Európai Bizottság - Tájékoztató
Európai beruházási terv: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működésének első éve – gyakran feltett kérdések Brüsszel, 2016. június 1. Az európai beruházási terv mérlegéről és a következő lépésekről szóló közlemény összefoglalója ●
Az európai beruházási terv keretében elért eddigi eredmények bemutatása és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) legfrissebb adatainak és eredményeinek ismertetése
●
Az ESBA működésének 2018-on túli meghosszabbítása
●
A nagy sikerre való tekintettel a kkv-keret rövid időn belüli kiterjesztése
●
●
●
●
Egy olyan beruházási modell feltérképezésének bejelentése, amely lehetővé teszi a magánbefektetők bevonását a nem uniós országok által igénybe vett uniós pénzügyi eszközökbe Az ESBA-támogatás és az európai strukturális és beruházási alapok ötvözésére vonatkozó egyszerű lehetőség bemutatása A beruházási platformok és a beruházások mozgósítása terén betöltött szerepük ismertetése A fenntartható/zöld beruházási projektek piacának további fejlesztésére vonatkozó javaslat, például a zöldkötvények piacán és a meglévő erőfeszítések jobb összehangolásán keresztül
●
Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és további megerősítésének lehetőségei
●
A Beruházási Projektek Európai Portáljának működésbe lépése
●
A beruházási akadályok felszámolására irányuló, uniós és nemzeti szinten megvalósított kezdeményezések áttekintése
Mit tudhatunk meg az európai beruházási terv mérlegéről és a következő lépésekről szóló közleményből? A közlemény bemutatja az európai beruházási terv, illetve az annak keretében létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap eddigi eredményeit. Emellett világosan felvázolja a Bizottság jövőre vonatkozó elképzeléseit. Ezek az alábbiak: ●
●
●
●
●
●
A kezdeti hároméves időszak lejártával az ESBA megerősített formában folytatja tevékenységét, hogy megszüntesse a fennmaradó piaci hézagokat és hiányosságokat, valamint további magánfinanszírozást mozgósítson a jövőbeli európai munkahelyteremtés, növekedés és versenyképesség szempontjából meghatározó, nagymértékű addicionalitást biztosító beruházások javára. A Bizottság – a költségvetési források szűkösségét szem előtt tartva – ősszel előterjeszti az ESBA működésének meghosszabbítására vonatkozó jogalkotási javaslatokat. Az ESBA egyik legkiemelkedőbb sikere, hogy a közvetítő bankok Unió-szerte élénk érdeklődést tanúsítottak az ESBA kkv-kerete iránt, amely a kkv-k számára biztosít finanszírozást, és abban tevékenyen részt is vettek. Ez a lehetőség a jelenlegi kereteken belül hamarosan kibővül, ami valamennyi tagállam kkv-i és közepes piaci tőkeértékű vállalatai számára előnyös lesz. A Bizottság az ESBA irányítóbizottságával együttműködve, az ESBA-rendelet által biztosított valamennyi lehetőséget kihasználva a kkv-keret megerősítésére fog törekedni. A Bizottság meg fogja vizsgálni egy ESBA-jellegű modell alkalmazásának lehetőségét a fejlődő harmadik országokban megvalósuló beruházások tekintetében. Még egyszerűbbé válik az ESBA-támogatás és az esb-alapok ötvözése, és megszűnnek az ilyen forrásötvözés jogi és egyéb akadályai. Megerősítik a Tanácsadó Platformot, hogy képes legyen fokozni helyi jelenlétét és szorosabbra fűzni a nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott együttműködést. Változatlanul ösztönözni fogják a beruházási platformok létrehozását, amiből a Bizottság, az EBB csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és más érintett szereplők is tevékenyen kiveszik majd
részüket. Ez különösen fontos a kis projektek számára, hogy méretgazdaságossá és a befektetők számára vonzóvá válhassanak. ●
●
●
Az energiahatékonyság kétségkívül az ESBA egyik legsikeresebb tevékenységi területe. Az ESBA a továbbiakban is hozzájárul a fenntartható/zöld projektek piacának fejlesztéséhez azáltal, hogy támogatja a zöldkötvények piacának európai térnyerését és a meglévő intézkedések koordinációjának javítását. A Bizottság további intézkedéseket fog hozni az egységes piac tekintetében meghatározott prioritások jegyében. Az Eurostattal együtt tovább fogja egyértelműsíteni a köz-magán társulások számviteli vonatkozásait, és adott esetben felülvizsgálja a vonatkozó iránymutatást. A tagállamoknak szintén világos prioritásokat kell kijelölniük, a Tanácsadó Platform segítségének igénybevételével konkrét beruházási projekteket kell előkészíteniük – kiváltképp ami a határokon átnyúló projekteket illeti – és optimálisan kell strukturálniuk projektjeiket, hogy ezáltal biztosítsák a pénzügyi eszközök jobb felhasználását. Az európai szemeszter folyamatával összefüggésben a tagállamoknak a beruházás nemzeti akadályainak felszámolása érdekében végre kell hajtaniuk az országspecifikus ajánlásokat.