} A borok városa } CAFe Budapest 2015 } Élet és tudomány
2015. Vol. 3. HUF 1 490 EUR 5
Szecessziós Budapest
Az ötcsillagos városkalauz
AQUAWORLD Egy név, ezernyi élmény Egynapos vízi kaland, hétvégi wellnesspihenés vagy trópusi vakáció? Nálunk egyre megy! Pihenés és szórakozás egy helyen.
Check in, chill out www.aquaworldresort.hu
A resort of:
1
Köszöntô Kedves Vendégünk! Külföldi ismerôseim sokszor kérdezték már tôlem mint „bennszülöttôl”, hogy mikor látogassanak el Budapestre. Én habozás nélkül mindig a kora ôszt ajánlottam. Ahogy véget ér a nyár, mindenki visszatér a nyaralásból, újra benépesülnek az iskolák, a város a nyári lustaság után újra felveszi szokott ritmusát. De az enyhe szeptemberi, októberi napokon még marad valami a nyárias hangulatból, ami a legkeményebb nagyvárosi környezetet is könnyedebbé teszi. A budai oldal lankáin valaha komoly szôlôtermelés folyt, így nem csoda, ha az ország nevezetes borkultúrája a fôváros programjában is fontos helyet foglal el. A tág értelemben vett szüret ideje az ôsz: nem csak a kulináris örömök gazdagsága, hanem a kulturális és tudományos világ változatos és értékes programjai is színezik a kínálatot. Budapest sosem csak a hagyományait ápolta, mindig újra nyitott, kísérletezô város is volt. Októberben azok is „szüretelhetnek”, akik a kortárs mûvészetek iránt érdeklôdnek. A kortárs mûvészeti fesztivál, a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál mellett a nemzetközi zenei vásár, a WOMEX keretében a világ minden tájáról összesereglô muzsikusok Budapestnél inspirálóbb helyet nem is találhatnának arra, hogy a folklór, a jazz és a klasszikus zene legújabb érdekességeit bemutassák. Az egyre gyarapodó koncerthelyszínek Bartók Béla és Kodály Zoltán örökségéhez méltó kínálattal várják a zenebarátokat. Az októberi Budapest mindig a szabadság szellemét is megidézi, hiszen október 23-án a diákok felvonulásával itt kezdôdött az 1956-os forradalom. S mivel Budapest egyetemi városként és tudományos központként ma is fontos helyszín, nem véletlen, hogy a World Science Forum keretében a világ jelentôs tudósai november elején újra Budapesten adnak egymásnak randevút. S ha a látogató akár csak belekóstol a budapesti kulináris, kulturális és tudományos szüret örömeibe, biztos lehet benne, hogy felkészülten várja a tél viszontagságait. Érdemes kipróbálni! dr. Pröhle Gergely Emberi Erôforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelôs helyettes államtitkára
Kedves Olvasó! A négy évszak fôvárosába a legnyüzsgôbb, legintenzívebb idôszak, a nyár után most a nyugodtabb, lágyabb hangulatú ôsz köszönt be, ami nemcsak az idôjárás, hanem az idegenforgalom tekintetében is változást hoz. A városnézô, fürdôlátogató, szabadságukat töltô turistákat felváltják a hivatás-, a konferencia-, az üzleti turizmus egyszerre nagyobb létszámot mozgató, ennek okán nagyobb szervezettséget és speciális infrastruktúrát igénylô képviselôi. Örömmel állíthatom, hogy Budapest azok közé a nagyvárosok közé tartozik, amelyek felkészülten várják a hivatásturizmus vendégeit, igényekhez alkalmazkodó és azt magas szinten kiszolgáló szállodaipara, utazásszervezôi és turisztikai szolgáltatói révén. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ az év minden napján elhivatottan szolgálja Budapest idegenforgalmának minôségi és teljes körû kiszolgálását. Az elégedettségi mutatók, az évszakokhoz és látványosságokhoz, a fogyasztói szokásokhoz köthetô trendek ismeretében ez bátran állítható. A város legelônyösebb oldalának praktikus bemutatását a www. budapestinfo.hu online segíti, a vendégek személyes igényeinek kiszolgálására a Budapestinfo Pont irodákban állnak rendelkezésre munkatársaink. A BFTK új terméke a BWI/Winter Budapest Card, amely kedvezményes tartalmi szolgáltatásaival a vendég teljes kényelmét kívánja elômozdítani. A sikereket mi sem bizonyítja jobban, mint az ôszi rendezvények: Budapest egy idôre a világ digitális fôvárosává válik, az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület Világtalálkozója) idejére, továbbá négy év után ismét a magyar fôvárosban találkoznak a föld tudósai és politikusai a World Science Forumon. Budapest vendégei – akár üdülnek, akár hivatalos úton legyenek is – tartalmas, minôségi itttartózkodását a kulturális programok teszik teljessé: most ôsszel – elôször Kelet-Európában – Budapesten áll meg a zenei vándorünnep: a WOMEX. A sokszínû CAFe Budapest, Magyarország legjelentôsebb kortárs mûvészeti fesztiválja, idén tizenhét napon át kényezteti a közönséget sokrétû programjaival. Az ôsz a BFTK számára a felkészülés évszaka is a havas hangulatú télre, a turistavonzó Vörösmarty téri Karácsonyi Vásárra. Kapja el az ôszi Budapest hangulatát! Legyen avendégünk! Bán Teodóra Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ – ügyvezetô
2
TARTALOM
2015|Ôsz
4
A borok városa, Budapest
A borok városa } 4 Volt egyszer egy borvidék } 6 Mi került a poharakba? } 9 Borlelôhelyek } 10 Borkereskedések } 12 Boriskolák } 13
Töltsd fel magad! } 14 Groteszk operaritkaság } 16 Marokkó lelkébôl szól} 18 Fekete legendák szôttese } 19 Non Solus } 20 Jazz Deluxe } 21 WOMEX a Bálnában } 22
14
Töltsd fel magad!
Élet és tudomány } 24
24
Élet és tudomány
Mécsesek az örök világosságért } 26 150 éves az MTA } 30 Ahol a Nobel-díjasok találkoznak } 31 A digitális világ fôvárosa } 33
City Guide } 34 A budapesti szecesszió három arca } 36 Az üvegfestészet és a mozaik mestere } 40 Jó étvágyat! } 42 Bôvülô desztinációk } 46 Jó tudni } 48
36
A szecessziós Budapest A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.
Fedezze fel Budapestet a BWI Budapest Card-dal!
Kulcs a városhoz
KettŐ az egyben: Ha a Budapest Winter Invitation kere-
már
átvételkor
aktiválja
kártyáját
a
tében foglal szállást, szobakulcsával együtt www.budapest-card.com online felületünveheti át az Ön BWI Budapest Card-ját kön, így budapesti tartózkodása alatt ingyeamely ingyenes belépésre jogosítja a Ru-
nesen közlekedhet, valamint nagy kedvez-
das, a Lukács és a Gellért Gyógyfürdőbe, ménnyel veheti igénybe a Budapest Card az Aquaworld Resort élményfürdőbe, vala- szolgáltatásait, és állíthatja össze kulturális mint kedvezménnyel a Széchényi Gyógy-
élménycsomagját, fedezheti fel a magyar
fürdőbe.
főváros értékeit és különleges szépségeit.
A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turizmus Zrt. tartalmas és felejthetetlen napokat kíván Önnek Budapesten!
Fot贸 漏 MITTECOMM
A borok városa, Budapest Borral foglalkozni divat lett. Hajdan a Felvidék, a Szepesség gazdagságát, a vagyonos polgárcsaládok egzisztenciáját alapozták meg a társzekereken a brit uralkodók asztaláig vándorló Tokaj vidéki borok. A somlói furmintot patikákban gyógyszerként árusították az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A bor készítésének és élvezetének tehát több évszázados a hagyománya. A bortrezort vagy -tékát is mûködtetô budapesti fine dining éttermek mellett a magyar fôvárosban léptennyomon nyílnak a borbárok, borszaküzletek. Mögéjük a szakértelmet adó boriskolák, sommelierképzôk is fölsorakoztak az utóbbi másfél évtizedben. Körképünk nemcsak érdekes történeti áttekintést nyújt a budai hegyvidék borászati múltjáról, hanem a városban kószáló turistáknak hasznos tanácsokkal szolgál, hol és milyen finom italokat kóstolhat. Bízhat ajánlatainkban.
} Borral a tetôk felett
Pesten egyre divatosabbak a sky bárok, amelyekbôl az alkonyat idején csodálatos panoráma tárul a borozgató vendégek elé
Volt egyszer egy borvidék
Altofentôl – a Tabánon és az Adelsbergen át – Promontorig
Joseph & Peter Schaffer: Buda és Pest látképe 1787
A borok városa
6
Szöveg: S ánta Z oltán
A Duna mentén, a mai Budapesttôl északra és délre már a rómaiak idején is volt szôlômûvelés, errôl számtalan lelet tanúskodik. Alcímnek tehát azt is írhattuk volna: Aquincumtól Camponáig… A Római Birodalom bukását követôen azonban a X–XI. századig kellett várnunk a szôlôtermesztés újbóli kibontakozására. Ekkoriban telepedtek meg a környéken bencés és ciszterci szerzetesek, és mint tudjuk: mise nincs bor nélkül! Az Árpád-házi királyok idejébôl találhatók feljegyzések a budai szôlôtermesztésrôl, mi több, a borárusítás adóztatásáról is…
kan érkeztek Frankföldrôl is, tehát, jobb, ha német ajkúaknak nevezzük ôket.) Nem csoda hát, hogy a XX. század derekáig német neve volt mindennek a budai oldalon Dunabogdánytól Tétényig és még tovább is. E derék emberek munkakultúrájukat és a szôlô szeretetét is magukkal hozták. Az európai filoxéravész elôtt hosszú ideig volt a budai hegyek környéke az ország egyik legjelentôsebb szôlôtermô tája, amit Buda-Sashegyi borvidékként emlegettek. Ma már ne keresse senki e nevet a szakkönyvekben. A filoxéra, azaz a szôlôgyökér-
Fotó © BFTK Diatár
Évszázadokon át volt fontos bevételi forrás a Duna mentén a szôlô, illetve a bor, hiszen az itt termô borok messze földre eljutottak. A török hódoltság másfél évszázada azonban igencsak visszavetette az addig szárnyaló bortermelést, hiszen az iszlám nem kifejezetten alkoholpárti. Az emberek elmenekültek, a falvak elnéptelenedtek. De török utazók járták e vidéket. Evlija Cselebi 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt mûvében olvashatjuk: „A budai vámfelügyelô elbeszélése szerint Gül Baba dombjától, a Közép-hegyektôl és Muhabad dombjaitól (ma Szabadság-hegy) egész a Gürz-Eliász hegyig (Gellért-hegy) és Kile ovaszi (Kelenföld) dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában háromórányi helyen 7 ezer szôlôkert van.”
Dicsô múlt, biztató jelen
Buda 1686-os visszafoglalását követôen tíz évet sem kellett várni ahhoz, hogy újra élet költözzön az elhagyott településekre. A szôlôtermô budai tájon német szó hallatszott: „svábok” érkeztek. (Akik persze csak részben jöttek Württembergbôl, so-
Gül Baba dervis türbéje a Rózsadombon, körülötte szôlôskert (Vasquez Károly litográfiája 1837)
A borok városa
Fotó © Fortepan / Budapest Fôváros Levéltára / Klösz György felvétele
tetû az 1880-as években elérte a budai területeket is, és szörnyû pusztítást végzett, mint ahogy Európa összes szôlôskertjében. Így Szentendre, Budakalász, Óbuda, a Tabán, a Gellért-hegy és az egykori Promontor, azaz Budafok és Tétény vidékén szinte megszûnt a bortermelés. Pedig eddigre, különösen Óbuda, Tabán és Budafok afféle vigalmi negyeddé vált. Buda és Pest lakói szívesen jártak ki e községek, késôbb városrészek leanderes, muskátlis, kockás terítôs kiskocsmáiba, vendéglôibe, ahol a tepertôs pogácsához, a helyi fogásokhoz környékbeli bor du-
} Kibôl lesz borakadémikus? Adhatnánk rövid választ: aki szereti a bort. Ez azonban nem lenne szakszerû felelet, a bort nem egyszerûen szeretni, hanem tanulni, érteni kell. Fejezetünk szerzôje, Sánta Zoltán például e megértésért igazán sokat tett. A Keleten és Nyugaton ma is egyaránt kitûnô hírû moszkvai egyetemen szerzett külpolitikai újságírói diplomát. Francia, angol, orosz és német nyelvtudással csaknem két évtizedet dolgozott a kulturális és oktatási igazgatásban, elsôsorban a nemzetközi kapcsolatok területén. Az 1990-es évek közepén Magyarország legjelentôsebb, piacvezetô impresszáriós cégét, az Interkoncertet irányította két esztendeig. Így nyílt alkalma Európa koloratúrszoprán sztárjával, a részben magyar részben szlovák származású Edita Gruberovával barátságot kötni. Azóta is a Milánótól Bécsig ünnepelt énekesnô magyarországi helytartójának becézik a mai borakadémikust szakmai körökben és a rajongók széles táborában. Az ezredforduló már a Magyar Tudományos Akadémián találta, ahol nemcsak az intézmény honlapját gondozta, hanem az Akadémiai Klub
kált. Bort „lacikonyhákban” is mértek, hiszen a friss hurkához, kolbászhoz, zsírban bôvelkedô húsokhoz szinte kötelezô volt az emésztést is segítô, jó savú bor. Vásárokon, „sátoros ünnepeken” szintén volt borkimérés. A filoxérajárvány után az iparosodás, az urbanizáció is megtette hatását. Bár Óbudán még a II. világháború végéig megmaradtak a kedvelt kocsmák és vendéglôk, a szocializmus évei végleg – és fizikailag is – elsöpörték a girbegurba utcácskákat földszintes házaikkal. A környezô hegyek „sváb” nevei pedig lassacskán magyarrá szelídültek.
Nemesek és sasok
A szôlô az óbudaihoz hasonlóan tûnt el a járványt követôen a Sas-hegyrôl és a Promontor területérôl is. A borvidék egyik névadója, a Sas-hegy korábban nagyon is fontos szerepet töltött be. Neve Nemes-hegy volt, ugyanis itt voltak a város nemes urainak szôlôskertjei. Sokáig tartotta magát az a romantikus legenda, miszerint Buda töröktôl való visszafoglalásakor sasok szálltak föl a hegyrôl, innen a hegy mai neve. A valós történet egészen más. Az 1840-es évekre erôsödött a nemzettudat, így érettnek látták a helyzetet a magyar nemesek és polgárok, hogy a város német neveit magyar elnevezések váltsák föl. A nevek egy részét németbôl egyszerûen „visszafordítottak” magyarra. Így lett Brunnthalból Kútvölgy, Paulithalból Pálvölgy, Sonnenbergbôl Nap-hegy, a Schwabenbergbôl pedig Sváb-hegy. Más területek esetében azonban a középkori oklevelek, krónikák neveit igyekeztek visszahozni: Rézmál lett például Steingrabenbôl. A harmadik névtípus történelmi események, személyek emlékét ôrzi:
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Az 1896-os Millenniumi Kiállítás borászati pavilonja a Városligetben
Egyesület kulturális életét szervezte. Kamarazenekarok, vonósnégyesek, szólisták sora köszönheti Sánta Zoltánnak ismertsége megalapozását. Több száz hangverseny, irodalmi estek, akadémiai bálok mellett immáron tizenöt éve rendszeresen vacsoraesteket szervez a legjelentôsebb magyar borászok és pincészetek részvételével. Az elsô Akadémiai Borverseny (2009) sikere indította a borkultúra mélyebb megismerésére. Ebben is a legerôsebb iskolát választotta, a londoni Wine and Spirit Education Trustot (WSET). A brit italkultúra megkívánja a szakértelmet, a világszerte mértékadó felnôttképzési intézmény négy szinten oktatja a borostudományokat, Sánta Zoltán 2013-ban vette át a legmagasabb, negyedik szint elvégzése után diplomáját az ezzel járó AIWS címmel. A WSET egyik speciális filiáléja a ruszti Weinakademie Österreich, itt a Weinakademiker címet nyerte el. 2011 óta tanít a Borkollégiumban, az ország legrégebbi boriskolájában. Rendszeresen publikál a VinCE magazinban és a vinoport.hu-n.
