2013. decemberi szám

egyetemi ĂŠlet

Beköszöntött a ’Zombiidőszak’! Milyen jó is lett volna, ha az összes házit megírtuk volna a félév elején és mostmár hátradőlve készülhetnénk az ünnepekre!? Azt hiszem, kevesen vagyunk ebben a szerencsés helyzetben, ezért javasolnám azoknak, akik még mindig nem kezdtek neki a házi feladatuk megírásának, vagy a sokadik pót ZH-ra, pótmérésre készülnek, ezúttal tegyék félre egy kicsit az újságot, és akkor vegyék elő, amikor a pót hét végén a küzdelmes szorgalmi időszak lezárásaként nyugodt szívvel próbálhatják ki az idei ünnepekre szánt Kátés társasjátékot. Persze akiknek meg sem kottyan a félévzárás, azoknak figyelmébe ajánlanám az újság végén található logikai rejvényeket, talán azok lekötik őket egy kis időre.

Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes: Tördelőszerkesztő: Tördelők:

Olvasószerkesztők:

Cikkírók:

Kellemes ünnepeket, és sikeres félévzárást!

Kruppa Gergely KÁTÉ Főszerkesztő

Tartalom Kollégiumi fórum...............................................4 Akadémikus lett Dr. Czigány Tibor Dékán Úr..........5 Gyárlátogatás az Audinál....................................6 ESZK Üzemlátogatás...........................................7 A Káté az ország legjobb címlapja........................7 TDK..................................................................8 Jeges est...........................................................9 A monocoque tervezése és gyártása....................10 Aeroscraft.......................................................13 Mi az IQ?........................................................14 Zöld-világítás..................................................19 Mitől függ az IQ?.............................................20 Interjú a Mensával...........................................22 Peter Higgs és az ő bozonja...............................23 Diploma után – interjú......................................24 Van Gogh Alive - a kiállítás...............................26 IQ vs. alkohol..................................................27 FRT Fundrive....................................................28 IQ rejtvények...................................................30 A hirdetések tartalmáért és minőségéért felelősséget nem vállalalunk.

Címlap: Fotók: Belső színes grafika: Layout:

Vígh Miklós Jámbori Attila Kruppa Gergely Takács Borbála Faragó Dénes Hergovits Dávid Katona Márk Miklós Takács Rudolf Bolyki Zsolt Ébert Dávid Mucska Brigitta Bálint Kötöny Berki Lilla Bolyki Zsolt Hadzsi Ákos Hergovits Dávid Hliva Viktor Káldi Tamás Mucska Brigitta Orbán Péter Poller Gyöngyvér Sándor Krisztián Sejbenné Rieth Ágnes Szabó Klára Takács Borbála Kruppa Gergely KTK Fotókör Balázs Eszter Sejbenné Rieth Ágnes Földesi Bernát Szathmári-Podolyák Éva

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének Lapja http://www.kate.hu Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával.

KÁTÉ-szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u. 1-17. HÖK-tömb A33 E-mail: katepress@gmail.com Honlap: www.kate.hu Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt.

Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük!

2013/7 december

egyetemi élet

Kedves Gépészek!

Felelős kiadó: Felelős szerkesztő:

3

Kollégiumi fórum November 6-án, szerdán Perjési Péter, a GHK Kollégiumi Bizottságának vezetője tájékoztatót tartott a gépészkari kollégiumi ügyekről. Az előadás folyamán több, mindenkiben felmerülő, mindenkit érintő kérdésre választ kaptunk.

Mi az a Mentor Gárda, mivel is foglalkoznak ők pontosan?

egyetemi élet

utóbbi félévek maximumának számít.

Legtöbben természetesen a KármánA Mentor Gárda egy 8 főből álló ban vannak (800 fő), de a Vásárhecsapat, akik a BME Kollégiumok Osz- lyiben, a Barossban és a Martosban tályának alkalmazottjai, – mondta is találkozhattok gépészekkel. A GHK el Csőke Gergely, a szervezet veze- törekszik arra, a karok közötti cseréltője – akik közt gépészek mellett két getéssel, hogy minél több hely legyen TTK-s és egy GTK-s is van. Nem szíve- a KTK-ban, de a lehetőségek végesek. sen osztogatnak büntetőpontokat, de Hogyan lehet bejutni? ha ez kell fő feladatukhoz, – a KTK A tavaszi félévre a legegyszerűbb házirendjének betartatásáról – akkor mód a bennmaradás: ha a hallgamegteszik: például az ügyeletes mentó ebben a félévben kollégista és az torhoz fordulhattok, ha valaki megzaelőző tavaszi szemeszteri eredménye varja az éjszakai nyugalmatokat. Néhány kolis program szervezése is az ő eléri a GHK által meghatározott KKI-t nevükhöz fűződik (Mikulás, Egészség- (kb. 4,0-4,2), akkor bennmaradó lesz nap) valamint náluk tudjátok az elekt- – kivételt képeznek az MSc gólyák. ronikus teremfoglalásokat is intézni. A Másik lehetőség a bekerülés, mely – mentori posztra félévente lehet pá- GHK által vizsgált sorrendben – talyázni, további részleteket a vezetőtől nulmányi, szociális és közösségi alapon történhet. A tanulmányihoz most tudhatnak meg az érdeklődők. ősszel 3,25-ös KKI volt szükséges, ami Miért nem lesz mindenki Kár- valószínűleg csökkeni fog, mert csak mános, hány gépészkari hall- az MSc gólyáknak kell félrerakni hegató kap kolit? lyeket. Megjegyzés, hogy az energeA karok közötti férőhelyosztást az tikus, mechatronikus és formatervezői EHK határozza meg: a GPK erre a BSc szakokon a KKI-t egy új képlet szemeszterre 888 helyet kapott ös�[KKI×max(min(0,9+0,1×((KKI-3)/1,6); 1); 0,9)] szesen a BME kollégiumaiban, ez az

adja. Szociális alapon való bekerüléshez ősszel 45 szociális pont mellett meghatározott KKI is feltétel volt, ami értelemszerűen alacsonyabb a tanulmányi teljesítménynél (ősszel 2,7 KKI volt), míg a közösségihez minimum 20 közösségi pont kellett. Megjegyzendő, hogy az MSc-t kezdő hallgatók várhatóan a következő félévben felvételi pontszám alapján kapnak kollégiumi helyet. A tavalyi év tavaszi szemeszterének bekerülési arányait a mellékelt diagramon láthatjátok, melyből kitűnik, hogy kb. háromnegyede a felvetteknek bennmaradó vagy bekerülő, tehát nehéz szociálisan vagy közösségileg bejutni. A fel nem vettek várólistára kerülnek és üresedés esetén kaphatnak szobát. Hogy valaki a Kármánba kerül vagy más kollégiumba, azt egyéni preferenciái mellett a felvettek rangsorában elfoglalt helyük határozza meg. Általában a szociális alapú bekerülők kerülnek a másodlagos, harmadlagos kollégiumokba.

Hogyan kell jelentkezni?

A GHK a pályázat kiírását több fórumon is meghirdeti, nagyjából december hónapra várható. Fontos dolog, hogy időben leadásra kerüljön a jelentkezés a kolireg.ktk.bme.hu oldalon, mert csak a várólista legvégére kerülhetnek a késők. A sikeres jelentkezésről visszaigazoló e-mailt küld a rendszer.

Az eljárás során nyilatkozni kell arról, hogy ha kollégista voltál, szeretnél-e maradni a szobádban, hogy a nyilatkozat és a szobajelentkezős oldalon foglalt szoba alapján tudja a Kollégiumi Bizottság elkészíteni a beosztást.

Egyéb tudnivalók: Az e-állapot rendszer ettől a félévtől kezdve működik a KTK-ban, melyben beköltözés során az Üzemeltető rögzíti a szoba állapotát, és amen�nyiben a félév végén ettől rosszabb állapotban van a szoba, akkor a lakóknak forintosítják a költségeket. A Kármánban bevezetésre került az ún.

3 éjszakás szabály, melyet a felvétellel visszaélőkkel szemben hoztak létre.

4 2011/4 2013/7szeptember december

térítési díj a normál duplája, kivéve a szakmai gyakorlatosoknak BSc képzésben, akik 6 hétre normál áron, a még fennmaradó 2 hétben pedig dupla áron vehetik igénybe a szolgáltatást. A Gépész Sport Szakosztály kerékpár tárolót üzemeltet kollégisták részére, amely használatához december 31-ig be kell regisztrálni, és a kapott matricát a biciklire fel kell ragasztani. Az Üzemeltető 5 évente kb. 50 millió forintot költ állapotmegóvásra. További évi 2 millió

forint jött be a Kollégiumok Osztálytól, melyből pl. mosógépeket szereztek be.

Sajnos következő évben valószínű, hogy ez utóbbi nem lesz, a Kollégiumok Osztály rossz anyagi helyzete miatt. Tervekben szerepel továbbá az Old’s Club klimatizálása és a gazdasági bejárathoz egy mágneskártya leolvasó beszerzése, amivel csöngetés nélkül be lehetne jutni a kerékpártárolóhoz, illetve a HK tömbbe.

Zsolti

egyetemi élet

Ez azt jelenti, hogy a tanulmányi időszakban havonta átlagosan egy héten 3 éjszakát kell bent töltenie a kollégistának. Ha ez nem teljesül, akkor a szoba lakóinak ezt jelezni kell a GHK felé.

Amennyiben valaki lemondja a megkapott kollégiumi helyét a szemeszter során, akkor plusz kéthavi térítési díjat be kell fizetnie és a következő félévben a várólista végére kerül. A KTK-ban lehetőség van nyári bentlakásra akár külsősöknek is. A BME-s hallgatóknak a

Akadémikus lett Dr. Czigány Tibor Dékán Úr Kompozit szerkezeti anyagok tönkremenete, avagy az anyag hal(l)hatatlan hangja címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Dr. Czigány Tibor Dékán Úr, aki immár több mint kétszáz publikációval rendelkezik és 2001 óta a Polimertechnika Tanszék vezetője.

Számos polimeres tantárgy oktatójaként - például a Polimertechnika vagy a Polimerek anyagszerkezettana és technológiája - szinte minden gépészkaros hallgató által kedvelt előadó. Előadá-

sa első részében bemutatásra került a polimerek és kompozitjaik felhasználhatósága, tönkremenetele, a határfelületi adhézió jelentősége és a polimer kompozitok hegeszthetősége. A második részben egy kicsit személyesebbé vált a hangvétel, amikor az akusztikus emisszióról, mint roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerről beszélt.

Ennek lényege, hogy az anyagok, így a polimerek igénybevételekor is energia szabadul fel, ami hang formájában

detektálható. Ezeket a hullámokat vizsgálva informálódhatunk a szerkezetek állapotáról és becslést adhatunk azok várható élettartamára. Megható gesztusként a nemrég elhunyt édesapjának ajánlotta előadása ezen részét, aki zenetanár volt, és akitől a zene szeretetét kapta, melyet kutatásaiban is alkalmazni tudott.

Forrás: mta.hu

Lilla

5 2013/7 december

Gyárlátogatás az Audinál

egyetemi élet

Október 18-án olyan szerencsében volt részem, hogy részt vehettem az Audi Hungaria Motor Kft. által szervezett gyárlátogatáson, a cég győri gyárában. Így jó szokásomhoz híven igénybe vettem a MÁV szolgáltatásait, és már 17-én este leutaztam Győrbe, biztos, ami biztos alapon. A győri látogatásom célja nem kizárólag a gyár megtekintése volt, hanem egy projektmegnyitón való részvétel is.

A pénteki program reggel 10 órakor kezdődött a cég képzőközpontjában, ami nincs messze magától a gyártól. Itt az Audi személyügyi munkatársai bemutatták a konszern munkásságát, illetve bővebb információt kaptunk a gyakornoki lehetőségekről. A körülbelül két órás prezentációt egy ebéd követte, ahol persze egyből megindult a látogatáson résztvevő műegyetemisták és győri egyetemisták ismerkedése és sztorizgatása. Az ebéd elfogyasztása után pedig a gyár felé vettük az irányt. A Projekt und Trainingscenter-től busszal jutottunk el a gyár hivatalos látogatóközpontjába, ahol ismét bemutatták röviden a céget, majd megkaptuk a headseteinket (az üzemi terület hanghatásai miatt nem hallottuk volna az idegenvezetőnket, ezért volt szükség ezekre a készülékekre) és végül elindultunk a gyártósorok felé.