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap Szükség van-e további uniós költségvetési forrásokra az ESBA működésének meghosszabbításához? Az ESBA kevesebb mint egyéves működése máris kézzelfogható eredményeket hozott: a három évre előirányzott 315 milliárd EUR értékű új beruházásból már 100 milliárd EUR összértékű beruházás mozgósítására lehet számítani. Az ESBA működése sikertörténet, épp ezért szeretnénk a kezdeti hároméves időszakon túl is kiterjeszteni. Az ESBA működési idejének meghosszabbítása nem igényli a többéves pénzügyi keret módosítását. A Bizottság az ESBA-rendelet módosítására irányuló javaslatot fog az EBB elé terjeszteni, hogy meghosszabbítsák az ESBA-garancia időtartamát, és így 2018 után is lehetővé váljon az ESBAberuházások mozgósítása. Hogyan bővíthető a kkv-keret a költségvetés növelése nélkül? A sikerre való tekintettel a meglévő szabályozási kereten belül hamarosan bővíteni fogják az ESBA kkvkeretét – ennek előnyeit valamennyi tagállam kkv-i és közepes piaci tőkeértékű vállalatai igénybe vehetik. A Bizottság az ESBA irányítóbizottságával együttműködve, az ESBA-rendelet által biztosított valamennyi lehetőséget kihasználva a kkv-keret megerősítésére fog törekedni. Ez magában foglalja, hogy az uniós garanciából legfeljebb 500 millió EUR-t az infrastrukturális és innovációs keretből a kkvkeretbe csoportosítanak át, továbbá az ESBA-garanciát az InnovFin és a COSME hitelgaranciaeszközök, valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) kiegészítésére használják fel. Ezáltal növekszik az említett eszközökkel kapcsolatos műveletek összesített nagyságrendje, és lehetővé válik, hogy az EBA jelentős mértékű többletfinanszírozást nyújtson további műveletek számára. Hogyan vélekedik a Bizottság azokról a kritikákról, melyek szerint az EBB által nyújtott kölcsönök csupán a szokásos üzletmenet fenntartását szolgálják, és az ESBA-projektekből hiányzik az addicionalitás? Az addicionalitás az ESBA-beruházások egyik fő ismérve. Az addicionalitás fogalma arra a követelményre utal, hogy egy projekt csak akkor választható ki, ha ESBA-támogatás nélkül egyáltalán nem vagy nem azonos formában valósult volna meg. Természetesen nem minden projekt ugyanolyan mértékben egyedülálló vagy innovatív, ám valamennyinek eleget kell tennie az addicionalitásra vonatkozó általános elvárásnak. Az EBB emellett számottevően, évi 4–20 milliárd EUR összértékben bővítette úgynevezett különleges tevékenységét, amely a kockázatosabb projektekre irányul. Az ESBA-projektek addicionalitása abban rejlik, hogy piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradóberuházási helyzetek kezelésére irányulnak, és az adott időszakban az ESBA támogatása nélkül az EBB elvileg egyáltalán nem vagy nem ugyanolyan mértékben finanszírozná őket. Az ESBAgarancia által támogatott projektek addicionalitásának értékelésekor meghatározó tényező a kockázat mértéke. Az uniós költségvetési garanciában részesülő projektek kiválasztásakor az ESBA beruházási bizottsága az ESBA-rendeletben meghatározott szigorú követelményeket alkalmazza, amelyeket a tagállamok és
az Európai Parlament egyaránt elfogadtak. Az uniós költségvetési garancia kizárólag azon projektekre terjeszthető ki, amelyek megfelelően használják fel az adófizetők pénzét és az ESBA-rendeletben előírt valamennyi feltételt teljesítik. A földrajzi lefedettség nem kiegyensúlyozott: Kelet-Európa az ESBA keretében mindeddig elsősorban a kkv-megállapodásokat használta ki. Hogyan kezelhető ez a helyzet? Az ESBA egyik legfontosabb jellemzője, hogy nincsenek regionális vagy ágazati kvóták, hanem a projektek támogatása a kereslethez igazodik. A Bizottság mindazonáltal szintén úgy véli, hogy a földrajzi lefedettség tovább javítható. E célból több eszköz áll rendelkezésre, például az ESBA és más uniós források – köztük az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) – együttes felhasználása, beruházási platformok létrehozása (pl. nemzeti, regionális