Civil Fórum 2011/2 by Civil Forum

alomjegyzék

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Sebestény István: A forrásteremtés dilemmái

33. oldal Benedek Gabriella – Kovács Edit – Scsaurszki Tamás: Helyben – közösen – A közösségi alapítványok

5. oldal Csáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben

36. oldal Camelia Mateş: Közösségi alapítványok – Jót, jól!

7. oldal Aurelia Grigore: Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig

38. oldal Chris Worman: Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány

9. oldal Chris Worman: Adományszervezés – kihívások és lehetőségek Romániában

39. oldal Simona Şerban: Kolozsvári Közösségi Alapítvány

11. oldal Kádár Magor: Az erőforrás-szervezés módszerei

40. oldal Bereczki Kinga: Háromszéki Közösségi Alapítvány

14. oldal Farkas András: 2011: civil pályázati forrásszervezés

42. oldal Kilyén Melánia: YouthBank

18. oldal Kökény Dalma: Adományok – hogyan, kitől, mire?

43. oldal Bukta Zsuzsanna: Létezik-e sport állami támogatás nélkül? A magyar sport civil szférájának bevételi forrásai

20. oldal Kolumbán Gábor: Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség 24. oldal Székelygyümölcs – a közösségi vállalkozás – interjú Már Istvánnal 26. oldal Somai József: Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye 28. oldal Potozky László: Felelős adományozás, avagy forrásteremtést elősegítő támogatások civil szervezeteknek 30. oldal Manulea Băbescu: Tanulj meg repülni a NESsT-tel!

CIVIL KURÁZSI 46. oldal Ocskay Gyula – Csáki Rozália: A Holttenger hajósai. Hálózatépítés a Mezőségen

CIVIL VITAFÓRUM 49. oldal Potozky László: Társadalmi vállalkozások román módra

CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 50. oldal Makkai Péter: Egy más világ építésére van szükség

civil fórum 31. oldal Luminiţa Alexandru: A Touched Romania Egyesület szociális vállalkozása

52. oldal Csáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben (RO) 54. oldal Tartalomjegyzék (RO)

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

A forrásteremtés dilemmái

gyszer egy pusztaságban ment László király a vitézeivel. A „ nap forrón sütött a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett, és nem volt víz sehol a nagy pusztaságon. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyelvük odaszáradt a szájuk padlásához. Megálltak, s szomorúan mondták: – Vitéz László király, ha te nem segítesz rajtunk, mind szomjan veszünk!... Irgalmas, jó király, ne engedd, hogy elpusztuljunk! Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki...”

ritkaságszámba megy a szektoron belül. A zökkenőmentes működés anyagi hátterének folyamatos biztosítása vélhetően gondot okoz a mindennapi túlélésért küzdő egyesületek és alapítványok életében, és rengeteg energiát emészt fel az eredetileg nemesebb célokat kitűző szervezetek amúgy is szűkös „készleteiből”. Mindez az eredetileg „eszköznek” tekintett forrásteremtést sokszor már céllá szentesíti, ami pedig a deklarált küldetés hitelességét kérdőjelezi meg. Igaz, rendelkezésre álló források nélkül szintén kétségessé válhat a miszszió realitása, a kitűzött eredmények elérése, vagyis az anyagi javak megszerzése ugyanolyan fontos feladat, mint az általa elérni kívánt cél érdekében végzett (köz)szolgálat. Emiatt nem is érdemes arról vitatkozni,

A forrásteremtés problematikáján elmerengve akarva-akaratlanul is ez a csodálatos történet bukkant elő hajdani olvasmányélményeimből. Talán nem véletlenül, nem pusztán a szabad asszociáció űzött tréfát a civil szervezetek számára oly fontos kérdésen való töprengésem során. Nem túlzás azt állítani, hogy a fennmaradáshoz, s emellett a tervezett programok végrehajtásához szükséges kellő pénzügyi fedezet időbeni biztosítása, ha nem is csoda-, de mindenesetre

hogy melyik is az előbbre való, s ha el kívánjuk ismerni az előbbi egyenrangúságát, tekinthetjük a „pénzkereső” foglalatosságot egyenesen céleszköznek is. Mégis kiktől, honnan, mi módon tud egy civil szervezet forrásokhoz jutni? A klasszikus csoportosítást figyelembe véve mindenekelőtt az alaptevékenységhez köthető bevételeket említhetjük. Az alapítványok, egyesületek szolgáltatásaikért díjat számolnak fel, rendezvényeikhez, prog-

ramjaikhoz hozzájárulást kérnek, az utóbbiak még tagdíjat is szedhetnek. Ezek azonban csak a legritkábban elegendők a túlélésre, nem is beszélve a tervbe vett elképzelések megvalósításáról vagy éppen a szervezetfejlődésről. Ugyanakkor független vagyszabadforrásnak tekinthetők, mert megszerzésükhöz semmilyen külső elvárásnak való megfelelés nem kapcsolódik. Tipikusan a szektorra jellemző pénzforrás a támogatás, amely érkezhet magánszemélyektől, vállalkozástól, adományosztó szervezetektől, az államtól vagy az önkormányzattól, ám általában az ilyen anyagi hozzájárulások „címkézettek”, kifejezetten valamilyen előre meghatározott cél érdekében használhatók fel. Ez a cél lehet a támogató által előírt feladat végrehajtása vagy a civil szervezet saját maga kínálhat fel és próbál „eladni” – pályázati kiírás alapján vagy saját „házalása” során – bizonyos programokat támogatás elnyerése érdekében. Mindenesetre az előbbitől eltérően ez a pénzösszeg kötött felhasználású, ezáltal függő vagy kötött forrásként értelmezhető. S itt a függés közvetetten is jelentkezhet, hiszen a támogató – kiváltképpen, ha állami, önkormányzati forrásra gondolunk – a támogatásért további szolgálatokat, (politikai) lojalitást, „hűséget” is elvárhat. Végül a nonprofit szervezet vállalkozhat is, hisz elnevezésében szereplő negatív kitétel nem a profit termelésére, hanem csak annak szétosztására vonatkozó tilalmat jelent. Eszerint üzleti tevékenységet folytathat, befektethet, részvényt jegyezhet, kamatot, osztalékot vehet fel, bár azért emellett folyamatosan hangoztatni kell, hogy mindez csak a szervezet célja érdekében végzett kiegészítő elfoglaltság, amely viszont emiatt „szükséges rossz”, így ez kényszerű forrásnak aposztrofálható. Leegyszerűsítve így néz ki, a civil szervezetek bevételi lehetőségeinek elegye, a „civil-mix”. A valóságban azonban ez nem ilyen tisztán fordul elő, és főleg nem ennyire tudatos döntések alapján áll össze. A „cél-

civil fórum

eszköz” tervezése nem csak – sőt tesen mindezt a nagyobb profit re- szírozásról”... Mindez a „klasszikus döntően nem – az adott szervezet ményében, saját hasznának növelése civil gazdálkodás” meg nem értéséstratégiai elképzeléseitől függ. A for- céljából teszi. Természetes, hogy a ből vagy figyelmen kívül hagyásából rások piacán a kereslet mindig a kí- tőkéjét önnön vagyonából, jövedel- fakad. Szervezetünk belekényszerül nálat után kullog, és méből képezi, vagyis egy folyamatos „itt az önrész, hol az itt hatványozottan érelvárható, hogy kellő önrész” játékba, s ezzel a programra Amíg a forprofitvényes Say dogmája1, arányú önrésszel vág- fordítható energia egy része is füstbe nonprofit dichotómiszerint „minden kíjon a program végre- megy. miát nem tudjuk nálat megteremti a maga hajtásába, melynek soS vegyük figyelembe azt is, hogy keresletét”. Magyarán rán a saját munkáját a civil szektorban nincs tevékenya gazdálkodás a forrásteremtési szaönmagának „megfize- ség-kényszer, mint ahogy a megélvilágában a „hekasz annyiban meg is ti”, hiszen ebből – és a hetésért küzdő üzleti szektorban. Ha lyére tenni”, addig előzi a programterveprofitból – él meg csa- a civil szervezet „felkínálja” szolgáa civil szervezezési periódust, hogy ládjával együtt. latait, de az állam, önkormányzat tek mindig kerülő ekkor már tisztában A civil szervezet csak „kemény” feltételekkel hajlandó kell lenni az elérhető megpályázik egy tá- igénybe venni azt, akkor az előbbi utakra, kényszerfinanszírozási lehetőmogatást arra, hogy könnyen visszakozik, passzivitásba pályákra terelődségekkel. S kevés szera településen levő ját- fordul. Ez viszont pénzben ugyan nek. vezet engedheti meg szóteret felújítsa, hasz- nem kifejezhető, de társadalmi – civil magának, hogy tisztán nálhatóvá tegye. A – tőke termelés szempontjából súlyos független forrásokból minden külső pályáztató előírja, hogy például 10 veszteséget okoz. Több pályáztató is befolyástól mentesen önmaga ha- százaléknyi önrészt illesszen a költ- felismerte ezt, és önrészként éppen tározza meg cselekvési tervét. Ahol ségvetésébe. A kérdés: miből? A saját azt a tőkefajtát kéri, amelyet kifejemás támogatások is szükségeltet- tagdíjakból, befizetésekből, amelyek zetten csak a civil önszerveződések nek, ott mindenképpen megjelenik még a működési kiadásokra, rezsire képesek „kitermelni” magukból, nea „tervalku”, a saját elképzeléseknek sem elegendőek? Egy előző pályáza- vezetesen az önkéntes munkát. Enés céloknak a támogató által elvárt ton más célra nyert, és még rendelke- nek a mindennapi gyakorlatban való irányokhoz való igazítása. Ez termé- zésre álló összegből? Elvben ezt nem beültetése, a civil aktivitás pénzügyi szetesen nem mindig ördögtől való, teheti, mert az a pénz „címkézett”, az emancipációja, az önkéntes munka lehet mind a szervezet, mind a közös- már egy másik költségvetésben sze- árfolyamának a támogatások piacán ség számára üdvös is, jó (állami vagy repel. Vállalkozzon, való bevezetése povállalati) támogatási stratégia esetén forgassa a – nem létezitív hatással lehet az A civil kurázsi egyenesen hasznos is. ző – tőkéjét, és annak alapítványok és egyenemcsak az érdekA támogató sokszor önrész meg- hozadékából fedezsületek forrásteremtéképviseletekben, létét szabja meg feltételként. S ez egy ze az önrészt? Vajon si tevékenységére. örök és megoldatlan probléma a civil hány szervezetnek van Végezetül még egy a hivatalokban, a szektorban. Mi is az önrész, mi a cél- ilyen leköthető tarspeciális problémára politikában vagy a ja és főleg miből származik? Ezeket a taléka, és ezt miből hívnám fel a figyelmet, közösségi cseleklátszólag egyszerű kérdéseket soha halmozta (volna) fel? nevezetesen a civil rezsi vésben kell érvénem tesszük fel, pedig ha ezeken el- Marad az „önrész-spielszámolhatóságának nyesüljön, hanem gondolkodunk, rájövünk, hogy ép- rál”, ami azt jelenti, kérdésére. Ahogy az pen a civilség attribútumát, az üzleti hogy folyamatosan az a gazdálkodó szervea pénzügyi sivaszférától elválasztó sajátságos jegyeit előző, még el nem kölzeteknél teljesen tertagban is. Ott kell nem értjük meg. És amíg a forprofit- tött más célra szánt mészetes dolog, a szerigazán feltalálni nonprofit dichotómiát nem tudjuk forrásokat „jelentik le” vezetek működésének magunkat, ott kell a gazdálkodás világában a „helyére önrészként, bízva abszámos költségvonazt a sziklát megtenni”, addig a civil szervezetek min- ban, hogy mire ezt fel zata van. Bankszámla dig kerülő utakra, kényszerpályákra kellene használni, egy fenntartása, könyvelési találni, amelyben terelődnek. következő projektből szolgáltatás igénybe kővé váltan, de A vállalkozás támogatásért folya- vissza lehet tenni a vétele, kommunikácitettre készen lamodik egy olyan beruházás megva- hiányzó pénzösszeget ós és netán kommunápulnak erényeink, lósításához, amely előnyös lehet az az eredeti programba. lis költségek, az infraötleteink és nem állam számára, mert ezáltal munka- Ez viszont egy folyastruktúra fenntartása, helyek születnek, adóköteles jöve- matos pénzügyi mabiztosítás stb. Mindutolsósorban leledelmek termelődnek, stb. Ez az állam nőverezést, kardélen ezek fedezésére külön ményességünk. érdeke is, ezért anyagilag hozzájárul táncolást és nem utolforrást kell teremteni. a vállalkozó tőkéjéhez, aki természe- sósorban szabálytalan A tagdíjak, szolgáltaműködést kíván meg. És akkor még tási ár- és díjbevételek – vagyis a füg1) A Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus nem is beszéltünk a másik, még ezt getlen források – sok esetben erre nem is tetéző megoldásról, az „utófinan- elegendőek, így kénytelenek ezeket közgazdász fogalmazta meg 1803-ban.

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

a kiadásokat a támogatásokból kifizetni. Addig nincs is gond, ameddig kifejezetten működési célú pályázati források ezt lehetővé teszik, ám ezek igencsak szórványosan állnak rendelkezésre. Honnan lehetne további pénzeszközöket bevonni ezek fedezésére? Itt létezik egy kiaknázatlan energiaforrás, nevezetesen a szervezetben meglevő „szellemi és fizikai kapacitás”, melynek piaci értéke lehet(ne). Mit is jelent ez a szunnyadó energia? Azt, hogy a pályázati program érdekében végzett kiegészítő önkéntes munkán túlmenően a szervezet tagjai, támogatói sokszor a szakmai tevékenység nagy részét is el tudnák – külső vállalkozó bevonása nélkül is – végezni. Így például egy környezetvédő szervezet szakértő tagja kiváló hatástanulmányt tud írni; egy egészségnap szervezésében az egyesületben levő orvos is tud szűrést végezni, felvilágosítást adni, azonban ennek „piaci költségét” csak akkor lehet elszámolni, ha a szervezet ezt a szolgáltatást számla ellenében megvásárolja, így a pályázatban nyert összeg egy részét – sokszor feleslegesen – „kifolyatják”. Pedig mennyivel haszno-

sabb lenne, ha ezeknek az önerőből elvégzett feladatoknak az értékét a szervezet gyakorlatilag „önmagának kiszámlázva”, saját működésére, fejlődésére költhetné, mintsem kívülállók üzleti bevételét gyarapítaná. Bízzunk abban, hogy előbb-utóbb a pályázatok kiírói is eljutnak erre a felismerésre, és a különböző programokra fordítható forrásoknak szerves részét képezik a szakszerű végrehajtást biztosító megbízható és hatékony szervezeti keretek fenntartásának rezsiköltségei is. Mindeddig a civil szervezetek forrásteremtésének problémáiról, a kifejezetten anyagi jellegű – pénzben mérhető – bázis megszerzésének nehézségeiről szóltunk. Aki mindezt elolvasta, joggal vélhetné – Csokonai után szabadon szólva –, hogy „az is bolond, aki civillé lesz Magyarországon”. S hogy még sincs így, azt egy egész civil társadalom – létével és tetteivel – bizonyíthatja. Lehet, hogy a fent leírtak ugyan szóról szóra igazak, de az igazi civilség nem erről szól. A „céleszköz” mégiscsak kiegészítő tevékenység kell legyen, és ha nincs miből főznünk, mindig kéznél van a kőleves receptje. A civil kurázsi

nemcsak az érdekképviseletekben, a hivatalokban, a politikában vagy a közösségi cselekvésben kell érvényesüljön, hanem a pénzügyi sivatagban is. Ott kell igazán feltalálni magunkat, ott kell azt a sziklát megtalálni, amelyben kővé váltan, de tettre készen lapulnak erényeink, ötleteink és nem utolsósorban leleményességünk. És akkor nem is a kard számít, csak a szándék. Hiszen a legendában olvashatjuk, hogy „ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Ezerféle színben csillogott-villogott. Mintha csalogatta volna a szomjas vitézeket: – Jertek, igyatok, szegény magyar vitézek! Vége volt a szomjúság égető kínjainak. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet, és nagy mohósággal ittak belőle. Az Isten újra megmutatta, hogy milyen kedves néki László király.” (S lehet, hogy ő a civilek védőszentje?)

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök civitalis@t-online.hu

Sokszínűek, de mégis egy cipőben Csáki Rozália főszerkesztő csaki.rozalia@gmail.com www.civilforumlap.com

a valamit nehéz körülhatárolni és sematizálni, akkor a civil társadalom az egyike ennek. Változatos szerveződési forma, tevékenységek, érdeklődési terület, méret, módszertan, stratégia, cél stb. Ami mégis közös, az az értékorientáltság, hisz mindannyian valamilyen sajátos érték védelme, megteremtése, fennmaradása érdekében cselekszünk. És minél strukturáltabban, hosszú távon gondolkodva, tervezettebben

és szervezettebben törekszünk cselekedni, annál inkább szembesülünk a másik közös kihívásunkkal: a forrásteremtéssel. Komoly szakmai kihívás. Felnőttünk-e rá? Elég komolyan veszszük-e? Megvan-e szervezetünkben a tudás és a megfelelő személy erre? Tervezünk-e vagy csak ad-hoc módon igyekszünk az éppen aktuális helyzetet megoldani? Milyen lehetőségeink vannak? A megszokás uralja-e a forrásteremtési tevékenységeinket, vagy

nyitunk az új módszerek, lehetőségek felé is? Visszatekintünk-e és elemezzük-e az eltelt évet/éveket? Sok kérdés merült fel bennünk, amikor a civil szervezetek igen komoly kihívásával, a forrásteremtés kérdéskörével kezdtünk el foglalkozni. A válaszok is igen változatosak. Az azonban bizonyos, hogy minden civil szervezet számára komoly kihívást jelent a forrásteremtés, a tevékenységek fenntartásának a biztosítása.

civil fórum E lapszámunkban alaposabban szelet egy hatékony civil szervezeti körbejárjuk ezt a kérdéskört, meg- menedzsmentből”. A cikkek sorát átvizsgálva, mennyiben változtak az fogóbb forrásteremtési stratégiák beidők folyamán a forrásteremtési lehe- mutatásával folytatjuk, mint amilyen tőségek – a pályázattól az egyéni ado- a közösségi vállalkozás, amiről Kományozáson keresztül a társadalmi lumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vállalkozásig –, mennyire használják kuratóriumi elnöke tollából olvashatezeket ki az egyes civil szervezetek, nak. Somai József közgazdász a szomilyen új módszerek és lehetőségek ciális szövetkezetek kérdésköréről vannak, amelyek a jövőben a segítsé- értekezik. Potozky László, a Polgárgünkre lehetnek. Társ Alapítvány ügyAurelia Grigore, a vezető igazgatója a A forrásteremtés FDSC PR koordinátora Zöld vállalkozás nevű egy országos kutatás új támogatási prognem csak az egyes alapján világít rá arra, ramjukat mutatja be. civil szervezetek hogy a civil szervezetek Manuela Băbescu, sajátos kihívása, milyen forrásteremtési a NESsT PR felelőmellyel szervezetechnikákat alkalmazse arról mesél, hogy tük és saját prognak, továbbá hasznos miként támogatják tanácsokat fogalmaz nemzetközi szinten is ramjaik fenntartámeg arra vonatkozóan, a szociális vállalkozására törekszenek, hogy miként is tehetsok elindítását és hohanem a szervezenék hatékonyabbá ezt a gyan állnak a romáteken is túlmutató tevékenységüket. Chris niai civil szervezetek kihívás, mellyel Worman, a Székelye téren. Aztán arról udvarhelyi Közösségi is olvashatnak, hogy a civil szervezeAlapítvány ügyvezető mi a közösségi alapítteknek közösen igazgatója néhány éves vány és bemutatjuk a is foglalkozniuk romániai forrásteremtéRomániában műkökellene. si tapasztalatából (amedő közösségi alapítrikai forrásteremtési ványokat, támogatási gyakorlat után) világít programjaikat. Bukta rá arra, hogy a romániai civil szerve- Zsuzsanna, az ELTE Pedagógia és zeteknek min kellene változtatniuk Pszichológia Karának tanársegéde a sikeres forrásteremtés érdekében. érdekes betekintést nyújt a sport civil Kádár Magor, a BBTE Politikai Tu- világának támogatási rendszerébe. dományok, Közigazgatás és KommuA forrásteremtés nem csak az nikációs kar, Kommunikáció és PR egyes civil szervezetek sajátos kihívászakának lektora a forrásteremtési sa, mellyel szervezetük és saját progmódszerek egész tárházával ismerteti ramjaik fenntartására törekszenek, meg az érdeklődőket. Farkas András, hanem a szervezeteken is túlmutató a PONT Csoport fejlesztési szakértője kihívás, mellyel a civil szervezeteka civilek számára elérhető pályázati nek közösen is foglalkozniuk kellene. lehetőségek világába nyújt betekin- Gondoljunk csak a pályázati forrátést, nem kerülve ki a problematikát, sokra, amelyek meghatározóak civil hogy a civil szervezet számára a stra- szervezeteink többsége életében. A tégiai terve-e az első, vagy a megje- támogatáspolitikák a fejünk felett alalenő pályázati kiírások? Gondolatso- kulnak. Legyen szó az erdélyi magyar rai közepette ő is kiemeli, hogy: „a civil szervezeteknek szóló romániai, pályázati forrásszervezés csak egy illetőleg magyarországi forrásokról,

az EU-s regionális fejlesztési alapokról, vagy más strukturális és EU-s forrásokról. Miért? Mekkora a civilek beleszólási lehetősége az egyes források elosztásába, élnek-e ezzel a lehetőséggel? Mennyire tájékozottak arról, hogy milyen forráslehetőségeik vannak? Ezek jövőbe mutató kérdések és egyben feladatok is. Az elégedetlenség még csak az első lépés a változás elérése felé. Cselekvésre, közös tervezésre és egyeztetésekre van szükség. Brüsszelig talán gyengébben hallatszik el a hangunk, de még itthon sem végeztük el a feladatunkat. Ez is egy érdekképviseleti kérdés. Érdekes kutatási téma lehetne megvizsgálni, hogy a civil társadalom egyes szegmensei finanszírozás szempontjából hogyan állnak. Mennyire képesek az önellátásra, illetve, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek, stratégiák mennyire vannak tekintettel a civil társadalom sokszínűségére. Melyek a legkiszolgáltatottabb szegmensek és miért? Van-e „túlfinanszírozott” szegmens? Az együttműködés ez alkalommal is jelszavunk lehet, hiszen a nagyobb források számos kisebb civil szervezet számára elérhetetlenek, de közös pályázással egymás esélyeit is növelhetjük, és civil társaink megerősödését, fennmaradását is segíthetjük. E lapszámunkban kevesebb rovattal, de tartalmas mondanivalóval jelentkezünk. Civil kurázsi rovatunkban ez alkalommal a Mezőség fejlesztéséért történő civil együttműködést mutatjuk be. Vitafórum rovatunkban az éppen aktuális szociális vállalkozás igen problémás törvénytervezetéről esik szó. Civil önépítkezésünk keretében a szociális problémák megoldása körüli több éves kitartó intézményépítésbe nyújtunk betekintést. Bízom benne, hogy találnak érdekes, új információt e lapszámunkban is, ami segítségükre lesz forrásteremtő munkájuk hatékonyabbá tételében.

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig

„Civil szervezetvezetők barométere” egy országos online felmérés, amelyet 2010-ben a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (FDSC) készített a romániai civil szervezetek képviselőinek a körében. Egyértelművé tette azt, amire egyébként számítottunk, vagyis: a romániai civil szervezetek legfontosabb jövedelemforrásai az országon kívüliek, az EU-s támogatások (18,6%) valamint a külföldi alapítványok (13,9%) támogatásai. Az országos jótékonyság (adományok a cégek, alapítványok és magánszemélyek részéről) a jövedelmi források fontossága szempontjából a második helyet foglalja el, a személyi jövedelemadó 2%-ának az átirányítása pedig szorosan ennek nyomában jár. A szervezetek 5,5%-a számára a gazdasági tevékenységek képezik a legfontosabb jövedelemforrást. A civil szervezetek tudatában vannak annak a ténynek, hogy egyáltalán nem kényelmes az EU-s alapoktól függni, sőt ez akár végzetes is lehet számukra, tekintettel arra, hogy Románia Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a külső finanszírozások csökkentek. A rendelkezésre álló Strukturális Alapok és a belőlük finanszírozott projektek megvalósítása igen nehéznek bizonyult. A „Civil szervezetvezetők barométere” rámutat a civil szervezetek egyértelmű tendenciájára, hogy igyekeznek más finanszírozási forrásokra figyelni és azokra specializálódni. A legutóbbi felmérés szerint a civil szervezetek képzésre és specializációra vonatkozó igényei, prioritásai és szükségei jelenleg a következők: pályázatírás, adományszervezés, projektmenedzsment, az Európai Szociális Alap projektjeinek a menedzsmentje. A szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, PR és kommunikáció szintén fontosnak tartott és prioritásként kezelt témák, miközben a marketing és üzleti terv hátul marad a fontossági sorrendben, de azért szükséges témaként tekintenek rá. Mindezek alapján kijelent-

hetjük, hogy úgy tűnik, a romániai civil szervezetek kezdenek betörni a támogatásgyűjtés piacára, és a külső finanszírozású vagy az állami költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások mellett más alapokat is próbálnak elérni, és nem is akárhogyan, hanem professzionális módon.

laszolnak, mintsem hogy tudatosan irányítanák át a jövedelemadójuk 2%át. Függetlenül a használt módszerektől és eszközöktől (teledon, radiodon, SMS, telefonhívás), azt figyelték meg, hogy a romániaiaknak az év bizonyos időszakában (pl. karácsonykor), kritikus pillanatokban (természeti katasztrófák), vagy ha közismert személyiség kéri őket, megpuhul a szívük, és ilyenkor mobilizálódnak.

Minden fennmaradni akaró civil szervezet addig, amíg a következő finanszírozási programra vagy kiírásra Emil Olteanu, a Habitat for Huvár, ki kellene dolgozzon egy forrá- manity Románia ügyvezető igazgatósokat mozgósító, támogatásgyűjtési ja úgy gondolja, hogy „ha elvonatkozstratégiát, amely beépülne a szerve- tatunk az egyházi gyűjtésektől, vagy zeti stratégiába. a nagyon sok tagot számláló szerveA Közösségi Kapzetek tagjainak hozzácsolatokért Egyesület járulásaitól, akkor RoMinden fennmautóbbi években készímániában az egyéni radni akaró civil tett tanulmányai azt adományozás kvázi szervezet addig, mutatják, hogy a románem létező (...)” A Haniaiak adományainak bitat for Humanity amíg a követkefő kedvezményezettjei: azon civil szervezetek ző finanszírozási az egyház, a kolostoegyike, amelyek érprogramra vagy rok, a szegények és kétenek ahhoz, hogyan kiírásra vár, ki regetők, a katasztrófák is kell támogatásokat kellene dolgozzon áldozatai, a civil szergyűjtetni a közösségvezetek, az iskolák és ből. A szervezet a taegy forrásokat óvodák, a sürgős orvovaly 3 hét alatt 15 ármozgósító, tási beavatkozást igényvíz által tönkretett mogatásgyűjtési lő betegek, valamint az lakóépület újjáépítéséstratégiát, amely egészségügyi és kulre gyűjtötte össze a beépülne a szerturális intézmények. pénzt, amelynek egy 2005-ben egy, a civil része az „egyszerű vezeti stratégiába. szervezeteket viszonypolgároktól” szármalag bizalmatlanul kezezott. A Habitat mass lő légkörben elindított 2%-os mecha- médiában közzétett felkérése mozgónizmus 2004–2008 között 57 480 987 sította a romániaiakat, és több mint euró átirányítását eredményezte, ez 40 000 eurót adományoztak. A Habitat az összeg pedig évről évre jelentősen egyike azoknak a romániai szervezenő. Még ha számítani is lehet arra, teknek, amelyeknek van jól kifejleszhogy a 2%-ukat átirányító adófizetők tett adománygyűjtési rendszerük, a száma stagnálni fog, a civil szerveze- különböző eseményektől, gyűjtésektek semmi mást nem kell tegyenek, től a Romániában még gyerekcipőminthogy fejlesszék a romániaiakban ben járó, úgynevezett e-fundraising a bizalmat, amelyet az utóbbi években (online adománygyűjtés) módszeréig. megnyertek, és vonják be az embere- Annak ellenére, hogy személytelen, ket, hogy azok felelősségteljesen cse- és úgy tűnik, hogy jobban működik lekedjenek az egyes társadalmi prob- akkor, ha az adományozó ismeri az lémák megoldásában. Kimutatták, illető szervezet tevékenységét, vagy hogy a romániaiak kényelmi és egyéb ha az ügy, amely számára gyűjtést okok miatt inkább a felhívásokra vá- szerveznek, meggyőző, az online ado-

civil fórum

mányozás több romániai szervezet vált ismertté, amelyekbe a cégeket, a stratégiájának is része. Egy egysze- cégek alkalmazottait és közéleti szerű internetes keresésre a M.A.M.E mélyiségeket is be szoktak vonni. A Egyesület arra buzdít, hogy online Közösségi Kapcsolatokért Egyesület adományozzunk a gyerekek részére, programjai is ismertek. Jellemző ráa Fundeni Kórház számára, a Gyer- juk az erős fundraising stratégia és a mekgyógyászati Klinika felújítására, CSR (vállalati társadalmi felelősségugyanakkor népszerűsíti a jótékony vállalás). Ilyenek a Társadalmi Részcélokat szolgáló online üzletét is. A vétel Ösztöndíja, amely az eredeti WWF Románia is online teszi közzé közösségi projektek kereslete és kía felhívását, egy igencsak eredeti és nálata köré épül; a Romániai Közösvonzó honlap révén, és (figyelem!) ségi Alapítványok fejlesztési progegy, a Facebook-kampányt népszerű- ramja, amely alapítványok szerepe sítő oldal révén kéri a romániaiakat, támogatások gyűjtése a közösségből hogy mentsék meg a közösség számára és egyik nemzeti kincsüa YouthBank, amely A vissza nem ket, a barnamedvét, hiegy több fokozatú, szen ez az állatfaj repreoktatási és vállalkotérítendő támogazentatív Románia százói, valamint polgári tások vadászatán mára. szellemiséget fejleszkívül eső, más „Úgy hiszem, hogy tő program a fiatalok támogatásgyűjtési évente az 1 millió eukörében, ugyanakkor módozatok nálunk rót is megközelítheta közösség mozgósítájük, ha a megfelelő sára is szolgál. még kezdeti fázisruhát öltjük magunkSzámottevőek leban vannak, és abra, megfelelő stratéhetnek olyan névtelen ban is maradnak, giánk van, megfelelő projektek is, amelyek ha a civil szerparfümöt viselünk és egyik napról a mávezetek csak az a megfelelő történesikra jelennek meg és tekkel állunk elő” – jekimozdítják az emegyes események lenti ki lelkesedéssel bereket a letargiából, alkalmával megCristina Ionescu, a mint amilyen például valósítható egyes Dreamcatchers Romáa „Julian limonádéja”. tevékenységekre nia alapítója. A Dream„Bekopoghatnék 50 ajkorlátozódnak, és cathers Románia az tón, hogy 50 üzletemelső helyi adományber adjon (...)”, de az nem alakítanak ki szervezési (fundraiötlet, hogy limonádét maguk számára sing) ügynökség, aárusítunk hétköznapi egy világos, jól mely kizárólag roembereknek, akik a jómeghatározott mán tőkéjű. „Én a tett-üzlet részvényesefundraising fundraisinget a jótett ivé válnak ezáltal, öszüzletének szoktam neszehasonlíthatatlanul stratégiát. vezni” – olvashatjuk nagyvonalúbb. még Cristina blogján. „Nézőpontom szerint a támogatásA vissza nem térítendő támogatágyűjtési akciókra üzletként kell gon- sok vadászatán kívül eső, más támodolnunk. Nem lehet pénzt gyűjteni gatásgyűjtési módozatok nálunk még pusztán arra alapozva, hogy létezik kezdeti fázisban vannak, és abban is a sajnálat érzése (…)” – erősíti meg maradnak, ha a civil szervezetek csak az előbbi állítást Radu Florescu, a az egyes események alkalmával megSaatchi&Saatchi igazgatója, a Uni- valósítható egyes tevékenységekre ted Way Románia volt elnöke. Ez a korlátozódnak, és nem alakítanak szervezet a nagy zajt csapó támoga- ki maguk számára egy világos, jól tásgyűjtési események szervezésével meghatározott fundraising stratégi-

át. A stratégia egyik pillére az, hogy egy szervezet keretén belül legyen egy olyan személy, aki a támogatásgyűjtésért felelős. Amerikában, példának okáért ez az ember, akit ugyanúgy fizetnek, mint bármelyik másik alkalmazottat, a szervezet topmenedzsmentjének része. Egy másik jól bevált gyakorlat, amellyel külföldön találkozhatunk, a professzionális fundraiser (támogatásgyűjtő) alkalmazása, akit gyakran százalékra fizetnek az általa gyűjtött alapok függvényében, annak ellenére, hogy ezt a fizetési módozatot a Támogatásgyűjtő Szakemberek Egyesületének Etikai Szabályzata (Amerika) tiltja. A Vasiliada Egyesület A szervezet tankönyve című könyvének jelmondata: „Az erős civil szervezet olyan szervezet, amelynek vannak struktúrái”. A Vasiliada Egyesületről tudnunk kell, hogy van külön fejlesztési/fundraising részlege, éves fundraising terve és koordinátora. „Milyen az én támogatásgyűjtési stílusom? Chic&glam! (Elegáns és csillogó!) Miért? Mert szeretek pénzt kérni úgy, hogy egyenrangú legyek az előttem álló emberrel, ezért mindig designer ruhába öltözöm, ugyanolyan cipőt is veszek és prémium parfümöket használok. Tudom, hogy akkor kapok támogatást, ha biztos vagyok magamban, ha jól fésült és rendezett a hajam, jó az illatom és jól nézek ki! Ez az, ami megkülönböztet egy kéregetőtől, na meg persze az is, hogy üzleti ajánlatot teszek, ami tulajdonképpen társadalmi természetű, olyan, ami életeket változtat meg! Meg kell becsülnöd önmagad és azokat, akikkel a jócselekedetről tárgyalsz, ehhez pedig szükséged van egy saját stílusra!” (Cristina Ionescu professzionális fundraiser).