Mielőtt azonban belépnénk a gyárba, néhány adat az Audi Hungáriáról, és magáról a győri gyártelepről.

A konszern magyarországi története egészen 1993-ig nyúlik vissza, amikor is a cég megvásárolta a győri ipari parkban található egykori Rába üzemcsarnokot, ahol a gépek beszerelése után el is indult a motorgyártás. A G1

6

névre keresztelt épületet mind a mai napig használják, különböző típusú motorokat gyártanak itt. Természetesen az elmúlt húsz évben rengeteg fejlesztés történt az üzem területén, és ezeknek a beruházásoknak köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy teljes járműgyártás van Győrben (A3 Limousine és A3 Cabriolet). Illő tudnunk még, hogy a győri gyár szolgálja ki motorral az Audi AG-t és Volkswagen konszernt, illetve megemlítenék még néhány számadatot is, többek közt a 2012-es évben legyártott közel két millió motort és a majd’ negyvenezer járművet.

Na de nézzük csak, hogy milyen is közelebbről a világ legnagyobb motorgyára. Ha csak egy szóval akarnám leírni, annyit mondanék, hogy hatalmas, de talán még ez sem lenne elég kifejező. Az egész üzem lényegében egy kisebbfajta város, ahol vannak boltok, mentőszolgálat, tűzoltóság és persze a rengeteg szerelőcsarnok.

A látogatás során a már említett G1es, motorszerelő épületet látogattuk meg, viszont a látogatható gépjármű összeszerelő gyártósort karbantartási munkák miatt zárva tartották a külsősök, így előttünk is.

A G1-es épületben természetesen mindenfelé a cég jellegzetes, piros ruhás

munkatársait láthattuk dolgozni a különböző munkaállomásokon. A munkaállomások több mint felén már robotok szerelnek, de nem csak őket ellenőrzi a számítógép, hanem az emberi állomásokat is, annak érdekében, hogy az tévedés lehetőségét kizárják és, hogy garantálni tudják a motorok magas minőségét. Ha a tévedés mégis bekövetkezne, akkor a rendszer „parkoló pályára” teszi a motort, és addig nem engedi tovább, amíg a hibát ki nem javítják. A munkafolyamatot mi is végig tudtuk követni, ugyanis az úgynevezett látogatósáv (két sárga vonal között kellett maradnunk végig, arról nem is beszélve, hogy se fotó, se videó a csarnokon belül, de mondjuk ez így van jól) egy az egyben követi a gyártósort, vagyis egy motor a szemünk előtt készült el.

Apró érdekesség még, hogy a csarnokban az összes magyar felirat alá odaírták a német megfelelőjét is (vagy fordítva?), nyilván azért, hogy a győri gyárban különböző apropókból dolgozó német munkatársak ugyanúgy tudjanak tájékozódni, mint, bármelyik másik Audi létesítményben. Ugyanakkor a cég a magyar munkatársaktól is elvár egy pozíciójuknak megfelelő német nyelvtudást, ugyanis nagyon sok gyártási instrukció csak német nyelven elérhető.

A gyárban tett barangolásunk körülbelül másfél órája és lényegében az egész nap alatt tehát nagyon sok információt tudhattunk meg a cégről, a győri gyárról és magáról a gyártásról. Azt kell mondjam, hogy amit láttunk, az nagyon meggyőző volt, és egy nagyon-nagyon profi hozzáállású cég benyomását keltette. Én úgy gondolom, hogy pont ez a profizmus az, ami annyira vonzóvá teszi ezt a vállalatot, és a látottak és hallottak után teljesen megértem, hogy miért választották már többször is a legvonzóbb munkaadónak az Audi Hungariát. Engem már megfertőztek...

Kötöny 2011/4 2013/7szeptember december

ESZK Üzemlátogatás Mátrai Erőmű

Az üzemlátogatást egy, a GEA EGI munkatársai által szervezett elméleti felkészítő előadás előzött meg. Az előadáson a később megtekintett hűtővíz rendszerről és sűrűzagy tárolási és kezelési megoldásairól hallhattunk.

A Mátrai Erőmű beruházása a mátrai lignitvagyonra alapozva, 1965-ben kezdődött meg. Az erőművet ellátó visontai bányát 1964-ban nyitották meg. Az erőmű 2 db 100 és 3 db 200 MW-os blokkal épült meg, később több fejlesztésen és élettartam növelő átalakításon ment keresztül. Mostani állapotát 2007-ben nyerte el, amikor a jobb

szabályozhatóság érdekében az IV. és V. blokk elé két 33 MW-os Hitachi előtét gázturbinát építettek be. Ezzel a fejlesztéssel az erőmű beépített teljesítményét 950 MW-ra emelték. Ezzel a beépített kapacitással a Mátrai Erőmű Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve.

Az üzemlátogatásról és a félév többi programjáról készült szakmai beszámoló megtekinthető honlapunkon, a www.eszk.org-on.

egyetemi élet

Az Energetikai Szakkollégium 2013.11.06-án, Jendrassik György emlékfélévének kilencedik programjaként a Mátrai Erőművet tekintettük meg.

ESZK

A Káté az ország legjobb címlapja Most komolyan, tegye fel a kezét, aki ezen meglepődött! Te, ott? Akkor menj ki szépen II. világháborús bombát keresni a BME kertjébe. Más jelentkező?

A Diákújságírók Egyesülete (DUE) címlap szépségversenyt írt ki középiskolai és felsőoktatási lapok számára, amit a Káté toronymagasan nyert meg holtversenyben.

A négyes döntő résztvevőinek felét a Műegyetemet adta: a GTK-s részleg kari lapja, a GT Times is versenyben volt, de a végső győzelembe sajnos mellettünk nem tudott beleszólni. Nyertes művünket, mely a szeptemberi szám borítóján feszít, a még friss és ropogós új főszerkesztőnk követte el. A zsűrit a hivatalos indoklás szerint nem csak a kifogástalan esztétikum, hanem a grafika mögött rejlő mély tartalom és társadalmi üzenet győzte meg a díj nekünk ítélésekor - tehát ha már filozófusra ittátok magatokat, érdemes előkapnotok a számot és elmélázni az élet nagy kérdésein.

A győzelmet követő médiafelhajtást kihasználva egy alapítványt szeretnénk létrehozni az egyetemisták írástudatlanságának csökkentésére, az erkölcsi támogatásból és hátba veregetésből pedig Dunára néző, örökpanorámás szerkesztőségi irodát nyitni a Rózsadombon. Vagy nem.

SK

2013/7 december

7

egyetemi ĂŠlet

8 2011/4 2013/7szeptember december

Újra elérkezett a hideg időszak, egyre több helyen kapni forralt bort, a bevásárlóközpontok már karácsonyi lázban égnek. Előkerülnek a vastagabb ruhadarabok, na meg persze a téli sporteszközök is. Ide tartozik többek között a korcsolya. Karunk – sok más rendezvényhez hasonlóan – az MPANNI csinos lányaival társulva ez évben is megszervezte jeges estjét, melyre ezúttal november 19-én került sor. Idén még utazni se kellett a jégre vágyó fiatalságnak, a helyszín ezúttal az egyetemünk sporttelepén frissen elkészült jégpálya volt. (Ennek munkálatairól az októberi számban olvashattatok.)

Jómagam, bár régóta terveztem korcsolyázni tanulni, eddig mindig közbejött valami, ami miatt eme tervem dugába dőlt. Most azonban a szerencse és a tanulmányok eloszlása is mellém szegődött, így megejthettem életem első jégre lépését. Hasonlóan gondolták ezt a kollégák is, szép számú, de nem zavaróan nagy tömeg gyűlt össze a csarnokban. Ugyan többségben voltak a gyakorlott korizók, az „elsőbálozókra” sem nézett senki rossz szemmel, inkább csak mosolyogtak rajtuk (vagyis velük). Nyolc órakor nyíltak meg a pálya kapui, a kitartóak egészen kettőig körözhettek, a takarítószünetek kivételével. Az átfagyott testeknek a büfépult italkínálata nyújtott felüdülést, a forralt bortól kezdve egészen a rumos vagy anélküli teáig. A jó hangulat tehát így is garantált volt, a közben folyamatosan szóló, kellemes hangerejű zene pedig tovább fokozta ezt, valakit pedig a szerencse is megtalált a 2014-es EFOTT 1. számú jegyével. Természetesen esésekből is adódtak bőséggel, hál’ Istennek a lila foltoknál komolyabb sérülésekről nincs hír. Persze az egész semmit sem ért volna a természetes úton előállított, jó

minőségű jég nélkül, melyet, mint már említettem, 2 óránként letakarítottak.

A hajnali zárást követően szerintem nem volt olyan, aki csalódottan hagyta volna el a jeget. A profibbak ismételten kiélhették vágyaikat, a kezdők pedig értékes tapasztalatokkal gazdagodtak. Aki lemaradt volna, ne csüggedjen, a tél folyamán valószínűleg lesz még lehetősége hallgatótársaival korcsolyázni, várhatóan februárban, a

egyetemi élet

Jeges est

tavaszi félév elején ugyanis ismét megrendezik a BME Összegyetemi Jeges Estet, a Városligeti Műjégpályán, amikor még a zh-k, beadandók sem fogják akadályozni a részvételt.

Kép forrása: KTK Fotókör – Csomor Dániel Zichó Viktor

Bagoly

9 2013/7 december

A monocoque tervezése és gyártása avagy nem hittünk azoknak, akik azt mondták, hogy ilyet nem lehet csinálni.

A BME Formula Racing Team vezető tervezőjével, Székely Bélával beszélgettem a mostani, nyolcadik autó önhordó szerkezetének kifejlesztéséről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról: arról, hogy milyen egy szinte teljesen újfajta konstrukciót tető alá hozni és mi mindennek kell utánajárni.

tudomány és technika

Káté - Honnan származik az elnevezés és mit jelent?

Székely Béla - A „monocoque” francia eredetű szó, egy héjat jelent. Kialakításban azt takarja, hogy egyetlen darabból épül fel a váz.

Ezt a megoldást először a ’30-as, ’40-es években használták repülőgépiparban, akkor legfőképpen alumíniumból készült.

Káté - Mit takar a Ti esetetekben pontosan?

Béla- A mostani autó váza egy szénszálas kompozit héj, ez viseli a terheket is, úgy, mint előző években a csőváz. Azonban nemcsak teherviselő, hanem egy „szinte” elpusztíthatatlan utas cella is.

Káté - Mióta használjátok ezt a kialakítást az FRT-s versenyautóhoz?

Béla - Ez az első autó, aminek monocoque váza van. A régióban az osztrák és német csapatok csináltak ilyet, Magyarországon még nem született hasonló.

10

Káté - Milyen előzetes tapasztalatokra tudtatok támaszkodni a tervezéskor?

Béla - Nagy probléma, hogy ilyen témában szakirodalom nem nagyon elérhető számunkra. Itt az egyetemen nem foglalkoznak direktben ezzel a témával, az autógyáraknál pedig nem adnak ki infót ilyen dolgokról, ezek szakmai titkok. Nehéz volt összeszednünk az összes információt a tervezéshez. Körüljártunk számos mérnökirodát, kisvállalkozást, támaszkodtunk külföldi csapatok segítségére, saját józan eszünkre, illetve az egyetemen is adtak konzulensek régebbi könyveket, hasonló témában.

Nagyon sok mindent magunktól kellett kitalálni. Sokan mondták, hogy nem lehetséges ilyet tervezni, de nem hittünk nekik.

2013/7 december

Káté - Melyek voltak a fejlesztés fázisai?

Béla - Egy monocoque vázszerkezetű, de még benzines meghajtású autó tervein legelőször 2010-ben dolgoztam. Ekkor egy junior csapattal csináltuk, ami előfutára lett a 2013-as modellnek.

