Fenntartható tanulás a közösségben – kézikönyv by Budapesti Művelődési Központ

Kézikönyv

Fenntartható tanulás a közösségben Előtérben az idősek tudása és tapasztalata – új lehetőségek azonosítása az aktív időskor és a tanulás érdekében

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

A partnerszervezetek listája Ausztria

Magyarország

Austrian Red Cross Charlotte Strümpel, Cornelia Hackl Tel. +43 1 58 900 128 charlotte.struempel@roteskreuz.at www.roteskreuz.at

Budapesti Művelődési Központ Brenner Zsuzsanna, Basel Péter Tel. +36 1371 2770 international@bmknet.hu www.bmknet.hu

Research Institute of the Red Cross Katharina Resch, Monika Höglinger Tel. +43 1 79 580 5427 katharina.resch@w.roteskreuz.at www.wrk.at/forschungsinstitut

Olaszország

Circle of Austrian Adult Education Associations Wolfgang Kellner Tel. +43 1 5336547 w.kellner@volksbildungswerke.org www.ring.bildungswerke.at Finnország Adult Education Centre of the City of Helsinki Pirjo Halla, Elisa Tan Tel. +358 9 31088571 pirjo.halla@opisto.hel.fi www.hel.fi/tyovaenopisto

LUNARIA Davide di Pietro, Sergio Crimi Tel. +39 0 68841880 dipietro@lunaria.org www.lunaria.org Nagy-Britannia PRIAE – Policy Research Institute on Ageing an Ethnicity Naina Patel, Ahsan Mahlik Tel. +44 1204 386 305 npatel@priae.org www.priae.org University of Strathclyde Maureen Marley, Val Bissland Tel. +44 (0)141 548 43 88 maureen.marley@strath.ac.uk www.cll.strath.ac.uk/ssi.html

Németország ISIS – Institut für Soziale Infrastruktur Karin Stiehr Tel. +49 69 2648650 stiehr@isis-sozialforschung.de www.isis-sozialforschung.de

INTEVAL Ltd. Nicholas Walters Tel. +44 1483 415106 n.walters@surrey.ac.uk www.surrey.ac.uk/politics/cse

Impresszum: Szerkesztette: Val Bissland, Maureen Marley, Charlotte Strümpel Kiadja: Austrian Red Cross, Wiedner Hauptstraße 32, 1041 Vienna, Austria Tel.: +43 (0) 1 589 00-128, www.redcross.at, ZVR-Zahl: 432857691 Design: November Design & PR Nyomdai munkálatok: gugler GmbH, Auf der Schön 2, A-3390 Melk Fordította: Mészáros Szófia

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. Képek forrása: Adult Education Centre of the City of Helsinki, Budapesti MűvelődésiKözpont, Lunaria, Policy Research Institute on Ageing and Ethnicity, Research Institute of the Red Cross, University of Strathclyde

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

2. A műhely tervezése és lebonyolítása 3. Példa egy kétnapos műhelyre

4 7 10

4. A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok 11 5. A tudásprofil elkészítése

6. Az első nap értékelése

7. A műhelyek közti tevékenységek

8. Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei

9. Az akcióterv elkészítése

10. Hogyan tovább?

11. Értékelés és zárás

12. Utánkövetési szakasz

Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

Bevezetés Miért aktuális ez a workshop (műhelymunka) kézikönyv? Köztudott, hogy Európa jelentős demográfiai változáson megy keresztül, és az elkövetkezendő négy évtizedben várhatóan tovább nő az idősebb felnőttek aránya a fiatalokhoz képest. Egyre nagyobb horderejű személyes, társadalmi és politikai kérdéssé válik, hogy az emberek mivel töltik időskori éveiket. Ráadásul a nyugdíjkorhatár sem mondható biztos pontnak, mert sokan nyugdíjas korukban is tovább dolgoznak, mások pedig új utakat keresnek az aktivitás megőrzésére és képességeik hasznosítására, vagy épp új készségeket sajátítanak el. E demográfiai változásra reagálva került kidolgozásra a műhely képzési programja. Miről szól a projekt? A „Fenntartható tanulás a közösségben” projekt az Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás programjának GRUNDTVIG-alprogramja által finanszírozott két éves európai projekt volt, amely az Ausztriai Vöröskereszt vezetésével, és hat európai ország (Ausztria, Magyarország, Németország, Olaszország, Finnország és Nagy-Britannia) szervezeteinek együttműködésével zajlott. A projekt célja az volt, hogy új, gyakorlatias módszereket dolgozzon ki az idősek meglévő tudásának és tapasztalatainak áttekintésére, és feltérképezze a lehetőségeiket a tanulásra és a közösségbe való bevonódásra. Ez egy újonnan kidolgozott műhelymunka-modell keretei között valósult meg, ennek leírását tartalmazza kézikönyvünk. A műhelymunka céljai A kétnapos műhelymunka két részből áll: ● A résztvevők tudásának egyéni feltérképezése a múltbéli tapasztalatok és tanulmányok alapján (tudásprofil készítése). ● Személyes akcióterv készítése az újonnan felderített és jelentőségük szerint rangsorolt érdeklődési területek alapján. A műhelymunka formája – az aktív részvételre bátorító, biztonságos és meghitt légkörben zajló kiscsoportos foglalkozás – ideális környezetet biztosít a sokféle igény megfelelő kiszolgálására. Ki vehet részt a műhelymunkában? A foglalkozást hat ország 103 résztvevőjével tesztelték a partnerek: egyaránt jól működött a már bejáratott programokon részt vevő önkéntesek csoportjaival, a közösség lehetséges „motorjainak” tartott emberek csoportjaival és a helyi kisebbségi közösségek idős tagjaival is. Különösen hasznos lehet a projekt, ha egy idősek számára szervezett, tanulásra és közösségbe való bevonódásra irányuló hosszú távú programba illeszkedhet bele. Az ideális csoportméret 10–15 fő. Hogyan segítheti a kézikönyv az idősekkel foglalkozó szakemberek munkáját? A kézikönyv célja, hogy a hasonló műhelyek vezetésében segítséget nyújtson, és a szervezeteket is ilyen kezdeményezések kidolgozására és elindítására buzdítsa. A partnerek gyakorlati tapasztalataira épít, a tervezés és lebonyolítás mellett a feldolgozó és értékelő munka folyamán is.

1. fejezet – Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

Hogyan használjuk a kézikönyvet? A kézikönyv egyaránt használható ötletgyűjteményként és útmutatóként olyan projektekhez, amelyek az idősek új életszakaszba való átlépését segítik a mai változó világban. A műhelymunka anyagát az adott célcsoport igényeihez lehet igazítani, hogy új perspektívákat kínálhasson számukra. A munkamódszereknek is a résztvevők kulturális meggyőződéseihez, értékeihez és elvárásaihoz kell igazodniuk. A projekt honlapján, a www.slic-project.eu címen a műhelymunkával kapcsolatos további anyagok is elérhetők, valamint az egyes országokban megrendezett műhelyek részletei is megtalálhatók. A 10. oldalon a műhelyek ajánlott napirendje olvasható. A honlapon elérhető tartalmak felhasználásával a programot a résztvevők igényeihez és a rendelkezésre álló forrásokhoz lehet igazítani. Kik használhatják a kézikönyvet? A kézikönyvben részletesen leírt mintaprojektek ihletet adhatnak különféle, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos projektekkel foglalkozó szervezetek vagy csoportok vezetőinek és gyakorló szakembereinek, valamint idős korú önkénteseknek és kortárs oktatóknak is. Szintén hasznosnak bizonyulhat a kézikönyv a felnőttképzési szakemberek, időskori szervezetek, önkéntes és közjóléti szervezetek és hálózataik, továbbá a helyi hatóságok és a területen dolgozó törvényhozók számára.

A műhely elméleti alapjai Ebben a részben röviden áttekintjük a mintaprojektekben alkalmazott módszerek mögött meghúzódó elméleti alapokat és a főbb fogalmakat, amelyek segítenek a műhelymunka logikai alapjainak alaposabb megértésében.

Tudásprofil (a szakértelem/készségek feltérképezése) A projekt csapata a „szakértelem/készség” és „kompetencia” fogalmakat az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) definíciójának megfelelően használja: ● szakértelem/készség: egy feladat elvégzéséhez szükséges tudás és tapasztalat; ● kompetencia: a tudás, szakmai tapasztalat és szakértelem alkalmazásának képessége megszokott vagy változó környezetben. Bár a fizetett munka világában alapkövetelmény az önéletrajz, az idősek közül sokaknak nincs személyes tapasztalata saját tudásprofiljuk felvázolásában. A projekt módszere segít a fontossági sorrend felállításában, és a korábban elfelejtett vagy figyelmen kívül hagyott szaktudás és tapasztalatok azonosításában. Ez a folyamat: ● pozitív érzéseket kelt és növeli az önbecsülést, ● nagyobb rálátást kínál az egyéni erősségekre, ● további tanulásra ösztönöz, ● rávilágít arra az értékre, hogy a szakértelmet fel lehet használni az önkéntes munkában.

Akcióterv Bizonyított tény, hogy egy akciótervnek jól körvonalazottnak, gyakorlatiasnak és megvalósíthatónak kell lennie. Bár a műhelymunka lényegi része a tudásprofil megalkotására koncentrál, fontos, hogy a résztvevőknek a program végére legyen elképzelésük arról,

1. fejezet – Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

hogyan tovább, melyek a következő lépések. Ehhez szükség lesz a helyi közösség szerveződéseinek, szervezeteinek felderítésére, és a képző szervezeten kívüli források bevonására is. Egyes partnerek a műhelymunka részeként lehetővé tették a helyi civil szervezetek önkénteseinek és szervezeteiknek, hogy röviden bemutassák a tevékenységüket a műhely résztvevőinek, ezzel is segítve őket a következő lépések megtervezésében.

