1. A feladatban ábrázolt műszaki rajzon 10+1 hibát rejtettünk el. Keresse meg, majd javítsa ki! A helyes megoldást a decemberi számban tesszük közzé. (Az eredeti rajzot a Löködönc Pneumobil Racing Team biztosította)
2
mm
H
r
Tartalom 4 Greenwashing 10 Sudoku 11 BME Motorsport 12 Áll már Paks II.? 14 Elektromos autók helyzete ma 16 Színező 17
18 Hírek a Naprendszerből 20 Inkább lennék özvegy 22 Diákszövetkezetek Budapesten 23 Távoktatás a gólyafészekben 24 Hálaadás 25 Szókereső 26
Interjú Bihari Péterrel
Telefonritkaságok
Impresszum Cikkírók:
Kiadó:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felelős szerkesztő:
Lántzky Anna Főszerkesztő:
Weimert Dániel Főszerkesztő-helyettes:
Tördelők:
Mézes Márton Tördelőszerkesztő:
Kiss Vivien Tartalmi vezető:
Bálint Gergely Barad Réka Dobó Viktor Faragó Daniella Ruskó Ádám Szabó András Bánhidi Patrik Biróczky Máté Faragó Daniella Pákozdi Borbála
Grafikusok:
Barad Réka Hídváry Zita Járosi Alina Kránicz Eszter Pethő Luca Présing Zsófia Szabó Melinda
Csuta Ákos Vezető grafikus:
Adorján Csenge
Olvasószerkesztők: Korábbi számaink: issuu.com/bme-gepeszmernoki-kar
Bajnóczi Anna Galovics Bálint Járosi Alina Mokos Csilla Pákozdi Borbála
KÁTÉ szerkesztőség, 1111 Budapest Irinyi József u. 9-11., HK Tömb A33 katepress@gmail.com www.kate.hu fb.com/katepress instagram.com/kateepress Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük! Hivatalos megjelenés: November 8.
Interjú Bihari Péterrel Kedves Olvasó! Az alábbiakban Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes úrral készített interjúnkat olvashatod.
Marci & Ákos
Káté: Először is nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a felkérésünket erre az interjúra. Két főbb témát szeretnénk érinteni. Az egyik a tavaszi távoktatásban eltöltött félév, és ezzel szemben az erre a félévre kialakult hibrid oktatás. A másik az idei, 2020-as felvételi eljárás, illetve annak körülményei, a ponthatárok csökkenése. Szintén ezzel kapcsolatban, a mechatronika alapszak esetében jelentősebb létszámváltozásról is beszélhetünk. Káté: Hirtelen jött a hír, hogy távoktatásra kell átállnunk, vagy lehetett már sejteni esetleg, hogy ilyesmi várható? Dr. Bihari Péter: Köszönöm szépen az interjúra való felkérést. Mielőtt a válaszokra rátérnék, egy fontos fogalmi elhatárolást szeretnék tenni, ami a későbbiekben is lényeges lehet. Ez a távoktatás és a távolléti oktatás kifejezéseket érinti. Amit az egyetem csinált a tavaszi félévben, ami részben most is folyik, és a következő, tavaszi félévben is várható részben, az a távolléti oktatás. Tehát egy speciális oktatási forma. A távoktatás egy egészen más, jogszabályokban is körülhatárolt oktatási forma, amelynek egészen más az állami normatívája is. Jóval kevesebb mint azé az oktatási formáé, amit akár jelenléti vagy távolléti formában csinálunk. Nagyon fontos, hogy a kommunikációban távolléti oktatás jelenjen meg, és ne távoktatás, mert az mást jelent.
A másik, hogy váratlanul ért-e minket. Igen, előtte nem volt erről szó még informális csatornákon sem, nagyon gyorsan döntött a kormány. Az Egészségügyi Világszervezet március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a koronavírus-pandémiát, és néhány napra rá döntött a kormány úgy, hogy a felsőoktatási intézményeket bezárja. Ami felkészülési idő volt, az csak a tavaszi szünet előre hozásával nyert átállási hét. Ez alatt kellet megvalósítani mind az átállást, mind a hallgatóknak a kollégiumokból való kiköltöztetését, tehát ez egy nagyon erős, lökésszerű igénybevételt jelentett az egész egyetemi közösségnek. Oktatóknak, hallgatóknak egyaránt. Ebben a nagyon gyors átállási időben kellett olyan új technikákat, technológiákat bevetni, amik korábban nem voltak általánosak. Bár épp a koronavírus-járvány előtti időszakban a Gépészmérnöki Karon, tanszékvezetői tanácson, más fórumokon már felvetődött, hogy a korszerű információs technológiákat jobban vegyük igénybe az oktatásban. Több tanszék használt már előtte is Moodle-t, tehát ez nekik nem jelentett különösebb gondot. Több tanszék tervezte, hogy jobban igénybe fogja venni – így aztán teljesen igénybe kellett venni. Ami új volt, az a Microsoft Teams, illetve egyéb, videós anyagok megosztására is alkalmas platformok használata. Amit nagyon gyorsan kellett megoldani, hogy az ilyen típusú oktatáshoz olyan elektronikus anyagok állhassanak a hallgatók rendelkezésére, amik többé-kevésbé
megpróbálják pótolni, helyettesíteni azt, amit a jelenléti oktatás nyújthatna. Nem mindenki volt erre azonos módon felkészülve. Nem biztos, hogy mindenhol teljes egészében sikerült ugyanazt a teljeskörű oktatási szolgáltatást áttenni online térbe, mint ami a jelenléti oktatásban megvan. A nagyon gyors átállás sokszor azzal járt, hogy a nagy mennyiségű írásos jegyzetet és a prezentációkat fel tudták tenni, de mondjuk a prezentációk már nem voltak hangosítva, nem voltak vagy nem mindenhol voltak videofelvételek, és a hallgatókra is egy jelentős teher nehezedett. Kihagyva azt az információs csatornát, amit a személyes előadás, gyakorlat és hasonló jelent; mindezt valahogy pótolni. Ennek nagyon gyorsan kellett megtörténnie, nem biztos, hogy mindenhol tökéletesen sikerült. Valószínűleg az OHV-ben visszajöttek az erre vonatkozó jelzések, biztosan voltak ilyen kritikai észrevételek. Ezeket a tapasztalatokat az őszi félévnél már beépítették az oktatók az oktatási folyamataikba. Tavasszal, mikor nagyon gyorsan kellett döntést hozni, néhány nap alatt, hogy most mi legyen, oktatói oldalon némi megütközést keltett, és kis ellenállásba is ütközött a megnövelt ismétlési és pótlási, javítási szám előírása. Ilyen még nem volt a Műegyetemen, hogy mindenkinek haza kell mennie, és az egyetem bezár. K.: Úgy tudom, hogy történt ilyen, a spanyolnátha idején néhány hónapos időtartamra, csak akkor még a technikai feltételek egy ilyen jellegű távolléti oktatáshoz nem voltak adottak. B.P.: Távolléti oktatás még nem volt, zárás az lehet, hogy igen. Cikkeket lehetett olvasni, hogy a spanyolnátha idején összekülönböztek az oktatók és a hallgatók, hogy be kell-e járni vagy nem. Egy darabig az nyert, hogy igenis be kell jönni, tehát mindhalálig oktatás... Most ilyen nem volt, legalábbis tavasszal. Ismeretlenként tört elő ez a koronavírus-járvány. Jöttek a sokkoló hírek Olaszországból és Spanyolországból, hogy megteltek a kórházak, és borzasztóak a halálozási számok. Hirtelen mindenki megpróbálta védeni az állampolgárait, így tett a magyar kormány is. Amit tudott akkor, azt lezárt. Tehát tavasszal az ismeretlennel álltunk szemben. Úgy is mint járvány, úgy is mint ennek a helyzetnek a kezelése. A tavasz részben egy ilyen kísérletező szakasz volt, hogy mik azok a megoldások, amiket ilyen körülmények között egy felsőoktatási intézmény jól tud alkalmazni. Ennek a kísérletnek aztán a tapasztalatait leszűrve állt elő az őszi félév abban a formában, amilyenben jelenleg látjuk. Tavasszal – ha visszatérek az eredeti gondolathoz – az emelt ismétlési, javítási és pótlási szám az, ami az oktatók részéről némi ellenállásba ütközött. Gondolom, a hallgatók ezt nem így élték meg, hanem inkább egy olyan lehetőségként, ami segíti őket. Nem voltunk biztosak benne, hogy hány ember fog megfertőződni, ki fog kiesni oktatói, hallgatói oldalon, mennyi időre fognak kiesni. Az oktatási kormányzat felől szigorú elvárás volt, hogy a hallgató nem veszíthet félévet amiatt, hogy az intézmény nem tud megfelelő Képek: KTK Fotókör (foto.ktk.bme.hu)
szolgáltatást nyújtani. Akkor jöttek olyan speciális megoldások, hogy a laborigényes tárgyak cseréljenek helyet másik tantárgyakkal, amik nem annyira laborigényesek, és akkor azokat majd akkor teljesítik, ha a járványhelyzet csillapodik. Szóba került a félév meghosszabbítása, mármint a szorgalmi időszaké. K.: A teljes félév meghosszabbítása, amennyire tudom, meg is történt. B.P.: A félév utolsó napjának augusztus 31-re történő kihúzása megtörtént, erre felhatalmazást kaptak az intézmények. Felfüggesztették a tanulmányi alapú átsorolást, tehát ezt a tavaszi félévet nem lehet figyelembe venni később sem. Ha valakinek ez most passzív lenne, és akkor a következő tavaszi meg a mögöttünk lévő tavaszi lenne a két aktív, akkor nem az számít. Ennek lesznek még tovagyűrűző hatásai. Sok mindent tanultunk a tavaszi időszakból, ami segített abban, hogy az ősznek hogyan fussunk neki. K.: Említette, hogy a tavasz egy kísérlet volt, és kísérletezéssel telt el. Mondhatjuk, hogy maga a kísérlet sikeres volt? Sikeresnek tekinti a kar ezt a félévet, a körülményeket figyelembe véve? B.P.: Összességében szerintem sikeresnek. Az oktatók jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy minél jobban közelítsék azt a szolgáltatást, amit ilyen körülmények között nyújtani lehetett, ahhoz, amit a jelenléti oktatás nyújtana. Nyilván nem lett ez százszázalékos, de nagyon sokat dolgoztak. A távolléti oktatás összeségében körülbelül kétszer, bizonyos tantárgyak esetében négyszer-hatszor annyi erőforrást, oktatói időráfordítást igényelt, mint a jelenléti oktatás. Hiszen laborokat nem lehetett jelenlétben csinálni. Felvételt készíteni, előkészíteni, közzétenni, megfelelő értékelési metodikát kidolgozni hozzá, ez jelentős ráfordítás. Míg a jelenléti oktatásban – még ha csak idézőjelesen is – egyszerű, hiszen a hallgató bemegy, megméri, feldolgozza, jegyzőkönyvet készít. Itt az oktatóra sokkal nagyobb teher hárult. Egy ideig kétséges volt, hogy mi lesz a kísérletigényes szakdolgozatokkal, diplomamunkákkal. Végül nehezen ezt is sikerült megoldani. K.: Az egyetemre való belépés fokozatos megengedésével? B.P.: Igen, fokozatosan nyílt meg, májustól kezdve ez a belépési lehetőség. Szerencsére megoldódott a helyzet, záróvizsgát nem kellett elhalasztani, bár lett volna rá lehetőség, mert volt rendkívüli augusztusi záróvizsga-időszak is, de azt nem vették olyan sokan igénybe. Sokkal rosszabbra számítottunk, amikor szóba került, hogy legyen augusztusban, azok számára különösen, akik már MSc-sek és ez volt a vége a tanulmányaiknak. Nem volt erre tömeges igény, sikerült megoldani. Esetenként akár azon az áron is, hogy átfogalmazták a feladatot, és a laborintenzív részeket kivették a diplomamunkából, szakdolgozatból.
