. Egyébként sem hisz abban, hogy a klasszikus zenét csillogó-villogó tálalással, showelemekkel, vagy egyéb trükkökkel kell vagy lehet szélesebb közönség számára vonzóbbá tenni. „Akit csak a külsôség vonz, az soha nem fog ja értékelni magát a zenét. Azt nem a zenének, csak a szórakozásnak nyerjük meg. De ez szerencsére nem az én dolgom.” Ezen a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyen Ji Beethovenszonátákat játszik, lesznek más Beethoven-estek, egészen másfélék is. Az egyiken Sárik Péter remek jazztriója saját átdolgozásban adja elô a jól ismert mûveket, például a Holdfény szonátát is, amely Ji mûsorán szintén szerepel. Arra kértem, a YouTube-on elérhetô felvételbe hallgasson bele. Megtette. „Azt látom és hallom, hog y a három muzsikus rettentôen élvezi, és hisz is ab-

K ULTUR ÁL IS NEGY ED

A nagyvilág. Ahol tôlünk sok ezer kilométerre 28 évvel ezelôtt megszületett egy kisfiú, aki ma Bostonban él és áprilisban Budapestre készül. A várost, ahol született, Busannak hívják: óriási tengeri kikötô, kiemelkedô turisztikai célpont, Dél-Korea második legnagyobb városa. Vajon itt, Európában hányan hallottak már róla? Ebben a kevésbé ismert ázsiai nagyvárosban a Busani Filharmonikus Zenekar 2019-ben kilenc koncertbôl álló Beethoven-ciklust játszott. Honlapjuk tanúsága szerint ez volt a zenekar 555. bérleti hangversenyszériája. „Pezsgô kulturális, és ezen belül koncertélet folyik Busanban. A klasszikus zenének komoly közönsége van, Beethovent már jól ismerik és szeretik. Nem volt ez mindig íg y. Gyerekkoromban, amikor zongoramûvész édesanyámtól tanultam otthon a darabjait, nemigen lehetett Beethovent hallani a város koncerttermeiben. A bonni mester mára beköltözött oda is. Ezért szeretnénk a budapesti koncertet valami erre utaló alcímmel népszerûsíteni, pl. Bonn Busanban, vag y Beethoven Busanban, esetleg Bonn–Busan–Budapest… Még akkor is, ha Európában a koncertlátogatók értetlenül pislogva kérdezik majd, ez meg mi a csuda?” Ji budapesti koncertjén a legismertebb és legnépszerûbb Beethoven szóló zongoradarabok közül tûzött mûsorára egy csokorra valót. Holdfény szonáta, Vihar szonáta, Eroica-variációk. Miért? A klasszikus zenére, állítja, ugyanúgy érvényes, mint a popzenére, a jó slágerekre, hogy az ember szereti újra meg újra meghallgatni az ôt megérintô, neki tetszô dallamokat. Akár századjára is. De ez csak a válasz egyik fele. A másik – mint mondja – hogy, amit ô játszik, még ha klasszikus-zenei sláger is, természetesen mindenki más játékától különbözik, hiszen a személyisége is benne van. „Felvillannak az engem ért hatások, az örömeim, bánataim, tapasztalataim. Külön kérdés, hog y technikailag ezt mi módon tudom kifejezni, de most nem errôl beszélek, hanem a tartalomról, ami rejtett ug yan, de ott van és roppant fontos. Amikor Beethovent játszom, úg y érzem, mintha minden megtörtént volna vele, amit én megéltem. Ô az a zeneszerzô, aki ma a legközvetlenebbül szól hozzám.” Ezért kezdte ez a koncert mintegy önmagát szerkeszteni. Pontosabban, ô állította össze úgy a programot, hogy a darabok az életéhez, alapvetô élményeihez kapcsolódjanak. Hogy mik ezek, az a kívülálló számára meglepô. A Holdfény szonáta például Ji olvasatában a hiányérzetrôl, a lázas keresésrôl szól. „Nekem nem valaki hiányzott, hanem valami. Mindaz, amit elmulasztottam, amikor koncert koncertet követett, nem jártam ren-

des iskolába, nem voltak barátaim. Nem volt könnyû íg y felnôni, bár felnôni mindig nehéz. Tizennyolc éves koromban fellázadtam, zenén kívüli dolgokban kezdtem keresni mindazt, ami hiányzott, azt, ami az élet értelme lehet. Tulajdonképpen magamat kerestem, magamat próbáltam megtalálni.” A Vihar szonáta Jit az elmúlt öt évére emlékezteti. „Kialakult az életem, és jó lett volna tudni, hog yan tovább? Ezt nem mondja meg neked senki, vag yis mindenki mindig mond valamit, de a döntés a tied. És megijedsz,

Fotó: © Huszár Dávid

ban, amit csinál. Boldogság sugárzik belôlük, az örömük rám is átragadt. Persze ez nem az én világom, maradok az eredetinél.” Igen, így jó, így színes a világ.

hog y mindent lekéstél huszonnyolc évesen. Ám lecsillapodik a vihar és ezekben az örömteli és mégis szomorú, békés pillanatokban elengeded az egészet, megbékélsz saját magaddal.”

2019-ben Bach volt a téma, a Goldbergvariációk, a félelmetesen nagy feladat

Az Eroica-variációk pedig a jelen, a most. Ami sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az eddigi idôszakok. Azt mondja, ezt nagyban köszönheti új mentorának, az ugyancsak koreai Wha Kyung Byun professzor asszonynak, aki Amerikában ma az egyik legsikeresebb zenetanár. Az ô kedvéért költözött Bostonba, és úgy tervezi, hogy a következô években vele dolgozik. „Az ô segítségével sok mindent másfelôl közelítek meg, másképp gondolkodom. És ahog y visszatérek a g yökerekhez és alapértékekhez, eg yre koncentráltabb, lelkileg, érzelmileg eg yre stabilabb és nyugodtabb vag yok. Errôl szól ez az évem, és errôl szól hozzám az Eroica-variációk.” Sikeres vagy kudarcokkal teli élete során mindenki megél valami hasonlót: hiányérzetet, önmaga keresését, kínlódást, örömet, bánatot. Ki-ki a maga módján, saját élethelyzetében és körülményei között. Egyéni és mégis közös élményt készül Ji megosztani 2020. április 13-án a Zeneakadémián. „Jó lenne úg y megszólítani a közönséget, ahog y Beethoven engem megszólít.” www.btf.hu

36 Fotó: © Monastery Hotel

City Guide Tömegtermelés helyett kézmûvesség és innováció. Ötletek, amelyek megvalósításához szellemi érték járul és megmutatkozik az egyéniség is. Kis szériában készült, utcai viselésre alkalmas ruhanemû, tradicionális hímzéssel díszítve, az évszázados mintakincs felhasználásával. Óra, amely akár egy évig is készül és minden apró „porcikája” a mester kezétôl származik. Kávé „újhullámosan”, szinte tudományosan fôzve, lassan, a csábító aroma minden molekuláját kisajtolva az anyagból. Éttermek társulása Budán, amelynek tagjai arra szövetkeztek, hogy jellegzetes magyar ételeket kínáljanak a hazai vendégeknek és a kevésbé tájékozott turistáknak, minôségi garanciával, illô környezetben. Leleményes, megismerésre érdemes megoldások.

Monastery Hotel: a látvány belesimul a történeti környezetbe. A belépô vendég egy ódon kolostor hangulatát élheti át – de már a kortárs építészet átiratában

SPIRITUÁLIS KAPCSOLAT Monastery Hotel, Budapest Szöveg: Götz Eszter • Fotók: Korecz Márk / Monastery Hotel

A budai Duna-parttól egy utcányira, egy barokk templomépület közvetlen szomszédságában nyitotta meg kapuit a Monastery Hotel. Kívülrôl a látvány belesimul a történeti környezetbe, és a belépô vendég is egy ódon kolostor hangulatát élheti át – de már a kortárs építészet átiratában.

CIT Y GUIDE

A Várhegy lábánál, a Dunával párhuzamosan futó Fô utca Buda egyik legszebb fekvésû utcája. Már a római idôben is kiemelt szerepe volt: itt vezetett a délrôl északra futó, hadiút Aquincum katonai városa felé. A középkorban a közeli dunai kikötô vonzotta ide a kereskedôket és mesterembereket, templomok, lakóházak épültek ide, majd a török hódítókkal megjelentek a budai forrásokat hasznosító fürdôk is. Az utca közepén álló, 14. századi templomot 1688-ban a ferencesekbôl kivált kapucinusok vették át, akik néhány évtizeddel késôbb kolostort is építettek hozzá. Az 1848-as szabadságharc idején porig égett mindkét épület, újjáépítését Feszl Frigyes építész tervezte, akinek legismertebb munkája a pesti Duna-parton álló pompás palota, a Vigadó. A világhírû zongoravirtuóz-zeneszerzô, Liszt Ferenc a Budai Egyházi Zenegyesület révén került kapcsolatba a kapucinusokkal. Péntekenként náluk ebédelt, rendszerint tôkehalat szolgáltak fel, majd pihenésképp biliárdozott, sétált a páterekkel a kolostorkertben (forrás: Watzatka Ágnes, Budapesti séták Liszt Ferenccel). A kapucinus kolostor historikus karakterét Feszl a kor divatos romantikus ízléséhez igazította. A második világháború után az állam tulajdonába került, az ötvenes évektôl hosszú ideig iskola mûködött benne, csak a rendszerváltás után kapta vissza az egyház. A rendházban ma újra kapucinus szerzetesek élnek, hozzájuk tartozik a templom is, de az egykori kolostorépület túl nagynak bizonyult a ma már alig tucatnyi szerzetesnek. Ezért hosszú távra bérlôt kerestek, aki tiszteletben tartja a rend csöndes, világtól elvonuló életét, ugyanakkor a bérleti díjjal biztosítja a mûemléki épületegyüttes fenntartását. A mindenki számára kedvezô megoldást egy magyar tulajdonú szállodacég 39