7
A borok városa
8
Fotó © Fortepan
Fotó © Sánta Zoltán
Petneházi rét, Törökvész, Németvölgy. Nos, a Nemes-hegy németül Adelsberg volt, és ahogy hírlik, a derék magyarítók az erôs sváb akcentus miatt ezt Adlersbergnek, azaz Sas-hegynek értették…
A legendás Tabán, melyet a 30-as években bontottak le
Bár a németajkúak jelenléte meghatározó, más nemzetiségek is szerephez jutottak az évszázadok során. Az egykori Tabán „Rácvárosként” volt ismert, a XIV. századtól éltek itt délvidékiek. A városnegyed ma is használt neve a török eredetû Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor vargák, tímárok (bôrkikészítôk) mûhelyei voltak itt. Ez változott késôbb Tabahonra, majd magyarosodott Tabánra. Már az 1930-as években megkezdték a földszintes házak lerombolását, a tervezett új városrész azonban sohasem épült meg. A közelmúltban nagyszabású terveket szôttek a „kocsmanegyed” újbóli kialakítására, mi több, pár éve a Várhegy nyugati oldalára szôlôt is telepítettek, de ez az akció a szakszerûtlenség okán kérészéletûnek bizonyult. A XIX. század végére Budafok vált Budapest környékének legfontosabb borászati központjává. A törökdúlás után Savoyai Jenô birtoka lett, Promontorium néven volt ismert. A filoxéravész ugyan e helyen is megtette hatását, a szôlô teljességgel eltûnt a környezô dombokról, de az elmúlt századokban kialakított több mint 30 kilométer hosszúságúra tehetô pince-
} Bécs vigalmi negyede
Az osztrák fôváros nagyon büszke arra, hogy területén ma is mintegy 700 hektár szôlôt mûvelnek, pedig Bécs lényegesen hûvösebb, mint a legtöbb magyar borvidék. Talán a legismertebb borkimérésekkel, kocsmákkal, fogadókkal tarkított negyed Grinzing. Itt hagyományosan adómentesen vagy adókedvezménnyel lehetett eladni a saját készítésû bort. Ha valaki nem fine dining étkekre vágyik, nagyszerû tipikus fogásokat kaphat a „gemischter Satz” elnevezésû borhoz. A különbözô szôlôfajtákat tradicionálisan együtt erjesztették, így kaptak elfogadható minôségû bort. Nagyszerû kirándulási lehetôség felkapaszkodni a város északi részén található Nussbergre, ahol a szôlôskertek között is találunk kisebb borkiméréseket. Itt egyszerûbb házi készítésû étel is akad. Talán valamit mi is visszahozhatnánk ebbôl a hangulatból!
Fotó © MITTECOMM
rendszer a mai napig fennmaradt. Magyar és osztrák borászati cégek helyezték ide központjukat. Igen jelentôs lépés volt a település életében, amikor Törley József a franciaországi Champagne-ból ide helyezte át pezsgôgyárát. Felismerte, hogy a közeli Váli-völgyben, Etyek, Sóskút, Alcsút környékén kitûnô pezsgôalapbor készíthetô.
A budafoki Záborszky pincében a Villányi borrégió egy utcáját építették fel a hatalmas pincecsarnokban
A Budapesthez közeli Szentendre szôlôkultúrája évszázadokig meghatározója volt e ma is fontos turisztikai célpontnak. Az itt letelepülô szerbek sajátos fajtákat és borkészítési eljárásokat is hoztak magukkal. Bár a szôlô csaknem teljesen eltûnt a város határából, az elmúlt két évben érdekes kísérletnek lehetünk tanúi: a Kôhegybor nevû vállalkozás létrejöttét nem kisebb cél vezette, mint a szentendrei szôlészeti és borászati kultúra felélesztése több mint 100 éves álmából. A kísérlet eredménye hamarosan kóstolható is lesz!
A borok városa
9
A ma népszerû fajtákat ne nagyon keressünk korabeli anyagokban. Eleinte a vörösbor volt meghatározó: kadarka (fekete kadarka), kék gohér, csókaszôlô (más néven Kleinschwarz), kölni kék (Grobschwarz), fekete járdovány, majd egyre kedveltebbekké váltak a fehérborok is: budai zöld, mézesfehér, apró fehér, kövidinka, szlankamenka, sárgamuskotály, de „fehér kadarka” összefoglaló néven volt ismert a pozsonyi fehér, az izsáki sárfehér, a szôke szôlô. A kadarkát nem kell bemutatni, hisz ma is népszerû kékszôlô. Fûszeres, szép savú bora pedig talán a legjobban illik a fûszerpaprikával készült magyaros fogásokhoz. A fekete járdoványból Gere Attila villányi borász 2011 óta újra szûr bort, de a régiek közül talán a csókaszôlôhöz fûzik a legnagyobb reményeket. Szentesi József kézmûves borai között ez is megtalálható. A budai zöld már csak a badacsonyi borvidéken lelhetô fel, ahol leginkább a kéknyelû beporzását segíti, de egyre több pincészet palackozza fajtaborként is. A kövidinka inkább az Alföld bora már, csakúgy, mint az arany sárfehér. A mézesfehér azonban most kezd újra divatba jönni több borvidéken is.
Fotó © BFTK Diatár
Mi került a poharakba?
} Az olaszrizling Magyarország legelterjedtebb fehér szôlôje, csaknem ötezer hektáron telepítették. A 22 borvidék közül 21-ben megtalálható és 19-ben ajánlott szôlôfajta! Különösen szép borokat terem a Balaton-felvidéken és Eger környékén. Fröccsborként is népszerû, de – jobb esztendôkben – hosszabban érlelhetô, dûlôszelektált „nagy” bor is készíthetô belôle.
Események 24. Budavári Borfesztivál
2015. szeptember 9–13. Csaknem negyedszázada rendezik meg a hazai borásztársadalom legnagyobb eseményét a budai Várban. Több mint kétszáz pincészet és számtalan gasztronómiai vállalkozás termékeivel találkozhat a látogató, a színpadon pedig késô estig zenekarok, együttesek szórakoztatják a nagyérdemût. Taste of Hungary címmel magyar borkülönlegességek bemutatója, borárverés és mesterkurzusokat felvonultató Boregyetem színesíti a programok palettáját. http://www.aborfesztival.hu
26. Budafoki Pezsgô- és Borfesztivál
2015. szeptember 5–6. „Borváros a nagyvárosban” a fesztivál mottója. Szüreti felvonulás, koncertprogramok, pincelátogatások teszik izgalmassá itt szeptember elsô hétvégéjét. Érdemes kilátogatni, hiszen a Belvárosból egyetlen villamossal kijuthatunk a XXII. kerületbe. http://www.budafokiborfesztival.hu https://www.facebook. com/budafokiborfesztival?fref=ts
Olaszrizling Október
Fotó © MITTECOMM
Ôszi Etyeki Piknik
2015. szeptember 5–6. Bár Etyek kicsit távolabb van a fôvárostól, ma Etyek-budai borvidék meghatározó települése. A Rófusfalvy Pál megálmodta Etyeki Pincefesztivál és a Kezes-Lábos tíz év alatt újra felrajzolta a környéket az ország bortérképére. Eljött azonban a váltás ideje: évente négyszer hívják piknikre a szervezôk a fôvárosiakat és a környékbelieket az etyeki Újhegyre és a Szépvölgybe. Bevált szokás szerint a helyi borászok egy-egy más borvidékrôl érkezô pincészettel párban várják a vendégeket. Nemcsak borokra, de finom falatokra is szert tehetnek a megéhezôk. A gépkocsit otthon lehet hagyni, hiszen buszok indulnak a Kelenföldi pályaudvartól. http://www.etyekipiknik.hu
Nagy Olaszrizling-kóstoló 2015. október 10. Hotel Sofitel, Lánchíd Harmadik alkalommal szenteli az októbert hazánk legelterjedtebb fehérszôlôfajtájának a Winelovers csapata. Az országban sok helyszín csatlakozik a programokhoz, a fô esemény azonban a Nagy Olaszrizling-kóstoló, ahol egy helyen ízlelhetjük meg hazánk és a környezô országok legszebb rizlingjeit. Tematikus kóstolók és mesterkurzusok teszik teljessé a nap programját. http://olaszrizlingoktober.hu
Borjour
Pinot Noir- és Kadarkakóstoló
2015. október 3., Stefánia Palota Nem csak ismert pincészetek, de jó minôségû bort készítô fiatal borászatok is bemutatkozási lehetôséget kapnak. Közülük számosan éppen a Borjour tevékenységének köszönhetôen váltak népszerûvé. E két népszerû szôlôfajtából készült borokat kóstolhatnak az érdeklôdôk a gyönyörû Stefánia Palotában. S aki nem elégszik meg ennyivel, mesterkurzusokon mélyítheti el ismereteit. http://borjour.hu
A borok városa
10
Borlelôhelyek
Fotó © MITTECOMM
Nem újdonság talán, de szinte valamennyi felsorolt borbárban vásárolhatunk is a nekünk tetszô italokból. Talán a szaküzleteknél valamelyest drágábban, de a bárokban kóstolható borok jelentôs része nem is lelhetô fel boltokban.
St. Andrea Wine and Gourmet
St. Andrea Wine and Gourmet Doblo Wine and Bar Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. (Eiffel Palace)
2015 májusában nyílt meg az egyik legismertebb egri pince nevét viselô bár, ahol elsôsorban a dr. Lôrincz György megálmodta borokat és pezsgôket kóstolhatjuk méltó körülmények között az Eiffel Palota földszintjén. A Pesti Hírlap egykori székháza irodaházként éledt újjá. A bár azonban kitûnô étterem is, igen frekventált helyen. Délre és estére érdemes idôben asztalt foglalni!
Budapest VII., Dob utca 20.
Innio
Budapest V., Október 6. utca 9. Meglehetôsen nagy magyar borválasztékkal, pizzákkal, egyszerûbb ételekkel áll a vendégek rendelkezésére a bár a zsidónegyed elején. http://budapestwine.com Doblo Wine and Bar
Hosszú évek óta a borisszák egyik kedvelt helye, ahol széles hazai és nemzetközi kínálat áll rendelkezésre borokból, és különösen nagy a választék pezsgôkbôl, champagne-okból. Komolyabb étkezést is tervezhetünk, ha ide visz utunk. Különleges dizájn, jó hangulat vár mindenkit. http://innio.hu
Drop Shop
Kadarka Bár
Az elsô profi borbár volt a fôvárosban. Itt egyaránt kitûnô választékot talál a borbarát a hazai és a nemzetközi borokból, pezsgôkbôl. Alkalmanként tematikus kóstolókon lehet megismerni a napi szortimentben nem mindig szereplô különlegességeket. Kitûnô borkorcsolyákat készítenek elsô osztályú alapanyagokból. Ha nem hangos, hanem kvaterkázós-beszélgetôs bárra vágyik, itt a helye! http://www.dropshop.hu
A Gozsdu-udvar szomszédságában találjuk ezt a minimalista, színes berendezésû, de igen népszerû bor- és tapasbárt, amely idôrôl idôre helyet biztosít szakmai borbemutatóknak is. Egy laza hely, hozzáértô tulajdonossal, jó, de nem túl széles hazai borválasztékkal. Kárpótlásul, igen jó az ár/érték arány! https://www.facebook.com/kadarkabar
Budapest VII., Király utca 42.
Fotó © MITTECOMM
Budapest V., Balassi Bálint u. 27.
A borok városa
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Double Bubble Pezsgôbár
Budapest VII., Madách tér 5. A buborékok szerelmeseinek kihagyhatatlan hely. Nagyszámú champagne, crémant, cava, prosecco közül lehet választani, s néha még poharazgatva is kaphatók. Igen felkapott hely, érdemes asztalt foglalni! http://pezsgobar.com
} A felszolgáló nem sommelier
Ma sokan hiszik és nevezik magukat sommelier-nek, helytelenül. Az a felszolgáló, aki bort is kínál, még nem sommelier, azaz pohárnok. Ma Magyarországon nincs minôségi sommelier-képzés. A legmagasabb szintû bor- és párlatismeret elengedhetetlen, tisztában kell lenni a kávé, a sajt, a szivar világával is, de leginkább az étel-ital párosítás apró részleteivel. Csak kevés itthoni étterem engedheti meg magának, hogy pohárnokot tartson. Ha igen, az ô feladata a bor- és itallap kialakítása és általában a beszerzés is. A séffel közösen döntenek a fogásokhoz társítható italokról, borokról. Néha az alacsonyabb képzettségû személyzet ismereteinek megalapozása is a feladatkörük része.
Pohárszék
Budapest V., Aulich utca 7. Bor és kávé – hirdeti a cégér. A tulajdonosnô mindkettôre nagy súlyt helyez. Egészen kifinomult, bár nem túl széles hazai borválaszték várja a borkedvelôket. Pálinkák, kézmûves termékek és finom falatok is kaphatók az új üzletben. http://poharszek.hu
DiVino Bazilika
Budapest V., Szent István tér 3.
DiVino Gozsdu
Andante Borpatika Budapest I., Bem rakpart 2.
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Budapest VI., Király utca 13. A DiVino már franchise-rendszerben mûködô vállalkozás, így Gyôrött és Debrecenben is találkozhatnak nevével. A fiatal magyar borászokat tömörítô Junibor Egyesület tagjainak italait értékesítik, tehát náluk csak magyar borokkal találkozhat az érdeklôdô. Finom falatokkal enyhíthetjük éhségünket is. Ha pörgôs, fiatalos, zenés borbárt keres, jobbat nemigen talál. http://divinoborbar.hu/hu/ http://gozsdu.divinoborbar.hu/hu/
DiVIno Gozsdu
A Lánchíd budai lábánál évek óta biztos pont az Andante, ahol hazai borok széles választéka, újragondolt magyaros fogások várják a vendéget. Különlegesség még, hogy itt rendszeresen részt vehetünk zenés irodalmi esteken is. http://www.andante-borpatika.hu/
KisBécs
Fotó © MITTECOMM
Budapest XII., Németvölgyi út 36–38. (bejárat a Hollósy Simon u. felôl) A magyar fôváros talán legszélesebb osztrák borválasztékával találkozhatunk itt. A legjobb nevek sem hiányoznak a borlapról: Nikolaihof, Bründlmayer, Prager, Domane Wachau, Umathum, Jurtschitsch – csak hogy néhányat említsünk. Sonka és sajttálak szolgálnak borkorcsolyaként. http://www.ausztriaborai.hu
11
KisBécs
A borok városa
12
Fotók © MITTECOMM
Borkereskedések
Bortársaság
Budapest I., Lánchíd u. 5, I., Batthány u. 59., V., Vécsey u. 5., (Parlament), IX., Ráday u. 7.
In Vino Veritas
Budapest VII., Dohány utca 58-62. Budapest III., (Óbuda), Szôlôkert köz 2.
A talán legnagyobb magyar borkereskedés-hálózat üzleteiben megtaláljuk a legismertebb magyar pincészetek borait, de igen széles a nemzetközi választék is, s nem csak borból, de pezsgôbôl, párlatokból is.
Radovin Borkereskedés Budapest II., Hidegkúti út 71. Budapest XIII., Pannónia u. 17/b Jó választékot találunk itt is, habár némileg szûkebb, mint a konkurenciáé, de izgalmas tételekre itt is rábukkanhatunk. Érdemes a havi akciókat is figyelemmel követni.