Mondhatjuk, hogy egy kis minőségi feladás árán, de sikerült azt a célkitűzést megvalósítani, hogy ne kerüljenek hallgatók nehéz helyzetbe. Vagy olyan helyzetbe, hogy ne tudják a képzésüket befejezni, azért, mert tavasszal veszélyhelyzet volt.
K.: A személyes interakcióra gondol? B.P.: Igen, igen. Én most az őszi félévben csak jelenléti órákat tartok, úgyhogy ennyiben sikerült kikerülni az online videós platformok használatát, hogy megmaradt a jelenléti oktatás, kiegészítve a Moodle segítségével.
K.: Most két rövidebb kérdést szúrnék közbe. Az egyik az volna, hogy a Dékánhelyettes Úr szerint mi az a terület vagy konkrét dolog, amit a legnagyobb sikernek tart a tavaszi helyzetkezelésben, és mi az, amit úgy lát, hogy nem igazán volt jó? B.P.: Ha a személyes tapasztalatomat nézem, akkor ami jól sikerült, az, hogy az írásos tanulástámogató anyagok, és egy olyan oktatási keretrendszer használata, mint a Moodle, ha kényszerből is, de bekerült a napi gyakorlatba, és egész jól beletanultunk. Ez mindenképp siker! Itt vannak olyan megőrzendő eredmények, amelyeket a normál jelenléti oktatásban ugyanúgy lehet használni. Például a tesztekre, dolgozatírásra a Moodle tökéletesen alkalmas, mert gyorsan ad vissza eredményt, és mindenkit objektív körülmények között mér, ami egy fontos szempont. Amit egy személyes kurdarcnak tartok, hogy nem sikerült az online kapcsolatot kiépíteni a hallgatókkal, tehát ez egy eléggé erősen offline oktatás volt. Valószínűleg azért, mert sok tárgyam volt és sokfelé kellet szétaprózni az erőforrásokat. Azon kollégáimnál, akik kevesebb tárgyat vittek, úgy láttam, hogy ez sokkal jobban sikerült. A Teams, Zoom használatával, bármilyen online videóplatform használatával sokkal jobban ki tudtak alakítani egy ilyen kapcsolatot.
K.: Komoly engedményeket tettek azért, hogy a hallgatóknak ne származzon kára vagy sérelme ebből a helyzetből. Ön mennyire látja úgy, hogy ez a morált rontotta volna? B.P.: Hát nézze, amikor az ellenőrzés lazul, mert egyszerűen a keretek olyanok, hogy nem lehet feszes ellenőrzést tartani, akkor benne van az is, hogy engednek a csábításnak bármelyik oldalon is. Akár oktatói oldalon, azért, mert kicsit túlhajtják a követelményeket, mondván, hogy a hallgatók úgyis puskázni fognak és hallgatólagosan belekalkulálják ezt, lerövidítik az időt, esetleg irracionálisan rövidre. Megnehezítik a feladatokat, esetleg túllövik a szintet, ebből származhat egy morális probléma. Illetve morális probléma származhat abból, hogy a hallgatók együttműködnek vagy olyan eszközöket vesznek igénybe, melyeket nem szabad. Akkor félrevezető maga a mérés, mármint a tanulmányi teljesítmény mérése. Az Egyetemi Tanulmányi Bizottságban is sokat vitatkoztunk ezen, hogy akkor mi lenne a jó megoldás. Lehet azt feltételezni, hogy akkor úgyis mindenki simliskedik, és így belőni a teljesítményértékeléseket. Ez azonban büntetné azokat, akik becsületesen próbálnak meg teljesíteni, és rászorítja őket arra, hogy csinálják úgy, mint a többiek.
Mert ha nem úgy csinálják, akkor rosszabb lesz az eredményük, kieshetnek a kollégiumból, nem kaphatnak ösztöndíjat. Akkor mindenki egyféleképpen fogja csinálni. Ebből a szempontból azonos körülmények között történne a mérés, és nem a szokásos módon. Ez most látszik a tanulmányi eredményeken is, ami ahogy hallottam - legalább egy fél jeggyel jobb, de van olyan kar is, ahol még ennél is jobbak lettek az eredmények a hasonló időszakhoz képest. Ez is előfordul. Ez egy jó kérdés, hogy ilyenkor mit lehet tenni. Apellálhatunk a feleknek a becsületességére, hogy nem akarnak magukról egy torz képet kialakítani, és a teljesítménymérést tényleg arra használják, hogy egy valós visszajelzést kapjanak arról, hol is tartanak, és ne egy hamis képet alakítsanak ki. Hiszen később – különösen az alapképzésben – a tantárgyak egymásra épülése miatt, ha valaki megtévesztette a mérést, és olyan tudást mutatott magáról, amivel nem rendelkezik, akkor később ez vis�szaüthet. Bízzunk abban, hogy a hallgatók belátják, hogy érdemes tanulni. Ha az értékelés online is van, akkor is érdemes a szabályok szerint és a legjobb tudásunk szerint számot adni. Az oktatókat pedig arra kérjük, hogy ne hajtsák túl a követelményeket, mondván, hogy a hallgatók úgyis csalni fognak. K.: Jutottak el Önhöz kirívó esetek, akár oktatói túlzott szigor vagy túlkapás kapcsán, akár hallgatói pofátlan csalással összefüggésben? B.P.: Tantárgyi túlhajtás az volt. Abból volt sikertelenségi vizsgálat a TVSZ szerint, és a vizsgaeredmény megsemmisítésre került, erről Önök is biztos hallottak. Ott nyilván kicsit rosszul mérték föl a körülményeket és a követelményeket, de ezt sikerült orvosolni az eljáráson belül. Kirívó hallgatói szabálytalanságról nem érkezett bejelentés. Legalábbis a Gépészmérnöki Karon nem... Az Egyetemi Tanulmányi Bizottságban hallottunk felvetéseket más karról, hogy bizonyos tárgyaknál túl sok volt az együttműködés, amit nem kifejezetten díjaztak, mert az egyéni teljesítményt kívánták volna mérni. K.: Természetesen, mert ha azt vesszük, hogy valaki olyan segédeszközt használ, amit nem szabadna, az valahol mégis az ő tudása, ha nem is lexikális, de legalább alkalmazás szintjén. Pláne, hogy úgy láttam, az oktatók próbáltak inkább az alkalmazásra fókuszálni. Viszont az együttműködés már egészen más tészta, nem az illető becsületes teljesítménye. B.P.: Pontosan így van. Ennek elejét lehet venni. Egyrészt, ahogy Ön is mondja, fel lehet tenni a kérdéseket úgy, vagy olyan kérdéseket lehet feltenni, amelyek a megértést és az alkalmazást hivatottak monitorozni, nem az egyszerű lexikális tudást, amit jegyzetből visszamásolt kifejezésekkel egyszerűen meg lehet válaszolni. Másik lehetőség, ha már úgyis van kooperáció a hallgatók között, akkor adjunk ki csoportos projektfeladatokat.
Akkor fejlesszünk olyan csoportmunka-készségeket, melyekre később a mindennapi mérnöki gyakorlatban szükségük lehet. Mert nem önálló szigetüzemben dolgozó mérnökök látják el a mai feladatokat, hanem csoportban dolgozó mérnökök, akik mindegyike egy-egy feladatra specializálódik, de érti a többieket, tudnak együtt dolgozni. Ha ezt tudjuk jól modellezni itt az egyetemen, akkor azzal rögtön két legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt a kooperációt szabályos keretek közé tereljük, másrészt pedig olyan készségeket fejlesztünk, melyeket később a cégek elvárnak. Tehát tudnak működni jó értékelési módszerek a távolléti oktatásban is, de ehhez át kell állni ezekre. A hagyományos módszerek a segítség nélküli, egyéni tudás, ismeret, készség visszaadásra épülnek. A zárthelyi dolgozat, az egyéni tervezési feladat és hasonlók mind-mind az egyén önállóan végzett teljesítményét kívánják mérni. Ebben az új helyzetben más típusú méréseket lehet, illetve célszerű alkalmazni, és akkor nem válik egy rabló-pandúr játékká, hogy ki tudja a másikat jobban megfigyelni, hanem fejlődéshez vezet mind a két oldalon. K.: Tételezzük fel azt, hogy a vírushelyzet lecseng, az élet visszatérhet a normál kerékvágásba. Az oktatás is visszatér a megszokott kerékvágásba? A számonkéréseknél említette, hogy alkalmazhatóak a távolléti oktatásban megszokottak, mint például a Moodle, Teams, de maga az oktatás milyen lehet a koronavírus után? Az oktatást segítő online módszerek megmaradhatnak? B.P.: Biztos, hogy megmaradnak, már a koronavírus előtt elindult itt a karon is egy kezdeményezés, hogy minél inkább vegyünk igénybe ilyen oktatási keretrendszereket. Mert nagyon sok hasznos segítséget tudnak nyújtani a hallgatóknak, oktatóknak. Kommunikáció, tanulást támogató anyagok célzott közzététele, párbeszédes fórum kialakítása, házi feladatok jó menedzselhetősége. Mindent meg lehet elektronikusan és jól csinálni ezekben a keretrendszerekben. El lehet szakadni a matériától, a papír jobbra-balra tologatásától. Ez jó megoldás, a korszerű, 21. századi felsőoktatás képét tudja előrevetíteni, hogyha lépünk ebbe az irányba. Valószínűleg sok olyan módszer gyökeret ver, pláne, ha hosszabb ideig fennáll ez a vírushelyzet, ami egy idő után természetessé válik. Így tesszük közzé a tanulástámogató anyagokat, itt kérjük be a házi feladatot, itt íratjuk a teszteket a hallgatókkal, de úgy, hogy megtartsuk mellette a jelenléti oktatás kifejezetten jó eszközeit és módszereit. Az előadást, a gyakorlatot, az interakciót, a labort. Oda lehet menni, kézzel meg lehet fogni, meg lehet mérni, lehet dolgozni a gépen, berendezésen, lehet kísérletet végezni. Tehát nem kell mindent átterelni a virtuális térbe, mert akkor a mérnökök is virtuálisak lesznek - és az nyilván nem jó. De van egy köztes jó út, ami segíti az oktatói munkát, a hallgatók előrehaladását, korszerű, kényelmes és minőségi. Ebben a keretben lehet jól előre menni akár a későbbiekben, vírus nélkül is.
