2013. márciusi szám

Kedves Olvasó!

Elkezdődött egy újabb év, félév, így mi is újabb számmal jelentkezünk.

Mostani számunkban nagyobb hangot fektettünk az aktuális felsőoktatási kérdésekre, így ha van rá időd mindeképp olvasd el az erről szóló írásainkat, mivel ha közvetlenül rád nem is, de közeli ismrősödre vonatkozhatnak az új szabályok. Tudj legalább véleményt alkotni a kérdésről, illetve információkat átadni.

A komolyabb témák mellett ugyanúgy íródtak érdekfeszítő cikkek is, ismeretterjesztők, élménybeszámolók, interjúk. Ezeken felül találhatsz újra sudokut az újságban, ez főleg azoknak jó, akik hátulról szeretik kezdeni az újság olvasását.

Kívánok kellemes időtöltést a KáTé mostani számához.

Valamint ha ven egy kis interneten tölthető időd, látogass el blogunkra is, a www.kate.hu-ra!

Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes:

Szabó Klára Takács Borbála

Tördelők:

Faragó Dénes Hergovits Dávid Takács Rudolf

Olvasószerkesztők:

Vendég cikkírók: Interjú fotók: Címlap:

Benyovszky Zsuzsanna

Layout:

Földesi Bernát Podolyák Éva

Tartalom

A hirdetések tartalmáért és minőségéért felelősséget nem vállalalunk.

Ébert Dávid Mucska Brigitta Poller Gyöngyvér Sándor Krisztián Berki Lilla Fülöp Edina Hangyás István Atanáz Hadzsi Ákos Hliva Viktor Káldi Tamás Nagy Dávid Márk Peidl Tamás Poller Gyöngyvér Sándor Krisztián Szabó Klára Szabados Tamás Baki Mihály

Cikkírók:

Szabó Klára KáTé Főszerkesztő

GHK Hírek.........................................................4 Interjú Vígh Miklóssal........................................7 Mi történik a felsőoktatással?.............................9 Hogyan…?.....................................................11 Kincskeresők...................................................12 Dakar 2013.....................................................14 Landerer és Heckenast nyomdája........................15 Rosszabbul állunk, mint 30 éve?........................16 Modern ninjutsu a MAFC-ban.............................17 Zabagép – Black Cab Burger..............................18 Internetes közösségek I.....................................19 Mozigépész – Tarantino elszabadul....................21 Fáziskésés – zenekar születőben........................22 A BKV alkalmazottainak alkotásai-....................24 Sudoku...........................................................25 R-hely.............................................................26

Vígh Miklós Molnár László

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének Lapja http://www.kate.hu Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával.

KÁTÉ-szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u. 1-17. HÖK-tömb A33 E-mail: katepress@gmail.com Honlap: www.kate.hu Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt.

GHK Hírek gatója volt az alapítvány a kulturális hét, a Kármán Napnak, valamint különböző öntevékeny körök és szakosztályok programjainak.

Az Alapítvány az anyagi támogatásokat pályázatok alapján ítéli meg.

Az ügyekben évente 3-4 alkalommal a kuratórium dönt, meghatározva a támogatás mértékét.

Az 1991-ben alakult alapítvány kuratóriumában többek között feladatokat vállal Szabó Gábor, egykori kollégium igazgató, Kutrovácz Lajos, a Gyártástudomány és -technológia Tanszék oktatója, valamint a már fent említett Dr. Horváth Béla, a Differenciálegyenletek Tanszék oktatója, akinek levelét az alábbiakban közöljük:

4

Kollégiumi bekerülés A felvételhez minimum 2,34-es KKI (terméktervező, mechatronika és energetika BSc esetén a kollégiumi kiírásban szereplő KKI * max(min(0,9+0,1( KKI-3,1);1);0,9) képlet alapján át kell számolni a saját KKI-t) vagy minimum 40 közösségi pont kellett. Szociális alapon való bekerüléshez pedig kollégiumi jelentkezéshez is érvényes szociális pályázat, legalább 44 szociális pont, illetve minimum 1,41-es KKI (terméktervező, mechatronika és energetika Kedves Olvasó!

BSc esetén a kollégiumi kiírásban szeIsmét elérkezett az idő, mikor is a replő képlet alapján át kell számolni a saját KKI-t) kell. Az MSc-s gólyák 80 jövedelemadó bevallás mellett az adó egy százalékáról is rendelkezni lehet. felvételi ponttól kerültek felvételre.

(Az 1996. évi CXXVI. törvény és az azt módosító 1997. évi CXXIX. törvény jogot ad a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adója egy-egy százalékáról az adóévet követő évben, jogszabályokban megjelölt kedvezményezett javára rendelkezzen.)

A Kármán Tódor Kollégium Kármán Kollégiumért Alapítványa Kármán Kollégiumért Alapítvány megfelel mindazon feltételeknek, hogy a jövedelemadó egy százaléSokaknak az alapítvány neve még kokat fogadni tudja, és az alapítvány a mai napig ismeretlenül cseng, pedig a beérkező támogatásokat az Alapa kuratórium és annak elnöke, Dr. Horszabályában foglaltak szerint a kolváth Béla rengeteg energiát áldoz arra, légiumi diákokra, diákéletre kívánja hogy a Kármán Tódor Kollégium lakóit fordítani. támogassa. Az alapítvány célja a BME Amennyiben még nem rendelkezhallgatóinak, de elsősorban a Kármán tél, vagy szüleid nem rendelkeztek az Kollégium hallgatóinak szakmai, kultuadó egy százalékáról, az alapítvány rális és sportmunkájának támogatása, szívesen fogad minden felajánlást. A vagyis a közösségi tevékenység segíténévvel, lakcímmel és személyi számse. Az elmúlt években rendszeres támo2011/4 2013/1 szeptember március

mal ellátott postai szabványméretű lezárt borítékban elhelyezett rendelkező nyilatkozatra a Puskázás, plágium, egyéb csalások A közelmúltban sajnos több esetben is fegyelmi tárgyalásra került sor plágium miatt. Szerencsére ezek száma nem számottevő, azonban szeretnénk, ha még ennyi ilyen esettel sem kellene foglalkozni. Egy ilyen fegyelmi tárgyalás mindenki számára kellemetlen; a tárgyalásra érkező hallgató nincs könnyű helyzetben a bizottság előtt, amikor felelnie kell a tetteiért, továbbá egy ilyen tárgyalás szankciója kényszerű passzív félév, vagy akár egyetemi tanulmányoktól való eltiltás is lehet a súlyosságától függően. Éppen ezért a kar dékáni vezetése a Hallgatói Képviselettel egyetértésben egy új szabályozást vezet be, amely már a jelen félévtől hatályba is lép, s minden, a karon oktatott tárgy követelményébe is bekerül. Ez az alábbiakat tartalmazza.

Puskázás bármelyik számonkérésen – így zárthelyin vagy vizsgán is – automatikusan a tárgy nem teljesítéséhez vezet. Házi feladatoknál, egyéb beadandóknál plágium esetén ugyanez érvényes. Ezekről az esetekről a Dékáni Hivatalban feljegyzést készítenek. Amennyiben újra előfordul hasonló eset, úgy a hallgató ellen fegyelmi eljárás indul, ahol már súlyosabb büntetés kerül kiszabásra, akár az előbb említett kizárás is szóba jöhet.

Az előbb felsoroltakról részletesen a 2013/1-es Dékáni Utasításban olvashatsz, amit az alábbi linken lehet megtekinteni: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/ doku/Szabalyzatok/Dekani_utasitas_%2812013%29_a_tanulmanyi_kovetelmenyek_ teljesitesehez_kapcsolodo_szabalytanalsagok_ egyseges_kezeleserol.pdf

Ezekre tekintettel készüljetek a zárthelyikre, vizsgákra, hogy ne fordulhasson elő ilyen kellemetlen helyzet!

Kármán Kollégiumért Alapítvány elnevezésen kívül az 19657507-143 adószámot kell feltüntetni. Segítségeteket előre is köszönjük.

Felsőoktatási reform?

A kormány 2012. december 5-én kiszivárgott, a felsőoktatási keretszámokat meghatározó előterjesztése szerint a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben 46 330 diák tanulmányait 50%-ban támogatja, és csak 10 500 hallgató képzését finanszírozza teljes egészében a jövő tanévtől.

Illetve finanszírozta volna.

A

tervezett keretszámok kiszivárgását követően a média rengeteget foglalkozott a témával, köszönhető ez annak is, hogy spontán diákmegmozdulásokból, fórumokból és tüntetésekből álló aktivitássorozat vette kezdetét országszerte. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) állt a megmozdulások élére, a Hallgatói Hálózat (HaHa) csak csatlakozott hozzájuk, maguk sem teljes konszenzusban a tervezet módosításával kapcsolatos elképzeléseket illetően.

A kialakult helyzetben a keretszámokon túlmenően más kérdések is felvetődtek a magyar felsőoktatás helyzetével kapcsolatban.

A BME EHK is állást foglalt. Nyílt levélben fogalmazta meg kéréseit a kormányfő felé, melyben a kormány és az egyetemek közötti nyílt párbeszédre szólít fel, a téma fontosságához méltó szakmai alaposságot és józanságot kér és az oktatásszervezés nem gazdasági, hanem minőségi, a nemzet sorsát alapjaiban meghatározó kérdésként kezelését várja (a levél megtalálható az EHK honlapján).

A HÖOK és a Haha 6 pontba szedte követeléseit, melyekre mindenképpen megoldást vár a kormánytól.

Ezzel kapcsolatban kérdeztünk meg Benneteket egy felsőoktatási kérdőív formájában – ezúton is köszönjük a kitöltőknek az aktivitást! Alább az ös�-

2013/1 március

szefoglaló diagramok találhatók, és a véleményekből is szemezgettünk, törekedve arra, hogy lefedjük a jellemző válaszokat (a kérdőív teljes eredményét megtaláljátok a honlapunkon). Összesen 329 kitöltő álláspontját tükrözik a diagramok, ezen kívül rengeteg szöveges hozzászólás érkezett, melyeket egytől egyig feldolgoztunk. Ezek alapján fontos leszögezni néhány dolgot: a 6 pontos követelést nem a GHK alkotta meg, maga a 6 pont pedig csak összefoglalás, a valódi javaslatok ennél nyilván árnyaltabbak. „Szükség van valamilyen változtatásra, méghozzá minél hamarabb, de nem lehet a felvételi jelentkezés lezárása előtt 3 hónappal szórakozni a keretszámokkal; szerintem ez óriási kiszúrás azokkal, akik most felvételiznek. Azt gondolom, hogy a felvételi rendszer megváltoztatása és a keretszámok ésszerű, mértékletes csökkentése szükséges, de csak felmenő rendszerben lenne korrekt elkezdeni, mondjuk 2 év múlva. Ettől függetlenül a minőségi gátat már idén be lehetne vezetni; azt hiszem, ez ellen senkinek nem lehet kifogása, 300 pont alatt ne akarjon senki ingyen egyetemre járni – még ez is egy viszonylag alacsony gát véleményem szerint.” „Igen, támogatom, amennyiben az valós szakmai konzultáción alapulna, mind a kormány, mind a hallgatói és oktatói szervezetek (illetve fórumok résztvevői) részéről, illetve bevonásával. A reform

legyen reform, és valami olyan kimenetelű, ami a felsőoktatás színvonalát emeli, és hosszútávú állandóságot biztosít a továbbtanulóknak. Mert az kriminális, ami „mostanság” megy, hogy minden évben – de legalább minden választási ciklust követően – „megreformálják a felsőoktatást”. Nevetséges.” „Jobb lenne, ha az egyetemeknek saját felvételi rendszere lenne.”

„Jogász és közgazdász képzések viszont ha csak minimális számban, de induljanak a legrangosabb egyetemeken.

A legjobb tanulóknak meg kell hagyni az esélyt arra, hogy ezeket a fontos szakmákat ingyen tanulhassák, pl. aki örök életében jogásznak készült, és valóban rátermett, tanuljon ingyen. […] Ne csak a felvételi pontszám számítson; aki ingyen bekerül, és nem teljesít, kerüljön át költségesre, és fordítva, a jelenleginél drasztikusabban. Az állam igenis mondhassa meg, hogy milyen képzéseket szeretne támogatni, de a változtatásokat minimum 2 évvel korábban jelentse be, a kiszámíthatóság érdekében.” „Szerintem nem volt annyira borzasztó ötlet a keretszámok csökkentése, csak ezt megint 4-5 év alatt kellett volna fokozatosan bevezetni, és közben alternatívákat kínálni a diákoknak (szakközépiskolák színvonalának jelentős növelése, értelmes és használható OKJ-s tanfolyamok stb.)”

5

„Véleményem szerint az oktatásba való befektetés hosszútávon a legjobb befektetés, persze csak akkor, ha a kitanított emberek a tudásukat itthon is kamatoztatják, és ezzel az ország hírnevét és gazdaságát erősítik. Akkor jogos a forráskivonás megszüntetésének követelése, ha mi is vállaljuk, hogy a ránk fordított pénzért az állam valamit visszakap.” „A minőségi oktatást elvárják tőlünk, de az ehhez tartozó forrásokat nem biztosítják számunkra. Ez az állapot szintén tarthatatlan. Az egyetem eszközei elévülnek, új berendezésekre lenne szükség, de nincs forrás a megvételükre. Ez előbb-utóbb a működési határokat fogja súrolni.” „A hallgatói szerződés céljai helyesek, a módszerei viszont nem. Nem tiltani és büntetni kell a külföldi munkát, hanem ösztönözni kell a diákokat a maradásra. Ebben teljesen egyetértek a HÖOK álláspontjával.” „Szerintem a képzés idejének kétszeresét Magyarországon ledolgozni 20 év alatt nem nagy elvárás. Aki erre nem képes, az vagy olyan diplomát szerzett, ami értéktelen, vagy külföldön úgyis ke-

6 2011/4 2013/1 szeptember március

res annyival többet, hogy a magyar és a külföldi bér különbözetének a feléből is simán ki tudja fizetni az oktatását. Én bevezetném a szakmunkásképzésben is; nem tudom tényekkel alátámasztani, de hallomásból jó hegesztő szakembert nem nagyon találni, mert mindenki kimegy külföldre – szerintem erre sincs szükség.” „Ez a pont mindkét fél részéről érthető. Egyetértek az állammal, amikor azt mondja, hogy nem akar más nemzeteknek értelmiségieket nevelni, ugyanakkor a fiatal diplomásokat is megértem, akik azt mondják, hogy odakinn többszörösét keresik mindannak, amit itthon, és nem azért tanultak éveken át keményen, hogy éppen csak egy kicsivel keressenek jobban, mint egy bolti eladó. Mindezek ellenére mégis az a véleményem, hogy itthon kell maradni mindazoknak, akik csak a leghalványabb esélyét is látják annak, hogy túl tudnak élni.” „Autonómiáról majd akkor beszéljünk, ha mi tartjuk fent az egyetemet.

