CK magazin #36 by CK magazin

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

Tények és tévhitek:

Hanfwandertag 2014 A kender mint élelmiszer

KANNABISZ KANN ABISZ A KONYHÁBAN

9 7 7 2 060 1 7 3 000

BÉCSI KENDERVÁNDORLÁS

VII. évfolyam 2014/3. június

Legális füvet egész Európában!

1 4 0 0 3

A CBD-OLAJ WEED LIKE TO TALK

485 Ft

18+

INDEX IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GABOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, HOMÁNYI PÉTER, JACK POT KARDOS TAMÁS, KOLOS MARCELL, MARKUS BERGER MARTIN MÜNCHEBERG DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY CÍMLAPKÉP: BLACK CREAM (SWEET SEEDS) KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ORSZÁGOSAN TERJESZTI A LAPKER ZRT. ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, FOGYASZT, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

ADVANCED HYDROPONICS 48 BUSHDOCTOR 56, B3 BUSHPLANET 2 3 GROW CITY DUTCH PASSION 43 ENCOD 23 FUTURE-GROW 7 HANFPARADE B2 HANF UND HANF 9 HANF MUSEUM BERLIN 15 INDRAS PLANET 11 MEDICAL CANNABIS BIKE TOUR 17 MEDICAL CANNABIS MOTORCYCLES TOUR 23 NIRVANA SEEDS 51 PARADISE SEEDS 49 PLAGRON 11, B4 RECIKLI 22 SERIOUS SEEDS 45 SWEET SEEDS 39 CK 2014/3. június

2011/1 február

2011/2 április

2011/3 június

2011/4 augusztus

2011/5 október

2011/6 december

2012/1 február

2012/2 április

2012/3 június

2012/4 augusztus

2012/5 október

2012/6 december

2013/1 február

2013/2 április

2013/3 június

2013/4 augusztus

2013/5 október

2013/6 december

2014/1 február

2014/2 április

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! az eloﬁzetes@kultusz.com e-mail címen

TARTALOM greenfo

SÖRÁRBAN LESZ AZ URUGUAYI FŰ A SPANNABIS 2014 LEGJOBBJA LEGOKOSABB LEGALIZÁLÓK KENDER ÉS MÁK A GUATEMALAI MENÜBEN KOMOLYZENE KENDERBARÁTOKNAK EGY MÍTOSSZAL KEVESEBB

6 6 7 8 8 9

14–16

a’la canna

18–19 20–22 24–26

medical

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK: A CBD-OLAJ Újabb hatékony gyógyszer kannabiszból KANNABISZ A KONYHÁBAN Kender mint élelmiszer

32–34 36–37

fajta+tiszta

BLACK CREAM (SWEET SEEDS)

40–42

fajta+tiszta

12–13

greenfo

SAJTÓMESE A KANNABISZ ÁLDOZATAIRÓL

NEM KELL MINDIG KENDER Pszichoaktív növények a tökéletes keverékhez CHRONIC (SERIOUS SEEDS) PANDORA (PARADISE SEEDS) AUTOULTIMATE® (DUTCH PASSION)

canna+globe

WEED LIKE TO TALK Legális füvet egész Európában! A LEGALIZÁCIÓ JOBBAN TELJESÍT Vége az illegális fűbiznisznek KENDERVÁNDORLÁS BÉCSBEN KÉNYEZTETÉSTŐL A LEHÚZÁSIG Kannabiszklub-körút Barcelonában SÓS LIMONÁDÉ 3. Cochinban aztán váratlanul beszívtunk

canna+globe

44 46 49

EPIKTÉTOSZ KÉZIKÖNYVECSKÉJE, AVAGY A SZTOIKUS BÖLCS BREVIÁRIUMA RELAXÁCIÓS GYAKORLATOK Francis Harris: Minutes of Sleep TISZTA, MINT A VÍZ Beck: Morning Phase VALAMI, VALAHOL ZAKATOL Kangding Ray: Solens Arc ISMERŐS IDEGEN Coldplay: Ghost Stories VARÁZSLATOS GOMBÁK Havasréti József: Űrérzékeny lelkek AZ AGY, HA KIKAPCSOL Oliver Sacks: Hallucinációk A SITHEK VISSZATÉRNEK Star Wars – The Old Republic I–III. CK 2014/3. június

50 52 52 53 53 54 54 55

greenfo A coloradói legalizációs modell egyik fô kritikája az értékesített gandzsa magas ára, aminek következtében a dílerek továbbra is meg tudják tartani a vevôkörüket. Uruguay a másik végletet választja, és hogy biztosan alávágjon a feketepiacnak, egy gramm fû árát nem egész egy dollárban szabta meg – kizárólag helyi lakosok számára. Május elején az uruguayi kormány felállította a Kannabisz Szabályozásának és Ellenôrzésének Intézetét, mely meghatározza a marihuána árusításának sztenderdjeit, és felügyeli a piacot. Az ügynökség elsô intézkedéseként 20 uruguayi pesóban állapította meg a kannabisz egy grammjának értékét, ami nem egész egy dollár, és alig több, mint 60 eurocent. (Azaz kb. 180 HUF!) Ilyen árfekvésben az állami marihuána nemhogy a dílerek cuccával, de még a bolti sörrel is könnyedén felveszi a versenyt. Mujica elnöknek azonban nem célja, hogy fûparadicsommá változtassa országát, ezért kannabiszt csak uruguayi állampolgárok vehetnek, bár a példátlanul kedvezô árszint valószínûsíti, hogy sokan fognak eltöprengeni a csempészés lehetôségein. Egy regisztrált lakos ugyanis havonta negyven, így egy évben maximum 480 grammot vehet összesen körülbelül 420 dollárért, ennek piaci értéke a szomszédos Argentínában nagyjából a tízszerese. Persze nem akarunk ötleteket adni, és méltányoljuk a szándékot is, amit az ár kifejez, ám nincsenek illúzióink. A minôségrôl egyelôre annyit tudni, hogy a boltokban elérhetô kannabisz THCtartalma nem haladhatja meg a 15%-ot, ez pedig nemcsak számos ismert fajta, hanem a koncentrátumok forgalmazá-

SÖRÁRBAN LESZ AZ URUGUAYI FŰ sát is kizárja. A rossz minôségtôl azonban nem kell tartani, hiszen a várható magas kereslet miatt Uruguay a minôségi gandzsatermesztésérôl is híres Kanadából fog rendelni füvet. Alig kétszáz forintért kanadai minôséget élvezni pedig nem rossz deal! Coloradóval ellentétben a dél-amerikai ország nem boltokban, inkább engedélylyel rendelkezô gyógyszertárakban fogja árusítani a zöldet. Emellett lehetôség nyílik a kannabiszklubok létesítésére önellátás céljából, melyek 15–45 fô közötti létszámmal üzemelhetnek, és maximum 99 palántát nevelhetnek együtt. Az urugua-

A SPANNABIS 2014 LEGJOBBJA

yi drogpolitika további sajátossága, hogy a legalizációval párhuzamosan léptetik életbe Latin-Amerika egyik legszigorúbb dohánytörvényét, aminek értelmében a trafikos nem teheti látható helyre a dohányárut, így a vásárló vizuális ingerek híján csak az árlistáról tájékozódhat. Amellett, hogy közterületen és zártterû munkahelyen már tilos a dohányzás, most a dohányzás ártalmait szemléltetô hirdetések is ki fognak kerülni a cigisdobozokra, a teljes felület 80%-át töltve ki. Szó sincs tehát arról, hogy Uruguay figyelmen kívül hagyná a közegészségügyi megfontolásokat.

A Dutch Passion lett idén a barcelonai Spannabis 2014 „Best Seedbank” címének büszke tulajdonosa. A díj a Spannabist látogató mintegy harmincezres közönség szavazásának eredménye, és bizonyára lelkesítô elismerés a cég számára, mely egyike a holland fôváros 80-as években indult elsô magbankjainak. A „Best Seedbank”-díjat olyan magkereskedô kaphatja, mely a legjobb magkollekciót kínálja, amiben fellelhetôk a hagyományos, az AutoFem, a CBD-ben gazdag gyógyászati és ellenálló kültéri fajták egyaránt. A gyôztes cég beszámolója szerint a 2014-es Spannabis volt számukra az eddigi legjobb spanyol kenderkiállítás, amit a rekordmennyiségû látogató is igazolt.

greenfo

LEGOKOSABB LEGALIZÁLÓK A drogellenes háború kudarca az utóbbi évtizedben már nem az okoskodó szmókerek mantrája: a megállapítást hallhattuk elnöktôl, ENSZ-fôtitkártól, tudóstól, rendôrtôl és írótól is. A kórushoz most öt Nobel-díjas közgazdász csatlakozott tíz-egynéhány kollégával. Nyolcvanoldalas jelentésük szerint a drogmentes világ – néhány demagóg politikus véleményével ellentétben – nem csupán elérhe-

tetlen illúzió, de ártalmas ideológia is, hiszen e szellemiség jegyében zajlik egy végeláthatatlan és eredménytelen küzdelem a kábítószer feketepiacának felszámolásáért. Bár elismerik, hogy a tilalom korlátozott eredményeket elérhetett a függôség megelôzésének terén, kiemelik, hogy egyaránt felelôs a korrupció és az erôszak elharapózásáért is – gondoljunk csak a mexikói kartellharcok 80 ezer áldozatára.

Az erkölcsi normává emelt drogháború oltárán alapvetô emberi jogokat is feláldoznak és teljes országok destabilizálódnak pusztán azért, hogy egy ideiglenesen meghirdetett politikához igazítsák az alkotmányos rend mûködését. A drogellenes igyekezet hallatlan kiadásai és jogi aggályai a tömeges bebörtönzésekben öltenek testet: világszerte nemerôszakos rabok milliói ülnek a börtönökben kizárólag azért, mert illegális szert fogyasztottak vagy adtak el csekély mennyiségben. A tanulmány utolsó fejezete arra hívja fel az USA kormányát, hogy keménykedés helyett inkább engedje kibontakozni Colorado és Washington legalizációs kísérletét, hogy világossá váljanak a gyakorlat követendô és gyenge pontjai, melybôl az egész világ tanulhat. A tanulmány hírét Soros György is kihasználta, és a Financial Timesban cikket közölt a drogellenes háború költségeirôl és az ártalomcsökkentô drogpolitika közegészségügyi és gazdasági elônyeirôl, melynek végén a világ kormányait arra buzdítja, hogy vegyék fontolóra a drogháborúba ölt százmilliók átcsoportosítását más, mûködôképesebb programokba.

greenfo

KENDER ÉS MÁK A GUATEMALAI MENÜBEN A szervezett bûnözés erôszakos összecsapásaitól sújtott latin-amerikai régióban egyre több ország látja a kiutat a legalizáció különbözô formáiban. Guatemala elnöke még Uruguaynál is drasztikusabban rúgná fel az ENSZ-egyezményeket: 2014 végére legalizálná a marihuána mellett az ópiummák termesztését is. Otto Perez kevéssel az elnöki poszt elfoglalása után, már 2012-ben kilátásba helyezte a kannabisz legalizációját, és

azóta egy kormánybizottság vizsgálja az intézkedés lehetséges formáit és hatásait. A munkafolyamat jelenlegi állásáról Perez azt nyilatkozta, hogy ez év októberében közzétehetik a törvényjavaslatot, melyet az év végén el is fogadhatnak. Guatemalában jelenleg is kiterjedt ópiummák-termesztés folyik a mexikói határ közelében, amit azonban nem az állam, hanem szervezett bûnözôi csoportok irányítanak. A máktermesztés en-

gedélyezésével a kannabisz mellett ezt is kivehetnék a bûnözôk kezébôl, és a terményt értékesíthetnék gyógyszergyárak számára, hogy morfium- és kodeintartalmú készítményeket állítsanak elô belôle. A belügyminiszter reményei szerint az intézkedés egyfelôl mérsékelné a drogkartellek befolyását, másrészt a bevétel révén hozzájárulna a prevenció támogatásához és a szociális fejlesztésekhez.

KOMOLYZENE KENDERBARÁTOKNAK

Colorado állami szimfonikus zenekara szeretné bebizonyítani, hogy nem kell termesztônek vagy gandzsaboltosnak lenned ahhoz, hogy hasznot húzz a legalizációból. A leleményes társaság a komolyzenei koncertek népszerûsítésének érdekében mûsorra tûzte a „Kannabisz Klasszikusok”-sorozatot. A zenekar bejelentette, hogy a „kannabiszbarát” adománygyûjtô koncertjeivel a virágzó 8

kenderipartól is remél némi támogatást. A szimfonikusok vezérigazgatója, Jerome Kern úgy látja, a dübörgô kannabiszipar megnyithatja a komolyzene útját a fiatalabb hallgatóság felé. A szponzorációért cserébe a kenderszektor szereplôi a Colorado Szimfonikus Zenekar támogatóiként jelenhetnek meg. Honlapjukon sietve leszögezték, hogy a koncerteken nem lesz marihuánaárusítás, ám saját gandzsát bár-

ki hozhat magával. Richard Yost, az Ideal 420 Soil tápszerforgalmazó cég vezetôje kivételes lehetôséget lát a koncertek támogatásában, hiszen ezzel nemcsak az ország egyik legjobb zenekarát segíti, annak a képnek a terjesztéséhez is hozzájárul, hogy a fûhasználók kultúrakedvelô, jól öltözött, intelligens emberek is lehetnek. Yost egyébként az üzleti tervek kidolgozásához leginkább Mozartot szeret hallgatni. Egy mûvészeti eseményeket és egy Ziggy Marley-koncertet korábban már támogató marihuánakereskedô semmi ellentmondást nem lát a zene, a mûvészetek és az alternatív termékek szeretetében, és szívesen adja nevét és némi bevételét a projekthez. Az elsô három elôadás egy mûvészeti galériában kerül megrendezésre Denver belvárosában. A sorozat csúcspontján a Red Rocks amfiteátrumban, a szimfonikusok mellett könnyûzenei fellépôk is lesznek. A jegyek elôvételben 75 dollárba kerülnek, és kizárólag 21 év fölöttieket fogadnak az elôadásokon, akik a galéria egy elkülönített részén kender iránti szenvedélyüknek is hódolhatnak.

greenfo

EGY MÍTOSSZAL KEVESEBB A gyógyászati kannabisz programok ellenzôinek visszatérô érve, hogy az intézkedés rossz üzenetet küld a kamaszoknak, akik emiatt hajlamosabbak kipróbálni a füvet. Nos, megszületett az elsô átfogó tanulmány, mely mindenki megnyugtatására tételesen bizonyítja, hogy ez a félelem is alaptalan. A kutatók azt vizsgálták, hogy az USA 21 gyógyászati marihuánát

engedélyezô államában és Washington DC-ben miként változott a kamaszkorúak kipróbálási aránya a gyógyászati törvény bevezetését követôen, majd a számokat összehasonlították olyan szomszédos államok adataival, melyekben a marihuána gyógyászati célú alkalmazása tiltott maradt. Az eredmények egyértelmûen megmutatták, hogy a szabályozás beveze-

tését követôen egyik államban sem emelkedett a kipróbálási hajlandóság. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szigorú szövetségi drogpolitika ellenére a marihuána kipróbálásának aránya viszonylag magas az amerikai kamaszok körében – nagyjából minden harmadik 15–18 év közötti fiatal fogyasztott már legalább egyszer kannabiszt –, holott a kutatók szerint a tinédzserkori marihuánahasználat jóval komolyabb egészségügyi kockázatokkal bír, mint a felnôttkori.

