Budapesti Művelődési Központ
A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten (Elemzés a 2005. és a 2008. évi közművelődési statisztikai jelentések alapján)
1 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten (Elemzés a 2005. és a 2008. évi közművelődési statisztikai jelentések alapján) I. Röviden a közművelődésről Elöljáróban néhány gondolat közművelődés és szakintézményeinek társadalmi jelentőségéről. Meggyőződésem, hogy a művelődés ügye nemcsak az egyének, de a társadalmak életét is jelentősen befolyásoló, sőt meghatározó ügy, különösen korunkban, amikor egyre jobban felértékelődik a tudásnak, mint tőkének, illetve erőforrásnak, valamint a társadalmi kapcsolatokhoz kötődő értékeknek, így a szociális tőkének a szerepe. A kulturális szokások társadalmi, gazdasági és réteg-meghatározottsága, a kulturális fogyasztás tagoltsága miatt napjainkra kitüntetett fontosságú úttá és eszközzé válhatott/válhat a közművelődés, közösségi művelés és a felnőttképzés társadalmi intézménye. Európai Uniós dokumentumok a „lifelong learning” és „lifewide learning” koncepciói, valamint a következő évtizedre szóló cselekvési programok és ajánlások szerint, a formális tanulás mellett, a nem formális és az informális tanulási formák egymást kiegészítő rendszerével, hatékony és változatos eszközeivel, továbbá megújított módszereivel segíthetjük a felnőtt társadalom és benne az egyén megújulását, felzárkózását, a társadalmi integrációját. E dokumentumok a közművelődés, a felnőttoktatás és a közösségi művelődés új korszakának beköszöntét ígérik, és emelik azt Európában hivatalosan is nélkülözhetetlen társadalomfejlesztő programmá. Magyarországon ma még jelen van az az intézményrendszer, amely sokat tehet a kívánt folyamatok elősegítéséért, a marginalizálódás veszélyének csökkentéséért. Intézményeink fontos szerepet töltenek be a készségek és a képességek, kulcskompetenciák fejlesztésében, a változó környezethez történő alkalmazkodás megkönnyítésében, az életminőség javításában, az értékalapú kulturális fogyasztási szokások alakításában. Ez különösen a leszakadó, vagy veszélyeztetett csoportok társadalmi integrációjához, illetve reintegrációjához nélkülözhetetlen segítség. Meghatározó a közösségi művelődés különböző formáinak jelenléte, és jellemző a látogatókkal való aktív, interaktív viszony. Tevékenységünk prevenciós értéke nehezen mérhető, de jelentős hozzáadott értéket képvisel. Intézményeink fontos társadalmi szerepet vállalnak azzal is, hogy bölcsői, inkubátorai, gondozói, vagy befogadó intézményei a helyi közösségeknek, civil szervezeteknek.
2 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
II. A tevékenység hatóköre, szűkebb-tágabb vonzáskörzete 1. A Közép-Magyarországi Régió A Közép-Magyarországi Régióban 6916 négyzetkilométeren, 188 településen 2 897 317 fő él. A régió 1 főre jutó GDP-je 3921 e Ft, értéke meghaladja az uniós átlag 75%-át. 2. A budapesti agglomeráció Az agglomerációban 2 503 105 fő, az ország összlakosságának egynegyede él – fejlődésük és jövőjük is erősen kapcsolódik Budapesthez. Ez a speciális metropolisztérség a gazdasági aktivitások kitüntetett terepe, az ország, sőt a Kárpát-medencei nagytérség kitüntetett pontja, központja. Hatalmas GDPrészesedése ellenére jelenleg még jóval lehetőségei alatt teljesít a hasonló közép-európai várostérségekkel szemben, és csak az életminőség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés szoros egységében érheti el a kívánt eredményeket. 3. A megyeközpont Budapest, egyben az ország fővárosa Hatalmas kiterjedése (Párizsnál nagyobb alapterülete) ellenére Magyarország legnagyobb népsűrűségű városa, az Unió hatodik legnépesebb fővárosa. Magyarország népességének 16,9%-a él a fővárosban. A lakónépesség a bevándorlások ellenére is folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt évtizedben, amelyet elsősorban a főként kisgyermekes családok kitelepülése az agglomerációs településekre határozott meg. Ez a folyamat markánsan tetten érhető a fővárosi lakosság korstruktúrájának alakulásában, az idős korosztályok jelentősen növekvő arányában is. A 2009-es adatok szerint a főváros lakossága 1 712 210 fő, amely közel két évtizedes csökkenés után enyhe növekedést mutat. Budapest egyrészt egy intenzíven fejlődő, kreatív régió része, másrészt relatív szakmai fejlettsége ellenére is számos ellentmondással, jelentős belső egyenlőtlenségekkel terhelt része az országnak. A munkaerő-piaci adatok csökkenő gazdasági aktivitást és az inaktívak számának stagnálását mutatják. A regisztrált munkanélküliek körében folyamatosan nő a fiatal pályakezdők és a tartósan munkanélküliek aránya. Budapest Európa egyik jelentős kulturális és művészeti centruma, kulturális intézményrendszere jól
kiépített,
jelentőségű
kínálata
sokszínű.