hozta, és 2019-ben a kolostor déli és keleti szárnyaiban megnyílt a 47 szobás Monastery butikhotel. A szállodává alakítás erôs kötöttségekkel járt: részint a jó állapotban megmaradt mûemléki részletek, a hely szellemének tiszteletben tartása, nem utolsósorban pedig a túlsó épületrészben a rend zavartalan mûködése nem engedte meg a radikális átépítést. Ezért a szálloda tulajdonosa és az építészek egy minimálprogramban gondolkodtak, és ennek köszönhetôen különleges hangulatú, egyedi hely született, amelyben a spiritualitás, a historikus karakter és a vendégek kényelme tökéletes harmóniában talált egymásra. A történeti atmoszféra ereje kívül-belül átjárja a házat. A külsô homlokzaton csupán a keret nélküli üvegajtós bejárat felirata és aranyszínû logója utal arra, hogy az épület nem egyházi feladatot lát el. A szimmetrikus utcai homlokzat közepét uraló korábbi fôbejárat helyett attól délre nyitottak kaput, ami így a fôlépcsôház tengelyébe került át. Belül a recepció és a bár egy közös térbe került, ez a hotel egyetlen nagyobb közösségi pontja, a kinti forgalom és a belsô nyugalmas élete közötti határ, a megérkezés és az elindulás helye. Az eredeti, kôbôl rakott falszakaszok megôrzésének szándéka nem tett lehetôvé ennél több – és nagyobb – egybefüggô teret, így a reggelizôhely a belsô udvarba került, egy puritán vonalú üvegdobozba, ami semleges megjelenésével kihangsúlyozza a megôrzött eredeti udvari kôfalak ódon hangulatát, és az üvegdoboz mellett finom kertépítészeti eszközökkel együtt ôrzi a kolostorudvar jelleget. Az utcai front mögött a földszinten étterem mûködik, ez külön bejárattal a hotel vendégkörén túl a várost is kiszolgálja. A konyha a belsô udvar és az étterem között kapott helyet, így a sem a hotel bejárati terét, sem a szállóvendégek útvonalát nem zavarja a kiszolgálás. A felsô szinteken megfordul a belvárosi butikhoteleknél megszokott hangsúly: itt a boltíves, tágas folyosók, a vastag, hófehérre vakolt falak, a sötétre pácolt fa szobabejáratok és a két vörösmárvány fôlépcsôház kapja a fôszerepet, a szobák egyszerû, kényelmes, visszafogott berendezése kevésbé látványos. A szobák között kevés egyforma van, kényelmük és rendkívüli ízléssel kialakított színviláguk mellett a nagy belmagasság is különlegessé teszi ôket. Kivételes élmény a kolostor hangulatát 40

CIT Y GUIDE

ôrzô folyosókról belépni a négycsillagos szállodák színvonalát tökéletesen kielégítô, elegáns, ugyanakkor szolid és otthonos szobák terébe. Az egykori iskola dísztermében egy lakosztályt alakítottak ki, de a minimalista stílus itt sem törik meg. A folyosókat és a szobákat archív városképek díszítik, a földszinten egy 1928-as kapucinus papszentelés fotójával találkozhatunk. Sok helyen – többek között a zuhanyozó üvegfalán, az étteremben, sôt a foyer impozáns csillárjának formavilágában is – felbukkan a logóul választott stilizált virágmotívum, ami a kapucinus rend nemzetközi jele. A folyosók fô díszei a barokk ablakkeretek, a márványfelületek – az emeleten egy kis márvánnyal burkolt beugróban feszületet is elhelyeztek – és mindenekelôtt a kilátás, ami a reggelizôvel és sûrû, szinte mediterrán hangulatú növényzettel beültetett felsô udvarra nyílik. A túloldali szárnyban a szerzetesek élnek, ôk a maguk spiritualitásával járulnak hozzá az összhangzathoz. A szobaszámhoz rendelt kötelezô parkolóhelyek kialakítására a külsô udvarban volt lehetôség, így az autók sem zavarják az épület befelé forduló nyugalmát. A Monastery Hotel újat hozott a budapesti vendéglátás spektrumába: a szakrális épületegyüttes hangulatát megôrizve a toleranciát, az egymás mellett élés nyugodt légkörét testesíti meg, azt a bensôséges derût, ami az épület másik részének idôtlen, spirituális világával szépen összeegyezteti a város élményei iránti nyitottságot. monasterybudapest.accenthotels.com

IDÔT MÉRNI PONTOSAN, SZÉPEN Kézmûves órák Becsei Árontól Szöveg: Szász Adrián • Fotók: Bexei Watches, Gyana Dániel

Él Budapesten egy fiatalember, aki teljesen egyedi órákat épít, szinte a semmibôl. Nulláról kezdi az alkatrészek megtervezését és kifejlesztését, gyakran a szükséges gépeket és szerszámokat is maga hozza létre. Becsei Áron óráscsaládba született, de az órajavítással és restaurálással foglalkozó nagyapa és apa sem sejtette, hogy a fiú ilyen különleges irányba viszi tovább a tradíciót. A Bexei karórákból variációnként csak egy-egy darab készül, összesen még húsz sem ketyeg a világban. Van, hogy másfél évet dolgozik egyetlen karórán. 42

CIT Y GUIDE Nemrég tért vissza egy szingapúri kiállításról, amelyen független órakészítôk mutatták be legújabb mûveiket. Ô egy Grande Sonnerie karórát vitt, percütô mechanizmussal ellátva, elkészítése másfél éves projekt volt. De legalább ilyen büszke az elsô általa (magának) alkotott asztali órára, 2003-ból. Évekkel ezelôtt édesapjával egy bécsi múzeumban nézelôdtek, ott látott meg egy miniatûr ingaórát (németül Zapplert). Megtudta, hogy régen az órások azon versengtek, ki tud kisebb órát létrehozni. Beszállt ebbe a történelmi versengésbe, már mai szakemberként. Minden apró részletet maga talált ki, még a felhúzókulcs is vésett díszítést kapott. Egyeurós pénzérmenagyságú szerkezeténél kisebbet azóta sem gyártott senki. Készült öröknaptár-rendszerrel ellátott órája is. Az elsô mérföldkô a karrierjében egy háromtengelyû tourbillon karóra volt, az elsô magyar mûhelyben készült karóra. Áron akkor, 2008-ban lett a Független Órakészítôk Akadémiájának tagja, mert e darab láttán felkapta a fejét a nemzetközi szakma. „Mások az eg yszerûbb óráktól indulnak el a bonyolultabbak felé, de én mindjárt a maximumot mutattam meg abból, amit akkor tudtam – mondja. – Az órát látva a legnag yobb világmárkák konstruktôrei is az elismerésüket fejezték ki, befogadtak maguk közé.” Becsei Áron már kisgyerekként sok mindent ellesett felmenôi mûhelyeiben, középiskolásként azonban még programozónak készült. A „hivatalos” órásképzést ugyan letudta, de egyre jobban foglalkoztatta a finommechanika, a tervezés. Megszerezte gépészmérnöki diplomáját, majd édesapja mellett

dolgozva elkezdte a saját ötleteit megvalósítani. Top minôségû karórák önálló elkészítését tûzte ki célként. Mindjárt a szakma felsô szegmensében gondolkodott és megalapította családneve külföldi kiejtése alapján a Bexei márkát. – „Világviszonylatban is kevesen – talán tízen – tudnak saját óraszerkezetet kifejleszteni, még a nag y cégek is többnyire szerkezetg yártóktól veszik a sorozatg yártott szerkezeteiket – magyarázza. – Kezdetben hátránynak hittem, hog y nem vásárolhatok Svájcból alkatrészeket, de hosszú távon elôny lett, mert rákényszerültem, hog y magam fejlesszek ki technológiákat, saját gépeket is. Imádok kísérletezni, új nézôpontból megközelíteni kérdéseket a szakmámban. A lehetetlennek tûnô feladatok hoznak lázba.”

Ma már alkalmazottaik is vannak, akik bizonyos munkafázisokat átvettek Árontól, így nem csak évi egy karóra készülhet a mûhelyben, hanem legalább 3-5 darab. Egy-egy óra elkészültét precíz tervezés elôzi meg, amely során a megrendelô igényeit az órakészítô nemcsak figyelembe veszi, hanem gyakorlatilag közösen álmodják meg a végeredményt. Háromdimenzióban is modellezik, de a végleges terv még kis mértékben módosulhat, ha a vevô úgy dönt. „Specialitásom az eg yediesítés – jelenti ki. – Még nem készült két eg yforma órám, a megrendelôk jellemzôen g yûjtôk, akik szinte maguk is szakértôk. Folyamatosan tájékoztatom ôket arról, hol tartunk, nag yon szeretik követni az eseményeket. Mivel ezek hosszú projektek, jóformán baráti viszony alakul ki köztünk. Nincs raktárkészletem, kiállításokra az elkészült órákat hozzák el a tulajdonosaik, akik büszkék rá, hog y az ô órájuk jelenhet meg eg y nemzetközi bemutatón.” A megrendelôk fôként üzletemberek, akik egymást is ismerik, mert az egyedi óragyûjtôk kis csoportokban szokták megosztani egymással tapasztalataikat, új szerzeményeiket. Áronnak léteznek alapmodelljei listaárral, ezek ára az egyediesítés függvényében módosul. Ebben a mûfajban gyakorlatilag minden óra prototípus: mindig van benne új elem. „A cél, hog y minél több dolgot házon belül tudjunk megcsinálni, hog y az eg yediesítésben rugalmas lehessek – mondja. – Ezt mára sikerült is elérni, csak pár alkatrész van – például rugók, rubinkövek – amik a jellegüknél fogva nem sajátok, minden más az én mûvem, ami szabadságot ad a tervezéshez. A végeredmény közös ízlést tükröz. Például, ha ázsiai piacra készül az óra, valószínûleg díszesebb lesz, ha európai vevônek meg y, minimalistább.” Az elmúlt idôszak nagyobb karóráihoz képest most újra a kisebbek kezdenek divatba jönni, mint az 1960-as, 70-es években. Áron magának is szívesen készítene már, de ha belekezd, általában befut egy megrendelô, akit nyilván maga elé helyez a sorban. Gondolkozik egy az ízlését tükrözô kisebb széria elkészítésén, hogy a kiállításokon azokat az érdeklôdôket is ki tudja szolgálni, akik nem akarnak egy évet várni egy új darabra a gyûjteményükben. Egy egyszerûbb Bexei-óra elkészítése mintegy kétezer – akár ezredmilliméteres pontosságú – mûveletet igényel, az ár 60 ezer eurónál indul. Komplex szemlélet áll mögöttük, hiszen mûködôképességük nem áldozható fel a design kedvéért. Áron Magyarországon úttörô a hivatásában: jelenleg ô az egyetlen független órakészítô. Külföldi kollégáival jó a viszonya, mûhelytitkai persze mindenkinek vannak, akárcsak a nagyobb high end cégeknek. A Becsei-mûhelyben végtelen türelemmel, alapossággal és kitartással készülnek az órák. Ha valami tízszer nem sikeredik tökéletesre, tizenegyedik alkalommal is nekiülnek, mert a minôség mindennél fontosabb. „Az is cél, hog y az aktuális mûvem mindig eg y fokkal jobb leg yen, mint az elôzô" – fogalmazza meg Áron. 44