LIGHTMIX A PLAGRONTÓL Termessz nyereségesen, és tápozz a saját belátásod szerint! A Plagron Lightmix válogatottan a legjobb tőzegfajták keverékét tartalmazza. A hozzáadott perlit és rostanyagok eredményeképpen a föld könnyű és magas oxigéntartalmú, ez teszi egyedivé a Plagron-földeket. A Lightmix-föld egy hétre elegendő tápanyagot tartalmaz. Ez lehetővé teszi a termesztő számára a teljes kontrollt a tápanyagbevitel felett. A Plagron Lightmix sok feketetőzeget tartalmaz, ezért a Lightmix fajsúlya viszonylag nagy, de ennek köszönhetően jó a vízmegtartó képessége is. A feketetőzeg a tőzeglápok alsó rétege és egyben a legöregebb része is a lápnak. A Plagron-földek előállítása előtt megfagyasztják a tőzeget, ezzel javítva annak állagát, és ennek köszönhetően jobban felszívódnak benne a tápanyagok. A Lightmix kevés tápanyagot tartalmaz, ezért ideális ﬁatal, egészséges palánták neveléséhez. A minimálisan hozzáadott tápanyagtartalom lehetőséget biztosít a termesztőnek a saját belátása szerint történő tápanyagellátásra a növény jobb táplálása érdekében. Az alacsony EC-tartalom segíti a gyorsabb gyökérnövekedést. Az összes Plagron-föld kitűnő minőségű, és nem tömörödik. A Plagron Lightmix használatának előnyei: – Egy hétre előre tápozott – Jó a vízmegtartó képessége – Nagyobb hozam érhető el vele – Kapható perlittel és perlit nélkül is A legjobb eredmény érdekében használja együtt a Lightmix földet a Terra Grow és Terra Bloom tápokkal. Ha bármilyen kérdése van: : servicedesk@plagron.com Még több információt talál a Plagron Lightmixről és más termékekről: www.plagron.com

CK 2014/3. június

e b o l g + a n n ca

WEED LIKE TO TALK Legális füvet egész Európában! Egymillió aláírás és legalizálják a gandzsát egész Európában – terjedt futótűzként a hír a közösségi szájtokon egy polgári kezdeményezés nyomán. Bár az indítvány hatására aligha várható egy egységes, minden jelenlegi európai gyakorlatnál liberálisabb fűpolitikai iránymutatás, de már az is komoly eredmény lenne, ha az Európai Bizottsággal napirendre tűzetné a kérdés megvitatását. A történet úgy kezdôdött, hogy néhány francia politikatudomány-hallgató úgy gondolta, leteszteli az Európai Polgári Kezdeményezés (ECI) intézményét, mely lehetôvé teszi, hogy egymillió uniós polgár közvetlenül az Európai Bizottsághoz terjesszen be az Európai Unió hatáskörébe tartozó jogszabály-módosításokat. Politológustanoncokként azt nyilván ôk is tudták, hogy az EB nem adhat ki az összes uniós államra érvényes legalizációs

direktívát, így talán ôk lepôdtek meg a legjobban, amikor az ECI befogadta a kezdeményezésüket, amely a kannabisz uniós szinten egységes szabályozását és a tilalmi megközelítés eltörlését tûzte ki céljául. Az eredményen felbuzdulva a vállalkozó kedvû hallgatók arányosan felosztották, hogy melyik országnak hány aláírást kell összegyûjtenie ahhoz, hogy meglegyen az egymillió szignó, majd nyiko-

rogva ugyan, de beindult az aláírásgyûjtô gépezet. Az nem lehet kérdés, hogy van egymillió uniós állampolgár, aki egyetért a legalizációval vagy legalább a felvetés széles körû megvitatásával, hiszen több tízmillió európai fogyaszt marihuánát rekreációs célzattal alkalmilag vagy rendszeresen. Mégis, a legtöbben ódzkodnak attól, hogy akár online módon is nevüket és igazolványszámukat adják a beadvány mellé, mert hiába titkosítottak az adatok

tása, Uruguay, Washington és Colorado elhúzott Európa elôtt, 2016-ban pedig az ENSZ Közgyûlése a nemzetközi drogkontrollrendszer jövôjét fogja tárgyalni. Ha a kampány sikeres, annak nagy jelentôsége lesz az egész fûtilalom jövôjére nézve.”

szorognak. Még nincs semmi sem veszve, hiszen elegendô, ha november 20-ig befut a szükséges mennyiségû aláírás, de ehhez elengedhetetlen lenne, hogy minél többen elhiggyék: kizárólag az ô döntésükön múlik, hogy az EB soros vitája a kannabisz legalizációjának kérdésé-

Mit mond a kezdeményezés? „Jelenleg nincs egységes európai jogi iránymutatás a kannabiszpolitikák tekintetében. A koherencia és a diszkrimináció kérdésére ezért érdemes rákérdezni. A kannabisz előállításának, használatának és értékesítésének egységes ellenőrzése és szabályozása: a) biztosítaná a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát valamenynyi uniós polgárra nézve, b) védené a fogyasztókat, valamint monitorozná az egészségügyi kockázatokat, c) végül véget vetne a kannabiszcsempészetnek. Lépjünk tovább a kannabisz legalizációja és a nemzeti jogszabályok harmonizációja felé az egész EU-ban.”

A számlálók tavasz közepén csak komótosan csúsznak felfelé, május végén még a 100 ezret sem érte el az aláírók összlétszáma. E cikk írásakor a legjobb eredményt Lengyelország tudja felmutatni, 90%-kal, miközben Ausztria, Csehország, Hollandia és a mediterrán országok érthetetlen módon 10% alatt ván-

vel foglalkozzon! Aki úgy gondolja, hogy a történelem befolyásolásához egy aláírás igazán nem nagy ár, az a következô linken (https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2013-000023/public/ signup.do) csatlakozhat a kezdeményezéshez. Kardos Tamás

az ECI-szervezôk felé, az NSA-botrányok idején ebben már nehéz hinni. Éppen ezért talán érdemesebb a kérdést onnan megközelíteni, hogy mi történhet egymillió uniós állampolgárral, amennyiben hitet tesz a legalizáció megvitatásának indokoltsága mellett. Legrosszabb esetben is annyi, hogy a kérdést napirendre tûzik! Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédô szervezet drogpolitikai vezetôje a következô lelkesítô szavakat címezte lapunk olvasóinak: „Errôl a kezdeményezésrôl sok jó dolgot el lehet mondani. Elôször is, ez egy grassroot, tehát alulról jövô kezdeményezés, diákok találták ki, akik mögött nem áll semmiféle ipari vagy politikai lobby. Másodszor, a kezdeményezés egy olyan problémára kínál ésszerû és igazságos megoldást, amit jelenleg az EU nem képes megfelelô hatékonysággal kezelni, ennek eredményeként rengeteg pénzt dobnak ki a tagállamok az ablakon, és eközben csak a bûnszervezetek válnak gazdagabbá. Harmadszor pedig ez egy rendkívül idôszerû kezdeményezés, ugyanis jelenleg Amerikában megkezdôdött a fûtilalom lebon-

CK 2014/3. június

e b o l g + a n n ca

A LEGALIZÁCIÓ JOBBAN TELJESÍT Vége az illegális fűbiznisznek Nagyot fordult a világ öt év alatt. Biztos többen emlékeznek még Chapo Guzman, az egyik legkeresettebb mexikói drogkartellvezér trollkodására, amikor éppen öt éve köszönetet mondott az USA elnökeinek Reagentől Obamáig, hogy a drogtilalom fenntartásával a világ egyik leggazdagabb emberévé tették. Nos, idén februárban Guzmant lekapcsolták, a mexikói fűkereskedők pedig már azon siránkoznak, hogy bedőlt a nagyszerű bizniszük. A 2010-es kaliforniai legalizációs szavazás egyik fô célkitûzése a mexikói kartellek meggyengítése volt. Minthogy a mexikói gandzsát az USA déli határán át csempészik az Egyesült Államokba, egy kaliforniai legalizáció rendesen felborította volna az erôviszonyokat, de 2010-ben ezzel még „csak” a szavazók 46,5%-át si-

került meggyôzni. Pár hónappal a sikeres népszavazás után, a coloradói legalizáció elsô eredményeit látva kezdhetünk képet alkotni arról, mit is veszített Mexikó és az USA az elbukott kaliforniai próbálkozással. A Kaliforniánál méretében és népességében jóval kisebb Coloradóban alig félévnyi legalizáció is elegendô volt ah-

hoz, hogy több mexikói drogkartell is leálljon a fûbiznisszel. Pedig Colorado még csak nem is a mexikói határ túloldalán fekszik! Rodrigo Silla, egy közép-mexikói fûtermesztô azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy a coloradói legalizáció óta a mexikói marihuána ára 75%-kal zuhant, és 1 kg zözi mostanra már csak 25

dollárt ér, ezen az áron pedig nem éri meg a termesztés. Az árzuhanásban persze közrejátszik az is, hogy a gyógyászati marihuána 20 államban legális, így az engedéllyel vagy anélkül termesztô amerikaiak egyre nagyobb piacot tudnak ellátni jó minôségû kannabisszal. Igazuk lett viszont azoknak is, akik azzal érveltek, hogy önmagában a legalizáció nem fogja felszámolni a drogkartellek hatalmát. Nem reális ugyanis, hogy a fûpiacot elengedve a riadt kartelltagok egyik napról a másikra péknek vagy hidegburkolónak állnak. Egy részük a fejleményekre a máktermesztés és a heroinelôállítás fokozásával reagált, így a hatóságok rég nem látott heroinfogásokat produkálnak a határokon. Úgyhogy még közel sem lehet hátradôlni, bár pusztán a tény, hogy a DEA és a drogkartellek együtt sipákolnak a legalizáció miatt, jelzi, hogy valami végre jó úton halad az USA-ban.

Már a bűnözés sem a régi Azzal együtt, hogy a növekvô heroinbehozatal nemcsak a hatóságoknak, de a drogreformereknek is fejtörést okoz, a legalizáció Coloradón be-

lül egyelôre csak a pozitív oldalát mutatja. Többen jósolták, hogy a legális fûkereskedelem hatására Colorado a bûnözôk paradicsomává fog válni. „Maszkos gengszterek rúgják majd rád az ajtót, és a fegyverüket rád szegezve kiabálják: ide a pénzt és a füvet!” – festette le a cudar jövôt még tavaly egy kaliforniai seriff. Maradjunk annyiban, hogy a rendôrfônök jósgömbje egy kicsit félrehordott, hiszen január elseje, vagyis a legalizáció bevezetése óta a coloradói bûnözési statisztikák szintén komoly javulást mutatnak. A Denveri Rendôrkapitányság adatai szerint 2014 elsô negyedében az erôszakos bûncselekmények (gyilkosság, szexuális erôszak, rablás, súlyos testi sértés) aránya 6,9%-kal csökkent 2013 hasonló idôszakával összehasonlítva. A tulajdon elleni bûncselekmények (betörés-lopás, autó- és motorlopás, gyújtogatás) pedig 11,1%-kal estek. A magunk részérôl persze óvakodnánk attól, hogy a pozitív változásokat kizárólag a legalizáció számlájára írjuk, de több jel is arra utal, hogy lehet összefüggés. Szintén mostanában jelent meg egy tanulmány a PLOS ONE folyóiratban, ami USA-szerte vizsgálta a gyógyászati marihuána engedélyezése és a bûnözés arányának alakulása közötti összefüggést. A dallasi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a gyógyászati marihuána programot bevezetô államokban nemhogy nem növekedett, inkább kevesebbre váltott a bûnesetek száma.

A kutatás szerint az intézkedés elsôsorban a gyilkosságok és testi sértések arányát kisebbítette, nem gyakorolt hatást viszont a rablás és a betörés elôfordulására. Ez utóbbi egyébként cáfolja azt a korábbi jóslatot, hogy a gyógyászati marihuána üzletek és az ültetvények lesznek a rablók és betörôk új célpontjai. Az erôszakos cselekmények számában beállt pozitív változást pedig elsôsorban azzal magyarázzák, hogy a marihuána hozzáférhetôsége csökkentheti az alkoholfogyasztás mértékét. Az alkoholizálás és az erôszakos cselekmények közötti összefüggést talán nem kell magyarázni: becslések szerint az összes erôszakos bûncselekmény 40%-ában játszik szerepet az alkoholfogyasztás.