vagy határokon átnyúló szinten), valamint az Európai Beruházási Tanácsadó Platform célzottabb tájékoztatási tevékenysége. A közlemény egyértelművé teszi, hogy mindhárom említett területen további erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság határozott célkitűzése, hogy biztosítsa valamennyi uniós forrás jobb felhasználását a különböző szakpolitikai területeken, és további lépésekkel kívánja megkönnyíteni az uniós források és az ESBA-támogatás ötvözését. Az eszközök ilyen ötvözése – különösen az esb-alapok esetében – rendkívül hasznos lehet az ESBA széles körű földrajzi lefedettségének biztosítása szempontjából. A Tanácsadó Platform szintén hatékony eszköznek bizonyulhat, amely támogatást nyújt a projektgazdák számára a jobb projektek kidolgozásához, különös tekintettel azokra a régiókra, illetve ágazatokra, ahol további bevonásra és szakmai többletkapacitásra van szükség. Az ESBA és más uniós források – például az esb-alapok – ötvözése, valamint a beruházási platformok létrehozása várhatóan egyaránt elősegíti majd a kiegyensúlyozottabb földrajzi lefedettség elérését. A Bizottság és az EBB változatlanul helyi tájékoztató kampányokat fognak szervezni, hogy Unió-szerte megismertessék és népszerűsítsék az európai beruházási tervet. Egyes esetekben az EBB új irodák megnyitását tervezi a tagállamokban a szélesebb körű helyi támogatásnyújtás biztosítása céljából. Ez Görögországban sikerrel járt: az EBB nemrégiben bővítette támogató csoportját, ami hamar meghozta gyümölcsét, hiszen áprilisban jóváhagyásra került az első görögországi ESBA-projekt. A nemzeti fejlesztési bankokkal – például a Tanácsadó Platform keretében – folytatott megerősített együttműködés előreláthatólag szintén elősegíti majd, hogy több projekt valósuljon meg az egyelőre kevéssé lefedett országokban. A Bizottság 1:15 arányú multiplikátorhatást irányzott elő. Nem túl merész ez a célkitűzés? A multiplikátorhatást portfóliószinten kell értelmezni – egyes projektek jobban, mások kissé gyengébben fognak teljesíteni. Mivel a multiplikátorhatás a projektportfólió egészén alapul, az EBB csoport ESBA-támogatásban részesülő műveleteire vonatkozó pontos végleges arányszám csak a beruházási időszak végén, vagyis 2018 derekán számítható ki. A jelenlegi előrejelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy a legjobb úton haladunk a legalább 15-szörös multiplikátorhatás elérése felé. A multiplikátor egy belső és egy külső elemből tevődik össze. A belső multiplikátor azt mutatja, hogy az EFSI által nyújtott 1 euró kezdeti támogatás segítségével az EBB 3 eurónak megfelelő finanszírozást képes mozgósítani ügyfelei számára. A külső multiplikátor a megvalósuló társberuházást mutatja, mivel az ESBA keretében végrehajtott minden egyes EBB-beruházás az EBB által biztosított hozzájárulás ötszörösének megfelelő beruházást fog eredményezni azáltal, hogy további finanszírozási forrásokat von be a projektbe. Hatással van-e az alacsony hozamokat ígérő jelenlegi európai környezet arra, hogy a befektetők hogyan állnak hozzá az európai beruházási tervhez? A magánbefektetők élénk érdeklődést tanúsítottak a terv iránt. Ami az eddig jóváhagyott ESBA-műveleteket illeti, a várhatóan megvalósuló összberuházás mintegy 85 %-a az EBB csoporton kívüli egyéb magán- és állami befektetőktől származik. Az első veszteségre garanciát nyújtó ESBA-modell tehát jól működik. Miben különbözik az ESBA által támogatott projektekhez vagy kkv-megállapodásokhoz nyújtott kölcsönök és az ESBA keretén kívüli kölcsönök átlagos kamatlába? Az EBB és az EBA termékeinek árazása az EBB csoport által az ESBA-támogatásban részesülő és nem
részesülő vállalkozások tekintetében érvényesített politikákon alapul. Az EBB vonatkozásában az ESBA a rendes tevékenységnél magasabb kockázattal járó projekteket fogja támogatni, a kockázat mértékének megfelelő kockázati árazást alkalmazva. Az EBA vonatkozásában az uniós költségvetésből fedezett garanciákat az InnovFin, a COSME és az EaSI programok keretében, igen előnyösen árazzák, és az ESBA lehetővé teszi ezen eszközök nagyságrendjének azonos feltételek melletti kiterjesztését. Mi az eddig jóváhagyott ESBA-projektekhez nyújtott kölcsönök átlagos futamideje? Az eddigi ESBA-projektek átlagos futamideje az EBB tekintetében megközelítőleg 10–15 év, az EBA tekintetében pedig 2–3 év (garancia), illetve 3–5 év (saját