2011-ben részt vettünk ezzel az autó terveivel a Silverstone-ban megrendezett versenyen, ahol második helyet értünk el világviszonylatban. Persze nem csak ezért érte meg, ennek köszönhetően sok tapasztalatra tettünk szert, amit aztán beépítettünk az idei autóba.

Utána projektfeladatokat készítettünk belőle, részben TDK-k, részben saját dokumentációkat készítve tovább kutattuk a témát, jártunk mérnökirodáknál, cégeknél a szakmai tudásunkat tovább bővíteni, majd 2012 ősszel álltunk ott, hogy volt elég tudásunk megvalósítani a monocoque projektet. Itt már nem próbaköltségvetéseket készítettünk, hanem éleset. Tudtam, hogy sikerülni fog, mert más lehetőségem nem volt, de kicsit félve vártam a dolog végét, nehogy valami olyan dolog közbejöjjön, amire nem készültünk még fel. Egy szóval, kezdett egyre „izgalmasabbá” válni a dolog.

Káté - Hogyan zajlott a szerkezet méretezése?

Béla - Ez elég nagy problémát jelentett az elején, mivel nem nagyon készítettek még hasonlót a régióban, mivel elég komplex egy ilyen szimuláció elkészítése és errefelé nincs erre igény, ipar. Különös probléma kompozitoknál, hogy nem ismertek az anyagtörvények, mivel házon belül készülnek, ezért ezeket ki kellett mérni, ebben Kling Sándor tudott a segítségünkre lenni, nélküle biztosan nem sikerült volna. Másik dolog, ami nehézkes az az anizotrópia kezelése.

Alapvetően ütközésre és különböző üzemállapotokra van méretezve, ennek megfelelően készítettünk szimulációkat a modellhez különböző gyorsulásértékeket és erőket alapul véve, tömegre, merevségre és Tsai-Wu törési kritériumra optimalizálva.

Káté - Milyen szabványokhoz kell alkalmazkodnotok a tervezés során?

Béla - Egy 160 oldalas szabályzatban van szabályozva a legtöbb minden, elsősorban ezeknek kell

Káté - Tudnál erre konkrét példát mondani, hogy például hol kell kiemelten figyelni az előírásokra?

Béla - Első természetesen mindig a biztonság és a pilóta testi épsége.

A monocoque, mint „túlélőkapszula” tervezése során, talán ez kiemelkedően fontos szempont, ezek részben geometriai, részben merevségi követelmények. Jó példa erre a pilótafülkére vonatkozó előírások vagy a pilóta bekötése. Ritkábban távolságokkal és anyaghasználattal van meghatározva a minimum követelmény, de gyakoribb az olyan hely, ahol nem elég a számítás, statikus, illetve dinamikus törésteszteket kell végezni. Sokszor talán úgy tűnik, hogy túl szigorúak a szabályok, azonban ne felejtsük el, hogy az autóba igazi ember kerül, a felelősség nem kicsi.

Káté - Mit tartasz a legjobb résznek a monocoque tervezése során?

Béla - Szerintem az a legjobb, amikor az ember elvonul a világ elöl hetekre, hónapokra, tervezni, majd végül látja az eredményét, ahogy megvalósul. Amikor még anno beléptem a csapatba, valaki említett egy olyat, hogy: „amennyire megutálja a sok erőfeszítés közben az egész dolgot, utána annál jobban fogja szeretni, amikor elkészül”. Ezzel teljes mértékben egyetértek.

nyeket teljesítettem a geometria modellezésekor, hanem szerettem volna, ha ránézésre is egy kellemes formát láthatunk. Ahol tehát gépészetileg szabad paraméter van, sikerült belecsempésznem a formába pár olyan vizuális attribútumot, amely kellemesebbé, szerethetővé teszi az autó alakját. Törekedtem a nagy, feszített és harmadrendben folytonos felületek alkalmazására, amelyek persze áramlástanilag is előnyösek, illetve számos helyen a festésben, az autó karosszériáján meg lehet találni az aranymetszést, a formahasonlóságot és egyéb más apróságot.

Talán feleslegesnek tűnik egy versenyautó esetében az ilyenfajta munka, mivel nem megy gyorsabban tőle az autó – de lassabban sem. A külvilág felé egy könnyebben fogadható „termék” mindig előnyösebb, ami például a csapat életében, partnerkapcsolatok keresésekor is fontos lehet.

Ha csak éves célokat nézünk, akkor is van létjogosultsága, hiszen a Formula Studentben a műszaki-, költség- és üzleti részekről szóló prezentációk esetében rögtön az első benyomásra ad a bíráknak egy pozitív töltést, amely után egészen más hozzáállásuk lesz a szakmai jellegű bemutatókhoz. Tehát van értelme a dolognak nálunk is.

Gépészetileg általában akkor jön ki jó autó, ha rövid és tömzsi, mivel így alacsony a Yaw inercia. Ez azonban megjelenéskor nem előnyös, ezért a festésben elkövettük azt a trükköt,

hogy alulról és felülről is levettünk kicsit belőle azzal, hogy beépítettünk egy-egy fehér részt piros csíkkal, így hosszabbnak tűnik az autó.

Káté - Mint említetted, a szögletes helyett a lágy formák jellemzőek az idei autóra. Milyen programmal készült a felületmodell?

Béla - A csapat Creo-val dolgozik, a monocoque tervei is ezzel készültek, teljes egészében. Annak idején gépipari szakközépiskolás koromban tanultam a Catia-ban felületmodellezni, de aztán áttértem a ProE-ra, amikor az FRT-ben kezdtem tevékenykedni.

Közel tíz éve foglalkozom ProE-val, így mára már megvan a kellő felületmodellezési tudásom. Próbáltam magam képezni, számos tanfolyamot kijártam, itthon és külföldön is, az egyetemen az évek során sokszor tudatosan nehezebb házi feladatokat választottam és a felületmodellezés irányába mentem el, illetve a családomban is vannak, akiktől bármikor tudtam segítséget kérni, ha elakadtam, gyakorlatilag 24 órás szupportom van. Így sikerült összeszedni a tudást ahhoz, hogy az idei autó tervei a legnagyobb szakmai és formai elvárásoknak is megfeleljenek, világviszonylatban is.

tudomány és technika

megfelelni, ezeket a SAE állítja össze.

Egyéb esetben, például anyagvizsgálatkor, pedig nekünk kell kikeresni az ide vonatkozó szabványokat.

Káté - Készítettél szabadkézi rajzokat is a tervezés során?

Béla - Nem rajzoltam túl sokat szabadkézzel, inkább gépen, program segítségével. A gép is és a szabadkézi

Káté - Mi a visz előre a tervezés nehéz időszakai során?

Béla - Nagyon szeretem az egész autót. Ez mindenképpen sokat jelent. Persze ezzel nem vagyok egyedül, nagyon sokan szeretik, ezt lehetett érezni a csapat szellemén a versenyekkor is. A mostani autót Michaelának neveztük el (minden autó női nevet kap), sőt van az autónak saját Facebook oldala is.

Káté - Formai kialakítást tekintve mi jellemző erre az autóra?

Béla - Kihasználva a felületmodellezés adta szabadságot, nemcsak a gyártáskor jelentkező követelmé2013/7 december

11

rajzolás is csupán egy eszköz. Fejben nekem megvan a dolog, az, hogy hogyan jelenítem meg a világ számára, az részletkérdés. Mivel a végén úgy is CAD modell kell, ezért a szűkös határidők miatt a kézi vázlat nem prioritás.

tudomány és technika

Káté - Hol zajlott a gyártás?

Béla - Az ősminta marás két Budapest közeli támogatónknál, a CAMilleonnál és a NezozeNnél, a szerszám, illetve a termékgyártás szintén támogatónál, főként a Flaarnál, ahol mi végeztük az ő felszereléseikkel. Az ő profiljuk elsősorban a vitorlás gyártás. Persze más egy autó, mint egy hajó, mert ott más jellegűek a felületek, például sokkal nagyobbak, nincsenek benne olyan nagy törések, ezek jelentettek némi nehézséget, de találékonysággal megoldottuk ezt is.

Káté - Milyen lépésekből állt a gyártás?

Béla - Az ősminta marással kezdődött, elsőként 3 tengelyes marással, majd a csatlakozási pontokat öttengelyes marógéppel állítottuk elő.

Utána következett a szerszám készítése, majd jött a termékgyártás. Majd következett az utómunka és a fénye-

12 2013/7 december

zés. Érdekességképpen, amíg Chip Foose 2 perc alatt meghúzza a csíkot egy autó kasztniján, addig én 8 órát töltöttem el vele, és még nem is lett hibátlan, igaz más nem találta meg benne a hibát, sőt, már én sem látom.

vel új dologról volt szó), mind ahhoz, hogy határidőre összeegyeztessük a munkafolyamatokat. Sokat jelent számunkra egy-egy projekt vagy autó, hiszen tudásban nagyon mélyre el tudunk jutni egy-egy témában a tervezés és gyártás során. TerméKáté - Időben körülbelül mennyit jeszetesen a végén, amikor megszülelentett a tervezés és a gyártás? tik a mű, rendkívül felemelő érzés.

Béla - Hozzávetőlegesen 12100 Az is megnyugtató, amikor a külfölóra van a tervezésben. A gyártás di csapatok autóit nézzük, és látjuk, körülbelül három hónapig tartott, ez hogy néhány kialakításban nekik is összesen 6050 munkaóra, 94 nap kijött ugyanaz- de ehhez igen sok alatt. Ha már statisztikánál vagyunk, munka kell. akkor 20 000 km szénszál van benne, 35 csapattag vett a gyártásban A legtöbb FRT-s tervezési folyarészt, 9 féle szénszálat és maganya- matban három dologhoz kell érteni got vizsgáltunk, 65 különböző réteg- nagyon - a klasszikus konstrukciós terrend található a vázban, amely közül vezéshez, a végeselemes optimalizáa SES:SISt 55 iterációs lépés volt meg- láshoz és a gyártástechnológiákhoz. A határozni, a teljes rétegrendet hozzá- monocoque-nál viszont sokkal többvetőlegesen 120 lépés. höz, hiszen mind a gyártás, mind a tervezés olyan problémák és kihívások Káté - Mit tudnál mondani a tervezéselé állított minket, amiknek a megolhez és az autóhoz kötődő motivációkról? dásához kreativitásra és sok-sok utáBéla - Az eredmény eléréshez najárásra volt szükség. nagyon sok kitartás szükséges. Mind ahhoz, hogy a specifikus tudást ös�Gyömbér szeszedjük (ami ebben a konkrét esetben külön kihívást jelentett, mi-

Aeroscraft

A meglévő eszközeink előnyeit egyesítve, a hátrányokat kiküszöbölve a szállítást, mint iparágat forradalmasíthatjuk. A hatékonyság növelése rengeteg lehetőséget tartogat.

Ez a koncepciója a kaliforniai vállalatnak is, amely megalkotta az Aeroscraftot, a repülő bálnát. Az Aeros Aeronautical Systems Corp.-ot a kazah származású Igor Pasternak alapította, akit már gyermekkorában lenyűgözött a léghajózás. Lelkesedése azóta sem lankadt. 1981-ben léghajó tervező irodát nyitott az ukrán Lviv Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben az USA-ba költözött és létrehozta a mára világhírűvé vált vállalatát.