Aurelia Grigore FDSC – PR koordinátor aurelia.grigore@fdsc.ro Fordította: Dénes Réka

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Adományszervezés – kihívások és lehetőségek Romániában

öbb éve helyi adományszervezési rendszerek kiépítésén dolgozom a Székelyudvarhely Közösségi Alapítványnál (SzKA). Tevékenységünket több szempontból is sikeresnek minősíthetem, hiszen jelenleg több mint 2500 család rendszeresen adományoz az SzKA számára. Sok szempontból azonban hosszú út áll még előttünk. A kapott adományok gyakoriak ugyan (legtöbbször havonta érkeznek), de kismértékűek. Nem elégségesek a működési költségeink fedezésére, így még mindig nagyon rá vagyunk szorulva a külföldi adományozók forrásaira, hogy fedezni tudjuk a mindennapos költségeinket. Egyrészt nagyon jól megy nekünk, másrészt nem igazán. Mi fog vissza bennünket? A válasz egyszerű: nem rendelkezünk a tömegek bevonásához szükséges eszközökkel. Nem szeretem az öszszehasonlítgatásokat az Egyesült Államokkal és az ottani filantropikus valósággal, mert ezek az összehasonlítások hajlamosak elfelejteni és figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket. Amerikát önkéntesek építették. Az egyetemek, tűzoltóságok, könyvtárak, postai hivatalok, a katonaság létrejötte mind önkénteseknek köszönhető. Háromszáz évvel később egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az amerikai civil társadalom a pénze 80%-át, vagy még ennél is többet a kisméretű egyéni adományokból kapja. Az emberek értik, hogy mik a civil szervezetek, és miért is kell nekik adományozniuk. Az emberek megértik, mert a civil szervezetek maguk sulykolták beléjük. Vajon eltérő-e a romániaiak kulturális háttere? Igen is, meg nem is. Egyrészt a romániaiaknak nincs adományozási kultúrájuk. Nem kapnak hetente 10 olyan levelet, amelyben arra kérik őket, hogy adományozzanak (tekintsék ezt áldásnak!), és így nem feltétlenül vannak felkészülve az említett módon történő adományozásokra. Másrészt: a statisztikai adatok szerint a romániaiak érdek-

lődnek az adományozások iránt, és adománygyűjtés legalapvetőbb kihíakarnak is adni, de csak abban az vása), hogyan kapjuk meg a pénzt? esetben, ha tudják, hogy mire is ado- Íme, egy másik érdekes akadály. Rományoznak, ha megbíznak az illető mániában a pénzbegyűjtésre szolgáló civil szervezetben, és azt is tudják, eszközök is hiányoznak. A templohogy az mire fogja használni az illető mokban elég jól megy a gyűjtés, az ő pénzösszeget. módszerük az, hogy körbeadnak egy Álljunk meg itt egy kicsit, és néz- tálat, vagy ott az elhelyezett persely. zük meg alaposabban a dolgokat. De mi is a mi „tálunk”? Az egyetMiközben a romániai személyek ese- len reális gyűjtési mechanizmus az tében nem fejlődött ki az adományo- ajánlott levél, de az sokba kerül. Az zás kultúrája, mégis kifejezik, hogy sms-küldés is hatékony, ám nagy jászeretnének adományozni. Azoknak tékosnak kell lenned ahhoz, hogy sia szervezeteknek akarnak adni, ame- kerrel járj! Az online adományozás lyeket ismernek, és amelyekben meg- elterjedőben van, de még mindig igen bíznak. Nos, éppen ez a probléma, kismértékű. A „Dobja be!” dobozok mivel a romániaiak legnagyobb része egyesek számára hatékonyaknak binem bízik meg a civil szervezetekben. zonyulnak, viszont általuk nem lehet Romániai civil társadalomként ebben információt szerezni az adományoáll a mi sikertelenségünk. zókról. A 2% a legjobb adománygyűjAmiben az amerikai civil szerve- tési lehetőségünk, de ennek is megzetek nagyon jók: egyszerre kommu- vannak a maga hiányosságai. nikálnak és kérnek. Nos, akkor mi maMinden levél, e-mail, radt még? Ez nagy ki... a romániaiak robot telefonhívás, ahívás volt számunkra érdeklődnek az mely valamelyik civil az SzKA-nál. Azt szeadományozások szervezet részéről érretnénk, ha a finaniránt, és akarnak kezik, tudatja a potenszírozásunk legalább ciális adományozóval, 80%-a helyi alapokból is adni, de csak hogy az illető civil történne. De hogyan abban az esetben, szervezet mivel foglalkapjuk meg a pénzt, ha tudják, hogy kozik, és hogy ennek a és hogyan állítsunk mire is adomátevékenységnek miért fel kommunikációra nyoznak, ha megkellene az adományoalapozott rendszerezóból együttérzést kiket, hogy folyamatobíznak az illető váltania. Statisztikai asan kapjunk pénzt? civil szervezetben, datok szerint egy át Az első módszeés azt is tudják, lag amerikainak legrünk, amellyel válaszolhogy az mire fogja alább hatszor kell halni próbálunk az előbb használni az illető lania egy civil szervefeltett kérdésekre, a zetről, mielőtt elgonmunkavállalók adopénzösszeget. dolkodna az adomámányozása (lásd:http:// nyozás kérdésén. A www.localphilanthropy. civil szervezetek tisztában vannak szka.org/?p=364). A munkavállalók ezzel, és állandóan kommunikálnak adományozása vagy a béradományoe-mailben, levélben, Facebook-on, zás módszere eléggé egyszerű: a munbármibe is kerül… Mit gondolnak, kavállalók megbízzák a munkáltatóegy itteni embernek hányszor kell jukat, hogy minden fizetésükből egy hallania az önök civil szervezetéről, meghatározott összeget irányítsanak hogy adományozzon? át valamelyik civil szervezethez. MinMég akkor is, ha leküzdjük ezt a den évben egyszer, miután megbekommunikációs szakadékot (amely- széltük a vezetőségükkel, elmegyünk ről úgy gondolom, hogy a romániai és találkozunk a munkavállalókkal.

Elmagyarázzuk nekik, hogy kik va- is beszélünk) a beérkező adományok gyunk és mivel foglalkozunk (mivel kismértékűek, de rendszeresen megkisvárosban vagyunk, legtöbbjük már jönnek. Mindkét módszerünk leheismer), majd felajánljuk nekik az ado- tővé teszi számunkra az adományományozás lehetőségét. Azoknak, akik zókkal történő beszélgetést évente csatlakoznak, köszönő e-maileket kül- többször is. Úgy gondoltuk – és ez dünk, majd további leveleket és meg- igaznak is bizonyult –, hogy ezek a hívókat az általunk szervezett esemé- rendszerek, a maguk alacsony együttnyekre. Évente egyszer arra kérjük működési szintjükkel, megteremtik őket, hogy határozzák meg a finanszí- számunkra azt a kommunikációs rozásuk prioritásait. A munkavállalók alapot, ahonnan tovább terjeszkedadományaiból egyetlen vissza nem té- hetünk. A kommunikációnk során rítendő támogatási programot tudunk és azáltal, hogy lehetővé tesszük az finanszírozni. adományozók számára a döntésEgy másik lehetőségünk az úgy- hozásban való részvételt, nagyban nevezett nemes ügyhöz kötött mar- megnöveljük annak a valószínűséketing (cause-related gét, hogy máskor is, A kommunikácimarketing). Az SzKA más módszerekkel is másfél évvel ezelőtt adományozni fognak ónk során és azálelindította az úgyneszámunkra. Példának tal, hogy lehetővé vezett közösségi károkáért nem kértük a tesszük az adomátyát (lásd: http://www. 2%-os hozzájárulást nyozók számára a localphilanthropy.szka. és mégis az ebből a döntéshozásban org/?p=361). Ma már hozzájárulásból szártöbb mint 2000 aktív mazó bevételünk, avaló részvételt, felhasználónk van. Itt mely 2009-ben 1000 nagyban megnönem pusztán filantróRON volt 2010-re 3000 veljük annak a piáról van szó. MarRON-ra növekedett, valószínűségét, keting-szerződésünk mivel azok az irohogy máskor is, van a vállalatokkal, és dák, amelyekkel más marketing-szolgáltatáprogramok keretében más módszerekkel sokat nyújtunk. A kárdolgozunk úgy dönis adományozni tyát használó szemétöttek, hogy a 2%-os fognak számunkra. lyek kedvezményeket hozzájárulásukat nekapnak, ami tulajdonkünk adják. képpen a mi „díjunk”. A közösségi Ebben az évben első alkalommal kártyák révén havonta körülbelül fogjuk közvetlen módon megköze1600 RON folyik be egyik bankszám- líteni az adományozókat további lánkra. Ezt az összeget az Öndönt! el- adományokért, és valószínűleg komnevezésű programunk finanszírozá- binálni fogjuk az adománygyűjtési sára fordítjuk. Az Ön dönt! program módszereinket: a levelet, az esemérévén a közösségi kártyát használók nyek szervezését és a házról házra jákiválaszthatják egy általunk készített rást (ami egyébként működik, hiszen listáról (a hozzánk beérkezett pályá- a keresztúri irodánk egy hét alatt közatok közül) azt a projektet, amelyet zel 10 000 lej pénzösszeget szerzett támogatni szeretnének. így a középiskolások segítségével). Mindkét leírt példa esetében (nem Szerencsére ezek a rendszerek azt említettük meg az eseményekre tör- bizonyítják, hogy habár Romániában ténő adományozást, erről most nem hiányosak az eszközeink vagy nem

civil fórum annyira hasznosak, mint szeretnénk, ha jól kommunikálunk és felállítódnak a megfelelő rendszerek, akkor az emberek tudnak és fognak is adományozni. Van némi jó hír is: jövőben már lesz egységes, automatikus levonásra szolgáló, bankok közötti típusnyomtatvány, ez pedig könnyebbé teszi a levéllel történő adománygyűjtést. És amilyen ritmusban egyre népszerűbb a Facebook Romániában, születhetnek még kreatív módozatok e valóság befolyásolására. Ettől függetlenül az első dolog, amire figyelnünk kell, a kommunikáció. Meg kell találni annak a módozatait, hogy el tudjuk mondani az embereknek, kik vagyunk, és miért kell törődniük velünk. Ha egyszer sikerült elindítani ezt a folyamatot, sikerült bevonni az embereket a döntéshozási folyamatokba, akkor már nem azt fogják érezni, hogy csak a pénzüket akarjuk, hanem azt is, hogy egy folyamat részei. Találni kell egy jó adatbázist is, hogy nyomon követhetők legyenek az adományozók. Mi az ingyenes és kitűnő www.civicrm. org -ot használjuk. Aztán el kell kezdeni kérni. Számunkra a kihívás a kommunikáció, nem várhatjuk el az emberektől azt, hogy tudják, kik vagyunk – el kell mondanunk nekik. A kérés is rajtunk áll. Ahelyett, hogy azon siránkozunk, mennyire nehéz az adománygyűjtés, legyünk kreatívak és találjuk meg annak a módját, hogy kiépítsük az adománygyűjtési rendszereinket. Ez nem könnyű, de nem csak a civil elkötelezettség, részvétel fontos része, hanem ez az út a fenntartható programok felé.

Chris Worman Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató office@szka.org www.szka.org

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Az erőforrás-szervezés módszerei A támogató csoportok megszólítása

Az erőforrás-növelési eszközök tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen. A célcsoportok, a támogatást igénylő szervezet típusa és a támogatandó cél már eleve megkövetel vagy kizár egyes módszereket, de az alkalmazható eszközök sora így is csupán a szervezet tapasztalata és a rendelkezésére álló (elsősorban emberi) erőforrásai által korlátozottak. Az erőforrás-növelés a szervezeten belül kezdődik, a saját források hatékony kihasználásával (belső fundraising), ezt követi a külső célcsoportok megszólítása (civil szervezetek és intézmények, üzleti szféra, magánszemélyek). Az egyes eszközökkel egyszerre több célcsoportot is meg lehet szólítani (pl. egy cég támogathat egy koncertet vagy egy kiadványt, amely segítségével magánszemélyeket lehet megszólítani), ezért egyértelmű eszköz-csoportosítást nehéz elképzelni. Az elvárások és a törvényi szabályozások is országonként változnak, ami szintén megnehezíti a munkát (különösen a nemzetközi adományszervező kampányok esetében). A rendszerteremtés kedvéért a gyakorlatból ismert és alkalmazott több mint harminc módszer öt csoportra bontva következik az alábbiakban.1 Mindegyik eszközhöz egy rövid leírás, alkalmazási módszer és tapasztalati észrevétel is tartozik, elősegítve azok gördülékenyebb alkalmazását. 1. Belső erőforrások mozgósítása. A szervezet kapacitásának kiaknázása, az emberi erőforrás, a szellemi munka és az infrastruktúra jobb kihasználásával. • Tagdíjak: a legbiztosabb, de ugyanakkor a legkisebb bevételi forrás. A tagdíj kialakítja a felelősségérzetet a szervezettel szemben, időszakos igénylése pedig emlékezteti a személyt, hogy a szervezethez tartozik. A tagok ezért cserébe a szervezettől szolgáltatásokat, önkéntességi lehetőséget, társadalmi eseményeken való részvételt, új kapcsolatokat, stb. kapnak. Ennek függvényében megállapítható a tagdíj mértékéke, vigyázva arra, hogy az ne értékelje felül vagy alul a szervezetet. Sok esetben a tagokat befizetésre motiválja a tagdíjak felhasználási módjának ismerete. • Részvételi díjak: a belső rendezvényeken, szervezeti eseményeken a részvétel a tagok számára általában ingyenes. Viszont, ha a szervezet mások számára is vonzóvá tudja tenni a rendezvényeit (pl. szakmai konferenciák), már igényelhet részvételi díjat. A nagy tagsággal rendelkező szervezetek esetében, vagy a rendszertelenül fizetőkkel szemben ugyancsak életbe lehet léptetni ezt a díjat vagy ennek egy részét (pl. szakmai fórumokon, vagy a kihelyezett tevékenységeken a szállást-étkezést a szervezetnek 1) A felsorolásban a szervezetek számára elérhető támogatási források szerepelnek. Emellett léteznek még a személyre szóló, egyéni támogatások, mint a szervezeti ösztöndíj, internship, mecenatúra stb., amelyeket külön erőforrás-növelési fejezetben, vagy mint a szervezetek egyszemélyes haszonélvező csoportjára irányuló támogatásokat lehetne tárgyalni.

fizető személyek). • Szolgáltatások: azok a specifikus tevékenységek, amelyekben a szervezet tapasztalattal rendelkezik, és amelyeket a legtöbbször nem értékesít, „nem bocsát áruba”. Ilyenek lehetnek: az önkéntesek munkája, szakmai képzések, tanácsadás, tördelés-szerkesztés, dokumentációk összeállítása (pl. pályázatok), rendezvényszervezés, lobbitevékenység stb. • Kiadványok: olyan tájékoztató vagy szakanyagok, amelyek fogyasztói csoportja szélesebb, mint a szervezet tagsága. A téma lehet a szervezet tevékenységével megegyező, vagy megfoghat valamilyen piaci rést is. A kiadvány elkészítése és a nyomatatás előtt érdemes egy gyorsfelmérést készíteni az igényekről, illetve kulcsfontosságú egy terjesztési terv elkészítése (gyakran látni hasznos és érdekes kiadványokat porosodni, mert azok nem jutnak el az érdeklődők és potenciális vásárlók csoportjához). A jövedelmet a kiadványok eladásából származó bevétel, illetve a reklámfelületek értékesítése jelenti (ez utóbbiból akár a kiadási költségeket is lehet fedezni). • Saját termékek (merchandise): eladás céljából előállított termékek. Ezek lehetnek a szervezetet vagy a célokat képviselő termékek (pólók, bögrék, levonós matricák stb.), amelyeket a vásárló a cél támogatása miatt vesz meg (értékesíthetők pl. az adománygyűjtő sátrakban, rendezvényeken való részvételkor), és lehetnek saját termelésből, gazdasági tevékenységből származó termékek (ilyenkor szempont a termék hasznossága, a fogyasztó a reális piaci értékéhez viszonyítja az árut). • Szervezeti cég: a saját gazdasági tevékenységet folytató szervezetek számára. Egyes államok törvényi szabályozásai lehetővé teszik a nonprofit szervezetek által létrehozott cégek bejegyzését, ilyenkor a cég profitja a nonprofit szervezet bevétele lesz, amelyet a céljainak megfelelően használhat fel. Nagyobb volumenű termelés esetén érdemes létrehozni, olyan csoportoknak vagy szervezeteknek, melyeknek állandó termelési vagy szolgáltatási tevékenységük van. Gyakori formája pl. a fogyatékos személyek kézműves munkáit értékesítő cég, az árvaházban nevelkedő vagy onnan kikerült személyek kisüzemei (bútorkészítés, autószerelés vagy -mosás stb.). 2. Rendezvények szervezése. Olyan rendezvények létrehozása, melyeken a szervezet és a haszonélvező csoport megmutathatja magát, arculatot építhet, támogatást szerezhet, új kapcsolatokat létesíthet (esemény-generálás). Az alapelv, hogy a szervezet lehetőleg ne kölcsönből, hanem más, meglévő forrásokból fedezze a rendezvény kiadásait, a bevétel lényegesen nagyobb legyen a kiadásoknál, így az elért nyereség tiszta profit lesz. • Tömegrendezvények: ahol a résztvevők maguk indulnak meg erőforrásokat gyűjteni. A multiplikátor

civil fórum módszer lényege, hogy kellően motivált személyek végzik el az erőforrásgyűjtést (könnyebb egy harmadik félre, a szervezetre, vagy egy közös nemes célra hivatkozni). Az alkalmi önkéntesek, kampánytól függően, végezhetik a gyűjtést a saját ismeretségi körükben vagy meghatározott területi, esetleg szakmai felosztás szerint (az aláírásgyűjtéseknél és választási kampányoknál is gyakran alkalmazott door-to-door módszer). • Adománygyűjtő sátrak: kampányok során vagy rendezvények alkalmával felállított sátrak, ahol a szervezet képviselői információkat szolgáltatnak a támogatandó célról, saját termékeket értékesítenek és adományokat gyűjtenek (listás feliratkozással vagy adománygyűjtő dobozzal). Ezek lehetnek független, a helyi közigazgatási szerv engedélyével forgalmas helyeken felállított sátrak (gyakran látni a világnapok alkalmával a specifikus tevékenységű szervezetek sátrait), felállíthatók a saját rendezvények alkalmával, de más nagyobb, főleg szabadtéri rendezvények szervezői sem szokták elutasítani a sátor felállításának kérelmét (ami részükről támogatásnak tekinthető).

•

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

•

• Sportesemények: olyan sportrendezvények, melyekbe bekapcsolódhatnak egy település vagy nagyobb régió aktív polgárai (pl. futóversenyek). A célcsoportot ilyenkor nem a sportolók jelentik, hanem a nagyobb tömegek, amelyek megmozgatásával a média figyelmét az adományigénylő szervezetre lehet irányítani, illetve ismertetni lehet a szervezetet támogató gazdasági szervezeteket. Gyakori eszköz a szenszi-mob kampányoknál is, amikor egy-egy célra vagy eszmére akarják a szervezők ráirányítani a nyilvánosság figyelmét. • Szabadtéri koncertek, fesztiválok: általában több szervezet összefogásával létrehozott egynapos rendezvények. Ilyenkor lehetőség van a szervezet és a cél bemutatására, elbeszélgetni a meghívott szervezetekkel és az érdeklődőkkel, akik számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt a rendezvény. • Diszkók, bulik, táncestek: saját szervezésű egy estés kikapcsolódások. Bevételi forrást a belépők, a tombola, a ruhatár, esetenként a büfé jelentheti (általában helybért vagy bevétel után részesedést fizető

vendéglátó egység, a saját büfé felállításához rengeteg engedély szükséges). Érdemes szponzortámogatással megoldani a rendezvény megszervezését (helyszín, kellékek, tombolatárgyak biztosítása), így nem a résztvevőktől származó bevételből kell fedezni ezeket is. Kulturális rendezvények: a résztvevők belépődíjat fizetnek, amely a kiadásokon kívül a szervezet számára is bevételt biztosít. Általában egyszeri alkalmak (pl. kiállítások, könyvbemutatók, egyéni előadóestek) vagy vendégelőadók (szimfonikus hangversenyek, színházi előadások, bábelőadások), amelyre a közönség fogékony. Ez utóbbi esetben a művészek felléphetnek bér nélkül, de a jelenlegi trend szerint a fellépésért fizetnek a szervezők, ez is a kiadást terheli. Eladással egybekötött kiállítások: a saját termékek vagy adományokból származó tárgyak vagy gyűjtemények bemutatása és értékesítése. A megnyitó protokollrendezvény lehet, ahova meghívhatók a szervezet támogatói, az érdeklődők és a potenciális vásárlók. A művészek szoktak felajánlani kiállítási tárgyakat – melyek őket képviselik a megnyitó közönsége előtt –, melyek eladásából származó bevétel a szervezet céljainak támogatására fordítható (leggyakoribbak az eladásos fotókiállítások). Fogadások, díszvacsorák: előkelőbb rendezvények, amelyeket a támogatás megköszönésére, illetve a támogatási döntés elősegítésére rendeznek a különböző szervezetek. Fontos, hogy a meghívottak a saját társadalmi státusuknak megfelelő körben legyenek, a szolgáltatások pedig ugyanehhez a szinthez legyenek mérve. Céljuk a köszönetnyilvánítás vagy a díjátadás, ha pedig az esemény célja a támogatásszerzés, akkor a csekkes hozzájárulás, illetve a kapcsolatépítés. Árverések, tombolák: a saját előállítású vagy felajánlott tárgyak aukciója. Az árverés tárgyai lehetnek saját munkák (ilyenkor az indíttatás a támogatási szándék) és adományozott tárgyak (ilyenkor megjelenik a támogatási szándék mellett a tárgy tényleges vagy szimbolikus értéke is), esetleg a kettő ötvözete. A programot tehát „tárgyszerző” tevékenységekkel kell kezdeni (hasonlóan a táncestekhez), ismert személyektől saját használatú vagy alkotású tárgyakat lehet kérni, majd ezeket árverésen értékesíteni (akárcsak a tombolánál vagy a kiadási tárgyak eladásánál).

3. Magánszemélyek közvetlen felajánlásai. Személyes felajánlások olyan alkalmakkor, amikor lehetőség van személyes kapcsolatot teremteni az adományszervezőkkel. A személyes kapcsolat kritikus tényező a bizalom kiépítésében: jóllehet egy tájékoztató füzet vagy egy honlap több információt tud szolgáltatni, a személyes kapcsolat mélyebb nyomot hagy a támogatóban. • Adományok: egy személy rendszeres vagy alkalmi felajánlása, spontán módon vagy meggyőzés hatására. A cél: kötődést kialakítani az adományozóval, és rávezetni a rendszeres adakozásra – hosszú távon előnyösebb a rendszeres adakozás, mint az egyszeri nagy összegű támogatás.

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

• Telemarketing: a potenciális adományozó megkeresése telefonon. Kimondott marketingtechnika, amelyet egyes országokban sikerrel lehet alkalmazni, máshol nagyon elutasítják. Kulcsszerepet tölt be a telefonáló személy hangja és személyisége, hiszen viszonylag rövid idő alatt, fizikai jelenlét nélkül kell a célokat ismertetni, bizalmat ébreszteni és meggyőzni a támogatót. • Hagyaték: végrendelet által egy szervezetre hagyott vagyon. Ingatlanoknál létezik az életfogytiglani haszonélvezeti jog, vagyis egy szerződés értelmében az ingatlantulajdonos felajánlhatja házát egy szervezetnek, amíg él továbbra is benne lakik, a szervezet pedig életjáradékot fizet neki vagy gondot visel rá. • Utcai gyűjtések: az adománygyűjtő sátrak módszere, ahol a személy információkat szerezhet az adománygyűjtés céljairól, találkozhat a szervezet vagy a haszonélvező csoport képviselőivel, és adományt ajánlhat fel. • „Örökbefogadás” és „téglajegy”: specifikus támogatási formák, melyek esetében az adományozó nem kap ellenszolgáltatást a támogatásért, annak csupán eszmei értéke vagy arculatépítő hatása van. Az „örökbefogadás” eredetileg képletes anyagi felelősségvállalás egy intézményben levő gyerekkel szemben, de mára már ennek mintájára egyes védett állatok, növények, műemlék épületek vagy állatkerti állatok esetében is alkalmazott. Lényege, hogy egy meghatározott összeg ellenében egy magánszemély vagy cég egy évre megkapja az „örökbefogadó” címet. Sok magánszemély választja a gyerekek támogatásának ezt a formáját, akik figyelemmel követhetik a gyerek fejlődését is. A gazdasági szervezetek és ismert személyiségek az arculatépítés szándékával inkább állatkerti állatokat vagy más, sokak által látott élőlényeket, épületeket vagy programokat „fogadnak örökbe”, ezzel is mutatva társadalmi kötődéseiket, felelősség-vállalásukat. 4. Magánszemélyek közvetett elérése. Megszólítás a kampányeszközök által vagy az alkalmazó szervezeten keresztül. Jóllehet a támogató közvetett kapcsolatban áll a támogatott szervezettel, számít a környezetének hatása is, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatás döntését lényegesen befolyásolja a támogatást igénylő szervezettel vagy a haszonélvező csoport képviselőjével létesített előzetes személyes kapcsolata. • Levélkampányok: széles réteget megcélzó személytelen kapcsolatfelvétel, amely célja a kiküldött levelekre válaszként adott megkeresések és támogatások kiváltása. Ismerős marketingtechnika, amely azonban éppen a gyakori alkalmazása miatt egyre kisebb hatékonysággal működik. Célja tájékoztatni, felkelteni a figyelmet és felébreszteni a támogatási vágyat a címzettben. Különböző célcsoportok határozhatók meg, amelyek számára személyközeli, vagyis stílusához és értékeihez közel álló levelet, megszólítási formákat és tájékoztatócsomagot lehet készíteni. Gyakori az e-mail kampány is, amelynek célja a figyelem felkeltése után az olvasó átirányítása a szervezet honlapjára, amely interaktívabb, látványosabb, meggyőzőbb.

• Honlap: egy olyan honlap, amely multimédiás eszközöket alkalmaz sokkal meggyőzőbb egy levélnél vagy egy figyelemfelkeltő plakátnál. A támogatást általában a honlapra kell koncentrálni (az „írjon majd be a jövedelemadó-lapjára” vagy a „küldjön egy csekket” forma csak az ismételt jelenléttel lehet hatékony), helyette alkalmazható az „Adomány” gomb, amely lenyomásával a támogató kiválaszthat egy összeget, amelyet a számlájáról utal át a bank. Mivel nem kell ismét „felvenni a tollat”, és mert a számlapénz nem rendelkezik a készpénz súlyával, hatékony gyűjtési technika. • Jövedelemadó felajánlása: néhány országban létezik törvényi szabályozás arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok az államnak fizetett adójuk egy vagy két százalékát felajánlhatják valamely civil szervezet támogatására. Egyénenként ez meglehetősen kis tétel, de közösségi szinten elég nagy összegről van szó, amelyet az állampolgárok átirányíthatnak. A támogató nem veszít semmit, még csak nem is a sajátjából ad, ezért ennek a módszernek a hatékonysága a tájékoztatás mértékétől és az adóbevallási procedúra megkönnyítésétől függ. Mivel meglehetősen új támogatási forma, a leggyakoribb adományszervező tevékenységek jelenleg a 2%-os kampányok. • Adózási kedvezmények: a magánszemélyek adójából leírható támogatások. Általában olyan államokra érvényes, ahol nem létezik a százalékos felajánlás. • Alkalmazottak hozzájárulása (payroll giving): nagyobb vállalatok alkalmazottai (a vezetőséggel és a szakszervezetekkel egyeztetve) egy kis összeget felajánlanak mindegyik fizetésükből egy társadalmi cél támogatására. Ezt az összeget a fizetésből vonják le, és a cég utalja a szervezet számára. Fontos szem előtt tartani a cég politikáját, és a támogatási lehetőségeit az alkalmazottak számának és keresetének függvényében. Akárcsak az adószázalék felajánlása, új módszer a kelet-európai országokban, de várhatóan gyorsan meg fog honosodni, mivel presztízzsel rendelkező cégek már vállalnak ilyen programban való részvételt. • Adománydobozok (perselyek): a pénzkezelés szempontjából kulcsfontosságú helyeken felállított gyűjtőládák. Általában nem a pénztárca nyitására, hanem annak zárására figyel, vagyis nem kell külön dönteni a támogatás mellett és elővenni a pénztárcát, hanem az adománydobozok kéznél vannak, amikor a viszszajáró pénzt kezeli a vásárló (pl. boltokban kasszák mellett vagy kijáratnál, reptéren távozás előtt, főként, ha az ország pénzneme más országokban már nem használható, stb.). 5. Szervezetek támogatása. A támogatást kiíró vagy a gazdasági szervezetek támogatási módszerei. • Pályázatok: a nem kormányzati támogató szervezetek pályázati rendszerben működnek. Első lépés a pályáztató szervezetek feltérképezése a támogatási kritériumok szerint (mire, kinek, milyen térségben és időszakban ad). A szervezet ismerteti elvárásait, majd a pályázó rendelkezésére bocsátja az űrlapokat és az igényelt mellékletek listáját. Általában saját ön-

civil fórum

•

részt, vagyis saját hozzájárulást is igényel a támogató, de ez szervezet- és kiírás-függő. Szponzorálás: a gazdasági tevékenységű szervezetek pénz- vagy természetbeli támogatása. Külön törvényi rendelkezés szabályozza, hogy a támogatás mekkora része származik a szervezet profitjából, és mennyi írható le az adóalapból. A támogatás szponzorálási szerződés alapján történik, amelyikben fel kell tüntetni, hogy a támogatott szervezet milyen számszerűsített ellenszolgáltatást biztosít a támogató számára. Szervezeti adományok: a szponzortevékenységen kívül minden cég tehet adomány-felajánlásokat pénzben vagy természeti javakban. A leggyakoribb forma a cégek által amortizált és leírt eszközök átadása egy-egy szervezetnek (pl. számítógépek, képernyők, irodabútorok). Sok adományszervező még a használatuk alatt leköti a felszerelést, hogy amikor a cég továbbadná, ne kezdjen támogatható szervezetek után keresgélni, rögtön kéznél legyen a megoldás (és az elszállításról is gondoskodó szervezet). Szervezeten belüli kampányok: a cégek az alkalmazottjaik bevonásával hozzájárulhatnak egy társadalmi cél vagy egy szervezet támogatásához. Ez lehet anyagi hozzájárulás (pl. payroll), a szervezeti tagok önkéntes felajánlásai vagy fizikai hozzájárulásuk (pl. véradás). Névadás: megszabott hozzájárulás ellenében a szervezet nevét viseli egy rendezvény, vagy a rendezvény neve mellett, mint főtámogató jelenik meg a cég. Fontos, hogy a cég számára „kívánatos” rendezvényt szervezzenek (megfelelő színvonalú, a szervezettel azonos értéket képviselő esemény, vagy a résztvevők a szervezet számára célcsoportnak számítsanak). Ennek érdekében ajánlatos a hagyományos, évenként ismétlődő rendezvények szintjét emelni, hogy névadóra leljen (egy több kiadást megért rendezvényre könnyebb hivatkozni, bemutatni azt, mint egy ismeretlen, új rendezvényt).

