Útitárs kézikönyv diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok számára
A kiadvány a TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR-2009-0001. azonosító számú TeÉrted Akadémia projekt keretében jelent meg.
Szerzők: a Keménydió Közhasznú Egyesület trénerei Hoffmann Krisztina Kövesi Mariann Mihók Viktória Rózsa Dániel Kiadó: Budapesti Művelődési Központ 1119 Budapest, Etele út 55. www.bmknet.hu Kiadás éve: 2011. Anyanyelvi lektor: Nagy Anna Felelős kiadó: Margittai Katalin igazgató
ISBN 978-963-89233-2-5
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ........................................................................................................ 5 I. RÉSZ: A DÖK-SEGÍTŐ SZEREPE, A CSAPATÉPÍTÉS ELSŐ LÉPÉSEI................................................................................................. 8 A DMSP-szerep kérdései................................................................................... 8 A DMSP-szerep felvételének kérdései............................................................... 8 A DMSP-szerep működtetésének kérdései........................................................ 9 Kérdések a DÖK-ről......................................................................................... 10 Szerepátadás kérdései..................................................................................... 13 Együttműködés kérdései.................................................................................. 14 A munkám megbecsülésének kérdései............................................................ 14 Az aktivitás kérdései......................................................................................... 15 Továbbképzési lehetőségek kérdései............................................................... 16 Szerepfelvétel................................................................................................... 17 A DÖK-segítő szerepe...................................................................................... 18 A csoport formái:.............................................................................................. 19 Csoportdinamika.............................................................................................. 20 A csoportfolyamat szakaszai:........................................................................... 20 Dinamikai összefüggések csoportméret szerint:.............................................. 22 Csoportszerepek.............................................................................................. 23 Csoportnormák................................................................................................. 25 A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok.................................................... 26 Gyakorlatok...................................................................................................... 27 1. GYAKORLAT................................................................................................ 27 2. GYAKORLAT................................................................................................ 28 Szükségletek a csoportban.............................................................................. 30 Csoportvezetésnél használt nézőpontok.......................................................... 33 FELADATLAP................................................................................................... 34 II. RÉSZ: DÖK MŰKÖDÉS KÖZBEN: ............................................................ 40 ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS.................................................................................. 40 Az érdekérvényesítés kérdései........................................................................ 40 DÖK-segítő és a konfliktusok .......................................................................... 41 A tanulói jogok.................................................................................................. 41
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
55
Tények és tévhitek........................................................................................... 42 Az érdekérvényesítés....................................................................................... 45 Az érdekérvényesítés szintjei és buktatói........................................................ 48 Problémamegoldó gondolkodás....................................................................... 51 Konfliktuskezelés.............................................................................................. 57 Gyakorlatok konfliktuskezelésre....................................................................... 58 1. GYAKORLAT................................................................................................ 58 2. GYAKORLAT................................................................................................ 61 Diákönkormányzatokkal, diákjogokkal, képzésekkel foglalkozó civil szervezetek, kezdeményezések – hasznos linkek.................................... 64 III. RÉSZ: A FOLYAMATOSSÁG BIZTOSÍTÁSA – PROGRAMSZERVEZÉS.............................................................................. 65 A programszervezés kérdései.......................................................................... 65 1. GYAKORLAT................................................................................................ 70 2. GYAKORLAT................................................................................................ 71 Jó gyakorlatok gyűjtése.................................................................................... 73 Zárszó.............................................................................................................. 75 Felhasznált irodalom........................................................................................ 76 Hasznos linkek................................................................................................. 76
6
www.teer tedakademia.hu
BEVEZETŐ Kedves DÖK-segítő pedagógus! Ez a kiadvány azzal a céllal készült, hogy számodra hasznos információkat nyújtson. Találsz benne elméletet, gyakorlatokat, gondolatindító ötleteket, tippeket. Ennek a kiadványnak az ikertestvére a DÖK-tagok számára készített kézikönyv. Mi, akik írtuk, azt tapasztaltuk, hogy a diákönkormányzatot segítő pedagógus gyakran találja magát „egyedül” az iskolában. Éppen ezért összegyűjtöttünk különböző általános iskolákban és gimnáziumokban működtetett „jó gyakorlatokat” is, valamint arra vonatkozó tippeket, hogyan és hol találhatsz társakat, szövetségeseket az iskolai DÖK-segítői munkádhoz. Találkoztál-e a tanárrá képzésed során olyan tanegységgel vagy részmodullal, ami akár elméleti, akár gyakorlati támpontot adott volna vagy felkészített volna a DMSP1-szerepre? Amennyiben igen, kérlek, tudasd velünk is a jó hírt! A kézikönyv felépítésénél a kompetencia „szentháromságát” vettük alapul, és ennek mentén dolgoztuk ki a számodra szükséges elméleti anyagot, valamint a készségfejlesztésre és attitűdformálásra alkalmas részeket. TUDÁS, ISMERET
KÉSZSÉG, KÉPESSÉG
DÖK-segítő pedagógusi KOMPETENCIA
ATTITŰD SZEMLÉLET
1. DMSP: Diák Mozgalmat Segítő Pedagógus vagy Diákönkormányzatok Munkáját Segítő Pedagógus rövidítése. Az igazgató nevezi ki, a munkájáért illetménypótlék járhat. A törvény szerint (138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, ezen belül az illetménypótlékról a 15.§ (2) b) pont és (3) b) pont szól) a diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék jár annak a pedagógusnak, aki a nevelési–oktatási intézményben működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti; a pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12–30%-a. További részletek a DMSP-ről: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kecc/0/23014/1.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
77
Ennek megfelelően a könyv struktúrájában három elemet szerepeltetünk: 1. Agynyitogató 2. Feladatok, gyakorlatok 3. Elméleti részek
SZEMLÉLET KÉSZSÉGEK TUDÁS
Ejtsünk néhány szót róla, melyiknek mi a funkciója. Az agynyitogató rész azt célozza meg, hogy egy kicsit ránézz arra, amit gondolsz, és merd bátran megkérdőjelezni, vagy akár újragondolni azt, amit hiszel. Amikor szeretnél rálátni egy problémára, vagy ráhangolódni egy témára, vagy új ötleteket után kutatsz, érdemes itt is keresgélni. A feladatok, gyakorlatok részcélja, hogy olyan feladatokat, gyakorlatötleteket adjon, amelyeket megcsinálhatsz, hogy tanulj belőlük, és a felkészülés után beviheted a csoportodba is. Ehhez is kapsz tippeket tőlünk, ugyanis mi már kipróbáltuk ezeket a gyakorlatokat. Az elmélet azt a háttértudást tartalmazza, amelyre DÖK-segítői munkádban a leginkább szükség lehet. Egyes elméletekkel bizonyára már találkoztál, így ismerősként köszöntheted őket ahhoz, hogy végiggondold, a DÖK-kel kapcsolatosan mit jelentenek, hogyan is használhatók. Ebben a részben is akadnak olyan érdekességek, amelyeket nyugodtan megoszthatsz a diákokkal, amen�nyiben hasznosnak véled (pl.: tudják, milyen szükségletek vannak, és minek a megléte, illetve hiánya támogat, vagy akadályoz egy csoportot a hatékony együttműködésben). A könnyebb átláthatóság kedvéért az egyes szövegtípusokat kis ikonokkal jelöljük, így könnyebben megtalálod, ha célzottan keresel gyakorlatot, elméletet vagy gondolatindítót. Íme az ikonok: )) az agynyitogató ikonja a „nyitott lakat”,
8
))
a gyakorlat ikonja a „kalapács”,
))
az elmélet ikonja a „szöveg nagyító alatt”.
www.teer tedakademia.hu
A kézikönyvet tartalmilag három részre osztottuk.
I. A DÖK-SEGÍTŐ SZEREPE, A CSAPATÉPÍTÉS ELSŐ LÉPÉSEI )) )) )) )) )) )) ))
Egy megnyugtató bevezető, amit a csoportról tudni érdemes, szerepek, szükségletek, hatáskörök, a DMSP szerepe, célmegfogalmazás.
II. DÖK MŰKÖDÉS KÖZBEN: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS )) )) )) )) )) )) )) ))
Jogok, érdekérvényesítés, az érdekérvényesítés szintjei és buktatói, tények és tévhitek, jó gyakorlatok, az oktatási jogok biztosa, hasznos elérhetőségek, konfliktuskezelés.
III. A FOLYAMATOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: PROGRAMSZERVEZÉS )) Programszervezés, )) értékelés, visszajelzési kultúra, )) programszervezési tippek. Kívánjuk, hogy ez a könyv, amit a kezedben tartasz, hasznos útitársad legyen DÖK-segítői utadon!
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
99
I. RÉSZ: A DÖK-SEGÍTŐ SZEREPE, A CSAPATÉPÍTÉS ELSŐ LÉPÉSEI Kedves DÖK-segítő pedagógus! Az alábbiakban néhány olyan kérdést találsz, amelyek segítenek eligazodni a DMSP-szerep összetevői között. A kérdések után megadott válaszlehetőségek között előfordulhat, hogy felfedezed, amit te magad is gondolsz, lehet, hogy találsz számodra új, izgalmas gondolatot, amit beépíthetsz a munkádba, de természetesen beírhatod a saját válaszaidat is. A lenti kérdéssorozat célja, hogy eszközt nyújtson Neked ahhoz, hogy egy-egy témában végiggondold a saját szereped és viszonyod a DÖK-höz.
A DMSP-szerep kérdései A DMSP-szerep felvételének kérdései 1.
Ki kért fel a szerepre? a. Önként jelentkeztem. b. A vezetőség választott. c. A diákok kértek fel. d. Saját válaszod: ……………………………................................................ ................................................................................................................. 2.
Hogyan vállaltad el? a. Sehogy. Rám nyomták. b. Szívesen. c. Sokat gondolkoztam, és eldöntöttem, hogy érdekel. d. Nem akartam, de rábeszéltek. e. Egy gyenge pillanatomban igent mondtam. f. Saját válaszod: …………………………………………….......................... ................................................................................................................. 3.
Miként élted meg, hogy te lehetsz az iskolában a DÖK-segítő? a. Megtisztelő. b. Szakmailag és emberileg is kihívás. c. Örültem. d. Megijedtem. e. Nyűg. Púp a hátamon. f. Lehetőségnek tekintettem. g. Röhej. Rám sózták. h. Saját válaszod: ………………………………………………....................... .................................................................................................................
10
www.teer tedakademia.hu
4. Hogyan éled meg most? a. Kihívásnak tartom. b. Rutin, le kell tudni. c. Most már kifejezetten élvezem. d. Elégedett vagyok. e. Nyűg. Púp a hátamon. f. Lehetőségnek tekintem. g. Unom már. h. Le akarom adni. i. Saját válaszod: ……………………………………………........................... ................................................................................................................. 5.
Mit gondolsz a DMSP-szerepről? a. Felesleges. b. Nélkülözhetetlen. c. Szükséges. d. Szükséges rossz. e. Hasznos. f. Saját válaszod: ……………………………………..................................... .................................................................................................................
A DMSP-szerep működtetésének kérdései 6.
Mit tartasz a DMSP-szerep legfontosabb pedagógiai feladatának? a. Mintát ad arra, hogyan érdemes a kereteket tartani, szerződni, megállapodást kötni, ellenőrizni az eredményeket. b. Legyen „jó fej”, akihez fordulhatnak a diákok, ha valami bajuk van. c. Lojális a vezetőséghez és a tanári karhoz, és csitítja a háborgó diákokat. d. Saját válaszod: ………………………………………….............................. ................................................................................................................. 7.
Mit tartasz a DMSP-szerep legfontosabb operatív feladatának? a. A DÖK-gyűlések rendszerességének biztosítását. b. A DÖK és a tanárok közötti kommunikáció moderálását. c. A DÖK-rendezvényeken való részvételt. d. A pályázatok megírásának koordinálását. e. A diákok noszogatását. f. A DÖK pénzügyeinek kezelése. g. Saját válaszod: …………………………………….......... …………………………………….................................. 8.
Mit gondolsz az iskolai DÖK pedagógiai szerepéről? a. Hasznos terep, ahol a diákok megtanulhatnak együttműködni. b. Ez az első olyan hely, ahol a diákok összegyűlhetnek saját érdekeiket végiggondolni és képviselni egy hierarchikus rendszeren belül.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
1111
c. Ez is csak a látszatdemokrácia része, le kell papírozni. d. Jót buliznak a diákok. e. Csak gittrágás folyik. f. A DÖK-ösök megtanulnak programokat szervezni. g. Saját válaszod: ………………………………………….... ....................................................................................... ....................................................................................... 9.
Mennyi időd van egy héten erre a szerepre, és mikor végzed? a. Iskolaidő alatt szünetekben elintézem. b. Heti négy órát töltök vele, iskolaidő után. c. Változó, nincsenek rendszeres időpontjaim, az a feladatoktól függ. d. Heti háromszor két órát legalább. e. Saját válaszod: …………………………………........................................ .................................................................................................................
Kérdések a DÖK-ről 10. Milyen tevékenységeket folytat nálatok a DÖK? a. Ülésezik: információkat áramoltat az iskolán belül. b. Képviseli a diákok érdekeit. c. Programokat szervez. d. Képzéseken vesz részt (tréningek, konferenciák). e. Saját válaszod: ………………………………………………...................... ................................................................................................................. 11. Tudod-e pontosan, kik a DÖK-tagok? a. Folyton változik. Minek követném? b. Van róla egy lista. c. Tudom, melyik osztályból ki(k) a tagok. d. Saját válaszod: ………………………………………….............................. ................................................................................................................. 12. Ismered-e őket név szerint? a. Nem. b. Igen. c. Nem én. d. Ez a minimum. e. Saját válaszod: ………………………....................................................... .................................................................................................................
12
www.teer tedakademia.hu
13. Hányan vannak a DÖK-ben az iskolátokban? a. Minden osztályból egy/kettő/három. b. Hivatalosan osztályonként egy diák, de van egy ettől független lelkes csapat, akik a programokat szervezik, és hatékonyan együttműködnek. c. Saját válaszod: ……………………………………….................................. ................................................................................................................. 14. Hogyan lesz valaki DÖK-tag? a. Az osztályfőnöki órán megszavazzák. b. Az osztályfőnökök jelölik ki. c. A DÖK-tagság tanulmányi átlaghoz van kötve, bár hallottam, hogy ez törvénytelen. d. Első évfolyamban az aktuális DÖK-elnök és a DÖK-segítő bemennek az osztályokba, elmondják, mi a DÖK szerepe, mi az értelme a DÖK- nek, mi lesz a képviselő feladata, és ez alapján jelöl az osztály. Ezután a jelöltek eldöntik, vállalják-e, majd többségi szavazással kiválasztják az osztály DÖK-képviselőjét. e. Saját válaszod: ………………………………………………....................... ................................................................................................................. 15. Milyen gyakran van DÖK-gyűlés? a. Hetente egyszer, adott időpontban. b. Havonta egyszer. c. Kéthetente. d. Amikor szükséges. e. Saját válaszod: ………………………….................................................... ................................................................................................................. 16. Hány százaléka jár el a DÖK-ösöknek a gyűlésre? a. Maximum 1–2 gyerek szokott hiányozni. b. A képviselők 80%-a ott van. c. Alig néhányan jönnek el, ráadásul mindig mások. d. Saját válaszod: ……………………………………..................................... ................................................................................................................. 17. Mennyire tartod hatékonynak a DÖK-gyűléseket? a. Teljesen. A diákok ügyesek, gyorsak, hatékonyak. b. Teljesen, a diákok meghallgatják egymás véleményét és képesek kulturáltan egyeztetni még érdek- vagy véleménykülönbség esetén is. c. Változó. Hol ilyen, hol olyan. d. Túl sokan vannak, nagyon lassan haladunk a napirenddel. e. Össze-vissza csapongunk a témák között, megy a ki-be járkálás, többnyire kicsúszunk az időből. f. Saját válaszod: ……………………………………….... .....................................................................................
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
1133
18. Ki hívja össze nálatok a DÖK-gyűlést? a. Hát én. b. Sajnos én. c. A DÖK-elnök. d. Saját válaszod: ……………………………................................... .......................................................................... .......................................................................... 19. Mi a te szereped a DÖK-gyűlésen? a. Én vezetem a gyűlést. b. Én moderálom a gyűlést, amit a DÖK-elnök vezet. c. Összefogom a csapatot. d. Feladatom, hogy felhívjam a diákok figyelmét arra, mi miért nem lehetséges. e. Jelen vagyok, és figyelek. Ha van hozzám kérdés, akkor válaszolok. Ha egy ötletelés vagy szerveződés olyan mederbe terelődik, ami ütközik a diákok többsége, a tanárok, a szülők vagy a vezetőség érdekeivel, akkor ezekre felhívom a figyelmet. f. Saját válaszod: ……………………........................................................... ................................................................................................................. 20. Hogyan lesz valakiből DÖK-elnök? a. Kiválasztom, kivel tudok a leginkább szót érteni, és az lesz. Bár ez jogszabályellenes. b. Kiválasztom, kivel tudok leginkább szót érteni, és azt megválasztják. c. A diákok választják, és én azt elfogadom, még akkor is, ha nem igazán tudok vele együttműködni. d. A diákok választják, úgy, hogy előtte én elmondom, mit várok egy DÖK-elnöktől. e. Minden évben kitermelődik egy-két informális vezető, közülük választok. f. Saját válaszod: ……………………………………………………………….. ................................................................................................................. 21. Mi motiválja a diákokat arra, hogy a DÖK tagjai legyenek? a. Presztízs és elismerés az iskolánkban a DÖK tagjának lenni. b. Jó a csapat, tartós barátságok szövődnek. c. Szeretnek együtt programokat szervezni. d. A DÖK-tagok közül a legjobbak jutalomkiránduláson vehetnek részt év végén, iskolaidőben. e. A DÖK-tagok ingyenesen részt vehetnek a nyári gólyatábor megszervezésében és lebonyolításában. f. Érdekli őket az érdekképviselet. g. Kiszorultak az osztályközösségükből, kell nekik is egy csapat. h. Saját válaszod: ………………………………………….............................. .................................................................................................................