(Az egyetem NEM a miénk.)” „Ez egyértelmű: azt, hogy egy egyetemnek mire van szüksége, kizárólag az egyetem dolgozói tudhatják, akik a mindennapjaikat töltik az intézményben. […]” „Az egyetemi autonómia kérdése mindig furcsa volt számomra. Az egyetemek fenntartója részben az állam, így valamilyen szinten jogosan szól bele, hogy mire költik a pénzét. A szakmai kérdésekbe persze ne szóljon bele az állam, mert nem biztos, hogy kívülről kellőképpen átlátja a helyzetet.” „Ez támogatandó, például olyan módon,

hogy az első év mindenkinek ingyenes, majd a teljesítménynek megfelelően, bizonyos átlag alatt átsorolják költségtérítésesre. Így mindenkinek meglenne a lehetősége, ha tud, élhet vele.” „[…] Eddig is be lehetett jutni, én magam is hasonló helyzetből kerültem be. De igen, mindenképp biztosítani kell, hogy az oktatás ne anyagi helyzet alapján történjen.” „Ez fontos, de csak abban az esetben, ha a diák megfelelő képességekkel rendelkezik.”

Egyéb vélemények a témával kapcsolatban: „Bár a kormány látszólag megpróbálja kielégíteni a követelése-

ket, amelyeket az ügyet támogatók megfogalmaztak, nem biztosítanak tényleges megoldást a problémára, pusztán elodázzák az egészet. Amíg nem hajlandóak érdemben egyezkedni, átgondolt tervvel előrukkolni az oktatás (nem csupán a felsőoktatás) tekintetében, nem hiszem, hogy abba kéne hagyni a tiltakozásokat.

Ezek mellett fontosnak tartom, hogy minden lehetséges úton megpróbáljuk ezeket a követeléseket „véghezvinni” és nem megadni magunkat. Azokat is meg kell tudni továbbá győzni, akik nem hisznek abban, hogy egy ilyen megmozdulással célt érhetünk. A békés média használatával talán célt lehetne érni náluk, és nem árt folyamatosan tájékoztatni őket a történésekről, nem abban a cenzúrázott formában, ahogy az emberek elé tálalják.” „Véleményem szerint ez a 6 pont

megosztja a hallgatókat. Abban sokan egyetértenek, hogy a kormány által képviselt jelenlegi irány nem jó, de ezt a 6 pontot elvakultnak találom így együtt. Nem tudok teljes mellszélességgel kiállni mögöttük.” „Nagyon szívesen írnék, de egy ilyen kérdőív esetén felmerül, hogy elolvassa-e valaki egyáltalán. […]” „[…] A hallgatói demonstrációkkal egyetértek, de mégis úgy látom, hogy egyesek ezt is egy partinak használják, nem megfelelően viselkednek. Kiabálnak a villamoson, összegraffitizik az aluljárót. Ez nem egyetemistához méltó viselkedés, és a társadalom

többsége számára sem támogatandó.” „Valamiért van egy olyan érzésem, hogy senkit nem érdekel, hogy mi lesz ennek a kérdőívnek az eredménye, mint ahogy az sem, hogy ki mivel érvelt. […]” „Sorry srácok, de amúgy BME-sként nekünk van a legkevesebb félnivalónk.”

GHK

Interjú Vígh Miklóssal

a Gépészkari Hallgatói Képviselet elnökével Vígh Miklóssal, aki ősz óta a GHK elnöke, nemrég beszélgettünk a megválasztását és a közelmúlt eseményeit érintő témákról. Sok területet érintettünk az interjú során, és ezáltal igyekszünk minél teljesebb összképet adni az új elnök látásmódjáról.

KÁTÉ - Hogyan kerültél kapcsolatba a HK-val?

Vígh Miklós-A nyílt HK ülés során, lassan két éve ismertem meg a képviseletet. Ide még úgy mentem le, hogy meghallgatom, amit mondanak, de nem volt különösebb célom a HK-val.

Utána felvettek egy listára, és minél többet tudtam róla, annál jobban érdekelt. „Kis HK-sként” kezdtem tevékenykedni, igyekeztem beletanulni a dolgokba. Az előző tanévben indultam el a választásokon, és a bekerülésem óta aktívan végzek feladatokat.

KÁTÉ - Milyen ügyekkel foglalkoztál, mielőtt elnök lettél a HK-ban?

Vígh Miklós - A kezdetek kezdetén, kis HK-sként még nem volt konkrét elképzelésem, hogy mit szeretnék csinálni. Úgy igazából minden érdekelt. Ősszel kapcsolatba kerültem a Szociális Bizottsággal a pályázatok bírálása kapcsán, és az Ösztöndíj Bizottsággal is. Az ösztöndíjosztásnak gyorsan meg kellett tanulnom minden csínját-bínját. (Ugye ez még a választások előtt lezajlik, ősszel.) Az októberben újjáalakult HKban pedig már én vettem át az Ösztöndíj Bizottság vezetőjének posztját.

Fontosnak tartottam, hogy ne csak egy dologban vegyek részt, hanem mi2013/1 március

nél több területen kivegyem a részem a képviselet munkájából.

Amiben még aktív szerepet vállaltam, az a Tanulmányi és Oktatási Bizottság, és ezzel kapcsolatosan a Kari Tanulmányi Bizottság, illetve segítettem kollégiumi ügyekben, szociális pályázatok bírálásában is.

Valamilyen szinten minden bizottság munkájában igyekeztem részt venni.

KT - Mi motivált arra, hogy elnöknek jelöltesd magad?

VM - Nyilván az az elhatározás, hogy elindulok az elnöki posztért, nem egy héttel a választások előtt született meg, hanem jóval hamarabb. Ezt a többiek felé is jeleztem, és sokat beszélgettünk erről. Úgy vettem észre, hogy az előző csapat – nyilván akkor még nem az újjáalakult HK-ról volt szó – támogat ebben és tudnánk jól együtt dolgozni.

Ez egyébként nagy motiváló erő volt.

KT - Mivel jár ez a pozíció?

VM - Úgy gondolom, hogy egyébként is fontos az, hogy ha elnöki pozíciót vállalok, akkor minden területre rálássak. Az előző egy évben volt sze-

rencsém aktív munkát végezni a különböző bizottságok munkájában. Így lehet igazán látni, hogy ott milyen feladatok vannak és milyen nehézségek adódhatnak, amiket meg kell oldani.

Számítanunk kell arra is, hogy egyes időszakokban nagyobb terhelése van a HK-nak, és ekkor tudni kell szétosztani a dolgokat, hogy azok időben el legyenek végezve.

7

8

KT - Kellett valamilyen képzésen részt venned, ami a HK-hoz kapcsolódik?

VM - A szociális pályázatok elbírálásához kellett egy vizsgát teljesítenünk. (Ezt még kis HK-s koromban letettem.) Egyébként mindenki önszántából tanul bele a dolgokba, a többiek segítségével, de fontos a saját elhatározás. Az egyetemi szabályzatokkal tisztában kell lenni, ez alapvető elvárás, mert ezek alapján működik tulajdonképpen az egész egyetem.

Ezen kívül vannak EHK-s továbbképzések, amik a konfliktuskezelésben nyújthatnak segítséget, vagy a csapatmunkát, a HK tevékenységeinek kifelé való kommunikálását segítik.

Ezeken, illetve a képviseleti teendők során meg lehet és muszáj is megtanulni csapatban dolgozni.

KT - Gyakran kerülsz megoldandó konfliktushelyzetbe az elnöki feladatok kapcsán?

VM - Vannak nehéz esetek, amire az ember azt mondja, hogy „de jó lenne, ha nem lenne”. A feladatkörnek nyilván nem ezek a legkellemesebb részei, de szerintem mindent meg lehet oldani. Azzal a hozzáállással kell nekiindulni, hogy „Igen, erre szeretnék egy megoldást találni”. Azokkal, akiket ilyen jellegű ügyek érintettek, igyekeztünk előrejutni, de nyilván olyan határok között, hogy az alapvető előírásokat nekünk is be kell tartanunk, amiből mi sem tudunk engedni. Úgy érzem, hogy azért helyére kerülnek az ilyen dolgok, HK-n belül és kívül is. Nekünk több forrásból is származhat konfliktusunk, vagy problémásabb esetünk, amit meg kell oldani.

Példaként tudnám említeni, hogyha valaki lekésett egy határidőt, vagy nem úgy adta be a pályázatot, ahogy a kiírásban benne van. Nyilván mondhatnánk azt, hogy „ejnye-bejnye”, csak utána ha valaki egy héttel, vagy egy hónappal kési le a határidőt, nem tudunk különbséget tenni. Nincsen meg az, hogy hol a határ, és a többiekkel 2011/4 2013/1 szeptember március

szemben sem lenne korrekt. Ezért próbálunk mindenkit tájékoztatni, hogy az ilyen problémás eseteket elkerüljük. Ha a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, és nincs kivétel például határidő lekésése esetén, azt könnyebben el tudja fogadni mindenki, illetve hosszú távon is következetes maradhat a döntés.

KT - A közelmúlt változásai a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatosan decemberben igencsak felkavarták a közhangulatot. Van-e elvárás egy kari HK elnöktől ilyen helyzetekben, hogy hogyan kell fellépnie nyilvánosság előtt?

VM - Konkrét elvárás, hogy kifelé hogyan kell megnyilvánulni, részemről annyira nincsen, mivel az egyetemet az EHK képviseli. Nyilván belső egyeztetések folyamatosan vannak róla, hogy hogyan lépjünk fel, kari szinten hogyan kommunikáljuk a dolgokat. Nem véletlenül a weboldalunkon és a Facebook oldalunkon folyamatos volt a tájékoztatás, illetve a hírlevelekben is továbbítottuk ezeket az információkat. A GHK is adott ki egy nyilatkozatot, mivel mi is az EHK és a HÖOK álláspontját képviseljük ebben a témában. Ezzel egyetértve szeretnénk, hogy tényleg egy valós megoldás szülessen az ügyben.

Illetve a Ti véleményetekre is kíváncsiak voltunk, a közvélemény-kutatás eredménye nagyon tanulságos, a weboldalunkon el is érhető.

KT - Kifejtenéd ezt kicsit bővebben?

VM - Ugye itt nem csak egy problémáról van szó. Hosszútávú megoldásnak kell születnie, ami az egyetem-

nek, a hallgatóknak, felsőoktatásnak és így az országnak jó. Nem lehet az egészet egy tandíj témára kihegyezni.

Nyilván most a tandíj az, ami mindenkinek megüti a fülét, és arról hallunk a legtöbbet, de itt komoly finanszírozási kérdésekről is szó van.

Sokan mondják azt, hogy ez már csak a középiskolásokat érinti. Ez két dolog miatt sem igaz: a BSc-sek nagy része tovább szeretne menni MSc-re, és a keretszámcsökkentés őket is érinti; a forráskivonás és létszámcsökkentés miatt pedig kevesebb lehet az oktató, ami miatt nem tudnak úgy órákat tartani, ahogyan eddig, és ez az itt tanuló hallgatóknak is rossz.

Mindenkinek meg kellene értenie azt, hogy a felsőoktatásban és általában az oktatásban változtatásokra lenne szükség, ehhez viszont egyeztetések kellenének az érintett felek bevonásával. Úgy látom, erre most reális esély van.

Manapság az emberekben nagyon benne van az, hogy ahhoz, hogy valaki legyél, szerezned kell egy diplomát. Mindegy, hogy milyet, de legyen.

Ez a felfogás szerintem azért nem célravezető, mert így a szakképzés háttérbe szorul. Ezt a felfogást viszont nem lehet megváltoztatni egyik napról a másikra, mert aki gimnáziumban tanul, egy érettségivel nem fog tudni sok mindent csinálni. Ha ő tovább akar tanulni, és szembesül azzal, hogy nem fogják felvenni államilag támogatott helyre, akkor ellehetetlenül a helyzete. Ezt átfogóan kell kezelni a közoktatástól a felsőoktatásig, amit pedig nem lehet egyik napról a másikra megoldani.

KT - A komolyabb témák után néhány személyesebb témáról szeretnélek kérdezni, például, hogy mennyire lehet összeegyeztetni a tanulással a HK-s tevékenységet és egyéb közösségi körökben való részvételt?

VM - Én a Számtech Szakosztályban már nem igazán végzek aktív tevékenységet, mert az nem férne bele.

A HK-s tevékenységek sok időt elvesznek, ami átlagban is napi több órát jelent. Igazából nem érzem úgy, hogy ez elvesz valamitől időt, mert szeretem csinálni. Akár a hobbim is lehetne. Nyilván van olyan időszak, amikor ez plusz áldozatokkal jár, főleg zh-s időszakban, de van, amikor ezt kell előtérbe helyezni. Amikor elkezdtem, tisztában voltam azzal, hogy ezzel jár a dolog.

KT - Volt-e valamilyen érdekes, frappáns tárgyalási szituációban részed (akár hallgatóval, akár tanárral kapcsolatosan), amiből sokat tanultál, vagy valamiért emlékezetesnek találod?

