K
K
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola
MENZ A PROJEKT Tanulmányterv
m
BEVEZETŐ BUDAPEST FŐVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉK ÖNKORMÁNYZATA azzal a szándékkal kereste meg a BME Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskoláját, hogy a kerület iskoláiban vizsgálja meg a MENZA kialakítását és építészeti kutatásával segítse elő a meglévő helyzet elemzését, értelmezését és jobb térhasználati módok megtalálását. HÁROM HÓNAP állt rendelkezésre a kutatás és tervezés elvégzésére 2016. februárja és áprilisa között. A munka előkészítése során négy kerületi iskola került kiválasztásra: Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola, Németvölgyi Általános Iskola, Virányos Általános Iskola és a Kós Károly Általános Iskola. A kutatást a Doktori Iskola hallgatói csoportos munkában végezték. A nagy intenzitással végigvitt folyamatban részt vettek az általános iskolák igazgatói, egyes tanárai és diákjai, a Doktori Iskolában tanító szakemberek és az Önkormányzat kulturális, oktatási és építészeti területein dolgozó szakemberek. A munkához csatlakoztak a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem építészképzésének MA szakos hallgatói, akik az Árkay-pályázat részeként, tervezési feladatként foglalkoztak ugyanezzel a témával. A négy vizsgált iskola adottságai, problémái és lehetőségei különbözőek voltak, és az Önkormányzat iskolafelújítási programjában is más helyet foglaltak el. A kutatás a realitások megismeréséből indult ki, a téri jellemzők mellett megkísérelte értelmezni a szociofizikai környezet egészét. A vizsgálat végeredményeként tett építészeti állítások integrálják a folyamatos dialógus során megfogalmazott megbízói és használó kívánalmakat. A három etapban szerveződő munkafolyamatban a téri és cselekvésbeli problémák elemzéséből, és nagyobb általánosságban, az iskola közösségi tereinek építészeti és részben környezetpszichológiai vizsgálatából indult ki. Második körben a tér látens értékeit, potenciáljait kereste a csoportos vizsgálat és egy újfajta közösségi élet térhasználatáról fogalmazott meg víziókat, illetve a beavatkozási lehetőségek különböző, optimális fokozataira tett javaslatokat. A záró szakaszban – ismételten a használó és a megbízó által megfogalmazott szándékokat figyelembe véve – az elképzelések egy-egy konkrét megoldás irányába mozdultak el. A KUTATÁS SORÁN megerősödött az a kezdeti felvetés, hogy a menzákkal és a közösségi terekkel alapvető fontosságú foglalkozni. Az egyes iskolák égető problémái mellett számos általánosabb érvényű tudás is megfogalmazódott a munkafolyamatban. Legfőképpen is bebizonyosodott, hogy az iskolákban nemcsak az oktatás helyszíneire fontos nagy figyelmet fordítani, hanem a közösségi terekre (közlekedők, udvarok, aulák, bejáratok, menza) is, amelyek fontos helyszínei a szocializációnak. Az is visszaigazolódott, hogy az építészek számos módon segíthetik elő az iskolai élmény újrafogalmazását. A kutatás résztvevői remélik, hogy munkájukkal fontos lépést tettek a konkrét megoldások megtalálásának az irányába, ugyanakkor hozzájárultak egy általánosabb érvényű probléma újszerű megoldásához is. Somogyi Krisztina a kutatás vezetője
menza
7
Balázs Marcell Beke András Ónodi Bettina Radnóczi László
KÓS Kós Károly Általános Iskola
A Kós Károly Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola jelenleg a Városmajori Gimnázium tagintézménye. Az iskola bemutatkozójában az alábbiakat olvashatjuk: “Célunk: az oktatási és nevelési feladatok megfelelő összhangban tartása. A magas szintű tantárgyi tudás mellett a közösségi élet emberi tartást kialakító légkörének biztosítása. (...) Törekvésünk olyan iskola kialakítása, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései, versei, írásai, számítógépes programjai stb. szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba. Ahol megtanul helyesen és okosan (egyénre szabott módon) tanulni. Ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként csinálni szeretne.” (forrás: https://www.hegyvidek.hu/intezmenyek/oktatas/iskolak/varosmajorigimnazium>Bemutatkozás fül; utolsó letöltés: 2016.04.24.) A közösségi életre való nevelés az elemi iskolák elengedhetetlen feladata, amit a Kós Károly Általános Iskola céljai közt kiemel. Az alábbi tanulmány ebben próbál fejlesztési javaslatokat felvázolni, miszerint a közösségi szerep formálásában nagy hangsúlyt kap a menza, mint étkező- és közöségi tér.