tőke). A kkv-keretre vonatkozóan ezek tájékoztató jellegű becslések. Kell-e fedezetet biztosítaniuk a projektgazdáknak, vagy elegendő az uniós költségvetési garancia? Az uniós garancia lehetővé teszi, hogy az EBB olyan projekteket finanszírozzon, amelyek rendes tevékenységénél magasabb kockázatot hordoznak. A kockázat mértéke a várható veszteségtől függ, amelynek számítása számos kritérium alapján történik (például: a fedezet, a partner minősítése, a projektkockázat, a kölcsönfolyósítás és -visszafizetés profilja, a futamidő, az alárendeltség szintje). Az így kapott eredmény projektspecifikus. A kutatásra és innovációra irányuló ESBA-támogatás Hogyan támogatja az ESBA a kutatást és innovációt? A kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) az ESBA-rendeletben foglaltak szerint az eszköz kiemelt területeinek egyike. A K+F+I kiemelt ágazat az ESBA infrastrukturális és innovációs keretében, ezen túlmenően pedig – a kutatás és innováció horizontális jellegének köszönhetően – az eszköz más prioritási területeihez kapcsolódó projektek is erős K+F+I dimenzióval rendelkeznek. Ez érvényes mind az infrastrukturális és innovációs keret egyéb kiemelt ágazataira – például a digitális szektorra, az energiára és a közlekedésre –, mind az ESBA kkv-keretére, amely hitel- és tőkefinanszírozási termékekkel támogatja az innovatív kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok növekedését. A K+F+I finanszírozás az infrastrukturális és innovációs keretben nyújtott támogatás 10 %-át, míg a kkv-keret esetében a támogatás 57 %-át teszi ki. A 2016. május végi adatok szerint a kutatásra és innovációra irányuló ESBA-finanszírozás összesített részaránya 23 % (3 milliárd EUR a 12,8 milliárd EUR-ból). Hogyan támogatja az ESBA az innovatív kkv-ket és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat? Eddig 185 finanszírozási megállapodást hagytak jóvá az ESBA kkv-keretén belül, amelyeknek 141 800 induló vállalkozás, kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat a kedvezményezettje. A kkv-keretben biztosított 3,5 milliárd EUR össztámogatás 57 %-a, vagyis 2 milliárd EUR a K+F+I támogatását célozza. Az ESBA révén az innovatív kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok gyorsabban és több támogatáshoz jutnak. A támogatás gyorsabb, mivel a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs finanszírozási rendszer keretében kidolgozott hitelgarancia-termék, az InnovFin kkv-garancia 9 milliárd EUR-s hitelportfóliója az eredetileg tervezett 2020 helyett már az idén elérhetővé válik. A támogatás egyúttal több, mivel az ESBA-források közeljövőbeli kiegészítése nyomán az innovatív kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára a Horizont 2020 és az ESBA által együttesen biztosított garanciarendszer keretében rendelkezésre álló hitelek összértéke nagyjából 15 milliárd EUR-ra fog emelkedni. A Beruházási Projektek Európai Portálja (BPEP) Mire szolgál a Portál? A mai napon hivatalosan elindítottuk a Beruházási Projektek Európai Portálját. Egy olyan online platformról van szó, amely összehozza a projektgazdákat és a befektetőket, és előmozdítja az Európaszerte megvalósuló beruházási projektek láthatóságát és finanszírozási lehetőségeit. A BPEP-t úgy kell elképzelni, mint a projektek és a befektetők virtuális találkozási pontját, amely nélkül a felek nem feltétlenül kerülnének egymással kapcsolatba. Jelenleg több mint 130 projekt szerepel a Portálon.
A Portálon bemutatott projektek számára garantált-e az ESBA- vagy EBB-támogatás? A Beruházási Projektek Európai Portálján megjelenő projektek láthatóbbá válnak a világ befektetői közössége számára. A Portál összekötő kapocs a projektek és a befektetők között. Egy projekt BPEP-n való bemutatásának kérelmezése nem tekinthető az ESBA vagy más uniós/EBB-eszközök keretében biztosított finanszírozás igénylésének, és nem jelent garanciát az ESBA, az EBB vagy bármilyen egyéb forrás révén biztosított támogatásra. A Portál funkciója az érdekelt felek közötti közvetítés. Európai Beruházási Tanácsadó Platform Mivel foglalkozik a Tanácsadó Platform? Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform az európai beruházási és üzleti környezet javításának további eszköze. A Platform a tanácsadási és technikai segítségnyújtási szolgáltatások teljes palettájához való egyetlen hozzáférési pontként szolgál. A Platform a Bizottság és az EBB közös kezdeményezése, amely technikai segítségnyújtást és testre szabott tanácsadást biztosít a magánszektorbeli és állami projektgazdáknak. A Platformhoz már több mint 160 megkeresés érkezett. A kezdet biztató, mindazonáltal a Bizottság és az EBB további intézkedésekkel igyekszik helyi szinten közelebb hozni a tanácsadási szolgáltatást a végső kezdeményezettekhez. A Tanácsadó Platform által nyújtott szolgáltatások nemzeti és helyi szintű elérhetőségének javítása érdekében az EBB és a Bizottság szoros együttműködést folytat a nemzeti fejlesztési bankokkal, valamint más nemzetközi partnerekkel – köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és a Világbankkal –, hogy egyrészt megerősítsék a tagállami jelenlétet, másrészt pedig tanácsadási támogatást biztosítsanak az EBB jelenlegi tevékenységi körén kívül eső területeken. Az EBB helyi külső irodák hálózatának kialakításán is dolgozik, amely megkönnyíti majd az erőforrások bővítését. Emellett testre szabottabb helyi szintű technikai segítségnyújtás biztosítására törekszik. A helyi tanácsadó platformok szolgáltatásai nemzeti nyelven vehetők majd igénybe. Az EBB és a Bizottság szintén feltérképezi, hogy a Tanácsadó Platform miként segíthetné tanácsadással a tagállamokat az esb-alapokból támogatható kisebb projektekre vonatkozó helyi technikai segítségnyújtási rendszerek kidolgozása terén. Miért nem ingyenes a Tanácsadó Platform és a Portál használata? Milyen költségekkel jár? A Tanácsadó Platform a közigazgatási szervek számára díjmentes. A magánfelek csekély összeg ellenében vehetik igénybe a Platform szolgáltatásait. Ez a társjogalkotó döntését tükrözi, és helyénvalónak tekinthető a Platform visszaélésszerű kihasználásának elkerülése érdekében. A tagállamokat nem terheli fizetési kötelezettség, hiszen már eleve hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. A költségek magukban foglalják a Platform tevékenységében részt vevő EBBszakemberek személyzeti költségét, az utazási kiadásokat, valamint adott esetben az EBB által tanácsadási szolgáltatás nyújtásával megbízott külső tanácsadók költségeit. A Portál esetében a magánszektorbeli projektgazdáknak jelenleg 100 EUR-s csökkentett díjat kell fizetniük, miután projektanyagukat hiánytalannak és elbírálásra késznek minősítették. Ez az eljárás csupán a mostani kezdeti fázisra vonatkozik, amelynek lejártával a díj összege legfeljebb 250 EUR-ra fog emelkedni. A közszektorbeli projektgazdák mentesülnek a projektbenyújtási díj fizetése alól, és ez a jövőben is így marad. Az ESBA-támogatás és más uniós alapok ötvözése Mit fog tenni a Bizottság az ESBA és más uniós alapok ötvözésének megkönnyítése érdekében? A Bizottság határozott célkitűzése, hogy valamennyi szakpolitikai területen biztosítsa az uniós források jobb felhasználását, és további lépésekkel kívánja megkönnyíteni az egyéb típusú uniós források és az ESBA-támogatás ötvözését, ami kedvez az újabb beruházásoknak. Az ilyen forrásötvözés – különösen az esb-alapok esetében – rendkívül hasznos lehet a magánberuházások mozgósítása terén nehézségekkel küzdő tagállamok számára a további források bevonása szempontjából. Erre már konkrét példák is vannak: Franciaországban egy befektetési alap az esb-alapokból, a magántőkéből, a francia nemzeti fejlesztési banktól, a hagyományos EBB-finanszírozásból és az ESBA-támogatásból származó forrásokat ötvözött. A Platform kockázatfinanszírozást biztosít a karbonszegény gazdaságot előmozdító projektek számára. A Bizottság már közzétette az esb-alapok és az ESBA ötvözésére vonatkozó konkrét iránymutatást, és
a jövőben a forrásötvözés általános keretének további egyszerűsítésére fog törekedni. A Bizottság az esb-alapok és az ESBA-források ötvözésére irányadó közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítási javaslatainak előkészítésén dolgozik, hogy elősegítse az ilyen eszközök felhasználását az ESBA beruházási platformjai és a vegyesfinanszírozási eszközök keretében, továbbá ösztönözze a pénzügyi eszközök kiterjedtebb igénybevételét a vissza nem térítendő támogatások helyett. Van-e gyakorlati példa arra, hogy egy ESBA-projekt az ESBA-támogatást magántőkével vagy más uniós forrásokkal ötvözte? A Nord-Pas-de-Calais-i mintaprojekt az első gyakorlati példája az esb-alapok és az ESBA-támogatás hatékony ötvözésének, különösen, mivel ezáltal lehetővé