MűhelyNAPLÓ A könyv útja
Csihán királyúrfi lépteivel mérve
GUTENBERG
KIADÓ ■ NYOMDA ■ KÖNYVESBOLT
2
I A KÖNYV ÚTJA
A kézzelfogható mese Ez a Műhelynapló a csíkszeredai Gutenberg Kiadó, Nyomda és Könyvesbolt ötlete és kezdeményezése nyomán indított, A könyv útja névre keresztelt tanműhelyfoglalkozás-sorozat különböző szakaszait dokumentáló és összegző kiadvány. Azt mutatja meg, miként születik, készül, és hogyan jut el az olvasókhoz a könyv, amely – értő használattal – egész életük során tudás- és örömforrás lehet számukra. A többlépcsős – közös beszélgetésekből, feladatmegoldó látogatásokból álló – foglalkozások kedvéért minden évben egy alkalommal tanműhellyé alakítjuk át azokat a tereket – a kiadót, a nyomdát és a könyvesboltokat –, amelyekben a Gutenberg csapatának tagjai dolgoznak és alkotnak. Így a gyermekek maguk válhatnak szerzőkké, illusztrátorokká, nyomdászinasokká és könyvesbolt-látogatókká, tehát a folyamat aktív részeseiként nyernek betekintést a könyvek világába. A megszülető gondolattól a lapozható kötetig vezető folyamatot nem nehéz vonzóvá tenni a gyermekek számára: mozgalmas ötleteket, új anyagokat, addig ismeretlen rendeltetésű eszközöket és
technikákat, fantasztikusan bonyolult gépezeteket feltételez – egyszóval rendkívül érdekes. A könyv útja első, 2013-ban tartott foglalkozásain több száz óvodás és kisiskolás vett részt, saját ötleteik, szövegeik és rajzaik felhasználásával készítve el a saját maguk kötetét. Idén szintén kisiskolásokat hívtunk meg, és a folyamat még látványosabbá vált számukra, mivel 2014-ben a Gutenberg Nyomda egy európai uniós projekt nyomán számos új, magas szintű technológiát képviselő géppel bővítette eszközei sorát, a meghatározott feladat is precízebb lett: a Gutenberg Kiadó gondozásában 2014-ben megjelent Csihán királyúrfi – Székely népmesék című, Kürti Andrea illusztrációival készült mesekönyvet vettük alapul, a gyermekek kedvéért megismételve a könyv létrejöttéhez vezető lépéseket. A könyv útján járó kisiskolásokat végigvezettük a könyvműhely minden termén, az irodalmi és grafikai szerkesztéstől a nyomóforma és nyomat elkészültén át a kötészetig és a raktárig. Érthetően beszéltünk Gutenberg mester mozgatható betűelemeiről és a Photoshopról, Kájoni János csíksomlyói dúcairól és a CTP-technológiáról, az ezerszínű rajzok és a fekete, cián, bíbor, sárga kapcsolatáról – mindenről, amiről csak tudni akartak és kérdeztek. A nyomda után a Gutenberg Könyvesbolt következett, ahol tízezer könyvcím között Kürti Andrea, a Csihán királyúrfi illusztrációit készítő képzőművész közreműködésével tartottunk kiállítással és hamuban sült pogácsával is összekötött könyvbemutatót. A könyv útjának második kiadása újra megerősített abban, hogy az olvasás megszerettetése, az olvasóvá nevelés folyamatában a kulcsszó: az élmény. A Gutenberg csapata
MűhelyNAPLÓ
I3
Lépések A könyv útján 1. Csihán királyúrfi – időtlen népmese a korszerű technika világában Jó kérdés, hogy a mai gyermekek körében mekkora figyelemre tarthat számot a székely népmese. Ha Benedek Elek vagy Kriza János hagyatékát tekintjük, a székely népmese nem tűnik hiányműfajnak – ha azonban más, száz vagy annál is több évre visszamenő gyűjtéseket lapozunk fel, számos olyan eredeti székely mesével találkozunk, amely mára kikerült a gyermekek és szüleik látóköréből. E megfontolás mentén adta ki a Gutenberg Kiadó Csihán királyúrfi – Székely népmesék című könyvét. Tekintettel a célközönségre – az 5–12 éves korosztályra –, a mesék kiválasztásánál lényeges szempont volt, hogy témájukban és történetfűzésükben megfeleljenek a mai gyermekek fokozott elvárásainak, mondanivalójuk értelmezhető, leképezhető legyen hétköznapjaikra, előadásmódjuk eredeti legyen és a székelyföldi beszélt nyelv fordulatait kövesse, de olyan mértékig, ahol még nem merülnek fel átléphetetlen szövegértési gondok. Nem kevésbé fontos elv volt a válogatás során a műfaj sokszínűségének tükrözése, hogy megjelenjen a kötetben a varázsmese, a tréfás mese, a bolondmese. A Csihán királyúrfi hat mesét vonultat fel: ismertségüket tekintve vannak közöttük klasszikusnak számító népmesék, de megjelennek olyanok is, amellyel a gyermekek az újabb – akár 1980 utáni – gyűjteményes kötetben sem, vagy csak elvétve találkozhatnak. A válogatás alapját Merényi László 1861-es, a Kisfaludy Társaság 1900-as évi, illetve Kriza János, Benedek Elek és Ortutay Gyula székelyföldi gyűjtései képezték. A szöveg eredetisége, a mai beszélt nyelvtől sajátosan eltérő fordulatokat felvonultató nyelve szándékosan támaszt kihívásokat a gyermekek