menza
9
TÖRTÉNET A KÓS KÁROLY Ének- és Zenetagozatos Általános Iskolát befogadó szecessziós stílusú épület Kós Károly és Györgyi Dénes tervei alapján 1911-ben készült el; külön fiú- és lányiskolaként, külön bejáratokkal. Az épületet az első és a második világháború alatt hadikórházként használták, a két háború közt iskolaként működött. A második világháborúban lövést kapott az épület, emiatt 1945/46-ban indulhatott csak ismét teljes tanév. A különnemű iskolák 1963-ban egyesültek, az intézmény 1983-ban vette fel a tervező nevét. Jelenleg az épület ad helyet a Kós Károly Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola, valamint a Városmajori Óvoda intézményeinek. Az 1900-as évek elején a fővárosban nagy iskolaépítési program zajlott, melynek keretében a Kós Károlyék által készített iskolaterv is megvalósulhatott. Elkészültekor az épület az aktuális korszellem oktatási stratégiájának maximálisan megfelelt. Struktúrája, belső elrendezése, használhatósága példamutató volt. S bár az elmúlt száz év alatt sokat változtak az iskolák felé támasztott követelmények, világos, kényelmes, emberi léptékű terei változatlanul előnyösek, szerethetőek. Korunk oktatási- és közösségi terek javulására irányló törekvései az épület adottságaival könnyen összeegyeztethetőek, ami rendkívül szerencsés helyzet egy meglévő épület átalakítása esetén. A SZÁZ ÉVES jubileumot tizenegy évvel megelőzve 1999-ben az iskolát felújították. A munkálatok első sorban esztétikai jellegűek voltak; szép, rendezett, tiszta és modern felületeket teremtve a diákság és a tanárok számára. Az iskolában dolgozók szerint az épület mind küllemében, mind hangulatában előnyére változott. A közelmúltban új lehetőségek adódtak a fejesztésre, így további felújítási munkák várhatóak. Ezúttal nem csupán felületi jellegű módosításokra kell számítani; a tervezett átalakítások új, térbeli változásokat is hozhatnak, és várhatóan pozitív hatással lesznek az iskola életére. MŰEMLÉK JELLEGŰ épület révén különösen fontos a tervezett beavatkozás módja. Lényeges, hogy a készülődő változások a meglévő állapotot tiszteletben tartva, annak előnyeit, adottságait gyarapítva, lehetőségeit felhasználva építse tovább a jelenlegi épület életét, atmoszféráját. Ehhez olyan építészeti hozzáállás szükséges, mely finom esközökkel segíti az épület mindennapjainak aktualizálását.
10
menza
A szecessziós stílusú iskolaépület látványterve a Magyar Építőművészet 1911-es évének 2. számában.
menza
11
JELENLEGI ÁLLAPOT VÁROSI SZÖVETBEN való elhelyezkedését tekintve az iskola megítélése kettős. Jelenlegi főbejárata a reggelente elég forgalmas Városmajor utca felé nyílik, ugyanakkor az U-alakú beépítés belső udvara a Vársmajori parktól karnyújtásnyira van. A közelség ellenére a park és a kert közt sajnos csupán vizuális a kapcsolat. A szárnyak közti északi udvar jó adottságokkal rendelkezik, árnyékos, kellemesen hűvös, és a forgalmas úttól teljesen szeparált. Az alagsori menza szintjéről lépcsővel közelíthető meg, a terep lejtésviszonyainak köszönhetően. Belső tereit vizsgálva az épület alapvetően jól használható, a folyosók szélesek, világosak, gyönyörű kilátással. Az épület tereit az iskola jól belakja, a kihasználtság maximális. Minden közlekedő, kibővülő teresedés élettel teli. Padok, kanapék, játékok, közösségi sarkok sőt, hangszerek teszik a folyosókat igazán élővé, emellett a tanulók identitástudatát erősítik a falakra kihelyezett, válogatott munkák, saját alkotásaik. Az osztálytermekben egyszerű eszközzel, egy szőnyeggel és pár játékkal, használati tárggyal oldják a tantermi hangulatot. A MENZA étkezőtere és kiszolgáló helyiségei jelenleg az alagsorban kapnak helyet, és mondhatni nagy látgatottságnak örvendenek. Az iskolába járó kb. 530 diákból mintegy 400-an veszik igénybe az iskolai étkeztetés lehetőségét. Ezt a nagy mennyiséget az étkezőtér csak szűkösen, úgymond „cpőskanállal” kisegítve tudja csak kiszolgálni, a méretbeli hiányosságok következtében. Alaprajzi rendszerét tekintve is ráférne a térre az újragondolás és korszerűsítés, ugyanis sokszor a közlekedő, várakozó és fogyasztó felületek keveredéséből származnak a feltorlódások. Megállípítható, hogy már kisebb átszervezéssel is optimalizálhatóbb lenne a térhasználat, az építészeti beavatkozások pedig a menzatér minőségi javulását idézhetnék elő, jó adottságú területről lévén szó.