14
www.teer tedakademia.hu
Szerepátadás kérdései 22. Mióta vagy az iskolai DÖK-segítő? a. Még nem vagyok, de tervezem. b. Most kezdtem. c. Két éve. d. Tíz éve. e. Saját válaszod: ……………………........................................................... ................................................................................................................. 23. Meddig tervezed vinni ezt a szerepet? a. Nem tudom. b. Le akarom adni. c. Öt éve akarom leadni, és nem megy. d. Élvezem, és amíg itt vagyok, csinálom. e. Jövő év végén átadom valakinek. f. Saját válaszod: ……………………………………….................................. ................................................................................................................. 24. Tervez(t)ed-e feladatod átadását másnak? a. Nem. b. Igen, de senki nem vállalja. c. Van jelöltem. d. Ez nem az én gondom. Én leadom, válasszon a vezetőség. e. Saját válaszod: …………………………………….................................... 25. Ha igen, van-e olyan, akit szívesen látnál utódodként? a. Persze. Több is. b. XY-ra gondoltam. c. Saját válaszod: …………………………………….................................... 26. Beszéltél-e vele már erről? a. Igen. b. Tervezem. c. Nem igazán tudom, mit mondjak neki. d. Nem. e. Saját válaszod: ……………………………………..................................... 27. Szerinted hogyan tudnád átadni neki a szerepet? a. Leülünk, én mindent elmondok neki, és ha még van kérdése, egy éven keresztül felteheti. b. Mielőtt átadom, az utolsó félévben már együtt dolgozunk az új DÖK-segítővel. c. Nem adok át semmit. Jobb, ha magának kialakítja. d. Á, inkább maradok én. e. Saját válaszod: ………………………………………… ....................................................................................
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
1155
Együttműködés kérdései 28.
Hogyan működnek veled együtt a diákok? a. Jelzik felém az igényeiket. b. Meghallgatják az én észrevételeimet is. c. Az van, amit én mondok. d. Nem érzem, hogy bármi hatásom lenne rájuk. e. Saját válaszod: ……………………………….......... ...............................................................................
29. Hogyan működik veled együtt a többi tanár? a. Egyedül vagyok ezzel a feladattal. b. Együttműködöm több tanárral is. Tudom őket mozgósítani és ők is számíthatnak rám. c. Van egy-két kollégám, akik segítenek, meghallgatnak és támogatnak. d. Más iskolák DÖK-segítőivel időnként összeülünk tapasztalatcserére. e. Saját válaszod: …………………………………........................................ ................................................................................................................. 30. Hogyan működik veled együtt a vezetőség? a. Amíg megteszem, amit várnak, addig minden rendben. b. Nyíltan fogadják észrevételeimet és javaslataimat. c. Támogatják a munkámat, többnyire, ha kérek valamit, segítenek. d. Elvárják, hogy rendet és fegyelmet tartsak a DÖK-ben. e. Saját válaszod: ……………………………………..................................... .................................................................................................................
A munkám megbecsülésének kérdései 31. Ki hivatott értékelni a munkádat? a. Senki. b. Én magam. c. A diákok. d. A diák-önkormányzati tagok. e. A DÖK elnöke. f. Az igazgató. g. A kollégáim. h. A szülők. i. A fentiek közül bárki. j. Saját válaszod: ………………………………............................................ .................................................................................................................
16
www.teer tedakademia.hu
32. Ki szokott a DÖK-ben végzett munkádra visszajelzést adni? a. Senki. b. Én magam. c. A diákok. d. Akikkel jóban vagyok. e. A diák-önkormányzati tagok. f. A DÖK elnöke. g. Az igazgató. h. A kollégáim. i. A szülők. j. A fentiek közül bárki. k. Saját válaszod: ……………..……………….............................................. 33. Mit tartasz/tartanál DÖK-segítői munkád elismerésének? a. A pénzt. b. A diákok eredményes munkáját. c. A DÖK-ön belüli jó hangulatot. d. Az igazgató és a kollégák visszajelzéseit. e. A DÖK-tagok és a nem DÖK-tagok visszajelzéseit. f. Év végi ajándékot. g. Saját válaszod: ………………………………………………....................... 34. Mit teszel, hogy DÖK-segítői munkádat elismerjék? a. Semmit. Vagy jön, vagy nem. b. Figyelem a visszajelzéseket. c. Visszajelzést kérek. d. A DÖK-ön belül kialakítottam egy visszajelző rendszert, amiben visszajelzünk, értékeljük egymás erőfeszítéseit, elismerjük a végzett munkát. Ebben a rendszerben én is kapok visszajelzést. e. Saját válaszod: ……………………………………………….......................
Az aktivitás kérdései 35. Aktív-e iskoládban a diákönkormányzat? a. Aktív. b. Nem aktív. c. A programszervezésben aktívak a diákok, az érdekérvényesítésben nem. d. Mondjuk, hogy működik. e. 300 fős az iskolánk, tíz osztály van jelenleg, tíz DÖK-tag van, ebből nyolcan rendszeresen szerveznek programot (félévente 2 nagy programot). f. Havi egy DÖK-gyűlésünk van, úgyhogy aktív. g. Havi egy DÖK-gyűlésünk van, úgyhogy nem igazán aktív. h. Saját válaszod: ………………………………................. .....................................................................................
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
1177
36.
Mi jellemzi az iskolai életet? a. Pangás. A diákok iskolába jönnek, de aztán haza is mennek. b. Pezsgés. Rengeteg délutáni szabadidős program van. Klubélet, sport- és kulturális programok. Amikor a DÖK bulit szervez, a diákok nagy része ott van. c. Versengés. A tanárok is és a diákok is imádnak versenyezni, versengeni. d. Együttműködés. Sok közös munka, összefogás jellemzi az iskolát. e. Saját válaszod: ……………………………................ .................................................................................
37. Mi a Te szereped abban, hogy a DÖK aktívan működjön? a. Biztosítom a törvényi kereteket. b. Felnőtt felügyelet. c. Semmi. d. Lelkesítem a csapatot. e. Képzéseket szervezek a tagok számára, hogy egy képzett, együttműködő és hatékony DÖK jöjjön létre. Amennyiben vonzó a diákok számára a DÖK – jól érzik benne magukat és értelmes tevékenységekkel töltik együtt a szabadidejüket, az kisugárzik az iskola többi tagjára is. f. Fordulhatnak hozzám a diákok. g. Saját válaszod: ……………………………………………..........................
Továbbképzési lehetőségek kérdései 38. Tekinted-e a szerepet saját pedagógiai fejlődésed lehetőségeként? a. Igen. b. Nem. c. Erre még nem gondoltam. d. Kinek van erre ideje? e. Ugyan már… f. Saját válaszod: …………………………………………………................... 39. Miben fejlődnél, milyen téma érdekel? a. Önismeret. b. Módszertani elemek. c. Vezetés. d. Motiválás. e. Önkéntesség. f. Aktivitás/aktiválás. g. Önállóság vs. irányítás. h. Programszervezés. i. Érdekérvényesítés. j. Saját válaszod: ……………………………................................................
18
www.teer tedakademia.hu
40. Milyen típusú továbbképzés érdekelne leginkább? a. Csoportos. b. Egyéni. c. Vegyes. d. Saját válaszod: ………………………....................................................... 41. Milyen formá(k)ban dolgozol szívesen (több válasz is lehetséges)? a. Tréning. b. Esetmegbeszélés. c. Szupervízió. d. Jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása. e. Saját válaszod: …………………………………….....................................
Szerepfelvétel Akárhogyan is lettél DMSP, a diákönkormányzatot segítő pedagógusi szerep felvételekor érdemes tájékozódnod – kívül és belül, amit persze érdemes rendszeresen ismételni, időt szánni rá. Külső tájékozódás: )) Milyen kereteket ad a szerepemnek a törvényi szabályozás (időkeret, órakedvezmény, illetménypótlék, infrastruktúra, támogatás, DÖK-pénz stb.)? )) Milyen kereteket ad a saját iskolám? )) Hogyan épül fel most a DÖK? )) Miként végezte feladatát az elődöm, mit hagyott rám? )) Kik támogatnak? )) Van-e olyan továbbképzés, ami felkészít a szerepre vagy segít abban, hogy még jobban csináljam? Belső tájékozódás: )) Milyen saját szakmai céljaim vannak, amit ezen a szerepen keresztül elérhetek? )) Mi motivál (most)? (Ugyanaz, ami fél éve, vagy egy éve?) )) Milyen értékeket akarok pedagógusként képviselni? )) Milyen eredményeket tudok elérni a diákönkormányzat segítésében? )) Hogyan akarom megvalósítani a DÖK-segítést?
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
1199
A DÖK-segítő szerepe A DÖK-segítő egyfajta kapocs a diákönkormányzat életében. A diákok jönnek-mennek a szervezetben, a DÖK-segítő tanár többnyire évekig ugyanaz a személy marad. Ebből is fakad az, hogy a folytonosság, folyamatosság biztosítása és nyomon követése a DMSP egyik fontos működési területe. Minek a folytonosságáról van szó? Egyrészt a DÖK-ben aktív diákok élő láncolatának folytonosságáról, másrészt az állandóan változó szervezetben meglévő tudás folytonosságáról. A DÖK, mint csoport működése Gyakorló trénerekként azt gondoljuk, hogy a csoportokkal való munkában nélkülözhetetlen a csoportdinamikai alapfogalmak és ös�szefüggéseik ismerete, a csoportdinamikai jelenségek gyakorlati azonosítása, és a csoportdinamikai ismeretek tudatos használata a DÖK-segítő munkában. Szerintünk a DMSP munkáját alapvetően befolyásolja, hogy a környezetében milyen impulzusokkal, kimondott vagy kimondatlan elvárásokkal szembesül. Mivel DÖK-segítő pedagógusként a munkád része, hogy egy sok szempontból (életkor, érdeklődés, elkötelezettség, személyes motiváció stb.) meglehetősen heterogén csoportot vezess, koordinálj, elengedhetetlen, hogy a munkád során tisztában legyél a csoportdinamika törvényeivel, alapvető működési mechanizmusaival, és a csoport működtetése céljából befolyásolni tudd őket. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy nem minden csoport megy végig a csoporttá alakulás minden szakaszán, akár ugrások is előfordulhatnak. Gondold végig, hogy a Te iskoládban ez miként működik, milyen szempontból lehet DÖK specifikus egy csoport (életkor, időtartam, tagok cserélődése stb.). Témák: A csoport fogalma, egyén és csoport viszonya A csoportfolyamat szakaszai A különböző méretű csoportok dinamikai összefüggései Csoportszerepek, csoportnormák Csoportdinamikai jelenségek A csoport definíciója és jellemzői 99 99 99 99 99 99 99 99
20
Mi jut eszedbe, ha azt hallod, hogy csoport? Mekkora? Kik a tagjai? Hogyan jön létre? Mi a célja? Te milyen csoportoknak vagy tagja jelenleg? Milyen szerepeid vannak a különböző csoportokban? Van-e önkéntes, esetleg kötelező csoporttagságod? Melyek ezek?
www.teer tedakademia.hu
A csoport olyan együttműködő közösség, amely saját önfenntartó erejével szervezi, szabályozza önmagát. Csoportképződés, csoportba tartozás az emberi faj létezésének alapvető dimenziója. A csoportban összetalálkozik az egyéni a társadalmival. A csoport a mindennapi lét közege. Több – legalább három – személyből épül fel, akik hatással vannak egymásra társas interakció útján, kölcsönös függésben állnak egymással, individuálisan nem elérhető szükségletek kielégítésére. A csoport formái: Az emberi csoportok lehetnek: • mikro- (személyes kapcsolódások) és makro- (társadalmi osztályok, életkor, lakóhely stb.) csoportok, • primer (elsődleges, család) és szekunder (másodlagos, például iskolai osztály, munkatársak – formális és informális) csoportok. Méret szerint a csoport lehet: 1. Kiscsoport létszáma: 10–12 fő alatt. 2. Közepes csoport: 12–40 fő között. 3. Nagycsoport: 40 fő fölött. A csoport jellemzői: • • • • • •
A tagok egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek. Önmagukat mindenki mástól megkülönböztethető egységként szemlélik. A tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él. A tagok interakcióban állnak egymással. Céljaik egymást kölcsönösen feltételezik. Normarendszer, szabályok sora alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok viselkedését, tevékenységeit, kötelezettségeit és jogait.
99 99 99 99 99 99 99 99 99 99
Mi jut eszedbe, ha azt hallod csoportdinamika? Találkoztál-e már ezzel a jelenséggel? Milyen hatással van a munkádra? Szerinted milyen szakaszai vannak egy csoport kialakulásának? Mi történik, amikor megalakul egy csoport? Hogyan alakulnak ki a csoport belső szabályai? Hogyan működik egy összeszokott csoport? Milyen módon bomolhat fel egy csoport? Szerinted, hogy alakul a dinamika a csoport méretétől függően (kis-, közép- és nagycsoport)? Melyik csoportnál mi lehet a jellemző nehézség, és a csoportvezető munkáját megkönnyítő tényező?
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
2211
Csoportdinamika A csoportdinamika a csoportban folyó, a csoportban megfigyelhető eseményekkel, pszichés történésekkel és jelenségekkel foglalkozó ismeretkör. Azt vizsgálja, hogyan alakulnak ki, miként működnek és hogyan oszlanak fel a csoportok. A csoportdinamika egyik legismertebb iskolájának megteremtője, Kurt Lewin, a csoportot a legfontosabb társadalmi szervezetként tekinti, ahol az igazán lényeges döntések vagy nagy dolgok eldőlnek. A csoportot olyan rendszernek látja, amely egyensúlyra törekszik és ezt önszabályozás útján igyekszik elérni.
Csoportdinamikai elemek, jelenségek A csoportfolyamat Csoportfolyamat-elméletek: a csoportmunka fontos tényezői a folyamat és a tartalom. A tartalom a csoport létrejöttének tárgya, a legtöbb figyelem általában erre irányul. A csoportfolyamat-elmélet a csoportban a résztvevők személyétől, akaratától viszonylag függetlenül, informálisan zajló jellegzetességekkel, törvényszerű jelenségekkel, a folyamattal foglalkozik. Ez megközelíthető a társas működés és az egyén oldaláról is. Csoportfolyamat: a csoportdinamikát alkotó törvényszerű, szerteágazó folyamatok része, a csoport szakaszokra osztható története, mely annak megalakulásától a felbomlásáig tart.
A csoportfolyamat szakaszai: 1. Formálódás, alakulás (forming) )) Csoportelőzmények – előfázis – a csoport keletkezésének oka. Lehet belső ok (csatlakozási motiváció) és külső (a leendő tagoktól független) körülmény. A csoport előkészítése, tervezése, szervezése is ide tartozik. )) Elsődleges tájékozódás, strukturálódás kezdeti szakasza. )) Szorongás, függés a vezetőtől, tájékozódás, alkalmazkodás; a kapcsolati mező laza, esetlegességekkel teli, a cél alternatív értelmezések tárgya. )) A korábban már bevált viselkedési mintákat kezdik el alkalmazni, a csoporton kívül gyakorolt szerepeiket hozzák be az egyének a csoportba. Szerepek egyeztetése, kapcsolatok kialakítása zajlik. )) A tagok viselkedése önmagukra irányul. Inkább a hasonlóságot, mint a különbségeket keresik. )) Meghatározzák a feladatot, majd elkezdik kialakítani a szabályokat.