létesítmény
csökkentésében
kiemelt
tevékenysége. A főváros
mellett
Kulturális a
jelentőségű kerületenként
arculatát
meghatározó,
prevencióban, a és
a
kulturális
közművelődési területenként
nagyszámú,
esélyegyenlőtlenségek
intézményrendszer eltérő
sajátosságokkal
3 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
országos
jelenléte
és
rendelkezik.
Budapesti Művelődési Központ
III. A közművelődés tevékenység- és intézményrendszere a fővárosban III. 1. Budapesten 2005–2008. között 185–205 regisztrált közművelődési intézmény és szervezet végez közművelődési tevékenységet a kerületi önkormányzatok jegyzőinek visszajelzése alapján. Ebből adatszolgáltató tárgyévenként változó összetételben 137, 116, 116, 131. A „kemény” adat természetesen az önkormányzatok kötelező közművelődési feladatellátásában tevékenyen részt vevő intézmények számadata, amely éves szinten 68 és 77 között változott, amelyből állami önkormányzati támogatással működik 56–58 intézmény, a többi pedig közművelődési megállapodás keretében kapcsolódik az önkormányzatok kötelező közművelődési feladatellátásához. Ez jelenti Budapesten azt a szakintézmény rendszert, amely az összes látogató és az összes bevétel tekintetében markánsan meghatározó. Részesedése a szakmai és gazdasági eredményekből 90% feletti. E kör éves statisztikai adatszolgáltatása rendszeres, körükben meghaladja a 98%-ot. Az adatszolgáltatók között szerepel még 30–40 kisebb – nagyobb civil szervezet, továbbá több nagy társadalmi szervezeti, vagy gazdasági szervezeti formában működő amatőr művészeti, helytörténeti, szakmai szervezet, szövetség. Ezek meglehetősen hektikus adatszolgáltatók. Egy-egy nagyobb művészeti szövetség „belépése”, vagy hiánya jelentős mozgást, változást jelenthet adott tevékenységi területen az összesített adatokban.
Budapest
2005.
2006.
2008.