Marad tehát a rekreáció Beszíva viszont az agresszió csírája is elpárolog, így ebben az állapotban az elkövethetô legsúlyosabb testi sértés a baráti hátba veregetés. Úgyhogy miután kiveséztük, hogy mit vesz el a legalizáció – drogkartellek bevételét és erôszakos bûncselekményeket –, ideje rátérni, hogy mi az, amit ad. Elsôsorban határtalan örömöt és a szabadság semmivel sem összehasonlítható érzését! Ezt tapasztalhatták meg eddig ismeretlen mértékben azok a szerencsés tízezrek, akik április 20-án összegyûltek Denver fôterén, hogy a legalizáció hatálybalépése óta elôször ünnepeljék meg a 420-at. Talán mondani sem kell, hogy a közlekedés

azonnal megbénult, az utcákat emberrajok töltötték meg, akik, amíg nem tudták megközelíteni a teret, jobb híján tekertek egyet. Bár a fûszívás csak kijelölt pontokon engedélyezett, ez láthatóan senkit sem tántorított el attól, hogy a maga teljességében élvezze a híres gandzsaünnepet. A denveri rendôrség ugyan digitális kijelzôkön hirdette, hogy a helyszínen a marihuánafogyasztás illegális, és törvényi erôvel lépnek fel a szabálysértôkkel szemben, délután 4:20-kor még a sokat látott Denver számára is ismeretlen töménységû gandzsafüst burkolta be a várost. Belegondolni is részegítô, hogy hány kiló fû szublimált el percek alatt Colorado fôvárosának fôterén! A rendôrség néhány köztéri fûfogyasztás miatt foganatosított elôállítással igyekezett megôrizni jó hírnevét, az esemény ezt leszámítva teljesen békésen zajlott. A város kannabiszboltjai az ünnep alatt olyan üzletet bonyolítottak, ami talán a legalizáció elsô napjaihoz volt mérhetô, hiszen szép számmal érkeztek látogatók az ország különbözô pontjairól, hogy együtt ünnepeljenek az USA fôvárosában. „Nem hittem volna, hogy megérem ezt a napot” – mutatott széles mosollyal a kezében tartott barna zacskóra egy texasi vásárló, melyben a gyerekbiztos zárral ellátott üvegcsében egy részletes leírás mellett ott lapult élete elsô, legálisan vásárolt kendervirágzata. „Nem tudom, hogy megérem-e ugyanezt a napot Texasban, ezért is látogattunk el ide. Ez történelem!” Aki pedig lemaradt

volna a legalizációs raliról, annak sem kell búsulnia, mert Denverben folyamatosan valósulnak meg a hihetetlennél hihetetlenebb ötletek. A kannabisszal történô sütés-fôzés önmagában nem új keletû dolog, de hogy az elmét is tápláló étkeket egy feltuningolt iskolabusz szolgálja fel, arra talán még nem volt példa. A rendhagyó vállalkozók kannabinoidban gazdag, 30–100 mg THC-t tartalmazó leveseik és szendvicseik a denveri 420-as eseményen debütáltak, és már csak némi papírmunka választja el a céget, hogy a kisbusz kedvére járhassa Coloradót, hogy a gasztronómiai specialitásait a kenderkedvelôk szélesebb rétegével is megismertesse. Garyn Angel, a mozgó szmókerbüfé kiagyalója egy okostelefon-alkalmazás készítésén is gondolkodik, ami az érdeklôdôket idôben értesíti, ha a kisbusz a közelben jár. Angel biztosra veszi, hogy gasztrobusza elsô a maga kategóriájában – bár korábban bejárta a sajtót a hír, hogy New Yorkban egy buszról kannabiszos nyalókákat árusítottak, az értesülés végül kacsának bizonyult. A coloradói busz viszont nem hoax, és Angel fogadkozik, hogy célja nem pusztán a rekreációs fogyasztás egy új színfoltjának megteremtése, hanem a fogyasztók oktatása és tudatosságának növelése annak érdekében, hogy a kendertartalmú táplálékkal hozzájáruljanak szervezetük biológiai egyensúlyához is. Na, kinek jött meg az étvágya? Jack Pot

e b o l g + a n n ca

KENDERVÁNDORLÁS BÉCSBEN A Global Marijuana March osztrák különítménye a Hanf Wandertag, magyarul Kender Vándornap néven fut évek óta, ami elsôsorban arra utal, hogy a fáradhatatlan aktivisták 5-6 órán keresztül menetelve síppal, dobbal, goa trance-szel próbálják felrázni és a jó ügy mellé állítani Bécs lakosságát. A felkarolt témák ezúttal a gyógyászati használat engedélyezése és a nagykorúak otthoni termesztésének dekriminalizációja voltak. Bár jóindulattal sem mondhatnánk, hogy az idôjárás kegyes lett volna a vándorláshoz, az aktivistákat ez a

legkevésbé sem hátráltatta. A menetelés alaphangulatát ezúttal is a felvonuló jármûvekrôl szóló zenei kavalkád – a reggaetôl a hip-hopon át a deep houseig – biztosította, de az olyan színfoltok sem maradhattak el, mint az utasszállító kisvasút vagy a gigajointtal tuningolt traktor. A tömött sétálóutcákat elhagyva az ünneplô tömeg végül Bécs patinás központjában, a Hôsök terén (Heldenplatz) parkolt le, hogy üzeneteik és éjszakába nyúló mulatozásuk hangja garantáltan eljusson a döntéshozók füléig.

KÉNYEZTETÉSTŐL A LEHÚZÁSIG Kannabiszklub-körút Barcelonában Aki követi az indiai sorozatunkat, az tudja, hogy a világban járva-kelve előszeretettel végzünk kenderkulturális szociológiai vizsgálódást, azaz igyekszünk felderíteni a helyi fogyasztási szokásokat és a beszerzési gyakorlatot. Így tettünk Barcelonában is, ahol a Spannabis kenderkiállítás idején az esti órákban kannabiszklubokat látogattunk, és az utcai fűvásárlás aktuális helyzetét térképeztük fel. Liberális törvényeinek hála Spanyolországban a fogyasztók nem kényszerülnek rejtôzködésre, két növényig a termesztôket sem zaklatják, sôt a törvény betûje – vagy annak a megfelelô értelmezése – még a Kannabisz Közösségi Klubok (CSC) mûködését is lehetôvé teszi. Ezekben a klubokban a tagok nem az átvett gandzsáért vagy hasisért fizetnek, hanem a termesztôk munkájáért, amibôl havonta maximum annyit kaphatnak, ameny-

nyit a szerzôdéskötéskor havi személyes fogyasztásként bevallanak. Az elsôre nyakatekertnek tûnô rendszer könnyen megérthetô egy példán keresztül: Jack Pot barcelonai lakos egy nap úgy dönt, hogy ezentúl nem vesz az utcáról kétes minôségû füvet, hanem az általa preferált fajták jó minôségû terményei közül szeretne választani. Minthogy termesztéssel sosem próbálkozott, és nem is hozza lázba az otthoni kertészkedés, az elôállítást

profi termesztôkre bízná. Ugyanakkor szeretne törvényesen eljárni, mert elege van abból, hogy miközben az országa évek óta gazdasági problémákkal küzd, ô az állam helyett a piti dílereket pénzeli, holott nem tartja bûnözônek magát. Ezért úgy dönt, hogy barátja megoldását követve tagfelvételre jelentkezik egy kannabiszklubba. Barátja örül a döntésének, és beajánlja a kiválasztott klubnál, így már csak a szerzôdés aláírása van

rendezvényt tartottak, újságírókként meginvitáltak minket is. Az esemény maga a hasiskirálynô, Mila Jansen vezényletével zajlott, aki miután megpillantott minket, készséggel avatott be a tesztelés részleteibe. Az eseményen az elôzetesen regisztrált klubtagok közel húszféle, különbözô technikával készített hasist próbálhattak ki és bírálhattak el állag, illat, íz és hatás tekintetében. A pontozás a borkóstolók vaktesztjére emlékeztetett, ahol a tesztelô a fajtanév helyett csak egy számot kapott, amihez párosíthatta pontjait. Az elbírálást követôen a legtöbb pontot kapott fajták díjakat nyertek. Bár Mila kedvessége és vendégszeretete nem ismer határokat, nem vártuk meg az eredményhirdetést, hiszen hívott minket Barcelona sötét oldala.

Amikor nem működik a rendszer

hátra, amiben elfogadja a klub szabályait, befizeti a 20 euro körüli éves tagsági díjat, és bevallja, hogy havonta átlagosan 20 gramm füvet fogyaszt. Ezek után havonta 20 grammot vehet át a klubban, fajtánként eltérô áron, ezt a pénzt azonban nem a dílerek, hanem a klub termesztôi és üzemeltetôi kapják, amivel aztán elszámolnak az állam felé.

Mondhatnátok, hogy épeszû szmóker egy patinás klub tagjaként, annak kivételes hangulatát újra és újra megtapasztalva aligha rohan el fû után kajtatni az éjszakába, de az újságíró már csak ilyen fura fajta. Így aztán a kedélyes búcsút követôen rövidesen a katalán fôváros legnépesebb utcáján, a La Ramblán találtuk magunkat, ahol kipróbáltuk, hogy mit lehet elérni a 90-es években bevett fûszerzési formulával: „Bocsi, nem

tudsz egy kis zöldet?” Elôzetes hipotézisünk szerint a katalán lakosok már aligha szorulnak rá, hogy utcai dílerektôl vegyék a füstölnivalójukat, de a turistáknak nem feltétlenül éri meg 1-2 gramm miatt klubtagokká válni, tehát nekik még mindig kifizetôdôbb lehet az utcán keresgélni. És ahol kereslet van, ott kínálatnak is kell lennie. Aztán hogy ez a kínálat pont az elsô számú turistaközpontban vár-e ránk, azt nem tudhattuk biztosan, ezért próba szerencse alapon tettünk egy kísérletet. Elôször a csúzlival az égbe lôhetô villogó pörgettyûárusokat kérdeztük, hogy nem tudnak-e vonalat némi gandzsához, ám útmutatás helyett riadt arc és zavart hebegés volt a válasz, úgyhogy levontuk a tanulságot, hogy ôk nem a turisták emberei. Ezután a szórólaposok jöttek, akik kérdésünkre szintén tanácstalanul tárták szét a kezüket. Végül egy föl-alá járkáló sráccal próbálkoztunk, akiben végre emberünkre leltünk. „Fû kell? Kövessetek, elviszlek titeket egy helyre, pár utcányira innen, ahol legálisan válogathattok a gandzsák közt.” Csak nem egy kannabiszklubról van szó? – érdeklôdtünk azonnal. De bizony, arról, mosolyog. Mikor felvetjük, hogy tudomásunk szerint tagságot csak ajánlással és éves tagdíj befizetésével lehet szerezni, buzgón helyesel, és mondja, hogy majd ô

Amikor működik a rendszer A tavalyi Spannabis kenderkiállítás alkalmával ajánlottak be minket a Resin Club tagságába, aminek exkluzivitását mi sem jelzi jobban, hogy olyan termesztôk fordulnak meg ott rendszeresen, mint Jorge Cervantes vagy a CBD-ben gazdag fajták kapcsán általunk is meginterjúvolt Shantibaba, de a nemzetközi kenderaktivisták krémje is szép számmal képviselteti magát. Hosszan ecsetelhetnénk a helyiség hangulatos kialakítását, a kényelemhez hozzájáruló megoldásokat, de lényeg a lényeg, a tavalyi kellemes élmények nyomán úgy éreztük, hogy a coffeeshoprendszer jövôjébe sikerült bepillantást nyernünk, így az idei Spannabisra látogatásunkkor nem is volt kérdés, hogy egy év után ismét tiszteletünket tesszük a klubban. A szívélyes fogadtatás ezúttal sem maradt el, és bár a közösségi klubhelyiségben épp zártkörû

CK 2014/3. június

e b o l g + a n n ca

lesz a beajánlónk. Hát ez lett a barcelonai dílerekbôl! A nemes egyszerûséggel 420 névre keresztelt klub tényleg közel van a belvárosi forgataghoz, az ajtóban bebolondított turisták tülekednek, beajánlónkat pedig kérdôre vonják, hogy ugyan miért vallja helyi munkaerônek magát, amikor nincs is megállapodása senkivel. A vitából azt vesszük ki, hogy a turistafogók mint az éttermek ültetôi részesedést kapnak a sikeres fogások után, ami nem igazán egyeztethetô össze a kannabiszklubok általunk eddig ismert, alapvetô filozófiájával. Ezek után már taggá válni is rossz érzés itt, belépve csak romlik a helyzet. Mintha egy, a minimalizmusában is fantáziátlan kialakítású, lebontás elôtt álló

foglalt házba érkezne az ember, ahol a teljes kialakítás egyetlen pontra, a pultra van kihegyezve, ahol az utcáról beesett látogató szemérmetlen árakon vásárolhat, aztán marasztaló légkör híján a többség rövid úton távozik is. A tagdíj ezekben a klubokban is 20 euro/év, de egy gramm hasis 20-25 euro, ami még az amszterdami átlagárnak is kb. háromszorosa. Hatalmas különbség van tehát CSC és CSC között, és valószínûleg nemcsak Barcelonában. Míg az egyik esetben tényleg hihetô, hogy egy kender iránt elkötelezett közösség pozitív példát szeretne mutatni az olajozottan mûködô, legális fûbiznisz elképzelése mellett, addig a másik oldal mintha mindennek a karika-

túráját rajzolná meg. A turistáknak fenntartott klub elsô ránézésre ugyanis nem más, mint egy kvázilegális dílerpótlék, futtatókkal és behajtókkal, ami lejáratja a CSC-rendszer amúgy nagyon jól átgondolt és kidolgozott modelljét. Ha pedig az ilyen helyek kerülnek túlsúlyba, akkor ne csodálkozzunk, ha rövidesen a kannabiszklub modell kudarcáról fognak beszélni. Mi azért bízunk benne, hogy az érintettek és az érdekeltek, velünk együtt, tesznek a jövôben azért, hogy a kannabisz social klub megmaradjon annak, ami: a saját ellátásuk céljából közösen termesztô kenderbarátok szûkebbtágabb körének! KT

e b o l g + a n n ca SÓS LIMONÁDÉ 3. Cochinban aztán váratlanul beszívtunk Amikor az ember megérkezik Indiába, a legvalószínűtlenebb dolgokat képzeli. Aztán ha van rá ideje, mert nem két hétre ment, és nem csak egy 300 méteres homokos strandot lát az egészből, rájön, hogy a valóság itt is sokkal egyszerűbb és gyakorlatiasabb, mint azt egzotikus álmaiban képzelte. Nincs ez másképp a személyes kapcsolatokkal sem. Egy indiai emberben is épp annyi a spiritualitás, mint egy európaiban, amiről elég könnyű bizonyságot szerezni egy zsúfolt kompkikötő vagy pályaudvar jegypénztáránál. Csak két államban, azon belül is Panjim (Goa) és Cochin (Kerala) városokban töltöttünk el annyi idôt – több mint egy hetet –, hogy egyáltalán esélyünk legyen személyes kapcsolatok kialakítására. Önként jelentkezô persze mindig akad, Goán a hotel sofôrje is nagyon készséges, és minden kívánságodat teljesíti, de nem jófejségbôl vagy szeretetbôl. Mondjuk, mi azért ki tudtunk találni olyat, amire csak kerekedett a szeme, és rázta a fejét, szerintem nem is hitte el, de legalább azonnal kiderült, hogy itt még haverságról sem beszélhetünk. Számomra végtelenül zavaró volt egyébként, hogy mindig mindenki fel van készülve arra, hogy

bármikor kapcsolatba lépjen bárkivel, sôt az indiaiak mintha ezekben a kiterjedt személyes kapcsolatokban bíznának leginkább. Míg a „keleti spiritualitást” hiába kerestük, legalábbis Délnyugat-Indiában, azt a nyitottságot és kíváncsiságot, amivel egymáshoz és a világhoz viszonyulnak, nehéz lenne nem észrevenni.