K.: Valamelyest már talán ebben a szellemben is alakult ki ez a hibrid oktatás, hogy a jelenléti oktatásnak az értékeit is igyekszünk megtartani, de természetesen a jelen fennálló körülmények közt az előadások kivételt képeznek ez alól. Jobb ez a hibrid oktatás, mint a tavaszi távolléti oktatás? Mik a visszajelzések? B.P.: Vegyesek a visszajelzések. Ez a hibrid oktatás egy olyan órarendre lett ráhúzva, ami nem a hibrid oktatásra készült. Ha megnézzük, hogy mit tartanak jelenlétiben és mit tartanak távollétiben a mostani őszi félévben, akkor jellemzően előadások tolódtak át a virtuális térbe, és a gyakorlatok egy része, mert nincs annyi terem, amennyi kellene. Egy harminchat fős terembe hat-hét embert szabad beültetni a szabályok betartásával. Nagyjából hatszor-hétszer akkora teremkapacitás kellene az egyetemen az előírt védőtávolság betartásához, mint ahány hallgató van. 22000 hallgatója van a Műegyetemnek, ebben vannak szakirányú továbbképzések és részidős képzések is, de mondjuk egy 17-18000 rendes nappali tagozatos hallgató, ennek a hatszorosára-hétszeresére kellene teremkapacitás. Nincs ennyi. Nem ekkora a Műegyetem. Továbbá ennyi oktató sincsen, hogy párhuzamosan ennyi kurzust meg tudnának tartani, ez a hibrid oktatás egy kényszerszülött, ennek egy sajnálatos hátulütője, hogy akár egy napon belül is váltakozhat egyegy hallgató esetében, mikortól meddig, milyen típusú órája van. A BME intézkedési tervében azért is szerepel, hogy tisztán valós idejű távolléti oktatást nem lehet tartani, muszáj valamilyen felvételnek is rendelkezésre állnia, mert lehet, hogy éppen akkor, amikor a hallgatónak az az előadása, gyakorlata van, amit valós időben tartanak, akkor a hallgató éppen utazik valahova. Mert vagy befejeződött az előző órája, vagy jön ide, és nincs megfelelő internetelérése.
és a bejárási problémák miatt naponta három-négy órát kell utaznia, akkor az már erősen kérdéses, hogy ez a hibrid oktatás számára mennyire jól kivitelezhető és mennyire fér hozzá ahhoz, amihez hozzá kell férnie. Az ő szempontjukból nem olyan jó a hibrid oktatás úgy, ahogy most folyik. Valamilyen köztes megoldást találtunk arra, hogy az oktatás működjön, legyen benne jelenléti forma is, ne rekesztődjön ki belőle senki, és akkor ezekkel a peremfeltételekkel raktuk össze azt, ami jelenleg van.
K.: Ha csak arra gondolunk, mennyi idő innen a Ch épületből visszaérni a Kármán Kollégiumba, már úgy is érthető, és akkor még nem ott tartunk, hogy valaki az agglomerációban lakik… B.P.: Így van. Itt felmerülnek olyan érdekes kérdések, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés, az egyenlő bánásmód hogyan tud érvényesülni. A hallgatóknak ugyanahhoz a szolgáltatáshoz majdhogynem ugyanolyan feltételekkel kellene hozzájutniuk, ezt nehéz biztosítani egy ilyen típusú hibrid oktatásban. Látszik az, hogy viszonylag sok kurzus van megtartva távolléti formában, és csak kevesebb jelenléti formában. De próbálta a kar oktatói közössége megőrizni a jelenléti oktatásból azt, amit a rendelkezésre álló kapacitások megengednek. Én találkoztam olyan hallgatóval is, aki örül neki és igényli, hogy van jelenléti oktatás, számára ez az ismeretátadási forma a jobb és a kedvezőbb, és egyetemista szeretne lenni, nem csak egy képernyőt nézni naphosszat. Van olyan is, aki valami miatt jobban tart a koronavírustól, vagy olyan családtagokkal él együtt, vagy távolabb lakik,
K.: Annyi hozzáfűzni valóm volna, amellett, hogy a szándék az teljesen támogatandó, lehet, hogy a hallgatóság a pénteki laborgyakorlatokat nem fogja annyira díjazni. B.P.: A teremkapacitásokat is figyelembe kell venni. Ha csak az alapszakot nézem, akkor tavasszal második, negyedik és hatodik szemeszteres órák vannak. Mondjuk elsőben a második szemeszteren van a hétfő és kedd, szerda valamint csütörtök, csütörtök-péntek, de negyedik szemeszteren már eltolódnak a napok, hogy ne ugyanaz legyen az összes szemeszteren az előadási nap, mert ahhoz aztán végképp nincs teremkapacitás!
K.: A tavaszi félévben ez mennyire lesz más? B.P.: A tavaszi félévre egy új órarendi struktúrát próbálunk tervezni, ahol az egyes napokat évfolyamonként dedikálni szeretnénk. Például az alapszakokon a hétfő és kedd legyen az előadások napja, és ezeken a napokon csak előadási foglalkozás legyen. Az előadási foglalkozások tarthatók csökkentett létszámban, jelenléti formában, ezekre akik közel laknak és be tudnak járni, azok be tudnak jönni, akik pedig távolabb laknak, azok valós időben akár otthonról is tudják követni. Mert hétfőn és kedden csak előadási napok vannak, amelyek nem feltétlenül igényelnek személyes jelenlétet, nem kell beutazni, mert nem lesz a nyolctól tízig tartó előadás után egy tíztől délig tartó labor, ami miatt mondjuk nyolctól tízig utazik valaki, hogy ideérjen, és ez az idő teljesen kiesik, hanem csak dedikált napok vannak. Szerda és csütörtök a részben így, részben úgy tartható gyakorlatoké, csütörtök és péntek pedig az inkább jelenléti formában tartható laboroké. Így szépen szét lehet ezt szedni. Ez a terv, ezzel futnánk neki a tavaszi félévnek. Nyilván, ha ez az órarend beválik és rögzül, akkor ez megmarad a koronavírus utáni időszakra is, mert nem fogunk még egyszer egy ilyen rettenetes méretű órarendi áttervezésnek nekiállni.
K.: Értem, tehát ez a lényege az egésznek. B.P.: Így van, ez egy ilyen eltolásos módszer. Lehet, hogy a hatodik szemeszteren a csütörtök, péntek lesz az előadások napja és a hétfő, kedd, szerda lesz a specializációk és a laborigényesebb kurzusok napja, azért, hogy a rendelkezésre álló teremkontingenssel megfelelően tudjunk gazdálkodni.
K.: Érthető, hiszen vannak más szempontok is, mint a hallgatói preferencia. B.P.: Nézze, azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a négy napos heteket jobban szereti szinte mindenki, de valamilyen kompromisszumot kötni kell. Az, ami most van, nem an�nyira jó. Azt gondoljuk, hogy ez a dedikált napos rendszer ebből a szempontból jobb lesz. Javítani fogja a hallgatók hozzáférését az oktatási szolgáltatásokhoz, mert az előadási napokon a kollégisták be tudnak jönni, hogy előadást hallgassanak, aki pedig közel lakik, budapesti, az is könnyebben be tud jönni. De aki távolabb lakik, az is végighúzza az előadásokat ugyanazon a napon. Ha pedig otthonról követi, akkor otthonról követi, nem kell elmozdulnia, ugyanígy a többi napon is. Ha pedig itt kell lennie, akkor egész nap olyan foglalkozásai vannak, ami az itteni jelenlétet érinti, és tud menni egyik laborgyakorlatról a másikra, ez egy jobb időbeosztást tesz lehetővé. Ennek is vannak kockázatai persze, hiszen, ha belegondolunk, hogy ha egy előadás nem annyira jó, akkor kisebb látogatottságnak fog örvendeni, ha pedig nem kell itt lenni, akkor még annál is kisebbnek. Van kockázata, igen, látjuk, de a hallgatókon is múlik, hogy miért vannak itt. Azért, hogy jól eltöltsék az esetleg így felszabaduló idejüket valami egészen mással, vagy azért, mert tényleg tanulni akarnak, és bemennek arra az előadásra, ami ki van írva, mert segíti az előrehaladásukat.
K.: Egy személyesebb jellegű kérdés. Mint oktató, jó érzés volt visszatérni az egyetemre tanítani? B.P.: Természetesen igen! A monitort nézni egész nap, az nem volt olyan jó. Ahogy mondtam korábban is, a távolléti oktatás sokkal több oktatói munkát igényelt. Én a tavaszi félévet minden nap úgy csináltam, hogy reggel hétkor felkeltem, odaültem a számítógép elé, tananyagot fejleszteni - sok tantárgyam volt -, egyéb ügyeket is intéztem. Valamikor este tizenegykor lehetett letenni az egeret. Persze közben volt egy tízórai és ebédszünet, mondjuk fél óra és egy óra, de nem sok. Nagyon intenzív munkát igényelt és rohantunk a dolgok után. Nem voltunk erre annyira felkészülve, a tananyagokat fejleszteni kellett, úgy, hogy a hallgatók abból tényleg tanulni is tudjanak, aki előadásokat vett fel, nekik az is plusz munka volt. Egyikünk sem végzett videóvágó és szerkesztő, hogy ezek magas minőségben készüljenek, de valaminek lennie kellett. Egy nagyon megterhelő félév volt, aztán jött a nyár, ami azzal telt, hogy felkészüljünk az őszre, hátha ez is így lesz. Az, hogy van jelenléti oktatás, talán egy kis lélegzetvételt enged ebből a szempontból. Aztán meglátjuk, hogy ez hova fut ki, mi lesz belőle. K.: Köszönjük szépen !
Greenwashing
– marketing a környezetvédelem látszatával
A környezetvédelem kifejezetten divatos és vonzó dologgá fejlődött az utóbbi évtizedekben, így értelemszerűen előnyös a cégeknek, szervezeteknek olyan imidzset kialakítani magukról, amelyben hangsúlyos szerepet kap tevékenységük környezetileg fenntartható volta. Azonban a valóságban ez a zöld maszk sokszor csak egy álca, melyet éppen a greenwashingnak nevezett tevékenységgel teremtettek meg. Marci
Az angol nyelvű terminológiában a „white washing” kifejezést régóta használják olyan esetekben, amikor valamilyen kellemetlen, botrányos információt kívánnak eltitkolni, vagy arról a közfigyelmet elterelni a tények szelektív, túlzó és torzított tálalásával. Ennek az analógiájára alkotta meg a greenwashing (magyarul „zöldre mosás”) szót Jay Westervelt amerikai környezetvédő 1986-ban. Ennek apropója az volt, hogy egy általa felkeresett szállodában a vendégeket feliratokon kérték törölközőik többszöri használatára a „Föld megmentése” jegyében, miközben minden más területen látványos volt a pazarlás, így egyértelműen a tiszta költségcsökkentés pozitív burokba takarásáról volt szó. De mit is jelent pontosan a greenwashing? Talán azzal lehet a kifejezés által takart jelenséget a legjobban leírni, amikor valamilyen piaci szereplő több időt, pénzt és energiát fektet abba, hogy a nyilvánosság előtt zöldnek látsszon, mint amennyit a tevékenysége negatív környezeti hatásainak mérséklésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy a zöld marketing nem feltétlenül egyenlő az átveréssel határos greenwashinggal, hiszen esetenként tényleg őszintén prezentálják a valós környezeti érdemeket az adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. Ennek ellenére a zöldre mosás elterjedt és jövedelmező jelenség – rövid távon legalábbis biztosan. A Z generáció tagjai minden korábbinál nagyobb hajlandóságot mutatnak a McKinsey felmérései szerint arra, hogy etikus és fenntartható módon dolgozó cégeket támogassanak vásárlásaikkal, akár többletráfordítás árán is. Ilyen környezetben az ennek megfelelő értékek előtérbe állítása, vagy legalábbis az ilyen látszat kialakítása tehát kézenfekvő marketingfogás.