Radosevics Radovan, a tulajdonos mindig ügyel arra, hogy boltjainak választéka elüssön a szupermarketekétôl. Ha valaki különlegességekre vágyik, bátran keresse fel e két boltot!
A borok városa
13
Boriskolák
Fotó © Ina Peters
A városban számtalan tanfolyamot, kurzust kínálnak, mi azonban csak a londoni Wine and Spirit Education Trust (WSET) akkreditációjával rendelkezôket soroljuk fel.
Borkollégium
Budapest II., Pasaréti út 14.
CEWI
Budapest V., Apáczai Csere János utca 7. Évek óta biztos pont ez az iskola is, amely most az V. kerületben mûködik, a Zenit Szállóban. Oktatóik jól kvalifikáltak, ismert alakjai a budapesti boroséletnek.
DiVino Wine School
Budapest V., Szent István tér 3. A DiVino Bazilika üzletében mûködik. Elsôsorban a borbár fiatal közönsége kedveli, egyelôre csak alapés középfokon folytatnak oktatást.
Fotó © www.kreinbacher.hu
A legrégebbi boriskola Budapesten. A két alapító, dr. Rohály Gábor és dr. Mészáros Gabriella meghatározó szerepet játszott a borértés elterjesztésében. Valamennyi oktató WSET diplomával rendelkezik. A hagyományos tanfolyamok mellett tematikus kóstolókat és mesterkurzusokat is tartanak.
} Díjazták a somlói Kreinbacher Birtokot a pezsgôk világbajnokságán
Három éremmel díjazták a somlói Kreinbacher Birtokot a pezsgôk világbajnokságán. A somlói furmint pezsgôket ismerték el a nemzetközi Champagne és Pezsgô Világbajnokságon (CSWWC). A Kreinbacher Birtok mindhárom benevezett pezsgôjét éremmel jutalmazták: a Prestige Brut ezüstérmet kapott, az Extra Dry és a Brut Classic pezsgôk bronzérmet szereztek. A CSWWC pezsgôverseny egyedülálló a nemzetközi borversenyek között, a megmérettetésen kizárólag pezsgôket és champagne-okat értékel a kifejezetten erre szakosodott, világhírû szaktekintélyekbôl álló zsûri, köztük a versenyt életre hívó Tom Stevenson. Az idén második alkalommal kóstolta és pontozta a világ minden pontjáról beérkezô pezsgôket és champagne-okat a zsûri. A 2015-ös mezôny tételeit területenként és stílusonként, vakon kóstolták a bírák. A zsûri munkáját magyar szakértô is segítette.
Fot贸 漏 MITTECOMM
Töltsd fel magad! Az ôsz kiemelt rendezvénye, a CAFe Budapest – ma Magyarország legjelentôsebb kortárs mûvészeti fesztiválja – idén tizenhét napon át várja a kortárs mûvészet barátait. Középpontjában Bartók Béla, valamint két 80 esztendôs alkotó, a világhírû észt zeneszerzô, Arvo Pärt, illetve a francia, de inkább világpolgár Pierre Boulez mûvészete áll. Operabemutatók, különleges, mert a zenetörténetet napjainkig átfogó kórushangverseny, táncszínházi premierek, kiállítások széles skálájából válogathat az érdeklôdô október 2. és 18. között. A hónap nagy újdonsága, hogy Budapest – huszonkét más országbeli pályázó elôtt – elnyerte a Womex rendezési jogát. A filmvilág Cannes-i Fesztiváljához mérhetô jelentôségû World Music Expót most elôször rendezik meg Kelet-Közép-Európában. Opera, táncszínház, világzene, jazz szerepel válogatásunkban.
} A Várkert Bazár a fesztiválok egyik legújabb kiemelt rendezvényhelyszíne
Töltsd fel magad!
16
Groteszk, avantgárd
operaritkaság a CAFe Budapest fesztiválon Stíluskavalkádja és szokatlan hangszerelése is igazi kuriózummá teszi Sosztakovics Az orr címû szatirikus operáját Walter Kobéra karmester, a Neue Oper Wien intendánsa szerint. A Müpával koprodukcióban készült elôadás október 7-én és 8-án látható a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál keretében Nem elôször készít közös produkciót a Neue Oper Wien és a Müpa, korábban magyar szerzôk mûveit állították színpadra, miért esett most erre a mûre a választásuk? Igen, korábban Ligeti György Le Grand Macabre és Eötvös Péter Paradise reloaded (Lilith) címû darabján dolgoztunk együtt. Most is egy olyan mûvet kerestünk, amit Bécsben nem, de valószínûleg Budapesten sem játszanak. Zeneileg és témáját tekintve is nagyon izgalmas darabnak tartom Az orrt. Mik azok a motívumok akár a zenében, akár a librettóban, amik a leginkább megragadták önt? Az orr pasticcio operára emlékeztet a benne felfedezhetô sok stílusból adódóan. Dzsesszes kön�nyûzene, illetve tonális, atonális, bitonális részek is váltakoznak benne, hasonló koncepciót követett Richard Strauss is a Capriccióban. De emellett a párbeszédek is hangsúlyos szerepet kapnak a mûben, ettôl nagyon szöveghûvé válik a zene is. Rendkívül inspiráló ez a változatosság. Sosztakovics nagyon fiatalon, mindös�sze 22 évesen komponálta az operát. Mennyire volt már ekkor birtokában zeneszerzôi eszköztárának? Az orr igen friss zenének számított, de úgy érzem, Sosztakovics ekkoriban még nem komponált minden tekintetben tudatosan. Nagyon vad zeneszerzô volt, ami fiatalságából fakadt, ettôl lett ez az opera ilyen izgalmasan új hangvételû.
Fotó © Armin Bardel
Szöveg: O láh A ndrás
Töltsd fel magad!
17
A változatos zenei stílusok mellett volt-e más eszköze is Sosztakovicsnak, amikor átültette a gogoli mû abszurditását a zene nyelvére? A darab hangszerelése egészen sajátos. Négy fafúvósunk van, fuvolák, oboa, fagott, kiemelkedôen érdekes a klarinétszólam. És három rézfúvós: trombita, kürt és harsona. Mintha csak kamarazenét játszanánk… Különleges, ahogy a fúvósok olykor kétszólamú kórusként mûködnek az intermezzókban, ráadásul az ütôhangszerek is kapnak egy saját intermezzót. Mindez az 1920-as évek elején meglepôen újnak számított, ez fokozta a zene abszurditását. Marco Di Sapia, a Volksoper Wien együttesének baritonja alakítja Kovaljovot, vele sokszor dolgoztam már együtt. Nagyon izgalmas énekes és színész, talán az ô szerepe a legfontosabb. Komoly színpadi feladat vár rá, hiszen fontos, hogy olyan énekesünk legyen, aki játszani is jól tud, mivel az elôadásban többször prózai szerepben is helyt kell állnia. Egy másik nagyon fontos szerep az ôrmesteré, ami egy magas tenor szerep, ezt az argentin származású, de Bécsben élô Pablo Cameselle alakítja. Az orrt egy másik tenor, Alexander Kaimbacher énekli, aki korábban a Bécsi Állami Operaház tagja volt, de most már a müncheni Staatsoperben dolgozik – vele is sok közös munkánk volt, nagyon sokoldalú mûvész. Igor Bakan, egy fiatal basszista énekli Jakovlevics, a borbély szerepét. Tíz énekes mûködik közre az elôadásban, a kisebb szerepeket pedig a kórus hat tagja formálja meg.
Álomszerû
Fotó © mupa.hu
Kik játszanak a produkcióban?
világot hozunk létre
ben egy nagyon is kortárs megjelenésre törekszünk, ami viszont ugyanolyan túlzó, ahogy maga a mû is túloz és torzít, akárcsak egy álomban. A darab címe is oroszul („Hoc” – „nosz”), ha vis�szafelé olvassuk, álmot jelent. Tehát egy álomszerû világot hozunk létre, ami kevéssé kötôdik a realitáshoz.
A darab rendezôje a német Matthias Oldag. Mi inspirálja leginkább Az orr színrevitelekor?
Az orrát vesztett törvényszéki ülnök, Kovaljov története szatirikus látlelete az orosz-szovjet társadalmi berendezkedésnek. A humor megjelenítése nagyobb kihívást jelent rendezôi szempontból az operaszínpadon?
A mû a XX. századi avantgárd zene egyik mérföldkövének számít. Megdöbbentô, hogy az 1920-as évek végén egy olyan fiatal zeneszerzônek, mint Sosztakovics, volt bátorsága és ereje, hogy megírjon egy ilyen léptékû mûvet, telis-tele kritikával az emberi létrôl, az emberi viszonyokról és magáról a korai Szovjetunióról is. A másik dolog, ami izgatott, hogy orosz darabbal van dolgunk. Ebben a produkcióban megpróbáljuk elkerülni a lekezelô megközelítést az orosz világgal szemben, igyekszünk arra figyelni, mi is megy végbe valójában ebben a társadalomban? Hogy kíván erre az elôadás színrevitelében reflektálni. Mit tudhatunk elöljáróban a darab külsôségeirôl, a díszletekrôl, jelmezekrôl? A darab olvasatának legalább három idôsíkbeli rétege van. Van Az orr, amit Gogol a XIX. század elsô felében írt, ami a darabot ihlette. Aztán ott van Sosztakovics kora, a mû keletkezésének ideje, a korai XX. század, végezetül a mi mai világunk, ahonnan reflektálunk minderre. Amikor azonban választanunk kell, hogy melyiket helyezzük elôtérbe, nem felejthetjük el, Sosztakovics mûve egy avantgárd, modernista darab. Így külsôségei-
Ez a próbafolyamat végére mindenképp kiderül. Remélem, lesz majd min nevetni az elôadás során, de bízom benne, hogy tudok olyat mutatni, ahol a nézônek alkalma lesz elgondolkozni azon, miért is nevet azon, amit a színpadon lát. Korábban dolgozott már a Müpában, a Budapesti Wagner-napokon Tannhäuserrel debütált nálunk. A Neue Oper Wiennel is van hasonló munkatapasztalata? Nem, most dolgozom velük elôször, és nagyon várom már a közös munkát, ugyanúgy, ahogy jó érzés lesz visszatérni a Müpába is.
cafebudapestfest.hu Müpa, 2015. október 7.
Töltsd fel magad! Fotó © Lamia Lahbabi
18
Marokkó
lelkébôl szól Szöveg: Z ipernovszky K ornél
Gyere a sivatagba, vár a népem! – vált angolra Oum legújabb lemezének egyik dalában. A marokkói énekesnô tudatosan törekszik rá, hogy zenéje a híd szerepét töltse be kultúrák, világvallások és földrészek között. A Casablancában született Oum El Ghaït Benessahraoui a világzenei slágerlistákra általában úgy kerül fel, hogy nevét lerövidítik: Oum. Ezt a nevet azoknak a lánygyerekeknek szokták adni, akiknek a születése idején esô hoz enyhülést a sivatagos Marokkóban. Oum építészetet tanult, de szerencsére mégis inkább az éneklés vonzotta. A muzulmán hitben nevelkedett tiné-
dzser állandóan Whitney Houstont hallgatott, és azt dúdolta, hogy „Jesus loves me” – miközben belül, mélyen úgy érezte, hogy mindegy milyen nyelven vagy milyen vallás szerint, az isteni szeretetrôl énekelni sohasem lehet bûn. Így azután amikor egy jamaikai származású amerikai énekes fellépett szülôvárosának Francia Intézetében, a tizenöt éves lány örömmel csatlakozott az alakuló gospelkórushoz. Itt sokat tanult az éneklésrôl, fejlesztette a hangját. Azóta sokan megerôsítették egyetemes és toleráns meggyôzôdésében. Az áttörést számára éppen a Hamdulillah címû száma hozta el tíz évvel ezelôtt, minek szövegét és dallamát is ô maga szerezte. Ebben is angolul és arabul énekel, mégpedig arról, hogy hála legyen az Istennek. Így fejezi ki örömét a teremtésért és az élet áldásáért. Oum alt hangjának van egy mosolygós, örömteli rezgése, és a személyiség, meggyôzôdés és színpadi mozgás közötti összhangot könnyû átérezni annak is, aki nem érti az énekek szövegét. Többször is megrótták a konzervatív muzulmánok azért, mert szívesen táncol, szerepel fedetlen vállakkal, de erre Oum csak azt szokta mondani, hogy attól, hogy muzulmán, még nem kell fejkendôt viseljen. Saját életérôl mindig maga hozza meg az alapvetô döntéseket. Ezt is érezni hangjából, olykor kifejezetten keményen szól, erôsen odateszi magát, de még így is érzéki.
Marokkóiként Oum nem érzi magát a közel-keleti kulturális szférába tartozónak, afrikai gyökereit inkább át tudja élni. Persze, a Magreb országai egyszerre arabok és afrikaiak, de a turbán mellett Oum tudatosan olyan ékszereket is visel fellépésein, amelyeket az észak-afrikai ôshonos berber törzsek kézmûvesei készítettek. Az Ibériai-félsziget közelsége és a francia gyarmati örökség nyomai is ott vannak az ország kultúráján és zenéjén. Oum legutóbbi lemeze, a Soul of Morocco továbbfejlôdést mutat azon a világzenei úton, amit a Lik Oum és a Sweerty kijelölt: a gnawa ritmusok és a hasszán zene ötvözése pop, hiphop és rhythm and blues elemekkel. Turnézó kvartettjében sokszor kapnak helyet kiváló francia muzsikusok, a bôgô, az ütôhangszerek, a gitár, a fuvola és szólóhangszerként az oud (arab lant) adják meg azt az instrumentális alapot, amelyen Oum meg tudja valósítani zenei és gondolati elképzeléseit: közhelyeket és elôítéleteket sutba vágó szövegekkel, változatos, rögtönzésekkel tarkított, az egzotikusból is merítô dallamaival. 2015-ös Zarabi címû friss lemezét mutatja be a Bálnában.
cafebudapestfest.hu Bálna, 2015. október 9.
Töltsd fel magad!
19
Fotó © Jason Fulford
(héberül ajándék), mert akkor éppen áttértek a zsidó hitre. Roberts zenét is tanult az iskolában, késôbb rendszeresen lejárt Fred Anderson híres chicagói klubjába szaxofonozni. Elsô figyelemre méltó felvételei a Sticks and Stones kvartett tagjaként készültek a kétezres évek elején, ezt követték saját neve alatt, kanadai és a brit társaságoknál megjelent lemezei. Szaxofonosként az avantgárd jazzhagyomány képviselôjeként indult, rengeteg tapasztalatot szerzett Vijay Iyer, Myra Melford, Roscoe Mitchell, Anthony Braxton, Amina Claudine Meyers és mások mellett, tagja lett az AACM zenészközösségnek is. 2002-ben költözött New Yorkba, utcazenélt és saját készítésû folyóiratát árulta. Az ideiglenességet tette otthonává, amikor egy lakóhajó lett a lakcíme, valahol Brooklynban.