<<< Az iskola “önarcképe”
A KÖZELJÖVŐBEN várható átalakítások remélhetőeg lehetőséget nyitnak az alagsor, és benne a menza újraértelmezésére. Az udvar földszín alatti beépítését tervezik: egy új tornatermet és annak kiszolgálóhelyiségeit kívánják megvalósítani. Ez a fejlesztés igen fontos az iskola életében, mert a testnevelés órákat jelenleg több helyen, gyakran az iskolaépületen kívül tartják. Így a felújítás érinti, pozícióba hozza a jelenlei udvart, és annak alagsori kapcsolatait.
menza
13
A JÖVŐ A tervezés menete a jelenlegi állapot felmérésével és problémakereséssel indult. Ezt követően a felmerült igényekre reflektálva próbáltunk különböző léptékű beavatkozásokban gondolkozni. Ezekben a a munkafolyamatokban nagy segítségünkre volt az együttműködés lehetősége a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem építészképzésének MA szakos hallgatóival, név szerint Bódi Gergellyel, Egyed Csongorral és Petrányi Lucával. A TERVEZETT BŐVÍTÉS és az épület adottságainak, használati módjának ismeretében fontos kérdéssé vált a (tervezett tornaterem tetején) kialakuló új kert és a meglévő épület alagsori tereinek kapcsolata. Az udvar járószintje a mostani alagsor padlószintjében lesz, így a jelenlegi alagsori helyiségek udvarkapcsolatának lehetősége adott. Az itt helyet kapó terek használati értéke fokozódhat. Érdekes megfigyelés, hogy a majdani kerttel való kapcsolat szempontjából kiemelt helyen van jelenleg a menzát kiszolgáló konyha. A tornaterem tervei szerint a meglévő épületben viszonylag kevés változtatás történne: egy étellift kerülne be a konyha területére (mely jelenleg is elég szűkös). Ezzel a konyha gazdasági bejárata továbbra is az udvar és a park területéhez csatlakozó épületrészen lenne. Ez nem a legszerencsésebb elrendezés; tervünkben alternatív javaslatot adunk erre a problémára. Fontos kiemelni az udvar felőli korábbi folyosó megváltozó helyzetét a bővítés kapcsán. A korábbi közlekedő visszaállítása és a kis tornaterem funkciójának újragondolása az udvarkapcsolat függvényében szintén a tervünk része. EZEK A MEGFIGYELÉSEK, problémák a menza terének újragondolásához szervesen hozzátartoznak, így javaslatunk nem szorítkozik csupán a jelenlegi menza területére: a kapcsolódó alagsori terek és a kialakuló udvar kapcsolatát definiáljuk újra. A megvalósuló, új bővítés egy hatalmas lehetőség az iskola számára, mely rengeteg alternatívát rejt magában. Ezeket sorra véve a problémák felmérése után három ütemben fogalmaztuk meg javaslatainkat, melyek a tornaterem tervével együttműködve új, jobb térkapcsolatokkal gazdagítanák a Kós Károly Általános Iskola épületét.