CIT Y GUIDE

VÍZBEN, JÉGEN, TEREMBEN, HAJÓBAN ÉS LÓHÁTON Aki egyiket sem választja, annak ott a futólépés!

Budapest az év leghidegebb hónapjaiban is várja a szurkolókat, a mozgás szerelmeseit a lelátókra, a sportpályákra, a Duna-partra és az utcákra. Jönnek Európa legjobbjai a Duna Arénába. Aztán két keréken beszáguldanak Budapestre az egyik leglátványosabb technikai sport megszállottjai. Végül, de nem utolsósorban eveznek majd „Mikulások” a Dunán, felhangzik némi patadobogás a város szívében az óév utolsó napján, és a pezsgôsdugók pukkanása után néhány nappal a futók startpisztolya is eldördül…

Fotó: © Kovács Anikó

Szöveg: Szász Adrián

A HALÁSZLÉ-PROBLÉMA „A fiúk biztosan nem fognak kétszer szedni a karácsonyi halászlébôl” – jegyezte meg Märcz Tamás, a magyar férfi-vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, amikor az újságírók arról kérdezték, nem gond-e, hogy csapatának alig két héttel a téli ünnepek után, 2020. január 12–26. között már Európa-bajnokságon kell szerepelnie. Amelyre természetesen tökéletes kondícióban kell érkezniük a játékosoknak, így az ünnepi étkezésekkel járó pluszkilók idén nem megengedhetôk. Az Európai Úszószövetség (Ligue Européenne de Natation, röviden: LEN) 2020-ban – elôször a sporttörténelemben – az összes vizes Európa-bajnokságot egyetlen országba, Magyarországra hozza. Májusban a Duna Arénában az úszók, mûugrók és szinkronúszók, júniusban Balatonfüreden a nyílt vízi úszók, augusztus 20-án a budai Batthyány téren pedig az óriás-toronyugrók versengenek a kontinens legjobbjai címekért. Ezek a rendezvények persze még odébb vannak, ám a sort januárban a vízilabdázók nyitják.

MENNYI A MAGYAR IGAZSÁG? Horvátország, Montenegró, Szlovákia, Németország, Szerbia, Oroszország, Románia, Hollandia, Spanyolország, Törökország, Málta, Olaszország, Görögország, Grúzia, Franciaország. A hazai válogatotton kívül fenti országok csapatai küzdenek majd egymással a férfimezônyben, és közöttük egy olimpiai kvótát is kiosztanak. Szerbia, Olaszország és Spanyolország a világligán, illetve a világbajnokságon keresztül már kvalifikálta magát a jövô nyári ötkarikás játékokra. E három válogatottat leszámítva, a legjobb helyezést elérô nemzeti csapat szerez Budapesten kvótát. Az Eb után 45

Fotó: © Jacky Ley / GoodShoot.com

Fotó: © Zakany Gergely / futanet.hu

lesz még egy olimpiai kvalifikációs torna, amelyen további négy ország nyerhet indulási jogot Tokióra, de ki akarná az utolsó pillanatra hagyni a döntést? A 12-szeres Európa-bajnok magyarok biztosan nem. Fôleg, hogy utoljára két évtizeddel ezelôtt, 1999-ben ünnepelhettek Eb-sikert. Érdekesség, hogy akkor – még aktív játékosként – a mostani szövetségi kapitány is a csapat tagja volt. Saját közönségük elôtt 1926-ban és 1958-ban nyertek már kontinenstornát a mostani házigazdák, januárban tehát harmadszor érhetnének Budapesten Európa csúcsára. Három a magyar igazság, szokták mondani… A magyar nôi vízilabda-válogatott 2016-ban, Belgrádban – a legutóbbi Eb-n – megszerezte harmadik aranyérmét, így most a negyedikre hajt, többek között Görögország, Oroszország, Hollandia és Olaszország ellen, de a legnehezebb ellenfélnek a spanyolok ígérkeznek. Az olimpiára az Eb nôi mezônyébôl is csak egy csapat jut ki: az, amelyik a már kvalifikált spanyolokat leszámítva a legjobb helyen végez. A vendéglátó magyaroknál a fiatalon különleges életutat bejárt Szilágyi Dorottya is ott lesz a medencében, aki 23 éves kora ellenére már három kontinensen élt. Gyermekként Dél-Afrikában, Új-Zélandon, majd Ausztráliában nevelkedett, aztán 16 esztendôsen édesapjával visszatért a hazájába. „Itt voltam már a 2017-es világbajnokságon is, ahol hatalmas extá-

zisban volt részünk! Egy életen át emlékezni fogok a hangulatra, ami a Margitszigeten uralkodott – idézi fel a legutóbbi budapesti vizes világversenyt, majd mostani várakozásairól is beszél. – Ilyen összetartó csapatot, mint a jelenlegi, még nem láttam. Mindenki szeret mindenkit, ami nôknél nemigen szokott elôfordulni… Most kellene egy kiemelkedô eredmény, ami jelezné, hogy nemcsak összetartó, hanem sikeres csapat is vagyunk!”

AMI A FUTBALLNAK BRAZÍLIA… A budapesti Európa-bajnokságról természetesen a férfiaknak is van véleményük. Mi most egy olimpiai bajnok édesapát és világbajnok fiát kérdezük, akiknek már a felmenôjük, a nagypapa (id. Szívós István) is kétszeres (1952, Helsinki és 1956, Melbourne) olimpiai bajnok volt. Az apa, ifj. Szívós István (†2019) – aki 1976-ban, Montréalban nyert olimpiát – szerint a Duna Aréna miliôje azoknak is élményt fog nyújt, akik még sohasem jártak hasonló eseményen, a játékosokból pedig a legendásan hangos magyar közönség kihozza majd a maximumot. A fiú, Szívós Márton – aki még mindig aktívan vízilabdázik, és 2013-ban, Barcelonában lett világbajnok – még markánsabban fogalmaz: – Ami a futballnak Brazília, az a vízilabdának Magyarország. A magyar rendezôk és a budapesti szurkolók már bizonyítottak, ez garancia arra, hogy a szervezés most is magas szintû, a hangulat felemelô lesz – jövendöli. 46

Fotó: © WeloveBudapest

CIT Y GUIDE

DÜBÖRGÔ ARÉNA Január 26-án, vasárnap zárul a vízilabda-Eb, és a következô szombaton, azaz február 1-jén más fedettpályás sportlátványosságot kínál a magyar fôváros. Egy másik népszerû rendezvényhelyszínre, a Papp László Budapest Sportarénába érkezik a SuperEnduro GP magyarországi fordulója. A futam sikeres 2019-es debütálása után ismét eljönnek Budapestre a világ legjobb terep- és teremmotorosai: Colton Haaker, Cody Webb és Taddy Blazusiak, sôt olyan világsztárok is, mint Billy Bolt, Jonny Walker vagy Manuel Lettenbichler. A szuperenduro-világbajnokságot Európában 2007 óta október és március között minden télen megrendezik. Az akadálypályákat stadionokban, hatalmas arénákban építik fel. A verseny hangos és látványos, a motorosoktól óriási koncentrációt igényel. „Személyenként hat perc plusz egy kör a versenytáv, e néhány percig kell, hogy minden százszázalékos legyen” – mondja Zsigovits Norbert, a junior kategória egyik magyar indulója, aki gyerekként elôbb tanult meg motorozni, mint biciklizni. Technikai tudás, pontosság és összeszedettség, valamint jó fizikum szükséges – a sportág az egész testet igénybe veszi.

A MIKULÁSOK, A ZSOKÉK ÉS A BÁTRAK Aki inkább laza, ünnepi hangulatú sporteseményekre látogatna, az is talál Budapesten kedvére valót. Igaz, fel kell majd öltöznie, mert ezek szabadtéren, ám látványos fôvárosi helyszíneken – zajlanak. 2019. december 7-én 10 órától az óbudai

Külker Evezôs Klub Mikulás Kupája a Rómaipartról, a klub Szent István utca 7. szám alatti telepérôl indul. A nôi, férfi, mini, tanuló, ifjúsági és veterán versenyzôk 5 kilométert eveznek a Dunán jelmezben, kötelezôen Mikulás-sapkában. „A buli már 20 éve nálunk kezdôdik” – ez a 2019es Ügetôszilveszter rendezvény jelmondata, ami ez esetben nemcsak reklámszlogen, hanem igaz is. Sokan szeretik az év utolsó napját és partiját a Kincsem Parkban, az ünnepélyes szilveszteri lóverseny-futamokkal indítani. Forró teával, forralt borral, ízletes street fooddal, fogadásokkal és újévi fogadalmakkal. Tavaly már több mint húszezren voltak a helyszínen, ahol hírességek is összemérik gyorsaságukat egy speciális futamban. Köztük olimpiai és világbajnok sportolók, színmûvészek, kaszkadôrök, televíziós személyiségek. Nem túlzás: az Ügetôszilveszter 1999 óta igazi társadalmi esemény lett Budapesten. Lesz idejük a szilveszteri programokat kipihenni azoknak is, akik 2020-at amatôr szabadtéri futóversennyel indítanák. A hagyományos – ötödik – Zúzmara Félmaraton és Futófesztivál ezen a télen január 12-én lesz, vagyis még az új év elsô napjaiban sem késô edzeni rá annak, aki nem a nulláról kezdi a felkészülést. Több táv – 5, 10 vagy 21 kilométeres – választható, ezeket egyéniben és váltóban is lehet teljesíteni. Az esemény nagy kérdése mindig az idôjárás, az, hogy amúgy is változatos terepviszonyokat – amelyeket Budapest gyönyörû városa garantál – hogyan alakítja az „égi áldás”. Január közepén ugyanis bármi megtörténhet a magyar fôvárosban: lehet hó, jég, esô, vagy akár tavaszias napsütés. 47

EGY CSUSSZANÁSNYI ÖRÖM

Szöveg: Götz Eszter

A téli Budapest sok olyan meglepetést kínál, amivel a tavasztól ôszig tartó turistaszezonban ide látogatók nem találkoznak. Az európai hírû belvárosi Adventi és Karácsonyi Vásár mellett sok kisebb, bár nem kevésbé izgalmas program kínálkozik. De talán egyik sem olyan népszerû, mint az utóbbi években egyre több helyen felbukkanó szabadtéri korcsolyapályák.

1893-ra Budapest jócskán kinôtte a Lechner-féle csarnokot, így hát lebontották, és Francsek Imre építész tervei szerint – nem egészen egy év alatt – valóságos neobarokk palotát emeltek a helyére. A millenniumi rendezvényeknek már ez a bájos, zenekari terasszal ellátott, két szárnya végén nyolcszögû pavilonok-

Az észak-európai országok évszázados korcsolyakultúrája Budapesten csak a 19. században került a polgárság népszerû szórakozásai közé. Bár a középkorból írásos dokumentum maradt fenn egy Esztergom melletti korcsolyakészítô mûhelyrôl, Magyarországon az enyhe éghajlat okán a korcsolya kevésbé terjedt el közlekedési eszközként. A Városligeti tó felszínén már az 1830-as évektôl rendszeresen korcsolyáztak a polgárok, de csak 1869-tôl jött igazán divatba a „jeges” társasági élet. Ekkor alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet. Megszületésén Kresz Géza buzgólkodott, aki két évtizeddel késôbb az elsô magyarországi mentôszolgálatot is életre hívta. Kresz Géza gyakorló orvosként tudta, milyen sok jót ad az egészségtelen városi környezetben a szabadtéri sportolás. Az egylet elôször saját költségén fabódét építtetett melegedônek, majd amikor ez leégett, tervpályázatot írtak ki egy korcsolyacsarnok létesítésére. Lechner Ödön – késôbb a magyar szeces�szió legnagyobb mestere, az Iparmûvészeti Múzeum építésze – nyerte el elsô tervezôi megbízását. Az 1870-ben elkészült épületben korcsolyacsatoló, váró, melegedô és büfé volt, a tetôpavilonban a zenekar szórakoztatta a gyorsan gyarapodó közönséget, az átadó ünnepségen a trónörökös, Habsburg Rudolf herceg is jelen volt.

CIT Y GUIDE

tömeget és a könnyed, gazdag, sok tagozatból álló, kicsit már a romantika felé hajló neobarokk díszítményeket. Belsejében a helyreállított oszlopos elôcsarnok, a féldombormû kariatidák ünnepélyessége, a fehér-arany-barna tónus kiteljesíti a palota historikus szépségét. Az összképet szépen egészíti ki a bejárat melletti, archív fotókból komponált üvegfal. Az alsó szinten korcsolyacsatoló, öltözô- és edzôrész, valamint bárok és a pálya felé megnyíló étterem várja a napi akár tízezer látogatót. A ligeti pálya mellett városszerte több szabadtéri korcsolyapálya is megtalálható. Míg néhány évvel korábban inkább a nagyobb bevásárlóközpontokban bukkantak fel, most városi tereken, adventi vásárok környékén is lehet élvezni a siklást. Ingyenes pályát állítanak fel a Szent István-bazilika elôtti téren, Óbuda fôterén, a Hunyadi téri piac mellett, Zuglóban a Bosnyák téren, vagy az újpesti Szent István téren. A város legnagyobb ingyenes, fedetlen pályája festôi környezetben mûködik: az egykori közraktárak téglaépületei és a Bálna futurisztikus üveg tetôszerkezete közötti hatalmas teraszon, mintegy 450 négyzetméternyi területen lehet korcsolyázni a Duna-part közvetlen közelségében, a háttérben a túloldalon magasodó Gellért-hegy látványával, és ahol egy-egy táncos korcsolyaest sem ritka jelenség...

kal záródó épület volt a tanúja. Akárcsak az új évszázad elsô éveiben megrendezett látványos jégünnepeknek: 1909-ben a Mátyás király 1458-as koronázását élôképekkel megidézô bálnak, vagy az 1893-tól rendszeressé váló korcsolyaversenyeknek. A sportág minden híressége megfordult itt, Sonja Hennie-tôl Jackson Hainesig (utóbbi találta fel a cipôvel egybeépített korcsolyát). 1895-ben itt rendezték meg az elsô Európa-bajnokságot, itt lett világbajnok Kronberger Lili, akinek jégtáncához Kodály Zoltán állította össze a zenét. Az idôjárás szeszélyeinek kitett természetes jégfelületet 1926-ban mûjégpálya váltotta fel. Ez már az év egyharmadában korcsolyázható volt. A második világháború alatt a csarnok és a mûjégpálya is teljesen tönkrement. A pompás neobarokk épület egyik szárnyát bombatalálat vitte el, ezt a háború utáni helyreállításkor nem építették vissza. Évtizedekig kisebb mûszaki korszerûsítések zajlottak, a létesítmény lassan pusztult, miközben minden szezonban tízezrek látogatták. Európa legnagyobb, 16 ezer négyzetméternyi szabadtéri mûjégpályáját és a hozzá tartozó épületeket sokáig csak kisebb javítások tartották életben. A 2000-es évek végén kezdôdött meg, és 2010-re készült el a teljes mûemléki rekonstrukció. A homlokzatok és a térstruktúra az 1893-ban létrejött épületet hozza vissza, a tóhoz simuló kecses

„A MI TÖRTÉNETÜNKET AZ ÉLET ÍRJA” Matyó hímzések a 21. században Szöveg: Magócsi Anikó • Fotók: matyodesign.hu

Színpompás viseletek és gazdag színvilágú hímzôkultúra jellemzi a mintegy 200 éves múltra visszatekintô matyó kultúrát, amely 2012 óta szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján. Egy magyar márka a mai divatnak megfelelôen újragondolta a hagyományokat, és nemcsak a matyó hímzést teszi világszerte ismertté, de munkát ad egy apró észak-kelet-magyarországi falu, Tard lakóinak is. 50

CIT Y GUIDE A matyodesign történetét Váczi Rozi, a márka megálmodója tárja az olvasó elé. Személyes indíttatásáról ezt mondja: „Szüleim az 1980-as években Budapestrôl költöztek Tardra. Mindketten pedagógusok voltak, és a fôváros helyett vidéken szerettek volna gyereket nevelni, tyúkot és disznót tartani. A születésem utáni az elsô négy és fél évet töltöttem Tardon. Amikor a bátyám hatéves lett visszajöttünk Budapestre, hogy itt kezdje el az iskolát, de a falusi házunk megmaradt. Minden vakációt ott töltöttünk. A matyó kultúra akkoriban mégsem volt az életem része, pedig Mezôkövesd mellett Tard a matyó hímzés egyik központja. Amikor a lányom születése után anyaként visszatértem Tardra, és ott töltöttem egy teljes nyarat, felvetôdött az ötlet, hogy ezeket a naponta látott motívumokat milyen jó lenne a mi mai ruháinkra is ráhímezni. Lassan, lépésrôl lépésre haladva, olykor kudarcokkal, máskor sikerekkel övezett út vezetett oda, hogy mostanra már azt látom: ez egy abszolút felfelé ívelô márka. Mindent a tardi asszonyoktól tanult: „Napról napra lestem el tôlük a fortélyokat, és azt, hogy miként kell használni ezeket a motívumokat. Amikor látták, hogy elég elszánt vagyok, és nagyon komolyan gondolom, amit csinálok, akkor egy néni – aki az egész életét a hímzésnek szentelte, és több ezer mintája volt – nekem adta a pauszpapíron megôrzött mintagyûjteményét. Ezeket lapozgatva keresünk mindig újabb motívumokat. A választást leginkább az határozza meg, hogy melyik ruhára milyen méretû minta illik.” Bárhogy is nézzük, a mintakincs ôrzôi már 60, 70 vagy akár 80 évesek, kifelé mennek az életbôl, így tudják tovább örökíteni a tudásukat. A vállalkozás bázisa Tardon van, onnan szolgálják ki a megrendelôket is. Hogy ez siker lett, és ma már rengeteg Magyarországra érkezô turista is vásárolja ezeket a ruhákat, az kitartó munka eredménye. Fontosnak tartják, hogy a turisták megismerjék az üzenetüket, ezért minden ruhadarabban van egy fotó a nénirôl, aki hímezte, a képet alá is írja. Nagyon kedvesek ezek az üzenetek. Így nemcsak egy ruhát, de egy történetet is hazavisznek magukkal Magyarországról. Télre pulóvereket, poncsókat, sapkákat és sálakat kínálnak nemcsak felnôtteknek, hanem gyerekeknek is. A márka egyre népszerûbb, 2020-ra már készül egy tavaszi-nyári kollekció is. „Azt is mondhatnám, a mi történetünket sok tekintetben az élet írja” – jegyzi meg Váczi Rozi. A Magyarországra érkezô turisták a legnagyobb turistapontoknál, a reptértôl a Parlamentig és a legnevesebb szállodákban is megtalálják termékeiket. „Elkezdtünk matyódesign-túrákat is szervezni, mert az a célunk, hogy az idelátogatók kiszakadjanak kicsit a mindennapok világából. Jöjjenek el Tardra, hímezzenek, készítsenek csigatésztát, öltözzenek be régi matyó viseletbe, és lassuljanak le egy picit” – javasolja Váczi Rozi. További információ: matyodesign.hu

SZENVEDÉLY A CSÉSZÉBEN

Hernyák Gábor barista és az újhullámos kávékultúra Tudták, hogy a kávét szürcsölve érdemes fogyasztani? Az ital mellett levegô is jut a szájba, ami az orr felé is eljuttatja az aromákat, így teljesebb az íz-illat egysége – ezt javasolja Hernyák Gábor barista, a 2019-es Hungarian Brewers Cup-barista bajnokság gyôztese, a bostoni világbajnokság 26. helyezettje. Szöveg: Szász Adrián • Fotók: hernyak.com A magyarországi újhullámos kávézás mestere jelenleg a szintén magyar alapítású Cafe Frei hálózat senior munkatársa. Néhány éve Angliában szeretett bele a modern kávékultúrába, és ma már ô kedvelteti meg ugyanezt másokkal Budapesten. Az újhullámos kávézás lényege, hogy az egy-egy farmról származó, legjobb minôségû kávét pörkölômesterek világosra pörkölik a kávét, így intenzívebben megmaradnak az adott kávéfajtában rejlô ízek. Hiszen minél tovább pörkölnek egy kávét, annál inkább uniformizált ízûvé válik, és minél rövidebb ideig, annál karakteresebb lesz az aromája az adott variánsnak. Az újhullámos kávékultúra az elmúlt években Budapestet is meghódította. Mivel Gábor Angliában dolgozva ismerkedett meg az irányzattal, össze tudja hasonlítani a két ország trendjét. „A briteknél csak az emberek eg y része nyitott a modern vonalra – mondja. – Budapesten viszont a fiatalok, az eg yetemisták különösen kíváncsiak rá, ezért fejlôdik a kultúrája. A kávé most eg y kicsit hasonló utat jár be, mint korábban a bor: eg yre jobban érdekli az embereket, tájékozódnak, hog y milyet fog yasszanak.” A kávémester négyet-hatot is megiszik egy nap, de nem azért, hogy felébressze magát, hanem mert szereti. A filterkávéra esküszik, ami egy hosszabb, teára emlékeztetô ital, azaz nem koffeinlöket, hanem elnyújtottan hat. Akár kétóránként kockázat nélkül fogyasztható. „Gyümölcsösek az ízjeg yei – jelenti ki. – A kávéban valójában a savakat érezzük, ebbôl asszociál vissza a nyelvünk eg y korábbi élményre. Például amikor eg y eperbe beleharapsz, annak is érezhetô a savassága, amit az ag y meg jeg yez. Aztán, ha eg y megkóstolt kávé savassága az eperéhez hasonló, akkor az ag y visszakapcsol erre az emlékre, és mindjárt újra éreztetni képes az eper illatát és ízét is.” Hogyan érdemes erre rászoknunk, vagy még inkább átszoknunk a hagyományos kávézásról? Fokozatosan. Ha valaki otthon fôzött kávét fogyaszt sok cukorral és tejjel, annak érdemes egyre csökkentenie az ízesítést, de semmiképpen sem 52

CIT Y GUIDE hogy mivel és hogyan, mekkora nagyságú szemcsékre ôröli le a kávét, abból hány grammot mennyi vízzel használ. És milyennel, merthogy a csapvíz egyáltalán nem, ásványvízbôl is csak bizonyos fajta jó. „Minél több benne az ásványi anyag, annál több ízt old ki, ezt is vissza kell szorítanunk – érkezik a magyarázat. – Jeges filterkávénál a vízarányra kell különösen fig yelni, hog y ne vizesedjen el a végeredmény, koffeinmentes kávénál pedig arra, hog y ne g yenge minôségû kávét vessenek alá a mentesítési eljárásnak. A Casino Mocca pörkölôi például ebbôl is remek minôséget készítenek.” Melyik évszakban milyen kávét érdemes választani? Mindig a legfrissebbet! Mindegyik kávénak megvan ugyanis a szüretelési idôszaka. A zöldkávé eltarthatósága kb. egy év, lefagyasztva lehet több is. Pörkölés után legfeljebb két hónapig, ôrlés után legfeljebb pár óráig nem veszít ízintenzitást és aromát a kávé. Egy jó kávézóban mindig friss terméket kapunk, ám ha haza is vinnénk belôle egy zacskóval, érdemes rákérdeznünk a pörkölés idejére. Gábor a Cafe Frei-nek sokszor maga válogatja ki a kávékat, pörkölômester segítségével. „Jó kávét a jó pörkölôktôl lehet szerezni – osztja meg az aranyszabályt. – A klasszikusabb ízûek eg yébként Brazíliában, Kolumbiában teremnek, a világosak, savasabbak például Kenyában, Etiópiában. De vannak remek indonéz kávék is. Hog y kinek melyik a kedvenc ízvilága – mog yorósabb, diósabb stb. –, az talán csak többszöri kóstolás után derül ki” – véli a barista. hirtelen meginni a kávéját minden nélkül. Így ismerheti meg lépésrôl lépésre, milyen az az alapkávé, amit iszik. Az új trend szerint elôször édesítés nélkül érdemes kóstolni, és ha keserûnek tetszik, még mindig jöhet bele a cukor. Mert az újhullámos kávé nem keserû, inkább savanykás, a cukor pedig erôsíti a savasságot, ahelyett hogy édesítené, keserûvé teszi. Ezért érdemesebb tejjel lágyítani. „Eg y jó barista szerepe komplexebb a kávékészítésnél – szögezi le Hernyák Gábor. – Nag y szerepe van abban, hog y akit kiszolgál, az megszereti vag y megutálja majd a kávét. Fontos, mirôl és hog yan tájékoztat, fejleszti-e a kávékultúrát, átad-e minden fontos információt. És ahog y én internetes videókból – például Chris Bakától – tanultam meg az alapokat, úg y ma már saját YouTube-csatornán szólunk mi is eg y barátommal, Katona Norberttel az érdeklôdôkhöz. Szeretnék majd workshopokat is tartani. Budapesten Jakab Mordy Gábortól kaptam sokat, aki a Fekete kávézóban trenírozott, késôbb WarmCup néven nyitott saját üzletet. Az Espresso Embassy kávézóban pedig a budapesti kávékészítés krémjével dolgozhattam eg yütt. Fontos a nyitottság, hog y az ember kávéról alkotott képe változhasson. Hallottam már bankárról is, aki otthag yva a szakmáját újhullámos kávézót nyitott.”

1+1 tanács – kávékóstoláshoz és készítéshez Kávékóstolás elôtt közvetlenül nem érdemes túl ízes, fûszeres ételeket fogyasztani, hogy az ember ízlelôbimbói – és orra – készen álljon az ízjegyek befogadására. Otthoni filterkávé készítéséhez ajánlott egy V60-as típusú, tölcsér alakú eszköz beszerzése. Ebbe filterpapír kerül, arra kell a kávét ôrölni, s a tetejére körkörös mozdulattal forró vizet önteni, ami a filteren és az ôrölt kávén átcsöpög. 100 euróból már ös�szerakható ehhez egy jó szett otthonra.

Egyszer talán Hernyák Gábor is fog, de elôbb még jelenlegi pozíciójában és további nemzetközi versenyeken bizonyítana. Szerinte a tapasztalatlanságából adódó kisebb hibákat kiszûrve a Brewers Cup-on idôvel a világ tíz legjobbja közé is bekerülhet (a szoros mezônyben elsôre is mindössze 7 ponttal maradt le a dobogóról a 200 pontos listán). Ezeken a megmérettetéseken a baristák által fôzött – versenyszámonként jellemzôen három-három csésze – kávé aromáját, ízét, savasságát, testességét pontozza a zsûri. Ugyanaz a barista ugyanazzal az eszközzel ugyanabból a kávéból is képes több különbözô típusú italt készíteni. Rengeteg hibát is elkövethet, a barista döntése, 53

KÉS-VILLA-BUDA Nosztalgia reggel, délben, este Szöveg: Budavári Dóra • Fotók: @kesvillabuda

Hol kínálnak jó húslevest? Milyen a jó magyaros konyha, ami mégis modern? Milyen a nem újragondolt, korrekt túrós csusza? És hol tökéletes a rántott hús? Az ember önkéntelenül vágyik valami klasszikusra, valami békebelire, de a fenti kérdésekre nem mindig egyértelmû a válasz. A Kés-Villa-Buda elnevezésû összefogás arra vállalkozik, hogy megmutassa, hol találni autentikus, turisztikai érdekességekkel párosuló gasztroélményeket a Duna jobb partján. A Kés-Villa-Buda projekt tizenkét étterem összefogása: közösen gondolkodnak, azonos értékek alapján képzelik el a mûködésüket. Található köztük több generációs, tradicionális, újító, sôt kereteket feszegetô is. A lényeg: mindannyian a klasszikus budai vendéglátás elveit vallják, kínálatukban a magyar ételeket preferálják. Az alapötlet az, hogy a békebeliséget – már ami az étkezési kultúrát, nosztalgikus légkört illeti – visszahozzák a divatba. Megmutatják létjogosultságát a mindennapokban, a fôvárosi (nemcsak Budán élô) lakosságnak, a Budapesten hétvégéket töltô magyar közönségnek (különös tekintettel a családokra). Nem utolsósorban pedig a külföldi turistáknak, akik keresik az autentikus magyar éttermeket, ahol megismerhetik a tradicionális ízeket és emellett színvonalas vendégfogadásban lehet részük.

SLOW LIFE ÉS GÔZÖLGÔ HÚSLEVES Milyen az a budai étterem, amely büszkén ajánlható országnak-világnak? A tizenkettek szerint mindenekelôtt nagypolgári hangulatú, családias, a hétköznapokat is ünneplô. (Zárójelben: nem éppen fogyókúrás…) Kényelmes reggelik, ráérôs ebédek, borozásba forduló vacsorák, kockás vagy fehér abrosz, mosolygós felszolgáló. Slow li54

ving, slow life – ahogy mostanában hangzik a nem is olyan rég divatba jött fastfood ellentéteként. Félreértés ne essék: az alapítók nincsenek ellene a minôségi gyors ételeknek, étkezésnek. Mégis szeretnék megmutatni, hogy (közhelyszerûen fogalmazva) „rohanó világunkban” is kell, sôt, talán még jobban kell teret adni a kifinomult ízeknek, tartalmas együttlétnek. És mi fejezné ki ezt az érzést jobban, mint egy aranyló, gôzölgô húsleves? A vasárnapi ebéd életérzés, természetesen nemcsak Magyarországon. A hétköznapba beemelése ünnep, „én-idô”, ajándék.

MÛHELYMUNKA A Kés-Villa-Buda szervezôdésben alapérték a hazai alapanyagok elônyben részesítése, a tradíció tisztelete. A tagok számára az is fontos, hogy az egyesületi forma lehetôvé teszi számukra a mûhelymunkát, együttes gondolkozást olyan kérdésekben, mint munkaerôhiány, szakemberképzés, alapanyag-beszerzés, fenntarthatóság – és így tovább. A projekt ötlete a Jardinette vendéglô tulajdonosához, Kálmán Zoltánhoz köthetô, aki régóta szerette volna már a budai éttermeket egyesületbe tömöríteni a fentiek szellemében. Következzen egy budai iránytû avagy hova menjen?

CIT Y GUIDE

Jardinette Kertvendéglô 1112 Budapest, Németvölgyi út 132.

Ide menjen, ha szeretne kicsit kiszakadni a város zajából, és megpihenne a gesztenyefák alatt egy pohár mádi furmint és rántott borjúláb mellett, de akkor is, ha a hagymás rostélyosnak egy fifikásan elkészített módozatát kóstolná, amely hátszínbôl készül. Ezt kóstolja: rántott borjúláb petrezselymes burgonyával, tartármártással

Budai Gesztenyés Nagyvendéglô 2092 Budakeszi, Szanatórium u. 2.

Ide menjen, ha szeretné újra átélni a nagymama húslevese adta vasárnapi élményeket, amikor esetleg az ön tányérjában landolt a levesben fôtt kakastaréj. Ezt kóstolja: kakasleves lúdgégetésztával

Mezzo Music Restaurant 1122 Budapest, Maros u. 28.

Ha lágy, élô lounge muzsikára vágyna, és végre elfogyasztaná élete legjobb vadasát, és ezzel kapcsolatban szeretné minden eddigi rossz élményét fölülírni. Nota bene: a kijevi csirkemell is kihagyhatatlan! Ezt kóstolja: vadas marhapofa

Spíler Buda 1123 Budapest, Alkotás u. 53.

Ha szeretné tudni, hogy Buda vendéglátós professzionalizmusa miképpen nyúl hozzá a BBQ-témához, keresse a budai Spílert. Itt a paradicsomos töltött paprikát is úgy készítik, ahogy egy rendes vidéki háztartásban. A Spíler Buda ezt is tudja. Ezt kóstolja: szabadtartású Iberico sertésszûz, a híres secreto (csont nélküli) vágással, Spanyolországból

Náncsi néni vendéglôje 1029 Budapest, Ördögárok u. 80.

Ha egy kiadós erdei séta után a kis zománcos lábosban tálalt sült kakast élô tangóharmonika-szó mellett szeretné baráti körben elfogyasztani, des�szertnek pedig fahéjas porcukorral tálalt hatalmas túrógombócot kívánna, térjen be Náncsi néni vendéglôjébe. Itt a családiasság élménye mindennapos, barátságos, szívet melengetô. Ezt kóstolja: túrógombóc mifelénk módra

Földes Józsi Vendéglôje 1023 Budapest, Bécsi u. 31.

A közeli Szt. Lukács Gyógyfürdô vizében szerzett élményeket könnyû „felturbózni”, ha jó szívvel gondol a zöld kockás abroszra és a serpenyôben tálalt tejfeles borjúpaprikásra. A hely másik specialitása az 1980-as évek hazai sztárszakácsának ételkreációja, Földes Józsi bugaci tornya házi savanyúsággal, ami egyfajta magyarosított, emeletes hamburger. Ezt kóstolja: borjúpaprikás házi vajas galuskával tejfelesen

Hadik, since 1906

1111 Budapest, Bartók Béla u. 36.

Az 1900-as évek legjelentôsebb magyar íróinak egykori törzshelyén, egy ropogós, házi barna kenyérrel kínált borjúgulyás mellett olvashat is arról, milyen volt Buda és a társasági élet a századfordulón. Ezt kóstolja: rakott burgonya fürjtojással, kolbászszal, malac-rilette-tel

Schieszl Vendéglô és Borház, 1896 2011 Budakalász, Budai út 83.

A Kés-Villa-Buda egyik legrégebbi, klasszikus vendéglátó hagyományú vendéglôje Budakalászon várja a vendégeket. Megízlelhetôk a hagyományos magyar paraszti konyha és a sváb hagyományok találkozása alapján kreált fogások. Ezt kóstolja: házi pácolású és füstölésû fôtt csülök savanyúsággal, tormával, mustárral, fôtt tojással

CIT Y GUIDE

Émile

1026 Budapest, Orló utca 1.

Elegáns, szinte nagypolgári miliôben reggeli gyanánt az ország egyik legjobb pékségének termékeit szolgálják fel. Van túrós táska, szerelmeslevél, káposztás rúd. A kényelmes nappalinak berendezett vendégtérben elfogyasztott kávé után pedig jöhet az ebéd, például a kihagyhatatlan mangalicapofa. Ezt kóstolja: mangalicapofa francia rétessel és bársonyos vargányamártással

Kéhli Vendéglô

1036 Budapest, Mókus utca 22.

A nagy magyar ínyenc író, Krúdy Gyula egyik kedvenc törzshelyén segítséget kérhet a felszolgálótól, mert tényleg nehéz munka egy darab marhalábszár-csontból kiédesgetni a fokhagymás pirítósra a csontvelôt. Állítólag Krúdynak is többször beleizzadt a homloka. Ezt kóstolja: forró fazék húsleves velôs csonttal

Pasarét Bisztró

1026 Budapest, Pasaréti tér

A 100 éves Bauhaus-stílus egyik emblematikus építészeti remeke áll a Pasaréti téren. Itt mindig is vendéglátás üzemelt, amelyre a régiek a legjobb szívvel emlékeznek vissza. A téli idényben az ördögszekérgomba-paprikás az egyik kedvenc, csôben sült tojásos galuskával. Aki nem iszik mellé Konyári vörös Loliense-t, az életnek fontos mozzanatát mulasztotta el. Ezt kóstolja: gombapaprikás

Promontor Kertvendéglô 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 28.

Tény, hogy az autentikus magyar konyha egyik kihagyhatatlan alapeleme a lobogó tûzön fôtt halászlé vagy a harcsapaprikás. A hajdani Promontor ugyan szôlôirôl, borairól, majd a pezsgôkészítésrôl vált híressé, a nevet viselô vendéglô manapság sörökben is igen erôs! Ezt kóstolja: kacsacomb hagymás tört burgonyával chilis párolt káposztával

KIS MÉRTÉKBEN GYÓGYSZER…

Hódító útjára indul a magyar gin? Szöveg: Somogyi Szonja • Fotók: #operaginbudapest

Azt leszögezhetjük, hogy Magyarország (egyelôre) italok tekintetében két dologban erôs: a bivalyerôs, külföldiek torkát kaparó, az erôs magyar legényt edzô pálinkáról, valamint az egyre ismertebbé váló és a magyarokat büszkeséggel eltöltô borokról. A porondon azonban újabb szereplô is megjelent, ez pedig a klubok, a koktélok világát képviselô gin. Távol áll még attól az ország, hogy gin-nagyhatalommá váljon, 1-2 kiemelkedô, az elismertséget kivívó terméket azonban már felmutatnak a szeszfôzôk. 58

CIT Y GUIDE De fussuk át elôször, mi is az a gin. Ahogyan azt a Budapest’s Finestnek megszólaló Dámosy Bálint, az Elsô Magyar Gin Manufaktúra alapítója is kifejtette, a gint önmagában egészen tág keretek között határozzák meg. Az ide vonatkozó 2008-as európai uniós rendelet szerint a „ginség” alapfeltétele a minimum 37,5 százalékos alkoholfok, a borókaízesítés és a természetes aromaanyagok felhasználása. Arról, hogy a boróka íze hogyan kerül bele a ginbe, már nem szól a rendelet, ennek köszönhetô, hogy olyan sokféle gin létezik a piacon. Ezek az „egyszerûen” teljesíthetô feltételek is arra engednek következtetni, hogy nem olyan italról van szó, amit a 21. század gépiesített kora alkotott. Nem bizony, a gin története messzire nyúlik vissza. Már az ókorban is ismert volt, mi mindenre hatásos a boróka és annak párlatai – emésztésre, ízületi gyulladásokra, magas vérnyomásra. A párlat fanyar ízét elôször azonban csak jóval késôbb kezdte el enyhíteni Franciscus De La Boe Sylvius orvos gabonaszesszel: megszületett 1650-ben a geneverként, késôbb ginként említett gyógyital. Mivel nemcsak a test különbözô fájdalmait ûzte el, hanem a bátorságot is növelte, igen népszerûvé vált a 16–17. századi különbözô harcokban Európa-szerte. Sôt, a gin a kininnek, a malária ellenszerének keserûségét is elfedte. A por alakú szert szénsavas vízben oldották fel, ehhez adták a gint, és így az 1600-as években Nagy-Britannia trópusi gyarmatain meg is született a gin&tonic. A gin valódi népszerûségét Angliában legfôképp az hozta meg, hogy engedélyezték házi lepárlását, majd nagy összegû vámot róttak ki a külföldrôl behozott italokra. Olykor viszont hihetetlen mélységekbe, a veszélyességig süllyedt a párlatok nívója, a borókát például sokszor mérgezô terpentinnel helyettesítették – virágzott a feketepiac. Mivel különbözô társadalmi és egészségügyi problémák okozójaként tüntették fel, 1736-ban hatályba lépett a gintörvény és súlyos adót vetett ki a ginkereskedelemre. Mint a legtöbb szesztilalom azonban a világtörténelemben, ez is elégedetlenséghez, zavargásokhoz vezetett. Az eltörölt törvényt egy újabb váltotta, mely már csak korlátozásokkal élt a ginre vonatkozóan. Nem volt többé tiltott, de a „bûnös idôket” régies kifejezéseiben megôrizte az angol nyelv: a züllötteket befogadó italmérôket gin-millnek és gin-jointnak hívták, a lerészegedett embert pedig gin-soakednak. A gin egyik elnevezése pedig a mother’s ruin. A technológiai fejlôdés a gin „karrierjét” is megsegítette: egy tisztább, teltebb ízû és aromájú ital jöhetett létre a párlási technika fejlôdésével. A gin felemelkedett, a magasabb osztályok italává válhatott, népszerûségét azonban megroppantotta a 20. század közepén a többi párlat elôtérbe kerülése. A mélypontról az elmúlt 1–2 évtized mozdította el. Közkedveltté, elegánssá, mégis elérhetôvé vált a bárokat látogatók számára az egész világon.

„Manapság szinte mindenki fogyaszt gint! Jelenleg a legsikkesebb dolog a nap bármelyik szakában, a világ bármelyik pontján gin&tonicot (G&T) iszogatni. Itthon, Magyarországon szinte 95 százalékban ebben a formájában fogyasztják az italt frissítô ízvilága miatt, amelyhez hozzátett az utóbbi öt évben a mûvészi magasságokat érô szervírozás, borospohár, mértani pontosságú jégkockák, színes és izgalmas kiegészítôk, a « garnishok », amit az itthoni közönség örömmel fogad. Kicsit azt is gondolom, hogy az uborkás – jó esetben rózsaborsos is – Hendrick’s G&T amolyan státuszszimbólum, vagyis az akar 59

lenni, de mindenképpen fancy!” – fogalmazott Marta Ben restaurant manager, bartender. Marta szerint a gin titkát és népszerûségét a tisztaság, illetve a jól eltalált, harmonikus infúziók adják. Szerinte a ginalapú koktéloknál nem is annyira az ízek elôtérbe helyezése a lényeg, sokszor semlegessége miatt használják a klasszikus koktélok elôállításához. „A G&T érdekesebb téma, ekkor egy infuzált gin jellegzetes fûszereit jelenítjük meg garnish formájában, azokkal igazán extra ízélményt tudunk biztosítani a vendég számára” – tette hozzá. Míg az alkoholos italok kifinomult közönsége körében „illik” ismerni a különbözô whiskyket, az egyes borok sajátosságait, a ginek fajtái Marta szerint még kevéssé ismertek. „G&T kétségkívül az egyik legismertebb ital manapság, ezen kívül azonban nem sokat tudnak róla az emberek. 60

A London Dry-ról például a kicsit informáltabbak is gyakran azt gondolják, hogy egy ginmárka, a Plymouth vagy Olt Tom ginekrôl pedig szinte nem is hallottak” – fejtette ki a bartender. Egy készítônek azonban ismernie kell minden apró részletet. Dámosy Bálint ginkovács az Elsô Magyar Gin Manufaktúrával hozta létre Magyarország elsô kézmûves ginjét, az Opera Gint, amely a ginfajták közül a London Dry kategóriába tartozik. „A miénk a legszigorúbb fajta. Csak természetes alapanyagok felhasználásával készülhet, legalább 96 fokos alapszesszel és fûszerek, gyógynövények, gyümölcshéjak, gyökerek (összefoglaló néven botanicals) felhasználásával, majd újradesztillálással. Az újralepárlást követôen már nem adható hozzá semmi, csakis víz, tehát csak az alkoholfokot lehet beállítani, ízesítésre utólag nincs lehetôség” – magyarázta el Bálint. Az Opera Gin tiszta kukoricaszeszbôl, természetes növényekkel és 11-féle fûszerrel párolva készül. Mint Bálint elmondta, a 2019. nyári Junipalooza London fesztiválon a termék bemutatkozásán az angliai ítészek úgy jellemezték, mint a klasszikus és az újhullám határvonalán elhelyezkedô gint. Klasszikus, mert a tradicionális ginfûszerek (koriander, boróka, különféle gyökerek) dominálnak benne, ugyanakkor újhullámos, mivel megjelennek benne olyan fûszerek is, amelyek nem jellemzôek, sôt, esetleg máshol nem is nagyon találhatók meg – ilyen a mák, a levendula, a citromfû. Igen, a mák. A külföldiek számára meglehetôsen különösen, esetleg rémisztôen ható mákos tészta, mákos bejgli mellett van már magyar mákos gin is! „A ginben az ízek nem olyan markánsan jelennek meg, mint a pálinkánál, éppen csak leheletnyit érzôdnek. A mák egyfajta földességet ad a háttérben, talán a dióhoz hasonlítható. Nem dominál, inkább csak a komplexitás egy szintjét adja” – fejtette ki Dámosy, aki csapatával szeretett volna egy olyan ízt is belecsempészni az Opera Ginbe, amely „visszafogottan, elegánsan utal ránk, magyarokra”. De van még benne angelikagyökér, íriszgyökér, édesgyökér, ánizsmag és kubebabors is. A fûszerek gazdagsága ellenére is univerzális ginrôl van szó, mely G&T-ként és koktélként is remek választás. „Sôt, egyre több visszajelzést kapunk, hogy tisztán, vagy csak kis jégen fogyasztva is nagy kedvenc.” Bár a közönség elôtt, illetve külföldön csak idén mutatkozott be az Opera Gin, Bálint szerint jók a visszajelzések, úgy tûnik, sikerült felvenni a versenyt a komoly ginekkel a kézmûves világban. „Külföldön sokkal edukáltabb és válogatósabb az átlagfogyasztó is, valamivel régebben fogyasztanak kézmûves gineket, így el tudják helyezni, hogy milyen típusról van szó. Magyarországon ez még nagyon új dolog” – fejtette ki Dámosy Bálint.

CIT Y GUIDE

Az italkultúra változásáról elmondta: egyre több ember választ prémium szeszes italt, egyre többen jönnek rá arra, hogy koktéllal is lehet kezdeni egy vacsorasort. Magyarországon is elkezdett már kiépülni a bárkultúra, a borbárok mellett egyre több a kifinomult koktélbár klasszikus italokkal és kis fôzdékbôl származó spiritekkel. Apropó, bár: az Opera Gint nemcsak a belvárosi bárok pultjainál érdemes keresni. Újpesti, városszéli gyártelepen készül, ahol a fôzde egyben hangulatos bár és szeszkóstoló is. Itt minden hónapban egyszer 40-50 fôs nyilvános kóstolót szerveznek, ahol beszélnek a szesztudorok fûszerekrôl, elkészítési módokról, a manufaktúra történetérôl. A fôzdetúra résztvevôi ezután kisebb csoportokban megillatozhatják a fûszereket, üresen a gint, megpróbálják megállapítani, hogyan mutat az italba utólag bekerült alkotóelem. Végezetül ter-

mészetesen koktélban is megkóstolhatják a nedût – sôt a koktélt a bárpult mögött maguk is elkészíthetik. „Vannak signature koktéljaink, amelyekben a legjobban érvényesül az Opera Gin. Londonban úgy méltatták, mint a kiállítás legjobb Negroni-ginjét. Ez több mint százéves múltra visszatekintô ital. Elég erôs: Camparival és vörös, édes vermuttal készül, egyenlô arányban ginnel elkeverve” – emelte ki Bálint. Marta szerint is az egyik legkiemelkedôbb gines koktél a Negroni. Mind elmondta, a Negroni „az elkészítés módja miatt is szép választás, az épített, shake-elt és kevert italok közül az egyik legelegánsabb. Elkészítése gyors, de látványos: tiszta jégkockák, japán mérce, kristály keverôpohár, bárkanál, néhány elegáns mozdulat és a vendég még az ital elfogyasztása elôtt elfeledi az aznapi problémákat!”.