Fekete legendák hangszôttese Szöveg: Z ipernovszky K ornél
Mélyen merít a hagyomány kútjából Matana Roberts szaxofonos, zeneszerzô, énekes, akinek hangkollázsa megejtôen énekli, beszéli, zenéli el az amerikai feketék történeteit. El lehet-e énekelni a Józsuérôl és Jerikóról szóló spirituálét 2015-ben ugyanúgy mint kétszáz évvel ezelôtt? Bizonyára… De Matana Robertset nem ez foglalkoztatja, neki errôl a spirituáléról, miután idézett belôle, rögtön eszébe jut egy másik, abba beleszô egy dokumentum-hangfelvételt, és még hozzátesz egy szaxofonduót önmagával, ugyancsak rájátszásos technikával. A jelentés- és hangrétegek fokozatosan úsznak egymásba, egyre több nézôpontot, hangot és kollektív emléket zárnak magukba. Roberts fokozatosan került rá erre a krónikás-énekmondó pályára. Szülei a fekete polgárjogi mozgalom több fázisát is óriási lelkesedéssel csinálták végig. Keresztneve azért lett Matana
A Coin Coin projekten 2005-ben kezdett dolgozni, akkor már több kitüntetés, ösztöndíj, elismerés birtokosa volt. Ennek a 12 lemezesre tervezett munkának egyik fô inspirációs forrása Robertsnek az a tapasztalata, hogy a történelmet mindig újra felszabdaljuk egyes történetekre, miközben azok kikerülnek eredeti ös�szefüggésükbôl és ezáltal megváltoznak. Kollázsai erre is utalnak. Amint több interjúban is elmondta a lemezsorozat legújabb darabjának idei megjelenése után, a ciklus nem kívánja a legendát, a Roberts által afrikai diaszpórának nevezett népcsoport amerikai történetét folyamatosan elbeszélni, ugyanis éppen ez a lemez, a harmadik foglalkozik leginkább a történet kezdeteivel. Tíz lemez felvételein együttes is közremûködik, kettô pedig szólóban készült, ilyenkor a szaxofon adja a zenei alapot, és erre kerülnek rá utólag a hangrétegek, a színpadi elôadás során pedig videóvetítés. Saját mûvét Robert ezért nevezi hangszôttes panorámának. A Coin Coin Chapter Three: river run thee érdekessége, hogy nem a történet harmadik fejezete, idôrendben ez beszél a fekete amerikaiak legkorábbi történeteirôl. A The Wire címû szaklap szerint a harmadik rész újabb csúcsokat hódít meg. A lemez élô elôadásában Roberts partnere Oren Ambarchi ausztrál gitáros, aki hozzá hasonlóan számos egyéb hangszeren és elektronikus berendezésen is játszik.
cafebudapestfest.hu Trafó, 2015. október 10.
Töltsd fel magad!
Fotó © mupa.hu
20
Non Solus
Új varázslat a Recirquel elôadásában Szöveg: O láh A ndrás
Több szempontból is formabontó produkciónak ígérkezik a Recirquel negyedik bemutatója, a Non Solus. A szokásosnál intimebb, kétszereplôs elôadás, amely Magyarországon még nem látott vizuális megoldásokat is ötvöz a tánc és az artistamutatványok elemeivel, a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon, október 15-én és 16-én mutatkozik be a közönségnek. Nem egyedül – fogalmaz latinul az elôadás címe, ami Vági Bence, a Recirquel társulat alapítója és az elôadás írókoreográfus-rendezôjének elképzelése szerint többértelmû döntést is kifejez – „Megvan benne a meggyôzôdés, hogy az ember nincs magára hagyva, hite van az egységben. De azt is jelenti, hogy az ember társas lény, nem akarja egyedül leélni az életet; egy életút során megszerzett bölcsesség kifejezôdése.” A társulat korábbi, nagyszabású produkciói után az új elôadást két szereplô, Illés Renátó artista és Zsíros Gábor táncmûvész viszi színre. „Kettejük személyiségének ellentéte ihlette a darabot, miközben ellentétes irányból is közelítenek egymás mûfaja felé” – mondja a rendezô. – „Ez nagyon-nagyon nehéz folyamat, komoly felkészüléssel mindkettôjük számára, hiszen amikor egy artista kézen áll, folyamatosan egy fix pontra kell figyelnie, most viszont Renátó alatt Gábor fog táncolni.” Az intimebb hangulatú produkció Vági Bence számára is kihívást jelent, mint mondja: „Egy nagyobb elôadásnál a rendezô sokkal szélesebb ecsetvonásokkal fest, egy ehhez hasonló, kisebb képnél viszont sokkal részletesebb kidolgozásra van szükség. Három nagy elôadás után már vágytam is erre, úgy éreztem, szükség van pici rezdülésekre összpontosítani, mert így lehet megtalálni a színház esszenciájához vezetô kulcsokat, segítségükkel sokkal jobban lehet akár egy lényegesen nagyobb világ felé is
nyitni.” A rendezô fontosnak tartja, hogy a Recirquel társulat ne másolja a francia, kanadai és ausztrál újcirkusztársulatokat, hanem inkább a közép-európai cirkusz hagyományaiból táplálkozzanak. Így kapott szerepet az elôadásban a cangi nevû eszköz is, amellyel az artista a fogával kapaszkodva emelkedhet fel és pöröghet a levegôben, amire a mûfaj egyik világszerte elismert képviselôje, Jedlicska János tanítja be az artistákat. Az elmélyült munka ellenére azonban senki se tartson egy száraz, nehéz elôadástól, hiszen a Recirquel egy, a korábbiaknál sokkal mágikusabb világba kívánja elragadni nézôit. Bár a rendezô a színpadon a „fogható, harapható szemfényvesztést” részesíti elônyben, a Non Solusban egy rendkívüli, Magyarországon még nem látott vetítési technikával is dolgozik, amivel Vági Bence szerint sikerül majd a valóság illúzióját kelteni. „Kanadában találkoztam a new magic, vagyis új varázslat mûfajával. A bûvészetet ugyanúgy történetmesélésre használják, mint a cirkuszszínházi környezetben az artistamutatványokat. Nem hullámzó tengerparttal vagy lávalámpaszerû illusztrációval készülünk tehát, a vetítés is a történetet elôre mozdító, szerves része lesz a produkciónak, úgy tûnik majd, mintha egy tömör jelenség lenne látható a színpadon.” A történetmesélésben azonban nem csak a vetítés, hanem a tükrökbôl építkezô, a végtelent idézô díszlet is támogatja az alkotókat, ami a díszlet- és látványtervezô Iványi Árpád munkája.
cafebudapestfest.hu Müpa 2015. okóber 15–16.
Töltsd fel magad!
21
Fotó © Jimmy Katz
John régi vágású zenész, aki a jazzt gyerekkora óta anyanyelvi szinten szívta magába, hatéves kora óta gitározik. A lehetô legjobb mesterek mellett sajátíthatta el a mûfaj csínját-bínját, még átélhette a kései Benny Goodmant, figyelhette Les Paul kezét a róla elnevezett hangszertípuson, kísérhette Zoot Simset szaxofonszólói közben, és a vonóval a bôgôn játszó és közben éneklô Slam Stewarttal is játszhatott. Amikor a családi zenekarral felvette a My Blue Heavent, egy csapásra maga is a legendák közé emelkedett, részben azért is, mert a Chesky lemeztársaság az egy mikrofonnal rögzített spontán örömzenét olyan kiváló minôségben adta ki, hogy referenciafelvétel lett. Pizzarelli 1993ban Frank Sinatra elôzenekara lehetett, a kékszemû bálványt a Carnegie Hallban is kísérhette apjával együtt egy gálán. Mégsem Sinatra Pizzarelli legnagyobb példaképe, hanem Nat King Cole. Persze nem utánozni akarja, hanem inkább azt képzeli el, hogyan szólna az eredetileg gitár-zongora-bôgô kísérettel fellépô énekes zenekara a XXI. században. Ezt az elképzelést két RCA-lemezen is megvalósították: Dear Mr. Cole és P.S. Mr. Cole címmel. Pizzarelli, aki szinte bárkinek a bôrébe bele tud bújni Beatlestôl Duke Ellingtonig és Carlos Antonio Jobimig, mégis mindig könnyen felismerhetô elôadó. Megtartotta azt a jó szokását, hogy az általa feldolgozott dalok egy ízlésvilág, egy korszak, sokszor egy szerzô-elôadó repertoárjából kerülnek ki. 2015-ös projektjéhez az adta az ötletet, hogy Pizzarelli fontos közremûködô zenésze volt Paul McCartney legutóbbi lemezének. Sir Paul állt elô az ötlettel, hogy több dala is biztosan jól szólna Pizzarelli elôadásában. Több se kellett Pizzarellinek, feleségével és a mindentudó stúdiózenésszel, Larry Goldings billentyûssel elkezdték összerakni a zeneszerzô ötletére a Midnight McCartney címet kapott repertoárt. Ezt a lemezt nem állig begombolkozott, szigorú képpel kottát böngészô zenészek készítették. Goldings például poénból csinált egy dobgépes felvételt a Silly Love Songs címû szerzeménybôl, álportugál halandzsával. A többieknek ez annyira tetszett, hogy a koncepciót meghagyták, persze, végül autentikus brazil énekeseket lehet hallani a felvételen.
Jazz Deluxe Szöveg: Z ipernovszky K ornél
Az énekes-gitáros John Pizzarelli maga a megtestesült elegancia, Ellington, Sinatra és persze Bucky Pizzarelli méltó örököse, legújabban pedig Paul McCartney partnere. A Pizzarelli család ugyanolyan összetartó, mint amilyennek az amerikai filmekben az olasz származású famíliákat ábrázolni szokták, csakhogy ôket leginkább a jazz szeretete tartja össze. A családfô, Bucky Pizzarelli, a klasszikus jazzgitározás nagy öregje, januárban tölti be a kilencvenet, de alkotóereje teljében szólózik fia legújabb lemezén. A család leghíresebb tagja, John 55 éves. Második felesége, Jessica Molassky állandó társa fellépésein, hiszen ô is énekes, Radio Deluxe címû mûsorukat is együtt vezetik. John kvartettjében pedig fivére, Martin az állandó bôgôs.
cafebudapestfest.hu Budapest Jazz Club, 2015. október 14.
Womex
22
Budapesten
áll meg a zenei vándorünnep
Világzenei expó a Bálnában Szöveg: B alogh G yula
Elôször rendezik Kelet-Európában a világzenei expót, a Womexet. Idén huszonegyedik alkalommal, október 21-tôl 25-ig vonultatják fel a szervezôk a világzene számos ágát, de szerepel a kínálatban többek között hiphop, folk, dzsessz, highlife, cumbia és még sok más mûfaj. A világzene speciális zenei kategória, inkább megközelítésként értelmezhetô, több mûfajt takar, olyanokat, amelyek valamilyen módon – vagy nagyon közelrôl, vagy nagyon távolról – kötôdnek a népzenéhez – meséli Weyer Balázs, a budapesti Womexet rendezô Hangvetô munkatársa. A világzenére jellemzô, hogy mindig a saját közegére támaszkodik, illetve nagyon erôs a kulturális és társadalmi beágyazottsága. Nem globalizált formákat használ, mint a pop vagy a techno, hanem a helyi hagyományokból táplálkozik. A Womex ennek az irányzatnak minden évben a legfontosabb seregszemléje. A világzenében olyan jelentôségû a Womex, mint a filmnél a cannes-i zenei mustra, azzal a különbséggel, hogy a Womex minden évben máshová utazik. 1994-ben, Berlinben hívták életre a sorozatot, alig néhány évvel a világzene, mint fogalom elterjedése után. Azóta rendeztek Womexet mások mellett Brüsszelben, Marseille-ben, Stockholmban, Koppenhágában, Rotterdamban, Essenben, Newcastle-ban, Sevillában, Thessalonikiben és Cardiffban, tavaly a spanyol Galícia tartomány fôvárosában, Santiago de Compostelában tartották. A budapesti lesz az elsô, amelyet Közép- és Kelet-Európában (ha úgy tetszik – Thesszalonikit nem számítva – Berlintôl keletre vagy a posztszovjet térségben) tartanak majd meg. A szervezôk arra törekszenek, hogy minden évben megjelenjen a házigazda országot kiemelô helyi íz, sajátosság.
Pezsgést hozhat Budapestnek
A szervezôk szeretnék, ha a Womex sikerébôl Budapest profitálna, és a rangos szakmai seregszemle szakmai szempontból is pezsgést hozna a városba. Az idei Womexre 3500 külföldi szakmai vendéget várnak, a közönség pedig bérlettel vagy napijegyekkel látogathatja majd az eseményt. A Hangvetô egyrészt szeretné elérni – és ebben a Womex is segíthet–, hogy a magyar elôadók még jobb fellépési lehetôségekhez jussanak külföldön,
és ehhez teremtôdjön meg a megfelelô háttér és infrastruktúra. A Womex abban segíthet, hogy a jövôben ugyanúgy, mint a környezô országokban, Szlovákiában vagy Lengyelországban, Magyarországon is minôségi világzenei rendezvényeket lehessen szervezni külföldi elôadókkal.
Vásár a Bálnában
A Womex egy rendkívül komplex zenei seregszemle, amely egyszerre szólítja meg a szakma képviselôit, és elsôsorban a helyi közönséget. A kiállítás, konferencia és vásár, amelynek idén Budapesten a Bálna ad helyet, leginkább a szakmai érdeklôdôk számára lesz majd kihagyhatatlan. Itt a piac szereplôi találkoznak egymással, elôadók és vevôk, leendô koncerthelyszínek, fesztiválok menedzserei és az aspiráns zenekarok képviselôi, de jelen lesznek lemezkiadók, terjesztôk és a világzenében jártas újságírók, kritikusok is. Ez annyira fontos platformja a világzenei kánonnak, hogy általában itt köttetnek a következô év legfontosabb fellépései és lemezszerzôdései. A jelentôsebb fesztiválok és játszóhelyek menedzsmentjei általában itt kötik le egy évre elôre legfrekventáltabb programjaikat.
A hét szamuráj dönt
A seregszemle másik fontos része a showcase jellegû fesztivál, amelynek a fellépôit egy héttagú, minden évben változó összetételû nemzetközi zsûri: a hét szamuráj választja ki több mint ezer pályázó közül. A pályázóknak öt számot kellett feltölteni, három videót, fotót, leírást a zenekarról és a legutóbbi tíz koncert listáját. Az elbírálást egy online rendszerû szûrés elôzi meg, majd következik a zsûritagok személyes vitája. „Azért jó, hogy minden évben mások a kurátorok, mert így a bírálók ízlése nem kiszámítható, hiszen ha folyamatosan egyféle értékrendnek kellene megfelelni, az erôsen torzítaná a piacot”– mondja Weyer Balázs, aki a tavalyi zsûriben kipróbálhatta mekkora felelôsség és munka a kiválasztásban részt ven-
Womex Fotó © WOMEX
23
ni. Az idei zsûriben helyet kapott fesztiválszervezô, menedzser, koncertszervezô, újságíró, sôt még egy blogger is. Egyébként a magyarok nem állnak rosszul, hiszen az elmúlt három évben minden alkalommal felkértek magyar zsûritagot, a már említett Weyer Balázson kívül két éve Szép Fruzsina menedzser, illetve idén Lelkes András, szintén a Hangvetô munkatársa volt a zsûri tagja. A Womex showcase fesztiválján a Müpában összesen több mint 60 elôadás szerepel majd a világ minden tájáról, amely így nem csak a világzene legfontosabb szakmai seregszemléje évrôl évre, hanem a hagyomány és az innováció, a kulturális örökség és a sokszínûség ünnepe is egyben – állítják a szervezôk. A fôszínpad mellett lesz egy Kelet-európai Színpad is, az offWomex színpad pedig speciális projekteknek ad helyet. A kiválasztott mûvészek négy kontinens 16 országát és számtalan mûfajt képviselnek a világzenén belül. Vannak köztük befutott mûvészek, mint a 2014-es világzenei lemeze díjat elnyert Aziza Brahim vagy Avishai Cohen, a nigeri Mamar Kassey, és vannak feltörekvôk, mint a guineai Moh! Kouyate, vagy a kongói Pierre Kwenders és az indiai-francia Tritha Electric. A bejutott mûvészek között szerepel a magyar Cimbalomduó is, amely Balogh Kálmán és Lukács Miklós egyedi formációja. Nemrég megjelent lemezük jelenleg is elôkelô helyen áll a világzenei slágerlistán. Egyébként a Womex történetében több magyar sikerre is emlékezhetünk. Már az elsô Womexen szerepelt magyar elôadó (az Ökrös zenekar), és 2008-ban a Muzsikás kapta a Womex életmûdíját. 2011-ben pedig a koppen-
Cheikh Lo Budapesten veszi át a WOMEX 2015-ös életmûdíját
hágai Womex megnyitón mutatkozhattak be magyar elôadók. Egy év múlva a fesztiválon Lajkó Félix aratott nagy sikert.
