2016
PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
CSEKE PÉTER
Örökhagyók, értékvédők 130 x 190 mm, 352 oldal, cérnafűzött keménytábla Cseke Péter negyven évvel ezelőtt szociográfiai riportokkal jelentkezett a Forrás-sorozatban. Egészen 1993-ig ez volt a vezető műfaja, jóllehet már a nyolcvanas évek elejétől jelentkezett irodalomtörténeti dolgozatokkal is. A Korunk-szerkesztés és az egyetemi oktatói munkakör 1990 után „lépés- és léptékváltásra” késztette. A korábbi „terepjárást” – érthető módon – felváltotta a kutatómunka, s ez műfajváltást is eredményezett; sajtótörténeti, irodalomtörténeti és eszmetörténeti kutatásait elsődlegesen tanulmányokban, tanulmánykötetekben publikálta. De mert megszokta, hogy friss kutatásainak eredményeit élményszerűen ossza meg diákjaival, és mert gyakorta vállalt konferenciaelőadásokat, amikor a leletmentő forrás-feltárások bemutatása során az élő szó erejére bízhatta mondandóját, kialakított egy jól felismerhető „köztes műfajt”, amelyik egyrészt az esszé, másrészt a tanulmány irányába mutat. Ez nem meglepő, hiszen már felfedezője, Ruffy Péter is kiemelten szólt arról, hogy szociográfiai riportjain átüt az esszé éleslátása, gondolati gazdagsága. Az idő és az alkalom döntötte el, hogy – 2000 óta – ezek a megszületésükkor filológiai megalapozottságú
és élményszerűséget sugárzó írások a tanulmány vagy az esszé formájában nyerjék el a szerző mondandóját erősítő szerepüket. Hogy mennyire tudatos törekvés ez Cseke Péternél, az kiderül egyik előző kötetének, a 2001-es Védjegyeknek a bevezetőjéből is. „Legfőbb ideje – írta –, hogy a 21. század útvesztőivel és csapdahelyzeteivel szembesülve ne engedjük »parciális tudományos üggyé, szűk társadalomtudományi szakterületté változni« a már feltárt közösségi örökséget. Mielőtt végleg az eszme- és irodalomtörténet birtokába kerülne, tegyük lehetővé, hogy éltető szellemi erőtérré válhasson.” Ezen a nyomvonalon halad tovább az Örökhagyók, értékvédők szerzője, kötetében ezt a nézőpontot ajánlja nyomatékosan a figyelmünkbe.
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
POMOGÁTS BÉLA
Erdélyi műhely – Budapesten 152 x 245 mm, 288 oldal, cérnafűzött keménytábla Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje. Könyveiben, tanulmányaiban, esszéiben előadásaiban több mint három évtizede foglalkozik az erdélyi magyar irodalom történetével, elméletével, erdélyi magyar írók munkáival és sorsproblémáival, mindezt teszi oly módon és azzal a meggyőződéssel, hogy az erdélyi magyar irodalom a magyar nemzeti irodalom szerves része. Új könyvének előszavában így vall erről: „Erdély számomra sohasem csupán a magyarság egyik történelmi otthonát, klasszikus irodalmi alkotások ihletőjét és termőföldjét, számtalan barát meghitt közelségét jelentette, nem csak történelmi városokat és falvakat: udvarházakat és várromokat, varázslatos tájakat és természeti értékeket, a magyar népművészet és a magyar magas kultúra otthonát, hanem a magyarság egyik meghatározó történelmi műhelyét is. Történelmünket és kultúránkat nem lehet elképzelni Erdély nélkül, ezt a természetes összetartozást nem rombolhatták le azok az igazságtalan területi határozatok, amelyek 1920-ban Trianonban, majd 1947-ben Párizsban, megismételve a trianoni döntéseket, rendelkeztek Erdély sorsa felett. Az erdélyi magyar irodalom mindig a nemzeti irodalom
autentikus része volt Mindig ezek az irodalmak alkották és alkotják irodalmunk »köztársaságát«, amely akkor is létezett, midőn szigorúan őrzött határok választották el az »irodalmi respublica« tartományait, miként az erdélyi magyar irodalmat az 1989. decemberi forradalmi átalakulás előtt.” Jelen könyve is olyan tanulmányok gyűjteménye, amely a fent említett témát tárgyalja, nevezetesen az erdélyi magyar irodalom „első”, kényszerből önállósodott korszakát, majd azt, hogy a trianoni sorsforduló utáni egyéni írói pályák, alkotások és művelődési intézményrendszerek szellemiségének erővonalai mind a mai napig fölismerhetőek az erdélyi irodalmi élet jellemzőiben és az írói életművekben egyaránt.
