MARGITTAI KATALIN FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK HÁLÓZATOSÍTÁSA A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN
A művelődés nemcsak az egyének, de a társadalmak életét is jelentősen befolyásoló, sőt meghatározó tényező, különösen korunkban, amikor egyre jobban felértékelődik a tudásnak, mint tőkének, erőforrásnak, valamint a társadalmi kapcsolatokhoz kötődő értékeknek, a szociális tőkének a jelentősége. A kulturális szokások társadalmi-, gazdasági-, és réteg-meghatározottsága, a kulturális fogyasztás tagoltsága miatt napjainkra kitüntetett fontosságú úttá és eszközzé válhatott/válhat a felnőttképzés, közművelődés, közösségi művelődés társadalmi intézménye. Európai Uniós dokumentumok a „lifelong learning” és „lifewide learning” koncepciói, azonkívül a következő évtizedekre szóló cselekvési programok és ajánlások szerint a formális tanulás mellett, a nem formális és az informális tanulási formák egymást kiegészítő rendszerével, hatékony és változatos eszközeivel, valamint megújított módszereivel segíthetjük a felnőtt társadalom és benne az egyén megújulását, felzárkózását, társadalmi integrációját. E dokumentumok a felnőttoktatás, a közművelődés és a közösségi művelődés új korszakának beköszöntét ígérik, és emelik Európában hivatalosan is nélkülözhetetlen társadalomfejlesztő programmá. A felnőttképzés, felnőttkori tanulás helyzete Magyarországon Bár az egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás fontosságáról, annak megvalósíthatóságához szükséges intézményrendszer kiépítéséről különösen az 1997. évi hamburgi V. Felnőttoktatási Világkonferenciát követően sok szó esik szakmai és döntéshozói körökben, valamint a nemzetközi szakirodalom is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít mind az egyének, mind a társadalom szempontjából (JARVIS, 2004: 8–17. o.; DELORS, 1997), eközben Magyarországon az egész életen át tartó tanulás szemlélete még nem vált általánossá a köztudatban (MARÓTI, 2002: 3–17. o.). Nemzetközi összehasonlításban nálunk a felnőttkori tanulásban való részvétel meglehetősen alacsony. Jellemző az is, hogy társadalmi csoportonként a részvételi aktivitásban nagyok a különbségek. Problémát jelent és az alacsony részvételi arány adatait tovább mérsékli, hogy a felnőttképzési tevékenységekről nem teljes körű az adatszolgáltatás. A felnőttképzési törvény értelmében ugyanis felnőttképzési tevékenységet csak nyilvántartott felnőttképzési intézmény folytathat. A valóságban azonban számos ettől eltérő gyakorlatról is tudunk (RETTEGI, 2010: 8–9. o.). Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy folyamatosan növekszik a népesség általános iskolai végzettsége és az elmúlt tíz év során, 1999 és 2008 között (a KSH 2008. évi statisztikai adatai alapján) 3 százalékról 6 százalékra emelkedett a 25–64 év közötti életkorban a szervezett képzésben részt vevők aránya. Mindezen eredmények ellenére komoly gondot jelent hazánkban, hogy a képzési szerkezet és a képzők szemlélete nem felel meg maradéktalanul a munkaerőpiac igényeinek (KOLTAI: 2003, BENEDEK: 2008: 105–125 o.). Részben ennek is tulajdonítható, hogy a munkanélküli ráta nagyságától függetlenül, mindig találhatók betöltetlen álláshelyek (SEMJÉN és TÓTH 2009).