Megnyitó: fókuszban a cigányzene
Az idei Womex rendezéséért huszonkét város versengett, ezért is óriási fegyvertény, hogy végül Budapest, illetve a Hangvetô nyerte el a rendezés jogát. Ráadásul a rendezôi pályázaton most elôször indult magyar cég. A pályázat lényeges eleme volt a kelet-európai tematika felerôsítése, illetve együttmûködés a visegrádi, balti és balkáni országokkal. A megnyitó rendezésének jogát is elnyerte a Hangvetô, az idei mûsor a cigányzenére összpontosít, a hetvenperces gálán Magyarországról és a környezô országokból szerepelnek elôadók. Fellép Magyarországról a Romengó és Palya Bea, a környezô országokból pedig a kárpátaljai Szalonna és Bandája, Oláh Attila felvidéki népzenész és táncos, illetve a belga Tcha Limberger vak cigány hegedûs. Érdekesség, hogy a felsoroltak együtt is játszanak majd. Amint befejezôdnek a Müpában a fesztiválprogramok, az A38 hajón folytatódik a sorozat, mégpedig az éjszakai dj-programokkal. Az eseményt az elôzô napon a Fonóban vezetik be, itt tíz magyar zenekar mutatkozik be.
WOMEX - www.womex.com Bálna, 2015 október 21–26
Élet és
tudomány A holtakra sokféleképp gondolhat az ember, felkeresheti a sírkerteket, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. évek óta dolgozik azon, hogy a budapesti kegyeleti kultúrát a magyar látogatók mellett érdeklôdô külföldiek is megismerhessék. Az idei ôszi idôszakban lehetôséget kínálnak arra, hogy csoportok jelentkezzenek be temetôi sétákra, és megnézzék a nevezetes síremlékeket. Vezetett sétákra három temetôben van lehetôség: a Farkasréti temetôben, Új köztemetôben, Óbudai temetôben. E helyeken a magyar történelem, a mûvészet és tudomány nemzetközileg elismert óriásai pihennek. Budapest ezen az ôszön a tudomány világfôvárosa lesz, itt tanácskozik a megújult ITU, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az egész glóbuszról vár Nobel-díjas vagy egyéb rangos elismerést birtokló szellemóriásokat a World Science Forum.
} Ôsz a Kerepesi temetôben
A nemzeti sírkert Magyarország egyik legmarkánsabb történeti helyszíne, ahol a találkozhatunk a régmúlt idôk pesti hangulatával
Élet és tudomány
26
Mécsesek
az örök világosságért Séta a nevezetes
budapesti temetôkben Szöveg: O rbán G yörgyi
Fotó © Alisa Kennedy
Kammermayer Károly, Budapest elsô polgármestere és családja síremléke a Kerepesi temetôben
Élet és tudomány
27
Már a régi rómaiak is… – kezdhetnénk, ahogy anno az iskolában, ám tény, hogy a halottakra emlékezés kultusza sok ezer éves. A keresztény világban a mindenszentek ünnepét nem mindig november 1-jén ünnepelték, az emlékezés a VIII. században került át november 1-jére. Nem véletlen, hogy ez a nap a kelta év kezdete, és egybeesik a Samhain nevû ôsi ünneppel. A kelták úgy tartották, hogy ekkor vándorolnak el az elôzô év sírból kiszálló halottai a holtak birodalmába, békés utazásuk érdekében ételt és állatokat áldoztak a szellemeknek. A mindenszenteket I. (Jámbor) Lajos (778–840) frank király, római császár ismerte el hivatalosan, így 835-tôl vált az egész kereszténység ünnepévé, Magyarországon 2000-tôl lett ismét munkaszüneti nap. A halottak napját Saint Odilo clunyi bencés rendi apát 1030-ban vezette be, a XI. században már széles körben elterjedt, hivatalos ünneppé az egyház a XIV. században tette. Ezen a napon a hátramaradottak vezekléssel, imával, misével járnak közbe halottaikért az égi hatalomnál.
Fotó © Komka Péter / MTVA
A halottak napja november 2-án van, ilyenkor a sírokat rendbe teszik, legtöbben az ünnep környékén nyíló fehér krizantémot helyeznek rájuk. A népi babona szerint a sírok rendbetételének oka az elôvigyázatosság, nehogy a halottak visszakívánkozzanak az életbe. Az elhunyt emlékére a síron az örök világosságot jelképezô mécsest vagy gyertyát gyújtanak. A naphoz több népi babona is kötôdik; a régiek hittek abban, hogy az hal meg hamarabb, akinek a gyertyája elôbb alszik el. Bizonyos vidékeken harangoztak a halottakért, míg máshol a családi lakomán is terítettek az eltávozott rokonoknak. Vannak, ahol még ételt is vittek a temetôbe.
Budapest legrégibb és mára az ország legfontosabb temetôjét a város határában, a Kerepesi úton 1849. április 1-jén, virágvasárnap nyitották meg. Mai neve Fiumei úti Nemzeti Sírkert, amit Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítottak azzal a céllal, hogy megismertessék a magyar és külföldi látogatókkal a nemzet kiemelkedô alakjainak nyughelyét. Ehhez mintául a párizsi Père Lachaise és a londoni Westminster Abbey temetô szolgált. A Fiumei úti sírkertben olyan nagyságokat helyeztek végsô nyugalomra, mint Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, a magyar himnusz szerzôje, Erkel Ferenc vagy Ganz Ábrahám gyáros, akinek mauzóleumát a kor
Fotó © MITTECOMM
Fotó © BFTK Diatár
A Kossuth-mauzóleum a Kerepesi temetô központjában
A Kerepesi temetô oszlopcsarnoka
Élet és tudomány Fotó © MITTECOMM
28
Fotó © BFTK Diatár
híres építésze, Ybl Miklós tervezte. Ebben a temetôben talált végsô nyughelyre a nagy írók és költôk sora: Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós, de ott temettek el az I. és II. világháború valamint az 1956-os forradalom hôsei közül sokakat. A Fiumei úti sírkertben Kegyeleti Múzeum is fogadja a látogatókat. A régi budai temetôk, mint a vízivárosi, a tabáni és a németvölgyi mára eltûntek, értékes síremlékeik vagy elpusztultak, vagy szétszóródtak a nagyobb budapesti sírkertekben. A Farkasréti temetô a Széchenyi-hegy délkeleti lejtôjén létesült, 1894-ben nyitották meg. Ma Buda legnagyobb temetôje, a tudós- és a mûvészvilág elsô számú temetkezési helye, Bartók Béla, Kodály Zoltán zeneszerzô nyughelye is ott található.
Fotó © MITTECOMM
A Kerepesi temetô oszlopcsarnokának kupoláit jeles mûvészek díszítették. A képen Körösfôi-Kriesch Aladár festményét ültettte át mozaikba a kor legendás üvegmûvese, Róth Miksa (1907)
Bartók Béla síremléke a Farkasréti temetôben (Farkas Ádám alkotása)
egyikben történik a halott mosdatása, köröm- és hajvágása, felöltöztetése kitlibe, egyszerû fehér lepelbe. A másik rész a szertartási épület, ott teszik gyalulatlan fakoporsóba és ravatalozzák fel a holttestet. Kezébe egy villa alakú faágacskát tesznek, hogy az eljövendô feltámadáskor legyen mire támaszkodnia. A gyászra kötelezett közvetlen hozzátartozók kadist, halotti imát
Jókai Mór síremléke a Kerepesi temetôben
A zsidó vallásban nincs közös ünnep a halottakról való megemlékezésre. A zsidóság számára a halál nem valami váratlan és meglepô változás, hanem teljességgel az élet rendjének fogadják el, a halálban mindenki egyenlôvé válik. Jiddisül kvóresznek, síroknak nevezik a temetôt, amelynek bejáratánál található a Cidduk hádin ház, ami két funkcionális egységre osztható: az
Fotó © wikipedia
A zsidó temetôk
Salgótarjáni úti temetô szertartási épülete (Lajta Béla tervezte 1903–1907)
Hajós Alfréd építész-polihisztor síremléke (Kozma utcai zsidó temetô)
Élet és tudomány
Fotó © Mohaespafrany / Panoramio
29
Fotó © BFTK Diatár
Lajta Béla tervezte szecessziós síremlék a Kozma utcai zsidó temetôben
Fotó © BFTK Diatár
A Kozma utcai zsidó temetô sírkövei
mondanak még a temetôben. Férfiak a temetôbe csak fedett fejjel léphetnek be, virágot vinni nem illik, ellenben a látogató eljövetkor kavicsot helyezhet el a síron. Evés, ivás, mosoly tilos. A zsidó család az elhunytról a továbbiakban is megemlékezik, ezt a szertartást nevezik mázkirnak. Mázkirkor jótékony célra – az elhunytak emlékét megôrzendô – adományokat ajánlanak fel. A sírok fölé jelet kell állítani, mondja a Biblia. A képi ábrázolások utalhatnak az elhunyt nevére, mint a hal – Fischer, míg például a pálma igaz embert, az áldást osztó kezek kohanita vagyis papi hivatást jelölnek. A védetté nyilvánított Salgótarjáni úti zsidó temetô kultúrtörténeti jelentôségû. A síremlékek, az eklektikus, historizáló stílusban épült mauzóleumok pusztulásukban is gyönyörûek. A temetôt 1874-ben szentelték fel, a sírkert csak egy rövid korszak lenyomata, legnagyobb részben a dualizmus (1867–1918) ipari és pénzarisztokráciájának tagjai, mint Goldberger, Hatvani-Deutsch, Weiss Manfréd nyugszanak itt. Lajta Béla, a XX. század elsô két évtizedének nagy építésze itt és a Kozma utcai temetôben, amely az ország legnagyobb zsidó temetôje, 40 síremléket készített.
www.btirt.hu
30
Élet és tudomány
A magyar
tudományosság jelképe
Fotó © BFTK Diatár
150 éves az MTA
A Budapest látképét meghatározó Lánchíd felé tartva, a budai Várba igyekvôt jobb kéz felôl megállítja a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz palotája. Kultikus helyen áll a különleges anyagokból épült középület, amelynek ünnepélyes megnyitására 150 évvel ezelôtt, 1865. december 11-én került sor.
Gróf Széchényi Ferenc nevéhez a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása fûzôdik, fia, Széchenyi István – nevét ma ez a kultikus tér viseli – az Akadémia létrehozásában vállalt fôszerepet birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával. A Magyar Tudós Társaság alapítását az 1827-es országgyûlés törvényben rögzítette. A társaság tagsága, tevékenysége, gyûjteménye és rangja rohamosan gyarapodott, sorra kinôtte a pesti Belvárosban bérelt házakat. 1858-ban báró Sina Simon jelentôs, 80 ezer forintnyi adományt tett egy új székház építésére, amit lázas közadakozás követett. A teljes költség végül 800 ezer forintra rúgott. A palota helyéül az egykori Kirakodó teret jelölték ki, ahol vásárosok adták-vették a Dunán érkezô portékáikat, közepére 1867-ben mesterséges dombot halmoztak, hogy Ferenc József, fején már a magyar királyi koronával, a ceremónia részeként lóhátról a négy égtáj felé suhintsa díszkardját. Az Akadémiának kiszemelt ingatlan értékét az is emelte, hogy ide torkollott Pest-Buda elsô állandó hídja, a Lánchíd. Azt remélték, a város egyik legszebb dísztere alakulhat itt ki. Jó lelkiismerettel állíthatjuk: nem csalódtak. A beruházás jelentôségéhez méltóan a kor legnevesebb, nemzetközi hírû építészeit kérték fel a tervezésre: Henszlmann Imrét, illetve az ifjú SzklanitzkyAntalt hazahívták Párizsból, Ybl Miklóst, a bécsi Heinrich Ferselt szintén „megkínálták” a lehetôséggel. Neogót, klasszicista, neoreneszánsz tervek vetélkedtek egymással – ez volt az elsô nyilvánosság elôtt zajló vita építészeti kérdésben. Végül Friedrich August Stüler berlini építész terveit fogadták el, a kivitelezést a mester tanítványa, Szklanitzky Antal és Ybl Miklós irányította. A palota épületének a Széchenyi István tér felé nézô fôhomlokzata a Palazzo Corner és más velencei paloták kialakítását
idézi. A székház architektúrája és ornamentikája a reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek szintézisén alapul. A fôtömb elsô és második emelete rejti magában a pompás Lotz Károly-freskókkal ékes Dísztermet, a harmadik emelet pedig a Képtár helyiségeit. Az Akadémia utcai homlokzaton a falba mélyesztve hosszú bronzrelief látható, amely az Akadémia alapításának híres jelenetét ábrázolja, középütt Széchenyi István méltóságteljes alakjával. A palotához hátulról kapcsolódó négyemeletes épületrész – az egykori bérház, a mai könyvtár – ugyancsak neoreneszánsz stílusban készült. Az épület kôburkolata különlegességnek számított. Pest-Budán a vakolt homlokzat volt szokásos. Az 1860-as évek elején tûntek fel az elsô kôvel burkolt épületek. A Vigadónak csak a dunai fôhomlokzatát fedték ezzel a nemesnek tartott, de drágább anyaggal, az Akadémia palotájának viszont teljes homlokzatát kôvel burkolták. A Magyar Tudományos Akadémia mûvészeti gyûjteménye a székház harmadik emeletén található. Rendszeres vezetéseket tartanak a termekben, amelyeket már kezdettôl fogva képtár céljaira szántak. (Dr. Sisa József tanulmánya alapján)
Magyar Tudományos Akadémia www.mta.hu
Élet és tudomány
Ahol a Nobel-díjasok találkoznak
World Science Forum Budapesten Négy év után ismét a magyar fôvárosban találkoznak a világ tudósai és politikusai: 2015. november 4. és 7. között újra Budapest lesz a házigazdája a Tudomány Világfórumának, amit hetedik alkalommal rendeznek meg az idén. Fotó © MTA
Szöveg: G yüre J ózsef
Jelentôs tudománydiplomáciai siker, hogy 1999-ben elsôként a Magyar Tudományos Akadémia rendezhette meg a Tudomány Világkonferenciáját. A nemzetközi esemény Budapestre irányította a világ vezetô kutatóinak és tudománypolitikai döntéshozóinak figyelmét: több mint 150 országból kétezer résztvevô – seregnyi Nobel-díjas kutató, nemzeti akadémiai vezetô és számos politikus – érkezett Magyarországra. A rendezvény módot adott a hagyományosan kiemelkedô magyar szellemi teljesítmény és kezdeményezôkészség széles körû bemutatására, egyúttal lehetôvé tette, hogy a magyar fôváros a világ egyik tudományos központjaként mutassa meg magát. A tudomány iránt a múlt század kilencvenes éveinek közepétôl világszerte egyre nagyobb az érdeklôdés. Köszönhetô ez részben az Egyesült Államok volt elnökének, Bill Clintonnak, aki 1997-ben az amerikai szenátushoz intézett üzenetében új, tudásalapú társadalom építését tûzte ki célul, amelynek kialakításához a tudományt hívta segítségül. Az elnöki szándéknyi-
latkozat nyomán az UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) még ugyanabban az évben úgy döntött: mivel a XXI. századi, tudásalapú társadalom megteremtése érdekében új típusú szerzôdést kell kötni a tudósok, a politikusok, a véleményformáló média, valamint a gazdasági élet vezetôi között, ehhez egy megfelelô, világszintû fórumra van szükség. A világtalálkozónak a két szervezet olyan rendezôt keresett, amelynek önálló, nemzetközi nagykonferenciák lebonyolítására alkalmas apparátusa van, és az adott országban a tudomány is nagy megbecsülésnek örvend. S nem mellékesen házigazdaként bír olyan anyagi forrással is (több százezer dollárral), amelybôl fedezni tudja a nemzetközi vendég- és szervezôcsapat költségeit. A szervezôk úgy határoztak, hogy – a davosi világgazdasági fórum mintájára – Budapest székhellyel kétévente jelentkezô tudományos rendezvénysorozatot indítanak. A Tudomány Világfórumának (World Science Forum) elôször 2003 novemberében, a tudomány világnapjához kapcsolódóan adott helyet
31
Élet és tudomány
32
Fotó © Cem Özdel - Anadolu Ajansı
Budapest és a Magyar Tudományos Akadémia. Az egész világon óriási harc folyik a hasonló jellegû események megrendezéséért, ami mögött a presztízsszempontokon túl fontos szakmai, etikai, társadalmi és gazdasági érdekek húzódnak. A WSF rendezési jogának elnyerésében a hazai tudóstársadalom mellett nem kis szerepe volt a magyar tudománydiplomatáknak, valamint a külföldön élô, nemzetközileg is elismert magyar származású tudósoknak. A világban zajló, minden korábbi tapasztalatot felülmúló változások és az egyes tudományterületek rendkívül gyors fejlôdése miatt azonban rövid idôn belül szükségessé vált a fórum megújítása. Az Akadémia javaslatára a WSF vezetô testülete 2011-ben úgy rendelkezett, hogy 2013-tól minden második világtalálkozót egy Európán kívüli városban kell megtartani, így Budapest négyévente helyszíne a rangos rendezvénynek. Mivel a 2013-as fórumnak Rio de Janeiro volt a házigazdája, idén ismét a magyar fôvárosban találkoznak a világ tudósai és politikusai. A tudomány olyan erô, amely újabb és újabb lehetôségeket nyit meg a világ elôtt – ez az üzenete a mostani fórumnak, amit a szervezôk az „Enabling Power of Science” mottóval foglaltak össze. A rendezvény elôadásai, szekciói két fô téma köré szervezôdnek. Az egyik a fenntarthatósággal foglalkozik: ez jó
alkalom a tudósoknak és a politikusoknak, hogy a decemberi párizsi klímacsúcs elôtt összegezzék a millenniumi fejlesztési célok eddigi eredményeit. A másik nagy témakör a kommunikáció: ebben a tudomány, a politika és a társadalom kapcsolatát, egymásra való kölcsönhatását boncolgatják majd a résztvevôk. A fórum programjait kisebb rendezvények egészítik ki: az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre) ülésén például azt a kérdést járják körbe, hogy a tudomány miként segítheti elô a folyók vízgyûjtô területén végzett méréseivel, elemzéseivel az érintett országok felkészülését a várható változásokra. Az európai tudományos újságírókat tömörítô szervezet (European Union of Science Journalists’ Association) pedig közvetlenül a WSF elôtti napon tartja európai konferenciáját Budapesten. Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár A Tudomány Világfórumát látogatását is várják a több ismert hazai és külföldi világfórum szervezôi politikus is megtiszteli jelenlétével, a tervek szerint az ENSZ fôtitkára, Ban Ki Mun is Magyarországra látogat. A World Science Forum legközelebbi budapesti tanácskozására 2019-ben kerül sor, a kezdeményezés huszadik évfordulóján. Elôtte azonban, 2017-ben – a WSF-vezetôk korábbi döntésének megfelelôen – Ammánban, Jordániában gyûlnek össze a világ minden tájáról a tudósok és a politikusok.
