ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN
www.ckmagazin.info
ED ROSENTHAL „Minden fűhasználat gyógyászati”
„A gandzsának köszönhetem az életem”
Ó! IÓ! CIÓ! ÁCIÓ! LEGALIZÁCIÓ! Az USA drogreformerei ünnepelnek
9 7 7 2 060 1 7 3 000
KANNABISZKLUB SZLOVÉNIÁBAN
1 3 0 0 6
„A kannabisz igazi áldás lehet”
VI. évfolyam 2013/6. december
FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS
485 Ft
18+
IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GÁBOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, HOMÁNYI PÉTER, G.B.I. JACK POT, KARDOS TAMÁS, MARTIN MÜNCHEBERG DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ORSZÁGOSAN TERJESZTI A LAPKER ZRT. ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.
A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!
INDEX
ATAMI 9, 11 BABYLON 23 BIO NOVA 13, 19 BUSHDOCTOR 56, B3 BUSHPLANET 2–3 CANNATRADE 44 ENCOD 26 FUTURE GROW 11 GENERAL HYDROPONICS 37 GOMOA 31 GROW SOLUTIONS 31 HANF UND HANF 32 HANF MUSEUM BERLIN 41 HEMP MUSEUM AMS. 32 INDRAS PLANET 13 NIRVANA SEEDS 51 PARADISE SEEDS 49 PLAGRON 7, B4 SENSI SEEDS B2 SERIOUS SEEDS 43 CK 2013/6. december
1
2010/4 augusztus
2010/5 október
2010/6 december
2011/1 február
2011/2 április
2011/3 június
2011/4 augusztus
2011/5 október
2011/6 december
2012/1 február
2012/2 április
2012/3 június
2012/4 augusztus
2012/5 október
2012/6 december
2013/1 február
2013/2 április
2013/3 június
2013/4 augusztus
2013/5 október
KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! az elofizetes@kultusz.com e-mail címen
TARTALOM greenfo
SZLOVÁKIA ELHINTI MAGJAIT EURÓPA ELSŐ SZÁMÚ FŰEXPORTŐRE DEKRIMINALIZÁCIÓT MINDENKINEK! HOLLANDIA LEGALIZÁLNA A SILK ROAD VISSZATÉR ZÁRJEGYET A FŰRE! – KÖVETELI A 4K!
6 6 7 8 8 10
canna+globe
CULTIVA 2013 Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, LEGALIZÁCIÓ Az USA drogreformerei ünnepelnek, a kannabiszbiznisz virágzik „MINDEN FŰHASZNÁLAT GYÓGYÁSZATI” Ed Rosenthal, termesztésről és drogpolitikáról CANNAFEST 2013
20–22 24–25
MILLIÁRDOS GYÓGYÁSZATI PROGRAM 33 Kanada államosítja az orvosi célú kannabisz termesztését medical
34–36
fajta+tiszta
SKUNK KUSH
39
medical
„A GANDZSÁNAK KÖSZÖNHETEM AZ ÉLETEM” Közösségi kannabiszklub Szlovéniában
SERIOUS 6 DUTCH DRAGON A sárkány édes lehelete
45 46–48
a’la canna
14–15 16–18
greenfo
A KANNABISZ IGAZI ÁLDÁS LEHET „A szokásos fájdalomcsillapítók csak leszedáltak”
fajta+tiszta
40–42
PHILIP K. DICK: Drogok, hallucinációk és a valóság keresése 50 HISZEL? 52 Chvrches: The Bones of What You Believe A ROCK KÖSZÖNI, JÓL VAN 52 Cage the Elephant: Melophobia EGY KIS HAZAI 53 Magashegyi Underground: Tegnapután NYOMOKBAN TUDATMÓDOSÍTÓT TARTALMAZ 53 MGMT: cím nélkül NEHÉZ GYERMEKKOR 54 Dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék IRRACIONÁLIS ÉRZELMEK 54 Bereményi Géza: Vadnai Bébi LEGO-VILÁG-VÁROS 55 Warren Elsmore: Építs várost! – Legófantáziák a világ körül A FALRA MÁSZIK 55 A hihetetlen Pókember 2013/5. CK 2013/6. december
5
greenfo
EURÓPA ELSŐ SZÁMÚ FŰEXPORTŐRE
SZLOVÁKIA ELHINTI MAGJAIT Lekerülnek a tiltólistáról 2014 márciusától a kannabiszmagok – döntött a szlovák kormány egy októberi ülésén. A beterjesztô az egészségügyi minisztérium volt, s beadványát azzal indokolta, hogy a magok nem tartalmaznak pszichoaktív anyagokat. A döntést a parlamentnek és az elnöknek is jóvá kell hagynia, a többségében Smer képviselôket tömörítô parlament ezt minden bizonnyal meg fogja tenni. Az aktuális beadvány nem a semmibôl jött, hiszen a szlovák kormánykoalíció már többször meglebegtette a dekriminalizációt, sôt maga Robert Fico miniszterelnök idén májusban azt nyilatkozta, hogy a marihuánafogyasztókra nem szabad bûnözôként tekinteni. A magkereskedelem engedélyezése mellett a kannabisz továbbra is tiltólistán marad, de az intézkedés mindenképp jelzésértékû lehet a kenderfogyasztók és -termesztôk számára, akik joggal várhatják, hogy a következô lépés a kannabisz dekriminalizációja lesz. A jelenlegi szlovák törvények szerint még a személyes fogyasztásra tartott kábítószer (beleértve a marihuánát) birtoklása miatt is börtönbüntetés szabható ki, amennyiben az meghaladja a három alkalommal egyszeri fogyasztásra elegendô mennyiséget. 6
Aki eddig azt hitte, hogy a coffeeshopoknak és a gyógyászati marihuána programjának hála az öreg kontinens legjelentôsebb gandzsaellátója Hollandia, hát téved. De még csak nem is az outdoor gardening európai királya, Spanyolország a fô exportôr. Legnagyobb mennyiségben egy albán faluban termesztenek, ahonnan hozzávetôleg évi kilencszáz tonna marihuánát szállítanak Európa különbözô pontjaira. A vendéglátás azonban nem hasonlítható a holland coffeshopokban vagy a spanyol cannabis klubokban megtapasztaltakhoz, ahogyan a termesztés sem nevezhetô épp organikusnak. Az alig több mint 5000 lakosú Lazaratban szinte mindenki kendertermesztésbôl él, ám közel sem ideális körülmények között. Ahogyan Albánia többi részén, a marihuána nagy mennyiségû termesztése itt is büntetendô, de a helyi hatóság „sajnos tehetetlen”, vagy megkapja a részét a haszonból. Legutóbbi akciójuk során, tavaly nyáron, a helyi drogbárók olyan súlyos válaszcsapást mértek a rendôrségre, hogy az visszavonulót fújt. A biznisz futtatói azonban a termesztôikkel sem bánnak kesztyûs kézzel. A földeken jórészt nôket és gyerekeket dolgoztatnak, akiket a rendôrök felbukkanása esetén nem röstellnek élô pajzsként használni, tudván, hogy a rendôrség kerüli a civil áldozatokat. A munkások gyakran tizenkét órás mûszakban dolgoznak, nemritkán a tûzô napon. Védôitalról, munkaruháról és úgy általában normális
munkakörülményekrôl nem beszélhetünk. A termesztôk egy kiló marihuánáért mindössze 8-10 eurót kapnak, ami még mindig több, mint amennyit búzából tudnának kihozni. Ezzel szemben egy kiló gandzsa Európában, nagykeráron, már 1-2000 euróért cserél gazdát! A megtermelt 900 tonnából évente 15-20 tonnát sikerül a rendôrségnek lefoglalnia, így a bûnözôk bevétele elképesztô méretû. Az illegális kendermunkásokat ráadásul nemcsak pénzügyileg zsákmányolják ki, de gyakran egészségügyi értelemben is. A nagyobb termésátlagok elérése érdekében használt növényvédô szerek és stimulátorok alkalmazása napi gyakorlat, amire sokuk egészsége rámegy. Az elmúlt hónapokban közel ezren fordultak orvoshoz olyan tünetekkel, mint hányás, fejfájás, gyomorbántalmak, magas vérnyomás és szívritmuszavar, amiket jó eséllyel a termesztés és csomagolás során használt kémiai adalékanyagok okoznak. A mûtrágyák ráadásul az értékesített kannabiszban is fellelhetôk, ami a fogyasztók egészségét veszélyezteti. Mindez kizárólag azért, hogy néhány ember hihetetlen haszonra tegyen szert, kihasználva a tiltást és az európai országok (tisztelet a kivételnek!) tehetetlenségét és alkalmatlanságát. A Lazaratban kialakult helyzeten alighanem csak a legalizáció segíthetne, addig pedig a felelôsen gondolkodó fogyasztó annyit tehet, hogy messzirôl elkerüli a bizonytalan eredetû albán marihuánát.
greenfo
Kofi Annan ENSZ-főtitkár
DEKRIMINALIZÁCIÓT MINDENKINEK! A világ minden kormányának dekriminalizálnia kell a kábítószerek birtoklását, valamint hatékonyabb és humánusabb drogszabályozást kell kidolgoznia – áll Kofi Annan ENSZ-fôtitkár és Henrique Cardoso volt brazíliai elnök a CNNen publikált szerkesztôségi cikkében. „Minden évben százezrek esnek áldozatul olyan, drogokkal kapcsolatos rendellenességeknek és erôszaknak, melyek megelôzhetôek lennének. Használók millióit tartóztatják le és zárják börtönbe. A
kábítószer-bûnözés világszerte sorvasztja a közösségeket. A polgárok adóinak jelentôs hányadát fordítják olyan szigorú politikákra, melyek nem mûködnek” – írják a szerzôk, akik a Globális Drogpolitikai Bizottság (Global Commission on Drug Policy) tagjaiként nemzetközi szintû paradigmaváltást sürgetnek a drogszabályozásban. Írásukban azt javasolják, hogy a droghasználat büntetôjogi szemléletmódját közegészségügyi megközelítéssel váltsák fel.
Annan és Cardoso nem állnak meg a dekriminalizációnál, és hiszik, hogy a drogbárók hatalmát csak legalizációval lehet megtörni: „Arra is kérjük az országokat, hogy körültekintô módon teszteljék a legális szabályozás modelljeit, melyekkel megrendíthetô a szervezett bûnözés illegális drogcsempészetbôl származó ereje.” Írásukban beszámolnak arról, hogy a Globális Drogpolitikai Bizottság kutatásai és ajánlásai fontos szerepet játszanak jelenleg is abban, hogy Latin-Amerikában és Európában gyarapszik a dekriminalizációt, illetve az egészségügyi megfontolásokon alapuló drogpolitikát választó országok száma, amivel mára alapvetôen megváltozott a korábbi tiltáspárti nemzetközi párbeszéd. Jelentôs eredménynek könyvelik el, hogy a drogtilalmat világszerte elterjesztô USA-ban többségbe kerültek, akik a marihuána fogyasztását és kereskedelmét engedélyeznék és szabályoznák. Mindezek tudatában pozitív várakozással nézhetünk az ENSZ 2016-os közgyûlése elé (UNGASS), ahol lehetôség nyílik a korábbi, tiltó drogpolitikák átgondolására és új, mûködôképes gyakorlatok elfogadására.
TERRA GROW ÉS TERRA BLOOM Teljes értékű ásványi anyag tartalmú tápszer a növekedés és virágzás érdekében A Terra Grow és a Terra Bloom együttes alkalmazása garantálja a legmagasabb hozamot. A Terra Grow és a Terra Bloom tápszerekkel ellátott ásványi temesztőközegben stabil, önszabályozó pH-t valósíthatsz meg, és a tápoldatos öntőzővíz EC-értékét is meghatározhatod. A gyökerek optimális tápanyagfelvétele a növények gyors növekedését eredményezi. Mindemellett a Terra Grow és Terra Bloom tápszerekkel gyorsan reagálhatsz a növényeid tápanyagigényének változásaira. Az eredmények már egy nap alatt is megmutatkoznak, mivel a gyökerek ezeket a tápanyagokat azonnal képesek felvenni. A Terra Grow egy rendkívül koncentrált, ásványi eredetű alaptrágya, amely a növény növekedési fázisában használandó. Ez a folyékony trágya optimális tápanyagellátást biztosít a növény növekedése során, egyúttal támogatja és elősegíti a további fejlődési fázisok megalapozását. A Terra Bloom szintén egy ásványi eredetű trágya, és a virágzási fázisban használatos. Ez az alapvető növényi tápanyag a virágképződést támogatja és segíti elő. A Terra Grow és a Terra Bloom együttesen tökéletes párost alkotnak az optimális növekedés, virágzás, a bőséges termés, valamint a sokkal intenzívebb zamat érdekében. Terra Grow és Terra Bloom: – Garantálja az optimális gyümölcskötődést. – Azonnal felvehető. – Minden típusú táptalajon használható. – Minden típusú öntözőrendszerrel alkalmazható. – Kiváló eszköz a hiánytünetek, betegségek és a stresszállapot megelőzésére. A legjobb eredmény elérése érdekében alkalmazd a Terra Grow és Terra Bloom tápszereket a 100%-os TERRA termesztési stílust képviselő Lightmix vagy Growmix termesztőközegekkel. Ez a tökéletes technológia azon termesztők számára, akik a legmagasabb hozamokat tűzik ki célul. Ha bármilyen kérdésed van: servicedesk@plagron.com Még több információt találsz a Terra Grow, Terra Bloom és más termékekről: www.plagron.com
CK 2013/6. december
7
greenfo
HOLLANDIA LEGALIZÁLNA
A holland drogpolitika talán legabszurdabb vonása, hogy bár coffeeshopokból a felnôttek minden további nélkül vásárolhatnak napi 5 gramm gandzsát, maguk a kávézók mégsem legálisan jutnak hozzá az értékesített marihuánához. A rendszert a hollandok is elhibázottnak tartják, mára a lakosság többsége a kannabisz teljes legalizációjában látja a megoldást. Egy augusztusban készí-
tett felmérés alapján a hollandok 54%-a döntene a legalizáció mellett, míg csupán 38%-uk szavazna ellene. Annak ellenére, hogy a két kormánypárt hívei között is többségben vannak a legalizátorok, a parlamentben ennek kevés nyomát látni: ha a politikai pártok a szavazóik véleményét képviselnék, akkor 150 képviselôbôl 129 a legalizációt sürgetné. Demokrácia ide vagy oda, mégis 77 képviselô tovább szi-
gorítaná a coffeshopokra vonatkozó rendelkezéseket, és csak 73 támogatná, hogy a kávézók legálisan, szabályozott keretek között jussanak kannabiszhoz. A parlament falain kívül azonban folyamatosan bukkannak fel helyi kezdeményezések. Utrecht város például tervezetet készített egy cannabis social club indításáról, melyben a tagok legálisan juthatnak hozzá a klub által termesztett kannabiszhoz. És hogy a projekt ne csak a rekreációs fogyasztásról szóljon, egy párhuzamos programot is indítana a város, amely körülbelül 80 problémás droghasználónak nyújtana segítséget. De nem Utrecht az egyetlen: már 18 önkormányzat jelezte, hogy kísérletet tenne a kannabisz legális szabályozásának valamely alternatívájával, az engedéllyel rendelkezô privát kendertermesztôktôl az önkormányzati kannabiszültetvényekig. Számításba véve a coffeeshop-látogatást engedélyhez kötô „wiet pass” elképzelés bukását és a legalizációpártiak magas arányát, a hollandok bízhatnak benne, hogy további nyomásgyakorlással léphetnek a kvázilegalizációból a törvényesen szabályozott marihuánapiac irányába.
A SILK ROAD VISSZATÉR Alig öt hétig ünnepelhették a nyomozók, hogy áldozatos munkájukkal leállították a leghíresebb internetes feketepiacot, az október elején lekapcsolt site ugyanis már november elején újraindult Silk Road 2.0 néven. Bár a korábbi tulajdonost sikerült elfogni, máris új ember ült a székbe, aki az irányítással együtt még a Dread Pirate Roberts nevet is megörökölte. Mike Power, a „Drogok 2.0: A Web Forradalom, Ami Megváltoztatja, Hogyan Tép Be a Világ” címû könyv szerzôje exkluzív interjút készített a webes feketepiac új fejedelmével, ami a medium.com honlapon jelent meg. Roberts a honlap jövôbeli leállítási kísérleteivel kapcsolatban elmondta, hogy lehet ugyan ezzel próbálkozni, de ma már a védettségük nagyobb, az oldal visszaállítási adatai szét vannak osztva, úgyhogy kb. negyedórára lenne szükség az újraélesztéshez, miközben a titkosított adatbázisaikból semmilyen hasznos információt nem lehet kiszedni. Emellett morálisan is megkérdôjelezi az üldözésüket, hiszen aki ellenük harcol, az abban is közremûködik, hogy a droghasz8
nálók ne jussanak szennyezôdéstôl mentes áruhoz – a Silk Roadon ugyanis a felhasználók által pozitív kritikákkal illetett, jobb minôséget árusító virtuális dílerek portékái kelendôbbek –, hanem továbbra is az utcáról kényszerüljenek beszerezni, számos közvetítôn keresztül, a többszörösen felütött cuccot. A Silk Road álláspontja szerint ugyanis, aki kábítószert akar fogyasztani, az mindig meg fogja oldani a beszerzést, de nem mindegy, hogy tiszta vagy szennyezett anyaghoz jut, illetve hogy ezzel részese lesz-e az utcai drogkereskedelemmel járó erôszaknak. Ennek megfelelôen nem meglepô, hogy Dread Pirate Roberts a drogellenes háborúról azt gondolja, hogy az üldözésbe fektetett pénzt a rehabilitációra kellene költeni. Meglátása szerint a problémás droghasználatot nem háborúval, hanem az oktatás és a jóléti rendszer fej-
lesztésével, valamint a sérülékeny csoportok segítésével lehet megelôzni. Arra azért kíváncsiak leszünk, hogy a marihuána legalizációja hogyan fogja érinteni a Silk Road coloradói és washingtoni eladásait.
greenfo
ZÁRJEGYET A FŰRE! – KÖVETELI A 4K! Végre magyar párt is kimondta az L betűs szót Mélyre kell ásni a szürkeállományban, ha fel akarjuk idézni, hogy mikor is hangzott el utoljára a smókerek ars poeticája, a „Legalize it!” bármely magyar szervezettől, hát még közszereplőtől. A Kendermag 2007-ben kiadott Legalizációs Kátéja szimpatikus vállalkozás volt, de egészen mostanáig síri csend követte. Idén novemberben aztán megjelent az első magyar párt, mely felvállalta a legalizáció ügyét. A Negyedik Köztársaság – ismertebb nevén 4K! – parlamenten kívüli pártként bátrabban nyúlhat a drogszabályozás kérdéséhez, hiszen minden számítás szerint csak nyerni tud rajta. Az érdem ettôl még elvitathatatlan: a 4K! az elsô politikai párt Magyarországon, mely felemelte a szavát a marihuánalegalizáció szükségessége érdekében! Istvánffy András, a párt elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy tévedés a marihuánát a drogok közé sorolni, hiszen éppúgy a kikapcsolódást szolgáló szer, mint az alkohol, ám használata jóval kisebb kockázatokkal jár. Sajnos ezen a ponton rossz hírünk van az elnök úrnak: az alkohol és a marihuána a definíció szerint egyaránt drogok, éppúgy, mint a kokain vagy a tea, hiszen „a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak mûködését”. A médiakompatibilis kijelentésnek azonban annyi eredménye volt, hogy sikeresen bekerült a köztudatba, és a legtöbb hírportál „a fû nem drog” címmel tudósított a sajtótájékoztatóról. Fontosabb mondandója volt azonban ennél a performance-nak az, hogy a fûfogyasztók többnyire teljesen hétköznapi emberek, akiket bûnözônek tekinteni és börtönnel fenyegetni abszurd és teljesen indokolatlan. Ráadásul, míg arra vannak kárhoztatva, hogy a gandzsát dílerektôl vegyék, addig a pénzük a maffiát gyarapítja, miközben az állam az ô üldözésükre veri el az adófizetôk forintjait. Ismert legalizációs érvek ezek, melyeknek legfôbb ideje volt felbukkanni a magyar politikai közbeszédben is. Az érveken túl a négykások a szabályozás részleteibe is belemerültek, így például a felnôtteknek maximum 5 gramm kannabisz birtoklását engedélyeznék közterületen, de saját fogyasztás céljából öt növény otthoni termesztését is lehetôvé tennék. Ez utóbbit azonban regisztrációhoz és évente fizetendô 25 ezer forintos díjhoz kötnék – kérdés, hogy ezt hányan lennének hajlandóak leperkálni. Két, kifejezetten szimpatikus lépést viszont máris láthattunk a legalizációs kampány részeként: egyrészt Istvánffy 10
gondoskodott arról, hogy üzenete ne csak a népesség körében, de a döntéshozóknál is célba érjen, ezért személyesen nyújtotta át érveit Pintér Sándor belügyminiszter titkárságának. Pár nappal késôbb pedig álszentnek nevezte az egyébként dekriminalizációpárti LMP nyilatkozatát, mely szerint a füvezést betegségként kéne kezelni. Négykáék jogosan vágtak vissza azzal, hogy az LMP-nek ezzel sikerült betegnek titulálni szavazóbázisuk jelentôs részét, épp azokat, akik a parlamentbe juttatták ôket. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni vele, hogy minden párt szavazói közt szép számmal találhatók marihuánafogyasztók, tehát messze nem az LMP a fô kerékkötô, amely legalább az üldöztetésnek véget vetne, és végül még „beteges” nyilatkozatát is visszavonta. Nem kergetünk illúziókat, nem gondoljuk, hogy a legalizáció kérdése a következô ciklusban a parlament elé kerül, valami mégiscsak elindult azzal, hogy a drogmentes világról fantaziáló derék politikusainkat szembesítették azzal, mirôl zajlik a vita a magyar határtól nyugatra, de lassan már északra, keletre és délre is.
A DYNAMIC DUO EGY DOBOZBAN! A jól ismert Bloombasticot most 50 ml Rootbastickal csomagolva adjuk. Mi az Ataminál nem kérkedünk a termékeinkkel, hanem azt szeretjük, ha magukért beszélnek. Próbáld ki mintadarabunkat, és győződj meg magad a minőségről! Stimuláns a gyökereknek és a virágoknak egy csomagban. Kövess minket, és folyamatosan tájékoztatunk!
A LEGJOBB, AMIT KAPHATSZ!
További
www.bloombastic.com
információ:
www.rootbastic.com
www.atami.com
CK 2013/6. december
11
SUPERMIXEK Az EC-ben bevezetett szigorúbb szabályozásnak és intenzívebb ellenőrzésnek köszönhetően a Bio Nova megváltoztatta a SuperMix műtrágyaszéria formuláját, hogy megfeleljen az új elvárásoknak. Ezek a változások a lehetséges NPK-arányra és annak a címkén való feltüntetésére vonatkoznak. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Soil-, Hydro-, Haze-, NFT-Aqua és Auto Flowering SuperMix-termékek a korábbinál magasabb koncentrációjúak lettek. Ez a régi és az új címkék összehasonlításakor egyértelművé fog válni. Komoly erőfeszítésbe került a keverékeink koncentrációjának emelése egy még magasabb szintre ugyanazokkal az összetevőkkel, változatlanul prémiumstandardok szerint. A komplexitásuknak köszönhetően ezek a keverékek most a lehetséges variáció határán vannak, így a 6 °C alatti tárolás esetén enyhe porszerű kiválást produkálhatnak. A hőmérséklet és a telítettség szorosan összefüggnek (gondoljunk csak a cukor feloldásának különbözőségére hideg és meleg italokban). Ez nem befolyásolja a termék minőségét, csupán azt jelenti, hogy elérte a telítettségi hőmérsékletet. A szobahőmérsékleten való tárolás, illetve a keverés vagy az összerázás feloldja a kicsapódást. A végső felhasználók számára a magasabb koncentráció kisebb kiszerelési mennyiséget és kevesebb szállítani való terméket jelent. A mennyiséget csökkentettük 25-30%-kal. Például: ±250-350 ml/100 l a korábbi 400-500 ml/100 l helyett. Ezek a megújult termékek hamarosan elérhetők lesznek. Az árak július 1-jén 20%-kal emelkedtek, úgyhogy egy „rejtett” kedvezmény van bennük. Ugyanebből az okból: az EC-szabályozás miatt a Nutri Nova és a Coco Nova is hamarosan megváltozik. A mennyiségi arányok itt is jóval kisebbek lesznek, tehát kevesebb termékkel elérheted ugyanazt az eredményt. Hogy világossá tegyük a változásokat, a termékek az új Nutri Nova Forte és Coco Nova Forte neveket kapják, így elkerülhetők a tévedések. Az egykomponensű műtrágyáknál egyedül a címke fog változni!
További információkért keresd a helyi boltokat.
CK 2013/6. december
13
e b o l g + a n n ca
CULTIVA 2013 Lapunk kiadója idén is főszponzor volt a bécsi Cultiván, ami tematikailag ezúttal a jó értelemben vett balkáni hangulat és horvát uniós csatlakozás köré szerveződött. A házigazda (Bushdoctor) is igyekezett ennek megfelelően színesíteni a palettát. A hatalmas üvegpiramisban ezúttal is elfért több mint 100 nemzetközi kiállító – akik nem igazán vettek tudomást arról, hogy a szomszédban egy keresztyén, konzervatív, unortodox kormány épp most határozta el, hogy alig több mint hat év alatt drogmentessé teszi Magyarországot, és hogy a kannabiszt szintén egy életveszélyes drognak tekintik. Beszélgetve a résztvevôkkel egyre inkább az volt az érzésem, hogy kinevetni udvariatlan, sajnálni megalázó lenne minket, ezért a többség egyszerûen ignorálja ezeket a hülyeségeket, és jobb híján megvárja, míg elmúlik. Mert hogy el fog, azt Nyugat-Európában már tapasztalatból tudják. A rendezvényen persze semmit nem lehetett érezni a szomszédos nagy nekibuzdulásból, mindenki egész jól mulatott, an-
nak ellenére, hogy kannabiszfogyasztóként (értsd: drogosként) meg vannak számlálva a napjai. A kertben a Medijuana Garden Lounge ezúttal is bevált, bár a koncerteken kívül nagyobb tömeg inkább a büfépultoknál volt jellemzô. A kendertematikát követô, fôleg kisfilmeket bemutató Cannabis Kino-programot viszont mérsékelt érdeklôdés kísérte, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy egyes filmeket csak angolul lehetett beszerezni. Az idei Balkan connection mottó ugyan kimerült néhány meghívott délszláv (fôleg szlovén és horvát) grow-shop szerény megjelenésében, akiket ennek ellenére, legalábbis mi, örömmel láttunk, és faggattunk a horvát uniós csatlakozás vélt elônyeirôl, vagy épp az elsô szlovén social clubról, amire a spanyolok és bel-
gák után nem is kellett sokat várni. (Bár fontos különbség, hogy míg az elôbbiek legálisan, addig utóbbi jelenleg illegálisan mûködnek.) Rengeteg gyógyászati pácienssel találkoztunk ezúttal is, akik nemcsak a Cultiva Kongresszus elôadásai miatt jöttek, hiszen sokan közülük önellátók, azaz maguk termesztik a gyógyszerüket, így nem meglepô, hogy Ed Rosenthal termesztôguru elôadása mellett elsôsorban a termesztéssel kapcsolatos eszközök, újdonságok és kiállítók is érdekelték ôket. A gyógyászati marihuána témakörben elhangzott számos elôadás során a hétvége talán legérdekesebb felvetése szintén Rosenthal nevéhez fûzôdik, aki egy vele készített interjúban azt találta mondani, hogy szerinte minden kannabiszfogyasztás gyógyászati, de
legalábbis terápiás célú, még akkor is, ha a fogyasztók jelentôs része errôl nem tud. (Beljebb a világhírû termesztô és aktivista hosszabban is kifejti álláspontját – A Szerk.) Természetesen jelen volt a CAM (Cannabis als Medizin – osztrák gyógyászati marihuána szervezet), a DHV (Deutschen Hanf Verband – német legalizációs szervezet) és persze ott volt az ÖHV (Österreichiser Hanf Verband – osztrák legalizációs civil szervezet) – vezetôje, David Rosse elôadást is tartott –, ahogy az ENCOD és Joep Oomen is. A balkáni hangulat jegyében szombat este bemutatott DelaDap- és Balkan Tango Vibes-koncertek mindent vittek az idei Cultiván, telt ház és eksztatikus élmény volt. Csupán két apró momentum volt képes még ezt is ûberelni számunkra. Egyik olvasónk azzal lépett oda munkatársunkhoz, hogy szeretne egy közös fotót vele, aki bár elôször meglepôdött ezen, készséggel állt rendelkezésre. Késôbb egy duó jókora jointtal jelent meg a standnál, és a „támogatás a magazinnak” kísérô szöveggel átnyújtotta azt. Szóval aki hasonlóan tartalmas élményekre és szokatlan kalandokra vágyik, legközelebb feltétlenül látogasson el a bécsi Cultivára.
Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, LEGALIZÁCIÓ Az USA drogreformerei ünnepelnek, a kannabiszbiznisz virágzik Már csak hetek kérdése, hogy a legálisan szabályozott marihuánakereskedelem a gyakorlatban is elkezdődjön, a legalizáció országos támogatottsága történelmi csúcsot ért el az Egyesült Államokban. A boldog drogreformerek ugyanakkor körültekintésre intenek, de már dolgoznak a további tagállamok szabályozásának kialakításán. Már nemcsak Colorado és Washington, hanem az USA teljes lakossága felsorakozott a legalizáció mögött. Az 1969 óta éves rendszerességgel elvégzett Gallup-felmérésen a legalizátorok aránya idén történelmi magasságokba szökött. 2011 volt az az esztendô, amikor tízévnyi folyamatos emelkedés után a legalizációt támogatók végre beérték a tiltáspártiakat. Ezt erôsítették meg a 2012-es legalizációs szavazások eredményei is: három államból kettôben megszavazták az állami felügyelettel, de törvényesen mûködô marihuánapiacot. Egy
16
2013 októberében készített felmérés így már azt is mutatja, mennyiben ért egyet a lakosság a szabad kereskedelem éppen zajló kialakításával, illetve támogatná-e, hogy az egész ország kövesse Colorado és Washington példáját. És láss csodát: két év alatt újabb 8%-kal emelkedett a legalizáció támogatóinak száma, a legfrissebb adatok szerint 58% szeretné állami szabályozás mellett a boltokban látni a kannabiszt és a belôle készített termékeket, miközben mindössze 39% gondolja úgy, hogy célszerûbb a gandzsát a drogkartellek kezében hagyni. Egy hét-
tel a felmérés publikálását követôen kezdôdött a Nemzetközi Drogreform Konferencia a coloradói Denverben, ahol Ethan Nadelmann, a Drug Policy Alliance (DPA) alapítója a szavazást úgy értékelte, hogy a marihuánalegalizáció ügye fordulóponthoz érkezett. Hozzátette, a soha nem látott támogatás mellett ezt jelzi Colorado és Washington példája, valamint tágabb értelemben a küszöbön álló uruguayi legalizáció is. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy bár a fejlemények optimizmusra adnak okot, az USA 48 államában továbbra is a tilalom van ér-
vényben, és a világ közel 200 országából egyelôre csak egyben látszik megvalósulni a marihuána legális szabályozása. Figyelmeztetett, hogy a drogpolitika az USA történelmében olyan negatív jelenségekkel is összefonódott, mint a raszszizmus és a tömeges bebörtönzések, melyek a legalizációval szintén fordulóponthoz érkezhetnek, úgyhogy ennek tudatában kell mérlegelni a közeljövô lépéseinek következményeit. Észnél kell tehát lenni, és vállalni azt is, ha a legális szabályozás gyakorlata esetleg szigorúbb az indokoltnál.
Megfelelési kényszer Colorado népe láthatóan szót fogad a DPA elnökének, és november elején példás önfegyelemrôl adott tanúbizonyságot, amikor a kannabisznak aránylag magas, 25%-os forgalmi adót szavazott meg (Coloradóban az alkoholos italok áfája 5–15% között mozog – A Szerk.), és arról is döntött, hogy a kereskedelembôl befolyó elsô 40 millió dollárt állami iskolák építésére fordítják. Minderrôl ráadásul annak ellenére határoztak, hogy épp a közelmúltban sújtotta a lakosságot egy adóemelés, amit szintén az iskolák finanszírozhatósága érdekében vetettek ki. Co-
lorado kormányzója, John Hickenlooper elmondta, hogy a szavazók 65%-a voksolt a magasabb adókra. Azt is hozzátette, az adóként befolyó összegbôl igyekeznek biztosítani, hogy a fiatalkorúak ne jussanak marihuánához, és figyelmet for-
dítanak arra is, hogy marihuánától módosult tudatállapotban senki ne üljön volán mögé. Sôt Denver rendôrei még a szagszennyezést is szeretnék megelôzni. Mert míg 2010-ben mindössze hét bejelentést kaptak erôs fûszagról, addig ez a szám
CK 2013/6. december
17
e b o l g + a n n ca tavaly tizenhatra emelkedett. Ezzel pedig minden nyolcadik, kellemetlen szaggal kapcsolatos bejelentés marihuánához köthetô, vagyis eljött az idô a szagriadó bevezetésére – értette meg a rendôrség az idôk szavát, és sietve beszereztek néhány szagteleszkópot (tudományos nevén olfaktométert), melyeket az orrnyíláshoz illesztve már kilométeres távolságból kiszimatolhatják a zamatosabb kültéri fajtákat. Szigorúan tudományos magyarázatuk értelmében az indokolatlanul erôs marihuánaaroma a „nóziszkóp” által jelzett 8:1 arányt meghaladó koncentrációnál kezdôdik, ami már sérti a denveri szagrendeletet, ezért akár 2000 dollár bírsággal büntethetô. Nehéz elhessegetnünk a gondolatot, hogy a szagrendôrség ötlete néhány ízletesebb fajta kóstolgatása során született.
Előre hozott választások A marihuánával kapcsolatos közgondolkodásban a fordulatot az is jelzi, hogy folyamatosan köszönnek be az új jelentkezôk. Maine állam legnagyobb városában, Portlandben arról tartottak sza-
vazást, hogy a 2,5 unciáig (70 gramm) terjedô marihuána tartását vajon büntesse-e a törvény. A lakosság közel 70%-a arra voksolt, hogy semmilyen szankciót nem lehet kiszabni a 70 grammnál kevesebb mennyiség birtoklásáért. Ez a döntés persze nem nevezhetô tényleges legalizációnak, hiszen csak a birtoklást engedélyezi, de nem teszi lehetôvé a kannabisz törvényes forgalmazását. Ennek ellenére a szavazás harmadnapján Portland rendôrparancsnoka bejelentette, hogy a rendôrség tartani fogja magát a tagállami törvényekhez – mondván, azokat nem írja felül egy városi rendelet, annak értelmében pedig a 2,5 unciáig terjedô birtoklásért maximum 600 dollár pénzbírság szabható ki. Ugyanakkor, hogy megmutassa a fogyasztók iránti együttérzését, az elmondottakhoz azt is hozzátette, a hatóság célpontjai továbbra sem a kishalak, hanem a nagy mennyiséget gyártók és terjesztôk. Jó esély látszik arra, hogy a szavazás eredménye tagállami szinten is átmegy, ami megoldaná a rendôrség azon dilemmáját is, hogy vajon melyik törvény értelmében hagyja abba a
fogyasztók baszogatását. Mondjuk, bármelyikében! Mindeközben gôzerôvel folyik a tervezés, hogy melyek legyenek a következô tagállamok, ahol felteszik a lakosságnak azt a bizonyos kérdést a marihuánáról. A legvalószínûbb forgatókönyv szerint Oregon 2014-ben ismét nekifut a legalizációs népszavazásnak, ezúttal Alaszka és Rhode Island társaságában. A reformmozgalom vezetôi az évek óta zajló elôkészületek dacára úgy vélték, hogy Kaliforniában, Wyomingban és Arizonában praktikusabb 2016-ig várni a népszavazással, de a legalizáció 58%-os országos támogatottsága annyira felpörgetheti az eseményeket, hogy még egy 2014-re kiírt szavazás sem elképzelhetetlen.
Amit az okosteló sem tud A legalizátorok régóta tudják, hogy az állam hajlamosabb meghallani a gazdasági érveket, mint az emberi jogokra való hivatkozást. Nekik kedveskednek az Arcview Market Research kutatói, akik novemberben publikálták tanulmányukat a legális kannabisz piacán megfigyelt pénzmozgásról. Úgy kalkuláltak, 2013-ban összesen 1,43 milliárd dollár értékben fognak eladni marihuánát legálisan, elsôsorban a kannabiszgyógyszertárakban. A jövôre Colorado és Washington államokban már a gyakorlatban is megvalósuló legális marihuánapiac és a gyógyászati marihuána program további terjedésének eredményeképp a kutatók becslései szerint 2014-ben már 2,34 milliárd dollár értékû marihuána cserél gazdát törvényesen. Ez pedig egyedülálló 64%-os forgalomnövekedést jelent, ami még az utóbbi évek egyik legnagyobb fejlôdést mutató szektorát, az okostelefon-bizniszt is lenyomja, aminek forgalma 2012 és 2013 között 46%-ot nôtt. „A kannabisz az egyik leggyorsabban növekvô iparág” – foglalja össze röviden a State of Legal Marijuana Markets címû tanulmány eredményét Steve Berg, a jelentés szerkesztôje. „Nem találtunk egyetlen olyan belföldi piacot sem, ami hasonló gyorsasággal növekedne” – érzékeltette az eredmények rendkívüliségét. Az interneten eközben már el is terjedt egy új mém a következô szöveggel: „Ha azt hiszed, hogy a pénz nem a fán nô, akkor még nem ismered a marihuánabizniszt.” Hát ha ez a növekedési adat sem hozza meg a kedvét a világ kormányainak egy kiadós legalizációhoz, akkor semmi! Jack Pot
e b o l g + a n n ca „MINDEN FŰHASZNÁLAT GYÓGYÁSZATI” Ed Rosenthal, termesztésről és drogpolitikáról A bécsi Cultiva szervezői minden évben gondoskodnak arról, hogy a kongresszuson a leghíresebb termesztők valamelyike megossza tudásának egy szeletét a hallgatósággal. Tavaly ezt a feladatot Jorge Cervantes kapta, őt talán már senkinek nem kell bemutatni. Idén legalább akkora név, a kertészként, bestsellerkönyvek szerzőjeként és nem utolsósorban a legalizáció hangos szószólójaként ismert Ed Rosenthal beszélt a hallgatóságnak a sikeres kendertermesztésről, illetve az Egyesült Államok drogpolitikai irányvonalának változásairól. A két előadás között pedig válaszolt kérdéseinkre is. Az utóbbi téma – az USA drogpolitikájának változása – jobban izgatta a fantáziánkat, hiszen az ôstermesztôaktivistának tudomásunk szerint már többször meggyûlt a baja az amerikai törvényekkel. Tudni illik, hogy a Kaliforniában élô Rosenthal 1998-ban kezdett kannabiszt termeszteni krónikus betegségben szenvedô gyógyászati páciensek számára a San Franciscóval szomszédos Oaklandben. A gyógyászati célú kannabisz termesztése a kaliforniai törvények szerint ekkor már harmadik éve legálisnak minôsült. Rosenthal ennek tudatában, a szükséges engedély birtokában kezdett bele a több mint 100 tô kannabisz termesztésébe egy gyógyászati pácienseket ellátó központ számára. Az amerikai szövetségi kormány azonban akkoriban még minden erejével igyekezett gátat szabni a tagállami szintû reformoknak és általában a gyógyászati marihuána programoknak, ezért perbe fogta a neves termesztôt, és 20 éves börtönbüntetést helyezett kilátásba. Rosenthal arra hivatkozott, hogy ô jóhiszemûen, a kaliforniai jogszabályok betartásával kezdte el a termesztést, büntetése életbelépésének esetére pedig gyászos jövôt jósolt a gyógyászati kannabisz központok és páciensek számára. Gyakran használt érzékletes példája szerint, ha egy rendôr a piros lámpánál int az autósnak, hogy átmehet, akkor egy másik nem bírságolhatja meg arra hivatkozva, hogy szabálysértést köve-
20
tett el. Meggyôzô érvelésének, ügyvédeinek és persze a marihuánával kapcsolatban a 90-es évek végén már változóban lévô belpolitikai klímának köszönhetôen Rosenthalt végül elítélték ugyan, de húsz év helyett mindössze egyetlen napra kellett börtönbe vonulni. Három évvel késôbb, 2006-ban a fellebbviteli bíróságon egy perújrafelvétel nyomán új eljárás indult, arra való hivatkozással, hogy a korábbi eljárásban az esküdtszék kötelességszegést követett el, amikor a törvény alóli mentességre támaszkodva nem vizsgálta teljeskörûen az eredeti vádindítvány minden részletét. A megismételt eljárásban a korábbi tanúk közül többen megtagadták az újbóli vallomástételt, végül a bíróság 2007 májusában elutasította, hogy kábítószer-termesztéssel összefüggô adócsalás és pénzmosás miatt újabb vádat emeljen Rosenthal ellen, Ed Rosenthal 1944-ben született New Yorkban, és bő harminc éve viseli a „gandzsaguru” címet, amit egyfelől a marihuánatermesztésről írt könyveivel, másfelől a legalizációért és a gyógyászati kannabisz programokért folytatott aktivizmusával érdemelt ki. Saját kiadója közel ötven könyvet jelentetett meg a kannabisz és más természetes tudatmódosítók témában, melyek közül jó egy tucatot Rosenthal szerzőként jegyez. Leghíresebb művei: Marijuana Grower’s Handbook és a többrészes The Big Book of Buds. Az 1980as és 90-es években a legendás High Times magazin szerzőjeként vált ismertté, majd 1998-ban elkezdett marihuánát termeszteni gyógyászati páciensek számára. A szövetségi kormány kétszer is vádat emelt ellene nagybani termesztésért, de a feljelentés ellenére mindössze egy napot kellett börtönben töltenie. Aktivitása hetvenedik életévéhez közeledve sem csökken, legutóbbi könyve idén jelent meg Protect Your Garden címmel, és honlapját (www.edrosenthal.com) is folyamatosan frissíti. Elhíresült mondása szerint „a marihuána talán nem addiktív, de a termesztése biztosan az”.
aki ezután már nyugodtabban aktivizálta magát. Egy Rosenthal-féle, kettô az egyben, gyógyászati kannabisz termesztô és politikai aktivista esetén adódik a kérdés, mennyire lehet a felhasználási cél alapján különválasztani a termesztési módokat. Dörzsölt interjúalanyhoz méltón meg tudott lepni válaszaival. Cannabis Kultusz: Lehet különbségről beszélni gyógyászati és nem gyógyászati termesztési mód között? Ha valaki betegségére például bizonyos THC:CBD arányú fajta használata javasolt, akkor ennek megfelelő technikai vagy módszertani előírásokat kell alkalmazni a termesztés során? Ed Rosenthal: Különbözô emberek különbözô fajtákat tartanak gyógyászatinak, nem mindenkinek válnak be ugyanazok a variánsok. Ráadásul a megfelelô fajta kiválasztása nem csak a THC-rôl és a CBD-rôl, hanem a terpénekrôl is szól, minthogy ez utóbbi vegyületek felelôsek a leginkább a kannabisz hatásának milyenségéért. A terpének nem kizárólag a kannabisz aromáját határozzák meg, de befolyásolják a THC hatását, így egyfajta finomhangolást is végeznek a már módosult tudatállapoton. CK: Mit javasol azoknak a kertészeknek, akik gyógyászati páciensek számára termesztenek? ER: Nincs számukra olyan tanácsom, amit más termesztônek ne ajánlanék, mivel úgy gondolom, mindenkinek joga van ugyanahhoz a kifogástalan minôséghez, hiszen végsô soron minden megtermesztett kannabisz valamilyen típusú és célú fogyasztásra készül. CK: Tehát nem választható el élesen a gyógyászati és a rekreációs használatra történő termesztés? De mi a helyzet a két, meglehetősen különböző célzatú használati móddal? ER: Véleményem szerint minden marihuánahasználat gyógyászati célú, csak az emberek és a fogyasztók jelentôs része ezzel nincs tisztában. Annak ellenére, hogy a fogyasztók nagyobb része nem gyógyszerként tekint a kannabiszra, náluk is, kisebb-nagyobb mértékben ezt a szerepet tölti be. CK: A termesztés azonban csak a dolog egyik fele, hiszen a páciensek ma már nem csupán növényi formában juthatnak hozzá a kannabiszhoz. Mi a véleménye az utóbbi években egyre sokasodó készítményekről? ER: Hasznosnak tartom ôket. Ezzel együtt úgy vélem, hogy Európa komoly hátrányban van ezen a téren, és remélem,
amikor legközelebb jövök, már nagy változásokat fogok tapasztalni. Az USA-ban számtalan különbözô készítmény áll rendelkezésre az olajoktól a tinktúrákon és
táplálékkiegészítôkön át egészen a legkülönfélébb ételekig, italokig. Ha az emberek nem szeretnék, és nem igényelnék ezeket a termékeket, akkor nem lehetne ennyi változatban megtalálni ôket. CK: Tiltáspárti politikusok gyakran hangoztatják, hogy sokan a betegség álcája mögé bújva próbálnak legálisan füvet szerezni, hogy betépjenek, és jól érezzék magukat. Lehet ennek igazságtartalma? ER: Persze, de én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Az emberek jól felfogott érdekeiktôl vezetve megtesznek mindent azért, hogy a kannabiszhasználatukat ne minôsítsék törvénytelennek, hogy a társadalom ne kriminalizálja ôket. Ehhez jelenleg ez az eszköz adatott számukra. CK: Gondolja, hogy a gyógyászati marihuána mozgalom hozzájárul ahhoz, hogy a kannabiszban ne a kábítószert, hanem egy lehetséges gyógyászati eszközt lássanak? ER: Igen, úgy látom, hogy alapvetô változás állt be a tekintetben, ahogy az emberek a marihuánáról gondolkoznak, legalábbis az Egyesült Államokban. Ma már
CK 2013/6. december
21
e b o l g + a n n ca
Ha az emberek nem igényelnék ezeket a termékeket, akkor nem léteznének ennyi változatban
a legalizációt ellenzôk is sokkal inkább hajlamosak egészségügyi kérdésként tekinteni vagy a szociális ellátással összekapcsolni a kannabiszfogyasztást, mint korábban, és már csak nagyon kis részük tartja szükségesnek a fogyasztók kriminalizálását. Úgy látom, hogy ez a megközelítés az egész világon elterjedôben van. CK: Európában is megfigyelhető a változás...
ER: Az egész világon érezhetô ez a folyamat. Lehet, hogy néhány európai ország kormányzatára még nincs hatással, de a marihuána társadalmi elfogadottsága világszerte növekszik. A legérdekesebb talán a kommunista, diktatorikus ÉszakKorea esete, ahol szabadságról ugyan nem beszélhetünk, a marihuána használata mégis engedélyezett. (Egész pontosan: É-Korea számos nemzetközi egyezményt nem írt alá, és a legtöbb „programban” nem vesz részt, így a drogháborúban sem. A marihuána termesztése, fogyasztása nem tiltott náluk, jelenleg semmilyen rendelet vagy törvény nem szabályozza azt.) CK: Gondolja, hogy a gyógyászati marihuána modell térhódítása hozzájárulhat a legalizáció terjedéséhez? ER: Igen, úgy gondolom, hogy ha az emberek számára természetessé és elfogadottá válik a marihuána jelenléte a mindennapokban és a gyógyászatban, akkor a rekreációs fogyasztás szabályozását sem fogják ellenezni. CK: Az európai aktivisták hogyan érhetik el azokat a változásokat, amelyeket ma az Egyesült Államokban vagy éppen Uruguayban látunk? ER: A változás már elkezdôdött, az USA látványosan kihátrál a drogháború mögül, és ennek hatása, mint mondtam, többé-kevésbe a világ minden pontján érezhetô. Ezzel minden európai kormánynak szembe kell néznie az elkövetkezendô tíz évben. Spanyolország és Portugália már sokat tett az ügyben, és hasonló fejlemények várhatóak a többi uniós országban is, elég csak megnézni Csehország példáját: az egyik párt évekkel ezelôtt elindított egy törvénymódosítási folyamatot, a támogatók pedig végighaladtak azon az úton, melynek végén most már az otthonukban termeszthetnek maguknak. CK: Szóval a marihuánakérdés eldőlt, ezt üzeni Ed Rosenthal Európának? ER: Igen, azt, hogy a legalizáció már úton van, és mindenkinek ki kell állnia a jogaiért, és bele kell tennie a maga részét, hogy segítse annak mielôbbi bekövetkezését. Akinek nincs ideje, viszont van pénze, az támogathatja a legalizációért küzdô szervezeteket, akinek pedig pénze nincs, az vállalhat önkéntes munkát valamelyik legalizációs vagy betegjogi szervezetnél, hogy ezzel járuljon hozzá a nemes célhoz. Kardos Tamás
22
e b o l g + a n n ca
CANNAFEST 2013 Nehéz elhinni, hogy az Európa legnagyobb nemzetközi kenderkiállításaként fémjelzett prágai Cannafest még csak negyedik születésnapját ünnepli, annyira sokszínű kiállítói és programfelhozatallal várta idén a látogatókat. Aki szerint az ilyen trade-show arról szól, hogy az ember egy tekerés után egy füst alatt begyűjti az ingyenes promóciós termékeket, megvásárolja a termesztéshez szükséges összes eszközt, majd elégedetten távozik, az feltétlenül látogasson el a soron következő Cannafestre. A prágai vásár ugyanis olyan közösségi élmény, amely messze túlmutat a füvezésen, és a lehető legtágabb értelemben tekint a kenderre. Bár a kiállítók többsége most is magokat és termesztéshez szükséges eszközöket árusít, mind hangsúlyosabb azok jelenléte, akik kender alapú élelmiszereket, ruhákat vagy éppen kozmetikumokat árusítanak, a programok és a párhuzamosan zajló konferencia előadói pedig nemritkán perifériaként kezelik a rekreációs fogyasztást. A kender feldolgozóipari alapanyagként és gyógynövényként egyre jelentősebb szerephez jut a fogyasztását dekriminalizáló országokban. A Cannafest tehát messze nem a kapucnis-füves imídzsre épít, hiszen a rendezvényen hangsúlyozott egészség- és környezettudatosság olyan eszmények, amelyek mellé a 21. században bárki büszkén odaállhat, a háromnapos kongresszusra meghívott előadók veretes listáját pedig a legnagyobb amerikai gyógyászati marihuána konferenciák is megirigyelhetik. De minek is ragozzuk tovább: jövő novemberben, ugyanott!
facebook.com/ckmagazin
facebook.com/ckmagazin
greenfo
MILLIÁRDOS GYÓGYÁSZATI PROGRAM Kanada államosítja az orvosi célú kannabisz termesztését
Kanadában az orvosi kannabisz már több mint 10 éve legális és szigorúan szabályozott. Kezelôorvosi ajánlásra a betegek kisebb mennyiséget termeszthetnek, vagy megbízhatnak ezzel valakit, amire az engedélyt közvetlenül az ottani egészségügyi minisztériumtól kapták meg. Az idei év elején a konzervatív kanadai kormány úgy határozott, hogy ezt a magángazdasági – ugyanakkor erôsen szabályozott – rendszert megszünteti. Eddig a minisztérium Health Canada nevû részlegén keresztül árusította az orvosi célú kannabiszt a regisztrált betegeknek, melyet a Prairie Plant Systems nevû magáncég termesztett. Ezt a rendszert szüntetik meg jövô év márciusában. Október 1-jén vette kezdetét Kanadában az államilag ellenôrzött kannabiszipar kiépítése, melytôl szakértôk 10 éven belül egymilliárd kanadai dollár hasznot remélnek. Jelenleg kb. 40 000 regisztrált orvosi kannabiszt fogyasztó van, de a kormány 2024-ig 450 000-re számít, szerintük a nemzeti kannabisztermesztés haszna így kb. 1,3 milliárd dollárra rúgna. A kormány szigorú kritériumok alapján választja ki termesztôit. Annak ellenére, hogy már 156 pályázat érkezett különbözô cégektôl, eddig csak kettô kapta meg a licencet, amit az állam továbbra is szigorú kontroll alatt tart. Október eleje óta az orvosi célú kannabiszt
fogyasztók, vagy akik meg szeretnék szerezni ezt a státust, az orvos által kiállított kérvényt közvetlenül az állami licenccel rendelkezô cégekhez nyújthatják be. Ha a kérvényt elfogadják, a páciens le-
adja a rendelését, kifizeti az aktuális árat – ami jelenleg valamennyivel a feketepiaci ár felett van –, és ezután már csak a futárt kell várnia. A feketepiaci ár Kanadában jelenleg kb. 10 kanadai dollár, de a kormányszóvivô szerint a legális marihuána ára egy éven belül ez alá fog esni. Kanadában már több mint egy évtizede juthatnak kannabiszhoz a rászorulók orvosi recept ellenében, bár a szabályok igen szigorúak, mind a licenc, mind a termesztés szempontjából. Az ország konzervatív kormánya most új eszközt gondolt ki a gyógyászati marihuána feketepiacra áramlásának megfékezésére: a teljes üzletág privatizációját. Az alapötlet nem más, mint hogy a marihuánát úgy kezeljék, mint bármely más vényköteles gyógyszert, ami így csak az állami engedéllyel rendelkezô vállalat által elôállított formában, a gyógyszertárak közvetítésével juthat el a betegekhez. Az egészségügyi minisztérium fokozatosan, 2014 márciusáig számolja fel a jelenlegi rendszert, amelyben még a regisztrált használók is termeszthetnek kannabiszt a saját fogyasztásuk fedezésére, vagyis az október elseje után regisztrált páciensek már nem kapnak engedélyt a termesztésre. Az új rendszerben az elôállítás az állam kizárólagos privilégiuma lesz, amibôl a kormány 10 év alatt 1 milliárd dolláros bevételt remél. Kanadában jelenleg körülbelül 40 000 gyógyászati marihuána páciens él, mely szám a kormány reményei szerint bô tíz év alatt megtízszerezôdhet, ezzel még nyereségesebbé téve az ágazatot. A legalizáció hívei azonban nincsenek elájulva az ötlettôl. Blair Longley, a Marijuana Party vezetôje szerint a kormány úgy kezeli a kannabiszt, mintha csak a Plutóniumról beszélne. Aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a piac alapú rendszerben, amely kizárja a kannabisz otthoni termesztését, a páciensek nehezebben fognak hozzájutni a számukra felírt marihuánához. „Mindig is tudtuk, hogy a marihuánát a lehetô legrosszabb módon fogják legalizálni. Egyáltalán nem vagyunk meglepôdve a történteken” – adott hangot kiábrándultságának Longley. A kritikusok emellett azt is nehezményezik, hogy az állami monopólium következében egy-két kiváltságos cég kezében összpontosulhat Kanada teljes marihuánaipara. CK 2013/6. december
33
„A szokásos fájdalomcsillapítók csak leszedáltak”
A KANNABISZ IGAZI ÁLDÁS LEHET Christian a húszas éveiben jár, az egyik északi Hanza-városból származik. Jelenleg a Dortmundi Egyetemen informatikai docens. Számára a kannabisz mindaddig csak élvezeti szer volt, amíg nem kellett fájdalomcsillapítóként használnia. Cannabis Kultusz: Mikor kezdődtek az egészségügyi problémáid, és hogyan jutottál el a kannabiszhoz mint fájdalomcsillapító gyógyszerhez? Christian: Elég hamar, kb. 13 évesen találkoztam elôször a kannabisszal, bár akkoriban még nem voltak egészségügyi
34
problémáim. Tipikus fogyasztó voltam, aki jellemzôen a hétvégén, egyszer egy héten szív. 15 éves koromban volt az elsô ínszalagszakadásom, ilyesmi akkor fordul elô, ha az embernek több mint 90 fokos szögben fordul ki a bokája. Mindkét lábamban, az évek során, ez össze-
sen négyszer fordult elô, ebbôl kifolyólag krónikus fájdalmaim vannak, melyeket mindig egy erôs Indica-fajtával próbáltam csillapítani. Ugyanis, mint ahogy említettem, már az elsô baleset elôtt is kannabiszfogyasztó voltam. Az orvosom felírt ugyan különbözô fájdalom-
ják a kannabiszterápiát. Meglehetôsen konzervatív családban nôttem fel, rengeteg szigorú szabállyal, és az, hogy kannabiszt használok fájdalomcsillapítónak, egyszerûen nem elfogadható a számukra. Természetesen megpróbáltam beszélni velük, és meséltem a személyes élményeimrôl a kannabisszal, de teljes visszautasításba ütköztem. Persze nem adom fel, és újra meg újra megpróbálom megértetni velük, hiszen nem lehet örökké egy régi, értelmét vesztett törvényhez ragaszkodni! Azt remélem, hogy a szüleim egy napon megváltoztatják a véleményüket. CK: Milyen módszerrel fogyasztod a kannabiszt? C: Hozzá vagyok szokva, hogy dohánynyal keverjem, csak amikor Kanadában voltam, tudatosult bennem, hogy máshol inkább tisztán szívják el a kannabiszt. Addig nem is gondoltam erre. Mivel Kanadában tényleg mindenki dohány nélkül, magában szívja a kannabiszt, így én is kipróbáltam, és nem is volt rossz, a kívánt fájdalomcsillapító hatás, ugyanúgy, teljes mértékben érezhetô volt. Ugyanakkor továbbra is cigarettázom, és a kannabiszt is dohánnyal keverem. CK: Kanadában legálisan fogyaszthattad a kannabiszt? C: Egyszerûen csak volt egy egészségügyileg jól indokolható okom a kannabisz
fogyasztására, így amikor megérkeztem Kanadába, felkerestem egy orvost, és elmeséltem neki a történetemet. Az orvos erre kiállította az ajánlást, de a történethez az is hozzátartozik, hogy mindez Vancouverben történt, ahol a kannabiszfogyasztást nagyon liberálisan kezelik. Az orvosi ajánlással elmentem a legközelebbi gyógyszertárba, és felvettek tagnak. Ebben a formában teljesen legálisan jutottam hozzá az orvosi kannabiszhoz. CK: Annak ellenére, hogy nem is vagy kanadai?
csillapító szereket, de ezek csak teljesen leszedáltak. Gyakorlatilag nem tudtam a megszokott hétköznapi életemet élni, a feladataimat ellátni. Kezdetben beszéltem errôl az orvosaimmal is, hogy milyen más, esetleg jobb fájdalomcsillapítók léteznek, ám gyakran úgy éreztem, hogy nem vesznek komolyan, egyáltalán nem értették, hogy miért érzem rosszul magam, miért keresek megoldásokat tovább. Ha több mint 3 órán át talpon kellett lennem, egy erôs, lüktetô fájdalmat kezdtem érezni, és erôsen megdagadt a lábam. Ilyenkor további tablettákat kaptam, melyek ugyan hatásosan csillapították a fájdalmat, viszont én szinte teljes apátiába süllyedtem tôlük, tehát elkezdtem minden este elszívni egy jointot. Ezt a mai napig tartom is, a fájdalomcsillapításra alkalmas adag nem változott az idôk során. CK: Melletted áll a családod, tudsz velük nyíltan beszélni az öngyógyszerezésedről? C: Sajnos nem, a szüleim nem értenek egyet, teljes mértékben elutasít-
CK 2013/6. december
35
medical
C: Az orvosi segítség Kanadában független a nemzetiségtôl. Az útlevelemet azért párszor be kellett mutatnom. CK: Németországban is legális fogyasztó vagy? C: Nem, a saját termesztésû kannabiszomat fogyasztom, ebben a társadalomban még ezt nem lehet legálisan. Amikor a növények már érettek, és intenzív az illatuk, akkor rendszerint aggódom az illegális státusom miatt. Nem olyan régóta foglalkoztat a gondolat, hogy felkeresem az engedélyezési hatóságot, itt, Németországban. Egy próbát biztosan megérne, jelenleg több, orvosi kannabiszt fogyasztó páciens is szeretne engedélyt szerezni a gyógyászati, magáncélú termesztésre. Azt hiszem, informálódnom kéne arról, hogy melyik a legjobb út, eddig csak véletlenül hallottam a témában eztazt. Úgy tudtam, hogy halálos betegnek kell lennie az embernek, hogy megkapja a különleges engedélyt a legális kannabiszfogyasztásra. Mint mondtam, az ötlet még egészen friss, elôbb intenzíven foglalkoznom kell a dologgal, és csak akkor, ha a szükséges információk birtokában vagyok, tudok a kérdésben döntést hozni.
36
CK: Először is szükséged lenne egy orvosra, aki támogatja a kérelmedet, ismersz valakit? C: Az elmúlt években rengeteg orvosnak beszéltem a fájdalmaimról, de úgy éreztem, hogy egyik sem vesz igazán komolyan. Amint szóba került a kannabisz, elutasítóak lettek, és felhívták a figyelmemet arra, hogy a kannabiszfogyasztás a jogosítványomba kerülhet. CK: Megtapasztaltad már a saját bőrödön társadalmunk elnyomó oldalát? Volt rá pél-
da, hogy valóban el akarták venni a jogosítványodat? C: Nem, szerencsére még nem történt ilyen, ezért szeretnék anonim maradni, a cikkhez sem adom a nevemet, sem az arcomat. CK: Hogyan látod az orvosi kannabisz jövőjét Németországban? C: Számomra a kannabisz egy nagyon erôs gyógyító szert jelent. Kanadában vagy Izraelben ezt társadalmi szinten jobban értik, legitim, teljes mértékben elfogadott gyógyszer. Az eredmények önmagukért beszélnek. Kanadában saját szememmel láttam, hogy egy nôt, aki akut izomgörcsöktôl szenvedett, deréktól lefelé béna volt, és szinte teljesen elvesztette a kontrollt a teste felett, betoltak egy patikába. Becsukódott mögötte az ajtó, és mint késôbb megtudtam, kannabiszt szívattak vele, pipából. Öt perccel késôbb, amikor kitolták, teljesen megváltozott: szemmel láthatóan elmúltak a görcsei, szinte gyógyultnak tûnt, és felszabadultan mosolygott. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy jól van. Ekkor vált számomra világossá, hogy a kannabisz nemcsak nekem, hanem sok más embernek is igazi áldás lehet… M. Müncheberg
®
SKUNK KUSH
Ahogy a név is világossá teszi, a Sensi Skunk-fajta a Hindu Kush tiszta afgán genetikáját, valamint a Skunk #1 robbanékony energiáit és elsöprô teljesítményét ötvözi. Kevésbé ismert tény, hogy a Skunk Kush történelme során már számos keresztezésen átesett, amely különleges karaktert biztosít ennek a fajtának. A Skunk Kush tömör törzset és sötét, bôrszerû lombot örökölt az Afghanica szülôtôl, de a Skunk életereje és mérete is jellemzi, melynek eredményeként a virágzás során eredeti tömegének 150%-
ára vagy még nagyobbra nô. A hajtások egyszerûen elképesztôek ezen a fûszeres, hasisszerû növényen, mely a termesztôk olvasztótégelyévé teszi. A Skunk Kusht tömör Afghani-Skunkvirágzatok jellemzik, és elképesztô, egymásra tornyosuló virágszerkezetet hoznak, melyen szôlôfürtszerûen csüngenek a virágok – ez láthatóan a Skunk#1 Sativa felmenôjétôl származik. Néhány trichóma olyan méreteket ölt, hogy a termesztôk végigkövethetik a növekedésüket és szüretelés elôtt a színük változását is. Amikor természetes formában nônek, vagy ha az alsóbb ágakat eltávolítják, a legtöbb Skunk Kush-növényen a
középsô rügyek elfoglalják a törzs felét, az ennél nyitottabb, enyhén Sativavariánsokon pedig akár a törzs 75%-át. A fajta pézsmás skunk és sötét, gyantás afghani aromáit citrusos ízek egészítik ki. Az elsôrangú fenotípusok gyümölcsösfûszeres aromáit szenzációs magasságokba emeli az élesen elkülöníthetô citromés mentolíz, mely betölti a szájüreget, és kinyitja a légutakat. A határozott testi hatás az afghani felmenôk legerôsebb jellemzôje, míg a Skunk-Sativa mindezt fantasztikus tartalommal egészíti ki. A Skunk Kushtól mindig egy álomszerû, kuncogó, vörös szemû high várható.
CK 2013/6. december
39
„A GANDZSÁNAK KÖSZÖNHETEM AZ ÉLETEM” Közösségi kannabiszklub Szlovéniában Mostanáig abban a hitben éltünk, hogy Cannabis Social Club (CSC) egyelőre csak Spanyolországban és Belgiumban működik, főleg rekreációs fogyasztók termesztőközösségeként. Néztünk is egy nagyot, amikor a Cultiván a Szlovén Szociális Kender Klub (SKSK) standjába botlottunk. A klub elnökével beszélgetve kiderült, hogy a belga és a spanyol modellel ellentétben ők csak gyógyászati pácienseket látnak el – teszik mindezt a kannabiszfogyasztás teljes tilalma mellett. 40
Cannabis Kultusz: Mikor indult a Szlovén Szociális Kender Klub (Slovenski Konopljin Socialni Klub – SKSK), és mi volt az alapítás motivációja? Jaka Bitenc: A klub 2010-ben alakult Ljubljanában, egy alapvetôen gazdasági célú tüntetés alkalmával, de hivatalosan csak 2011-ben kezdtük meg a mûködésünket. Az alapötlet az volt, hogy az orvosok által felírt gyógyszerek mellett alternatívát kínáljunk azoknak a betegeknek, akik a szokásostól eltérô gyógymódot szeretnének választani. Néhány szociális munkással, hallgatóval, aktivistával összefogva magunk köré gyûjtöttük a betegek egy csoportját, akik nyitottak voltak a kenderrel való gyógymódokra, és megalapítottuk az SKSK-t. A kormány 2012ben figyelt fel a tevékenységünkre. CK: Ezek szerint nem a klasszikus spanyol kannabiszklub az SKSK (ami elsősorban a rekreációs fogyasztásról szól), hanem kifejezetten a betegek igényeit próbáljátok kielégíteni. Áll e mögött valamilyen személyes motiváció? JB: Én magam is gyógyászati célú használó vagyok, 1991-ben diagnosztizáltak cukorbetegséggel, és esetemben a kannabisz vált be a leginkább. Úgy éreztem, hogy terjesztenem kell ezt a tudást, és segítenem kell az embereknek a hatékonyabb gyógymódok megismerésében. CK: Mit mond a hatályos törvény a kannabisz tartásáról és gyógyászati alkalmazásáról Szlovéniában? JB: A többi balkáni ország törvényeihez hasonlóan minden, kannabisszal kapcsolatos tevékenységet tilt. A legnagyobb probléma, hogy még a betegek sem termeszthetnek kannabiszt saját használatra. Szakemberekkel összefogva aláírásgyûjtésbe kezdtünk, hogy megváltoztassuk ezt a törvényt. Már tavaly is próbálkoztunk, akkor 1800 aláírás jött össze, ám legalább 5000 névnek kell összegyûlnie ahhoz, hogy a kérdés a parlamentbe jusson. Ez talán nem hangzik soknak, de Szlovénia lakossága mindöszsze 2 millió fô. Minderre összesen két hónap áll rendelkezésünkre, december 2-ig le kell adnunk a listát. Remélem, ezúttal sikerrel járunk. CK: Hogyan kezdtetek bele a klub felépítésébe? Megvizsgáltátok a spanyol és belga modelleket, vagy inkább saját elképzelések formálták? JB: Kétszer jártunk az ENCOD vezetôjénél, Joep Oomennel az antwer-
peni Trek Uw Plant klubban (Cikkünk a klubról és a belga modellrôl a CK 2013. augusztusi számában – A Szerk), majd körülnéztünk Spanyolországban és Hollandiában is. A mi klubunk annyiban más, hogy kizárólag gyógyászati páciensek számára mûködtetjük. Ez nagyrészt a szlovén törvényeknek köszönhetô, amiket ha sikerül megváltoztatni, akkor a barcelonai CSC-khez hasonló klubokat szeretnénk, ahol a rekreációs fogyasztók által fizetett hozzájárulás úgy van kiszámolva, hogy a kizárólag betegek számára termesztett gyógyászati fajtákat a páciensek 80%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg. CK: Hány tagja van jelenleg a klubnak? JB: Több mint ötszáz. A szlovén állampolgárság nem feltétel, így vannak tagjaink a volt Jugoszláviából, Oroszországból és egész Európából. CK: A spanyol modellhez hasonlóan itt is éves tagsághoz kötött a klub látogatása? JB: Nem, nálunk ingyenes a belépés, bárki bejöhet, de „ellátásban” csak
medical
gyógyászati páciensek részesülhetnek. Minthogy a termesztés gyógyászati célra is illegális, a betegek marihuánát nem, csak Rick Simpson módszerével készült kannabiszolajat és -krémet kaphatnak (Rick Simpsonnal készült interjúnkat lásd a Cannabis Kultusz 2011. októberi számában – A Szerk). Három évvel ezelôtt 1 ml kannabiszolajat 50 euróért tudtunk adni, ez mára sajnos 70 euróra nôtt. CK: Hogy néz ki a klubhelyiségetek? Van egy közösségi tér, mint a spanyol CSC-k esetében? JB: Nem, nincs semmilyen helyiségünk. A fôvárosban, Ljubljanában egy nyilvános helyen zajlik a tevékenységünk, itt találkozunk rendszeresen, és adunk például információt a betegeknek. Mindeközben a rendôrök velem szemben ülnek, lehallgatják a telefonomat, de mit tehetnék? A gandzsa az életem, vagy pontosabban, a gandzsának köszönhetem, hogy még életben vagyok. CK: Milyen betegek a leggyakoribbak a klubotokban? JB: Sok a rákos és a szklerózis multiplexben szenvedô beteg, emellett glaukómások, cukorbetegek, és a depresszió és más mentális betegségek is gyakoriak. A kannabisz körülbelül 100-féle betegség kezelésében használható – ezt állítja a tudomány. Mi úgy gondoljuk, hogy akár 600-féle betegség esetén is jótékony hatású lehet, de ismerni kell a megfelelô alkalmazási módot: néha szájon át kell fogyasztani, máskor rektálisan célszerû alkalmazni, vagy krém formában a bôrön keresztül. Ezek mind lehetséges alkalmazási módok. CK: Hogyan zajlik maga a kezelés? JB: Elôször is a betegek bemutatják az orvosi diagnózisukat. Bár nem vagyok orvos, de tudnom kell, hogy mivel állok szemben. Ezután egy konzultáció keretében elmondjuk, hogy miként hat az olaj az egyes szervekre, a vérnyomásra, és milyen egyéb élettani hatások várhatóak a fogyasztáskor. Ezt követôen ismertetjük a fogyasztási módszereket és a további szükséges életmódbeli változásokat, például diétát, ami biztosítja a kúra hatékonyságát. Az eleinte szokatlan, erôs hatások miatt például azt szoktuk javasolni, hogy az olajat inkább este, lefekvés elôtt fogyasszák. CK: Milyen visszajelzéseket kaptok a páciensektől? JB: Számos beteg állapotán sikerült javítanunk, köztük daganatos betegekén is.
42
Van egy csoportunk, folyamatosan járják Szlovéniát, és felvilágosítást adnak a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról. Azoknak a betegeknek, akiknek nincs pénzük az olajra, automatikusan virágzó magokat tudunk biztosítani, melyek segítségével és egy kis munka hozzáadásával két hónap alatt készen lehet a saját olajuk. CK: A szlovén törvény elismer olyan betegségeket, amelyek esetében alkalmazható a kannabiszolaj? JB: Nem, a szlovén törvények szerint a kannabisz a tiltott szerek legveszélyesebb csoportjába tartozik, a heroinnal együtt, és nincs a törvény által elismert gyógyászati tulajdonsága. Elvileg semmire nem használható. Meg kell változtatnunk ezt a törvényt, és ki kell vennünk a kannabiszt ebbôl a besorolásból. CK: Nem volt még problémátok a rendőrséggel? JB: Egyelôre nem, de talán csak szerencsés vagyok. Úgy teszek, mintha legá-
lis lenne, a rendôrök elôtt tekerek jointot. Én folyamatosan beteg vagyok, a nap 24 órájában, nincs választásom. Nincs olyan, hogy most két óráig nem vagyok beteg, és utána megint. Cukorbeteg vagyok, és szükségem van erre a gyógyszerre. A rendôrség még nem mozdult rá az olajra, de mindennap lehet olvasni a hírekben a lefoglalásokról és a megkezdett eljárásokról. Ezen csak úgy tudunk változtatni, ha elôször a médiát oktatjuk és érzékenyítjük a témával kapcsolatban. Ôk azok ugyanis, akiken keresztül az információk eljutnak az emberekhez. CK: Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Szeretnél további klubokat indítani? JB: Nem hiszem. Azt szeretném, ha egyáltalán nem lenne szükség hasonló klubokra, ha a törvények lehetôvé tennék, hogy az emberek saját maguknak termesszenek, mindegy, hogy gyógyászati vagy rekreációs célból. Ennyi lenne az egész. Kardos Tamás
SERIOUS 6 A Serious 6 kanadai és afrikai Sativafelmenôk genetikájának házasításából született a válogatás és keresztezés hosszú folyamatának eredményeként. Egy olyan fajtát akartunk létrehozni, amely ellenálló a penésszel szemben, és kültéren gyorsan, szeptember végére szüretelhetô nedves és hûvösebb éghajlaton is. Szabadban magasra nô, és karcsú formájú, sok rügyet terem telt kristályokkal, ami mellé kevés levelet hoz. A növények mintegy fele szép
rózsaszín termôket mutat. A virágzási periódus végén ez a rózsaszín bíborrá változik a kelyheken és a leveleken. A Serious 6 majdnem tiszta Sativa, nagyon rövid virágzási idôvel, mely beltéren is elképesztô hozamot nyújt, hosszú rügyekkel, rajtuk csillogó szôrökkel. A Serious 6 különbözô ízrétegbôl épül fel, melyben a citrus, az ánizs és a fûszeres ízek jól beazonosíthatók az aromák közül. A hatása kristálytiszta agyi high, mely aktívvá és kreatívvá tesz. A Spannabis 2013 rendezvényen a CANNA-lab a beltéri rügyeket tesztelte, és a 17%-os THC-értékkel a nap leg-
potensebb fajtájának bizonyult. Már a piacra kerülését követôen a Serious 6 elnyerte elsô díját: egy második helyezést az amszterdami Highlife Cup BIO-weed kategóriában. Három hónappal késôbb, 2013 szeptemberében 3. helyezett lett Sativa-kategóriában a spanyolországi Irúnban, az Expogrow-Cup eseményen. Ez a fajta nagyon jó gyógyászati potenciállal rendelkezik például szorongás és más hangulatingadozások esetére, továbbá kitûnô étvágygerjesztô is, ami segíthet a daganatos betegeknek a kemoterápiát kísérô hányinger leküzdésében.
CK 2013/6. december
45
DUTCH DRAGON A sárkány édes lehelete A Paradise Seeds egy régi klasszikus bestsellere, a dél-afrikai felmenőkkel rendelkező, Sativa-domináns Dutch Dragon. Megalkotása a Paradise-tenyésztő Luc munkásságában 1994-ig nyúlik vissza, így ez a botanikai „szörny” jövőre ünnepli 20. születésnapját. 46
Doki nagyon kíváncsi volt, vajon a holland sárkány megôrizte-e édes-mérges leheletét és erôs Sativa-potenciálját (1518% THC), ami nyugtató hatású, tartós és tiszta hight eredményez, miközben fokozza az étvágyat és a fogékonyságot olyan örömök iránt, mint például a zene és a tánc. Magasra növô fajta, karcsú, ventilátorszerû levelekkel, a nagy, hosszú, gyantás csúcsok kialakulásához 9-10 hét virágzás szükséges. Az illata édes és citrusos, leginkább a mandarinra emlékeztet a Paradise szerint. A Sativa-örökség és megnyúlásra hajlamos tulajdonsága miatt magassága problémát okozhat beltéren, amit ha szükséges, korai virágzásindítással kontrollálni lehet. A Dutch Dragonnak szokatlan pH-igényei vannak, a Paradise szerint az értéket hat alatt kell tartani. Kültéren a legjobb teljesítmény meleg éghajlaton várható, de sikeresen termeszthetô hûvösebb országokban (általában az 50-dik északi és déli szélesség között), köszönhetôen annak, hogy érési ideje október közepe. Egy növény akár három méter magasra is megnôhet, és 600-700 grammot is hozhat a Paradise Seeds szerint. A Dutch Dragon szintén díjnyertes fajta, elsô helyezett volt Bio-kategóriában a 2006-os Highlife Cannabis Cupon. A csomagban lévô öt feminizált magból Doki hármat tett a csíráztatóba, amik gyorsan ki is csíráztak a nedves konyhai papírtörlôk között. Ezután átültette 11 literes edényekbe, amiket Plagron Standard Mix talajjal töltött fel (amihez, mint mindig, már korábban hozzáadott 5% duzzasztott agyagtörmeléket), körülbelül három nap múlva kibújtak, és elkezdtek ágaskodni a fény felé. Egy héttel a csírázás után mindhárom növényen már a harmadik internódium jelent meg, ami gyors növekedési ütemet mutatott. „Egyre erôsebbek a növények”, jelentette Doki két héttel késôbb, amikor már 20 cm magasak voltak, és élénk oldalág-növekedést produkáltak. Az árnyékban maradt levelek szélesebbek, de a csúcs felé haladva fokozatosan egyre karcsúbbak, az egész pont úgy néz ki, mint egy Sativa-domináns – tette hozzá. Ezután kiterjesztette a növekedési szakaszt a szokásos 3,5-rôl 4,5 hétre: „Úgy gondoltam, mivel a három holland sárkányom még mindig szépen növekszik, rendkívül kompakt és bokros, és még sok hely van a termesztôszobában felfelé, nem okoz gondot, ha úgy nyúlik, mint az ördög.” A virágzási szakasz meg-
indításakor a több mint négyhetes növények 45–54 cm magasak voltak, egységes növekedéssel és mintegy 10 elágazással. A napi fényadagot 18/6-ról 12/12-re redukálva a két MH-lámpát HPS-ek váltották fel. Mindhárom növény szokatlanul gyorsan reagált a fényciklus változására, 4-5 nap után már megjelent az
elsô elôvirágzat. „Ritkán tapasztaltam a Dutch Dragonéhoz fogható gyors reakciót és hajlandóságot a virágzásra” – dicsérte Doki. Amikor a növények már három hete virágoztak, megjegyezte: „Ahogy várható volt, a virágzás elsô hetében erôsen megnyúltak, és elérték az egyméteres magas-
CK 2013/6. december
47
fajta+tisz ságot. A virágképzôdés erôteljes, úgy néz ki, hogy hatalmas virágzási potenciál van ebben a fajtában.” Két héttel késôbb így folytatta: „A növények nagy és sûrû virágokat hoztak, öröm látni, ahogy buzgón virágoznak, és már ebben a szakaszban, mintha harmatos lenne, úgy fedi ôket sok gyantamirigy. El vagyok ragadtatva a kiemelkedô kehely-levél aránytól, ami megfelel a Dutch Dragon Sativadomináns származásának, de jellegzetes hagyma alakja mégis az Indicára emlékeztet.” Finom, intenzív, édes citrusillat terjeng körülötte, mint ahogy azt a Paradise állította. „Nyolc hét virágzás után a rügyeken még vastagabb és gazdagabb a gyantabevonat, közel vannak hozzá, hogy elérjék a célegyenest.” Kiderült, hogy a Dutch Dragon már a Paradise által jelzett érési periódus elején kész a betakarításra, az egyik növénynek 61 nap, míg a másik kettônek 63, illetve 65 nap kellett, és viszlát!” „Egyszerûen csodálatos növény – lelkendezett Doki –, bokros és tömör maradt mind a legvégéig, miután sok erôs mellékágat növesztett, tele sûrû, kemény virágokkal, és a hatalmas hosszú csúcsvirágzat is igazán odavág.” Végül magas-
ságban 107, 111 és 116 cm lett a vége, ami nem kivételesen magas egy Sativához képest. Miután a szárítási folyamat befejezôdött, ideje volt lemérni a rügyeket: összesen 325 gramm, ami több mint 100 gramm/növény átlagban, ez fantasztikus eredmény. A Dutch Dragon-bugák, sûrû, ragadós, kemény rögök, megôrizték inkább mandarinra, mint fanyar citromra emlékeztetô citrusos illatukat. A sárkány édes lehelete! De vajon a hatása is épp ilyen mágikus lesz? Doki már alig várta, hogy megindítsa az elsô Dutch Dragon-rakétát, és a sárkány kiszabaduljon a hatalmas fehér THC-felhôkön keresztül. A hatás nem bénította meg, sôt nagyon lenyûgözte, érezte az izgalmas Sativahight, hogy tele van energiával, és magasabb régiókban szárnyal. Mintha egy sárkány a szárnyaira vette volna, hogy elrepüljön vele! A mentális repülés kb. másfél
48
órát tartott, aztán Doki és a sárkány lassan ismét landolt a valóságban. Az utazáshoz sokat hozzátett a finom, édeskés aroma, amivel a holland sárkány bizonyította, hogy íze, ahogy az illata, édes, gyümölcsös és sima, ami Dokinak nagyon tetszett. „A Dutch Dragon lenyûgözô volt minden szempontból, bebizonyította, hogy valójában egy barátságos THC-szörny, nagyon nagy terméshozammal, és mivel Sativa-domináns, rövid a virágzási ideje, és jól szabályozható a magassága. Ez most az egyik kedvencem a Paradisetól, általában is a kedvenc Sativáim egyike. Nos, a majd 20 év biztos nem kor egy valódi sárkány életében, bár egy kannabiszsárkánynak már bizonyára az, és állítom, hogy ez a holland sárkány erôsebb és hatalmasabb, mint valaha!” – vonta le a végsô következtetést Doki. G.B.I.
CK 2013/6. december
49
a’la canna
Philip K. Dick:
DROGOK, HALLUCINÁCIÓK ÉS A VALÓSÁG KERESÉSE [...] azok a hallucinációk, melyeket drogok, toxinok, pszichózis stb. hatására élünk át, nem minôségileg, csak mennyiségileg térnek el attól, amit valójában látunk. Fogalmazzunk másképp: a szervezet idegrendszeri apparátusa jócskán túlteljesít a szerkezeti és szervezési minimumon, vagyis az érzékelôrendszer bizonyos szempontból túlérzékel, túlságosan is sokat ad az énnek magából az agyból. Ezek után a kognitív folyamatok, legfôképpen az ítélkezô és reflektáló homloklebeny nem tudnak mit kezdeni azzal, amit kaptak, a világ kezd misztikussá válni a számukra – és ezáltal az egyén számára. Megnevezhetetlen egységek és jelenségek bukkannak fel, és minthogy az egyén képtelen szavakkal leírni ôket, nem tudja, hogyan beszélhetne róluk másoknak. A verbális kommunikációnak ez a csôdje a vészjósló jel arra, hogy az egyén már egy túlságosan módosult valóságot tapasztal meg, ami nem illeszhetô be a korábbi világnézetébe, és a változás szándéka túlságosan is szélesre tágult ahhoz, hogy mások segítô kezet nyújthassanak. De a lényegi kérdésre, hogy mely ponton válnak le ezek a zavarba ejtô szempontok az általánosan normálisnak tekintettôl, ez mind még nem ad választ. Annak ma már tudatában vagyunk, hogy az úgynevezett „külsô valóságnak” a jó része az észlelôrendszer szubjektív konstruciója, és hogy talán anynyi különbözô világnézet mozog egymás mellett, ahány egyén... de hogyan kúsznak bele a nem szívesen látott, gyakran félelmetes és semmiképpen sem a közös tudásból táplálkozó hallucinációk? Még három-négy évvel ezelôtt is az a magabiztos válasz jött volna erre a kérdésre, hogy a világtapasztalat közös folytonosságának eme megszakításai természetesen az egyén idegrendszerének bizonyos szintjén generálódnak, de mára megdôlt a bombabiztos bizonyíték, és a „kiterjesztett tudat” és minden jel ar-
50
ra mutat, hogy a hallucinogén drogokkal folytatott kísérletek eredményei ugyanabba az irányba tendálnak, mint Jan Ehrenwaldnak a paranoiás betegek közt végzett megfigyelései, hogy tehát a szervezet észlelôrendszere túlészlel, és nyilvánvalóan olyan tapasztalatokkal bombázza az agy frontális lebenyét, amiket az képtelen értelmezni, és ez nemcsak azért rossz, mert ilyen körülmények közt az egyén mindenféle értelmezésre képtelen, hanem mert a közös nyelv hiányában az interperszonális kommunikáció is léket kap; csakhogy az újszerû az, hogy ez a túlészlelés a rendszeren, vagy az egyénen kívülrôl származik. Az egyén észlelôrendszere azt észleli, ami ott van, pedig nem azt kellene neki, mert így blokkolja a kognitív folyamatokat, legyenek bármennyire is valóságosak a dolgok, amiket észlel. Úgy fest, a gond nem az, hogy az egyén olyat lát, ami nincs ott, éppen ellenkezôleg, nagyon is azt látja, ami van, csak éppen rajta kívül senki más nem látja, nem láthatja, mert nem létezik rá szemantikai jel, ezért felbomlik az empatikus kapcsolat az egyén és a társada-
lom többi tagja között. Ráadásul a szakadás kettôs: egyik fél sem képes a másik számára érthetôvé tenni a saját „világát”. [...] Legyen akár valós vagy hamis, származzon akár az észlelôrendszerbôl, akár valahonnan kívülrôl, kemikáliák tudatmódosító hatására, az általános hallucinált – vagyis csak egyénileg tapasztalt – világnak romboló hatása van: elidegenít, elszigetel, kiragad a megszokott viszonyokból, és minden addigi ismeretet megváltoztat, elhajlít, és ennek logikus végeredményeként az egyént, aki addig az emberi kultúra része volt, organikus „ablaktalan monásszá” [Leibnitz nyomán] roncsolja.[...] Másképpen az elmebeteg az élet egy pillanatában túl sokat tudott, és ennek a tudásnak a következtében az agya egyszerûen lezárult. Már a kevéske tudás is micsoda veszedelem lehet, hát még a túlságosan is sok! Ott van például a halál, ami szintén a valóság része, arról se szabadna tudnunk, vagy ha mégis, hát csakis a legszükségesebbet.
a’la canna
HISZEL? Chvrches: The Bones of What You Believe A Chvrches skót szintipoptrió, akikre a kritikusok gyakran aggatják az indie-pop jelzôt is, megdöbbentôen hatásos elsô lemeze a The Bones of What You Believe. A szeptemberi megjelenés közelében három dal kislemez formában is megjelent, mérsékelt sikert aratva. A The Mother We Share, a Recover és Gun mind erôs dalok, de valójában a korong bármelyik nótáját kiadhatták volna, mert a debütlemez mindegyik trackje jó értelemben vett sláger. A Chvrches muzsikájának fô szervezô eleme a melankólia. Sok mûvész él vele, mivel igen hatásos, de adagolása értô ke-
zeket igényel. Túlzott használata könynyen szenvelgésbe, nyavalygásba csaphat át. A lemez középtempós számaihoz ezt a zeneszerzôk patikamérlegen mérték, ráadásul a hangulatot szerencsésen egészíti ki a kislányos megjelenésû Lauren Mayberry énekhangja. A Chvrches nem vegytiszta popzene, és ezért nincs is értelme benne komoly megfejtéseket keresni, a dalok elsôsorban érzelmekrôl szólnak, és szerencsére nincsenek túlgondolva. A muzsika elsôsorban a középpontban álló vokálhoz festi meg a hátteret. A dalszerzôk nem rettentek vissza
A ROCK KÖSZÖNI, JÓL VAN Cage the Elephant: Melophobia A Cage the Elephant jó eséllyel pályázik a világ legjobb stadionrock-zenekara jelzôre, a Melophobia c. harmadik lemezük pedig tökéletes belépô ebbe a világba. Már a cím jelentése – félelem a zenétôl – is sokat ígér. Bár sajnos üres ígéret marad, de azért számtalan remek rockdal, fülbemászó énekdallam akad a korongon, amiért érdemes meghallgatni. A lemezt nyitó három szám három egészen más regiszterben szólal meg. A Spiderhead nyílt lendülete megadja a kezdô löketet, ritmusra mozdulnak rá a lábak és a fejek. A Come Little Closer, mely a lemez magasan kiemelkedô nótája, katartikus, gyengéd, ugyanakkor zajos és cseppet sem vontatott. A Telescope puha szintidallamra épül, mely egy picit megemel, és lassúzni visz a tánctérre. Emlékezetes a záródarab, méltó pontot tesz a hanganyag végére: a Cigarette Daydreams, melyben az amerikai srácok, a legendás brit beatzenekar, a Beatles ha-
52
gyatékából használnak fel elemeket. Remek anyag, talán azért, mert a nagyterpeszes gitárszólók és a közönség énekeltetése helyett a hangsúly sokkal inkább magukon a számokon van. A kilencvenes évek óta, vagy még korábban már elkezdtek beszélni a rock
a legkézenfekvôbb megoldásoktól, melyet a tartalom és a megszületô atmoszféra igazol. Az indie rockos, posztrockos múlt a zeneszerzôk munkáján érzôdik: a dalok a rockzenei struktúrákat jórészt egy az egyben követik. Az erôsen elektrós alapokra épülô zenében pedig frissen hat az olykor felcsendülô gitár és az egy-egy számban megjelenô férfiének. Bár a Chvrches körül még nincs igazi médiafelhajtás, már valamit sejtet a csapat által befutható pályáról, hogy rajongói honlap készült az énekesnô számára, és bekerültek a BBC Sound of 2013 top5-jébe. A The Bones of What You Believe-vel igen magasra tették a lécet. Izgatottan várjuk a folytatást.
kiüresedésérôl, a rock and roll haláláról. Mindhiába. A rock él, és köszöni, jólérzi magát a bôrében! Ezt a kilencvenes években a U2, a Nirvana, a kétezres évek elején pedig a Coldplay nemzetközi sikere bizonyította. A sor napjainkban sem ér véget, évrôl évre olyan tehetséges, a rock klasszikus eszköztárát használó bandák tûnnek fel, mint a The Killers, az Editors, a Kings of Leon vagy a metadonelvonóról a színpadra érkezô Matthew Shultz énekes által vezetett Cage the Elephant. Ezek a csapatok, bár a mûfaj megújítására nem törekednek, de az óriási zenei örökséget felhasználva idôrôl idôre bebizonyítják, hogy lehet ôszinte, hiteles és jó rockdalokat írni a huszonegyedik században. A rockzene alkalmas arra, hogy mûvészi tartalmakat közvetítsen széles tömegek számára, és bár sosem volt egyeduralkodó zenei mûfaj, még ma is jelentôs réteget képes megszólítani. A Melophobián a Cage the Elephant jól végzi a dolgát. Felpörget, lenyugtat, megemel, elejt. És mikor az utolsó dal hangjai kicsengenek, azzal a jólesô érzéssel állhatunk fel, hogy hallottunk egy korrekt rocklemezt a század tízes éveibôl.
a’la canna
A Kaukázus legénységének jó pár tagját a sorai közt tudó banda mindössze harminckét perces második nagylemeze idén tavasszal jelent meg. Bár 2004ben jelentôs sikereket értek el a Szeplôs váll c. dallal, valódi lendületet az anyazenekar, a Kaukázus 2009-es feloszlásával kaptak. A könnyed tánczenét az alternatív rockkal és elektronikus zenével vegyítô banda a világ boldogabbik felén a mainstream fôsodor popelôadóinak ígéretes tehetsége lenne, nálunk azonban csak a fiatal hazai underground egyik reménysége. A magyar alternatív szcénában is egyre szélesebb körben jellemzô, hogy a lemezükre a szerzôk vendégelôadókat hívnak, a Tegnaputánon Beck Zoli (30Y) és Závada Péter, Újonc (Akkezdet Phiai) is közremûködik. A lemez elsô felén kapott helyet ez a két dal, melyek egyben a korong legizgalmasabb alkotásai is. Az Árnyékok remekbe szabott popsláger, a Csend pedig kellemes utaztatós, de azért odamondogatós darab. Az anyag második felére leül a lendület, mintha a zenészek elfáradtak volna. Nyoma sincs olyan szerzeményeknek, mint a Megijedt lo-
EGY KIS HAZAI Magashegyi Underground: Tegnapután
vakon, helyette közepesen eltalált dalok következnek, melyekben rockos, alteros megoldások kerültek elôtérbe. Erôtlenek és legtöbbször unalomba fulladnak. A felezôpont a Závada Péter versére írt Szinopszis címû, melyet még megment Bocskor Bíborka karádys énektémája.