A kínálati oldal kritikus áttekintése mellett nem mehetünk el szó nélkül a felnőttek bekapcsolódási esélyeit csökkentő tényezők mellett sem. A tanulás iránti igény és a motiváció hiányát számos társadalmilag és gazdaságilag determinált folyamat, az iskolai végzettség, a munkamegosztásban elfoglalt hely mellett, az egyén szociokulturális viszonyrendszere befolyásolja. Széles tömegek számára ismeretlen és idegen ma még az a gondolat, hogy élethelyzetében, életvitelében kialakult probléma megoldását elősegítendő a művelődés, a képzés, az önművelés lehetőségét válassza (KOVÁCS, 2004: 153–174 O.). A motiváció hiánya mellett az egyén szempontjából számos további objektív, vagy szubjektív tanulási korlát is jelen lehet. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a bekapcsolódáshoz a felnőtt embereknek segítségre van szükségük. A felnőttkori tanulásba történő bekapcsolódást nagymértékben gátolja az információhiány. A felnőttképzési aktivitást hátráltató fontos tényezőként tartjuk számon az információ, a tájékoztatás, az alacsonyküszöbű hozzáférés és más támogatási lehetőségek elérhetőségének egyenetlenségét, elégtelenségét. Ezzel szemben a felnőtteket segíteni hivatott tanácsadás jelentőségéről már 1988ban, az 1961 óta érvényben lévő Európai Szociális Chartához fűzött kiegészítő jegyzőkönyv is megemlékezett. Az ezredfordulón a lisszaboni irányelveket követően megkezdett gyakorlatok szakmai tapasztalatai alapján 2004-ben a Maastrichtban tartott szakminiszteri találkozón a szakképzési prioritások közé stratégiai elemként emelték be a tanácsadás feladatrendszerét. A tennivalókat összefoglaló kézikönyv az életpálya tanácsadás (LLG – lifelong guidance) működtetését, mint mindenki számára egyenlően hozzáférhető komplex szolgáltatási rendszert mutatja be és feltételezi az érintett ágazatok folyamatos és hatékony együttműködését. A közművelődés helye, szerepe az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamataiban. A felnőttoktatás/felnőttképzés sokszektorú rendszerében, ezen belül is az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés területén sajátos és társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, gyakran hiánypótló szerepet tölt be a közművelődés intézményrendszere. Szervezeteinek száma, a területi lefedettség valamint éves látogatóinak száma alapján egyaránt a legnagyobb kulturális intézményrendszerről beszélhetünk. A 2009. évi közművelődési statisztikai jelentések országos összesített adatai szerint 2901 közművelődési szervezet 77,3 millió látogatót fogadott. A látogatók 52,2%-a olyan közösségi művelődési formák résztvevője, ahol informális, non formális, vagy formális képzések zajlanak. Szakintézményei, a művelődési otthonok fontos szerepet töltenek be a kulturális alapellátásban, a kulturális értékek közvetítésében. Tevékenységük változatos, azt a helyi társadalom szociokulturális viszonyaihoz, az ott élők szükségleteihez alakítják. Meghatározó a közösségi művelődés különböző aktív és interaktív formáinak jelenléte, művelődő és alkotóközösségei az informális tanulás, egyben a szocializáció színterei. Fontos szerepet töltenek be a készségek és a képességek, kulcskompetenciák fejlesztésében, a változó környezethez történő alkalmazkodás
megkönnyítésében, az életminőség javításában. Ez az intézményrendszer alapvető kulturális szolgáltatásokat tesz hozzáférhetővé széles tömegek számára és számos szolgáltatást díjmentesen, vagy önköltségi áron biztosít, ezért komoly eredményeket tud felmutatni a hátrányos helyzetű célcsoportok megszólításában, bevonásában. A hatékony működéshez segítséget nyújt számukra a helyi társadalomba ágyazottság, az intézményrendszer hálózatszerű működése, a civil szektorral és a rokonszakmákkal is együttműködni kész működésmódja A már jól működő információs szolgáltatásaik könnyen bővíthetők a felnőttképzésbe való bekapcsolódást segítő, a munkaerő-piaci ismereteket bővítő szolgáltatásokkal. Mindezeket az adottságokat figyelembe véve, leszögezhető, hogy a közművelődés intézményei ma