Közlekedési kapcsolatok Egy indiainak már az is elég ok arra, hogy megszólítson, ha ugyanott vársz ugyanarra a buszra. Annál is inkább, mert többnyire semmi nem jelzi a megállókat. Egyszerûen mindenki tudja, hogy a komphoz tartó magánbuszok a benzin-

fotók: Fekete Zsolt

Amiish és Betty társaságában egy benzinkútnál. A sofőröknek általában nem tulajdonuk a jármű, mégis sajátjukként kezelik és használják. Barátunk több év alatt részletekben tudta kifizetni ezt a nem épp mai darabot. Itteni értéke kb. 450 ezer forint, de a vezetési élmény megfizethetetlen!

kútnál állnak meg, ami pedig Cheraibeach felé megy, az a keresztezôdésben. Tudniillik ott van elég hely, hogy félreálljon a fel- és leszálláshoz. Egy késô délutáni órán akkora volt a tömeg, hogy azt sem láttam pontosan, kinek a könyöke van a számban, és kié a hátamban. A magánbuszok annyi embert szednek fel, amennyit csak tudnak, nincs semmilyen szabály vagy korlát, amúgy sem tudná ellenôrizni senki. Amikor a kalauz (aki a sofôrrel együtt napi fix díjért bérli és üzemelteti a buszt) a tömegben próbálkozott a jegyeladással, az egyik utas, egy középkorú férfi egyszerûen átvette a helyét a hátsó ajtónál, és néhány megállón keresztül ô jelzett a sofôrnek, ha a hátsó traktus kész volt az indulásra, mindenki felszállt. Mivel a magánbuszok egymással is versenyeznek az utasokért, mindez nem akármilyen figyelmet igényel. Az egyes megállókban az emberek olyan tempóban ugrálnak le-fel a szûk ajtókon, mint egy forma-1-es kerékcserénél, mégsem hagynak el senkit, sôt ebben az elképesztô tömegben, zajban és kavarodásban még egy táskatolvajt is elkaptak, akitôl egyébként visszavették a táskát, aztán futni hagyták. A legkényelmesebb módja Indiában a közlekedésnek mégiscsak a motor és persze a riksa. Elôbbi személyes kedvenc, így a Royal Enfield és a helyi ipar büszkesége, a Bajaj sem maradhatott ki, ám a legnagyobb kihívás az autóvezetés volt. Az utak állapota vagy inkább hiánya mellett a járdák hiánya a legfájóbb és legveszélyesebb, de a bárhonnan bármikor elôbukkanó motor, négy személlyel, továbbá a tehén, kecske, kutya, kacsa sem ritkaság. Kellett pár nap, mire az ext-

Shamir és Amiish mindketten riksataxisok, bár nem a minden turistát leszólító és egy liter benzinért az ajándékboltba szállító fajta. Inkább a napközben az árnyékban szívogató típus, de aki tudja, mit keres, meg fogja találni őket

rém körülményeket megszoktuk, és kitapasztaltuk a helyi közlekedés sajátosságait. Aztán nekimentünk egy 160, majd egy 300 kilométeres útnak. Ez Indiában igen nagy távolságnak számít az átlagosan elérhetô 30–50 km/h sebességhez képest. Egy alkalommal ennél is többet, kb. 450 km-t tettünk meg egy (sofôrrel együtt) bérelt autóval, ami 14 órát vett igénybe. Az egyetlen aszfaltcsíkot a jelenleg zajló parlamenti választásokra készülô egyik párt népes rajongótábora foglalta el, persze nem direkt, csak épp az út mentén állt a színpaduk, ahol az egymást követô szónokok mintegy 3 órán keresztül tartották fenn a nagyérdemû figyelmét. Addig meg senki sehova. Több tíz kilométer hoszszan mindkét irányban megállt a National Highway (NH47) a 30 fokban és járó motorral – mert ez Indiában így szokás, hisz csak akkor megy a klíma –, kis tolakodás után mindenki belátta, hogy bizony az út szélessége adott, a bámészkodók száma szintén, így nem nagyon van mit tenni. Ez esetben még a motorok és riksák sem tudtak haladni a surranó pályákon, de ennek ellenére is ez a leggyorsabb közlekedési eszköz errefelé. A riksások pedig India, de talán egész Ázsia legjellegzetesebb figurái. Jármûveik éppoly változatosak, mint maguk. Vannak teljesen egyszerû fekete-sárga színûek, mármint riksák, fôleg Mumbaiban, Dél-Indi-

ában viszont hihetetlenül színesek, és a gyereküktôl a kedvenc istenségeikig bármivel lehet dekorálni ôket.

Személyes kapcsolatok Amiishsal Cochinban találkoztunk, épp mikor a bazársoron faggattuk Azizt, a dílert a helyi viszonyokról. Pont azon

agyaltunk, hogy jobb lenne visszamenni a fiatalokhoz a bazilika mögötti sportpálya környékére, mert az öreg, bár jó fej, sokat érezhetôen nem tud a helyi dolgokról, a füve pedig nemcsak szarul néz ki, emellett drága is. Persze ettôl még megnyújthatja az arcunkat, de most nem az a cél. Már korábban kiszúrtam, hogy a közelben álló riksából figyel minket egy srác. Ahogy elváltunk Aziztól, máris elindultunk felé. Kérdezi, hogy füstölnivalót keresünk-e, mi meg helyeslünk, meg némi infót a helyi viszonyokról, szokásokról – egészítem ki. Látszik, hogy ô a mi emberünk, a tekintete felfogható referenciaként, úgy be van szíva. De el kell mennünk, itt a bazársoron minden be van kamerázva a turisták miatt – mondja, és civil ruhás rendôrök is vannak. Érdeklôdöm, hogy Aziz vajon kinek dolgozik, hogy ennyire nyugodt, de nem érti, vagy nem akarja érteni a kérdést. Míg odaérünk a többi riksáshoz, akik pár percre onnan egy hatalmas fa árnyékában sziesztáznak, kérdésemre beszél a helyi viszonyokról, például hogy a hatóság menynyire amatôr, viszont a külföldieket nem zargatják, fôleg ha nem az utcán szívnak. Inkább a hotelt vagy a strandot javasolja, ott biztonságosabb. Általánosságban pedig az a legjobb, ha nem tudsz angolul – ajánlja, mint egy általános hatósági baszogatás elleni segélycsomagot.

A dél-indiai gyerekek szeretete, nyíltsága és kíváncsisága nem ismer határokat. Itt épp a trippunitturai Hill Palace Museumban rohanták meg a kollégát, aki nemcsak hogy kétméteres, fehér és európai, de még helyi viseletben is volt

CK 2014/3. június

e b o l g + a n n ca

A riksák egész Ázsia jellegzetes közlekedési eszközei, amiket millió és millió variációban dekorálnak. A személyes, családi, vallási, sport, sőt még a politikai témájú díszítés sem ritka. A képen egy jópofa kezdeményezés, a www.rickshawrun.com különleges járművei a keralai Fort Cochinban

Közben megérkeztünk, és elôkerül Shamir. Kiderül, hogy igazából ô az iparos. Mesél a különbségekrôl az egyes országrészek között, és saját, északon szerzett tapasztalatairól, a charrasról, a Madurai környéki hegyvidéki ültetvényekrôl és a keralai mezôkrôl. Megtudjuk, hogy elsô alkalommal még itt sem vernek vasra egy kis fû miatt, bár toleranciáról nem igazán beszélhetünk. (Mivel India hihetetlenül korrupt ország, ahol minden pénzkérdés, értelemszerûen mindent a saját társadalmi és gazdasági helyzetébôl mutat be.) Mumbaiban, Kalkuttában, Varanasiban, Goában és az északi államokban teljesen más a helyzet – mondja. Ott, ha utcán szívsz, és van is nálad fû, még akkor sem biztos, hogy bevisznek. Itt (Kerala) elsô alkalommal elzárnak 90 napra, másodszor pedig már lefolytatják a büntetôeljárást, és kaphatsz akár 1,5 évet is. A száz gramm már jelentôs mennyiségnek számít! Miközben mesél, szétszedi a riksa kilométeróráját, és kivesz belôle egy nem túl impozáns csomagot. Mikor jelzem, hogy megnézném, azt mondja, inkább szívjunk, az egyszerûbb. A jointot ôk pálmalevélbe tekerik, amit a bidee nevû helyi cigibôl nyernek. A mûvelet nem egyszerû, a levél ugyanis száraz, és nagyon könnyen darabokra törik. Kis gyakorlással viszont szétnyitható, annyira, hogy a dohány helyére vagy mellé elfér némi gandzsa, és még csak nem is feltûnô. Pár perc, és már

parázslott is a felturbózott teszt-bidee. Közben azt is megtudjuk, hogy náluk társaságban inkább chillum vagy pipa, egyedül csakis bidee. Normál cigipapír ugyan kapható, de nem szeretik, különben is méregdrága. Oldódik a hangulat, a hatás sem marad el, 10 perc, és röhögünk, hogy éppen min, már nem emlékszem. Ez 12 gramm, mondja, az ár is fele, mint Aziznál, és benne van a beszélgetés, az információk is. Bár nekünk a fele is elég lenne, meg kevesebbnek is tûnik, jó fejek annyira, hogy megvegyük tôlük, fôleg most, hogy már készek vagyunk.

Nagyon kellemes volt a hatás, szépen megérkezett, nem volt tolakodó vagy agresszív. Kifejezetten utálom azokat a gandzsákat, amiktôl lefolyik az arcod, vagy úgy betapaszt a fotelbe, hogy lóval se bírnak kivontatni onnan. Az Iduikki Gold, ahogy nevezték, a helyi slágertermék. Állítólag nincs is más elérhetô fajta, de ezt egy dílertôl azért fenntartással fogadom. Azon nem lepôdtem meg, hogy kizárólag outdoor fajtákat ismernek és használnak, épp tél közepe volt, és éjszakánként néha +20 fokra is lehûlt a levegô! Testileg nem fárasztott el, és fejben is aktív volt, ám mérsékelt hatású, persze nem hiszem, hogy súlyos mennyiséget szívtunk. Kétórás kellemes, feltûnôen tiszta agyi high, aztán egy óra lecsengés, amit némi cukorbevitel is segített. A legnagyobb meglepetés azonban a hotelben ért, amikor megnéztem jobban a csomagot, és láttam, hogy Shamir pont ugyanolyan füvet árul, mint amilyet Aziz is kínált. Ami, utólag el kell ismernem, sokkal jobban mûködött, mint ahogy kinézett, ám ez nem változtat azon a tényen, hogy a küllem is a minôség fontos része. Legalábbis számomra, persze én nem vagyok, és ahogy néhány közelebbi ismeretségbôl kiderült, nem is lennék jó indiai. Nem szeretem például sem a sós limonádét, sem a túl fûszeres és ehetetlenül csípôs ételeket, sem az agyoncukrozott édességeket, sem a meleget, sem a tömeget. Hogy akkor mégis miért Indiába mentem? Mert ott lehet a legtöbbet megtudni arról, hogy milyen jó hely is Európa! Gabor Holland

faccebook.ccom/ckmagazin facebook.com/ckmagazin

f b k facebook.com/ckmagazin / k i

greenfo

SAJTÓMESE A KANNABISZ ÁLDOZATAIRÓL

„A kannabisz hirtelen szívhalált okozhat” – írták a düsseldorfi és frankfurti Igazságügyi Orvostani Intézet kutatói február végén. A Forensic Science International címû folyóiratban dr. Benno Hartung és kollégái két fiatal férfi (23 és 28 évesek) esetét írták le, akik hirtelen elhaláloztak. Mindkettôjük vérében kimutatható volt a THC jelenléte. Egyik esetben sem találtak semmilyen speciális halálokot, keringési vagy szívbetegséget. A szerzôk szerint „a halálos kannabiszmérgezés elsô eseteivel állunk szemben, melyeknél a halál beállta után átfogó vizsgálatokat végeztek”. Mindkét eset felkeltette a média érdeklôdését, ugyanakkor az ok-okozati összefüggést a kannabiszfogyasztás és az elhalálozás között más szakértôk igen hamar kétségbe vonták. „Az egyes vizsgálati eredmények nem támasztják alá a feltételezést” – jelentette ki a berlini Charité Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetôje, Michael Tsokos. A düsseldorfi esettanulmányokat átolvasva ezt mondta: „Az világosan látszik, hogy a 23 éves férfi súlyos szívbetegségben szenvedett. Ha véletlenül nem a halála napján fogyasztott volna kannabiszt, akkor az összefüggés senkiben fel sem merült volna.” Az esettanulmányokból az is kiderül, hogy a 28 éves férfi korábban többféle szerfüggôséggel is küzdött (alkohol, amfetamin, kokain), melyek akár külön-külön is felelôsek lehetnek a szívrendellenesség kialakulásáért. Ráadásul az áldozatokon végzett drogteszt csak az egyéb illegális drogok jelenlétét zárta ki, a koffeinét és a ni-

kotinét pedig nem, holott mindkettôjük fogyasztása szívrendellenességekhez vezethet! „Azokban az esetekben, melyekben a halál oka nem állapítható meg egyértelmûen, elôfordul, hogy a kannabiszt nevezik meg felelôsnek. Én ezt hibás diagnózisnak tartom” – öszszegezte Tsokos. De az eljárást több igazságügyi orvos szakértô is elfogadhatatlannak tartja. „Mivel a vizsgálatok során semmilyen kézzelfogható eredményre nem jutottak, Hartung és kollégái nem találtak más bûnbakot, csak a kannabiszt” – mondja Frank Mußhoff a müncheni Igazságügyi Orvosszakértôi Központból. „De ez nem bizonyíték, legfeljebb csak magyarázat.” A két fiatal férfi vérében nem volt kiemelkedôen magas a tetrahydrocannabinol (THC) mennyisége, Mußhoff állítása szerint közúti ellenôrzéseknél nemritkán találni ekkora koncentrációt. „A vérben talált bomlástermékek mennyisége nem bizonyítja azt sem, hogy a két férfi rendszeres kannabiszfogyasztó lett volna.” Azt sem feledhetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint a THC nem túladagolható. A pszichológus Mitch Earleywine kalkulációi szerint egy 73 kilós embernek 9125 mg THC-t kellene a szervezetébe juttatnia ahhoz, hogy 50% esélylyel elhalálozzon. Egy átlagos marihuánás cigarettára vetítve ez körülbelül 450 joint elszívását feltételezné, és akkor még nem is számoltunk az égés során a füstben elillanó THC-vel, ami egyesek szerint 80% is lehet. Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy a német

orvosok miért ragaszkodnak az igencsak valószínûtlen „halálos fû” hipotézishez. A választ maga a kutatásvezetô, dr. Benno Hartung adta meg, mikor az esettel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy felülvizsgálják a kannabisz fájdalomcsillapításra történô alkalmazását. Nos, innen üzenjük dr. Hartungnak, hogy a vényköteles fájdalomcsillapítók használata évente nem kettô, hanem 16 000 halálos túladagoláshoz vezet csak az USA-ban, így orvosként meglehetôsen felelôtlen, sôt etikátlan az alternatív terápiákkal kapcsolatos kísérletek útjába állni. A mindentudó bulvársajtó persze az elsô kannabisz okozta közvetlen halálesetként tálalja a történetet, és biztosak lehetünk benne, hogy az amerikai legalizációk elhibázottságának „bizonyítékaként” gyakran hallhatunk még ehhez hasonló esetekrôl.

CK 2014/3. június

Tények és tévhitek:

A CBD-OLAJ Újabb hatékony gyógyszer kannabiszból A cannabidiol, azaz a CBD egy a számos ismert cannabinoid közül, melynek farmakológiai hatásosságát manapság intenzíven kutatják – ugyanakkor sok rászoruló már használja is, sok kórisme tüneteinek kezelésére. A CBD körül kialakult rajongás okán most megpróbáljuk egymástól elválasztani a tényeket, illetve a megalapozatlan tévhiteket, és összegyűjtöttük, amit a CBD-vel kapcsolatban tudni érdemes. 32

ta után sem „stoned”, sem „high” állapot nem lép fel, éppen ellenkezôleg, a természetben a CBD a THC pszichoaktív hatását hivatott ellensúlyozni. Kutatások bizonyították, hogy a szervezetbe jutó túl sok THC esetén a CBD semlegesíti annak hatását, ugyanakkor a vérben a THC mennyisége nem csökken. A CBD egyáltalán nem, illetve csak nagyon csekély mértékben pszichoaktív, ezért is annyira kedvelt gyógyszer.

