Orosz Annabella rajzaival
A porszívót, azt, tudja, kérem szépen, békén kell hagyni mindig mindenképpen, mert abban szüntelenül ott a morgás, vén oroszlán, kit meggyötört a sok rács.
Egyszer csak úgy ült, én meg hozzányúltam, akkor aztán örökre megtanultam: a porszívó egy nyűgös, ronda állat, örökös morgás lett benne a bánat.
Apa mobilját nem szabad elérni, mert akkor apa, mint az óvó néni, felfúvódik, és vörös, mint a rák, és szid engem, és szapulja anyát, mert a mobil nem játék, hát nem érted?!, odaadom, csak előbb szépen kérjed, a mobil furcsa, mindjárt megharap, de szerintem apa rettentő alak!
A sarokban áll egy tévé, mindenfélék jönnek elő belőle, mint egy kenguru, hol ez, hol az ugrik elő a zsebéből, és közben villog. Én nem nézhetem mindig a tévét, de megnövök, és akkor mindig lesz.