• Bevétel-duplázás: egy nagyvállalat (a főadományozó) és az adománygyűjtő szervezet közötti egyezség, melynek értelmében a főadományozó a kampány során a más forrásokból származó összeggel arányos hozzájárulással támogatja a szervezetet (egy maximális felső határig). Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adományozó a kampány céljaként szerepeltetett összeg felét ajánlja fel sikeres kampány esetén. A főtámogató nevének szerepeltetése, illetve az adományok értékének duplázódása nagyon jó motivációt szolgáltat az egyéni támogatók és a kampányban részt vevő adományszervezők számára. A gyakorlatban az adományszervezési események és kampányok alkalmával a kombinált bevételszerző események sokkal nagyobb hatékonyságot biztosítanak. Ilyen lehet az esti kikapcsolódási programok belépője és tombolája, közben kapcsolatteremtés a további e-mailes megkereséshez, a szabadtéri rendezvényeken megjelenő adományszerző sátrak, eladásos kiállítás és fizetéses játékos vetélkedők, stb. Rendezvények szervezésekor érdemes elgondolkodni, hogy a profit növelésének érdekében inkább a kiadásokat kellene a minimumra csökkenteni (nem a nyújtott szolgáltatásokat vagy a felhozatalt, hanem a szervezet belső kiadásait), vagy az eseményre érdemesebb még több adománygyűjtő eszközt bevetni. A tapasztalat szerint költséghatékonyabb kevesebb nagy rendezvényt megszervezni, mint sok aprót, így a támogatók is ritkábban lesznek felszólítva adakozásra, ezért várhatóan többet adnak anélkül, hogy olyan érzésük lenne, hogy ugyanaz a szervezet már megint kér tőlük.

Kádár Magor BBTE, Politikai Tudományok, Közigazgatás és Kommunikációs kar, Kommunikáció és PR szak – lektor kadar.magor@yahoo.com

2011: civil pályázati forrásszervezés Önkéntesség, hivatás vagy megélhetés A rendelkezésre álló, illetve előre jelezhető pályázati források még mindig döntően befolyásolják egy romániai magyar civil szervezet létezését és a civil szervezetben tevékenykedők perspektíváit. A „civilkedés” alapvetően önkéntes, valamilyen társadalmi kérdés kezelését megoldani hivatott tevékenység, ennek kezdeti sikeressége dönti el többnyire azt,

hogy a kezdeményezők és a bevont további személyek előbb-utóbb hivatásként kezdik-e felfogni és döntenek-e úgy, hogy megfelelő forrásokat lehet szervezni ahhoz, hogy ebből meg is éljenek. A szabadidős, vagy már hivatásszerű tevékenykedésből főállású civillé válás a szervezet szempontjából azt is jelenti, hogy a civil tevékenységből állandó jelleggel fizető szervezet alakul, és ez alapjaiban határozza meg a szervezet

intézményességének erősségét és – természetes módon – a működéshez, projektek lebonyolításához szükséges források mértékét. Az első esetben a pályázatok írása többnyire alkalmi, és nincs meg a késztetés (vagy adott esetben kényszer is) jelentősebb források bevonására. Azok a romániai magyar civil szervezetek, amelyek nem biztosítanak állandó megélhetést emberek számára, többnyire a megszokott,

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Idő: évről évre

A pályázati forrásszervezésben egyre inkább kulcsszerepet tölt be a három B (Bukarest, Budapest, Brüsszel) költségvetési tervezési jogrendszere. Románia naptári évekre tervez, és a végrehajtást is eszerint lehet alakítani. Ezért Romániában ritkaság olyan pályázattal találkozni, amelynek lebonyolítása, elszámolása december 15-én túl terjedhet (a Környezetvédelmi Alap például ez alól kivételt képez). Magyarországon is az éves logika működik, ott viszont a végrehajtás és elszámolás kitolódhat a költségvetési év utáni hónapokra is. Például a romániai magyar civil élet szempontjából alapvető forrást jelen-

tő Szülőföld Alap-kiírások a teljes naptári évet le tudták fedni támogatások szempontjából, viszont az új Bethlen Gábor Alap 2011 tavaszát sajnos támogatás nélkül hagyta, és azt jelen pillanatban nem lehet még tudni, hogy 2012-re normalizálódik-e a helyzet (vagyis a várható évi mindössze egyszeri kiírás előre tolódik-e február-márciusra) vagy sem. Ezeket egybevetve többnyire február-április a legkomorabb pénzügyi időszak egy civil szervezet számára és külön kihívást jelent minden évben ezt az időszakot átvészelni, ebben az időszakban programot szervezni. Pedig mondhatni, a naptári év egyik

Három B

Három helyen döntenek a legtöbbet civil forrásokról: Bukarest, Brüsszel, Budapest. Nem véletlen a sorrend: a Budapest-függőségünket a középtávú jövőben alacsonyabbra kellene fognunk. Véleményem szerint a budapesti források arra lennének kiválóak, hogy a kis civil szervezeteket támogassák, és őket is abban, hogy megerősödjenek, és lekapcsolódhassanak a magyarországi forrásokról, és komolyabb, romániai és nemzetközi források után tekintsenek. Továbbá Budapest a máshonnan nem támogatható célterületekre és prioritásokra kellene figyeljen.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

már több mint egy évtizede létező pályázati rendszerekben mozognak. Ha nyernek jó, ha nem, akkor az a néhány szokásos akció, rendezvény, amit addig megszerveztek, elhal. Viszont egyre több olyan szervezet létezik, amelynek magyar gyökerei (is) vannak, és amelyek kilépnek a román, illetve a nemzetközi civil szervezetek porondjára. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb összegű pályázatokat is nyernek, ezek lemenedzselésével pedig jelentős tapasztalatra tesznek szert, olyanra, amely a romániai magyar civil szervezetek körében még mindig hiánycikk. A civil szervezetek másik válfaját azok képezik, amelyek egy-egy profitorientált vállalkozás mellett jöttek létre. Ugyanúgy társadalmi célt szolgálnak, ugyanolyan pénzügyi szabályoknak kell megfeleljenek, és az sem fordulhat elő, hogy amennyiben profitjuk van (egy szervezetnek lehet profitja!), az visszaáramlik egy profitorientált cégbe és innen egy vagy több magánzsebbe. Pályázati szempontból a romániai civil közeg keretében a romániai magyar szervezetek még sajátosabb helyzetben vannak. Ugyanis már a rendszerváltás utáni években megjelentek a határon túli magyar szervezeteket támogató pályázati rendszerek. Ez egyrészt jó volt, mert a pályázati kultúra meghonosodott köreinkben, azonban egy idő után azért jelentett hátrányt is, mert a megszokás elkényelmesítette a civil szervezeteket, és nem törekedtek más – közben egyre több helyen megjelenő – források bevonására.

legaktívabb civil szezonját jelenthetné ez az időszak. Az itthonlét, munkamorál, így a cselekvésre késztető civil mozgalom hatása is ebben az időszakban a legmagasabb. Iskola van, egyetem van, húsvét többnyire még nincs, vagyis a romániai magyar család minden valószínűség szerint otthon van, dolgozik, tanul, a heti rutinszerű programját éli. Kivételt képez az éves rutin alól néhány különleges alap, illetve a közvetlen európai alapok fölött rendelkező támogatási programok. Viszont ezeken a programokon többnyire már csak viszonylag magas intézményi fejlettséggel rendelkező civil szervezetek pályáznak és nyernek pályázatokat. A „kicsik” bajban lehetnek a következő egy-két évben.

Bukarest lehet és kell legyen a legjelentősebb forrásszerzési hely. Itt dől el mind az országos költségvetésből, illetve különleges alapokból támogatott pályázati kiírások sorsa, és szintén itt menedzselik az Európai Unió által támogatott regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapokat. Az EU-s forrásokkal rendelkező programok esetében a naptári évhez való igazodás nem létezik, az egyedüli kritérium, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló pénzt 2015. december 31-ig költsük el. Bár sokszor felmerült az elpolitizált döntések gyanúja, úgy gondolom, számos olyan kiírás is létezik, ahol nem a politika, hanem a szemfülesség dönt, és vannak olyan rendszerek, ahol nincs akkora túlterheltség, hogy kisebb szervezetek ne rúghassanak labdába.

Ezek mellett a városi és megyei közigazgatási egységek már maguk is egyre jelentősebb forrásokat különítenek el civil szervezetek számára, innen kiegészítő forrásokhoz vagy kisebb projektek megvalósítására érdemes pályázatot leadni. A közvetlen brüsszeli kezelésű pályázatokra a romániai magyar civil szféra nem figyel eleget. A Romániából leadott pályázatok száma még mindig igen alacsony, pedig ezek a támogatási programok adnak lehetőséget arra, hogy valójában bekerüljünk az európai körforgásba. Ehhez viszont szükség van külföldi partnerségekre. Taktikailag talán úgy lehetne eljárni, hogy először partnerként kellene egy-egy nemzetközi projektben részt venni, ezt követően pedig eljöhet az a pillanat is, amikor a romániai szervezet a főpályázó szerepét felvállalva indulhatna egy-egy kiíráson.

civil fórum

civil szervezet főpályázóként, uniós jelentős összegű pályázatot megelőcsatlakozási pályázaton nyert el nyerni). támogatást balkáni • Pályázatírási tehetség: országok szervezeteehhez többnyire két tíAzért írnak ki páivel való együttműpusú ismeretre és talyázatot adott teködésre. Felmerülhet pasztalatra van szüka kérdés, hogy nyerség, vagyis a projektrületen, mert egy het romániai szervezet menedzsment típusú magasabb szinten előcsatlakozási alapot. gondolkodásra, amely megfogalmazott Hát így, nagyobb térmár magához a procélt kívánnak elérségben gondolkodásjektgeneráláshoz szükni civil partnerek sal, ehhez rendelt proséges, illetve a civil pájektgenerálással, nemlyázatok esetében spebevonásával. zetközi partnerszercifikusan a jó szövegzéssel. írói tehetség, ami nem túlzott érzelmi kijelentésekben Summa summarum mutatkozik meg, viszont egy Bármennyire válságos is volt az előző harmonikus szöveges leírást ad két-három év a világban, Európában, egy sokkal nyersebb nyelvezetű Magyarországon vagy Romániában, belső projekttervnek. a pályázati rendszereket ez alapve• Profi projekt-, szervezeti és pátően nem befolyásolta negatívan. A lyázatmenedzsment: bár megpályázati világot döntően más szaknyerni a pályázatot is teljesítmény mai és érdekképviseleti szempontok (hatékony tervezés, projekt lebobefolyásolják. Ezért azt gondolom, Negyedik B nyolításának előrelátása, esetleg Bár csak szimbolikus értelemben, de nagyon kevés olyan ágazat nevezhelobbi), egy komplexebb pályázat mégis Belgrád jut eszembe, és ezzel tő meg, amelynek területén nem tudlemenedzselése akár öt-tíz-húszegyütt egy egészen más érvrendszer. na civil szervezet pályázni a követszor annyi munkát is jelenthet, Körbevesz minket (vicces, pontosan kező két-három évben. A sikeresség mint maga a megírás, sokkal időMagyarországot és Romániát) mint- (pontosabban a fenntartható civil meigényesebb, és folyamatos odafiegy tucatnyi ország, amelynek az nedzsment) viszont több tényező szigyelést igényel. Ez a tevékenység emberei anyanyelvükön többnyire multán érvényesülésén múlik, amely a szervezet és a futó projektek megértik egymást, mind szláv erede- egyben azt jelenti, hogy a pályázati menedzsmentjével párhuzamotű nyelvet beszélnek. A közepén va- forrásszervezés csak egy szelet egy san kell történjen. A profi pályágyunk mi, akik ismerjük azt a másik hatékony civil szervezeti menedzszatmenedzsment mellé szintén két nyelvet, amit senki más nem ért mentből. De mikből is tevődik össze? tudatos szervezet- és pénzügy• Vízió, küldetés, célok: tiszta jöa környéken. Néhány éve kérdeztem menedzsmentre van szükség. egy képzésen szerbet, horvátot, mavőkép a szervezet által megcélzott A likviditás talán a legnagyobb szakterületen, településen, térkedónt, ukránt beszélőket, melyik probléma, amennyiben folyamaségben, vagy témakörben, ehhez nyelvet érdemes a leginkább tudni tos működést, emellett pedig egy rendelt küldetés és konkrét célok. ahhoz, hogy az összes többi a lehető vagy több projekt futtatását kell Tényleges hasznuk akkor van, legjobban megértsen? Szerb volt a vábiztosítani. ha a szervezet önkéntesei, tagjai, lasz, éspedig azért, mert viszonylag a • Tiszta arculat, hatékony és foadott esetben alkalmazottai is islegegyszerűbb struktúrája van. Aprolyamatos kommunikáció: a hamerik, megértik, magukénak vallpó hozzáférhetőség, Szerbiában az a tékony pályázás és pályázati sajátos helyzet áll fenn, hogy a latin ják, és eszerint cselekszenek. menedzsment elengedhetetlen és cirill írás egyaránt • Megfelelő mélysérésze egy profi, folyamatos komhivatalos és elfogadott. gű és megalapozottsámunikáció, amelyhez többnyire ... a pályázati A párhuzam viszont gú projektgenerálás: a egy tiszta, a szervezetet könnyen forrásszervezés nem a megértésről szervezet által kitalált, felismerhetővé tevő arculatra szól, hanem inkább részletesen megtervevan szükség. A szervezeti komcsak egy szelet egy romániai magyar zett, lebonyolított és munikáció azt teszi lehetővé, egy hatékony civil civil szervezet kitekinkiértékelt projektek a hogy a szervezet által megcélzott szervezeti metéséhez kötődik. Kevés szervezeti célokat szolterületeken ismerjék ennek tevénedzsmentből. szervezetet leszámítva gálják. A projektek terkenységét, eredményeit. A szernincs tudatosan kiépívezésében és megvalóvezet ismertsége, elismertsége, tett partneri kapcsolatunk Románián sításában jelen vannak a projektvagy esetleg köztisztelete, de a vagy Magyarországon kívül. És még menedzsment alapvető elemei támogatók végrehajtó személykevesebb van a szláv nyelveket be(mérhető célok, eredmények mézetével fenntartott folyamatos szélő országokkal. Pedig néhány hete rését alkalmas eszközök és módkapcsolat nagyon sokszor akár történt, hogy egy romániai magyar szerek – ezek nélkül nem lehet felére csökkentheti a pályázat

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

lebonyolításával kapcsolatos nehézségeket (például mikor az eredeti pályázathoz képest módosításokat kell eszközöljünk a lebonyolításban).

szummal a kiíró céljaihoz is jobban járulunk hozzá. Ezáltal tulajdonképpen azt érjük el, hogy szervezetünk is hatékonyabban szolgálja a térség, az ország, a magyar közösség, illetve adott esetben az Európai Közösség célkitűzéseit.

A pályázati forrásszervezés tekintetében egyre gyakrabban merül fel a kérdés (a civil szervezetekkel Pályázati források? való együttműködésünk tapasztala- Azt hiszem, egész évben nincs hiány tai mondják ezt): a projekt határozza kiírásokban, bár lebonyolítás szemmeg a pályázatot vagy a pályázat a pontjából sajnos továbbra is vannak holt időszakok. Felkelteném az érprojektet? Az idők során többször változott deklődést néhány izgalmasabb kiaz álláspontom ezzel kapcsolatosan. írással, amelyek nem „szokásosak”: • Román Környezetvédelmi Alap Talán mostanra alakult ki a végleges. – idén lesz ismét civileknek szóló Véleményem szerint a civil projektek kiírás; és a pályázati források egymáshoz • Nemzeti Kulturális Alap, Makell alakuljanak. Nem tekinthetünk gyarország, állandóan kiírások el attól, hogy a pályázati kiírások, távannak; mogatási programok különböző dön• Országos Kulturális Alap (Adtéshozó szintek (Románia elképzeministraţia Fondului Cultural lései, Magyarország elképzelései, az Naţional), Románia, évente egy EU elképzelései és ezek alkalmazása) kiírás jelenik meg, de számítani koncepcióját fordítják le végrehajtálehet rá; si szintre. Azért írnak ki pályázatot • Europe for Citizens (Európa a adott területen, mert egy magasabb Polgárokért) Program, Brüsszel, szinten megfogalmazott célt kívánévente civileknek szóló kiírások, nak elérni civil partnerek bevonátestvérvárosok, testsával. Emellett tervérváros-hálózatok, mészetesen egy civil Ami a társadacivil kezdeményezészervezetnek saját jól lomban betöltött sek, több határidővel; meghatározott víziója, szerepet illeti, a • Youth in Action (Fiküldetése, céljai vanromániai magyar atalok Lendületben) nak, amelyek alapot Program – évente öt szolgálnak azokra a civil szervezetekhatáridővel; kigondolt projektekre, nek kulcsszerepe • továbbá közeledik a amelyekre pályázatot lehet abban, hogy Svájci Alap és a követkell írni. Amennyiben elősegítsék a rokező EEA Grants (Nornem teljesen talál a kimániai magyar és végia, Izland, Liechírás a projekthez, úgy tenstein) kiírás – mindbizonyos értelemben romániai román kettő a romániai civil kompromisszumot közösségek interszféra támogatását tűkell kötni a kettő köakcióját. zi ki célul, az utóbbizött. Ezt a komproban a 2008-2009-ben lemisszumot addig a bonyolított programhoz képest szintig érdemes vinni, míg a projekt, négyszeres költségvetésű pályáha módosított formában is, de tozati programmal készülnek (mintvábbra is hozzájárul a szervezet célegy 20 millió euró csak civil projaihoz. Viszont ezzel a kompromisz-

jektekre); a svájci és norvég alapok (a civil szleng így beszél róluk) kiírását várhatóan a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (www.fdsc.ro) menedzseli majd, ezért itt érdemes a meghirdetéseket nyomon követni.

Kulcsszerep, ha vállalják

Ami a társadalomban betöltött szerepet illeti, a romániai magyar civil szervezeteknek kulcsszerepe lehet abban, hogy elősegítsék a romániai magyar és romániai román közösségek interakcióját. Ezáltal egyrészt szervesebben be lehetne kerülni a román civil szervezeti körforgásba, és másfajta pályázati forrásokhoz is hatékonyabban hozzá lehetne férni. Közvetlenül vagy partnerségekkel.

2014–2020?

Hogy ne csak a kiíráshoz lehessen igazítani projektet, hanem a civil szféra igényeit is be lehessen építeni komplexebb programokba, ideje lenne feltérképezni a civil szféra szükségleteit, és ezeket professzionális módon összeszerkesztve letenni a bukaresti döntéshozatal asztalára. A következő európai költségvetési időszak tervezése elkezdődik, Bukarest hamarosan tárgyalni kezd Brüsszellel az új operatív programokról, célkitűzésekről, támogatási prioritásokról. Fel vagyunk készülve arra, hogy leírjuk, összegezzük, mire van szükségünk? Mert itt az esély, hogy saját projektjeinkre próbáljuk formálni a kiírásokat. Akár a romániai, bukaresti civil szervezetekkel közösen. Most van erre lehetőség, utána hét évig (megint) nem lesz.

Farkas András PONT Csoport – fejlesztési szakértő farkas@pontweb.ro

civil fórum

Adományok – hogyan, kitől, mire? Régóta dédelgetett álom, hogy a civil szervezetek egyre inkább tudjanak függetlenül, minél kevesebb adminisztrációval működni, ennek pedig sarkköve lenne, hogy minél több független forrást tudjanak munkájukhoz bevonni. Nagyon fontos tehát, hogy képesek legyenek megszólítani és mozgósítani a magán és vállalati adományozókat. A kérdés az, hogy hogyan tegyék ezt meg? Még manapság is viszonylag kevés alapítvány, egyesület engedheti meg magának, hogy önálló fundraisert foglalkoztasson, aki megszervezi az adománygyűjtő munkát, és hálózatot épít ki az adományozókból. A fundraiser gyakorlatilag egy önálló szakma, ugyanakkor tapasztalással, gyakorlással, ötletek, jó példák, esetek gyűjtésével bárki képes lassanként ügyes adományszervezővé válni. Azon országokban, ahol létezik az ún. százalékos adományozás rendszere, szinte minden civil szervezet megpróbálkozik a személyi összjövedelmi adó 1 vagy 2%-ának gyűjtésével, és az ehhez kapcsolódó kampányok szervezésével. A százalékos kampányok nagyon jó lehetőséget teremtenek arra, hogy az ember „kipróbálja magát” mint adományszervező, és jó alkalom arra is, hogy a civil szervezet egy kis nyilvánosságot kapjon, kicsit jobban megismerjék a nevét. A százalékos kampányok időszakában a média is szívesen járul hozzá segítséggel, kedvezményekkel a szervezetek népszerűsítéséhez, ezzel is növelve ismertségüket. Magyarországon 1996-ban hívták életre az ún. 1�-os törvényt, mely biztosítja, hogy az állampolgárok a személyi jövedelemadó 1+1�-áról rendelkezhessenek valamely hazai civil szervezet és/vagy egyház javára. 2010-ben már közel 10 milliárd forinton osztozott több mint 30 000 szervezet. www.nonprofit.hu/egyszazalek

Adományozás a saját pénztárcából, meggyőzés Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy az 1% felajánlásakor az adományozók olyan, számukra virtuális pénz felett döntenek, amely amúgy sem maradna náluk, azaz a százalékos adományozáskor nem pontosan olyan döntést hoznak meg, mint amit egyébként meg kell hozniuk, ha támogatni kívánnak egy civil szervezetet. A civil szervezeteknek tehát érdekeltté kell tenniük a lakosságot vagy a vállalatokat, hogy munkájukat, tevékenységüket, céljaikat máskor is érdemesnek tartsák a bizalomra, a támogatásra. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok, egyesületek lehetőleg minél több csatornán és minél több alkalommal adjanak hírt és információt magukról, és vonjanak magukra minél több érdeklődő tekintetet. Ha tehetik, szervezzenek meg vagy jelenjenek meg olyan rendezvényeken, ahol találkozhatnak a potenciális adományozókkal, és személyesen is megszólíthatják őket. Sajnos csak kevés szervezet teheti meg, hogy adományozói rendezvényeket (bálok, jótékonysági sportesemények stb.) szervezzen önállóan, de sok olyan esemény van, ahova kifejezetten várnak a szervezők civil szervezeteket is, amelyek jelenlétükkel színesíteni tudják a rendezvényt. A bizalom kiépítésének másik fontos sarkköve az átláthatóság, a transzparencia. Minél több információt tesz magáról elérhetővé a szervezet, minél könnyebben ellenőrizhető a működése, programjainak alakulása, annál nagyobb valószínűséggel fogják azokat az adományozók támogatni. Természetesen a mai világban az egyik megkerülhetetlen tényező

a saját honlap, főleg, ha átláthatóan, izgalmasan, színesen mutatja be a szervezetet, és elérhetőek rajta a dokumentumai, beszámolói stb. De mindemellett fontos, hogy a szervezet megjelenjen civil szervezeteket összegyűjtő adatbázisokban is, és ott is minél több információt közöljön magáról. A NIOK Alapítvány által működtetett Nonprofit Önarckép adatbázisban több mint 13 ezer magyar civil szervezet önként megadott adata érhető el, de be vannak kapcsolva az adóhivatal és a bíróság nyilvántartásai is, ami tovább segíti a szervezetek átláthatóságát, ellenőrzését. www.nonprofit.hu Pénzadomány, vagy valami más? Sok szervezet elsősorban a pénzadományra gondol, amikor adománygyűjtésbe kezd. Érdemes azonban átgondolni, hogy mire van valójában szüksége a szervezetnek, hiszen egy csomó dolog kérhető, amit amúgy pénzért vásárolna meg a szervezet. Adománygyűjtés előtt tehát át kell gondolni, hogy mihez is kérjük a támogatást. A szervezet általános működtetéséhez? Vagy egy konkrét program, projekt, cél kivitelezéséhez? Ha ez megvan, akkor készítsünk tervet arról, hogy a pénzen kívül mire lesz még szükségünk. Az adományozóktól bármit lehet kérni, hiszen mindenki mással tud segíteni: tárgyadományok várnak gazdára, és számos olyan ember, vállalat akad, amely önkéntes munkát vagy valamilyen szolgáltatást szívesebben ajánl fel, mint pénzt. Az adománygyűjtés átláthatósága meg a közösségi oldalak Nagyobb sikerre számíthatunk, ha az adománygyűjtés közben folyamato-

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

•

• • • •

•

• • •

Adománygyűjtés előkészítése lépésről lépésre Projekt leírása, összefoglalása » Döntsük el, pontosan mihez kérjük az adományozók segítségét! Kinek érdeke minket támogatni? » Döntsük el, ki a mi célcsoportunk! Milyen időszakra kérünk? » Meddig van szükségünk az adományokra? Célhoz kötött vagy szabad felhasználású adományt kérünk? Mekkora összegre van szükségünk? » Ez legyen az adományozónak is belátható! Milyen segítségre van szükségünk (tárgyi adomány, egyszeri nagy összeg, rendszeres kis összeg, önkéntes munka, stb.)? » Egyszerre többféle is kérhető! Milyen hosszú távú terveink vannak? » Célok tisztázása! Milyen képet akarunk sugározni magunkról? Milyen költségekkel jár az adománygyűjtés? » A kampány, a gyűjtés, a szervezés költséggel jár, ezt nem szabad elfelejteni!

san kommunikáljuk, hogy hogyan állunk, mi gyűlt már össze, és mire van még szükség. Többek között ezért is hasznos lehet jelen lennie a civil szervezeteknek az internetes közösségi oldalakon, hiszen ott gyorsan lehet akár naponta többször is közzétenni információkat, sőt a felhasználóknak lehetőségük van hozzászólni a leírtakhoz, így sokkal interaktívabb lehet a kommunikáció, mint akár a saját weboldalon. A legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook, mely lehetőséget nyújt, hogy saját, ún. rajongói oldalt nyissunk meg szervezetünknek, ahová toborozhatunk követőket, akikkel ezután gyorsan, hatékonyan tudunk információkat közölni, felhívásokat, képeket, videókat megosztani. Ráadásul az itt felépített „rajongói kör” egy nagyon jól használható adatbázis, telis-tele potenciális vagy éppen aktív adományozókkal.

Egyes sikerszervezetek (ilyen Magyarországon a WWF Hungary, a NOÉ Állatotthon vagy éppen a Bátor Tábor) már több mint 20 000 követővel rendelkeznek. Gondoljunk csak bele! 20 000 emberhez tudjuk egy gombnyomással eljuttatni adománygyűjtéssel kapcsolatos felhívásunkat! Természetesen nem szabad elfelejtkezni a saját weboldal folyamatos frissítéséről sem, és ha tehetjük, akkor érdemes levelezőlistát (vagy hírlevelet) is működtetni, és felíratni, regisztrálni ezekre is minél több érdeklődőt és adományozót. Az adományok begyűjtésének lehetőségei Azon túl, hogy érdemes átgondolni és kitalálni, milyen tárgyadományokat fogad a szervezet, és mihez keres önkéntest, minél többféle módon lehetővé kell tenni, hogy a pénzadományaikat eljuttathassák az adományozók a szervezetnek. Mivel van, aki kisebb, van, aki nagyobb öszszeggel támogatna, van, aki elmenne csekket feladni a postára, utalást indítani a bankba, van, aki nem, érde-

mes kitalálni és alkalmazni többféle eszközt is. Ilyenek lehetnek a következők: • bankszámlaszám feltüntetése a honlapon és szóróanyagokon annak érdekében, hogy át lehessen utalni a szervezet számára a pénzadományt; • online pénzátutalási lehetőség, bankkártyás tranzakció a weboldalon keresztül; • pénzgyűjtő dobozok, perselyek kihelyezése boltokban, mozikban stb.; • csoportos beszedési megbízás, utcai adománygyűjtéssel; • online webshop, vagy ajándékok árusítása rendezvényeken; • szervezet támogatása emelt díjas telefonhívásokkal; • közös akció vállalatokkal: nemes ügyhöz kapcsolt marketing, azaz a termékek árából bizonyos százalékot a szervezet kap meg adományként.

Kökény Dalma NIOK – projektvezető d.kokeny@niok.hu

civil fórum

Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség Vidéki közösségek vidéki modernizációs elképzeléseket, – gazdasági trendek amelyek napvilágot láttak a tizenkiA világ szegényeinek hetvenöt szá- lencedik és huszadik században, arra zaléka vidéken él. Napjainkban, ha a következtetésre jutunk, hogy ezek vidékről, vidéki életről beszélgetnek szinte kivétel nélkül a falusi életforaz emberek, többnyire panaszáradat, ma többé-kevésbé burkolt felszámonegatív érzelmek törnek fel. A hajda- lására törekedtek. A fejlesztési folyani élet gazdagságának nosztalgikus matok és politikák olyan elemi erővel felidézése mellett, az elnéptelenedés, hatottak a hagyományőrző falusi elöregedés, a költséges élet, a rossz közösségekre, hogy nem csoda, hogy állapotban lévő hiányos infrastruktú- az egyetlen válasz az önfeladás és a ra, a magas adók által kiváltott kese- városra való menekülés áradata volt. rűség az uralkodó érzés. Még ma is megdöbbentő számomra, Ez nem volt mindig amint falun élő és gazígy. A vidék elszegédálkodó nagyszüleink ... a vidéki gazdanyedése elválaszthatatidején leértékelődött a ság nem lehet és lan a modernizáció foföldműves, állattartó nem is kell, hogy lyamatától, a modern, életforma, és állanprofit-maximalizálásra dóan azt kellett hallversenyképes törekvő globális gazgatnia szüleinknek, legyen a városi daság kialakulásától. hogy el kell menni fagazdasággal. A A modernizáció veszluról, ahhoz hogy élni vidéket megfelelő tesei a vidéki közössélehessen. A „tanulj gazdaságpolitigek lettek. Mindenütt fiam, hogy városon a fejlett világban az urlegyen munkád” volt kákkal védelmezni banizáció és iparosítás az egyetlen stratégia. kell a globális gazszámára az olcsó munTöbbször feltör bedasági versenytől. kaerőt és a természeti lőlem a kérdés, hogy erőforrásokat a falvak miért nem a „tanulj biztosították. Ezáltal a falvak közös- fiam, és fejleszd az itthoni gazdasáségei elveszítették az addig fenntart- gunkat” volt a választott út? A falusi ható hagyományos életformájukhoz élet miért lett eleve a modernizáció szükséges emberi munkaerőt. A lehetetlen terepe? Vagy miért tekinmodern fogyasztói társadalom által tették annak? Hogyan lett ez a nézet keltett vágyak kielégítésére szüksé- a domináns a falu-város szembeállíges pénz előállítására az alacsony tásában? hatékonyságú vidéki gazdaság nem képes. A piacok a városon vannak, és Pár éve fejlesztek vidéki környea város visszaél a vásárlási erejével, a zetben gazdaságot, életet. Egyre erővidékről származó áru leértékelésével sebb a meggyőződésem, hogy az urszerez nagy profitot. A modernizáci- banizációban és gyors iparosításban ós paradigma zéróösszegű játékban érdekelt önös érdekek vezérelték a szembeállította egymással a falut és folyamatokat ebbe a nem természetes a várost. Amit a város hatékonyság- irányba. Következetes vidék elleni ban, gazdagságban és kényelemben, politikák eredményét láthatjuk ma. egyszóval életminőségben nyert a Ezek a politikák és folyamatok töretfejlődés során, azt a falu elveszítette. lenül hatnak ma is. Nagyon jól tükrözi ezt a szemléletet a falu gyakran olyan településként való Mi lett volna, mi lehetne még ma meghatározása, ami nem város. is a természetes irány? Mindenekelőtt A vidék elszegényedésének oka építeni a már létező gazdasági és tártulajdonképpen a vidéki gazdálkodás sadalmi tőkére, a felépített gazdasági alkalmazkodási képtelensége a mo- épületekre, a helyi közösségekre és dern piacgazdaság feltételrendszeré- az évszázadok óta felhalmozott tuhez. Ha végiggondoljuk a különböző dásra. Tudományos kutatás és okta-

tás révén növelni a falusi gazdaság hatékonyságát és az emberek szervezettségét. Mindezt úgy, hogy közben megőrizzük az ember és a természet közti ökológiai együttműködés egyensúlyát. Olyan közpolitikákat megfogalmazni és közberuházásokat elvégezni, amelyek növelik a vidék megtartóképességét, motiválják az embereket a fejlesztésre a saját természetes életkörülményeik közt. Infrastruktúrát lehetett volna, lehet vidéken fejleszteni, összhangban a természettel. A Cork-i Nyilatkozat az élhető vidékért (1996) vetette fel először a vidék felértékelődésének lehetőségét, egyben felleltározva a vidék élhetősége érdekében elvégzendő feladatokat. Először mondatott ki a konferencián, hogy a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. A nyilatkozat által elindított gondolkodás egy új paradigma kiteljesedéséhez vezetett, amely talán az EU következő programozási időszakában, 2014-2020 között érvényesülő agrár- és vidékfejlesztési programjában már jelentős mértékben érvényesülni fog. Azújparadigmameghatározóelemei röviden 1. A vidék felértékelődik mint az ember számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és természeti tényezők (biodiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályozás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye. 2. A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelem-generáló képesség növelése. 3. A vidékfejlesztés a természet, gazdaság, társadalom fenntartható integrációjának keretei közt történik. 4. A falu és város együttműködése szükséges az élet számára nélkülözhetetlen feltételek biztosításában. Átállás a „győztes-győztes” játékhelyzetre a vidék-város viszonylatában.

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Pozitív megközelítés szükséges ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos helyzetbe hozott vidéken emberhez méltó életet teremtsünk. Ehhez mindenekelőtt szeretni kell a vidéket, és hinni benne, hogy a szükséges áldozat hosszú távon nem lesz hiábavaló, és meghozza gyümölcsét: az ember és a természet harmonikus, fenntartható ökológiai egységét.

termelést megfojtsák. Ez a jelenség tetten érhető a zöldség és gyümölcs esetén, amikor a szezonális jelleget kihasználva már kora tavasszal spanyol, görög vagy török áruk lepik el az üzleteink polcait, még olcsón. A helyi termelő látva ezt és az árakat, felhagy a termeléssel, mert nem bírja az árversenyt. Amikor majd nem lesz helyi termelő, akkor a globális kereskedők felemelhetik az árakat a A vidék lehetőségei és előnyei „csillagos égig”, mert úgyis megváA vidék lehetőségeire gondolva min- sároljuk az iráni zöldséget, amikor denekelőtt azokból az előnyökből már sajátunk nem lesz. Ha van helyi lehet kiindulni, amelyek a vidéket termék, az előbb-utóbb a szállítási meghatározó jellegéből fakadnak. költségek miatt olcsóbb lesz, mint a Mindenekelőtt a természetközelség- globális kínálat. A minőségi különbre gondolok. Arra a nem kellőkép- ségekről és az élelmiszerbiztonsági pen értékelt előnyre, hogy jelentős követelmények teljesíthetőségéről természeti erőforrások közvetlen még nem is beszéltem. Az nyilván(szállítási költségek nélkül) állnak való, hogy a helyi termelő friss terrendelkezésre vidéken. Ez a lokali- méke magasabb minőségű, mint a tást hozza vissza a gazdaságba, ami- messziről importált áru. Az ismert kor a globális gazdaság hatalmas helyi termelőtől biztonságosan vászállítási igénye és a kőolaj árának sárolhatok, hiszen ha bármi gond – a szűkösség és a magas kereslet is történik, azonnal vissza tudom okozta – rohamos áremelkedése keresni a forrását, nem úgy, mint a miatt már nem érdemes, vagy nem szerencsétlenül járt e-coli-val meglehetséges például élelmiszereket fertőzött németek. vagy építkezési anyagokat nagy táEz a verseny megnyerhető a hevolságról beszerezni. Az átfordulás lyiek számára. Azzal a feltétellel, akkor következik be a globálisból hogy legyenek helyi termelők. Az a lokálisba, amikor a áldozathozatal a vátömegtermelés mésárló részéről akkor Pozitív megköretgazdaságosságából segíthet, hogy ha a zelítés szükséfakadó fajlagos nyerevásárló hajlandó megges ahhoz, hogy ségnövekedést elviszi fizetni a felárat a helyi a többszörösen a szállítási költség. termelőnek, illetve hátrányos helyzetA másik erőforrás nem vásárol, amikor vidéken a társadalnincsen helyi kínálat. be hozott vidéken mi tőke. Az emberek Ezzel a „tudatos foemberhez méltó közti bizalmi háló, a gyasztói magatartásáéletet teremtsünk. helyi közösségek, csaval” elbátortalanítja a Ehhez mindeneklád és rokoni szálak. A globális kereskedőt és előtt szeretni kell modernizáció, az önös bátorítja a helyi terérdek érvényesítése melőt. A helyi termelő a vidéket, és hinni kikezdte a társadalom jövedelme közvetetbenne, hogy a közösségi szövetét, de ten a helyi közösség szükséges áldozat vidéken még mindig javát szolgálja, míg hosszú távon nem jobb a helyzet, mint a a globális kereskedő lesz hiábavaló. nagyvárosokban, ahol jövedelmét kiviszi a az elidegenedés már térségből. embertelen viszonyokat teremtett. Észnél kell lennünk! A gazdasá- Egy működő jó példa gi folyamatok a helyi termékek és a közösségi vállalkozásra helyi piacok fejlődése irányába hat- A Civitas Alapítvány1 – építve munnak. A globális kereskedők azonban katársai több éves közösségfejlesztői mindent megtesznek annak érdekében, hogy hatalmas gazdasági erejükkel, ameddig még lehet, a helyi 1) www.civitas.ro

tapasztalatára – az udvarhelyszéki helyi gyümölcstermesztők megtartása és támogatása céljából kifejlesztett egy közösségi vállalkozást, mely jó példa lehet hasonló helyi gazdaságfejlesztések számára. A modell ugyanakkor megoldást is nyújt az új vidékfejlesztési paradigmában történő gazdaságfejlesztésre. A Hagyományaink gyümölcsei – Frutrad (Fruits of tradition)2 projekt keretében közösségalapú gazdaságfejlesztési modell született. A projektben részt vevő partnerek kidolgozták, és a gyakorlatban kivitelezték a közösségi vállalkozás elméleti, képzési és megvalósítási koncepcióját. Farkaslaka községben, a helyi önkormányzattal együttműködve létrejött közösségi vállalkozásként az udvarhelyszéki gyümölcstermesztőket tömörítő Székelygyümölcs Egyesület felügyelete alatt működő gyümölcsfeldolgozó manufaktúra. Közösségi vállalkozás – megoldás a vidék gazdasági problémáira A gyümölcsfeldolgozó vállalkozás példáján az alábbiakban ismertetem a közösségi vállalkozás fogalmát, és bemutatom azokat a közgazdaságtudomány számára is értelmezhető ismérveket, melyek alapján elmondható, hogy a közösségi vállalkozás sikeresen megadja a választ a vidéki gazdaság fentebb említett problémáira, a hatékonyság és versenyképesség kihívásaira. A közgazdaságtudomány az alábbi meghatározást dolgozta ki a közösségi vállalkozásra (angolul, Community-Based Enterprise, CBE)3: olyan sajátos vállalkozási forma, amely esetén a helyi közösség együttesen létrehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját (a mi esetünkben a gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát, melynek létesítésében a helyi közösség képviseletében a helyi önkormányzat biz2) A Frutrad projekt a Civitas Alapítvány vezetésével, a norvég kormány támogatásával jött létre 2009– 2011 között. Lásd bővebben: www.szekelygyumolcs.ro. 3) Ana Maria Paredo, James J. Chrisman, Toward a Theory of Community-Based Enterprise, Academy of Management Journal, 31 (2), http:// ssm.com/abstract=1190122

civil fórum

tosította a felújított épületet, a Civitas Alapítvány a felszerelést), és közösen vállalkozva működteti azt, annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. Ezáltal a közösség egyben vállalkozás és vállalkozó is. Olyan vállalkozást hoz létre, amely a helyi közösségbe beágyazottan és nem attól elkülönítve működik. A gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát az udvarhelyszéki hagyományos gyümölcstermesztőket tömörítő Székelygyümölcs Egyesület működteti. Az egyesület biztosítja a manufaktúra beágyazottságát a helyi közösségbe.

megvalósítható profit lett. A termék előállításának motivációját a piaci kereslet és a piacon kialakult árviszonyok határozzák meg. Ezzel el is jutottunk a vidéki környezetben működtetett vállalkozások egyik alapkérdéséhez. Mi történik akkor, amikor létezik a szükséglet (pl. éhség, szomjúhozás, vagy biztonság, tiszta környezet szüksége), és azt nem lehet profitot hozó tevékenységgel kielégíteni? A modern gazdaság válasza erre a kérdésre az, hogy akkor annak a szükségletnek a kielégítése nem a gazdaság feladata, hanem az állam, vagy a civil szerve-

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

Hagyományos társadalom esetén az egyéni és közösségi szükségletek kielégítése közvetlenül a családi gazdaságban, önfenntartó módon történt. A modernizáció során a szakosodás és a vele járó hatékonyságnövekedés lehetővé tette a felesleg képződését, amit a kereskedelem áruforgalom formájában a piacokon keresztül bevitt a pénz által közvetített csere folyamatába. Az egyén és a család számára elérhető erőforrások átalakítása szükségleteket kielégíteni képes termékké mindig is vállalkozás volt. A hagyományos vállalkozásokat elsősorban a szükséglet kielégítése vezérelte. A felesleg után keletkezett haszon másodlagos volt. A modern kapitalista gazdaságban azonban a vállalkozások mozgatórugója a minél nagyobb

zetek dolga. Illetve, ha valaki más profitot hozóan képes azt a bizonyos szükségletet kielégítő árut előállítani, akkor azt neki kell megtennie, és a többi szükségletet élvező a piacon megvásárolhatja a terméket. Igen ám, de a gazdasági szféra logikája szerint mindenki kizárható annak a szükségletnek a kielégítésétől, amelyikért nem hajlandó, vagy nem képes fizetni (kivételt képeznek a közjavak). Ez mind rendben lenne, ha nem olyan szükségletekről lenne szó, mint például az élelem vagy ivóvíz, amelyek az élet számára nélkülözhetetlenek, és közgazdasági értelmezés szerint nem minősülnek közjavaknak. Ezzel el is jutottunk a globális gazdaság felháborító ellentmondásához: amikor élelmiszerfelesleg, többlettermelés van a gazdag országokban, a világ jelentős része éhezik, mert a szegénység

miatt nem tudja megfizetni az élelem kereskedelmi árát. A legutóbb kialakult pénzügyi, majd gazdasági válság számomra elég meggyőzően bizonyította, hogy a profit mindenáron való maximalizálása erkölcsileg nem helyes magatartás, és nem elegendő szabályozás a javak optimális elosztása számára. A legnagyobb profitot a szűkösen rendelkezésre álló javak forgalmazásából lehet megvalósítani. Ezért a mai gazdaság arra törekszik, hogy lehetőleg minden általa forgalmazott jószág szűkösen álljon rendelkezésre, vagy legalább a szűkösség látszatát, illúzióját teremtse meg. A profitmaximalizáló gazdaságnak nem érdeke a jólét, vagy a bőség megteremtése. Ezért azokat a vásárlói magatartásokat támogatja, amelyek a fogyasztás növelését eredményezik, ezzel is növelve a szűkösséget. Az erkölcsileg helyes mértéktartás, a szükségletek által vezérelt magatartás már most is sok esetben bőséget hozna, amennyiben a tudatos, önkorlátozó magatartás lenne a meghatározó, és nem a fogyasztás minden áron való hajszolása. Elfogadhatónak tartanám bizonyos javak esetén azokat az emberiség fennmaradásának érdekében kivonni a szabad verseny feltételei közül, és akár állami ellenőrzés alatt az áraikat és a megvalósítható profitot hatóságilag ellenőrizni, illetve korlátozni. Elszegényedett és tőkehiányos térségekben – mint amilyen a világ nagy része, beleértve a Székelyföldet is – a szabadversenyes piacgazdaság nem működik kielégítően. Számos szükséglet kielégítetlen marad, mert sem a gazdaság, sem az állam, vagy a civil szervezetek nem képesek ezek kielégítésére elegendő erőforrást biztosítani, hogy azokat a termékeket a globális piacról beszerezzék és alacsonyabb áron vagy ingyen szétoszszák a szükséget szenvedők közt. A termelők meg nem hajlandók a felesleget sem a piaci ár alatt adományozni, hogy ne rontsák a kereslet-kínálat törvénye által kialakított magas árakat. A megoldás megtalálásához vissza kell, hogy térjünk a közösségi vállalkozás fogalmához, és pár gondolat erejéig megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők alakítják a vállalkozások életét?

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Egy vállalkozó döntését, hogy ő vállalkozó legyen, három tényezőcsoport együttes hatása befolyásolja: 1. az egyéni adottságok, szakmai és vállalkozói képességek, a személyes motiváció, elhivatottság; 2. a gazdaság intézményi, jogi és makrogazdasági feltételei, amelyek adottak, és külső, objektív tényezőknek tekinthetőek egy adott ország, térség vagy közösség esetében; 3. a közösségben létező vállalkozói tevékenység mennyisége és minősége, illetve annak észlelése a vállalkozó által – vállalkozóbarát kultúrával rendelkező közösségekben, ahol hagyománya van a vállalkozásnak és sok a vállalkozó, könnyebb vállalkozni.

nak a fiataloknak, ezáltal éltetik a mely a nem azonnal elszámolt, de közösséget. A hagyományos gyüa jövőben kölcsönös visszatérítésre mölcsöket feldolgozó manufaktúra számot tartó vállalás. Erőteljes az esetén: bárki feldolgozhatja saját ajándék gazdaság (esküvők, ünnegyümölcsét (szabad hozzáférés), pek, megemlékezések, baráti csaláaz eredmény egy részét vám fordi látogatás), ahol nagy közösségi májában leadja a mapresztízsértéken lehet nufaktúrának (ebből a manufaktúrában Az erkölcsileg hefizetődik ki a villany, előállított gyümölcslyes mértéktartás, víz, csomagolóalevet vagy lekvárokat nyag és az állandó „értékesíteni” pénza szükségletek álmunkatársak bére), bevétel nélkül. A kötal vezérelt magamásik részét hazazösségi vállalkozás tartás már most is viheti a gazda (ez a esetén az adott kösok esetben bősésaját haszna, amit zösség dönthet úgy, get hozna, amenyelfogyaszt, értékesíthogy a tevékenységet het a piacon, vagy elakkor is fenntartja, nyiben a tudaajándékozhat, a tárha a gazdasági profit tos, önkorlátozó sadalmi kapcsolatait alacsony. A bevétel magatartás lenne erősítendő). A hafedezi a költségeket, a meghatározó, és Nehéz gazdasági helyzetben vagy gyományos gyümölés közben hasznos és nem a fogyasztás válságos időszakokban lévő közössécsösök léte olyan érjó dolgok történnek a gekben is lehet erős vállalkozói kedv, ték, mely meghatáközösségben. A gazminden áron való éppen a túlélés biztosítása érdekében. rozza az adott helyi dasági profit kérdéhajszolása. A vállalkozók a nehéz helyzetben is közösségek identitásét és a vállalkozás megtalálják a lehetőségeket és az erősát (hagyományosan versenyképességét forrásokat a jövő biztosítása érdekégyümölcstermesztő települések). A a költségek ellenőrzésével lehet ben. Ezek a vállalkozások azonban gondozott, életképes gyümölcsömegoldani, hiszen a bevételi leheszámos jellemzőjükben eltérnek a sök életerőt adnak a közösségnek tőségeket a piac korlátozza. Egy gazdag térségek vállalkozásaitól. Az is, erősítik jövőbe vetett hitüket, közösségi vállalkozás esetén a költalábbiakban a közösségi vállalkozáelkötelezettségüket a túlélés, a jövő ségeket alacsonyabb szinten lehet sok számára fontos jellemzőket isnemzedékek iránt. A program előtartani, mint egy piaci vállalkozás mertetem. készítésének jelentős esetén. Az önkéntes munkával, 1. Közösségi orientárésze volt a közösvagy a bérpiaci ár alatti alkalmaA közösségi válció. A közösségi válséggel való munka és zással, a szezonális jelleg kihasználalkozásra olyan lalkozások szoros a hagyományos terlásával (amikor nincsen gyümölcs, sajátos vállalkokapcsolatban állnak mészeti erőforrások nem dolgozik a manufaktúra), és a zási forma, amely a közösségekkel, afeltérképezése. A szénem pénzbeli cserék alkalmazásáesetén a helyi kömelyekben létrejötkely közösségek kulval. Az alacsonyabb pénzbeli juttek. A közösség szátúrájában a közösségi tatások értékkiesését kompenzálja zösség együttesen mára hasznosnak orientáció bonyolult a társadalmi presztízs, illetve a halétrehozza a válmegítélt tevékenyszerkezete sejlik fel az zavitt termék, ami a vállalkozáshoz lalkozást, annak ségekkel foglalkozelemző számára. A natartozás velejárója. infrastruktúráját, nak és szabadon gyobb közösség iránti 2. Beágyazottság és társadalmi tőke. és közösen vállal(vagy jutányos áron) elkötelezettség gyenA közösségi vállalkozások igazi használható gazdage, a székelyek indierejét az a társadalmilag fenntarkozva működteti sági infrastruktúrát vidualisták és versentott bizalom és biztonság jelenti, azt, annak érdekébiztosítanak a kögők. A kis közösségek amit társadalmi tőkének nevez a ben, hogy sajátos zösség tagjai száiránti lojalitás azonban szakirodalom. A közösség belső közösségi haszonmára. Fontos, hogy erőteljes. Erős a kokapcsolatrendszere, a rokoni, bara tegyen szert. a közösség haszmaság intézménye, a ráti és kölcsönös segítséget nyújtó nosnak ítélje meg a nagy családok befoszálak mentén font hálózat tartja vállalkozás létét a maga számára. lyása. A falu és a család véleménye fenn a vállalkozást. A megoldások A hasznosság nem feltétlenül jövemérvadó az élet minden kérdéséa problémákra ebből a hálózatból delem formájában mérhető (habár ben. Ezért a gyümölcsfeldolgozó adódnak. ez is jelentős lehet). Olyan értékek vállalkozás kis települések kö- 3. Hagyományos tudás és társadalmi érvényesítése lehet fontos a vállalzösségeire és az egyesületi tagok innováció. Közösségi vállalkozást kozás révén, amelyek fenntartják a családjaira támaszkodik. Jelentős sikeresen csakis valamilyen a köközösség identitását, belső kohézihagyománya van az önkéntes, egyzösségben meglévő tudásra lehet óját, munkalehetőséget biztosítamást segítő „kaláka” munkának, alapozni. A hagyományos gyümöl-

civil fórum

csök termesztése és azok feldolgozása évszázados tapasztalaton és nemzedékről nemzedékre átadott tudáson alapul. Ezt a tudást szakmai oktatás egészítette ki, hozta naprakész állapotra. A termékek piaci értékesítése által megkövetelt csomagolás és marketing tevékenység a közösség számára új, maga a manufaktúra, a benne lévő modern felszereléssel és a használat során kötelezően alkalmazott higiéniai eljárások mind-mind társadalmi innovációnak számítottak. A közösség folyamatosan tanul, és ezáltal alkalmazkodik az elvárásokhoz. Következtetésként megállapítható, hogy a közösségi vállalkozás – és

annak a Civitas Alapítvány által kidolgozott gyakorlati alkalmazása – sikeresen ötvözi a hagyományos közösségre alapozott gazdálkodást a modern piacgazdaság feltételei közt alkalmazható termelési és értékesítési módszerekkel. A szélesen értelmezett közösségi és egyéni haszon megléte miatt a költségek alacsonyan tartásával és a nem pénzbeli tranzakciók alkalmazásával (a nyersanyag ingyen bekerülő externália) alacsony profitszint mellett is fenntartható a vállalkozás. Ugyanakkor fontos tényező az infrastruktúra létrehozásához szükséges beruházás mértéke. Nagyobb beruházás és kisebb közösségek esetén ez reális korlát lehet a vállalkozás beindításához. Erre a problé-

mára talált megoldást a Civitas Alapítvány a Norvég Alap pályázatának elnyerésével. A jövőben célszerű más területekre is kiterjeszteni a vállalkozást, és esetleg olyan szolgáltatásokat csatolni hozzá, amely a gazdasági tevékenység sokszínűségét növel (diverzifikáció), és ezáltal csökkenti a szezonalitásból fakadó veszélyeket.

Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány – kuratóriumi elnök közgazdász, vállalatgazdaságtan magántanár kolumban.gabor@yahoo.co.uk

Székelygyümölcs – a közösségi vállalkozás A Civitas Alapítvány innovatív, úttörő kezdeményezésként indította el a norvég kormány támogatásával 2009-ben a Hagyományainkgyümölcsei–Frutradprojektet.Atöbbévesvidék-ésközösségfejlesztőimunka,továbbáaprojektvezető,Már Istvánnemzetközitapasztalataiegysikeresközösségivállalkozáselindításáteredményezték,mellyelazudvarhelyszékividéki közösségekboldogulásáhozkívánnakhozzájárulni.Dehogyanisindultezel?Mibenisállemeközösségivállalkozás?Kérdéseinkreazegyesületvezetője,Már István válaszolt.(Kérdezett:CsákiRozáliaésCarmenCiobanu)

Már István Székelygyümölcs Egysület – elnök istvanmar@gmail.com – Mit jelent az Ön szervezete számára a közösségi vállalkozás? – A közösségi vállalkozás egy olyan módszertani megközelítés, amely által megoldásokat kínálunk a vidéki gazdasági élet fellendítéséhez a helyi termékek előállítása és forgalmazása révén. A vidéken élők életszínvonalának növelése mellett, e kezdeményezés révén a Székelygyümölcs Egyesület hatékonyan hozzá tud járulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, hiszen a közösségi vállalkozás keretében a termékek előállítása kizárólag a helyi hagyományos és erdei gyümölcsök feldolgozásán alapszik. Továbbá a vállalkozás keretében jelentős mértékben meg tudjuk mozgatni a közösségeket, arra ösztönözve azok tagjait, hogy időszakos vagy

folyamatos együttműködés keretében végezzék akár a termelési, begyűjtési, akár a feldolgozási tevékenységeket. Tehát a vidéki gazdasági jólét elérése mellett a kezdeményezésünkben fontos szerep jut a természeti örökségünk megóvásának, illetve a helyi közösségek megerősítésének. – Mikor indították el a vállalkozást, és milyen nehézségekkel szembesültek? Milyen változtatásokra lenne szükség egy ilyen jellegű vállalkozás hatákonyabb segítése érdekében? – A kezdeményezés 2010-ben indult útjára, és az első nehézségek már a gazdasági tevékenység elindításánál jelentkeztek. Az engedélyezést végző hatóságok nagyon nehezen értették meg például, hogy miért akar egy civil szervezet gazdasági te-

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

vékenységet folytatni, főleg úgy, hogy az abból befolyó összegeket vissza akarja fordítani a helyi közösség vagy a szervezet fejlesztésére. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében egy olyan civil szervezet, amely közvetlen módon végez feldolgozói és értékesítési tevékenységet, nem kaphat működési engedélyt csak abban az esetben, ha a hatóságok rugalmasan állnak az egysület mellé. Sajnos, jelenleg nincs olyan törvény, amely támogatná, sőt ösztönözné a civil társadalom által vállalt gazdasági ötletek megvalósítását. A civilek által megvalósított gazdasági haszon teljes mértékben visszafordítódik a helyi közösségekbe, viszont ennek semmilyen támogatási rendszere nem létezik, amely lehetővé tenné a közösségi haszonvételi jogokon alapuló gazdaság kialakulását. Példaként említhető az a tény, hogy az adózási törvény nem tesz különbséget a civilek által a közügyek támogatására, illetve a magánszemélyek által a saját egyéni boldogulásukra létrehozott vállalkozások között. Mindkét vállalkozástípus ugyanolyan mértékben és gyakorisággal adózik, attól függetlenül, hogy magán- vagy közérdekeket szolgál a vállalkozása. – Melyek a közösségi vállalkozás termékei, szolgáltatásai, és ezeket hogyan értékelik a fogyasztók? – A Székelygyümölcs Egyesület egy Gyümölcsfeldolgozó Manufaktúrát működtet, ahol Udvarhelyszék hagyományos gyümölcsöseiben termett és/vagy az erdőkben gyűjtött gyümölcsökből készítünk lekvárokat, szörpöket és természetes gyümölcsleveket. A feldolgozót a helyi gazdák használhatják annak érdekében, hogy a saját maguk által termesztett és/vagy gyűjtött gyümölcsöket saját receptúra alapján dolgozzák fel. A feldolgozás ideje alatt folyamatos felügyeletet biztosítunk a minőségi termék-előállítás érdekében, illetve szakmai segítséget nyújtunk a kevésbé tapasztalt gazdák vagy gazdasszonyok számára. Továbbá vállaljuk, hogy a termékek értékesítésében is segítséget nyújtunk a gazdák számára, így nagyobb tételekben és jobb árakon tudjuk eladni kiváló minőségű termékeinket. A vásárlók is megismerhették ezeket, hiszen már közel fél éve vagyunk a piacon. Nagyon sok pozítív visszajelzést kaptunk a fogyasztók részéről, amelyet az eladott termékek mennyisége is tükröz, hiszen az eddig eltelt időszak alatt sikerült eladnunk a termelésünk közel 70%-át.

– Milyen célcsoporthoz szólnak, és ő, valamint a közösség hogyan értékeli a vállalkozás tevékenységét? – A vállalkozásunk elsősorban a vidéken élő embereknek szól, azoknak, akik többek között gyümölcstermesztéssel vagy -gyűjtéssel is foglalkoznak. A közösségek tagjai közül a legnagyobb számban a nők vesznek részt a feldolgozásban és értékesítésben. Ők azok, akik meglátták a lehetőséget ebben a gazdasági tevékenységben és bátran belevágtak, elsősorban a helyi receptek alapján készült lekvárok és szörpök készítésébe. Egyelőre még csak sejteni lehet a vállalkozásunk gazdasági lehetőségét, de a gazdák részéről érkezett visszajelzések is biztatóak. Több helyi közösség ösztönzésére idén és a jövő év folyamán további két kisebb feldolgozó üzemet indítunk el a térségben a megnövekedett igények teljesítése érdekében. – Az Ön meglátása szerint a közösségi vállalkozás miként járul hozzá a közösség/célcsoport fejlődéséhez? – Kezdeményezésünk révén a közösségek – a gazdasági lehetőségek kiszélesítése mellett – újra felfedezhetik a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségeket és ezekhez kapcsolódó gyakorlati tapasztalattal gazdagodhatnak. Elsősorban a fiatalok azok, akik a hagyományokon alapuló vidéki gazdálkodás módszereit felfedezhetik és elsajátíthatják. Továbbá hosszú távon azt reméljük, hogy azok a nők, akik vidéken élnek és jelenleg nincs pénzkereseti lehetőségük, megtalálják számításaikat, és a gyümölcsök feldolgozásával hozzá tudnak járulni saját maguk és családjuk boldogulásához. – Mi ösztönzi Önt arra, hogy közösségi vállalkozóként folytassa a tevékenységét? – Számomra a legnagyobb hajtóerő a vállalkozás kialakításában és fejlesztésében az a megtapasztalás, amely a helyi emberek akaraterejét mutatja meg abban a pillanatban, amikor egy fejlesztést közösen kigondolunk és megvalósítunk. Jó látni azt is, hogy a megvalósított bevételekből milyen fejlesztéseket tudunk elvégezni az egyesület saját, illetve a közösségek tagjainak boldogulása érdekében. Jó azt is megtapasztalni, hogy nagyon sok fiatalt sikerült bevonni ebbe a nemes feladatba, biztosítva a kertek és gyümölcsösök gondozottságát, illetve a felvállalt feladatok továbbvitelét.

civil fórum

Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye

szociális szövetkezetek múltja és működése Nyugat-Európában 15-20 évre nyúlik vissza. Ott, ahol meghonosodik, a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár- és a környezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik jelentős eszköze. A szociális szövetkezetek által nyújtott előnyök egy időben biztosítanak egyéni és közösségi előnyöket a szövetkezetben dolgozók számára. Egyfelől a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élő vagy tar-

mint száz ilyen szövetkezet működik, míg nálunk (Romániában, Erdélyben) sem szabályozás, sem törekvés nincs azok létrehozására és működtetésére. Romániában az aktuális, jelenleg is alkalmazható szövetkezeti törvény (2001/1. sz. Törvény) által megszülettek a hajdani szövetkezeti mozgalom és azon belül a szövetkezeti vidékfejlesztés visszaállításának szabályozási feltételei. Kivételt képez a szociális szövetkezetek szabályozása, amely nem került be a Szövetkezeti Törvénybe, és nem történt külön szabályozás sem.

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

tósan munkanélküliek számára státuszt, rendszeres jövedelmet, önmegvalósítási lehetőséget, értelmes életet, az önbizalom növelését és visszatérést a társas kapcsolatokba, másfelől kollektív előnyökkel is jár, hiszen csökkennek a szociális költségvetési kiadások (elesik a munkanélküli segély), csökkennek a szociális segélyek és ezek a szövetkezeti formák átvállalják a képzési, továbbképzési feladatokat és költségeket az államtól. Magyarországon a szociális szövetkezetekről szóló 141-es Törvény 2006-ban jelent meg, és ma már több

Mit is tekinthetünk szociális szövetkezetnek? „A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal, az

egy tag–egy szavazat elvének megfelelően vesz részt a szövetkezete működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be.” (Lásd: http://www.ofa.hu/index.php?WG_ NODE=WebPalyazatok&WG_ OID=PALf70b99062f6216bf9#, Szövetkezz/2007). A szociális szövetkezet egyfelől olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak, másfelől a munka-foglalkoztatottság új lehetőségét nyitja meg. A szövetkezetek ma is komoly gazdasági súlyt képviselnek a világon Japántól Dél-Amerikáig, Észak-Amerikától Nyugat-Európáig. A szociális szövetkezetek azonban a szövetkezés olyan új formáját testesítik meg, amelyek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg. Európában elsősorban a dél-európai és mediterrán országokban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország), de Dél-Amerikában, sőt Japánban is teret nyertek, és három fő célcsoportra irányulnak: (1) munkanélküliek; (2) fogyatékosok; (3) idősek és fiatalok. A figyelemre méltó európai és más földrészek példái – melyekről alább rövid ismertetőben jelezzük a szociális szövetkezetek jelenlegi állapotát – sürgősen megfontolandóak hazai viszonylatokban is. Az olaszországi példák számunkra talán a leginkább figyelemre méltóak. A helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek létesítésével válaszoltak az elöregedő társadalom problémájára. Ezzel munkahelyeket is teremtettek, főleg a fiatalabb nemzedékekhez tartozók részére. A szövetkezet tagjai otthonukban keresik fel az időseket, bevásárolnak számukra, kitakarítanak, s egyéb kisebb munkákat végeznek el. Másik olasz példa az ügy óvodai alkalmazása. Akárcsak nálunk, ott sem minden gyermeknek

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

sikerül elhelyezést biztosítani az által fizetett alkalmazottak munkába lami óvodákban. Ilyenkor összeáll állítása nélkül növeljék; nyolc-tíz anya, akiknek nagyjából c. a szociális szövetkezetek egyre inazonos korú gyermekeik vannak, s kább hangsúlyozták a társadalmi az egyik vállalja (természetesen adott összefogás, a szociális együttműfeltételek megléte mellett), hogy saját ködés fontosságát, s ez jó lehetőotthonában, szociális szövetkezeti forséget nyújtott számukra az együttmában gondoskodik a többi gyermekműködés és partneri kapcsolat ről is, amíg azok szülei dolgoznak. jelentőségét kiemelő általános szoAz olaszországi szociálpolitikai légkörben. ciális szövetkezetek műFranciaországban a A szociális szöködését az 1991. évi szociális szövetkezetek vetkezet egyfelől 381. Törvény szabáúgyszintén egészségolyan igények, lyozza, és fontos újíügyi ellátásra, idősek tásokat képviselnek gondozására, munkaszükségletek kinemzetközi szinten is. helyek teremtésére konelégítésére törekAbból az alapelvből centrálnak. Ez a szövetszik, amelyekre a indulnak ki, hogy a kezeti forma több eugazdasági szektor szociális szövetkezet rópai uniós országban más területei nem „az egész közösség jómérhetően sikeres (és léte és az állampolgáviszonylag nem költalkalmasak, másrok szociális integráciséges) kezdeményezés, felől a munka-fogójának érdekében fejti amely a különösen hátlalkoztatottság új ki tevékenységét”. rányos helyzetű csolehetőségét nyitja Az olasz törvény portok foglalkoztatásámeg. előírásai szerint szönak közérdekű megolvetkezeti tagok lehetdási kulcsa. nek azok, akik: 1) a szövetkezetben Japánban az állami tulajdonban valamilyen tevékenységet látnak el, s lévő épületek (iskolák, minisztériuebből gazdasági nyereségük szárma- mok) takarítását bízták tartós munzik (a szövetkezet dolgozói, vezetői); kanélküliekből álló szociális szövet2) akik a szövetkezet szolgáltatásain kezetekre. Ezek a szerveződések pár keresztül kerülnek számukra elő- év alatt önfenntartóvá váltak, és az nyösebb helyzetbe (pl. idős emberek, állami szektor intézményeinek nyújmozgáskorlátozottak, a szolgáltatást tott szolgáltatásokon felül további igénybe vevők); 3) akik önkéntes ala- megbízásokat vállaltak. pon dolgoznak a szövetkezetnek, Magyarországon az elmúlt öt év„spontán, személyes meggyőződés- ben a törvényes szabályozás is megből, profitszerzés célja nélkül”; 4) finan- történt, konkrét kezdeményezések szírozó tagok és állami intézmények. születtek, amelyek célja, hogy a szoOlaszországban több mint négyezer ciális szövetkezet és a szociális vállalszervezet tartozik ide, kétharmaduk kozás ismertté és gyakorlattá váljon. szociális szolgáltatásokat nyújt, egy- A Világgazdaság című napilap 2007. harmaduk pedig a munkaerő-piaci július 26-i számában pedig a „kapiintegrációban vállal szerepet. A tör- talizmus lelkiismeretének” nevezte vény jóváhagyását követően a szoci- a szociális vállalkozásoknak ezt a ális szövetkezetek száma országszerte speciális formáját. Bár a szocialista megnőtt. Ennek magyarázata abban szövetkezetek átalakítása már 1990 rejlik, hogy: elején felmerült, működésének szabáa. az állami hivatalok és az önkor- lyozására csak 2006/X. Törvény formányzatok figyelme a szociális májában került sor. Ez alapján viszont szolgáltatások iránti növekvő határozott lépések történtek. Az Origény nyomása alatt fokozottan szágos Foglalkoztatási Közalapítvány a szociális szövetkezetek szolgál- (OFA) a Szociális és Munkaügyi Mitatásai felé fordult, kapcsolatuk nisztériummal kötött megállapodás egyre gyakrabban kiszerződés alapján ötéves időszakra érvényes páformájában valósult meg; lyázási programot hirdetett a szociális b. ez a tendencia lehetővé tette az szövetkezetek létrehozása és működállami hivatalok számára, hogy a tetése érdekében, amelynek a célja a szolgáltatások számát az állam ál- szociális szövetkezetek szerepének

növelése, az álláskeresők foglalkoztatásának biztosítása, újszerű szolgáltatások nyújtása a rászorulók számára. Azokban az európai uniós tagországokban, amelyekben megteremtették a jogi kereteket a szociális vállalatok működésének szabályozására (Olaszország, Belgium, Portugália, Görögország, Franciaország, Magyarország), növekvőben vannak a szociális és jóléti szolgáltatások. Ezeknek a szövetkezeteknek a teljesítménye igen biztató. Európában az eddigi eredmények szerint a szociális szövetkezeti forma alkalmazása és elismertsége vonatkozásában három típusú országcsoportot különböztethetünk meg: 1) amelyekben magas szintű a szociális gazdaság elvének elfogadottsága (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Belgium, Írország és Svédország); 2) amelyekben közepes (Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország és Anglia); 3) amelyekben még alacsony (Ausztria, Csehország, Észtország, Németország, Magyarország, Litvánia és Szlovénia). Van egy negyedik kategória is, ahol Románia is helyet kap, amelyikben még várat magára a szociális szövetkezetek működésének elvi elfogadása, hivatalos szabályozása és gyakorlati alkalmazása. 2010 februárjától az Európai Unió is támogatja a szociális szövetkezeteket, szakmai támogatást nyújtva, ösztönzve létrehozásukat, térítésmentesen biztosítva számukra szakmai szolgáltatásokat. A szociális szövetkezetekkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok bebizonyították, hogy: • a nem állami szolgáltatásokkal is sikeresen lehet szolgálni a társadalmi kohézió megvalósulását, és ennek érdekében közvetlenül be lehet vonni emberi és anyagi erőforrásokat; • a szociális szövetkezetek működése abban mutatott példát, hogy szolgáltatásokkal sokkal jobban ki lehet elégíteni bizonyos speciális szükségleteket, mint pusztán segélyekkel; • elsősorban azzal segítették a jóléti állam átalakulását, hogy erősítették a társadalmi kohéziót; • kis méretüknek és a helyi közös-

• •

•

• •

civil fórum

ségben való mély gyökerüknek köszönhetően közel vannak az emberek szükségleteihez; sok más szervezethez képest előnyük van a szociális tőke gyarapításának területén is; az állami hatóságok által előírt szolgáltatások hatékonysága és minőségi sztenderdjeinek emelkedése is jelentős mértékben a szociális szövetkezeteknek köszönhető; a szövetkezetek rugalmassága, a források ésszerű felhasználása egyértelműen a hatékonyságot szolgálja; változatlan állami kiadások mellett több embert szolgálnak ki; képesek magas számú humánerőforrást összesíteni a közérdek szolgálatára, melyben igen jelentős szerepe van az önkéntesek jelenlétének és az altruista attitűdnek is;

• a szociális szövetkezet rendszere mindig számol az újító képességgel, amely nagy részben az állami támogatástól való viszonylag nagy függetlenségből ered; • az új, mások által is átvett élenjáró szolgáltatások egy része a szociális szövetkezetek innovatív tevékenységében gyökerezik. A gazdag nemzetközi tapasztalatok, a szociálpolitikai tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szociális szövetkezetek szerepe tovább erősödik, világviszonylatban is növekszik az irántuk tanúsított politikai és gazdasági érdeklődés, merthogy ez a speciális szervezeti forma magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit. A szociális szövetkezetek képesek (nálunk is lehetnének) hatékonyan integrálni a munkából és a társa-

dalomból kirekesztett csoportokat, munkahelyeket teremthetnek, fenntartható és szolidaritásra alapozott növekedést ösztönözhetnek. A törvényhozók figyelmébe ajánlva jelezzük, hogy íme, van még egy terület, ahol Románia és ennek keretében az erdélyi magyar gazdaság és szociális lét még le van maradva Európától. A hagyományok tudatosításával, a nemzetközi tapasztalatok és az uniós támogatások hasznosításával azonban mielőbb lépni kell, mind az önkormányzatok intézkedései, mind az országos szabályozás tekintetében.

Somai József közgazdász malortime@cluj.astral.ro

Felelős adományozás, avagy forrásteremtést elősegítő támogatások civil szervezeteknek

Polgár-Társ Alapítvány több alapuló működés miatt nem képes mint tizenkét éve folytat ado- megfelelő szinten foglalkozni szermányozói tevezetfejlesztéssel, ... a szervezetek vékenységet, melynek forrásteremtési stratéköszönhetően ezidáig giák kidolgozásával, nagy többsége a hétszáz projektet táalternatív források felkimondottan promogatott több mint 11 térképezésével és lehíjekttámogatáson millió lej értékben. Az vásával. Ezen felismealapuló működés első években kimonrésnek köszönhetően miatt nem képes dottan csak tematikus 2005 óta próbálunk projektek támogatásábeiktatni adományomegfelelő szinten ban gondolkodtunk, zási tevékenységeink foglalkozni szermajd lassanként, ahogy közé olyan jellegű vezetfejlesztéssel, kezdtük mélyrehatóbeszközöket, prograforrásteremtési ban megismerni a támokat, amelyek előstratégiák kidolmogatott szervezetek segíthetik az intézmékihívásait, szükséglenyesülést, a szervezeti gozásával, alterteit, fejlesztési igéfenntarthatóságot és natív források nyeit, nyilvánvalóvá konszolidációt, s amefeltérképezésével lyek alapul szolgálvált számunkra az a és lehívásával. hatnak új forrásteremtény, hogy a szervetési stratégiák és mózetek nagy többsége a kimondottan projekttámogatáson dozatok kipróbálására.

Három ilyen jellegű támogatási módozatot, programot mutatok be röviden. 1. Általános működési támogatás Az általános működési támogatás a lehető legrugalmasabb adományozási forma, és ebből kifolyólag a támogatott szervezetek számára komoly előnyökkel jár. Az ilyen jellegű támogatás – ha ésszerűen használják fel – nagymértékben hozzájárulhat egy szervezet fejlődéséhez. Egy másik óriási előnye, hogy olyan költségvetési tételekre is fordítható, amelyeket esetleg projekt-támogatásból nem képesek fedezni a szervezetek. Hat évvel ezelőtt kezdtünk ilyen jellegű, 5-10 000 dolláros adományokat osztani olyan zöld szervezeteknek, melyek elértek bizonyos fejlettségi szintet. Ezen tapasztalat alapján, a nemrég indított Közösségi Ala-

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

pítványok programunk keretében (amelyet a Közösségi Kapcsolatokért Egyesülettel és a PACT Alapítványnyal közösen ültetünk életbe) már jóval nagyobb összegű, két évre szóló, 50 000 dolláros általános működési adományokkal támogatjuk a már létező, illetve a program keretében létrehozott és a közeljövőben létrehozandó közösségi alapítványokat. Az általános működési támogatás akkor lehet igazán sikeres, ha odaítélése stratégiai elvárásokkal is jár. Ezért fontos a támogatás elnyeréséhez szükséges fő követelmény teljesítése, ami nem más, mint egy hároméves szervezeti stratégia kidolgozása. Ezáltal egy ilyen típusú támogatás megpályázása megalapozott stratégiák létrejöttét is eredményezi, arra késztetve a szervezetet, hogy céltudatosan megtervezze jövőjét, és elinduljon a szervezeti fenntarthatóság felé vezető úton. Ezen követelmény megalapozottságát annak a felismerése támasztja alá, hogy csak azon szervezetek álmodozhatnak a fenntarthatóságról, amelyeknek világos jövőképük és ehhez idomuló hosszú távú stratégiájuk van. Egy középvagy hosszú távú stratégia elkészítése formát ad a szervezetnek és felszínre hozza a gyenge pontjait, reális helyzetelemzést eredményez. 2. Zöld filantrópia A Zöld filantrópia elnevezésű programunk is egyedülálló az elmúlt huszonegy év adományozási történetében, legalábbis ami Romániát illeti. Olyan képességfejlesztő és adományi program, amely a romániai környezetvédelmi civil szervezetek anyagi

fenntarthatóságának megerősítését támogatja a forrásgyűjtési képességek fejlesztése által. A program fő célkitűzése: olyan forrásgyűjtési módszerek elsajátításának támogatása, amelyek magánszemélyeket és/vagy vállalatokat céloznak meg, valamint a polgárok filantropikus magatartásának bátorítását. A megpályázott pénzösszeget a nyertes szervezetek adománygyűjtési tervek vagy tervrészek megvalósítására, újabb adományozók megszólítására, egyéni adományozók, illetve vállalatok bevonására, valamint a már meglévő adományozók hozzájárulásának növelését megcélzó tevékenységekre költhetik. Jelenleg a programidő közepénél tartunk. Tíz szervezet részesült egyenként közel 10 000 dolláros támogatásban, hogy forrásteremtő elképzeléseiket életbe ültethessék. A pénzadományon kívül a nyertes szervezetek képviselőinek – projektjeik életbe ültetése mellett – a forrásgyűjtésről szóló tréningeken való részvételt is biztosítjuk. Ugyanakkor fontos szerepe van a program keretében szervezett együttműködési, hálózati tevékenységeknek is. 3. Zöld vállalkozások A Polgár-Társ Alapítvány és a RománAmerikai Alapítvány közös programja, mely a környezetvédelmi jellegű társadalmi vállalkozások civil szervezetek általi létrehozásának támogatását célozza meg. Olyan civil szervezetek részesülnek támogatásban, amelyek régiójukban már több sikeres fenntartható fejlesztési projektet ültettek életbe, és komoly helyismerettel rendelkeznek.

Az elképzelt modell a környezetvédelem és a közösségfejlesztés területén működő nonprofit szervezetek által létrehozandó társadalmi vállalkozásokon alapszik, amely a természeti és kulturális örökséget vállalkozói tőkeként használja fel oly módon, hogy hosszú távon jelentős hasznot biztosítson a kezdeményező civil szervezeteknek, valamint az illető régiók közösségeinek, kistermelőinek és szolgáltatóinak. A programra egy tízéves stratégiát dolgoztunk ki. A jelenleg futó, hároméves próbaszakasz végére öt-hat ilyen típusú társadalmi vállalkozás létrejöttének és fejlesztésének támogatását tervezzük az ökoturizmus, a helyi termékek előállítása és forgalmazása, valamint a hagyományos gazdálkodás témakörökben. A program megfelelő műszaki tanácsadást (felkészítők, konzultáció, illetve folyamatok szakmai tanácsadása), valamint anyagi támogatást (50 000 dollárnak megfelelő lejt projektenként) nyújt a vállalkozások létrehozásához és a vállalkozói képességek fejlesztéséhez. Összegezve: meglátásunk szerint az ilyen jellegű programok, támogatások azok, amelyek a jelenleg krónikus forráshiánnyal küszködő civil szervezeteket fenntarthatóbbá tehetik mind szervezeti, mind pénzügyi szempontból.

Potozky László Polgár-Társ Alapítvány – ügyvezető igazgató laszlop@repf.ro

civil fórum

Tanulj meg repülni a NESsT-tel!

NESsT egy nemzetközi nonprofit szervezet, melynek fő célja megoldani a fejlődő országok kritikus szociális problémáit. Kifejező szlogenjének égisze alatt – „Learn to fly” – a NESsT szociális vállalkozásokat hoz létre és támogat. Más szavakkal: megtanítja a kisebb szervezeteket „repülni”, vagyis függetlenebbekké válni. A NESsT Venture Fund jelen pillanatban 10 európai és latin-amerikai országban működik: Argentína, Brazília, Chile, Horvátország, Cseh Köztársaság, Ecuador, Magyarország, Peru, Románia és Szlovákia. A NESsT anyagi támogatást és vállalkozási szaktanácsadást nyújtott több mint 2600 szociális vállalkozásnak 48 országban. A NESsT fő programja szociális vállalkozások versenyeztetése. A versenyeztetés során a nonprofit szervezetek számára pénzügyi és technikai felügyeletet biztosít a szociális vállalkozás elindításához vagy fejlesztéséhez, továbbá az üzleti terv kidolgozásához annak függvényében, hogy a szervezet milyen fejlettségi szinten áll. A legsikeresebbnek mutatkozó üzleti terveket a NESsT azzal díjazza, hogy fedezi a vállalkozás elindításához szükséges költségeket, továbbá a vállalkozás tevékenységeinek a megvalósításához évente pénzügyi, technikai támogatást biztosít. 2007-től mostanáig a romániai program a régió egyik legnagyobb programjává vált. A szociális vállalkozásoknak szóló két versenyeztetésre 106 szervezet nevezett be. Jelenleg a NESsT országos szinten tíz szervezettel dolgozik, amelyek anyagi támogatást és technikai felügyeletet kapnak a vállalkozás megvalósítási szakaszában: ACSIS, Alături de Voi, Cartea Călătoare, Noi Orizonturi, Romanian Angel Appeal, Viitor Plus, Touched România,Herculeş,Prieteniaés aTonal. A NESsT számára a szociális gazdaság az ágazatnak azt a részét jelenti, amely gazdasági tevékenységeket folytat a helyi közösségek javára, és amelynek olyan profit megszerzése a célja, amely nem lesz szétosztva a részvényesek, tulajdonosok közt, ha-

nem specifikus, szociális vagy környe- foglalkozunk, egy egész sor tényezőt zetvédelmi szükségletek kielégítésére vizsgálunk: megnézzük a vállalkozás fogják felhasználni. Ilyen szükségletek társadalomra gyakorolt hatását, hogy például: a munkahelyek teremtése a mennyire reális az elkövetkező öt év hátrányos helyzetű, vagy a munkapi- pénzügyi terve, az önfenntartási poacon diszkriminált személyek számá- tenciált, a célpiac potenciálját, tanulmára, a közösségfejlesztés, a társadalmi nyozzuk a szervezet belső struktúráját, kohézió, a nevelés, a társadalmi kül- ugyanakkor leadership elemzéseket is detések népszerűsítése, a környezet- végzünk, hogy megvizsgáljuk, menyvédelem stb. nyire elhivatott a szervezet vezetői A szociális gazdaság gyakorlatilag csapata. két, látszólag ellentétes A NESsT számára A NESsT számára világ kereszteződésémás elemek is fontosak: ben található: a civil reprodukálható jó gyaa szociális gazdaszervezetek és a vállakorlati modell létrehoság az ágazatnak latok kereszteződésézásának lehetősége; a azt a részét jelenti, ben. Romániában a ciszervezet értékei (átamely gazdasági vil társadalom jelentős láthatóság, etikai, körtevékenységeket számú (és ez növekenyezeti és társadalmi désben van) szervezete felelősségvállalással folytat a helyi köműködtet szociális válkapcsolatos értékek); zösségek javára, lalkozásokat. Az EU-s a szervezetek jogi és amelynek olyan strukturális alapok fonstruktúrája; a NESsT profit megszerzétos szerepet játszottak lehetősége arra, hogy se a célja, amely a szociális gazdaság és hozzáadott értéket tea szociális vállalkozás remtsen és felkeltse a nem lesz szétoszttudatosítási fokának a vágyat filantropikus, va a részvényesek, növelésében. Ha azonigen nagy szakértetulajdonosok közt, ban a szociális vállalkolemmel bíró befektehanem specifikus, zás szektorra gyakorolt tőkkel való együttműszociális vagy hatását és fenntarthatóködésre. Tudni kell, ságát tekintjük, akkor hogy itt már a mi sakörnyezetvédelmi azt mondhatjuk, hogy játos módszereinkkel szükségletek kia szociális vállalkozás van dolgunk. elégítésére fogják koncepciója még toNagyon fontos, hogy felhasználni. vábbra is kezdeti fázisRomániában a civil tárban van. sadalom szervezetei proIlyen típusú tevékenységek meg- fesszionális módon fejlesszék ki a szovalósítása Romániában sem bonyo- ciális vállalkozásokat, és hogy ezen lultabb, mint a régió más országaiban. tevékenységek közül némelyik teljes Azok az általános elemek, amelyek körű jogokkal rendelkező vállalkohatással vannak a szociális gazdaság- zássá váljon majd, olyanná, amelynek ra: az üzleti környezet – ami minden jelentős pénzügyi és társadalmi hatása vállalkozás számára ugyanaz, az erre van. A nonprofit szervezeteknek a szovonatkozó jogszabályok (amelyek ciális vállalkozások megtervezésére alig léteznek, és ez a tény nem feltét- kellene fektetniük a hangsúlyt – gyaklenül rossz dolog, hiszen időnként a ran találkozunk azzal a tendenciával, jogszabályok lehetnek túl korlátozó- hogy meggondolatlanul belerohanak, és megnehezíthetik egyes lépések nak egy ötlet megvalósításába puszmegtételét); kis adókedvezmények tán azért, mert a szervezetnek tetszik – a legfontosabb az lenne, ha egy bi- az ötlet, de nem végeznek el piaci és zonyos összegig mentesítenék a pro- pénzügyi elemzéseket – annak érdekéfitadótól. ben, hogy nehogy elkerüljék a forrásoAmikor az általunk támogatni kat vagy a szervezet küldetését olyan kívánt szervezetek kiválasztásával vállalkozási minták felé, amelyek nem

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

hoznak jelentős pénzügyi vagy társadalmi hasznot. Ahhoz, hogy segítséget tudjunk nyújtani a szervezeteknek a szociális vállalkozások létrehozásában, új támogatási rendszerre lenne szükség mind a civil szervezetek részéről, amelyek a civil társadalom fejlesztése mellett kardoskodnak, mind a finanszírozók részéről. Ideális esetben az országos szervezetek hosszú távon fogják támogatni a szociális vállalkozásokat és bátorítani fogják azok kereskedelmi lépéseit, mi pedig elkezdjük

felkészíteni a szociális vállalkozásokat és technikai, valamint pénzügyi segítséget nyújtunk számukra. A szociális vállalkozások révén a nonprofit szervezetek termék- és szolgáltatásnyújtókként jelennek meg, ezáltal pedig olyan bevételt generálnak, amely kiegészíti az erőforrás-teremtési tevékenységüket. Például egyes esetekben a szociális vállalkozások munkahelyeket biztosíthatnak a kedvezményezettjeiknek, más esetekben szolgáltatásokat és termékeket nyújt-

hatnak a perifériára szorult vagy a kis jövedelemmel rendelkező közösségek számára, vagy egyszer-egyszer a társadalmi hatás a generált profitok felhasználási módjában mutatkozik meg.

Manuela Băbescu NESsT – PR felelős mbabescu@nesst.org Fordította: Dénes Réka

A Touched Romania Egyesület szociális vállalkozása Azutóbbiévekbenaromániaicivilszervezetekisúttörőmunkátvégeznekaszociális/társadalmivállalkozásokelindítása ésműködtetéseérdekében.Számosnehézséggördülezenazútoneléjük.Mégnincstörvényesszabályozásaennekavállalkozási formának–mostfolynakazegyeztetésekanemrégetémábanközzétetttörvénytervezetről.Decivilberkekbenismégtisztázásra szorul,hogymitisértünkszociális/társadalmivállalkozásalatt,mitőlmásabb,mintegycivilszervezetegyszerűvállalkozása, miértisfontosajelenléteatársadalomban,milyenhatásaivannakatársadalmikörnyezetre?Ezeknekakérdéseknekamegválaszolása,atisztábbanlátásésamegértéselősegítéseérdekébenkerestükmegLuminiţa Alexandrut,egyműködőszociálisvállalkozásmenedzserét.(Kérdezett:CsákiRozáliaésCarmenCiobanu)

Luminiţa Alexandru projektmenedzser lumi_alexandru@yahoo.com – Mit jelent az Ön szervezete számára a szociális/ társadalmi vállalkozás (a továbbiakban SZV)? – A mi szociális vállalkozásunk, a TOUCHED COLLECTION egy eszköz ahhoz, hogy beteljesítsük egyesületünk küldetését. Az SZV elsődleges és egyben társadalmi célja az anyák (a „Casa Agrar” Anyaotthon kedvezményezettjei) mint alkalmazott kézművesek bevonása. A másodlagos cél a Touched Románia Egyesület céljainak a népszerűsítése és egyben a „Casa Agrar” (részleges) önfenntartásának biztosítása. – Mikor alapították az SZV-t, és milyen nehézségekkel szembesültek? – Az SZV 2007-ben indult mint terápiás foglalkozás a „Casa Agrar” Anyaotthonban lévő anyák számára, de azért is, mert a látogatóink értékelték az ékszereket. Utólag különböző alapanyagokból és a különböző ízléseknek megfelelően készült

egy egyedi ékszerkiállítás. Az SZV fejlődése akkor érte el a legmagasabb fokát, amikor megnyerte a NESsT 2010-ben meghirdetett versenyét, ezáltal pedig jelentős információs és anyagi támogatásban részesült. A nehézségek elsősorban törvénykezési jellegűek voltak, mivel Romániában a szociális gazdaságnak nem létezik egy sajátos törvényes kerete, így a mi kérdéseink és törekvésünk arra, hogy átláthatóak legyünk és a tevékenységünk törvényesen megalapozott legyen, nem kaptak törvényes választ. Egy másik nehézség anyagi természetű volt, mivel befektetésre volt szükség és az anyák alkalmazására. – Milyen változásra lenne szükség e vállalkozási forma hatékony támogatása érdekében? – Egy törvényi szabályozásra, ami előnyben részesíti, támogatja és felkarolja Romániában a szo-

civil fórum

ciális gazdaság fejlődését, továbbá támogatási forrásokra ezekhez a vállalkozási formákhoz. – Melyek az SZV termékei, szolgáltatásai és ezeket hogyan értékelik a fogyasztók? – A „Casa Agrar” Anyaotthonban lévő anyák és önkéntesek fülbevalókat, karkötőket, nyakláncokat, nyakékeket készítenek üvegből, fából, kagylóból, gyöngyből, Swarovski-kristályokból, arannyal és ezüsttel fújtatott ékszereket elérhető áron. A Touched Collection további szolgáltatásai azok a műhelymunkák, amelyeket azért szerveznek, hogy egyedi élményt nyújtsanak, a résztvevőknek lehetőségük van a trénereinktől megtanulni e kézművesség alapelemeit, hogy aztán a saját stílusuk és ízlésük szerint készíthessék kedvelt ékszereiket. A Touched Collection keretében az ékszereinknek egy online értékesítési honlapot készítettünk, és ezúton Önöket is meghívjuk, látogassák meg, és ajánlják barátaiknak, ismerőseiknek: www.bijuteriicristaleswarovski.ro. A NESsT által meghirdetett verseny keretében piackutatást végeztünk, ennek eredménye: „Értékeljük az Önök által kézzel készített ékszereket úgy a minőségük, mint a dizájnjuk tekintetében, mert kézimunkák, és mert nem utolsósorban sajátos történetük van, és általuk közülünk mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy az anyák és gyermekeik érvényesüljenek az életben.”

– E projekt révén a következőképpen vagyunk hatással a közösségre: a. Jó gyakorlat modelljét nyújtjuk. b. A közösség/célcsoport számára egy kihívás, hiszen lehetőséget biztosítunk számukra, hogy önkéntesként bekapcsolódjanak a szociális projektjeinkbe („Casa Agrar” Anyaotthon, az elhagyott és árva gyermekeket támogató projekt és a végső stádiumban lévő, rákos gyerekeknek szóló önkéntes programunkba, mely Bukarest 3 kórházában működik). Az SZV-nek hatása van a társadalomra, hiszen az állami és magánszféra együttműködését népszerűsíti úgy az ékszerek elkészítésének, mint a szórásuk és értékesítésük stádiumában, tudatosítva a közösségben, hogy ezáltal a nehéz helyzetben lévő anyák és gyermekek problémáinak a megoldásába kapcsolódnak be. c. A nehéz helyzetben lévő anyák szakmai integrálása révén, azáltal, hogy e kirekesztett nők számára befogadó környezetet teremtünk, hogy alkalmazottak legyenek és bevételük legyen (fő- vagy mellékkereset), ami a szociális szolgáltatásoktól függetleníti őket.

– Milyen célcsoporthoz szólnak, valamint a közösség hogyan értékeli a vállalkozás tevékenységét? – Az elsődleges célcsoportot a 20-40 év közötti nők képezik. Cégeket is megkeresünk, amelyek megengedik, hogy eladás érdekében kiállítást szervezzünk és amelyek az alkalmazottaiknak vagy egyéb események alkalmából ajándékként ékszereket rendelnek tőlünk.

– Mi ösztönzi Önt arra, hogy szociális vállalkozóként folytassa az SZV tevékenységét? – Elsősorban az motivál, hogy mint több szakterületen is képzett csapat hozzá tudunk járulni a nehézségekkel küzdő és kilátástalan helyzetű anyák és gyermekeik társadalmi-szakmai integrálódásához. E szociális/társadalmi vállalkozási forma az egyesületünk küldetését is beteljesíti és egyben pozitív hatással van: • a szervezetre, hisz fenntarthatóságot és a szociális szolgáltatások kontinuitását teszi lehetővé; • az alkalmazottakra, akik szakmai elégtételt éreznek és azt, hogy hozzájárultak valamihez; • és a „Casa Agrar” Anyaotthon kedvezményezettjeinek az életére is.

– Az Ön meglátása szerint az SZV miként járul hozzá a közösség/célcsoport fejlődéséhez?

Fordította: Csáki Rozália

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Helyben – közösen1 A közösségi alapítványok

helyi élet minősége, környezete, perspektívái soha senkinek nem lesznek anynyira fontosak, mint azoknak az embereknek, akik ott helyben élnek, dolgoznak. Ez a hajtóerő a közösség egészen különböző szereplőit ösztönzi az összefogásra. Számos kiváló példát ismerünk a közjó érdekében kezdeményezett helyi szintű együttműködésekre a lakhatás, a munkavállalás, az egészségügy, a kultúra, a közoktatás, a környezetvédelem vagy a közbiztonság területén. A helyi összefogás egy lehetőség, amely nyitva áll a közösség minden tagja előtt, aki saját céljait összhangba tudja és akarja hozni tágabb lakhelyének fejlődésével. Az együttműködés jelentőségének felismerése különösen fontos a többszörös válságot átélő mai Magyarországon. Az egész közösségért cselekvő helyi együttműködésekhez sok minden más mellett, támogatásokra, pénzre is szükség van. A munka sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen is az a pénz. Az intelligens támogatás szem előtt tartja és közvetíti az adományozó szándékait és elvárásait, valamint a megvalósítók elképzeléseit és életszerű lehetőségeit. A folyamat minden résztvevőjét önkéntes munkára ösztönzi, lehetőséget ad nekik, hogy felismerjék helyismeretüket és kapcsolatrendszerüket, s így a megmozduló pénz értékénél lényegesen nagyobb változásokat idézzenek elő. Mik azok a közösségi alapítványok? Léteznek olyan támogatási rendszerek, melyekben az adományozók és a megvalósítók ismerik egymást és azt a helyet ahol élnek. Ennek köszönhetően képesek arra, hogy párbeszédben alakítsák ki saját környezetük jobbításának tervét. Ilyen együttműködő fejlesztési rendszer a közösségi alapítvány is, mely olyan nonprofit szervezet, amely egy meghatározott földrajzi helyen élők (me-

gye, kistérség, település, kerület) egész közösségét szolgálja. A közösségi alapítvány világszerte elterjedt koncepciója szerint: a helyiek számára fontos ügyeket és közhasznú tevékenységeket közvetlenül a helyiek kezében tartott finanszírozási rendszer támogatja. A közösségi alapítványok tevékenysége három fő területet ölel fel: adománygyűjtés, támogatásosztás, közösségfejlesztés. A közösség életminőségének javítása érdekében: • adományt gyűjt és minőségi szolgáltatást nyújt az adományozóknak; • támogatási programokat indít a helyi szükségletek és a közösen meghatározott célok szerint; • anyagi támogatást nyújt és segíti a közösségi programok megvalósítóit; • kapcsolatokat épít, feltárja a problémákat, mozgósít, nyilvánossá teszi az ügyeket. Az önkormányzat, a helyi vállalkozások és civil szervezetek közötti együttműködés döntően befolyásolja a helyi fejlődést. Egy közösségi alapítvány csak akkor tud igazán eredményes munkát végezni, ha mindhárom szektor részt vállal a kezdeményezésében és a működtetésében. Ez akkor lehetséges, ha a helyi választott képviselők és hivataluk, a helyi vállalkozások, a helyben működő civil szervezetek és más közösségi csoportok különböző céljai és érdekei egyaránt megjelenhetnek a közösségi alapítvány működésében. Ha az érdekeltek hasznosnak ítélik a koncepciót, fontos, hogy közösen gondolkodjanak tovább a közösségi alapítvány helyi megvalósításáról. Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi vállalkozóknak, helyben működő cégeknek?

Számtalan üzletember kötődik a településhez, ahol nap mint nap dolgozik. A gazdasági élet szereplői között is sok embert hajt a lokálpatriotizmus – ezért erejükhöz mérten szívesen fordítanak felelősen tervezett, jó cél érdekében indított programok támogatására, elkötelezett helyi kezdeményezésekre. A helyi érték létrehozásának „reklámértéke” is van, a fizetett hirdetések alternatívájaként sokan felismerték már a szájról szájra terjedő hírnév szerepét, a szájreklám hatékonyságát. A közösségi alapítvány mindezekben jó partnere lehet a helyi vállalkozásoknak. Együttműködésük lehetővé teszi a gazdasági élet helyi szereplőinek, hogy ne kelljen közvetlenül foglalkozniuk a hozzájuk érkező támogatási kérésekkel és a saját jótékonysági tevékenységük népszerűsítésével, mert ebben számíthatnak a közösségi alapítvány átlátható és szakszerű munkájára. A cégek, vállalkozók döntéshozóként is aktívan alakíthatják a közösségi alapítvány támogatáspolitikáját, a pénz elosztását, így adományozóként biztosak lehetnek benne, hogy a támogatottak megbízhatóak, pénzük jó helyre kerül. A sikeres együttműködések által az üzletemberek is újabb kapcsolatokat teremthetnek, amelyek munkájukat segítik, vagy magánéletüket gazdagítják. Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi önkormányzatnak? Az önkormányzat egy egész település teljes közösségének fejlődése érdekében hoz döntéseket és tevékenykedik, egyre inkább szem előtt tartva, hogy a helyi lakosok és a helyben működő cégek jó közérzete növeli a település lakosságmegtartó és befektetésvonzó képességét. Stratégiai döntéseinél nemcsak politikai programját és gazdasági érdekeit, hanem népszerűségét és lakossági elfogadottságát is igyekszik

1) Jelen tanulmány a Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely szakembereinek a munkája, mely kis brosúra formában a Civitalis Egyesület kiadásában jelent meg 2009-ben.

civil fórum

figyelembe venni. Ezért is hoz létre számos önkormányzat civil alapot, melyekkel a közösségi szintű öngondoskodást és a közügyekben való aktív részvételt kívánja ösztönözni. A közösségi alapítványok szakszerű támogatási rendszerek, melyek függetlenek az aktuális pártpolitikától, döntéseiket a közösséggel való dialógusban, jól érthető szempontok szerint, nyilvánosan hozzák meg. Az önkormányzás elve jól illeszkedik a közösségi alapítványok elveihez: közösségi erőforrások helyi birtoklása, közösen meghatározott fejlesztési célok támogatása, forráselosztási rendszerek működtetése, a közjó szolgálata. A közösségi alapítvány – saját munkáján keresztül – a külső források bevonásában is társa és szövetségese lehet a helyi önkormányzatoknak.

részvétellel hatékonyan járulhat hozzá a közcélok elérésének alulról szerveződő támogatásához. Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi civileknek? A helyi fejlesztések alapja a közügyek iránt érdeklődő, cselekvő és együttműködő helyi közösségek léte. Ha egy településen közbeszéddé válik az önkéntesség és a filantrópia, az felébreszti és növeli az emberekben a tettvágyat és a segítő szándékot – ezekre épülnek a civil szervezetek. Éppen ezért különösen fontos számukra, hogy ügyeikről, kezdeményezéseikről, eredményeikről minél többen tudjanak a településen. Ha a civilek összefognak az önkormányzattal, helyi cégekkel, lakossági csoportokkal, többet érhetnek el, nagyobb feladatokat is

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

nem elérhetőek. Más pályáztatók által (még) nem támogatott csoportok tevékenységét, speciális helyi ügyek felvállalóit is támogathatja a közösségi alapítvány, mert közel van és ismeri a helyi viszonyokat. Munkája során segít felkelteni a helyi vállalkozások érdeklődését, és elérni, hogy támogassák a helyi szükségletekre válaszoló megoldásokat. A közösségi alapítványtól pénzen túl külső kapcsolatok közvetítését és szakmai támogatást is kérhetnek a szervezetek a megszokottnál gyorsabban, rugalmasabban, jelentősen kisebb bürokráciával. A településért tenni vágyó helyi lakosok, magánemberek külső-belső kapcsolataira, újító szándékaira, kreativitására és önkéntes munkájára is jó hatással lehet a közösségi alapítvány. A meglévő szövetségek, hálózatok, kerekasztalok mellett mozgósíthatja a jövő generáció érdekei miatt fogékony kisgyerekes családokat, a tapasztalt idősebb embereket, és a világmegváltó, értelmiségi, fiatal generáció tagjait is, akikben egyszerre buzog a tett- és a kalandvágy. Lehetségessé válik az aktuális problémák, feladatok megoldására szerveződő lakossági csoportok támogatása is, anélkül, hogy azonnal egy szervezet bejegyzésével és működtetésével kapcsolatos ügyekre kellene nekik cselekvő energiájukat fordítani. Amit még érdemes tudni!

A forrás ez esetben több mint konkrétan pénz: emberi tudásokat, önkéntes munkát, lakossági adományokat és szakmai-emberi kapcsolatokat is jelent, hazai és nemzetközi területen egyaránt. Speciális új területet nyithat a közösségi alapítvány az önkormányzati támogatások hatékonyabb célba juttatása terén is azzal, hogy képes be nem jegyzett csoportok – lakóközösségek, klubok, szakkörök – kezdeményezését komplex módon támogatni. A közösségi alapítvány partnereként az önkormányzat az eddigieknél nem nagyobb mértékű anyagi befektetéssel és konstruktív

megvalósíthatnak, eredményesebbek lehetnek, mintha csak egyedül dolgoznak. A közösségi alapítványt nem saját programok megvalósítására, hanem a közösségi csoportok munkájának támogatására hozzák létre, ezért küldetését tekintve nem lehet konkurenciája egyik helyi civil szereplőnek sem, még ha működésében vannak is hasonló elemek. Helyzetéből és méretéből fakadóan olyan forrásokat tud a közösség céljainak támogatására mozgósítani, melyek egy-egy kisebb, speciális témában elmélyülő helyi szervezet számára

AKözösségiAlapítványkuratóriuma A közösségi alapítvány kuratóriuma igen aktív, a közösség minden meghatározó csoportja képviselteti benne magát. Minden fontos kérdésben együtt döntenek, és azokat együtt hajtják végre. Alaptőkegyűjtése A közösségi alapítvány nemcsak közvetlenül a támogatási programokra gyűjt, hanem alaptőkére is. Az alaptőke hozama biztosítja a közösségi alapítvány folyamatos működését, a közösség hosszú távú elkötelezett szolgálatát és pénzügyi függetlenségét. Helyikapcsolatok,bizalom A kommunikáció és a programok

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

nyomon követése leegyszerűsödik, hiszen láthatóakká válnak egymás számára. A bürokrácia és az adminisztratív ellenőrzés átadja helyét a közvetlen kapcsolattartásnak és a szakmai programokról folytatott párbeszédnek az adományozókkal, a támogatottakkal és az érintettekkel.

ben kezdte munkáját az első magyar nyelvű közösségi alapítvány Székelyudvarhelyen (www.szka.org), illetve 2009-ben Budapesten, a Ferencvárosban indult egy kezdeményezés, amely egy kerületi közösségi alapítvány felállításának lehetőségét vizsgálja.

Történet,nemzetközihagyomány Az első közösségi alapítványt USA-ban, Cleveland-ben alapították 1914-ben, amikor számos nem működő jótékony célú pénzalapot egy szervezetben egyesítettek és modernizáltak. A következő évtizedekben több száz közösségi alapítvány jött létre Amerikában, majd 1979-ben Észak-Írországban megalakult az első európai közösségi alapítvány. Az első keleteurópai közösségi alapítványt 1994ben alapították Besztercebányán. Ma közel ezerötszáz szervezet működik világszerte, s ebből több mint félszáz Kelet-Európában. A közösségi alapítványok munkáját számos nemzetközi szervezet segíti (pl. a WINGS-CF, www.wingsweb.org).

A jogi környezet Magyarországon A hazai törvényeknek megfelelően létrehozott nonprofit szervezet betöltheti közösségi alapítvány funkcióját, folytathatja annak hármas tevékenységét. A hatályos törvényeknek megfelelően a szervezetnek nyújtott támogatás után jár az adókedvezmény.

Magyarkezdeményezések Magyarországon jelenleg nem működik közösségi alapítvány. Az Életfa Környezetvédő Szövetség ösztönzésére az Egri Civil Kerekasztal az elmúlt években komoly szervezőmunkát folytatott, hogy Egerben létrehozza az első közösségi alapítványt (www.eletminosegert.hu). 2007-

Előnyökaközösségszámára Az elmúlt tizenöt év közép-európai tapasztalatai alapján a közösségi alapítványok növelték az állampolgári aktivitást, támogatásaikkal emberek ezreit motiválták a közösségben végzett önkéntes munkára. Fejlesztették az adományozást, a filantrópiát, növelték a cégek társadalmi felelősségvállalását helyi szinten. Sok önkormányzat munkáját is segítették azáltal, hogy részt vállaltak a közösséget érintő problémák feltárásában, az érdekelt felekkel közös megoldások kidolgozásában, megvalósításában. Végül, de nem utolsósorban, bővítették közösségeik nemzetközi kapcsolatait.

Különlegességek Nincs két egyforma közösségi alapítvány, ahogy nincs két egyforma közösség sem. A közösségi alapítványok többsége aktívan törekszik arra, hogy az alábbi ismérveknek megfelelően működjön: • célja, hogy az egész közösség életminőségét javítsa; • a közösségi alapítvány kuratóriuma a teljes közösséget megjeleníti; • hármas tevékenységet folytat: adománygyűjtéssel, támogatásosztással, közösségfejlesztéssel foglalkozik; • jól tájékozott a közösség helyzetét, ügyeit, problémáit illetően; • független szervezet, azaz semmilyen más szervezetnek, egyénnek nincs rá meghatározó befolyása; • törvényesen, átlátható módon működik, s a közösség előtt elszámoltatható.

Benedek Gabriella – Kovács Edit – Scsaurszki Tamás Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely – civil szakértők ka9@rootsandwings.eu

civil fórum

Közösségi alapítványok – Jót, jól!

közösségi alapítvány olyan helyi szervezet, amely szem előtt tartja és követi mind az adományozók filantropikus érdekeit, mind a közösség szükségleteit. A közösségi alapítvány biztosítja azt a szükséges keretet, amelyben a helyi szinten aktív egyének és cégek hatékonyak lehetnek az adományozásban és hatással tudnak lenni a közösségre. Ugyanakkor finanszírozói minőségében támogatja a kezdeményező helyi szervezeteket és csoportokat. Az angolszász világban közel egy évszázada léteznek már a közösségi alapítványok, az emberek értékelik, megbízható intézményeknek tartják őket, olyanoknak, amelyek több generáció óta professzionálisan kezelik az adományozók közösségébe történő befektetést. A Közösségi Alapítványok Program házigazdája és fejlesztője Romániában a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare, ARC). A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület 10 éve tevékenykedik Romániában a filantrópia területén. Programjai, projektjei három nagy irányvonalba sorolhatók: • segíti a nonprofit szervezeteket azon képességeik fejlesztésében, amelyekkel erőforrásokat tudnak bevonni a közösségből, hozzájárulva így az életképességük növeléséhez; • együtt dolgozik a közösséggel és a cégekkel, hogy ezek állandóan és koherensen beavatkozzanak a közösségek fejlesztésébe és a nonprofit szervezetek támogatásába; • hozzájárul egy olyan kedvező környezet kialakításához, amelyben egyaránt megtalálhatóak az adományozók, valamint a nonprofit szervezetek által könnyen használható adományozási mechanizmusok. A Közösségi Alapítványok Program alkotóelemei mindhárom irányvonalhoz illeszkednek. Ezt a programot a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület két másik szervezettel part-

nerségben valósítja meg. A partnerek Romániában és külföldre tett tanula támogatások megvalósításához és mányi látogatások támogatása. falicitálásához szakmai segítséget Jelenleg Romániában négy közösnyújtanak: a Polgár-Társ Alapítvány ségi alapítvány működik: Kolozsváaz alapításra és a működtetésre szánt ron, Székelyudvarhelyen, Gyulafefinanszírozásokkal foglalkozik (www. hérváron és Háromszéken. További repf.ro), a PACT Alapítvány (www. négy közösségi alapítvány megalafundatiapact.ro) pedig az ország déli pítása van folyamatban Bukarestrészében levő közösségi alapítvá- ben, Jászvásáron, Maros megyében nyok létrehozásához nyújt segítséget. és Konstancán. A programnak három nagy támoEgy közösségi alapítvány létrehogatója van, amelyek hisznek abban, zásához szükség van egy kezdeméhogy a közösségi alapítványok a kö- nyező csoportra valamelyik városban zösség életében részt vevő és abba vagy régióban. A csoportnak elképbeavatkozó mechanizmusok: Charles zelése kell legyen arról, hogy az illető Stewart Mott Foundation (www.mott. közösségi alapítvány mivel is fog fogorg), CEE Trust (www.ceetrust.org), Ro- lalkozni, ki kell dolgozniuk egy tevémanian-American Foundation (www. kenységi tervet, egy költségvetést, és rafonline.org). össze kell gyűjteniük Országos szinten a az alapítvány elindítáHogy munkájukprogramnak van egy sához szükséges pénzban sikerrel járjatanácsadó kuratóriuösszeg felét (jelenleg nak, a közösségi ma, amely a saját szakaz alapításhoz szükséterületükön elismert ges helyi hozzájárulás alapítványoknak személyekből áll, mint: összege 33 500 lej). kreativitásra, • Dan Pascariu Az országos progenergiára, elhatá– az Unicredit-Ţiriac ram már az első szarozásra, gyakorBank elnöke; kaszban tanácsadást latias szellemre, • Cătălin Ştefănescu nyújt az intézményi – TV-producer; felépítéssel és a forrásátláthatóságra, • Andreea Roşca teremtés módjainak a felelősségre és – kommunikációs megtervezésével kapkarizmára van tanácsadó; csolatban, a továbbiszükségük. Az a • Gabriel Biriş akban pedig pénzbeni feladatuk, hogy – ügyvéd; támogatást nyújt, vagy• Peter Barta is biztosítja az alapíelhozzák az éle– Post Privatizare táshoz szükséges ösztünkbe a részAlapítvány, igazgató; szeg második felét. vétel vágyát, az • Marius Ghenea Amennyiben az aelhatározást, hogy – vállalkozó lapítástól számított elbekapcsolódjunk és „business angel”. ső két évben az alapítványok betartják a dolgokba, hozHogyan működik működési szabályokat zájáruljunk az az országos program? és bebizonyítják, hogy eseményekhez, és A Közösségi Alapítváaktív támogatókként hozzájárulásunk nyok Program új kötevékenykednek a köeredményeit nyozösségi alapítványok zösségben, átlagosan megalapítását ösztönzi 75 000 lej értékű támon kövessük. Romániában, a megmogatást kapnak az lévőket pedig segíti a fejlődésben. országos program keretében azzal A következő mechanizmusok révén a feltétellel, hogy legalább ennek támogatja a kezdeményezéseket és a megfelelő összeget kell bevonjanak a közösségi alapítványokat: pénzügyi közösségből is. Ez idő alatt a közöstámogatás működési költségekre, to- ségi alapítványok a szükségleteiknek vábbá oktatási, tanácsadási, valamint megfelelő szakmai tanácsadásban

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

részesülnek a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület részéről. A tanácsadás a következő területekre terjed ki: a források bevonása, az adományozókkal történő kapcsolattartás, menedzsment, a szükségletek felmérése, támogatások. Mindezek mellett az országos program lehetőséget teremt arra is, hogy a közösségi alapítványok találkozzanak és megvitassák a számukra érdekes témákat, tapasztalatot cseréljenek, és közösen találjanak megoldásokat a problémáikra. A működési mechanizmus jobb megismerése érdekében a közösségi alapítványok képviselői tanulmányi látogatásokon vesznek részt, vagyis felkeresik a tapasztalattal rendelkező közösségi alapítványokat. Az általunk népszerűsített értékek a következők: szakértelem, átláthatóság, együttműködés, kezdeményezés és fenntarthatóság (hosszú távú hatás és megoldások). Azt szeretnénk, ha 2018-ig körülbelül 15 aktív közösségi alapítvány létezne Romániában, ezek lefednék az ország területének nagy részét és a lakosság 30-50%-ának hozzáférése lenne ezekhez.

vagyközepesről,mintGyulafehérvár,SepsiszentgyörgyésSzékelyudvarhely,netalán kicsiről,mintSzékelykeresztúr.Mindenhol vannak közös értékek és közös törekvés azokbanazemberekben,akikbüszkékarra a helyre, ahol élnek, és szeretnek ott élni, ott dolgoznak,tanulnak,nemvárakoznaktétlenüléssiránkoznak,hanemkezükbeveszik akezdeményezést,ésmegpróbáljákátalakítani az ottani közösséget olyanná, amilyen-

neklátniszeretnék.Ezekazemberekélettel tele városokat akarnak, egészséges, aktív és résztvevőemberekkel,akikszámáraelérhető az oktatás és az élethosszig tartó tanulás. Hogymunkájukbansikerreljárjanak, a közösségi alapítványoknak kreativitásra, energiára, elhatározásra, gyakorlatias „Teljesenmindegy,hogynagyonnagy szellemre, átláthatóságra, felelősségre és városról van-e szó, mint Bukarest, nagy vá- karizmáravanszükségük.Azafeladatuk, rosokról,mintKolozsvár,IaşiésKonstanca, hogyelhozzákazéletünkbearészvételvá-

gyát, az elhatározást, hogy bekapcsolódjunkdolgokba,hozzájáruljunkazeseményekhez,éshozzájárulásunkeredményeit nyomonkövessük.Felkellkelteniükbennünk a szándékot, hogy erőforrásainkat a közösbe adjuk másokkal együtt, és így megvalósítsunk a közösségben valami olyant,amirebüszkéklehetünk.”(Alina Porumb, a Közösségi Alapítványok Fejlesztési Program igazgatója – Közösségi Kapcsolatokért Egyesület) A közösségi alapítványok és kezdeményező csoportok a 2010. év folyamán 5600 adományozót és hozzájárulót mozgósítottak és támogatást szereztek tőlük, legalább 600 önkéntest vontak be a tevékenységeikbe, ezek közül többen nagy felelősséggel járó pozíciókat foglalnak el vezető és finanszírozási bizottságokban, vagy a források mobilizációjának támogatói. Ugyancsak 2010-ben több mint 100 támogatást és ösztöndíjat ítéltek oda több mint 280 000 RON értékben.

Camelia Mateş Közösségi Kapcsolatokért Egyesület – Közösségi Alapítványok Fejlesztési Program koordinátora camelia@arcromania.ro Fordította: Dénes Réka

SZKA

civil fórum

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Alakulás időpontja: 2007. december 17. Alapítók: 7 helyi kiemelkedő szerepű vállalkozóból álló csoport.

Az alakulás rövid története A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványt egy szükséglet hívta életre: megtalálni a helyi megoldásokat a helyi kihívásokra. A kormány és a vállalkozások nem mindig felelnek meg a közösség szükségleteinek, és gyakran kevés a hely a polgárok részvételére a döntéshozatalban. Így, a kaláka hagyományára alapozva, az SzKA azért alakult meg, hogy a filantrópia révén bevonja a polgárokat a helyi fejlesztésekbe. A vállalkozások ennek a szükségességét a 2005-ben bekövetkezett árvíz után értették meg, amikor úgy gondolták, hogy hatékonyabban tudták mozgósítani a katasztrófa-elhárítási erőfeszítéseket, mint a kormány. Ez a tapasztalat megtanította őket arra, hogy együtt képesek a változtatásra, és megalapozta az alapítvány adománygyűjtési akcióit. Ez összehangolódott a civil társadalom érdekeivel, majd végül a városlakók érdekeivel. Kiemelt programok Jó ötlet Alap „A kicsi szép” – a Jó ötlet Alap egy folyamatos támogatási lehetőség, amely rövid távú, eredményorientált, helyi projekteket támogat. Ebből az alapból azokat a magánszemélyeket és civil szervezeteket támogatjuk, melyek olyan tevékenységek kezdeményezését vállalják, amelyek helyi igények kielégítését szolgálják, javítják a helyi szolgáltatásokat és látható eredménye-

ik vannak. Mindenkinek vannak ötletei, amelyek erősebbé tehetik városunkat, régiónkat. Az Alap egy lehetőség arra, hogy ezeket az ötleteket meg is valósítsuk. TÉNYEK: 2008 júliusától több mint 30 támogatás (projekt) összesen 100 000 RON értékben. Ön Dönt Mivel hiszünk abban, hogy a közösségünket be kell vonni a filantrópia egész folyamatába, az adományozástól a támogatásban való részvételig, az Ön Dönt támogatási programunk lehetőséget ad az adományozóknak arra, hogy beleszóljanak abba, hogyan használják fel a forrásaikat. Az első Ön Dönt óta több ezer szavazatot adott le a közösség. A 2010. évvel kezdődően az Ön Dönt egyesítette erőit a Közösségi Kártyával. A befolyt öszszegekből képzett alapból pályázati felhívásokat teszünk közzé, a beérkezett pályázatokról a Kártya felhasználói szavaznak és egyben döntenek. Az első ilyen kampányunk szeptemberben ért véget, melynek a végén több mint 800 szavazatot számláltunk. Támogattuk az Orbán Alapítványt, amely ezúton új felszereléseket vehetett a fogyatékkal élő fiatalok rehabilitációs központjának fizioterápiás terme számára. TÉNYEK: közel 5000 szavazat, 8 támogatás 50 000 RON körüli értékben. YouthBank A YouthBank egy jótékonysági program, amit tizenévesek vezetnek, akik pénzt gyűjtenek és támogatási prioritásokat állapítanak meg. Pályázatokat hirdetnek meg, átnézik és támogatják a társaik által beküldött projekteket.

A program ideje alatt a YouthBank önkéntesei nagy szerepet vállalnak a közösségünk életében, fejlődnek a vezetői és szervezői készségeik, valamint megtapasztalják, hogy mekkora felelősséggel jár az, ha valaki adományosztással foglalkozik. TÉNYEK: 24 YouthBank-önkéntes 10 helyi pénzgyűjtő tevékenységet tervezett meg, összegyűjtött közel 20 000 RON-t és 20 kisebb projektet támogattak. Városi Kaláka A városi Kalákát újjáélesztő program célja új energiával feltölteni egy hagyományos jótékonykodási formát, amely keretében az emberek összegyűltek, és segítettek felépíteni egymás házait, középületeket, vagy segítettek egymásnak a mezőgazdasági munkában (pl. betakarítás). A kaláka a kultúrtörténet fontos részét képezi. A Kaláka támogatási program esélyt ad a közösségnek arra, hogy összegyűljön, közösen dolgozzon és jól látható változásokat idézzen így elő. TÉNYEK: 14 közterület (játszótér) felújítása, több mint 70 000 RON értékű befektetés, több mint 350 önkéntes bevonása. Finanszírozásra szánt alaptőke 2011-ben több mint 50 000 dollár. Összeállította:

Chris Worman SzKA – ügyvezető igazgató office@szka.org www.szka.org Fordította: Dénes Réka

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

KKA

Kolozsvári Közösségi Alapítvány Alakulás idõpontja: 2008. január 18. Alapítók Egyedi alapító: Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC); tiszteletbeli alapító: Terapia Ranbaxy.

Az alakulás rövid története Az alapítvány története 2006-ban kezdődik, amikor az ARC által elindított Országos Közösségi Alapítványok Fejlesztési programja keretében, a YouthBank program révén, helyben teszteltük a közösségi alapítvány mechanizmusának a működését. E program keretében a kolozsvári középiskolások számára lehetőséget, amolyan fiatal filantrópok inkubátorát hoztuk létre. A maguk módján a fiatalok a program tevékenységei révén egy közösségi alapítvány mechanizmusát illusztrálták: adományszervezés és -osztás pályázatok és ösztöndíjak formájában helyi fejlesztési kezdeményezésekre. Végül is azokat a felnőtteket, akik kapcsolatba kerültek a fiatalok csapataival, az eredményeik inspirálták, és így jöttek létre az első partnerségek, források, megalapozva a Kolozsvári Közösségi Alapítvány (KKA) létrejöttét. Így alakult ki egy sajátos szerveződési modell, amely az egyének és a vállalkozások számára egy sor lehetőséget kínál: • kezdeményezések kidolgozására, forrásteremtési kampányok megvalósítására a KKA keretében, vagy segítségével, hogy a saját ötleteik megvalósításához forrást gyűjtsenek; • saját nevüket viselő alap létrehozására, amely az általuk kívánt célt támogatja; • pályázat benyújtására, amikor támogatási programot hirdetünk; • adományozásra és annak megjelölésére, hogy milyen projektet, esetleg célterületet kíván támogatni;

• a KKA-t ajánlja barátainak a közösségi hálózataikban, és ezáltal bővítse azoknak a közösségét, akik támogatni kívánnak egy ügyet, stb. A KKA így egy ideális mechanizmus azok számára, akik részt akarnak venni a közösség életében. Az emberek részvételét inspirálja. A mi értékeink: átláthatóság, szakmaiság, partnerség, hosszú távú hatás. Hiszszük, hogy minden kolozsvári és helyi érdekeltségű vállalkozás hozzá tud járulni ahhoz, hogy a város olyanná alakuljon, amilyennek megálmodjuk. Kiemelt programok A KKA által támogatott projektek: iskolák felszerelésének támogatása, zöld övezetek alakítása, középiskolások közösségi kezdeményezései, hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatása, ösztöndíj jó iskolai eredményekkel, de nehéz anyagi háttérrel rendelkező tanulóknak. A támogatások a közösségből származó önkéntes és anyagi segítségeken alapulnak, amelyeket magánszemélyek és vállalkozások ajánlanak fel, illetőleg sajátos adományszervezői események szervezéséből származnak.

képzési és mediálási szolgáltatás, hátrányos helyzetű fiatalok ösztöndíja. • SoftVision Alap, melyből négy projektet támogattunk a következő témakörökben: állatvédelem, sajátos igényű gyermekek, idős személyek és oktatás. • YouthBank Kolozsvár (IV. év), melyet egy 14-19 év közötti fiatalokból álló csoport kezel, külön alap létrehozásán, meghirdetésén és szétosztásán dolgoznak, melyből középiskolások helyi fejlesztési projektjeit támogatják. A fiataloknak ez személyiségfejlesztési lehetőség, és fejlődik vezetőképzési, kommunikációs képességük, valamint pénzügyi menedzsmenttudásuk is.

Kiemeltesemények2010-ben • KKA Swimathon – civil szervezetek projektjeihez forrásteremtési lehetőséget biztosítottak, de az úszni szerető kolozsváriak számára is, akik támogatni kívántak egy nekik tetsző ügyet. „Lenyűgöző volt számomra, hogy az úszást valami értelmes dologra fordíthattam. A KKA a Swimathon révén egy helytálló és motiváló ötletet ajánlott. Anélkül, hogy sokat gondolAktívtámogatásiprogramok2010-ben kodtam volna, azt mondtam: igen, • Közösségi Kezdeményezések Alap – a megcsináljuk. Időnként az életben Látás- és Hallássérültek Líceumáegykisőrültségrevanszükség,haazt ban műhelyi és laboratóriumi felakarod, hogy az élet ízletes legyen, szerelését támogattuk. mint egy thai étel, melynek merész és • ÖsztöndíjAlap(belsőéskülső) meglepőazízesítése”–Voicu Bojan, • Provident Románia Pénzügyi Alap, a Swimathon 2010. legjobb úszó melyet a Mindenparknakvantörtéfundraisere. nete nevű támogatási programunk • „Délibáb” Kulturális Fesztivál – 200 kezel, és amelyből Kolozsváron iskolás lépett fel a színpadon Koegy rusztikus és természetbarát lozsvár, Bukarest, Buzău, Târgu park berendezését támogattuk. Frumos, Temesvár, Nagyvárad és • BRD Groupe Societe Generale Alap, Simeria fogyatékos fiatalokkal fogmelyet a Befektetés egy fenntarthalalkozó oktatási intézményeiből. A tó jövőbe és esélyegyenlőség nevű fesztivál célja: lehetőséget biztosítámogatási programunk kezel. A tani a fogyatékos fiataloknak, hogy program három egymást kiegészímegmutathassák, a tehetségnek tő részből áll: szociális vállalkozás, nincsenek fizikai korlátai.

• AdományozókGálája– a KKA évente díjazza elkötelezett partnereit és támogatóit. A színpadon bemutatják a KKA támogatóinak és a támogatásban részesültek sikertörténeteit. 2011-ben arra számítunk, hogy még több kolozsvári szeretné a közösséget olyanná alakítani, mint amilyenről álmodik, szeretne pénzügyi erőforrásokat, időt, tapasztalatot stb. befektetni Kolozsvár fejlődésébe. Az InJoy Kolozsvár Felület, amit az idei Adományozók Gáláján indítottunk el, egy ilyen jellegű részvételre ad lehetőséget. Központi eleme az InJoy

civil fórum

Kolozsvár Alap, amit a KKA működtet és a következő elemekből épül fel: művészet és kultúra, egészséges életstílus, barátságos hobbik és karrierek. Az Alap segít: • egy dinamikus, kellemes és színes város építésében; • az emberek önkéntes bevonásában egy olyan város modellálásában, amelyre vágynak, amelyben élni szeretnének; • újra élettel megtölteni és újraépíteni a közösségeket úgy a lakott területek, mint a tanulási és munkahelyek körül, továbbá az alkotó, önkifejezésre alkalmas és pihenőhelyek körül.

HKA

Finanszírozásra szánt alaptőke 2008-2010 között a KKA 500 000 lej értékű támogatást gyűjtött és osztott szét 100 pályázatra és 42 ösztöndíjra. 2010-ben a KKA bevétele összesen 487 526 lej.

Simona Şerban Kolozsvári Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató simona.serban@ fundatiacomunitaracluj.ro www.fundatiacomunitaracluj.ro Fordította: Csáki Rozália

Háromszéki Közösségi Alapítvány Alakulás éve: 2010. december 13. Alapítók A Háromszéki Közösségi Alapítvány egy, az ARC (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare) és a Polgár-Társ Alapítvány által koordinált országos program keretén belül jött létre 2010-ben, helyi kezdeményezésre. Tizenegy alapító hozta létre, értelmiségiek, vállalkozók és civil szervezeti képviselők Kovászna megyéből. Alapító tagok: 1. András-Nagy Róbert jogász Pro Diversitas Egyesület 2. Bereczki Kinga tanár Eurocenter Amoba Kft. 3. Buksa Levente informatikus KBS Speed Kft. 4. Buksa Miklós mérnök Erpék Kft. 5. Deák Dávid mérnök Team Works System Kft. 6. Ferencz Csaba mérnök Háromszék Press Kft. 7. Fleckhammer Otto mérnök Elco Rt.