22
www.teer tedakademia.hu
2. Viharzás (storming): elsődleges csoportpolarizáció, csoportkonfliktusok )) A konfliktus és az illeszkedés szakasza – vihar, krízisellentétek, indulatok, a lehetséges alternatívák képviselői küzdenek meg egymással. )) Egymás harcos felmérése, az egyén helyének keresése jellemzi, megjelenik a rivalizálás, a versengés, a dominanciaharc és a lázadás a csoporttal, a vezetővel, a munkával szemben. )) A közös normák, értékek, működés keresése. Megjelennek a szerepek (hangadók, visszahúzódók) és a csoportellenállások is. )) A konfliktusos időszak előfeltétele a valódi csoporttá alakulásnak – nem ugorható át. A viharos szakasszal való sikeres megbirkózás után jelenhetnek meg a fontos munkafolyamatok. 3. Normázás (norming): csoportkonszolidáció )) Norma- és értékszabályzás igénye, valamint a betartásukra való törekvés (normaalkotás, alkalmazás). )) Az érettség szakasza. Kialakul a csoportkohézió, együttes élmények. Csökken a feszültség és az ambivalencia. Bizalom, kötődés, erőteljes csoportérzés alakul ki, intenzív bekapcsolódás a csoportcélok elérésébe. )) A problémamegoldás és változás szakasza. A csoporttagok egyre jobban tudatára ébrednek, hogy kik ők, mint egyének. Az önkép érik, csökken az önérzeti sérülékenység. A csoportvezető idealizálása csökken, szakember-konzulens lesz. 4. Teljesítés (performing): munkafázis, feladatteljesítés )) A csoportkohézió hatékony működése, közös nyelv kialakítása. )) Megoldják az interperszonális problémákat, kialakul a csoporttagok közötti munkamegosztás, rugalmasak, valamint a funkcióhoz igazodnak a szerepek. )) Kialakulnak a problémák megoldási módjai, konstruktív kísérletek történnek a feladat elvégzésére. )) Az energia most a hatékony munkavégzést szolgálja – ez a legfontosabb munkavégző időszak. 5. Dezintegráció, felbomlás (adjourning): lezáró szakasz – befejezés )) Leválás, gyász, veszteség feldolgozásának szakasza. )) Összegzés, értékelés. )) A kialakult kapcsolatok lazulhatnak, átalakulhatnak, kevésbé az érzelmek irányítják a csoportot.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
2233
Dinamikai összefüggések csoportméret szerint: Kiscsoport (10–12 fő alatt) Olyan emberek együttese, amelyben a részt vevő egyének egymást közvetlenül érzékelik, s egymással folyamatosan vagy rendszeresen interakcióba lépnek. Az interakciós kapcsolati lehetőségek száma nagy, mindenki mindenkivel egyedi kapcsolatba is tud lépni. Alapmintázata életünkben a család. Alcsoportképzés, párképzés: ha nem csupán átmeneti, destruktív, megterhelő a kiscsoportra, kétféle intimitás, kommunikációs mód, kohézió van jelen. A kiscsoportban megjelenik a mikrotársadalom, az elsődleges csoportok kultúrája, normái. Közepes csoport (12–40 fő) Nem lehet mindenkivel mindenkinek érdemi kapcsolata. Egyénileg vagy kisebb csoportosulás révén lehet egymáshoz kapcsolódni, és ezek az alakzatok elég változékonyak. Alcsoportok, párok alakulnak ki az interperszonális távolságból eredő szorongás csökkentésére. Itt ez természetes és szükségszerű, funkcionális jelenség. Problémát akkor jelent, ha megmerevedik, hatalmi erőközponttá, klikké válik, és megnehezíti a változó egyedi kapcsolódást. A csoportfolyamat jellemzői még: )) igény erős vezető, „vezér” iránt, )) igény a hierarchiára, a csoport formális strukturálódására, )) nő a senkihez sem tartozók veszélyeztetettsége, )) csökken az egyén védettsége, biztonsága, de exponáltsága is, )) a tagokat összefogó érzelmi kötelék felhígul, a kohézió csökken, )) csökken az egyéni megnyilvánulásra jutó idő, )) polarizálódhat a részvétel: aktívak – passzívak, )) kisebb hangsúly kerül az egyéni felelősségre, )) nő a sztereotipizálás, )) érték- és kultúrahordozó – összetett, többrétegű társadalmi folyamatok, normák, kultúra képeződhetnek le benne, a nagycsoporthoz hasonlóan. Nagycsoport (40 fő fölött) A létszám már meghaladja azt a szintet, ahol mindenki mindenkit ismer. Jellemzője, hogy ha egyesek egyénileg ki is emelkednek a csoportban, őket is, másokat is a nagycsoportot alkotó valamilyen csoport tagjaként, képviselőjeként látják a többiek. Alcsoportokról már nem beszélhetünk, inkább a nagycsoporton belüli önálló csoportokról, mint alrendszerekről, amik a nagycsoport helyzettől függetlenül is léteznek.
24
www.teer tedakademia.hu
Jellemzői: )) regresszió – irigység, rosszindulat, félelem a megsemmisüléstől, agresszió aktiválódása, )) intenzív, jórészt negatív érzések megjelenése – düh, lelkesedés, szorongás, gyanakvás, unalom, elveszettség-érzés, )) a megértés töredékes, ez szorongást és elbutulás-érzést kelt, )) nagy teret kapnak a projektív folyamatok, )) a korlátozott kommunikációs lehetőségek miatt utána természetes az intenzív beszélgetés, pletykálás, )) általánosítás, névtelenségbe burkolás, )) kultúrák olvasztótégelye, kultúrák átadásának–átvételének színtere. 99 99 99 99 99 99 99
Mi jut eszedbe, ha azt hallod, hogy csoportszerepek? Szerinted szükségesek ezek a csoportban? Mikor segítik, mikor hátráltatják a csoport működését? Milyen szerepeket tudsz felidézni a különböző csoportjaiddal kapcsolatban? Melyik ezek közül a konstruktív és melyik a destruktív? Hogyan reagál a csoport a különböző szereplőkre? Mit kezdesz csoportvezetőként egy destruktív szereplővel?
Csoportszerepek A csoport működése során mindenkinek felkínálhat egy funkciót, amelynek teljesítését az egyéntől elvárja. Az egyes szerepeket személyiségünknek, csoportbeli feladatunknak megfelelően kapjuk vagy harcoljuk ki, a szerepek befolyásolják a csoportfolyamatok alakulását, a dinamikát, és nem feltétlenül egy adott személyhez kapcsolódnak végig. Kiscsoportban formálisan leggyakrabban a csoportvezető és a csoporttag szerepe létezik. A csoporttagok magukkal hozzák korábbi szereptapasztalataikat, szerepkészleteiket, feltételezve a csoport szerepelvárásait. A csoportszerepek hiánya felszabadító, de frusztráló is, feszültséget vált ki. A tagok közötti interakciók egyik célja és következménye, hogy normák, értékek, viselkedésminták létrehozása nyomán informális szerepek jönnek létre.
A csoportszerepek lehetnek: Irányultságuk szerint 1. Önirányultságú szerepek – az egyes csoporttagok személyes feszültségének, szorongásának oldására szolgálnak, a csoportfolyamat kezdeti fázisára jellemzők: )) függő, )) ellenszegülő, lázadó, )) rivalizáló, )) kitérő, )) passzív, visszahúzódó, )) bohóc.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
2255
2.
Feladatra irányuló szerepek – főleg a folyamat középső fázisára jellemzőek: )) kezdeményező, )) információt kérő, )) információt adó, informátor, )) útmutató, )) kritikus, )) összegző, )) véleményformáló.
3. Csoportfenntartó szerepek – a kapcsolatok a csoport fenntartására, működésének zavartalanságára, a széthúzó erők ellensúlyozására irányulnak: )) összhangteremtő, )) normaőrző, )) bátorító, )) kompromisszumkereső, )) feszültségoldó. Hatásuk alapján 1. Konstruktív, a csoportmunkát segítő szerepek: )) kezdeményező – változtat, újításokat vezet be, variációkat alkalmaz, )) véleménynyilvánító – megtöri a csendet, beleszól, vitatkozik, )) kérdező – éhes az információkra, mindennel kapcsolatban felvilágosítást kér, )) informátor – a kérdező párja, kielégíti ezeket az igényeket, )) szabályalkotó – fontos szerepkör, segít kimondani a lényeges szabályokat és normákat, )) általánosító – összefoglaló, tisztázó, )) engedelmeskedő – passzív, de fontos szerep (nem feltétlenül hasznos, ha túl sok kerül egy csoportba). 2. Destruktív, a csoportmunkát romboló, hátráltató szerepek: )) akadékoskodó – eltorzítja a véleménynyilvánító szerepét, )) vetélkedő – nem elégedett a csoportban elfoglalt helyével, )) mindentudó – az általánosító szerepének túltengése, )) hírharang – informál és dezinformál (rémhírterjesztő), „sztár” szerep – nincsenek funkcionális értékei, mindenkivel jóban van, felszínesek a kapcsolatai, válsághelyzetben csődöt mond, )) „bűnbak” szerep – levezeti a csoportban felhalmozódó agresszív feszültséget, tömöríti a csoportot. Olyannak kell lennie, akire az agresszió ráirányítható: veszélyezteti a csoportot, vagy viszolygást kelt a többiekben. Jellemző a felnagyítás, a valóban meglevő személyi negatívumok kiragadása, felnagyítása. 99 Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy csoportnorma? 99 Ki hozza létre a csoportnormákat?
26
www.teer tedakademia.hu
99 99
Szerinted mennyire tudatosan jönnek létre ezek a normák? Mit jelent, ha valaki nem tartja be a csoport szabályait? Mi történik vele?
Csoportnormák A csoport által általánosan elfogadott gondolkodás-, érzés-, illetve cselekvésmódok, amelyben a csoport tagjai megegyeznek, helyesnek, követendőnek tekintik. A csoportnormák a csoport viselkedését szabályozzák. A csoportban az értékek, a viselkedés, a normák, a kultúraképzés folyamata jórészt tudattalan, maga a csoport alakítja ki megszerveződését követően, közvetlen interakciókban. A csoport tagjai különböző kultúrából jönnek, de közös, csak az adott csoportra jellemző kultúrát teremtenek – kultúrahordozók és kultúrateremtők. Az egyén hozza magával korábbi csoporttagságainak normáit. A kialakuló csoportban vagy azonosság lesz az ő egyéni csoportnormái és a kialakuló csoportnormák között, vagy eltérés. Az első esetben a csoport megerősíti a viselkedését, a másodikban „deviánsnak” tekinti. Ekkor a lehetséges cselekvési módok: )) Igazodni a csoporthoz (csoportkonform viselkedés). )) Megváltoztatni a csoport normáit. )) Megmaradni deviánsnak (tartósan csak akkor létezhet, ha a csoport képes elfogadni, egyébkén a többi lehetőség valamelyikébe fordul). )) Elhagyni a csoportot. A kultúra-, valamint a normaképzésben a társadalmi kontroll informális megnyilvánulását is észlelhetjük. A mikro- és makrotársadalom jelenségei, normái közvetetten tükröződhetnek a csoportban. Csoportnormák változása Ha egy egyén akarja megváltoztatni a csoport normáit, az nagy ellenállásba ütközik. Ha viszont a csoport maga hoz döntést a változásról, akkor az egyének viselkedésében ez tartósan és erőteljesen meglátszik. A változás három lépésben történik: fellazítják a régi normát, új normát fogadnak el, majd azt tartóssá teszik: befagyasztják. Ezen az elven tervszerű változásokat is lehet generálni.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
2277
99 99 99 99 99 99 99 99
Milyen folyamatok zajlanak szerinted a DÖK-ben? Mely folyamatok segítik a DÖK, mint csoport létét? Melyek azok a folyamatok, amelyek gátolják? Van-e személyes példád ellenállásról a DÖK-ben? Hogyan jelenik meg az ellenállás? Mik az okai? Mit kezdhetsz Te és a DÖK-elnök az ellenállással? Mikor a segítséged és mikor a gátló tényeződ az idő?
A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok Csoportkohézió (összetartás) kialakulása – a csoportot fenntartó erők (norma, szerep, struktúra) összessége eredményezi. • Személyközi kohézió: a csoporttagok közötti jó kapcsolatból adódik. • Feladatalapú kohézió: a csoportcél fontossága eredményezi az ös�szetartást. Egy csoport akkor hatékony, ha mindkét fajta kohézió magas. A tagok kedvelik egymást, nagy az elfogadás. Probléma esetén nem a bűnösöket keresik, hanem közösen, konstruktívan próbálják megtalálni a megoldási módokat. Kialakul a „Mi tudat”. Ellenállás, destruktív folyamatok Ellenállás – lehet szükséges védelem, de a folyamat gátja is. (A vezetőnek kell mérlegelnie mely eset áll fenn.) Csoportellenállás – olyan ellenállás, ami bevonja az egész csoportot. Célja, hogy senkinek ne legyen lehetősége szóba hozni azt, ami igazán zavarja, fenyegeti a résztvevőket (pl.: bűnbakképzés, alcsoport-alakítás). Ha stabilizálódik, leállítja a csoportfolyamatot. 1. Hallgatás – a tagok kollektív ellenállásaként kezeljük, főleg induló csoportoknál fordul elő. 2. Intellektualizálás. 3. Általánosító távolítás – általános alany használata, „én” és „te” kerülése. 4. Áttolás – a csoport indulatait más témába tolja át. 5. Verbális agresszió. 6. Függőség a csoportvezetőkkel szemben. 7. „Megmentősdi”. 8. Bűnbakképzés. 9. Alcsoport-alakítás, párképzés, titokképzés. 10. Komédiázás. 11. Technikai ellenállás – késés, hiányzás, kimaradás, időhúzás.
28
www.teer tedakademia.hu
Időtényező A csoportfolyamatok kialakulása, a szakaszok létrejöttének lehetősége nagymértékben függ az időtényezőtől. A találkozások időtartama, gyakorisága, illetve száma, a csoport fennállásának összidőtartama, az időhatárosság – előre eldöntött-e, meddig tart a csoportfolyamat –, ezek mind befolyással bírnak a csoportmunka szintjének kialakulására. Az éréshez, a megfelelő munkaszint kialakulásához szükség van elegendő időre, ez csak korlátozott mértékben siettethető.
Gyakorlatok A következő gyakorlat, szerintünk, segítségedre lehet, hogy a fenti elméleti bevezető alapján végiggondold, mi a különbség a csoport és a csapat között. A kérdésekre nincsenek „jó” válaszok, az indoklások alapján a saját csoport- és csapatfogalmadat tudod megalkotni! Ezt a gyakorlatot be tudod vinni egy DÖK-összejövetelre is, és a csoport tagjainak válaszai alapján látni fogjátok a közösen megalkotott csoport és csapat definícióját.
1. GYAKORLAT Csoport vagy csapat?
Mottó: A gittegyletben gittet rágunk! Döntsd el az alábbi emberekről, hogy ők inkább csoportot vagy csapatot alkotnak! Tegyél x-et a megfelelő rovatba! Döntésedet röviden indokold meg! csoport
csapat
indoklás
Az iskolai színjátszó kör tagjai A műjégen korcsolyázók A magyar vízilabda válogatott Egy iskolai osztály Egy mozi előadás közönsége Az iskolai zenekar tagjai Az iskolai zenekar rajongó tábora A Promodban vásárlók A Lila Akác köz lakói Csipet Csapat Bonnie és Clyde
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
2299
Gondolkozz el a válaszaid és az alábbi kérdések alapján: 1. 2. 3.
Mi a csoport? Miben különbözik a csoporttól a csapat? Mitől válik/válhat egy csoportból csapat?
A következő gyakorlatot azért ajánljuk figyelmedbe, mert DÖKsegítő pedagógusként segítségedre lehet abban, miként tudsz kis alegységekből egy nagycsoportot, illetve egy nagycsoporton belül kisebb, együttműködő alcsoportokat formálni.
2. GYAKORLAT Toronyépítés (Rudas János: Delfi örökösei (Kairosz, 1990.) könyvének hídépítés gyakorlatából adaptálva). Feladat leírása Téma: csoportos feladatmegoldás. Célja: )) a csoportokban kialakuló struktúra és szerepmegosztás bemutatása, )) együttműködés csoporton belül és csoportok között, )) a csoportkohézió létrejöttének elősegítése. Csoportlétszám: )) páros számú (legalább 4) csoport, egyenként 3–6 taggal, csoportonként egy megfigyelővel. Helyszín: )) lehetőleg minden csoportnak külön helyiség egymás közelében a munkához. Eszközök: )) csoportonként 30 db A/4 méretű papír, )) 1 db cellux, )) színes filcek, zsírkréta, )) a megfigyelőknek „Megfigyelési szempontok”. Szükséges idő: 90 perc. Tervezés: 30 perc. Építés: 15 perc. Feldolgozás, értékelés: 45 perc.
30
www.teer tedakademia.hu
A gyakorlat levezetése: Megalakulnak/megalakítjuk az alcsoportokat, és mindegyik megkapja a szükséges eszközöket. A csoportvezető közli az instrukciókat. ))Olyan tornyot kell építeni, ami minél inkább megfelel az alábbi feltételeknek: 1. A mennyezetig érjen. 2. A padlón álljon. 3. Önálló legyen (azaz nem lehet rögzíteni, illetve kikötni). 4. Minél magasabb legyen. 5. Minél stabilabb legyen. 6. Minél esztétikusabb legyen. 7. 60 másodpercig álljon! Először minden csoport kap 30 percet, hogy megbeszélje, miként fogják megépíteni a saját tornyukat. Ekkor még nem használhatják a rendelkezésre álló eszközöket, csak szóban kell megalkotniuk a koncepciót. Ezt követően 15 percet kapnak a torony megvalósítására. Az idő lejártakor a csoportvezető(k), a megadott instrukciók alapján zsűriként értékeli(k) a kész műveket. Feldolgozás és értékelés A teljes csoport megbeszéli a tapasztalatokat, a résztvevők érzéseit, a zsűri visszajelzését és az általános tanulságokat. Szempontok a feldolgozáshoz: 1. Hogyan fogott a csoport a munkához? Miként szervezte meg magát? 2. Kialakult-e valamilyen csoportszerkezet? Milyen szerepeket vállaltak az egyes személyek? Hogyan reagáltak a többiek? Volt-e vezető vagy vezetők? 3. Hogyan gazdálkodtak az idővel? Mennyire tartották hatékonynak a tervezési időt? Milyen volt a munkatempó? Nem kerültek-e időzavarba? 4. Milyen volt a légkör? Mindenki részt vett-e a munkában? Voltak-e közben feszültségek? Hogy érezték magukat? 5. Milyen volt a csoporttagok motivációs szintje, és ez változott-e a folyamat során? 6. Hogyan fogadta a csoport a zsűri döntését?
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
3311
Képzői tapasztalatok a gyakorlattal kapcsolatban: •
•
•
Nagyon ritka, ha egy torony az ÖSSZES feltételnek eleget tud tenni! • Érdekes lehet gyakorlatvezetőként megfigyelni, kialakult-e a csapatok között verseny. Abban az esetben, ha igen, akkor erről érdemes a feldolgozás során külön is beszélni, ugyanis az instrukciók között SZÁNDÉKOSAN nem hangzik el, hogy a másik csapatnál kell nagyobb, szebb, jobb tornyot építeni! Előfordulhat, hogy a tornyok nem is tudnak megállni a lábukon, akár másodpercekig sem, de a csoport mégis nagyon elégedett a munkájával. A feldolgozásban érdemes alaposan kitérni az együttműködés menetére, mennyire élvezték a csoportmunkát, illetve mennyire a feladat és a cél lebegett a szemük előtt. Érdemes arra is figyelni, hogy a gyakorlat végeztével miként bánnak az elkészült tornyokkal, mi lesz a további sorsuk.