A korszerű anyagokkal és technológiákkal, modern navigációval és számítógépes vezérléssel, időt és pénzt nem kímélő fejlesztéssel egyre erősebb, biztonságosabb, dizájnosabb léghajókat terveztek. Az óriási fellendülést az Egyesült Államok Hadügyminisztérium Fejlesztési Ügynöksége, a DARPA támogatása jelentette. 2005-ben 3,2 millió dollárt kapott a cég egy hibrid léghajó első fejlesztési fázisára. A hadsereg elvárása 500 tonna felszerelés vagy legénység szállítása, akár a Föld túlsó oldalára, 22000 km távolságra, maximum 7 nap alatt. Továbbá alkalmasnak kell lennie előkészítetlen terepen való le- és felszállásra is. Per-

sze harctéren elég könnyű célpont lenne egy a levegőben lassan úszó óriási lufi, de frontvonalak mögé utánpótlás számára tökéletes. Valamint valamiféle szuper titkos álcázó technológiát is fejlesztenek hozzá. Jelenleg légi teherszállítás egyik elterjedt gépe a C-30 Hercules, 20 tonna kapacitású 4 hajtóműves repülő. De van még egy működő darab az ukrán An–225 Mrija-ból is, mely a világ legnehezebb repülőgépe. 250 tonna hasznos teherrel képes felemelkedni, bár ehhez óriási kifutópálya is szükséges. Itt jött a képbe a léghajó, mely helyből fel- és leszállhat.

Az Aeroscraft azonban nem csak egy felturbózott léghajó. Nincs szükség kötelekre, tornyokra a kikötéshez, nem kell felesleges súlyokat akasztani az kosár oldalára. Ezzel üzemeltetése sokkal egyszerűbbé vált, mint a léghajóké. Az új szerkezet merev vázán belül tartályrendszer található. Emelkedéskor egy kisebb, sűrített héliumot tartalmazó tartályból a többi nagyobb tartályba eresztik a levegőnél kisebb sűrűségű gázt, mely megemeli a szerkezetet, süllyedéskor pedig visszaszivattyúzzák azt. Az óriási belsőtérfogattal rendelkező bálna belsejébe pakolni is lehet, melyet egy hidraulikus emelőszerkezet is segít. A hajó egyszerűen csak a teher felé úszik, beemeli azt, majd tovaszáll. További előnye a

repülőgépekkel szemben, hogy olyan szerkezeteket is képes szállítani, amik nem férnek a raktérbe. Ezeket csak fel kell kötni a gép aljára. Pontosabban itt még nem tartunk. Egyelőre, a legelső prototípus tesztelésénél jár a cég.

A Pelican névre keresztelt, 79 méter hosszú Aeroscraft idén szeptemberben, Kaliforniában kezdte meg tesztrepüléseit. A tervek szerint a sikeres tesztelés után megépítik a nagyobb testvért, a 121 méter hosszú 66 tonnás ML866-ost.

Mindezek után pedig a 250 és az 500 tonnás változat várható. A léghajók általában mindenkinek tetszenek, számos sci-fi és fantázia világban is találkozhatunk hasonló repülő objektumokkal.

Szerintem épp itt volt az ideje, hogy valaki megvalósítsa ezeket a víziókat.

tudomány és technika

A mai világ működése elképzelhetetlen alapanyagok, kész vagy félkész termékek gyors, akár kontinensek közötti szállítása nélkül. A teherszállításnak számos formája létezik, de egyik sem tökéletes. A repülők hosszú és minőségi kifutópályákat igényelnek, a hajók túl lassúak és nyilván nem jutnak el a szárazföld belsejébe. A vonatok pályához kötöttek, a teherautók pedig túl kicsik. Valamint ezek üzemeltetéséhez megfelelő infrastruktúrára: repterekre, állomásokra, kikötőkre, utakra van szükség.

Forrás: http://aeroscraft.com http://www.origo.hu http://wikipedia.hu

Viktor

13 2013/7 december

Mi az IQ?

tudomány és technika

Biztos már mindenki hallott az IQról, mégis, ha meg kéne fogalmazni, nehézségekbe ütköznénk.

Ez nem is meglepő, mert az intelligencia, amit az IQ teszt mér, körülbelül annyira definiálható, mint a szépség, csúnyaság, stb. Inkább annak felel meg, amit a matematikában axiómának nevezünk. Mindenki tudja miről beszélünk, de senki sem tudja elmagyarázni, hogy miért úgy van. Ha valakiről megkérdeznénk mennyire intelligens a többség hasonló válaszokat adna, viszont mindenki mással indokolná meg.

Az IQ teszt elődje 1905-ben jelent meg. Alfred Binet, egy francia fejlődéspszichológus különböző készségszintű gyereknek adott egy sor típuspéldát, amivel azt akarta megjósolni, hogy milyen jól fognak teljesíteni később az iskolában. Ez alapján meghatározott egy mentális kort, mely nem szükségszerűen egyezett a tényleges korral és e kettő hányadosát megszorozva százzal kapta az IQ-t.

Később ezt el kezdték mind több helyen alkalmazni, például az USA haditengerészete használta az első világháborúban. Eleinte, amikor még nem volt ez a metódus annyira kidolgozva, még adódtak hibák. Például, amikor a feketékkel tölttették ki a tesztet, rendre alacsonyabb eredményeket értek el.

Nyilván adódott a kézenfekvő elmélet, de természetesen nem ez volt a helyzet. Arról volt szó, hogy ekkor még Amerikában a fehérek és a feketék külön kultúrát alkottak és emiatt a feketéknek teljesen mást jelentett az intelligencia. Nekik olyan dolgok tartoztak bele egy intelligens ember képébe, amik a többi amerikainak

nem és fordítva (például a zenei intelligencia). Emiatt az ő intelligenciájuk teljesen más irányba ment el, így amikor már az ő kultúrájuknak megfelelő sztenderdizált tesztet kaptak, ők is ugyanolyan jó eredményeket értek el.

Bár mostanra sokat fejlődött a mérési módszer (bár ez nem teljesen helyénvaló fogalom, mivel az IQ nem annyira konkrét fogalom, hogy mérni lehessen), még mindig sok kritika éri, mivel a típusfeladatok betanulhatóak. Ezért is nem lehet a komolyabb IQ teszteket megtalálni neten, mert a cégek, akik ezt kidolgozták, eléggé védik. Mostanában kezdenek kifejleszteni egy új módszert, melyben egy számítógép választja ki a kérdéseket egy adatbázistól, úgy, hogy az előző kérdések alapján felméri az egyén képességeit, ezzel kikerüli a fent említett problémát.

A másik, amiben az IQ elkezdett fejlődni, az az, hogy elkezdték azt vizsgálni, hogy mik az alkotóelemei.

Mostanában öt részre szokták bontani, amelyek:

Matematikai intelligencia Ez, amire a legtöbben gondolnak intelligenciaként, a logikus gondolkodás mércéje.

Ez az intelligenciánknak az az oldala, melynek segítségével következtetéseket vonunk le, matematikai műveleteket végzünk, stb.

Az olyan feladatok mérik ezt például, mikor egy matematikai sorozatban meg kell mondanunk az egyik elemének az értékét.

dolatban forgassunk el egy testet és keressük meg a megfelelőjét.

Vizuális „2D“ inteligencia Ilyenkor apró különbségeket kell észrevennünk a rajzokon. Körülbelül ugyanaz, mint a térbeli intelligencia, így van ahol egy kategóriába sorolják.

Verbális inteligencia A nyelvi érzéket méri, milyen mértékben vagyunk képesek bánni az anyanyelvünkkel vagy más idegen nyelvvel. A tesztben ez például úgy jelenhet meg, hogy meg kell keresnünk a kakukktojást a szavak között.

Motorikus intelligencia A motorikus intelligencia közé lehet besorolni pl. a mozgások koordinációját. Valamikor praktikus intelligenciának is nevezzik. Egy átlagos IQ tesztben ezt nem mérik.

Memória

A memóriát, mint az intelligencia további összetevőjét csak ritkán tesztelik, de ennek ellenére ez is egy igen fontos területe.

Természetesen az IQ mellett idővel megjelentek hasonló jellegű társai, a Térbeli intelligencia legismertebb talán az EQ. Ez az úgy Ez főleg a térlátást és térben tá- nevezett érzelmi intelligenciát méri, azt, jékozódást jelenti. Az IQ tesztekben hogy mennyire vagyunk képesek mások ezt mérik, amikor azt kérik, hogy gon- érzéseit átélni és mennyire értjük meg azokat. De ezen kívül a határ a csillagos ég, már mindent megtalálhatunk FQ-tól (Financial Intelligence Quotient) a MQig (Moral Intelligence Quotient) Források: www.iq-tester.hu www.wikipedia.hu www.howstuffworks.com/

14

Brigi 2013/7 december

tudomĂĄny ĂŠs technika

tudomĂĄny ĂŠs technika

Zöld-világítás

Az alga egy érdekes élőlény. Különböző biológiai szerveződéseit ismerhetjük környezetünkből moszatok, hínárok formájában is. Becslések szerint közel 3 milliárd éve van jelen bolygónkon. Elsősorban az algáknak köszönhető, hogy oxigén keletkezhetett Földünkön, hogy mindennapi életünk alapjává vált fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) jöttek létre, valamint az is, hogy a minket védő ózonpajzs kialakult bolygónk körül.

Alaptulajdonságuk, a fotoszintetizáció nélkül mindez nem játszódhatott volna le. A folyamat lényege, hogy széndioxid, víz és fényenergia együttállásával oxigén és egyéb melléktermékek keletkeznek. A folyamat elengedhetetlen kelléke még az adott organizmus speciális pigmentje, a vörös és kék színtartományban fényt elnyelő klorofil, vagyis a zöld szín.

Bumm: megkaptuk egy átlagos szobanövény tulajdonságát.

Latro Lamp névre keresztelt szerkezete próbálja leginkább gyakorlati oldalra terelni, de valamelyest még a design oldalán tartani a kutatás alapját adó biolámpa koncepciót. A lámpa működési szlogenje: tégy bele algát, adj hozzá vizet, majd fújj bele, és kész a lámpád.

Ehhez természetesen szükséges egy célirányosan erre a felhasználásra kreált buratest, valamint egy kisebb akkumulátor, mely a fotoszintézis során termelődő energiát hivatott tárolni. Ezen felül kell még egy fényérzékelő, mely segít a lámpa fényerejének szabályozásában, hogy az algában is rendben végbemehessen a fotoszintetizáció, és ne kerüljön fényigényét tekintve alultáplált állapotba a zöld-ség.

Alga + lámpa = Biolámpa

Akkor mitől ilyen különleges az alga?

Mert szívós és látszatra egyszerűen megélő lény. De itt hagyom is a biológiát. Vonuljunk át a technika oldalára.

Ehhez bevezetésként felvázolnék egy 2010-re datálható kutatási eredményt. A Yansei és Stanford egyetemeken arra a felfedezésre jutottak, hogy elektromosság nyerhető az algák fotoszintéziséből. Aranyból készült nanoelektródát szúrtak át az alga sejtmembránján, mely így képes volt a fotoszintetizáló sejtből elektronokat összegyűjteni. Így fényenergiából, egy kis biológiai közreműködéssel, képesek voltak nagyon piciny mennyiségű áram előállítására. Kicsinységét mutatja, hogy egy AA méretű elemben tárolható energiamennyiséghez úgy egybilliónyi sejt szükséges, melyeknek egy órán keresztül kell, fotoszintetizálniuk.

Biolamp

Egy másik elképzelést hivatott gyakorlatban felhasználni Horváth Péter (MOME) Biolamp néven futó elképzelése, mely, ha megvalósításra kerülne, nemcsak kinézetére, de hasznosságát tekintve is elismerést érdemelne. Tervében az algát a közvilágításban felhasználva kívánná alkalmazni. A lámpa felépítése egy növény két irányba szökkent szárát adja vissza látványban.

Latro Lamp A hosszabb száron hivatott az utca A közelmúltban megjelent elképze- szén-dioxid-dús levegőjét beáramollések közül az angol Mike Thompson tatni, majd a rendszerben lévő víz és a 2013/7 december

napközbeni fény hatására ezt oxigénné és biomasszává alakítani. Az alap közvilágítást korszerű és energiatakarékos LED világítással oldaná meg. A találmány nagyszerűsége, hogy nem gondot jelentő hulladék keletkezik a folyamat végén, hanem később más területeken is felhasználható biomassza, valamint tiszta oxigén, mely a közterület levegőjét tenné tisztábbá. (Érdekesség: Horváth Péter tervéért elnyerte a milánói Well-Tech 2013 különdíját, fenntarthatóság kategóriában.)