Igaz, könnyen veszteni is lehet ezzel a kockázatos gyakorlattal, ahogy az korábban többször is megmutatkozott. Míg egészen a ’90-es évek első feléig a tömegtájékoztatás a hagyományos televízió-rádió-újság hármasból tevődött össze, lényegesen bonyolultabb feladat volt az utánajárás egy-egy reklám állításainak; az internet általános elterjedése óta ez már igen egyszerű művelet. A legutóbbi emlékezetes, nagy port kavaró esetben a közelmúltban a Walmart például 1 millió dollárt kényszerült fizetni, miután kiderült, hogy megtévesztően bélyegezte több műanyag termékét környezettudatosnak, azok komposztálható voltát hangsúlyozva, miközben ezen állítást nem tudta érdemben alátámasztani. A távolabbi múltban előfordultak ennél határozottan nagyobb visszatetszést keltő ügyek is. Talán az első igazán nagy greenwashing-botrány a Chevron olajcég 1980-as évekbeli „The People Do” kampányához kötődik. Ennek keretében komoly költségvetésből tévé- és újságreklám-sorozatot készíttettek, amiben az alkalmazottaikat ábrázolták különböző cukibbnál cukibb állatok megvédése közben, hogy meggyőzzék a nyilvánosságot környezeti „jótéteményeikről” - fosszilis energiahordozókkal kereskedő vállalatként igencsak álságos módon. Különösen annak fényében volt ez megkérdőjelezhető lépés, hogy eközben folytatólagosan sértették meg a levegő és vizek védelmét szolgáló Clean Air Act és Clean Water Act elnevezésű törvényeket. Hasonló öngólt rúgott 1991-ben a vegyipari óriás DuPont is: a tengeri olajkatasztrófákat megelőzni kívánó, új, dupla köpenyű tankhajóit olyan reklámokkal promótálta, melyekben tengeri állatok Beethoven örömódájára „táncolnak”.
Források: euronews.com; businessnewsdaily.com
Éppen csak azt felejtették el hozzátenni, hogy így is ők voltak akkoriban Amerikában a legnagyobb szennyezést okozó vállalati szereplő… Az ilyen eseteket követő arcvesztésnek, illetve kártérítési pereknek köszönhetően a greenwashing talán óvatosabb keretek közé szorult, azonban napjainkban is jelen van – bár jellemzően nem egyértelmű valótlanságok, hanem átkeretezések, lényegtelen részletek kiemelése szintjén. A következő esetekben joggal gyanakodhatunk, hogy zöldre mosdatással állunk szemben: • homályos nyelvezet: olyan kifejezések gyakori alkalmazása, aminek nincs egyértelmű, jól definiálható jelentése, pl. zöld, környezetbarát, stb. • bizonyíték hiánya: olyan állítás, ami akár igaz is lehet, de ezt semmilyen információ nem támasztja alá • lényegtelen állítások: egy apró, valóban pozitív részlet kinagyítása, gyakran a negatív összkép elhomályosítása céljából • szennyező cég zöld termékkel: azokat az eseteket értjük ez alatt, amikor egy termék felhasználása ténylegesen környezetkímélő, de előállítása ezzel szemben szennyező (lásd: elektromos autók akkumulátora) • sugalló képek: zöld benyomást keltő képi világ alkalmazása (pl: növények, állatok), aminek semmi köze nincsen az adott termékhez • legjobb a kategóriában: annak hangsúlyozása, hogy valami környezeti szempontból valamivel jobb a konkurenciánál, még ha igazából nem sokkal kevésbé szennyező • képzeletbeli támogató: függetlennek tűnő szervezettől kapott díj vagy elismerés, ami csak kitalált vagy közel sem független
SUDOKU 1
7 9 8 6 9
Könny�
3
5 8 2 5 1 3 1 9 7 5 8 1 9 4 3 4 8 5 3 7 6 9 2 7
7 2 6 8 4 3
3 4 8
1
4 6 1 6
8
5 6
5 2 1
Nehéz
5
9 3 7 7 2
2
5 8 6
BME Motorsport A 2020-as év a nemzetközi Formula Student versenysorozatban induló egyetemi csapatok munkáját is megnehezítette. A Formula Student egy nemzetközi széria, amelyben kizárólag egyetemi hallgatókból álló csapatok mérhetik össze a tudásukat. A versenysorozatban több mint 50 nemzet képviselteti magát. Jelenleg körülbelül 1000 csapatot tartanak számon, akik 3 különböző kategóriában – belsőégésű, elektromos és önvezető - versenyezhetnek. Bánóczi László
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem falai között működő BME Motorsport – más magyar csapatok mellett – a belsőégésű kategóriában képviseli hazánkat. A csapat célja, hogy tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson mind az alap-, mind a mesterszakos hallgatóknak. A hallgatók maguk tervezik, gyártják – illetve gyártatják le – és építik össze az alkatrészeket, amelynek eredményeként egy formula típusú versenyautó gurul ki a műhelyből. A csapat 2018 októberében, 2 éve jött létre, és az első évében rögtön három Formula Student versenyen – FS Netherlands, FS Czech Republic és FS East (Magyarországon megrendezett verseny) – részt tudott venni, ahol kezdő alakulatként mindegyik alkalommal szép eredménnyel zárt. A megmérettetéseken azonban nemcsak az autó és a pályán való versenyzés kerül a középpontba, hanem az úgynevezett statikus számok is, amelyek a pénzügy, valamint a menedzsment területeit fedik le – ide sorolható például a Business Plan (üzleti terv) versenyszám.
A koronavírus-járvány azonban más autósport-szériák mellett a Formula Studentet sem kímélte. A versenyek az eredeti formájukban elmaradtak, az egyetemek (és egyben a műhely) bezárásával pedig a csapat munkája is félbeszakadt. Az otthoni munkavégzésre való átállás sikeresen zajlott: a személyes megbeszélések helyét átvették a Skype-os online meetingek, a közös szerelések helyett pedig mindenki egyedül dolgozott otthon a saját maga részegységén. Tehát, ugyan lassan, de apró lépésekben folytatódott az autó ös�szeépítése – nappalikban, konyhákban és garázsokban. A távoktatás, valamint az autó tervezése és összerakása mellett a BME Motorsport csapatának hallgatói május és június folyamán két online megmérettetésen is részt vettek. A Techtogether névre keresztelt mérnökhallgatói versenyen a csapat az összetett 3. helyen végzett, a Formula Student Online versenyt pedig a 9. helyen zárta a BME Motorsport a belsőégésű kategóriában versenyzők között. Utóbbin nemcsak magyar csapatok vettek részt, hiszen az a Formula Studentben versenyző csapatok számára lett meghirdetve. Nem véletlen az elnevezés sem, a megmérettetés gyakorlatilag tükrözte a „valós” versenyeken lévő versenyszámokat – csak ezúttal autó helyett szimulátoron róttuk a köröket. A felsorolt versenyeket komoly felkészülés előzte meg, ami összekovácsolta a csapatot a nehéz időszak ellenére is. Így október közepén kijelenthetjük, hogy a kitartó munka meghozta gyümölcsét: a BME Motorsport idei autója elkészült, és bár a rendezvény formájában való bemutató a vírushelyzet miatt elmaradt, online formában sor került a csapat rolloutjára, amely videó a BME Motorsport Facebook-oldalán található meg. A csapat második autója az FRC-07 kódnévre hallgat.
A 200 kg súlyú járművet egy 2004-es Yamaha R6 motor hajtja, amit egy egyedi motorvezérlő vezérel. Az egyedileg átalakított négyhengeres erőforrás 600 köbcentis, a maximális fordulatszáma pedig eléri a 14 ezret. Az autóban négysebességes szekvenciális váltó van, ezt a pneumatika aktuálja - vagyis a kormányról, fülekkel lehet vezérelni. Mondhatni, igazi Forma-1-es élményt nyújt. A Formula Student szabályzata rendkívül szigorú, a 130 oldalas dokumentum az autó gyakorlatilag összes elemére kitér. Ez elsősorban a pilóta és az autóval foglalkozók biztonságát szolgálja. Ennek következményeként az autó teljesítménye erősen korlátozva van. Az BME Motorsport idei autója 90 lóerős, végsebessége pedig körülbelül 120 km/h. A jármű 3 másodperc alatt gyorsul fel nulláról százra. A Formula Studentben nem a végsebesség az elsődleges szempont, hiszen az autó a versenyszámok 90 százalékában rendkívül kanyargós nyomvonalon halad – nem ritka a hajtűkanyar sem. Az „endurance” (hosszútávú) versenyszám során például a versenyautónak 22 kilométert kell megtennie egy olyan pályán, ahol nincsen 80 méternél hosszabb egyenes szakasz. Ami a fogyasztást illeti, az FRC-07 húsz-huszonöt litert fogyaszt 100 kilométeren. Az előző évi versenyautóval ellentétben az idei járművön már teljes aerodinamikai csomag található.
Hogy ez mit jelent? Az első, a hátsó, valamint az oldalszárnyakat, illetve a diffúzort. Az aerodinamika azonban nem csak a látványelemek halmaza: a hatalmas első és hátsó szárnyaknak köszönhetően az autó a szimulációk szerint 1950 N leszorítóerőt termel 100 km/h-s sebességnél. A járműben szintén fontos szerepet tölt be az elektronikai rendszer. A 2020-as autóban egyedileg tervezett kábelkorbács van, emellett olyan programok fejlesztésére is sor került az elmúlt egy év folyamán, mint a teljes telemetria rendszer, a rajtprogram, vagy a színes kijelző. Remélhetőleg a BME Motorsport csapata a közeljövőben több versenyen is indulni fog, amelyeken a csapat célja nemcsak a minél jobb helyezés elérése, hanem a kilométerek gyűjtése és a tapasztalatszerzés, hiszen a későbbiekben az ott szerzett adatokra lehet építkezni – ami hosszútávon nagyban hozzájárul a csapat fejlődéséhez.
Ha felkeltettük az érdeklődésed, akkor kísérd figyelemmel a BME Motorsport közösségi oldalait, hiszen a csapat hamarosan tagfelvételt fog hirdetni! Facebook: www.facebook.com/bmemotorsportfs
Instagram: www.instagram.com/bmemotorsportfs
Áll már Paks II.? Ha nem lehet nyilvános programot szervezni az egyetemen, akkor a nyilvános program házhoz megy. Az Energetikai Szakkollégiumban ezért szervezünk ebben a félévben online előadásokat mindenki számára. A Csonka János emlékfélév egyik legrelevánsabb előadása a Paks II. projekt jelenlegi helyzetéről szólt. Illés Dávid & Nagy Ákos
2020. október 1-jén került megrendezésre az előadás a Szakkollégium Twitch csatornáján közel 300 nézővel, melynek címe „Paks II. Projekt helyzete” volt. Előadónak a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese, Horváth Miklós Úr lett meghívva, aki többek között bemutatta az engedélyezési eljárás menetét, az építkezés biztonsági és műszaki paramétereit, valamint szó volt a szakképzett munkaerő odavonzásáról is. A prezentáció a projekt kronológiai áttekintésével kezdődött. Sikerült már megszerezni a környezetvédelmi engedélyt, elkészült a műszaki terv, benyújtásra kerültek a létesítésiengedély-kérelmek és a fizikai engedélykérelem is. Horváth Miklós Úr egy atomerőmű létesítésének logikáját, sajátos életciklusát is ismertette. A folyamat rendkívül sok fázisból áll, a stratégiai döntéssel kezdődik, amelyet a szerződéskötés és a kereskedelmi szakasz követ. Majd a projekt műszaki előkészítési és engedélyezési szakasza után kezdik meg a fizikai kivitelezést, amely után kezdődhet az erőmű tényleges üzemelési ideje, ez Paks II. esetében 60 év. Az életciklus a nukleáris leszereléssel, bontási munkálatokkal ér véget. Az előadás következő szakaszában a projekt tárgya és a 2 db VVER 1200+-os beépítésre kerülő blokk került középpontba. Egy ilyen berendezés 3200 MWth/reaktor névleges termikus és 1200 MWe/blokk névleges villamos teljesítménnyel rendelkezik. A két blokk a már meglévő négy blokk vonalában fog létesülni mintegy 230 hektáros területen.