A CBD tiltott szer? A THC-vel ellentétben a CBD se nem tiltott, se nem engedélyköteles, így tiszta formában biztos, hogy Magyarországon is legálisan forgalmazható és fogyasztható. Legalábbis elvileg, mert hogy láttunk mi már éjjeliôrt nappal meghalni Ungériában!...

Hogyan hat a CBD? A cannabidiol különösen erôs gyulladásgátló, megakadályozza annak kialakulását a szervezetben. A CBD interakcióba lép a szervezetbe jutva a cannabinoid receptorokkal, ekként aktiválja és javítja az idegrendszer természetes immunreakcióját a fájdalomra, a félelemre és a stresszre. A CBD csökkenti a görcsrohamok intenzitását, vagyis a görcsoldásban is eredményes. A CBD megelôzô hatású is, nem csak a tüneteket enyhíti. Ezenkívül antibakteriálisként és antipszichotikusként is ismert, utóbbi vonatkozásában anélkül, hogy szedatív állapotot vagy kiegyensúlyozatlanságot okozna. Egyre több tudományos és klini-

kai tanulmány bizonyítja, hogy a CBD hatékony kezelési alternatívát jelent olyan betegségek esetében, mint az epilepszia, a Tourette-szindróma, ízületi gyulladások, diabétesz, alkoholizmus, szklerózis multiplex, krónikus fájdalmak, antibiotikumnak ellenálló fertôzések, skizofrénia, poszttraumatikus zavarok és más idegrendszeri betegségek. Az aktuális hatás attól függ, hogy mennyi CBD-t tartalmaz az adott termék: alacsony CBD-tartalom esetén élénkítô, míg magas CBD-tartalom esetén inkább nyugtató.

A CBD orvosi szempontból értékesebb, mint a THC? Ez kizárólag az adott betegtôl és a betegségétôl függ. Stefan NoelkerWunderwald is orvosi kannabiszt használ, de kipróbálta a CBD-t, majd levonta következtetését: „Nekem személy szerint sokkal jobbak a tapasztalataim a THCtartalmú fajtákkal és készítményekkel, de biztos vannak olyanok is, akik a THC miatt nem érzik olyan jól magukat – nekik jobban beválhat a tiszta CBD-olaj.” A CBD-fogyasztásnak nincsenek kellemetlen mellékhatásai vagy veszélyei, de szájszárazságot és étvágycsökkenést okozhat. Ugyanakkor addikció nem alakul ki, és túladagolni sem lehet.

Mennyi CBD-t tartalmaz a kender? A leggyakoribb elôfordulási mennyiség 0,6–1,0% között mozog. Azok a fajták, melyek CBD-tartalma 0,6% vagy kevesebb, nagyon csekély hatást mutatnak, míg az 1,0%-os vagy afeletti CBD-

Hogy a kannabisz egy ennyire kedvelt gyógyszerré vált, a benne található hatóanyagoknak köszönhetô, minden kannabiszfajta különbözô arányban tartalmazza, ezért van az, hogy minden egyes fajta más szükségletet elégít ki. Az orvosi célú felhasználók számára a THC mellett a cannabidiol, rövidítve CBD az egyik legérdekesebb hatóanyag. Az Indica-fajok általában több CBD-t tartalmaznak, mint a Sativa-félék (ide sorolandó a Ruderalis is), és a nônemû növényekben a THC és a CBD aránya fordítottan arányos, azonban nagyban függ még a fajtától és a szüretelés idôpontjától is.

Mi is pontosan az a CBD? A CBD egy cannabinoid, mely széles körû hatásspektrummal rendelkezik: használa-

CK 2014/3. június

medical

tartalom nagyon erôsen hatnak. A haszonnövényként termesztett kenderben (Cannabis Ruderalis) is relatíve magas a CBD-tartalom, de természetesen ennél jóval magasabb hatóanyag-tartalmat is el lehet érni. A CBD-Crew által kifejezetten kannabiszpáciensek számára, terápiás célra tenyésztett fajta CBD-tartalma például 6% feletti.

Melyek a legkedveltebb CBD-kannabiszfajták? A zamnesia.de internetes magkereskedô oldal adatai szerint a legkedveltebb CBDfajták a Shark Shock, a CBD Skunkhaze, a Royal Highness, a CBD Nordle és a CBD Medi Haze. A Shark Shock például a CBDCrew termesztôinek kreációja – átlagos THC-tartalma 6,33%, CBD-tartalma pedig 7,28%, így tökéletes orvosság lehet. Mivel a fajtában leginkább az Indicák sajátosságai érvényesülnek, a Shark Shock nem nô hatalmasra, röviden, kb. 8 hétig virágzik, és négyzetméterenként kb. 400 gramm hozamot ad. A CBD Skunkhaze a CBD-Crew és a Dutch Passion termesztôinek együttmûködésébôl született – egy klaszszikus fajta jól sikerült orvosi változata, kifejezetten gyógyászati célokra nemesítették. Fô hatóanyagai kiegyensúlyozottan vannak jelen: 5% THC és 5% CBD. Mint neve is mutatja, a CBD Skunkhaze egy Sativa-Indica-hibrid, így nagyobbra nô, de nem kiemelkedôen, és kb. 10 hétig virágzik. Termésátalaga 450 gramm/ négyzetméter. A Royal Highness a Royal Queen Seeds válasza az orvosi CBD-fajtákra. A pontos THC- és CBD-tartalmak nem ismertek, a termesztôk az egekbe dicsérik. A Royal Highness egy olyan fajta, mellyel

kezdô termesztôk is próbálkozhatnak. Kicsi és robusztus, mint egy Indica, és 8-9 hétig virágzik. A CBD Nordle egy további olyan fajta, melyet a CBD-Crew alkotott – és mellyel a lécet igen magasra tették –, a fajta CBDtartalma 8,97%, THC-tartalma 6,43%. Ma nem nagyon találunk más fajtát, mely ekkora CBD-tartalommal rendelkezne. A CBD Nordle-t is nagyon ajánlják kezdô termesztôknek, ez egy kisméretû növény, úgy néz ki, mint egy minikarácsonyfa. Az Indica-domináns hibrid 8-10 hétig virágzik, róla kb. 500 grammot szüretelhetünk négyzetméterenként. A CBD Medi Haze a CBD-Crew legújabb kreációja, szintén ôrületes CBDtartalommal. A tesztek szerint a CBDtartalom akár a 8%-ot is elérheti, ugyanakkor THC-tartalma csak 4%. Kinézetében a Sativa-fajta dominál, vagyis a CBD Medi Haze igen magasra tud nôni. 9-10 hetes virágzás után 450-550 gramm terméssel számolhatunk négyzetméterenként.

Elő lehet állítani a CBD-t szintetikusan is? Igen, a cannabidiolt elôször Raphael Mechoulam és csapata szintetizálta Izraelben. Stefan Noelker-Wunderwald magyarázata: „A THC kémiai struktúrája hat különbözô, zárt gyûrûbôl áll, a CBD-nél pedig az egyik gyûrû nyitott. Ezért lehetséges, hogy a CBD-bôl kémiai úton, a nyitott gyûrû bezárásával THC-t nyerjünk. Ezt csinálja például a THC Farm is, ôk a CBD-t vették alapanyagul, és THCvá alakították. Ugyanez megfordítva már igen nehezen mûködik, úgy néz ki, hogy a CBD a THC kémiai elôanyaga.

Kutatják még a CBD-t? Igen, hiszen még nem sikerült a CBD hatásmechanizmusát kideríteni, ezért további kutatások szükségesek. Eddig még az is csak egy sejtés, hogy a CBD pozitív hatással van a bélmûködésre. Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD-nek neuroprotektív és neurogén hatása van, több amerikai kutatóintézetben is vizsgálják például rákellenes tulajdonságát. Megállapították, hogy a CBD-receptorok a ráksejteket összekapcsolják, melynek következtében azok elpusztítják egymást. A cannabidiol az agy idegsejtjeinek védelmérôl is gondoskodik. Izraelben, Brazíliában és Kanadában végeznek aktuálisan CBD-kutatásokat.

Tehát akkor indokolt ez a nagy rajongás a CBD iránt? Egyesek mint csodaszert ünneplik, melyet egyre több területen lehet felhasználni, mások pedig a kannabiszgyártók marketingfogásának tekintik, akik így legitimálják a füstmentes kannabiszfogyasztást. Stefan Noelker-Wunderwald így gondolkodik errôl: „A CBD-termékek iránt ugyan nô a kereslet, de szerintem rajongásról nem beszélhetünk. Talán az USA-ban és az interneten más a helyzet, robbanásszerûen megnôtt a CBD-vel foglalkozó oldalak és a belôle elôállított termékek száma. Hogy valóban a valóságot tükrözi-e mindaz, ami ezeken az oldalakon megjelenik, arról én nem szeretnék ítélkezni.” Az Ausztriában élô Bozi is a CBD-t használja gyógyszerként, és neki is megvan a véleménye a CBD körül kialakult vitáról: „Hogy jogos-e a CBD iránt kialakult rajongás, azt nem tudom. Ez inkább egy út, melynek segítségével el lehet érni egy bizonyos célt. A CBD-t nem tegnap fedezték fel, mégis csak rövid ideje beszélnek róla. Mindenki azt szeretné, ha jobban lenne, de harcolunk azért, hogy a rászorulók megkapják a gyógyszerüket. Addig, amíg valaki nem lesz saját maga is beteg, mit érdekli más szenvedése? Azt gondolom, hogy mindenkinek szüksége van arra a szabadságra, miszerint saját maga dönthesse el, hogy kemikáliákkal akarja-e magát telepumpáltatni, vagy a gyógyulás alternatív útját választja!” M. M.

Köszönjük Bozi (Future-Grow) és Stefan (Hanf-Zeit) segítségét a cikk elkészítésében.

e b o l g + a n n ca

Kannabisz a konyhában

A KENDER MINT ÉLELMISZER A lassan egy évszázada tartó kannabiszlejárató kampány magával sodorta a nem pszichoaktív rokont, a hasznos kendert is. Részben az egészségtudatos étkezésnek köszönhető, hogy a kender már nemcsak rekreációs szerként, hanem hasznos tápanyagforrásként is megjelenik a köztudatban. De milyen kedvező egészségügyi hatásai vannak valójában a kender ételként történő fogyasztásának? A kendermag kedvezô biológiai összetétele és jótékony egészségügyi hatása alkalmassá teszi, hogy minden háztartásban helyet kapjon. Fontos külön kiemelni a vegetáriánus konyhában betölthetô szerepét, hiszen a hús mellôzésével az egyik fô nehézség a fehérjében gazdag étrend összeállítása. A kendermag kivételes fehérjeforrás, így a szójaérzékenyek számára is alternatívát nyújt. Három kanál kendermag 11 gramm fehérjét tartalmaz, ami egy felnôtt ember napi fehérjeszükségletének negyedét-ötödét fedezi. Ezenfelül a kendermag magas rosttartalommal rendelkezik, E-vitamint és

nyomelemeket – magnéziumot, káliumot és vasat – tartalmaz, valamint megtalálható benne mind a 9 esszenciális aminosav. Szintén gazdag omega zsírsavakban, kiegyensúlyozott 1:3 arányban tartalmaz omega-6 és ómega-3 zsírsavat, melyek gyulladáscsökkentô hatással bírnak. Ráadásul a kendermag az omega-6 zsírsavat a legkedvezôbb formában, gammalinolénsavként (GLA) tartalmazza, amely nem csak a gyulladáscsökkentô hormonok fô építôköve, de segíti az egészséges anyagcserét, hozzájárul a haj, a körmök és a bôr egészségéhez, és csökkenti az LDL-koleszterin szintjét. Kiváló esszen-

ciális zsírsavforrásként jól alkalmazható a degeneratív megbetegedések ellen, amelyekben az oxigén hiánya jellemzô. A kendermag kedvezô összetételének köszönhetôen a létfontosságú szervek és szövetek több oxigénhez jutnak, ezért hasznos lehet szív- és érrendszeri betegségekben, továbbá cukorbetegség, sclerosis multiplex (SM), az immunrendszer csökkent mûködése, ízületi gyulladás és fájdalmak, lassú sebgyógyulás, a belsô elválasztású mirigyek mûködési rendellenességei és a nemzôképesség csökkenése esetén. Továbbá jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak is, mert a gyomor fa-

lan tápértékkel bír. A sütéshez alkalmas liszt keveréséhez 1/5 rész tiszta kenderliszt és 4/5 rész búza-, árpa- vagy egyéb liszt adagolása ajánlott. Az ezzel készített kenyér vagy sütemény rostokban gazdag lesz, és tartalmazni fogja a kendermagból származó omega zsírsavakat, vitaminokat, nyomelemeket és a könnyen emészthetô fehérjéket. A kenderliszt fogyasztható alternatívát nyújt a glutén- és a lisztérzékenyek számára, de bátran ehetik a mogyoró- és a cukorallergiások is, hiszen ismert allergén hatása nincsen.

Kenderolaj

lát különleges olajréteggel vonja be, így jelentôsen csökkenti az éhségérzetet. A kendermaggal úgy lehet fogyni, hogy közben a szervezet semmilyen szükséges tápanyagból nem szenved hiányt. Már csak az a kérdés, hogy milyen formában fogyasszuk.