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
KOZMA MÁRIA
A Fehér-patak útja 130 x 190 mm, 392 oldal, cérnafűzött keménytábla Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysor Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátor-könyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt a családregényt olvassa – rokonként és könyvtárosként – és magyarázza „az olvasó”, akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját emlékei. A kétféle nézőpont teszi „interaktívvá” a regényt, meg az, hogy Kozma Mária ily módon történelmi regéket, a könyvtárban olvasott hajdanvolt, ma már sokszor elavultnak ítélt szerzőket, idézeteket is beolvaszt a meseszövésbe, ugyanakkor saját régebbi írásaiból, sőt ifjúkori verseiből is idéz. Az így elemzett, oda-vissza megvilágított családregény mindvégig fi kció marad olyan értelemben, hogy teljes egészében egyáltalán nem ismerhető meg. Ez az „interaktív” írói módszer valósággal vonzza magához azt a sajátos, Kozma Mária írásművészetére jellemző stílust, ami az idősíkok és a cselekmény helyszíneinek könnyed váltogatását jelenti. Jelen esetben a gyermekkor élményeitől (köztük pl. 1956 és
az utána következő megtorlások a Székelyföldön) a 60-as évek romániai „nyitásán” (kolozsvári és iași-i egyetemista korszak) és a 80-as évek félelemkeltéssel teli diktatúráján (a könyv élete: betiltott könyvek, papírzúzdába küldött könyvek, sőt egész magánkönyvtárak) keresztül napjainkig. A szerző új regényében nemegyszer az alkotói, írói lét különböző értelmezéseire is rákérdez. A székelyföldi élet, az emberi sorsok megjelenítésével magatartásmodelleket rajzol meg, mindenkor az életet, a pozitív gondolkodást, az emberség megtartó és közösségépítő erejét igenli.
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
KINCSES ELEMÉR
Soha
145 x 200 mm, 288 oldal, cérnafűzött keménytábla Szinte meglepőnek tűnik Kincses Elemér írói „kalandozása” az érzelmek és történetek példázatszerű áttételek nélküli „egyértelmű” valóságába. Mert nyilvánvaló, hogy a Soha című önéletrajzi regény olvasója nem a kétpólusú, kétértelmű vagy homályos, hanem a tiszta „érthető” és könnyen átlátható, akár ellenőrizhető valóságot keresi. A regényalakok az olvasó által is jól ismert, vagy olvasás közben könnyen ismerőssé váló valóságos személyek: elsősorban maga az író, aztán Bátyó, az író fiútestvére – Kincses Előd ügyvéd, vagy az író lánytestvére Meme – a gyergyóalfalviak és a csíkszeredaiak számára ismert és jó emlékezetű tanárnő, Papp Kincses Emese. Az olvasó természetesen azokra az élethelyzetekre kíváncsi, amik meghatározták a szerző életpályáját s csak ráadás, kellemes meglepetés, hogy más ismerősökre is talál. A szerző pedig tulajdonképpen családi ereklyéket tesz közkinccsé, s azon kapjuk magunkat, hogy közben közösségi tükörbe (is) nézünk, talán magunkra is ismerünk a derűs gyermekkori történetekben, a három testvér csínytevéseiben, összefogásában, a testvéri szeretetben, a családi kötelékek meghatározó erejében és ezek tiszteletében, a kamaszkori első szerelem varázslatos meséjében. Ám legalábbis jobban megértjük – nem-
csak az emlékező író emberi magatartását, lelkialkatát, hanem a családi indíttatást is a három testvér számára – nem utolsósorban talán még önmagunkat is. A kortárs vagy nemzedéktárs íróval együtt emlékezünk, tehát, felismerjük a marosvásárhelyi utcákat, jellegzetes figurákat, sőt az akkori, máshol is érvényes, jellegzetes viselkedési formákat is. A kötethez mellékelt CD-n a regény meghallgatható az író-színész Kincses Elemér felolvasásában. Az író fejezetekre osztotta a regény szövegét, így az olvasó és a hallgató könnyen váltogathatja a könyvet és a CD-t, követheti, talán össze is vetheti a kétféleképpen tálalt szöveget.