Empowerment (kezdeményező és öntevékeny magatartásra ösztönzés) A műhelymunka során a résztvevőkkel való kapcsolat az öntevékenység szellemében alakul. Az öntevékenység alatt itt az „együttműködő részvételt” értjük, ahol az idős emberek aktívan részt vesznek a tanulási folyamatban, ahelyett, hogy egy kész napirendet kapnának kézhez. Az egyének kezdeményező és öntevékeny magatartása magában foglalja a közösség és a kollektív cselekvés gondolatát is. A közösségfejlesztés, önkéntesség és az élethosszig tartó tanulás összefüggései A fenti fogalmakat gyakran egymástól függetlenül kezelik. A projekt holisztikus megközelítésre törekszik. Az önkéntesség útján az egyén gazdagítja a közösséget, és ezáltal a saját élete is jobbá válik. A projekt megközelítése az élethosszig tartó tanulást a késői életszakasz-váltásokhoz kapcsolta, szemben az általános gyakorlattal, ami a munkához szükséges képzéshez köti. Aktív időskor A fizetett munka és a munkakörnyezeten belüli társadalmi helyzet szorosan kötődik az ember önazonosságának megéléséhez. Amikor az ember nyugdíjba vonul, az önbizalma is gyakran meginog. A műhelymunka szemléletének segítségével előtérbe kerülhetnek az idős emberek eddig kiaknázatlan jövőbeli lehetőségei és erőforrásai. A műhelymunka segítséget nyújt a fontossági sorrend felállításában, és a döntések meghozatalában, valamint az új lehetőségek megragadásához szükséges további tanulmányok átgondolásában, és ezáltal lehetővé teszi az aktív időskort. Hátrányos helyzetű csoportok Az EU politikája a társadalomba való be/visszailleszkedést és a társadalmi összefogást szorgalmazza. Az idősek egy része jobban ki van téve az elszigetelődésnek, különösen az alacsonyabb iskolázottságú és társadalmi helyzetű emberek. A projekt szemlélete szerint igyekszik befogadó és vonzó környezetet nyújtani a formális tanulás terén kevesebb tapasztalattal rendelkező idősek számára, és felhívja a figyelmet az informális tanulásra, amelyben már nekik is volt részük.

1. fejezet – Bevezetés és a műhely elméleti alapjai

A műhely tervezése és lebonyolítása

A műhely tervezése Jól körülhatárolt célokat tűztünk ki? A műhely általános céljait a 4. oldalon összefoglaltuk. Fontos azonban különös figyelmet fordítani a saját szervezetünk vagy csoportunk stratégiai célkitűzéseire. Előfordulhat, hogy egy bizonyos szektort, közösséget vagy régiót helyeznénk előtérbe, de az is lehet, hogy egyszerűen csak tudatosítani szeretnénk a résztvevőkben készségeiket, és figyelemmel kísérni a változásokat. Mindenképpen a tervezési folyamat elején kell tisztázni a célokat, és megvitatni őket az érintettekkel, szem előtt tartva a résztvevők, a szervezet és a közösség érdekeit. Pontos elképzelésünk van a célcsoportról? A célcsoport kiválasztása a műhely pontosan körvonalazott céljaitól függ. El kell dönteni, hogy a műhellyel elsősorban idős nőket vagy férfiakat szólítsunk meg, vagy inkább vegyes csoportokban gondolkodunk. Dönthetünk úgy is, hogy kifejezetten egy etnikai kisebbség tagjait célozzuk meg, vagy épp szándékosan vegyes etnikai összetételű csoportot hozhatunk létre. Egyes esetekben lehetséges, hogy az idősek fiatalabb korosztályát szeretnénk megszólítani, például a közvetlenül nyugdíjazás előtt álló vagy a közelmúltban nyugdíjba ment embereket. Fontos a különböző célcsoportok eltérő elvárásait és igényeit figyelembe venni, mert ezek függvényében változhat a műhely tartalma, időbeosztása és az alkalmazott módszerek. Honnan toborozzunk résztvevőket? ● Vegyük fel a kapcsolatot a szervezetünknek dolgozó aktív önkéntesekkel, ismerjük el a tevékenységüket, ösztönözzük őket a folytatásra, és biztassuk őket, hogy kortárs oktatók legyenek. ● A szervezetünkkel kapcsolatban álló embereket elérhetjük plakátokkal, e-mailen, levélben vagy telefonon. ● Új résztvevőket toborozhatunk a helyi újságban vagy rádióban feladott hirdetés útján, vagy a szervezetünk szokásos kommunikációs csatornáin keresztül. Lényeges szempont, hogy jó reklámanyagot állítsunk össze, amelyből világosan látszik, mire számíthatnak a résztvevők, így elérjük azokat, akik számára érdekes és hasznos lehet a műhely. A sajtóanyagban szerepelnie kell a következőknek: ● a műhely segítséget kíván nyújtani az embereknek tudásprofiljuk felvázolásában; ● a műhely segít átgondolni a jövőre vonatkozó elképzeléseiket és cselekvési tervüket; ● a kötetlen és barátságos hangulatú interaktív műhelymunka előnyeinek; ● a műhely idejének és helyszínének, megemlítve, hogy mindkét alkalomra el kell jönni; ● perforált, letéphető résznek az elérhetőségünkkel, hogy rögtön reagálni tudjanak a hirdetésre.

Milyen a megfelelő helyszín? A választott helyszín követelményei: ● legyen közel a résztvevők otthonához vagy könnyen elérhető tömegközlekedéssel; ● elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kis csoportokban asztalok mellett lehessen dolgozni, és maradjon tér a mozgásra is; ● a terem legyen jól szellőző és megfelelően fűthető; ● a teremben vagy a közelben büfé vagy étkezésre alkalmas hely is szükséges.

2. fejezet – A műhely tervezése és lebonyolítása

A műhely tervezése és lebonyolítása

Mi az ideális időkeret? A mintaprojekteknél az bizonyult sikeresnek, ha két egynapos szakaszt tartottak 10:00– 16:00-ig, egy hét szünettel a két nap között, hogy elegendő idő jusson a hallottak átgondolására. A pontos időkeret azon múlik, hány résztvevő van, milyen élet- és tanulási tapasztalattal rendelkezik a csoport, és milyen tevékenységekre kerül sor a műhelymunka során. Amennyiben elegendő forrással rendelkezünk, hasznos lehet egy harmadik utánkövetési alkalom is, hogy a résztvevők megoszthassák egymással a fejleményeket, megvitathassák a kapcsolatépítés lehetőségeit, és támogatást nyújtsanak egymásnak. Milyen forrásokra lesz szükség? A minimális feltételek között szerepel egy (de inkább két) foglalkozásvezető, az admi nisztrációs teendőket ellátó személy, egy megfelelő helyszín, alapvető kellékek és valamilyen étkezési lehetőség. Meg kell tervezni a kétnapos műhely költségkeretét, és fel kell mérni, hogy a szervezetünk tudja-e állni a költségeket, vagy szükség lesz külső támogatás bevonására helyi, országos forrásból vagy az európai közösségen keresztül. Hogyan válasszuk ki a megfelelő foglalkozásvezetőt? Az ideális foglalkozásvezető olyan személy, akinek van tapasztalata idős emberek oktatásában, „segítőként” működik, és képes egy változatos összetételű csoporttal foglalkozni oly módon, hogy közben az egyéni igényekre is odafigyel. A jó foglalkozásvezető: ● úgy tudja irányítani a csoportot, hogy nem dominál a részvétele, ● mindenkit be tud vonni a közös munkába és önkifejezésre ösztönöz, ● jól kezeli az eltérő véleményeket, ● az eltérő álláspontokra megfelelően reagál, a nehézségeket tapintatosan kezeli, ● rugalmas, alkalmazkodóképes, és végig pozitív hozzáállással vezeti a műhelyt. Egy idős foglalkozásvezető hamarabb megtalálhatja a hangot a csoporttal és könnyebben elnyerheti az önelemző feladatokhoz elengedhetetlen bizalmat, de egy jól képzett és tapasztalt fiatalabb szakember is éppoly jól megfelelhet a feladatnak. Óvakodjunk azonban attól, hogy tapasztalatlan foglalkozásvezetőre bízzuk a műhelyt, bármilyen korú is legyen, mert egy ilyen csoportnál ez nem kecsegtet túl sok sikerrel.

A műhely lebonyolítása Lehetséges nehézségek, kihívások a munka során: ● Személyes információ megosztása. Tisztázni kell, hogy mindenki eldöntheti, mennyi információt vagy személyes tapasztalatot oszt meg a csoporttal, és bárki nyugodtan elmehet, ha a műhely nem felel meg az előzetes elvárásainak. Ezt elkerülhetjük, ha a reklámanyag megfogalmazása lényegre törő és pontos. ● Néhányan gátlásosak lehetnek mások előtt. Már a legelején le kell szögezni, hogy a műhelymunka során elhangzottakat bizalmasan kezeljük. Ha megismerik egymást az emberek, a kiscsoportos munkát rendszerint nagyon felszabadítóként élik meg.

2. fejezet – A műhely tervezése és lebonyolítása

A műhely tervezése és lebonyolítása

● Elterelődik a szó a tárgyról. A jó foglalkozásvezető képes tapintatosan visszaterelni a szót a műhely eredeti témájához. ● Kreatív és gördülékeny munkafolyamat. A foglalkozásvezető törekedjen gördülékeny és kényelmes tempójú munkára, legyenek egyéni segédanyagai és írásos útmutatói a feladatokhoz. Igyekezzen a résztvevőket párbeszédre, vitára és együttműködésre serkenteni. Legyen tapintatos és lelkesítő, és próbálja meg elérni, hogy a résztvevők kreatívan mérlegeljék a készségeiket és a lehetséges jövőbeli terveiket. Legyen kész arra, hogy átszabja a feladatokat és az időbeosztást, ha a résztvevők elfáradtak. ● Írási nehézségek. A foglalkozásvezetőnek fel kell készülnie arra, hogy néhány résztvevőnek gondjai lehetnek az írással. Javasolja a résztvevőknek, hogy a csoportos feladatokat együtt oldják meg, így bárki kivonhatja magát egy adott feladatból, ha akarja. ● Szünetek. A műhelyen kívüli vagy személyes ügyek intézését a szünetekben bonyolítsuk. Próbáljuk a résztvevőket kapcsolatteremtésre és eszmecserére ösztönözni a műhelymunka szüneteiben és a műhely után.

Hogyan őrizzük meg a lendületet az újabb műhelyekhez? ● Utólagos értékelő technikák alkalmazásával tökéletesítsük a legsikeresebb módszereinket. ● A tapasztalatainkat és a sikeres műhelyek hírét tegyük közzé a szervezetünk megjelenési felületein, a közösség fórumain és az interneten. ● Keressük a kapcsolatot más szervezetekkel, hogy még több hasonló gondolkodású embert érjünk el. ● Tervezzünk és indítsunk PR-kampányt rögtön a sikeres műhelyeket követően. ● Ha a forrásaink lehetővé teszik, jelöljünk ki külön kapcsolattartó személyt ehhez vagy más hasonló projekthez.

2. fejezet – A műhely tervezése és lebonyolítása

Példa egy kétnapos műhelyre

Ez az általános példa egy lehetséges időbeosztást és feladatsort mutat be. A konkrét foglalkozást és napirendet az egyedi céljainkhoz, a csoport nagyságához és összetételéhez igazíthatjuk. A www.slic-project.eu weboldalon további példák találhatók megvalósult műhelyekre és napirendekre. A foglalkozásoknál feltüntetett időtartamok csak hozzávetőlegesek, függnek a csoport méretétől és összetételétől, valamint a foglalkozásvezető stílusától is.