vált a magánszektor lehető legnagyobb mértékű bevonása. A projekt célja, hogy fejlessze a régióbeli karbonszegény gazdaságot (harmadik ipari forradalom), és a régiót 2050-re „kibocsátásmentes” energiamodellt alkalmazó területté kívánja tenni, miközben munkahelyeket teremt, fejleszti a gazdaság egészét és az energiaszegénység ellen is fellép. E célra „ többrétegű” alapot hoztak létre, amely kockázati tőkét fektet be a harmadik ipari forradalmat célzó projekteket fejlesztő vállalkozásokba: a régió ebben az esb-alapok felhasználásával, sajáttőke-bevonás révén fog részt venni az állami és magánbefektetőkkel együtt. Az EBB az ESBA támogatásával mezzanine hitelt biztosít az alapnak, a kereskedelmi bankok pedig projektszintű elsőhelyi hitelt fognak nyújtani. A finanszírozáson túl a régió technikai segítségnyújtást kínál az esbalapokból származó, legfeljebb 2,5 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az esb-alapok keretében rendelkezésre álló támogatási források, valamint az ESBA-beruházások ötvözésének további példája a kikötők megközelíthetőségét szolgáló infrastruktúrára vonatkozó spanyolországi projekt. Az ESBA keretében nyújtott EBB-kölcsön egy különleges gazdálkodó egység támogatására szolgál, amely elősegíti a támogatható vasúti és közúti projektekbe történő beruházást, és ezáltal javítja 13 előre meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó kikötő multimodális összeköttetéseit a 2015–2020 közötti időszakban, 485 millió EUR összköltséggel. Az ESBA keretében nyújtott EBB-kölcsön mellett az esb-alapokból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatásokat is bevontak a különleges gazdálkodó egység által kezelt bizonyos projektek – például az egyes spanyol városok kikötőinek vasúti összeköttetésére vonatkozó projekt – finanszírozásába. Beruházási platformok Mi a szerepe a beruházási platformoknak? Hogyan hozhatók létre? A beruházási platformok hozzájárulhatnak kisebb projektek finanszírozásához és a különböző forrásokból származó pénzeszközök összevonásához, aminek nyomán egy adott földrajzi területre vagy témára irányuló, diverzifikált beruházások valósulhatnak meg. Ezen túlmenően pénzügyileg vonzóvá tehetik a kisebb vagy helyi beruházási lehetőségeket új befektetői csoportok – például nyugdíjalapok vagy intézményi befektetők – számára. Az ESBA beruházási platformjainak struktúrája rugalmas. Állami és magánszereplők egyaránt létrehozhatnak ilyen platformokat (jellemzően ők biztosítják a források egy részét), amelyek jogi formája és finanszírozási struktúrája a projekt igényeihez és a fő befektetők érdekeihez (kezelt számla, társbefektetési megállapodás, különleges célú gazdasági egység stb.) igazítható. A Tanácsadó Platform célzott tanácsadással segítheti a beruházási platformok struktúrájának kialakítását. Az előrehaladott projektek közvetlenül az EBB csoporttól igényelhetik egy platform ESBA-finanszírozását. A beruházási platformok egyik első példája egy 2015 februárjában létrehozott alap, amely a franciaországi termelőberuházások ösztönzését célozza. A „Fonds SPI Sociétés de Projets Industriels” nevű alap célja a franciaországi termelőberuházások ösztönzése. Küldetése, hogy elősegítse az ipari klaszterek létrejöttét, különös tekintettel az ökológiai és energetikai átállásra. Az újonnan alakult projektvállalatok saját tőkéjéhez kíván hozzájárulni kisebbségi részvényesként – az ipari szférából származó többségi magánrészvényesek mellett –, hogy biztosítsa számukra az új technológiák és új ágazatok iparosítási szakaszára való átálláshoz szükséges forrásokat. Az alap magas hozzáadott értéket képvisel: nagy tőkeintenzitással, a beruházás szokásosnál hosszabb távú megtérülésével és a kockázatviselés egyedülálló megoszlásával jellemezhető. Az ESBA-támogatásnak köszönhetően az EBB első ízben ruházott be olyan platformba, amely az európai ipari vállalkozásokat támogatja. Az ipari partnerekkel való következetes együttműködés révén az alap magánberuházásokat fog mozgósítani az ígéretes ágazatokban, ami magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtéséhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához vezet. A becslések szerint az alap által finanszírozandó projektek végrehajtásuk esetén 4000-nél is több teljes munkaidős álláshelyet fognak létrehozni. Az ESBA további beruházási platformjainak előkészítése folyamatban van.
