Hírek a Naprendszerből

Andris Habár a koronavírus szinte mindent leállított a világban, az űr felfedezésének a járvány sem szabhatott határokat. Az elmúlt hónapokban számos kutatás és expedíció történt, amik még sok ideig meghatározhatják a tudósok és mérnökök munkáját. Ezekből szemezgettünk nektek egy párat. Irány a Mars! Ezzel a jövőbeli felderítő drónoknak alapoznak meg, amik

Az űrkutatás területén a nyár legforgalmasabb hónap- majd az emberes küldetések segítségére lehetnek. A másik ja a július volt. Ekkor szűk két héten belül három űrhajó ambiciózus küldetés az ősi mitológiagyűjtemény után elneis elkezdte hosszú útját a Mars felé. A forgalom hirtelen vezett kínai Tienven-1 (égi kérdések). Ennek szintén része növekedését a bolygó előnyös, a Földhöz közeli helyzete egy marsjáró, amely az első nem amerikai jármű lesz a vörös eredményezte. Ilyen pozícióba nagyjából csak kétévente bolygón. Ennek fő feladata a talaj, illetve az időjárás vizsgákerül a vörös bolygó, éppen ezért akarták a világ tudósai lata lesz. A marsjáró Földdel való kommunikációját a progkihasználni ezt a ritka lehetőséget. A legnagyobb figyel- ram keretében fellőtt, a bolygó körül keringő űrszonda fogja met kétségtelenül az amerikaiak küldetése kapta. Ennek segíteni. Szintén ennek a feladata lesz bizonyos geológiai keretében a NASA által fejlesztett Perseverance (kitartás) vizsgálatok elvégzése és a felszín feltérképezése. A programmarsjáró és az Ingenuity (találékonyság) marshelikopter nak, habár rengeteg tudományos eredménnyel is kecsegtet, fog eljutni a szomszédos bolygóra. A landolás előrelát- szintén deklarált célja Kína bevezetése az űrversenybe. A hatólag február 18-án, nagyjából 7 hónappal a kilövés mostani küldetésükkel jelezni akarják, hogy az űr felfedezéután fog megtörténni a Jezero kráterben. Az itt találha- sesét immár nem csak az orosz-amerikai páros dominálja. tó egykori folyódeltákban a tudósok feltételezése alapján A harmadik és egyben legkisebb program az Egyesült nagyjából 3 milliárd éve az élet számára is megfelelő Arab Emírségek Al-amal (remény) nevezetű szondájának környezet lehetett, amelynek kémiai nyomait a kőzetek Mars körüli pályára állítását célozza meg. Habár valószínűis megtarthatták. A marsjáró azonban nem képes ezek leg nem ez a küldetés fogja elhozni a legnagyobb eredméátfogó, laboratóriumi vizsgálatára, így a feladata csak a nyeket, mégis a szimbolikája igen erős. Az arab világ első potenciálisan érdekes minták felkutatása és tárolása lesz. bolygóközi missziójának célja, hogy a jelenleg kizárólag az Ezeket várhatóan 2031-ben tudják visszahozni a Földre. olajra építő gazdaságot több lábra állítsa. A szonda nagyjáA program másik része a marshelikopter, melynek célja a ból két földi évig fog keringeni és ezalatt a Mars légkörérepülés tesztelése a Mars gravitációs környezetében. nek oxigén- és hidrogénszintjét fogja elemezni.

Elon Musk történelmi űrhajója

Augusztus 2-án késő este tért vissza a Crew Dragon legénysége, Bob Behnken és Douglas Hurley a Földre, miután közel két hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson. A Mexikói-öbölben történt landolás azonban nem az asztronauták személye miatt volt történelmi, hiszen ők korábban már többször is megjárták az űrt. A Demo-2 misszió érdekessége a program kivitelezőjében volt, ami a szokásostól eltérően nem csak a NASA, hanem egy NASA-SpaceX társulás volt. Elon Musk cégének bevonásával ez lett az első emberes küldetés, ami egy állami űrügynökség és egy magánvállalat együttműködése során jött létre. A programhoz a SpaceX a saját maguk által kifejlesztett rakétával (Falcon 9) és űrhajóval (Crew Dragon) járult hozzá. A korábban többször is kipróbált rakéta innovációja abban áll, hogy miután az űrhajót kijutatta a Föld légköréből, képes visszatérni és károsodás nélkül leszállni. Ezeknek a rakétáknak a használatával a NASA-nak rengeteg pénz, idő és energia is megspórolható. Ez nagyon fontos szempont, hiszen az elmúlt kilenc évben éppen financiális okokra hivatkozva nem indult amerikai területről asztronauta az űrbe.

A SpaceX belépése az emberes küldetések világába óriási lökést adhat az űrkutatásnak. A privát szektorban hatalmas potenciál van az űr felfedezésére, melyet a SpaceX mellett a Boeing, a Blue Origin és a Sierra Nevada Corporation egyre ambiciózusabb projektjei is jól mutatnak. Források: qubit.hu, mars.nasa.gov, wikipedia.org Élet a Vénuszon?

Az embert már nagyon régóta érdekli a Földön kívüli élet lehetősége. Bár a híres Drake-formula alapján ma már meg lehet becsülni, hogy csak a Tejútrendszerben közel 40 értelmes civilizáció létezhet, azonban ezekre idáig nem sikerült rábukkanni. Idén szeptemberben azonban amerikai és brit tudósok jelentették be, hogy a Vénusz légkörében nagy mennyiségű foszfint találtak. A foszfin a foszfor szervetlen molekulája, ami életre is utalhat. Ezt azonban nem a filmiparban jól megszokott zöld csápos lényekként kell elképzelni, sokkal inkább a légkörben szálldosó apró mikrobákról lehet szó. A felfedezés azért is érdekes, mert eddig is volt sejtésünk arról, hogy a foszfin származási környezetében a földihez hasonló állapotok uralkodhatnak. A felszín felett 50-55 kilométerre földi hőmérséklet és nyomás található, azonban a légkör magas kénsavtartalma miatt eddig nem feltételezték a tudósok, hogy az az élet létezésére alkalmas lehet. A felfedezés kapcsán azonban annak kidolgozói is nyugalomra intenek, hiszen az is elképzelhető, hogy tisztán kémiai 21 folyamatok eredménye a nagy mennyiségű foszfin. Jelenlegi tudásunk alapján az észlelt mennyiség csupán tízezred része lenne megmagyarázható, azonban további vizsgálatok talán egy új kémiai reakció megismeréséhez is vezethetnek. A felfedezés nagy lökést adhat a jövőbeli Vénusz-expedícióknak is. A kutatás eredményét követően számos nyilatkozat született arról, hogy az űrügynökségek nagyobb figyelmet szeretnének szentelni a szomszédos bolygónak a következő tíz évben. Így vagy úgy, de vagy életet találunk a Földön kívül, vagy kémiai ismereteinket bővíthetjük ki.