Műhelymunka – 1. nap ● ● ● ● ● ● ● ●

A műhely bemutatása, ráhangolódó gyakorlatok – 11. és 12. oldal Kávészünet Tudásprofil 1. szakasz: előkészületek – 13., 15., 17., 19. oldal Ebéd Tudásprofil 2. szakasz: a tudásprofil felvázolása – 13., 14., 16., 18., 21. oldal Kávészünet A két alkalom közti feladatok kifejtése és megvitatása – 23. oldal Az első nap megünneplése és értékelése – 22. oldal

A két alkalom közti feladatok elvégzése. Ha lehetséges, adjunk meg a résztvevőknek egy telefonszámot vagy e-mailcímet, ha kérdés merülne fel az otthoni feladattal kapcsolatban.

Műhelymunka – 2. nap Nyitás: üdvözöljük a résztvevőket, összefoglaljuk az 1. nap eredményeit és a 2. nap céljait (15 perc) ● Visszajelzés az otthoni feladatokról, a tudásprofil folytatása/utómunkálatai (15 perc) ● Önkéntes tevékenységek és tanulási lehetőségek bemutatása – 25. oldal ● Kávészünet ● Az akcióterv bemutatása vagy a tudásprofil befejezése – 26. oldal ● Ebéd ● Az akcióterv elkészítése – 26. és 27. oldal ● Kávészünet ● Értékelés és zárás – 30. oldal ●

3. fejezet – Példa egy kétnapos műhelyre

4 45–60 perc

● ● ● ● ●

Célkitűzés

A tevékenység menete

A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

A műhely céljának, módszereinek és stílusának bemutatása. A napirend ismertetése, gyakorlati információk. Kellemes, barátságos hangulat kialakítása. A résztvevők közti párbeszéd és együttműködés elősegítése. A műhellyel kapcsolatos elvárások összegyűjtése a résztvevőktől.

● ●

Üdvözöljük a résztvevőket, és bemutatjuk a foglalkozásvezetőket. Kiosztjuk az első nap napirendjét, és megbeszéljük a „házirendet”. Kiválasztjuk a csoportunknak megfelelő ráhangolódó gyakorlato(ka)t. Beszélünk a műhely céljairól, módszereiről és stílusáról, továbbá arról, mire számíthatnak a résztvevők a műhelymunka két napja során. Mondjuk el, hogy interaktív munkára és barátságos, kellemes hangulatra törekszünk. ● Összegyűjtjük a résztvevők elvárásait a műhellyel kapcsolatban. ● ●

Ráhangolódó gyakorlatok (ice breaker) és az elvárások összegyűjtése (További gyakorlatok a www.slic-project.eu weboldalon.) 5 perc

1. gyakorlat: Helló! A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy lassan sétáljanak körbe a teremben, és szó nélkül biccentsenek és mosolyogjanak egymásra. Aztán lassan sétálva köszönjenek oda egymásnak, különböző köszönési formákat használva (pl.: Helló! Jó reggelt! Örülök, hogy találkoztunk…). Végezetül gyorsabban sétálva köszöntsenek mindenkit a teremben.

20 perc

2. gyakorlat: Megismerkedés Mindenki kap egy papírt négy kérdéssel (név, kedvenc szín, kedvenc nyaralási hely, van-e tapasztalata az önkéntességben). A résztvevők párosával felváltva felteszik egymásnak a kérdéseket. Mindenki felírja a párja válaszait, és ismerteti az egész csoport előtt. Ha páratlan számú résztvevő van, hármasával is dolgozhatnak.

15–20 perc

3. gyakorlat: Honnan jöttél? Ehhez nagyobb térre van szükség. A foglalkozásvezető kijelöli az ország vagy a város képzeletbeli térképét a padlón (az égtájak vagy a városközpont meghatározásával), és a résztvevők az utasítások alapján megkeresik benne a helyüket (pl.: hol születtek, hol élnek most stb.). A feladat hatására a résztvevők mozogni kezdenek, keverednek egy kicsit, és átérzik a csoporthoz tartozás élményét. Ha mindenki a megfelelő helyen áll, hagyhatunk egy kis időt a beszélgetésre. Aztán megkérjük őket, hogy mutatkozzanak be, és mondjanak magukról néhány dolgot.

4. fejezet – A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

4 20 perc

A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

4. gyakorlat: Az elvárások összegyűjtése a csoporttól Párban, kis csoportokban vagy az egész csoportot összevonva kérjük meg a résztvevőket, hogy írják le, mit várnak a kétnapos műhelytől. Ha párban vagy kis csoportokban dolgoznak, hagyjunk egy kis időt a válaszok megvitatására. Ezután a csoporttal közösen gyűjtsük össze az elvárásokat, és írjuk fel egy flipchart („papírfunkciós”) táblára. Hangsúlyozzuk, hogy a műhely teljes ideje alatt nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak egyéni nézőpontok. Vegyük át, hogy az elvárások közül melyeknek tud megfelelni a műhely, és melyik mutat túl a műhely lehetőségein.

Mire figyeljünk az 1–4. gyakorlatoknál?

10 perc

A résztvevők bemutatkozását ötvözhetjük az elvárások összegyűjtésével (pl.: 3–4. gyakorlat). ● Az összegyűjtött elvárásokat jól olvashatóan írjuk fel a táblára, hogy mindvégig láthatóak maradjanak, és rendszeresen ellenőrizzük, jó irányba haladunk-e. ● Mindenkit biztosítsunk arról még egyszer, hogy a személyes adatok megosztása nem kötelező. ● A rendelkezésre álló idő, a műhely céljai és a csoport mérete/összetétele függvényében ejthetünk pár szót az öregedés és a tanulás kérdéséről és/vagy a 5. és 6. oldalon említett kulcsfogalmakról. ●

5. gyakorlat: Mindkét napot kezdjük és zárjuk egy dallal, jókívánsággal vagy verssel.

Célkitűzés

A tevékenység menete

Mire figyeljünk az 5. gyakorlatnál?

●

Adjuk meg a műhely alaphangját azzal, hogy egy dallal, jókívánsággal vagy verssel kezdjük és zárjuk a napot, ezzel keretet adva a munkának.

Kérjünk meg egy önként jelentkezőt, hogy nyissa meg a napot egy dallal, jókívánsággal vagy verssel, amit a csoport többi tagja meghallgat. A nap végén megismétlődik ugyanez az esemény, és így zárul a „kör”. Ne kommentáljuk vagy elemezzük a hallottakat, mert ezek az egyének és a csoport érzéseinek kifejezésére szolgálnak, és a jókívánságok szerepét töltik be. ● Bátorítsuk a csoportot arra, hogy ők is csatlakozzanak a dalhoz/vershez. ● Ha többen is jelentkeznek, akkor a műhely elején és végén egyenlően megoszthatjuk köztük az időt. ●

4. fejezet – A műhely bemutatása és ráhangolódó gyakorlatok

5 A tudásprofil elkészítése A műhely egyik központi eleme az egyéni tudásprofil elkészítése. Ennek segítségével a résztvevők tudatosítják magukban, hogy milyen készségeket és képességeket sajátítottak el eddigi életükben. A tudásprofil elkészítésének folyamata egy előkészítő és egy tényleges megvalósító fázisból áll. Egy idősekből álló csoportban sok eltérő élettapasztalattal rendelkező emberrel találkozhatunk, így a tudásprofil megalkotásához is többféle megközelítés áll rendelkezésünkre. Ebben a fejezetben három módszert mutatunk be, szemléltetve a témában rejlő lehetőségeket és a különböző eszközök alkalmazását.

Előkészítő fázis Célkitűzés ● ● ● ●

A résztvevők megismertetése a készség fogalmával. Lehetővé kell tenni a résztvevők számára a terminológia alkalmazását. Átgondolni mind a saját készségeiket, mind a másokét. Meg kell tudni, milyen élet- és munkatapasztalatokat becsülnek nagyra.

Kellékek jól felszerelt terem projektorral, vetítővászonnal, táblával (flipchart), elegendő mozgástér, ● átrendezhető székek és asztalok. ● ●

A tudásprofil elkészítése Célkitűzés A résztvevők bátorítása, hogy visszatekintve újra számba vegyék készségeiket és képességeiket. ● Eldönteni, mely tapasztalatok minősülnek fontosnak és idevágónak. ● Mindenkiben tudatosítani a saját készségeit és képességeit. ● Megértetni a résztvevőkkel, hogy az életük során a formális képzésen kívül a tapasztalataikból is sokat tanulhattak. ● Rámutatni, hogy az egyes készségek jelentősége átértékelődhet különböző életszakaszokban. ● Elkészíteni a tudásprofilt a jövőbeli cselekvés fontos lépéseként. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése Kellékek Ellenőrzőlista vagy memóriatérkép a résztvevők elvárásaihoz és tapasztalataihoz igazodva. ● Definíciók, magyarázatok és példák a készségekre, amelyek segítségével elkészíthető a lista. ● Eszköz annak felmérésére, hogy az egyes készségek mennyire fontosak az egyén számára(pl.: egy ötfokú skála). ●

Mire figyeljünk a tudásprofil elkészítése során? Mindenképpen szánjunk elég időt az előkészítő fázisra, hogy a résztvevők motiváltak legyenek, és megértsék, miért van szükség a tudásprofil elkészítésére. ● A tudásprofil egy személyes dokumentum. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak olyan készségeket tüntessenek fel, amelyek nekik maguknak fontosak, ne akarják egy hosszú értelmetlen listával lenyűgözni a foglalkozásvezetőt. ● A tudásprofilra szánt idő függ a kiválasztott módszerektől és a csoport méretétől, valamint összetételétől. ●

A tevékenység menete A következőkben három példát mutatunk be a tevékenység lefolytatására, különböző módszerek alkalmazásával (rövid PowerPoint bemutató, vitafórum, előre elkészített feladatlapok/kártyák, csoportos és egyéni tevékenységek, „kávéházi beszélgetés”, ötletbörze, elmetérkép).

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése 1. példa: készségkártyák és ellenőrzőlista

60 perc

Kellékek

Előkészítő fázis: készségkártyák ● ● ● ●

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

tábla (flipchart), tollak, asztalok, üres és előre megírt kártyák (minden 3–4 fős csoportnak 15), feliratozva rendhagyó készségekkel (pl.: bungee jumping), fontos készségcsoportokkal (pl.: szervezőkészség) és egyszerű tevékenységekkel (nem készségek, például tévénézés).