Pierre Calleja és a Fermetalg Az utóbbi időszakban nagyobb sajtóvisszhangot kapott újdonság a francia biokémikus, Pierre Calleja által alapított Fermetalg nevű céghez fűződik.

A levegőtisztítás vonalát meglovagoló kutatás az alga egy speciálisan kikevert változatát kívánják felhasználni, úgy, hogy az a szén-dioxid hatására legyen képes fényt előállítani és egyúttal megszűrni a levegőt, tiszta oxigént előállítva. Calleja állítása szerint a lámpa képes egy év alatt egy tonna széndioxidot semlegesíteni a levegőből (összehasonlításképp: Magyarországon az egy főre eső éves szén-dioxid-kibocsátás 2009-es adatok szerint 4,86 tonna). A lámpa jelenleg már tesztelés alatt áll, aminek helyszínéül egy bordeaux-i mélygarázst választottak. A lámpával kapcsolatban természetesen felmerültek olyan kérdések, hogy a keletkező massza sorsa mi lesz, valamint a karbantartás milyen módon lesz megoldva, mivel a lámpa egy másik elengedhetetlen alkotóeleme a víz. A tudós válaszai között szerepelt, hogy a biomassza, a víztől elválasztva, bioüzemanyagként felhasználható lesz az autóipar számára.

Természetesen a technológiának ugyanúgy megvannak az ellenlábasai is, de ilyenkor felmerül a kérdés, kinek, miért és hogyan fűződik érdeke a dolog megvalósításához. Én szánnék erre pénzt, mert ha alapul vesszük Budapest

tudomány és technika

Olyan helyen élsz, ahol a levegő nem a legtisztább. Megfizetnél-e egy olyan eszközt, mely egy fánál jobban képes tisztítani a levegőt? Támogatnál-e egy olyan beruházást, mely nemcsak a levegőt tisztítja meg, de este fényt is képes adni? Amit pedig melléktermékként megtermel, szintén felhasználható, mint megújuló energiaforrás.

19

levegőjét, szükséges a levegő tisztítása.

A jó levegő már egy kicsivel is hozzájárulhat az átlagember közérzetéhez, jobb teljesítőképességéhez, melyet más tanulmányokban már bizonyítottak a megfelelő szobanövényekkel bevont kísérletben. De ez már egy másik cikk témája, így meghagyom a szabad véleményalkotás további jogát az olvasónak.

tudomány és technika

Forrás: www.fermetalg.com www.tisztajovo.hu www.mnn.com www.hg.hu www.treehugger.com www.alternativenergia.hu Grafika: Szathmári-Podolyák Éva

Bogár

Mitől függ az IQ? Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy szellemileg zsenik vagy szobanövények vagyunk? Az intelligencia számos aspektusát vizsgálhatjuk, csakúgy, mint bármelyik szellemi vagy fizikai képesség esetében: az életkor, az egészségügyi/lelki állapot, a történelmi kor, a gének és a külső körülmények mind szerepet játszhatnak abban, hogyan teljesítünk egy felmérő teszten. A kérdések megválaszolásában Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke segített.

Népcsoportok, földrajzi és társadalomföldrajzi helyzet

20

Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy vajon Svájcban, az USA-ban és Afganisztánban ugyanolyan-e az IQja az embereknek? „Az IQ átlaga minden országban 100 definíció szerint, legalábbis ha olyan teszteken mérték, amiket az adott országban tisztességgel sztenderdizáltak” válaszol a kérdésre Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke. Tehát az IQ-teszt természeténél fogva nem képes területi és időbeli különbségeket kimutatni, hiszen statisztikai skálázást tartalmaz – azaz mindig és mindenhol az átlaghoz képest méri az egyén szintjét. Az elnök ugyanakkor hozzáteszi: „Általánosságban az IQ-t sok minden befolyásolhatja, beleértve a genetikát, a csecsemőkori táplálás minőségét vagy a körülöttünk lévő élet komplexitását is. Ezeket figyelembe véve nyilván lehetne találni IQ szempontból is hátrányosabb települést.”

Hogy világosabb legyen, miért is nem lehet IQ terén határozott és megalapozott földrajzi és történelmi különbségeket kimutatni, a Wikipédiához for2013/7 december

dulok: eszerint egy IQ-felmérés során azt feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken normális eloszlást követ. A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek az IQ-tesztjéről szó van, átlagos teljesítménye 100 legyen. Az IQ egységnyi értékét pedig egy bizonyos szórás alapján állapítják meg – ezért önmagában nem elég azt mondani, hogy valakinek mennyi az IQ-ja, hozzá kell tenni, hogy milyen szórású skálán.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy azok a tényezők, amik a kimutatások alapján befolyásolják az intelligenciaszintet, nem mindenhol játszanak ugyanolyan szerepet. David Rowe intelligenciakutató mérései alapján például egy család szociális és gazdasági helyzete (az ún. SES, vagyis Socioeconomic Status) kihatással van az intelligencia genetikai öröklődésére, de míg az USA-ban a két dolog pozitív korrelációt mutat, az Egyesült Királyságban fordított a helyzet: minél szegényebb egy család, annál inkább jellemző, hogy a gyerek átörökli szülei intelligenciaszintjét. Jim Flynn kutató szintén olyan tanul-

mányt készített, amely szerint a magas intelligenciahányadosért felelős gének egyben arra is ösztönzik az egyént, hogy szellemileg stimuláló környezetet keressen magának; tehát az intelligencia földrajzilag összegyűlni igyekszik, ezáltal a nagyvárosokban, ha nem is jelentősen, de magasabb az intelligens emberek aránya.

Életkor és nem Az IQ-teszt az azonos korcsoport átlagos mentális képességéhez viszonyítja az elért eredményt, így ahogy a földrajz, úgy az életkor szerepét sem lehet mérni statisztikailag. Ugyanakkor Nagy Lantos Balázs elmondása szerint: „Azok a mentális képességek, amik az IQ-tesztek kitöltéséhez szükségesek, mintegy 30 éves kor felett már folyamatosan csökkennek, de az ebből következő képességcsökkenést az IQtesztek a pontszámoknál kompenzálják”. Például egy 140-es IQ-hoz 16-19 évesen 66, 20-34 évesen 68, 35-54 évesen 62, 55-69 évesen pedig 56 pont kell, és 70 fölött már 53 pontra is megadják a 140-es IQ-értékelést.

Psychological Traits) például az örökölt gének szerepének aránya az intelligenciahányadosban gyermekkorban 20%, kamaszkorban 40%, felnőttként pedig 80%. Tehát egy kisgyerek intelligenciáját sokkal jobban befolyásolja, hogy milyen a családi környezet, milyen a család társadalmi-gazdasági besorolása, vagy milyen volt a csecsemőkori táplálás. Később azonban, Genetika, örökletesség ahogy kialakul az ember saját fügMekkora a szerepe tehát az álta- getlen környezete és társasága, soklános genetikának? A genetika és a kal többet nyom a latba az „otthonról környezeti hatások aránya mindig az hozott” intelligencia. adott közegtől függ, amiben ezt vizsOktatás, nevelés gáljuk: „Egy rendkívül igazságos társadalomban – ahol mindenki ugyanolyan Itt jelenik meg az oktatás és az külső hatásoknak lenne kitéve – nagyon otthoni nevelés szerepe. Nagy Lantos megnőne a genetika szerepe az embe- Balázs véleménye megegyezik a fenrek közötti eltérésekben, míg egy klón- tiekkel: „Gyerekkorban még változétársadalomban kizárólag a környezeti kony az IQ, és sokat számíthat, hogy hatás lenne felelős az IQ különbségé- mennyire komplex tapasztalatok érik ért” mondta el a Mensa-elnök. a gyereket. Egyes vizsgálatok szerint A Mensa honlapján további, ezt pl. az óvódás korban történő második alátámasztó érdekességeket találunk – logikájában eltérő – nyelv tanuláa genetika és a nevelés közti arányok- sa e téren mérhető növekedést okoz. ról: Dr. Kovács Kristóf cikke alapján Később azonban már egyre kisebb az együtt nevelt egypetéjű ikrek közti változások érhetők el, és az oktatási 0,86-os korrelációt például a teljesen rendszer már nem sokat tehet ebben.” közös gének és az egyforma környezet, Azonban nagyon nem mindegy, míg a külön nevelt egypetéjű ikrek köz- hogy a nem genetikai tényezők közül ti 0,75-ös korrelációt kizárólag a közös a családi vagy a családon kívüli behagének okozzák. Az együtt nevelt test- tások befolyásolják-e jobban a gyevérek közti hasonlóságot (0,47) viszont rekek intelligenciáját. A Wikipédia a fele részben közös gének és a telje- szerint a mérleg nyelve egyértelműen sen közös környezet, míg az egy csa- a családon kívüli, azaz az oktatás felé ládban felnövő, örökbefogadott gye- billen: 65-75%-ban múlnak ezen a kirekek közti hasonlóság (0,28) kizárólag alakuló elme képességei. a közös környezet számlájára írható.

Külön érdekesség, hogy Glenn Hogy teljesebb képet kapjunk, a Schellenberg 2004-es tanulmánya Wikipédiát is megkérdeztem, amely szerint nemcsak a nyelv, hanem a szerint feltehetően több mint 17 000 zenetanulás is hatással van az IQ kigén felelős az agyi funkciókért és alakulására: a felmérésben a zenei azok fejlődéséért; ezek közül bizo- oktatásban részesülő 6 éves gyerekek nyos gének nagyobb szerepet játsza- átlagos intelligenciaszint-növekedése nak az intelligenciahányadosban, de kerek 7 pont volt, míg a más oktaegyiknek sincs kiemelkedő szerepe, tásban, illetve semmilyen képzésben legalábbis eddig nem sikerült bizo- nem részesülő, azonos korú gyerekeké nyítható összefüggést találni. mindössze 4,3. Létezik egy ún. MoAzt gondolnánk, az örökletes- zart-effektus is, amely szerint a klas�ség és a genetika szerepe az életkor szikus zene hallgatása is stimulálóan előrehaladtával folyamatosan csök- hat az elménkre: egy 1994-es teszt ken, a környezet szerepe pedig egy- főiskolai hallgatókat vizsgált, akiknél re nő. A felmérések szerint azonban 10 perces Mozart-hallgatás jelentős ennek épp az ellenkezője történik: javulást okozott az IQ-teszt eredméThomas J. Bouchard 2004-es kimuta- nyében. Ugyanakkor azt is kimutatták, tásában (Genetic Influence on Human hogy ennek rendkívül rövidtávú volt a

2013/7 december

hatása, mindössze 10-15 perc, tehát effektíven nem befolyásolja az intelligenciát, ha az ember szereti a klas�szikus zenét.

A történelmi kor szerepe Sokakban felmerülhet a kérdés: és a történelem során hogyan változott az átlagos IQ? „Csak azt tudhatjuk, hogy az IQ definíció szerint mindig 100 volt. Arról, hogy a mentális képességek milyenek voltak pl. az őskorban, több egymásnak ellentmondó elmélet van, de az IQ-tesztek csak a XX. század szülöttei, így korábbról nincsenek pontos adatok” válaszol a Mensa elnöke. „Az utóbbi 100 évről viszont tudjuk, hogy az IQ tesztek megoldásának képessége egy ideig folyamatosan emelkedett – ha nem sztenderdizálták volna újra az IQ-teszteket, akkor egy időben évtizedenként 3-6 ponttal magasabb eredményeket mértek volna –, de aztán ez a növekedés leállt, és az utóbbi 20 évben már nem nagyon emelkedett, sőt, pl. a számolási teszteken kifejezetten csökkent” – tette hozzá.

Ez a probléma az ún. Flynn-effektus, amit a fentebb már említett Jim Flynn új-zélandi professzorról neveztek el.

Eszerint az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – ha nem végzik el az értékelés korrekcióját – világszerte folyamatosan emelkednek. Ez azért jelent komoly gondot, mert az IQ adott korcsoportra vetített átlaga az IQ definíciója szerint mindig 100, és ehhez az átlaghoz képest kell a tesztnek adott szórással megadnia az IQ értékét.