számára. Ennek feloldását a könyv végén egy több mint félszáz címszót felsoroló szómutató adja, amelyben részint a régi, részint a tájnyelvi szavak és kifejezések magyarázata kapott helyet. Bár a mesék megértése nem jelent akadályt az olvasók számára, az olyan szavak értelmét, mint a haricskapuliszka, a katrinca, a kecskeolló, a sing vagy a villáncs rövid leírása teszi világossá, hozzájárulva ezzel a gyermekek szókincsének bővítéséhez is. A Csihán kiályúrfit a Kolozsváron élő Kürti Andrea illusztrálta. Az ő minden egyes oldalpárt díszítő színes, részletekben rendkívül gazdag rajzai teremtenek olyan kedves, önálló vizuális világot, amely részint remek kapcsolódási pontokat ajánl fel az olvasóknak, részint pedig a mesék és szereplőik továbbgondolására ösztönzi őket. Eszközök: egy jó ötlethez nem kell semmilyen tárgyi eszköz. Azért mégsem születik mindennap belőlük. Sokat segít, ha többen gondolkodnak együtt.
4
I A KÖNYV ÚTJA
2. Szabad szabályokhoz igazodni – az irodalmi szerkesztés
Ahhoz, hogy egy kézirat könyv alakját öltse, az irodalmi szerkesztő munkájára van szükség. Ő fésülte át a Csihán királyúrfi című kötetének anyagát is, több korábbi gyűjteményből válogatva ki hozzá a legalkalmasabbnak gondolt meséket. Jelen esetben nyelvezetükön itt-ott változtatott, hogy a történetek könnyebben érthetőek legyenek a mai gyermekek számára. Ha több írásról van szó, az irodalmi szerkesztő határozza meg, hogy azok milyen sorrendben kerüljenek be egy kötetbe, ha szükségét látja, javaslatokat tehet a szerzőnek, amelyek alapján az még kiigazíthatja eredeti kéziratát. A népmesék évszázadokon át is csiszolódhatnak, amíg a népmesegyűjtő lejegyzi őket: mivel régen mesemondók révén, szájról szájra terjedtek, nagyon sokan formálták őket, ezért rendszerint több változatuk is létezik. Az irodalmi szerkesztő munkáját a korrektor is segíti: az ő feladata, hogy a szerkesztett kéziratban megtalálja lehetőleg az összes helyesírási hibát, és kijavítsa azokat.
Eszközök: az irodalmi szerkesztő eszköze ma már a laptop. Mivel néhány információért különböző helyekre – legtöbbször a könyvtárba – kell elmennie, fontos, hogy a munkáját is magával tudja vinni. A korrektor segédje a helyesírási szótár. A magyar helyesírás néha változik, időnként új szabályokat vezetnek be.
MűhelyNAPLÓ
I5
3. Vonalak és foltok – ahogy az illusztrátor látja
Azt a művészt, aki a könyvek oldalait díszítő rajzokat készíti, illusztrátornak nevezzük. Az illusztrátor a maga művészi látásmódját rendeli hozzá az irodalmi szöveghez, ezzel kiegészítve azt, ugyanakkor arra is bátorít, hogy képzeletünkben még jobban megjelenjenek az olvasással átélt élmények. Mesék illusztrálásánál a művész nem azt akarja megmutatni,
pontosan hogy néz ki egyik-másik mesefigura vagy helyzet, hanem azt, hogy az ő képzeletében ezek miként, milyen formában, hányféle színben és milyen pozícióban jelennek meg. A Csihán királyúrfi című meséskönyvet Kürti Andrea illusztrálta. A mesék szereplőit ő kedves, barátságos figurákként látta, még akkor is, ha furmányos lényeket – például beszélő rókát, rosszban sántikáló ördögöt vagy ideges hétfejű sárkányt – rajzolt. Figurái megalkotásához nagyon sok színt használt, és nagyon pontosan dolgozta ki a részleteket, így a rajzok majdnem önálló életre kelnek a meséskönyv lapjain. Eszközök: az illusztrációkat készítő művész eszköztára rendkívül gazdag, a ceruzától a szénig, a víz alapú festékektől az olajfestékekig, a papírtól a vászonig nagyon sok mindent használhat fel. A legfontosabb kelléke azonban mindig a saját képzelete.