14
menza
A FIRKA Építész Stúdió Kft. által tervezett alagsor szintje. A tornaterem az udvar alatti pinceszinten helyezkedik el, felette található a megemelt, alagsorral szintbe hozott, burkolt udvar. A melegítókonyha területében és működésében a meglévőtől csupán minimális mértékben tér el.
menza
15
VÉLEMÉNYEK AZ ISKOLÁBAN JÁRVA alapvetően elégedett hangulattal találkozhattunk, azonban az ötletelés lehetősége láthatóan mindenkit foglalkoztatott. Az alábbiakban pár mondatban összefoglaljuk azokat a tervezéskor fontosnak tartott véleményeket, gondolatokat, melyeket a helyszínen dolgozó felnőttek fogalmaztak meg az átalakítással kapcsolatban. KONYHAFŐNÖK VÉLEMÉNYE: A konyha tálalótere és a tálalópult kicsi, nincs hely többféle menü kitálalására. Az átvevőhely szűkös, jó lenne rámpán behozni az ételeket és nem lépcsőn, mert az kényelmetlen és keskeny. A mosogató tér kicsi és elavult, a koszos tányérok és poharak lerakása nem megoldott, jelenleg a folyosón zajlik. Jó ötletnek tűnik a kiadópult elforgatása az északi homlokzat irányába 90 fokkal és az étkező összenyitása a teakonyhával. Egy iskolában dolgozó tanárnő szerint inkább az épület közlekedőtereivel van gond: szerinte az iskola általános problémája, hogy nincs lift. A gyerekek sokat esznek napközben a büfében, és részben ezért nem eszik meg a menzán az ebédet, így a büfé megszüntetését javasolná. A felsősöknek nincs elég szekrényük; a táskák, kabátok és egyéb tanszerek tárolására szolgáló szekrények a legalkalmatlanabb helyeken kapnak helyet, amikben ráadásul 2-3 diáknak kell elférni. A tetőtér beépítés jó lenne (erre van terv is), itt kiscsoportos bontott órákat lehetne tartani, pl. vallási-, vagy zeneórákat. Támogatná az étkező összenyitását a tankonyhával, ha megoldható visszazárhatóan, mivel a teremre délelőttönként szükség van. Egy matematika tanár szerint az étkezés rendjével, a negyedórás vetésforgós renszerrel nincs baj, ez így működik már régóta, illetve az ebédlő méretével sincs baj. A tankonyha összenyitásával viszont érdemes foglalkozni. Az étkezőtér zegzugossá tétele azért kérdéses gondolat, mert nem elég belátható: a gyerekekre felügyelni kell. A BÜFÉS SZERINT reggel a szülők kávéznak, akkor van a legnagyobb forgalom, pörgés. Délután már nincs nyitva a büfé, ebédet pedig nem ad el, mert akkor a gyerekek nem eszik meg a menzán kapott ételt. 8 éve működteti a büfét. A helyiség mellett-mögött van a karbantartó terem plusz egy raktár, illetve egy kis konyha, ahol süt-főz. Szerinte a büfénél nem kell leülni, mert mindenki jön-megy, a helye is rendben van; a földszinten pl. a szagok miatt nem lenne jó. De büfé az kell.
16
menza
>>> A menza és konyha jelenlegi előtere
A beszélgetések alapján megtudhattuk, az iskola kihasználtsága körülbelül 162 %-osra tehető. S bár nagyon nagy szükség lenne további oktatási terekre, a tetőtér beépítésével kapcsolatban tűzvédelmi problémák merülnek fel. A széles folyosókra szükség van, a túlzott bútorozás akadályt jelentene. AZ IGAZGATÓNŐ SZERINT az ebédidő maximum 20 perc tud lenni, mert a tanórák között ennyi szünetet tudnak csak biztosítani. Az ebédlő bizonyos része használható lenne más funkcióra, de csak ha az egy leválasztható terület. Erre szükség is volna, mert gyakran jönnek vissza a gyerekek délutánonként az iskolába eltölteni fél órát két délutáni különóra közt. Jelenleg 13.00-15.00 óra között az óvodaudvaron lehetnek a gyerekek felügyelettel, de rossz idő esetén ez sem jó megoldás. A tankonyha összenyitása az étkező térrel jó ötletnek bizonyul, amennyiben elválasztható a két a tér pl. mobil fallal, és lezárhatók a tankonyha eszközei, gépei, balesetvédelmi szempontokból adódóan. Az intézményvezető egyik legfontosabb, legsürgetőbb feladatnak a hegy felőli fal vizesendésének megállítását tartja, mert körülbelül két évente ismételni kell az oldalfal felújítását. Jó ötletnek találja a kis tornaterem és udvar közti tér (régen közlekedőtér, ma szertárak) újraértelmezését és a udvarral való kapcsolat javítását. A GYEREKEK, akikkel találkoztunk nagyon aktívak voltak, láthatóan sok térre van szükségük, energiájukból és természetesen a magas osztálylétszámból adódóan. A menza kapcsán leginkább az ételek minőségével, választható menüvel kapcsolatban volt véleményük. Alapvetően (ha egy hónap alatt kitapasztalják és beáll a rend) működőképesnek mondható az ebédlő, a kezdeti időben okoz sokszor kényelmetlenséget, stresszt a rohanó tempó és a helykeresés problémája.