VM - Szerintem nagyon sokszor találkozunk olyan szituációval, amiről éppen akkor nem érezzük, de sokat lehet belőle tanulni. Csak szimplán amikor valakivel együtt tudunk dolgozni, az is lehet ilyen. Amit én kifejezetten szeretek, azok a KTB ülések.

Ott oktatókkal együtt kell megvitatni különböző kérvényeket, felsorakoztatni mellette érveket, ellenérveket, és úgy kihozni a lehető legjobb döntést, hogy az igazságos legyen és a szabályzatnak is megfeleljen. Ez egy ki-

fejezetten érdekes szituáció. De ilyen a Dékáni Tanács is, ahol a kar vezetésével tanácskozunk minden héten.

KT - Van példaképed, vagy olyan személy számodra, aki inspirál?

VM - Olyan személy nincs, akit egyértelműen követni tudnék. Ez lehet, hogy abból fakad, hogy én azt vallom, hogy mindenki szeressen inkább saját maga lenni, és az alapján jusson el valahova. Nyilván vannak olyan emberek, akiknek a tevékenysége példaértékű. Van az egyetemen is jó pár oktatónk, aki szerintem példaértékű tevékenységet végez, oktatási, kutatási és emberi területen is, de nem szeretnék senkit sem kiemelni. Nagyon jó, hogy emellett hétköznapi emberek tudtak maradni, és úgymond ennek a részesei lehetünk.

Köszönjük szépen a válaszokat!

A teljes interjút a kate.hu honlapon olvashatjátok el!

Gyömbér

Mi történik a felsőoktatással?

Minden évben változik a felvételi, de talán most vannak a legnehezebb helyzetben az érettségizők. Fogalmuk sincs, mire számítsanak, minden héten új hír lát napvilágot, nem csoda, hogy mindenki bizonytalan.

Jelen állás szerint mégis mi a helyzet? A legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedések kapcsán kerestük a válaszokat.

Végül lesz változás a keretszámokban?

A korábbi kijelentések ellenére – a diáktüntetések után – a kormány legutóbbi ígérete szerint nem, tehát pontosan annyi lesz, mint 2012-ben (55 ezer hallgató). Az elmúlt évek legnépszerűbb szakjaira csak igen magas ponthatárral lehet majd bekerülni az államilag finanszírozott helyekre. Ide tartoznak a gazdasági és jogi képzések, a kommunikáció, az andragógia és a nemzetközi tanulmányok. A tavalyi felvételizők negyede szeretett volna közgazdász lenni, egy tizedük pedig jogász; idén sem lesz könnyű dolguk. A legmagasabb ponthatárt a kommunikáció és médiatudomány szakon húzták, 470 pont, tehát szinte maximális annak, aki ingyen akar tanulni. A ponthatárok meghatározása 2013/1 március

2013-ban még ugyanúgy zajlik, mint az elmúlt években, de ezután már a minisztérium fogja meghatározni a pontokat. Karácsony előtt felvetődött, hogy kihirdetik az állami képzések ponthatárait még decemberben, de ez a merész újítás nem történt meg, viszont azt ígérték, jövőre már így fog működni a rendszer. Tény, hogy az idei évtől már 240 pont alatt nem lehet bekerülni alap és osztatlan képzésekre, még költségtérítéses formában sem. Felsőoktatási szakképzésekre 200 lesz ez a minimum ponthatár.

önköltséges képzésre felvett tanuló kérheti. Összege pontosan az egy félévi tandíj, amely csak arra költhető el (közvetlenül utalják az intézménynek), míg a korábbinál az összeg szabad felhasználású. A két Diákhitelt egyszerre is fel lehet venni, kedvező kamatokkal: az újnál ez mindössze 2%, a régebbinél viszont 8%. Nem térnek el egymástól a törlesztésben: mindkettőt a hallgatói jogviszony megszűnése után legkésőbb 35 éves korig kell elkezdeni, de bármikor, bármekkora összegben előtörleszteni is lehet. Az első évben a törlesztőrészlet a miniMiben tér el az új Diákhitel a málbér legalább 4%-a, a harmadik már megszokottól? évtől a 2 évvel azelőtti bruttó jöveA korábbi Diákhitel is megmarad, delem minimum 4%-a. Legfeljebb 10 minden hallgató igényelheti, függet- félévre vehetőek fel, kivéve az ennél lenül a képzése finanszírozási formá- hosszabb osztatlan szakokon. Most jától. A Diákhitel 2-t minden (részben) ősszel 4950 hallgatónak folyósítják a

9

További változások:

10

Diákhitel 2-t (7100-nek a másikat), ez jóval kevesebb, mint az önköltséges tanulók harminc százaléka, amelyre a kormány számított. Felmérések szerint egy visszafogottan élő kollégista havonta 45 ezer forintból él, albérletben lakóknak ez az összeg körülbelül 60 ezer. Mindenki láthatja, hogy ez az összeg az élethez éppen elég, de havonta egy mozi már nehezen fér bele.

képzési idejük felét önmaguknak kell fedezniük, mégis kötelesek ők is aláírni a hallgatói szerződést. Nem véletlenül jelentkeztek ilyen képzési formára annyira kevesen. A legjobban teljesítő önköltséges szakokra jelentkezőknek ajánlotta fel a kormány bizonyos szakokon, de a hallgatók száma bőven az elvárt alá került, így ez a finanszírozási forma meg is szűnt.

Milyen kötelezettségekkel jár a hallgatói szerződés?

Nekünk, műegyetemistáknak aggódnunk kellene?

A 2012-ben felvételizők már jól ismerhetik, de a fiatalabbak is hamarosan meg fogják, ugyanis a kormány nem törölné el új rendeletét. Az aláíróknak, ha ingyen szeretnének tanulni, vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzése után a képzési idejük legalább kétszeresét magyarországi munkaadónál töltik. Mit is jelent ez? 7 félév után 7 évet kell itthon dolgozni a diploma utáni 20 éven belül. Fontos, hogy a 7 év nem egyhuzamban számít, több részletben is teljesülhet.

Ha mégis külföldre pályázna valaki, tanulmányai teljes költségét vissza kell fizetnie az államnak. Továbbá időben kell diplomát szerezni, a képzési idő másfélszeresén belül, különben a képzés tandíjának felét ki kell fizetni.

Ez egy gépész esetében 150 ezer Ft/ félév. Két BSc diploma megszerzése esetében mind a két szak beleszámít, tehát nem 7, hanem 14 évig kell itthon dolgozni. Legrosszabbul a részösztöndíjasok járnak, nekik ugyanis a

2011/4 2013/1 szeptember március

Minden bizonnyal egy váratlan keretszámcsökkentés arányosan csökkentené a BME-re felvett hallgatók számát. Gazdasági karunkon már idén is komoly változásokat hozott az állami ösztöndíjas tanulók számának drasztikus csökkentése. A kormány azonban továbbra is támogatja a természettudományi, orvosi, műszaki, informatikus és pedagógus képzéseket.

Mennyivel kapnak pénzt az egyetemek?

kevesebb

27 intézménytől összesen 84 milliárd forintot vonnának el. Konkrétan a BME támogatottsága 5,2 milliárd forinttal lesz kevesebb idén, mint 2008-ban volt. Az állami pénz csak az intézmények egyik forrása, ezen felül a saját bevételükkel is gazdálkodniuk kell. Bevételt képez pl. a hallgatók befizetése, befektetési tevékenységek, ingatlanértékesítések stb. Érdekesség: a Gépészmérnöki Karon 347,047 M Ft folyt be a hallgatók általi pótdíjakból 2011-ben.

Nyelvvizsga-amnesztia: 2013 és 2016 között nyelvvizsga nélkül is elérhető a diploma, ha az adott egyetem rábólint. Ez azokra vonatkozik, akik 2013 előtt vagy 2013ban diplomáztak, és 3 évig nem sikerült a nyelvvizsgát letenni. Az intézmény számukra egy külön nyelvi vizsgát szervez; ha ez sikerül, átvehetik oklevelüket. Kevés egyetem fogadta el, ilyen például a gödöllői Szent István Egyetem, a Győri Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola.

Több szakhoz szükséges lett az emelt szintű érettségi. Bölcsész képzésre sem lehet már bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, a mérnöki, orvosi, jogász és a gazdasági képzésekkel. Az érte járó 50 többletpont megszerzésén is szigorítottak: az eddigi 30% helyett 45%-os minimumpontot kell elérni.

Megszűnik a felsőfokú szakképzés: ehelyett felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni. Egyetemek és főiskolák indítják el, s diploma továbbra sem jár értük. Továbbá a kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ).

A felvételizők legfeljebb 5 szakra jelentkezhetnek mostantól. A helyzetet megkönnyíti, hogy ugyanazon szak állami és költségtérítéses formája egynek számít. Az eljárás díja változatlan maradt: 9000 Ft az alap 3 szakért, utána további 2000-ért lehet megjelölni más szakokat.

Idén március 1-ig lehet jelentkezni.

Korábban minden alkalommal február 15-e körül mozgott a határidő, de 2013-ban ez is megváltozott.

Van értelme tüntetni?

Blogunkról idézve a Műegyetem aulájából induló tüntetésről: „Szerintem ez így volt tökéletes. Nagyon fenyegető volt már a kinézete és a jelenléte is a tömegnek, nem kellett tettlegességig fajulnia a dolgoknak. Megmutattuk, hogy vagyunk, hogy mit gondolunk, és hogy betelt a pohár.” (Káldi Tamás)

Lilla

Hogyan…?

A töréstesztbábuk

N

apjaink közlekedésében – az emelkedő üzemanyagáraknak köszönhetően – egyre kisebb, de még mindig jelentős szerep jut a személygépjárműveknek. A XX. század eleje óta az autógyártás nagyon nagy változáson ment keresztül, és az utakon közlekedő gépjárművek sebességének és számának növekedésével az utasbiztonság is egyre fontosabbá vált.

A gépjárművek – legyen az kicsi vagy nagy – tervezésének utolsó fázisában a prototípusokat különböző törésteszteknek vetik alá. Ezek célja a vezető és az utasok túlélési esélyeinek vizsgálata egy esetlegesen bekövetkező baleset során. A töréstesztek legfontosabb kellékei a töréstesztbábuk, azon érzelmek nélküli, elszánt kaszkadőrök, akik nap mint nap meghalnak azért, hogy mi nyugodtan ülhessünk az autónkba.

Az utasbiztonság fejlesztésének ötlete eredetileg 1939-ben a detroit-i egyetemen fogalmazódott meg, ahol – törésteszt-bábuk hiányában – emberi hullák szolgáltak vizsgálati eszközként. Ennek a módszernek – etikai és kegyeleti problémáin kívül – több hibája is volt: például a viszonylag kicsi hatékonysága, mert míg a csonttöréseket és hámsérüléseket tudták szimulálni vele, addig a belső sérülések (belső vérzés, szervek sérülései, stb.) nem voltak jól megfigyelhetők a testek állapota miatt, illetve a testek beszerzésének körülményessége.

Az utasbiztonsági fejlesztések következő lépcsőjét a töréstesztbábuk feltalálása jelentette. Az első ilyen bábunak az 1949-ben kifejlesztett Sierra Sam tekinthető, ami egy kezdetleges, az emberi test tömegét, méretét és ízületszerkezetét szimuláló baba volt, amit repülőgépek katapultüléseinek tesztelésére készítettek. Később egy másik bábu, Sierra Stan kifejlesztését és tesztelését követően megalkották az első modern töréstesztbábut: a

2013/1 március

Hybrid I-est. A fejlesztések során ezután következett a Hybrid I női változata, majd a Hybrid II, amelynek valósághű vállai, gerince és térde volt.

A nagy áttörést 1976-ban a – még napjainkban is használt – Hybrid III valósághű nyakízületével jelentette.

Ez a töréstesztbábú már nem egyedülálló, vagyis családos ember lett. A családfő, egy átlagos férfi, 175 cm magas és 77 kg tömegű, a nagyobb testvére 188 cm magas és 100 kg, az anyuka 175 cm és 50 kg a gyerekek

pedig 10, 6 és 3 évesnek megfelelő magasságúak és súlyúak.

A Hybrid III másik nagy előnye elődeihez képest a műszerezettsége.

A Hybrid III feje alumíniumból készül és három, a megfelelő szögekben elhelyezett gyorsulásmérőt tartalmaz, ezzel információt adva az agyat érő erőkről egy esetleges ütközés során. A nyakában egy érzékelő van, ami méri a nyíró- és hajlítóerőket a becsapódás pillanatában. A karban nincsenek érzékelők, de a valósághű ízületeknek köszönhetően ezek mozgása (és esetleges fejhez vagy más testrészhez csapódása) is reális. A mellkasban lévő acél bordák elhajlását külön műszerrel mérik, ezzel meghatározva, hogy a felnőtt férfi esetében 7 centiméteres maximális benyomódásnál nincs-e nagyobb trauma. A lábakban szintén elhajlást, valamint a síp- és singcsont viselkedését vizsgáló érzékelők vannak.

Még a lábfejben is vannak érzékelők,

amely a lábtér deformációjának veszélyességéről adnak hírt.

A Hybrid III család összes tagjának kalibráción kell átesnie a törésteszt előtt. A fejet leszerelik és 40 cm magasról leejtik, hogy kalibrálják a gyorsulásmérőket, ezután visszaszerelik a nyakra, amint rángatva ellenőrzik a nyakízület működését. Ezután a bőr ellenőrzése történik, amit a térdeknél átszúrva tesztelnek. Végül a már említett 7 centiméteres benyomódást tesztelik a mellkason.

A kalibrált bábut beteszik egy távirányított gépjárműbe, amivel 64km/h sebességgel belehajtanak egy 1000 mm széles és 540 mm vastag betontorlaszba. Az átlagosan 100-150 milliszekundumos ütközésről 58 csatornán keresztül érkezik információ az adatgyűjtő egységbe, amely a kocsi hátsó részében helyezkedik el. A tesztet követően az adatgyűjtő egysége(ke)t számítógéphez kapcsolják, és a nagysebességű kamerák felvételeivel egybevetve kielemzik.