Ezután a műszaki tervezés folyamata és annak eredménye került kifejtésre az előadó által. Talán a projekt ezen része volt a legnagyobb kihívás, ugyanis a terveknek összhangban kellett lenniük a magyar szabályozási rendszerrel, a létesítmény környezeti adottságaival, ami az orosz féllel sem mindig volt összeegyeztethető. Végül sikerült egy, a magyar és európai sztenderdeknek is megfelelő komplex tervet létrehozni. A magyar szabályozás miatt a terveket 3D modellezés segítségével is el kellett készíteni, amelyben a létesítmény mind a 252 épülete áttekinthető. Az előadás következő részében a blokkok főbb műszaki paraméterei kerültek említésre. A pontos bruttó villamos teljesítmény 1262 MW a szekunder köri turbinarendszer hatásfokának köszönhetően. A nettó hatásfok 34,8%-os, a rendelkezésre állását 92% fölé várják, a tervezett üzemidő továbbra is 60 év. Az előadó a megan�nyi biztonságot szolgáló rendszerről és védelemről is szót ejtett, amelyek közül az energiát nem igénylő, passzív biztonsági rendszereket emelte ki, amelyek legtöbbje a gravitációt, valamint a fajsúlykülönbséget használja ki. A berendezés nem rendelkezik külön nagy- és kisnyomású házzal, hanem ezek egybeépítve találhatóak meg rajta. Az irányítástechnika viszonylag nagy vita tárgyát képezte, ugyanis a magyar oldal nem ítélte a legerősebbnek az orosz technológiát, és európai cégtől várta el a rendszer kiépítését. A külföldi partner végül belátta, hogy nem tud megfelelni, ezért végül a Framatome és a Siemens kapta meg e fontos feladatot. Ezt követően a hűtési paraméterekről esett szó. A környezetvédelmi engedélyben foglaltak szerint a víz hőmérséklete a bebocsájtási ponton a 33 °C –ot, attól 500 m-re a 30 °C –ot nem haladhatja meg.
Ezek teljesítése érdekében 3x11 db ún. csúcshűtő kerül majd elhelyezésre. Ezek a berendezések a környezeti paraméterek függvényében működtethetők, segítségükkel a vizet 28 °C körül lehet tartani. A következő téma a hálózati csatlakozás kiépítése volt. A MAVIR Zrt. vállalta egy új alállomás létesítését, valamint 115 km 400 kV-os távvezeték kiépítését. A Paks I-es csatlakozással együtt ez lesz hazánk legnagyobb villamos csatlakozási pontja. A következőkben az engedélyezés aspektusait mutatta be a vezérigazgató-helyettes úr. Az engedélykérelmek 3 kategóriába sorolhatók. A megrendelői engedélyeket maga a Paks II. Zrt. dolgozza ki, ezek nagy része már rendelkezésre áll. A második csoport a vegyes engedélyeké, amelyekhez az orosz fél biztosítja az alapdokumentumokat, viszont a felelősség és a kompetencia a megrendelőé. A harmadik kategória pedig a magyar szabályozási kérelmeket tartalmazza, amelyeket a fővállalkozó maga nyújthat be. Érdekességként, ha a létesítésiengedély-kérelemhez fűződő dokumentáció 283000 oldalát egymásra helyeznénk, egy tízemeletes ház magasságáig érne a papírhalom. Szó volt még a terület előkészítéséről és a főbb kivitelezési feladatokról is, amely során a beruházási területen lévő régi épületek bontása, valamint ivóvíz-, távhő- és villamosenergia-csatlakozási pontok kiépítésére kerül sor. Továbbá műhelyhelyiségek és irodaházak is építés alatt állnak, ezek átadása kora tavasszal meg is fog történni. A jövőben fontos még a résfal kiépítése is a talajvízszint tartására, valamint a süllyedés megakadályozására. Az ehhez szükséges munkagödör 23 méter mély lesz, ásása során 6 millió m3 földet termelnek ki. A prezentáció végén a Paks II. Zrt. a térségben vállalt szerepéről, fejlesztésekről, a munkaerő bevonásáról volt szó. Több mint 10000 munkavállaló fog érkezni a környékre, ezért a cég eltökélte magát olyan infrastrukturális fejlesztések mellett, amelyek a lakosság számára a kényelmes életfeltételeket, lakhatást és hatékony utazást teszik lehetővé. Az előadás végén a kérdésszekcióban az új erőmű és a megújulók egymásra gyakorolt hatására, valamint a Paks I. és Paks II. piaci szembenállására vonatkozó kérdések kerültek megválaszolásra.
Ezek után Horváth Miklós Úr elmondta, hogy cégük oktatási programmal, modern technológiai kihívásokkal és versenyképes fizetéssel várja a fiatal mérnököket. Természetesen előadások terén nem áll meg az élet itt a Szakkollégiumban. A félév kezdete óta a tagság gőzerővel dolgozik azon, hogy a továbbiakban is ilyen nívós programok valósulhassanak meg az energetika iránt érdeklődők számára. Ezen kemény munka gyümölcseként novemberben sem maradunk rendezvény nélkül, ezekből is szeretnénk egy kis ízelítőt adni. Az első esemény egy előadás lesz a „Távhűtés jövője Budapesten / Távfűtés reneszánsz az aktuális energetikai és klímatrendek tükrében” címmel. Az előadó Orbán Tibor, a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgatóhelyettese, illetve a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke lesz, aki már többször tartott rendezvényt hasonló témában a Szakkollégium számára. A félév eddigi előadásaihoz hasonlóan, ez is online formában kerül megrendezésre.
Azok sem maradnak program nélkül, akiket inkább a villamos energetika vonz. A hónap közepén tartja a Szakkollégium a félév első és egyetlen üzemlátogatását, amely során a résztvevőknek a Csepeli Siemens Transzformátorgyárat lesz lehetőségük meglátogatni. A látogatók megismerhetik majd ezen nélkülözhetetlen berendezés gyártási folyamatának lépéseit. A gyár különlegessége, hogy a hagyományos olajszigetelésű konstrukció mellett műgyantaszigetelésű, ún. száraztranszformátor is készül itt, ami az egyedi gyártástechnológia miatt különösen érdekes lehet. Egy szó, mint száz, az Energetikai Szakkollégium a rendkívül nehéz helyzet ellenére igyekszik továbbra is színvonalasabbnál színvonalasabb rendezvényekkel minél több embernek bemutatni az energetika valamennyi részterületét. Ebből is látszik, mennyire összetartó csapatról van szó, akik, pandémia ide vagy oda, mindig képesek akár szakmai előadásokat vagy üzemlátogatást szervezni. Biztosak lehetünk benne, hogy a jövő eseményeiről is hallhatunk hamarosan, amelyek az eddigiekhez hasonló színvonalat fognak képviselni.
Elektromos autók helyzete ma Egyre olcsóbbak és megbízhatóbbak lesznek a villamos hajtású közúti járművek. Nagy kérdés viszont, hogy ár és ökológiai lábnyom tekintetében tényleg megéri-e ma a látszólag zöldebb alternatíva.
Ruskó
Míg pár évvel ezelőtt hosszabb utakra lehetetlen küldetésnek tűnt elektromos autóval menni, mára sok gyártó kínálatában van akár 300-400 km hatótávú jármű is. Az átlag belsőégésű motoros testvéreknek is hasonló távot bír a tankja, persze itt most tekintsünk el a klíma vagy fűtés merítő hatására az akkumulátoron, hiszen az az időjárástól jelentősen függ. Ez így jól is hangzik, azonban amíg egy benzines vagy dízeles autót tíz perc megtankolni, és akkor még utána kávéztunk is egy jót, addig még a gyorsabb elektromos töltők használata is órákat vehet igénybe, még az úgynevezett villámtöltés is fél óra lehet, ami sokat ronthat egy hosszabb út idején. Sokan emiatt használják az elektromos autókat rövidebb utakra, főleg agglomeráción belüli ingázásra, ahol a villanymotornak köszönhető gyorsulás is jobban kihasználható. Meg kell említeni, hogy az elektromos motornak nincs alapjárata gyakorlatilag, így a dugóban állva sokkal tovább bírhatják töltéssel, mint belsőégésű motoros társaik üzemanyaggal. Egy másik nagy előnye, hogy nem kell benzinkutat keresni a városban, hiszen estére felrakhatjuk töltőre, és reggelre már tele is van a képzeletbeli tank.
Az autóknak többnyire az üzemanyagköltségét ves�szük figyelembe, amikor a fenntarthatóságról beszélünk. Viszont ez nem mindig a legnagyobb tétel a fenntartásban. A szervizelés rengeteget dobhat a költségeken, főleg egy modernebb járműnél. Amíg egy régi rozsdadobozt a szomszéd Béla bármikor megszerel, addig egy Teslára pisloghatna egy darabig, nem nagyon tudna hozzákezdeni. Ez nem Béla rátermettségén múlik viszont, hanem az új technológiák kifinomultságán. A gyárakból ma kigördülő autóknak sokkal összetettebb elektronikája és speciális szerszámokat megkívánó alkatrésze van. Még jellemzőbb az elektromos autókra, hogy vezérlésük bonyolult, és emiatt igazi szakértői kezet, eszközöket kívánnak, jelentősen növelve a szervizköltségeket.
A legtöbben talán azért vennének elektromos autót, hogy csökkentsék utazásaik környezetre való hatását. Papíron nagyon jól fest, hogy használat alatt az autónk nem bocsát ki semmilyen káros anyagot, azonban az akkumulátorgyártás rengeteg káros anyagot bocsát a környezetbe. Egy Tesla Model 3 akkumulátorához szükséges lítium, kobalt és mangán bányászata és ezeknek feldolgozása nagyjából 11 tonna szén-dioxidot termel, ami leosztva az élettartamára, lehet több is, mint egy mai benzines járműé. Azt hozzá kell tenni, hogy a Tesla egy szélsőséges példa, hiszen nagy teljesítményre is van tervezve. Léteznek kisebb, effektívebb villanyautók is, ilyen a Renault Zoé és a BMW i3, melyek igazi városi cirkálók. Szerencsére az akkumulátor gyártásának ipara is gyorsan fejlődik, évről évre jelentős csökkenést mutat kibocsátás tekintetében, természetesen ebben az akkumulátorok újrahasznosítása is közrejátszik, ami korábban nem volt nagy mértékben lehetséges. Azonban az elektromos autók nem csak gyártásuk közben termelhetnek közvetve káros anyagokat. A világ energiatermelésében még mindig nagyban közrejátszanak a fosszilis energiahordozók, melyek nem jobbak a belsőégésű motoroknál. Azonban amíg a motorok esetében kis helyen kellene tudni jól szűrni a kipufogógázokat, egy nagy erőműben ezt könnyebb megoldani, sajnos ez az energiatermelő cégeken múlik. Ahogyan globálisan egyre jobban állunk át a megújuló alternatívákra, úgy fogja a villanymotoros technológia is majd jobban megérni kibocsátás tekintetében. Az elektromos autók sokat fejlődtek az elmúlt időszakban, teljesítményük és hatótávuk is jelentősen nőtt. Azonban véleményem szerint az áruk és a kétséges környezeti hatásuk miatt még nem érik meg jobban, mint egy benzines autó, főleg, hogy vannak hibrid megoldások is, melyek mind a két oldalból használnak elemeket, viszont ezek ára sem túl alacsony egyelőre.