is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egész életen át és az élet minden területére kiterjedő tanulás népszerűsítésében, a formális képzésekbe nehezen, vagy be nem vonható tömegek érzékenyítésében. Program és szolgáltatásfejlesztés: segítség a felnőttkori tanuláshoz. A BMK PALLÓ projekt kidolgozásának előzményei A felnőttképzésbe történő bekapcsolódást elősegítő felnőttképzési programok és szolgáltatások fejlesztésének folyamatát – a változó társadalmi-, gazdasági- és jogszabályi környezetben – segíteni, támogatni szükséges. Ily módon a közművelődés intézményei bevonhatók, alkalmassá tehetők rendszerszemléletű, hatékony és hiánypótló felnőttképzési szolgáltatások ellátására, természetesen megfelelő felkészítés után, szakmai segítségnyújtás és háttérszolgáltatások biztosítása mellett. E folyamat segítése, mentorálása a segítő szervezetnek is tanulási folyamatot, fejlődési lehetőséget jelent. E szolgáltatásfejlesztési filozófia és koncepció kidolgozásához komoly ösztönzést és támogatást jelentett, hogy az ezredforduló első éveiben európai szinten erős hangsúlyt kapott a projektek eredmények fenntarthatósága, később pedig az elterjesztés, a projekt eredmények disszeminációjának követelménye, valamint a Nyitott Koordinációs Módszer eszközeinek, így az előrehaladás mérésére szolgáló indikátorok, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok (best practice) cseréjének alkalmazása (SZ. TÓTH, 2008: 5–8 O.) Egy ilyen felnőttképzési szolgáltatási modell kidolgozására, majd hálózatban történő működtetésére vállalkozott a Budapesti Művelődési Központ.
PALLÓ PROJEKT Az élethosszig tartó tanulás információs, felkészítő és segítő hátterének biztosítása a közművelődési intézményekben. A Budapesti Művelődési Központnak, mint közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató intézménynek egyik fontos feladata szakmai tartalom és programfejlesztések kidolgozása és a mintaprojektek eredményeinek disszeminálása, multiplikálása. A 2004-ben 50 milliós támogatást elnyert projekt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.5.4. – „A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával” – intézkedésének keretében valósult meg. Célja a felnőttképzésbe való bekapcsolódást, a lemorzsolódás csökkentését, a munkaerőpiacra történő visszatérést segítő szolgáltatások biztosítása a közművelődési intézményekben a működtetéshez szükséges személyi és internetes háttér megteremtésével. Mit valósítottunk meg a projekt keretében?
Kifejlesztettünk, akkreditáltunk és elindítottunk egy (első alkalommal 30 fő részvételével, majd további öt alkalommal, de már kisebb csoport létszámmal) felnőttképzési konzulens képzést, amely képessé teszi a művelődési szakembereket, hogy a felnőttképzés és -oktatás bármely formájába bekapcsolódni kívánók számára tájékoztatást, útmutatást nyújtsanak. A konzulens kompetenciája pontosan körülhatárolt, felnőttképzési információ nyújtása és információs tanácsadás. A konzulens tájékoztatást nyújt, de nem irányít és nem vállal át felelősséget. Nem munkavállalási, nem pályaorientációs és nem pszichológiai tanácsadó. Ilyen típusú megkeresés esetén a megfelelő végzettségű szakemberhez irányítja az érdeklődőt (KLEIN, 2010: 9–10. O.).
Létrehoztunk egy internetes információs rendszert, (www.felnottkepzesinfo.hu) (1000–1200 link, évi 85 000 látogató), amely összegyűjti és könnyen elérhetővé teszi a felnőttképzési információkat, valamint lehetővé teszi a regionális, illetve helyi információk elhelyezését, segíti a konzulensek kapcsolattartását. Szolgáltatásai: hírek, hírlevelek, folyamatosan bővülő fogalomtár. A Foglalkozási és Szociális Hivatal megbízásából 2010 októberétől a Nemzeti Pályaorientációs Portál tartalomszolgáltatója (www.eletpalya.afsz.hu).
A BMK PALLÓ tájékoztató szolgálatán 2006-tól 3 fő konzulens dolgozik. Az ügyfélszolgálat akadálymentes (fizikai és kommunikációs tekintetben
egyaránt). Az információszolgáltatást személyesen, telefonon, e-mailben és msn-en keresztül vehetik igénybe az érdeklődők.