Szükségletek a csoportban Gondolj egy kellemes élményedre, amikor csoportban voltál, de nem te voltál a vezetője. Mitől volt számodra értékes, élvezetes a csoport működése? Milyen szükségleteidet elégítette ki a csoporttal való együttműködés? Gondolj most egy olyan élményedre is, ami csoporthoz fűződik, de kellemetlen. Vizsgáld meg ezt is a fenti kérdések alapján! Az alábbiakban azt segítünk végiggondolni, milyen egyéni szükségleteket érdemes figyelembe venned csoportvezetőként. A DÖK-segítő pedagógus többször is kerülhet olyan helyzetbe, hogy a diákönkormányzat tagjait csoportként kell vezetnie. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni a létszámot és az elérendő célokat, valamint a csoportban lévők szükségleteit (beleértve a sajátunkat is). A diákönkormányzat az a hely, ahol a diákok amellett, hogy közösségben vannak, közösen célokat állítanak fel (pl.: programot szerveznek), élnek a választói jogukkal is (pl.: maguk közül vezetőt, programfelelőst választanak). 10–15 fős csoport esetén több lehetőség nyílik rá, hogy mindenki véleményét meghallgassuk, ugyanakkor már ekkora létszám mellett sem mindig marad idő erre. Amennyiben lehetőségünk adódik, biztosítsuk, hogy a találkozások alkalmával a résztvevők körben üljenek. Ez a forma segíti a csoporttagok jobb egymásra figyelését.
32
www.teer tedakademia.hu
Honnan vehetjük észre, hogy a csoport szükségletei ki vannak-e elégítve? Ilyenkor együttműködően dolgoznak, figyelnek egymásra. Amikor azt vesszük észre, hogy valamely szükséglet nincs kielégítve, akkor a hiány nehezíti a résztvevők figyelem-összpontosítását. Kialudta magát a csoport nagy része vagy fáradtak éppen? Éhesek vagy jóllakottak? Érdemes tehát figyelmet fordítani az alapvető fizikai szükségleteket biztosítására – amennyiben rajtunk múlik és/vagy lehetséges –, illetve tekintetbe vehetjük a csoporttagok aktuális állapotát már a célok kitűzésekor. Mindenkire jellemző, alapvető emberi szükségletek (Maslow-piramis)
ÖNMEGVALÓSÍTÁS Autonómia: álmaink, céljaink megválasztása, integritás, hitelesség, kreativitás, ötlet, rend, harmónia. AZ ELISMERÉS IGÉNYE Önbecsülés, presztízs, empátia, támogatás, szeretet. SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEK Csoporthoz való tartozás, társadalmi aktivitások, valahová tartozás, kapcsolódás másokhoz. BIZTONSÁG Munka, jövedelem, komfortérzés. FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK Étel, ital, hajlék, levegő, pihenés, alvás, mozgás, szex, védelem az életünket veszélyeztető létformákkal, az időjárás viszontagságaival szemben.
Abraham Maslow motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze. A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
3333
Az ember szükségletei közül egy olyat emelek most ki, amit csoportvezetőként különböző eszközökkel kielégíthetünk, ez pedig a fontosság érzése – annak a szükséglete, hogy figyeljenek ránk és elismerjenek. Az egyik lehetőség erre, olyan légkört teremteni, amiben mindenkit meghallgatunk és elkerüljük egymás minősítését. Ezzel egyúttal olyan fontos pedagógiai célt is tűzünk magunk elé, amit az iskolarendszer (sokszor éppen a magas osztálylétszámok miatt) nem képes biztosítani. A diákönkormányzat olyan hely lehet, ahol a diákok megtanulnak egymásra figyelni, valamint különválasztani a megfigyeléseiket a következtetéseiktől és ítéleteiktől.
A csoportban gyakran előfordul, hogy olyan dolgokról kezdünk el beszélgetni, amik kívül esnek a befolyásolási körünkön. Érdemes magunkban és a csoportban is tudatosítani, éppen melyik körben mozgunk. Amikor szidunk valakit, aki nincs jelen, amikor panaszkodunk valamilyen általunk megváltoztathatatlan körülményre, akkor a saját hatáskörünkön kívül mozgunk. Ez lehet hasznos az indulatok levezetésére vagy információgyűjtésre, ugyanakkor konstruktív megoldások felé csak abban az esetben visszük a beszélgetést, ha feltesszük a kérdést: Mit tehetünk mi? Mi az én dolgom, mi a te dolgod, kivel érdemes beszélni, hogyan lehetünk egyenként vagy csoportként hatással az eseményekre? Melyek azok a dolgok, amelyeket úgy érdemes elfogadni, ahogy vannak? A hatáskörökről még később is lesz szó, íme egy szemléltető ábra:
1. Közvetlenül befolyásolni tudom (pl.: a testem mozgását; amit kimondok). 2. Közvetetten tudom befolyásolni (pl.: egy másik ember véleményét). 3. Befolyásomon kívüli (pl.: például az időjárás).
Feladat Egy ideig (két-három hétig) figyeld meg, hogy Te melyik körben mozogsz otthonosan, és azok a csoportok, akikkel együtt dolgozol, hogyan bánnak a befolyásolási köreikkel. Ha már figyeltél egy ideig, döntsd el, milyen formában osztod meg az egyes csoportokkal ezt a tudást. Érdemes felkészülnöd arra, hogy az attitűd- és kultúraváltást eredményező felvetéseket nem minden csoport fogadja kitörő örömmel.
34
www.teer tedakademia.hu
A diákok többnyire nyitottan fogadják a hatáskörökről szóló ábrát, és ez lehet referencia arra, hogy a csoport visszatérjen egy konstruktív mederbe. Például, ha vita bontakozik ki egy program szervezése kapcsán és kisodródik az érvelés a jelenlévők befolyásolási köréből, akkor érdemes félbeszakítani a folyamatot, tudatosítani, mi történik, és váltani.
Csoportvezetésnél használt nézőpontok Próbáld ki a következő héten, hogy felfedezd milyen nézőpontokat szoktál figyelembe venni csoportvezetéskor. Ekkor tudatosan meg tudod figyelni, miként váltogatsz a különböző nézőpontok között. • • • • •
A résztvevő nézőpontja (Én csoporttagként hogy vagyok, mit érzékelek? Hogyan érezheti magát egy-egy adott csoporttag? (Mit lát, érzékel egy-egy csoporttag?) Folyamatelemző csoportvezetői nézőpont (Mi történt? Mi van most?). A játékot vezető (folyamatalakító) csoportvezető nézőpontja (Mi van most? Mi legyen később?). Külső rátekintés (Mi látszik egy külső nézőpontból?). Megrendelői nézőpont (Ami most történik, egyezik-e az iskolám pedagógiai programjával, a DÖK értékeivel, összhangban áll-e a céljaival?).
Mielőtt elkezdjük „működésünket” vizsgálni, vagy elkezdünk egy-egy tevékenységen dolgozni, érdemes a célját, sikerkritériumait és egyéni motivációit röviden meghatározni. Ez saját magad és a DÖK-ösök számára is fontos lehet. A „feladatlap” egy logikus ívben felépített egész napos képzés programja és segédanyaga is lehet, de egyes elemei külön-külön, részenként is használhatók. Az alábbiakban a gyakorlatok egy-egy lehetséges megoldását, feldolgozási módját adjuk meg, az ettől eltérő megoldások is hasonlóan jók lehetnek. Az egyes feladatok feldolgozására szánt idő attól függ, mely céllal, milyen mélyen szeretnél foglalkozni az adott témával, és hogy részben vagy egészében szeretnéd-e feldolgozni a feladatlapot.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
3355
FELADATLAP Hogyan érhetünk célba?
Mottó: „Ha nincsenek céljaid, arra vagy kárhoztatva, hogy azoknak dolgozz, akiknek vannak!”
1. Mit jelent az a szó, hogy cél? Ráhangoló gyakorlat, ami segít közelebb kerülni a problémához. Instrukció: érdemes két-három fős csoportban kiadnod a feladatot, és az „eredményeket”, azaz az értelmező szótári definíciókat összehasonlítani. Célszerű a kulcsszavakat felírni a táblára (vagy csomagolópapírra), és ezeket ös�szehasonlítani a lexikon definíciójával. Az sem baj, ha van aki nem teljes mondatba szedett pontos definíciót ír, már a kulcsszavak összegyűjtése is beindíthatja a gondolkodást! 2. Sorolj fel olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek tartalmazzák a „cél” szót! Ráhangoló gyakorlat, ami segít közelebb kerülni a problémához: Instrukció: az előzőhöz hasonló célú, de lényegesen egyszerűbb, mókásabb feladat. Itt is érdemes kisebb csapatokat alkotni. A feladat alkalmat ad „versenyzésre” is, aki a legtöbb ilyen kifejezést, vagy a legtöbb mások által nem írt kifejezést gyűjti össze, az nyer. Persze ezt a feladat kiadásakor érdemes tisztázni. 3. Olvasd el a Pallas Nagylexikon cél meghatározását és válaszolj a kérdésekre! Szabad beszélgetés, érveléssel. • • •
Mennyiben hasonlít a tiédre? Miben különbözik tőle? Szerinted miért? Mennyiben értesz egyet vele?
Fontos, hogy minden gondolat „jó”, a célunknak megfelelő, ami ebben a témában gondolkodásra készteti a résztvevőket, ütközteti álláspontjukat. 4. „Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca) Te hogyan tudnád értelmezni, lefordítani magadnak ezt az idézetet? Szabad beszélgetés, érveléssel.
36
www.teer tedakademia.hu
Fontos, hogy minden gondolat „jó”, a célunknak megfelelő, ami ebben a témában gondolkodásra készteti a résztvevőket, ütközteti álláspontjukat, még akkor is, ha NEM ÉRTENEK EGYET az idézettel!
5. Mi lehetett a célja, álma? • • • •
Nagy Sándornak? Kolumbusz Kristófnak? Hófehérkének? A Gonosz mostohának?
Birodalmat építeni. Eljutni a föld körbe hajózásával Indiába. Túlélni a Mostoha ármánykodását, és gondoskodni a törpékről. Legszebbnek lenni, megölni Hófehérkét.
Ez a rész már a céltervezést segíti elő, itt még nem teszünk különbséget az álmok és a célok között. De érdekes lehet, hogy ugyanaz a cselekvés más-más céllal is történhet, akár pillanatnyi, rövid, vagy hosszú távú céljai is lehetnek a felsorolt szereplőknek. (Természetesen a feladatban a nevek kicserélhetők más ismert, esetleg a tanulók által éppen aktuálisan izgalmasabbnak tartott figurára, illetve a korosztályi sajátosságoknak megfelelő szereplőkre!) A feladat interaktívabbá tehető, ha a szerepek a tanulók hátára vannak erősítve, és mindenkinek az alapján kell kitalálnia, ki is ő, hogy akivel találkozik (tehát a többiek) a saját céljait közlik vele. Például: Te vagy az aki, Indiába szeretett volna eljutni stb. 6. Egy lépés az álmod felé! Hogyan válhat valóra egy álom?
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
3377
Egy ismert mese, majd hétköznapi példák segítségével teheted érthetőbbé, hétköznapivá a fenti fogalmakat és összefüggéseket. Ez egy teljes folyamatábra, amelyben egy-egy lépés a cél függvényében eltűnhet, illetve összemosódhat a másikkal. Az egy adott cél éppen az ábra melyik „körébe” kerül, attól is függ, hogy éppen rövid vagy hosszú távra tervezünk. A tanulók megoldásait fontos kellő rugalmassággal kezelned, hiszen a célállítás, az azonos elméleti séma használata ellenére is szubjektív. Erre a tanulók figyelmét is érdemes felhívnod, hogy érdeklődéssel és elfogadással, ne pedig kritikával figyeljék a többiek munkáját. Határozd meg a Hófehérke és a hét törpe című mese Gonosz mostohájának álmát, végcélját, teljesítmény célját, és a folyamatot, amelynek a segítségével céljai elérésére törekedett! A Gonosz mostoha • álma: • végcélja: • teljesítmény célja: • a folyamat:
legszebbnek lenni a világon. az ellenfél, Hófehérke kiiktatása. megölni Hófehérkét. a vadásszal megöletni (megmérgezni almával, fésűvel, övvel).
7. A fentiek közül melyik körbe írnád az alábbiakat? Év végén ötös leszek matekból – Végcél. Ma délután megírom a matek házi feladatot – Folyamat. Figyelek matek órán – Teljesítménycél. Matematika professzor leszek a Yale-en – Álom.
38
www.teer tedakademia.hu
Kezelhetők a matekkal kapcsolatos állítások külön-külön is. A megbeszélés során elszakadhatunk az eredeti feladattól, hiszen az év végi matek ötös, lehet akár álom is, de ilyenkor is kérdés, hogy akkor mi a cél, a teljesítménycél és a folyamat. Nagyon fontos, hogy itt ne értékeld, hanem fogadd el a diákok által maguknak állított célt, még akkor is, ha az irreális, vagy éppen az eddigi viselkedésüknek ellentmond. Ha például azt mondja valaki, hogy figyelnie kellene matek órán, akkor fogadd el ezt a felismerését. Szerinted mindig jól elkülöníthetők álmaink körei (lásd 35. o.) Miért? Egy lehetséges válasz: attól függ, minél hosszabb távon gondolkodunk annál inkább. Például, ha valaki reális dologról „álmodik”, az álma akár lehet a végcélja is, továbbá a teljesítménycél és a folyamat között is csupán egy árnyalatnyi lehet a különbség. 8. Szerinted mi a különbség az alábbi fogalmak között? • Álom és végcél (Egy lehetséges válasz): a fő különbség lehet a realitáshoz való viszony. (Tény viszont, hogy az igazán nagy felfedezések, nem túl reálisnak tűnő álom hozadékai, amit valaki céllá tett!) • Végcél és teljesítménycél (Egy lehetséges válasz): azt mutatja meg, mit szeretnék elérni, ezt milyen apróbb vagy rövidebb távú cél(oko)nkeresztül tudjuk elérni. • Teljesítménycél és folyamat (Egy lehetséges válasz): megmutatja mit szeretnék elérni, és mit teszünk érte. 9. Fejezd be a megkezdett mondatokat! Ez a feladat az egyéni vágyakon, célokon keresztül vezet el a DÖK-ben való tevékenységek motivációjáig. Ennek a feladatnak a befejezetlen mondatait érdemes mindenkinek magának végiggondolnia, és az első benyomás alapján, őszintén kitöltve eljutni a saját motivációjáig. Nem kell megosztani ezeket a gondolatokat, érzéseket másokkal. Ha mégis szeretnéd, hogy ezek a „vallomások” bekerüljenek a csoportba, azt kizárólag önkéntes alapon és csakis elfogadó légkörben tedd meg!
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
3399
10.
Ellentétpárok
Keresd meg a fenti szavak ellentétpárját, és írj példát a fogalmak jelentésére a célokkal kapcsolatban! A táblázatban szereplő dőlt betűs célok, szubjektív példák, akár lehet elégedettséget nyújtó is, például venni egy doboz sütit a boltban. Mindenki magának találja ki a megfelelő és kevésbé szerencsés célokat! Jó, ha a célunk...
Nem szerencsés, ha a célunk... (ellentétpár)
Jó cél például:
Nem szerencsés cél például:
Reális
Nem reális, álomszerű.
Egyedi jelmezt készítek farsangra.
Én leszek a Velencei karnevál szépe.
Előrevivő
Arra irányul, amit Javítok egy jegyet Nem rontok már elértünk. magyarból. matekból.
Mérhető
Nem mérhető.
Most ősszel 2 órán belül lefutom a félmaratont.
Elégedettséget nyújtó
Nem motiváló.
Készítek egy finom Veszek a boltban egy doboz sütit. süteményt.
Konkrét
Megfoghatatlan.
El szeretnék Afrikába.
Eljárok futni.
jutni Boldog szeretnék lenni.
Mottó: „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” (Albert Einstein) 11. Összhangban van-e az ajánlás a jó célokról és ennek a résznek a mottója? Mennyiben? Szabad beszélgetés, érveléssel Fontos, hogy minden gondolat „jó”, a célunknak megfelelő, ami ebben a témában gondolkodásra készteti a résztvevőket, ütközteti álláspontjukat, még akkor is, ha NEM ÉRTENEK EGYET az idézettel! 12. Írd le egy álmodat, célodat a DÖK-kel kapcsolatban, törekedj a fentiek figyelembe vételére! Ezt a feladatot általában egy-egy feladattal kapcsolatosan is kiadhatjuk a DÖKösöknek. Ez alapján talán könnyebb lesz kitölteniük a feladatmegosztásra irányuló táblázatot!