Kendermag és kenderliszt Az elsô és legkézenfekvôbb lehetôség magának a kendermagnak az elfogyasztása, aminek számos módja létezik. A nyers, hántolatlan kendermagot nehéz elrágni, ezért ebben a formában darálva, turmixokban fogyaszthatjuk, hántolva pedig a napraforgómaghoz hasonlóan akár önmagában is. Sokoldalú felhasználhatósága miatt a legelterjedtebb a pirított kendermag, melyet önmagában, joghurtokban, salátákban vagy bármilyen ételhez párosítva ehetünk, a mag minden jótékony hatását élvezve. A kendermag igen magas, mintegy 30%-os olajtartalommal bír, melyet ha kivonunk, sûrû masszát kapunk. Ezt megôrölve tömény kenderliszthez jutunk, ami önmagában túl sûrû a sütéshez, azonban más lisztekkel kombinálva már egy lágyabb, enyhén diósmogyorós ízû keveréket ad, mely párat-

A kenderolajat, más néven kendermagolajat a magok sajtolásával állítják elô. A hidegen sajtolt, finomítatlan kenderolaj a világostól a sötétzöld színig terjed, és dióra emlékeztetô aromával rendelkezik. Minél sötétebb az olaj színe, annál intenzívebben fedezhetô fel benne a kenderes ízvilág. A kenderolaj nem összekeverendô a hasisolajjal, amelyet a kannabisz virágából állítanak elô, és magas arányban tartalmaz THC-t és egyéb kannabinoidokat, melyeknek köszönhetôen kiemelkedôen magas gyógyászati potenciállal rendelkezik. A finomított kendermagolaj tiszta és színtelen, íze is alig érezhetô. A finomítási eljárásból fakadóan hiányoznak belôle mindazok a természetes vitaminok és antioxidánsok, amelyek a finomítatlan kendermagolajban megtalálhatóak, ezért jellemzôen nem élelmiszer-ipari céllal használják fel. Elsôsorban testápolási termékekben alkalmazzák, de az ipari kendernek jelentôs szerepe van a kenôanyag-, festék-, tinta-, üzemanyag- és mûanyaggyártásban is. A finomítatlan kendermagolajat olyan kannabiszfajtákból állítják elô, amelyek nem tartalmaznak jelentôs mennyiségû THC-t. Az elôállítási folyamat során a magokat megtisztítják, ezt követôen sajtolják ki belôlük az olajat. Maga a kendermag ugyan nem tartalmaz THC-t, az elkészült kenderolajban nyomokban mégis elôfordulhat, megeshet ugyanis, hogy a gyártás során egyes növényi részek elhanyagolható mennyiségben a mag felületéhez tapadnak, így ezek is a késztermék részévé válnak. A kendermag tömegének 30-35%-át fogyasztható olaj teszi ki, melynek körülbelül 80%-át esszenciális zsírsavak alkotják. Már egy evôkanál (körülbelül 15 ml) kendermagolaj képes fedezni egy felnôtt ember napi esszenciális zsírsavszükségletének egészét. Rá-

adásul – ellentétben például a lenmagolajjal – folyamatosan, napi rendszerességgel fogyasztható anélkül, hogy fennállna annak veszélye, hogy a szervezetben az esszenciális zsírsavak hiánya vagy egyensúlytalansága alakulhat ki. Hasonlóan más növényi olajokhoz, a kendermagolaj energiatartalma 9 kcal/g. Telített zsírsavtartalma más étkezési olajokhoz képest alacsony. A magas telítetlen zsírsavtartalmú olajak, különösen a gyenge minôségûek spontán oxidálódhatnak, és amennyiben nem helyesen (vagyis nem hûvös, sötét helyen, lehetôleg üvegben) tárolják ôket, viszonylag rövid idô alatt avasodásnak indulhatnak. A kendermagolajat hosszabb tárolási szándékunk esetén le is fagyaszthatjuk. A jó minôségû olajokhoz még tartósítószerek (antioxidánsok) alkalmazása sem szükséges, amennyiben, mint már említettük, helyesen tároljuk ôket. A kendermagolaj hôtûrô képessége viszonylag alacsony, emiatt sütéshez nem alkalmas, elsôsorban salátákhoz lehet használni. És még egy jó hír a bôrbetegségekben szenvedôknek, hogy a kendermagolaj bizonyítottan enyhíti az ekcéma tüneteit. Kolos Marcell

CK 2014/3. június

BLACK CREAM Ez az alacsony termetû, ágakkal sûrûn benôtt növény leginkább egy több csúccsal rendelkezô bokorra emlékeztet. Erôteljesen növekszik, gazdag hajtásokkal. A magasabb EC-értékeket jól tolerálja, ennek köszönhetôen egy kicsivel még a The Red Family többi tagjánál is ellenállóbb. A csírázás után 65 nappal rendszerint készen áll a szüretelésre. Éppoly gyantás virágzatot hoz, mint elôdje, a Cream Caramel. Sötétbarna színû termôi a virágok lila színû kontrasztjában e növény szépségét a mûalkotások szintjére emeli. A termés illata édes és gyümölcsös. A virágokat megérintve fûszeres és földes jegyek jelennek meg, melyek egyrészt a pakisztáni, másrészt a Blue-genetikából származnak, és mindez keveredik az eredeti Cream Caramel-aromákkal. Összemorzsolva fenyôés savanykás citrusaromák szabadulnak fel, mely utóbbi leginkább a pomelo illatára emlékeztet. Volcanóban 185 fokon vaporizálva karamellás ízélményt nyújt, melyet citrusos és földes jegyek egészítenek ki. A gôze édeskés és nagyon kellemes a szájpadláson, határozottan virágos ízekkel és egy csipetnyi fûszerrel. Meglepô mó-

don a földes aroma itt eltûnik, átadva helyét az egzotikus gyümölcsök enyhébb aromáinak. A hatás körülbelül 10 perc elteltével bontakozik ki a maga teljességében. Míg az aromagazdag ízek finoman éreztetik hatásukat, a tapasztalat csak az elfüstölés vagy a gôzölés után 15 perccel teljesedik ki a maga komplexitásában. Csupán enyhe eufóriát okoz, jellemzôbb az önmegfigyelés és a teljes fizikai nyugalom megélése. Kb. egy óra elteltével kizárólag a nyugalom és a belsô béke érzése marad, melyet farkasétvágy követ. Ez a hatás gyógyászati értékkel is bír, hiszen az olykor ellenszenvesnek tûnô egészséges ételek is jóízûnek hatnak, és azok részletgazdagságában gyönyörködve kedvünkre való ízeket fedezhetünk fel. A füst éppoly átható, mint a gôz. Minthogy azonban a gôz mentes a hamu és az égett fa ízétôl, sokkal szebb aromákat hagy a nyelven és a szájban, melynek köszönhetôen úgy félóráig vízen kívül nincs is kedvünk mást fogyasztani, hogy fenntarthassuk a Black Cream kellemes ízeit az orrunktól a szánkig. (x)

e b o l g + a n n ca NEM KELL MINDIG KENDER Pszichoaktív növények a tökéletes keverékhez Ha a hét vége közeledtével a fű vészesen fogyóban van, akkor bizony a fogyasztónak szembe kell néznie a problémával. Más országokban csak nevetnek rajtuk, hiszen a már zavarba ejtő kínálatból csupán választani kell tudni. Azzal azonban mégis kevesen vannak tisztában, hogy néhány teljesen legális növény is rendelkezik a kannabiszhoz hasonló tulajdonsággal. Íme, egy kis áttekintés a legfontosabb kannabiszpótlékokról és néhány pszichoaktív vagy épp annak hitt (gyógy)növényről. A hortenzia (Hydrangea paniculata, illetve más fajták) szinte minden évben feltûnik az európai médiában. „Fiatalok lopott hortenziát szívtak” – csak az egyik cím a sok közül, mely tavasztól késô ôszig rendszeresen megjelenik az újságokban. Ugyanakkor még senkit sem kaptak rajta hortenziaszívás közben, és hatása – ha van egyáltalán – igencsak kétségbe vonható. A beavatott szerkesztôknek valószínûleg a „Pszichoaktív növények” címû könyv került a kezükbe, ám ha valóban olvasták is, akkor tudniuk kéne, hogy a hortenzia szívása nemcsak hogy teljesen hatástalan, de még veszélyes is lehet. Olyan anyagokat tartalmaz ugyanis, melyek a füstben kéksavvá (hidrogén-cianid) alakulnak, a tüdô és az egész szervezet nem kis kárára. A drogkutatás irodalmában sem találunk semmit, ami arra utalna, hogy a hortenziának bármilyen értékelhetô pszichoaktív hatása lenne. Nyomatékos figyelmeztetésre van szükség a tropánalkaloida tartalmú növényekkel kapcsolatban is, melyek képviselôi elsôsorban az éjjel növô növények, mint a maszlag, az angyaltrombita, a nadragulya, a bolondító beléndek és a mandragóra. Ugyanilyen pszichoaktív és veszélyes éjjel növô fajták még a petúnia, a földicseresznye, a kalapácscserje és még sokan mások. Bármilyen kísérletezés ezekkel a növényekkel életveszélyes is lehet! A tropánmérgezés lehetséges tünetei: láz, görcsök, delírium, légzési bénulás, szívritmuszavarok. A tropánalkaloida-mérgezés legrosszabb esetben a légzôszervek bénulásához, szívritmuszavarhoz és a keringés leállásához vezethet! Jóval kisebb kockázatúnak nevezhetôk a salátafélékhez tartozó növények, mint

A Hortensie hydrangea nem alkalmas inhalálásra, de kenderpótlékként használják A szagosmüge kumarint tartalmaz

például a mérges vadsaláta. A növény szára egy tejszerû folyadékot tartalmaz, az úgynevezett lactucariumot, mely régebben mint ópiumhelyettesítô volt népszerû. Az aktuális toxikológiai irodalom a mérges vadsalátát kevéssé mérgezô növényként tartja számon. A kiszárított mérges vadsaláta levelét és nedvét számos indián törzs is fogyasztotta, Európában pedig a kétes hírû boszorkánybalzsam összetevôjeként ismerték. Hatása az ópiumhoz hasonlatos, de a leírásokban az áll, hogy sokkal enyhébb annál. Egy további legális, toxikológiailag nem túl jelentôs fészkes virágzatú növény a bársonyvirág. Christian Rätsch könyvében, a Pszichoaktív növények enciklopédiájában különbözô hagyományos elkészítési formákat ír le. Forrázatot lehet készíteni belôle, hamuját sütemény-

Az angyaltrombita a pszichoaktív burgonyafélék közé tartozik

be lehet sütni, illetve fel is lehet szippantani. Sôt el is lehet szívni a növényt, miután megfüstölték, és pasztát készítettek belôle. A bársonyvirágfajták hatása adagolástól függôen stimuláló, illetve transszerû is lehet. A bársonyvirágfajtákat más növényekkel kombinálva szokták fogyasztani. Indiában és Dél-Amerikában gyógynövényként ismert, köhögés, reuma és bôrproblémák kezelésére használják. A szagosmüge nemcsak egy kedvelt aromaterápiás növény, kumarin és kumaringlikozid tartalma révén dohánykeverékek elôállítására is alkalmas. Némely vidékeken a dohány helyettesítésére, valamint dúsítására is használják. A szagosmüge nyugtató, kedélyjavító, tágítja az ereket és tonizál. Orvosi szempontból ki kell emelni a gyulladásgátló hatását is. Túladagolása fejfájást, szédülést, nemegyszer légzôszervi blokkot válthat ki, melyért a kumarintartalom a felelôs. További számunkra érdekes dísznövény, mely Európában már régóta ismert és elterjedt, a kaliforniai kakukkmák, mely a mákfajták családjába tartozik. A kakukkmák alkaloidákat tartalmaz, többek között csekély mennyiségben morfint és kodeint. Ha a szárított növényt elszívják, enyhe, érezhetô pszichoaktív hatást vált ki, megnyugtat, enyhén stimulál és euforizál. A pszichonauta-szubkultúrában hatásos kannabiszkiegészítôként ismert. Most nézzük meg a tündérrózsafélék családját, melynek minden tagja pszichotróp, vagyis narkotizáló. A sárga vízitök is idetartozik, dohányba keverve fogyasztják, nyugtat és ellazít. A gyökerébôl készített tinktúra állítólag ópiumhoz hasonló hatást vált ki. A tündérrózsafélék nemzetsége tartalmazza azokat a vegyületeket, többek között

az aporfint, melyet néhány mákfélében is megtalálunk. A levelekbôl és a virágzat rügyeibôl forrázatot készítenek, vagy elszívják, illetve megfüstölik. Hatása az egészen enyhe afrodiziálótól a gyengén narkotizálóig terjed. Több tündérrózsafaj is a védett növények közé tartozik… Kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tény, hogy a nyárfa is enyhe pszichoaktív hatással bír. Közép-Európában a fekete-, ezüst- és szürkenyár, illetve a rezgônyár fordul elô. Flavonoidokat, tanninokat, fenol-glikozidot tartalmaz, mint a szalicin. Különbözô indián törzsek a fûzfát, a keskenylevelû nyárfát, a balzsamos nyárfát és a kanadai nyárfát gyógynövényként ismerték és használták. A feketenyár és más európai nyárfa rügyei alkotóelemei voltak a híres boszorkánybalzsamnak. Elszíva pszichoaktív, szedatív, sôt narkotizáló tulajdonságait tapasztalhatjuk meg. Christian Rätsch könyvé-

A mérges vadsaláta egy kedvelt ópiumés kenderpótlék

ben egyenesen sámándohánynak nevezi a nyárfa rügyébôl készített dohánykeveréket. Itt vannak még a pszichoaktív hatású zsályafajták: legtöbbjüket gyógyszerészetileg még nem kutatták, ezért etnobotanikai szempontból is alig kaptak figyelmet. A látnokzsálya talán a leginkább ismert közülük, de létezik több más pszichoaktív zsályafaj is. Hatásukat fôleg a neo-clerodan-diterpén tartalmuk, más néven a salvinorin B okozza. Az alfa-tujon is elôfordul néhány növényben, mint az orvosi zsályában és a muskotályos zsályában is. Az eddig felfedezett legfontosabb neo-clerodan-diterpének a salvinorin A és B mellett a salviacoccin, sclareol, salviarin és splendidin. Utóbbit a paprikavirágban találjuk, az amerikai zsályakutató és etnobotanikus, Daniel Siebert így írja le elsô találkozását a növénnyel: „Néhány erôteljes inhalálás után teljesen ellazul-

A bársonyvirág gyakori dísznövény

CK 2014/3. június

e b o l g + a n n ca tam, egyszerûen jóléreztem magam. Kicsit olyan volt, mint a diazepam, egy kevés GHB és ópium keveréke. A hatás néhány órán át tartott. Egyáltalán nem hasonlítható össze a látnokzsályával, de nagyon szép élmény volt.” Két azonos hatású zsályafaj a skarlátpiros és az ezüstzsálya. A skarlátpiros zsálya hatását így írja le: „Kicsit hasonlít a paprikavirághoz, egy ideig, ha akartam volna, sem tudtam volna felállni a székrôl, a színek, kontúrok élesebbé váltak, nagy világosságot éreztem magamban. A zenét mélyebben éltem át, olyan nüanszokat vettem észre, melyeket eddig még csak nem is ismertem. A gondolataim mintha szárnyakat kaptak volna. A testemet nehéznek éreztem, mely nem engedte, hogy felálljak a székbôl. Kicsit mintha odakövesedtem volna.” A muskotályzsálya sclareolt és alfatujont tartalmaz, inhalálva nyugtató, felszabadító, összességében szedatív hatású. A pszichoaktív zsályafajokról kijelenthetjük, hogy még rengeteg izgalmas, feltáratlan lehetôséget tartogatnak a kutatók számára. A golgotavirágok családjába több pszichoaktív fajta is tartozik. Többek közt a marakuja, a denevérlevelû golgota és az óriás passiógyümölcs harmanalkaloidákat tartalmaznak. Az észak-amerikai golgotavirág pedig harmant, harmint, harmalolt, harmolt és harmanalkaloidákat, ezek MAO-gátlók, vagyis nem szabad ôket bizonyos élelmiszerekkel és gyógyszerekkel együtt fogyasztani. A passiógyümölcs-készítményekkel általában nem árt az óvatosság. A szárított passiógyümölcs inhalálva nem túl erôs pszichoaktív hatást idéz elô, emellett nyugtató, szo-