Adatszolgáltató intézmények száma
137
116
131
Állami, önkormányzati intézmény
59
60
50
Társadalmi szervezet
74
48
72
Gazdasági társaság, vállalkozás
9
8
9
Ebből Önálló gazdálkodású és igazgatású
Nincs adat
34
27
Részben önálló gazdálkodású
„
16
16
Többfunkciójú intézmény szervezeti egysége
„
4
4
Budapesten az állami, önkormányzati intézmények száma 2008-ra jelentősen csökken, szerencsére nem csak megszüntetések, sokkal inkább intézmény összevonások miatt. Csepelen három közművelődési intézmény összevonása történt meg 2006-ban létszámcsökkentéssel. A XIII. kerületben a József Attila Művelődési
4 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
Központot Nonprofit Kft.-vé alakították, és a kerület valamennyi, korábban önálló közművelődési intézményét: az ifjúsági irodát, a helytörténeti gyűjteményt és a galériát telephelyként, közös igazgatás alá vonták. A VI. kerületben megszüntették a Terézvárosi Művelődési Közalapítványt és 2007-től TERMA Nonprofit Közhasznú Zrt. formában működik tovább. A kerületnek nincs saját közművelődési intézménye, és 2008-ban megszűnt az alapítványi fenntartású Postás Művelődési Központ is. Hasonlóan a VII. kerületben is végleg megszűnt az Almássy téri Szabadidőközpont, a közművelődési feladatellátást egy kis intézmény – az Erzsébetvárosi Közösségi Ház, amely 2006-tól az Esélyek Házaként szociális feladatokat is felvállalt – látja el. A VIII. kerületben az értékes, Budapest szempontjából is kiemelt szintér az Orczy-kert, a Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. tagintézménye. A XIV. kerületben a Cserepes Ház és a Zeg-zug Gyermekház összevonásával alakult új intézmény. A XIX. kerületben a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház és Intézményei néven, a KMO szervezeti bővítésével egy közművelődési intézmény szervezetében került több kisebb közművelődési intézmény, információs iroda, helytörténeti gyűjtemény összevonásra. Több III. kerületi közművelődési intézmény összevonásával hozták létre az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft.-t. III. 2. A közművelődési intézményrendszer infrastrukturális adottságai a fővárosban is változatos és egyenetlen képet mutatnak. Általában elmondhatjuk, hogy a feltételrendszer oldaláról vizsgálva még mindig jelentős hátrányokat kell leküzdeniük a kulturális piacon, ugyanakkor kedvező folyamatokról is beszámolhatunk. Az elmúlt évtized során több kerület építette át, újította fel teljes körűen intézményét, illetve több helyen is végeztek részleges rekonstrukciókat. Szinte valamennyi kerület a jelentős saját erőforrás mellett kapott állami forrást, címzett támogatást is a fejlesztésekhez. A XXII. kerületben az önkormányzat és egy bevásárló központ megállapodása képezte a beruházás forrását. Az elmúlt évek kiemelt beruházásai voltak az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központ felújítása, bővítése (most Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) a II. kerületben a Budai Táncklub felújítása, a pesthidegkúti Klebersberg Kunó Művelődési Központ rekonstrukciója. 2005 után készült el a XXII. kerületben a Klauzál Gábor Művelődési Központ beruházása, a XX. kerületi Csili Művelődési Központ felújítása. 2006-ban adták át a József Attila Művelődési Központ új épületét, 2007-ben fejeződött a KMO Kispesti Művelődési Ház teljes rekonstrukciója. Több részleges, de jelentős felújítás, korszerűsítés is zajlott, zajlik a fővárosi közművelődési intézmények körében. Így az elmúlt években került sor a Marczibányi téri, a XVII. kerületi Vigyázó Sándor Művelődési Ház, a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központ színháztermeinek felújítására. Jelenleg zajlik a TEMI Fővárosi Művelődési Ház felújítása, bár fele területen, de korszerű körülmények között folytathatják a munkát. Tudomásunk szerint a XIII. kerület újabb közművelődési intézmény beruházását tervezi, egy 5000 négyzetméteres, Új-Lipótvárosi Közösségi Házat kívánnak létrehozni.