40
www.teer tedakademia.hu
13. Ha elfolyik az időd, priorizálj! Ebben segítségedre lehet az Eisenhower-mátrix Az Eisenhower-mátrix arra hívja fel a figyelmet, hogy gyakran nem a fontosságuk, hanem a sürgősségük alapján rendszerezzük és oldjuk meg a feladatainkat. Nyilván a fontos és sürgős feladatokkal kezdjük, de ha utána a sürgős, de nem fontos feladatokra koncentrálunk, akkor a nem sürgős, de fontos feladatok is idővel fontossá és sürgőssé válnak. Eisenhower szerint, érdemes a fontos, de sürgős feladatokat venni a második helyre, mert akkor ezeken nyugodtan dolgozhatunk. A sürgős, de nem fontos feladatok pedig vagy megoldódnak maguktól, vagy elég velük akkor foglalkozni, ha mégis fontossá válnak. Ki volt Eisenhower? Dwight David Eisenhower részt vett a normandiai partraszállás előkészítésében. 1944 decemberében ötcsillagos tábornokká nevezték ki. A háború után a hadsereg vezérkari főnöke, és a csapatok leszerelésével foglalkozott. 1948-ban szerelt le, és a Columbia Egyetem rektoraként dolgozott tovább. Már 1943-ban szóba került a neve az elnökválasztás kapcsán, s mindkét párt meg akarta nyerni magának. Eisenhower azonban a republikánusok mellett döntött. 1952-ben vonult vissza a katonai pályáról, és innentől koncentrált a politikai karrierjére. Egymás után kétszer volt az USA elnöke. Miután mandátuma lejárt, gettysburgi birtokára vonult vissza, ekkor írta meg emlékiratait.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
4411
II. RÉSZ: DÖK MŰKÖDÉS KÖZBEN: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Az érdekérvényesítés kérdései 1.
Működik-e az iskolátokban érdekérvényesítés? a. Igen. b. Nem. c. Még csak az kéne! d. Nagyon nem. e. Mi az? f. Működik, méghozzá hatékonyan. g. A vezetőség szerint igen, a tanárok elégedettek, a diákok nem beszélnek. h. Hát ez jó kérdés! i. A diákok szerint igen, a vezetőség szerint nem. j. Saját válaszod: ...........................…………………………………………… 2. Mi a Te szereped abban, hogy az iskolai DÖK-ben működjön az érdekérvényesítés? a. Biztosítom a törvényi kereteket. b. Tájékozódom és tájékoztatom a diákokat. c. Meghívhatok olyan szakembereket, akik elmondják, máshol mi hogyan működik, és tudnak érvényes választ adni a diákokat és a tanárokat foglalkoztató kérdésekre is. d. Vigyázok, nehogy a gyerekek fejjel menjenek a falnak. e. Támogatom a diákokat, hogy megfelelő módon fejezzék ki az igényeiket, és ügyesen képviseljék mások érdekeit. f. Ezen még nem gondolkodtam. g. Saját válaszod: ………………………………………………....................... 3. Mennyire hiszel abban, hogy érdemes a diákoknak érdekérvényesí téssel foglalkozni? a. Egyáltalán nem. b. Őszintén? c. Hallottam róla, hogy ez fontos lehet… d. Itt Magyarországon? Nincs meg ennek a kultúrája. e. Hiszek abban, hogy ha az iskolában következetesen példát adunk arra, hogy érdemes a szabályokat betartani, és van, aki be is tartatja őket, továbbá a dolgoknak van következménye, akkor ezzel óriási lépéseket tudunk megtenni azért, hogy a következő nemzedékek másképpen viszonyuljanak a dolgokhoz, mint ahogy azt mostanság szokás. f. Tízből hetes. g. Saját válaszod: ………………………………………….............................
42
www.teer tedakademia.hu
DÖK-segítő és a konfliktusok A következő részben támpontokat szeretnénk adni Neked konfliktusok megoldásához is. Ehhez először érdemes átgondolnod az alábbi kérdésekre adandó válaszaidat! 1.
Mit gondolsz a konfliktusokról? a. Utálom őket. Inkább nem is gondolkodom róluk, ha lehet. b. Többnyire azt jelzik, hogy valami fontos változás van készülőben. c. Mások konfliktusairól mindig szívesen mondok véleményt. d. Mindig csak a baj van velük. e. Szerintem építő jellegű is lehet. f. Jobb megelőzni, ahhoz persze időben észre kell venni. g. Érdemes mindig feltárni a konfliktusos felek érdekeit. h. Saját válaszod: …………………………………………….......................... 2. Hogyan viszonyulsz saját életedben a konfliktusokhoz? a. Ehhez senkinek semmi köze. b. Kerülöm őket. c. Állok elébük! d. Ki merne velem konfliktusba keveredni? e. Meghúzom magam. f. Mindig van egy jó ötletem, hogy tompítsam a konfliktus élét. g. Egészséges kompromisszumokra törekszem. h. Teljesen kétségbeesem, elöntenek az érzelmeim. i. Feltárom a helyzetet, az érzéseket, az érdekeket, valamint mindenki számára elfogadható megoldást keresek. j. Saját válaszod: ……………………………………………….......................
A tanulói jogok A jog szónak a magyar nyelvben általában két értelmezése van. Ha valakinek joga van valamihez, akkor ő azzal a jogával élhet, másrészt ezeket a jogait más nem sértheti meg. Például a tanulónak joga van ügyvédet fogadni, ebben őt senki nem akadályozhatja meg (joga van hozzá, hogy ügyvédet fogadjon. Vagyis joga van hozzá, hogy valamit megtegyen). De például minden embernek joga van a levéltitokhoz, ez azt jelenti, hogy senki nem sértheti meg az illetőhöz kapcsolódó levéltitkot, azaz nem bonthatja fel a levelét. A magyar jogrendszer alapján a tanulók leginkább 4+1 jogforrásból eredően rendelkeznek jogokkal: •
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) fogalmazza meg az alapvető emberi jogokat, amelyek minden magyar állampolgárra és Magyarországon tartózkodó személyre érvényes, így a tanulókra is.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
4433
• • •
•
A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) minden gyermekre vonatkozik, aki nem töltötte be a 18. életévét, így a tanulók többségére is. További, specifikus témájú nemzetközi egyezmények, melyek hatályosak az iskolában, kollégiumban is. A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) és a végrehajtására kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, amely minden tanulóra vonatkozik, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Egyéb jogokat állapíthat meg az iskola helyi szabályzata, például a házirend, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzat, pedagógiai programja.
Tények és tévhitek // Tévhit A tanárnak joga/lehetősége, hogy az osztályozással fegyelmezzen. Ha egy tanuló a tanórát zavarja, ellehetetleníti mások tanulását, a tanárnak joga/lehetősége, hogy az adott tárgy érdemjegyében kifejezze a tanuló rossz magaviseletét. -- Tény A törvény kimondja, hogy az érdemjegy, osztályzás megállapítása a tanuló szorgalmának és teljesítményének minősítése és nem fegyelmezési eszköz. Tiltott egyest adni a rossz magaviseletért! // Tévhit Az iskolának joga/lehetősége, hogy szabályozza, hogy milyen viseletet (haj, ruházat, ékszerek stb.) tart elfogadhatónak az adott iskola diákjai számára. -- Tény Az öltözködés, hajviselet, kiegészítők használata nem szabályozott magatartás, az iskola nem tilthat be extrém különlegességeket a házirendben felsoroltakon kívül, csak akkor, ha törvénybe ütközik a hordása (ilyen indok lehet, például egészségre ártalmas, szemérmet sértő, balesetveszélyes, gyűlöletre uszító). Viszont ha a fiúknál arra hivatkozunk, hogy balesetveszélyes az ékszerviselés, akkor a lányoknál szintén be kell tiltani! // Tévhit Az iskola megtilthatja, hogy diákjai az iskola előtt, vagy annak közvetlen környékén dohányozzanak. -- Tény Az iskola területén csak a kijelölt dohányzó területen szabad rágyújtani, és csak az alkalmazottaknak. Tehát nem büntethető az iskola előtt elszívott gyors cigaretta, de az iskolán belüli dohányzás viszont különböző büntetési szintet képvisel attól függően, hogy zárt helységben teszi-e a tanuló, vagy sem. (A zárt helyiség a súlyosabb, hiszen például a wécében dohányzók nemcsak a maguk, de a többi nem dohányzó gyerek egészségét is veszélyeztetik.)
44
www.teer tedakademia.hu
// Tévhit Az iskola adhat felmentést az alkoholfogyasztás alól a diákok és tanárok számára, az iskolai rendezvények idejére. -- Tény Törvényileg tiltás van tanárra és diákra egyaránt, ami alól még a bálok, rendezvények sem kivételek. // Tévhit Bár nem helyes, de bocsánatos bűn, ha a tanár nevelő célzattal enyhébb testi fenyítéssel fegyelmezi a diákot. Hiszen ő a felnőtt és joga van belátása szerint fegyelmezni a gyereket, ha a helyzet megkívánja. -- Tény Senkinek nincs joga megütni egy gyereket csak azért, mert gyerek. Ha pedagógus teszi ezt, akkor jogszabályt is sért, ami fegyelmi vétség, ami alól csak akkor van kivétel, ha saját testi épségét védi ezzel. // Tévhit A tanárnak joga van az óráján zajló levelezést elkobozni, és nevelő célzattal a levél tartalmát ismertetni a többi diákkal. Különösen akkor van joga elolvasni a levelet, ha vélelmezhetően róla szól, hiszen egyrészt az rá is tartozik, másrészt a levél tartalmának ismeretében tud megfelelő szankciót alkalmazni a levél írójával szemben. -- Tény A magánélethez való jog, ami tartalmazza a magántitok, levéltitok, személyes tárgyak birtoklásának jogát is, mindenkinek alapjoga. A tanóra rendjét zavaró levelezést ezért ugyan meg lehet szüntetni azzal, hogy a tanár elveszi a levelet, de nem olvashatja el, főleg nem olvashatja fel, és az óra végén vissza kell adnia a diáknak. // Tévhit Ha iskolai rongálás, lopás, vagy házirendsértés esetén nem sikerül azonosítani a tettest, akkor az iskolának joga van kollektív büntetést alkalmazni, így biztos, hogy a tettes is megbűnhődik. -- Tény Kifejezetten törvénysértő minden olyan szabály és gyakorlat, ami a tanulók csoportjának vélt vagy valós magatartása okán fegyelmi eljárás alá von minden tagot, kártérítésre kötelez minden csoportban érintett személyt. Nem létezhet kollektív büntetés. // Tévhit A pedagógus köteles értesíteni a rendőrséget, ha tudomására jut, hogy diákjai kipróbáltak, vagy használnak valamilyen illegális kábítószert.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
4455
-Tény A Büntető Törvénykönyv csak a súlyos államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek például az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (Btk.150.§). Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen nem minősül bűnpártolásnak sem. A pedagógusnak viszont van titoktartási kötelezettsége! Bár a tanári szakma alapvető etikai szabályai jogszabályi szinten még nem kidolgozottak, a pedagógusoknak nevelői tevékenységük közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Ilyen információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatnak tovább, csakis olyan személyeknek, akik ezek birtokában várhatóan eredményesebben tudnak majd cselekedni, szintén a gyermek érdekében. Egy iskolai bejelentés nyomán indult büntető eljárás után a diákok sem tanáraikkal, sem egymással nem fognak őszintén beszélni a kábítószerekkel kapcsolatos gondjaikról, ehhez kölcsönös bizalom szükséges. Így a gyerekek és a tanárok érdekét egyaránt az szolgálja, ha nem a félelem diktálja lépéseiket. // Tévhit Természetes dolog, hogy a diákok néha verekednek, vagy gúnyolnak valakit, ez a jelenség mindig is volt, ez ellen nem lehet tenni semmit. -- Tény A becsület, jó hírnév védelme mindenkit megillető alapvető jog, ennek megsértését jelenti a diáktársak részéről a verés, a gúnyolódás, a „beavatási” szertartások; a pedagógus részéről pedig a megalázó, fegyelmező intézkedéseket. // Tévhit Ha egy diák a tanórán nem viselkedik rendesen, akkor a tanárnak joga van kiküldeni a teremből. Jobb, ha az egész órát kint tölti, minthogy a többiek ne tudjanak miatta figyelni, és a tanár ne tudjon tanítani. -- Tény Bár az óráról való kizavarás fegyelmező eszköz, és így a többi tanuló is élni tud az oktatáshoz való jogával, a diák nem zavarható ki a teljes óra időtartamára. Csak addig, amíg, az állapota újra lehetővé teszi a tanórába való bekapcsolódását. // Tévhit A diákújság tartalmáért felel a diákokat segítő pedagógus. Ha úgy látja jónak bizony muszáj önkényesen átírnia azt, amiket a diákok írnak. -- Tény A magyar jog tiltja a cenzúrát. A sajtószabadság és a diákok véleménynyilvánításának egyik formája a diákmédia (újság, rádió stb.).
46
www.teer tedakademia.hu
Az érdekérvényesítés Az érdek, igény és szükséglet fogalmainak tisztázása: Mi az érdek? Hogyan viszonyul az igényhez, vagy a szükséglethez? Mit jelentenek ezek a szavak, hogyan függenek össze? Erre adunk útmutatót a következőkben. Szükséglet: )) Hiánymotívum: hiány jelenléte, ami a hiány megszüntetésére sarkall. )) A szervezet valamilyen hiányállapota, amelynek ki nem elégítése feszültséget, fájdalmat okoz. )) Hiányérzet: az emberi szükségletek bizonyos alapvető kielégítetlenség esetén hiányérzetként jelentkeznek. Igény: )) Konkrét formában mutatkozó szükséglet. )) Megfogalmazott, konkréttá vált szükséglet. Érdek: )) az embernek (vagy a közösségnek) a céltudatos viszonya a szükséglet kielégítésének tárgyaihoz, valakinek, valaminek a javát, hasznát szolgáló szükséges, fontos dolog. Ha valamid hiányzik – szükséglet. Ha konkrét formában megfogalmazod, kifejezed – igény. A hiányzó dologhoz (vagy a megszerzéséhez) való viszonyod (pl.: meg akarod szerezni) – érdek. Az érdekérvényesítés és jogérvényesítés viszonya Az érdekérvényesítés bővebb kategória, mint a jogérvényesítés. Ennek egészen egyszerű oka az, hogy nem minden érdekünket tudja a jogszabály biztosítani. Így bizonyos érdekeinket úgy kell érvényesíteni, hogy ahhoz a jogérvényesítési eszköztárat nem vethetjük be. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a jogérvényesítés beletartozik az érdekérvényesítés fogalomkörébe, mert valamilyen jog érvényesítését nyilvánvalóan akkor tesszük, amikor az érdekünkben áll. Az érdekfelismerés és érdekartikuláció Az érdek felismerése A diákönkormányzat egyik feladata, hogy foglalkozik érdekképviselettel. Az érdekek fajtái olyan sokrétűek lehetnek, mint az alapjául szolgáló igények, szükségletek. A jogi kategóriák ismerete mellett érdemes szem előtt tartani, hogy az érdekképviselethez szükség van olyanokra, akik felismerik szükségleteiket, kifejezik igényeiket és kiállnak érdekeikért.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
4477
Az egyéni igények és érdekek megjelenésének szintjei Gyakran az érdekek az érdekek sérülésén, egy-egy probléma felismerésén keresztül jelennek meg. Éppen ezért fontos, hogy értsük azt a folyamatot, amelyen keresztül az egyén eljut az igényeinek felismerésén túl érdekeinek megfogalmazásáig.
Ez az ábra azt is szemlélteti, hogy attól még, hogy hallgatás van, nem biztos, hogy minden rendben van. A hallgatás oka lehet a szorongás vagy a bizalmatlanság, például „Mi lesz, ha elmondom?” vagy „Úgysem változik semmi”. Az érdekek képviseletekor érdemes elérni, hogy minél többen képessé váljanak érdekeik érthető kimondására. Egyéni szint Hol állok én saját érdekeim, igényeim felismerésében és felvállalásában? Mit szeretnék kezdeni ezzel az információval? Mit tudok tenni? Kitől várhatok támogatást? Szervezeti szint Hol tartanak az oktatás szereplői ebben a folyamatban? Hogyan segítheti (illetve mivel hátráltathatja) ezt a folyamatot: )) az oktatási intézmény vezetője, )) a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus (DMSP), )) behívott közhasznú szervezet szakembere (jogi szakértő, fejlesztő tréner), )) a diák, )) a szülő. Az érdekérvényesítés folyamata Érdek – mit is teszünk vele? )) Feltárjuk, megismerjük, felismerjük – érdekfeltárás. )) Figyelembe vesszük, figyelembe vetetjük – érdekérvényesítés. )) Figyelmen kívül hagyjuk, vagy sértjük – érdeksérelem. )) Érvényesítjük: azaz tudunk róla, feltártuk, képviseljük, érvényesítjük – érdekképviselet.