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
BORSODI L. LÁSZLÓ
Utolér, szembejön 115 x 200 mm, 80 oldal, cérnafűzött keménytábla Borsodi L. László Utolér, szembejön című prózaverskötete szerves folytatása a Feljegyzések a földről és Parton című köteteknek. E harmadik kötetben a nyelvi és a létértelmező dimenzió elválaszthatatlanságának a tudatában, de már a nyelv által létrejövő törések réseiben megvillanó transzcendens, kegyelmi pillanat (vagy csak – nevezzük így – a valami) felvillanásának illúziója nélkül élő beszélő értelmez, s mert értelmez, hát él, vagy csupán tengődik-tévelyeg. A 7 ciklusba rendeződő (Összeér, utolsó; A parti sáv; Idegen vidék; A tegnapi város; A tagadás tornya; Az angyal kihátrál; Szembejön, utolér) 49 vers mintegy mélyíti és általánosítja, létfilozófiai összefüggésekbe helyezi az előző kötetekben felvetett kérdéseket, és ennek megfelelően a tervezett könyv szövegeiben inkább a fogalmiság és a retorikai sodrás, kevésbé a képszerűség lesz a meghatározó. A kötetet keretező két ciklus címét (Összeér, utolsó; Szembejön, utolér) a kötet címében (Utolér, szembejön) összekapcsolóasszociáló költői játék is azt mutatja, hogy a korábbi, névszókból álló kötetcímek statikusságát felváltja ugyan az ige által létrehozott dinamizmus, de ez a mozgás önkörébe tér vissza. A magára maradt, létbe
zárt ember a vég közelében toporog (ezért a látomásos jelleg), de kudarcai és csalódottsága birtokában már nem fél, mert tudja, az emlékezés vigasztalan kaland, nem menedék, nem hoz vissza és nem tesz jóvá semmit, akárcsak egy lehetséges, az isteni vagy a humán tartományokból feltűnő másiknak a megjelenése, hiszen a jövőbeli lehetőségeket a múlt és jelen veszteségtudata eleve bukásra predestinálja, vagy esélyt sem ad a megmutatkozásának. Ez a kötet a léttel való számvetés mellett a korábbi két kötetben kiérlelt teremtett világokat egységbe foglaló, a kötettriptichonban így létrejövő költői világ szándékolt egységének belső ívét lezáró, egyben a megteremtett, belakott, megélt és alkotói szempontból bevégzettnek tekintett költői nyelvet, világot is mérlegre tevő mű.