8. Máthé István közgazdász, jogász MP Agro Kft. 9. Noda-Scurtu György mérnök Autocompress Kft. 10. Sántha Benjámin-Zsolt közgazdász Consic Rt. 11. Tulit Zsombor informatikus Consic Rt. Az alakulás rövid története A Háromszéki Közösségi Alapítvány küldetése a háromszéki emberek életének jobbá tétele a helyi erőforrások mozgósításával és fejlesztésével, a helyi és regionális közösségi kezdeményezések megvalósítása érdekében. Lehetővé teszi, hogy különböző megoldásokkal a hasznosulható pénzek a lehető legjobban felhasználásra kerüljenek, és hosszú távon fejlesztési alapot biztosítsanak a közösség számára. Lehetővé teszi azt, hogy helyi pénzekből optimális időn belül a közösség számára fontos tervek megvalósuljanak. A helyi alapkezelő, közösségi alapítványok óriási előnye az, hogy az ügyintézést

nem nehezíti nehézkes bürokrácia, megfelelő időben tud reagálni a közösségi igényekre és valós igényeket elégít ki, az elérhetőségnek, a hely- és helyzetismeretnek köszönhetően. 2009-ben hallottam először a közösségi alapítványok fogalmáról, már akkor nagyon megtetszett az ötlet, így amikor a program hivatalosan is beindult Romániában közösségi alapítványok létrehozására, természetes volt, hogy jelentkeztünk a „megmérettetésre”. A tizenvalahány jelentkezőből hosszas szűrőfolyamat után maradt hat, ezek közül elsőként megalakult a Háromszéki Közösségi Alapítvány 2010 végén, majd a Székelykeresztúri Alap 2011-ben és folyamatban van még Jászvásár, Bukarest, Marosvásárhely és Konstanca. A gondolatot „civil” körben hintettem el, ott leltem támogatókra, majd a személyes kapcsolatainkon keresztül bevontunk olyan embereket, vállalkozókat, akikről tudtuk, hogy támogatások révén odafigyelnek a közösségre, empátiával viseltetnek a

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

közösségi dolgok iránt. Közel húsz személlyel vettük fel a kapcsolatot, ismertettük a lehetőséget, és végül 11-ben született meg az elhatározás, hogy konkrét cselekvéssel támogatja az alapítvány létrejöttét. Így született meg a Háromszéki Közösségi Alapítvány, 11 alapító taggal, és az egyenlő mértékű anyagi hozzájárulással a bejegyzéshez szükséges összeg fele, amit az országos program megduplázott. Mindössze néhány hónap leforgása alatt sikerült összegyűjteni a 30 000 lejt helyi forrásokból, ami a program alapfeltétele volt ahhoz, hogy a hiányzó rész biztosításával az alapítvány létrehozását elfogadja és támogassa. Ez, amint utólag kiderült, rekordidőt jelentett országos viszonylatban, a többi jelentkező – a keresztúrit leszámítva – még mindig a gyűjtés fázisában van. Kiemelt programok

• önkéntes tevékenység népszerűsítése; • helyi partnerség erősítése; • újszerű kezdeményezések támogatása. Pályázók köre: háromszéki civil szervezetek, kezdeményező csoportok (pl. egyházak mellett működő ifjúsági csoportok). Pályázati programalap: 20 000 RON. Pályázatok megvalósulási periódusa: 2011. március–április. Támogatás mértéke: 1500–2500 RON/pályázat. Az Ötletből építs közösséget! program olyan háromszéki pályázatokat kíván támogatni, amelyek a helyi közösséget erősítik, fejlesztik, helyi szinten valósulnak meg és újszerű kezdeményezéseket tartalmaznak. Eredményekről itt: www.hka.ro. 2. Erőt, egészséget!

1. Ötletből építs közösséget!

A pályázati program célja: • közösségi programok népszerűsítése Háromszéken. A támogatás céljai: • helyi közösséget fejlesztő és a közösség számára hasznos projektek és programok megvalósítása;

Mottó: Az egészséges közösség egészséges egyedekből áll! A pályázati program célja: egészséges életmód népszerűsítése Háromszéken. A program célja tudatosítani az

emberekben, hogy az egészséges életmód kialakítása elsősorban az egyénen múlik, és ez közösségi felelősség is. Mindaz, amit és ahogyan cselekszik, életmódjából fakad. Márpedig egy közösség attól erős és életképes, ha tagjai egyenként erősek és életképesek. Pályázati programalap: 40 000 RON. Pályázatok megvalósulási periódusa: 2011. augusztus–december. Támogatás mértéke: 4000–6000 RON/pályázat. Finanszírozásra szánt alaptőke Ötletből építs közösséget! Programalapja: 20 000 lej (ezt már kiosztottuk, ez az alapítótagok anyagi hozzájárulásából tevődik össze). Erőt, egészséget! Programalap: 40 000 lej (az alapot az alapító tagok hozzájárulása mellett a helyi vállalkozók adománya határozza meg). 2011-ben összesen 111 000 lej értékben tervezünk gyűjteni, ennek 80%-át kiosztjuk pályázati úton és ösztöndíjak formájában, a fennmaradó rész a programok megvalósítási költségeit fedezik (népszerűsítési költségek, fogyóanyagok, szakértői díjak, anyagköltségek stb.).

Bereczki Kinga HKA – alapító tag bkinga@amoba.ro

civil fórum

YouthBank

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány egyik célkitűzése, hogy olyan projektekben vegyen részt, amelyek közvetve vagy közvetlen módon a fiatalok megvalósításainak adnak teret, ezáltal is hozzájárulva a helyi közösség erősítéséhez. „Előző évekbeli sikeres adományosztó programunk után máregylépésvoltaYouthBank,amelykeretébenazönkéntes diákoksajátprojektjüketvezették.Emodellszerintapénzgyűjtés egy nagyon hasznos tapasztalatot jelentett. A YouthBank egynagylehetőségadiákoknak,hogymegvalósítsákötleteiket, ezáltalakárközösségünkvezetőinevelődnekki”– Christopher Worman, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Mi a YouthBank?

A Közösségi Alapítvány önkéntes programja fiatal középiskolások számára. Ebben az évben 11 középiskolás vesz részt a programban. A YouthBank önkéntes programot Romániában a Kolozsvári Közösségi Alapítvány indította el négy éve, eredetileg az Ír Közösségi Alapítvány programja volt. A 2009-2010es iskolai évvel kezdődően ez az önkéntes program további 5 városban is megvalósult: Gyulafehérváron, Bukarestben, Konstancán, Jászvásáron, Temesváron. A YouthBank a civil kezdeményezést, a fiatalok felelősségvállalását és az adománygyűjtést népszerűsíti. A programot fiatal önkéntesek vezetik, akik pénzt gyűjtenek, finanszírozási prioritásokat határoznak meg, kiválasztják a középiskolás csapatok által beküldött nyertes projekteket és támogatják azokat. A program alatt az önkéntesek nagyobb szerepet vállalnak a helyi közösség életében, vezetői és szervezői készségeik, valamint felelősségtudatuk is fejlődik az adományosztások során. A program célja Udvarhelyen is – az eddigi elveket követve – lehetőséget adni a középiskolásoknak, hogy bebizonyítsák, felül tudják múlni önmagukat, valamint új készségeket fedezzenek fel és fejlesszenek ki önmagukban. A YouthBank Udvarhely felkéri és egyben lehetőséget ad az udvarhelyi középiskolásoknak, hogy csapatban

dolgozzanak saját magukért, középiskolás társaikért, valamint a saját közösségükért.

Milyen feladatok várnak egy YouthBankárra? Csapattársaikkal együtt egy pénzalapot hoznak létre, melyből később középiskolások által megtervezett és kivitelezett projekteket támogatnak. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek mindebben, képzésekben és tanácsadásban részesülnek és több helyi intézmény is támogatja a csapatot. Az első YouthBank év eredményei országos szinten: a hat csapat által összegyűjtött összeg 65 600 lej, 129 középiskolások által leadott pályázat, 59 támogatott projekt összesen 122 600 lej értékben, 300 részt vevő fiatal a projektek csapataiban, 80 középiskolás YouthBank-tag, 45 részt vevő iskola és kollégium.

Az udvarhelyi YouthBank eredményei: 2009–2010-ben a 12 középiskolás önkéntes 6 adománygyűjtő rendezvényt szervezett, amely során 1875 eurót sikerült összegyűjteni (ezt 1250 euróval kiegészítette a BRD). Így 3125 euróval támogattunk 11 projektet és több százan vettek részt a programokban. A 2010–11-es évben 11 diák vett részt a YouthBank programban. Az idén 1500 eurót sikerült összegyűjteniük, amelyet szintén megduplázott a Román Fejlesztési Bank, melyből 7 projektet támogattunk, projektenként maximálisan 1500 lejjel.

Kilyén Melánia Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – a YouthBank projekt vezetője associate@szka.org www.szka.org

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Létezik-e sport állami támogatás nélkül? A magyar sport civil szférájának bevételi forrásai

sport civil szférája a nonprofit társadalmon belül egy meglehetősen összetett terület. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a sportegyesületek, sportszövetségek világának felmérésébe, elemzésébe a civil társadalmat kutatók jó ideig nem mertek belevágni, mert a sportszervezetek egy jelentős részének rendszerváltás előtti létezése sokkal bonyolultabb összefüggéseket feltételezett. Jómagam kb. 10 éve foglalkozom a területtel, és elismerem, hogy a téma összefüggéseit sportszociológiai szempontból sokkal könnyebb megvizsgálni, mint a civil társadalom kialakulásának szemszögéből. Mégis úgy látom, a sport szegmens folyamatai, fejlődése nem tér el drasztikusan más tevékenységcsoportok tulajdonságaitól. A szocialista sportmodell öröksége Minden volt szocialista országban nagy hangsúlyt helyeztek az élsport támogatására, s ennek érdekében teljesen központosított, államilag ellenőrzött szervezetrendszert építettek ki. Szovjet mintára több országban megpróbálkoztak minisztériumok alá rendelni sportegyesületeket, mint pl. a Dinamo-klubokat a belügy, a Szpartak-klubokat a honvédség alá. A közvetlen állami finanszírozás mellett az állami vállalatok feladata volt saját élklub támogatása, a sportolóknak „sportállások” biztosítása, a létesítmények fenntartása. Ezek az egyesületek lettek a vasutas, bányász (lokomativ, sahtyor stb.) csapatok, sok még ma is viseli a nevét. Ezek után nem csoda, hogy a rendszerváltáskor megcsappanó állami gondoskodás, a teljesen átalakuló, privatizált, vagy meg is szűnő vállalatok miatt „elárvult” egyesületeknek nagyon göröngyös út vezetett a valódi civil szervezetté alakuláshoz. A sportban ezzel párhuzamosan egy másik folyamat is lezajlott a rendszerváltás után: az ún. grassroot, klasszikus civil szervezetek nagyszámú megalakulása és fejlődése. Ez a

fejlődés teljes mértékben rímel a civil pét átvenni képtelen magánszféra, az szektor más szegmenseinek genezi- egyébként is nehezen finanszírozható sére: a demokratikus állam kialaku- egyéni élsport magyarországi túlértélásakor felmerülő, valós állampolgári kelése vezetett ezekhez a látványos igényt kielégítő, nagyfolyamatokhoz. És ki részt önfinanszírozó, vette volna észre egy... nagyon nehéz, önkéntes alapon létreegy nagy múltú, sikeszinte megválajött sok-sok kis egyeres szakosztály megszolhatatlan a kérsület megszületése. Mi szűnése mellett ugyanvolt az a társadalmi ott 3-4 új, kis karatedés, hogy menyigény, amely sajnálavagy táncklub létrejötnyire közfeladat tos módon az oly nagy tét? A sebeit nyalogató a sport, mennyire hangon dicsőített szosport elit nem tudott kell az államnak cialista sportmodellt még örülni a szociaa sportsikereket hidegen hagyta? A lista sport romjain kiszabadidősport. A kialakuló új, valódi civil előmozdítani. kapcsolódást, örömet, sporttársadalomnak. változatosságot nyújtó sporttevékenység, amely önálló elha- A kétarcú civil sportszféra: tározáson alapszik, s az egyén saját államfüggők és önellátók maga teremti meg sportolásának fel- Magyarországon a sportban az egyetételeit, szerveződése pedig általában sületi jogállású szervezetek száma önkéntes alapú. A sportegyesületek kb. 7500. Jellemzően sportegyesüleszáma Magyarországon 1989 és 1995 tek, de van kb. 150 sportági és egyéb között közel háromszorosára nőtt, sportszövetség, szakmai szervezet, ez a növekedés teljes mértékben a érdekképviselet, ernyőszervezet is. A szabadidősporttal, illetve az ebben sportági szövetségek 1989-ig az állaaz időszakban Magyarországon is mi sporthivatalok főosztályai voltak, megjelenő új sportágaknak, sport- vezetői állami hivatalnokok, ellátáágváltozatoknak (keleti küzdőspor- suk, működésük közvetlenül az állatok, táncok, extrém sportok, játékok, mi költségvetés dolga volt. Számuk zöld sportok stb.) az elterjedésével, ekkor 30 körül volt. Ezek a szövetséhazai felkarolásával magyarázható. gek a rendszerváltás után civil szerMellettük megjelentek a sportszol- vezetté alakultak, finanszírozásuk jegáltató kisvállalkozások, amelyek lenleg vegyes képet mutat. Általában létszámukban hasonló nagyságren- irodával, munkaviszonyban foglaldet képviselnek (kb. 5-8 ezer), mint a koztatott munkatársakkal rendelkező nonprofit sportszféra. országos szervezetekről beszélünk, Miközben az új irányzatok, il- így éves költségvetésük is jelentős. letve a szabadidősport civil szférá- Három fő típust választhatunk el a ja – legalábbis mennyiségileg – szép finanszírozás szempontjából. A csafejlődésnek indult, a magyar sporttár- patsportágakat, a jelentős nemzetsadalomban csak a leépülésről, vesz- közi versenyt, mivel a nagy érdeklőteségekről lehetett hallani. A rend- dést kiváltó sportágak szövetségei a szerváltás előtti – zömében az ’50-es, szponzorok és rendezvényeik bevéte’60-as években alapított – sportegye- leiből nyerik fő forrásaikat, az állami sületek civillé alakulása látványos és támogatás fontos, de nem feltétlenül fájdalmas veszteségekkel, megszűné- perdöntő tétel a költségvetésükben. sekkel, emberi és létesítménybeli erő- Vannak olyan kisebb volumenű források leépülésével járt. Valójában sportági szövetségek, amelyeket saaz állami gondoskodás előkészítetlen ját tagságuk, licencdíjaik tartanak és drasztikus lecsökkenése, a jogsza- fenn, a nemzetközi versenyeken való bályi hiányosságok, az állam szere- részvételüket a válogatottak, csapa-

tok maguk finanszírozzák, s nyilván dominál, hiszen valós és fizetőképes addig nyújtózkodnak, ameddig a ta- igény hívta őket életre. Természetekarójuk ér. Jelentős viszont azoknak sen ezek az egyesületek is apellálnak a szövetségeknek a száma, amelyek önkormányzati támogatásokra, pásem a magánszférából, sem szolgál- lyázati pénzekre, utánpótlás-nevetató tevékenységükből nem képesek lési támogatásokra, de ezek megléte kitermelni működésük és program- vagy nem léte nem határozza meg jaik költségeit, így ezek a szervezetek alapvetően a működésüket. nagymértékben függnek az állami táA diáksport szervezetek csoportmogatástól. ján belül a felsőoktatáshoz tartozó A magyarországi sportegyesüle- egyesületek inkább az államtól jobteknél hasonló modellek fordulnak ban függő csoportba, míg az általáelő. 2003-ban végzett sportegyesületi nos és középiskolai diáksport szervefelmérésemből 5 fajta sportegyesüle- zetek inkább az önfinanszírozók közé ti típus rajzolódott ki. Finanszírozási tartoznak – ezeknél az iskola, a szülői szempontból itt is a régen alapított, környezet, a település, a kisközösség hagyományos, korábban „kvázi civil- igényei, financiális lehetőségei haként” működő nagyobb és közepes tározzák meg a diáksport egyesület méretű, de mindenképpen több szak- működését és tevékenységét. osztályos, komoly versenysport tevékenységet folytató klubok helyzete az A bevételi források jellemzői összetettebb (felosztásomban az első Jól látható, hogy a sport civil szférákét csoportot alkotó szervezetek). A jának szervezetei három fő forrásból jéghegy csúcsán elhelyezkedő, nem- nyerik bevételeiket: alaptevékenysézetközi szinten versenyezni képes gükből (azaz sportszolgáltatásból), álegyesületek kapnak közvetlen állami lami vagy önkormányzati támogatástámogatást eredményességük alap- ból, illetve szponzorációból. A három ján, illetve utánpótlás-nevelési tevé- fő forrás aránya, az egyes források kenységük folytán. Jelentős szponzori súlya sokat elmond arról, hogy mivel bevételeik elsősorban a nagy eredmé- foglalkozik, hogyan működik a szernyeket felmutató, vagy vezet. Összességében csapatsportágakban az alaptevékenységből A sportsikerekjeleskedő kluboknak származó bevételek nek, a versenyvan – igaz, utóbbiak jelentik a legnagyobb sportnak helyi közül sok egyesület hányadot. Ez azt jevagy egyesületi szaklenti, hogy a családok, szinten némileg osztály alakult vállala sportolni vágyók, a más a jelentősége: kozássá. Az egyéni versenyeken elinduegy helyi csapasportokkal foglalkozó, lók, a sportegyesületért való szurkokevésbé eredményes tek tagjai adják a forrálásnak közösségegyesületek léte szinte sok legnagyobb részét. elképzelhetetlen állaA rendszerváltás előtti építő szerepe van, mi vagy önkormányidőkhöz képest itt finem utolsósorban zati támogatás nélkül. gyelhető meg a legmegmozgatja Felosztásomban nagyobb változás: a a helyi szolgálegy-egy csoportot alsporttevékenységnek tatóipart, akár kotnak a szabadidőa szolgáltatást nyújtó sport klubok, illetve funkciója került előtérmunkahelyeket is azok a sportegyesülebe, akár a szabadidős teremt. Az önkortek, amelyek általában tevékenységet, akár a mányzatok Maegy sportággal foglalgyerekek sporttanfogyarországon is a koznak, a rendszerlyamokon való részsport legnagyobb váltás után alapították vételét, akár a verseőket, és főleg tanfonyeken való elindulást támogatói. lyamok szervezésével, vagy ott nézőként való újabb sportágakban megjelenést nézzük. való versenyzéssel és rendezvényA közvetlen állami támogatást szervezéssel foglalkoznak. Tevé- igénybe vevő civilek (a sportági szökenységükből is kitűnik, hogy ezek- vetségek, illetve a nagyobb sportnél a szervezeteknél a saját bevétel egyesületek) eredményességükkel,

civil fórum

illetve az utánpótlás-nevelésben betöltött tevékenységükkel igyekeznek lehívni az állami forrásokat. Az évi kb. 5-6 milliárd forint, amely jelenleg az államtól az ún. versenysportba áramlik, olyan sok szervezet között osztódik szét, hogy erősen szétforgácsolódik, erodálódik a hatása. A különböző sportkormányzatok azon törekvései, hogy prioritásokat állítsanak fel akár a sportágak, akár a sporttevékenységek (nemzetközi szereplések, hazai világversenyek) tekintetében, rendre kudarcot vallottak az utóbbi húsz évben, ha egyáltalán volt koncepció. Más kérdés, hogy nagyon nehéz, szinte megválaszolhatatlan a kérdés, hogy mennyire közfeladat a sport, mennyire kell az államnak a sportsikereket előmozdítani. A diktatúrákban, így a szocializmusban is, a sport erődemonstráció, propagandaeszköz volt, nem véletlen, hogy a kelet-európai országokban is nagyon fontos jelenség volt. Ma viszont már jóval többen hangoztatják, hogy a sport nevelő, közösségformáló, egészségmegőrző szerepe menynyivel fontosabb, mint az élsport dicsőséget, büszkeséget termelő ereje. (Jellemző kommunikációs anomália, hogy a legnagyobb lobbierővel rendelkező sportszervezetek – olimpiai bizottság, erős sportszövetségek – is rendszeresen ez utóbbira hivatkozva kérnek több állami támogatást, miközben céljuk elsősorban a szűk elit sport finanszírozása.) Az önkormányzati támogatásoknak – habár ezek is közpénzek – sokkal szélesebb körű a funkciója. A helyi lakosok, helyi iskolások, gyerekek és felnőttek jólétének fontos eleme, hogy kikapcsolódhassanak lakóhelyükön, és ennek részeként, ha szeretnének, sportolhassanak is. A sportsikereknek, a versenysportnak helyi szinten némileg más a jelentősége: egy helyi csapatért való szurkolásnak közösségépítő szerepe van, nem utolsósorban megmozgatja a helyi szolgáltatóipart, akár munkahelyeket is teremt. Az önkormányzatok – az európai trendekhez igazodva – Magyarországon is a sport legnagyobb támogatói. Nemcsak közvetlenül és pályázatok útján segítik a civil sportszervezetek tevékenységét, hanem a létesítmények fejlesztésével és fenntartásával, kedvezményes, vagy akár

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

ingyenes biztosításával. A sportegyesületek több mint 50%-a vesz igénybe önkormányzati támogatást, átlagosan évente néhány százezer forint értékben. A sportban elérhető pályázati lehetőségek forrásai szintén közpénzekhez köthetők. A 2011-ig működő Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány teljes költségvetése állami pénzből származott, a Nemzeti Civil Alapprogram az adózók 1%-os felajánlásainak összegével megegyező állami hozzájárulásból pályáztat. Utóbbi forrást szívesen és nagy számban vették igénybe a sport nonprofit szervezetek is, elsősorban működési célokra. A magánpénzből, magánalapítványi forrásból kiírt pályázatok száma nagyon csekély, az EU-s pályázati lehetőségek elnyerésére pedig nagyságrendjük és prioritásaik miatt a sport civil szervezetek alig-alig esélyesek. Sportközgazdászok gyakran hangoztatják, hogy a valódi rendszerváltás akkor következett volna be a magyar sportban, ha a magánszféra – azaz vállalkozások, cégek – átveszi az államtól az igazán sokba kerülő élsport támogatását, finanszírozását. Illúzió azonban azt gondolni – és fejlettebb országokra sem jellemző –, hogy az állam teljesen ki tud szállni az élsport finanszírozásából. Az üzleti világot számos sportág képtelen mozgósítani – nem elég sikeresek vagy nincs megfelelő reklámértékük. Magyarország ráadásul kis piac, kevés a tőkeerős hazai vállalat, a multikat pedig nem mindig lehet mozgó-

sítani a magyar sport támogatására. A mecenatúra-jellegű adományok, a politikai/gazdasági tőke megszerzése érdekében nyújtott támogatások még mindig meghatározzák a magyar szponzori piacot, s a helyzetet nehezíti, hogy a sportvezetők kevéssé menedzsment-szemléletűek, nem tudnak jó partnerei lenni a profi vállalatoknak. Mit hoz a közeljövő? A magyar sport a finanszírozás tekintetében két jelentős változás előtt áll. Az egyik, részben már lezajlott változás a társadalmasodás irányába mutat: az állami sporttámogatás nagy része a Magyar Olimpiai Bizottságon (MOB) keresztül kerül szétosztásra. Eddig a szervezetnek csak javaslattevő szerepe volt, most hozzá kerül a szakmai döntéshozatal és az adminisztráció is. Ennek a változásnak akkor lehet nagyon pozitív a kicsengése, ha a MOB képes lesz saját bevételeivel, illetve szponzori támogatásaival többszörösére növelni a keretet – ellenkező esetben maximum annyit várhatunk, hogy rugalmasabban működik majd a pénzáramlás, érdemi változás nem történik. Ennél jóval jelentősebb a hatályos sporttörvény (és egyes adótörvények) módosítása, amely lehetővé teszi, hogy cégek, vállalkozások a társasági adójuk egy részét térítésmentes támogatásként sportszervezetek részére átadják, és annak mértékében adókedvezményt kapjanak. Ez több 10 millió forintos többletfinanszíro-

zást jelentene, igaz, csak kiválasztott csapatsportágakban, és meghatározott célokra. A volt szocialista országokban még sokáig megválaszolhatatlan kérdés lesz az állami dotációra szoruló élsport szervezetek fenntartásának helyessége, társadalmi hasznossága. Az viszont kétségtelen, hogy a társadalmi jólét növekedésével, a helyi közösségek fejlődésével, az állam részéről a források decentralizálásával és jó pályázati lehetőség kínálásával – nyugat-európai társaihoz hasonlóan – a poszt-szocialista sport civil szférája is képes megerősödni és betölteni társadalmi funkcióit.

Bukta Zsuzsanna ELTE, Pedagógia és Pszichológia Kar – egyetemi tanársegéd bukta.zsuzsanna@ppk.elte.hu Felhasznált irodalom: 1. Dr. Bakonyi Tibor (2007): Állam, civil társadalom, sport, Budapest, Kossuth Kiadó 2. Bukta Zsuzsanna (2005): Sportegyesületi helyzetkép – Miből élnek a sportklubok Magyarországon? A IV. Országos Sporttudományi Konferencia gyűjteményes kötete, kiadja: Magyar Sporttudományi Társaság, 71-76. o. 3. Bukta Zsuzsanna (2005): A sport civil szférája Magyarországon, Civil Szemle 2005/III., 59-78. o.

civil fórum

A Holttenger hajósai. Hálózatépítés a Mezőségen Április 15-17. között immár második alkalommal gyűltek össze a Mezőség helyi közösség- és településfejlesztői a szamosújvári Téka Alapítvány kollégiumában. A több mint 60 résztvevő célja az előző, 2009-es műhelyen megfogalmazott kérdések megválaszolása volt. De a műhely végén mégsem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása jelentette a legfontosabb eredményt, hanem az újabb kérdések feltétele. Ezek a kérdések azonban egyfajta megoldást is kínálhatnak a mostoha sorsú régió számára.

Miért éppen a Mezőség?

rös perifériának számít, belső községei fokozatosan ürülHa valaki átnézi a magyar és a román turisztikai irodák nek ki, és fenyeget a veszély, hogy néhány évtized múlva kínálatát, azt fogja tapasztalni, hogy – a néhány éve lángra Erdély közepén egy lakatlan terület alakul ki. kapott Wass Albert-kultuszhoz kapcsolódó programokat A régió településein, kisebb térségeiben ugyanakkor leszámítva – a szervezett utak következetesen elkerülik a Mezőséget. Ez a vidék, amelyet már több mint fél évszá- egymástól függetlenül több helyen is értékes fejlesztő zaddal ezelőtt is Holttengernek keresztelt el lelkésze és munka folyik, amely jelzi a helyi társadalom tenni akarását és képességét. A három megye által írója, Makai Sándor, mára egy demográfiai A három megye szétszabdalt Mezőség civil kezdeményezészakadék szélére került, infrastruktúrája sei között korábban mégsem alakult ki kapelmaradott, a gyakran megközelíthetetlen által szétszabdalt csolat, az egyes helyi műhelyek egymásról falvak turisták számára semmiféle látváMezőség civil általában nem is tudva végzik munkájukat, nyosságot nem kínálnak, az itt élőknek kezdeményezései jóllehet közösen megsokszorozhatnák formunkahelyet nem biztosítanak. A fiatalok között korábban rásaikat, és jóval eredményesebben dolelvándorolnak, főként a környező nagyvámégsem alakult gozhatnának a térség fejlesztéséért, a larosokba, de sokan még távolabbra. kosság megmaradásáért. Ennek köszönhető, hogy a térség léki kapcsolat, az Ezt felismerve rendeztük meg 2009 málekszáma rohamosan fogy. A Mezőség egyes helyi műjusában az első mezőségi civil műhelyt, 1966 és 2002 között lakosságának 25%-át helyek egymásról amely nem várt sikert hozott. Több mint (több mint 110 000 lakost!) veszítette el, 2 általában nem is 50-en jelentek meg a Mezőség minden 6000 km -nél nagyobb területén ma már tudva végzik munszegletéből, megtisztelte a műhelyt aktív csak egy nagyváradnyi nagyságú népesjelenlétével Kallós Zoltán, László Attila és ség él (a fogyás mértékéről az idei népkájukat, jóllehet Vetési László is. számlálás nyújt majd újabb adalékokat). közösen megsokA siker azt is jelezte, hogy nemcsak a Egyes településeken a jelzett időszakban szorozhatnák forhelyi tenniakarás, hanem a hálózati együtta népességcsökkenés elérte a 2/3-os mérrásaikat, és jóval működés iránt is volna igény a Mezőségen. téket. A mostoha természeti adottságú, eredményesebben Az akkori műhelyen főként a Mezőség infrastrukturálisan rendkívül elmaradott helyzetképét igyekeztünk megrajzolni. A térség megmaradt lakosságának nagy rédolgozhatnának jelenlévő lelkészek hiányolták, hogy ennek sze idős ember. A fiatalok a munkahelyet, a térség fejlesztékeretében miért nem foglalkozunk a mekomfortosabb lakóhelyet, iskolát, szórakoséért, a lakosság zőségi ember lelkével, akinek az esetleges zást biztosító nagyvárosokba (Kolozsvár, megmaradásáért. fejlesztések végrehajtójának kellene lennie. Dés, Beszterce, Marosvásárhely, Torda) Ezért a második műhely egyik fő témája költöznek. Ezek a városok a Mezőség peremén helyezkednek el, a folyók mentén. A Mezőségnek a mezőségi ember lelkivilága volt. Az előzetes várakonincs funkcionális központja, fővárosa, amely a környező zásokkal szemben azonban nem ez a kérdés jelentette a municípiumok elszívó hatását ellensúlyozni tudná. Emi- rendezvény fő hozadékát, mivel a lelkészek, újságírók, att a kopár domboldalairól elhíresült tájegység többszö- helyi szervezetek, iskolák képviselői által lefolytatott be-

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

csoportosíthatók: a jelenlévők egyrészt azt kutatták, miként lehetne a régió sorsát előremozdítani, másrészt hogy ezt hogyan tudnák közös erőfeszítések segítségével elérni. Nagy volt a fogékonyság például az Udvarhelyszéken megvalósuló Székelygyümölcs program iránt, amely a térségben is megoldást kínálhatna a helyi foglalkoztatási gondokra. Szépkenyerűszentmártonban magánerőből próbálják elindítani a falusi turizmust. Mások a kulturálisklaszter-szerű együttműködésben látnák a jövőt. A konkrét válaszok megfogalmazása egy következő műhely feladata lesz. Általánosan elmondható, hogy a rendezvénynek sikerült egy rendkívül tettA szórványoktarekész, innovatív, közösségben gondolkotásban munkáldó társaságot megmozgatnia. A résztvevők kodó szervezetek láthatóan feltöltődve, a közös munkára kéközötti együttműszen távoztak a Tékától.

szélgetés során az itt élő emberről nem derült ki olyan információ, amely a fejlesztések szempontjából nagyobb problémát jelentene, mint más, jobbágyi sorsú régiókban. Sokkal erősebb volt a jelenlévők vágya a közös munka, a célkitűzések megfogalmazása iránt. A résztvevők (akik zöme azelőtt nemhogy nem ismerte egymást, de sokszor még csak nem is hallott a másikról) megfogalmazta kérdések a hálózati munka egy magasabb szintjére vezetnek: a közös cselekvés szintjére.