A foglalkozásvezető ismerteti a készség fogalmát, és példákat hoz készségekre (pl.: nyelvtudás, főzés, kommunikáció). Minden résztvevő kap 5 üres kártyát, amelyre egy-egy fontos készséget kell felírnia. Ezután 3–4 fős csoportokat alakítanak, és a sajátjaik mellé kapnak még 15 előre megírt kártyát. A csoport feladata az azonos/lényegtelen/ide nem illő kártyák kiselejtezése után a megmaradt kártyák fontossági és hasznossági sorrendbe állítása. Eddigre minden csoportnál 10–12 fontos kártya maradt. A csoportokat kettesével összevonjuk és a nagyobb csoportok megismétlik ugyanezt a folyamatot a náluk lévő 20–24 kártyával. A csoportok szóvivője ismerteti a végeredményt a többi csoporttal. Az összes csoport által leglényegesebbnek ítélt 10–12 készséget felírjuk a táblára és megvitatjuk. Segítsünk a résztvevőknek az otthon, a munkahely és a közösség berkein belül elsajátított készségek minél szélesebb tárházát áttekinteni. ● Szedjük szét azokat a hétköznapi tevékenységeket, amelyek többféle készséget is tartalmaznak, például a főzést. ● Mindenkinek tegyük lehetővé, hogy megfelelő szinten dolgozzon, hiszen egyes emberek/csoportok gazdagabb tapasztalattal rendelkeznek, mint mások. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése A tudásprofil elkészítése készség lista (checklist) segítségével

75 perc

Eszközök

● ●

60 perc

A tevékenység menete

15 perc

1. szakasz: 1. példa – Készség lista (melléklet, 32. oldal) 2. szakasz: 1. példa – Készségek összefoglalása (melléklet, 32. oldal)

1. szakasz A foglalkozásvezető kiosztja a résztvevőknek a készséglistákat, és elmondja, hogyan kell kitölteni 3 lépésben: ● El kell olvasni az adott készség nevét és magyarázatát, és eldönteni, vonatkozik-e ránk. Ha nem, pipáljuk ki a „nincs ilyen tudásom” kockát. ● Ha igen, idézzünk fel egy konkrét élethelyzetet, és röviden írjunk le egy példát. ● Ha lehet, értékeljük a készséget a skála alapján. ● A foglalkozásvezető a résztvevők között körbejár, és ha kell, segít a kitöltésben. 2. szakasz A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, még egyszer nézzék át a készség lista, válas�szák ki a számukra legfontosabb készségeket, és írják át őket a „készségek összefoglalása” űrlapra.

Mire figyeljünk

A műhely első napjának befejezése előtt adjuk meg a lehetőséget a résztvevőknek, hogy megünnepelhessék az aznap elért eredményeket és kifejezhessék, mennyit nyertek a műhelymunka révén azáltal, hogy áttekintették a készségeik, tapasztalataik és tudásuk széles skáláját. Kérjük meg őket, hogy egy visszajelzéses körben osszák meg a többiekkel, mi az ő 3 legfontosabb készségük, és mi tetszett nekik a legjobban a mai nap során.

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése 2. példa: Memóriatérkép és tudásprofil 20 perc

Kellékek

Előkészítő tevékenység: PowerPoint bemutató és megbeszélés rövid PowerPoint bemutató (l. weboldal), projektor, ● számítógép. ● ●

A tevékenység menete

Adjunk elő egy PowerPoint bemutatót a készségek témájában az alábbi szempontokat érintve: ● Milyen készségek vannak? ● Az élet mely területein sajátíthatunk el készségeket? ● Milyen előnyei származhatnak egy idős embernek abból, ha tudatosítja vagy leírja a készségeit? A bemutató után biztassuk a résztvevőket, hogy kérdezzenek a készség fogalmával kapcsolatban.Hagyjunk időt a téma megbeszélésére.

Mire figyeljünk

A foglalkozásvezető legyen gyakorlott PowerPoint felhasználó. A bemutató tartalmazzon illusztrációkat. Hétköznapi nyelvet használjunk, hogy a bemutató formális jellegét ellensúlyozzuk. Ha a PowerPoint vagy az alkalmazásához szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, használjunk helyette előre előkészített táblát (flipchart).

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése A memóriatérkép és a tudásprofil elkészítése

2 óra

Kellékek

● ●

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

2. példa – Memóriatérkép (melléklet, 33. oldal) 2. példa – Tudásprofil (melléklet, 34. oldal)

A műhelymunka ezen részének az a célja, hogy az idős emberek egy memóriatérkép használatával összegyűjtsék a készségeiket. A memóriatérkép lényege, hogy a résztvevők felidézzék életük fontos szakaszait, és visszaemlékezzenek, milyen készségeket sajátítottak el az adott időszak alatt. A memóriatérképnek nyolc előre meghatározott területe van: munka, iskola, továbbképzés, családi élet, önkéntesség, szabadidő, különleges alkalmak és egyéb. Ha szükséges, a 8 terület mellé beiktathatunk még egyet vagy többet. ● Mutassuk be a memóriatérkép fogalmát: osszunk ki mindenkinek egy üres térképet, és minden területhez hozzunk egy példát (5 perc). ● Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyénileg töltsék ki a saját térképüket. A teremben körbejárva válaszoljunk a felmerülő kérdésekre (30 perc). ● Az eredményeket beszéljük meg csoportban: kisebb vagy nagyobb csoportokban dolgozva mindenki mutassa be az „emlékeit” és legfontosabb készségeit. A megbeszélés során a résztvevők válasszák ki a legfontosabbnak ítélt készségeiket, többek között azokat az általuk jól ismert és becsült készségeket is, amelyekkel szívesen dolgoznának a jövőben is. ● A tudásprofil kitöltése: a foglalkozásvezető kiosztja a tudásprofilok adatlapját a résztvevőknek. Mindenkinek ki kell választania a három kulcsfontosságú készségét, és beírnia a tudásprofilba. Minden résztvevő kitölti a tudásprofilját az élete során elsajátított három legfontosabb készség bejegyzésével (25 perc). Ez a tevékenység elbeszélő jellegű, így könnyen előhívja a személyes emlékeket és tapasztalatokat. Jól működik azoknál, akik nem szívesen töltenek ki kérdőíveket írásban. ● Ha egyes embereknek kevesebb tapasztalata van bizonyos területeken (munka, önkéntesség), a memóriatérkép néhány területe üresen maradhat. Nyugtassuk meg a résztvevőket, hogy minden memóriatérkép máshogy néz ki. ● Az emberek felidézik majd az emlékeiket a tevékenység alatt. A negatív tapasztalatok is az élet részei, és előfordul, hogy néhányan ezekről is beszélni szeretnének: például a házastársuk haláláról vagy munkahelyi nehézségekről. Erre is hagyjunk elég időt, de a foglalkozásvezető figyeljen az időbeosztásra. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése 3. példa: Irányított beszélgetés csoportokban és a gondolattérkép (Mind Mapping) használata Ebben a példában a tudásprofilt előkészítő tevékenység az első napon zajlik, a tudásprofilt a résztvevők otthon töltik ki, majd az eredményeket a 2. napon beszéljük meg. 2 óra

Előkészítő szakasz – 1. nap Ebben a példában indirekt módon közelítünk a tudásprofilhoz, és a nyitó szakaszban az önkéntesség, a tanulás vagy más tevékenységek felé tereljük a résztvevők figyelmét három kérdés segítségével, például: ● Miért legyünk önkéntesek? ● Milyen készségek szükségesek az önkéntes munkához? ● Milyen fenntartásaink vannak az önkéntes munkával szemben? A módszer sikerének kulcsa, hogy minden résztvevő megszólítva érezze magát és hallathassa a hangját. Ezért elengedhetetlen, hogy fesztelen, barátságos ülésrendet alakítsunk ki, ahol kis csoportok ülnek az asztalok körül. A módszer elterjedt neve „Kávéházi beszélgetés” (Café Conversations, l. kellékek).

Kellékek

3–4 asztal, amit 4–5 ember körbe tud ülni. Az asztalokon „papírterítő”, amelyre lehet írni/rajzolni színes tollakkal. ● „Café Conversations”: http://www.theworldcafe.com/hosting.htm. Ez egy weboldal, ahol a módszer leírása olvasható. ● Gondolattérkép (Mind mapping): http://uk.youtube.com/watch?v=MlabrWv25qQ&feature. Ebben az 5 perces klipben a gondolattérkép működését mutatja be kitalálója, Tony Buzan. ● ●

A tevékenység menete

Készítsük elő a terepet az önkéntes munkáról való beszélgetéshez egy rövid, színes PowerPoint bemutatóval (l. weboldal). A bemutató a műhely célkitűzéseit írja le, vagyis a tanulás vagy tapasztalat által szerzett egyéni készségek felderítését és egy személyes tudásprofil megrajzolását. Hagyjunk időt a téma megbeszélésére, hogy a résztvevőknek ne legyenek kétségeik afelől, mi a haszna egy ilyen profilnak, és hogyan fogják felvázolni a sajátjukat. ● A három kérdést kivetíthetjük a vászonra, vagy a papírterítőkre is felírhatjuk a gondolattérkép fő ágaira (l. weboldal). Mutassuk be, hogy a gondolattérképpel milyen kiválóan megragadhatók a fogalmak kulcsszavakon és képeken keresztül. A közös figyelem és a gondolattérkép ágainak meghosszabbítása által alakot ölt a beszélgetés folyamata a papíron. A kulcsszó itt a szabadság! A foglalkozásvezető körbejár, és gondoskodik róla, hogy a csoportok le is írják a felmerülő ötleteiket. ● 15–20 perc múlva a csoportok átmennek a szomszédos asztalhoz, megnézik az előző csoport térképét, és hozzátesznek az ágakhoz vagy új ágakat indítanak. A harmadik „váltás” után már nehezedik a feladat, mert egyre több mindent kell áttekinteni. Ez az utolsó szakasz már lehet rövidebb. A résztvevők ezután körbejárnak, és megnézik, hogy az általuk indított ötleteket hogyan fejlesztették tovább a többiek. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése A tevékenység menete

Mire figyeljünk

Ez az interaktív, gyakorlatias és élvezetes feladat lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy többet megtudjanak az önkéntes munkáról, összegyűjtsék a gondolataikat, valamint magabiztosabban és lelkesebben összpontosítsanak a saját személyes készségeikre. (A gondolattérkép weboldalán láthatjuk, milyen ötletek születhetnek ennél a tevékenységnél). A szakasz zárásaként kiosztjuk a következő alkalomra kitöltendő készséglistát (l. Melléklet 36. old.), valamint elmondjuk, hogy hasznos lehet, ha ezt egy bizalmas családtaggal, baráttal vagy önkéntes kollégával töltjük ki, aki rámutathat olyan készségekre is, amelyek fölött esetleg mi magunk átsiklottunk. ● A foglalkozásvezető ezután összegyűjti az asztalokról a térképeket, és később elkészíti a csoport által érintett fő témák összefoglaló térképét. Érdemes ilyenkor lefotózni a térképeket, hátha később szükség lesz rá. A fő témákat írott szövegben is összefoglalhatjuk a résztvevők számára, hogy könnyebb legyen olvasni. ●