4. A grafikai tervezés és a tördelőszerkesztés A könyv útján ez már előrehaladott és látványos lépés: a csíkszeredai Gutenberg Nyomdában ebbe a folyamatba már ti, gyermekek is bekapcsolódhattatok. Miután már digitalizáltuk a képeket, a grafikus összeállítja a készülő könyv grafikai tervét. A grafikus határozza meg egy könyv minden külső és belső látványelemét, a borító színvilágát, a betűk formáját és méretét, munkája révén előkészíti a nyomda számára a megtervezett könyvet. Ezt úgy nevezik: tipografizál. Míg az irodalmi szerkesztő egy könyv tartalmáért, a grafikus annak kinézetéért felel. Eszközök: a grafikus munkaeszköze a grafikai állomás, amely voltaképpen egy nagy teljesítményű számítógép és egy színhelyesre kalibrált képernyő egysége.
6
I A KÖNYV ÚTJA
5. A nyomóforma elkészítése A nyomóforma elkészítése egy másik fontos és igen precíz lépés, a nyomdakész anyag nyomóívekre való lebontásával kezdődik, amit úgy is nevezünk, hogy számítógépes montírozás. Ez biztosítja, hogy a könyvben majd a megfelelő sorrendben kövessék egymást az oldalak. A színbontás révén a négy nyomdai alapszínre bontjuk le az előkészített anyagot. Ez ugyanis a modern nyomtatás egyik leglátványosabb „varázslata”: a könyvek illusztrációinak rengeteg árnyalatát csupán négy szín, cián, bíbor, sárga és fekete adja. Ezt a CMYK angol betűszóval rövidítik a nyomdászok. A nyomóformák elkészítéséhez mi a Gutenberg Nyomdában egy nagyon modern eljárást, a CTP-technológiát (computer to plate) használjuk. Ennek lényege, hogy a számítógépről egyenesen fényérzékeny alumínium ofszetlemezekre – nyomóformákra – kerül az, amit a későbbiekben ki szeretnénk nyomtatni. A CTP-technológiának nagyon sok előnye van: fotórealisztikus minőségben, tehát nagy felbontás-
ban tudunk dolgozni, és nem utolsósorban ezt az eljárást vegyszerek mellőzésével, tehát környezetkímélő módon végezzük. Eszközök: a Gutenberg Nyomdában mi egy utolsó generációs, Agfa Acento típusú, 2400 DPI felbontásra képes berendezést használunk. Egy egész szobát elfoglal!
MűhelyNAPLÓ
6. Készülnek az ívek: a nyomtatás Rendkívüli sebességgel dolgozó nyomdagép gondoskodik arról, hogy a hengerre feszített nyomóformáról – egy másik gumilepedős henger segítségével – a nyomtatásra szánt tartalom végre papírívekre kerüljön, azaz elkészüljön a nyomat. Ezt a módszert ofszet, vagyis közvetett nyomtatásnak nevezik, mivel a nyomat a gumilepedős henger közvetítésével kerül a papírra a nyomóformáról. A gép négyszínnyomással dolgozik: ahogy ti is tapasztaltátok, amikor nyomdafestékkel pecsételtetek – tuffoltatok – a papírra, minden szín a már ismert négy alapszínből alakul ki a nyomaton. A nyomtatás rendkívül gyors folyamat: a legnagyobb terhelés mellett a
nyomdagép képes akár óránként nyolcezer nyomtatott ívet is előállítani. Nagyon fontos, hogy ilyen sebesség mellett ne keletkezzen semmilyen hiba: ezért mi a nyomatok minőségét egy denzitométer nevű eszközzel ellenőrizzük, ti pedig egy lupéval tettétek meg ugyanezt. Eszközök: mi egy modern, nagyon pontos és megbízható Heidelberg GTO Printmaster típusú nyomdagépen készítjük könyveinket és más nyomdai termékeinket. Körülbelül tízezerszer bonyolultabb szerkezet, mint Gutenberg János mester 600 évvel ezelőtt kifundált, fából készült nyomdagépe.
I7
8
I A KÖNYV ÚTJA
7. A nyomtatott ívek feldolgozása Hosszú még az út, amíg a kinyomtatott ívek könyvvé rendeződnek össze, és nagyon sok villámgyors gép szükséges hozzá.
Hajtogatás Az ívek először a hajtogató gépbe kerülnek – amint kipróbáltátok, kézzel hajtogatva egy örökkévalóságig tartana ez a munka. Mi egy rendkívül gyors és pontos, moduláris, azaz több egység változtatható módon történő összehangolását megengedő MBO T535 gépet használunk erre a célra. Akár arra is képes, hogy egy nagyméretű, 50 x 70 cm-es ívet gyufásdoboz méretűre hajtson össze!
