Greenwashing

Greenwashing – marketing a környezetvédelem látszatával

Marci A környezetvédelem kifejezetten divatos és vonzó dologgá fejlődött az utóbbi évtizedekben, így értelemszerűen előnyös a cégeknek, szervezeteknek olyan imidzset kialakítani magukról, amelyben hangsúlyos szerepet kap tevékenységük környezetileg fenntartható volta. Azonban a valóságban ez a zöld maszk sokszor csak egy álca, melyet éppen a greenwashingnak nevezett tevékenységgel teremtettek meg.

Az angol nyelvű terminológiában a „white washing” kifejezést régóta használják olyan esetekben, amikor valamilyen kellemetlen, botrányos információt kívánnak eltitkolni, vagy arról a közfigyelmet elterelni a tények szelektív, túlzó és torzított tálalásával. Ennek az analógiájára alkotta meg a greenwashing (magyarul „zöldre mosás”) szót Jay Westervelt amerikai környezetvédő 1986-ban. Ennek apropója az volt, hogy egy általa felkeresett szállodában a vendégeket feliratokon kérték törölközőik többszöri használatára a „Föld megmentése” jegyében, miközben minden más területen látványos volt a pazarlás, így egyértelműen a tiszta költségcsökkentés pozitív burokba takarásáról volt szó. De mit is jelent pontosan a greenwashing? Talán azzal lehet a kifejezés által takart jelenséget a legjobban leírni, amikor valamilyen piaci szereplő több időt, pénzt Igaz, könnyen veszteni is lehet ezzel a kockázatos gyaés energiát fektet abba, hogy a nyilvánosság előtt zöldnek korlattal, ahogy az korábban többször is megmutatkozott. látsszon, mint amennyit a tevékenysége negatív környeze- Míg egészen a ’90-es évek első feléig a tömegtájékoztatás ti hatásainak mérséklésére. Fontos azonban megjegyezni, a hagyományos televízió-rádió-újság hármasból tevődött hogy a zöld marketing nem feltétlenül egyenlő az átve- össze, lényegesen bonyolultabb feladat volt az utánajárás réssel határos greenwashinggal, hiszen esetenként tényleg egy-egy reklám állításainak; az internet általános elterjedése őszintén prezentálják a valós környezeti érdemeket az óta ez már igen egyszerű művelet. A legutóbbi emlékezetes, adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. Ennek nagy port kavaró esetben a közelmúltban a Walmart példáellenére a zöldre mosás elterjedt és jövedelmező jelenség – ul 1 millió dollárt kényszerült fizetni, miután kiderült, hogy rövid távon legalábbis biztosan. A Z generáció tagjai min- megtévesztően bélyegezte több műanyag termékét környeden korábbinál nagyobb hajlandóságot mutatnak a Mc- zettudatosnak, azok komposztálható voltát hangsúlyozva, Kinsey felmérései szerint arra, hogy etikus és fenntartható miközben ezen állítást nem tudta érdemben alátámasztamódon dolgozó cégeket támogassanak vásárlásaikkal, akár ni. A távolabbi múltban előfordultak ennél határozottan többletráfordítás árán is. Ilyen környezetben az ennek nagyobb visszatetszést keltő ügyek is. Talán az első igazán megfelelő értékek előtérbe állítása, vagy legalábbis az ilyen nagy greenwashing-botrány a Chevron olajcég 1980-as látszat kialakítása tehát kézenfekvő marketingfogás. évekbeli „The People Do” kampányához kötődik. Ennek keretében komoly költségvetésből tévé- és újságreklám-sorozatot készíttettek, amiben az alkalmazottaikat ábrázolták különböző cukibbnál cukibb állatok megvédése közben, hogy meggyőzzék a nyilvánosságot környezeti „jótéteményeikről” - fosszilis energiahordozókkal kereskedő vállalatként igencsak álságos módon. Különösen annak fényében volt ez megkérdőjelezhető lépés, hogy eközben folytatólagosan sértették meg a levegő és vizek védelmét szolgáló Clean Air Act és Clean Water Act elnevezésű törvényeket. Hasonló öngólt rúgott 1991-ben a vegyipari óriás DuPont is: a tengeri olajkatasztrófákat megelőzni kívánó, új, dupla köpenyű tankhajóit olyan reklámokkal promótálta, melyekben tengeri állatok Beethoven örömódájára „táncolnak”. Források: euronews.com; businessnewsdaily.com