Hangsúlyozzuk ki, milyen fontos, hogy mindenki részt vegyen a gondolattérkép elkészítésében. ● Ha lehet, minden asztalnál maradjon ott egy „házigazda”, hogy a következő csoportnak gyorsan elmagyarázhassa, miről szólt az eddigi beszélgetés. ● A foglalkozásvezető is asztalról asztalra járhat, hogy megbizonyosodjon róla, hogy mindenki aktívan közreműködik. ● Nem baj, ha a gondolattérkép eltér az „egy ág/egy szó” alapmodelltől, amíg olvasható és érthető az ide érkező többi csoport számára. ● Használhatjuk az itt említett 3 kérdést, vagy a saját műhelyünk céljaihoz igazíthatjuk őket. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

5 A tudásprofil elkészítése 2,5 óra

Kellékek

A tudásprofil kitöltése a 2. napon Az első nap fő témáit összefoglaló gondolattérkép. Az otthon kitöltött feladatlap „saját készségeim és képességeim azonosítása” (melléklet, 35. oldal). ● Útmutató a profil kitöltéséhez és egy elkészített mintaprofil (melléklet, 35. – 36. oldal). ● Számítógép a szövegszerkesztéshez vagy papír a kézírásos profilhoz. ● ●

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

Közösen megbeszéljük a készséglisták kitöltése során felmerült témákat. Szánjunk rá időt, hogy a résztvevők megoszthassák a tapasztalataikat, és elmondhassák, mit tudtak meg önmagukról. ● Közösen átnézzük a mintaprofilt, és elmondjuk a résztvevőknek, hogy írhatják meg a készségekről, képességekről és tapasztalatokról szóló szakaszokat a kitöltött készséglistájuk alapján. ● A résztvevők ezután egyedül vagy párosával leülnek és elkészítik a tudásprofiljukat papíronvagy számítógépen. ●

Ehhez a módszerhez elengedhetetlen az első nap során átélt intenzív együttműködés és bevonódás felelevenítése. A szabad írás magas szintű készség és több szellemi erőfeszítést igényel, mint egy kérdőív kitöltése. ● A profil elkészítése során a résztvevőknek személyes dokumentumot kell készíteniük egy kérdőívből, így fontos, hogy kéznél legyen a segítség, ha elakadnának. Bátorítsuk őket, hogy dolgozzanak össze, és beszéljék meg egymással a profiljukat. Lesznek azonban olyanok, akik jobban szeretnek egyedül, csendben dolgozni, így osszuk fel a termet „csendes” és „közös” részre, vagy ha lehet, nyissunk meg egy külön „csendes termet”. ● Hívjuk fel a résztvevők figyelmét, hogy ez nem egy teszt, hanem egy személyes nyilatkozat, amelyet nem csak egyféleképpen lehet megírni; a mintaprofil csak egy a számos, lehetséges megközelítés közül. ●

5. fejezet – A tudásprofil elkészítése

6 Az első nap értékelése Célkitűzés

Módszerek

Mire figyeljünk

Felmérni az általános elégedettségi szintet és a résztvevők érzéseit az első nap végeztével. ● Megtudni, hogy a résztvevők jól érezték-e magukat, jól telt-e a nap, és szükség van-e módosításokra vagy változtatásra. ●

Az általános elégedettségi szintet könnyen és gyorsan felmérhetjük a „céltábla” technika segítségével. Egyszerűen megkérjük a résztvevőket, hogy fejezzék ki az érzéseiket egyszerű rajzokkal („szmájlikkal” – mosolygós arcok, l. alant) vagy egy visszajelzéses kör során. Mivel itt nincs szükség hosszú magyarázatokra és szabadon lehet jönni-menni közben, a legtöbben szívesen végzik ezt a feladatot. A műhely második napjának végén is megismételhetjük a feladatot.

1. példa: mosoly vagy grimasz

10 perc

Kellékek

Post-it (öntapadós papír), tollak, ● tábla (flipchart). ● ●

A tevékenység menete

A foglalkozásvezető elmondja a célkitűzéseket, mindenkinek kioszt egy-egy üres post-itet és három „szmájli” arcot rajzol a táblára: egy mosolygósat, egy szomorút és egy semlegest. Megkérjük a résztvevőket, hogy a pillanatnyi érzésüknek megfelelően ragasszák a saját cédulájukat a táblára valamelyik arc alá. Ezáltal kapunk egy áttekintést arról, hogy érzi magát a csoport. Ezután a résztvevők megszemlélhetik az eredményt, de még jobb, ha a nap zárásaként mondanak néhány szót arról, mi van a választásuk mögött.

2. példa: Céltábla

20 perc

Kellékek

● ●

A tevékenység menete

tábla (flipchart) és egy céltábla, színes gombostű vagy post-it (öntapadós papír).

Előre elkészítünk egy céltáblát, és elhelyezzük egy központi helyen. A céltáblán 3–4 terület van feltüntetve, pl.: a tartalom, az időbeosztás, a szervezés és a hangulat. A céltábla mellé állítjuk a táblát. Minden résztvevő annyi öntapadós papírt kap, ahány terület van a céltáblán. ● Elmondjuk a feladat célját, és megkérjük a résztvevőket, hogy az elégedettségi szintjüknek megfelelően ragasszák a cédulájukat a céltáblára, és a megjegyzéseiket írják fel a táblára. Ezután közösen elemezzük és megvitatjuk az eredményt, levonjuk a következtetéseket, megtárgyaljuk a felmerült nehézségeket, és megbeszéljük, hogy min kell módosítani a következő műhely során. ●

6. fejezet – Az első nap értékelése

A műhelyek közti tevékenységek

Mivel a műhely két napja közt eltelik egy hét, jót tesz, ha a köztes időben a résztvevők foglalkozhatnak a témával egy kapcsolódó feladat segítségével. Az alábbiakban két példát mutatunk be. Figyeljünk rá, hogy a feladatok ne legyenek túl időigényesek és ne gyakoroljanak nagy nyomást a résztvevőkre. 45–60 perc

Célkitűzés

1. tevékenység: Ösztönző történetek ● ●

Kellékek

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

●

Megalapozni a személyes akcióterv elkészítését. Lehetővé tenni a résztvevők számára, hogy a saját tapasztalataikról és elképzeléseikről beszéljenek a műhely második napján. Minden résztvevő választ egy tárgyat, amely fontos a számára. A tárgynak kötődnie kell valamilyen tevékenységhez, amit szeretnek, vagy egy történethez, ami nagy hatással volt az életükre. A két alkalom közti héten a résztvevőknek otthon lesz idejük kiválasztani a megfelelő tárgyat.

Az első nap végén megkérjük a résztvevőket, hogy a legközelebbi alkalomra hozzanak egy számukra fontos tárgyat, és elmondjuk nekik, hogy a műhely következő napján 2–4 percben mesélniük kellene erről a tárgyról és/vagy a hozzá fűződő történetről. ● A második nap bevezetéseként elmondjuk a résztvevőknek, ez egy lehetőség arra, hogy különböző tevékenységekkel és hobbikkal kapcsolatos ösztönző történeteket halljanak egymástól. A tárgy lesz a történetek kiindulópontja, és minden résztvevő 2–4 percet kap, hogy meséljen róla. Hagyjunk időt az esetleges kérdésekre és hozzászólásokra is. ●

Az új dolgok iránti érdeklődést gyakran az kelti fel a leginkább, ha hallunk, látunk vagy megtudunk valamit mások tetteiről, és a számukra fontos vagy jelentéssel bíró dolgokról. Ezek a történetek inspiráló hatással lehetnek a résztvevőkre. Az időbeosztást annak megfelelően kell terveznünk, hogy hány történetet fogunk hallani. Minden résztvevőben tudatosítsuk a 2–4 perces időkorlátot.

Példák Finnországból Egy férfi résztvevő elővett egy kis nejlonzacskót, és megkérte a többieket, hogy találják ki, mi van benne. Néhány tipp után előhúzott egy úszónadrágot: „Már sok éve az a hobbim, hogy télen úszni megyek a jeges vízben. A „jégúszás” jót tesz az egészségnek, és sok barátot is szereztem általa. Minden télen rendszeresen összejövünk úszni, és utána egy jót szaunázunk”. Egy másik résztvevő egy kisfiú babát hozott, amelyet az első kézműves tanfolyamán varrt. „Amikor beléptem a felnőttképzési központba és megláttam, mennyi mindent tanulhatok, egyből rájöttem, milyen csodák várnak rám. Mára az első művem, ez a baba, különleges helyet foglal el az otthonomban és a családomban. Azóta évek teltek el, és rengeteg tanfolyamra jártam, foltvarrásra, varrótanfolyamra, fitneszórákra stb. A tanfolyamokon nagyon jó a hangulat, és sok új barátot is szereztem ott”.

7. fejezet – A műhelyek közti tevékenységek

A műhelyek közti tevékenységek

30 perc

2. tevékenység: A tudásprofil megosztása

Célkitűzés

● ●

Kellékek

●

Továbbgondolni az egyéni tudásprofilt. Egyeztetni rokonokkal, barátokkal és más önkéntesekkel, hogy mennyire helytálló a tudásprofil. A résztvevők saját tudásprofilja (a résztvevőknek időt kell majd szánniuk otthon a rokonokkal vagy barátokkal való beszélgetésre).

A tevékenység menete

Minden résztvevő hazaviszi az elkészített tudásprofilját, hogy megbeszélhesse a rokonaival, barátaival és más önkéntesekkel, és megkéri őket, mondjanak róla véleményt. A résztvevő saját készségeiről alkotott képe a barátok/rokonok szerint is helytálló? Valós kép rajzolódik ki róla? Mit tennének még hozzá? A barátoknak/rokonoknak hasonló kilátásaik vannak, mint a résztvevőnek, vagy egész mások? Ők is szívesen elkészítenék a saját tudásprofiljukat? A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy a következő alkalom elején számoljanak majd be a barátok/rokonok reakcióiról és hozzászólásairól.

Mire figyeljünk

A foglalkozásvezető ötleteket adhat a résztvevőknek, hogy mely kérdések kapcsán és hogyan kérjék ki a rokonok és barátok véleményét, de a résztvevők bármiről feltehetnek kérdéseket, ami csak érdekli őket, és úgy gyűjthetik be a reakciókat, ahogy nekik jólesik. A foglalkozásvezetőnek hangsúlyoznia kell, hogy a résztvevők csak akkor végezzék el ezt a feladatot, ha ez nem kényelmetlen számukra, és a visszajelzésekről sem kötelező mindenki előtt beszámolniuk. A próbaműhelyek során ez bizonyult az egyik legnépszerűbb feladatnak. A résztvevők nagyon érdekesnek és hasznosnak találták.