48
www.teer tedakademia.hu
A folyamat lépései: 1. Érdekfeltárás: Kiknek az érdekeit vesszük figyelembe? Egy adott ügy minden érintett fél érdekeit érinti valahogy, tehát érdemes minden érintett fél érdekét megismerni és figyelembe venni, és érvényesíteni azokét, akiknek az érdekeit képviseljük. Az érdekfeltárás szakaszában érdemes tisztázni a következőket: egyéni érdekről van-e szó vagy több diák (akár egész osztály, vagy több osztály) közös érdekéről. Ez utóbbi esetben fontos tudni, hány embert is képviselünk. Az érdekfeltárás, mint kommunikáció kétirányú folyamat: )) Diákönkormányzat tájékozódik az egyéni érdekek felől. )) Az egyén jelzi az érdekeit a diákönkormányzat felé. 2. Érdekegyeztetés Az érdekek közül meg kell találnunk azokat, amelyek a leginkább fontos, sürgető feladatokat jelölik ki. Előfordulhat, hogy diákok különböző csoportjai egymással ütköző érdekeket fogalmaznak meg. Ekkor érdemes valamilyen módon közösen megtárgyalni, hogy mi is legyen a következő lépés, vagy van-e olyan közös nevező, amely mindegyik csoport számára kielégítő. Ha egy adott érdek érvényesítési folyamatába kezdünk, érdemes megtárgyalnunk az iskola más csoportjaival is azt. Ez leginkább az iskolavezetésre és a tantestületre vonatkozik, de bizonyos esetekben lehet akár a karbantartó is. Az érdekérvényesítés módjai az iskolában – mit tehet a diákönkormányzat )) Ismerteti a diákokra vonatkozó szabályzatokat (jogok, házirend), )) Betartja és betartatja azokat. Mindezt különböző módokon teheti. Nézzük meg, hogyan! Érdekérvényesítést szolgáló iskolai programok: )) Az érdekérvényesítést megismertető, népszerűsítő programok. )) Nyílt fórumtechnikák (diákjogi fórumok). )) Egyeztető tárgyalások. )) Bizottságok. 1. Az érdekérvényesítést megismertető, népszerűsítő programok: • • •
Diákjogi „kampány” az iskolában (faliújságon megjelenő információk, figyelemfelkeltő plakátok, a DÖK által tartott osztályfőnöki órák stb.). Érdekérvényesítés témájú előadások szervezése az iskolában. Debate-est szervezése az érdekérvényesítés témakörébe eső, érdekes témával.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
4499
2. Fórumtechnikák, diákjogi fórumok Az érdekek feltárására legjobb lehetőség az évente kötelezően megtartandó iskolai diákjogi fórum. Ennek – a szervezők szándékától függően – több típusa is létezhet. Néhány ezek közül: Igazlátó nap, Iskolai Zavarszűrő Értekezlet (IZÉ), CSoportos IGényeket feltáró Alkalom (CSIGA), diákparlament. Ezeknek bővebben utána tudsz nézni az interneten (lásd www.vitakultura.hu). 3. Egyeztető tárgyalások Rendezetlen személyes konfliktusok esetében sort lehet keríteni egyeztető megbeszélésekre, tárgyalásokra a felek között. Ennek egyik lehetséges formája a mediáció. A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. 4. Bizottságok Bizottság olyan esetekben ülhet össze, amikor olyan probléma, konfliktus merül fel diák(ok) és/vagy tanár(ok) között, amelyet egyetlen hivatalos dokumentum (Közoktatási törvény, SZMSZ, házirend, Diákjogi Charta stb.) sem szabályoz, vagy a szabályozás nem egyértelmű, többféleképpen értelmezhető vagy vitatható. Ilyen kérdések, például az erkölcsi, viselkedés- és öltözködésbeli kérdések. Olyan esetben is kérhető bizottság felállítása, amikor a tanár(ok) és a diák(ok) közötti egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre. Ilyen bizottságokra példa: )) ad-hoc bizottság, )) panaszkezelő és etikai bizottság.
Az érdekérvényesítés szintjei és buktatói Éppen nekifognál az iskolai érdekérvényesítés szervezéséből a rád eső feladatoknak? Vagy régi veteránja vagy a területnek? A következő rész épp Neked szól! Az egyéni szint Az iskolában a diákönkormányzat dolga lehet, hogy a diákok érdekeinek érvényesítését összefogja. Hogyan jelennek meg az érdekek? Akár egyéni, akár csoportos igényekről van szó, az igények, az érdekek egyéni szintjét érdemes megvizsgálni. EGYÉN: vannak érdekei, de tisztában van-e ezekkel? ÉRZÉKELI: érzékeli-e, ha sérülnek az érdekei? KIFEJEZI: elmondja-e másoknak? VALAHOGYAN: panaszkodik, vagy mások számára is érthetően elmondja? FELVÁLLALJA: akar-e tenni valamit?
50
www.teer tedakademia.hu
Amennyiben a DÖK felvállalja, hogy a hozzáforduló diákok érdekeit képviseli, érdemes néhány dolgot tisztáznia a saját működését és szerepét illetően. Ebben segíthet, ha a tagok megismernek más iskolákban működtetett panaszkezelő eljárásokat, és kidolgozzák a sajátjukat. Erre a célra érdemes lehet meghívni trénereket vagy diák-önkormányzati tanácsadókat. Támpontként adunk néhány tippet ahhoz, hogy mit tegyünk, ha a diákönkormányzathoz fordulnak diákok érdekérvényesítésért. Jó minőségű információk gyűjtése A DÖK-segítő tanár példát adhat arra, hogyan érdemes jó minőségű információkat gyűjteni ahhoz, hogy egy problémás ügy, érdeksérelem, konfliktus körülményei tisztázódjanak. Gyűjtsünk hasznos információkat a szükségletekről és arról, hogy milyen megoldási elképzeléseket javasolnak az érintettek! Kérdések Miket kérdezhetünk? Íme néhány példa: )) Kik az érintettek? (egyén, kiscsoport, osztály, évfolyam, egyéb…) )) Mi van most, mi az aktuális helyzet? Ki, mit, mikor, hol, hogyan csinál(t)? (Kiinduló állapot meghatározása.) )) Hogyan jutott el idáig a dolog? (A múltból egy-két kulcsmomentumot tárjunk fel, amennyiben a megértésben vagy a megoldásban segíthet.) )) Mit szeretnél, mi legyen helyette? Milyen megoldási javaslataid, illetve elképzeléseid vannak? )) Milyen lépésekben tudod megvalósítani, hogy elérd célodat? )) Mit tettél (tettetek) eddig az ügyben? )) Mit vagy hajlandó megtenni, hogy változzon a helyzet? Lehetséges buktatók Sokszor a diákönkormányzathoz eljutnak ugyan az érdeksérelmek, de csak „panaszkodás” formájában. Magyarországon a panaszkultúra igen fejlett. A DÖK egy olyan fórum, ahol az érintettek megtanulhatják mások számára is értelmezhetően kifejezni és képviselni értékeiket, érdekeiket. A diákönkormányzat tagjainak és a DMSPnek a kommunikációs felkészültségén múlik, hogy a panasz nyílt kifejezéséből felvállalt (és képviselhető) érdek lesz-e. Természetesen van olyan, hogy a diákok „csak” jól kipanaszkodják magukat, hogy milyen rossz a menza. A „ventilálás” hasznos funkciója lehet a DÖK-nek. Egy hely, ahol el lehet mondani, ha baj van, vagy ha szeretnénk, hogy valami jobb legyen. Ennél egy lépéssel továbbmegy az ügy, ha a panaszosok hajlandók tenni és formalizált rendszerben is artikulálni a számukra fontos igényeket és érdeket. Érdemes elkerülni olyan ügyek felvállalását, amiben az érintett diákok nem „teszik bele magukat” és nem hajlandóak akár aláírásukkal is hitelesíteni. Ha ezt elvárjuk,
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
5511
azzal azt üzenjük, hogy itt a határ a panaszkodás és a panasztétel között, és elkerülhetjük, hogy olyan ügyet karoljon fel és kezdjen el képviselni a DÖK, ami mögül aztán maguk a panaszosok hátrálnak ki legelőször. Éppen ezért a folyamat elején érdemes tisztázni a kockázatokat és a lehetőségeket. A panaszkezelés formalizálására érdemes a fent említett panaszkezelési eljárások közül választani. A későbbiekben adunk ilyenre mintát. Lehetséges, hogy adott esetben a diákönkormányzat olyan felvetéseket és érdekeket képviseljen, amikben a problémagazdák kiléte nem derül ki, ilyen helyzetekben is érdemes azonban kikérni jogi szakember tanácsát. Fontos lehet, hogy pedagógusként ne mi oldjuk meg a diákok helyett a tájékozódást. Inkább támogassuk és motiváljuk őket, hogy ők maguk írjanak, telefonáljanak, érdeklődjenek diákjogi forródróton az adott ügyben. A szervezeti szint A DMSP-nek rálátása lehet arra, hogy a törvényi keretek és az iskolai szabályzások alapján mi az a sorrend, amit egy felmerülő probléma, érdeksérelem, vagy igényjelzés kapcsán érdemes lehet betartani. Mindazonáltal vannak olyan esetek, amikor a diák közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat, ha sérelem éri (pl.: bántalmazta őt egy tanár). A diákönkormányzathoz pedig bármilyen ügyben fordulhat a diák, természetesen itt is fontos lehet a támogatást különválasztani a felelősség átvállalásától. Ezt érdemes egyeztetni a DÖK tagokkal és a diákokkal. Kérdések Ki a címzettje, felelőse az adott kérdés rendezésének szervezeti szinten (érintett diákok, érintett pedagógus, osztályfőnök, szülő, iskolaszék, igazgató, fenntartó, oktatási jogok biztosa)? Tisztázható-e a felek egymás közötti kommunikációjával a helyzet? Érdeksérelem történt vagy jogszabálysértés? Ha az adott szinten nem történik érdemi megoldás, mik a következő szintek? Szervezeti kultúra Pedagógusként valószínűleg tisztában vagyunk iskolánk szervezeti kultúrájával, és azzal, ahogy a vezetőség és a tanárok működnek konfliktusok kezelésében. Amennyiben szőnyeg alá söprés, bagatellizálás és félelemkeltés része az iskolai kultúrának, érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a diákönkormányzat fejlesztése maga után vonhatja az egész rendszer kultúraváltását ezen a területen, és ez nem mindenkinek fog tetszeni. Fontos, hogy ebben a DÖK-segítő tanár is érzékelje az egyes érdekcsoportok viselkedését, védje a diákönkormányzat tagjait, és akár saját magát is azzal, hogy tájékozódik és mer segítséget és támogatást kérni az iskolán kívül működő diákjogi szervezetektől.
52
www.teer tedakademia.hu
Problémamegoldó gondolkodás A probléma definíciója A probléma helye mindig egy jelenlegi és egy kívánatos állapot között van, akkor, ha kívánatos állapot eltér a jelenlegi állapottól. Problémának nevezzük azt a helyzetet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van.
??? Kívánatos állapot
Jelenlegi állapot
Problémakeret – eredménykeret Ugyanazt a helyzetet tekinthetem többféle szemüvegen keresztül. Nevezzük a szemüveget gondolkodási keretnek (röviden „keret”) és nézzünk kétféle keretet: )) Problémakeret. )) Eredménykeret. A problémakeret kérdései: • Mi a probléma? • Milyen súlyos? • Milyen régóta tart? • Ki a felelős? Az eredménykeret kérdései: • Mi van most (mi a helyzet)? • Mi legyen (mit akarsz elérni)? • Hogyan akarod elkezdeni? • Milyen lépéseket fogsz tenni? • Milyen eszközeid/erőforrásaid/szövetségeseid vannak? A jelenlegi állapotból a kívánatos felé való kimozduláshoz hatékonyabb lehet az eredménykeret kérdéseire megtalálni a válaszokat.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
5533
)) )) )) ))
Nehéz kérdések
)) Mit tegyek, ha egy diák azzal jön hozzám, hogy az előző órát tartó tanáruk láthatóan ittas volt? )) Mit tegyek, ha az egyik diákom elmondja, hogy az egyik osztálytársát otthon molesztálja a nevelőapja? )) Mit tegyek, ha az egyik diák azzal jön hozzám, hogy a tornaórán a tanár fizikailag bántalmazza a diákokat (fekvőtámasz közben a hátukra rakja a lábát, és lefelé nyomja őket, medicinlabdát vág hozzájuk stb.)? Mit tegyek, ha a kollégáim azzal keresnek meg, hogy két diák, akik együtt járnak, feltűnően, a legnagyobb tömegben az aulában csókolóznak és tapogatják, simogatják egymást, hosszú percekig? Mit tegyek, ha a diákoktól úgy értesülök, hogy többen is tömény szeszt készülnek vinni az osztálykirándulásra? Mit tegyek, ha egy diák azzal jön hozzám felháborodva, hogy az egyik tanár az órán a sarokba állította háttal az osztálynak, mert rossz volt? Mit tegyek, ha nap mint nap látom, hogy az egyik tanár kolléga minősíthetetlen hangnemben ordít a gyerekkel?
Mit vegyek figyelembe, ha…? Nem kívánunk kész megoldásokat a kezedbe adni, hiszen helyzetről helyzetre változhat a megoldás. Ehelyett szívesen adunk tippeket arra vonatkozóan, milyen irányokban tudsz kérdezősködni, tájékozódni, mielőtt nekilátsz „megoldani” egy helyzetet. Azt sugalljuk, hogy mielőtt cselekednél, állj meg egy kicsit. Előbb tájékozódj, azután dönts az alternatívák között, és csak aztán cselekedj. Vannak természetesen olyan helyzetek, ahol egyből érdemes tenni valamit. Ott utólag érdemes végiggondolni a dolgokat.
54
www.teer tedakademia.hu
Eset Mit vegyek figyelembe, ha egy diák azzal jön hozzám, hogy elmúlt 18 éves, és ő már dohányozhat? Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy diák egyedi esete. )) Tömeges jelenség az iskolában. Milyen kielégítetlen szükségletből adódik a probléma? )) A dohányzásról szól. )) A nagykorúság elismeréséről szól. )) Hatalmi játszma. Kinek a hatásköre lehet a probléma? )) A diáké, ő akar dohányozni. )) Az enyém, hozzám fordult. )) Megvan erre az esetre az íratlan szabályozás az iskolában. )) A házirend szabályozza ezt a kérdést. )) A törvény szabályozza ezt a kérdést. Én hogyan viszonyulok ehhez a problémához, mennyire érint? )) Előzetes viszonyom a diákkal. )) Viszonyom a dohányzáshoz. )) Viszonyom a kérdés szabályozásához.
Eset Mit vegyek figyelembe, ha egy diák sérelmezi, hogy a tanára nap mint nap lehülyézi és számára megalázóan minősíti őt és a teljesítményét az osztály előtt? Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy diák egyedi esete. )) Adott osztályban megjelenő probléma. )) Ezzel a kollégával kapcsolatban általános probléma. Milyen kielégítetlen szükségletből adódik a probléma? )) Hatalmi játszma. )) Emberi méltóság megadása. Kinek a hatásköre lehet a probléma? )) A panaszt tevő diáké. )) Az osztály tanulóinak belügye.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
5555
)) )) )) )) ))
A szaktanár és a diákok ügye. Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. Rám tartozik, hiszen hozzám fordultak segítségért. Igazgatóra. Van jogi szabályozása a kérdésnek.
Én hogyan viszonyulok ehhez a problémához, mennyire érint? )) Előzetes viszonyom a diákkal. )) Előzetes viszonyom a kollégával. )) A szituáció pontos ismerete, viszonyom a szituációhoz. )) Viszonyom a kérdés szabályozásához. )) Mivel támogathatom leginkább a hozzám forduló diákot (rövid távon, és mivel hosszú távon)? )) Hogyan lehetek lojális a kollégámhoz?
Eset Mit vegyek figyelembe, ha azzal fordulnak hozzám ötödikes DÖK-ösök, hogy a nyolcadikosok nem hagyják őket békén, és lekezelik és cikizik őket? Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy gyerek esete. )) Néhány tanuló gondja. )) Sokan így érzik. Milyen kielégítetlen szükségletből adódik a probléma? )) Hatalmi játszma. )) Emberi méltóság megadása. )) Életkori szükségletek. Kinek a hatásköre lehet a probléma? )) A panaszt tevő diákoké. )) Az iskola tanulóinak belügye. )) Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. )) Rám tartozik, hiszen hozzám fordultak segítségért. )) Igazgatóra. Én hogyan viszonyulok ehhez a problémához, mennyire érint? )) Előzetes viszonyom a diákokkal. )) A szituáció pontos ismerete, viszonyom a szituációhoz. )) Mivel támogathatom leginkább a hozzám forduló diákot (rövid távon, és mivel hosszú távon)? )) Hogyan lehetek lojális a kollégámhoz?
56
www.teer tedakademia.hu
Eset Panaszkodnak a diákok, hogy eltűnik ez-az a szekrényekből. Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy gyerek esete. )) Egy osztályon belüli a történet. )) Általános esettel állunk szemben. Milyen kielégítetlen szükségletből adódik a probléma? )) Biztonság. )) Bizalom. Kinek a hatásköre a probléma? )) A panaszt tevő diákoké. )) Az iskola tanulóinak belügye. )) Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. )) Rám tartozik, hiszen hozzám fordultak segítségért. )) Igazgatóra. )) Rendőrségre. Én hogy viszonyulok ehhez a problémához, mennyire érint? )) A szituáció pontos ismerete, viszonyom a szituációhoz.
Eset A diákok panaszkodnak egy tanárra, hogy nem tud fegyelmet tartani, és ez korlátozza a tanuláshoz való jogukat. Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy gyerek esete. )) Néhány tanuló gondolja így az osztályból. )) Az osztály nagy része így érzi. Kinek a hatásköre a probléma? )) A panaszt tevő diákoké. )) Az osztály tanulóinak belügye. )) A szaktanár és a diákok ügye. )) Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. )) Rám tartozik, hiszen hozzám fordultak segítségért. )) Igazgatóra.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
5577
Eset Diákok dohányoznak az iskola kapujában reggel és nem szedik össze a csikket. Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy-egy gyerek esete. )) Egy osztályon belüli a történet. )) Általános esettel állunk szemben. Kinek a hatásköre a probléma? )) Nincs ügy, hiszen nem a suliban történt. )) Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. )) Rám tartozik, hiszen én (is) szembesültem vele. )) Cselekedjenek a kollégáim. )) Igazgatóra. )) Rendőrségre.
Eset A metró kijáratnál az ellenőrök és egy diákod közötti vitára leszel figyelmes. Néhány szempont Milyen mértékű a probléma? )) Egy gyerek esete. )) Egy csoport diák esete. Kinek a hatásköre a probléma? )) A „lógós” diákoké és az ellenőré. )) Az iskola tanulóinak belügye. )) Az osztályfőnök(ök)re tartozik az ügy. )) Rám tartozik, hiszen én láttam az esetet. )) Igazgatóra. )) Rendőrségre.