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
FERENCZ IMRE
Játékidő
130 x 200 mm, 176 oldal, cérnafűzött keménytábla Úgy kell eldobni ahogy van / azt ami javíthatatlan – írja a költő a katasztrófákhoz vezető rendszerről, s az ítélet érvényes az elavult technikai csodákra, elméletekre is. Itt és mást – írta Bretter György filozófus, de a változtatás, az újítás sajnos drámai, mert a pusztítás is jelen van a múlt lebontásánál. Sokszor a mosdóvízzel kiöntik a csecsemőt is, van, amit elsietnek, van, ami késik. A világ mindig csak félben-szerben, ezért kell olykor táncolni a jótékonysági bálokon… Ferencz Imrét az idő mint történelem, és mint az egyes ember életideje egyaránt foglalkoztatja. A történelmet pedig az évszázadok múltával újra kell értelmezni, mert nem cipelhetünk magunkkal bábokat vagy bálványokat. Ötszáz év távolából ma már svédasztalról falják fel Dózsát a hívei, az utódai. Harminc év távlatából a költő verssorai sugárszenynyezettek, mivel a csernobili atomkatasztrófa után nem jutott jódhoz… Kesernyés irónia és önirónia hatja át ezt a költészetet, amelyben múlt és jelen összevetése sokszor groteszk, fonák helyzeteket szül. Káin és Ábel vetélkedésének Isten csak tanúja – a gyilkosság
színhelyére szirénázva érkezik a rendőrség, a tűzoltóság. Az ember életideje játékidő, fentről a 66ot 99-nek láthatja az Isten olykor, aki mindenkivel szimultánt játszik, és szerre leveszi a figurákat, a figuráinkat. Van-e jogunk legalább a nyerés reményéhez? – teszi fel a súlyos kérdést a költő. És azzal, hogy nagy elődök emléke előtt tiszteleg, és kortársakat, pályatársakat is felköszönt bizonyos évfordulók ürügyén, megadja választ: érdemes az életet, a játszmát vállalni… Ferencz Imre legújabb verseskönyve az utóbbi években keletkezett verseinek nagyon erős, nagyon hangsúlyos, igen jelentős kompozíciója.
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
BORSODI L. LÁSZLÓ
Balázsolás
187 x 187 mm, 36 oldal, cérnafűzött keménytábla A Balázsolás című kötet az átalakulás-átváltozás folyamatát érzékeltetni akaró, ezért egyetlen egységet alkotó, 24 szövegből áll. Egyszerre tekinthető gyermekprózaversnek és mesének. A szerző szövegeiben háttérbe szorul a lírai jelleg, a történetszerűség kerül előtérbe. A történetszerűség felerősödik, de a megjelenő történetmozaikokat a gyermeki látásmód hozza létre, a gyermeki reflexió és önreflexió áradása határozza meg a szövegek alaphangját. Ez a szólam bevonja a Balázsolást az epikus gyerekvers, ezen belül a svéd gyerekvers műfaji hagyományába is. A Balázsolás gyermeki létbölcseleti líra: egy kisfiú beszéli el, hogyan változik meg egy csapásra az élete attól kezdve, hogy óvodába kell járnia (Apa és Anya; Kiderült minden). Az ovis hétköznapok kínjaira, félelmeire és örömeire (Mamival megyek; Miután egyedül), valamint felfedezéseire (Panna a barátom; Bence, az új fiú) reflektál, kiderül számára, kiben bízhat (Mamival megyek; Ha fáj a fülem), és hangot ad a felnőttek fölöttébb furcsa szokásait, viselkedését érintő értetlenségének is (Délutáni alvás). A kisfiú – nevezzük Balázsnak – városi gyerek, akinek élete otthon és az óvodában zajlik, a környezete csupasz világ, mondhatni
ingerszegény, amelyben nem történik semmi rendkívüli, de amelyben jól érzi magát, mert érzi, hogy fontos, hogy szeretik és szerethet (Megdobog; Segítek; Bebe), és hogy ez a világ játék, mert játékossá tehető (Üveggolyó; Sebesség, bicikli; Általában tél van). Ami történik, az a gyermeki rácsodálkozó attitűd révén, az első tapasztalat nyújtotta élménynek köszönhetően rögtön érdekessé, színessé válik (Rajzolok), ilyen az óvodába járás monotonitását megszakító hétvége (Amikor szombat) vagy a vakáció kalandjai (A nyár azért jó; Mamánál és Tatánál). A Balázsolás ott ér véget, ahol a főszereplő átmenetileg mellék-, legjobb esetben társzereplővé válik, ott, ahol számára az édes dráma kezdődik, mert az Apa, Anya, Mami, Bebe, Tata és Mama alkotta hétköznapi univerzum galaxisán feltűnik egy új lény: testvére születik.
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
K ENÉZ FERENC
Esőben könnyen rámtaláltok 170 x 230 mm, 96 oldal, cérnafűzött keménytábla A gyermekköltészet elválaszthatatlan része irodalmunk egészének. Kincsestárát azok a költői művek alkotják, amelyeket szakértő felnőttek a gyermekolvasók számára hasznosnak, alkalmasnak találnak. A gyermekvers zeneisége miatt a műfaji skála sokkal szélesebb, mint az irodalom egyéb tartományaiban: a szépség boldogító mámorától egészen a gépies szövegismétlésig terjedhet. Gyermekverseink többsége az ún. ütemhangsúlyos versformában készült. Ez természetesen következik a szavak első szótagjára eső magyar szóhangsúlyból, ez adja népdalaink szövegeinek ritmusát is. A hangsúlyos vers kényelmes, kevésbé alkalmas ritmikai mutatványokra, merész játékokra. Ezen segít az ütemes és az időmértékes vers szabályai szerint egyaránt ritmizálható szimultán vers, amelynek legkülönfélébb változatait találhatjuk meg modern gyermekköltészetünkben. Korunkban polgárjogot nyert a szabadvers, a svéd gyermekversek nyomán kezdték utánozni a gyors sikert ígérő mintát. A hazai magyar gyermekirodalomban Kenéz Ferenc Esőben könnyen rámtaláltok című kötete volt az első, amely a svéd típusú gyermekversek reformja,
majd elburjánzása előtt gyökeresen újított a gyermeklíra szemléletén és hangvételén s a fokozottan hiteles gyermeki látásmódot tette meg fő értékhordozónak. E törekvésével ugyan nincsen egyedül, a tendencia évtizedek óta érezteti hatását a világlírában és végső soron a naiv művészet látásmódjának sajátosságait érvényesíti a gyermekirodalomban. Magyar irodalmi viszonylatban azonban Kenéz sikeres úttörő, s a körülmények folytán próbálkozását előbb az 1983-as Esőben könnyen rámtaláltok c. gyermekvers gyűjteménye, illetve 2001-ben megjelent Még a belvárosi iskolából sem akart senki költő lenni című verskötete hordozza.
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
NAGY BENEDEK
Ellenzékben és ellenszélben 140 x 200 mm, 544 oldal, cérnafűzött keménytábla Nagy Benedek két mandátumot töltött a bukaresti törvényhozásban: 1990 júniusa és 1992 októbere, majd 1992 ősze és 1996 novembere között. Az Ellenzékben és ellenszélben első kötete az első parlamenti ciklust fedi le, párhuzamosan bemutatva az „itthoni”, a Hargita megyei és azon belül a csíki történéseket, illetve a második ciklus kezdetét, a szövetség 1993 januári brassói kongresszusával bezárólag. Kötete tárgyát így foglalja össze a szerző: „Az 1989 decemberét követő közel hét esztendő életem legmozgalmasabb korszakának bizonyult. A kiszámítható vidéki tanári létből, majdnem 53 évesen, hirtelen életformát kellett váltanom, belekerülve a nagypolitika teljesen képlékeny sodrába. Egyszerre meg kellett szokni az igaztalan támadások légkörében élni és ezekre – lehetőleg – higgadtan, európai módon és a saját igazságunk tudatának a magabiztosságával reagálni. Állandó stresszhelyzetben élni. Mindezt hetente Bukarestbe ingázva Csíkszeredából. De éreztem egy állandó belső ujjongást is: ím, megadta a sors, hogy egy embertelen diktatúra utáni új és igazságosabb világ megteremtéséért valamit tehessek. Elsősorban a régveszélybe jutott erdélyi ma-
gyar közösséget sújtó béklyók felszámolásáért. E közel hét esztendő alatt teleírtam aztán néhány tucat jegyzetfüzetet, lejegyezve nagyon sok mindent abból, amit megéltem, ami körülöttem elhangzott és megtörtént. A magyar parlamenti csoportban ketten voltunk dr. Bárányi Ferivel, akik szinte grafomán megszállottsággal lejegyeztünk minden lehetségest. Ezért hát innentől kezdve a jegyzetfüzetekben leírtakra támaszkodva próbálom felidézni azoknak a napoknak, heteknek és hónapoknak a történéseit: a vívódásokat, a reményeket és a kudarcokat, a vereségeket és a nagyon ritka győzelmeket, egyaránt.” Dokumentumértékén túl lebilincselő olvasmány, felkelti az idősek és a fiatalok érdeklődését egyaránt.
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
SZILÁGYI ÁRPÁD
Áldozat. 1956 130 x 190 mm, 112 oldal, cérnafűzött keménytábla A gyergyószárhegyi Szilágyi Árpádot 1957-ben húsz év kényszermunkára ítélték hazaárulás vádjával. Bűne az volt, hogy kolozsvári egyetemistaként nyíltan szolidarizált az 1956-os forradalommal, olyan külföldi – magyarországi – szerkesztőségekkel levelezett, mint az Élet és Tudomány, vagy az Irodalmi Újság, ráadásul – naivitása folytán – Rab Árpád álnéven. Megdöbbentő, hogy a budapesti rendőrség figyelmeztető levele is a kihallgatók kezében van – erről a szerző pontosan tudja, hogy hamisítvány, a hazaiak írták az ő megfélemlítésére. Börtönből börtönbe szállítják: a szamosújvári börtönben találkozik és ismerkedik meg pl. Vencel Józseffel, akit Márton Áron püspökkel együtt tartóztattak le, húsz évre ítélték, s akkor már nyolc éve volt börtönben. Egy időben cellatársa Páskándi Géza író is. A szerző leírja az 1958-as szamosújvári börtönlázadást, amikor gépfegyverrel lőttek a rabokra, sokan megsebesültek, meg is haltak, sokáig tart a megtorlás: a rabokat – az ártatlanokat is – nap mint nap agyba-főbe verik az őrök. Aztán a pitești-i börtönbe viszik Szilágyi Árpádot. Sorstársairól a politikai
foglyokról kiderül, hogy csaknem valamennyien értelmiségiek: egyetemi tanárok, papok, ők a „börtöniskola” előadói, a tantárgyak: irodalom, történelem, nyelvtanfolyam… és hadtörténet. Ez utóbbiról írja: „Katonai szakértőkből nem volt hiány, hiszen cellánkban hat tábornok volt és más magas rangú tisztek.” Innen Marosvásárhelyre szállítják, ahol kezdődik a vallatás a felfedett Fekete Kéz nevű titkos szervezetről – a verésektől végleg megsüketül –, végtére is napok múlva eszébe jut, hogy tízedik osztályos diákként írt egy plakátot a kollektivizálás ellen… 1964-ben szabadult amnesztiával. Balánbányán dolgozott geológusként.
Újdonság
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
NAGY MIKLÓS KUND
Orth István
152 x 245 mm, 136 oldal, cérnafűzött keménytábla Orth István a maga útját járó, az erdélyi szürrealizmust markáns arcéllel képviselő, sokoldalú képzőművészként tette közismertté a nevét nemcsak itthon, hanem a határokon túl is. Nem csupán egy-két mesterségben jártas (szakdiplomával is igazolhatja, hogy finomkerámiai szakember), gyakorlatban is bizonyította, hogy ért a kályharakáshoz. A teológia elvégzése után segédlelkészként működött, később egyetemi végzettségű grafikusként műemlékvédelmi, restaurátori szakosítást is szerzett. Rajztanári oklevele is van, könyvgrafikával is foglalkozik. A maga idején mindenik terület valami többlettel, sajátos tanulsággal, az alkotásban is hasznosítható tapasztalattal gazdagította. Magyar identitásához ragaszkodva vált az egykor szász, majd román többségű város díszpolgárává, köztiszteletnek örvendő reprezentatív művészévé, fél évtizeden át a képzőművészek megyei tömörülésének elnöki teendőit is rábízták. Negyven éve él Szebenben. A kötetben Nagy Miklós Kund művészeti író összefoglalja a művész pályafutásának fontosabb állomásait, értelmezi műveit, támpontokat adva az olvasónak a további értelmezéshez. A szerző megjegyzi: „Orth Istvánt szebenivé tette az idő. Az utóbbi negyven esz-
tendő. Egy cseppnyi a nagy időfolyamból. Az a »csepp idő, melyet pillanatnak, órának, vagy bárminek nevezhetünk, mert a plusz és mínusz végtelen közötti időhöz mérten ötven tavasz vagy ötezer év civilizáció is csak egy csepp«. E csepp képi keresztmetszete az alkotó képzelet, a csapongó gondolat koordinátáin nagyon sokféleképpen nézhet ki. A valós, az eddig megélt élet már nem változtatható. Az életmű azonban tovább gazdagítható. Megzabolázhatatlan képzelettel? Mértéktartó tudással? Ösztönösen? Tudatosan? Egyikből is, másikból is bőven van Orth István tarsolyában. Egymást ösztönző, értékalkotó társbérletben még sok kiváló képet teremthetnek, nem csak a szebeniek örömére.”
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Újdonság
BANNER ZOLTÁN
Képírás – képolvasás 152 x 245 mm, 288 oldal, cérnafűzött keménytábla A szerző művészeti olvasókönyvnek nevezi írásainak ezen gyűjteményét. Olvasókönyv „persze csak azoknak – vallja a szerző –, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött. […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Banner 12 nagy fejezetre tagolta könyvét, s mindenik fejezetet néhány sor emlékező, magyarázó bevezetéssel látott el, ami rávilágít az adott esszék keletkezési körülményeire, ugyanakkor el is helyezi ezeket a megfelelő korban, de saját életében is, művészettörténészi pályájának „fejlődési” vonalában: A könyv a Névmutató segítségével egyféle erdélyi művészeti enciklopédiaként is használható. E kötet megjelenésével a szerző régi álma teljesül, ugyanis mint ő maga írja az előszóban: „Igazság szerint régóta terveztem valami hasonlót, de eredetileg inkább arra vágytam, hogy afféle művészeti olvasókönyvet fogalmazzak meg mindarról, amit az erdélyi kortárs
művészetről tudok és gondolok. Olyan előképek lebegtek előttem, mint például Biró József Erdély művészete (Budapest, 1941), vagy Nagy Pál remek Barangolás a képzőművészetben című könyve (Kriterion Könyvkiadó, 1979), de a napi, elaprózó, vagy éppenséggel a monografikus műfaji igények, feladatok, felkérések örökké eltérítettek a kísérlettől.” Szerzői szándéka világos: „A könyv címe arra a szándékomra utal, hogy tudniillik világéletemben arra törekedtem: a művészetről írok – olvasható legyen. Vagyis: érthető és igaz. (Még akkor is, ha éppen egy tízsoros körmondaton át közeledik az olvasó felé.) És ugyanezt vártam el a művészettől is.”
Gutenberg Könyvesboltok
PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Gutenberg Könyvesboltok Az egyedi kialakítású, átgondolt és barátságos Gutenberg Könyvesboltok Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen több mint tízezer könyvcímmel várják az olvasókat. A legfontosabb erdélyi és magyarországi kiadók szépirodalmi, művészeti kötetei, albumai, szótárai, kézikönyvei alapos, szakmai és esztétikai támpontok alapján végzett válogatás után kerülnek a polcokra, iránymutató segítséget nyújtva ezzel az olvasóknak. A Gutenberg Könyvesboltok további erősségét a gyönyörű gyermekkönyvek jelentik: az üzletekben kialakított gyermeksarok a rendszeres foglalkozások, találkozások, közös meseolvasások, diafi lmvetítések helye.
Csíkszereda: 530210, Petőfi Sándor u. 4., tel.: +40–752–031310 gutenbergkonyvesboltcsikszereda
Marosvásárhely, Rózsák tere 56. szám PALLAS -A K ADÉMIA K ÖNY VKIADÓ w w w.pa l lasa kademia.ro
Gutenberg Könyvesboltok
Marosvásárhely: 540053, Rózsák tere 56. szám, tel.: +40–752–032950 gutenbergkonyvesboltmarosvasarhely Csíkszereda, Petőfi u. 4. szám
Székelyudvarhely: 535600, Márton Áron u. 8., tel.: +40–752–032201 gutenbergkonyvesboltszekelyudvarhely
PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ 530123 Csíkszereda, Zsögöd u. 49., Hargita megye Tel.: 0266–310960, 0744–619159 e-mail: konyvkiado@pallasakademia.ro • www.pallasakademia.ro pallasakademia