7. fejezet – A műhelyek közti tevékenységek

8 45–120 perc

Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei

A tudásprofilon végzett munkát összekötni a közösségi tevékenységgel. Lehetővé tenni a csoport számára, hogy közvetlenül egy aktív önkéntestől vagy külső szakértőtől informálódjanak. ● Bemutatni a különböző helyi lehetőségeket az önkéntes munkára és tanulásra. ● Motiválni a résztvevőket, hogy új tevékenységi területeket vegyenek fontolóra. ● Ösztönözni az embereket a helyi közösségi életben való aktív részvételre. ● ●

Célkitűzés

Kellékek

● ● ●

vendégelőadók, PowerPoint bemutatók (szabadon választható), a helyi környék nagy falitérképe, térképtűk (színes rajzszögek) vagy kis zászlók, tanulással vagy önkéntességgel foglalkozó szervezetek szórólapjai (webcímmel és elérhetőségekkel) vagy ● internet-hozzáférés és nyomtató. ● ●

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

Egy rövid bevezetőben a foglalkozásvezető elmondja, hogy ez a szakasz a tudásprofilon végzett korábbi munkánkra épít, a készségek tovább fejleszthetők tanulás vagy önkéntes munka révén, és a meghívott előadó(k) ezt fejti(k) ki. (15 perc) ● A meghívott előadó áttekintést ad a helyi tanulási vagy önkéntes lehetőségekről és/ vagy beszámol a személyes tapasztalatairól. ● Az előadó szemléltetheti a tanulási és önkéntes lehetőségeket egy nagy térképen, és minden lehetőség helyét jelölheti egy kis zászlóval vagy térképtűvel. Ha a környéken sok ilyen lehetőség akad, az üres térkép hamarosan megtelik színes zászlókkal vagy rajzszögekkel. Ez utat nyit a résztvevők kérdéseinek, és rávilágíthat új, eddig nem tárgyalt lehetőségekre is. ● Hasznos, ha a különböző tanulási és önkéntes lehetőségekről szórólapokat és információs anyagokat is tudunk adni. ● A résztvevők feltehetik a kérdéseiket és beszélgethetnek az előadóval. (Kb. 30 perc) ●

Előadóként meghívhatunk egy oktatót vagy más szakembert egy felnőttképzéssel foglalkozó szervezettől, önkéntes szervezettől, főiskolától, kampánycsoporttól, képviseleti szolgálattól vagy az önkormányzattól. ● Ha a meghívott önkéntes vagy képzésben résztvevő személy idősebb, az megkönnyítheti a személyes kapcsolatot, és a résztvevőket talán jobban felvillanyozzák a bemutatott lehetőségek, viszont így nem kapnak annyira teljes képet a résztvevők a különböző tanulási és cselekvési lehetőségek sokféleségéről. ● Bármilyen típusú előadóra esik is a választásunk, mindenképpen körültekintően kell az illetőt kiválasztani, és az előadás céljáról tájékoztatni. Beszélhet arról, hogyan toboroz a szervezetük új tagokat, mesélhet az önkéntes munkáról vagy konkrét önkéntes lehetőségeket ajánlhat. Ha a meghívott előadó maga is önkéntes vagy képzésben vesz részt, kérjük meg, hogy meséljen érdekes és lelkesítő személyes történeteket, amelyekből a résztvevők tanulhatnak. ●

8. fejezet – Az önkéntes munka és a tanulás lehetőségei

9 Az akcióterv elkészítése A tudásprofil elkészítése nagy munka volt, de ha annyiban marad, és nem követi gyakorlati alkalmazás, az idő múlásával gyorsan feledésbe merülhet. Ezért fontos, hogy a résztvevők átgondolják, hogyan fogják eltervezni a következő lépéseket. Ez a szakasz általános javaslatokat tesz egy akcióterv felépítésére, majd bemutat két lehetséges előkészítő foglalkozást.

Fő tevékenység

120 perc

Célkitűzés

● ●

Bátorítani a résztvevőket, hogy tisztázzák a személyes céljaikat. Rendezni a jövőbeli cselekvésre vonatkozó elképzeléseket. Megtervezni a jövőbeli cselekvés konkrét lépéseit. Tettekre váltani az „álmokat”.

● ● ● ●

Akcióterv-minta (melléklet, 37. oldal), egy nagy fa törzse papírra vagy kartonra rajzolva, zöld levél alakú üres papírlapok, tábla (flipchart), PowerPoint, színes filcek/ceruzák.

● ●

Kellékek

● ●

A fő tevékenység menete

Mire figyeljünk

Kezdjünk azzal, hogy megismertetjük a résztvevőkkel az akcióterv célját, koncepcióját, és elmondjuk, milyen feladatokat végzünk majd a foglalkozás során. Mielőtt konkrét terveket készítenénk, érdemes valamilyen kreatív előkészítő feladattal kezdeni, mint pl.: az „Álmok fája” (l. lentebb). ● Az előkészítő feladat után közösen megtárgyaljuk a csoporttal, hogy ismerős-e számukra az akcióterv elkészítésének menete. Gyűjtsünk javaslatokat, hogy miért jó ötlet tervet készíteni. A teljes csoporttal megvitathatjuk az érveket és ellenérveket; a tábla vagy egy PowerPoint bemutató segítségével vitára serkenthetjük a résztvevőket. ● Mutassunk be egy részben vagy teljesen kitöltött akcióterv mintát, hogy könnyebb legyen elkezdeni a munkát. Hagyjunk időt a kérdésekre is. ● A résztvevők a minta segítségével elkezdhetik a terv kidolgozását, egyénileg vagy párosával, ahogy nekik megfelel. ● A munka befejezése után hasznos lehet, ha a résztvevők kis csoportokban megbeszélik a tervüket. Ha mások terveit meghallgatják, és a sajátjukat kifejtik, a terv kézzelfoghatóbbá válik, és ez a kapcsolatok kialakulásának is kedvez. Az új információk hatására sokan bizonyára ki akarják egészíteni a saját tervüket. Hagyjunk erre időt, és tartsunk készenlétben plusz adatlapokat. ● A résztvevőknek javasoljuk, hogy vigyék haza az elkészült tervet és valósítsák meg. Egy esetleges utánkövetési alkalom során megbeszélhetjük a haladást és a felmerült nehézségeket. ●

Mivel az akcióterv elkészítése személyes dolog, figyeljünk rá, hogy a résztvevők ne érezzék magukat kényelmetlenül, ha párban kell dolgozni vagy kis csoportban kell beszélniük. ● Az akcióterv önkéntesként dolgozó és aktívan tanuló résztvevőkkel is működik, de úgy is, ha az adott személy jelenleg sem önkéntes munkában, sem képzésben vagy más tevékenységben sem vesz részt, mivel ez általában segíti a tervezést. ● A 80 év feletti idős emberek esetleg elutasítóan viszonyulhatnak a túl messzi távlatokra tekintő akciótervhez, ezért igyekezzünk megvalósítható és életszerű tervben gondolkozni. Szükség lehet más formátumú adatlapokra is. ●

9. fejezet – Az akcióterv elkészítése

9 Az akcióterv elkészítése 30 perc

1. előkészítő feladat: Az álmok fája

Célkitűzés

● ●

Kellékek

Előkészíteni az akcióterv elkészítését. Felidézni és megosztani egymással az álmainkat.

egy nagy fa törzse papírra vagy kartonra rajzolva, zöld levél alakú üres papírlapok, ● vastag tollak (filc). ● ●

A tevékenység menete

Minden résztvevő kap két darab üres „zöld levelet”, amire felírja saját álmait (pl.: mibe szeretnének azonnal belefogni, mit szeretnének tovább folytatni, milyen új készséget szeretnének megtanulni). A foglalkozásvezető összegyűjti a lapokat és felerősíti őket a fatörzsre a falon, a hasonló álmokat egymás mellé rendezve. A résztvevők kijönnek és felolvassák a saját „álomlevelüket”. Ezután következhetnek a kérdések, majd az álmok megbeszélése.

Mire figyeljünk

Figyeljünk, hogy minden levélre csak egy álmot írjanak, hogy csoportosítani lehessen a leveleket. Nagyobb csoport esetében több időbe telik, mire a foglalkozásvezető csoportokba rendezi és felerősíti a leveleket. Ezalatt a csoport szünetet tarthat, vagy kis csoportban megtárgyalhatják a következő témákat: ● Jelen pillanatban mi akadályoz abban, hogy megvalósítsam az álmaimat? ● Milyen módszerek segítségével tudok időt szakítani egy érdekes tevékenységre és kitartani mellette? Ha elgondolkodunk ezeken a kérdéseken, egy lépéssel máris közelebb kerülünk egy megvalósítható akcióterv megfogalmazásához.

60 perc

2. előkészítő feladat: „Egy álom, egy vágy, egy cél”

Célkitűzés

●

Kellékek

●

Segíteni a résztvevőknek felismerni, hogy egy kitűzött cél valójában egy személyes elhatározás megfogalmazása. ● Megmutatni a résztvevőknek, hogyan lehet az álmokat és a vágyakat célokká alakítani. PowerPoint bemutató (www.slic-project.eu), Célok és Akcióterv adatlap (melléklet, 37. oldal), ● tábla (flipchart) és tollak ●

A tevékenység menete

A résztvevők párokban megbeszélik a személyes fejlődésükhöz köthető álmaikat és vágyaikat. A foglalkozásvezető a teljes csoport részvételével feljegyzi ezeket az álmokat és vágyakat, és segít végiggondolni, hogyan lehet ezeket célként megfogalmazni. A cél meghatározásához „A célkitűzés 5 aranyszabálya” (5 Golden Rules of Goal-setting, l. Mindtools weboldal www.mindtools.com) nyújt útmutatást. A foglalkozásvezető kioszt egy személyes célok elérésére irányuló akcióterv-mintát.

Mire figyeljünk

A foglalkozásvezető hangsúlyozza, hogy a személyes célok és az önkéntes munka céljai nem zárják ki egymást, sőt, az egyik segítségével a másik is könnyebben megvalósítható.

9. fejezet – Az akcióterv elkészítése

10 Hogyan tovább? Miután befejeződött a műhelymunka, amely az egyénekre helyezte a hangsúlyt, további tevékenységek segítségével hozzájárulhatunk a műhely fenntarthatóságához. Javasolhatjuk a résztvevőknek, hogy másokkal együtt fogjanak bele valamilyen közös jövőbeli tevékenységbe, vagy teremtsünk lehetőséget arra, hogy a műhely után is megoszthassák egymással a tudásukat és a szakértelmüket, és kapcsolatban maradhassanak egymással. Ezek lehetnek a szervezet által kezdeményezett utánkövetés első lépései. 30 perc

1. tevékenység: Mások ösztönzése és bevonása

Célkitűzés

Sikeres módszereket keresni olyan emberek ösztönzésére és bevonására, akik jelenleg nem vesznek részt sem közösségi önkéntes munkában, sem képzésben.

A tevékenység menete

A foglalkozásvezető kérésére a résztvevők párokban megosztják egymással a tapasztalataikat arról, hogyan próbálták meggyőzni rokonaikat, barátaikat vagy ismerőseiket, hogy vegyenek részt valamilyen képzésben vagy közösségi munkában. Mi volt az, ami működött, és mi volt, ami kevésbé volt sikeres? Milyen akadályokba ütköztek? A párokban zajló megbeszélés után a csoport közösen meghallgatja, ki mire jutott, és a sikeres stratégiákat kiemeljük. A foglalkozásvezető felírja az ötleteket a táblára, és a megbeszélés végeztével összefoglalja a legjobb ötleteket és az akadályok leküzdésének legsikeresebb módjait.