} A tudomány diplomatái Az eddigi budapesti World Science Forumok (WSF) rendszeres vendége volt Werner Arber svájci mikrobiológus és genetikus, az MTA tiszteleti tagja, akit 1978-ban tüntettek ki Nobel-díjjal. Többször részt vett az eseményen Torsten Wiesel Nobel-díjas (1981) svéd neurológus, az MTA tiszteleti tagja. A 2009-es WSF záró rendezvényén tartott elôadást Ahmed Zewail egyiptomi kémikus, a Kaliforniai Mûszaki Egyetem (Caltech) professzora, aki elsô arab származású tudósként részesült 1999-ben Nobel-díjban. 2011-ben a WSF megnyitóján szólalt fel a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnökeként Li Jüan-ce (Lee Yuan-Tseh) kémikus, szintén az MTA tiszteleti tagja, aki elsô tajvani tudósként kapott 1986-ban Nobel-díjat. 2005-ben részt vett Peter Lax magyar származású Abel-díjas matematikus és a WSF vendége volt Jane Goodall brit etológus, antropológus, a csimpánzok életének legismertebb kutatója. 2007ben elôadást tartott a magyar származású Sir George Radda, az Oxfordi Egyetem tanszékvezetôje, kinek nevéhez fûzôdik a mágneses rezonanciát felhasználó képalkotó eljárás kidolgozása. 2009-ben a két legtekintélyesebb tudományos
folyóirat, az angol Nature és az amerikai Science fôszerkesztôje – Philip Campbell asztrofizikus és Bruce Alberts biokémikus tartott panelbeszélgetést a tudományos újságírás feladatairól, szerepérôl. 2011-ben elôadást tartott Gebisa Ejeta növénygenetikus, az amerikai Purdue Egyetem etióp származású professzora, Barack Obama elnök tudományos tanácsadója, akit 2009-ben tüntettek ki a mezôgazdasági Nobel-díjként is emlegetett Világélelmezési Díjjal (World Food Prize). Többször volt a WSF vendége a magyar születésû Julia Marton-Lefevre, aki 2007 és 2014 között töltötte be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) általános igazgatói tisztségét. Rendszeres résztvevôje a fórumnak Alan Leshner, a világ legnagyobb tudományos szervezete, a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztô Társaság (AAAS) elnöke. Mivel a világfórum társrendezôje az UNESCO, a WSF-en rendszeresen részt vett Macuura Koicsiro korábbi fôigazgató, 2011-ben pedig Irina Bokova fôigazgató mondott beszédet a megnyitón.
Élet és tudomány
33
A digitális világ fôvárosa
Idén Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Távközlési Egyesület világtalálkozóját október 12. és 15. között, amelytôl a gazdaság élénkülését és versenyképességének növekedését várják az informatikai és a gazdasági szakemberek. Szöveg: G yüre J ózsef A világ alakulására a gyors technológiai fejlôdés is alapvetô hatással van. Annak érdekében, hogy Magyarország ne csak követôje, hanem alakítója is legyen a technológiai változásoknak, a magyar kormány úgy határozott, hogy 800 millió forintos támogatást nyújt a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) budapesti – Telecom World 2015 – konferenciájának lebonyolításához. „Magyarország számára megtisztelô, hogy a csaknem hétszáz ágazati és társult taggal rendelkezô, idén 150 éves szervezet hazánkban tartja jubileumi világkonferenciáját. Az eseménynek tavaly Doha, azt megelôzôen pedig Bangkok adott helyett” – mondja Manno István, aki idén januártól miniszteri biztosként felel a konferencia elôkészítéséért, irányítja a rendezéssel kapcsolatos feladatokat. A telekommunikációs szakma képviselôi október 12–15. között találkoznak a magyar fôvárosban. A házigazdaszerep azért fontos Magyarország számára, mert a rendezvény vissza nem térô lehetôséget ad a magyar infokommunikációs ágazat, a piaci szereplôk, az akadémiai és a civil szektor eredményeinek ismertetésére, s mert a hazai kis- és középvállalkozások, startupok nemzetközi színtéren is bemutatkozhatnak. Idén a konferenciát két fô téma határozza meg: a smart city és a big data, de a digital single market, valamint a digital nations témaköröket is kivesézik az elôadók. Magyarország külön pavilonnal is jelen lesz az eseményen, amely egyébként három fô elembôl (kiállításból, fórumból, illetve kapcsolatépítésbôl) áll. Mindegyiknek a Hungexpo vásárközpontban lesz a színtere (a kísérô rendezvényeket többek között a Várkert Bazárban, a Vigadóban, a Mûvészetek Palotájában tartják). Az önálló pavilonnal – nemzeti standdal – Magyarország azt akarja bemutatni, hogy gazdasága erôs az innovációban, szakirányú képzése kiváló a felsôoktatásban. Az üzleti alapon szervezôdô konferenciára több ezer látogatót várnak, s a részvétel olyan befektetésnek számít, amibôl minden fél profitálhat. Budapest európai konferenciaturisztikai helyszínként különösen vonzó, mivel könnyen elérhetô az arab és az ázsiai országok számára, és mert lehetôséget nyújt arra is, hogy visszacsábítsa az európai vendégeket, akik az utóbbi idôben kissé eltávolodtak a világrendezvénytôl. A magyar fôváros korszerû infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal várja az érdeklôdôket. De ágazati szempontból is izgalmas a budapesti helyszín: a magyar tudósok a távközlés és az informatika kezdetei óta számos nagyszerû tudományos teljesítménnyel és találmánnyal járultak hozzá a szektor fejlôdéséhez.
Magyarország bruttó hazai termékének nagyjából a 10-12 százalékát teszi ki az infokommunikációs technológia, és évrôl évre jelentôs, négy százalék körüli növekedéssel bôvül az ágazat. Jelenleg ez az ország egyik legjobban fejlôdô iparága, amelyben nem csak külföldi befektetôk vannak jelen, hanem szép számmal lehet találkozni magyar vállalkozásokkal és startupokkal is.
} Mi az ITU?
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union) az ENSZ legfontosabb, infokommunikációs területen mûködô globális intézménye, amelynek feladata a nemzetközi távközlési együttmûködés segítése. Eredetileg Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) néven alapították Párizsban, 1865-ben. Az ITU-hoz Magyarország 1866. január elsején csatlakozott. A genfi székhelyû intézmény 193 tagállamából jelenleg csaknem 700 ágazati és társult tagja van. Feladata a nemzetközi együttmûködés megteremtése az infokommunikáció területén, különösen a rádióspektrum és a mûholdas pályapozíciók globális felosztásában, szabványosításában, lehetôvé téve a hálózatok problémamentes összekapcsolását.
} Mit kell tudni a Telecom World konferenciákról?
Az ITU Telecom World konferencia globális rendezvény: az információs és kommunikációs technológiáik fejlesztôi, kormányzati tisztségviselôk, szabályozó hatóságok vezetôi és az iparág meghatározó piaci szereplôi találkoznak egymással egy többnapos konferencia keretében – a legújabb trendek bemutatása, illetve az iparági és kormányzati kapcsolatok elmélyítése érdekében. A rendezvény lehetôséget ad államés kormányfôk, valamint ipari vállalatok vezetôinek találkozására is. 1971 óta rendezik meg, 2011-tôl évente, Budapesten 1992-ben már tartottak egy regionális „Europe Telecom” konferenciát, így 23 év után tér vissza Magyarországra a világtalálkozó.
ITU http://telecomworld.itu.int
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
City Guide Hirtelen nagyra nôtt város – így jellemez a budapesti szecesszió arcait bemutató cikkében a szerzô. Budapest, amely Pest, Buda és Óbuda egyesülésébôl 1873-ban jött létre, valóban páratlan gyorsaságú gyarapodásnak indult a XIX. század utolsó negyedében. Akár egy kamasz a nadrágját, olyan gyorsan kinôtte a város a klasszicista palotákat, az iparosodás teremtette gazdagságot nemcsak befelé akarta mutatni, hanem a világ szeme elé tárta, színes, kacskaringós díszítményekkel ékesítette az új épületeket. Monumentalizmus egyfelôl, a részletek aprólékos kidolgozottsága másfelôl. A hazai építészek a kor legmagasabb színvonalán, gyakran elsôként használt technológiák alkalmazásával hozták létre a fôváros páratlan gazdag századfordulós építészeti hagyatékát. A díszítômotívumok sajátos magyar építômûvészeti stílust bontakoztattak ki, köszönhetôen az olyan zseniális alkotóknak, mint Lechner Ödön, Róth Miksa vagy Lajta Béla, de ugyancsak az olyan iparosoknak is, mint például a világhírû porcelángyáros Zsolnay Vilmos. Az ô kezük nyomát ôrzi a város temérdek épülete. } A Gresham-palota épülete a Széchenyi téren
A budapesti szecessziós építészet egyik világszerte méltán csodált palotája a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest
City Guide
36
A budapesti
szecesszió három arca
Fotó © IMM.hu
Szöveg: T örök A ndrás
City Guide
37
Budapest, ez a XIX. században hirtelen nagyra nôtt város, ismerôs közeg az ide látogató utazóknak. A magyar fôváros (hivatalosan csak 1873ban jött létre) a század harmadik felében arra törekedett, hogy kilépjen Bécs árnyékából. Sôt, egyenesen megpróbált versenyre kelni vele. Hogy ez nem tûnt eleve reménytelennek, az Budapest kétségtelenül vonzóbb természeti adottságain múlott. A lapos Pesttel szemben a dombos Buda, közte Európa második legnagyobb folyója, amelyen érdekesebbnél érdekesebb hidak ívelnek át.
A szecessziós Bedô-ház
Lechner Ödön fantáziagazdag Zsolnay porcelánból készült ornamensei az Elsô Pesti Takarékpénztár tetôzetén
tervezett, például az Iparmûvészeti Múzeumot (1896) és a Postatakarékpénztárt (1901). Mindkettôn nagyon erôs a folklórelemek hatása. Itt azonban mutatkozik egy kis baj. A magyar népmûvészet formakincsének feltárása ekkoriban épp csak hogy megkezdôdött. Lechner díszítôelemei valójában indiai eredetûek. A harmadik fajta budapesti szecesszió a modernizmussal keveredik, és némiképp a skót Charles Rennie Mackintosh munkásságával rokonítható, bár korántsem biztos, hogy direkt ha-
Az egyik fajta az importált, mintakövetô szeces�szió. Vannak olyan épületek, amelyek nyugodtan állhatnának Brüsszelben vagy Bécsben. Ennek talán legjobb példái az Országház közelében álló, Vidor Emil (1867–1952) tervezte Bedô-ház (V., Honvéd utca 3.) portáljai és fülkagyló alakú lépcsôházi ablakai. Van azután a népmûvészettel kevert jellegzetesen magyar szecesszió. Ennek legnagyobb magyar mestere az iskolateremtô Lechner Ödön (1845–1914). Igen jelentôs középületeket is
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
A XIX. század harmadik felében már Magyarországon is megindult a modern építészképzés, és a fiatalabb nemzedék sokat utazott (a szegényebbek kezébe pedig eljutottak az építészeti szaklapok). Az 1890-es évek elején Európát Belgiumból és Franciaországból indulva, mint a préritûz borította el az „új mûvészet”, franciául art nouveau. Ez a divat aztán villámgyorsan keveredni kezdett az egyes országok nemzeti sajátosságaival, és kialakultak a stílus helyi változatai. Országonként eltérô neveket is kezdtek az új stílusra aggatni, Németországban Jugendstil, Ausztriában Secession, ez utóbbit vette át a magyar nyelv is, szempillantás alatt magyarosítva a szót: szecesszió lett a stílus neve. Ha Budapest belsô területe alapvetôen historikus épületekbôl áll, akkor nyugodtan lehet mondani, hogy a fûszer ebben a városszövetben a szecesszió. A historizmus, különösen legelterjedtebb változata, a neoreneszánsz örök stílus, természetesnek hat, nem feltûnô. Annál inkább az a szecesszió – ennek lényege a különbözés, az aszimmetria, a rikító színek és szabálytalan formák orgiája. Budapesten a szecesszió minden turistának és utazónak feltûnik. Ez a rövid életû korszak, amelynek az elsô világháború vetett véget, bonyolult nyomot hagyott a városban. Mert a budapesti szecesszió legalább háromféle.
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Budapest a XIX. és XX. század fordulóján a modernizmus, a progresszió lázában égett. Az uralkodó elit a historizmust érezte a természetes és örök építési stílusnak. Hiszen Bécs, Párizs, London új palotáit ebben a szellemben emelték. A mai utazók Budapestet a historizmus nagy és koherens városának látják, és ebben igazuk is van.