58
www.teer tedakademia.hu
Konfliktuskezelés „A konfliktus (latin confligo: „összevet, (fegyveresen) ös�szecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző.” Forrás: Wikipédia – http://hu.wikipedia.org/wiki/Konfliktus Konfliktus = probléma? Probléma-e a konfliktus? Nem feltétlenül. Igaz, feszültséggel járhat és ez érzelmileg megterhelő lehet. A konfliktus pozitívuma, hogy lehetőséget ad a fejlődésre. Konfliktus ≠ probléma
Kimenetel szempontjából kétféle konfliktust különböztethetünk meg: )) konstruktív konfliktus: leválasztja a problémát az egyénről, enyhíti a feszültséget, érdemi problémamegoldást tesz lehetővé, a változást segíti, energiákat szabadít fel, bátorítja a kreativitást és serkenti a kísérletezést, valamint lehetővé teszi a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. )) destruktív konfliktus: egyenlőtlen felek között zajlik (strukturális szempontból az egyik fél esélytelen a másikkal szemben), alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően, és a felek kevésbé bíznak abban, hogy kölcsönösen betartják a szabályokat; érzelmileg telített helyzetet, védekező, blokkoló magatartást eredményez, polarizálja a csoportvéleményt.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
5599
Gyakorlatok konfliktuskezelésre
Segítő pedagógusként gyakran kerülhetsz olyan helyzetbe, melynek megoldásában aktívan részt kell venned. Ezért a DÖK-tagokat érdemes megismertetned néhány támponttal, ezek mentén könnyebben eligazodnak majd a konfliktuskezelés gyakorlásakor. Amennyiben lehetőséged nyílik rá, szervezhetsz tréninget a csoport számára. Emellett elvégeztetheted a diákokkal az alábbi gyakorlatot (miután mi magunk felkészültünk és saját példáinkkal beazonosítottuk a típusokat).
1. GYAKORLAT A gyakorlat címe: Prezentáció – konfliktusok típusai Szükséges időtartam: 15 perc. Szükséges eszközök: nagyméretű csomagoló papír, flipchart. A gyakorlat levezetése: prezentáljuk az alábbi ismereteket. A konfliktusok öt forrása 1. Eltérő értékek. 2. Egymás közti viszonyok. 3. Adat- és információáramlás. 4. A működtetett rendszer (struktúra). 5. A felek érdekei, szükségletei. A konfliktus öt típusa (a konfliktus forrása alapján) 1. Értékkonfliktus. 2. Kapcsolatalapú konfliktus. 3. Adat/információ alapú konfliktus. 4. Strukturális konfliktus. 5. Érdekkonfliktus. Miután ezeket ismertettük, léphetünk a következő gyakorlatra. A lenti információk segítik az öt típuson belüli tájékozódást a trénerek számára. 1. Értékkonfliktus Az értékkonfliktus a szereplők eltérő értékrendszeréből fakad. Értékeink annak az általánosításai, hogy mi fontos nekünk. Értékeink nem velünk születettek: tanuljuk, elsajátítjuk őket – részben saját élményeinkből fakadnak, ám átveszünk szüleinktől és másoktól is értékeket. A társadalomban általánosan elfogadott értékrend szintén befolyásoló erőként van jelen. Mivel számtalan dolog és esemény különféle módon fontos nekünk, így rengeteg különböző értékkel bírunk.
60
www.teer tedakademia.hu
Előfordul, hogy értékeink ellentmondásba kerülnek egymással – ilyenkor beszélhetünk belső konfliktusról. E belső értékkonfliktus ugyanúgy nehezíti az egyén cselekvését, mint a külső értékkonfliktus, amely nehezítheti, sőt megakadályozhatja két (vagy több) eltérő értékrenddel bíró ember együttműködését. Az eltérő értékek leginkább akkor vezetnek konfliktushoz, ha a szereplők a saját értékeiket rá akarják erőltetni a másik félre, és nem mutatnak megértést a másik fél értékrendszere iránt. Megoldási (megelőzési) alternatívák, irányok: értékek feltárása, empátia, önismeret, nyitottság. 2. Kapcsolatalapú konfliktus Ez a típus gyakran kísérője a konfliktusoknak, és többnyire visszavezethető valamelyik másik konfliktustípusra. Megjelenésére jellemző a másik fél iránti erős negatív érzelmek. Amik táplálják a kapcsolat alapú konfliktust: • erős negatív érzelmek, • sztereotípiák, előítéletek, • hibás megfigyelés, • félreértés, • rossz kommunikáció („gondolatolvasás”, feltételezések, visszajelzések hiánya), • ellenségeskedés (pl. bosszúálló magatartás). Megoldási (megelőzési) alternatívák, irányok: attitűdváltás, tájékozódás, empátia. 3. Adat/információ alapú konfliktus Ez a konfliktustípus akkor jelenik meg: )) ha a szereplőknek nincs elég információjuk (kevés adat), )) ha a szereplőknek nincs elég minőségi információjuk (rossz minőségű adatok), )) ha adattorlódás van, nehéz a lényegi tényekre koncentrálni (túl sok adat), )) ha a szereplők téves információt kapnak (félrevezető adat), )) amikor eltérően értelmezik ugyanazokat az adatokat (félreértett adatok). Megoldási (megelőzési) alternatívák, irányok: tájékozódás, jó minőségű adatok kiválasztása, információk egyeztetése, információk forrásának leellenőrzése, információs csatornák vizsgálata.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
6611
4. Strukturális konfliktus
Külső erők is megnehezíthetik az emberek számára a megegyezést, többnyire annak a rendszernek a sajátosságai, amelyben az érintettek együtt vannak (család, iskola, munkahely, társadalom, szituáció).
A strukturális konfliktus alapját a szervezet írott és íratlan szabályai, valamint a működ(tet)ési módozatai adják: )) források egyenlőtlen elosztása, )) földrajzi, fizikai, környezeti tényezők, )) szerepek (hatalmi viszonyok, kontrollálási lehetőségek), )) időtényező, )) jogkörök (jogok, kötelességek), )) szabályok, )) normák. Megoldási (megelőzési) alternatívák, irányok: a rendszer felülvizsgálata; a rendszer (egyes részeinek) átalakítása, módosítása; a rendszer kijátszása; kikerülés a rendszerből (a rendszer elhagyása). 5. Érdekkonfliktus Bizonyos javakért folytatott versengés vagy a felek eltérő szükségletei. Megoldási (megelőzési) alternatívák, irányok: érdekek feltárása, érdekütközés feloldása (az érdekekhez új megoldások találásával, forrásbővítéssel stb.).
62
www.teer tedakademia.hu
2. GYAKORLAT A gyakorlat címe: Iskolai helyzetek rövid elemzése (típusok alapján) Szükséges időtartam: 30 perc. Szükséges eszközök: A/4-es lapok, tollak, filcek, csomagolópapír, flipchart. A gyakorlat levezetése: háromfős csoportokat alakítunk, és arra kérjük a résztvevőket, hogy gyűjtsenek 5–10 iskolai konfliktushelyzetet, majd osszák be valamelyik típusba, és gondolják át, milyen konstruktív megoldásokat tudnak elképzelni. Ezután közös megbeszélés következik, az alternatívák összeírásával. I. Háromfős csapatok alakítása – 3 perc. II. Iskolai konfliktushelyzetek leírása, beosztása, megoldásai – 15 perc. III. Közös megbeszélés – alternatívák – 12 perc. Ha érdekel egy panaszkezelő és etikai bizottság működését leíró szabályzat vagy az igazlátó nap leírása, megtalálhatod a www.vitakultura.hu weboldalon. Ha elolvasod ezeket, érdemes feltenned a kérdést: van-e nálunk hasonló? Akarjuk-e hogy legyen? Kell-e valamit módosítani, vagy így is adaptálhatóak? Konfliktuskezelési stratégiák Az ember, miközben keresi az egyensúlyt az önérvényesítés és az önalávetés között egyensúlyozva öt konfliktuskezelő stratégiát érvényesít. Mindenkinél előfordul mind az öt, a különbség az arányokban van, a személyt az általa legtöbbször használt, domináns egy vagy két mód jellemzi. A jó konfliktuskezelő legfontosabb képessége, hogy a konfliktuskezelési módok között adekvát módon, gyorsan és rugalmasan választ. Az együttműködés és az önérvényesítés foka szerint a következő ötféle konfliktuskezelési eljárást különíthetjük el: )) )) )) )) ))
elkerülő, versengő, alkalmazkodó, kompromisszumkereső, problémamegoldó.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
6633
Íme egy ábra az ötféle stratégiáról a kétféle dimenzió (önérvényesítés, együttműködés) alapján:
Befolyásolási körök „Uram, adj nekem erőt, hogy megváltoztassam azt, amit meg tudok változtatni, türelmet, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, és bölcsességet, hogy tudjam a kettő közötti különbséget!”
1. Közvetlenül befolyásolni tudom (pl.: testem mozgását, az érzéseimet). 2. Közvetetten tudom csak befolyásolni (pl.: egy másik embert). 3. Befolyásomon kívüli (pl.: az időjárás).
64
www.teer tedakademia.hu
Diák-önkormányzati aktivistaként, diákvezetőként (is) érdemes felfedezni, hogy melyik körbe mi tartozik. Hatékony változtatási stratégia, ha a befolyásolási körömön belül maradok, azaz olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekkel kapcsolatban tehetek is valamit. Ez különösen érvényes akkor, amikor érdekérvényesítő fórumon elindul egy közös „világmegváltó” gondolkodási folyamat. Adott esetben ennek lelkesítő szerepe lehet, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy a megbeszélésen mikor mire mennyi idő van és hogy mi a cél. Ha a cél a változtatás, akkor arról beszéljünk, amire hatásunk is van. Az iskolai konfliktusok Az iskolai konfliktusok (szereplők szerint) )) diák–diák, )) diák–tanár/tanár–diák, )) tanár–tanár, )) valamint ezek csoportjai, )) szülő–tanár, )) fenntartó–vezetés, )) vezetés–beosztottak. Az iskolai konfliktusmegoldás tétje „Az iskolán belüli konfliktusoknak és feloldási módjaiknak pedagógiai erejük van. Ha a problémamegoldás minden érintett érdekének figyelembevételével, partneri viszonyban történik, akkor demokratikus a nevelés. Ehhez az szükséges, hogy tanárok, diákok, iskolavezetők ne csak ismerjék az őket megillető jogokat, hanem közösen alakítsanak ki olyan eljárásokat az iskolai életben, melyek biztosítják e jogok érvényre jutását. A szabályok megalkotásában minden olyan szereplőnek részt kell vennie, akire azok vonatkoznak.” (Ligeti György) Konszenzus vagy kompromisszum Hogy konfliktusok esetén mire törekszenek az érintettek, az szintén a szervezeti kultúra részét képezi. A konszenzus és a kompromis�szum esetén ugyanis más-más a cél, amit el akarunk érni. Konszenzus: olyan megoldást keresünk, amit mindenki jó szívvel elfogad. Mottó: nekem is jó, neked is jó. Kompromisszum: olyan megoldást keresünk, ami elfogadható, mindenki enged egy kicsit (vagy sokat). Mottó: Nekem is rossz egy kicsit, neked is rossz egy kicsit.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
6655
Diákönkormányzatokkal, diákjogokkal, képzésekkel foglalkozó civil szervezetek, kezdeményezések – hasznos linkek Szervezet neve: Keménydió Egyesület Alakulás éve: 2006. Profil: képzési és oktatási programok indítása, probléma és konfliktuskezelés, mediáció és facilitáció (Szemtől szembe), gyermek- és ifjúságvédelem; gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Szervezet neve: Vitakultúra Egyesület Alakulás éve: 1997. Profil: az egyesület diákprogramja iskolai (középiskolai és egyetemi) önkormányzatok, öntevékeny csoportok megalakulásához, fejlődéséhez járul hozzá. Diákönkormányzatok számára tartott fejlesztő képzések: kommunikáció, érveléstechnika, csapatépítés, programszervezés, érdekérvényesítés. Honlap: www.vitakultura.hu Szerveződés neve: Diákjogi Szektor Alakulás éve: 1995. Profil: A diákjogi szektor azon civil szervezetek, intézmények, illetve szerveződések önkéntes együttműködése, amelyek a diákjogok érvényesülése érdekében végeznek tevékenységet, legalább települési szinten. Honlap: www.diakjogiszektor.hu Szervezet neve: Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány (IKF Alapítvány) Alakulás éve: 2003. Profil: Az IKF Alapítvány küldetése, hogy közhasznú szolgáltatásaival és anyagi támogatása révén segítse a hozzá forduló diákokat, ifjúkat, tanárokat, szülőket, önkormányzati és ifjúsági szakembereket a diákjogok illetve az ifjúsági közélet terén felmerülő problémáikban. Honlap: www.ikfalapitvany.hu Szerveződés neve: DIPA Egyesület Alakulás éve: 1989. Profil: Kortárs tanácsadás, gyermekvédelmi kérdések, gyermeki jog, tanulótájékoztatás. Honlap: www.dipaegyesulet.hu Ki segíthet még? Például fordulhatsz az oktatási jogok biztosához. Lelőhely: www.oktbiztos.hu/eljaras/eljaras.html
66
www.teer tedakademia.hu
III. RÉSZ: A FOLYAMATOSSÁG BIZTOSÍTÁSA – PROGRAMSZERVEZÉS A programszervezés kérdései A tudásátadás és integráció kérdései 1.
Hogyan adják át a tudást egymásnak évről évre a diákok? a. Nem tudom. b. Ad-hoc módon. c. Mindent dokumentálunk, ami kell, utána lehet nézni tíz évre visszamenően. d. Csapatépítéssel, közös munkákkal, amikben a tapasztaltak átadhatják a tudásukat, az újak meg behozhatnak új dolgokat. e. Örökké újra kell mindent kezdeni. f. Saját válaszod: .........................………………………………...…………
2.
Hogyan segíted az integrációt? a. Rábízom a csapatra, ritkán kell beavatkozni. b. Kidolgoztunk egy mentorpárokból álló rendszert, ami elég hatékonyan működik. c. Csapatépítő tréningekkel. d. Figyelem, hogy ki hogyan illeszkedik be a csapatba. e. Saját válaszod: ...........................…………………………………………...
Időzavar kérdései 1.
Gyakran kerülsz időzavarba? a. Soha. b. Bocsi, de erre most nincs időm válaszolni. c. Jól bánok magam és mások idejével is. d. Megszervezem a dolgokat, nem szeretek kapkodni. e. Saját válaszod: .................………………………………….......................
2.
Hogyan tudod a DÖK-öt támogatni abban, hogy ne kerüljön időzavarba? a. Nem kerül, ez megy nekik, nem csinálnak semmit. b. Nem az én dolgom. c. Bár tudnám, de nekem se megy. d. Tudok egy két módszert, ami segít a felelősségvállalás megtanulásában. A türelem a fegyverem. e. Figyelek arra, ki hogyan bánik az idejével, továbbá beszélgetek a diákokkal. f. Tréninget szervezek az időszervezésről, ez a későbbi életükben is fontos lehet a gyerekeknek. g. Saját válaszod: ……………………………...................
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
6677
A programszervezés kérdései 1. Hogyan indulsz neki egy program megszervezésének? a. Fejest ugrom. b. Felmérem az igényeimet: akarom-e, motivál-e a dolog? c. Én nem szervezek programot. d. Felmérem a helyzetet – előnyöket, hátrányokat, kockázatokat, és aztán döntök. e. Saját válaszod: ………………………..…………… …..........................................................................
68
2.
Mi a szereped DÖK-segítőként egy DÖK program megszervezésében? a. Én csak figyelem a folyamatot. A diákok aktívak és önállóak nálunk, rengeteg ötletük van, és ezeket meg is valósítják. b. Nálunk az működik, hogyha adok egy kis lendületet, ötletet vagy feladatot a csapatnak, és aztán lelkesen végigviszik a programot. c. Az ő dolguk az is, ha sikerül, az is, ha nem. Itt megtanulhatnak felelősséget vállalni a terveik megvalósításáért. d. Mindent kitalálok, néha elfogadom egy-egy diák ötletét, ha nekem tetszik, és aztán leosztom a szerepeket. e. Egyszer megpályáztam egy programszervezői képzést a csapatnak. Nagyon élvezték, én is tanultam belőle, azóta egymásnak adják át a tudást, és az én szerepem is tiszta, tudják, mikor fordulhatnak hozzám. f. Nálunk a lelkesedésben nincs hiány, rengeteg jó ötlet van, aztán amikor csinálni kéne valamit, akkor senki nem mozdul. Ilyenkor noszogatom vagy lebaltázom a csapatot. Ez többnyire hatni szokott. g. Saját válaszod: ……………………………………..................................... .................................................................................................................
3.
Mi a szereped DÖK-segítőként egy DÖK program lebonyolításában? a. Én mondom meg, ki mit csináljon. b. Mindenki helyett én dolgozom, én vagyok a büfés, a ruhatáros, semmi sem működik, ha én nem vagyok ott. c. Biztosítom a tanári felügyeletet a programon, és rendelkezésre állok nehéz esetek kezelésekor, a program felelősével tartom a kapcsolatot. d. Saját válaszod: ……………………………………..................................... .................................................................................................................
4.