A Hybrid III tesztbábu Achillesz-sarka abban rejlik, hogy frontális ütközések tesztelésére tervezték, következésképp oldalirányú ütközések és gázolások modellezésére nem alkalmas, erre különböző újabb generációs bábuk állnak rendelkezésre. A SID sorozat az oldalirányú ütközések vizsgálatának jellemző alanya, a BioRID pedig a ráfutásos balesetek szimulációjánál kap főszerepet.

A fejlődő technikának köszönhetően azonban a Hybrid III is előbb-utóbb korszerűtlenné fog válni, és helyet – valószínűleg – a THOR nevű töréstesztbábú veszi majd át, amely kompaktabb, érzékenyebb szenzorai és fejlettebb testszerkezete miatt még több ember biztonságát szavatolhatja a jövőben.

A.z.

11

Kincskeresők Kiskoromban rettenthetetlen kincsvadász voltam. Bár a gyűjteményem kimerült érdekes kavicsokban, kisebb kristályokban, én mindig arról álmodtam, hogy találok valamit, ami más számára is értékes lesz. Teltmúlt az idő és mindig más-más tárgyak gyűjtése vált divattá, végül teljesen felhagytam a hobbimmal. De mi van, ha valaki nem tudja és nem is akarja elfelejteni azt a jóleső érzést, hogy talál valamit, hogy bővül a lerakat? Mit gyűjtenek a „nagy gyerekek”? Hogyan kezdhetnénk újra hódolni a szenvedélyünknek?

J

ól tudjuk, hogy a Kárpát-medencét már nagyon régóta különböző népek lakják, és rengeteg csatát vívtak a területért vagy a szabadságukért.

Eközben nyomot hagytak az utókornak. Hihetetlen, de az emlékek egy része a lábunk előtt hever, illetve a talpunk alatt pár centiméterre.

Egy nagyszerű eszköz, a fémdetektor segítségével meg is találhatjuk őket. Mi is a detektor? A kézi változat felépítésének elemei: keresőfej, szár, vezérlőegység, markolat és kartámasz. „Az egyszerűbb készülékek fő alkatrésze egy váltóáram-generátor oszcillátor, amelyből a gerjesztett áram egy tekercsen halad át, és az abban gerjesztett váltóáram környezetében váltakozó mágneses teret hoz létre. Bármely a tekercs közelébe kerülő fémen örvényáram keletkezik, ami önálló mágneses teret eredményez.

Egy a fém közelébe hozott, magnetométerként szolgáló másodlagos tekercs a fém által gerjesztett mágneses teret egy akusztikus vagy optikai jelzőműszer segítségével kimutatja és a fém jelenlétét jelzi”- informál minket a wikipédia a működési elvéről.

12 2013/1 március

A detektorok sokfélesége lehetővé teszi a széleskörű felhasználást.

A II. világháborúban aknakeresésre használták, ma már az ipar is alkalmazza. Az élelmiszeriparban futószalagon szállított termékek kerülnek a detektor alá, nehogy kopásból származó fémszilánk kerüljön a tányérunkra. A faipari keresők a fűrészgépek és láncok élettartamát, az ott dolgozók biztonságát garantálják.

Használhatjuk még falba épített vagy földalatti vezetékek, kábelek, csövek lokalizálásához. A biztonságtechnikában például detektorkapukat alkalmaznak személyek, csomagok átvizsgálására. Helyszínelői talajszkenner és levélbomba-detektor is létezik.

Lakossági felhasználása elsősorban a kincskeresés. A középkategóriás detektoroknak maximum 30-40 centiméter mély a hatótávolságuk, de ez függ a tárgy méretétől és a talaj típusától is. Vannak mélységi és vízálló készülékek is. Határt csak a pénztárcánk szab: a fanatikusok könnyen eljuthatnak az ötvenezres géptől a 2,5 milliósig is.

Magyarországon a fémdetektorosok megítélése nem túl jó. A régészek nem örülnek neki, hogy az amatőrök régészeti rétegeket túrnak szét és csak a céltárgy érdekli őket; a környezet, a múlt nem. Ellenben sok együttműködés is született már.

Amióta fémdetektorosok segítségét kérik, egy Árpád-kori településen annyi szórványleletet találnak, mint azelőtt 10-12 településen összesen.

Számos esetben talált már új régészeti lelőhelyet fémkeresős vagy adta múzeumnak az értékeit. Ha nem lennének ezek az emberek, a kincsek a föld mélyén pusztulnának el, ugyanis a régészeknek nagyon alacsony a kapacitása.

Magyarországon zavarosak és nagyon előnytelenek a vonatkozó jogszabályok. A régészeti korhatár 1711, így az azelőtti tárgyakat tilos kiásni, gyűjteni és azzal kereskedni. Ez az állam tulajdona, felfedezésük bejelentés-köteles. Viszont a fémkeresőnek csak kiásás után van esélye eldönteni, hogy milyen idős a céltárgy.

Néhányan strandokon vagy fesztiválok helyszínén is gyűjtik az elveszített ékszereket, ami sok embernek szemet szúr. Akad közöttük olyan, aki megél ebből. Vannak a hadszíntérkutatók, akik csaták és lövészárkok helyét, felszerelését kutatják. Rohamsisak, szurony, fegyver alkatrész, töltényhüvely kerül a zsákjukba. Ez teljesen legális, talált tárgynak számít. Viszont nem ritka, hogy tüzérségi löveget, éles aknát, szárnyas bombát csipognak ki a műszerek. Ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni, mert egy felelőtlen szúrás az ásóval könnyen végzetes lehet. Ezek hatástalanítása kizárólag a tűzszerészek feladata.

A média általában a rossz hírüket kelti a fémkeresőknek, miszerint robbanószereket halmoznak fel és házilag próbálják hatástalanítani őket. Ez szigorúan törvényellenes. A jó példák közé tartozik, hogy a móri gyilkosság fegyvereit egy amatőr „hadis” találta meg.

Remélem hazánkban is egyszer ugyanolyan elfogadott tevékenység lesz a kincsvadászat, mint külföldön, és a felfedezésekért járó jutalom vagy elismerés elég lesz ahhoz, hogy ne a feketepiacot táplálja. Bízom benne, hogy a legtöbb fémkereső becsületes ember, aki csak a saját történelme egy kis darabját próbálja megmenteni az idő vasfogától. Azt az izgalmat keresi, amit volt szerencsém átélni. Egy keresős ismerősöm avatott be a fortélyokba. Maga a gép könnyű, kényelmes fogású. A keresőgombok kézre esnek, az LCD kijelző mindent mutat, amire szükség van. Pár perc alatt megérthető, mi mit jelent. Nyomtam egy ON-t és elkezdtem pásztázni zéró diszkrimi-

nációval a terepet.

Folyamatos sípolás törte meg a csendet. Ez a mód minden fémszemetet kimutatott. Ezután átadtam a szakavatott kéznek, aki átváltott érme üzemmódba és két lépés után 5 centiméter mélyen lévő céltárgy jelent meg a kijelzőn. Egy kis földmunka után egy 1861-es 1 krajcáros érme bukkant elő.

Nem hittem a szememnek!

Ezen felbuzdulva átvettem a gépet és rámozdultam mindenféle hangra.

Sajnos hiába túrtam fel a kertet, ástam 20 centiméter mély gödröket a gyepen, nekem nem volt ekkora szerencsém. De nem adom fel és mindenkit csak bátorítani tudok. Kincskeresésre fel!

Forrás: www.wikipedia.hu

Viktor

A KÖRET kör megkezdi a munkáját és minden héten szerdán vagy csütörtökön újabb vacsorával várja az érdeklődőket. Jegyet a rendezvényekre elővételben lehet vásásrolni. Érdeklődni: koret@gmail.com 2013/1 március

13

Dakar 2013 Idén a Dakar Rally mezőnye ismét Dél-Amerikába látogatott. Ez lesz a negyedik itt megrendezett verseny, idén új útvonallal és egy új országgal bővült a repertoár. Kisebb népünnepély alakult ki Peruban: nem csak hogy új a helyszín, de már eleve a megnyitót is ide szervezték. Több millió ember őrjöngött, tapsolt, táncolt, szurkolt a részvevőknek, ahogy az a dél-amerikaikhoz illik.

G

yakorlatilag legjobban a Riói karneválhoz tudnám hasonlítani az eseményt. A gépátvételt követően egy kis „ugratóra” hasonlító tribünön mutatkoztak be a versenyzők. Az emelvényt azért is nevezem az első ugratónak, mert a magyar Opel Dakar Team, azaz a Szalay-Bunkóczi páros fedélzeti kamerájának felvételei alapján a navigátor csak ennyit mondott: „Jobb kettő, padlógáz! Toljad neki! Lássuk, mit bír az új vas. Vigyázz, belül szar, kicsit dob!” Ez nyilván vicc és csak az én eszmefutattásom szüleménye. Viszont valami hasonlóra gondolhattak a pilóták amikor a tribünön átgurultak. Némelyikőjük egy kövér gázfröccsel üdvözölte az őrjöngő tömeget és gyakorlatilag egy nagy ugratással vetették bele magukat az idei őrült versenybe. Igen látványos, amikor a vadiúj autójukkal elemelkednek a földtől és mint egy vaddisznó, röfögve, fújtatva fúrták a kocsi orrát a földbe – nyilván a rugózás ezekre bőven fel van készítve. Nem is a közepébe vágnék, mert nincs olyan sok hely itt, szóval in medias res helyett nézzük egyből az eredményeket. Ha végigtekintünk az idei verseny napjain, bátran és elfogultság nélkül ki lehet jelenteni, hogy abszolút megérdemelten nyert a Peterhansel-féle páros a Mini fedélzetén. Minden évben más gyártó viszi a prímet: előző években a VW Touregeké volt a főszerep. Most pedig három Mini van az első négyben, nyilván nem véletlenül. Motoroknál

14 2013/1 március

sincs ez másképp, mondjuk itt nem is nagyon szokott tarka lenni a mezőny, az első hat KTM és a nyertes pedig Cyril Despres személyesen. Quad kategóriában Marcos Patronelli vitte haza a serleget.

Kamion kategóriában a jó öreg Kamazé volt a főszerep. Itt a Nikolev, Sabostin és Rybakov csapat lett az első. Na de hagyjuk is a nyers felsorolást! Érdemes megemlíteni, hogy amióta összeültek Szalayék, minden alkalommal célba értek. Nem volt ez másképp most sem. Sajnos nem jött össze a vágyálmuk, hogy az első 10-be kerüljenek, de szerintem egy ilyen kemény versenyen a 24. hely is szép teljesítmény. Ezúton is gratulálunk, és a következő számunkban szívesen meginterjúvoljuk őket Nektek, ha már kicsit lement a nagy hajtás és tudtak picit pihenni a srácok.

alkatrészekben és ötletekben sem volt hiány. Különleges körülményekre voltak kénytelenek felkészülni. Például a motor hűtését úgy oldották meg, hogy egy nagy átmérőjű csövet vezettek végig az utastéren, így gyakorlatilag a kocsi a seggén veszi a levegőt.

Nagyon jó megoldás, nem folyik be rajta a víz se, a sivatagban pedig a különleges szűrők segítségével oldották meg, hogy sem a motor, sem pedig az utasok „ne nyeljék a port”. Jó kis összeszokott csapat az övék, immár 1996-óta rendszeres részvevői a Dakarnak. Embert próbáló körülmények között küzdenek a megfelelő beállításokért vagy a plusz kilométerekért.

Itt ismét kiemelném, hogy a tereprally bizony csapatsport. „Azért vannak a szerelők, hogy éjjel összerakják úgy a kocsit, hogy reggel tolhassam neki. Mert tolni akarjuk, nem vesszük vissza a gázt!” – mondja Szalay.

Szumma szummarum: isTeljesen új autót kellett mét egy izgalmas versenyen vagyunk építeni a szabály vál- túl. Örömmel várjuk a következőt, ahol tozások miatt. Az Opel ismét szurkolhatunk majd a magyar Mokkából kihoztak min- dakaros fiúknak. dent, amit csak lehetett: 800 lóerős lenne a motor, khraal de a szűkítés miatt csak 350-et tud teljesíteni. Új

Landerer és Heckenast nyomdája Hess András nyomdájának 1473-ben történt rejtélyes „eltűnése” után 251 évig nem történt könyvnyomtatás Magyarországon. Ezt a negyed évezredes szünetet Landerer János Sebestyén szakította meg, amikor 1724-ben Bécsből Pestre jött és nyomdát alapított. A Landerer család tehát régi nyomdász hagyományokkal rendelkezett már 1848 előtt is.

L

anderer János Mihály 1750-ben Pozsonyban megvásárolta a rokon Royer család nyomdáját, majd 1774ben Kassán nyitott egyet. 1784-ben Pesten ismét egy volt Royer tulajdonú sajtóházat vásárolt meg és nyitott újra saját név alatt.

Nagy jelentőségű, hogy Pozsonyban az ő kezük közül került kiadásra az első magyar napilap, a Pressburger Zeitung. Ugyan nem élt meg sok évet a lap, de mégis megmutatta, hogy a magyar sajtónak van jövője, így többen is követték a példáját, ezzel elkezdett elterjedni a magyar sajtó.

Landerer Lajos 1810-ben örökölte meg a nyomdát (10 éves korában), mikor apja meghalt. A tényleges vezetését csak 1824-ben vette át, miután Bécsben kitanulta a könyvnyomtatás szakmáját. A későbbi években a Monarchia sokkal szigorúbban vette a kiadásokkal járó megkötéseket, valamint a cenzori hivatal is megerősödött, amely miatt szinte lehetetlen volt jó bécsi udvari kapcsolat nélkül az ütemezett kiadás. Landerer Lajos ekkor már mint a bécsi titkosrendőrség tagja működött Magyarországon, így jó kapcsolatban állt az udvarral.