Ezért a komoly teszteket rendszeresen újra kell kalibrálni, ami jelentős anyagi ráfordítást igényel – ha ezt nem teszik meg, az elavult tesztek felülmérik az intelligenciaszintet.

tudomány és technika

Ami a nemi különbségeket illeti, Nagy Lantos szerint „az IQ átlaga megegyezik a férfiaknál és a nőknél, de bizonyos IQ-faktoroknál – legjellemzőbben a matematikai IQ-nál – a férfiak eredményének nagyobb a szórása, vagyis nem véletlen, hogy köztük több nagy matematikust találunk, de több olyat is, aki e téren fogyatékosnak számít”.

Ép test, ép lélek – és ép elme A fenti tényezőkön túl, milyen a lelki és egészségügyi állapot szerepe az intelligenciában? A válasz nem okoz nagy meglepetést: „Egy IQ-teszt kitöltése nyilvánvalóan koncentrációt igényel, amit ronthat a rossz lelki vagy egészségügyi állapot. Erre még rátesz, hogy ez gyakran – különösen fekvőbetegeknél – ingerszegény környezettel jár együtt, ami tovább ronthatja az IQ eredményt”.

Sztadi

21

Interjú a Mensával Kérdéseinkre Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke válaszolt.

tudomány és technika

Káté - Kérlek, mutasd be a Mensát!

Nagy Lantos Balázs - A Mensát Angliában alapították 1946-ban.

Célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberiség két százalékára jellemző intelligenciaszint. A Mensa nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira. Igyekszik tudatosítani és népszerűsíteni az intelligenciát mint értéket, és hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi intelligenciát az emberiség javára fordítsák. Ösztönző közeget, érdekes programokat és számos egyéb lehetőséget biztosít a tagjainak. Magyarországon 20 éve van jelen, hazai taglétszáma idén lépte át az 1000 főt. Budapesten havonta tartunk felvételi tesztírást, amire a mensa.hu honlapon lehet jelentkezni.

Káté - Részt vettetek a legutóbbi Állásbörzén az egyetemen. Mit tapasztaltatok? Készült statisztika az itt kitöltött tesztekből?

N.L.B. - A BME 43 tesztírójából 22 elérte a Mensa felvételi határát, és a többieknek sem volt okuk szégyenkezni: a leggyengébb eredmény is jobb volt, mint az emberiség 80 százalékáé. Hasonló arány – a komoly önkritika következtében – a kifejezetten Mensa felvételi tesztként hirdetett alkalmakkor előfordul néha, de a hasonló egyetemi előadáshoz kötődő tesztírásokon eddig nem találkoztam 50% feletti Mensa szintű eredménnyel.

22

Káté - Hogyan mér az IQ-teszt, és milyen tesztek vannak?

N.L.B. - Az IQ-teszt az azonos korcsoport átlagos mentális képességéhez viszonyítja az elért eredményt.

Sokféle teszt létezik a különféle IQ faktorok mérésére, de a leggyakoribb az ábrás teszt, aminek kitöltéséhez az ún. fluid IQ-ra van szükség, arra a képességre, amit korábbi tapaszta2013/7 december

lat hiányában használunk. Ez korrelál legjobban az összes többi IQ faktorral, míg azoknak egymás között jóval kisebb a korrelációja.

A magyar Mensa jelenleg fejleszt egy tudományos újdonságnak számító adaptív tesztet, ahol a következő kérdés mindig a korábbi válaszoktól függ, ezért a kitöltő az idő nagy részében a saját képességszintjének megfelelő feladatot kap. Ennek első változata került eddig nyilvánosság elé a Nagy Diák IQ-teszt első fordulójához. Ez a fluid IQ-t méri, de a következő változatban már a verbális IQ mérése is lehetséges lesz.

azok a mentális képességek, amik az IQ-tesztek kitöltéséhez szükségesek, mintegy 30 éves kor felett már folyamatosan csökkennek. Ezt a csökkenést teheti kisebb üteművé az agy folyamatos tornáztatása, az ösztönző környezet és persze az ismert agykárosító tevékenységek visszafogása, és így az IQ értékünk növekedhet azáltal, hogy a mentális képességünk kevésbé csökken, mint a kortársainké.

Káté - Milyen javulást lehet elérni célzott gyakorlással? A második, harmadik teszt mutat látványos fejlődést?

N.L.B. - Ily módon csak nagyon rövidtávú eredményt lehet elérni. Azt fiKáté - Hogyan függ az életkortól az gyeltük meg, hogy két – nem túl fáraszIQ, illetve hogyan lehet fejleszteni, szin- tó – tesztet egymás után kitöltve a máten tartani? sodik teszt általában jobb eredményt N.L.B. - Az IQ kb. 17 éves kortól ad, de ha már pár óra szünet van a nem nagyon változik, hiszen minden kettő között, akkor ez a hatás eltűnik. korban az azonos korcsoport átlakisnihil gához viszonyít. Ugyanakkor viszont

Peter Higgs és az ő bozonja

Ki ez a két tudós?

Peter Higgs skót fizikus 1929-ben látta meg a napvilágot, és hamar a tudomány kezdte érdekelni, ám 18 éves korában rájött, hogy kétbalkezes a kísérletezéshez, ezért elméleti fizikusnak állt. 1964-ben publikált egy cikket, melyben felvetette egy addig nem ismert részecske létezését, melyet hamar már csak „Higgs-bozonként” emlegettek. Évtizedeken keresztül nem hittek neki, ám 2012ben ez megváltozott. A belga Francois Englert kutatótársával, Robert Brouttal együtt még Higgs előtt írta le a jelenséget, ám ők nem feltételeztek új részecskét. Sajnálatos módon Brout 2011-ben elhunyt, és a Nobel-díj szabályzata szerint posztumusz nem lehet odaítélni a díjat, így ő már nem kaphatta meg. Az 1960as években egyébként több publikáció is született a témában, de a többiek később adták ki, így ők 50 évvel később lemaradtak az áhított elismerésről.

Mi is tulajdonképpen ez a bozon?

A Higgs-mechanizmust mint jelenséget úgy kell elképzelnünk, mint egy teremben lévő normális beállítottságú férfi gépészhallgatókat és egy, a termen átvonuló gyönyörű MPANNI-s lány helyzetét. Amikor a lány belép, akkor az ajtó körüli férfiak hozzá próbálnak közeledni, így megnövelve a lány körüli környezet tömegét, majd miután elhaladt, visszatérnek addigi tevékenységükhöz.

Ez a folyamat az egész helyiségen végiggyűrűzik. Példánkban a szépség volt a Higgs-bozon, a férfiak pedig a Higgsmező: a bozonnak nincs tömege, csak a tér torzulása miatt kap azt.

Hogyan történt a kihirdetés?

Bár a hivatalos bejelentés 11:45-re volt hirdetve, ám egy órát csúszott. A Svéd Királyi Akadémia titkára elmondta, hogy az ülés húzódott el, ám állító-

lag Higgs professzor nem volt telefonon elérhető, így e-mailben kellett értesíteni.

A köztudottan médiakerülő tudós lehet nem véletlenül kapcsolta ki a telefonját arra az időre, de az utcán sétálva egy régi szomszédasszonya csak elújságolta neki a nagy hírt. Englert pedig ezt nyilatkozta: „Először azt hittem, nem kaptam meg, miután nem láttam a bejelentést”.

Azért látjuk, hogy milyen fordulatokat hozhat az élet: majd’ egy fél évszázaddal ezelőtt egy ködös edinburgh-i egyetemen egy tudós kitalál egy elméletet, sokat ugratják vele, tréfálkoznak rajta, hogy ez badarság, és lám, ő lesz Nobel-díjas. Remek érzés lehetett egy olyan e-mailt kapni, hogy „Tisztelt Higgs professzor! Ezúton értesítjük, hogy Ön kapta meg a 2013. évi Nobel-díjat”!

Források: www.origo.hu www.hvg.hu www.index.hu www.phys.org

tudomány és technika

2013. október 8-án – egy órás várakozás után – 12 óra 45 perckor jelentették be Stockholmban az idei év fizika Nobel-díjasait. Francois Englert és Peter Higgs megosztva kapta „azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak” – áll a hivatalos indoklásban. Az elméletet a CERN Nagy Hadronütköztetőjében elvégzett kísérletek bizonyították: 2012 szeptemberében jelentették be először, majd idén tavasszal megerősítették, hogy felfedezték a Higgs-részecskét.

Zsolti

23 „MPANNI-s lány a gépészek között”

2013/7 december

Diploma után – interjú Kérdéseinkre Rédey Zoltán, végzett mechatornikai mérnök válaszolt.

Káté - Mikor végeztél?

Rédey Zoltán - 2012 júniusában.

Káté - Mihez kezdtél a diploma kézhezvétele után?

R.Z. - Egy rövid nyári szünet után kiköltöztem Németországba, és elkezdtem dolgozni. Már korábban eltöltöttem itt fél évet Erasmus szakmai gyakorlat ösztöndíjjal, így már tudtam, hogy nagyjából mire vállalkozom. Már a szakmai gyakorlat alatt érdeklődtem, hogy esetleg lenne-e lehetőség majd az egyetem után vis�szajönni, és megbeszéltük, hogy az egyetem végezetével majd beszélünk róla. Amikor már a diplomafélévben megkerestem a volt főnökömet, sikerült egy megoldást találnunk. Kijöttem, aláírtam a szerződést, és mire lediplomáztam, már gyakorlatilag volt állásom.

azokat a tantárgyakat, amik érdekesen hangzottak. Volt, amibe tényleg nagyon beletaláltam, és utána mindenkinek ajánlottam is, és persze voltak olyanok is, amik annyira nem voltak jók. Csendben megjegyzem, hogy nem minden karon mérik annyira szigorúan a krediteket a befektetett munka mennyiségéhez képest, mint mondjuk a Gépészkaron a Gépelemekből, vagy Áramlástanból. Más szóval: lehetett találni olyan tárgyakat, melyek nagyon érdekesek, voltak és még akár az átlagot is lehetett velük kicsit javítani.

nagyvilág

Káté - Mennyire tértél el a munkád során attól, amit az egyetemen tanultál?

24

R.Z. - Ha szigorúan nézzük, hogy a mechatronika szakon kötelezően tanult tantárgyak közül mennyit használok, hát nem olyan sokat, de ehhez hozzátartozik az is, hogy jelenleg villamosmérnökként dolgozom. A szakmai gyakorlatom során sokat megtudtam arról, hogy később a munka során mire lesz majd szükségem, és így az egyetemen nemcsak azt tanultam, ami a szakomnak megfelelő volt, hanem felvettem sok kiegészítő tantárgyat is. Tehát nagyon sokat használok az Káté - Tapasztalataid alapján men�egyetemen tanultakból, bár ennek a nyire keresettek most a mérnökök? tudásanyagnak egy részét alapból R.Z. - Idekint kevés pályakezdő nem tanultam volna, ha nem magamembert ismerek, viszont nagyon sok nak kellett volna megkeresni. álláshirdetést látok. Például ott is, Káté - Magadtól kerested meg eze- ahol én dolgozom, nagyon sok nyitott ket a tárgyakat, vagy volt hozzá segítsé- pozíciót hirdetnek. Meg kell azonged másoktól, felsőbb évesektől? ban jegyezni, hogy sokszor utána kell R.Z. - Nem nagyon ismertem fel- menni a munkának. Itt a bajor részen sőbb éves villamosmérnököt, aki tu- nagyon fejlett az ipar, és nagyon kedott volna segíteni, azonban eleve resettek a mérnökök, az északi részen Integrated Engineering szakirányon viszont lehet, hogy nincsen nekik muntanultam, ami gyakorlatilag egy vil- kahely. Ezt nem csak Németország vilamosmérnöki specializáció. Itt már szonylatában kell értelmezni, igaz ez tudtak egy belépőszintet nyújtani, és a hazai helyzetre is: nem csak Budautána magamnak keresgettem meg pestben lehet gondolkozni.

2013/7 december

Káté - Milyen az a tudásalap, amivel egy mérnök jól elboldogul? Mi az, amire feltétlenül szükség van?