Lajta Béla dekoratív reliefje a Vas utcai iskola bejáratának homlokzatán
City Guide
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
38
A Liszt Ferenc Zeneakadémia elôcsarnoka a nagyterem bejáratánál
Fotó © BFTK Diatár / Práczky István
Lechner Ödön épületének míves bejárata
tásról van szó. A modernista szecessziós építészet legnagyobb mestere kétségkívül Lajta Béla (1873–1920). Korszakos jelentôségû épülete az 1912-ben átadott Vas utcai Felsôkereskedelmi Iskola (VIII., Vas utca 9–11.). Ebben a jó állapotban fennmaradt vörös tégla borította épületben a modernizmusra oly jellemzô derékszögû síkok uralkodnak, de az apró részletekben, a kilincsekben és mindenféle díszítésben nagyon erôsen megjelenik a szecessziós, szabad formakincs. A fenti építészek voltak a nagy újítók, akik a szecesszióban találták meg a személyiségüknek legmegfelelôbb stílust (akkor is, ha ez már nem fiatal korukban robbant be). Komoly mûveket hagytak hátra olyan építészek, akik mint a legjobb divattervezôk a ruhák esetében, mindig képesek a legújabb stílusban tervezni. A magyar szecesszió legnagyobb szabású, a historizmust, az eredeti szecessziót és a modernizmust ötvözô középületét, a Zeneakadémiát Korb Flóris (1860–1930) és Giergl Kálmán (1863–1954) tervezte (VI., Liszt Ferenc tér 8.). Kívül és belül olyan dús festészeti és szobrászati díszek borítják, hogy senki nem gondolná, hogy a ház egyúttal a nézôtéri erkélyek kialakítása révén a magyar vasbetonépítészet egyik legkorábbi példája. A 2011 és 2013 között zajlott alapos rekonstrukció során visszaállítottak minden eredeti díszt és színt, a kortárs építészet szellemében lefedtek két udvart, és bevezették a légkondicionálást is. A régi és az új tökéletes szimbiózisa jött létre úgy, hogy megmaradt a varázslatos akusztika, amit már nem zavar a nyikorgó parketta – a széksorokkal együtt azt is kicserélték. Ahogy az internetes portálok hangzatos címeiben szokták mondani: „Ha Ön egyetlen szecessziós épületet néz meg Budapesten, akkor az a Zeneakadémia legyen.”
Ha a szecessziót is szereti és anyagi lehetôségei is megengedik, akkor érdemes megszállni a Four Seasons Hotel Gresham Palace-ban, amely az egyik legelegánsabb hely Bécs és San Francisco között. Egy angol tulajdonú életbiztosító társaság befektetéseként épült a város legjobb fekvésû telkén, a Lánchíd tengelyében (Quittner Zsigmond, Vágó József, Vágó László, 1907). A kommunista idôszakban az államosítás következtében nagyon leromlott bérházat az új évezred elsô éveiben alakították 179 szobás 5 csillagos szállodává. Ide azok is besétálhatnak a foyer-t megcsodálni, akiknek nem telik arra, hogy itt szálljanak meg.
Fotó © MITTECOMM
A szecesszió mint stílus az elsô világháború után világszerte kiment a divatból. Burjánzó díszeit és nehezen megépíthetô kerek idomait a modernista építészet és az azt támogató sajtó sok évtizeden át gúnyolta és lesajnálta. Magyarországon az 1980-as évek elején jött megint divatba.
A Váci utcai Philanthia homlokzata
39
A Budapesti Iparmûvészeti Múzeum aulájában a világítótetô üvegmozaikja
Fotó © IMM.hu
A Gresham-palota kovácsoltvas bejárata
Fotó © IPaul Thuysbaert
City Guide
Minthogy sokáig nem becsülték meg, nagyon kevés boltbelsô maradt meg a szecesszió idejébôl. Ezek egyike a Philanthia Virágbolt, a régi pesti bevásárlóutcában, a Váci utca 9. alatt található. Tervezte Körössy Albert (1869–1855) építész 1905-ben. A bolt neve görögül annyit jelent: „a virágok szeretete”. Budapest legeredetibb szecessziós épülete a Lechner Ödön tervezte Iparmûvészeti Múzeum – amely a világ harmadik ilyen célra épült múzeuma – 1896-ban készült el. Abban az évben ünnepelte Magyarország a magyar törzsek Kárpát-medencébe érkezésének ezredik évfordulóját. Mintegy tetôpontja volt a gyorsan fejlôdô Magyarország reményteli korszakának, ahol az építészet és minden más mûvészet önkéntelenül is a haladást fejezte ki, és örömforrás volt nem csak az elit, de az utca embere számára is. Az elsô világháború után Budapesten egy ideig újra a neobarokk stílus jött divatba, de tízegynéhány év után gyôzedelmeskedett felette a modernizmus – nagyszerû villák, egész városnegyed épült Bauhaus stílusban. Ha a város építészeti örökségének összetevôit akarjuk összeszedni, akkor lehet azt mondani, hogy Budapest a historizmus, a szecesszió és a Bauhaus típusú modernizmus városa. Ám a historizmus és a Bauhaus – kis túlzással – a világon mindenhol egyforma. A szecesszió azonban mindenütt kicsit más. Nem téved hát az a sok mûvelt utazó, aki azzal távozik innét, hogy Budapest a szeces�szió városa.
A szecessziós Budapest www.art-nouveau.hu
City Guide
40
Az üveg-
festészet és a mozaik mestere Róth Miksa
Fotó © rothmuzeum.hu
Tiffanyt is elhozta Budapestre
Budapest legszebb szecessziós épületeinek szerves részei a gyönyörû mozaikok, üvegablakok. Róth Miksa, akinek mindez köszönhetô, 150 évvel ezelôtt született. Róth Miksa üvegfestészete is eltér attól, amit korábban e mûfaj nyújtott. A mûvészrôl, munkásságáról, életérôl a budapesti Róth Miksa Emlékház igazgatója, Fényi Tibor beszélt. A helyszín nem véletlen, a Four Seasons (Gresham) szálloda hallja: a hotelben, a Kossuth-lépcsôn látható egyik legszebb üvegablaka. Szöveg: S zászi J úlia Tiffany mindenesetre alaposan meglepôdött – idézi fel Fényi –, amikor 1900-ban, a párizsi világkiállításon egyszerre csak egy ismeretlen magyar munkáiban saját üvegfelületeivel találta magát szemben. Hat évvel késôbb Mexikóvárosban már közös munkát alkottak, ahol Róth – Maróti Gézával együtt – a Nemzeti Színház 160 négyzetméteres kupolájának elkészítésére kapott megbízást. A ma is látható mû – rajta a kilenc Múzsa, középen találkozó szárnykoszorúval, valamint Apolló a béke
Fotó © rothmuzeum.hu
Újdonság volt-e Róth Miksa tevékenysége? Louis Comfort Tiffany neve és munkája Európában még teljesen ismeretlen volt, amikor Róth már felfedezte és használni kezdte a többféle üvegmassza és fémsó keverékébôl készült, márványos, színváltó, opalizált, késôbb Tiffanynak nevezett üveget – mondja Fényi. Erre a felületre nem lehetett úgy festeni, mint az ablaküvegre, megmunkálásához Róth új technológiát dolgozott ki. Az üvegfestészet „tudománya” és szeretete családi örökség volt. Apja és nagyapja is ezt az ipart ûzte. Az üvegesmesterség a XVIII–XIX. században még nem szerepelt azok között az iparágak között, amelyeket zsidó származásúak is ûzhettek. A tételes felsorolásba Mária Terézia rendelete alapján ugyan az üveg feldolgozása bekerült, de Pesten mûhelyt nyitni még így is szinte lehetetlen volt. A céhekbe tömörült mesterek elszánt harcot vívtak a betolakodókkal, idônként megverették ôket. Róth Sámuel – Miksa nagyapja – nem ijedt meg, felvette a kesztyût, huszonhét éven át harcolt, míg végül célba ért. Fia, Zsigmond üvegescége hamarosan a legnagyobb lett Budapesten. Miksa 1865-ben született, ebben a környezetben nôtt fel és szeretett bele az üveg ragyogásába. Mesterségbeli tudását Németországban, Franciaországban és Angliában csiszolta, Olaszországból pedig a mozaikkészítés technikáját hozta haza.
A Róth Miksa Emlékház belsô terének részlete
City Guide
41
Fotó © MITTECOMM
Róth Miksa legnagyobb mozaikkompozíciója a Szervita téri volt Török Bankház oromzatán
1902 táján Róth „üvegfestô gyáros”-ként mûködött, iparszerûen – valahogy úgy, mint a porcelánkészítésben Zsolnay. Kétségtelen, hogy korábban ez a tevékenység nem számított mûvészetnek, csupán iparosságnak. Az iparmûvészet, mint mûfaj ettôl kezdve honosodott meg, s nyilván nem véletlen, hogy Róth elsôként kapta meg 1898-ban az ekkor alapított magyar Iparmûvészeti Állami Aranyérmet is. Persze, igazságtalanság lenne csak a szecessziós munkákról megemlékezni, hiszen Róth Miksa eleinte a historizmus irányzatát követte. A Parlament, a városligeti Vajdahunyad vár ablakai is tanúsítják ezt. Kétségtelen, hogy az elsô világháború végéig tartó szecessziós korszaka után az art deco irányzat is hatott rá, késôbb munkáiban szívesen ötvözte a három stílusirányzatot. A jubileumi év izgalmas kiállítással kezdôdött: Róth Miksa olyan Romániában elveszettnek hitt munkáiról lát képeket a látogató, amelyeket nemcsak megtaláltak, hanem sikeresen restauráltak is. Köztük van a temesvári papi szeminárium nyolc, szenteket ábrázoló kétméteres ablaka. Az ablakokat a szocialista idôszak-
ban egyszerûen kidobták (Róth munkái a hetvenes évekig Magyarországon is lebecsült giccsnek számítottak), ám a bontást végzôk nem bíbelôdtek az ablakok összetörésével, hanem úgy ahogy voltak, levitték a pincébe. A lomok alól kerültek elô, a viszonylag kisebb rongálódást nem volt nehéz javítani. Sok munkájáról így is csak dokumentumokból lehet tudni. Szerencsére Budapesten ma is megtekinthetô sok üvegablak (a már említett Gresham-palotában, a Nemzeti Bank lépcsôházában, a Kerepesi temetô árkádsorában), mozaik a Szerviták terén, az egykori Török Bankház homlokzatán, a Széchenyi gyógyfürdôben, a Deák- és a Kossuth-mauzóleumban) – hogy csak néhányat említ- A Gresham-palota híres Kossuth-lépcsôjésünk. nek részlete Fotó © rothmuzeum.hu
pálmáival – óriási siker volt. A színpadot és a nézôteret elválasztó kristályfüggöny pedig Maróti és Róth tervei alapján a Tiffany cég kivitelezésében készült. Az üvegfestmények készítése mellett a Róth-mûhely egyre több mozaik alkotására kapott megbízást. Budapest a kilencszázas évek elején rohamosan fejlôdött, s az új épületekhez szívesen használtak divatos anyagokat, szecessziós díszítéseket, Róth színvilága pedig különösen jól illett hozzájuk. Ô pedig nem érte be a mozaikkészítés Velencében kitanult módjával: új technológiát dolgozott ki, amely lehetôvé tette a kisebb felületek beillesztését is. Korábban csak teljes felületre készült mozaik, Róth módszerével kis mozaikfigurákat is be lehetett építeni. Hamar népszerûvé vált a hordozható, képszerûen kialakított kis mozaiktábla, amely hazavihetô, tetszés szerint falra akasztható volt.
A Róth Miksa Emlékház olyan lakásmúzeum, amely tökéletesen korhû formában ôrzi a mester egykori lakását az 1910-es állapotban. Az Emlékházban az üveg- és mozaikmûvész életérôl, munkásságáról, fellelhetô mûveirôl, monográfiákról szinte minden információ megtudható.
www.rothmuzeum.hu
City Guide
42
Jó étvágyat! Szöveg: S omogyi S zonja
Fotó © BFTK Diatár / István Práczk y
Mehet Berlinbe, Londonba, New Yorkba, Bejrútba, mindenütt megtalálja az indiai vagy kínai vendéglôket, vagy az ismert fast food hálózatok helyi állomásait. A nemzetközi gasztronómia feltartóztathatatlan terjedésének létezik egy sokkal kifinomultabb vonulata: a helyi specialitások ötvözése a globális kritériumok alapján. Ajánlatképp egy képzeletbeli napra egy franciás reggelizôhelyet választottunk – az À la Maisont , ebédre egy magas kategóriájú sörözôt – a szecessziós belvilágú Kollázst – , a koronát este a Michelin-csillagos Costes étterem vadonatúj „kistestvére”, a Downtown Costes teszi fel. Próbálják ki, garantáljuk, hogy nem csalódnak.
City Guide
43
À la Maison Vintage romantika
Photos © BFTK Diatár / István Práczk y
bundás kenyérrel
Francia sanzonok, romantikus vintage, mégis letisztult enteriôr, klasszikus ízek. Az À la Maison az a hely Budapesten, amely a reggelizôhelyek kultúráját nemcsak a külföldi, hanem az erre egyelôre kevésbé fogékony magyar látogatók körében is népszerûsíti. A fôvárosnak nappal a környéken dolgozóktól és a városnézôktôl, éjjel a szórakozni és bulizni vágyóktól nyüzsgô utcáiban, a Szent István-bazilika közelében igazi gyöngyszem az ízlésesen, giccsmentes francia vintage stílusban berendezett À la Maison. Kínálata túlmutat a rántotta, kolbász, tea-kávé kombón: reggeli menüjében édes és sós ízek is helyet kapnak. Amit meg lehet tenni egy tojással, azt itt meg is teszik, a vendég kérésének megfelelôen bármilyen verzióban elkészítik a reggelik bármelyik legnépszerûbb elemét, legyen szó egyszerû rántottáról, omlettrôl vagy bundás kenyérrôl. Érdemes kipróbálni például a tükörtojással megfejelt egg’n bacont, azaz tojásos-baconös szendvicset. Aki pedig a gyermekkorába kíván visszacsöppenni, akár „nagymama reggelijét” is választhatja: kaláccsal, vajjal, lekvárral és kakaóval. És mi az, amit egy francia reggelizôben halálos vétek kihagyni? Az isteni french toast. A budapesti À la Maison minden bizonnyal örökre elcsábítja az édes ízek kedvelôit fenségesen omlós, valódi, egész gyümölcsökkel készült epres, áfonyás és juharszirupos toastjaival. Amerikai palacsintájuk szintén a legjobb alapanyagok felhasználásával készült – ezért még a legelszántabb diétázónak is megéri lazítani a szigorú szabályokon. Apropó, diéta és egyéni kívánságok. Az À la Maisonban lehet szó tejcukor-, cukor- vagy bármilyen allergiáról, érzékenységrôl, az ételek legnagyobb részét el tudják készíteni a vendégek különleges igényeinek megfelelôen. Amire viszont érdemes figyelni: bár az À la Maison alapvetôen reggelizôhely, a déli menüvel és a köré kiépült déli vendégkör-
rel nem kis megterhelést ró a választékosan dolgozó konyhára, ezért aki igazi franciásan relaxálós, a napra rákészülôs reggelire vágyik, érkezzen idôben a hétköznaponként reggel héttôl, péntektôl vasárnapig kilenctôl nyitva tartó kis francia bisztróba.
À la Maison Budapest V., Nádor u. 8.