A passiógyümölcs is kedvelt marihuánahelyettesítő

A kaliforniai kakukkmák Európában már régóta őshonos

Több tavirózsafajta is védett növény, és mind pszichoaktív hatású

rongásoldó, kedélyjavító. A friss növényt kifôzik, ha kell, többször is, és a fôzôlevét megisszák, akik már próbálták, általában 3 kg alapanyagot vesznek. Enyhén euforizál, könnyû optikai hallucinációkkal kísérve. Végezetül essen néhány szó egy hazai, igen ismert és gyakran használt növényrôl, melyet eddig a kannabisz legközelebbi rokonaként tartottak számon, ez pedig a komló. A komló nem csupán a sör legfontosabb alkotóeleme és ismert gyógynövény, ha az ember tudja, hogyan használja. Van még egy titok a komlóval kapcsolatban, melyet fokozatosan árulok majd el. Egész Európában és a mérsékelt éghajlatú területeken megterem, folyóparti erdôkben, bokrok tövében, utak, folyók, sövények mentén. A komlót nagyon régen (valószínûleg Plinius óta) ismerik és használják az emberek. A híres gyógynövénysámán, Hildegard von Bingen volt az elsô, aki leírta a komló pszichotróp tulajdonságait. Valószínûsíthetô az is, hogy a szerzetesek saját, komlóból készített söreikkel testi vágyaikat akarták kordában tartani – bár én ezt nem teljesen értem. A komló a sört többféle módon gazdagítja: pszichoaktív hatása által (melyet az alkohol sem semlegesít) fûszerezi, kesernyés aromát kölcsönöz neki, és nem utolsósorban tartósítja. A népi gyógyászatban a komló enyhe szedatívumként ismert, nyugtalanság, elalvási nehézségek, gyomor-, vese-, hólyagproblémák, illetve menstruációs panaszok esetében alkalmazzák. A homeopátia az ideghüvely gyengesége, az éjszakai és spontán ejakuláció (!) ellen veti be a komlót. Markus Berger

Egy komoly gyógynövény:

CHRONIC A legsikeresebb fajtánk ez a középmagas, nem túl sûrû növény, mely a kiemelkedô terméshozam és a kiváló minôség tökéletes kombinációja. Azok, akik ismerik, a megjelenése és az édeskés illata miatt választják. Indica-felmenôinek köszönhetôen a Chronic akár 600 g/m2 hozamra is képes anélkül, hogy elveszítené az ínyenceknek kedves tulajdonságait. Egyedüli, hatalmas központi bugát növeszt, néhány oldalággal. A levélzet levágásával elérhetô, hogy a növényen két oldalsó buga is megjelenjen, ezzel azonban csökkenhet a hozam. A virágzáskor érezhetô édes illat a leszüretelt termésben is megmarad, ha megfelelôen szárítják. Az összes fajtánk közül ez a legjobb választás azoknak, akik unják már a nagy hozammal együtt járó minôségcsökkenést. A High Times Cannabis Cupon 1994-ben 3. helyezést elért fajtát 2000-ben továbbfejlesztettük. Ezután 1. helyezést kapott a Highlife Cup Spain 2004-en (az alicantei Mundo Ganja részérôl), és másodikat hidropónika kategóriában (a barcelonai Perenne Grow-tól). Legutóbbi elismerését, egy 2. helyezést az El Punto Cup 2005-ön kapta outdoor kategóriában, a spanyolországi Malagában. A Chronic kiváló gyógyászati potenciállal rendelkezik fájdalomcsillapítás és étvágygerjesztés terén. (x)

PANDORA: a tökéletes nőiesség A Pandora egyike a Paradise Seeds automatikusan virágzó fajtáinak, és kategóriájában jelenleg kétségkívül az egyik legjobb a világon. Az automatikus gének megôrzése mellett is egy igazi Indica-fajta, melynek felmenôi az Afghani Spoetnik #1 és a Sensi Star. A növény és aromás bugái egyaránt tömörek. Palántái hosszúak, megnyúltak, sûrûn elhelyezkedô bugái nagy mennyiségû virágot teremnek, felszínükön tömény réteg gyantával. A csészelevél-virágzat aránya épp ideális a gyors manikûrözéshez. Hatása

rendszerint erôteljes és hosszan tartó. A Pandora-magok 65 nap alatt szüretelésre kész állapotba kerülnek, tekintélyes hozammal, ami növényenként akár a 100 grammot is elérheti. Ez talán a legjobb variáns a korai szüreteléshez, a mediterrán tájakon pedig egy szezon alatt többször is hozhat termést. Minden kertben, erkélyen vagy az ablakban is jólérzi magát. Egy ókori görög istennô után kapta a nevét, a Pandora így az automatikusan virágzó fajták közül a tökéletes nôiességet testesíti meg. (x)

AutoUltimate® Az AutoUltimate a „The Ultimate” nevû elit termékünk AutoFem változata. A csúcserôsségû és kiemelkedô hozamú fajta következetesen látványos termést nyújt. A legjobb eredmények a The Ultimate és az eredeti, legendás AutoMazar keresztezésébôl származtak, aminek következményeként egy erôteljes és nagy terméshozamot biztosító variáns született. A fajta 80-100 cm magasra nô, tömör rügyei a közepestôl a nagyméretûig terjednek. A rügyek ragacsosak és

édes, aromatikus gyantával vannak bevonva. Az AutoUltimate minôségre, ízre és hatásra nagyon hasonlít az eredetire. A variáns olyan szülôi genetikával van felfegyverkezve, mely már bizonyított, ráadásul a Dutch Passion auto tenyésztési módszereivel felvértezett AutoUltimate nagyszerû eredményt garantál beltéren is. Úgy véljük, az elérhetô hozam, minôség és megbízhatóság szempontjából ez az egyik legjobb fajta még saját gyûjteményünkbôl is. (x)

CK 2014/3. június

a’la canna I. Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tôlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tôlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hozunk létre. Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti ôket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek a hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függenek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja ôket. Emlékezz erre: ha a természetüknél fogva függô dolgokat függetleneknek tartod és a más dolgait sajátaidnak tekinted, akkor minduntalan akadályokba ütközöl, bánkódni és háborogni fogsz, káromolod az isteneket és az embereket, de ha csak azt tartod a tiednek, ami valóban a tied, a más tulajdonát pedig a helyzetnek megfelelôen a másénak tartod, akkor sohasem leszel a kényszer hatalmában, senki sem fog utadba állni, nem fogsz senkit szidalmazni és vádolni, és semmit sem kell majd akaratod ellenére végrehajtanod; senki sem árt neked, és nem lesz ellenséged sem, mert nem történik veled semmi baj. Ha erre a nagy dologra törekszel, emlékezz rá, hogy nemcsak ímmel-ámmal kell utána vetned magad, hanem ennek a kedvéért bizonyos dolgokról teljesen le kell mondanod, más javak megszerzését pedig el kell halasztanod; ha azonban a lelki nyugalmad megszerzésére is törekszel, és uralkodni és gazdagodni is akarsz, könnyen megtörténik, hogy ezeket sem éred el, mivel az elôbbire vágyakozol, de biztosan elveszíted azt, ami egyedül hozza létre a függetlenséget és a boldogságot. Minden kellemetlen képzet felmerülésekor nyomban jegyezd meg: „Te csak képzet vagy, és egyáltalán nem az, aminek látszol.” Ezután vizsgáld és ítéld meg a képzetet elveid alapján: legelôször és legfôképpen abból a szempontból, vajon oly dolgokra vonatkozik-e, amelyek hatalmunkban vannak, vagy pedig olyanokra, amelyek nincsenek hatalmunkban. S ha valami olyanra vonatkozik, ami nincs hatalmunkban, mindig kéznél legyen ez a mondás: „Semmi közöm hozzá!”

EPIKTÉTOSZ KÉZIKÖNYVECSKÉJE, AVAGY A SZTOIKUS BÖLCS BREVIÁRIUMA (Citátum)

Epiktétosz az első századforduló görög származású, de Rómában is ismert sztoikus ﬁlozófusa. Nero testőrének rabszolgájaként került a Birodalom fővárosába, amikor gyerekként odahurcolták. Később ura felszabadította és taníttatta. Eredeti nevét nem ismerjük. Munkássága a második században nagy hatással bírt, majd elfeledték, és csak a reneszánsz fedezte fel újra. Filozóﬁája mindenekelőtt az etika alapkérdéseit tárgyalja, és azok gyakorlati átültetését állítja az előtérbe. Gondolatainak magja az egyes ember belső szabadsága, morális autonómiája.

XLII. Ha valaki rosszul bánik veled, vagy roszszat mond rólad, emlékezz erre: abban a hiszemben teszi vagy mondja, hogy alapja van rá. Ô csak aszerint cselekedhet, ahogy neki – nem pedig neked – helyesnek látszik; ha pedig hamis a véleménye, az neki árt, mert tévúton halad. Ha valaki egy helyes mondatösszetételt hamisnak tart, az nem a mondatösszetételnek árt, hanem annak, aki tévedett. Ha ebbôl indulsz ki, nem fogsz haragudni a rágalma-

zódra. Bármit mond, jegyezd meg: „Neki úgy tûnt igaznak.”

LII. A filozófia elsô és legfontosabb része az, amely tanítások gyakorlati alkalmazásáról szól; például az, hogy nem szabad hazudni. A filozófia második része a bizonyításokat tartalmazza: miért nem szabad hazudni? A harmadik rész az elôzôeknek alapvetésül és megvilágosításul szolgál. Miért bizonyítás ez? – kérdezi. Mi a bizonyítás? Mi a következtetés? Mi az ellentmondás? Mi az igaz, és mi a hamis? A harmadik rész tehát a második rész miatt szükséges. A második pedig az elsô miatt. A legfontosabb azonban, amivel mindig foglalkoznunk kell, az elsô rész. Mi viszont fordítva csináljuk. A harmadik résszel töltjük idônket, és minden buzgalmunk ebben merül ki. Az elsô részszel egyáltalán nem törôdünk. Így történik, hogy hazudozunk ugyan, de annak a bizonyítási módja, hogy nem szabad hazudni, kéznél van nekünk.

a’la canna

RELAXÁCIÓS GYAKORLATOK Francis Harris: Minutes of Sleep A modern embernek meg kell tanulnia kikapcsolni, relaxálni. Mentálhigiénés okokból mindenkinek szüksége van arra, hogy idôrôl idôre ezt tegye. A rekreációhoz kapcsolódva nagy profitot hozó iparágak épültek ki az elmúlt harminc-negyven évben, az úgynevezett aktív pihenéstôl kezdve a testkultuszon és az egészségfasizmuson át a „spirituális” szolgáltatásokat nyújtó különbözô „keleti” tanodákig. A nagyvárosok, a kis lakások, az internet és az okostelefonok korában sosem lehetünk egyedül, mindig jelen vagyunk. Jelen kell lennünk, ha másképp nem, virtuálisan. Ez a legtöbb ember számára iszonyatos stresszel jár, hisz amennyire társas lény az ember, ugyanannyira vágyik az elmélyülésre és a magányra is. Francis Harris Minutes of Sleep c. albumán az egyik legôsibb ösvényen jár, a zene útján tesz kísérletet, hogy mindössze egy nagyméretû fülhallgatóval maradhassunk egyedül egy em-

berekkel teletömött buszon vagy egy metrókocsiban. A vonósokkal operáló Hems és a fúvósokkal kísérletezô Dangerdream igen erôs kezdés. Megadják az alaphangot, a tónust, amitôl csupán a lemez felénél és mindössze két dal erejéig emelkedik el a zene. A vokális You Can Always Leave popba hajló dallama furcsa, de nem kellemetlen kontrasztja a jobbára instrumentális daloknak. A Minutes of Sleep városi zene. Lüktetô, széthulló, majd újra összeálló ritmusok, dobok uralják a játékidôt. Ezek különlegessége, hogy bár feszesek, pontosak és egyszerûek, mégis kiszámíthatatlanok, nem tudni, mikor zúzzák szét az elszállós, merengôs részek a frusztrálóan monoton ütemet. A lemez zeneisége és mondanivalója is e két véglet kölcsönhatásából, harcából születik meg. Francis Harris második lemezének nagy erénye, hogy akár háttérzeneként is lehet

TISZTA, MINT A VÍZ Beck: Morning Phase Beck Loser c. dala a kitaszítottak és megszomorítottak himnusza volt a kilencvenes években. Az amerikai alternatív szcéna hip-hoppal kokettáló, kölyökarcú kurtcobainja akkor és ott olyat tett le a nagyérdemû elé, aminek köszönhetôen évekre a figyelem fókuszába került. Noha ennek a dalnak a sikerét többé nem érte el, lemezei világszerte így is sok emberhez eljutottak. Azt a friss erôt, amit a kilencvenes években hozott, már nem tudta felmutatni, ehelyett azonban hol izgalmas, hol kevésbé ígéretes útkeresésbe kezdett. Például a 2005-ös Guerón nem egy nóta olyan vizeken evezett, amibôl késôbb, ha nem is Beck, de más pályatársak igencsak profitáltak. Hat éve jelent meg utolsó lemeze, bár idôközben sem tétlenkedett, többekkel együttmûködött: a legsikeresebb a Charlotte Gainsbourggal, az énekesnôként is tevékeny színésznôvel készített lemez, az IRM volt.