R.Z. - A szakmai tudáson felül én a nyelvtudást tartom nagyon fontosnak, és nemcsak külföldi munkavégzéshez, vagy cégen belüli kapcsolattartáshoz, hanem az óriási mennyiségű tudásanyag miatt is, ami az interneten angol nyelven ingyen elérhető. Ezen kívül, az alapján, amit itt tapasztaltam, illetve az alapján, amit az ismerőseim is mondtak, a BME egy nagyon jó alaptudást tud nyújtani, mert rengeteg tudást elsajátítunk, és közben azt is, hogy hogyan kell tanulni. Ez egy nagyon hasznos képesség lesz a jövőben is! Jónak tartottam azt is, hogy az egyetemen sok elméleti alapot kaptunk. Én fontosabbnak tartom ezt a megalapozás részt, mint a legmodernebb dolgokból felületesen megtanulni azt, hogy hogyan kell őket használni. Az eszközök és technikák gyorsan fognak változni, de az elméleti alapok sokáig használhatóak lesznek. Az egyetem nem hiszem, hogy reálisan felkészíthet azokra az új műszaki kihívásokra, amivel az ipar előáll, a legújabb szoftverekkel, illetve a legújabb problémákkal, viszont egy általános gondolkodásmódot és tudásbázist tud adni. Ezekből a szempontokból nagyon jó volt a BME. Káté - A BSc/MSc képzés rendszere megadja a hallgatóknak azt, amit később hasznosítani tudnak?

R.Z. - Utána kell menni azért azoknak a tantárgyaknak, amiről úgy érzed, hogy később fontosak lehetnek, mert nagyon sok mindent fogsz az egyetem évei alatt tanulni.

Ez a mechatronikára hatványozottan is igaz. Ebből természetesen sok olyan dolog van, ami hamar feledésbe merül, mert nem kerül elő később, de amíg nem dolgozol, addig nem is tudhatod, hogy mire lesz majd később szükséged. Sőt attól, hogy az első munkahelyeden éppen nincs szükség egy bizonyos tudásanyagra, attól még nem feltétlenül hülyeség az egész. Továbbá előfordul néha az is,

hogy bizonyos tantárgyat az egyetemi politika miatt nem a legkompetensebb ember vagy tanszék tanít. Ez persze így kimondva rosszul hangzik, de én így tapasztaltam. Ha egy tárgy vagy tudásanyag neked tényleg fontos, és nem voltál elégedett azzal, ahogy a tantervedben szerepelt, akkor utána kell menni, mert talán meg lehet találni más oktatóknál vagy tanszékeknél is.

Káté - Mostani tapasztalataiddal mit tanácsolsz a felvételizőknek, és mit a pályakezdőknek, így összefoglalva?

R.Z. - Az egyik legfontosabb a nyelvismeret. Még mindig nagyon sokat lehet hallani arról, hogy vannak, akik azért nem kapják meg a diplomájukat, mert nem tudnak ös�szekaparni egy középfokú nyelvvizsgát. Ez annál is szomorúbb, mert egy középfokú nyelvvizsga általában még nem takar igazából elegendő nyelvtudást ahhoz, hogy megfelelően elkommunikáljál, és manapság szerintem ez a legfontosabb. Másik, hogy nem szabad csak a tanulásnak élni az egyetemen, mert az nagyon kevés, és végezetül, hogy utána kell járni a dolgoknak. Ezek mellett megjegyezném, hogy sose késő váltani.

Sokan beleragadnak abba a hely-

zetbe, hogy hiába adnak teljes gázt, mégsem megy az egyetem, és nem mernek lépni. Nem szabad szégyellni, ha nem sikerült elsőre megtalálni a jó helyet. Nagyon kevés rálátás nyílik még a gimnáziumból az egyetemre.

Káté - Megérte számodra az itt töltött idő?

R.Z. - Egyértelműen megérte. Amit talán másképp csinálnék, most így utólag, hogy az MSc-t szerintem érdemes más intézményben vagy más szakon elvégezni, mert saját tapasztalataim alapján ugyanazok a tanárok ugyanazokat a tantárgyakat gyakorlatilag máshogy becsomagolva próbálják előadni, és ha Te nem próbálod meg magadnak felépíteni a tantárgyaidat, akkor előfordulhat, hogy az MSc nem fog olyan túl sok újat hozni.

nagyvilág

Káté - Az egyetemi évek alatt men�nyire vetted ki a részed a közösségi életből?

R.Z. - Úgy mondanám, hogy igyekeztem. Az egyetem egésze alatt többé-kevésbé aktívan tevékenykedtem a Kátéban, voltam cikkíró, főszerkesztő-helyettes, majd főszerkesztő is, emellett a szerepjátékos körben is tag voltam, sőt egy ideig vezettem is.

Megfordultam a különböző kari rendezvényeken: több Kármán napon és SLIP-en is. Szóval megpróbáltam kivenni a részem. Úgy gondolom, hogy az egyetemnek túl kell mutatnia a puszta tanuláson és házi csináláson.

Ha sikerül megtalálni a számodra megfelelő egyensúlyt, akkor az egyetemen eltöltött évek életed legszebbjei lehetnek, még ha ez közhelyesen hangzik is. És persze fiatalabb sem leszel. Ez olyan most, mintha száz éves lennék, de azért hangsúlyozom ezt, mert én nagyon jó emlékeket és barátokat gyűjtöttem az egyetemi évek alatt, és mindig élveztem, hogy részese lehettem a Kar vérkeringésének.

Voltak és persze vannak is, akik ennél komolyabban, aktívabban kivették a részüket, de nekem ez így jó volt.

Bogár

25 2013/7 december

Van Gogh Alive - a kiállítás A Grande Exhibitions Australia utazó kiállítása idén elért Magyarországra is. Miután több mint egymillióan látták a kiállítást a világ többi részén (megfordult már például Madridban, Szingapúrban, Isztambulban és Tel-Avivban is), a szervezők úgy döntöttek, hogy Budapestre is elhozzák a tárlatot, ami itt is nagy sikereket hozott látogatottság terén.

nagyvilág

A kiállítás maga korántsem mondható átlagosnak. A szokványos falon lógó képek helyett egy multimédiás tárlattal találkozhatunk, ahol úgy érezhetjük, hogy mi magunk is a kép részei vagyunk.

A több, különböző formájú 6 méteres vásznak már magukban is nagy élményt nyújtanak, de a fény- és hanghatások ezt az élmény még különlegesebbé teszik. A Sensory4 rendszer által vezérelt 40 HD minőségű projektor olyan élethű és tiszta képeket vetít a vásznakra, hogy a látogató úgy érezheti, hogy ő maga is részese a képnek. Ezek a hatások az 1000 m2-es térben lélegzetelállító élményt nyújtanak. De nemcsak a látvány, hanem az információérték is nő ezzel a teljesen új technikai megoldással. Így eltűnnek azok a határok, amik eddig behatárolták Van Gogh képeit, és akár teljesen új, kicsi részleteket is felfedezhetünk kedvenc képeinkben, továbbá a gondosan kiválasztott zenei aláfestés megkönnyíti a ráhangolódást a képekre, így még ezzel is sokkal jobban élvezhetjük a csodálatos festményeket.

A kiállítás Van Gogh Provence-ban eltöltött tíz évét öleli fel 1880-1890 között. Ebben az időszakban készítette el azokat a képeket, amelyeket ma már ikonikusnak tekintünk a festészetében.

De a tárlat nem csak a festményeit

mutatja be. Több Van Gogh által kézzel írt levelet is megtekinthetünk, amik segítenek, hogy jobb képet kapjunk életének ezen részéről. Sok levele egy másik festőtársával - Paul Gauguinnal váltott beszélgetését mutatja be. Megismerhetjük e levelek által a két művész egymáshoz való viszonyát. Később ez a két alkotó együtt is élt és dolgozott.

Egyes kutatások szerint nem Van Gogh vágta le saját fülét, hanem Gauguin volt az, aki megszabadította ettől a „tehertől” a festőt.

Van Gogh művészetének ilyen típusú bemutatása nemcsak felnőtteknek szól, hanem a gyerekeknek is nagy élményt és új felfedezni valókat nyújt.

Ezt a vadonatúj élményt nyújtó tárlatot a Váci1 Palota falai között tekinthetik meg az érdeklődők. Szeptember 13-tól egészen december 29-ig lehet ellátogatni a Vörösmarty térre, hogy megnézhessük a kiállítást. Egy jegyár hétfőre 2500 Ft (diák: 2000 Ft), a hétköznap többi napjára 2800 Ft (diák: 2200 Ft), míg a hétvégére 3400 Ft (diák: 2600 Ft). Ha el akarunk menni, akkor érdemes még pár barátot találni, hogy csoportos jeggyel még olcsóbban mehessünk be a körülbelül 45 perces látogatásra. Jegyvásárlást az Interticket jegyirodáiban, valamint az interneten a forrásban megemlített oldalakon lehetséges. Aki szereti Van Gogh munkásságát, az semmiképp ne felejtsen el elmenni a kiállításra december 29-ig.

Forrás: www.vangoghkiallitas.com www.vangoghhbudapest.hu www.facebook.com/VanGoghKiallitas

26

Herko 2013/7 december

IQ vs. alkohol

Az alkohol szervezetünkre többféle hatást képes kifejteni. Elfogyasztását követően a tápcsatornában nem alakul át, hanem változatlanul felszívódik, majd bekerül a véráramba. A véráramból általában egyenes úton a májba jut, ahol a máj - mint ahogy a vérrel minden ide kerülő dolgot - kezelésbe vesz, szabályoz. Megkezdődik az alkohol eloxidálása, ám ha nagyobb mennyiség kerül be, mint amennyit a máj képes átalakítani, az a véráramban maradva folytatja útját. Így rövid úton eljut az agyba is, ahol kifejti ismert hatását, a részegség állapotát. Ám az ittasság maga csak egy rövidtávú tünete a túlzott alkoholfogyasztásnak. Tünetként a kisagyra gyakorol hatást, azon belül is két neurotranszmitterhez kötődve módosítja azok érzékenységét. Ennek következményeit láthatjuk, tapasztalhatjuk a kommunikációra, a mozgásra és az érzékelésre nézve.

Hosszútávon a májat érő károsodásokon kívül az agyra is komoly hatása van. A központi idegrendszerre nézve súlyos lelki függőséget alakíthat ki az agy jutalomközpontját érő dopamintermelés következtében. Ezt a függést a receptorok mennyiségének csökkenése okozhatja, ami a korábban leírt, neurotranszmitterekre gyakorolt gátló hatások hosszútávú következménye. A receptorok megfogyatkozása egy kibillent egyensúlyi állapotot hoz létre, amit a szervezet próbál visszaállítani, de ezt egy bizonyos határon túl már csak az alkohol újbóli bevitelével képes megvalósítani. Az egyensúly az alkohol időbeni elhagyásával jó esél�lyel képes visszaállni, de ha az idegsejtek (fontos: nem az agysejtek!) súlyosan károsodnak, az az idegsejtek nagyszámú csökkenéséhez vezet. Mivel ezek nem képesek regenerálódni, a folyamat eredményeként jelentkezik az elbutulás. A Korsakov-kór például a súlyos alkoholizmus során alakul ki, és a teljes emlékezőképesség elvesztését jelenti.

2013/7 december

De nézzük, mi vezethet minket el idáig, és ennek mi köze van az intelligenciahányadosunkhoz! Évtizedeken keresztül azon problémakör került főként dokumentálásra, hogy azok, akik kisebb IQ-val rendelkeznek, illetve nem részesülnek magasabb szintű oktatásban, sokkal nagyobb valószínűséggel válnak alkoholistává (vagy drogfüggővé). Mindezt arra vezetik vissza, hogy tudásuk és kialakult képességeik - a hiányos oktatás és visszamaradottabb értelmük miatt - nem terjednek ki a jobb problémamegoldó készségre, és emiatt válnak például sokkal könnyebben az alkohol, mint egyszerűnek tűnő problémamegoldó eszköz, rabjává.