Központi „help-desk” gondoskodik az információs rendszer frissítéséről, karbantartásáról, a fórumok és egyéb kommunikációs lehetőségek működtetéséről. Segít a közművelődési intézményekben dolgozó felnőttképzési konzulenseknek a kompetenciájukon túlmutató problémák megoldásában, kezelésében, melyet a BMK Palló szolgálatának munkatársai, szükség szerint szakértők bevonásával biztosítanak. Két munkatársunk a felnőttképzési konzulens tanúsítvány mellett munkavállalási és pályaorientációs és diáktanácsadói végzettséggel is rendelkezik, így e területeken tanácsadói jogosítvánnyal is bírnak.
Kifejlesztettünk és a zsámbéki medencében elindítottunk egy felnőttképzésbe való bekapcsolódást, és a munkaerőpiacra történő visszatérést segítő programot.
Kinek és hogyan szolgáltatunk?
A konzulens képzést elsősorban a közművelődésben dolgozóknak kínáltuk, s a kulturális szakemberek szervezett továbbképzési rendszerében akkreditáltuk. A 90 órás blended-learning típusú képzés a hagyományos kontakt órák mellett tutorált e-learning alapú önálló tananyag feldolgozásokat és módszertanában további változatos megoldásokat (egyéni gyakorlat, tréning, látogatás) tartalmaz.
A tájékoztató szolgálatot és az információs rendszert bárki igénybe veheti. Az információs rendszer regisztráció nélkül is használható, regisztrációval pedig többletszolgáltatások is igénybe vehetők. Szakemberek számára fórumot, e-hírlevelet működtetünk.
A képzésbe való bekapcsolódást segítő kísérleti program – amely tanulásmódszertani tréninget is tartalmazó képzésből és tutorált önálló tanulásból, információkereső gyakorlatból és klubfoglalkozásokból áll – elsődleges célcsoportja a GYES-en, GYED-en tartózkodó kisgyermekesek, illetve az 50 év felettiek voltak.
A BMK PALLÓ tapasztalatai.
felnőttképzési
tájékoztató
szolgálatának
működési
A 2006. szeptemberi nyitás óta eltelt időszaka alatt a lakosság körében egyértelműen növekvő igény mutatkozott a szolgáltatás iránt, az iroda ismertségre, a felnőttképzéssel, munkaerő-piaci szakmai szervezetek körében elismertségre tett szert. A szolgálatot megkeresők száma 2009-ig növekedett, az érdeklődők legnagyobb része az internetről informálódott. A megkeresések jellemzően telefonon és e-mailen keresztül érkeztek, a személyes tanácsadást igénybevevők száma relatív kevesebb volt. A megkeresések tárgyát tekintve a felsőoktatás, szakképzés, munkavállalás, támogatási lehetőségek és a kapcsolódó jogszabályok értelmezése mellett speciális, vagy komplex kérdésekkel fordultak az iroda munkatársaihoz.
A továbblépés lehetősége: a PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat országos hálózatának kiépítése A projekt a TÁMOP 1.4.3-08/2 – „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok” intézkedés „B” komponens keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 2009. szeptember 1–2011. február 28. között. A program célja: a PALLÓ projektben elért eredmények disszeminációjával, az adaptáció lehetőségének kidolgozásával, szakmai és módszertani szolgáltatások biztosításával felnőttképzési tájékoztató szolgálatok működtetése az együttműködő partnerintézményekben. A BMK felhívására 4 közművelődési intézmény csatlakozott a programhoz. Partnereink szakemberei a Felnőttképzési konzulens képzés elvégzése után, a projekt keretében szerkesztett adaptációs kézikönyv segítségével létrehozták és működtetik a PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálatokat Budapest XIII. kerületében, Békésen, Debrecenben, valamint Veszprémben. Mindehhez a munkához a BMK-ban működő PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat munkatársai szakmai segítséget (help-desk) nyújtanak a konzulenseknek. Az együttműködő partnerintézmények konzulensei kialakítják a