A KULTÚRA CIVIL FÔTERE Megújult a Vörösmarty tér Fotók: Budapestinfo.hu

Budapest állami fôtereként a Kossuth teret tartják számon: vendégeket fogadnak, hivatalos ünnepségeket tartanak a Parlament gyönyörû épülete elôtt. A város civil fôtere azonban a Vörösmarty tér, amely igazán vonzó, új külsôt kapott 2019 végére. „Hónapokon keresztül kerülgettük a kavicsdombokat, a lezárt építési területet a Vörösmarty téren. Érdemes volt türelmesnek lennünk, hiszen amit cserébe nyertünk, az tavasztól ôszig, nyártól télig nag yszerûen szolgálja majd Budapest lakóit” – mondja Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetô igazgatója, a téren hagyományos Budapesti Téli Fesztivál és Vásár szervezésének vezetôje. „Nem eg yszerû ráncfelvarrásról van szó, hanem megújításról – állítja. – A teret körbevevô épületek a mag yar építészet történetének legkülönfélébb idôszakából szár62

CIT Y GUIDE maznak. Neoreneszánsz, Bauhaus és 20. századi üvegpalota – különbözô értéket képviselnek, ennek megítélése ízlés dolga, de mindeg yik szerves része a környezet hag yományának. A Vörösmarty tér központi szerepet játszott a polgárok életében akkor is, amikor konflisok fordultak meg rajta, amikor a kontinens elsô kéregvasútja, a mai Millenniumi Földalatti elôször futott be ide. A funkció színe változatlan: fiatalok adnak itt randevút eg ymásnak, turisták nézelôdnek, hog y azután betérjenek a világhíres, a rezsimeket büszkén túlélô Gerbeaud cukrászdába, vag y a divatos fine dining budapesti vezérhajójába, a két Michelin-csillagos Onyx étterembe.” Mondhatnánk, ezek a hétköznapok – teszi hozzá. „A tér eg yben az ünnepek és a kultúra eg yik fô helyszíne. Adott itt koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar, vetítettek filmeket, és minden évben visszatér a Budapesti Téli Fesztivál és Vásár, tavasszal pedig a húsvéthoz kapcsolódó forgatag – emlékeztet rá. – A felújítással vásáraink elhelyezkedése kényelmesebb és elegánsabb lett. A cél, hog y koncentráltan mutassuk be gasztronómiai, kézmûves, kulturális értékeinket, nem változott.” A nemzetközi listákon a Vörösmarty téri vásár hosszú ideje a TOP 10-ben szerepel, a sok turista már hónapokkal korábban úgy tervezi az utazását, hogy egy-két nap a vásár idejére essen, erôsítik meg a tapasztalatokat a szállodák is. „A tér rendezettebb és gazdagabb. Korábban a névadó költôóriást ábrázoló szoborcsoportot telente mûanyag fóliával borították, ami valljuk be, nem volt sem szép, sem környezetbarát. Budapest köztéri szobrait természetesen óvni kell az idôjárási viszontagságoktól. Nem mindeg y azonban, hog y hog yan. Példát mutatva, eg y korban, látványban ideillô kortárs építményt állítottunk, amely régi partnerünk, a Hello Wood munkája. Kallós Ede és Telcs Ede emlékmûve

íg y védve van, de látható is – ez a BFTK karácsonyi ajándéka Budapestnek.” „Tavasszal, nyáron és ôsszel a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Nyári Fesztiválra és a CAFe Kortárs Mûvészeti Fesztiválja – mint szoktuk – számos szabadtéri programot szervezünk, a fesztiválhangulat télen sem szünetel” – hangsúlyozza az igazgató. – „Igaz, a hangulat kicsit más, alkalmazkodik az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz és szokásokhoz. Meghittebb családiasabb, megannyi g yermekekhez szóló eseménnyel.” www.budapestinfo.hu

PROGRAM

SAROK

A testek képe Budapest FotóFesztivál A kiállítás megtekinthetô április 4. és május 31. között. Kiscelli Múzeum A Budapest FotóFesztivál 2020-ban is megrendezi kortárs fotómûvészeti kiállítását. A portré, a csendélet és a tájkép után idén az akt mûfajában Testkép címmel írtak ki nyílt pályázatot. Az akt, mint téma egyszerre tetszik könnyen értelmezhetônek és nagyon is homályosnak. A történeti korok, a közízlés, a közmorál és még sok minden alakította és alakítja az emberi testhez való viszonyunkat. A pályázatra olyan mûveket vártak, amelyek nemcsak újraértelmezik, kitágítják a mûfaji határokat, de igyekeznek érvényes válaszokat adni a testiség sokféle kortárs vonatkozására is. A képzômûvészetben korszakokon ível át és máig tart a test és testiség témájával foglalkozó alkotások históriája. Az egészséges és fiatal test a humán és univerzális szépség és harmónia szimbóluma lett. Nem csoda, hogy a fotográfiában is szinte azonnal megjelent a mezítelen test, a testiség különféle mozzanatait, vonatkozásait értelmezô, elemzô, prezentáló mûvek sora. A kiírók friss szemléletû, újító igényû alkotásokat vártak. A beérkezett majd kétszáz pályamûbôl választja ki a 2020-as Testkép kiállítás anyagát a két kurátor, Somosi Rita mûvészettörténész és Szarka Klára fotótörténész. A Budapesti Tavaszi Fesztivál Budapest FotóFesztivállal közös programja.

Rotschild Klára Divatkirálynô a vasfüggöny mögött Nyitva: 2020. április 30-ig

Magyar Nemzeti Múzeumban, Geraldine-ház és Rotunda

Neve évtizedeken át egyet jelentett az eleganciával, a minôséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, még a nemzetközi hírû francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almássy Jacqueline is vásárolt nála. Igazi „csoda” azonban, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével. Ha nem is a saját nevén mûködött, a Különlegességi Nôi Ruhaszalon mégiscsak az ô csillogó birodalma maradt. A köztudottan puritán Kádár Jánosné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje. A szalon legjobb vevôje Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt. Munkatársak, kliensek, családtagok, személyes tárgyak, archív fotók és mozgóképek, valamint a szalonban készült ruhák vallanak tulajdonosuk, fôszereplôjük és tervezôjük életérôl, megörökítve a magyar divattörténet egy fontos, 20. századi epizódját, egy igazi nôi sikertörténetet az utókor számára.

Zene-Bor A 100 Tagú Cigányzenekar ünnepi koncertje 2019. december 30. (hétfô) Budapest Kongresszusi Központ Kapunyitás: 18.00, koncert: 19.00 óra A 100 Tagú Cigányzenekar gálamûsorral, borkóstolóval és néptáncbemutatóval várja a kikapcsolódásra vágyókat 2019. december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban. A nagyszabású koncerten egyszerre 100 zenész játssza Liszt, Brahms, Strauss, Sarasate, Ferraris népszerû, fülbemászó dallamait, miközben a közönség a legjobb magyar borászok kiváló nedüit kóstolgatja. A koncertélményen túl élvezhetik a világhírû magyar konyha mesterszakácsainak négyfogásos ünnepi vacsoráját vagy sósfalatok és bor mellett hallgathatják a virtuóz cigányzene lebilincselô, páratlan elôadását. Információ: www.argosart.hu

TÖRÖK ANDRÁS: THE 500 HIDDEN SECRETS OF BUDAPEST Luster, Antwerpen, 2018 Szöveg: Götz Eszter rás mûvelôdéstörténész avatott kalauzolásával megjelent egy patchwork-szerû Budapest útikönyv angol nyelven, benne éppen 100 kategóriában 5-5 témára osztva a város nevezetességei – de nem a hagyományos bédekkerek módjára, hanem amit a legfrissebb trendek vonzó célpontnak tartanak. Gasztronómia, mûemlékek, kulturális élmények, szálláshelyek, a régebbi turistatérképekrôl hiányzó, ám a hely hangulatát autentikusan hordozó kis szegletek – ebben a könyvecskében Budapest nem kipipálandó lista, hanem vibráló, gazdag közeg, ahol a közép-európai múlt nyomai a jelenben is élénken élnek. A válogatás hamisítatlan helyi feelinget kínál, pedig az egyes fejezetekbe elsô pillantásra ötletszerûnek tûnô csoportok is kerültek: az 5 legjobb „low budget” étterem, az 5 legízléstelenebb épület, virágboltok és romkocsmák, fagyizók és vintage-üzletek, zsidó emlékhelyek és gyerekbarát intézmények, elbûvölô kertek és zsebkendônyi sörözôk. De ha a helyeket jól ismerôként végigpörgetjük a lapokat, rádöbbenünk, hogy bizony, ebbôl a zsebben elférô, praktikus térképekkel, kevés szöveggel és sok remek – ráadásul a szerzô által készített, nem szokványos turisztikai stílusú – fotóval és szellemes kategóriák köré alakított könyvecskébôl igenis megismerhetô Budapest.

A holland Luster kiadó „500 Hidden Secrets” útikönyv-sorozata a közép-európai városok közül eddig csak Prágával foglalkozott. 2018 végén Budapest is fölkerült az izgalmas helyeket „feltálaló” turisztikai célpontok listájára. Török And-

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána Fôszerkesztô Albert Mária Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Práczky István Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán

Kiadó Telefon E-mail Hirdetésszervezés Hirdetésfelvétel Telefon

Ha nem is a megszokott módon, de ahhoz mérhetô hatékonysággal – és nem utolsósorban a maga egyediségében. Múltja és jelene, gasztronómiája és zenei, irodalmi, színházi élete, épületei és ízlése, szokásai és mániái, giccsei és szépségei mind feltárulnak az alig néhány mondatos ismertetô passzusokból. A szerzô – aki a város történetének alapos ismerôje, a sok ezer darabos Fortepan online archív fotógyûjtemény munkatársa – utolérhetetlen bájjal és humorral tömöríti néhány mondatba a számára kedves helyek és jelenségek leírását, az ide látogatóknak hagyva, hogy az elsô, segítô impulzus után maguk fedezzék fel Budapestet.

BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. +36 1 486 3300 marketing@budapestinfo.hu Sali Mária hirdetes@budapestinfo.hu +361 486 3309 ISSN 2064-9894

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest