Francesco Bandarin Kulturális főigazgató-helyettes UNESCO 7 place Fontenoy 75007 Párizs, Franciaország Mechtild Rössler Örökség-főosztály igazgatója és a Világörökségi Központ igazgatója Isabelle Anatole-Gabriel Az európai és észak-amerikai egység vezetője Dr. Anna Sidorenko-Dulom Programspecialista UNESCO Világörökségi Központ 7 place Fontenoy 75007 Párizs, Franciaország Marie-Laure Lavenir főigazgató ICOMOS 11 rue du Séminaire de Conflans 94220 Charenton-le-Pont Franciaország Alábbi levél elsősorban az UNESCO, az UNESCO Világörökségi Központ és az ICOMOS elnökének és igazgatósági tagjainak szól. A levelet elektronikus másolatban megkapja az IUCN és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának képviselője, az SCCL elnöke, az IFLA, MIPIM Awards (ingatlanfejlesztési nívódíj) képviselője (a másodlagos címzettek listája a levél alatt olvasható).
Tisztelt elnök urak/asszonyok és tagok, UNESCO és ICOMOS! Levelünk célja, hogy tájékoztassuk Önöket arról, hogy a „Liget Budapest” elnevezésű építési projekt – amelyet a tervek szerint az UNESCO budapesti, Andrássy úti világörökségi helyszínének pufferzónájában valósítanak meg – a legjobb négy közé került a MIPIM Awards „Best Futura MegaProject” kategóriájában. [1] A projekttel kapcsolatban azonban számos jelentős probléma merült fel, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznának a világörökségi helyszínen és annak pufferzónájában. Tudomásunk van arról, hogy korábban a Liget Budapest kapcsán már sor került levélváltásra az UNESCO, az ICOMOS és a magyar állam között. Alábbi érveink azonban új megvilágításba helyezik a projektet és ezek segítségével jobban megérthetőek a projekt potenciális veszélyei. A Liget Budapest Projekt tönkretenné a Városliget, Európa egyik legrégebbi történelmi parkjának funkcióját és jellegzetességeit. A Városligetet 1813-1816 között Heinrich Nebbien tervezte, megépítésére 1816 és 1839 között került sor. Emellett a Liget nemzetközi jelentőséggel is bír. Egyike a legrégebbi települési parkoknak – ha nem a legrégebbi –, jóval megelőzve a Birkenhead Parkot (Anglia, 1847), amelyet a legtöbb brit és más szerző az első ilyen parknak tekint. A települési parkok „valódi” közparknak minősülnek, más megfogalmazásban azokat a helyhatóságok hozták létre, nem pedig gazdag polgárok vagy
királyok ajándékai. A másik jelentős megfontolandó tényező a tervezése mögött meghúzódó elméleti háttér. A Városliget a hazafias és művészeti oktatás elgondolásaiból táplálkozva a nagy befolyású C.C.L. Hirschfeld elveit tükrözi, ezzel újfent megelőzve más közparkokat. Maga Nebbien is tudatában volt a Városliget jelentőségének és azt a valaha is épült első valódi közparknak nevezte. A Liget Budapest közvetlen veszélyt jelent Budapest világörökségi helyszínére. A magyar kormány egy külön rendeletben nyilvánította a Városligetet „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá”. Ezzel az építési terület mentesül az építési előírások alól és a beruházás akadálytalanul megvalósítható, tekintet nélkül arra, hogy milyen mértékben ütközik a hatályos magyar építési szabályozásba (az épített környezetről szóló törvénybe). Az építési szabályoknak egy világörökségi helyszín pufferzónájában történő megváltoztatása egyenértékű azzal, mintha a szabályozást magán a világörökségi helyszínen változtatnák meg: mindkettő veszélyezteti azt. A Liget Budapest révén Európa első városi parkját – egy világörökségi helyszín pufferzónáját – jelenleg infrastrukturális fejlesztési területként kezelik.A fékek és ellensúlyok teljes kiiktatásának következtében a zöldterületi 3 %-os beépíthetőség (lásd az épített környezetről szóló törvényt) 7 %-ra nőne. Emellett a területen jelenleg érvényesülő 7 méteres építménymagasság jelentősen megnőne, 25 méterre, egy esetben pedig 60 méter fölé.A projekt így veszélyeztetné a park integritását, illetve lehetetlenné tenné e történelmi jelentőségű park visszanyerését és megfelelő helyreállítását. A Liget Budapestről nyilvános társadalmi egyeztetés nem folyt és egyre nő a projekt miatti lakossági elégedetlenség. A környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek megbízásából készíttetett reprezentatív közvélemény-kutatásokat hivatalos közvélemény-kutató cégek végezték el. A felmérések azt mutatják, hogy Budapest lakosainak több mint 75%-a nem ért egyet a Liget Budapest projekttel és előnyben részesítenék az olyan építési projekteket, amelyen nem már meglévő parkokban jönnek létre. A történeti zöldövezet védelmét az építési projekt beindulásával járó első fakivágásoktól kezdődően egy állampolgárokból létrejött csoport viszi. A magukat Ligetvédőknek nevező aktivisták több mint egy éve sátoroznak a Városligetben annak megvédése érdekében. A sajtó is szárnyára vette a csoport tevékenységét és egyre nő a Városliget védelmében szót emelők száma. Csak nemrégiben kezdődött a tájépítészeti terv nyilvános konzultációja, de már most kirívóan nyilvánvaló, hogy figyelmen kívül hagy olyan elemi koncepcionális kérdéseket, mint hogy a Városligetet épületek nélküli közparkként vagy pedig múzeumi negyedként kell-e újjáépíteni. A Liget Budapest Projektet a legtöbb várostervező, tájépítész és nem kormányzati szervezet erőteljesen bírálja és tiltakozik ellene. Ahelyett, hogy az infrastrukturális gigaprojektet egy budapesti állami tulajdonú beépített területen valósítanák meg, a Liget Budapestet a város legnagyobb ligetének helyére tervezik. A helyzet hasonló ahhoz, mintha a Hyde Park vagy a Central Park közepére, illetve a müncheni EnglischerGarten közepére javasolnának egy elképzelt múzeumi negyedet.
A Liget Budapest építészeti és tájépítészeti tervei még nem véglegesek, az építés és a fakivágás azonban már megkezdődött. Az elmúlt néhány évben többször változtak az építészeti tervek. A múzeumok száma, a múzeumépületek magassága, a mélygarázs szintjeinek száma jelentősen módosult az eredeti tervek napvilágra kerülése óta. A legutóbbi, 2016. decemberi tervek ennek ellenére is a magyar várostervezési jogszabályokba ütköznek. Noha a projektnek nincs végleges tájépítészeti terve, fákat vágtak ki anélkül, hogy azok máshova történő átültetésére gondoltak volna. Reményeink szerint levelünk segítségével nyilvánvalóbbá és érthetőbbé válnak a Liget Budapest ezen UNESCO világörökségi helyszínre jelentett kockázatai. Kérjük, tegyenek meg minden lehetséges lépést a budapesti világörökségi helyszín pufferzónájának védelme érdekében, ezzel hozzájárulva Európa legrégebbi települési parkjának megóvásához. További tájékoztatással és pontosítással készséggel állunk rendelkezésükre. Kelt.:Budapest, 2017. február22.
Üdvözlettel, Bardóczi Sándor, tájépítész, címzetes egyetemi docens Erő Zoltán, építész Kévés György, Ybl- és Kossuth-díjas építész Korompay Katalin, építész-urbanista, a Budapest Világörökségéért Alapítvány kurátora Körmendy Imre, építész Lányi András, humánökológus, egyetemi docens Lővei Pál, művészettörténész, az ICOMOS tagja Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport (belföldi környezetvédelmi szervezet) Millisits Máté, művészettörténész, alelnök, Budapesti Városvédő Egyesület Pákozdi Imre, publicista Perczel Anna, építész, az ÓVÁS! egyesület elnöke Schmidt Hajnalka, igazgató, Greenpeace Magyarország Tosics Iván, szociológus, PhD, ügyvezető igazgató Megjegyzések: [1] MIPIM, kiemelkedő ingatlanszakmai rendezvény. Az 1991-ben létrehozott MIPIM Awards a MIPIM 2017. március 14-17. között Cannes-ban tartott ingatlan-kiállításának nemzetközileg elismert ingatlanfejlesztési nívódíja. http://www.mipimawards.com/mipimawards2017/en/page/shortlist
A levél elektronikus másolatát az alábbi személyek kapták meg: - Inger Andersen, az IUCN főigazgatója
-
dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke Steve Brown, az ISCCL elnöke Tony Williams, az IFLA Europe elnöke Az IFLA titkársága Az ICOMOS titkársága John Forester, a MIPIM Awards bírálóbizottságának elnöke MIPIM AWARDS