<<< Jelenlegi étkezőtér
BELÁTHATÓ, hogy bár a jelenlegi állapot is működőképes, a zsúfoltság jelenléte komoly stresszfaktor lehet mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. Az a jelenlegi megoldás, hogy egy-másfél hónap alatt áll be egy rendszer a menza és ebédeltetés életében, komoly feszültségforrás és hangulatot befolyásoló tényező lehet az étkezés helyére és folyamatára nézve is, minden korosztály számára. A zsúfoltság a menza kapcsán három aspektusban is érzékelhető: mind térileg (szűkös hely), mind a létszámból kifolyólag (egyszerre vannak sokan a nagy osztálylétszámok miatt), mind időbeli viszonylatban (kevés az effektív étkezésre szánható idő a sok sorbanállás, helykeresés miatt). Ezeket a környezetpszichológiai tényeket egy új beavatkozás koncepciójának kialakításakor feltétlen érdemes figyelembe venni.
menza
19
AZ UDVAR
Udvar és az alagsor. Az udvarkapcslatot kiemelt fontosságú tényezőként kezeljük a tervünkben. Az iskolaudvar nem csak a gondolataink kiszellőztetésének helyszíne. Segít a gyerekek, felnőttek vitalizációjában, mozgásra hív, ugyankkor természetes, elcsendesülésre alkalmas helyekkel is szolgáhat.
20
menza
a.,
b.,
c.,
Itt olyan udvari, szabadtéri cselekvésformák ábráit jelenítettük meg, melyek a gyerekek közösségi szerepét aktívan fejleszteni képesek. Ilyenek a különböző csoportos vagy páros játékok, mint a körjáték, labdajáték vagy fogócska. De bizonos egyszerű, téri eszközök, vagy bútorzat segítségével előhívhatóak nyugodtabb, statikusabb cselekvésformák is, mint pl az üldögélés, beszélgetés, pihenés, vagy étkezés. Csoportosítás: a., páros, kis létszámos cselekvés; b., csoportjáték; c., beszélgetés, étkezés, statikus cselekvésformák
menza
21
22
menza
Az udvarkialakítás víziói
menza
23
A TERV A felmerült igények alapján javasolt megoldásainkat ütemezetten képzeljük el. Az első ütem a halaszthatatlan műszaki probléma megoldását vázolja fel, míg a második és harmadik lépés egy alacsonyabb, minimálisnak mondható illetve egy gazdagabb költségvetésű beavatkozásról szól. Elmondható, a második ütem kihagyásával is megvalósítható a harmadik, végső, sok szempontból optimálisabb stádium. 1. ÜTEM - MŰSZAKI BEAVATKOZÁS: A tankonyha vizesedése műszaki probléma, megoldása nem várhat. Amíg ezt a problémát nem orvosoljuk, nem lehet a tankonyhát teljes értékű teremként használni. Javaslatunk szerint első lépésként a probléma okának feltárásával majd aztán a megoldásával kell foglalkozni. Természetesen ez a munkálat csatlakozhat a második, vagy a harmadik ütemhez is. 2. ÜTEM - MINIMÁLIS ÁTALAKÍTÁS: A második ütem alapvetésként számol a tervezett bővítés megvalósításával. Ebben a szakaszban már az első ütem javítási munkái után, a tornaterem építésével egyidejűleg, annak alagsori alaprajzát átértelmezve kívánja a menza egyes tércsoportjait újraszervezni, használva az adódó udvarkapcsolatot. Alapvetően a helyiségek pozíciói nem változnak, funkcionális átalakítások javítják, erősítik, definiálják egyes terek viszonyait, segítik az optimálisabb használatot. A javaslatok értelmezése alapján fontos szempont volt az időbeli és térbeli variálhatóság, így új nyílások kialakításával a helyiségek összeolvaszthatóak vagy épp szeparálhatóak, igény szerint. Udvari nyitás is adódik lehetőségként, de ez még mindig szűkebb felületre, a büfé felőli folyosóra korlátozódik.