Viszont megvizsgálták már azóta a másik végletet is. 1970-ben született magas IQ-jú gyerekek életútját figyelték meg brit kutatók, és arra a következtetésre jutottak, hogy az átlag IQ-t meghaladó minden 15 IQ ponttal 1,27-szeresére nő a valószínűsége az alkoholfogyasztásnak. Ezt azzal magyarázzák, hogy a magasabb értelmi szintű emberek általában nagyobb felelősséggel járó munkát kapnak, és így próbálják levezetni az ezzel járó stresszt. A nőknél ugyanebben a problémakörben magabiztosságukat pró-

bálják erősíteni és frusztrációikat levezetni. Ehhez hasonlóan, más kutatások azzal magyarázzák még a valószínűsíthetően magasabb alkoholfogyasztási szokást, hogy az egyetemre bekerülve a bulizással automatikusan párosul a megnövekedett alkoholfogyasztás.

Japán kutatók viszont a rendszeres, ám kis mennyiségű alkoholfogyasztók körét nézték meg összehasonlítva az alkoholt nem fogyasztókéval, és arra jutottak, hogy a kevés alkoholt fogyasztóknak jobb IQ-tesztjeik születtek. Valószínűleg ez az érrendszerre gyakorolt jótékony hatásával is összefüggésbe hozható. Számos tapasztalat számol be arról, hogy a kis mennyiségű alkohol élénkítő hatással bír.

Ugyanígy vizsgálták már, hogyan befolyásolja a magzat egészségét a terhesség alatti alkoholfogyasztás.

Beigazolódott az, amit már mindenki tudott eddig is, hogy káros hatást gyakorol a magzat fejlődésére, nemcsak egyéb képességeit nézve, de az IQ-ját tekintve is.

Azt természetesen érthetjük, első olvasatra is, hogy aki kisebb értelemmel rendelkezik, miért fordul az egyszerűnek tűnő alkoholfogyasztás irányába. De aki magas intelligenciával bír, miért lesz magasabb rizikó-

nagyvilág

Nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy az egyetemre érve a nagy többség már bőven túl van a részegség állapotának megtapasztalásán. Az első körös kíváncsiságot leszámítva mi visz rá minket, hogy többet igyunk, mint amennyit bírunk? Intelligenciaszintünknek van-e köze mindehhez? Vagy máshol kell keresni a probléma gyökerét? Milyen hatással van IQ-nkra az alkohol?

27

vetkezményeket. Képesnek kell lennie arra, hogy más módokat keressen például a stressz levezetésére, illetve problémamegoldó készsége is fejlettebb, tehát más módon is fel kéne tudnia oldani az életében előkerülő feszültségeket.

Valamint a magasabb iskolázottság feltételezi, hogy nagyobb rálátással bír az alkohol hatásaira, tehát tudatos szinten is képesnek kell lennie szinten tartania fogyasztási szokásait. De itt jön képbe az intelligenciával járó másik tényező, mégpedig elsőként, a kíváncsiság. A kíváncsiság adhatja meg a kezdőlökést ahhoz, hogy kipróbáljuk az alkoholt, és a további érzések megtapasztalásának irányába keletkező további kíváncsiságunk fokozhatja mindezt. Ez belevezethet minket egy mókuskerékbe. Ugyanez faktorral kezelve az alkoholfogyasz- igaz a drogfogyasztásra is például. tást tekintve? Ennek az lehet az egyik A másik valószínűsítő tényező, az valószínű oka, a stressz levezetésének éles ésszel járó jobb humor, jobb tényét leszámítva, hogy aki jobb ke- előadó és kommunikációs készségek resettel bír, az inkább megengedheti együttes vagy külön-külön történő magának az alkohol megvételét, mint megléte. Ez hozhatja magával a gazaz, aki kevesebbet keres. dagabb társasági életet, és mint tudViszont az intelligencia magasabb juk, az sokszor karöltve jár az alkohol fokú megléte él a feltételezéssel, hogy fogyasztásával, így sokszor kikerülheképes a delikvens végiggondolni a kö- tetlen a bőséges alkoholfogyasztás.

Az viszont kérdőjelet tesz az IQ és alkohol viszonyára, hogy vajon függ-e attól, hogy mennyire korán ismerkedünk meg az alkohollal. Kapunk-e korai sokkot, ami visszatart minket, vagy pont az ellenkezője ivódik belénk? Erre még nem születtek kézzelfoghatóbb eredmények.

Valamint arra sem, hogy az intelligencián kívül mivel hozható még egyenes arányosságba az alkoholfogyasztási szokás, leszámítva az eddig felsorolt eseteket. Ugyanis az intelligenciahányadost is sokan már kétségbe vonják, mint objektív mérőszámot.

De az igaz, hogy így talán már jobb rálátást kaphatunk saját alkoholfogyasztási szokásainkra is, értelmi szintünket nézve, és feltehetjük a miért jellegű kérdéseket is magunknak, ha nem vagyunk elégedettek saját habitusunkat tekintve.

Források: www.wikipedia.hu www.healthland.time.com www.egeszsegtukor.hu www.harmonet.hu www.betegszoba.hu www.psychologytoday.com Grafika: Szathmári-Podolyák Éva

Bogár

kultúra és szórakozás

FRT Fundrive

28

2013. október 12-én volt szerencsénk ellátogatni a BME Formula Racing Team által szervezett Fundrive-ra a Tököli reptéren. Odajutásunk korántsem volt zökkenőmentes, kétórás szigetszentmiklósi bolyongás után eljutottunk a reptér egy teljesen másik szegletébe, térdig elázva. Hála az FRT segítőkészségének, akik kocsival a „megmentésünkre” siettek, végül csak sikerült eljutnunk a nagy eseményre. A jelenlévő vendégek közt voltak külföldi és hazai szponzorok, sajtósok, és még pár szaladgáló gyermeket is láttunk. A fő szenzáció Michaela volt, aki most nem a cseh pincérnő (tovább olvasva megtudjátok, ki is ő), hanem Magyarország első karbon kompozit monocoque vázas versenyautója. Amíg várakoztunk a különleges autó vezetésére, elektromos gokartokkal üthettük el az időnket. Eközben Székely Béla vezetőmérnökkel (aki a monocoque vázat is tervezte) beszélgettünk a Fundrive esemény lényegéről.

Káté - Milyen célt szolgál a Fundrive?

Béla - A legfőbb cél, hogy a szponzorok egész éves támogatását megháláljuk, és ezen az eseményen vezetési lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy ők is még inkább magukénak érezhessék az autót. Ez a második Fundrive-unk az idén, először a gyémánt fokozatúak számára rendeztük (ilyen az Audi, az AVL, az SKF és a Dendrit), most pedig további támogatóink és a média lehetett jelen.

2013/7 december

Káté - Úgy láttuk, külföldről is érkeztek látogatók.

Béla - Igen, a Bosch felső vezetéséből is érkeztek emberek hozzánk.

Nagyon örülünk annak, hogy eljöttek, és végre méltó módon bemutatkozhattunk nekik is.

egy ilyen program számunkra is különleges alkalom.

Káté - A legújabb autótokat próbálhatjuk ma ki?

Béla - Igen. Ez a nyolcadik autója a csapatnak, illetve a harmadik az elektromosak közül. A legnagyobb fejKáté - Kik vezethetik ma az autót? lesztés az idei szénszálas monocoque Béla - A támogatók és a sajtós em- vázszerkezet volt, emellett teljesen új berek. Délután, miután ők végeztek, futóművet, hajtásláncot, akkudobozt jöhetnek a csapattagok is. Év közben és kábelkorbácsot is kapott. csak a pilóták vezethetik az autót, így

Káté - Ha egy laikus beül, nem tehet kárt az autóban?

Béla - Ha a tesztidőszakot és a versenyeket túlélte a gép, akkor már nem. A biztonságra nagyon oda kell figyelni, amelyre 100-200 oldalas szabályzatok vonatkoznak.

Káté - Láthattunk kint elektromos gokartokat is, azok is a ti munkáitok?

Béla - Nem, a gokartokat kérésünkre az egyik partnerünk, az EVsport hozta külön a vendégek számára, hogy amíg várakoznak Michaelára és már megnézték az előadásokat, legyen lehetőségük ezt is kipróbálni.

Káté - Jövőre is terveztek új autót?

Béla - Nem tervezünk, és nem építünk teljesen új autót, mert Michaela egy nulláról felépített autó, amit 2012 szeptemberében 2 éves projektnek szántunk. Tehát a jelenlegi masina lesz továbbfejlesztve. Az idei koncepciónkban maradt az elkészült monocoque és futómű, de nagy átalakításokat tervezünk az eddigi hajtásláncon, aerodinamikán és az elektronikában.

nél olyan dolgokkal kerültünk szembe, ami hazánkban nincs. Végül megemlíteném, hogy 2011-ben Silverstoneban vezetésem alatt C2 kategóriában (jármű nélküli, terveket prezentáló csapatok számára) az összetett 2. helyezést érte el a csapat, valamint idén a statikus versenyszámokért és a Design Eventért feleltem, ebben a csapat Káté - Mesélnél nekünk a Formula szintén a dobogó első és második foRacing Teamnél töltött eddigi munkáskára léphetett fel. ságodról?

Béla - Jelenleg ez az ötödik évem a csapatban. Az utóbbi egy év a Nem mindennap lehet része az monocoque-kal telt, ami az eddigi embernek látni és vezetni egy ilyen legnagyobb kihívás volt, mivel ilyet gyönyörű és innovatív versenyautót, itthon még senki sem tervezett vagy ezúton is köszönjük az FRT minden gyártott. Legfőképpen mindig is a ter- egyes tagjának, hogy jelen lehettünk, vezéssel foglalkoztam, pedalboxtól akik mindemellett végig nyitottak és kezdve, leömlőt, vázkonzolokat, ülést, segítőkészek voltak a látogatók száburkolatot, körülbelül mindent tervez- mára. Ha több információt szeretnél tem már. Ezek közül kiemelendő a fu- megtudni az FRT-ről, vagy talán lematóműalkatrészek hosszú listája, a két radtál volna az októberi számunkban legismertebb az uprightok (magyarul megjelent részletesebb interjúról, a tengelycsonk állványok), amik mére- blogunkon továbbra is olvasható. Még tük ellenére nagyon könnyűek, vala- biztosan hallani fogunk Michaelaról mint az alumínium felniközepek, amik és a BME Formula Racing Teamről, nemcsak könnyűek, de esztétikusak is. akik egyetemünk hírnevét is évről-évre Terveztem még ütközéselnyelő eleme- gyarapítják. Jövőre újra találkozunk a ket, valamint ezekhez mérőgépet is, Fundrive-on. mivel nem állt rendelkezésre ilyen itt, Magyarországon. Így már nem lepett Lilla meg, amikor a monocoque tervezés-

kultúra és szórakozás

Káté - Nagyon kíváncsiak vagyunk, honnan is jött a Michaela név az autónak?

Béla - Egy cseh pincérlány ihlette. Az előző autóinknak általában már építés közben megvolt a neve,

de ennek még az első versenyen sem született meg, így amikor az első versenyhétvége után eredményhirdetés előtt elmentünk egy igazi cseh bárba meginni egy eredeti cseh sört, akkor feljött a téma újra, és hirtelen kitaláltuk, hogy legyen az a neve, ami a pincérlánynak, aki kihozza az italokat.

29 2013/7 december

IQ rejtvények A 3x3-as mátrix hiányzó elemét a számozott lehetőségek közül kell kiválasztani.

kultúra és szórakozás

Kakuro A játék célja, hogy úgy töltsük ki az üres mezőket 1-től 9-ig terjedő egész számokkal, hogy a fekete mezőkben lévő számok az alattuk vagy a tőlük jobbra elhelyezkedő folyamatos számsor összegét adják ki. Egy összegben egy szám csak egyszer fordulhat elő.

30

A helyes megfejtéseket 2013.12.31-ig a katepress@gmail.com-ra visszaküldők között 5 db Mensa IQ-teszt kupont sorsolunk ki.

A rejtvényeket Kolonits Tamás, a Mensa HungarIQa tagja készítette.

2013/7 december

kultúra és szórakozás