City Guide
44
art deco stílusban tálalva
Fotó © BFTK Diatár / István Práczk y
Kollázs
Pisztráng
Fotók © Budapest Four Seasons Gresham Palace
Az art deco stílusú, páratlan eleganciájú étteremben déltôl délután háromig szolgálnak fel ebédet. A Kollázs, ahogy neve is utal rá, változatos ízeket, ételeket kínál. Elôételei sorában szerepel füstölt fürjtojással, pácolt gyöngyhagymával tálalt ta-
tárbifsztek és tormakrémmel, ökörfarokraguval tálalt velô is. Kihagyhatatlan a Kollázs omlós kacsamájterrine-je, amelyet a visszafogottan édes rebarbarakompót és apró cseppekben formát öltô bodzavirágzselé egészít ki. A Kollázs adta lehetôségeket tekintve vétek lenne mellôzni a látványgrillezô kínálta fogások valamelyikét. A romantikus ízek kedvelôi bátran választhatják a grillezett pisztrángot, amelyet az art deco stílusában is tálalnak: az áram-
A nyüzsgô modern éjszakai életet és a város történelmének szinte kézzelfogható miliôjét ötvözô V. kerületben áll Budapest egyik legszebb kilátását nyújtó gyönyörû, a világörökség részét képezô szecessziós épülete, a Gresham-palota. Nyáron nyílt étterme, a Kollázs Brasserie & Bar borpincéje, cukrászdája és bárja mellett különleges látványgrillezô csábítja az épületben helyet kapó Four Seasons Hotel lakóit és az utcáról betérô vendégeket. vonalas pisztrángtest helyett letisztult geometriájú kompozíciót láthatunk tányérunkon. Remekül kiegészíti a hal izgalmas ízeit a mellé tálalt szarvasgombás burgonyapüré. A grillezô fogásai mellett egyéb, változatos ízvilágot képviselô fôételek közül is választhatnak a vendégek. A menüben szerepel például marhapofa, Kollázs Burger, magyaros harcsa túrós csuszával és lazac is pácolt édesköménnyel és sáfrányos kagylómártással. Saját cukrászdájának hála a Kollázs Brasserie & Bar széles körû, friss desszertkínálattal rendelkezik mind a déli, mind a délutáni ajánlatban. Nem hiányozhat a listáról a rigójancsi, a somlói galuska és a sajttorta sem, de a barackzselés mandulatej, a málnaleves sóskaszorbettel és a mindig friss franciabriós is elôkelô helyen szerepel a legnépszerûbb desszertek listáján. Aki pedig igazán „súlyos” ízekkel kívánja megkoronázni a Kollázs Brasserie & Barban elköltött ebédjét, az az Ilanka névre hallgató, csokoládét csokoládéval ötvözô fatörzs jellegû költeményre bökjön az étlapon.
Kollázs Brasserie & Bar Budapest V., Széchenyi István tér 5.
City Guide
Costes Downtown Mennyei meglepetések
Fotók © costesdowntown.hu
45
klasszikus alapokon
Természetközeliség, laza és mértéktartó elegancia, oldott légkör, mindemellett csúcsminôségû kiszolgálás és ételkínálat jellemzi Budapest egyik legújabb szállodája, a klasszikus és pazar finomsággal kialakított 85 szobát kínáló Prestige Hotel Budapest néhány hete nyitott éttermét, a Costes Downtownt. A minôségre mi is lehetne jobb garancia, mint az, hogy az étterem Magyarország elsô Michelin-csillagos étterme, a Costes „kistestvére”, élén Miguel Rocha Vieira portugál executive cheffel. A kistestvér talán nem is a legjobb szó a Ráday utcai egységnél kétszer több helyet kínáló, harsányzöld, óriási élô növényfallal ékes, fa alapanyagokkal és rusztikus tálalóeszközökkel – összegezve – mûvészi eleganciával operáló étteremre. A hely nem titkolt célja, hogy megôrizve a Costes név presztízsét azokat a vendégeket is becsábítsa, akik a kényelmet megôrizve kissé oldottabb vacsorára, barátságosabb, talán „bisztrósabb” légkörre vágynak. A baráti hangulatot nagyban segíti a látványkonyha, nem is beszélve a séfasztalról: a tökéletes eredményt produkáló munka figyelemmel kísérése a beavatottság érzésével gazdagítja egy itt elköltött vacsora nem mindennapi élményét. A Costes Downtown konyhája szezonális – nem kis részben magyar – alapanyagokkal dolgozik, így étlapja Miguel Rocha Vieira letisztult ízlésének és kreatív ötleteinek megfelelôen változik idôrôl idôre. A Prestige Hotel vendégei, illetve az utcáról betérôk választhatnak à la carte fogásokat is, ha azonban valaki az étterem egyéniségére kíváncsi, bátran válassza a surprise menüt. Az elôre el nem árult fogások és a hozzájuk tökéletesen illô borok egysége igazi ötcsillagos élményt nyújt. Az amuse bouche-ként, vagyis a vacsora elôhírnökeként tálalt marinált uborka, avokádó és crème fraîche megfelelôen készíti elô az ízlelôbimbókat a klasszikus andalúz gazpacho számára,
amelynek üde ízét dinnyegolyók fokozzák. A gyümölcsös leves mellett szintén remek fogás a Szent Péter-hal, amelyet Vieira grapefruit textúrákkal és tengeri spárgával, korianderrel tálal. Fôételként érdemes megkóstolni a többek közt a mogyoróhagyma-textúrával bemutatott szinte krémszerûen omló marhahúst is. És hogy mi teszi fel a koronát egy igazi Costes Downtown vacsorára? A csoki, csoki, csoki… Nem költôi túlzásról van szó, ez a „mûvészneve” Vieira könnyed, az étterem belsô teréhez tökéletesen illô, pisztáciából készült „erdei mohacsodával” díszített csokoládés desszertjének. Nemcsak az ételek, hanem a borok terén is egyedülállót alkot a Costes Downtown. Különlegességei között több biodinamikus bor szerepel, a Magyarországon még gyerekcipôben járó bortermelési eljárás zászlóvivôinek palackjai már ott sorakoznak az étterem impozáns borpolcán. Az ambiciózus sommelier csapat jelenleg azon dolgozik, hogy hamarosan egész Európában egyedülálló borlapot tehessenek le a vendég elé, amelyen a világ minden nációjának legjobb borai kapnak helyet, emellett pedig az elsô igazán széles körû biodinamikus és organikus borokat kínáló étteremmé váljanak.
Costes Downtown Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 5. www.costesdowntown.hu
46
City Guide
Folyamatos fejlesztések, bôvülô desztinációk Szárnyal a magyar alapítású Wizz Air
Ôsztôl már Budapesten végzi repülôgépeinek javítását és karbantartását Közép- és Kelet-Európa piacvezetô diszkont légitársasága: a Wizz Air hamarosan kétszáz új repülôvel bôvíti flottáját, hogy eleget tudjon tenni a növekvô utazási igényeknek Európában – de azon túl is. Szöveg: G yüre J ózsef } Fotók: F oldházi Á rpád / W izzair
City Guide
A magyar alapítású légiközlekedési vállalat folyamatosan bôvülô Airbus A320-as flottájának mûködtetéséhez egyre nagyobb igény mutatkozott egy új karbantartó bázisra. A kétezer négyzetméteres ferihegyi hangár mellett egy 170 négyzetméteres iroda, alkatrész-raktár és személyzeti részleg is helyet kapott. A csaknem egymilliárd forintos beruházást a Budapest Airport finanszírozza. Részben azért, mert Közép- és Kelet-Európa piacvezetô diszkont légitársasága tavaly egy 15 évre szóló hangárbérleti szerzôdést írt alá a magyar légikikötô üzemeltetôjével. A Wizz Air ugyanis kilenc darab Airbus A320 típusú repülôgépbôl álló flottát üzemeltet Budapesten, jelenleg azonban összesen 61 Airbusból áll a teljes gépparkja, ami hamarosan ismét növekedni fog. A társaság idén júniusban szándéknyilatkozatot írt alá a Airbus repülôgépgyártóval 110 darab új A321neo repülôgép megvásárlásáról, és további 90 gépre is úgynevezett nem kötött vételi jogot szerzett. A 110 új repülôt a Wizz Air 2019-ben állítaná forgalomba – lecserélve a jármûparkból kiöregedett régi gépeket. A diszkont légitársaság listaáron 12,5 milliárd dollárra rúgó megrendelésének célja, hogy eleget tudjon tenni az egyre növekvô utazási igényeknek Európában és azon túl is. A Budapest Airporttal közösen pedig olyan méretû hangárt tervezett és építtetett, amelyben már ezek az új, hosszabb törzsû, Airbus A321neo típusú gépek is elférnek. A légitársaság alapításának 11. évfordulója alkalmából idén tavasszal változtatott az eddigi megszokott arculatán: nem csak a logója és repülôgépeinek festése változott meg, hanem a fedélzet színvilága és a személyzet formaruhája is megújult. Az arculatból elmaradt a lila szín, helyette a sötétkék kapott hangsúlyos szerepet. De a cég inter-
47
netes honlapja is új funkciókkal bôvült és létrejött egy új, Plus néven futó tarifa is. Az alapító vezérigazgató, Váradi József szerint a társaság létrehozásakor az volt a céljuk, hogy a Wizz Air külsô megjelenése minél feltûnôbb legyen és felkeltse az emberek figyelmét, mivel az alacsony árakkal mindenki számára elérhetôvé akarták tenni a repülést, a repülôgéppel való utazás élményét. Az új arculattal és a hozzá kapcsolódó marketinggel és filozófiaváltással ugyanakkor már az utasok és a piac megváltozott elvárásaihoz kívánnak alkalmazkodni. Az utasok ugyanis ma már nem csak az olcsó repülôjegyeket keresik, hanem a pénzükért egyre jobb szolgáltatást is várnak el. A Wizz Air az elmúlt évben összesen 16,5 millió utast szállított, az utasok száma idén nyáron viszont már a húszmillió is meghaladta. A Wizz Air 380 útvonalán több mint 110 célállomás található, járataival közel 40 országot köt össze. A folyamatos fejlesztésekre, a desztinációk állandó bôvítésére épülô eddigi üzleti modell szemmel láthatóan bejött a Wizz Airnek, amelynek köszönhetôen komoly versenyelônyre tett szert fô riválisaival, a Ryanairrel és az Easyjettel szemben. A Wizz Air február végén sikeresen landolt részvényeivel a londoni tôzsdén is: a cég papírjainak árfolyama azóta is szárnyal, a részvénykibocsátásból pedig jelentôs, majdnem 140 millió euró folyt be a vállalathoz. A társaság készpénzállománya megközelíti a félmilliárd eurót, miközben alig van bankhitele a vállalatnak. Ma már nyugodtan elmondható: a Wizz Air az európai üzleti életben is elérte a biztonságos repülési magasságot.
www.wizzair.com
City Guide
48
Jó tudni Megérkezés, bejutás a Belvárosba
Közösségi közlekedés (BKK)
Taxi
BUD Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér
Közlekedési hálózatát illetôen Budapest az egyik leggazdagabb európai fôváros: 268 busz-, 32 villamos-, 15 troli- és 4 metróvonalon kívül utazhatunk fogaskerekûvel, HÉV-vel, siklóval, hajóval vagy libegôvel is. Napközben a járatok általában 4.30 és 23.30 között közlekednek, utána pedig éjszakai buszokkal (éjszakai menetrend szerint) vagy az éjjel-nappal forgalomban lévô 6-os villamossal juthatunk el szinte bárhová.
Több taxis vállalkozás gépkocsijai mûködnek a fôvárosban, amelyeket sárga színükrôl, a bal elsô ajtón elhelyezett „Minôsített budapesti taxi” feliratukról, illetve sárga rendszámukról lehet felismerni. Hivatalos budapesti taxiban ülünk, ha a sofôr fényképes igazolványát és a Budapest fôváros rögzített hatósági árait tartalmazó tarifatáblázatot a mûszerfalon és a két hátsó ajtó ablakán kihelyezték. A tarifák hatóságilag rögzített módon egységesek: az alapdíj 450 forint, a kilométerdíj 280 forint, a várakozási díj percenként 70 forint. A taxikban lehetséges készpénzes és bankkártyás fizetés is. Az utazást követôen minden alkalommal kérjünk a taxaméterbôl nyomtatott nyugtát, melynek alapján ellenôrizhetô az alkalmazott fix díj, illetve az utazásunkkal összefüggô bármilyen panasz eredményesen orvosolható.
BKK közösségi közlekedéssel: a 200E busszal a KÖKI Terminálig – Kôbánya-Kispest metróvégállomásig, onnan az M3-as metróval a Deák Ferenc tér felé Fôtaxi: a Budapest Airport hivatalos szállító partnere, taxiszolgáltatója; jegyünket elôre kell megváltanunk a reptéren található pultnál Airport shuttle minibuszszolgálat: jegyünket elôre tudjuk megváltani a reptéren található pultnál Autóbérlés: Sixt Rent-a-Car www.sixt.hu Avis www.avis.hu Buchbinder www.buchbinder.co.hu Europcar www.europcar.hu Hertz www.hertz.hu
BKK-információ: +36 (1) 3 255 255 www.bkk.hu
Nemzetközi hajóállomás +36 (1) 484 40 13 www.mahartpassnave.hu
Ügyeletes egészségügyi szolgáltatások: Gyógyszertár:
VI., Teréz krt. 41. (4/6-os villamos Oktogon, Pest) +36 (1) 311 44 39 XII., Alkotás u. 1/B (M2 Déli pu., Buda) +36 (1) 355 46 91
Fogorvos
VIII., Szentkirályi u. 40. (9-es busz Szentkirályi utca, Pest) +36 (1) 317 66 00
Fônix Med (Buda) XI., Tétényi út 12–16. (7A busz Szent Imre Kórház, Buda) +36 (1) 203 36 15
Nyugati pu. (M3 Pest – Belváros) +36 (1) 349 01 15 Keleti pu. (M2 Pest) +36 (1) 313 68 35 Déli pu. (M2 Buda) +36 (1) 355 86 57 MÁV nonstop információ: +36 (1) 371 94 49 www.mav.hu, www.elvira.hu
Autóbusz-pályaudvarok Népliget (M3 Pest) +36 (1) 219 80 40 Stadionok (M2 Pest) +36 (1) 220 62 27 Árpád híd (M3 Pest) +36 (1) 412 25 97 VOLÁN-információ: +36 (1) 382 08 88 www.volanbusz.hu
Turistainformáció
Orvos
Fônix Med (Pest) IX., Haller u. 29/A (M3 Nagyvárad tér, Pest) +36 (1) 215 16 44 vagy 215 69 83
MÁV Pályaudvarok
Deák tér – V., Sütô u. 2. Nyitva tartás: minden nap 8.00–20.00 Budai Vár – I., Tárnok u. 15. Nyitva tartás: minden nap 9.00–18.00 Városligeti Mûjégpálya XIV., Olof Palme sétány 5. Nyitva tartás: minden nap 9.00–19.00
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér 2A Terminál Nyitva tartás: minden nap 8.00–23.00 2B Terminál Nyitva tartás: minden nap 10.00–22.00
Magyar nyelvû lektorálás } Szôdy Macó Fordítás / idegen nyelvû lektorálás } Csipke Zoltán Pál Nyomdai kivitel } Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.
Megjelenik évszakonként Felelôs kiadó } Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató } Monostori Diána Felelôs fôszerkesztô } Albert Mária Kiadói menedzser } Práczky István Lapterv/tördelés } Práczky István Fotómenedzsment } MitteComm Kft. Címlapfotó } Práczky István / BFTK
Kiadó } BTFK Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Városház utca 9–11. Telefon } +36 1 486 3300 e-mail } marketing@budapestinfo.hu Hirdetésszervezés } Sali Mária Hirdetésfevétel } hirdetes@budapestinfo.hu Telefon } +361 486 3309 Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll. A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén ISSN 2064-9894
http://budapestinfo.hu/budapest-s-finest
Budapest, a négy évszak fôvárosa
a hivatalos városkártya
HIRDETÉS
Kulcs a városhoz INGYENES A TÖMEGKÖZLEKEDÉS
• INGYENES a belépés a Lukács fürdőbe • INGYENES a belépés 10 múzeumba • INGYENES a részvétel 2 vezetett városnéző túrán • INGYENES a PocketGuide okostelefonos
4900 forint
7900 forint
alkalmazása
9900 forint
RENDELJE MEG MOST ONLINE: www.budapest-card.com
Érvényes: 2015. április–2016. március