Mi a szereped DÖK-segítőként egy DÖK program értékelésében? a. Részt veszek az értékelő ülésen, és én is elmondom a véleményemet a programról. Itt képviselem a tanári, vezetőségi, szülői szempontokat is, és figyelembe veszem a diákok életkorát. Mindenképpen adok pozitív megerősítést is. b. Jól kiemelem az összes hibát, ami a programban rossz volt, elromlott, kimaradt. A bűntudatkeltés a fegyverem.
www.teer tedakademia.hu
c. Sorban végigveszem a felelősöket, és beszámoltatom őket, ki mit csináltmeg a vállalásából. d. Az értékelést többnyire én szoktam moderálni (kivéve, ha valamilyen eseménnyel kapcsolatosan nagyon indulatos vagyok, ilyenkor megkérek egy pártatlan kollégát, hogy vezesse az ülést). e. Fontosnak tartom, hogy a diákok elsajátíthassanak egy konstruktív visszajelzési kultúrát. Ennek érdekében bevezettünk néhány szabályt, ezek betartására közösenfigyelünk. Ilyen pl. a konkrét visszajelzés (ki, mikor, mit csinált) és a személyes visszajelzés (E/2-ben jelzünk vissza). Különböző elemeket hozok elő az értékelésben, alkalomtól függően: konfliktuskezelés, jutalmazás, ünneplés, érzések kimondása, eseményszintű elmondás stb. f. Saját válaszod: ……………………………………..................................... ................................................................................................................. Programszervezés a gyakorlatban Az alábbiakban néhány olyan egyszerű, a diákoknak is megtanítható modell következik, amelyek egyszerűbbé teszik a programszervezést. Fontos, hogy ezeket a projektmenedzsmentben is használatos eszközöket a diákok a saját korosztályi sajátosságuknak megfelelő formában ismerjék meg. Háromlépéses cselekvési modell A következő modellt érdemes kipróbálni, akár egy program megszervezéséről, akár egy rövid feladatról van szó. Ha Neked már jól megy, add át ezt a tudásodat a diákoknak is. Főleg kommunikációs helyzetekben sokszor hamarabb döntünk vagy cselekszünk, még mielőtt tájékozódnánk. A világirodalom vígjátékai és tragédiái is tele vannak ilyen helyzetekkel, de lehet, hogy nem is kell ilyen messzire menni. Te mikor tévedtél legutoljára (olyanra gondolj, amiről már kiderült számodra, hogy túl hamar hoztál döntést és kihagytad a tájékozódást…) 1. Tájékozódom, hogy mi van most. Használom az érzékszerveimet, és jó minőségű információt gyűjtök a helyzetről. Kerülöm az ítéleteket, helyettük megfigyeléseimre támaszkodom. Tájékozódom, hogy mik a lehetőségek. Ehhez is gyűjtök információt, ha szükséges. 2. Eldöntöm, mit akarok csinálni. 3. Cselekszem. Értékelem a helyzetet, majd újra kezdem a kört (tájékozódom arról, hogy mi történt...), és így tovább…
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
6699
Három lépés A programszervezést három fázisban valósítsuk meg:
1. Előkészítés előtte: közös munkák, egyéni, páros, kiscsoportos munkák. 2. Megvalósítás közben: mindenki a saját feladatát csinálja. 3. Értékelés utána: közös megbeszélés.
Közös ötletelés Gyűjtsünk össze minél több ötletet, program javaslatot, amit a diákok szívesen megszerveznének. Utána szavazással válasszanak egyet, az alapján, hogy tisztázták az előnyeit és hátrányait a választási lehetőségeknek. SWOT-elemzés Vegyük végig, mik az erősségeink, gyengeségeink az adott program megszervezéséhez, és soroljuk fel a lehetőségeket és kockázatokat. A gyengeségeknél nézzük meg, mi kell ahhoz, hogy erősítsük a csapatunkat. A kockázatoknál nézzük meg a megelőzés, kikerülés vagy a kockázat kezelésének a módjait. Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
Feladat, felelős, határidő Amikor a célok tisztázódtak, gyűjtsük össze, mi minden szükséges az adott program megszervezéséhez. Rendeljünk az egyes feladatokhoz felelőst és határidőt. Például:
70
Feladat
Felelős
Határidő
Plakátok megrajzolása
Kriszti
Október 10.
A suli kiplakátolása
Peti
Október 12.
www.teer tedakademia.hu
Időterv Készítsünk időtervet, amin a nagyobb lépéseket vizuálisan is ábrázoljuk. Ezt aztán jól látható helyre kitehetjük, akár a DÖKgyűlések helyén. Például: Október 2. hete
Október 3. hete
Október 4. hete
Első gyűlés Plakátolás
Tanárok felkérése Halloween-party Dekoráció elkészítése
November 1. hete Értékelő fórum
Értékelés Nagyon fontos része az együttműködésnek, hogy legyen hely és idő értékelni a közösen elvégzett munkát. Két dologra mindenképp jusson idő: 1. Az ünneplés: Mi az, amit jól csináltunk? Milyen pozitívumot tudunk egymásnak és magunknak visszajelezni? Mivel vagyok elégedett (egyéni szint)? 2. További fejlődés: Min javíthatunk? Mit csináljunk másképp? Amennyiben voltak konfliktusok, rendezzük őket a további eredményes együttműködés érdekében. Visszajelzési kultúra A közös munka során keletkező lehetséges feszültségek kezelésekor derülhet ki, mekkora értéke van annak, ha előzetesen megtanultunk konstruktív visszajelzéseket adni egymásnak. Érdemes ezért éles helyzeteken kívül is gyakoroltatni a diákokkal és készségszintig vinni a konstruktív visszajelzést – nem csak a DÖK-ben, a későbbi munkájukban, szüleikkel, barátaikkal kapcsolatban is hasznos lehet számukra.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
7711
A konstruktív visszajelzés többnyire tartalmazza (illetve tartalmazhatja): )) a másik viselkedésének pontos leírását, állító formában, E/2-ben; Pl.: úgy tudom, beszélgettél Lacival a büfében, miközben a te feladatod a ruhatárban volt. )) a viselkedés rám vonatkozó hatását; Pl.: én álltam ott a ruhatárban helyetted 20 percig, amíg végül Petit megkértem és felváltott. Így aztán a vetítést csak negyedórás csúszással tudtuk elkezdeni. )) saját érzéseimet (illetve a hozzá kapcsolódó szükségleteimet); Pl.: csalódott voltam és dühös, mert arra számítottam, hogy csinálhatom, ami a dolgom, te pedig a helyeden leszel. )) kérést. Pl.: szeretném, ha elmondanád, hogy mi történt!, vagy: kérlek, hogy legközelebb figyelj arra, hogy csak olyat vállalj, amit el is tudsz végezni!
1. GYAKORLAT Tippek a programszervezéshez Program: DÖK jutalomkirándulás. Cél: a diákok bevonása a szervezés minél több fázisába. 1. Ötletbörze: ki hova szeretne menni? (Ötletek gyűjtése a táblára – a DÖKelnök vagy egy önként jelentkező diák írja fel.) 2. Az ötletek szűkítése három lehetséges helyre (szavazással, egyszerű többség, – levezető itt is lehet az egyik diák). 3. Beszélje meg a csapat, milyen anyagi keretekkel rendelkeznek! 4. Időpont egyeztetése. 5. Következő alkalomra három önként jelentkező diák nézzen utána, hogy a kiválasztott helyeken milyen lehetőségek vannak (szállás, utazás, egyéb programok, van-e hely, árak… – 1 diák/1 hely utána járás). 6. A következő találkozón egyesével ismertesse a 3 diák a lehetőségeket. 7. Szavazás a helyszínről. 8. Önként jelentkező diákok a következő megbeszélésre kidolgoznak különböző programajánlatokat a kirándulás idejére. 9. A DMSP lefoglalja a helyet. 10. A következő találkozón a csapat megbeszéli és eldönti a közös programokat, és kiosztják az ezzel kapcsolatos feladatokat. Fontos: mindig érdemes közösen egyeztetni a határidőket és a következő találkozó időpontját!
72
www.teer tedakademia.hu
2. GYAKORLAT Szervezzünk Bulit! Természetesen minden suli és minden buli, rendezvény más és más, de egy buli akkor sikeres, ha résztvevők jelentős része jól érzi magát. A hangulat ugyan a résztvevőkön múlik, de sok apró bosszúságot elkerülhetnek a rendezvény szervezői, ha végig gondolják az alábbi kérdésekre adható válaszokat, az általuk szervezett programra vonatkozóan.
Időpontok )) Mikor tartjuk a rendezvényt? )) Ez nem ütközik más iskolai rendezvénnyel? )) Pontosan (órában megadva), mettől meddig tart a rendezvény? )) Mennyi időt vesz igénybe az előkészület, mikor kell jönni a szervezőknek? )) Mennyi időt vesz igénybe a „rendrakás”, meddig kell maradnia a rendezőknek? Felelősségek/feladatok )) Kik vesznek részt a szervezésben? )) Mikor tudnak a szervezők találkozni? )) Ki vállalja a fő felelősséget? )) Szükséges-e, a rendezvénynek felnőtt „védnök”? )) Ha van (vannak) felnőtt(ek), aki(k) felügyeli(k) a bulit, ki(k) legyen(ek) az(ok)? )) Ők vállalják? )) Ha valamilyen káresemény történik, ki vállalja az anyagi felelősséget? )) Ki mit vállal és mennyi időre (név, időbeosztás, feladat)? Bejelentés/Kommunikáció )) Ki kommunikál a tanárokkal, szülőkkel (a felnőttekkel a rendezvényről)? )) Kinek kell bejelenteni ezt a rendezvényt (szülőknek, tanároknak, rendőrségnek, portásnak)? )) Hány nappal szólunk a rendezvény előtt?
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
7733
Résztvevők )) Hogyan reklámozzátok a bulit? )) Kik jöhetnek (csak belsősök, mindenki hozhat vendéget, külsősök is szabadon)? )) Hány vendéget lehet hozni? )) Hány résztvevőre számítunk (minimum és maximum)? Fellépők )) Lesznek-e meghívott „előadók”? )) Ki fogadja őket? )) Van-e VIP-szektor? )) Lesz-e külön öltözőjük? )) Milyen ellátásban részesülnek? )) Milyen díjazásban részesülnek? )) Számlázzák-e a fellépést? Kinek? A helyszín )) Hol lesz a buli? )) Ha a suliban, akkor melyik helyiségre, helyiségekre tartunk igényt? )) Kivel kell egyeztetni a fenti igényünket? Költségvetés )) Ingyenes vagy belépős a buli? )) Szedhetünk-e belépő díjat? )) Milyen költségeink merülhetnek fel a buli kapcsán? )) Ki fedezi a költségeket? )) Lesz-e büfé?
74
www.teer tedakademia.hu
Szabályok )) Vannak-e szabályok a bulin? (Például lehet-e dohányozni, alkoholt fogyasztani, üdítőt behozni stb.?) )) Honnan tudják meg ezeket a résztvevők? )) Hogyan ellenőrizhető a szabályok betartása? )) Mit teszünk a szabálysértőkkel? Utómunkálatok )) Ki vállalja, hogy a rendezvény végén is ott lesz? )) Ki szervezi meg a rendrakást? )) A szervezők raknak rendet, vagy az is a buli része? )) Ki takarít a rendezvény után? (Ha az iskolai takarítóra gondolunk, ne felejtsük el külön megkérni erre!) Technikai kérdések )) Honnan szerzünk megfelelő hangosítást? )) Lesz áramforrás? )) Tudunk szerezni hosszabbítókat? )) Honnan szerzünk elegendő széket? )) Van-e elég szemeteszsák? )) Lesz-e elég WC-papír, papírtörölköző?
Jó gyakorlatok gyűjtése A „best practice” gyűjtés kiindulópontja egy olyan attitűdöt sugall, melynek alapja az, hogy megtudjuk, hogy máshol hogyan csinálják jól a dolgokat, és átvesszük, amit tudunk, ami az értékeinkhez pas�szol, amit hasznosnak tartunk. A szervezeti szintű tanulásnak ugyanolyan hasznos része lehet, mint az egyéni tanulásnak. Keressünk fel, például egy kollégát, tudjuk meg, náluk milyen dolgok működnek jól. Először lehet, hogy meg is döbbenti majd a kérdés. Vagy azt mondja majd, hogy semmi. Esetleg elkezd panaszkodni, és elmondja, mi minden működik ros�szul. Azért ha bízunk benne, magunkban és a folyamatban és tovább kutakodunk, akkor azt találhatjuk, hogy egyszer csak elkezd ragyogó arccal, büszkén, örömmel mesélni valamiről, amit sikerült megoldani, jól megszervezni, hasznosan, ügyesen, közmegelégedésre vagy akár csak egy emberen segítve elintézni. Ne akarjunk feltétlenül „nagy eredményeket”, fontos lehet örülni „apróságoknak” is.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
7755
Példák Iskolákkal való együttműködésünk során mi is gyűjtöttünk néhány ilyen jól működő dolgot, hasznos tippet, praktikát. Íme: 1.
Úgy motiváljuk a diákokat az évközi munkára, hogy valami számukra vonzó jutalomban részesülnek a DÖK-ben év közben aktív diákok. (Van olyan iskola, ahol a részvételért bélyegeket kapnak és a legjobban teljesítők jutalomkiránduláson vehetnek részt. Akad olyan iskola is, ahol az évközi DÖK-munka jutalma a gólyatábor szervezésében részvételi lehetőség.)
2. Nálunk tréningeket szervezünk az újaknak, akik érdeklődnek a DÖK iránt, részt vesznek egy 30 órás tréningen. Erre a pénzt pályázati forrásokból szerezzük, egy helyi DÖK-segítő civil szervezettel együttműködésben. Így a szervezeti kultúrában fontos egymásra figyelést és tiszta kommunikációt elkezdik elsajátítani még mielőtt ténylegesenegyütt dolgoznának az újonnan érkezettek a régiekkel. 3. Én kiosztok egy játékos tesztet a diákjogokról év elején. Amikor kitöltötték, megbeszéljük. Többnyire rájönnek a diákok, hogy őket érintő fontos kérdésekről van szó, amikről érdemes „képben lenniük”. 4. Az ötödikeseink szeretnek rajzolni. Meghívtunk egy diákjogi előadót, ő mesélt nekik a diákjogokról, ezután pedig csoportosan plakátokat készítettünk, amikkel felhívtuk rá az iskola többi diákjának a figyelmét is.
76
www.teer tedakademia.hu
Zárszó Ez a kiadvány a másfél éven át futó TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR2009-0001. TeÉrted Akadémia című projekt demokratikus ismeretek közvetítése, felelős állampolgárrá váláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése című programelem keretében jöhetett létre. Törekedtünk arra, hogy a projekt ideje alatt szerzett tapasztalatainkat is beépítsük az egyes fejezetekbe. Programunkkal négy budapesti iskolában voltunk jelen, ahol egyszerre foglalkoztunk a diákönkormányzatok képviselőivel, valamint az őket segítő pedagógusokkal is. Ebben a folyamatban több programelem valósult meg: )) diákoknak 3 féléven át összesen 60 órányi tréning, )) diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok számára 18 órás tréning, )) nyári tábor. A diákok tapasztalatcseréjén az első félévben a csapatépítésen, projekttervezésen volt a hangsúly, a második félév során az érdekérvényesítésen, míg a harmadik félévben a diákönkormányzathoz újonnan csatlakozó képviselők integrálásán, a DÖK önálló működésének biztosításán. Sok játékos feladaton keresztül sajátíthatták el a résztvevők ezeket az ismereteket és készségeket. A DMSP tapasztalatcsere során célunk az volt, hogy a képzés hozzásegítse a kiválasztott iskolákban dolgozó DMSP-ket ahhoz, hogy eredményes segítői lehessenek a diákönkormányzatnak, megfogalmazzák a maguk szerepét, átlássák lehetőségeiket e szerepet illetően, valamint tapasztalatot cseréljenek egymással. A modul során résztvevők megismerhették egymást, ötleteket, bátorítást kaptak egymástól, a csoporttól. A segítő pedagógusok ráláthattak saját helyükre, szerepükre, az iskola és az iskolák rendszerében, megismerhettek más iskolákban alkalmazott érdekérvényesítő fórumtechnikákat, civil technikákat. A nyári tábor során a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a gyakorlatban kipróbálják az előző két félév tréningjei során tanultakat, és készségeiket is fejleszthették. A résztvevők elmélyíthették a projekttervezés elméletét és alapjait. Célunk volt, hogy a résztvevők képesek legyenek kis csoportokban egy projektet kitalálni, részletesen kidolgozni a megvalósítását, és a többi résztvevőnek programként bemutatni, eljátszatni velük, így a megvalósítás során a csapatmunka tovább tudott erősödni. Reméljük, hogy tapasztalatainkkal és kiadványunkkal hatékonyan hozzá tudtunk járulni az iskolák diákönkormányzatainak fejlődéséhez.
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
7777
Felhasznált irodalom
)) )) )) )) )) )) ))
)) CSÁNYI Vilmos: A csoport mint „szuperorganizmus” Természet Világa, 130. évf. 5. sz. 1999. május, 207–209. o. )) Dr. Bíró Endre: Jogok az iskolában?! Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., Jogismereti Alapítvány, Budapest, 2000. Dr. B. Rosenberg, Marshall: A szavak ablakok vagy falak. Erőszakmentes kommunikáció, Agykontroll Kft., Budapest, 2001. Dr. Gordon, Thomas–Burch, Noel: Emberi kapcsolatok, Hogyan építhetjük, hogyan rontjuk el, Assertiv Kiadó, Budapest, 2001. Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, 1997. Juhász Márta–Takács Ildikó: Pszichológia, Typotex Kft. 2006. ISBN 978-963-2790-34-3 O’Connor, Joseph–Seymour, John: NLP trénereknek, Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2000. R. Covey, Stephen: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2004. Rudas János: Delfi örökösei, Kairosz, 1990.
Hasznos linkek http://aok.pte.hu/oktatas/magatartastudomany/orvosipszichologia/kallai/orvosi_pszichologia_XII.pdf http://erg.bme.hu/oktatas/tleir/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoportdinamika http://www.hr-outsourcing.co.hu/index.php/component/option,com_profil/ Itemid,170/task,showHrDictionary/#Eisenhowermtrix http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www. whitehouse.gov/about/presidents/dwightdeisenhower http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis http://poli.hu/wp/2009/04/02/rendezvenykodex/ www.diakjog.hu www.diakonkormanyzat.hu A TASZ anyaga: Tájékoztató pedagógusoknak, szülőknek http://drogriporter.hu/drogjog/szuloknek
78
www.teer tedakademia.hu
Jegyzetek...
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
7799
80
www.teer tedakademia.hu
w ww ww w..tteeeerr tteeddaakkaaddeem miiaa..hhuu
8811
82
www.teer tedakademia.hu