5 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
III. 3. A közművelődést szolgáló intézmények tárgyi, technikai felszereltségére a statisztikai adatlap nem kérdez rá, ezért e tekintetben elemzésünk sem teljes. Azt azonban egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a közművelődési alapellátásban részt vevő budapesti intézmények döntő többségének az elmúlt évtizedben megújult, korszerűsödött a műszaki eszközparkja, fokozatosan bővül az informatikai infrastruktúrája. A kulturális törvény hatályba lépését követően a műszaki és informatikai eszközpark fejlesztésére az érdekeltségnövelő pályázati keretből az önkormányzatok által biztosított önrész arányában részesülhettek az intézmények. Ezt a lehetőséget a kerületek döntő többsége rendszeresen igénybe is vette. Az utóbbi évek tendenciája azonban kedvezőtlenül alakult, egyre kevesebb a pályázó és az elért forrás. 2008-ban ez a csökkenés már drasztikus. A pályázók száma a 2005. évinek alig több mint 50%-a, míg az elnyert támogatási összeg kevesebb, mint egyharmada. Fokozatosan javult, bővült az intézmények informatikai infrastruktúrája. 2008-ban 131 adatszolgáltató szervezetből 114-nek van internet-kapcsolata, 108-nak saját honlapja van. Összesen 331 a nyilvánosan elérhető internet-kapcsolattal rendelkező terminálok száma. Ez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy néhány nagyobb intézmény több ilyen hozzáférést is biztosít. Összességében tehát Budapesten ugyan kifejezetten javult az alapellátásban dolgozó közművelődési intézmények műszaki–technikai infrastruktúrája, az mégsem tekinthető valóban versenyképesnek azon a kulturális piacon, ahol tőkeerős vállalkozásokkal kell versenyezniük. Általában elmondhatjuk, hogy az egyszeri beszerzésekre megszerzett források ugyanis csak pillanatnyi megoldást jelentenek abban az esetben, ha a géppark folyamatos karbantartására, megújítására, meglehetősen drága üzemeltetésére már nincs elegendő és biztonságosan rendelkezésre álló forrás.
IV. Foglalkoztatás Budapesten a közművelődési intézményekben foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban jelentős mértékben csökkent. A csökkenés jobban érintette a műszaki, ügyviteli alkalmazottakat, de a szakalkalmazottak esetében is jelentős. Ennek egyik oka minden valószínűség szerint a 2006. évi költségvetési támogatások jelentős csökkenése, az intézmények és telephelyek összevonása, az alulfinanszírozottság ellensúlyozására tett vezetői intézkedések. Bár 2005–2006–2007-ben az adatszolgáltató intézmények száma is csökkent, de a „nagy foglalkoztatók” a közművelődési alapellátásban résztvevő szakintézmények köre gyakorlatilag minden évben szinte 100%-ban adatközlő. A szakalkalmazottak körében csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, ugyanakkor nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottaké és több mint négyszeresére nőtt a vállalkozásban foglalkoztatott szakalkalmazottaké. Az 1000 lakosra jutó közművelődési szakemberszám még így is csak 0,5, amely a fővárosban sem magasabb, mint az országos átlag.
6 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
2005.
2008.
861
1 000
794
706
Ebből vezető
123
120
Ebből vállalkozó
67
294
789
546
324
Összes foglalkoztatott (önkéntesek nélkül) Ebből teljes+részmunkaidős szakmai munkatárs
Önkéntes Ebből közalkalmazott
Ezek a növekedések azonban csak látszólagosak, hiszen 2008-ban a statisztikában együtt kellett szerepeltetni azokat a foglalkozásvezetőket, oktatókat, művészeket stb., akik nem állandó alkalmazottai a munkaszervezetnek. A vállalkozók számának nagyarányú növekedésére is ez az egyik magyarázat, továbbá az intézmény összevonásokat követően a nonprofit kft.-k létrehozása is növelte számarányukat. Egyébként a létszámcsökkentések mellett ez a folyamat okozza a közalkalmazottak számának 47,3%-os látványos visszaesését is.
Közművelődési szakképesítéssel rendelkezik a szakalkalmazottak 80–85%-a, és ha az egyéb felsőfokú képesítéssel rendelkezőket is figyelembe vesszük, ez az arány meghaladja a 93–95%-ot, ez évek óta kiegyensúlyozott, alig változik.
7 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
V. A főváros közművelődési szervezeteinek tevékenysége a számok tükrében Budapesten a rendszeresen adatot szolgáltatók döntő többsége közművelődési szakintézmény, amely a közművelődés alapellátásában vesz részt. Zömében állami, önkormányzati fenntartású művelődési házakról van szó, továbbá azokról az egyéb fenntartású közművelődési szervezetekről, akik közművelődési megállapodás keretében vesznek részt a feladatellátásban A bevételek és a látogatók 90–95 %-a ezekben a szakintézményekben jelenik meg. A többi közművelődési civil szervezet szűkebb tevékenységszerkezettel, kisebb volumenű jelenléttel, színesíti az ellátást.