Színező
Telefonritkaságok, amik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket A mobiltelefonok nagyjából 30 éve alatt születtek különleges készülékek, ezek viszont nem voltak egytől egyig sikeresek. Voltak viszont említésre méltó próbálkozások, amelyek bizonyos rétegekben kötelező elemei is lehetnének a mindennapoknak. Viktor
Áttetsző képernyő
Nem csak a Sci-Fi filmek kelléke lehet egy áttetsző telefon. Ugyan nem mindennap találkozunk ilyenekkel, mégis léteznek. A Sony 2009 novemberében mutatta be az Xperia X5 Purenesst, ami még egy régi típusú nyomógombos mobil volt. A készülék egy 240x320 monokróm kijelzővel érkezett, viszont ez áttetsző volt, és az egész igen minimalista dizájnt kapott. Nem volt kamerája, semmiben nem volt kimagasló. A futurisztikus kinézet nem mentette meg a modellt, ekkor már piacon volt az eredeti iPhone, és a többi cég is az okostelefonok felé fordult, a régi típusú mobiloknak csökkent a kereslete. A luxus értékhez luxus ár is társult, így sikertelensége miatt ez maradt az egyetlen áttetsző mobiltelefon a mai napig. Időről időre, ha követjük a híreket, lehet hallani újabb, érintőképernyős megvalósításokról, de egyik sem került azóta tömeggyártásra.
készülékben kell gondolkodni. Az első cég, amely ilyen ötlettel állt elő a Samsung volt, 2012-ben mutatták be a Samsung Galaxy Beamet, majd 2 évre rá a Beam 2-t. Egyik sem volt csúcskategóriás telefon, de lépésenként fejlesztették az eredetileg nézhetetlen projektor minőségét. 2017-ben úgy tűnt, hogy kiadják a Beam 3-at, ez már 1080x1920 felbontásban lett volna képes vetíteni, viszont végül nem jelent meg, a Samsung pedig háttérbe szorította a projektet. 2018-ban kisebb cégektől érkezett meg a Moviphone és a Blackview Max 1, előbbi 720p, utóbbi 1080p felbontásra képes, és ezekhez talán még most is hozzá lehet jutni újonnan. A Max 1 az eddig elkészült leghasználhatóbb megoldás. Nem kényelmetlenül vastag, letisztultabb és jobb minőségű, viszont a Blackview-ra jellemzően a kezelőfelület olykor kényelmetlen, és a megbízhatóság sem ér fel a nagy gyártókéhoz.
Vénaérzékelő szenzor
Beépített projektor
Vannak olyan helyzetek, amikor hirtelen prezentálni kellene valamit több embernek egyszerre, esetleg egy filmet megnézni a koleszban közösen. Kényelmetlen lehet egy telefon képernyőjét bámulni, ilyenkor jöhet kapóra egy beépített lézerprojektor. A kijelző tartalmát egyből a fehér falra vetítve a szobában bárhonnan láthatóvá válik a tartalom. Szerencsére a piacnak ebben a szegmensében kicsit nagyobb a választék, bár valószínűleg használt
Az LG hozakodott elő azzal 2019-ben, hogy az ujjlenyomat- és arcérzékelő szenzorokkal való feloldás nem elég megbízható, ezért az LG G8 ThinQ modelljükbe a selfie kamera mellé egy infravörös szenzort építettek, amivel a kezünkben lévő erek segítségével oldhatjuk fel a telefonunkat. Ujjlenyomat-érzékelőhöz hasonlóan először regisztrálnunk kell a tenyerünkben lévő érhálózatot, majd feloldáskor a kamera felé emelve a kezünket. A mellette lévő érzékelő ellenőrzi, hogy egyezik-e a mintázat, és feloldja a készüléket. A szenzor folyamatosan aktív marad lezárt állapotban, így nincs szükség a telefon „felébresztésére” a feloldáshoz. Sajnos a megoldás lassabbnak bizonyult társainál, és több kézmozgást is igényelt, így nem lett kimagasló siker a vásárlóknál.
Források: www.theverge.com, en.wikipedia.org
Beépített radar
A Google Pixel 4 egyik meghatározó része volt a „Project Soli”, ami a Google saját fejlesztésű kishatótávú radartechnológiája. A felső szenzorsávba épített rendszer célja az volt, hogy a vetélytársaknál sokkal pontosabb és részletesebb kézjelekkel irányíthassuk a telefonunkat anélkül, hogy valójában hozzá kelljen érnünk, például egy potenciométer tekergetését utánozva állíthassuk a hangerőt. Ezen túl érzékelheti, hogy egy felhasználó közeledik, így előre felkészülhet a feloldásra, vagy más feladatokra. A végleges modell sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A telefon valóban az egyik leggyorsabb arcfelismerő feloldással rendelkezik, illetve a mutogatással történő vezérlés is használható, de kényelmi szempontból nem volt előrelépés, így a 2019 októberi kiadás után 10 hónappal be is szüntették a gyártását, és az új modellekbe már nem fog bekerülni a radar.
Sugárzásmérő
A fukusimai atomerőmű-baleset utáni években Japánban nagy hangsúly került a sugárzás megszüntetésére, illetve ennek hatásainak megelőzésére. Ennek eredményeként készült el 2012-ben a SoftBank Pantone 5 107SH
jelzésű mobiltelefon is. Az akkori technológiához mérten sem volt kimagasló, viszont a többi készülékkel ellentétben ez beépített radioaktivitás-mérő szenzorral lett felszerelve. Az előlapján lévő egyetlen gomb a sugárzásmérő appot nyitotta meg, majd 10 másodperc mérést követően a képernyőről leolvasható volt, hogy hány microsievert a sugárzás értéke. A mobilnak a nemzetközi médiában nagy visszhangja volt, viszont Japánban az amúgy ismert márkától furcsa lépésnek találták a szenzor beépítését egy nagy tömegeknek szánt modellbe, egyesek szerint a japánok szemében még rontott is a fukusimai baleset megítélésén. Mindezek ellenére, a sugárzásmérésre használt iPhone kiegészítők népszerűnek számítottak ekkor.
Több hetes üzemidő
Az Energizer 2019 elején egy meglepetés telefont mutatott be, akkumulátorokkal foglalkozó céghez híven nem is akármilyent. A Power Max P18K POP névre keresztelt modell 18000 MAh-s akkumulátorával messze kimagasló az összes okostelefon között. Külsőre is igen feltűnő látványt nyújt, ugyanis 18 mm vastag, és majdnem fél kg. Átlagos használat mellett hetente egyszer kell feltölteni, ha pedig keveset használjuk akár 50 napot is kibír. Folyamatos videónézésre 2 napon keresztül képes, legalábbis az Energizer szerint. A készülék teljes feltöltése 8 órát vesz igénybe. Kimagasló üzemideje mellett is egy kompetens modell 6 GB RAM-mal és összesen 5 kamerával. Eleganciában valószínűleg nem nyert volna, de nem is ez volt a cél. A projekt sajnos nem került tömeggyártásra, mivel a bemutatót követően a gyártó tömegfinanszírozásúvá (crowdfunding) tette a projektet, és csak töredékét érték el a kitűzött 1,2 millió dollárnak. Akik viszont ilyesmin gondolkoznak, azok számára elérhetőek a piacon közel ilyen üzemidővel rendelkező telefonok.
Hírek a Naprendszerből Habár a koronavírus szinte mindent leállított a világban, az űr felfedezésének a járvány sem szabhatott határokat. Az elmúlt hónapokban számos kutatás és expedíció történt, amik még sok ideig meghatározhatják a tudósok és mérnökök munkáját. Ezekből szemezgettünk nektek egy párat. Irány a Mars! Ezzel a jövőbeli felderítő drónoknak alapoznak meg, amik
Andris
Az űrkutatás területén a nyár legforgalmasabb hónapja a július volt. Ekkor szűk két héten belül három űrhajó is elkezdte hosszú útját a Mars felé. A forgalom hirtelen növekedését a bolygó előnyös, a Földhöz közeli helyzete eredményezte. Ilyen pozícióba nagyjából csak kétévente kerül a vörös bolygó, éppen ezért akarták a világ tudósai kihasználni ezt a ritka lehetőséget. A legnagyobb figyelmet kétségtelenül az amerikaiak küldetése kapta. Ennek keretében a NASA által fejlesztett Perseverance (kitartás) marsjáró és az Ingenuity (találékonyság) marshelikopter fog eljutni a szomszédos bolygóra. A landolás előreláthatólag február 18-án, nagyjából 7 hónappal a kilövés után fog megtörténni a Jezero kráterben. Az itt található egykori folyódeltákban a tudósok feltételezése alapján nagyjából 3 milliárd éve az élet számára is megfelelő környezet lehetett, amelynek kémiai nyomait a kőzetek is megtarthatták. A marsjáró azonban nem képes ezek átfogó, laboratóriumi vizsgálatára, így a feladata csak a potenciálisan érdekes minták felkutatása és tárolása lesz. Ezeket várhatóan 2031-ben tudják visszahozni a Földre. A program másik része a marshelikopter, melynek célja a repülés tesztelése a Mars gravitációs környezetében.
majd az emberes küldetések segítségére lehetnek. A másik ambiciózus küldetés az ősi mitológiagyűjtemény után elnevezett kínai Tienven-1 (égi kérdések). Ennek szintén része egy marsjáró, amely az első nem amerikai jármű lesz a vörös bolygón. Ennek fő feladata a talaj, illetve az időjárás vizsgálata lesz. A marsjáró Földdel való kommunikációját a program keretében fellőtt, a bolygó körül keringő űrszonda fogja segíteni. Szintén ennek a feladata lesz bizonyos geológiai vizsgálatok elvégzése és a felszín feltérképezése. A programnak, habár rengeteg tudományos eredménnyel is kecsegtet, szintén deklarált célja Kína bevezetése az űrversenybe. A mostani küldetésükkel jelezni akarják, hogy az űr felfedezésesét immár nem csak az orosz-amerikai páros dominálja. A harmadik és egyben legkisebb program az Egyesült Arab Emírségek Al-amal (remény) nevezetű szondájának Mars körüli pályára állítását célozza meg. Habár valószínűleg nem ez a küldetés fogja elhozni a legnagyobb eredményeket, mégis a szimbolikája igen erős. Az arab világ első bolygóközi missziójának célja, hogy a jelenleg kizárólag az olajra építő gazdaságot több lábra állítsa. A szonda nagyjából két földi évig fog keringeni és ezalatt a Mars légkörének oxigén- és hidrogénszintjét fogja elemezni.