2013/1 március

1833-ban elsőként készített Magyarországon színes nyomatot, ami akkoriban nagyon új dolognak számított. Az 1838-as pesti árvíz idején sok embert megmentett, tettéért díszpolgárrá avatták.

1840-ben bevette társának Heckenast Gusztávot, így vállalkozásuk neve Landerer és Heckenast lett. 1841-ben indították el a Pesti Hírlap című újságot, aminek szerkesztésére Kossuth Lajost kérte fel Landerer. Ennek oka az volt, hogy Kossuth akkor szabadult a börtönből, így anyagilag is rászorult valami keresetre, valamint ezzel együtt a cenzúra erejénél fogva azt remélték, vissza lehet fogni ellenzéki írásait. A terv nem jött be, így végül 1844-ben lemondásra kényszerítették. Érdekes kérdés, hogy 1848. március 15-én a forradalmi tömeg miért pont ezt a nyomdát választotta. Valószínűleg a Pilvaxhoz való közelsége döntötte el a sorsát, de ez a terv korántsem volt olyan hirtelen. Heckenast Gusztáv előző nap már tudomást szerzett a Petőfiék áltak tervezett nyomd a f o g l a l á s ró l , így aznap nem ment be dolgozni. Ha pedig jobban megfigyeljük a korabeli b e s zá m o l ó ka t, akkor kivehető belőle, hogy a „lefoglalás” nem éppen olyan határozottan történt.

Landerer hajlandó volt a sajtót átadni, de ezt önként nem tehette meg, így

végül „elvették” tőle, bár a nyomdai munkákban segédkezett ekkor is. A forradalom és szabadságharc alatt a nyomda az úgynevezett Kossuth bankókat nyomta Landerer vezetésével, amik átvették az országban a fizetőeszköz szerepét. A kormány vándorlásával a nyomda is követte azt, legutoljára Aradon működött a pénznyomás. A világosi fegyverletétel után bujkálásra kényszerült Landerer, majd utána büntetésként nem térhetett vis�sza hőn szeretett nyomdájához, azt Heckenast vezette tovább. 1854-ben bekövetkezett halálával utód nélkül maradt a Landerer család, a cég teljes része Heckenast kezébe került. Nevét a nyomda még ezután nyolc évig viselte, majd nevében is Heckenastra váltott. 1873-ban Heckenast Gusztáv eladta a nyomdát a Franklin társulatnak. Helyét ma emléktábla őrzi, mely a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkánál található.

Források: wikipedia

Hadzsi Ákos Hage

15

Rosszabbul állunk, mint 30 éve?

A fúzió hányattatásai

„Mindig csak 30 év múlva…” – szól a mondás a fúziós energiatermelés megvalósítása kapcsán. De még mielőtt hirtelen felindulástól vezérelve az első utcán szembejövő atomfizikust a sufni mélyére száműzött szívlapátunkkal kergetnénk vissza dolgozni, járjuk körbe a szólás hátterében húzódó okokat!

O

16

lcsó energia és korlátlan erőforrás. Ezekkel a jelszavakkal kecsegtetnek minket, ha a fúziós energiáról esik szó. Nem kell ahhoz energetikai mérnöknek lenni, hogy belássuk, ha a hozzá fűzött reményeket beváltja, fenekestül felforgatja világunkat: az emelkedő rezsiköltségekre panaszkodó kisnyugdíjastól a környezetszennyezésért aggódó Greenpeace-aktivistán át a természeti erőforrásokban szegény országok lakóival bezárólag mindenki gondját megoldaná. Vagy mégsem? Az elvárások magasak, de a közvélemény szkeptikus. Nem csoda, hiszen egymásnak ellentmondó hírek keringtek a fúzióról évtizedeken át a kutatók felelőtlen ígéreteinek és az alultájékozott médiának köszönhetően. Így alakult ki az a cinikus mondás, hogy a fúziós energiatermelés mindig csak 30 év múlva válik valósággá.

Ma már ismert, milyen komoly technikai követelményeket igényel a fúzió, de nem volt ez mindig így. Mivel a II. világháború alatt az atombomba kifejlesztésére irányuló kísérletek során felhalmozott tudást pár éven belül a civil életben tudták hasznosítani, illetve nemrég ünnepelhettük az első fissziós atomreaktorok üzembe helyezésének 70. évfordulóját, joggal volt várható, hogy az azzal párhuzamosan folyó fúziós kutatások is hamar békés célokat szolgálhatnak. Mint tudjuk, ez nem így történt: habár sok tekintetben egyszerűbb folyamat a fúzió, mint a maghasadás (fisszió), a gyakorlatban rengeteg akadályba ütközött szabályozott körülmények között véghezvinni: a kellemesnek mondható 150 millió fokon forrongó plazmát a földi mágneses mező erejének ötvenezerszeresével kell összetartani!

2013/1 március

A tudósok eleinte reménykedtek a gyors eredményekben, de nem volt fogalmuk arról, milyen nehézségekbe fognak ütközni. Ez a túlzott optimizmus néha elhamarkodott jóslatokhoz és alaptalan nyilatkozatokhoz vezetett, melyeket a média azonnal felkapott. Az atomenergia hőskorában, az ’50-es években két ilyen emlékezetes esemény is történt a kutatók és a média koprodukciójában: az angliai Harwell városában működő kísérleti reaktorban neutronokat észleltek a plazmában, melyet a végbement fúziós reakció nyomának tulajdonítottak.

tölte, hogy 20 éven belül már fúziós erőművek fogják termelni nekünk az áramot. Később beigazolódott, hogy a neutronok más forrásból származtak, valószínűleg gyorsított deutériumokból.

A korrekció késve érkezett, a közvéleményben már elterjedtté vált az álhír és ez a negatív információ már nem érte el a sajtó ingerküszöbét. A másik hasonló eset az 1958-as, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által rendezett genfi Atoms for Peace konferencián történt, ahol kutatók a világ minden tájáról nyilvánosságra hozták eredményeiket. A sűrűsödő nehézségektől függetlenül a gyűlés emelkedett hangulatban telt és elhangzott az a kijelentés is, hogy 30 évre van szükség a szabályozott energiatermelő fúzió megvalósításához. A média ismét csak a pozitív szenzációt tartotta fontosnak, nem figyelt a kritikus hangokra, köztük Teller Edére, akik a technikai problémákra hivatkozva nem tartották valószínűnek, hogy még a XX. században működőképes fúziós erőmű épülhessen.

A közvélemény felfokozott várakozása később is megmaradt a fúziós energiával szemben, így laikusként olyan érzése támadt az embereknek, mintha csak egy helyben toporognánk. Viszont a kutatásokat jobban ismerő szakértők szerint a könnyelmű ígéretek okozta csalódások ellenére Mielőtt alaposan megvizsgálták volna lassú, de folyamatos az előrehaladás a következtetés helyességét, euforikus a cél felé és a hatalmas erőfeszítésehangulatukban sajtótájékoztatót hívtak ket végül siker fogja koronázni. A sors össze, ahol bejelentették a kétes ered- fintora, hogy manapság is 30 évre teményeket. John Cockroft, a kutatás szik az első hálózatra termelő fúziós vezetője egy újságíró kérdésére vála- reaktor üzembe állítását, de ma már szolva jelentette ki, hogy szinte biztos komoly tudományos háttérrel és techbenne, hogy termonukleáris fúzió ment nológiai tapasztalattal a hátunk mövégbe és az produkálta a neutronokat. gött jelenthetjük ezt ki.

Ezt a nyilatkozatot a sajtó azonnal felSándor Krisztián kapta és kicsit kiszínezve világgá kür-

Modern ninjutsu a MAFC-ban A ninják a középkori Japán legendás harcosai voltak. A hagyomány szerint minden fegyverrel mesterien bántak, könnyűszerrel átugrottak egy kétméteres palánkon és bármikor nyomtalanul eltűntek egy füstfelhőben. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért kell modernizálni a ninjutsut. Ha több száz éven át kitűnően működtek a ninja technikák, most mitől ne működnének?

A

válasz összetett. Először is meg kell érteni, hogy semmi sem avul el olyan gyorsan, mint az edzésmódszer és a technika. A mai kor embere nemigen fog naginatával rohamozó nehézlovasokkal szembetalálkozni és valószínűleg teljesen fölösleges elmerülnie a páncélos birkózás vagy a láncos sarló forgatásának rejtelmeiben. Zárójelben jegyzem meg: aki egy hagyományos ninjutsu edzésen a ninjafilmek akciójeleneteire számít, csalódni fog.

Természetesen igaz, hogy például az ízületi feszítések logikája és anatómiája nem változik, de az a mód, ahogyan az ember eljut odáig, hogy végrehajthassa a technikát, mindig az adott korszak küzdőstílusának függvénye: ma a késtámadás biztosan más lesz, mint a középkori csatamezők páncéltörő tőrrel végrehajtott technikái. Viszont napjainkban egyre több helyen oktatnak fülöpszigeteki késharcot vagy a katonai közelharc késtechnikáit. Tehát ha egy utcai helyzetben előkerül a penge, akkor nagy valószínűséggel az ilyen jellegű sorozattámadások várhatók.

A másik ok, amiért modernizálni kellett a ninjutsut, az a harcművészetek XX. századi sajátos fejlődése. A hagyományos harcművészetek megalkotói arra törekedtek, hogy az iskolai oktatásba tökéletesen illő tantárgyat formáljanak az ősi közelharc rendszerekből. A judo és a karate anyaga és módszertana teljes összhangban volt a XIX. századi japán iskolarendszer oktatási, nevelési céljaival és módszertanával. Az azóta eltelt közel 120 évben a harcművészetek elképesztő karriert futottak be a küz2013/1 március

dősporttá válástól az MLM-rendszerű üzleti modelleken át az ezoterikus rendszerekig – viszont senki se vette a fáradságot, hogy a jelenlegi nyugati oktatási rendszerrel szinkronba hozza a harcművészetek anyagát.

Amikor elkezdtem a BME-n, majd a MAFC-ban tanítani, végiggondoltam, hogy mi a diáksport célja. Ekkor

A harcművészet alapja a realitás. Ezért az edzéseinken sokat kesztyűzünk és kiemelt figyelmet fordítunk az állóképességre és az erőnléti tréningre, hiszen kellő fizikum nélkül nincs hatékony önvédelem. Fontosnak tartom az ütés-rúgás kombinációk begyakorlását, a könyéktechnikákat, az ízületi feszítések pontos elsajátítását, a kyusho-jutsut - azaz az akupunktúrás pontok támadását - és a hétköznapi tárgyak fegyverként való használatát. A modern ninjutsu edzéseken mindenki megtapasztalhatja a saját korlátait és azt, hogy egy éles helyzetben mi az, amit biztonsággal meg tud csinálni.

A harcművészet számunkra nem csupán a technikák elsajátítását és gyakorlását jelenti. Az egyes technikákat a különféle élethelyzetek modelljének tekintjük. A modern ninjutsu – önmagunk megismerésén és elfogadásán túl – helyzetelemzésre, konfliktuskezelésre, problémamegoldásra, életstratégiára tanít.

A MAFC Ninjutsu szakosztályának tanfolyamait heti 2x 1,5 órában, 6000 Ft/ szemeszer/fő díj ellenében látogathatják a hallgatók.

Az edzéseket szerdán 14:30-tól 16:00-ig a XI. kerületben, a Hídvég utca 4-ben, pénteken 18:30tól 20:00-ig, a Bercsényi Kollégiumban, XI. kerület, Bercsényi utca 28-30ban tartjuk.

A modern ninjutsuról itt olvashatsz bővebben: www.shibumi.hu

kezdtem el a mai EU-s iskolarendszer oktatási, nevelési céljainak, módszereinek összehangolását a ninjutsuval. A modern ninjutsu anyaga úgy épül fel, hogy segítsen kifejleszteni és elmélyíteni azokat a tulajdonságokat, amelyekre egy mérnöknek a munkájában szüksége lehet: a pontosságot, alaposságot, aprólékos helyzetelemzést, Szabados Tamás kreativitást, koncentrációs készséget, MAFC Ninjutsu szakosztályának vezetője nyitottságot és kitartást.

17

Zabagép – Black Cab Burger A Hooters és az édesszájú karácsonyi kitérő után visszatértem a klasszikus, önkiszolgáló büfék világába, és ezúttal egy kocsmában hallott helyre látogattam el, a Black Cab Burger-be. Ahhoz képest, hogy egy teljesen ismeretlen arc ajánlotta, és hogy mennyire mélyen van Ferencváros bugyrában, nagyon kellemes meglepetés ért.

H

ogy specifikusabb legyek, a Mester utca és a Viola utca sarkán található ez a kis vendéglátó, tehát egy kis sétára számítani kell. A környék mostanra nagyrészt kitisztult, de a pár évvel ezelőtti városképből még maradt ott néhány kétes alak, úgyhogy az okostelefon inkább maradjon a zsebben. De a lényegre törve: egy világító tábla jelzi, hogy megérkeztél, úgyhogy a megtalálással nem lesz gond – betérve viszont csak négy asztal és egy étkezőpult van, tehát ebédidőben ne csodálkozz, ha nem lesz hely.

A belsőt illetően hamar feltűnik, hogy Londont idézi a büfé: a képeken és feliratokon túl a kialakítás, az egész környezet a nyugati nagyváros gyorskiszolgáló éttermeire hajaz („black cab” kifejezés is a jellegzetes londoni taxikra vonatkozik). De az igazi különlegesség az, hogy az angol fővárosban kapható jellegzetes italok közül válogathatunk: angol sörök, ciderek és üdítők közül válogathatunk a szokásos Coca-Cola termékek mellett, hogy a

18 2013/1 március

rendelésre várakozva legyen mit szürcsölni.

Ha már a rendelésnél tartunk, akkor az első dolog, ami az étlapon feltűnik, az a roppant keskeny szendvicsválaszték. Van három különböző házi specialitás (Cabbie Burger, ami a rendes hamburger megfelelője; egy hot-dog és valami giga-nagy adag burger azoknak, akik Marika nénihez szoktak), plusz egy csirkés hamburger.

Ezeket méretben lehet ugyan variálni, de ez sem jelent sok opciót. A trükk az, hogy – a pizzériákhoz hasonlóan – itt magadnak is összeállíthatsz hamburgert/hot-dogot a saját szájízed szerint: a hús méretétől (a pizzás analógiát erősíti, hogy a húst átmérőben adják meg) kezdve a feltéteket és a szószokat is kiválaszthatod. Ötletes módja ez az étlap rövidre zárásának, kérdés, hogy ki az, aki él is ezzel, ugyanis a saját hamburger összeállítása elsőre kicsit szokatlannak tűnik; inkább azt tudja egy átlagos ember megmondani, hogy mit nem kér bele.

Én első alkalmasként mindenesetre örültem, hogy nem kell sokat agyalni a választáson: giga adagot már az ára miatt sem kértem, hot-dog és csirke kizárva, úgyhogy marhahúsos, normálméretű burgerre vadászva egyhamar lecsökkent a lehetőségek száma egyre. Egyébként ebben a Cabbieben gyakorlatilag minden benne van a feltétválasztékból, leszámítva a csemegeuborkát és a lilahagymát, tehát végtére is pontosan úgy működik minden, ahogy megszoktuk: kérsz egy Cabbie-t, és utána azt módosítod. Meg persze kérni kell mellé sült krumplit, mert az nincs benne alapból.

A várakozási időhöz (és a kajához) egy Olde English cidert választottam, mert olyat is rég ittam már. Kicsit el is szoktam ettől az almás-kesernyés íztől, ugyanis az itthon leginkább elterjedt Strongbow rendesen meg van cukrozva cider létére. De legalább az Olde English nem itatja magát annyira, és marad belőle az evés mellé.

Hamarosan tájékoztattak, hogy kész a rendelés: papírba tekert hamburger és a gyorséttermekben megszokott kartonos krumpli. Ami elsőre feltűnik, az az, hogy a krumplit eléggé sötét színűre sütötték, és ahogy néztem, mindenki ilyet kapott, tehát ez valami helyi különlegesség lehet. Az ízén ez nem mutatkozik annyira drasztikusan, mint a külsején, de azért én szívem szerint pár perccel korábban kivettem volna a fritőzből.

A hamburger? Normál méretűt kértem, ez a 10 cm-es átmérőt jelenti, és összehasonlításképpen kb. akkora, mint a Burger Kingben a kisebb burgerek. Kinézetre fantasztikus volt: szezámmagos, pirított zsemle, benne egy szaftos húspogácsa, rajta élénk színű, olvadt sajt, bacon, és kikukucskál belőle egy paradicsomszelet meg néhány kósza hagymaszál. Tökéletesnek tűnt, és beleharapva sem csorbult az élmény: gyakorlatilag fél perc alatt végeztem az egésszel. A

csemegeuborkát ugyan kár volt kihagynom belőle, de így is megérte az árát. Ami amúgy nem volt olcsó: ezer forint pusztán a szendvics, és ha ehhez kérsz egy normál méretű burgonyát és egy 0,5-ös üdítőt, akkor 1700-nál jársz. Ami, jobban belegondolva, nem nagy ugrás a hagyományos gyorséttermekhez képest, az ízét tekintve meg pláne. Egyébként a honlapjukon egyszerűen és gyorsan minden árat megtalálsz, ez külön plusz pont.

Összefoglalva mindenkinek ajánlani tudom a helyet, aki keresi a How I Met Your Mother-ből ismert fanatikus hamburger-élményt, és aki nem riad vissza egy kis sétától a Mester utca mentén.

De hát egy kis ebéd utáni mozgás még nem ölt meg senkit.

Honlap: www.blackcabburger.hu

Sztadi

Internetes közösségek I. A téma senkinek sem idegen. Az internet mindennapjaink velejárója, sokan ezzel kelnek és fekszenek. Jelen cikkben nem az egyénre, hanem a közösségekre gyakorolt hatásait szeretném számba venni. Kiemelve ezzel azt is, hogy milyen hasznos dolgokra lehetne még használni ezeket az oldalakat, a megszokott önreklámozások helyett/mellett.

A

közösségi oldalaknak sokféle felhasználási módja van. Lehet jó és ugyanakkor rossz felhasználási módja is. Láttunk már példákat a médiában, tapasztaltuk magunk is. De sok esetben egyik közösségi oldal sem különbözik a másiktól: az emberek teszik olyanná, amilyen. Ha nekünk nem tetszik, ami egy ilyen oldalon folyik, érdemes elgondolkozni azon, mi magunk mit teszünk hozzá mindehhez.

Facebook: A közösségi oldal nem igényel bemutatást. Tekintve az olvasói tábort, közel mindenki gyakorlott látogatója az oldalnak. A rengeteg felhasználó végett sok embert lehet összefogni csoportokba. Ebben is emelkedik ki leginkább a Facebook: hatalmas tömeget ölel fel. De pont emiatt veszélyes is, mivel „nagy az Isten állatkertje”.

Jó dolog, hogy mindenki megtalál-

2013/1 március

hatja a maga érdeklődési területének megfelelő csoportját, rajongói oldalát, eseményét, melyen megvitathatják fórum mintájára a dolgokat. Legtöbb esetben pozitív célra jönnek létre ezek a csoportok, hogy tippeket, segítséget adjanak egymásnak a felhasználók, vagy csak kedvenc elfoglaltságukról beszéljenek. Hasznos olyan tekintetben, hogy egy eseményhez gyorsan össze lehet gyűjteni a potenciális érdeklődőket, résztvevőket, valamint közérdekű infók, segítségkérés esetén is hamar megtalálja a célközönségét egy-egy felhívás. Hasznos ismereteket és gondolatokat lehet nagy közönségnek megosztani, amikről helyben lehet véleményeket alkotni, vagy további idetartozó dolgokat megosztani.

Viszont sokszor komolyabb átgondolást, személyes jelenlétet igénylő témák is felkerülnek „Like” gombnyomogatásra, személytelenné teszi fontosabb kérdések eldöntését, ezáltal hiteltelenné is.

Gyorsan terjednek a hamis hírek, ostobaságok, és nem

kicsi a visszaélések száma sem.

Hátrány, hogy vannak bizonyos témák, melyeket a közösségek itt vitatnak meg, amelyek esetében a jelen idejű viták és megbeszélések hasznosabbak lennének – például egy-egy probléma megtárgyalását sokkal hatékonyabb személyesen, valós időben elintézni, mert az érzelmeket/valódi érzéseket nem lehet átvinni megfelelő módon az ilyen oldalakon, így a félreértések száma is nagyobb lehet. Ezen felül sok, főleg a fiatalabb korosztályt magába foglaló, csapat ott folytatja egy-egy kiszemelt társuk elleni bántó hadjáratukat, amit iskola idő végén félbehagytak.

Elérhetőség: www.facebook.com

19

Google+:

Twitter: Avagy oszd meg gondolatod legfeljebb 140 karakterben. Az oldal a 10 leglátogatottabb oldal közé tartozik a világon. Inkább az egyének kiteljesedése az, ami szembetűnő itt, ki mennyire frappáns, rövid hírben ad információt magáról. Olyan, mintha SMS-eket küldözgetnél bele a nagyvilágba, remélve, hogy más is elolvassa majd.

Közösségekre nézve a gyors, rövid hírek terjesztésére, figyelemfelhívásra kiváló. Nagyobb hangvételű gondolatokat a korlátozott karakterszám miatt nem lehet megvitatni (miértek, hogyanok kifejtése karakterigényes, ugyebár), viszont ami érdekesség, hogy egy-egy személy mennyi kérdést tud kapni foglalkozási körével kapcsolatban, ami szintén összetartó dolog lehet, ha olyan kérdések kerülnek terítékre, melyek sokakat érintenek. Hátránya pedig pont ugyanazon dolog miatt van, mint a Facebooknak, könnyen válhat valaki kéretlen és bántó üzenetek áldozatává.

A hamis/téves hírek is terjednek, mint a villám. Sok helyen emiatt egy feltekert hangerejű pletykaközpontnak minősítik a Twittert. Sok megalapozatlan hírszösszenetet tényként terjesztenek a felhasználók, mielőtt bármilyen hivatalos forrás megerősítené ezeket. Előnye viszont pont ugyanezen dologból is származhat, hogy rengeteg információt lehet megtudni rövid és valós időn belül. Nehézség, hogy ezt tudni kell szűrni.

Elérhetőség: www.twitter.com

20 2013/1 március

A Google+ a Facebook és Twitter mellett a másik ismertebb közösségi oldal. Felhasználói bázisa jóval kisebb, de funkcióit tekintve érdemes megnézni miben segítheti elő egyegy közösség életét. Kezdőpontnak írhatnám az úgynevezett Körök funkcióját, mely segítségével csoportokba tudjuk bontani ismerőseinket. Ez egy közösség részére előnyt jelent, mivel már az ismeretség felvételekor kategóriába lehet „dobni” ismerősünket, mellyel a későbbiekben célzottan az adott csoportnak szóló üzeneteket, megosztásokat könnyedén csak velük is megoszthatjuk, illetve követhetjük is csak a Körbe tartozó véleménycseréket. Ezeket a beosztásokat másoknak is megmutathatjuk, tehát ha egy új felhasználó elkezdi használni az ol-

dalt, rögtön egy egész csoportot megmutathatunk neki, ami esetleg őt is érdekelheti. Gyorsabban bevonható így bárki például egy projektbe. Persze mi magunk nem tudjuk követni, hogy ki milyen csoportba oszt be minket, ezt nem is kell visszajelölni, minden felhasználónak az egyéni szájíze szerint történik a besorolás.

Elérhető rajta csoportos csevegés, illetve videokonferencia (Hangout), ami szintén a csoportos munka elősegítését teszi lehetővé. Nem beszélve a sok Google funkcióról, amit a Gmailes fiók használatával megszokhattunk.

Ami kiemelt előny, hogy az adatvédelem magas szinten jól működik; nem tökéletes, de minden-

képp biztonságosabb az oldal használata, adataink nagyobb biztonságban vannak. Például jóval nehezebb kamu profillal beregisztrálni.

Az oldal mindenképp felzárkózóban van fejlesztéseit tekintve. Kinézetében is áttekinthetően kezelhető, rengeteg újdonságot vezettek be az utóbbi időben (Események, Közösségek), a közösségépítést számos formában képesek segíteni.

Negatívumként talán az hozható fel, hogy most még kevesebben vannak rajta, így aki elkezdi használni, az elején nagy pangásra számíthat ismerősei tekintetében. Átcsábítani nehéz az ismerősöket egy új oldalra, ha már megszoktak egy másikat.

Ezen felül az értesítések sincsenek még finomra hangolva a rendszerben.

Nincsenek kategóriákra különvéve,

hogy mi az, amiről feltétlen szeretnénk időben értesülni, és mi az, amiről nem. A magyar fordításban sok a szokatlanul értelmezhető dolog. Valamint ha sok embert követünk, velük kapcsolatban ömlenek az infók, nincs semmilyen szűrés, ami alapján a rendszer válogatna, hogy akkor csak a fontosabb híreket közli, vagy amit többen is megtekintettek, +1-eztek. Ez hátráltathatja a közösségen (adott Körön) belüli fontosabb információáramlást.

Elérhetőség: plus.google.com A következő részben a LinkedIn, a Tumblr valamint a DeviantArt kerülnek majd terítékre.

Bogár

Mozigépész – Tarantino elszabadul Quentin Tarantino filmjeit mindig úgy várják, mint a gyerekek a karácsonyt, mint a nyugdíjas a nyugdíjat, mint az egyetemista a vizsgaidőszak végét. Az ő keze munkája valami olyasmi, ami az amúgy több százmillió dollárral, hiper-szuper CGI-vel, nagy mellekkel és még nagyobb robbanásokkal arcunkba tolt hollywoodi kínálatot mindig messze túlszárnyalja a közönség várakozásában, és amikor végre láthatjuk, akkor még a kezdő filmrajongó is megmondja: „igen, ez tipikus Tarantino.”

H

át így voltunk ezzel most is. 2012ben végig csöpögtek az információk; miközben folyt a gyártás, fokozatosan derült ki, hogy miről fog ez a film szólni, ki fog benne szerepelni, és ki nem (például Kurt Russel, Kevin Costner és Sacha Baron Cohen is a szereplőlistán volt). Annyi végig biztos volt, hogy western, és a Becstelen Brigantyk mintájára készül, vagyis egy elnyomóréteggel (a rabszolgatartókkal) való kolosszális leszámolás lesz horribilis indokolatlan mennyiségű vérrel és erőszakkal, emellett pedig markáns történelmi-kulturális elemeket is fog tartalmazni. A párhuzamot erősíti, hogy az eredeti cím ugyanúgy egy korábbi filmet idéz (Inglorius Basterds – The Ingloriuos Bastards, 1978; Django Unchained – Django, 1966).

Minden filmes erre törekszik, ami Tarantino-nak most igazán sikerült: a premierig nem is derült ki, hogy mit talált ki már megint a rendező, de azért mindig elhintett annyit, hogy fenntartsa az érdeklődést, és hetente érkezzenek a morzsák az „új Tarantinofilmről”. Így amikor moziba ültem (nem sokkal a premier után), igazából csak annyit tudtam, amennyit fönt leírtam, és hogy DiCaprio gyaníthatóan élete alakítását hozza majd a főgonosz szerepében. Ja, és lesz benne valami fejvadászat meg feleségkeresés, de hogy hogyan áll ez össze, arról elkép-

2013/1 március

zelésem sem volt. Igazából ennyit elég is volt tudni, úgyhogy a történet leírását nem is viszem túlzásba, legyen meg mindenkinek a felfedezés öröme.

Az amerikai polgárháborút megelőző években, valahol a rabszolgatartó Délen, King Schultz doktor (Christoph Waltz) felszabadítja Django-t (Jamie Foxx), és kitanítja a fejvadászat mesterségére, majd segít neki megkeresni a rabszolga feleségét (Kerry Washington) és őt is felszabadítani. Csak hogy az as�szonyt történetesen az egyik leghírhedtebb és leggazdagabb rabszolgatartó, Calvin Candie (Leonardo DiCaprio) vásárolta meg, akit nehéz lesz meggyőzni a felszabadítás részéről a dolognak.

Igazából ez az egyetlen Tarantinofilm a Jackie Brown mellett, aminek értelmes története és mondanivalója van, és nem egy brutális mészárlásokkal tarkított bosszúhadjárat áll a középpontban. Természetesen ennek most sem leszünk híján, de nem ez a film célja, hanem egy klasszikus hercegnő-megmentés (a Siegfried-legendával való párhuzamot ki is emelik közben).

Nagyon örvendetes, hogy a Becstelen Brigantyk kissé aljas nemzet-sztereotipizálása után végre az amerikai-európai (német) ellentétből egyértelműen az európai (német) kerül ki morális győzelemmel – sőt, az amerikaiakat ennyire állatiasnak egy másik nemzethez képest nagyon kevés filmben ábrázolják.

A német oldalt természetesen Christoph Waltz testesíti meg, aki dörzsölt náciból dörzsölt rabszolga-felszabadítóvá válik, ezzel is törlesztve az előző filmben való szerepéért.

Hogy negatívumot is mondjak, muszáj megemlíteni, hogy a rendező a saját stílusát illetően néhol már szokásosnál is nagyobb túlzásokba esett. A csuklyákon tíz percig marakodó KKK-előd tagok és a gengszter-rap már kizökkentettek a sztoriból, és ez semmiképpen sem jó, akár vicces, akár nem. Ehhez hozzájön még, hogy bár a karakterek jól kigondoltak, sajnos most a hangsúly a mennyiségre, és nem a minőségre esett. Tulajdonképpen figurák terén semmilyen meglepetés nem ér minket, még egy óvodás is megmondja első látásra, hogy ki mit akar ebben a filmben (kivétel a Samuel L. Jackson által alakított Steven, aki Calvin vén, agyafúrt tanácsadója). Ami persze nem feltétlenül rossz, hiszen így teljesen átadhatjuk magunkat a történetnek. A semleges karakterek háttérbe szorulása viszont már jobban fáj; alig találkozunk olyannal, aki nem ellenséges vagy áldozat (kivétel a rendező maga, aki végre ismét megjelenik saját filmjében), de végül is ezt is be lehet tudni a korszellemnek. Ezt leszámítva azonban az alkotás hozza a megszokott zseniális színvonalat: a több mint két és fél óra fordulatokkal, vérrel olajozva repül tova, és már csak a zsibbadás az alsó fertályon emlékeztet arra, hogy bizony jó régóta ülök a moziban.

Hogy egy kicsit rákanyarodjak az unalomig csépelt „tipikus Tarantino”

21

méltatására: a csavaros történetvezetés, a kimért jelenetek, a figurák egyenletes felvezetése, a részletek kiemelése, az érdekes hangvágás és zeneválasztás (a rap-et leszámítva…), valamint a korhű viselkedés és nyelvezet teszik végül olyanná ezt a filmet is a Brigantyk mellett, hogy századszorra nézve is szórakoztató. A nyelvezet kapcsán pedig kiemelném, hogy a magyar fordítók óriási bravúrt vittek véghez; ennyire jó szinkront az Erőszakik óta nem hallottam, tehát magyarul megnézni legalább akkora élmény, mint angolul.

A rendező másik különlegessége, hogy a jól bevált színészgárdája mellé minden filmhez szerez egy-két világsztárt, akikből a végére aztán sikerül kétszer akkora sztárt csinálni. Az előb-

bihez tartozik Samuel L. Jackson, Michael Parks és újonnan Christoph Waltz – aki Hans Landa megtestesítése után az egyik kedvenc színészemmé avanzsált –, míg az utóbbihoz John Travolta, Bruce Willis, David Carradine, Kurt Russel és Brad Pitt, most pedig csatlakozott hozzájuk Jamie Foxx és Leonardo DiCaprio, akikből ugyanúgy ki lett hozva a maximum, mint ez elődeikből.

Elképesztő, ahogy Tarantino képes az utolsó mellékszereplőig mindenkit úgy megszólaltatni, mintha erre a szerepre született volna. DiCaprio-val kapcsolatban: miután őt ennyire beharangozták, nem sikerült felülmúlni a várakozásaimat, így elmaradt a katarzis.

Ezer szónak is egy a vége: nyomás mindenkinek megnézni, mert jó volt. És

jó lesz másodszorra, harmadszorra, negyedszerre és századszorra is, amikor évek múlva egy unalmas estén meg akarok nézni valamit vacsora mellé.

Igaz, az egy jó hosszú vacsora lesz.

Röviden Eredeti cím: Django Unchained Kategória: western Játékidő: 165 perc Rendező: Quentin Tarantino Főszereplők: Jamie Foxx, Christoph Waltz, Leonrado DiCaprio, Samuel L. Jackson IMDb szerint: 8,6/10 Szerintem: 9/10

Sztadi

Fáziskésés – zenekar születőben Felfelé ívelő karrier, fiatal korukhoz képest nagy profizmus, egyedi stílus, tehetség. Talán ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább a debreceni fiatalokból álló együttes, a Fáziskésés. A tavaly decemberben egy éves banda 2012 őszén a PURE Music zenei tehetségkutatón döntős volt, október 30-án pedig a fővárosi Akváriumban lépett fel a Budapesti Egyetemi Napok keretében – többek között a 30Y-nal. Az együttes szólógitárosával, Bálint Kötönnyel beszélgettem, aki nem mellesleg egyetemünk gépészkari hallgatója.

22

KáTé - Mesélj a kezdetekről. Hogyan alakult a zenekar?

Bálint Kötöny - 2011 szeptemberében mentem hazafele busszal, és találkoztam a jelenlegi énekesünkkel, Bencével, aki régi ismerős volt. Tudtam róla, hogy énekel és gitározik, így hát megkérdeztem, nincs-e kedve zenekart alapítani. Ő belement, és körülbelül öt megálló alatt megbeszéltük az alapötletet. A basszusgitáros alapból adott volt, hogy Miki, az öcsém legyen. Aztán nagyon sokáig kerestünk egy dobost, végül egy ismerősünk ajánlotta a mostani dobosunkat, Johnny-t, akinek abban az időben volt már zenekara, de azt mondta, hogy amíg nem találunk mást, addig besegít.

Aztán egy hónap után egy próbán elkezdett vigyorogni, és kijelentette, hogy: „srácok, ti vagytok mostantól az első számú zenekarom.” Majd még ugyanebben az évben kaptunk december 23-ára egy koncertlehetőséget egy debreceni kocsmában, az együttes alapítását is ettől a naptól számítjuk. Azóta még egy billentyűssel, Hogya Viktorral bővült a zenekarunk, aki tavaly novemberben átvette az énekesi szerepkört Bencétől.

2013/1 március

KáTé - A folytatás is mesébe illő.

B.K. - Igen, innentől jöttek a koncertfelkérések, rádió- és tévészereplés, és mára már odáig jutottunk, hogy tavaly október 30-án már az Akváriumban, a Budapesti Egyetemi Napokon zenélhettünk.

KáTé - Ezen a rendezvényen többek között a 30Y is fellépett. Milyen érzés volt egy ilyen nagynevű zenekarral egy fellépő listán szerepelni?

B.K. - Leírhatatlan érzés volt. Az a koncert egy teljesen új helyzetbe, egy vérbeli klubkoncert világába vezetett be bennünket. Úgy mentünk fel a színpadra, hogy srácok, bármi lesz: toljuk; hogy feljöttünk zenélni a fővárosba, és attól kezdve semmi nem szegheti kedvünket.

Ezen felül hatalmas pluszt jelentett, hogy megjelent 100-150 ember, akiket soha nem láttunk. Baromi jó érzés volt látni rajtuk, hogy tetszik nekik, amit csinálunk: mozognak, táncolnak a zenénkre.

természetéből fakad, hogy meg akarjuk magunkat mutatni az embereknek.

Azért is játszunk ilyen zenét, mert ez jön belőlünk, ez áll legközelebb a szívünkhöz. Van bennünk könnyedség, ami tartalmaz mondanivalót mindemellett.

KáTé - Hogyan viszonyultok egymáshoz, bandatagok?

B.K. - Teljesen egy hullámhosszon vagyunk, nagyon empatikus emberek alkotják az együttest. Talán pont azért működünk ilyen jól, mert meg tudjuk egymást érteni, olyan emberekből áll a banda, akik elfogadják egymás véleményét. Fontos, hogy annyira át tudd élni egy másik ember gondolatait, érzéseit, hogy ebből zene szülessen, ugyanis a zeneszerzés csapatmunka.

Meg kell érteni, hogy egymásért vagyunk, mert csak így tudunk előre jutni.

Egységesen kell gondolkodnunk.

KáTé - Csak ezért, a közös cél érdeKáTé - Mi jellemzi a zenéteket? kében vagytok egységesek?

B.K. - Nagyon egyszerű frázisokat B.K. - Nem, mi nagyon jó barátok is játszunk, amiket az emberek kön�vagyunk egyben. Nagyon jó a kapcsonyen be tudnak fogadni. A mi ötünk latunk, gyakran járunk el együtt bulizni

is. Minden tekintetben együtt vagyunk.

Természetesen emellett közös cél, hogy jó zenéket szeretnénk írni. Mindemellett nagyon sokszor érzem azt, mintha tovább tudnák fejleszteni a már jól ismert zenei frázisokat, témákat.

erre születik a többi dolog. Megpróbáljuk a többiekkel megosztani, hogy mi inspirált akkor, mikor ezt a zenét megírtuk, így ha nem is tudunk hozzá szöveget írni, akkor is bele tudják élni magukat a többiek a zene hangulatvilágába, és segítenek megírni.

B.K. - Keményen dolgozunk, emellett dumálunk csajokról, zenéről, hogy kivel mi van. Nem feltétlenül zenei, vagy filozófiai témákról szoktunk beszélgetni, ezeknek nem a megihletés a célja. Egyszerűen csak érdekel minket, hogy van a másik.

KáTé - A dalszövegeitek tele vannak mondanivalóval, például a Hetedik című számotokra a közönségben az ös�szes pár összemelegedett. Milyen hatásra születnek a szövegek?

B.K. - A szövegeink, zenéink legtöbbször bulizások után születnek.

Például volt olyan, hogy Debrecenben KáTé - Mint kezdőzenekar, próbáljáegy buli után született egy szövegtok eladni magatokat? részlet a fejemben, mikor sok negatív B.K. - Lényegében igen. Mint kezgondolat felszabadult azzal kapcsodőzenekar, nem lehet más a célunk, latban, amit ott láttam. minthogy minél többen megismerjenek, és be tudják fogadni a zenénket.

KáTé - A tizenéves lányokra gondolsz?

B.K. - Például. Arra, hogy el tudják KáTé - Hogy írtok zenét? Hogyan dobni az erkölcsüket az alkohol haszületik egy dal? tására. Aznap sok gondolat született B.K. - Öcsém rengeteg zenét ír. bennem, és erre jött a fejemben egy Otthon ül, pengeti a gitárt, zongorádallam. Ezt megmutattam a többiekzik, és ötleteket gyárt állandóan. Ő nek, amire azt mondták, hogy iszoazt mondja, hogy egyszer csak jön nyatosan jó, de a szöveg, amit írtam, egy villanás. Egyik pillanatban még nem. Hát írtunk rá egy másikat. nincs semmi a fejében, a másikban meg már tele van ötletekkel. Bárhol KáTé - És az új szöveg arról szól, amiszoktak jönni neki ötletek, ilyenkor ke- ről az eredeti? zébe veszi a basszusgitárját, zenélget B.K. - Nem. Egyáltalán nem. Hanrajta, majd azonnal lekottázza. Azt gulatában egyfajta társadalmi devalljuk, hogy nagyon sok zenét kell írni, pressziót fejez ki az eredeti szöveg, és a sok zene között lesz sok jó. az új pedig személyes depressziót. De Viszont nincs ilyen megkötöttség, hogy elemeiben mégsem hasonlít a két dalpéldául csak Miki írhat zenét, a zene- szöveg egymásra. szerzésben a többiek is részt vesznek.

KáTé - Ki az, aki a dalszöveg szerzéKáTé - Volt már olyan, hogy hasonlí- sében jeleskedik? tott öcséd leírt zenéje valamilyen számB.K. - Igazából nincs egy embernek ra, például amit az előző napokban kiadva, hogy akkor most te fogod írni hallgatott? a dalszöveget, mindig változó, hogy B.K. - Ez mindösszesen egyszer ki csinálja éppen. Én személy szerint fordult elő. Egyszer például lekot- szoktam szövegeket írni, de ezek áltázott egy Green Day számot, csak talában szabad versek. Bencének van egy kvarttal feljebb. De csupán ez az ilyen különleges képessége, hogy ríegy alkalom volt. Igyekszünk elkerülni meket tud faragni. azt, hogy a zenéink akárcsak hasonKáTé - Igyekeztek elkerülni, hogy lítsanak más zenékre, ha ez előfordul, rímhajhászok legyetek, mint sok magyar azokat azonnal kidobjuk a francba. zenekar?

KáTé - Mi az, ami először megszüleB.K. - Mi soha nem azért rakunk be tik egy dalban? egy szót a sor végére, hogy csak ott leB.K. - Leginkább a zene keletke- gyen, és rímeljen. Ha már ott van, akkor zik először, aztán jön a szöveg és a annak részének kell lennie a szövegnek. dallam. Van olyan is, hogy valamelyik KáTé - Nálatok hogy megy egy prótagtól komplett dalt kapunk, és akkor ba? Milyen a hangulata?

KáTé - Miért zenéltek ti?