Vágás A Perfecta 76 UC vágógép a kívánt forma kialakításában segít. Sokféleképpen programozható, és majdnem úgy működik, mint egy komplex robot.
Élesebb, mint a mesebeli királyok pallosa, nagyon biztonságos, ráadásul alighanem pontosabb is: a milliméter tört részének precizitásával dolgozik.
MűhelyNAPLÓ
I9
Varrás, ragasztás, táblakészítés A kötészeten végzik a kapcsozást – irkatűzést –, a ragasztást vagy az ívek egymáshoz fűzését, illetve a puha vagy kemény táblás könyvek borítói készülnek itt el, ahogy a beakasztás, azaz a borító rögzítése is. Az ívek összefűzését egy magas szinten automatizált, a Meccanotecnica ASTER típusú gépe végzi, amely annyira ügyesen oldja meg ezt a rendkívül
gyors és aprólékos folyamatot, hogy a külső szemlélő csak annyit lát belőle: az egyik oldalon bemennek az ívek, a másik oldalon kijön az összefűzött könyvtest. A könyveket mindig védeni kell, hogy sokáig épek és használhatók maradjanak. Ez a borító dolga. A táblakészítéshez, a beakasztáshoz, nyílásbeégetéshez Schmed típusú gépsort használunk.
10
I A KÖNYV ÚTJA
8. Íme, a könyv Hosszú, fáradságos, bonyolult folyamat, de megéri: íme, sok ember és gép munkája révén elkészült a könyv, már csak arra vár, hogy minél több olvasó vegye kézbe. Eszközök: a könyveket lehet – jó értelemben – tárgyaknak vagy eszközöknek tartani, de valójában nem azok. A könyvek nagyon sok ideje közöttünk vannak, és meghatározzák szokásainkat, ismereteinket, a világról alkotott nézeteinket – ha belegondolunk, az egész életünket.
MűhelyNAPLÓ
9. A könyvesbolt: jó tudni, hogy kell jól választani A nyomda után a könyv következő állomása a könyvesbolt: sok ezer más kötettel együtt ide kerül, hogy az emberek kiválaszthassák, megvásárolják, majd – akár életük végéig – megőrizzék saját tulajdonukban. Régen kevesen engedhették meg maguknak, hogy saját könyvgyűjteményük vagy házi könyvtáruk legyen, ma viszont se szeri, se száma a megjelenő könyveknek. Ez alapjában jó dolog, de érdemes tudni, hogy nem minden könyv képvisel maradandó értéket. Egy jó könyvesbolt szerepe éppen az, hogy segítse a vásárlókat: ha lelkiismeretesen végzik munkájukat, a könyvesboltosok nagyon sok címet, eltérő műfajú és témájú könyvet kínálnak, folyamatosan figyelik a könyvújdonságokat. A legfontosabb mégis az, hogy készletüket gondos előválogatás révén állítsák össze, hogy ne legyen közötte giccses vagy értéktelen könyv. A könyv útján ti a csíkszeredai Gutenberg Könyvesboltban jártatok, ahol figyelnek arra is, hogy gazdag és értékes gyermekirodalmi kínálatot tartsanak fenn: ahogy láttátok, a mintegy tízezer kötetcím jelentős hányadát a gyermekkönyvek teszik ki. A Gutenberg Könyvesboltban tartottuk a Csihán királyúrfi bemutatóját, de heti rendszerességgel szerveznek itt különböző gyermekfoglalkozásokat is, amelyeken közös olvasás, éneklés, zenélés, diafilmvetítés, társasjátékozás során kerülhettek még közelebb a könyvek világához. Eszközök: egy könyvesbolt eszközei elsősorban maguk a könyvek és a bemutatásukra szolgáló berendezés, de jó, ha a könyvesbolt hangulatos, világos, barátságos hely, mert akkor mindenki szívesen tér be oda.
I 11
GUTENBERG
KIADÓ ■ NYOMDA ■ KÖNYVESBOLT
KIADÓ ■ NYOMDA
530123, Csíkszereda, Zsögöd u. 49., tel.: +40–266–310960, +40–743–091408 e-mail: kiado@gutenbergkiado.ro, www.gutenbergkiado.ro
CSÍKSZEREDA
Petőfi u. 4., tel.: +40–266–316798 gutenbergkonyvesboltcsikszereda
MAROSVÁSÁRHELY
Rózsák tere 56., tel.: +40–265–250491 gutenbergkonyvesboltmarosvasarhely
SZÉKELYUDVARHELY
Márton Áron tér 8., tel.: +40–266–214523 gutenbergkonyvesboltszekelyudvarhely
A MűhelyNAPLÓ megjelenését támogatta: