CK magazin #28 by CK magazin

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

LAND OF THE FREE Amerikába Amerik ábann épül a legalizáció rendszere

KÖZÖS NEVEZŐK

CBD: A természet szorongáscsökkentője

9 7 7 2 060 1 7 3 000

A pszichedélikumok hatása az evolúcióra

1 3 0 0 1

BETÉPETT FŐEMLŐSÖK

VI. évfolyam 2013/1. február

Európa nem egységes drogpolitikája

485 Ft

18+

INDEX

IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GÁBOR HOLLAND SZERZŐK: HOMÁNYI PÉTER, JACK POT, KARDOS TAMÁS MARTIN MÜNCHEBERG, SEBESTYÉN “SEBŐ” SZABOLCS DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY

ATAMI BABYLON

KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ORSZÁGOSAN TERJESZTI A LAPKER ZRT. ISSN 2060-1735

BIO NOVA

11, 13

BUSHDOCTOR

56, B3

BUSHPLANET

2–3

A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

13, 31

ENCOD

GENERAL HYDROPONICS

GOMOA

HEMP MUSEUM

INDRAS PLANET

NIRVANA SEEDS

PARADISE SEEDS

PLAGRON

14, B4

SENSI SEEDS

SERIOUS SEEDS

CK 2013/1. február

2009/5 október

2009/6 december

2010/1 február

2010/2 április

2010/3 június

2010/4 augusztus

2010/5 október

2010/6 december

2011/1 február

2011/2 április

2011/3 június

2011/4 augusztus

2011/5 október

2011/6 december

2012/1 február

2012/2 április

2012/3 június

2012/4 augusztus

2012/5 október

2012/6 december

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! az eloﬁzetes@kultusz.com e-mail címen

FEKETE VAGY FEHÉR Ebben a lapszámban meglehetôsen sokat foglalkozunk Európával és annak nem egységes drogpolitikájával. Az amerikai legalizációból kiindulva kezdtük boncolgatni a kérdést, mégis hogyan képzelik ott, hogy egy jobbára egységes, de legalábbis átjárható gazdasági és társadalmi struktúrában, hogy a polgár egyazon cselekménye két ennyire különbözô megítélés alá eshet. Egész pontosan arra gondoltunk, hogy a teljes legalizáció (Washington és Colorado, 2011) után hogyan indokolja ítéletét – a fogyasztás és kis mennyiség birtoklása miatt kiszabott letöltendô szabadságvesztést – egy texasi bíróság anélkül, hogy kiröhögtetné magát. Mert az józan ésszel felfoghatatlan, és nem is létezik, hogy öt gramm fû birtoklása az utca egyik oldalán (Texasban) olyan társadalmi károkkal jár, hogy a legszigorúbb eszközökkel kell fellépni ellene, míg az utca másik oldalán (Coloradóban) ugyanaz nemhogy kárt nem okoz, de szabadon gyakorolható. Milyen ország az, melynek polgárai, de jogalkotói és jogalkalmazói sem tudják biztosan, hogy egy adott cselekmény valóban árt a közösségnek, vagy sem? Milyen erkölcsi, morális alapon hoz elmarasztaló ítéleteit egy texasi bíró azután, hogy a szomszéd államban az adott cselekmény még csak nem is üldözhetô. A

szóban forgó két tagállam törvénykezése ráadásul azonos alapértékeken nyugszik, úgy hívják, az Egyesült Államok alkotmánya. Hogyan lehet ennyire eltérô megítélése vagy hatása ugyanannak a jointnak, ugyannak az alkotmánynak Texasban és Coloradóban? A kézenfekvô válasz, hogy nem lehet ennyire eltérô, és teljesen mindegy, milyen hatása van. A coloradói polgárok azt mondták, hogy belefér, a texasiak meg, hogy nem fér bele, és még hozzátették, aki füvet akar, menjen Coloradóba. Ami nem válasz a kérdésünkre, mely a cselekmény hatását firtatja. Márpedig ha annak, amit teszek, nincs egyetlen sértettje vagy áldozata, és a közösséget sem éri kár, milyen alapon avatkozik be az annak érdekében és felhatalmazásával eljáró hatóság? Milyen alapon üldöz el Texasból, vagy legalábbis ajánlja melegen, hogy menjek Coloradóba? Az, hogy van-e sértett, áldozat vagy társadalmi kár, nem hit vagy elképzelés kérdése, hanem faktum. Vagy van, vagy nincs. Vagy fekete, vagy fehér, amit egyértelmûen el kell dönteni. Az Európai Unió, még ha gazdaságilag és kulturálisan nagyobbak is a különbségek, mint az amerikai tagállamok között, sajnos ugyanígy mûködik. Egységes európai értékekrôl beszélünk, miközben abban sem tudunk megegyezni,

hogy egy joint elszívása komoly társadalmi kárt okoz, ezért a közösség védelmében képviselôinek fel kell lépniük ellene (Magyarország), vagy épp ellenkezôleg, nincs hatása a közösségre, nem szükséges szankcionálni, sôt minden felnôtt polgárnak joga eldönteni, hogy szívja, vagy nem szívja (Spanyolország). Esetleg jövedéki adó megfizetése mellett kereskedelmi forgalomba is hozható (Hollandia). Ráadásul Európának is van konszenzusos értékek alapján létrejött alkotmánya, melyhez igazodnia kell a tagállamok törvényeinek, igazságszolgáltatásának. Persze el lehet menni Hollandiába. Még jó, hogy ma már búcsúzóul nem lônek hátba a határon! De milyen alapon üldöz el, vagy ajánlja melegen a hatalom, hogy menjek Hollandiába?! Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország (és Texas) olyasvalamiért bünteti a polgárait, amiért nem szükséges, sôt nem volna szabad. Nálunk ráadásul a bíróságok a valódi ügyeket sem gyôzik, a rendôrség és a büntetés-végrehajtás állandó forráshiánnyal küzd, az „elkövetôk” többsége pedig nem bûnözô, hanem kalandot keresô fiatal. Se társadalmi, se jogi, se egészségügyi, se szociális szempontból nem indokolható a kannabisz tiltása és üldözése, fôleg amikor a kriminalizálás bizonyítottan nagyobb kárt okoz, mint maga a fogyasztás. A tiltásnak egyértelmûen politikai oka van. A Szerk.

CK 2013/1. február

TARTALOM SZÓVAL

greenfo

THC EGYETEM COLORADÓBAN

fajta+tiszta

KEDVELTEBB A TERMÉSZETES

SHIVA SKUNK

HÉT TOVÁBBI ÁLLAM LEGALIZÁLNA

medical

VIRTUÁLIS SELYEMÚT

LEGALIZÁLÓ BRIT KÉPVISELŐK

ÉSZAK-KOREAI KUSH

TARANTINO HÁBORÚJA

A HARBORSIDE NYITVA MARAD

FÁJ, CSAK NEM ÉRZED

canna+globe

LAND OF THE FREE Amerikában épül a legalizáció rendszere A TÖRVÉNY VIGYORA Az abszurd jogalkotás következményei

16–17 18

KÖZÖS NEVEZŐK Európa (nem egységes) drogpolitikája

20–22

A MÜNSTERI ÜGY Mérföldkő a német kannabiszpáciensek számára

24–25

HANF WIRTSCHAFT Kannabisz szabályozása német nyelvterületen

32–34

A FEDŐ NEVE JENŐ Az osztrák hatóságok betámadták a klónbizniszt

36–37

CBD, AVAGY KANNABIDIOL A természet szorongáscsökkentője

39 40–42

fajta+tiszta

DOUBLE DUTCH

a’la canna

MŰVÉSZET VS HATALOM Bernáth(Y) és a szocialista yrealizmus

46–47

GIMME A LIGHT A legjobb gandzsahimnusz 2012-ből

48–49

DEFTONES: Koi No Yokan

GRIZZLY BEAR: Shields

CRYSTAL CASTLES: III

THE NEIGHBOURHOOD: I’m sorry…

BETÉPETT FŐEMLŐSÖK Terence McKenna: Istenek Kenyere

52–53

FEKETE-FEHÉR ÉLETÉRZÉS

SZEXI ÉS BRUTÁLIS

GLOBÁLIS KATLAN A KÖZÉPKORBAN

SZÉP, SZÓRAKOZTATÓ ÉS IRODALOM

55 CK 2013/1. február

greenfo

THC EGYETEM COLORADÓBAN Nem kellett sokat várni az USA két államának legalizációja után: a coloradói Denverben már decemberben bejelentették az illetékesek, hogy megnyitja kapuit a THC University, melynek elsődleges célja a termesztési ismeretek átadása gyógyászati és rekreációs fogyasztók számára egyaránt. Az egyetemet egy 24 éves vállalkozó, Matt Jones alapította, aki egyelôre a denveri Auraria Fôiskola épületében bérel néhány termet az elôadások megtartásához. Jones képzése segítôi, BA- és MA-szintû diplomákat kínál a hallgatóknak – utóbbiak maguk is segítséget nyújthatnak a jövô lelkes termesztôinek. Obama is azt mondta, nem jelenthet prioritást számukra, hogy a legalizációt megszavazó államokban a fogyasztókra utazzanak – érvelt Jones, aki szerint ez azt jelenti, hogy az otthoni termesztés lesz e két államban a legbiztonságosabb lehetôség. Az ifjú intézményalapító kitért a saját célra történô termesztés gazdaságosságára is, amit ugyanakkor nagyszerû hobbinak ítél, melynek végeredményeként minden kertész a számára legkedvesebb fajta jó minôségû virágzatával gazdagodik. Szemben az utcai vásárlás kiszámíthatatlanságával a termesztô maga dönthet a fajta mellett arról is, hogy földben, hidroponikus közegben vagy teljesen organikus módszerrel szeretné nevelni csemetéit. Coloradóban bár legalizálták a marihuánát, a kereskedelme még nem megoldott, ezért

a legjobb döntés a termesztés – állítja Jones. Az egyetem az ismeretanyag mellett a termesztéshez szükséges felszerelést is biztosítja.Reményeik szerint a közeljövôben a magokat és palántákat is mellékelni tudják. A cél az, hogy Colorado lakóiban felkeltsük a termesztés iránti érdeklôdést, és megtanítsuk nekik, hogyan lehet azt biztonságosan és törvényesen tenni, szórakoztató, kényelmes és környezetbarát módon – foglalta össze elképzeléseit az alapító. A tervek szerint képzett kertészek heti egy órában oktatják a termesztési ismereteket Colorado állam több városában.

2012-ben a Coloradoi Egyetem előtt több tízezres tömeg ünnepelte együtt a 420-at

KEDVELTEBB A TERMÉSZETES A Kings College kutatóinak felmérése szerint a londoni fogyasztók jóval nagyobb arányban választják a természetes marihuánát, mint a szintetikus kannabinoidokat. A kutatás eredménye a rangos Drug and Alcohol Dependence szakfolyóiratban jelent meg. A kutatók nagyjából 15 000 tesztalany fogyasztási preferenciáit tudakolták, és azt találták, hogy még a szintetikus kannabiszt használók 99%-a is fogyasztott természetes marihuánát a közelmúltban. A publikáció megállapítja, hogy 93%-uk részesíti elônyben a természetes marihuánát, mert kellemesebbnek ítélik hatásait, és a használatot követôen könnyebben tudnak funkcionálni. Ezzel szemben a szintetikus variánsok használóinak többsége rövidebb hatásról és a maximális „agyi high” gyorsabb elérésérôl számolt be, amihez sok esetben számos negatív élmény is társult, például paranoia és másnaposság. A vizsgálat tehát azzal az eredménnyel zárult, hogy a természetes kannabisz a hatások tekintetében kedvezôbb profillal bír, és megerôsítette azt a korábbi megállapítást, miszerint a marihuána használata közel sem olyan veszélyes, mint a szintetikus úton elôállított kannabinoidoké.

greenfo

HÉT TOVÁBBI ÁLLAM LEGALIZÁLNA Az Egyesült Államokban zajló legalizációs mozgalom egyik fô motorja, a Marijuana Policy Project (MPP) hét államot jelölt meg, ahol a következô években szavazást kezdeményeznek a marihuána használatának és kereskedelmének legális szabályozásáról. A lista elsô helyén a kannabisz gyógyászati alkalmazását 15 éve engedélyezô Alaszka található, ahol az MPP reményei szerint a lakosság az USA összes állama közül a legnagyobb arányban fogja támogatni a marihuána megadóztatását. A második Rhode Island lehet, ahol a gyógyászati célú fogyasztás engedélyezése 2009-ben, a teljes dekriminalizáció pedig tavaly lépett életbe. E két államban a legalizáció bevezetésére akár már idén is látnak esélyt. Az MPP Maine államban 2014-ben tervezi benyújtani a kezdeményezést, amit 2016-ban bocsátanának népszavazásra. A lakosság itt erôs többségben voksolt a gyógyászati célú fogyasztás engedélyezésére még 1999-ben, úgyhogy szintén kedvezôek a kilátások. Massachusettsben a dekriminalizációt és a gyógyászati marihuánát is 60% fölötti arányban támogatták a polgárok, ám minthogy ezek a változások csupán az elmúlt években következtek be, a legalizációs kam-

pányt kicsit késôbbre, 2016-ra szeretnék idôzíteni. Ugyanebben az évben próbálkozna meg Oregon másodszor a legalizációs népszavazással, ami 2012 novemberében 46:54 arányban bukott el. Természetesen a legalizáció nem lehet teljes Kalifornia nélkül, ahol a gyógyászati marihuána program legkorábbi, 1996-os elfogadása új platformot nyitott

a marihuánareformerek számára egész Amerikában, és ahol elsôként próbálkoztak meg a legalizációs népszavazással még 2010-ben. Ha a törekvéseket siker koronázza, és a legalizációs hullám Európa és Latin-Amerika partjait is eléri, akkor a 2010-es évek a marihuánatilalom felszámolásaként fognak bevonulni a történelembe.

BLOSSOM BUILDER LIQUID A Blossom Builder Liquid az Atami legújabb terméke. A virágzási szakaszban a növényeknek megnövekszik a foszfor- és káliumszükségletük. A Blossom Builder Tabzz tabletta piacra dobását követően az Atami kifejlesztett egy folyadék állagú terméket is Liquid Blossom Builder néven. Egyedi foszfor (20%) és kálium (32%) arányának köszönhetően a Blossom Builder Liquid erős, egészséges, gyönyörű, hatalmas és illatos virágot és/vagy gyümölcsöt eredményez. A kívánt eredményt az alábbi egyedi képlet biztosítja (P:K 1:1,5).

A Blossom Builder Liquid kiszerelése gazdaságos, nagy koncentrátumú (0,25 ml/liter, illetve 1 liter 4000 liter öntözővízhez). Szeretnéd látni ezt a terméket működés közben? Kérj próbára egy palackkal a forgalmazótól, vagy a hozzád legközelebb eső forgalmazó elérhetőségéért hívd az Atami BV-t az alábbi telefonszámon: +31 (0) 73-522-3256. További információért látogasd meg a www.atami.com weboldalt!

CK 2013/1. február

greenfo

VIRTUÁLIS SELYEMÚT A majd ötven éve tartó drogháború egyik fő célkitűzése volt az utcák megtisztítása a kábítószerektől. Mint a mellékelt ábra mutatja, ez máig nem jött össze, viszont az információs robbanás után nem is lenne elegendő. Ha kizárod a dílert az ajtón, bekopog az ablakon – pontosabban a képernyőn.

A dizájner drogok megjelenésével már itthon is világossá vált, hogy az utcai dílerek ideje lejárt, hiszen a drogbiznisz jó része napjainkban nem sikátorokban, hanem a virtuális térben köttetik. Kinézed, regisztrálsz, megrendeled, és estére ott van az ajtóban, grammra pontosan, feltûnésmentes postai csomagban. Az e-bay (lokálpatriótáknak Vatera) és az

online dizájner kereskedelem sikere inspirálhatta két éve a Silk Road megalkotóit, ahol nem holmi C-listát megkerülni igyekvô, patkányokon sem tesztelt idegmérgeket, hanem a jó öreg klasszikusokat – heroint, kokaint és a marihuána ezernyi variánsát – lehet beszerezni. Oszt mérnem tilcsákmábe?! – kérdezhetnénk igazmagyarul, józan paraszti ésszel. Ám

LEGALIZÁLÓ BRIT KÉPVISELŐK Egyéves kutató munkájuk eredményeként brit képviselôk egy csoportja bejelentette, hogy a leglogikusabb drogpolitikai lépés a kannabisz legalizációja lenne. Az év során szakértôkkel, droghasználókkal és felépült függôkkel egyaránt készítettek interjúkat. A Királyi Bizottság felállítását sürgetik, hogy még a következô választások elôtt terítékre kerülhessen a legalizáció kérdése, valamint azt várják a kormánytól, hogy készíttessen kutatást a marihuána engedélyezésének költségeirôl és várható hatásairól. A képviselôk pozitív példaként tekintenek a portugál dekriminalizációra, ám azt tarthatatlannak ítélik, hogy úgynevezett szervezett bûnözôi csoportok pénzmosodának használják a bankokat, ezért 10

átfogóbb megoldást szeretnének. A legális szabályozás mellett fontosnak tartják a droghasználattal kapcsolatos prevenciót és ártalomcsökkentést erôsíteni az iskolákban. A kormány nem késlekedett a válasszal: szóvivôjén keresztül tudatta, hogy egyes drogok azért illegálisak, mert károsak, és életeket tesznek tönkre (Lásd alkohol!? – A Szerk.). A szóvivô hozzátette, egyáltalán nem gondolkodnak a marihuána kockázati besorolásának megváltoztatásán, legalizációján meg pláne nem. Meglátjuk, hogy mire megy a változást követelô képviselôcsoport, akik nem mellesleg a népakaratot is kifejezik, hiszen a YouGov 2012-es felmérése szerint a brit lakosság 60%-a egyetértene a legalizációval.

a webhely alkotói nem józan parasztok, hanem olyan agyafúrt informatikusok, akik az oldalt a hagyományos böngészôk számára elérhetetlen deep web felületére rejtették, és a tranzakciókat csak virtuális pénzzel, úgynevezett bitcoinnal engedélyezik. A kínált portéka minôségére ráadásul garanciát is vállalnak, és a látogatók vásárlói visszajelzésekbôl tájékozódhatnak arról, melyik díler megbízható, és melyik cucc a tuti. Nixon biztosan forog a sírjában, de tehetetlenül forgolódnak a DEA-tisztek is, akik a 2011. februári indulás óta sem a honlapot nem tudták lelôni, sem a mûködtetôkhöz nem tudnak közelebb kerülni. Márpedig a Silk Road dollártízmilliókat mozgat meg évente. Hogy lehet, hogy a dílerek a virtuális világban is egy lépéssel a rendôrök elôtt járnak? Röviden úgy, hogy a deep web technológiát és a hozzá tartozó böngészôt a szólás- és információszabadságért küzdô, gyakran diktatúrában élôk számára hozták létre olyan aktivisták, akiknek eszükbe sem jutott életre hívni a kábítószer-kereskedelem online variánsát. Vagyis a történelem ismétli önmagát, a tilalom és az elnyomás mellett megint utat tört a szabadságvágy, ám a korábbinál sokkal extrémebb formában. Szóval hallgassunk a politikusokra, fôleg Nixon követôire, és lôjük le az illegális drogokat pozitív színben feltüntetô honlapokat, aztán várjuk ki, milyen formában fognak visszatérni. Annyi biztos, hogy nem lesz benne köszönet.

greenfo

ÉSZAK-KOREAI KUSH

Ha van olyan hely a világon, ahova a szabadság eszméjét nagyra tartó, a gandzsafüstöt is kedvelô, békeszeretô ember még gondolatban sem menne kirándulni, az alighanem Észak-Korea. Totális kommunista diktatúra, cenzúra, éhezés, szegénység, teljes elzártság a világtól, a rendszer kritikusainak koncentrációs tábor, hogy mást ne mondjunk.

Ki hinné, hogy egy ilyen közegben a marihuána nemhogy nem tiltott, de a népesség körében elôszeretettel fogyasztott kedélyjavító? Ez derül ki legalábbis az észak-koreai hírekre szakosodott NK News írásából. Annak ellenére, hogy az elnök szemrebbenés nélkül ítéli halálra a metamfetaminterjesztôket, és küldi munkatáborba a fogyasztókat, a ma-

TARANTINO HÁBORÚJA Lapzártánk idején még épp csak éledezik az általános Django-láz. A Becstelen Brigantyk után három évvel Tarantino ismét megosztó filmet tett le az asztalra, amit a kritikusok vagy az egekig magasztalnak, vagy lehúznak. Nekünk még nem volt szerencsénk a mûhöz, ellenben elcsíptünk egy interjút a rendezôvel, amelyben a westerntôl egész távoli vizekre evezett. A riporter arról érdeklôdött, hogy látja a faji elôítéleteket a huszonegyedik századi USA-ban, mire Tarantino némi töprengés után úgy válaszolt, hogy a helyzet napi szinten sokat javult, de! Az elmúlt ötven év drogellenes háborúja és a vele járó tömeges bebörtönzések a fekete férfiak társadalmi rétegét célozzák, amivel gyakorlatilag újkori rabszolgaságot sikerült életre hívni. A drogháború a rendezô szerint ugyanazt a félelmet gerjeszti a feketék között, mint amit 12

az 1800-as években éltek át – utalt legújabb filmjére. És ahogy egykor üzleteltek a rabszolgákkal, az nagyban hasonlít ahhoz, ahogy az állami és magánbörtönök ma bizniszelnek egymás közt az elítéltekkel. Vagyis a drogháború egy komplett iparágat teremtett: a börtönipart! A drogreformszervezetek siettek leszögezni, hogy ugyan sok igazság van Tarantino szavaiban, de a párhuzam némiképp leegyszerûsítô, lévén a drogellenes háborúnak jóval több vetülete van, mint a feketék elnyomása, ám a hasonlat reklámfogásnak kitûnô. Amikor a felmérések szerint az amerikaiaknak csak ötöde gondolja, hogy a drogellenes háború megérte a belefektetett milliárdokat, még nagyobb érdeklôdés kísérheti Tarantino faji kérdéseket feszegetô, rabszolgatartást bemutató posztmodern westernjét.

rihuána még csak nem is szerepel a kábítószerek listáján, nincs külön szabályozva a kereskedelme, pláne a használata. A sokak számára a szabadságot szimbolizáló növény fogyasztása Észak-Koreában nem hogy illegális, de természetes jelenség. Az NK News szerkesztôi számára már több Észak-Koreába látogató turista is jelezte, hogy a kannabisz szabadon nô az utak mentén, és nem ritka, hogy a füstölô gandzsa édeskés illata csapja meg az ember orrát. A fû nem számít tabunak, és kifejezetten kedvelt a fiatal katonák körében is. Az elmondások szerint sokan azért sodorják tisztán zöldbôl a cigarettájukat, hogy így kerüljék el a drágább és komoly függôséget okozó dohány használatát! Persze aki ezek után Észak-Koreában vélné felfedezni az új spangliparadicsomot, azt el kell keserítenünk: az ország nem fogad turistákat, akik mégis bejutnak, szabad mozgásra számukra sincs lehetôség. Egy „idegenvezetôt” kapnak maguk mellé, aki a kannabisz beszerzésére irányuló kérdéseket elengedi a füle mellett. Valószínûleg az útszéli fajták nem tartoznak a legpotensebb variánsok közé. Azt azért megnéznénk, amikor a Greenhouse fajtavadászai kicsempésznek néhány koreai magot, hogy laborjukban egzotikus genetikákat nemesítsenek belôle. Addig is hagyjuk meg a legális útszéli kendert a rezsim által sújtott koreaiaknak, hogy ha kedvük tartja, legalább bekusholhassanak.

greenfo

COCO SLAB A Bio Nova egy elsőrangú kókuszszubsztrátumot alkotott, kifejezetten csúcsszintű eredmények eléréséhez. A Coco Slab egy professzionálisan fejlesztett termesztőközeg, ami eleget tesz a legszigorúbb RHP (Termőföld Kereskedelmi Szabályzat)-normáknak is. A szubsztrátum ﬁnomra forgácsolt kókuszrostot tartalmazó UV-ellenálló fóliával lett bevonva, ami alapos kezelést kapott a betegségek, a kártevők és az egyéb szubsztanciák túlzott jelenléte ellen. Az olyan közegekkel összehasonlítva, mint a kőzetgyapot, a BN Coco számos előnnyel bír: – használata nagyon egyszerű, mégis magas hozamot nyújt, – kültéri komposztként újrahasznosítható, így megoldja a hulladékkezelés problémáját, – a táblák használatra készek, – a természetes szubsztrátum, alkotóelemek alacsony EC-tartalmúak (0,6-0,8 ms/s), – ideális, 5,8 pH-értékkel bír, – ideális arányban tartalmaz vizet és levegőt. A kókusztábla már működő rendszerben is gond nélkül használható, mivel a kőzetgyapottal azonos méretű: 100x15x7 cm (áztatás után 7 cm magas). A Bio Nova speciális műtrágyát fejlesztett a Coco Slab számára (Coco Nova A-B tápanyagok). Ez egy kétkomponensű növekedési és virágzási tápanyagoldat, mely minden elemet tartalmaz, ami a sikerhez szükséges. Számos oka van tehát a Coco Slab használatának. Ha további kérdésed van, fordulj magyarországi disztribútorunkhoz, vagy lépj kapcsolatba a Bio Novával! Használati utasítás: Helyezd a táblákat a rendszerbe. Adj hozzá kb. 4-5 liter vizet vagy alacsony mennyiségű tápanyagoldatot mindegyik téglához. Várj 30 percet (a kókusztáblák ezalatt megszívják magukat), és máris használatra kész. A duzzasztás után vágd meg a táblák felszínét a vízelvezetéshez. A későbbi tápanyagellátás a Coco Nova trágyázási útmutató szerint ajánlott.

CK 2013/1. február

product ﬂash

A LEGJOBB ZAMAT- ÉS ILLATHATÁST GARANTÁLÓ TERMESZTÉS ÉRDEKÉBEN

SUGAR ROYAL Tavaly év elején bevezettünk egy új, Sugar Royal nevű terméket. Amint azt több kísérleti eredmény és nagyra becsült termelőink visszajelzései is igazolták, a termék nagyon értékes adalékanyagnak bizonyult a gyakorlatban. Próbáld ki te is és tapasztald meg a Sugar Royal által nyújtott előnyöket! A Plagron Sugar Royal egy nagyon erőteljes hatású, organikus eredetű, aminosav alapú stimulátor. Fokozza a kloforilltermelődést, ezáltal a gyanta- és kristályképződést. Mindez erős, a lehető legjobb illattal és zamattal rendelkező virágzatot eredményez. A Sugar Royalban lévő aminosavak speciális reakciókat váltanak ki a növényekből. A növény úgy érzi, mintha kiszáradás fenyegetné, így minden tőle telhetőt megtesz a gyanta- és kristályképződés maximalizálása és a virágzási folyamat felgyorsítása érdekében. A Sugar Royal aszálystresszhez hasonló hatást idéz elő a növényben, persze a valódi aszálykárok hatása nélkül. A megfelelő fajta és egészséges növényállomány esetén, melyben adottak az optimális fejlődés feltételei, a Sugar Royal használatával a magoncállapottól a betakarításig tartó időszak egy héttel lerövidíthető. A maximális hatékonyság érdekében azt ajánljuk, hogy a Sugar Royalt a Green Sensation termékünkkel kombinációban alkalmazd. A Green Sensation virágzásstimulátort, enzimeket és – az optimális virágzás érdekében – extraadag szerves foszfort és káliumot tartalmaz. A Sugar Royal által nyújtott előnyök: – remek illat és zamat – fokozott aktivitás – nagyobb tömeg Használati utasítás Alkalmazás előtt alaposan felrázandó. Adagolj maximum 2 ml Sugar Royal stimulátort minden liter vízhez (1:500). Használd ezt a felhasználásra kész tápoldatot hetente egyszer. Amennyiben a növekedési időszak két hétnél hosszabbra nyúlik, alkalmazd a növekedési időszak harmadik hetétől kezdve, a virágzási időszak végét megelőző hétig. Ha nincs növekedési fázis, kezdd el azonnal, és folytasd a virágzás végét megelőző hétig. Add tovább! Weboldalunkon, a www.plagron.com címen további ismeretekre tehetsz szert. Rengeteg információhoz juthatsz a Plagron termékeire és általában a növénytermesztésre vonatkozóan. Hasznos tanácsokat fogsz találni, megismerheted a kapcsolódó termékeket, valamint a velük kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszainkat is. Ez egy interaktív weboldal, ahol az egyik kertész „találkozhat” a másikkal, megoszthatják egymással tapasztalataikat, vagy véleményt cserélhetnek a Plagron termékeiről. Pontosan úgy, ahogyan ezt az „add tovább” szlogen lényege sugallja. További tippek és fogások érdekében ne felejtsd el meglátogatni Facebook-oldalunkat (facebook.com/plagron) sem. Természetesen vevőszolgálatunkkal is felveheted a kapcsolatot a servicedesk@plagron.com címen.

greenfo

A HARBORSIDE NYITVA MARAD Egy januári szövetségi főbírói döntés alapján a Harborside Health Center (HHC) tovább folytathatja működését. A bírónő helyt adott Oakland város kérésének, hogy függesszék fel a szövetségi hatóságnak a Harborside bezárására tett jogi törekvéseit. „Hálásak vagyunk, hogy James bírónô gondosan mérlegelte a tényeket és az érveket a Harborside ügyében, és a javunkra döntött a bíróság – fejezte ki örömét Steve DeAngelo, a HHC vezérigazgatója. – Mindig is hittük, hogy Bay Area bírósága felismeri, milyen értékeket közvetít a Harborside a közösség felé, és elutasítja a

szövetségi kormány azon szándékát, hogy kobozzák el tôlünk a mûködésünkhöz használt tulajdonainkat. Várakozással tekintünk arra, hogy bíróság elôtt is bebizonyítsuk ügyünk igazát, és hiszünk benne, hogy gyôzni fogunk. Ugyanakkor arra kérjük az igazságügyi minisztériumot, hogy azonnal függessze fel a Harborside

FÁJ, CSAK NEM ÉRZED Beszélhetünk-e a fájdalomról, ha az agyunkba már nem érkezik jel a fájdalomérzetrôl? Ezt a már-már filozófiai kérdést vizsgálta az Oxfordi Egyetem friss kutatása, mely szerint a kannabisz valójában nem csökkenti a fájdalmat, csupán elviselhetôvé teszi azt. Az elsôre talán különösnek tûnô végkövetkeztetéshez az a tapasztalat vezetett, hogy a fájdalommal küzdô betegek eltérô módon reagáltak a kannabisz-, pontosabban kannabinoid-terápiára. A kutatás ugyan-

is nem a marihuána, hanem legismertebb hatóanyaga, a THC fájdalomcsillapító hatását vizsgálta. A kísérleti alanyok egy része 15 mg THC-t, másik fele placebót kapott, majd fájdalmat kiváltó krémet dörzsöltek a lábukra. Az elmondások alapján a THC több alany számára úgy mûködött, mint a dr. Zacher által sokat emlegetett „leszaromtabletta”: érezték ugyan a fájdalmat, de nem zavarta ôket. Az eredményt a tesztalanyok agyán végzett MRI-vizsgálat is alátámasztotta, a

és más, a betegek számára kannabiszt biztosító szervezetek elleni intézkedéseket, és mûködjön együtt a tagállami törvényekkel. Nemzetünk rendészeti tisztjeinek a tényleges bûncselekményekre kell koncentrálnia.” A Harborside ügyvédje szintén elismerését fejezte ki a bírónônek, aki szerint e döntéssel minden adott, hogy a HHC a továbbiakban megvédje magát bármilyen bíróságon, amire a közeljövôben vélhetôleg lehetôség is nyílik. Bízunk benne, hogy a döntés hatására a szövetségi kormány ígéretének megfelelôen felhagy a gyógyászati marihuána központok támadásával.

fájdalomérzethez köthetô agyi régió alacsonyabb aktivitást mutatott. A vizsgálattal kapcsolatban minimum két dilemmát is felvethetünk. Egyrészt hogy a gyógyászati marihuána terápiát nem lenne-e célszerûbb a szintetikus úton elôállított THC helyett természetes kannabisszal végezni, vagy ha azzal nem, legalább olyan kannabiszkészítményekkel, melyek a fájdalomcsillapító hatásáról ismert kannabidiolt (CBD) is tartalmaznak? Mert hasznos ugyan képet alkotni a THC fájdalomcsillapító hatásáról, de még üdvösebb lenne a fájdalomcsillapításra évezredek óta használt kannabisz hatásmechanizmusát megismerni végre. Másrészt értelmes dolog-e tényleges különbséget tenni a fájdalom és a fájdalomérzet megszûnése között, ha a beteg mindkét esetben jobban érzi magát? Másképp fogalmazva: szükségszerû-e a valós fájdalom megszüntetése, ha másként is megoldható a páciens mindennapjainak élhetôbbé tétele? A világért sem szeretnénk megspórolni senkinek a gondolkodás örömét, úgyhogy lehet agyalni. CK 2013/1. február

e b o l g + a n n ca LAND OF THE FREE Amerikában épül a legalizáció rendszere Alig telt el pár hónap a coloradói és washingtoni legalizáció óta, máris gőzerővel folyik az új rendszer felépítése, amivel az USA kicsit közelebb kerülhet az oly büszkén viselt „szabadság földje” címhez. Amíg az aktivisták és az üzletemberek a legális fűpiac mielőbbi megvalósításán fáradoznak, a környező államok aggódva vagy épp irigykedve ﬁgyelik a fejleményeket. mértékét. A helyi kormányzatnak azt is el kell döntenie, hogy engedélyezi-e a kiskereskedelmi forgalmat, és ha igen, milyen feltételek mellett. A Coloradói Törvény és Politika Központ számításai szerint a marihuána kereskedelmébôl éves szinten 270 millió dollár (60 milliárd forint) bevétel származhat, amibôl 47 millió dollár adó folyhat be. A büntetôeljárások elmaradásával a rendôrség 12 millió dollárt fog megtakarítani minden évben, és az anyagi bevétel még nem minden. Csak az adók iskolaépítésre fordított része több száz embernek ad munkalehetôséget.

Demokratikus átalakulás

A coloradói Denverben az óévet néhány szerencsés már a város legújabb kannabiszbárjában búcsúztathatta. A népszavazási kezdeményezés iktatószáma alapján Club 64 névre keresztelt helyet délután 4:20-kor nyitották meg, és csak azok léphettek be, akik 30 dollár fejében hajlandók voltak klubtagokká válni. A CNN riportfilmje alapján a vendégek nem bánták a befektetést, és önfeledten élvezték, hogy végre törvényesen hódolhattak kedvelt szabadidôs tevékenységüknek. Az egyik washingtoni biliárdterem tulajdonosa nem kerített ekkora feneket a dolognak, csak meghirdette, hogy

nála mostantól bárki bármikor rápöffenthet egy jointra. Hogy jobban felkeltse a szmókerek érdeklôdését, ínyencfalatokból álló menüvel is kedveskedik a vendégeiknek, potom 4,20 dollárért. Más szempontból is professzionális a készülôdés Coloradóban. Számos eseményt tûztek már napirendre, melyek azt elemzik, hozzávetôleg mekkora összegek is fognak megmozdulni az immár legális kenderiparban. Mielôtt ugyanis megnyílnak az elsô kannabiszt árusító szaküzletek, az állami hivatalnokoknak ki kell dolgozniuk az engedélyezési standardokat és a termékekre kirótt forgalmi adó

De mit szól mindehhez a szövetségi kormány? Bár a legalizáció gyakorlati megvalósulásához szükséges piaci modell bevezetése, a termesztôi, illetve kereskedôi engedélyek kiadása még folyamatban van, Obama elnök már most bejelentette, hogy a szövetségi hatóságok nem fogják vegzálni a két állam fogyasztóit. Persze elég nagy öngól lenne bármi mást mondania, hiszen a felmérések szerint a kenderkedvelôk többsége a demokraták szavazói bázisát gyarapítja. Ha szeretné sikeresen kitölteni második ciklusát, és egy újabb demokrata kormány reményével búcsúzni az elnöki poszttól, akkor elemi érdeke, hogy legalább ne gátolja a legalizáció kiépülését. Az amerikai drogcár, bár óvatosan, de szintén elismerte a legalizátorok történelmi gyôzelmét. Gil Kerlikowske, aki korábban még azt nyilatkozta, hogy „a legalizáció nem szerepel a szótáramban, és az elnökében sem”, az eseményeket most azzal kommentálta, „világossá vált, hogy a marihuánáról szóló nemzeti párbeszéd kellôs közepén állunk”. Igen, megértette! Kezdi kapiskálni, hogy bár a drogcárnak hivatalból elleneznie kell bármilyen legalizációt, a lakos-

ság rég egy újabb kiadású szótárt használ, melyben a marihuána már nem illegális. Nem a polgárokat kell updatelni, hanem a drogellenes háború és a drogmentes világ irreális elképzelését, ami komoly ember számára Amerikában egyre kevésbé vállalható. Könnyebb a helyzete az egykori demokrata elnöknek, a Nobel-békedíjas Jimmy Carternek, aki jelenleg Georgia állam kormányzója. Carter már elnöksége alatt (1976-80) is támogatta a dekriminalizációt, most pedig úgy véli, hogy a két államban megszavazott legalizáció teljesen rendben van, és érdeklôdéssel figyeli, miként is fog testet ölteni az amerikai álom. Abban mondjuk biztosak vagyunk, hogy Carter elnökként jóval kisebb összeget fektetett a drogellenes háború bizniszbe, mint Obama.

A szomszéd fűje Ezzel együtt hátrányai is lehetnek a lokális legalizációnak. Például megnöveli a fûforgalmat a környezô államok irányába, ettôl tart legalábbis a Coloradóval határos Wyoming egyik rendôrkapitánya. Mike Thompson, Casper város seriffje elmondta, hogy már így is rendszeresen kapcsolnak le lakosokat gyógyászati marihuánával, amit a szomszédos államból szereznek be. Még ha orvos írta is fel nekik, Wyomingban ez jelenleg illegális – magyarázza a helyzetet Thompson, aki többször szembesült már

meglepôdött arcokkal. Márpedig a hatályos wyomingi törvények szerint marihuána birtoklásáért akár egy év börtön vagy 1000 dollár pénzbüntetés is kiszabható, függetlenül attól, hogy a gandzsa egy pár száz kilométerre található gyógyszertárból származik. Ez azonban aligha fogja megállítani a legális kenderre éhezô wyomingiakat. Sokan már most is azt vizionálják, hogy Colorado azt fogja jelenteni a környezô államok számára,

amit Európának Hollandia – kedvezô elhelyezkedését figyelembe véve ez lehet a következô amerikai fûparadicsom Kalifornia után. Kérdés azonban, hogy jogos-e az ezzel kapcsolatos aggodalom. A jelenségre már évekkel ezelôtt kézenfekvô választ adott a belga határ menti holland kisváros, Tilburg polgármestere: tessék Belgiumban is coffeeshopokat nyitni, és akkor nem kell tartani a lakossági drogturizmustól! Ugye milyen egyszerû? A konzervatív Wyomingban elsô körben a gyógyászati marihuána engedélyezése lehetne terítéken, az viszont bármelyik pillanatban, hiszen a legutóbbi felmérés szerint a lakosság 65%-a igennel szavazna. Ezzel meg is szûnne a gyógyászati marihuána turizmus. Mások viszont szeretnének szót fogadni Tilburg polgármesterének, és a lehetô legrövidebb idôn belül legalizálni a mokkot házon belül. Ide tartozik Pennsylvania egyik szenátora is, aki január elején jelezte, hogy ô is Colorado útjára lépne, és nemcsak gyógyászati, de rekreációs használatra is engedélyezné a marihuána fogyasztását 21 éves kortól. Az USA elsô számú drogreformszervezetének számító Marijuana Policy Project több évre elôre kidolgozta az ütemtervét a legalizációs népszavazások kiírásának hét további államban. Úgyhogy zajlik az élet a drogellenes háború fôvédnökének számító Amerikában, alighanem a következendôkben is lesz mirôl beszámolnunk. Jack Pot

CK 2013/1. február

e b o l g + a n n ca A TÖRVÉNY VIGYORA Az abszurd jogalkotás következményei A kannabiszra sok helyen, így nálunk is, vonatkozó tiltó törvények egyáltalán nem viccesek. Erről leginkább azok tudnának mesélni, akiknek nem mindennapi jogi hercehurcán kellett keresztülmenniük, esetleg kényszerültek szépreményű joghallgatóként pályamódosításra. A dekriminalizáció után jogosan tennék fel a kérdést, miért kellett az életüket hazavágni egy törvény alapján, amiről tudni lehetett, hogy csak sok hűhó semmiért… Persze a világ számos pontján vannak a miénknél sokkal abszurdabb vagy félelmetesebb jogszabályok, elég a délkeletázsiai országra gondolni, és bár nehéz elképzelni, de voltak történelmi korok, amikor a mai értelemben vett polgári jogok nem is léteztek. A mai Európából nézve – noha Magyarországnak a jogállamiság terén még van hova fejlôdnie –, a néhány évszázaddal korábbi vagy a délkeletázsiai törvények néha csak elképesztôek, néha ijesztôek. A kifejezetten vicces jogszabályok betartatásán valószínûleg soha nem is munkálkodtak nagy erôkkel a rend szigorú ôrei, azok ôshazájában, az Egyesült Államokban sem. A legtöbb minden bizonynyal egykori népszavazások kötelezô törvényi végrehajtásának eredménye, melyek már nincsenek érvényben, és megszegésüket talán soha, sehol nem szankcionálták. Nem úgy a középkori tiltások megszegését, amiért jobb esetben örök kárhozat, rosszabb esetben az egyházi törvényszék várt a szerencsétlenekre, ami akkoriban nem jelentett sok jót. Egy korabeli floridai jogszabály alapján például megbírságolható az a nô, aki elalszik a hajszárító gép alatt, és a szankciót a hajvágó szalon tulajdonosa jogosult alkalmazni. Egy értelmetlen törvény jelenleg is tiltja a hajadon nôk ejtôernyôzését vasárnaponként, akik e paragrafus megszegésével letartóztatást, de akár börtönt is kockáztatnak. Jogszabály írja elô Floridában azt is, hogy elefánttal történô parkolás esetén ugyanúgy parkolójegyet kell váltanunk, mintha jármûvel tennénk azt. Tilos továbbá nyilvános helyen úszódresszben, hangosan énekelni, szexuális kapcsolatot létesíteni sündisznóval, és a nemi aktus nôvel is csak miszszionáriuspózban volt sokáig engedélye-

zett. Nagyon valószínû, hogy legtöbbször ez utóbbi paragrafust szegték meg a derék floridai polgárok. Illegális volt továbbá a szellentés nyilvános helyen, bár csak csütörtökön, este hat után, és a meztelenül zuhanyzás is. Tilos volt háromnál több tányért vagy négynél több csészét összetörni naponta, vagy engedély nélkül gördeszkázni. Törvény tiltotta továbbá az orális szexet, és hogy egy férfi megcsókolja a felesége mellét. A lólopás olyan súlyos bûntett volt Floridában, hogy kötél általi halállal büntették. Arkansas államban a férj nem üthette meg a feleségét többször, mint havon-

ta egy alkalommal. Georgiában senki sem hordhatott fagyit a farzsebében vasárnap. Illinoisban egy idôben tilos volt angol nyelven beszélni, Massachusettsben pedig fürdés nélkül lefeküdni. Indianában törvény tiltotta, hogy bárki nyilvánosan szexuálisan vágykeltô legyen, hogy az italboltok tejet áruljanak, és egy idôben törvény mondta ki azt is, hogy a Pi nem 3,14, hanem 4. Sokáig érezték úgy a jogalkotók, hogy az egyetlen lehetséges és szükséges eszközül a tiltás, ezért ideig-óráig számos olyan dolog be volt tiltva, aminek tilalma ma már elég abszurdnak tûnik. Texasban például betiltották a teljes Encyclopedia Britannicát, mert az tartalmaz egy leírást, melynek segítségével otthon is lehet sört fôzni. Gyakran volt a tiltások mozgatója az egyház, mely többnyire gazdasági érdekbôl igyekezett bevezetni és fenntartani számos korlátozást. Nekik köszönhetôen a középkor egy részében be volt tiltva a zsálya, a rózsa és a liliom termesztése, vagy Európába kerülése után sokáig a bors, a kávé, a csokoládé fogyasztása, a burgonyát pedig egyenesen az ördög növényének nyilvánította a középkori katolikus egyház. Az életünket szabályozó jogi környezetet éppen ezért nem árt néha felülvizsgálni, korszerûsíteni. A kannabisz tiltására vonatkozó szabályok is pont ilyenek, megértek egy alapos felülvizsgálatra és korszerûsítésre. Persze önjelölt világjobbítók és Messiás-tudatú politikusok mindig lesznek, akik ha hatalmat kapnak vagy szereznek, nagy szorgalommal és kevés hozzáértéssel igyekeznek megkeseríteni mások életét. Néha például idióta törvényekkel. Kend Erika

e b o l g + a n n ca KÖZÖS NEVEZŐK Európa (nem egységes) drogpolitikája Valami mocorog Európában, és bár ez a változás lassúnak tűnik, de annál biztosabbnak. Hollandia után Spanyolország és Portugália lettek a liberális drogpolitika éllovasai, amikor 2001-ben bevezették a dekriminalizációt, és engedélyezték a saját használatra történő, kis mennyiségű, otthoni termesztést. Részben e tapasztalatokat felhasználva 2010-ben Csehország is komoly lépéseket tett egy megfontoltabb és életszerűbb szabályozás irányába. 2011-ben Lengyelország szintén bejelentette, hogy letér a tiltó-büntető drogpolitika útjáról, mivel a tíz évvel ezelőtti szigorítás nem hozta meg a remélt eredményeket. Az azt aláíró lengyel államfő, Aleksander Kwasniewski ma már hibának nevezi akkori döntését, és a Globális Drogpolitikai Bizottság tagjaként, számos egykori államfő, kormányfő és Koﬁ Annan, a korábbi ENSZ-főtitkár társaságában a globális drogreform mellett kampányol. A Földközi-tenger térségében élô népek már évszázadok óta termesztenek kannabiszt, és a totális tiltásra irányuló törvénykezés ezen gyakorlatilag soha nem tudott változtatni. A kender mint feldolgozó-, élelmiszer- és nem utolsósorban gyógyszeripari alapanyag olyan régóta és oly szervesen ivódott az európai népek kultúrájába, hogy azt kiirtani valójában lehetetlen, amellett, hogy értelmetlen próbálkozás is. Cikkünk a bevezetôben

szereplô országok drogpolitikájának változását és az aktuális szabályozást tekinti át röviden.

Hispania és a tradíciók A mediterrán régióban, elsôsorban az alkohol fogyasztását tiltó iszlám erôteljes hatása miatt a kannabisz és származékainak fogyasztása – különös tekintettel a hasisra – évezredes tradícióval bír. Az Ibériai-félsziget déli részét évszázadokig uraló észak-afrikai arab népek az építészet, a matematika, a csillagászat és a mérnöki tudományok mellett természtesen e szokásukat is magukkal hozták, mely hamar meghonosodott, fôként Andalúzia

és Murcia területén. A globális drogháború persze az évszázados hagyományokat és tapasztalatokat éppúgy figyelmen kívül hagyta, mint a gazdasági racionalitást és az emberi jogokat. A több évtizedes tiltás hatására a spanyol nagyvárosokban is megjelentek azok a következmények, melyek elsôsorban a gazdaságilag és társadalmilag alacsonyabban pozicionált rétegeket érték, de végsô soron az egész lakosságot sújtották. Arról nem is beszélve, hogy a mediterrán világban sokkal nehezebben valósítható meg az, ami az USA vagy Európa metropolisaiban még csakcsak. A betartathatatlan törvény ráadásul rosszabb, mintha nem is lenne törvény. A 2001-ben bevezetett dekriminalizáció során Spanyolországban végül nem helyezték hatályon kívül azokat a törvényeket, melyek a kannabisz rekreációs célú fogyasztását tiltották, tehát 1967 óta a kábítószernek minôsülô kannabisz birtoklása és személyes fogyasztása továbbra is törvénysértô, csak nem büntetendô. Nagyon erôs az a szemlélet és gyakorlat Spanyolországban, hogy az ember a saját birtokán meglehetôs szabadsággal bír. Majdnem azt csinál, amit akar, feltéve, ha ez a szomszédait nem zavarja. Mondván, hogy a cselekmény nem közösségi térben zajlik, és nincs annak a közösségre közvetlen hatása, az annak érdekeit képviselôknek, jelen esetben a rendészeti hatóságnak azzal nincs dolga. A gondolat életszerû és logikus is,

bár néha megnehezíti például a családon belüli erôszak felderítését és megakadályozását. A meglehetôsen elterjedt kannabisztermesztést mind a politika, mind a rendôrség egyszerûen ignorálja, kivéve, ha feljelentés miatt kötelezôen foglalkozniuk kell az üggyel. A termesztés és az önellátás ebben a régióban a legelterjedtebb egész Európában, köszönhetôen a kitûnô éghajlati adottságoknak. Nyilván ezért is, mióta a spanyolok otthon megtermeszthetik maguknak a gandzsájukat, az utcai dílerek álla felkopni látszik. Egy gramm füvet az utcán még a részeg német turistára sem lehet 1-2 eurónál (3-600 forintnál) többért rásózni. Az önellátásnak ráadásul komoly gazdasági ereje is van, a kenderre épült iparágak súlya évrôl évre nô, nem is beszélve az emiatt Spanyolországba települô, többnyire német és angol vállalkozásokról és emberekrôl. Úgy tûnik, a politikusok felismerték, hogy a kannabisszal összefüggô üzleti tevékenységekbôl származó adóbevételekrôl nem tud lemondani az állam – fôleg válságos idôkben –, így a termesztési eszközök mellett a palánták és a magok is szabadon árusíthatóak. A szomszédos Portugáliában a spanyolhoz nagyon hasonló új szabályozás szintén 2001-ben lépett életbe. Az új törvény értelmében a csekély mennyiségû kábítószer megszerzése és fogyasztá-

sa nem büntetendô cselekmény. A portugál politikusok támogatják azt az elképzelést, hogy a drogfogyasztónak sem a rendôrséggel, sem az igazságszolgáltatással nem kell kapcsolatba kerülniük. Az alkalmi és a problémamentes fogyasztókat gyakorlatilag békén hagyják, a problémás, terápiára szoruló használókat pedig szakemberek bevonásával a szociális ellátó rendszer keretein belül egyedileg kezelik. A statisztikák szerint a stratégia olyannyira beválik, hogy még a problémásnak nevezhetô esetek 68%-át is végül büntetés nélkül ejti a bíróság. A gazdaságilag szintén nem annyira erôs or-

szágban sokkal kevesebbet költenek azóta bûnüldözésre, mégsem szabadult el a pokol, sôt jelentôsen csökkenteni tudták a célzott egészségügyi kiadásokat is anélkül, hogy az ellátás színvonala esett volna. És ami talán a legfontosabb, az elmúlt tíz év tapasztalata alapján egyértelmûen kijelenthetô, hogy a fogyasztók száma sem a kannabisz, sem az egyéb tudatmódosítók tekintetében nem növekedett, és

CK 2013/1. február

e b o l g + a n n ca

ra a sokkal kisebb költségû otthoni termesztés lenne.

A lengyel fordulat

jelenleg is alacsonyabb, mint a tiltó drogpolitikát folytató országokban.

Közép-Európa éllovasa Azt hiszem, nem árulunk el nagy titkot, hogy ezek nem mi vagyunk. Pedig a fenti spanyol és portugál tapasztalatokról és eredményekrôl minden bizonynyal a magyar politikusok is értesültek. Azt sem állíthatjuk, hogy nálunk sokkal mûveltebb vagy tanultabb lenne a cseh társadalom, vagy kevésbé lenne keresztény fundamentalista a lengyel. Mégis, a cseh politikusok értették meg a közép-európai országok közül elsôként, hogy széllel szemben nem megy, maximum befôttesüvegbe, de úgy sem az igazi. Egy jól mûködô civil szervezet, néhány elkötelezett szakember és orvos kellett hozzá. Meg persze egymást meghallgatni és megérteni akaró felek, melyek nélkül elképzelhetetlen a társadalmi párbeszéd. Ez oda vezetett, hogy a volt szocialista blokkból elsôként, 2010-tôl Európa talán legliberálisabb drogtörvényei érvényesek Csehországban, melyek szerint a kannabisz birtoklása és személyes használata nem büntetôjogi kategória. 15 gramm kannabiszt bárki büntetlenül tarthat magánál, sôt nemcsak azt, csekély mennyiségû heroin és amfetamin birtoklása is megengedett. Az azóta eltelt két évben a kannabisszal jók a tapasztalatok, ellentétben az olyan, függôséget okozó amfetaminszármazékokkal, mint a Crystal Meth. A gazdasági hatások, a feketepiac visszaesése és szociális vonatkozásokban hasonlóan pozitívak a fejlemények, mint a spanyol vagy portugál példákban.

Kizárólag a gyógyászati páciensek helyzetét illetôen vannak komoly viták. Ôk, noha hozzájuthatnak receptre a kannabisz alapú gyógyszerekhez (Dronabinol, Sativex), magát a virágzatot még nem tudják patikában megvásárolni. Bár az erre vonatkozó szabályozás megszületett, a gyakorlati modell kidolgozása jelenleg folyik. Már most látható azonban, hogy a cseh átlagbérek mellett nem lesz megoldható a súlyos beteg számára a napi 5-10 gramm kannabisz vagy a méregdrága gyógyszerek megvásárlása. Ennél a mennyiségnél havi 1200 eurós költség is felmerülhet, míg a havi átlagbér, noha emelkedik, jelenleg kb. nettó 700 euro. A megoldás a betegek számá-

A lengyel konzervativ politikusok (PiS), akik tíz évvel korábban Európa legszigorúbb drogtörvényével sokkoltak, melynek értékelhetô eredménye évi több tízezer letartóztatáson kívül nem volt, 2011-ben is azt a veszélyt látták, hogy ha a lengyel parlament elfogadja a módosítást, mely szerint csekély mennyiségû kábítószer birtoklása és fogyasztása nem azonnal és automatikusan számít bûncselekménynek, akkor ott kô kövön nem marad. Szerencsére már nem a keresztény konzervatívok kormányoznak. A kannabisz csehországihoz hasonló liberalizációjától, illetve legalizációjától Lengyelország még nagyon messze van, öszszeállításunkba azért került, mert magukhoz képest jelentôs elôrelépést tettek. Azzal, hogy a rendôrség, valamint az ügyészség hatásköre eldönteni, hogy valakit egyszerû fogyasztónak vagy kereskedônek minôsít, ennek megfelelôen lehetôsége van a következô lépés – például vádemelés vagy elterelés – mérlegelésére, az kb. a jelenlegi magyar gyakorlatnak megfelelô. Azt sem határozták meg mind ez idáig pontosan, hogy mit is takar a csekély mennyiség definíciója, amibôl az következik, hogy az ügyészség ezt mintegy gumiszabályként használva akár egy gramm marihuána birtoklásáért is büntetôeljárást kezdeményezhet, ugyanakkor elôfordulhat, hogy egy másik esetben öt gramm feletti kokainmennyiség birtoklása esetén sem döntenek a bûncselekményi minôsítés mellett. Az egy évtizedes abszurd drogháborúnak köszönhetôen a Gazeta Wyborcza tudósítása szerint a lengyel börtönökben jelenleg is 684 személy tölti büntetését csekély mennyiségû marihuána birtoklása miatt – köztük olyanok is, akik életükben elôször szívtak füvet. De legalább elindult egy társadalmi vita, melyben a politika mellett megszólalt a rendészeti, az egészségügyi és a szociális szféra és a jogvédôk is. Eközben a végeken Szlovákia, Románia és az Európai Unióba tartó Horvátország is komoly lépéseket tett a dekriminalizáció felé, míg Magyarország és Bulgária továbbra sem veszi figyelembe a nemzetközi és európai tapasztalatokat. Szóval akad még tennivaló e téren is az egyesült Európában. G. Holland

e b o l g + a n n ca A MÜNSTERI ÜGY Mérföldkő a német kannabiszpáciensek számára Münster város Szövetségi Bírósága helyt adott azon indítványnak, miszerint azok a súlyos betegek, akiknél más terápia nem hozott eredményt, de a marihuána jótékony hatást gyakorolhat az állapotukra, termeszthetnek kannabiszt saját, gyógyászati célú felhasználásra. A szabályozás szigora miatt azonban számos beteg továbbra is eleshet a lehetőségtől. Azoknak a pácienseknek, akik szeretnének törvénytisztelô otthontermesztôkké válni, engedélyhez kell folyamodniuk a Gyógyszerek és Orvosi Eszközök Szövetségi Intézményéhez (BfArM), hogy orvosi felügyelet mellett saját maguk által termesztett marihuánával kezelhessék magukat. A korábbi hasonló kezdeményezéseket a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium rendre elutasította, ezért a gyógyászati marihuána szervezetek komoly lépésként könyvelik el a münsteri bíróság ítéletét. „A döntés mérföldkô a német polgárok megfelelôbb kannabisz alapú gyógykezelésének útján – nyugtázta a fejleményeket dr. Franjo Grotenhermen, a Kannabisz mint Gyógyszer (ACM) német szervezet elnöke. A gyógyszertárak kannabisztermékei a legtöbb beteg számára megfizethetetlenek. A növény termesztésének engedélyezése most elôször nyit számukra valós alternatívát. Megengedhetetlen, hogy számos beteg illegális forrásokra szoruljon, vagy gyógyszerigényét törvényellenes termesztéssel elégítse ki.” Az örömbe azonban üröm is vegyül, hiszen a bíróság nem fogja engedélyezni a termesztést azon betegek számára, akik egészségbiztosítása fedezi a kannabisz alapú gyógyszerekkel történô kezelést. Egy konkrét esetben a szklerózis multiplexben szenvedô felperes számára már meg is tagadták az otthontermesztés lehetôségét, mert nem tudta bizonyítani, hogy a szintetikus THC-t tartalmazó gyógyszer szedése nem jár ugyanolyan terápiás eredménnyel, mint a maga számára termesztett kannabisz. Annak ellenére, hogy Fischer úr rendelkezik engedéllyel a kannabisz terápiás célú fogyasztására (amivel szklerózis multiplexét kezeli), hasonlóan más engedéllyel rendelkezôkhöz, anyagi helyzete nehezen

engedi meg a kannabiszvirágzat patikából történô beszerzését. Az ügyben a másodfokú eljárás, melyet a münsteri fellebbviteli bíróságon tárgyalnak, a minap váratlan fordulatot vett. Fischer úr kézhez kapott egy (a bíróság által is jóváhagyott) megújított Dronabinol-költségtérítési javaslatot, amely szerint az AOK Egészségpénztár fedezi a gyógyszer beszerzésének költségeit. Ez mindenképp említésreméltó, fôleg annak fényében, hogy Fischer úr SM-Ataxiában szenved, és egy elôzô perben már elveszítette a Dronabinolköltségátvállalási perét az úgynevezett szociális bíróságon. Az AOK Egészségpénztár ezzel az ajánlattal egyértelmûen a szövetségi kormány elképzelését igyekszik támogatni, mi-

szerint a terápiás célú saját használatra történô termesztés ne legyen elfogadott eljárás Németországban. Az AOK az aktuális döntést az MDK (Egészségbiztosítás Orvosi Szolgálata) bevonása nélkül hozta meg, a bírósággal való közvetlen egyeztetés után. A legfelsôbb bíróság október 17-én arra kérte dr. Oliver Tolmeint (Fischer úr ügyvédjét), hogy fogadja el ezt a „rövid távú megoldást végsô állásfoglalásként”. Tolmein úgy véli, nem egészen egyértelmû az ügy. Egyrészt védence számára a Dronabinol nem olyan hatékony, mint a természetes kannabiszvirágzat, másrészt jelenleg nem tudható, hogy az AOK javaslata egyáltalán jogszerû-e, és ha igen, a jövôben nem vonja-e vissza. Az AOK egészségbiztosító elôadójához inté-

zett levelében dr. Franjo Grotenhermen, az ACM alapítója és vezetôje elsôsorban arra kíváncsi, hogy „ezentúl minden páciensnél, akiknek a Dronabinol-költségtérítését az AOK korábban megtagadta, hasonlóan járnak-e el, amennyiben azok saját használatra kannabisztermesztésbe kezdenek”. Ráadásul a bírósági döntés kimondja, hogy „ha a beteg számára nincs elérhetô,

megfizethetô terápiás lehetôség, megfontolandó az engedély kiadása a személyes használatra történô kannabisz termesztéséhez – a BfArM diszkrécióját élvezve”. Márpedig Fischer esetében a kannabisz hatékonyabbnak bizonyult, mint a Dronabinol. Ügyvédje szerint e döntést követôen a német törvényhozók lépéskényszerbe kerültek: „Ha az egészség-

ügyi minisztérium nem szeretné, hogy a betegek a gyógyulásuk érdekében önmaguk számára termesszenek, teljességgel világossá kell tenniük az egészségbiztosításról szóló törvényben, hogy megtérítik a kannabinoid alapú gyógyászati kezelés vagy a gyógyászati kannabisz költségeit a más módon nem kezelhetô betegek számára.” Az orvos által felügyelt kannabisz- és kannabinoidterápia jelenleg kétféleképpen lehetséges Németországban. Elôször is a német gyógyszertárakban törzskönyvezve van a szintetikus THC-t tartalmazó Dronabinol, illetve a THC-t és CBD-t egyaránt tartalmazó kannabiszkivonat, a Sativex, melyeket az orvos felírhat a betegeinek. Másrészt elérhetô a Hollandiából importált, gyógyászati célokra nemesített marihuána, ami viszont csak speciális kormányzati engedély mellett vehetô igénybe. A Szövetségi Bíróság döntése még nem jogerôs – számos súlyos beteg páciens panasza áll a Kölni Bíróság elôtt, akiktôl eddig megtagadták az otthontermesztés lehetôségét. KT-MM

e b o l g + a n n ca HANF WIRTSCHAFT Kannabisz szabályozása német nyelvterületen Szabad törvényesen marihuánát fogyasztani? Termeszthetek saját használatra, tarthatok magamnál pár grammot, saját fogyasztás céljából? A válaszok ezekre a kérdésekre igen különbözőek, annak megfelelően, hogy ki melyik országban él. Mivel egyre több hazánkﬁa keresi boldogulását német nyelvterületen, összefoglaltuk a legfontosabb információkat, melyek Németországban, Ausztriában és Svájcban érvényesek. Német nyelvterületen az érvényes törvények szerint a bódító hatású növény termesztése – ez alatt értendô a növény minden része és magja –, az elôállítás, értékesítés, szállítás, megvásárlás és birtoklás alapvetôen tilos, a gyógyászati kannabisz páciensek esetén pedig különengedélyhez kötött. Kivételt képeznek azok a kenderfajták, melyek kifejezetten alacsony THCtartalommal rendelkeznek. A gyógyászati célú kannabisz fogyasztásra 2009 eleje óta kivételes engedélyért lehet folyamodni. A kannabisz növény, illetve virágzat pedig 2011 májusa óta forgalmazható és beszerezhetô, amennyiben a fogyasztás terápiás célú, vagy abból gyógyszert állítanak elô.

A fogyasztás alanyi jog A kannabisz fogyasztása azonban a német állampolgárok számára nem tilos, sem Németországon belül, sem azon kívül, mivel a német jogban az önkárosítás nem büntethetô. A kannabisz tehát fogyasztható anélkül, hogy azt valaki jogi értelemben megszerezné. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy pozitív drogteszt nem jelent automatikusan bûncselekményt, azaz nem von maga után automatikusan szankciót. Ugyanakkor a pozitív drogteszt eredményét bevezetik a jogosítványba, és két ilyen bejegyzés után (még akkor is, ha a teszt eredménye hibahatáron belüli eredményt mutat ki) bármikor kötelezhetô az egyén ismételt drogteszt elvégzésére, melynek következménye a jogosítvány gyors elvesztése, vagy akár hosszabb-rövidebb idejû eltiltás is lehet a jármûvezetéstôl. Ez elsô hallásra nem is hangzik annyira tragikusan, fôleg mert a német nagyvárosok tömegközlekedése megfizethetô és jó minôségû, másrészt a módosult tudatállapotban történô

jármûvezetés lehetôségét a drogreformerek sem támogatják. A dolognak két szépséghibája van, egyrészt a drogteszt napokkal korábbi fogyasztás esetén is pozitív eredményt mutat, pedig a tudatállapot már újra „normális”, másrészt arra enged következtetni, hogy Németországban a marihuánafogyasztókról azt feltételezik, hogy nem képesek elválasztani egymástól a biztonságos közúti közlekedést és a marihuánafogyasztást. Ráadásul itt a fordított bizonyítás elve mûködik: a gépkocsivezetônek saját költségén kell bizonyítania, hogy az elszenvedett baleset vagy épp az okozott kár nem a kannabiszfogyasztás következménye.

Minden esetben nagy szerepe van azonban a szervezetben és a kesztyûtartóban talált kannabiszmennyiségnek. Gyakran elôfordul, hogy megkezdett büntetôeljárásokat hagynak félbe azért, mert a mennyiség nem éri el a büntethetôségi határt, ám ez területenként és ügyészségenként erôsen változó. A csekély mennyiségû kannabiszt is lefoglalják, de alkalmi fogyasztás esetén nem lesz az ügybôl feltétlenül bírósági tárgyalás. Amennyiben valaki tartós fogyasztónak bizonyul, nem számíthat arra, hogy esetét ejti a bíróság. A csekély mennyiség Németországban nem a lefoglalt kannabisz összsúlyát je-

lenti, hanem annak hatóanyag-tartalmát, melyet laborvizsgálat útján állapítanak meg. A „jelentôs mennyiség” jelenleg 7,5 gramm THC-tartalom, melynek birtoklása (jogi értelemben) már bûncselekménynek számít, és több mint egyévnyi szabadságvesztés szabható ki érte.

Büntetés helyett terápia Ausztriában a szabályozás elve hasonló a németországihoz, de a gyakorlata annál jóval liberálisabb. Szintén tilos a pszichoaktív anyagot tartalmazó kannabisz megszerzése, birtoklása, elôállítása, szállítása és átadása, és ugyanúgy nem büntethetô a fogyasztás, mely alapvetôen birtoklás nélkül is megvalósulhat. A „csekély mennyiségnek” ott a 20 gramm alatti hatóanyag-tartalom számít. Ennek birtoklása vagy vásárlása esetén az államügyészségnek a vonatkozó törvények szerint a büntetôeljárást egytôl két évig terjedô idôszakra fel kell függesztenie, így védik az alkalmi fogyasztókat a túlzott kriminalizáció veszélyétôl. Amennyiben a próbaidô alatt új büntetôeljárást kezdeményeznek kábítószer-fogyasztás miatt, az eljárást le kell folytatni. Ekkor a hatályos törvények szerint már csekély menynyiség birtoklása esetén is hat hónapig terjedô szabadságvesztés vagy pénzbüntetés róható ki. A szankció súlyosabb is lehet, ha a cselekmény kiskorút veszélyeztet, vagy a szervezett bûnözéssel kapcsolatos. A kábítószer elôállítása és terjesztése azonban jóval szigorúbb megítélés

alá esik: a bûnszervezetben való részvétel súlyosbító körülménynek számít, ugyanakkor egy fennálló szenvedélybetegség a büntetés csökkentését eredményezheti. A büntetôjogi gyakorlat Ausztriában alapvetôen a „büntetés helyett terápia” elvét alkalmazza. A kannabiszvetômag és -palánta jogilag kábítószernek minôsül, amennyiben kábítószer elôállítására alkalmas, illetve több mint 0,3 g THC-t tartalmaz. Azonban ha a magok, a levelek, a növény szára és gyökere, illetve a palánta THC-tartalma nem

éri el ezt a szintet, akkor jogi értelemben nem minôsül kábítószernek. Így kereskedelmi forgalomba hozható, és számos üzletben vásárolható a kannabiszmag, valamint a palánta, melyekbôl potenciálisan kábítószert lehet késôbb elôállítani. Az eladó viszont nem vélelmezheti egyik vagy másik vásárlóról, hogy az kábítószert kíván elôállítani, ráadásul a nevezett cselekmény jogilag csak akkor értelmezhetô, amikor a növényben a TCH-tartalom átlépi a határértéket. Jogi értelemben a kannabisz csupán attól a pillanattól szá-

CK 2013/1. február

e b o l g + a n n ca

mít konkrétan kábítószernek, amikor a virágzatot elválasztják a növénytôl. A joggyakorlatban azonban a bíróság magát a termesztést is már elôállítás kísérletének értelmezi. Természetesen itt is nagy különbség van a között, hogy valaki egy lámpával, egy termesztôsátorban nevelget két növényt saját használatra – és nem bizonyítható, hogy abból bárkinek eladott vagy átadott volna – és a több száz vagy ezer növénybôl álló ültetvények között.

26 in 1 A részben németajkú Svájcban a kannabisz kábítószernek minôsül, ezért illegális. Azonban Svájc 26 kantonjának 26 önálló kormánya és ugyanennyi önálló rendôrsége van, ekként a jogértelmezése az egységes törvényeknek is 26-féle. Általánosságban elmondható, hogy a nagyvárosi kantonok sokkal liberálisabbak, mint a vidékiek. A 90-es évek végétôl több kantonban tolerálták a marihuána árusítását mint „illatosítót”. A liberális drogpolitikájáról híres Baselben, ahol egy idôben az is elôfordult, hogy több kendert árusító bolt létezett, mint pékség, 2002 és 2003 között számos üzletet is bezártak a rendôrségi razziák során. Egészen 2004ig hosszan vitatkoztak a parlamentben arról, hogy a kannabiszfogyasztást – a -kereskedelemmel ellentétben – engedélyezzék-e, s végül elvetették a tervezetet. A jelenleg érvényes szabályozás szerint, aki jogosulatlanul és szándékosan kábítószert fogyaszt, azt szabadságvesztésre, pénzbüntetésre ítélhetik. A gyógyászati páciensek helyzete ebben is speciá-

lis, ôk engedélyt kaphatnak a fogyasztásra, és számukra biztosított a beszerzés lehetôsége is. Rekreációs használat és csekély mennyiség esetén szinte minden esetben megszüntethetik az eljárást, vagy bírói figyelmeztetést, megrovást alkalmaznak, ha a vétséghez nem kapcsolódik egyéb büntetendô cselekmény vagy minôsítô körülmény. Összességében, bár számos eltérést mutat a német nyelvterület országainak szabályozása, a legfontosabb, ami elmondható, hogy a fogyasztókat nem tekintik bûnözônek, és igyekeznek megóvni ôket a felesleges kriminalizációtól. Egy-két kannabisznövény saját használat-

ra történô termesztését nem üldözik, és alapvetôen nem tekintik a közösségre veszélyesnek. A leginkább liberális Ausztriából, de akár Hollandiából vagy Spanyolországból vásárolt magok akadálytalanul megérkeznek a címzetthez, rendôri kíséret nélkül. A gyógyászati páciensek helyzete – tekintve, hogy ôk a szabadidôs fogyasztókhoz képest gyakrabban és nagyobb mennyiséget használnak – kissé bonyolultabb, ám megoldódni látszik. Esetükben az eljárások során ezt a körülményt hangsúlyosan veszik figyelembe a mennyiségek megítélésekor. Németországban recept ellenében jelenleg bárki számára elérhetôk a kannabisz alapú gyógyszerkészítmények – mint a Dronabinol vagy a Sativex –, és 70 páciens rendelkezik különleges gyógyászati kannabisz páciens státusszal. Esetükben a fenti készítmények nem hatékonyak, vagy nem alkalmazhatók, ezért számukra e speciális engedély birtokában a kannabiszvirágzat is beszerezhetô. Mind Berlinben, mind Bécsben találni orvost, aki a receptet megírja, felügyeli a kezelést, a speciálisan e célra elôállított kannabiszvirágzatot pedig a lakóhelyükhöz legközelebbi gyógyszertárban vehetik át. Jelenleg a német páciensek, szakmai és civil szervezetek azért küzdenek, hogy a meglehetôsen drága kannabisz alapú gyógyszerek helyett a jellemzôen holland importból származó gyógyászati kannabiszt sokkal kisebb költségen saját maguknak is megtermeszthessék. Müncheberg–Holland

e b o l g + a n n ca

A FEDŐ NEVE JENŐ Az osztrák hatóságok betámadták a klónbizniszt Még tavaly év elején a „Suttogó fű” nevű művelet során a grazi rendőrség különösen szigorúan lépett fel egy több éve üzemelő kannabiszpalánta-kereskedő és -beszállító ellen. Azóta elkészült a vádindítvány, mely szerint átfogó és hosszas nyomozást folytattak, telefonvonalakat hallgattak le, beépített vásárlókat alkalmaztak, akik segítségével megállapították, hogy a boltban részben nem engedélyezett „tanácsadó szolgáltatás” is működött, így az osztrák jog alapján teljesen legális dísznövény-kereskedelem mögött „illegális élvezeti szereket forgalmazó üzletet” véltek felfedezni. Mindennek következményeként tavaly februárban letartóztatták a palántaüzlet tulajdonosát, és vele együtt minden alkalmazottját vizsgálati fogságba helyezték. Az addig büntetlen elôéletû kannabiszpalánta-termesztô a bíróságon teljesen nyilvánvalóan azzal védekezett, hogy több hivataltól is egybehangzóan azt a felvilágosítást kapta, a kannabiszpalánták termesztése és értékesítése teljesen legális. A bíróság ezt az érvet nem fogadta el, s öt év letöltendô szabadságvesztést szabott ki rá. Három alkalmazottját három év börtönre ítélték,

melybôl minimum 10-12 hónapot le kell tölteniük, csak ezután kerülhetnek feltételesen szabadlábra. Egy másik esetben egy szintén büntetlen elôéletû palántakereskedôt tartóztattak le, ugyancsak kannabiszpalántatermesztés és -árusítás miatt. A rendôrség által lefoglalt könyvelési nyilvántartásból kiderült, hogy az üzlet összesen mintegy 155 000 palántát értékesített az évek során, melyekbôl az államügyészség számításai szerint 787 kg kannabiszvirágzatot állíthattak elô. A bolt tulajdonosát három év letöltendô börtönbüntetésre ítélték,

de az alkalmazottak büntetését két év próbaidôre felfüggesztették, egyikük kivételével, akinek büntetett elôélete miatt szintén le kell töltenie a kiszabott büntetést. A palántatermesztô és -kereskedô ügyét egy idôben tárgyalták, tavaly november közepén a grazi tartományi törvényszéken. Az államügyészség vádirata így szólt: „A termesztô azáltal, hogy két viszonteladó kereskedônek 180 000 kannabiszpalántát értékesített, közvetetten hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztókhoz mintegy 1000 kg kannabisznövény

jutott. Az államügyészség palántánként 10 gramm kannnabiszvirágzattal számolt, abból a feltételezésbôl indulva ki, hogy a vásárlók 75%-a állított elô a palántákból kannabiszt – melybôl legalább további 25% különbözô okokból végül kiesett a fogyasztásból, vagy mert elpusztultak a növények, vagy mert még a fogyasztás elôtt lefoglalták ôket. A minôségre, illetve a THC-tartalomra vonatkozó becslésben 10% Delta-9-THC-t állapítottak meg – bár a házkutatások során talált növények átlag 10 és 16% közötti hatóanyagot tartalmaztak. Ez noha méltányosnak tûnik – sôt a konkrét eset vonatkozásában az is –, továbbra sem szolgál magyarázattal arra, hogy milyen alapon állapít meg egyáltalán társadalmi veszélyességet a bíró egy jog szerint teljesen legális cselekménnyel összefüggésben. Egyértelmû és tudatos bûnelkövetôi szándék nélkül a legroszszabb esetben is vétségrôl beszélhetnénk, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a palántákat elôállítók és a viszonteladók egyaránt abban a hiszemben cselekedtek, hogy tevékenységük nem törvénysértô. A bíróság természetesen indokolta az ítéletét, melyben abból indult ki, hogy a termesztô 500 kg kannabisznövényt állított elô, míg a „tolerált mennyiség” (a feltételezett 10% Delta-9-THC-tartalomnál) 200 gramm lenne, tehát kétezer-ötszázszorosan lépték túl azt a mennyiséget, melynél a társadalmi veszélyesség nem állapítható meg. A vonatkozó törvényeknek megfelelôen a függôséget okozó (!) élvezeti szerekkel való kereskedés tolerált mértékének huszonötszörös túllépésénél (kb. 5 kg) már akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható lenne. Mivel ebben az esetben a tolerált mennyiség huszonötszörösét még százzal meg kell szorozni, így a bíróságnak érvelése szerint példát kellett mutatni a próbaidô nélküli büntetés kiszabásával. A hatályos osztrák törvények szerint azonban a fenti tényállás jogilag csak a kannabiszvirágzat learatásával veszi kezdetét, így a palánták esetében – mivel pszichoaktív anyagot nem tartalmaznak – egyáltalán nem beszélhetünk tiltott élvezeti szerrel (magyarul kábítószerrel) való kereskedésrôl. Ezzel érvel a védelem, és reméljük, hatékonyan képviseli álláspontját majd a bécsi fellebbviteli bíróságon is. A grazi tartományi bíróság ítéletei ugyanis még nem emelkedtek jogerôre. A védelem fellebbezése okán a legfelsôbb bíróságnak is jóvá kell hagynia

ôket, így idén tavasszal vagy nyáron hozzák majd meg a végleges ítéletet. A grazi eseteket precedens értékû eseteknek is tekinthetik, fôleg mert nagy figyelemmel követi azokat a nyilvánosság is. Amennyiben a legfelsôbb bíróság jóváhagyja az ítéleteket, más esetekben is hasonló eljárásra lehet számítani. Az mindenesetre biztos, hogy a kiemelt médiaérdeklôdést nem a megvádolt kereskedôk vagy az osztrák legalizációs szervezet generálja. A vádhatóság és a politikai jobboldal számára ugyanis kiváló lehetôség ez rendpártiságuk demonstrálására az erre fogékony szavazók megszerzése céljából, különösen most, hogy szeptemberben rendezik a nemzeti tanács választásait. Az sem véletlen, hogy Grazban mindkét esetet a polgármester-választást megelôzô héten tárgyalták. Talán

még sajnálkoztak is rajta, hogy a vádlottak osztrákok és nem letelepedett közelkeleti vagy délszláv bevándorlók. A politika már csak ilyen, barátaim. És Ausztria európai viszonylatban is a fejlettebb demokráciák közé sorolható, ahol nem lehet senki jogait olyan nyilvánvalóan megtaposni, mint például nálunk. Miközben manapság az USA-ban a tagállamok végre a kannabiszlegalizáció útjára léptek, a liberális Ausztria mégis inkább a korlátozás irányába indult. Reméljük, hogy a legfelsôbb bíróság is felismeri a helyzetben rejlô anakronizmust, és tesz is ellene. Mivel a perbe fogott és elsô fokon elítélt kereskedôk személyes ismerôseink, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy az egész hercehurcával – aminek lehet, hogy az egyetlen célja a politikai hatalom megszerzése – két családot is tönkretesznek. Mindkét elítélt kereskedô családfenntartó, mindkettônek két gyereke van, akiknek minden bizonnyal hiányozni fog az édesapjuk, ha jóhiszemûségük ellenére valóban le kell tölteniük a börtönbüntetésüket. Annak dacára, hogy Ausztria-szerte jelenleg is számtalan hasonló profilú kereskedés mûködik zavartalanul, ráadásul a szerencsétlenül járt két boltnál sokkal nagyobb volumenben. Még olyan franchise-rendszer is akad köztük, melynek Ausztrián kívül Csehországban és Lengyelországban is vannak érdekeltségei. Lapunk természetesen továbbra is figyelemmel kíséri az eseményeket, és beszámol a fejleményekrôl. MM–GH

CK 2013/1. február

SHIVA SKUNK Shivát, az egyik legismertebb hindu istenséget gyakran a „Bhangok uraként” szokták emlegetni. Nem véletlenül, hiszen ô az, aki felismerte a kannabisz lenyûgözô tulajdonságait, miközben naphosszat meditált egy halom gandzsa fölött. Az istenek közül Shiva élvezte leggyakrabban a kannabiszt minden formában, s nagy rajongója volt a hasisnak is – szinte szentségként tisztelte. Úgy is, mint a Skunk-család legerôsebb fajtája és ennélfogva a valaha nemesített legpotensebb Indica-domináns, a Shiva Skunkot a tánc hindu istenének tiszteletére nevezték el. A Shiva Skunk 1987-ben a Sensi Seeds jóvoltából látta meg a napvilágot NL#5xSK#1 néven. Azok, akik ebben a látszólag bonyolult, csak számokból és betûkbôl álló halmazban felismerték a két híres szülôt, azonnal felfigyeltek rá. Két stabil, ám különbözô genotípus keresztezése mindig figyelemreméltó esemény, a furcsa munkacím pedig csak tovább fokozta az érdeklôdést. Az NL#5xSK#1 egy szuperhibrid, egy „kannabiszesszencia” volt, ami a nyolcvanas évek két legerôsebb fajtáját olvasztotta egybe. Még mielôtt megkapta volna végleges nevét, a Shiva Skunkot komoly megbecsülés övezte, s a marihuánanemesítés mérföldkövének tekintették. Bôséges terméshozamát és hatását szüleitôl örökölte. A virágzás vége felé a Shiva Skunk gubói gyorsan fejlôdnek, miközben a párját ritkító Northern Lights#5 védjegyének számító hatalmas mirigyek lepik el. A Shiva Skunk lenyûgözô hibrid energiája még felmenôin is túltesz, terméshozama és gyantatartalma ugyanis lélegzetelállítóan magas. Beltéren 45-55 nap alatt 125 centiméteresre nô, s minden egyes centijére jut egy gramm termés is. Üvegházban, október végére magassága akár a három métert is elérheti, ilyenkor nem ritka, hogy félkilónyi virágot szedhetünk le róla. Ízében nedves pézsmaaromája mellett enyhe édes-citromos jelleg is felfedezhetô – rajongói legtöbbször krémes jelzôvel illetik, míg a kezdô szmókerek olajosnak és erôsnek érzik. A Shiva Skunk extraerôs testi-szellemi hatása elôször a szemekben nyilvánul meg, aztán a mosolygósnevetôs élményen át egészen a mély elmélkedésig vezetheti fogyasztóját. This is not a smoke to be taken lightly.

medical CBD, AVAGY KANNABIDIOL A természet szorongáscsökkentője Sokan felkapták a fejüket tavaly nyáron a sajtóban keringő „füvezés betépés nélkül” szalagcímre, mely egy új, gyakorlatilag THC-mentes, gyógyászati célokra kiváló kannabiszfajtáról számolt be. Minthogy kellő információ híján a szmókerek többsége csupán a magas THC-tartalomra utazik, az alábbiakban sorra vesszük a másik fontos alkotóelem, a kannabidiol (CBD) érdemeit, mely nem mellékesen már harminc éve foglalkoztatja a tudományt.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a fenti hír nyomán a CBD berobbant a köztudatba, az mindenesetre sokak számára kiderült, hogy a marihuána nemcsak a pár óra kikapcsolódást keresôk választása, hanem hatékony gyógyír számos betegség (sclerosis multiplex, Crohn-betegség, epilepszia, glaukóma, Tourette-szindróma), és számos egészségügyi tünet (fájdalom, étvágytalanság, szorongás és gyulladás) kezelésére. A média által felkapott Avidekel nevû kannabiszfajta újdonsága, hogy a legfontosabb hatóanyagok épp fordított arányban találhatók benne: körülbelül 15% CBD-t tartalmaz, míg a THC aránya nem éri el az 1%-ot, betépni tehát nem lehet tôle. Tévedés azonban azt gondolni, hogy az izraeli Tikun Olam cég feltalálta a spanyolviaszt, hiszen a tudomány évtizedek óta halmozza a bizonyítékokat a CBD jótékony hatá-

sairól, ami már több fajtanemesítôt ösztönzött magas CBD-tartalmú kenderfajták tenyésztésére. Korábban beszámoltunk arról, miként ellensúlyozza a CBD a THC hatásaként esetleg megjelenô kellemetlen tüneteket (Lásd Természetesen, együtt címû írásunkat a CK Magazin 2010/4 számában – A Szerk). Ezúttal egy kicsit mélyebbre ásunk a témában, és ismertetjük azokat a tudományos vizsgálatokat, melyek feltárták a CBD legfontosabb, szorongáscsökkentô hatásait.

Egerek és emberek Az elsô, úttörônek nevezhetô kutatás 1982-bôl származik, melyben a brazil Antonio Waldo Zuardi professzor világossá tette, hogy a fûszívással járó szorongást rendszerint a magas THC-tartalom okozza, amit a megfelelô mennyiségû CBD jelenléte enyhít vagy teljesen meg-

szüntet. A vizsgálatában részt vevôk egy része a testkilogrammonként adagolt 0,5 mg THC mellé 1 mg/kg kannabidiolt is kapott. Az eredmények igazolták, hogy a CBD hatékonyan oldja a THC keltette szorongást, miközben elmélyíti az eufóriával járó pszichoaktív hatásokat. A természet tehát kitûnô munkát végzett, amikor a kannabiszban e két vegyületet kombinálta. Mindezek tükrében nehezen érthetô, hogy az orvostudomány miért kísérletezik kitartóan a tiszta THC alkalmazásával, és lepôdik meg újra és újra annak szorongáskeltô hatásán Szintén brazil kutatók 1990-ben és 1994-ben egereken tesztelték a CBD szorongáscsökkentô hatását – ezúttal THC jelenléte nélkül. Kísérletükhöz az úgynevezett emelt keresztpalló tesztet alkalmazták, mely a tudomány jelenlegi állása szerint a szorongás kimutatására az egyik leghatékonyabb módszer. A kísérlet lényege, hogy dilemmahelyzetbe kényszerítik az egereket: létrehoznak számukra egy biztonságot nyújtó, ám ingerszegény zugot úgy fél méter magasan, amelybôl kétoldalt egy-egy keskeny palló áll ki. Ide kimerészkedni veszélyt jelent az egerek számára, ám más módjuk nincs, hogy kielégítsék kíváncsiságukat, és megvizsgálhassák környezetüket. A hatékonynak ítélt szorongáscsökkentôk hatására az egerek kimerészkednek a biztonságos térbôl a pallókra, de nem vállalnak túlzott kockázatot. A kutatások rámutattak, hogy a megfelelô mennyiségben adagolt CBD pontosan így hat, vagyis hatékonyan csökkenti az állatokban a szorongást. Ugyanez a kutatócsoport 1993-ban emberkísérletet is végzett, melyet 2011-ben szigorúbb módszertan mellett is megismételtek. Azt vizsgálták, vajon csökkenti-e a CBD a nagy nyilvánosság elôtti be-

széddel járó szorongást a diagnosztizált szociális fóbiával élôk körében. Nem árulunk zsákbamacskát: csökkenti!

Traumatörlés A világ drogkutatásainak bô 80%-át finanszírozó amerikai Nemzeti Drogabúzus Elleni Intézet (NIDA) az utóbbi évekig az illegális drogoknak gyakorlatilag csak a kedvezôtlen hatásaira és a függôségek kialakulásának vizsgálatára irányuló kutatásokat támogatta. Mindössze pár éve lendültek fel az illegális szerekkel folytatott humánkísérletek, melyeknek egyik ígéretes területe a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) kezelése. Néhány év elteltével kijelenthetô, hogy az Ecstasy tabletták egykor uralkodó hatóanyaga, az MDMA, illetve a varázsgombában található pszilocibin hatékony terápiás szerek lehetnek a jövôben. A CBD ezen a területen már szintén bizonyított. 2008ban egy kutatás kondicionált félelemmel képezte le patkányokban az embernél erôszak elszenvedése vagy más traumák hatására kialakuló PTSD-t. Minthogy ez a rendellenesség nagy arányban sújtja a háborúból hazatért katonákat, az eredményes terápia sokat érne az USA kormányzatának. Könnyen lehet, hogy az MDMA mellett a CBD fogja a leghatékonyabb kezelést jelenteni, hiszen a kannabidiol adagolása a félelmetes em-

lékek törlôdését, ezáltal a PTSD enyhülését, illetve megszûnését eredményezte a patkányoknál. A pontos hatásmechanizmussal kapcsolatban még az elmúlt években is voltak kételyek, amiket végül egy 2009-es tanulmánynak nagyrészt sikerült eloszlatnia. A British Journal of Pharmacology hasábjain publikált vizsgálat kimutatta, hogy a CBD segíti az emberi agyban legnagyobb számban elôforduló receptortípus, az 5-HT1A-szerotonin mûködését, avagy agonistaként mûködik. Anélkül, hogy túlságosan belemerülnénk

a neurobiológiába, ez nagyjából anynyit tesz, hogy a CBD aktiválja a receptort, ami többek között depresszió- és szorongáscsökkentô hatással jár. A tanulmány szerzôi állítják, hogy a CBD hatékony eszköz lehet az olyan pszichiátriai rendellenességek kezelésében, mint a depresszió vagy a már korábban említett poszttraumatikus stressz szindróma.

Szintetikus helyett Az utóbbi években az ismert tudományos folyóiratok is felfigyeltek a CBD-ben rejlô lehetôségekre. 2010 októberében az

egyik legnépszerûbb brit ismeretterjesztô magazin, a Nature közölt cikket a CBD szerepérôl a marihuánafogyasztással járó memóriaromlás kivédésében. A szaklap egy akkor megjelent londoni kutatásra hivatkozva elmondja, hogy a rövid távú memóriát vizsgáló kutatásban csak a Skunk-fajtákat fogyasztók teljesítettek rosszabbul, míg a más variáns virágzatát vagy hasist szívók memóriája változatlan maradt. A kutatók ezzel megerôsítették a korábban szintetikus hatóanyagokkal végzett vizsgálat eredményét, miszerint a magas THC-tartalom csekély mennyiségû CBD mellett – ami a Skunk-típusok jellemzôje – idôlegesen csökkenti a rövid

távú memóriát, megfelelô mennyiségû CBD jelenléte azonban ezt a hatást kivédi. Mivel a fajtanemesítô cégek jellemzôen a magasabb THC iránti fogyasztói igényt igyekeznek kielégíteni, és kevéssé foglalkoztatja ôket a megfelelô THC:CBD arány megôrzése, a kutatók azt javasolják a fogyasztóknak, hogy fordítsanak több figyelmet a magasabb CBD-tartalmú fajtákra. Úgy tûnik, a THC-maximalizálásban érdekelt cégek tevékenységét a gyógyászati kannabisz programok fogják ellensúlyozni. Ahogy a kutatások egyre több bizonyítékot hoznak a CBD kedvezô élettani hatásaira, a gyógyászati igények-

re is nyitott fajtanemesítôk elkezdték a magas CBD-tartalmú fajták kitenyésztését. A fent már említett Tikun Olam mellett érdemes megjegyezni a CBD Crew nevét, akik kitûnô üzleti érzékrôl tanúskodva megalkották az elsô magas CBDtartalmú Skunk-fajtát, a CBD Skunk Haze-t. Szintén említésre érdemes a kaliforniai székhelyû Project CBD tevékenysége, akiknek honlapja nemcsak a CBDvel kapcsolatos kutatásokról és gyógyászati lehetôségekrôl szól, de számos CBDben gazdag kannabiszfajta leírását is tartalmazza. Tavaly novemberben az endokannabinoidok legnevesebb hazai kutatója, dr. Freund Tamás az MTA Dísztermében tartott elôadásában azt állította, hogy a kannabinoidokat tartalmazó növény léte pusztán a véletlen mûve, de egészen biztosan nem azért alakult ki, hogy kábíthassuk magunkat vele. Szerinte jobban járunk, ha endokannabinoid-szintünket a gyógyszergyárak termékeivel állítjuk helyre, például azzal a kasvirággyökérkivonatot tartalmazó készítménnyel, melynek kifejlesztésében ô maga is részt vett. Még ha részben egyet is értünk a professzor úrral, akkor sem hagynánk figyelmen kívül azt az apróságot, hogy a kannabisz terápiás célú használata végigkísérte az emberiség történetét, és a legújabb kutatások alapján is biztosra vehetô, hogy a gyógyászati marihuána programok egyre tudatosabban használják ki a természet e különös véletlenjének eredményét. Kardos Tamás

DOUBLE DUTCH A Double Dutch egy, a Serious Seeds által jegyzett hímnemû Warlock és egy nôi Chronic egyed keresztezése. A termesztési és a vegetatív növekedési idôszak alatt a Double Dutch megmutatja Indica-jellegét a fajtára jellemzô erôs, húsos levelei, valamint vastag szára és bokros növekedése által. Az adott idôszakban a Sativákra jellemzô hatalmas virágzata fejlôdik. Amennyiben sok fény éri a csúcsokat, azok óriási bugákká érnek, kinézetük egy hoszszúkás popcornra emlékeztet. A Double Dutchot gyakran alá kell dúcolni a súlya miatt, különösen ilyenkor. Bio-, kókuszés hidrokultúrás termesztôközegben szépen növekszik. Aromája kellemesen édes, vadvirágillatú. Különösen erôs agyi high és a kellemes testi stoned effektus együttese emeli ki ezt a fajtát a többi közül. Mindez összevetve az átlagosnál nagyobb terméshozamával teszi minden komoly termesztô kötelezô darabjává. Az Indicagenetikának köszönhetôen a Double Dutch terápiás célú alkalmazásra is ajánlott, elsôsorban fájdalomcsillapításra, valamint étvágygerjesztônek anorexia esetén, vagy kemoterápia kiegészítôjeként.

a’la canna MŰVÉSZET VS HATALOM Bernáth(Y) és a szocialista yrealizmus Életemben egyszer találkoztam Bernáth(Y) Sándorral. Ismeretlenül kezdtünk beszélgetésbe az Írók Boltja művészeti könyvekkel telezsúfolt polcai előtt. Panamakalapot, szemüveget, zakót viselt, és hatalmas ősz szakállat, amit a bibliai ősatyák is megirigyelhettek volna. Közvetlen stílusa, humora nagy hatással volt rám. Anekdotákat mesélt a nyolcvanas évekből, és hangosan nevetett. Sugárzott belőle az élet szeretete. Jó másfél évvel később, tavaly januárban olvastam a hírt, hogy elhunyt. A magyar művészeti élet egyik jelentős alakja volt. Az életművét összefoglaló kiadvány januárban jelent meg a Neon Galéria gondozásában.

Életmûve sokrétû és hihetetlenül gazdag. A 70-es években autodidakta festômûvészként, plakáttervezôként és performerként tevékenykedett, a 80-as évek underground zenei életében az A.E. Bizottság alapító tagjaként szerzett hírnevet, a 90-es években pedig a szárnyait bontogató elektronikus szcéna egyik fáradhatatlan úttörôje lett. Az Alföld északi peremén, Egertôl húsz kilométerre, Szihalmon született. Már fiatalkorában fogékony volt a mûvészetekre. Tanult tangóharmonikázni, rajzolni. A gimnáziumot nem fejezte be, mivel a szocialista ideológiával átitatott tananyag nem tudta lekötni. Szülei kérésére ezután a miskolci szakmunkásképzô elektro-acélolvasztár szakára iratkozott be, amit az elôírt három év helyett mindössze két év alatt elvégzett, mivel a tanoncok gyakorlati helyén, a Lenin Kohászati Mûveknél inassztrájkot szervezett. A vezetôség utasítására végül az egész osztály, gyorsított eljárással, az év vége elôtt szakmunkásvizsgát tett. Dolgozott a Matyó Áruházban dekoratôrként, majd raj-

zolóként az egri vár régészeti ásatásain. Eközben festeni tanult, és megalapította a Lex-eb zenekart, mellyel hétvégéken a Mezôkövesdi Kultúrház Hangulat estjein lépett fel. Ezeken a mulatságokon nem volt ritka a verekedés, késelés. Bernáth(Y) mindig tudta, mikor tör ki a balhé, ilyenkor egy percre sem álltak le, nehogy még jobban elszabaduljon a pokol. Barátjával, Bukta Imrével alapították a Kétszemélyes Tiszafüredi Mûvésztelepet, ahol land art jellegû munkákat készítettek. A Tisza-tó feltöltése épp akkor zajlott, és a fiatal képzômûvészek a kivágásra ítélt fák teA.E. Bizottság Bernáth(Y) stílusban

rületét egy akcióhoz szerették volna felhasználni. Ôk irányították volna a kivágás menetét, miközben azt helikopterrôl fotózzák. Az így készült képek különbözô formákat, alakokat adtak volna ki, ám a projekt a tiszafüredi gondnok feljelentése nyomán nem valósult meg.

Édesbrigád Késôbb Budapestre költözött. Megismerkedett a szentendrei mûvészekkel, akikkel jó kapcsolatot ápolt. Látogatta tárlataikat, egy-egy performansz közremûködôjeként dolgozott velük. Mûvészete a het-

venes évek végére kiforrt, és egyedi hangú, szuverén alkotóvá vált. 1979-ben Édesbrigád címen állította ki új munkáit. Mûveivel a megvalósult szocializmus elé tartott görbetükröt. A kiállításhoz készült plakáton szerepelt neve elôször ipszilonnal, mely egyrészt Csontváry iránt érzett tiszteletét, másrészt képeinek hiperrealista stílusát jelzi, amit ô szocialista yrealizmusnak hívott. A kiállítást megnyitó performanszon, Jimi Hendrix nyomán, a Szózatot adta elô elektromos gitáron. 1980 elején képzômûvész barátaival benevezett a Karthago zenekar tehetségkutatójára. Tervük az volt, hogy bejutnak a döntôbe, ahol elôadnak egy ôrült zenei performanszt. Sajnos már az elôdöntôben kiestek, de nemhiába készülôdtek. Nagy Feró, akivel a Beatrice grafikusaként Bernáth(Y) jó kapcsolatot ápolt, meghívta ôket a Hajógyári-szigeten rendezett Fekete Bárányok-koncertre (1980), ahol a kor könnyûzenéjének „feketebárányai” léptek fel. A Bizottság koncertjét a plakáton nem hirdették meg, ezért amikor a Beatrice helyett ôk léptek a színpadra, a közönség dobálni kezdte ôket, de nem törôdtek vele. A füttyszó lassan abbamaradt, elôadásuk magával ragadta a tömeget. Így vette kezdetét az A.E. Bizottság sikertörténete. Koncertjeik egymást követték az ország kultikus helyein. Felléptek az E-klubban, a Fiatal Mûvészek Klubjában, a szegedi JATE-klubban, és olyan bandákkal emlegették ôket együtt, mint az URH, a VHK vagy a Neurotic. A siker csúcsán Bernáth(Y) kilépett a zenekarból. A végsô lökést az adta meg, hogy Wahorn András a többiek beleegyezése nélkül írt alá egy lemezszerzôdést.

Hangköltészeti kísérlet Szintén ekkor került megrendezésre elsô önálló tárlata a Stúdió Galériában Semmy, különös! Benne vagyok az újságban!? címmel. A kiállítás a pártállami kritikusok körében nagy vihart kavart. A megnyitót követô napon az Esti Hírlapban megjelent egy gyalázkodó kritika, de nem a kívánt hatást érte el, inkább reklámként mûködött. Tódultak az érdeklôdôk a galériába, ahol Bernáth(Y) maga fogadta ôket. A nyolcvanas évek második felében már új zenésztársakkal játszott. Tagja lett a Doktor Újhajnal zenekarnak. Fôként kiállításmegnyitókon léptek fel, performansszal egybekötött elôadásaik emlékezetesek voltak. Közremûködött a Szkárosi & Konnektor Rt. formációban

Bernáthy & Son

is, mellyel hangköltészeti-kísérleti zenét játszottak. Bernáth(Y) a Doktor Újhajnalt teljesen átalakította, a banda új neve Matuska Silver Sound (1984) lett, a dobos, basszusgitáros szerepét pedig a számítógép vette át. A Matuska egyike volt Magyarország elsô olyan zenekarainak, ahol zenei célra használtak komputert.

Maszturbáló angyalok Bernáth(Y) 1994-ben a berlini Love Parade-on találkozott elôször a technóval, aminek hamarosan magyarországi prófétájává vált. Gyorsan elsajátította az új stílus eszközeinek használatát. Fiával, Zsigával Bernáthy & Son néven megalapították az elsô magyar live actet, amivel 96-ban a Love Parade-on már milliós tömeg elôtt játszottak. De nemcsak zenészAz Új Hölgyfutár Rém c. tematikus számának címlapja, melyet Bernáth(Y) grafikája díszít

ként, hanem szervezôként is nagy szerepe volt a stílus honosításában. Love Barikád címen ô szervezett elôször technosátrat a Sziget Fesztiválon, és ô alapította az óbudai Supersonicot is, melynek legendás bulijain egy generáció nôtt fel. Mûvészetét a rendszerváltás után sem kerülték el a botrányok. Az Új Hölgyfutár Rém c. tematikus számának borítóján szereplô Bernáth(Y)-grafika miatt, amelyen a magyar korona látható egy koponya fején, oldalán egy-egy maszturbáló angyallal és ördöggel, Torgyán József követelte az elsô szabadon választott parlamentben, hogy a terjesztését szüntessék meg, és a számokat zúzzák be. Végül a bíróság elejtette a vádat. Ugyanakkor a kiadvány szerkesztôinek sikerült elvennie a kedvét a további munkától. Évekkel késôbb, 2004-ben újra felhívta magára a hatalom figyelmét, amikor a Tabánban, Magyarország uniós csatlakozásának napján, a lebontott Berlini Fal két darabját, amit nem jelölt semmilyen tábla, vörösre festette. Akcióját nem tudta befejezni, mert a rendôrség elôállította. Eljárás indult ellene garázdaság és károkozás vádjával. Hatalmas életmûvet hagyott hátra, melynek feldolgozása még ma is tart. Nagy lépés ebben a Neon Galéria gondozásában, Zombori Mónika tanulmányának kíséretében megjelent monográfia, ami Bernáth(Y)t elsôsorban képzômûvészként mutatja be. Szuverén értelmiségi volt, akinek – legyen bármilyen színû a rendszer – volt mersze rámutatni olyan dolgokra, melyek kérdéseket vetnek fel, ezzel pedig gondolkodásra sarkallt mindenkit. Mûvei mellett életszeretete és mûvészi attitûdje a legfontosabb hagyatéka számunkra. Hományi Péter

CK 2013/1. február

a’la canna

GIMME A LIGHT A legjobb gandzsahimnusz 2012-ből Év elején érdemes egy kis időt fordítani az előző év történéseinek átgondolására, még az olyan gyorsan változó közegben is, mint a zene. A tavalyi megjelenésekről, trendekről elmélkedünk röviden, bemutatva néhányat azok közül, amelyek sokat forogtak a DJ-k lejátszóiban. A reggaezenében az a jó, hogy évente több száz, a kislemezeket is beleszámítva, akár több ezer megjelenést is regisztrálhatunk. Nem véletlenül mondunk megjelenést, hiszen míg 30-40 évvel ezelôtt a bakelit és a magnókazetta hódított, addig ma már a digitális hanghordozók a jellemzôk. A kis kiadók és lemezszerzôdéssel nem rendelkezô zenészek gyakran választják a digitális szerzôi kiadást. Számos platform létezik számukra, a legismertebbek az iTunes, a Bandcamp vagy a Reverbnation. A digitális forradalom ellenére a reggaehez köthetô stílusokban a fizikai hanghordozók jelentôsége még mindig nagy, köszönhetôen az újra fellendülô bakelitnosztalgiának. 2012 egyik hívószava mindenképp a retro volt. Nagy dancehallelôadók, mint

Mr. Vegas és Busy Signal, olyan lemezekkel jelentkeztek, melyek hangulatukban nagyon emlékeztetnek a jamaicai zene aranyéveire. Így a rocksteady és a könnyed vibe az ô lemezeiken is visszaköszön. Mr. Vegas lemeze, a Sweet Jamaica az egyik, ami a legtöbbet pörgött a lejátszómban. Pedig a szóban forgó duplakorong elsô fele nem érdemel nagyobb dicséretet, jól összerakott, átlagos dancehallmuzsika. A hozzáértôk azonban elismerôen csettintenek, mikor a második részrôl van szó. Vegas újraértelmezett olyan nagy klaszszikusokat, mint az Isralites c. (Desmond Dekker szerzeménye), melynek szövegét úgy írta át, hogy azt a tavalyi év legnagyobb gandzsahimnuszává emelte, és a „Gimme A Light” címet ajándékozta neki. A korong tele van egyéb, akár a popzenét kedvelôk számára is könnyen fogyasztha-

tó dalokkal, elég csak az Obladi-oblada c. slágert megemlíteni. Természetesen a Jamaica függetlenségének ötvenedik évfordulójára írt címadó nóta – melyben Shaggy és Josey Wales a közremûködôk – szintén ismerôs lehet reggaeberkeken túl is. A retro az olyan nagy öregeknek is kedvez, mint Toots Hibbert és zenekara, a Maytals, akik tavaly összeállítottak egy unplugged lemezt legnagyobb klasszikusaikból. A funkys beütésû daloknak nagyon jól áll a minimál hangszerelés, kifejezetten ajánljuk a korongról az „54-46” c. örökzöldet, mely az énekes marihuána miatti bebörtönzésének állít örök emléket. Talán nem ezért, de a Unplugged On Strawberry Hills c. album bekerült az 55. Grammy-gála hivatalos jelöltjei közé. Ugyanez igaz Jimmy Cliff új stúdióal-

bumára is. A nemzetközi zenei világban elismert elôadó hanganyaga, a Rebirth c. egy visszafogott, igazi mestermunka, bár szerintem kicsit egyhangúra sikeredett, nagyon slágergyanús dalt nem is emelnék ki róla. A retro másik tavalyi nyertese természetesen a ska és a rocksteady. Egyre több kiadó fedezi fel újra a bakelitet, így olyan kiváló lemezek jelentek meg e formátumban, mint a Phoenix City All Stars Two Tone Gone Ska c. korongja. A jobbnál jobb dalokkal a korai 80-as évek nagy nevû angol skaelôadóinak állít emléket a zenekar, mint a Specials vagy a Madness. A magyar ska legjobbjai, a PASO így is megelôzte ôket a Reggae Steady Ska nemzetközi blog hivatalos albumversenyén, és a Love Monster c. albumukkal, tetemes elônnyel nyerték a versenyt. Aki esetleg nem tudná, a dupla CD különlegessége, hogy egyik korongján a PASO side-projektje, a Roots Rockers dalai is helyet kaptak. Ezúton gratulálunk Lipiéknek. Összegzésünk nyilvánvalóan nem korlátozódhat a ska vagy a rocksteady megjelenésekre, hiszen van élet a retrón túl is. Az már senkit nem lep meg, hogy a roots nem Jamaicából érkezik manapság, hanem az USA-ból vagy épp Európából. Rengeteg kiváló elôadót lehetne említeni, mi azonban három olyanra hívjuk fel a figyelmet, akikrôl kevesebb szó

esik. A M Midnite nevû zenekar az amerikai merikai Virgin-szigeteken aktív, és a 80-ass évek Virgin-sz vége óta zenélnek együtt. Idén két lemezemezzell iis megörvendeztették a rajongókat. kat. A Children Of Jah c. és az In Awe c. egyaránt a 70-es évek tradicionális jamaicai hangzásvilágát hozza úgy, hogy az a Black Uhurunak is dicsôségére válna. Kicsit feljebb evezve az óceánon az amerikai kontinensre, érdemes megemlíteni a The Archives nevét, ami az elektro és hip-hop berkekbôl jól ismert Thievery Corporation tagjaiból verbuválódott roots reggae site-projekt. Archives c. lemezükrôl csak szuperlatívuszokban szólhatunk, megkockáztatom, hogy az anyag túlnô a Thievery Corporation bármelyik korábbi megjelenésén. De 2012 legnagyobb durranása a modern roots reggae terén mindenképp Khalilah Rose. A fiatal, New Yorkban élô jamaicai énekesnô debütáló lemeze, a Zion’s Lullaby c. nemcsak a mûkedvelô zenehallgatók, de a pályatársak szerint is az egyik legjobb munka a tavalyi évbôl. Az ifjú hölgy nevét érdemes megjegyezni, mert könnyen elôfordulhat, hogy tiszta énekhangját és nagyszerû elôadói kvalitásait a nyáron Magyarországon is megcsodálhatjuk. A lemezt természetesen áthatják a rasztaértékek, de Jah nevének megéneklése mellett olyan korszerû gondolatok is helyet kapnak, mint az egészségtudatos táplálkozás. A témának dedikált dal a Weep Not videoklipjét Khalilah amerikai gyorséttermek elôtt szeretné forgatni, ezzel is demonstrálva e cégekkel szembeni bojkottját.

A ma már egyáltalán nem annyira ködös Albion az európai reggae egyik zászlóvivôje. Legyen szó akár dubról, akár modern rootsról, akár skáról, a szigetországból érkezô reggae mindig minôségi. Wayne Lyrics neve a magyar közönségnek sem ismeretlen, hisz 2009ben, az egykori Gödör Klubban már láthatta a nagyérdemû. Safe Place c. korongja, mely digitális formátumban és CD-n egyaránt elérhetô, igazi stúdióalbum, a szó legnemesebb értelmében. A hanganyagon a közremûködôk között megtaláljuk Lyrics régi barátait, Anthony B.-t, Picherst és Anglia egyik klasszikus reggaehangját, Nereus Josephet is. Nem utolsósorban, de mindenképp meg kell említenünk Lorenzo új albumát, a december végén megjelent Strongert. Bár a lemezen található dalok témájukat tekintve nem hoznak újat, a mondanivaló megoszlik Jah tisztelete (Guide My Footsteps és Thanks For Today) és a hétköznapi nehézségek megéneklése között, mindenképp ajánlott a beszerzése. Természetesen a kínálati bôség okán nem tudtunk minden fontos lemezt megemlíteni, azonban e sorok írója hamarosan közzétesz egy 21 lemezt ajánló elektronikus kiadványt, amelyrôl lapunk virtuális hasábjain szintén beszámolunk majd. Sebő (Afro-soul Soundsystem)

CK 2013/1. február

a’la canna

Hogy a Deftones a modern rockzene egyik legkiválóbb képviselôje, az a 2000ben megjelent White Pony c. lemez óta nem kérdés. Az utána kiadott albumokon is akadtak emlékezetes pillanatok, de a White Pony szeplôtlen tökéletességét Chino Moreno csapata nem tudta megismételni. A Koi No Yokan viszont újra olyan anyag lett, amin a legsematikusabb és legunalmasabb nóta is jobb, mint bármely átlagos rocklemez húzóslágere. Bár a lemez hangszerelés szempontjából nem hoz újat, Frank Delgado samplerei itt is ugyanúgy illeszkednek a többi hangszerhez, ahogy a White Ponyn tették. Csupán azt tökéletesítették tovább a zenészek, amit korábban is nyújtottak. Így lett fényesre polírozva a számok szerkezete, felépítése, a riffek és az ének is. A zenekar történetének közel huszonöt éve alatt összecsiszolódtak a tagok és zenei elképzeléseik. Nincsenek hibák, minden dal „sláger”, és ami különösen ritka, nincsenek számok, melyek gyengébbek volnának a többinél, a gázpedál végig tövig benyomva marad. Hiába a kiállós, pihentetôs zenei témák, a feszültségen, az érzelmileg felfokozott állapoton nem lazítanak.

HÁTTÉRZENE (ÖN)GYILKOSSÁGHOZ Deftones: Koi No Yokan A lemez hangulata alapvetôen nyomasztó, depresszív, ezért nem lehet bármikor hallgatni. Olyan, mintha egy (ön)gyilkosság háttérzenéje szólna, ezért a megfelelô érzelmi állapot és habitus elengedhetetlen hozzá. A Deftones korábbi munkáihoz képest ez talán a legkomorabb. Akit ez a típusú muzsika nem érint meg, nem fogja értékelni ezt sem. A Koi No Yokan letaszít, aztán felemel. A lemezt nyitó elsô négy dal, a Swerve City, a Romantic Dreams, a zse-

niális Leathers és a Poltergeist nyomasztó akkordjai után az Entombed levegôs, lassú hangjai billentik át a libikókát, ami a Graphic Nature alatt emelkedni kezd, hogy majd a Rosemarynél pihenjen meg újra. Az érzelmek dinamikája nemcsak a lemezt, hanem a dalok felépítését is jellemzi. A Deftones lemeze egy olyan utazás, amire nem szívesen veszi rá magát az ember, ám ha eljut azokra a csúcsokra, ahová elvezeti, már nem bánja, hogy útnak indult.

ZENE A 70-ES ÉVEKBŐL Grizzly Bear: Shields A kritikusok által hájpolt Tame Impala mellett az amerikai Grizzly Bear az a zenekar, amelyik vitorlájába befogta az épp uralkodó retro-rock trend szelét, csakhogy ausztrál társaik experimentális, kísérleti zenéjével szemben ôk mindezt felhasználóbarát módon teszik. Erre a Shields címû negyedik nagylemezük a legékesebb bizonyíték. Muzsikájukban keveredik a pszichedelikus, a folk és az indie rock, amit némi poppal ízesítenek, egyedülálló készterméket nyújtva így a nosztalgiára vágyó hallgatóknak. Ha nem 2013-at írnánk, hanem 1973at, a Shields az év lemeze is lehetne, mert Edward Droste és csapata kiváló munkát végzett a stúdióban. Pontosan felépített dalokat írtak, amiket aztán nagyszerûen hangszereltek. Nincsenek töltelékszámok, mesterséges adalékok, színezékek. Ami a lemezen hallható, az élôben is megszólal. Remekbe szabott dallamok, okos struktú-

rák követik egymást, noha néha úgy tûnik, mintha mindent bele akarnának sûríteni egy-egy dalba, amin még a kellemes énekhang sem segít. Ennek persze könnyen lehet oka, hogy ezeket a dalokat megírták már korábban más zenekarok. Ha rosszindulatú akarok lenni, márpedig miért ne akarnék, szememet lehunyva garbóba öltözött hosszú hajú fickókat látok trapéznadrágban, bajuszosan vonulni egy vietnami háború elleni tüntetésen. Hogy miért van szükség erre a zenei nosztalgiára, nem teljesen értem. Kicsit olyan ez, mintha valaki újra Salvador Dalí stílusában kezdene festeni. A képek jók lennének, csak érdektelenek. A Grizzly Bear legénysége is hasonló idôzavarban szenved, és képtelen bálványaitól szabadulni, melyek bilincsbe verik. Mert nem arról van szó, hogy a csapat tehetségtelen lenne, vagy nem lenne az alkotóknak zenei fantáziájuk, hisz

a Shields ékes bizonysága annak, hogy kiváló dalszerzôkkel és zenészekkel van dolgunk. Egyszerûen képtelenek leszakadni a rockzene nagy korszakáról, pedig akkor a huszonegyedik századi hangzás mellett kiderülne, hogy valójában mennyit is ér a Grizzly Bear. Így marad az édes-bús viszszatekintés. A régi idôk szellemei: a Yes, a Beach Boys, sôt még a King Crimson is ott áll a háttérben, ezért a lemez azokra, akik jártasak a hetvenes évek zenéjében, nem fog az újdonság erejével hatni.

a’la canna

BOSZORKÁNY A SZÍNPADON Crystal Castles: III A kanadai elektronikus duó új lemeze a korábbi két anyagot messze felülmúlja. Mintha a hisztérikus, polgárpukkasztó dalok – például az Xxzxcuzx Me, melyet az ostoba párbites hangmintái és az énekesnô ôrült ordítozása tett felejthetôvé – után valóban a zenére koncentráltak volna az alkotók. A hisztéria azért ezúttal sem marad el, de sokkal fegyelmezettebb, és csak nyomokban fedezhetôk fel azok a hivalkodó, „punkos”, magamutatogató vonások, melyek

miatt képtelen voltam korábbi lemezüket megszakítás nélkül végighallgatni. A korongon instrumentális és klasszikus popdalok is helyet kaptak. A zenéket szállító Ethan Kath – ahogy ez korábban is jellemezte munkájukat – minden dalba csempészett néhány dallamot, melyek rögtön befészkelik magukat a hallójáratokba, és nem távoznak onnan egykönnyen. Ahogy Alice Glass is kitesz magáért, és ezúttal visítozás helyett jórészt énekel. A lassan felépülô és

MEGMAGYARÁZHATATLANUL JÓ The Neighbourhood: I’m sorry… Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb meglepetése volt az amerikai zenei élet egyik csecsemôje, a The Neighbourhood. A nyugati parti srácok mindössze a pop legnépszerûbb ritmusaira és dalszerkezeteire írnak slágereket, majd tesznek fel a youtube-ra. A végeredmény pedig bármelyik sztárelôadó becsületére válna. Ami esetükben leginkább meglepô, hogy még nincs velük tele a világmédia. Jópár évvel korábban a hozzájuk hasonlóan rockzenei alapokra építkezô, az I’m sorrynál jóval gyengébb Songs About Jane c. lemezével bejelentkezô Maroon 5 rögtön a slágerlisták élén landolt, ami ez esetben sokkal indokoltabb volna. A The Neighbourhood már az új zenei forgalmazás technikai megoldásait követi. Dalaik meghallgathatók a neten, meg is vásárolhatók bakeliten vagy az iTunes oldalán. A legtöbb nótához készült videoklip is, melyek egységes feke-

te-fehér világa könnyen felismerhetô a kortárs zenei élet tolakodó, túlszínezett kisfilmjei közt. Így akadhatunk az internetes videomegosztókon olyan számokra is, amik az elsô EP-n még nem szerepeltek. Az I’m sorry... c. lemezen minden dal potencionális listavezetô. A The Neighbourhood muzsikáját áthatja a melankólia, ám ez nem nehezék, nem túlsúly, hanem könnyû, mint az ablakra kicsapódó pára, amit egyetlen akkorddal könnyedén törölnek tisztára. A Female Robbery laza ritmusai, szólamai adják meg a korong alaphangját. Az elsô számot a fülbemászó énekdallam és a háttérben fel-felhangzó effektek teszik emlékezetessé. A Leaving Tonighttal kezd elmerülni a zenekar a beletörôdés és a bánat tavába, ám a legmélyebb pontra a Baby Came Home ambientes, bluesos, bólogatós indításával jutnak el, ahol

erôs énektémával nyitó Plague kiváló indítás, szép ívet rajzol fel, amit nem tör meg az Insulin c. dalig semmi. A lemez hangulata kissé komor, egy boszorkány sötét látomása a kortárs világról. Igazi diszkósláger a Wrath of God, a Sad Eyes és a Transgender, elszállós darabok is helyet kaptak a lemezen, mint a Violent Youth vagy a Mercenary. Az Affectionben a vokálként mûködô szintihang kifejezetten finom és ízléses. A Pale Flesh szabad szárnyalása pedig pihentetô a pörgôs elektroszámok közt. Egyedül a záródallal nem sikerült megbarátkoznom, mely a korábban már említett ív utolsó szakaszát lenne hivatott megrajzolni. Hiába csillog, hiába szép, és hiába válna becsületére bármelyik popelôadónak, ezen a lemezen úgy hat, mintha a tankcsapdás Lukács Laci énekelne gyermekdalokat. A Crystal Castles harmadik lemezével a nagypályás popsztárok közé lépett. Aki ezt a saját szemével is látni akarja, megnézheti ôket februárban az A38 színpadán, ugyanis a csapat lemezbemutató turnéja során Budapestre is ellátogat, hogy másfél órára megszüntesse a való világot, és helyére ütemekbôl és hangokból építsen fel egy másikat.

a szám végi okos, szolid szóló kavarja az iszapot. Innen a Sweater Wheater emel ki és visz egy szerelmespárral tóparti sétára. A Wires c. dal zárja a korongot, ami a korábbiakhoz képest direkten felbukkanó, a dobokban végig kísértô hip-hop elemekkel hoz újat. A dal végül sistergésbe fut ki. Az adásnak vége. Újraindítjuk a lejátszást, és közben türelmetlenül várjuk az elsô nagylemezt. Hományi Péter

CK 2013/1. február

a’la canna BETÉPETT FŐEMLŐSÖK Terence McKenna: Istenek Kenyere Tételezzük fel, hogy hihetünk az evolúció elméletének, és a majmoktól származunk. Ezt ma már egyre kevesebben kérdőjelezik meg, ám akad még számos nehézség és hiányzó láncszem a részletekkel kapcsolatban. Hogyan alakult ki például fejlett öntudatunk, vagy mi késztette őseinket a nyelv megalkotására? Terence McKenna szerint a választ a pszichedelikus növények használatában kell keresnünk. A pszichedelikus kultúra hazai rajongóinak dédelgetett álma vált valóra, amikor végre magyar nyelven is megjelent a 20. század egyik legjelentôsebb pszichonautája, Terence McKenna ikonikus mûve, az Istenek Kenyere (Food of the Gods).

pszichedélikumok használatával, hanem a növény-ember szimbiózis megszûnésével kezdôdött el!

Ágy, cukor, tévé

Növény és ember A pszichedélikumokhoz (más néven hallucinogénekhez) a tudományon és személyes tapasztalatokon keresztül egyaránt közelítô McKenna élete nagy részében azon agyalt, hogy egy-egy szer használatának elterjedése vagy éppen tiltása miként befolyásolta az emberi kultúrát. „Valamennyi ember-növény kapcsolat hangsúlyosabbá tesz bizonyos vonatkozásokat, míg másokat elhalványít” – ad betekintést kiindulópontjába. Könyvében felvázolt elmélete elôször is azt próbálja megmagyarázni, mitôl háromszorozódott meg – evolúciós léptékben mérve igen gyorsan – az emberi agy térfogata. Feltételezése szerint elôdeink gyûjtögetô életmódjuk során találkozhattak pszilocibin tartalmú gombákkal, ami a szó szoros értelmében kitágította tudatukat, és felgyorsította agyuk fejlôdését. Tény, hogy a pszilocibin kis dózisban javítja a látást, így elônyhöz juttatja használóját a vadászatban és a gyûjtögetésben, amivel az egész csoport sikeresebbé válik. Másrészt ebben a mennyiségben nemcsak a látást, de a szexuális vágyat is stimulálja, így kedvezôen hathatott a szaporodásra, ezzel szintén növelve a csoport életben maradási esélyeit. Végül a combosabb dózis „sámáni önkívületet” idéz elô, mely lebontva a személyiség korlátait, transzcendens élményt nyújt használója számára, egyúttal stimulálja az agy nyelvi képességeit, amivel McKenna szerint robbanást idézett elô az emberiség evolúció-

jában. „Ahogy a 19. században eljutottak az elméletekhez, amelyek szerint az emberek a fôemlôsöktôl származtak, el kell jutnunk azokhoz a tételekhez, amelyek tényként kezelik majd, hogy azok a fôemlôsök bizony betépett fôemlôsök voltak. A betépés egyedülálló sajátságunknak tûnik” – vonja le következtetését. Ennek megfelelôen nem ért egyet azokkal a kutatókkal, akik a sámánizmus elkorcsosulását vélik felfedezni a hallucinogének használatában. Szerinte épp ellenkezôleg, a pszichedélikumokkal ápolt közeli kapcsolat épp azt jelzi, hogy a sámánizmus élô és eredeti formában van jelen. Amikor viszont a rituálék és különbözô próbatételek kerültek fôszerepbe, a sámánizmus lassan hétköznapi vallássá silányult. A dekadencia tehát nem a

McKenna annak tükrében veszi górcsô alá az emberiség által használt tudatmódosítókat, hogy milyen célt szolgáltak, és hogyan befolyásolták a kultúra fejlôdését. Ennek megfelelôen nem is meglepô, hogy a legnegatívabb hatású drogok közül köszön ránk a cukor és a televízió is. Nagyon hasonló bennük, hogy igen rövid idô alatt terjedtek el igen széles körben, és csak a kemény drogokhoz mérhetô függôséget alakítanak ki. A tévézô a való világot elhagyva egy passzív lelkiállapotba lép, amit ha tartósan ûz, gyengíti személyes kapcsolatait, és a kommunikációt megszünteti maga körül. Ha ez tömeges szinten zajlik – márpedig az internet megjelenése elôtt a tévé volt az úr a hálószobában –, akkor helytálló McKenna megállapítása, miszerint a tévé elôtt „nem volt még olyan drog a történelemben, amelynek ennyire tökéletesen sikerült volna átformálnia az általa megfertôzött kulturális értékeket”. A „televízió-narkózisból” kitörô, hallucinogéneket használó hippik megjelenésére a pszichedélikumok és a velük kapcsolatos kutatások betiltása és a „dupla dózis tévéterápia” volt a válasz, amivel a virággyermekekbôl rövid távon sikerült a fogyasztói társadalomnak sokkal szimpatikusabb yuppie-kat nevelni.

Evolúciós katalizátor De vajon hogyan vélekedik McKenna a kannabiszról, amivel saját bevallása szerint 35 éven keresztül élt rendszeresen? Nos, a jeles pszichonauta úgy látja, hogy amíg a feudális Európára jellemzô szociális szerkezetet és kulturális önképet az al-

kohol határozta meg, addig például Delhi építészeti stílusában és mindennapi társadalmi érintkezésében a hasis keltette víziók és a közvetlenség érhetôk tetten. Mondani sem kell, hogy ez utóbbi sokkal közelebb áll pszichonautánk szívéhez. A marihuána McKenna szemében a „valaha használt legjóindulatúbb bódítószer”, mely a gombák után a legsikeresebben segíti elô egy közösség szociális interakcióit. De mivel a kannabisz kevésbé mozdítja elô a versenyorientált viselkedést, nincs helye egy modern, versenyközpontú környezetben, szemben például a kávéval vagy az energiaitalokkal, melyek stimulálják az egyént. McKenna szerint a marihuána legalizációjának hatására – túl a gazdasági elônyökön – a társadalomban visszaszorulna az egocentrikus értékrend dominanciája, és a merev személyes határok feloldódásával partneri közösségek együttmûködése jönne létre. Vagyis ha a természetet kivonnánk a törvények hatálya alól, egy kisebbfajta Paradicsom köszöntene ránk! A szerzô kedvenc területét, a pszichedélikumoknak a pszichére, a ma és a jövô kultúrájára gyakorolt hatásait a

könyve végére hagyta. Sokakkal együtt ô is úgy véli, hogy a tudatnak a hatalom kontrollja alóli felszabadításától való félelem vezetett a pszichedélikumok villámgyors betiltásához a huszadik század második felében, az így kihasználatlanul maradó gyógyászati és pszichológiai elônyök mérlegelése nélkül. Pedig a pszichedélikumok ma is alkalmasak az evolúciós katalizátor szerepének betöltésére, sôt McKenna víziójában a DMT-

használók egyenesen a jövô hírnökei lehetnének. Ô maga a valódi, a tudatmódosítás létjogosultságát tiszteletben tartó demokrácia megteremtéséhez egy tízpontos program meghirdetésével járul hozzá, ami helyenként talán meredek, de mindenképp megfontolásra érdemes. Az Istenek Kenyere a pszichedelikus kultúra alapmûve, amit a terület iránt érdeklôdôk bátran felvehetnek kötelezô olvasmányaik sorába. KT

CK 2013/1. február

a’la canna

FEKETE-FEHÉR ÉLETÉRZÉS Hegedűs Márton: Slusszkulcs Klán Egy alternatív világban járunk, ahol nemcsak átlagemberek – zenészek, kutasok, rendôrök és bûnözôk – tengetik mindennapjaikat, hanem egy rejtélyes csoport is, melynek tagjai nem elég, hogy autóval járnak mindenhová, de össze is nôttek jármûveikkel. Az olaj létfontosságú számukra, szervezetüket, gépüket ez mûködteti, ezért minden cselekedetük e körül forog. A noirok hangulatát idézô mûben a figurák, a háttér és a miliô megteremtéséhez a szerzô az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának kulisszáit használja, nem egyértelmû mégsem, hogy hol járunk. Mindez keveredik jellegzetes magyar személynevekkel, szófordulatokkal. Egy telefonhívás például két forint, ötven centbe kerül, a távolsági buszon pedig akár rá is lehet gyújtani. A kötet nem emel ki egyetlen figurát, egyszerre több karaktert állít fôszereplôvé, így több nézôpontból látjuk ezt a pusztuló világot. Mr. Lo-Mo, Nina, Tini, Jo-

SZEXI ÉS BRUTÁLIS Bán Mór–Fazekas Attila: Hunyadi – A hajnalcsillag fénye A magyar képregények történetében a regényadaptációknak nagy hagyományuk van. Gárdonyi Géza Egri csillagokjától Arany János Toldiján át számos feldolgozás született az ötvenes évektôl napjainkig. A hajnalcsillag fénye Bán Mór közel négyszáz oldalas történelmi-fantasy regényfolyama nyomán készült, és a már komoly életmûvet maga mögött tudó Fazekas Attila rajzolta. A cselekmény Havasalföldön veszi kezdetét, ahol egy véres leszámolás során megismerkedünk a Hunyadi család ôseivel. A szerzôk igyekeznek gyorsan rátérni Hunyadi János, a törökverô nándorfehérvári hôs mozgalmas ifjúkorának mesélésébe. A fordulatokban, intrikában, szerelemben és harcokban bôvelkedô történet valójában itt veszi kezdetét. Közel ötven oldalon követhetjük a kemény öklû, de érzékeny lelkû legény sorsát, egészen addig, míg el nem veszi feleségül Szilágyi Erzsébetet.

A kötet nagy erénye, hogy a modern kor populáris kultúrájának megújult elbeszélôi technikáját használja. A cselekményben fontos szerepet kapnak a valóságos történelmi tények, a hôsök emberi, gyarló oldala és ebben az alapvetôen férfiközpontú világban a gyengéd érzelmek és a nôk. Hunyadi, bár nem valóságos karakter, több egy papírmasé figuránál, vannak érzelmei – még ha egyszerûek és banálisak is – és motivációi. A cselekményszövés nem mondható egyedinek és ravasznak, szórakoztatónak azonban igen. Bán Mór elsôsorban az amerikai gyártású filmek, sorozatok dramaturgiai fordulatait emelte át munkájába, és azok az elemek, amik a Trónok harca és a Borgiák c. tévésorozatokban vagy a Gladiátor c. filmben mûködtek, itt is lekötik az olvasó figyelmét, ezért A hajnalcsillag fénye minôségi kikapcsolódást ígér. A kötet gyengéje, hogy nem sikerült az alkotóknak a több száz oldalas regény cselek-

có, Gus és Pálma élete üres, magánéletük igazából nincs, munkájuk pedig csupán idôtöltés. Persze mindez nem ennyire fekete-fehér, a háttérbôl és a képkockákról áradó zene, a barátság és talán a szerelem hoz valami színt ebbe a szürkeségbe. A Slusszkulcs Klán a modern kor emberének tapasztalatát próbálja megfogalmazni egy bizarr látomásban: az autójukkal összenôtt emberek képében, miközben a cselekmény során kibontakozó fordulatos akciókrimivel szórakoztat is. A szerzô otthon van a képregényekben. A képkockáknak atmoszférateremtô erejük van. Mivel animációs filmrendezô, tökéletesen imitálja a mozgóképek vágástechnikáját. A szöveg és a kép kiegészíti egymást, ráadásul a történet utalásokban is gazdag. Az autójukkal eggyé vált emberek felidézhetik David Cronenberg mára klasszikussá vált filmjét, a Karambolt, míg a történet végén egyértelmû – elég direkt, de okos – utalás történik Odüsszeuszra és az ô Ithakájára. Hegedûs Márton új képregényével egy újabb szerethetô kiadvány került az olvasók kezébe, mely felveszi a versenyt a tengerentúli képregényekkel.

ményét a képregény mindössze hetvenkét oldalára tömöríteni. A történet sokszor siet, bizonyos szálak elvarratlanok maradnak. Talán sikerül a szerzôknek a következô kötetben az elsô gyermekbetegségeit leküzdeni, és egy olyan kiadvánnyal elôállni, mely méltó lesz a magyar képregény nagy klasszikusaihoz.

a’la canna

GLOBÁLIS KATLAN A KÖZÉPKORBAN Brian Fagan: A nagy felmelegedés Manapság egyre több önjelölt próféta szónokol a globális felmelegedésrôl, és egyre több szó esik ennek kapcsán az ember felelôsségérôl. Azonban, és ez ma már biztosnak látszik, nemcsak napjainkban áll ilyen kihívás elôtt az emberiség, hanem közel ezer évvel ezelôtt Kr. u. 900 és 1300 között is jellemezte világunkat a hômérséklet emelkedése, a sarki hótakaró visszahúzódása, olvadása, a tengerszint emelkedése, melyet aztán az 1400-as évektôl egy úgynevezett „kisjégkorszak” követett. A korábbi felmelegedés viszont nem az emberi tevékenység következménye volt, hanem a változó naptevékenységgel, a Föld Nap körüli pályájának módosulásával, valamint a vulkanikus tevékenységgel állt kapcsolatban. Brian Fagan, a Kaliforniai Egyetem professzora könyvében ennek a felmelegedésnek a tapasztalatait gyûjti öszsze, melyek tanulságul szolgálhatnak az elkövetkezô évtizedekre, évszázadokra,

ugyanis ami ezer éve történt, az még csak nem is fogható ahhoz, aminek napjainkban mindnyájan tanúi vagyunk. A kötet olvasmányos, ismertterjesztô munka. Nyelvezete mindenki számára könnyen érthetô. Az elméleti fejtegetése-

ket, adatokat – amiket a végén található jegyzetapparátus tesz teljessé – az adott kor világának megelevenítésével, hû ábrázolásával teszi élvezetessé. A középkori felmelegedés Európában gazdasági fellendülést hozott. Azonban a Föld más tájain, például a Csendes-óceán keleti partvidéken évtizedekig tartó szárazság pusztította az élôvilágot. Ez okozta például a Chaco-kanyonban virágzó civilizáció végét és Angkor-Vat elnéptelenedését is. A témával kapcsolatban sok, egymástól teljesen eltérô vélemény olvasható, melyeket a könyv egy újabb szemponttal egészíti ki. A szerzô bemutatja, hogy különbözô népcsoportok, kultúrák hogyan küzdöttek meg a klímaváltozással járó kihívásokkal. Ismerteti a klímatörténészek munkamódszereit, miközben a felmelegedés jelenségérôl, hatásairól is számos információval szolgál. Végül rátér napjaink látható jelenségeinek óvatos vizsgálatára is. Felhívja a figyelmet arra, hogy bár a viták centrumában az áradások és a tengerszint emelkedése áll, az igazi veszély, ami egykor különbözô kultúrák vesztét okozta, nem ez, hanem a lassan ölô szárazság.

SZÉP, SZÓRAKOZTATÓ ÉS IRODALOM Jonathan Franzen: Szabadság A kétezres évek elején az Egyesült Államokban sztáríróvá lett Jonathan Franzen legutóbbi mûve – két év késéssel az amerikai kiadás után – végre magyarul is megjelent. A kötetrôl szuperlatívuszokban nyilatkoztak számos fórumon, alig akadt egy-egy fanyalgó kritikus, aki szépirodalmi ponyvának nevezte. A korábbi, 2001-ben megjelent Javítások c. munkája hozta meg a szerzô számára a széles körû elismerést, ezt a sikert a 2010-ben kiadott Szabadság tovább fokozta. A Szabadság fókuszában egy minnesotai házaspár, Patty és Walter Berglund kapcsolata áll, az ô szüleik, gyermekeik, szeretôik és barátaik életének eseményeit beszéli el. A regény öt nagy szerkezeti egység, melyekben elôször egyre jobban közelítünk a családhoz, majd lassan távolodni kezdünk. A karakterek jól megformáltak, a cselekmény ki- és átgondolt, az ábrázolás realista. Bár a kötet elsô látásra vaskosnak tûnik, a történet könnyen gör-

dül, hamar elfogynak a lapok, és akár egy ponyva, a több mint hatszáz oldalas regény hamar kiolvasható. Patty, Walter és Richard sorsa, boldogtalansága minden apró mozzanatában kidolgozott. A magukkal és egymással viaskodó hôsökben szüleik hibái ugyanúgy tovább élnek, hiába határozzák el már fiatalon, hogy megszabadulnak, és sosem követik el újra azokat. A családi drámák, ha nem is ismétlôdnek teljes egészükben, több helyütt azonosságot mutatnak. Ami igazán különlegessé teszi ezt a nagyrealista mûvet, az az, hogy a háttérben kirajzolódik a posztmodern nyugati társadalom ön- és környezetszennyezô, pusztító mivolta. Bár Jonathan Franzen könyve nem remekmû, számos aránytalanság, sôt felszínesség is megfigyelhetô a szövegben, mégis bátor szembenézés azzal, hogy hol járunk, hol állunk. Ráadásul az elsô olyan nagy mû, ahol nemcsak az em-

berek kapnak kiemelt szerepet, hanem a többi élôlény is, fôként a madarak. A szerzô mindezt közel sem tolakodóan, erôszakosan, hanem a legtermészetesebb módon tárja elénk. És ebbôl a szempontból teljesen lényegtelen, hogy nem vesz tudomást a huszadik századi irodalom eredményeirôl, és az elbeszélôi nyelvet nem látja számos kortársával szemben problematikusnak. Hományi Péter

CK 2013/1. február