Elon Musk történelmi űrhajója
Augusztus 2-án késő este tért vissza a Crew Dragon legénysége, Bob Behnken és Douglas Hurley a Földre, miután közel két hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson. A Mexikói-öbölben történt landolás azonban nem az asztronauták személye miatt volt történelmi, hiszen ők korábban már többször is megjárták az űrt. A Demo-2 misszió érdekessége a program kivitelezőjében volt, ami a szokásostól eltérően nem csak a NASA, hanem egy NASA-SpaceX társulás volt. Elon Musk cégének bevonásával ez lett az első emberes küldetés, ami egy állami űrügynökség és egy magánvállalat együttműködése során jött létre. A programhoz a SpaceX a saját maguk által kifejlesztett rakétával (Falcon 9) és űrhajóval (Crew Dragon) járult hozzá. A korábban többször is kipróbált rakéta innovációja abban áll, hogy miután az űrhajót kijutatta a Föld légköréből, képes visszatérni és károsodás nélkül leszállni. Ezeknek a rakétáknak a használatával a NASA-nak rengeteg pénz, idő és energia is megspórolható. Ez nagyon fontos szempont, hiszen az elmúlt kilenc évben éppen financiális okokra hivatkozva nem indult amerikai területről asztronauta az űrbe. A SpaceX belépése az emberes küldetések világába óriási lökést adhat az űrkutatásnak. A privát szektorban hatalmas potenciál van az űr felfedezésére, melyet a SpaceX mellett a Boeing, a Blue Origin és a Sierra Nevada Corporation egyre ambiciózusabb projektjei is jól mutatnak. Források: qubit.hu, mars.nasa.gov, wikipedia.org
Élet a Vénuszon?
Az embert már nagyon régóta érdekli a Földön kívüli élet lehetősége. Bár a híres Drake-formula alapján ma már meg lehet becsülni, hogy csak a Tejútrendszerben közel 40 értelmes civilizáció létezhet, azonban ezekre idáig nem sikerült rábukkanni. Idén szeptemberben azonban amerikai és brit tudósok jelentették be, hogy a Vénusz légkörében nagy mennyiségű foszfint találtak. A foszfin a foszfor szervetlen molekulája, ami életre is utalhat. Ezt azonban nem a filmiparban jól megszokott zöld csápos lényekként kell elképzelni, sokkal inkább a légkörben szálldosó apró mikrobákról lehet szó. A felfedezés azért is érdekes, mert eddig is volt sejtésünk arról, hogy a foszfin származási környezetében a földihez hasonló állapotok uralkodhatnak. A felszín felett 50-55 kilométerre földi hőmérséklet és nyomás található, azonban a légkör magas kénsavtartalma miatt eddig nem feltételezték a tudósok, hogy az az élet létezésére alkalmas lehet. A felfedezés kapcsán azonban annak kidolgozói is nyugalomra intenek, hiszen az is elképzelhető, hogy tisztán kémiai folyamatok eredménye a nagy mennyiségű foszfin. Jelenlegi tudásunk alapján az észlelt mennyiség csupán tízezred része lenne megmagyarázható, azonban további vizsgálatok talán egy új kémiai reakció megismeréséhez is vezethetnek. A felfedezés nagy lökést adhat a jövőbeli Vénusz-expedícióknak is. A kutatás eredményét követően számos nyilatkozat született arról, hogy az űrügynökségek nagyobb figyelmet szeretnének szentelni a szomszédos bolygónak a következő tíz évben. Így vagy úgy, de vagy életet találunk a Földön kívül, vagy kémiai ismereteinket bővíthetjük ki.
Inkább lennék özvegy – benyomások egy filmről
Egy pár tagjai, illetve az emberek közötti kapcsolatok bonyolultságának mibenléte igazán régóta érdekli a társadalmat. Már az ókori drámáknak is kedvelt témája, mely olykor igazán felemelő érzés, de sok esetben a végletekig elkeserítő. Réka
Vajon mi a garancia arra, hogy a boldogság tartós is marad? Hol van az a pont, amikor meg kell kérdőjelezni a kapcsolatot, önmagunkat? Huszonkilenc boldog, vagy boldognak hitt év. Egy közös felnőtt gyerek, munkával átszőtt mindennapok, látszólag rendben van minden. A férfi munkahelyen dolgozik, a nő otthon, délután van idejük egymásra. Grace érzi, hogy valami nincs a helyén, tehetetlenség emészti. Edward nem hajlandó a tényleges kommunikációra, elzárkózik a feleségétől. A fiuk, aki egy hétvégére látogat haza, üde színfolt ebben a fakó, borongós, őszies színekkel átszőtt hangulatban, mely már a film kezdetekor is bekúszik a tudatunkba. „Szóval a derült égből jött? – Annyira nem volt derült” a szomorkás, komor kedélyállapot tetőpontjaként Edward tudatja szándékát, miszerint elhagyja feleségét. Grace, akinek a neve oly kevésszer hangzik el a filmben, ezzel is tudatva annak jelentéktelenségét; keserű, de annál viharosabb reakcióval fogadja a döntést. Hogyan jut el valaki odáig, hogy a hozzá legközelebb álló emberrel annyira nincsen párbeszéd, hogy utána már csak egy búcsúzó mondat, vagy szó marad csak, amivel elhagyja? Hogyan fogható fel ez a végtelen fájdalom, amit egy ilyen csalódás okoz? Hogyan tud a másik fél tükörbe, illetve a másik szemébe nézni mindezek után? A film központi témája tehát a boldogtalanná válás, ennek felismerése, majd megoldások keresése. Annak ellenére, hogy az ember társas lény létére rengeteg ilyen, vagy ehhez hasonló szituációval találkozik, nagyon kevés mozgóképes alkotás születik, mely hitelesen, klisétől mentesen ábrázolja a kapcsolatokat. Sokaknak nem sikerül megbeszélniük a fennálló nehézségeket, így nem marad más, elengedik egymás kezét. Ez a jobb, vagy az egyszerűbb megoldás? A hajlandóság, a tenni akarás vágya, hogy egymással megosszuk a gondjainkat, sajnos nem mindenkinek egyértelmű. Ehhez viszont egyáltalán nem szükséges eltelnie huszonkilenc évnek, „kicsiben”, az időtávlatokat felnagyítva pontosan ugyanez játszódhat le. A kapcsolat könnyen átalakulhat, majd az aktív kommunikációt felváltja a csöndes egymás mellett létezés, amikor nincs a másik irányába mondanivaló, megjelenik a nem vagyok elég neki érzése. Sokszor elhangzik a mondat: „Már egy ideje éreztem, hogy gond van.” – ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ha két emberből már egy észreveszi azt, hogy valami nem tökéletesen, vagy éppen kimondottan
rosszul működik, akkor miért nem közli ezt a másikkal, hogy aztán a probléma legmélyéig ásva együtt találjanak rá megoldást? Keserű csalódás, ha ez nem sikerül, ám még keserűbb, ha nem tudnak róla beszélni. A szakítás után sok esetben kétségbeesett hangvétel tapasztalható, mely később átalakulhat támadó, vádaskodó beszédmodorrá. Grace esetében is minden pontosan így történik. Az Edwardba vetett bizalma a döntés hatására meginog, riadalommal vegyes düh önti el, kapcsolatuk kezdeti fázisait is megkérdőjelezi. Az indulatok hátterében a racionális magyarázat keresése áll, mert az együtt töltött idő után úgy érzi, joga van tudni a pontos okokat. A reményvesztettség érzése pedig a jövővel kapcsolatos félelmek, aggodalmak miatt van jelen. Az emberek személyisége a kapcsolat kezdetekor általában még különálló egységet képez, ám az együtt töltött idő eltérően hat a különböző jellemekre. A pár tagjai sokszor egymáshoz idomulnak, az idő előrehaladtával elveszthetik önmagukat, többé már nem a saját, hanem a másik személyiségének kivetüléseképpen élhetik mindennapjaikat. A párkapcsolat lezárásával megszűnik a „mi” és újra előtérbe kerül az „én” fogalma. Ki vagyok én a másik nélkül? Ki vagyok én huszonkilenc év házasság, egy gyerek, rengeteg közös emlék, egy működő kapcsolat látszatának lezárása után? Hogyan óvhattam volna meg magunkat a csalódástól? Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy mindig tisztában legyünk a saját értékeinkkel, jellemünkkel, és ne veszítsük el önmagunkat.
Diákszövetkezetek Budapesten – avagy hol találok hamar munkát?
Rengeteg fiatal egyetemista keres munkát nyárra vagy suli mellé, de mindig dilemmát okoz, hogy melyik diákszövetkezetet válas�szák, melyiknél milyen munkák vannak. Ehhez a problémához talán Nektek is segítségetekre lesz egy kis összefoglaló, pár (nem mindegyik) budapesti diákszövetkezetről. Próbáltuk a nagyobbakat, illetve szakmaibbakat kiemelni a számotokra. Danka
Fürgediák:
EuDiákok Iskolaszövetkezet:
A Fürgediák Iskolaszövetkezetet a mekis munkák teszik az egyik legnagyobb budapesti diákszövetkezetté. Ha a McDonald’s-ban szeretnél dolgozni, mindenképp érdemes ide regisztrálni, mert a legtöbb ottani munka rajtuk keresztül folyik. Ezenkívül nagy a magyarországi hálózatuk, így, ha nem feltétlen csak Budapesten szeretnél dolgozni, akkor rajtuk keresztül vidéken is találsz munkát. Náluk is van egy regisztrációs díjszerűség, amit az első fizetésedből levonnak, és akkor utalják vissza, amikor kilépsz. Gyakornoki, mérnöki munka nincs nagyon náluk, maximum párat tudsz találni, ha szerencsés vagy. Viszont alkalmi fizikai munkákból sok van az oldalukon, kb. br. 1000-1200 Ft-os óradíjjal. furgediak.hu
Az EuDiákok Iskolaszövetkezet sokban hasonlít a Melódiákra, ez a cég is a legnagyobb diákszövetkezetek közé tartozik Magyarországon. Próbálnak minél színesebb választékban állást ajánlani a diákoknak, lehet találni SOS – azonnal kezdhető munkákat, 16 éves kortól végezhetőket, önkéntes munkákat, illetve nemzetközi munkalehetőséget is. Így, ha valamiben megkülönböztetném Őket, ez lenne az. Náluk is van egy 1000 Ft-os tagsági díj, amit szintén visszakapsz kilépéskor, ezen felül bevezettek egy havi 250 Ft-os kötelező baleset- és felelősség biztosítást, ami a havi fizetésedből kerül levonásra azokban a hónapokban, amikor dolgozol. Pár cég, akiknél általuk tudsz leginkább állást vállalni: KFC, Pizza Hut, Starbucks és IKEA. eudiakok.hu
Meló-Diák:
A Meló-Diák Iskolaszövetkezet 1983 óta működik, talán ezért is van náluk is széles választék munkák terén. Hasonlóan a Fürgediákhoz, itt is inkább fizikai, bolti, illetve irodai állások találhatók. Talán azt mondhatjuk, hogy itt egy kicsit magasabb órabérrel tudsz dolgozni, a legtöbb munkájuk br. 1200-1400 Ft-os órabérben van. melodiak.hu
Pannon-Work Iskolaszövetkezet
MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet
A Pannon-Work Iskolaszövetkezetnél is nagyon sok alkalmi, fizika, éjjeli munkát találsz. Ez az Iskolaszövetkezet abban kiemelkedő, hogy Facebookon nagyon aktívak. Facebook csoportjukba naponta többször is posztolnak a legújabb munkákról, rendkívül sok az alkalmi, SOS munkájuk, és az Iskolaszövetkezet dolgozóit is könnyen elérheted Messengeren keresztül, így rögtön lecsaphatsz a munkákra. diakmunka.pannonwork.hu
Ezt a diákszövetkezetet nem szükséges nagyon bemutatnom, a legtöbb BME-s már gólyaként feliratkozott a hírleveleire. A MISZISZ-nél leginkább szakmai, gyakornoki munkákat találhatsz, viszont alkalmi munkák is fellelhetők, bár nem ez a fő profiljuk. Viszont, ha több időd van az utolsó féléveidben és akár heti 20 órát is tudnál vállalni, akkor mindenképp megéri rajtuk keresztül dolgozni, mert nagyon jól mutat a szakmai tapasztalat az önéletrajzodban és a MISZISZ-nél is jó órabérben tudsz dolgozni (kb. br. 1200-1500 Ft). miszisz.hu
A Mind-Diák Iskolaszövetkezet sokban hasonlít a MISZISZ-hez, rengeteg szakmai, gyakornoki pozíciójuk van mérnököknek és gazdaságisoknak egyaránt. Nagy cégekhez is tudsz rajtuk keresztül jelentkezni, mint a GE, Unicredit Bank, Sanofi, Honeywell, Vodafone, stb. Szerencsére mindig visszajeleznek, ha jelentkezel egy állásra, így nem kell idegeskedned emiatt. Náluk általában br. 1300-1400 Ft/óra fölötti munkabérek vannak, így hát ez is lehet egy szempont a választásban. minddiak.hu
Mind-Diák Szövetkezet
Hálaadás Gondolkodtál már azon, hogy mi az eredete Amerika egyik legnagyobb nemzeti ünnepének? Hogy mi az a Franksgiving? Vagy, hogy kicsoda Sarah Josepha Hale, és mi köze a hálaadáshoz? Danka
Egyszer volt, hol nem volt…
1620 őszén több mint 100 telepes szállt partra a Mayflower fedélzetén töltött hónapok után, hogy új életet kezdjenek a mai Massachusetts partjainál. Az első ott töltött tél viszontagságai következtében felük odaveszett. Tavasszal viszont az ottani őslakosok segítettek nekik gazdálkodni az új földön, megmutatták, hogyan kell kukoricát, babot termelni. Így 1621 őszén az aratást ünnepelvén történt az első hálaadás, ahova a telepesek meghívták az indián törzsfőnököt s népét. Ezek után ez szokássá vált, és minden évben leültek, hogy egy lakoma keretein belül megünnepeljék az aratást, illetve egyéb sikereiket. A hálaadás viszont még legalább 200 évig nem volt egységes időpontban, sőt, a déli államokban nem is tartották meg ezt az eseményt. Az 1900-as évek derekán egy akkori lap szerkesztője, Sarah Josepha Hale lobbizott Abraham Lincoln elnök támogatásáért, hogy váljon hivatalossá a hálaadás ünnepe, mivel úgy gondolta, ez közelebb hozná egymáshoz az embereket. 17 évnyi lobbizás és a polgárháború hatása következtében Lincoln elnök 1863ban egységesítette a hálaadást, és november negyedik csütörtökét jelölte ki a megünneplésére. A hálaadást követő hónapban köszönt be a karácsonyi vásárlás szezonja, emiatt is van manapság a Black Friday a rögtön utána lévő pénteken, mintegy elindítva az őrületet Amerikában. A 20. században kialakult gazdasági válság miatt Franklin D. Roosevelt elnök egy héttel korábbra akarta hozni az időpontot, hogy még nagyobb nyereséghez juttassa a kereskedőket, azonban ez a változtatás, amit akkor Franksgivingnek csúfoltak, hamar kudarcot vallott. Viszont Roosevelt 1941-ben hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította a hálaadást.
Manapság
A legnépszerűbb hálaadásnapi ünnepély a Macy’s áruház által megrendezett felvonulás, amit 1924 óta tartanak, és tűzoltózenekar, táncosok, illetve sok híres ember vesz részt rajta óriás léggömbökkel körülvéve.
Emellett az elnök minden évben hivatalosan is bocsánatot kér egy pulykától a társai elfogyasztása miatt és megkegyelmez neki, így élete hátralévő részét egy tanyán töltheti. Ezt a hagyományt 1947-ben Truman elnök kezdte el, és azóta minden elnök kötelességtudóan követi példáját. Obama elnök egyik évben egy Courage nevű pulykának mentette meg az életét, akit ezt követően átrepítettek Disneylandbe, és az ottani hálaadás napi felvonulás főszereplőjeként egy feldíszített kocsin része lett a parádénak. A hálaadást Kanadában is tartják, viszont ott október hónap második hétfőjét töltik az ünneppel. Bár a hagyományok szerint az első kanadai hálaadás 1578ban zajlott, valószínű, hogy a függetlenségi háború alatt Kanadába emigrált amerikaiak hozták át a tradíciót. Hivatalosan viszont 1872. április 5-én ünnepelték először annak alkalmából, hogy a walesi herceg felépült egy súlyos betegségből. Ott a parlament 1879-ben nyilvánította nemzeti ünneppé, viszont végső időpontját csak 1957-ben rögzítették.
Mindennek van sötét oldala
Nem mindenki ért egyet az ünnepély eredetével, egyesek szerint nem is létezett a Mayflower, de abban sok amerikai őslakos egy véleményen van, hogy a hálaadás igazából gyásznap, amin az indiánok feletti győzelmet ünneplik. Olyan vélekedések is vannak, hogy ezen a napon több mint 700 indiánt csaltak tőrbe és gyilkoltak meg, viszont erre nincs biztos bizonyíték. Amit viszont tudunk, hogy 1970 óta a Plymouth Rocknál és más helyeken ezen a napon gyásznapot tartanak az őslakosok egyes csoportjai és velük egyetértő emberek.
Források: womenshistory.org, divany.hu, edenkert.hu, wikiwand.com, allparenting.com
Távoktatás a gólyafészekben Ez év tavaszán - mint mindenki másnak – a végzős gimiseknek is drasztikusan megváltozott az élete. Hirtelen egy nyilvánvalóan kidolgozatlan, nehézkesen induló digitális oktatásban kellett felkészülnünk az érettséginkre. Sikeresen tudtuk teljesíteni a vizsgát, legalábbis az írásbeli részét, valamint sok tapasztalatot is szereztünk a távoktatás kapcsán. Mint kiderült, ez a „sok” elhanyagolhatónak mondható az egyetemen folyó online oktatás arányához képest. A pandémia különösen megnehezítette a tanulmányaikat most kezdők, a gólyák életét. Én most a saját gólyaélményeimet szeretném megosztani Veled – a rosszakat, és a jókat is. B6
Már az elején minden bizonytalanul, kicsit késve indult, a legjobban várt gólyatábor megrendezése is kérdéses volt. Végül is meg lett tartva, persze nem lehettünk olyan sokan, és szigorú szabályokat kellett betartanunk. A hatalmas parti után, amit a gólyatábor jelentett, nem igazán vehettünk részt a regisztrációs hét programjain. A campustúrán kívül gyakorlatilag minden másból kimaradtunk: a kocsmatúrát csak elméletben tudtuk megtartani, a városvetélkedőről pedig csupán meséket hallottunk. Hasonló módon a Gólyahajó is üresen, egy helyben rostokolt kikötőjében. Meglehet, hogy még utólag sor kerül rá, de a Koliavatót is csak emlegették, szokott formájában biztosan nem kerülhet megrendezésre. Jelenleg úgy néz ki, hogy a novemberi Gólyabál sem lesz megtartva. Még a beiratkozást is csak online lehetett intézni. Azt pedig már nem is részletezném, hogy az Old’s Clubról és a többi kollégiumi partihelyről mennyit hallottam az idősebbektől, és hogy mennyire hiányzik nekik. Az első hetet elég kaotikusan kezdtem. Bár a tantárgyak mennyisége nem vészes, a változatosságuk annál inkább. Csak úgy kapkodtam a fejemet, hogy most a Teamsen, a tanszék weboldalán vagy a moodle-n keresztül kell-e a tantárgy anyagát abszolválni. Persze, egyébként a campuson kéne bolyonganom, hogy melyik épület melyik termében lesz megtartva az előadás, és hogy jutok el oda.
Így csak az informatikai tudásomat kell megerőltetnem a tájfutó helyett. Viszont ami teljesen megvalósíthatatlanná vált, az a társas kapcsolatok kiépítése. Lényegében, ha GMA laborunk nem lenne, akkor egyáltalán nem is találkoznék a tankörtársakkal, barátokkal. Természetesen a tankörön belül megbeszéljük, hogy néha-néha azért összejöjjünk az egyetemen kívül is. De ez nem helyettesíti a napi szinten való találkozást, beszélgetést! Mint azt már Te is biztosan jól tudod, az előadásokat vagy előre felveszik, vagy a Teamsen keresztül tartják meg, valamint rögzítik. Így nagyjából teljes kontrollt kaptunk afelett, hogy az előadásokat milyen ütemben, mikor nézzük meg. Ez irtó kényelmes tud lenni, de legalább annyira veszélyes is. A gimis 45 perces órákhoz szokott fejemben nem igazán tudatosul, hogy a 2-3 órás videók mennyire hos�szúak is egy naphoz viszonyítva. Ezzel ellentétben, ha az este egy kicsit hosszabbra sikerült, és nem tudnék a reggeli órákra bekapcsolódni, akkor azt lazán, egy letöltés után már pótólhatom. A tanulást viszont nem segíti az, hogy a legtöbb online megtartott óra minősége nem a legjobb. A fénymásolat vége lemaradt, MS Paintbe rajzolnak, a videó akadozik stb. Viszont ezeket néhány esetben meg lehet oldani jelenléti előadással. Ehhez ugyan jelentkezni kell, maszkot viselni, és jó kurzuson lenni. Másoknak, az idősebbeknek, biztosan szokatlan lehet, hogy az egyébként „normális” tanításra csak opcióként mehetnek el. Nekem, barátaimnak, tankörtársaimnak, ismerőseimnek viszont ez lett az egyetemi élet normája. Persze, még meg kell tanulnom – és biztosan mondhatom, hogy ezzel nem vagyok egyedül – rendes napi beosztást készíteni. A zárthelyikre való felkészülésre megfelelő időt szánni - főleg, ha azok is online kerülnek megrendezésre. Mindent összevetve, eléggé vegyes érzéseim vannak. A távoktatás kényelmes részeit élvezem, ugyanakkor meglehetősen hiányolom a közösségi életet és a vele járó előnyöket, élményeket. Végül egy Teller Ede- idézettel búcsúznék el: „A világ tele van – nem biztonsággal, de – lehetőséggel. Nem ígérettel, hanem reménnyel.”
Szókereső A kimaradt betűk között megtaláljátok Jean és főnöke egyik fárasztó, de vicces párbeszédét! J
E
R
K
F
U O
S
S
T
Á
T
K
T
R
É
R
G Á K Ő
B
Ö
E M R
A N C
S
T
R
E
S
S
Z
S
O N
E
L
Ő
F
E M O K
E
G
Y
R I
I
C
G
Y
K
K A K
T
S
Y
Ö G
Ó
A Á
S
V Á D
I
E
T
T
R
Y
G A
L
Y
!
F
R
K M A
L
O
I
É
Á G
R
K
I
A M T
L
U N R
A
E
V
L M R
Y
Y
?
H
F
I
K
É
I
Y
Z
Ű Á
Z
Ő A A
B
N V
É
L
É
F
I
Z
S
Ő A
L
R
G O
I
S
Á
T
I
Z
I
C
E
R
P
K
L
E
N N C
I
K
K
E
K
I
S
V N
S
Á
O
Z
D
U N G
T
A
K A A
ATOMREAKTOR
FRIGYLÁDA
ŐSZI FÉLÉV
BAGOLYING CIKKEK CSAK EGY SÖR CSOCSÓ
GRAFIKÁK KÁRMÁ N K LUB KIADVÁNY KÖRASZTAL KTK
PRECIZITÁS STRESSZ TRIVIÁLIS ZH