24
menza
1. ÜTEM
Első ütem: vizesedés megszűntetése
menza
25
A MÁSODIK ÜTEM értékei leginkább tércsoportonként érzékeltethetőek, melyek az egyes terek kapcsolatainak újragondolását eredményezhetik. KONYHA ÉS ELŐTÉR: Ebben az ütemben a konyha alapterületét megnöveljük a kapcsolódó folyosószakasz területével, a lépcső érkezőterét (mostani büfétér) pedig szervesen kapcsoljuk az étkezőtérhez. Ennek eredményeképpen lehetőség nyílik az előteret a várakozás/ sorbanállás elosztótereként, vagy akár szükség esetén étkezőtérként is használni. A konyhatér megnövelésének következményeként a kiadó pult szélesebb lehet, illetve a használt eszközök leadása is kulturáltabban történhet, mint az jelenleg zajlik. ÉTKEZŐTÉR ÉS TANKONYHA: Az étkezőtér és a tankonyha közti falat mobil fallal helyettesítenénk, így a két tér összenyithatóvá válna. Az étkezőtér 12.00-14.00 közt különösen terhelt, előreláthatólag ekkor működne egy légtérként a két terem. Ebben az időszakban a tankonyha gépei és eszközei egy nyitható szekrény tolóajtajai mögött elzárva lennének. A délelőtti időszakban a tankonyha az étkezőtértől külön működhet, a mobil fal ekkor zárva lenne. FOLYOSÓ ÉS KIS TONATEREM: Az északi folyosóteret felszabadtanánk a jelenlegi öltöző-raktár funkcióitól: a válaszfalak kibontásával visszállítható a közlekedő. A homlokzaton a korábbi ablakosztást építenénk vissza, melynek nyomai jelenleg is láthatóak (befalazott ablakfülkék). Az elvett funkciók a hátsó traktusba sorolódnak: ide kerülhet a büfé, vizesblokk, karbantartó műhely, takarítószer raktár. A jelenlegi kis tornaterem, konditerem funkció megszüntethető, a nagy tornaterem megépülésével úgyis szerepét vesztené. A kerti szerszámtároló az óvoda felőli kerti lépcső alatti tárolótérbe kerül, mely egyébként is felújításra szorul. Jelmagyarázat:
26
- közösségi terek - étkező tér -többfunkciós tér (étkező/tanterem) - kiszolgáló funkció
menza
2. ÜTEM
Második ütem: a bővített menza-konyha, újonnan kialakított büfétér és elosztótér alaprajza, az összenyitható étkező + tankonyha és az udvarkapcsolatok szemléltetése Jelölések: 1. Udvar; 2. Melegítőkonyha; 3. Étkezőtér; 4. Tankonyha/összevonható étkezőtér; 5. Raktár; 6. Zsibongó; 7. Büfé
menza
27
TÉRKAPCSOLATOK
Fent: “vasútállomás” funkció, órák közti várakozótér helyei Lent: A menza fogyasztóterének maximalizálása a második ütemben 29. oldal: Összenyitott, közös menzaként funkcionáló étkező és tankonyha víziója
28
menza
menza
29
A HARMADIK ÜTEM nagyobb léptékű beavatokozásokat szemléltet. Elképzelésünk szerint a különböző funkciócsoportok nemcsak egymással kialakított kapcsolatrendszerükben, hanem az épület kontúrján kívül, a kültérrel is logikusabb, szorosabb összefüggést mutathatnak. Bár ez a végső verzió elsőre nagy átalakításnak mutatkozik, a jelenlegi alaprajzi adottságokat rendkívül jól használva teremt kapcsolatot külső és belső tér között. KONYHA, ELŐTÉR, ÉTKEZŐTÉR: Ebben az ütemben a konyhát áthelyeznénk a Városmajor utca felőli traktusba, a jelenlegi tankonyha helyére. Az így kialakuló térstruktúrában a jelenlegi büfétér az ebéd kiadásának helyszínévé válik, az étkezőtér pedig megkapja külön teremként a jelenlegi konyha területét. Ennek következményeként kialakulhat egy olyan terem, mely