Ezt követôen azonban mikroszkóppal kell kutatni egy-egy jobb pillanatért, de a lemez végén egy dal erejéig azért még akad néhány, például a Rázz fel!. Az Anima Sound System és a Zagar hatása kézzelfogható. Bocskor Bíborka stabilan hozza, amit egy képzett hangnak tudnia kell. A vonósok használata ügyes és kellôen visszafogott. A gitárok, a dobok és szintik megválasztása is remek. A zene szövete szellôs, a hozzávalók megvannak, a recept mûködhetne, ha a Magashegyi eldöntené végre, hogy mit akar: magasröptû üzeneteket átadni, vagy egyszerûen csak szórakoztatni. Az utóbbira szavaznék, úgy talán még az a bizonyos üzenet is jobban átmegy. Szomorú, ám ami kevesebb már nemigen lehet, valahogy több sem képes lenni, pedig szerethetô a produkció. Ez így most, bármennyire is akartam lelkesedni, kevés ahhoz, hogy egy jó és fontos lemezrôl beszéljünk.
NYOMOKBAN TUDATMÓDOSÍTÓT TARTALMAZ MGMT: cím nélkül A MGMT 2013-as harmadik, cím nélküli LP-jét nagy várakozás elôzte meg. A fogadtatás vegyes volt, az új anyagról szóló elsô recenziók közt akadtak egyaránt lesújtó és méltató hangok. Ennek magyarázata többek közt minden bizonnyal az, hogy Benjamin Goldwasser és Andrew VanVyngarden, ahogy korábbi lemezein, ezúttal is a különutas megoldásokat preferálta. Persze szó sincs arról, hogy kidobták volna mindazt, ami eddig jellemezte ôket. A hippibôrbôl sem bújtak ki, és persze nyomokban felfedezhetôk az Octacular Spectalcularon található húzós refrének, slágeres betétek, a Congratulationsön hallható, a hetvenes évekre visszatekintô hatások, de az idei lemez mást is tartogat. Az új hanganyagot beharangozó dalok, a Your Life Is a Lie és a megjelenéskor publikált Cool Song No. 2 igazi MGMTslágerek. Ez az irány uralkodik a korong elsô felén. A Mystery Disease, Faine Jade
cover Introspection és az Alien Days is mind illeszkedik ebbe a sorba. Effektezett szintiprüntyögés, csilingelô gitárok, hatvanas éveket idézô kissé monoton, viszszafogott ének, fura hangszerek, melyeket alapvetôen rockzenei struktúrák fognak össze, és tesznek rádióbaráttá. Szerencsére nincs túlzott önismétlés, és így a számok mégsem fulladnak dögunalomba. Zeneszeretô hallgatóként nekem már
ennyi elég lett volna ahhoz, hogy egy jó közepes lemeznek tartsam a zenekar 2013-as munkáját, de ekkor, a B-oldalon – ahogy a kazettanemzedék tagjai mondanák – egy másik univerzum tárja szélesre kapuit. Hogy milyen ez a világ, arról megoszlanak a vélemények, mindenképp több idô kellene a feldolgozásához, mint ami egy kritikusnak a rendelkezésére áll. Az biztos, hogy a srácok itt engedték el igazán a gyeplôt. Elszállós, effektezett, dallamés zajtöredékekbôl összeálló muzsika ez. Az oldal nyitánya, az A Good Sadness kiemelkedô, elsô pillanatra magával ragadó, tízbôl tízpontos dal. A folytatást nehezebb megemészteni, ami nem jelenti azt, hogy nem érdemes. Javarészt kísérleti zene, és ha az MGMT nem is egy felfedezetlen kontinensen jár, veszélyes. A lemez elsô hat daláért és a bátorságért, amivel a második felének nekivágtak, már jár a fôhajtás. A többirôl meg majd az idô dönt. Hományi Péter
CK 2013/6. december
53
a’la canna
NEHÉZ GYERMEKKOR Dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék Máté Gábor legújabb könyve valójában elsô angolul megjelent munkája, melyben a figyelemhiány zavar (az ADHD) jelenségével foglalkozik. Ez a kérdés megjelenik a további munkáiban, de ebben a mûben teljes egészében erre a problémára fókuszál. A kötet elsô felében a figyelemhiány zavar biológiai és pszichés okait, míg a második részben a gyógyuláshoz szükséges körülményeket és módszereket veszi számba. Az elsô rész tudományosabbnak tûnik, de mivel a szerzô maga, sôt három gyermeke is szenvedett ettôl a jelenségtôl, személyesebbé és ezáltal olvasmányosabbá teszi a kötetet. Leszámol a genetika vs. nevelés klasszikus vitájával, és szakmai tényekkel támasztja alá állításait. A gének mindössze lehetôségeket hordoznak magukban, melyek a környezet hatására aktiválódnak vagy maradnak rejtve, így az egyén fejlôdése szempontjából meghatározó, hogy megkapja-e gondozóitól,
az anyától és az apától a megfelelô bánásmódot. Agyunkban a prefrontális kéreg felel a szociális interakciókért, melyben a csecsemôkorban alakulnak ki a legjelentôsebb kapcsolódások. Ha a gyermekkel nem tud a szülô megfelelô kap-
csolatot kialakítani – amiért általában az apa vagy az anya depressziója vagy más mentális problémája a felelôs –, akkor nem tud egészségesen fejlôdni. A szerencse az, hogy az agyunk képes a fejlôdésre egészen idôskorunkig, tehát sosem késô, hogy az egyén a gyógyulás útjára lépjen. A könyv második felében a figyelemhiány zavarral küszködô személyekre jellemzô tünetek mellett kitér arra, hogy a jelenséget hogyan lehet kezelni. Persze ne gondoljon senki arra, hogy bédekkert kap a kezébe. Máté inkább a gondozó és a gyermek bensô beállítódására koncentrál, és mivel mindenki egyéni kondíciókkal rendelkezik, a konkrét megoldást jobb, ha a család, a közösség maga találja meg. Pár mondat erejéig kitér a társadalom felelôsségére, mely a családoktól egyre több idôt rabol el, pedig ez létfontosságú lenne a gyermekek egészséges fejlôdése szempontjából. Máté Gábor könyve egy újabb azon mûvek sorában, melyek segítenek abban, hogy a háborús övezetté alakult otthonok hogyan váljanak a felnôttek részérôl némi önfegyelemmel és odafigyeléssel, meghitt családi fészekké.
IRRACIONÁLIS ÉRZELMEK Bereményi Géza: Vadnai Bébi Bereményi Géza neve egybeforrt Cseh Tamás dalszövegeivel, a kultuszfilmmé vált Eldorádó és a rosszemlékû Hídember címû mozikkal, pedig írói tevékenységét elsôként, a rendezésnél jóval korábban, már 1970-ben megkezdte. Ekkor publikálta elsô novelláskötetét, késôbb a rövidebb szövegek mellett regényeket és színdarabokat is írt. Utoljára prózakötettel 1994-ben jelentkezett. Válogatott novelláit azonban nemrég Jézus újságot olvas címen a Kossuth Kiadó jelentette meg. Legújabb regénye, a Vadnai Bébi egy szenvedélyes szerelem és egy fiatalember legjobb barátja apja utáni nyomozásának története, melyhez a szerzô irtózatos háttéranyagot használt fel, anélkül, hogy ez agyonnyomta volna a szöveget. Két merôben más korszak Budapestjét mutatja be. Elkalauzol a második világháború és a Kádár-rezsim magyar fôvárosába is. A történet egyik szála az írónak készülô ifjú, Dobrovics Péter
54
életének egy szeletét beszéli el, miközben érzékletesen mutatja be a kor lázadó értelmiségi fiataljainak hétköznapjait és a múlttal való szembenézés – a korábbi generáció hallgatása, elhallgatása miatti – lehetetlenségét. A másik szál a harmincas, a második világháborús pesti éjszakák legszebb nôje, Vadnai Bébi és az ôt körülzsongó aranyifjak bonyolult, olykor szenvedélyes kapcsolatainak mintázatait rekonstruálja. A könyv nyelvileg széles spektrumot fed le. Egyrészt több elbeszélô hangot szólaltat meg, másrészt remek párbeszédek akadnak a könyvben, melyekben a különbözô korok jellegzetes fordulatait alkalmazza. A dialógusok azonban túlnônek primer jelentésükön, hisz a szereplôk a saját koruk nyelvi zsánereinek foglyai. Ezek a verbális panelek – és olykor olyan nem verbális jelek, mint az öltözködés, a gesztusok – mintegy szimbólumokká válnak a regényben.
A szerelmi szenvedély örök témája az irodalomnak, a Vadnai Bébi persze több, mint puszta illusztrációja ennek az irracionális érzelemnek. Bereményi Géza fantasztikus mûgonddal elkészített regénye olyan szövegtest, mely egyfelôl élvezetes olvasmány, másfelôl mégis számtalan réteget rejt. És hogy ki mennyi hártyát képes lefejteni róla, az már csak a felkészültségen és kitartáson múlik.
a’la canna
LEGO-VILÁG-VÁROS Warren Elsmore: Építs várost! – Legófantáziák a világ körül Warren Elsmore Építs várost! címû könyve elsôsorban inkább a játékos kedvû kamaszoknak, felnôtteknek és kevésbé a kisgyerekeknek szól. Már az elsô oldalakon található képek és a szerzô építôszenvedélytôl és a Lego iránti szeretetétôl átitatott mondatai elegendôek ahhoz, hogy elkápráztassanak és meghívjanak ebbe az öszszetett és rendszerezett világba. A könyvet lapozgatva a gyönyörû fotókon pedig a részletgazdag makettek, épületek láttán könnyen kedvet kaphat bárki pár óra önfeledt legózáshoz.
A szerzô a könyv elsô pár oldalán található rövid bevezetôjében bemutatja a Lego-makettek és -mozaikok elkészítésének titkait. A munka közben felmerülô problémákra rövid, tömör és lényegre törô válaszokat ad. Rámutat, hogy a makettek nem az épületek szolgai másolatai, és ez a tevékenység nem kevés kreativitást és fantáziát és a Lego-elemek ala-
pos ismeretét követeli meg a tervezôtôl. Felsorolja a hiányzó alkatrészek beszerzésének módját, a legfontosabb technikákat és számítógépes programokat is, melyek segítségünkre lehetnek egy-egy épület elkészítése során. A könyv oldalain számtalan híres, legendás épület olykor egészen élethû Lego-mását találhatjuk, sajnos csak pár kisebb, „könnyebben” felhúzható maketthez ad építési segédletet. Így például a Colosseumot a könyvben található képek alapján sikeresen megépíthetjük, de az Empire State Building lemásolásához az interneten, a LEGO honlapján kell kutatnunk tervrajz után. A könyv Nyugat felôl halad Keletre, az Egyesült Államoktól egészen Ausztráliáig veszi sorra az adott térség jellegzetes, neves épületeit. A kiadványban az angolszász kultúra, ezen belül is fôként a brit építészet kiemelt helyet kapott, ám a magyarok szíve is nyugodt maradhat, mert a szerzô kitér egy épület erejéig – méghozzá a budapesti Széchenyi fürdô apró makettje apropóján – Magyarországra is. A könyv kiváló karácsonyi ajándék lehet, egy doboz Legóval kiegészítve.
A FALRA MÁSZIK A hihetetlen Pókember 2013/5. A Marvel+-sorozat mellett a Kingpin Kiadó gondozza az újságárusoknál és a legtöbb képregényboltban kapható A hihetetlen Pókember c. sorozatot, melyben a polgárháború idején követhetjük nyomon Peter Parker sorsát A Pókember, Peter Parker felfedte kilétét, majd nehéz döntés elé került, elhagyta a Bosszú Angyalait vezetô Tony Starkot, a Vasembert, és az Amerika Kapitány vezette lázadók közé áll. Az elsô történetben egykori barátnôje, Debra Withman a Pókember ellenségeinek nyomására könyvet ad ki kapcsolatukról, melyben befeketíti a hálódobáló mutánst. A könyvbemutatón Peter harcba keveredik régi ellenfelével, Adrian Toomesszal, a Keselyûvel. Az utóbbi kórházba kerül, ahol ellensége meglátogatja. A Keselyû, nem tudván, hogy ki áll mellette, a haláláért könyörög, de a Pókember csak ízelítôt ad neki a túlvilágból. A történtek mögött húzódó intrikákra lassan fény derül.
A második sztori középpontjában nem Peter, hanem barátnôje, Mary Jane áll. A fiatal és gyönyörû nô álmoktól szenved, kétségek gyötrik, állandó veszélyben él, ráadásul szembe kell néznie azzal is, hogy színésznôi karrierje romokban hever. És mindez a szerelme, férje, a Pókember miatt. Elbizonytalanodik érzéseiben. Valóban ezt akarja? Szüksége van valakire, akivel beszélhetne, de May néni alkalmatlan erre. Így elhagyja otthonukat, és sétálni indul a városba. Mary Jane végül viszszatalál emlékei segítségével Peterhez, aki eközben egészen máshol jár. A Pókember-történetek népszerûségét valószínûleg nem a pókok szeretete indokolja, hanem a fô karakterek megválasztása. A gyönyörôen megrajzolt, színezett képekkel illusztrált képregény azon túl, hogy izgalmas, fordulatos szuperhôsös, egy örök emberi történetet is elbeszél, ahogy egykor tette ezt Homérosz az Odüsszeiában. A szimpatikus fiatal pár
problémáival, konfliktusaival és személyével bárki könnyen azonosulhat. Izgulhat értük, sôt vitáikban, veszekedéseikben önmagára ismerhet. Ráadásul a mese nem válik egyoldalúvá, hiszen nemcsak a férfi, hanem a nô szemszögébôl is látjuk a történéseket. Hományi Péter
CK 2013/6. december
55