B.K. - Azért, mert jó zenélni. Mert öröm, mert élvezzük.

KáTé - Ez már első jele annak, hogy saját stílusotok van.

B.K. - Igyekszünk is, hogy tényleg így legyen. Nagyon szeretem a számainkat, mert ez a mi barátságunknak, közös munkánknak jelképe. Annak, hogy mi tényleg közösen csináljuk ezt az egészet.

2013/1 március

KáTé - Mit akartok adni a közönségnek?

B.K. - Meg akarjuk mutatni, hogy milyenek vagyunk mi, mint emberek. Rájöttem, hogy nincs értelme megmondani a közönség tagjainak, hogyan gondolkozzanak. Mi főleg saját élményeket éneklünk meg. Nem akarunk nagy dolgokat mondani az életről, csak elmesélünk bizonyos dolgokat. A legtöbb dalszövegünk is saját, megélt élményen alapul, a dalainkban pedig azt próbáljuk átadni, hogy hogyan dolgozzuk fel ezeket a megélt helyzeteket.

KáTé - Ha mondani kellene egy helyet, ahol legszívesebben koncerteznétek, mi lenne az?

B.K. - Egy hatalmas sportcsarnok, amit a rajongóink töltenek meg.

KáTé - Nagy elismerésként tavaly a PURE Music debreceni zenei tehetségkutatón döntősök voltatok. Milyen lehetőséget hozott ez számotokra?

B.K. - Ez a tehetségkutató visszajelzést adott arról, hogy jó úton haladunk. A kritikák, amiket kaptunk, mind pozitívak voltak, igaz, hogy végül nem nyertük meg, de a legambiciózusabb, legtöbb lehetőséget hordozó bandának mondtak minket. Ezt persze csak abban az esetben érhetjük el, hogyha ugyanilyen keményen csináljuk tovább.

KáTé - Hogyan tekintetek a jövőre?

B.K. - Szeretnék mosópor reklámarc lenni (nevet). De a viccet félretéve, ugyanúgy szeretnénk folytatni, ahogy eddig tettük, nem ragaszkodunk görcsösen ahhoz, hogy befutott rock zenészek legyünk. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nagy adag szerencse is kell. Na meg persze rengeteg munka.

Dávid

23

A BKV alkalmazottainak alkotásaia Földalatti Vasúti Múzeumban Többen színvonalas művészeti tevékenységet folytatnak a BKV dolgozói közül, miután levezették a napi adagot, vagy befejezték az adminisztráció gyönyörteli foglalatosságát. Ennek darabjait egy illusztris kiállítás mutatja be a Földalatti Vasúti Múzeumban. A BKV Deák téri múzeumának aktuális tárlata február 28-ig látható.

R

észemről mindig értékeltem azt, ha egy BKV-s alkalmazott tevékenységében vagy általában a BKV-ban felvillant valami humoros vagy kreatív.

Lehetett ez Bajusz úr, akit rengetegen sirattunk, egy tényleg szívmelengető ünnepien feldíszített villamosjárat a Duna-parton, vagy csak egy közvetlen járművezető, aki az éjszakában a majdnem üres járaton a mikrofonba szólva segített: „Virágom, ez garázsmenet, hol szeretne leszállni?”. Életünk egy jelentős részét tömegközlekedési eszközökön töltjük, és bár jómagam is rendszerint elmélázom az ott utazó embereken, az alkalmazottakon kevésbé. Ez érthető, hiszen az utazóközönség olyan széles tárházát adja a legkülönfélébb szociológiai tanulmányok egyedeinek, hogy önmagában ezen elemek megfigyelése kitölti időnket. Ezzel a kiállítással azonban új dimenziói nyílnak meg a napi álmodozásnak, képzelődésnek. Felhívja figyelmünket arra, hogy ezek az emberek is rendelkeznek szenvedélyekkel, hobbikkal és komplex személyiséggel.

Anélkül, hogy giccsesen heroizálnám és ezáltal akaratom ellenére nevetségessé tenném ezeket a lelkes és dolgos embereket, szeretném egy pillanatra közelebbről megvizsgálni mindennapi életünk ezen szereplőit. Bár sokfélék lehetnek, a BKV-nál végezhető munkáknak egy közös jellemzője biztosan

van, ez pedig nem más, mint a monotonitás. Minden nap ugyanazon az útvonalon haladni, vagy ugyanazokat a papírokat intézni nem túl ingergazdag munka lehet. Mindez a „Hivatali patkányok” című ’90-es évekbeli vígjátékot idézheti fel bennünk, különös tekintettel arra a jelenetre, amikor a már magyar vonatkozásokat is megpendítő „Ne sípoljál, printelj!”típusú szituáció végtelen megélése során felgyülemlett düh arra ragadtatja a főszereplőt, hogy részben baseball ütővel verjen szét egy nyomtatót barátaival körbevéve, mintegy rítusszerűen.

Azonban van egy nagy különbség az említett film fásult figurái és a kiállító amatőr művészek között. Az előbbieknek a történetben nem volt kedvtelésük, utóbbiak pedig mintha a mindennapi egyféleség mellett mégis megtalálták volna azt a szegletet a világban, amiben kiélhetik magukat és fantáziájukat működtethetik. Bizonyos értelemben ez sokkal közelebb áll az igazi művészeti tevékenységhez, mint amit mondjuk egy kortárs galériában elhelyezkedett jól menő képzőművész csinál sorozatban gyártott képeivel.

„Jó, jó, lehet szép és ügyesen kivitelezett a naiv művészet, na de mitől lenne ez jobb, mint amit a profik csinálnak?”– fogalmazódhat meg bennünk a kérdés. Tegyünk egy kanyart ennek megértése érdekében a csimpánz felé, aki világhírűvé vált festészete révén. Kongó egy olyan emberszabású majom volt, aki társaihoz mérten különös érdeklődést mutatott az alkotótevékenység felé. Több száz, művészettörténeti szempontból leginkább az absztrakt expresszionizmus irányzatához rokonítható műalkotást készített döntően az ’50-es években, anélkül, hogy bárki megmutatta volna neki, hogyan kell festeni. A kutatók csupán az eszközöket biztosították számára. Számos esetben Kongó láthatóan befejezettnek nyilvánított egyegy képet, és új lapot vett elő. Tehát

„A munkájukkal nap, mint nap találkozhatnak utasaink: szerelők, járművezetők, adminisztratív dolgozók végzik feladatukat azért, hogy mozgásba hozzák a várost. Most második alkalommal mutatjuk meg, mivel foglalkoznak munkatársaink szabadidejükben.

Ha kíváncsi arra, milyen festményt fest az a buszvezető, aki munkába viszi minden reggel, vagy éppen hogyan hímez az a kollegina, aki munkaidőben a metró forgalmát irányítja, esetleg milyen ékszereket készít az, aki megválaszolja az utaspanaszokat, vagy milyen gobelineket alkot a villamosvezető, aki hímzéssel töltődik fel szabadidejében, milyen téma ihleti meg a műkedvelő fotóst, jöjjön el és nézze meg a BKV amatőr alkotóinak műveit.”

(A BKV üdvözlő szövege a kiállításról)

24 2013/1 március

nem megunta a tevékenységet, hanem az adott kép megítélése szerint nem kívánt további munkát.

Kongó ezt puszta szeretetből csinálta. Nem volt semmilyen, a túlélést megcélzó motivációja ezzel kapcsolatban. Ezt önjutalmazó tevékenységnek hívják a pszichológiában. Azonban ha egy hasonló szituációban az állatot lekenyerezik banánnal, hogy ezzel a képzavarral éljek, akkor egyre kevésbé lesz fontos számára az addig nagyon is izgalmas festés. Végül megtanulja, hogy húz egy vonalat és már várja is a következő banánt.

Forrás: http://bkv.hu/hu/kozlemenyek/februar_6_tol_bkv_s_amator_ muveszek_es_alkotok_a_bkv_muzeumaban http://www.bkv.hu/hu/galeria/BAM2 http://www.bkv.hu/hu/muzeumok/foldalatti_vasuti_muzeum_budapest http://en.wikipedia.org/wiki/Congo_%28chimpanzee%29

Ilyen szempontból tehát van valami mélyen becsülendő abban, ha valaki non-profit működése során komoly energiákat feccol az alkotásba, amibe így valóban szívét-lelkét beleteszi legyen az egy gondosan faragott citera, egy szép gobelin vagy egy igényes fotó. Az embernek lehetnek negatív prekoncepciói a naiv és amatőr szavak hallatán, de mindenkinek azt javaslom, hogy egy kicsit nyitottabban szemlélje ezt a kérdést, nézze meg a kiállítást, és azután döntse el, hogy vagány vagy gagyi tárlatról van-e szó.

A múzeum címe: Budapest, Deák tér, aluljáró Nyitva tartás: hétfő kivételével 10 és 17 óra között 2013-től érvényes jegyárak: diák és nyugdíjas 280 Ft, fotó- és videójegy 500 Ft

Fülöp

Sudoku

közepes - nehéz - nagyon nehéz

25 2013/1 március

R-hely - Miért terjedt el a póker Magyarországon? - ???

- Mert nem tudták Kordában tartani...

Egy férfi rámordul a kisasszonyra a bankban: - Nyitni akarok egy kib*szott számlát!

- Elnézést, uram, nem értettem, mit mondott - rebegi a hölgy.

- Süket, vagy mi a baja? Azt mondtam, hogy nyitni akarok egy kib*szott számlát!

- Sajnálom, uram, de az ilyen beszédet nem tűrjük a bankban - vörösödik el a kisasszony, majd odamegy a főnökéhez és a fülébe súg. A főnök bólint, odamegy a férfihoz es megkérdi: - Segíthetek valamiben?

- Hát nem ártana. Most nyertem a lottón 10 millió dollárt, és nyitni akarok egy kib*szott számlát.

- Vagy úgy - mondja a főnök. - A büdös k*rva meg okoskodik, mi?

26

Nézzük, mik voltak az elmúlt év legjobb párbeszédei a hazai Mekdónácokban eladó és vevő közt: -Csá, egy megdonálc menü lesz. ...

-Szia, elhatároztam, hogy ma azt fogom enni, ami a kedvenced. Szia „segíthetek Viki”, mi a TE kedvenced?

-Hát a vörösboros szarvaspörkölt fokhagymás burgonyalángossal az eléggé be tud indítani...

-És az van menüben? ...

-Szia, van még ez a kettőt fizetsz egyet kapsz akció? ...

-Vécé merre van?

-Ott jobb oldalon hátul, könnyen meg fogja találni.

-És ingyenes?

-Igen.

-Na akkor mindjárt jövök, csak hozom a családot is! ...

-A Mekfarm szendvicsben milyen hús van?

-Sertés.

-Na akkor jó, már azt hittem, hogy disznó, mert olyat nem eszem. ...

-A mentes víz az mitől mentes?

2013/1 március

-Egy kokakóla menüt kérek, elviszem. ...

-Fagyi milyen van?

-Csoki, eper és karamell.

-Citromos van? ...

-Hány deci a fél literes üdítő? ...

-A sajtburgerben mi van?

-Kecsap, mustár, hagyma, uborka, sajt, marhahús.

-Egy kis szalonnát meg paprikát vágsz nekem bele, ha adok a zacsiból? ...

-Csá, van nálam 300 forint, pult alól adsz egy bigmek menüt? ...

-Szia, forró csoki van?

-Igen van.

-És forró? ...

-Szia, a jég mennyibe kerül?

-A jég ingyen van.

-Józsi, gyere, hozzad má ide az üres diszperzites vödröt, adnak jeget, hívjad a Ferit, hogy visszük! ...

-Mennyibe kerül a szalvéta?

-Nem kerül semmibe.

-Jaj aranyos az Isten áldja meg, holnap jönne ide a sógornőm, a Marika, adna majd neki egy olyan 5-600 darabot? Tudja kapott most egy ilyen takarítási munkát... ...

-Melyik az olcsóbb, ha itt eszem meg, vagy ha elviszem?

-Teljesen mindegy, ugyanannyiba kerül.

-Akkor miért kérdezik ezt meg állandóan???? ...

-Salit kérek és ásványvizet.

-Sali milyen lehet?

-Hát valami lájtos. ...

-Ha adok egy százast, akkor a bigmekbe beleteszel stikába még egy szelet rántott csirkét? ...

-Az almás pite az házi? ...

-A nagy menüben a bigmek az akkor 6 emeletes? ...

-Nincs szmárt kártyám, de a teszkós

pontgyűjtő füzetembe te azért még tudsz pecsételni nem? ...

-Meddig vagytok nyitva?

-Éjfélig.

-És utána? ...

-Külföldieknek ugyanannyi a menü, mint a magyaroknak?

-Igen.

-Na, ezért tart itt ez az ország! Semmi üzleti érzéke nincs senkinek... ...

-Rizzsel lehet kérni a nagy menüt? ...

-A lájt kólában van cukor?

-Nincs.

-Miért? ...

-Palacsinta van?

-Sajnos nincs.

-Miért nincs? Ha be tudjátok panírozni a húst, akkor gyakorlatilag minden alapanyag megvan hozzá! ...

-A hosztessz mennyit kap óránként?

-Fogalmam sincs, gondolom 350-400 forintot.

-Gumival vagy gumi nélkül? ...

-Szotyi van? ...

-Ez egy bankrablás, ne mozdulj!!! ...

-A happy meal menü az nyugdíjasoknak is ugyanannyiba kerül? ...

-Egy bigmeket kérek de nem szeretem rajta a szezámmagot, leszedegetnéd? ...

-Szeretnék kérni egy kis kovászos uborkát a Royal menümhöz, nagyon zsíros. ...

-Ha elvitelre kérem a menüt, akkor a cég fizeti az utazási költségeimet? ... (kisgyerek): - A kóla az kólafán terem és a kólamacik eszik őket? ...

-A gyereknek szeretnék egy happy meal-t, de csak 11 hónapos, összeturmixolná? ... És végül az örök klasszikus: -Házhoz szállítás van???