A közművelődési intézmények 2005-ben 538 000, 2008-ban 748 441 programot, szolgáltatást kínáltak. Ez 2005-ben 1450, 2008-ban 2050 programot/szolgáltatást jelent naponta (365 napra számolva).
8 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
Rendszeres művelődési
2005.
2008.
1058 28 806
1693 51 705
2297
1340
124 726
83 638
1528
1038
92 645
165 575
(saját)
3302
6598
(külső)
115 024
67 161
Képzésben résztvevők száma összesen
118 326
73 759
formák Alkotó művészeti közösségek száma résztvevők száma Tanfolyamok csoportok száma résztvevők száma Klubok száma résztvevők száma Képzések
9 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
V. 1. A látogatottsági mutatók A rendszeres művelődési formákon 2005-ben 369 386 fő, 2008-ban 374 677 fő Budapest lakosságának 22%a vesz részt (amatőr művelődési csoportokban, klubokban, szakkörökben, tanfolyamokban, képzésekben). Mindkét esetben figyelembe vettem a külső szervek által szervezett képzéseket is, hiszen Ők is rendszeres látogatói az intézményeknek. Ezekben a közösségekben résztvevők általában heti rendszerességgel látogatják az intézményeket. Ez a látogatottsági adatokban a belépési gyakoriságot, az alkalmak számát is figyelembe véve 2005-ben 6,8 milliós (a külső szervek által szervezett képzések adatai csak egyszeri adatként szerepelnek, nem vettük figyelembe a belépések gyakoriságát, mint ahogy azt a 2008-as adatlap sem veszi figyelembe.) 2008-ban ez már 10 milliós nagyságrendet jelent.
Összes látogatószám (képzések nélkül) 16 700 000 16 600 000 16 500 000 16 400 000
Összes látogatószám (képzések nélkül)
16 300 000 16 200 000 16 100 000 16 000 000 2005.
2008.
Ami feltétlenül említésre érdemes tendencia, hogy jelentős növekedést mutat az alkotó művelődési közösségek és a klubok résztvevőinek a száma, eközben érzékelhetően csökkent a tanfolyamokon és a képzésekben résztvevők száma. A jelenségnek, bár közelebbi vizsgálatra lenne szükség több okát is ismerjük, illetve feltételezhetjük. Az alkotó, művelődő közösségek népszerűsége valamennyi korosztályban népszerű, de örvendetes, hogy 30% a 15 év alatti és további 40% a 15–29 év közötti résztvevő. A korosztályi összetétel hosszú évek óta hasonló. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok jelentős számban vesznek részt a művészeti közösségek, csoportok, együttesek munkájában, találkoznak valódi kulturális értékekkel, megtanulnak együtt dolgozni, együttműködni, kortárs és intergenerációs csoportokban. A klubok esetében 10% a gyermek, 8% az ifjúsági 4% családi, 30% a nyugdíjas korosztályi, a további 48% érdeklődés szerint szerveződő közösség.
10 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
A klubok és résztvevőinek száma 2003 óta töretlenül emelkedik, ami részben a közösségi, társadalmi kapcsolatok felértékelődését jelentheti, de összefüggésben lehet a tanfolyamok és képzések számának csökkenésével is. A felnőttképzési törvény kemény nyilvántartási és adminisztrációs követelményeinek a közművelődési intézmények közül mindezidáig csak kis számban tettek eleget, ezért elképzelhető, hogy a korábbi tanfolyamok egy részét klub formában működtetik és számos képzés és tanfolyam került „kiszervezésre” külső szervek által, terembérleti konstrukcióban történő megvalósításra. V. 2. Az eseti programok, rendezvények (művészeti, népművészeti, ismeretterjesztő programok, kiállítások, szórakoztató és közösségi rendezvények, táborok, vetélkedők, fesztiválok, információs és felnőttképzési és más szakmai szolgáltatások) látogatószáma kerekített számokkal 2005-ben 9,5 millió, 2008-ban 6,6 millió. 2005.