Mire figyeljünk

Egy lehetséges példa az utótevékenységre, ha a jelenlegi műhely résztvevői meggyőznek más, általuk ismert idős embereket, hogy bekapcsolódjanak a tervezett jövőbeli tevékenységeikbe, vagy részt vegyenek egy tervezett következő műhelyben.

10. fejezet – Hogyan tovább?

10 Hogyan tovább? 45–60 perc

2. tevékenység: Tudáscsere

Célkitűzés

●

Kellékek

●

Kis tanulóközösségek létrehozása.

Post-it (öntapadós papírok), két különböző színben, terv, ● tábla (flipchart) vagy faliújság, amire felragaszthatók a cédulák. ●

A tevékenység menete

A foglalkozásvezető kifejti, milyen fontos a tudás megosztása, és hogy ez egy lehetséges módja a tanulóközösségek létrehozásának. A foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy a tudásprofil és az akcióterv felhasználásával az egyik színű papírra három olyan dolgot írjanak, amit szeretnének megtanulni, három másik színűre pedig egy-egy olyat, amiben jók, és amit esetleg másoknak is megtaníthatnának. A foglalkozásvezető előre elkészít két táblát a következő feliratokkal: „Ezt szeretném megtanulni: …” és „Ezt tudnám megtanítani: …”. A résztvevők felragasztják a papírjaikat a megfelelő táblára. Ezután megkeresik azokat, akiknek hasonló az érdeklődésük, esetleg azokat, akik az adott dolgot tanítani tudnák, és kis csoportokat alkotnak. A foglalkozásvezető összegzi az eredményeket (hány csoport alakult, milyen témák alapján rendeződtek a csoportok stb.).

Mire figyeljünk

Ez a feladat jól működik kis csoportok esetében, de a közösségen belül szélesebb körben is kiterjeszthető mások bevonásával, akiknek szintén lehet megosztani való tudásuk. Ezáltal olyan embereket is elérhetünk, akik még nem nagyon vesznek részt a közösség életében. Vigyázzunk azonban, hogy a résztvevők ne érezzék magukat rákényszerítve arra, hogy túl sok kötelezettséggel járó tevékenységeket vállaljanak magukra.

10. fejezet – Hogyan tovább?

11 Értékelés és zárás 15 perc

Az értékelő kérdőív kitöltése

Célkitűzés

A résztvevőknek itt lehetőségük nyílik a műhellyel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket összegezni a következő szempontok alapján: ● Szervezés ● Tartalom és módszerek ● Milyen eredmények születtek és mennyire sikerült közreműködnünk a munkában? ● Mennyire sikerült a saját szakértelmünkkel hozzájárulni a műhelymunkához? ● Ki tudtuk-e fejezni a kétségeinket és bizonytalanságunkat, esetleg ellenvéleményünket? Ezen felül fontos visszajelzést kérnünk a következőkről: ● Mi tetszett a leginkább a résztvevőknek? ● Mely témákat találták kifejezetten aktuálisnak, érdekesnek vagy lelkesítőnek? ● Hiányzott-e valami? ● Elhatározták-e a résztvevők, hogy további lépéseket tesznek?

A tevékenység menete

Mire figyeljünk

Kiosztjuk az Értékelő kérdőíveket (melléklet, 38. oldal), és 10 percet adunk a kitöltésére. Miután beszedtük a kérdőíveket, javasoljunk egy rövid visszajelzéses kört, hogy meg hallgassuk az esetleges hozzászólásokat, vagy alkalmazhatjuk a 6. fejezetben bemutatott értékelő feladatok egyikét a műhely lezárása gyanánt. A kérdőív egyik szakaszában szocio–demográfiai adatokra kérdezünk rá (pl.: életkor, nem, etnikai hovatartozás, foglalkozás, önkéntes tapasztalat, felnőttképzésben való részvétel). Így ezek fényében vizsgálhatjuk az elégedettséget. Mindenképpen tisztázni kell azonban, hogy ha valaki nem akarja, nem kötelező megadni ezeket az adatokat. ● Próbáljunk meg minél több kitöltött kérdőívet begyűjteni még akkor is, ha valakinek korábban el kell mennie. ● A résztvevőktől begyűjtött értékelések nagyon fontosak a műhely továbbfejlesztése és javítása érdekében. Ezek alapján olyan idős emberekhez is utat találhatunk, akiket az élethosszig tartó tanulás hagyományosabb megközelítései nem tudnak elérni. ●

A műhely lezárása Miután beszedtük a résztvevők által kitöltött kérdőíveket, ideje kiosztani az okleveleket (melléklet, 39. oldal). Ezt a foglalkozásvezető vagy esetleg a szervezet egy rangidős tagja is megteheti. Ezután készítünk egy fotót a csoportról az oklevelekkel és a foglalkozásvezetőkkel együtt, amit később elektronikus úton vagy postán eljuttatunk a résztvevőknek a csoport hozzájárulásával összeállított elérhetőségek listájának kíséretében. Végül a foglalkozásvezető azzal zárja a napot, hogy köszönetet mond mindenkinek, aki közreműködött a műhelymunkában, és sok sikert kíván a résztvevőknek a jövőbeli önkéntes tevékenységhez és a tanuláshoz.

11. fejezet – Értékelés és zárás

12 Utánkövetési szakasz 3–4 óra

● ● ● ● ●

Célkitűzés

Kellékek A tevékenység menete

Mire figyeljünk

●

Visszajelzést kapni a résztvevőktől, hol tartanak a tervük megvalósításában. Megtudni, milyen problémákkal kerültek szembe az akcióterv megvalósítása során. Megválaszolni a felmerülő kérdéseket és további segítséget nyújtani. Segíteni a csoportnak egy támogató hálózat kiépítésében. Annak a beszélgetésnek a folytatása, hogy milyen módon lehetne elérni azokat, akik jelenleg nem vesznek részt önkéntes tevékenységekben.

egy foglalkozásvezető.

Nyitásként beszélünk az utánkövetési foglalkozás fent említett célkitűzéseiről. Ezután a résztvevők három csoportot alkotnak. Minden csoport válaszol az asztal közepére tett papíron olvasható kérdésekre. Lehetséges kérdések: Melyik célomat teljesítettem idáig? Milyen sikereket értem el eddig? Mit kell még tennem a jövőre vonatkozó tanulási és önkéntességi terveim érdekében? A kiscsoportos munka után a teljes csoport összegyűlik az egyik kis csoport poszterénél, és az adott kis csoport kifejti és összefoglalja az asztaluknál lezajlott megbeszélést, majd az egész csoport átsétál egy másik kis csoport asztalához, és az ő beszámolójukat is meg hallgatják, és így tovább, amíg minden csoport posztere sorra nem kerül. Ezután a foglalkozásvezető a résztvevők jövőbeli támogatásra vonatkozó igényeit felírja egy-egy „probléma-cédulára”, és a cédulákat a falra erősíti. Végül ismét összegyűlik a teljes csoport, és az utolsó közös megbeszélésen megoldást találnak az összes cédulán felvetett „problémára”. Az utánkövetési szakasz már ne hozzunk be új témákat. Térjünk vissza inkább a műhelymunka két napján felmerült témákra. ● Az utánkövetési szakasz időkeretének tervezésekor figyeljünk arra, hogy ne akarjunk túl sok mindent belezsúfolni a programba, és hagyjunk időt a tapasztalatok, sikerek és kudarcok megbeszélésére. ● A műhelyek utáni kapcsolattartásra (a résztvevőkkel és a résztvevők között is) és a résztvevők támogatására egyéb módokat is találhatunk: ● Egyéni konzultáció: hasznosnak bizonyulhat, ha kijelölünk egy kapcsolattartó személyt, akivel a résztvevők további kérdések vagy támogatási igények esetén felvehetik a kapcsolatot telefonon keresztül, e-mailben vagy személyesen. ● Önszerveződés: biztassuk a résztvevőket, hogy szervezzenek saját maguknak találkozót. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megkapják minden résztvevő elérhetőségeit, és a találkozó jó működését biztosító útmutatást. Sokat segít az is, ha helyet vagy egyéb támogatást tudunk kínálni a csoportnak. ●

12. fejezet – Utánkövetési szakasz

Melléklet – tudásprofilok 1. példa – Készség lista Kérjük, írjon egy példát! Hogyan használja/használta ezt a készséget/tudást?

Készségek

A készségek értékelése

Emberi kapcsolatok/viszonyok Kapcsolatok (emberi kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolatok magánszemélyekkel, szervezetekkel)

kiváló jó gyenge nincs ilyen tudásom

Mások motiválása (mások bátorítása, bevonása)

kiváló jó gyenge nincs ilyen tudásom

Problémamegoldás (problémák elemzése, megfelelő megoldások megtalálása különböző helyzetekben)

kiváló jó gyenge nincs ilyen tudásom

Aktív figyelem (mások meghallgatása, együttérzés kimutatása)

kiváló jó gyenge nincs ilyen tudásom

Forrás: Önkéntes Központ Alapítvány (2006.), European Tool: Portfolio for volunteers to assess knowledge, experiences and skills acquired through voluntary activities. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006.

1. példa – Készségek összefoglalása Az én tudásprofilom Név:

Életkor:

A következőkben vagyok

a legjobb:

Egyéb készségek,

amelyekhez szintén

jól értek:

Melléklet

Melléklet – tudásprofilok 2. példa – Memóriatérkép

Munka

Iskola

Továbbképzés

Családi élet

Önkéntes munka

Szabadidő

Különleges alkalmak

Egyéb

Forrás: Mathis, Klaus (2000): Quali-Box- Egy sajátos munkaeszköz a munka- és képzési tanácsadásban In: A továbbképzés alapjai (GdWZ) - 11 (2000), H. 3, 144 - 148. oldal

Melléklet

Melléklet – tudásprofilok 2. példa – A készségek áttekintése Készségek és kompetenciák összefoglalója

Név:

Elérhetőségek:

Korábbi Tapasztalatok: munka

tanulmányok, végzettség

más

Meglévő készségek, kompetenciák összefoglalása:

Tervek összefoglalása (tanulás és aktív részvétel a közösségben):

Dátum:

Résztvevő aláírása

Tréner aláírása

P.H.

Melléklet

Melléklet – tudásprofilok 3. példa – Készség lista Név:

Személyes profil – saját készségeim és képességeim azonosítása Kérjük, jelölje meg a megfelelő tapasztalati szintet.