Kérdések

A műhely során több helyi-térségi sikertörténetről is hallhattunk. Kiemelkedő a válaszúti Kallós Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány munkája. A két kollégiumban ma 200 magyar gyermek lakik, akik ködés első lépészámára nemcsak a létfontosságú ellátást, hanem közösséget is biztosít a két szerveseként merült fel zet. Utóbbi az elmúlt években elkezdte faMiért éppen hálózatban? a kérdés: miként lufejlesztési munkáját a Tóvidéken is, ahol A társadalmi és földrajzi sajátosságok malehetne a szóregymás után születnek a magyar házak, a guk is azt sugallják, hogy hosszú távon és ványoktatási hálómaroknyi szórványmagyarság közösségi fenntarthatóan csakis együttműködve, egyzatot kiterjeszteni helyszínei. Ma már a mezőségi szakképmás tevékenységei ismeretében és ezeket zés megszervezése is elérhető közelségben kiegészítve, erősítve lehet fejlődést elérni Nagysármás vidévan: megkezdődött a Kemény Zsigmond és hozzájárulni a térség fennmaradásához. kére? A műhely Iskolaközpont építkezése. A központ, ha Szükség van egymás jobb megismerésére, egyik legfontoelkészül, 650 gyermeknek biztosít oktatásta párbeszédre, a közös tervezésre és csesabb eredménye, nevelést, az óvodától a szakképesítésig és lekvésre. Ezzel a céllal szerveztünk a tahogy az említett érettségiig. lálkozás második napján hálózatépítő műA Bástya Egyesület vicei kollégiumában helyt. Nagy volt az érdeklődés eme közös szervezetek több mint 30 gyermek lakik. Jó részük csánmunka iránt is. A műhely első felében a jeegyütt keresik e gó, akik így az ottani Dsida Jenő Általános lenlévők a hálózat mibenlétével, változatakérdésre a választ. Iskola fennmaradásához is hozzájárulnak. ival, működési formáival ismerkedtek. Az Az egyesület sikereinek köszönhetően ininteraktív előadás keretében fény derült dult el hasonló program Magyardécsén, ahova radnai és arra, hogy a mezőségiek igen jól tudják, hogy mi az előSajó menti gyermekek érkeztek. nye az együttműködésnek, illetőleg mi szükséges ahhoz, A szórványoktatásban munkálkodó szervezetek kö- hogy együttműködés szülessen a szervezetek között. Az zötti együttműködés első lépéseként merült fel a kérdés: elméleti felvezetőt a hálózati együttműködés két jó pélmiként lehetne a szórványoktatási hálózatot kiterjeszte- dájának a bemutatása követte. Ocskay Gyula, a CESCI főni Nagysármás vidékére? A műhely egyik legfontosabb titkára HatáronátnyúlócivilegyüttműködésazIster-Granum eredménye, hogy az említett szervezetek együtt keresik e eurorégióban témában a magyar-szlovák határ mentén kérdésre a választ. kialakult civil hálózatot mutatta be. A 2000-ben elindult Hasonló eredményeket mondhat magáénak az Erdé- együttműködésnek, mely több kistérségi civil központ lyi Magyar Kulturális Egyesület, amely a Mezőség Maros kialakítását is magába foglalta, egy Európai Területi megyei falvaiban szervezi a hagyományőrző tevékenysé- Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása volt get, sikerrel vonva be a fiatalabb korosztályt. az eredménye. Eme csoportosulás részeként alakult ki a A Mezőség demográfiai sajátosságaihoz tarto- regionális civil központok hálózata, amelyek az alábbi zik az etnikai szegmentáció: a magyar és a román fal- szolgáltatásokat nyújtják az eurorégió egyesületeinek, vak együttműködésre vannak ítélve. A műhely má- alapítványainak: • pályázati tanácsadás, pályázatírás; sik fontos kérdése volt, miként lehet a románsághoz • képzések, tréningek, tanulmányutak; megtalálni az utat, hogyan lehet a térség fejlesztését • információs tevékenységek; közösen előmozdítani. A nem rendszerszerűen felmerülő válaszok között hallhattunk a válaszúti alapítvány • csoportos megbeszélések; gazdaképzéséről, a LEADER-programon belül formá• szakmai rendezvények. lódó együttműködésről, a szamosújvári kézművesműEme együttműködések eredményeképpen számos köhely megnyitásáról, az induló agrárberuházásokhoz tá- zösen leadott pályázat és megvalósított projekt született. A második bemutatott jó példa a Civitas Alapítvány mogatást nyújtó FEUER Alapítványról, melynek ötfős székelyudvarhelyi irodája által megvalósított Partnerkuratóriumában két magyar tag foglal helyet. A műhely talán legfontosabb kérdései két téma köré ségben az önfenntartó unitárius vidéki közösségekért projekt

volt, mely 2005-ben indult el. Ez a kezdeményezés az alapítvány által 2004-2006-ban a vidéki önkormányzatokkal együttműködésben megvalósított Helyi Fejlesztési Ügynök modell mintájára született. Az amerikai unitárius univerzalista egyház mellett működő Project Harvest Hope alapítvány támogatta a kezdeményezést, felkérve a Civitas Alapítványt, hogy legyen szakmai vezető. E projekt célja elősegíteni a vidéki unitárius közösségek fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság elsősorban a közösségi együttműködés megalapozásában rejlik. Azok az egyházközségek, amelyek arra vállalkoztak, hogy részt vegyenek egy ilyen fejlesztő folyamatban, a közösségből hoztak magukkal egy-két vállalkozó szellemű és akaratú személyt. Képzéssorozatok révén készültek fel erre a munkára, majd minden közösségben közösségi tervezések keretében készültek el a fejlesztési törekvések vázlatai. A helyi fejlesztők munkapontjának a kialakítására és minden közösségben a legfontosabb projekt kivitelezésére résztámogatást kaptak a közösségek. Minden közösség más-más sajátosságokkal rendelkezik és ennek megfelelően más-más terv megvalósítására került sor, köztük falugondnokság elindítása, művelődési ház konyhájának, illetve a mellékhelyiségeinek az elkészítése, játszótér, faluközpont, közösségi ház stb. Mindeközben e fejlesztési munkákban aktívan részt vevő lelkészek és fejlesztők hálózatba szerveződtek. E hálózati együttműködés a következőket foglalja magába: • rendszeres találkozók (kéthavonta, mindig más-más helyen); • tanulmányutak (hazai és külföldi); • képzések; • szakmai anyagok szórása; • információszórás, kapcsolattartás (levelezőlista); • pályázati tanácsadás, pályázatírás. Jelenleg 8 unitárius közösség és a Civitas Alapítvány szerveződik eme szakmai együttműködésbe, mely most már önállósult hálózat. A jó példák bemutatását követően a mezőségi civil háló kialakításának a megalapozására került sor. A résztvevők először azt a feladatot kapták, hogy kiscsoportos munka keretében listázzák, melyek a kincseik és melyek a hiányosságaik. A következők fogalmazódtak meg:

civil fórum

Kincseink

Hiányosságaink

• helyismeret • jó a csapatmunka az egyes szervezetekben • épített és természeti örökség • élő hagyományok • rendezvények (pl. táborok) • közösségben igény a változtatásra • változatos tevékenységi formák az egyes szervezetek keretében • vannak a térségben pályázatíró szakemberek • a közösség és a civil szervezetek rendelkeznek infrastruktúrával (épületek, felszerelt irodák, táborozóhelyek stb.) • vannak a térségben is jó példák, helyi kezdeményezések • jó emberek

• csapatok közötti szervezett kommunikáció – nincs kiépülve • összefogás a civilek között • koordináló bizottság hiány • forráshiány – információhiány a forráslehetőségekről • vidékfejlesztési, vállalkozásfejlesztési törekvések • közösségi facilitátor(ok) • képzések • szakmai tartalom, fejlesztés a gazdakörök keretében • nem ismerik jól egymást a szervezetek, nincsenek együttműködések (talán egyfajta félelem, bizalomhiány) • nincs megfogalmazott közös cél

A közös munka eredményeként egy lista készült a közösen elvégzendő feladatokról. S persze a feladatok mellé odakerültek a kérdőjelek: ki mit tud ezekből vállalni? Kíváncsian várjuk a közös válaszokat, amelyek megfogalmazására a III. Mezőségi civil műhely keretében kerülhet sor.

Csáki Rozália Civitas Alapítvány – projektvezető rozalia.csaki@civitas.ro www.civitas.ro

Ocskay Gyula CESCI – főtitkár cesci@cesci-net.eu http://cesci-net.eu

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Társadalmi vállalkozások román módra

múlt század utolsó két évtizedében mind az Egyesült Államokban, mind Európában, jelentős méreteket öltött a társadalmi vállalkozások (social enterprises) jelensége. Az ilyen jellegű civil, de ugyanakkor piacalapú és orientáltságú kezdeményezések, melyek társadalmi célokat szolgálnak, egyre népszerűbbé váltak az elmúlt évtizedekben. Olyan civil szervezetek kezdeményezik ezeket, melyek fenntartható bevételi források létrehozásában és társadalmi küldetésüknek megfelelő tevékenységekben próbálnak előrelépést elérni. Ha egy társadalmi vállalkozás sikeres, akkor az illető szervezet nagymértékben képes felszámolni anyagi függőségét, a kimondottan projekttámogatásokon alapuló működését, és sokkal hatékonyabban tud dolgozni szervezeti küldetése megvalósításán. Persze egy társadalmi vállalkozás létrehozása nem jelent automatikus jólétet minden szervezet számára. Nem minden civil szervezet érett meg egy ilyen jellegű kezdeményezés elindítására és felfuttatására. Ennek ellenére mind világszerte, mind országunkban egyre több társadalmi vállalkozásról beszélhetünk. A legtöbb ország, felismerve fontosságukat és hasznosságukat, a megfelelő törvényes keretet is megalkotta ezen vállalkozások szabályozott működéséhez. Ami Romániát illeti, sajnos, mint sok más ágazatban, ebben a témában is évtizedes késéssel próbálkozik a törvényes keret létrehozásán. És teszi ezt anélkül, hogy a megfelelő társadalmi párbeszéd adta lehetőségekkel élne. Igencsak csenevész társadalmi konzultáció után, nemrég a román törvényhozás felsőháza iktatta a 204/2011-es, Társadalmivállalkozó elnevezésű törvénytervezetet. A nem

megfelelő társadalmi egyeztetésnek mindenhol az elsődleges és meg is van az eredménye: a törvénylegfontosabb szegmensét adják tervezet mellőz minden racionalitást, a társadalmi vállalkozásoknak, sőt mi több, ellentétes minden eurónagyon szelektív módon própai elvvel, ami a tárbálják elismerni. Csak sadalmi vállalkozások azon szervezetek miA nem megfelelő témakörét illeti. nősülhetnek társadalA civil szervezetek mi vállalkozóknak, metársadalmi egyezmegdöbbenéssel vetlyeknek a statútumátetésnek meg is tek tudomást erről a ban konkrétan szerevan az eredmétöbb mint sánta és aberpel az ilyen irányú tenye: a törvényrációkkal teletűzdelt vékenység. tervezet mellőz törvénytervezetről, • A kezdeményezés egy és közösen próbálnak másik kolosszális himinden racionalifellépni azért, hogy a bája, hogy összemossa tást, sőt mi több, kellő mederbe tereljék a társadalmi vállalkoellentétes minden az ügyet. A Civil Tárzásokat a vállalatok európai elvvel, sadalom Fejlesztéséért társadalmi felelősség ami a társadalmi Alapítvány tiltakozó vállalásának fogalmálevelet fogalmazott meg, val (CSR). vállalkozások téés felkérte a civil szerA felsorolást még makörét illeti. vezeteket, társuljanak folytatható, de a léindítványukhoz, melynyeg az, hogy ha a törben felsorolják a tervezet megfelleb- vény elfogadása előtt nem korrigálják bezett passzusait. ezen hibákat, nem fogadják el a civil A legkirívóbb és megkérdőjelezett szervezetek által javasolt módosítátételek: sokat, kéréseket, akkor a törvény ahe• A törvénytervezet abból a té- lyett, hogy pozitív hatást gyakorolna ves feltevésből indul ki, hogy a társadalomra, tulajdonképpen fékeRomániában még nem léteznek ző hatással lesz a szociális gazdaság társadalmi vállalkozások, és fejlődésére. Ezen dolgok tudatában ezért szükségeltetik ezek létre- felmerül a kérdés bennem: ha a törhozása. Magyarán: nem vesz- vénytervezetet ebben a formában nek tudomást a több mint 2000 szavazzák meg a parlamentben, aklétező szövetkezeti társulásról, kor ezen kezdeményezések vajon vagy a több mint 3000 olyan besorolhatóak lesznek-e mint társacivil szervezetről, amely folya- dalmi vállalkozások? Vagy a szokvámatos gazdasági tevékenységet nyos romániai eljárás szerint eredeti folytat. demokráciánkban eredeti társadalmi • A tervezet 3-as cikkelye, mely vállalkozásaink lesznek. Olyanok, a társadalmi vállalkozó meg- mint máshol sehol. határozását adja, összeségében Potozky László társadalmi vállalkozónak tekinti az államot (?), valamint a Polgár-Társ Alapítvány hazai és multinacionális cége– ügyvezető igazgató ket. Ezzel szemben a civil szerlaszlop@repf.ro vezeteket, amelyek a világon

civil fórum

Egy más világ építésére van szükség Rovatunkbanezalkalommalcivilönépítkezésünksajátosszeletébőlmutatunkbeegyjópéldát:afogyatékkalélőkfoglalkoztatásábanországosszinteniskiemelkedősepsiszentgyörgyiÍriszHázat.Lelki,szellemiatyja,kitalálójaésműködtetője:MakkaiPéter kőröspatakireformátuslelkipásztor.Őmeséltörténetükről,arról,hogymikénttörekszikváltozástelérniaszociáliséletkételhanyagoltterületén:azidősekkelésasérültfiatalokkalvalógondoskodásban. (Bereczki Kinga rovatszerkesztő) Az Erdélyi Református Egyházkerület 2002-ben hozta létre a Diakóniai Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi szervezetét, és kitűzte azokat a mezsgyéket, amelyek mentén két nehéz helyzetben levő csoportot támogatni, felkarolni tud. Természetesen a két cél megvalósításának stratégiáit már itt dolgoztuk ki a helyi viszonyokat, lehetőségeket, nehézségeket ismerve. Egyfelől az öregek, idős, magára maradt testvérek számára indítottunk otthoni betegápoló szolgálatot. Ez akkor újdonság volt a megyében annak ellenére, hogy idősápolás terén pl. a Vöröskereszt már évek óta tevékenykedett. Azért volt újdonság, mert a Diakónia egyrészt szakápolókat és orvosasszisztenseket állított szolgálatba, másrészt mert nem csupán városon, hanem falvakon is beindítottuk a szolgálatot. Ez igen erőteljes jelenlétet igényelt. Nagy segítségünkre volt ebben a Megyei Tanács, amely arra ösztönözte a helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a szolgálat kiépítését. Jelen pillanatban munkapontjaink vannak három városban, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kovásznán és Erdővidék, Oltfej, Orbaiszék falvaiban. Az otthoni betegápoláshoz más kiegészítő szolgálatok is kapcsolódnak, olyanok, mint a szociális mosoda, vagy mint az általunk Romániában elsőként bevezetett jelzőrendszeres szolgálat. Ami azt jelenti, hogy a magára maradt, elszigetelődött ellátottainkkal állandó kapcsolatban lehetünk, és bármikor segítségükre siethetünk.

A másik nagy területe szolgálatunknak a fogyatékkal élők felé irányult. Kovászna megyében a fogyatékkal élők száma meghaladja a 3900-at. Ma már különböző statisztikák vannak a fogyatékkal élők helyzetéről, lehetőségeiről, de amikor mi elkezdtük, még az sem volt igazán nyilvántartva, hogy ki fogyatékkal élő. Olyan családot is meglátogattunk 2005-ben, amely nyilvántartásban volt ugyan, de a fogyatékos gyermek már évek óta elhunyt. Szóval, az egy nagyon kezdetleges helyzet volt. Azóta nagyon sok minden történt. Érdemes megnézni a statisztikák alakulását 2006–2010 között (www.anph.ro). A 2006-ban megjelent nemzeti stratégiában büszkén fejtik ki, hogy Romániában a lakosság csupán 2 százaléka fogyatékkal élő, aztán 2009-ben már nagy a hallgatás, hiszen a 700 ezret is meghaladta számuk, és nem azért, mert időközben 500 ezer fogyatékkal élő született volna. Bárhol nyúltunk a kérdéshez, a helyzet mindenhol vérzett. Talán jól döntöttünk, amikor elhatároztuk, hogy a felnőtt fogyatékkal élőkkel foglalkozunk. Reméltük, hogy a gyermekeknek lesz még esélye, van még idő arra, hogy lehetőségek nyíljanak számukra. Ez így is történt, nagy előrelépés a megyében az autista központ fejlesztése és a kilyéni gyermek-rehabilitációs központ kiépítése. Talán nekünk is könnyebb lesz majd, ha ezekből az intézményekből kerülnek hozzánk a fiatalok.

Ugyanis amikor elkezdtük, de most is, a hozzánk kerülő fiatalokról valójában a Felmérő Bizottság (Comisia de Evaluare) által kibocsátott bizonylaton kívül semmi szakmai képünk nem volt. Ez pedig siralmasan kevés. Jó pár hónap elteltével derül csak ki, hogy mire képes, mit szeret, mire van hajlandósága, mekkora az önállósága és önellátási képessége. Van olyan fiatal, aki nem képes levetni a cipőjét. Az úszóterápiát nem azért vezettük be, hogy megtanuljanak úszni, persze az sem mellékes, de egyik fő cél az önálló öltözködés gyakorlása volt, mert sajnos a szülők hajlamosak a teljes kiszolgálásra, és ezért gyermekeik kiszolgáltatottá válnak. Elsőként egy nappali foglalkoztatót indítottunk, amelynek a volt belvárosi parókia épülete adott otthont. Valójában itt történt az egész program modellezése, inkubálása. Terápiák, fejlesztő foglalkozások, munkavégzés, konyhai szolgálat, főzés, sőt az első vállalkozásaink is itt indultak. Közben természetesen nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy egy saját, megfelelő épületet hozzunk létre. Hála Istennek komoly támogatók, partnerek álltak mellénk. Szakmai partnerünk a német Lebenshilfe nordhorni szervezete volt. Ott vettünk részt szakmai felkészítőkön, az épületünk modelljét is onnan kaptuk sok-sok szakmai tanáccsal. Aztán az anyagiak előteremtésében sokat segítettek a német Altreformorthe Kirche munkatársai. De ugyanekkor

Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

segítségünkre voltak a holland támogatók, egyházközségek, alapítványok is. Nem kis összegről volt szó. A beruházás 350 ezer eurót jelentett. Nem utolsósorban komoly támogatást nyertünk a román kormánytól az ANPH kiírására benyújtott pályázatunkra. Annak ellenére, hogy itt a kifizetésekkel sok bajunk volt, végül mégis azt mondhatjuk, hogy sikerült. Két évvel ezelőtt, április 30-án vették birtokukba a fiatalok az Írisz Házat. Írisz Háznak, azaz szivárványháznak neveztük, mert sokszínűség jellemzi és az Istennel való szövetséget hirdeti ez a ház. Akkor 7 fiatal volt a nappali foglalkoztatóban és 2 alkalmazottal dolgoztunk a védett műhelyben. Két év elteltével ma a nappali foglalkoztatóba 24 fogyatékkal élő fiatal jön naponta, és munkacsoportjaink (a Boglárka védett egység) 16 fogyatékkal élő fiatalt alkalmaztak és munkáltatnak. Több mint tíz kisebb-nagyobb céggel vagyunk szerződéses kapcsolatban, és igyekszünk igényeiknek eleget tenni. De saját tevékenységeink is vannak: gyertyaöntés, segédeszköz-kölcsönzés és -szervizelés, festés, karbantartás stb. Nagy lendületet adott a tevékenységi körünknek a használt ruha válogatás és nagybani értékesítés, valamint az Írisz Bolt megnyitása. Itt egy holland üzletlánc outletét értékesítjük. Négy fogyatékkal élő dolgozik ebben az üzletben, és ennek igazán nagy nyeresége abban van, hogy ők így direkt kapcsolatban vannak az emberekkel. Hozzánk, az Írisz Házba senki nem jön be hívatlanul, de az üzletre mindenki kíváncsi, és sokan visszatérnek vásárolni. Másfelől pedig ezeknek a fiataloknak az élete kinyílik, teljessé válik azáltal, hogy igazi munkahelyük, keresetük van. Ezek a tevékenységek bevételt és profitot generálnak. Még ha egyelőre nem is sikerül lefednünk ebből a költségeinket, már nem egy elhanyagolható forrás. Ezért is csodálatos ez, mert ők maguk, a fogyatékkal élők munkájuk által hozzájárulnak

az intézmény fenntartásához, ahhoz, hogy társaik majd a maguk rendjén ugyancsak integrálódjanak, munkához jussanak. Rengeteg tennivaló van még. Ezen a téren bárhova fordulunk, hiányosságokkal találjuk szembe magunkat. Nincs például megoldva a lakhatóság. Alapvető emberi jog, de a fogyatékkal élő ezzel a jogával nem élhet, mert nincsenek erre feltételek. Szükség lenne tehát védett lakásokra, várjuk, figyeljük a felbukkanó lehetőségeket. Vagy ugyanígy nincs megoldva a szabadidő eltöltésének ügye. A legtöbb fogyatékkal élő gondozója nem tud igazán pihenni, szabadságra menni, mert nincs kire hagyja gyermekét. Ezért Köröspatakon egy olyan szabadidő központot hozunk létre, amely fogadhatja a fogyatékkal élőket, és így egy időszakra tehermentesíti a gondozó szülőket. Itt egy kis kertészetet és farmot is szeretnénk kiépíteni, amely sokat segítene a terápiákban. Úgy érezzük, sok minden vár még ránk, Isten mindig újabb és újabb feladatokkal bíz meg, és ehhez lehetőségeket nyit meg előttünk. Sokat kell

tennünk még a fogyatékkal élők ügyének (buta kifejezés) népszerűsítéséért. Rengeteg az előítélet, a téves kép és információ. Legutóbbi akciónkkal is ez volt a célunk. Azt hiszem, minden kívülállót megdöbbentett, hogy divatbemutatót tartunk fogyatékkal élő fiatalokkal. Ez meredeknek tűnt a szakmában is. De egy csodálatos alkalom volt, ahol nem munkájukért, nem sajnálatból, hanem önmagukért tapsolták meg őket őszintén. És milyen életre szóló élményt jelentett ez azoknak a fiataloknak, akik közreműködtek mint modellek, sminkesek, fodrászok vagy pincérek. Ez kimondhatatlan élmény volt. Ők már egy olyan világot fognak kialakítani, amely élhetőbb lesz a fogyatékkal élő testvéreik számára. Isten segítségével ennek a világnak az építését már most el kell kezdenünk.

Makkai Péter református lelkipásztor, a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház fogyatékkal élők foglalkoztatási központjának vezetője makkaip@yahoo.com

forum civic

Cu specific variat dar cu aceleasi probleme Csáki Rozália redactor şef csaki.rozalia@gmail.com www.civilforumlap.com

onceptul de societate civilă vocare foarte serioasă pentru fiecare este greu de conturat şi de ONG cât şi asigurarea şi menţinerea schematizat. Este o formă de activităţiilor. organizare variată, cu diferite activiÎn acest număr al revistei noastăţi, domenii de interes, mărime, me- tre vom examina în mod aprofundat todologie, strategie, scop etc. Ceea ce aceste probleme, pentru a vedea în ce este totuşi comun fiecăreia, este ori- măsură s-au schimbat posibilităţile entarea spre valori, căci noi toţi acţi- de atragerea fondurilor de-a lungul onăm cu scopul ocrotitrii, înfiinţării, anilor – pornind de la proiecte, până menţinerii unei valori specifice. la donaţii individiuale şi întreprinCu cât încercăm să acţionăm în deri sociale – ce fel de metode noi mod mai organizat, mai structurat, în şi posibilităţi există care ne-ar putea perspectiva unei perioade mai lungi, ajuta în viitor. cu atât mai mult ne confruntăm cu Aurelia Grigore, coordonator PR cealaltă provocare comună: atragerea al Fundaţiei pentru Dezvoltarea Sode fonduri. Este vorba de o serioasă cietăţii Civile (FDSC), bazându-se provocare profesională. În acest sens pe o cercetare pe nivel naţional, se se ridică o serie de înreferă la tehnicile de trebări: Suntem desatragerea fondurilor Strângerea fontui de maturi pentru folosite de ONG-uri, durilor nu este această provocare? O apoi redactează sfaturi doar o provocare luăm destul de seriutile vizând felul în specifică a unor os? Avem cunoştinţele care această activitate şi persoane adecvate a noastră poate deveni ONG-uri în cadrul în acest sens? Planimai eficientă. căreia încearcă să ficăm sau încercăm Chris Worman, dimenţină propriile doar să rezolvăm adrectorul executiv al Funlor programe și hoc o situaţie actuală? daţiei Comunitare din organizaţia, ci Care sunt posibilităţile Odorheiu-Secuiesc, se noastre? Activităţile referă la posibilităţile este o provocare noastre de creare de de schimbare în creaîn perspectivă de resurse sunt dominate rea resurselor în cazul care ar trebui să de rutină sau suntem ONG-urilor din Româse ocupe în mod deschişi pentru a acnia, pentru a avea succomun toate ONGcepta metode şi poces, bazându-se pe o sibilităţi noi? Facem experienţă de câţiva urile. retrospectiva anului/ ani pe care a însuşit-o anilor precedenţi? în atragerea fondurilor Când am început să ne ocupăm de în România (după o practică în acest această provocare serioasă, de atra- domeniu în Statele Unite ale Amerigerea fondurilor, ne-am pus multe cii). Kádár Magor, lector al secţiei de întrebări. Şi răspunsurile s-au dove- Comunicare şi Relaţii Publice al Fadit a fi foarte variate. Un lucru e cert: cultăţii de Ştiinţe Politice, Adminisatragerea fondurilor constituie o pro- trative şi ale Comunicării, al Univer-

sităţii Babeş-Bolyai, prezintă pentru cei interesaţi o gamă largă de metode pentru atragerea fondurilor. Farkas András, specialist de dezvoltare al Grupului PONT, ne călăuzeşte în lumea programelor de finanţare accesibile pentru ONG-uri, oprind şi la problematica alegerii de către ONG-uri dintre a acordara prioritate planului strategic sau al unui anunţ actual de program de finanţare. Printre gândurile lui şi el scoate în evidenţă faptul, că „atragerea de fonduri prin proiecte de finanţare constituie doar o felie dintr-un management eficace al ONG-ului”. Continuăm suita articolelor cu prezentarea strategiilor mai largi de atragerea fondurilor, cum ar fi întreprinderea comunitară despre care putem citi din articolul lui Kolumbán Gábor, preşedintele corpului de curatori al Fundaţiei Civitas. Somai József, economist, ţine conferinţă despre problemele legate de cooperative sociale. Potozky László, directorul executiv al Fundaţiei Parteneriat prezintă noul lor program de finanţare denumit Întreprindere Verde. Manuela Băbescu, responsabila PR al NESsT povesteşte despre felul în care sunt sprijinite pe nivel internaţional, demararea întreprinderilor sociale şi cum stau ONG-le din România în acest domeniu. Apoi mai putem citi despre conceptul fundaţiei comunitare şi prezentăm fundaţiile comunitare care funcţionează în România şi programele lor de finanţare. Bukta Zsuzsanna, asistenta Facultăţii de Pedagogie şi Psihologie din cadrul Universităţii Eötvös Lóránd (Ungaria), oferă posibilitatea asumării unei priviri asupra sistemului de finanţare a lumii civile a sportului.

Posibilităţi și strategii de atragere de fonduri

Strângerea fondurilor nu este doar o provocare specifică a unor ONG-uri în cadrul căreia încearcă să menţină propriile lor programe şi organizaţia, ci este o provocare în perspectivă de care ar trebui să se ocupe în mod comun toate ONG-urile. Să ne gândim de exemplu la programele de finanţare, care sunt decisive în majoritatea cazurilor pentru ONG-uri. Politicile de finanţare sunt elaborate de cei suspuşi. Din ce cauză? În ce măsură contează opinia unor civili în împărţirea unor resurse, oare profită de această posibilitate? În ce măsură sunt informaţi despre posibilităţile de finanţare? Acestea sunt întrebări care se referă la viitor şi în acelaşi timp ele constituie şi sarcini. Nemulţumirea este doar primul pas spre atingerea schimbării. Este nevoie de fapte, de planificare

şi conciliere comună. Vocea noastră ajunge mai greu până la Bruxel, dar nu ne-am îndeplinit sarcinile nici acasă la noi. Şi acest lucru este o problemă de reprezentare şi apărare de interese. Participarea noastră civilă în decizia comună nu este validă. Colaborarea poate să fie şi de această dată, parola noastră, deoarece resursele mai mari sunt inaccesibile pentru numeroase ONG-uri mai mici, dar cu proiecte comune ne putem mări reciproc şansele şi în acelaşi timp, putem ajuta întărirea şi menţinerea colegilor noştri. În acest număr ne prezentăm cu rubrici mai puţine dar cu conţinut mai consistent. În rubrica noastră „Curaj civil” prezentăm de această dată colaborarea civilă pentru dezvoltarea regiunii Mezőség. În rubrica „Fo-

rum civic” este vorba despre problematica actuală al proiectului de lege al întreprinderilor sociale. În cadrul rubricii „Dezvoltare civică” aruncăm o privire la un exemplu bun, la construirea instituţională perseverentă de mai mulţi pentru rezolvarea problemelor sociale. Sper că veţi găsi fiecare dintre Dumnoeavoatră informaţii interesante, noi şi în acest număr al revistei, care vă va fi de folos pentru mărirea eficacităţii activităţii de creare a resurselor.

Csáki Rozália redactor-şef csaki.rozalia@gmail.com Fordította: Dénes Réka

Cuprins 54

forum civic

Cuprins

Pagina 3 Sebestyén István: Dilemele atragerii de fonduri

Pagina 33 Benedek Gabriella – Kovács Edit – Scsaurszki Tamás: În acelaş loc – împreună – Fundaţiile Comunitare

Pagina 5 Csáki Rozália: Cu specific variat dar cu aceleaşi probleme

Pagina 36 Camelia Mateş: Fundaţii comunitare – Binele, făcut bine!

Pagina 7 Aurelia Grigore: Strângerea de fonduri: de la artă, la strategie

Pagina 38 Chris Worman: Fundaţia Comunitară Odorheiu Secuiesc

Pagina 9 Chris Worman: Strângerea de fonduri – provocări şi posibilităţi în România

Pagina 39 Simona Şerban: Fundaţia Comunitară Cluj

Pagina 11 Kádár Magor: Metodele de organizarea resurselor financiare Pagina 14 Farkas András: 2011 – atragerea fondurilor prin programe de finanţare adresate ONG-urilor Pagina 18 Kökény Dalma: Dăruiri – Cum? De la cine? Pentru ce? Pagina 20 Kolumbán Gábor: Întreprindere comunitară, comunitate întreprinzător Pagina 24 Székelygyümölcs – întreprindere comunitară –interviucudl.MárIstván Pagina 26 Somai József: În România nu este încă pe ordinea de zi problematica cooperativelor sociale Pagina 28 Potozky László: Finanţare responsabilă, ori finanţări în sprijinul activităţilor de atragerea de fonduri pentru ONG-uri

Pagina 40 Bereczki Kinga: Fundaţia Comunitară Covasna Pagina 42 Kilyén Melánia: YouthBank Pagina 43 Bukta Zsuzsanna: Există sport fără suport de stat? Sursele de venit ale societăţii civile de sport din Ungaria

CURAJ CIVIC Pagina 46 Ocskay Gyula – Csáki Rozália: Marinarii mării moarte. Dezvoltare reţea în „Mezőség”

FORUM CIVIC Pagina 49 Potozky László: Întreprinderi sociale în stil românesc

DEZVOLTARE CIVICĂ Pagina 50 Makkai Péter: Este nevoie de construirea unei lumi noi

forum civic Pagina 30 Manulea Băbescu: Învaţă să zbori cu NESsT

Pagina 52 Csáki Rozália: Cu specific variat dar cu aceleaşi probleme (RO)

Pagina 31 Luminiţa Alexandru: Întreprinderea socială a Asociaţiei Touched Romania

Pagina 54 Cuprins (RO)

civil forum fórum civic

erdélyi civil társadalmi lap

revista societãþii civile din transilvania

Főszerkesztő/Redactor-şef: Csáki Rozália Olvasószerkesztők/Corectori: Jakab Zsuzsa, Szabó Attila Grafikus/Grafica: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő/Tehno-redactor: Csáki Ferencz Szerkesztőbizottság/Consiliul editorial: Bereczki Kinga Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek/Contact: 535600 Székelyudvarhely/Odorheiu Secuiesc, Solymossy utca 29. szám telefon/fax: +40-266-218.481 e–mail: civilforumlap@gmail.com ISSN 15822–4004 Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania şi de Fundaţia Civitas pentru Societatea Civilă.

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 500 példányban. Ára: 7 lej, a 2011-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 24 lej.

Tipărit de DTP Studio. Apare în 500 de exemplare. Preţ: 7 lei, la comandarea a celor patru numere din anul 2011 aveţi un preţ total redus de 24 lei.