www.felnottkepzesinfo.hu régiós aloldalait, amelynek tartalomszolgáltatóivá válnak. Mivel az elmúlt két évben több olyan TÁMOP 3.2.3 konstrukciós pályázati kiírás is megjelent, amely kötelezően megvalósítandó tevékenységként határozta meg felnőttképzés és felnőttképzési szolgáltatások biztosítását a közművelődési intézményekben, várható a hálózat folyamatos bővülése. Összegzés A közművelődés területén a Budapesti Művelődési Központ „PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálata” úttörője volt a szektorok közötti együttműködést, információáramlást támogató felnőttképzési szolgáltatásoknak, mely új lehetőségeket és működési területet kínál a közművelődési intézmények számára. A felnőttképzési szolgáltatások megfelelő ellátásához elengedhetetlen a közművelődési intézményeket fenntartó önkormányzatok (elsősorban szakmai) támogatása és nélkülözhetetlen a folyamatos kapcsolattartás a helyi szociális és munkaügyi szervezetekkel, a közoktatási és felnőttképzési intézményekkel. A projekt kiemelkedő értékének tekinthetjük azt a lehetőséget, hogy intézmények, kistérségek, régiók és szektorok közötti együttműködést generál, egyre több segítségre szoruló ember számára válik elérhetővé, a tanulni vágyó egyén problémája talán kevésbé sikkad el a szektorok vertikális intézkedési gyakorlatának nagyrendszereiben, a térségi és helyi információk gyűjtése, valamint a hátrányos helyzetű célcsoportok számára történő érthető közvetítése fontos lépése lehet az esélyegyenlőtlenség csökkentésének.
Mindezek a megfontolások indokolják a projekt folytatását, a felnőttképzési hálózat fokozatos bővítését, melyhez uniós és hazai források felkutatásával a jövőben is igyekszünk partnereket és támogatókat megnyerni. Az érintett ágazatok döntéshozói számára eljuttatjuk javaslatainkat, bemutatjuk a tevékenység eredményeit és a szükségességét alátámasztó dokumentumokat, azt remélve, hogy az elnyert támogatások segítségével ez a hálózat sikeresen működtethető, fenntartható és fokozatosan továbbépíthetővé válik. Felhasznált irodalom Additional Protocol to the Euroean Social Carter 1988. Strassbourg BENEDEK András (2008) Tanulás egy életen át (TÉT) Magyarországon. Tempus Közalapítvány, Budapest DELORS, J (1997) Oktatás – rejtett kincs. A Jacqes Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Osiris Kiadó, Budapest EUROPEAN COMMISSION (2000.) Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, Brüsszel KÖZMŰVELŐDÉSI STATISZTIKA. Forrás: internet. http://kultstat.okm.gov.hu JARVIS, P. (2004) Az egész életen át tartó tanulás szociológiai perspektívái. Díszdoktori székfoglaló beszéd. Tudásmenedzsment 1. sz. 8–17. KOLTAI Dénes (2003) A felnőttképzés elméleti, gazdasági és területi problémái Pécsi Tudományegyetem, Pécs KOVÁCS István Vilmos (2004) A lisszaboni folyamat és az oktatás. Új Pedagógiai Szemle 7–8. sz. 153–174 KLEIN Marianna (2010.) PALLÓ Adaptációs útmutató. Budapesti Művelődési Központ MARÓTI Andor (2002) Lehet-e tanulni egy életen át? Új Pedagógiai Szemle 7–8. sz. 3–17. OECD – EU (2004) Carrier Guidance. Handbook for Polícy Markers. RETTEGI Zsolt (2010) Felnőtt ember, felnőtt társadalom, felnőttképzés
http://kretahalozat.wordpress.com/eredmenyek/masodik-orszagos-tanulmany-azallanos-celu-felnottkepzes-helyzete/ 8–9. 2010.október 29. SEMJÉN András és TÓTH István János (2009) Rejtett gazdaság, be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás, kormányzati lépések és gazdasági szereplők válaszai. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest SZ. TÓTH János (2008) Esélyt aduk. Jó gyakorlatok a felnőttképzésben Magyar Népfőiskolai Társaság 5–8.
A szerző: Margittai Katalin (középiskolai tanár, művelődésszervező, szociológus.) A Budapesti Művelődési Központ igazgatója