A személyes, családi és társasági körön belüli tevékenységek Gyakorlati készségek:

Nagyon tapasztalt

Elég tapasztalt

Kissé tapasztalt/tapasztalatlan

Nagyon tapasztalt

Elég tapasztalt

Kissé tapasztalt/tapasztalatlan

Ház körüli javítások Háztartásvezetés Kertészkedés Egyéb Kommunikációs készségek: Levélírás Telefonálás/SMS E-mail-írás Látogatás

3. példa – Útmutató a készségek összefoglalásához Útmutató a személyes profil kitöltéséhez Az alábbi kérdések megválaszolásával fogalmazza meg a személyes profilját! Preferenciák: Milyen szempontokat tart a legfontosabbnak az önkéntes munka során? „Szeretném, ha az önkéntes munkám arra irányulna, hogy egy fiatalnak segítsek jobb eséllyel nekivágni az életnek. Korábban még nem dolgoztam fiatalokkal, és úgy érzem, sok izgalommal és kihívással járna ez a munka. Korábbi munka/önkéntes tapasztalat/tudás: Milyen korábbi tapasztalataira támaszkodhat? „A munkahelyemen, a családomban és a barátaim körében gyakran fordultak hozzám tanácsért azok, akiknek fordulóponthoz érkezett az életük, és a hatásomra sokan fogtak bele valami új dolog tanulásába.” Képzések: Járt-e már valamilyen képzésre? Pl.: coaching, tanácsadás, vitakészségek fejlesztése, marketingtanfolyam, előadói készségek fejlesztése stb.? (Ha igen, kérjük, írjon néhány szót a kiválasztott képzésekről!) „Az évek alatt számos rövid tanfolyamot végeztem a stresszkezelés és a kommunikáció témakörében, amelyek során különböző stratégiákat tanultam arra, hogyan lehet gyorsan megtalálni a hangot az emberekkel.”

Melléklet

Melléklet – tudásprofilok Készségek: Rendelkezik Ön számítástechnikai vagy más technikai készségekkel? (Ha igen, melyek azok? Kérjük, írjon róluk pár szót!) „Segíthetnék a fiataloknak önéletrajzot írni Wordben, és munkát keresni az interneten.” Eredmények: „Büszke vagyok rá, hogy négy gyereket neveltem fel, akik mindannyian sikeresen helytállnak az életben.” Kommunikációs stílus: Milyen kommunikációs stílus áll Önhöz legközelebb? Pl.: együttműködő, segítőkész, meggyőző, vevőközpontú, (Kérjük, válasszon hármat). Legfontosabb jellemvonásaim: Kérjük, válasszon maximum ötöt az alábbiak közül, és jellemezze önmagát a segítségükkel! Én… kiállok az igazság mellett; fontosnak tartom, hogy szoros kapcsolatot ápoljak másokkal; gondos és figyelmes vagyok; mindig az új utakat keresem; szeretek kutatni és felfedezni dolgokat; „Mindig a járatlan utakat keresem, ami izgalmassá teszi az életet. Értékelem mindazt a jót, ami életem során történt velem, és szeretnék segíteni a nálam kevésbé szerencséseknek. Úgy érzem, nem lehetek annyira elfoglalt, hogy ne segítsek másokon, ha szükség van rá, és a lehetőségeimhez mérten igyekszem a legjobbat nyújtani nekik.”

3. példa – Egy kitöltött személyes profil (az „Útmutató a készségek összefoglalásához” nyomán) Kathleen Gray – Az én önkéntes szerepvállalásom Szeretném, ha a következő önkéntes munkám arra irányulna, hogy egy fiatalnak segítsek jobb eséllyel nekivágni az életnek. Ezt kényelmesen be tudnám illeszteni a jelenlegi elfoglaltságaim közé – heti félórát vagy havonta néhány alkalmat tudnék rászánni. Számomra is hasznos lenne, ha kamatoztathatnám az emberi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatomat, új embereket ismerhetnék meg, és jobban megérthetném a hátterüket. Jó hallgatóság vagyok, és azelőtt is segítettem másoknak továbblépni az életükben. Korábban még nem dolgoztam fiatalokkal, és úgy érzem, sok izgalommal és kihívással járna ez a munka. Fontosnak tartom, hogy az idősek és a fiatalok lássák egymás jó oldalát, számomra ez lenne a munkám vezérelve. Nem szívesen vállalnék azonban mentorszervezeteknél irodai munkát, mert így nem tudnám hasznosítani a kommunikációs készségeimet, pedig ez lenne a célom. Tapasztalat A munkahelyemen, a családomban és a barátaim körében gyakran fordultak hozzám tanácsért azok, akiknek fordulóponthoz érkezett az életük, és hatásomra sokan fogtak bele valami új dolog tanulásába. Az évek alatt számos rövid tanfolyamot végeztem a stresszkezelés és a kommunikáció témakörében, ezek során különböző stratégiákat tanultam arra, hogyan kell gyorsan megtalálni a hangot az emberekkel és feloldani a gátlásaikat. Vannak alapvető számítógépes felhasználói ismereteim, ezért segíthetnék a fiataloknak önéletrajzot írni Wordben, valamint munkát keresni az interneten. Közreműködtem a zöld területek beépítését ellenző helyi kampánymunkában, és igen meggyőző tudok lenni, ha fontosnak tartok valamit. Személyes szint Büszke vagyok rá, hogy négy gyereket neveltem fel, akik mindannyian sikeresen helyt állnak az életben. A jellemző kommunikációs stílusom együttműködő, emberközpontú és érzékeny. Ha össze kellene foglalnom néhány szóban, milyen is vagyok, azt mondanám, hogy mindig a járatlan utakat keresem, ami izgalmassá teszi az életet. Értékelem mindazt a jót, ami életem során történt velem, és szeretnék segíteni a nálam kevésbé szerencséseknek. Úgy érzem, nem lehetek annyira elfoglalt, hogy ne segítsek másokon, ha szükség van rá, és a lehetőségeimhez mérten igyekszem a legjobbat nyújtani nekik. 2009. március 5.

Melléklet

Melléklet – Akciótervek „A” példa – Akcióterv Név: Mit szeretnék tenni a közösségért való munka/ tanulás érdekében?

Mit kell tennem, hogy ezt elérhessem?

Mikorra akarom ezt elérni?

Mit tettem meg ebből idáig?

„B” példa – Akcióterv Célkitűzés: Több könyvet olvasni és lazítani Feladat

Fontos- Cselekvés ság Hogyan fogom elérni?

Időzítés Mikorra fogom elérni?

Források Mi kell hozzá?

A siker feltételei Honnan fogom tudni?

Kibővítem az olvasási lehetőségeimet.

Nagy

Beiratkozom a helyi könyvtárba.

Két hét múlva: június 12.

Idő, hogy beiratkozzak és megismerkedjek a könyvtár rendszerével. Pénz a beiratkozáshoz.

evemre szóló könyvtárjegy.

Listát készítek azokról a könyvekről, amelyeket el akarok olvasni.

Nagy

Négy hét múlva: Átböngészem a könyvtár július 3. szabadpolcos kínálatát, a katalógusokat és az újságokban megjelent könyvajánlókat. Utánajárok a szerzőknek. Elmegyek a könyvesboltba.

A könyvtáros segítsége a könyvek megkeresésében. Antikváriumba kell menni. Pénz a könyvek megvásárlására.

Összeállított könyvlista, néhány beszerzett könyv kipipálva.

Időt és lehető- Nagy séget teremtek az olvasásra.

Csatlakozom egy olvasókörhöz

Melléklet

Kijelölök a napon belül egy időszakot az olvasásra (a buszon, lefekvés előtt, amikor csend van otthon, vagy szombatonként kávézóba megyek és viszem a könyvemet is).

Közepes Keresek olvasóköröket (pl. az interneten), csatlakozom az egyik olvasókörhöz.

Idő A jövő héten kezdem két óra olvasással, és a rákövetkező hetekben fokozatosan növelem az erre fordított időt.

Minimum havi egy könyv kiolvasása Kipipálom a könyvlistában, amit kiolvastam.

Három hónapon belül, augusztusra.

Felvettem a kapcsolatot az egyik olvasókörrel.

Utánanézni az inter neten vagy a helyi faliújságokon, hogy van-e a közelben olvasókör.

Melléklet – Értékelő kérdőív Példa – Értékelő kérdőív

(A teljes értékelő kérdőív letölthető a www.slic-project.eu honlapról) Értékelő Kérdőív Strathclyde-i Egyetem, Idősképzési Intézet – 2009. február 29. és március 5. A műhely végén szeretnénk megtudni, hogy elégedett volt-e a műhely szervezésével és tartalmával. Kérjük, szánjon 10 percet a kérdőív kitöltésére, hogy ezzel javítsa a jövőbeli műhelyek minőségét! 1. A műhelyek szervezése 1.1 Milyen volt a műhely előtt kapott információ mennyisége/minősége? nagyon jó

jó

átlagos

rossz

nagyon rossz

rossz

nagyon rossz

átlagos

rossz

nagyon rossz

átlagos

rossz

nagyon rossz

rosszak

nagyon rosszak

1.2 Milyen volt a műhely különböző szakaszainak hossza és időzítése? nagyon jó

jó

átlagos

1.3 Milyen volt a műhelyek helyszíne (a termek) és felszereltsége? nagyon jó

jó

2. Tartalom és módszerek 2.1 Milyen volt a többi résztvevővel való véleménycsere? nagyon jó

jó

2.2 Milyenek voltak a műhelymunka során alkalmazott módszerek? nagyon jók

jók

átlagosak

2.3 Milyenek voltak a műhelyeken használt segédanyagok (faliújság, kiosztott anyagok stb.)? nagyon jók

jók

átlagosak

rosszak

nagyon rosszak

3. Eredmények 3.1 A személyes tudásprofil segített, hogy átlássam a jelenlegi helyzetemet. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

3.2 Az akcióterv segített kijelölni számomra az előrevezető utat. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

3.3 Az oklevél elismerést nyújt, és segíti a fejlődésemet. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

4. Saját részvétel 4.1 Úgy érzem, aktívan részt vettem a műhelymunkában. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

4.2 Hozzá tudtam járulni a saját szakértelmemmel a műhely munkájához. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

nem értek egyet

egyáltalán nem értek egyet

4.3 Ki tudtam fejezni a kétségeimet és a bizonytalanságomat. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

4.4 Ki tudtam fejteni a nézeteimet és a véleményemet. nagyon egyetértek

egyetértek

nem döntöttem el

Melléklet

Melléklet – Oklevél A látogatási igazolás formanyomtatványa letölthető a www.slic-project.eu honlapról

Látogatási igazolás

Castelli Józsefné Sikeresen részt vett a

„Fenntartható tanulás a közösségben” című workshopon Helyszín: Budapest, Corvin Hotel Időpont: 2009. április 22. és 29. – Időtartama: 10 óra

Aláírás

A szervezet pecsétje

Kézikönyv

Fenntartható tanulás a közösségben Előtérben az idősek tudása és tapasztalata – új lehetőségek azonosítása az aktív időskor és a tanulás érdekében

www.slic-project.eu Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.