2008.
Művészeti kiállítások
1 013 315
985 270
Művészeti események
510 802
387 159
Népművészeti események
1 013 468
605 331
Szórakoztató rendezvények
807 130
761 378
Közösségi rendezvények
1 350 454
632 847
Ismeretterjesztés
411 285
244 318
Vetélkedők
78 046
Tábor
43 547
Fesztiválok
1 050 288
Külső szervek rendezvényei
2 499 486
1 381 558
Szolgáltatások
736 801
1 574 199
Összes 9 514 622
23 437
6 595 497
11 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
Amit tendenciaként megállapíthatunk az, hogy szinte minden eseti tevékenységnél csökkent a látogatók száma, ugyanakkor a szolgáltatások száma megduplázódott. Bár ez nem „kemény” adat, saját tapasztalatokkal is alátámaszthatom, jól érzékelhetően növekedett az igény a különböző díjmentes vagy relatív alacsony áron kínált szolgáltatásokra. Tapasztalat az is, hogy 3–5 évente jelentős hullámzó mozgás jelenik meg ezekben az adatokban. Azt minden esetre megállapíthatjuk, (ezt a korábbi hosszabb időszakot átfogó elemzések is alátámasztják), hogy amikor a fenntartói támogatás egy kritikus érték alá kerül (átlagosan az 50% alá) még a következő években is érzékelhető negatív gazdasági és szakmai folyamatoknak vagyunk a tanúi.
2005. Művészeti kiállítások Művészeti események Népművészeti események Szórakoztató rendezvények Közösségi rendezvények Ismeretterjesztés Vetélkedők Tábor Fesztiválok Külső szervek rendezvényei Szolgáltatások Összes
2008. Művészeti kiállítások Művészeti események Népművészeti események Szórakoztató rendezvények Közösségi rendezvények Ismeretterjesztés Vetélkedők Tábor Fesztiválok Külső szervek rendezvényei Szolgáltatások Összes
12 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
Összességében pedig elmondhatjuk, hogy az intézményrendszer közösségi művelődési jellege tovább erősödött, a rendszeresen visszatérő látogatók és a díjmentes szolgáltatásokat igénybe vevők száma emelkedett, ugyanakkor az eseti rendezvények látogatottsága csökkent. Ennek számos lehetséges oka közül érdemes kiemelni a forráshiányt, a látogatókör életszínvonalának csökkenését, a reklám- és marketingkiadások szinte százalékosan ki sem mutatható arányát. Mindezek ellenére az éves látogatók száma 2005-ben kerekítve 16.3 millió, 2008-ban 16,7millió. Ez a hatalmas szám a főváros közművelődési intézményeiben átlagosan napi 45 750 ezer fő megjelenését jelenti (365 nappal számolva) 131 intézmény átlagában napi 380 látogatót jelent. Ez természetesen a valóságban jelentős szórást mutat.
VI. Gazdálkodás 2005.
2008.