Fenntartható/zöld projektek Mi a terv a zöldkötvényekkel? Az EBB fogja ezeket kibocsátani? A fenntartható beruházások előmozdítása érdekében – a párizsi megállapodás keretében tett határozott uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően – a folyamatban lévő nemzetközi munkára építve alaposan meg kell vizsgálni a zöld finanszírozásnak kedvező, átfogó pénzügyi szakpolitikai keret kialakításának lehetőségeit. A Bizottság ugyancsak szorgalmazza a zöld közbeszerzés fokozott térnyerését, hogy az állami kiadások összhangba kerüljenek a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel. Az ESBA a továbbiakban is hozzájárul a fenntartható/zöld projektek piacának fejlesztéséhez azáltal, hogy támogatja a zöldkötvények európai piacának fejlődését és a meglévő intézkedések koordinációjának javítását. A zöldkötvények bármilyen típusú kötvények lehetnek, amelyek hozamát kizárólag új és/vagy meglévő, támogatásra jogosult zöld projektek részleges vagy teljes mértékű finanszírozására, illetve refinanszírozására fordítják. A zöld projektek a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket előmozdító projekteket és tevékenységeket foglalják magukban. A harmadik országokra vonatkozó ESBA-jellegű modell Hogyan alkalmazható sikeresen az ESBA-modell a harmadik országokra? Létrejön-e új uniós garanciaalap? Ismét az EBB-t fogják bevonni? Mikorra várható a javaslat előterjesztése? Fel kell térképezni magánberuházások mozgósításának lehetőségeit a fejlődő harmadik országokban. Az ESBA-rendelet értelmében az ESBA-beruházások hatálya az uniós tagállamokra és a szomszédos országokkal megvalósuló, határokon átnyúló beruházásokra korlátozódik. Ez logikus, hiszen az uniós beruházási és szabályozási környezet, valamint az uniós feltételek lényegesen különböznek a fejlődő országok helyzetétől. Ugyanakkor egy különálló, ám hasonló rendszer az EU külső együttműködési programjai számára is hasznosnak bizonyulhat. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a harmadik országokban megvalósuló beruházások terén miként alkalmazható egy ESBA-jellegű modell, például egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nemzetközi pénzügyi szervezetek számára a beruházás terén fennálló konkrét szűk keresztmetszetek kezelését és ezáltal magánszereplők bevonását. Ebben az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek – így az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – is szerepet játszhatnak. Emellett a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek lehetőségük nyílna arra, hogy kihívásokkal teli beruházási környezetben, például instabil és konfliktust követő helyzetben lévő országokban, valamint a migrációval összefüggő projektek terén is kiterjesszék tevékenységüket. Hamarosan előterjesztjük erre vonatkozó javaslatunkat. Az egységes piaci stratégia és a beruházási akadályok felszámolása A Szolvencia II. irányelv módosításán kívül milyen további lépéseket fog tenni az EU a beruházási akadályok felszámolása érdekében? Mi a helyzet a nyugdíjalapok beruházásainak támogatásával? Az egységes piaci program végrehajtásáról szóló, szintén a mai napon közzétett közlemény bemutatja az innovációt és a humántőkébe, illetve munkahelyteremtésbe való befektetést ösztönző, vállalkozásbarát környezet kialakítása céljából uniós szinten elvégzett, illetve tervezett szerteágazó munkát. Ez egyaránt kiterjed a héaszabályok egyszerűsítésére, az induló vállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférésének javítására és a határokon átnyúló kereskedelmet fellendítő, valódi digitális egységes piac létrehozására. A tagállamoknak szintén folytatniuk kell a beruházásokat gátló szűk keresztmetszetek és a bürokrácia felszámolására irányuló strukturális reformok végrehajtását. A Bizottság május 25-i e-kereskedelmi csomagjában felvázolta a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem akadályainak kezelésére vonatkozó átfogó megközelítést. Ez magában foglalja az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás, illetve az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés egyéb formáinak tilalmát, a szabályozói felügyelet javítását, a határokon átnyúló csomagkézbesítés költségeinek csökkentését célzó intézkedéseket, a határokon átnyúló hatékony fogyasztóvédelmet, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazására vonatkozó frissített iránymutatást a szabályok jobb érvényesítése érdekében. A digitális tartalmakat érintő szabályok harmonizálására vonatkozó, 2015 decemberében elfogadott javaslatainkkal, illetve a héa egyszerűsítésére vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő javaslatainkkal együtt ezek az intézkedések Európa-szerte jobb és olcsóbb hozzáférést fognak biztosítani az online árukhoz és szolgáltatásokhoz a fogyasztók számára. A héára vonatkozó cselekvési terv keretében esedékes további intézkedések előkészítik a terepet az
egységes uniós adóövezet megteremtéséhez. Ennek nyomán az egységes piacon belül megszűnnek az adminisztratív akadályok és mérséklődnek a szabályozásból adódó költségek. Az így kialakuló növekedésbarát és kereskedelemélénkítő környezet lényegesen egyszerűbbé teszi a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet és megkönnyíti a kkv-k dolgát. Ez a fogyasztók, a vállalkozások és az államkincstárak számára is előnyös helyzetet eredményez. A Bizottság rövidesen előterjeszti a kockázati tőkére vonatkozó uniós jog módosítására irányuló javaslatát, amelyben a volumen, a diverzitás és a kínálat növelését szorgalmazza a kockázati tőke piaci térnyerésének ösztönzése érdekében, hogy minél több vállalkozás vehesse igénybe ezt az alternatív finanszírozási forrást. Ezzel párhuzamosan a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a kockázatitőkealapok alapjának létrehozására, amely a legígéretesebb új vállalkozások támogatásának bővítése és élénkítése érdekében ötvözi az állami finanszírozást és a magántőkét. Hamarosan bemutatjuk erre vonatkozó javaslatunkat. A nyugdíjalapok beruházási tevékenységének szabályozása a tagállamok feladata. Az uniós jog a vonatkozó iránymutatásokban meghatározza a portfólió diverzifikálására és az óvatosságra vonatkozó keretelveket, mindazonáltal alapvetően nemzeti hatáskörről van szó. Azt szorgalmazzuk és arra számítunk, hogy a nyugdíjalapok érdeklődést fognak tanúsítani az infrastrukturális projektek iránt, mivel a hosszú lejáratú eszközök gyakran jól összeegyeztethetők a nyugdíjalapok hosszú lejáratú kötelezettségeivel. Ez potenciálisan beruházási szűk keresztmetszetet hozhat létre, amelyet nemzeti és uniós szinten egyaránt kezelni kell. Ebben az összefüggésben ösztönözzük a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti szabályozás ne gátolja a hosszú távú infrastrukturális beruházásokat. Mire kell összpontosítaniuk a tagállamoknak a beruházás nemzeti akadályainak megszüntetését és a bürokrácia felszámolását célzó reformok terén? A Bizottság az európai szemeszter keretében végzett helyzetértékelése során megállapította, hogy a legtöbb beruházási akadály a szabályozási vagy adminisztratív szűk keresztmetszetekkel áll összefüggésben – ilyen például a közigazgatás hatékonyságának és átláthatóságának alacsony szintje, az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysági problémái és az üzleti környezet gyenge pontjai. Az akadályok magukban foglalják a nagy szabályozási és adminisztratív terheket, a szabályozási keret kiszámíthatatlanságát és az ágazatspecifikus szabályokat (beleértve a nehézkes és hosszadalmas jóváhagyási eljárásokat), amelyek gátolhatják a nagy infrastrukturális projektekbe való beruházásokat. A Bizottság május 18-án közzétette az európai szemeszter összefüggésében a tagállamok számára kidolgozott ajánlásokat. Több ajánlás foglalkozik a konkrét beruházási akadályokkal, amelyeket a tagállamoknak meg kell szüntetniük. A tagállamok az elmúlt évben összességében előrelépést értek el a reformok terén, a haladás ütemét azonban fel kell gyorsítani ahhoz, hogy a reformfolyamat az elvárt mértékben hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a beruházáshoz. Még több eredményt kell elérni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet megteremtése, a nők munkaerő-piaci részvételének fokozása és a szolgáltatási szektorban fennálló akadályok felszámolása terén. Az Unión kívüli országok részvétele Hogyan vehetnek részt az Unión kívüli országok az ESBA-ban? Ez feljogosítja-e őket a döntéshozatalba való beleszólásra? Az ESBA hatásának maximalizálása szempontjából lényeges, hogy az eszköz – az uniós szabályok maradéktalan tiszteletben tartását feltételezve – nyitott maradjon a harmadik felek, köztük az EU-n kívüli szereplők hozzájárulásaira. A nem uniós országok társfinanszírozóként közvetlenül vagy társfinanszírozási platformokon keresztül beruházhatnak ESBA-projektekbe. Az irányítóbizottság beleegyezése esetén a nem uniós országok készpénzzel is közvetlenül hozzájárulhatnak az ESBA-hoz, ez azonban semmilyen jogot nem biztosít számukra az ESBA irányítása, illetve döntéshozatali eljárásai terén. A Bizottság több Unión kívüli országgal folytat megbeszéléseket az európai beruházási terv keretében megvalósítandó projektek esetleges társfinanszírozásáról. Bizonyos Unión kívüli országok gazdasági szereplői is részesülhetnek ESBA-finanszírozásban, azonban csakis akkor, ha uniós tagállamokra is kiterjedő nemzetközi projektekben vesznek részt. Ilyen lehetséges kedvezményezettek az európai szomszédságpolitikában és ezen belül a stratégiai partnerségben, illetve a bővítési politikában részt vevő országok, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországai, valamint a tengerentúli országok és területek.
Végül mekkora összeget ajánlott fel Kína az európai beruházási tervhez való hozzájárulásként, és milyen projektekbe fog beruházni? Érdeklődnek- e más Unión kívüli országok is? A 2015. szeptember 28-án Kínában tartott magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd alkalmával Kína elvi kötelezettségvállalást tett a beruházási tervhez való hozzájárulásra. A Bizottság és az EBB szorosan együttműködnek a kínai hatóságokkal, hogy kidolgozzák a hozzájárulás technikai részleteit, többek között a megfelelő eszközök kiválasztását. A magas szintű párbeszéd keretében megállapodás született a Bizottság, az EBB és a kínai fél képviselőiből álló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport már megkezdte működését, és jól halad a munkával. MEMO/16/1967 Kapcsolattartás a sajtóval: Annika BREIDTHARDT (+ 32 2 295 61 53) Siobhán MILLBRIGHT (+32 2 295 73 61) Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy emailben