akár az étkező bővítményeként a déli, terhelt időszakban, akár délelőttönként külön tanteremként, akár üres délutánokon foglalkoztató teremként működne. Tulajdonképpen a konyha és tankonyha felcserélésével mindkettő funkció előnyösebb helyetbe kerülne környezetével. Az elképzelés szerint az új, szeparálható térnek a legfőbb értéke, hogy a kerttel közvetlen kapcsolat alakítható ki; egyrészt a meglévő konyhaajtó használatával, másrészt a konyhai ablak parapetének kibontásával, új nyílások létrehozásával. TANKONYHA, FOLYOSÓ ÉS KIS TONATEREM: A második ütemben kibontott folyosószakasz mögötti traktus újraválaszfalazásával elhelyezhetők lennének a konyha átszervezéséből adódó, hiányzó funkciók. Ide kerülne egy tanterem / akár a tankonyha a büfével összenyitható módon, a második ütemben is ide szánt funkciók (büfé, mosdóblokk, takarítószer raktár, karbantartó műhely) mellett. Ez a terület alkalmas lenne akár iskolától független, külsős rendezvények, vetítések, szülői értekezletek stb. megrendezésére is, mert az épületben zárványként tudna működni (tehát nem kellene az egész iskolát megnyitni, elég lenne csak a kialakuló folyosószakasz udvari megközelítését biztosítani). Jelmagyarázat:
- közösségi terek - étkező tér -többfunkciós tér (étkező / tanterem) - kiszolgáló funkció
^^^ A menza kültéri kapcsolatának lehetősége
30
menza
3. ÜTEM
Harmadik ütem: az áthelyezett menza-konyha, új büfétér és elosztótér kialakítása, és a kibővült, kisebb egységekre szeparálható étkező és a több módon megjelenített udvarkapcsolat szemléltetése Jelölések: 1. Udvar; 2. Melegítőkonyha; 3. Étkezőtér; 4. Tankonyha / összevnható étlezőtér; 5. Raktár; 6. Zsibongó; 7. Büfé
menza
31
TÉRKAPCSOLATOK
Fent: “vasútállomás” funkció: órák közti várakozó tér udvarkapcsolattal Lent: A menza fogyasztóterének maximalizálása a harmadik ütemben
32
menza
Tankonyha belső téri “okos” bútora. Ebédlő funkció esetén a toló / harmonika ajtókkal ellátott bútor teljesen bezárható, sík falként működtethető, míg tankonyhai foglalkozás alatt teljes értékű konyhabútorként szolgál.
menza
33
IMPRESSZUM A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola kiadványa. Felelős kiadó: Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője A kiadványt tervezte: Biri Balázs és Máthé Dóra A kiadványt szerkesztette: Biri Balázs, Máthé Dóra, Ónodi Bettina, Skaliczki Judit Kutatás vezetője: Somogyi Krisztina, vizuális intelligencia kutató, címzetes egyetemi docens A kutatást készítette: Kós Károly Általános Iskola munkacsoport: Balázs Marcell, Beke András, Ónodi Bettina, Radnóczi László Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola munkacsoport: Biri Balázs, Bordás Mónika, Giap Thi Minh Trang, Ilyés-Fekete Zsuzsa Németvölgyi Általános Iskola munkacsoport: Skaliczki Judit, Soltész Judit, Stein Júlia, Szabó Péter Virányos Általános Iskola munkacsoport: Lassu Péter, Máthé Dóra, Tóth Gábor, Weiszkopf András Tanácsadó: Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, habilitált egyetemi docens Valamennyi közölt szöveg és képanyag a BME Építőművészeti Doktori Iskola szellemi tulajdona. Mindenfajta átvétel csak forrásmegjelöléssel megengedett. © 2016 BME Építőművészeti Doktori Iskola További információ: www.dla.bme.hu
m