Összbevétel
12,2 mrd
11,6 mrd
ebből fenntartói támogatás pályázati támogatás
6,2 mrd 944 384
5,2 mrd 764 569
A közművelődési intézmények saját működési bevétele 2005-ben 4,7 milliárd Ft. Ez Budapest teljes népességére vetítve 2765 Ft/fő! 2008-ban a táblák változásai miatt nehéz az összehasonlítás. A saját forrás nagyságrendje 2008-ban 3,3 milliárd Ft, ami a főváros népességére vetítve 1941 Ft/fő. Figyelemre méltó, hogy a saját forrás mindkét évben meghaladta a normatív támogatás fejkvótaértékét. Valójában azonban a fenntartói támogatáson kívül szinte minden bevételnek szakmai munka fedezete és tartalma is van. Ez alól talán a kamatbevételek jelentenének kivételt, amely azonban elenyészően kis összeget jelent, így a mi szempontunkból elhanyagolható. A fenntartói támogatások a budapesti intézmények átlagában 2005-ben alig haladja meg az összbevétel 50%-át, 2008-ban már csak 45%-át. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mire elég a fenntartói támogatás. Itt feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a nettó finanszírozás miatt a támogatásnak csak töredékösszege érkezik az intézményekhez, így azok jórészt a saját forrásból gazdálkodnak. A bér és járulék, valamint a nem személyi jellegű adók és járulékok (pl.: ÁFA) 2005-ben 5,5 milliárd Ft-ot, tehát a fenntartói támogatás 88%-át jelentette. 2008-ban ez már csak 4,7 milliárdra becsülhető. (A 2008-as adatlap nem kérdez rá a nem személyi jellegű adókra és járulékokra, így azt a 2005-ös nagyságrendben vettem figyelembe) Ez együttesen a támogatásnak a 90%-a. A számok azt támasztják alá, hogy az üzemeltetési költségekre 2005-ben mintegy 700 millió, 2008-ban már csupán
13 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ
500 millió támogatás jutott. Jól látható, hogy ez az összeg már a közüzemi díjak fedezetére sem volt elegendő. Azt is érdemes megfontolni, hogy a nettó finanszírozás miatt a fenntartói támogatás jelentős része be sem érkezik az intézmények számláira, hiszen a bér a dolgozók folyószámláira, az SZJA. és a járulékok közvetlenül a „nagykalapba” utalódnak. 2008-ban az 5,2 milliárdos fenntartói támogatásokból 4,2 milliárd, a támogatás 80%-a be sem érkezett az intézményekbe.
Ez az alulfinanszírozottság miatt végletesen feszített gazdálkodás az, hogy a saját bevételek jelentős részét kell az üzemeltetésre fordítani több szempontból is érezteti a negatív hatását. Nem jut forrásfejlesztésekre, sok intézmény esetében gondot jelent a pályázati források önrészének előteremtése, illetve az utófinanszírozott pályázatokra a forrás megelőlegezése. Többek között ez is oka lehet annak, hogy a pályázati forrásból átvett összegek (abszolút számban és az összbevételen belüli arányában is) csökkentek. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a látogatók fizetőképességének csökkenésével arányosan csökkennek a működési bevételek is. Igaz, 2009/2010-ben várhatóan növekedni fog a pályázati források részaránya az összbevételen belül, ha élni tudnak az intézmények a 2009-ben megnyílt nagy uniós (pl.: TÁMOP) pályázati lehetőségekkel. Bár a számok önmagukért beszélnek, érdemes még néhány fontos szempontot szem előtt tartani, amely még figyelemre méltóbbá teszi az elért eredményeket. Az intézmények többségének szűkös, sok esetben kifejezetten rossz tárgyi feltételei ellenére tevékenységükre óriási az igény. (Lakóhelyhez közel, elérhető árakon kínált szolgáltatások.) A látogatói kör szociális összetétele. Sokszor az „utolsó esélyek” házai a különböző szempontból hátrányos helyzetűek, idősek, nagycsaládosok, kiskeresetűek számára.
14 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu
Budapesti Művelődési Központ Ez az elemzés arra is rávilágít, hogy egy jelentős társadalmi szereppel bíró, mindmáig a legnagyobb látogatottságú kulturális intézményrendszer minden jel szerint a teljesítőképesség a határához érkezett. Szinte megoldhatatlan feladatot jelent az a tartósan és mélyen alulfinanszírozott állapot, amelyet csak tovább súlyosbít a bizonytalan politikai, a válságos gazdasági és az erodálódó társadalmi – kulturális környezet. Kötelességünk minden felelős fenntartó és döntéshozó számára nyilvánvalóvá tenni e tényeket, figyelmükbe kell ajánlani eredményeinket, lehetőségeinket, mindenekelőtt arra a tényre hivatkozva, hogy ez az intézményrendszer a sok vesztesége ellenére egy dolgot mégsem veszített el – látogatói érdeklődését és bizalmát. Budapest, 2009. október 30.
Margittai Katalin
igazgató
15 Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761, e-mail: bmk@bmknet.hu, web: www.bmknet.hu