Az új album elsôsorban az amerikai folkzene eszköztárából merít, miközben azért felismerhetôen magán viseli a dalszerzô gitáros kézjegyét. Az elektronika háttérbe szorul ezúttal a klasszikus hangszerek mellett. A szintetizátor-hangszí-

hallgatni, például utazás közben, ám ez a house-ra fûzött ambient ugyanolyan élvezetes marad, ha leülünk a hifi mellé, és odafigyelve, minden apró jelet befogadva

fogyasztjuk. Persze nem karc nélküli muzsika ez sem. A hatodik számtól kezdve többször önismétlôvé válik. Ezek apróbb hibák vagy inkább problémák, melyek az egész élménybôl keveset vonnak le, sôt idôvel – huszadik, harmincadik hallgatásra – akár erénnyé is válhatnak.

nek is fôként széles, lágy szônyegekként teremtenek atmoszférát, vagy klasszikus hangzásokat idéznek fel. A középpontba elsôsorban az akusztikus gitárok, a zongora és nem utolsósorban az énekhang és a szöveg kerül. A Cycle és a Morning lágy nyitánya, a Wave riasztóan nyugodt kétségbeesése, a Country Down folkja és a Waking Light higgadt poprockja teszik emlékezetessé. A Say Goodbye a leginkább klasszikus beckes nóta, de még itt is legyûri a folk a hip-hopot. A Morning Phase kiérlelt, csendes anyag, mely nálam inkább a lejátszóba vissza-visszatérô háttérzene lehet, mint nagy figyelemmel hallgatott, mintaként emlegetett újító lemez. Pedig rendben van, jó érzékkel megalkotott dalok ezek. Vannak érzelmek, de nem hatásvadász, vannak dalok, amik átgondoltak, jól meg vannak írva, mégsem maradnak a fejben, kiesnek az emlékezetbôl, és félô, hogy ez lesz az egész mû sorsa is. Persze, aki anynyit letett már az asztalra, mint Beck, az simán megengedheti magának, hogy a negyvenes éveinek közepén ilyen albumokkal szórakoztassa magát és hûséges hallgatóit.

a’la canna

VALAMI, VALAHOL ZAKATOL Kangding Ray: Solens Arc A Berlinben élô francia producer, Kanding Ray, azaz David Letellier, aki egyébként úgy néz ki, mintha Michel Houellebecq romlott lelkû kisöccse volna, valami elképesztô dolgot mûvelt stúdiójában. Negyedik szerzôi lemezén a house, a trance és az experimentális zene különleges, egyéni egyvelegét adta közre. A végeredmény hipnotikus lett. A tizenkét dalból álló, nagyjából ötven perc hosszú anyagon a dobgépek, basszusok dominálnak, melyek fölé, mellé minimális, széttartó, sejtelmes hangmintázatokat szôtt a szerzô. Bár a technokorszak ostoba ritmikája újra és újra feldübörög, a felettük áramló hangorkánok a megszokottól teljesen eltérô jelentéssel ruházzák fel. Az utazás persze csak akkor kezdôdik el, ha utat engedünk az elménkbe ennek a kíméletlenül hideg és kísérteties zenének. „A kísérteties olyasvalami, aminek rejtve kellett volna maradnia, de mégis elôtérbe

ISMERŐS IDEGEN Coldplay: Ghost Stories A világsztár zenekarok hatodik lemeze a legritkább esetben lehet érdekes a mindig új hangra vadászó zenekritikusok számára. Jobbára egy kötelezô hallgatás után a zenekarra aggatott címkékbôl összesöpörnek párat, majd ráköpnek, és miközben azon sopánkodnak, hogy már semmi nem a régi, a nyáltól ragadó fecniket egymás mellé rakosgatják. A Coldplay új anyagát épp ezért megpróbáltam tiszta füllel hallgatni. Ami rögtön megragadott, az a hangszerek, szintik légies, tiszta hangzása volt. A gitárok igencsak a háttérbe szorultak, a dob hangzása is sokszor steril. Mindezek lehetnének kritikai felhanggal írt észrevételek, ám ezúttal az elôtérbe kerülô billentyûk és elektronika kifejezetten jót tettek a zenének. Martin hangja a megszokott tartományokban jár, és ugyanazokból a megoldásokból építkezik, mint eleddig, bár a zenei háttér megemeli ôt is. A muzsika olyan atmoszférát teremt, hogy még lágyabbnak, kellemesebbnek hat,

nyomult”, írja Freud A kísérteties címû tanulmányában. Kangding Ray zenéje épp ilyen. Egyszerre nagyon ismerôs, közeli, mégis mintha egy álomból, valahonnan a távolból szólna, leglényege pedig valami rémisztô, félelmetes, de megfoghatatlan elem, ami végig kivehetetlen marad, ugyanakkor na-

mégsem válik negédessé. Önmagában persze a jó hangzás még kevés egy jó lemezhez, de egyfajta hangulatot már sugároz. És ettôl a hangulattól a Ghost Stories intimebb, személyesebb lett. Ha pedig a hangulat megvan, akkor már csak remek dalok kellenek. És vannak is. A Midnight, az Another’s Arms simán versenybe szállhatnának a legjobb Coldplay-dal címért. Emlékezetes epizódok még az Oceans, a zongoradallamra építô O, illetve a merengô rockba oltott diszkó, a Sky Full Of Stars. Bár lágyak, érzelmesek, nem nyálasak, inkább

gyon is érzéki élményt nyújt. A Serendipity March, az Amber Decay, a Blank Empire és a Transitional Ballistics fontos gyûjtôpontok a korongon, melyek közt a többi szám – nem lebecsülendô – szerepe az átkötés, az újragondolás, az átértelmezés. A Solens Arc zenei értelemben egy hibrid, hûen tükrözi a kísérleti jellegét. A lemezt nem érdemes félfüllel hallgatni, mert minden apró részlete fontos, ugyanakkor nagyon megterhelô, rövid játékideje ellenére is, az egészet egyszerre befogadni. De érdemes próbákat tenni, mert ha egyszer ráérzünk az ízére, katartikus pillanatokat élhetünk át.

úgy szépek, mint az esô utáni tócsákban úszkáló olajfoltok. A Ghost Storieson a tagok zenei határhelyzeteket jártak körbe. Elmentek a végletekig, ám nem lépték át azokat. Ez komoly önmérsékletrôl tanúskodik, ahogy az is, hogy a korongra mindössze kilenc nótát tettek fel. Az elsô két Coldplay-lemezt még mostanában is meg-meghallgatom, de a késôbbiek a megjelenésük után pár hónappal észrevétlenül kikoptak a lejátszómból. A Ghost Stories talán nem fog erre a sorsra jutni. Lombhullató

a’la canna

VARÁZSLATOS GOMBÁK Havasréti József: Űrérzékeny lelkek Egyre több kortárs magyar regényben bukkannak fel a tudatmódosító szerek, de abban, hogy vadonatúj regényének központi szervezôelemévé Havasréti József egy varázslatos gombát emelt, elôzménynélküli. (Hazai Attila: Feri: Cukor kékség c. „drogosregény”-paródiáját leszámítva.) Persze a pécsi író, kritikus, irodalomtörténész nemcsak a mûfaj klasszikusaiból merített, hanem sci-fi- és krimielemeket is beépített a közel 400 oldalas mûvébe. A maga nemében egyedülálló alkotás született, mely egyaránt tarthat számot a nagyközönség és az irodalmárok figyelmére. Havasréti egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a könyvet pusztán passzióból írta, amit nehéz elhinni, mivel könyve rétegzett, széttartó, ezért gondos elôkészítést, alapos tervezést igényelhetett. Ahhoz, hogy az a rengeteg szál, melyet mozgat, végül egymáshoz pontosan illeszkedjék, nem elég egy lendület. A re-

gény három idôsíkban és három kontinensen játszódik. Egyrészt a harmincas évek Szovjetuniójában, melynek fôhôse Aaron J. Suler, egy Szibériában felnövô ifjú zseni, aki a helyi törzs közvetítésével belekóstol a fekete húsba, másrészt a hetvenes évek kádári Magyarországán, melyben a fôszereplô Rendest, tanárait, szüleit és barátját ismerhetjük meg, valamint a kétezres évek elején, amikor a férfivá cseperedett kisfiú végül nyomozásba kezd, hogy megértse saját sorsát és a körülötte zajló különös eseményeket. De ez még nem minden, az író az egyik fejezetben még az ötvenes évek Amerikájába is elvisz, ahol a drogirodalom két klasszikusa is felbukkan: Aldous Huxley és William S. Burroughs. Ahogy a könyvben elôrehalad az olvasó, egyre több dolog fonódik egybe: biokémia, orvoslás, vallástörténet, antropológia és mûvészet. Így az Ûrérzékeny lelkek nemcsak szimplán egy fordula-

AZ AGY, HA KIKAPCSOL Oliver Sacks: Hallucinációk Oliver Sacks íróasztaláról számos bestseller került már a könyvesboltok polcaira. A New Yorkban élô, 1965 óta praktizáló brit pszichiáter legnépszerûbb mûveit számtalan nyelvre lefordították. Legismertebb alkotása az 1973-as Ébredések címû regény, amit saját tapasztalatai alapján írt, speciális neurológiai rendellenességtôl szenvedô emberek esettanulmánya. A könyvbôl 1990-ben három Oscar-díjra jelölt filmadaptáció készült Robin Williams és Robert de Niro fôszereplésével. Legutóbbi két kötete – Az elme szeme és a Zenebolondok – bár friss kiadvány is, már az Akadémiai Kiadó Az elme kerekei sorozatának tagjaként jelent meg. Közös a három mûben, hogy az emberi észlelést veszi górcsô alá. Míg egyikben a hallásra, a másikban a látásra, addig a legutolsó könyvben Sacks valamennyi észlelési rendellenességre fókuszál. Azokat a jelenségeket vizsgálja, amikor valami rendkívüli, szokatlan történik az egyén elméjében.

Az olvasmányos, ismeretterjesztô szöveg tizenöt fejezetben veszi végig a legjellemzôbb jelenségeket, kezdve a sort a Charles Bonnet-szindrómával, és zárva a doppelgängerekkel és a fantomokkal. A szerzô a különbözô jelenségekre, tünetekre tudományos válasszal, magyarázat-

tos, többé-kevésbé jól sikerült krimi, hanem egy különleges kultúrtörténeti utazás is. A kötet kiemelkedô teljesítmény. Havasrétinek sikerült a rengeteg forrást, elemet úgy illeszteni egymáshoz, hogy a cselekmény izgalmas, fordulatos maradjon, mégis mikor letettem a könyvet, maradt bennem némi hiányérzet. Mert bár a világ fantasztikus, az elgondolás elképesztô, a háttér részletgazdag, de a központi hôsök kissé sótlanok, nincs igazi arcuk, karakterük, csupán papírmasé figurák, test és lélek nélkül. Kár értük.

tal szolgál, azokat példákkal illusztrálja. Az eseteket saját praxisából vagy kollégái leírásaiból kölcsönzi. A legizgalmasabb fejezet, amikor saját pszichedelikus élményeirôl ír. Sacks az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején végezte tanulmányait. Ekkoriban kannabisszal, LSD-vel, amfetaminokkal kísérletezett, sôt kipróbálta a morfiumot is. Jelentôs tapasztalatokra tett szert a tudatmódosító szerek hatásával kapcsolatban, melyekrôl élénk kép él benne a mai napig. Olyannyira a különféle gyógyszerek és készítmények hatása alá került, hogy karrierje, személyisége forgott veszélyben. Végül elkezdett könyvet írni a migrénrôl, melynek segítségével sikerült megszabadulnia kínzó függôségétôl. Sacks szerint a hallucináció félreértett pszichológiai jelenség, amely nem feltétlenül egy súlyos mentális betegség vagy a leépülés jele. A kötet, miközben az elmének egy olyan dimenzióját mutatja be, mely a legtöbbünk számára ismeretlen, segít a hallucinációk felismerésében, megértésében és kordában tartásában, s ez olykor igen nagy segítség egy azoktól szenvedô számára.

a’la canna

A SITHEK VISSZATÉRNEK Star Wars – The Old Republic I–III. George Lucas hat Star Wars-filmje a 20. század végének, illetve a 21. századnak a legmeghatározóbb eposza. Olyan alkotás, amit mindenki ismer. Mindenki tudja, kicsoda Obi wan Kenobi, Anakin Skywalker és Darth Vader. A rendezô a nagy narratívák iránti egyre növekvô piaci igénnyel párhuzamosan teremtett egy olyan egyedi, semmihez és mégis mindenhez hasonló világot, ami nem avult az idô folyamán, hanem ellenkezôleg, patinássá lett. Ráadásul az elôzményrészek leforgatásával életben tartotta a legendát, így a szereplôk popkulturális ikonokká váltak. Bögréken, pólókon, hátizsákokon és kulcstartókon köszönnek vissza. Ráadásul a Lucas Arts kreatívjai és a rajongók az eltelt évtizedekben csak tovább tágították az univerzumot, és egyéni ötleteikkel, megoldásaikkal színesítették. A személyi számítógépek és a konzolok elterjedésével pedig megjelentek az elsô, a Csillagok háborúja világához kapcsolódó videojátékok is. 1992-ben már játszhattunk a Super Star Warsszal, ami a Prince of Persiához hasonló kétdimenziós, ügyességi-mászkálós játék volt, ezt követték az ûrhajószimulátorok, FPS, RPG,TSP és stratégiai játékok, majd 2003-ban feltûnt az elsô MMORPG, azaz sokszereplôs online játék is. A The Old Republic világát egy RPGjáték kapcsán hozták létre, és az elsô két rész sikerén felbuzdulva 2011-ben az alkotók létrehozták bôvített, szebb, korszerûbb online változatát. A videojáték megjelenésével párhuzamosan napvilágot látott három képregény is, mely feltehetôleg a játék megalkotása folyamán felgyülemlett ötletek alapján készült. A kötetek cselekménye a klasszikus trilógia elôtt 3600 évvel játszódik. Történetük egymáshoz lazán kapcsolódik, de minden füzet önmagában is olvasható, élvezhetô alkotás. Az elsô, A Birodalom vére c. kiadvány elsô kockáin a Sith Birodalom lovagjai és rohamosztagosai masíroznak. Visszatérnek, és átfogó támadást indítanak a Köztársaság ellen. A Sötét Tanács ezt a pillanatot választja ki, hogy hôsünknek, a Sithek rendjébe tartozó Teneb Kelnek még egy lehetôséget adjanak a bizonyí-

tásra. Feladata egy áruló elfogása, aki magának a császárnak a tanítványa volt, most viszont az ellenséggel keresi a kapcsolatot. A második könyv, a Veszélyes béke egy sok szálon folyó, fordulatos, intrikával átszôtt történet. Az események idején a Birodalom már megerôsödött, az univerzum külsô gyûrûjében ôk az urak. Állandó harcban állnak a Köztársasággal, de Coruscantra még nem jutottak el. A Köztársaság katonái minden erejükkel küzdenek, hogy megállítsák a Sithek elôrenyomulását, amikor azok váratlan békeajánlattal állnak elô. Hosszadalmas tárgyalások kezdôdnek, miközben a háttérben fejvadászok, jedik és Sith-lovagok csapnak össze. A harmadik kötet történetének középpontjában Az elveszett csillagok, azaz a béke következményeképp átadott bolygók sorsa áll. A köztársaságiak megbízzák Theron Shant, az egyik legkiválóbb kémüket, hogy keresse fel Ngani Zho Jedi-mestert, aki éveket töltött a Sithek által elfoglalt területeken, s nem mellesleg Theron egykori mentora volt. A mester azonban zavarodottnak tûnik, mintha az öregkor mellett valami súlyos teher is nyomná a vállát. Shan és csapata ezért elindul, hogy kiderítse, mit terveznek a birodalmiak.

Az elsô két kiadvány erôsen tobzódik a Star Wars-toposzokban, vannak Boba Fettre hajazó fejvadászok, Obi wan Kenobik és egymás ellen áskálódó Sithnagyurak. A cselekmény sokszor kusza, zavaros, a figurák elnagyoltak. A Birodalom vére c. kötetben egy Sith-lovag története bontakozik ki, amely izgalmasnak ígérkezne. A harmadik rész ellenben mindezeket a hibákat legyûri, és végre izgalmas, átélhetô, nagy hollywoodi blockbustereket idézô sztori bontakozik ki. Megkapjuk, amire megváltottuk a jegyünket, már csak anynyi a feladatunk, hogy hátradôljünk kényelmesen, és élvezzük a lapról lapra kibontakozó történetet.

A Szukits Kiadó gondozásában megjelent kiadványok a magyar képregénykiadás hagyományaival szemben keménykötésben, kiváló papíron, jó minôségben láttak napvilágot, a rajzok azonban sokszor hagynak kívánnivalót maguk után. Feltehetôleg rohamtempóban készültek, mert egy-egy szereplôt sokszor nehéz felismerni a következô képkockán, csupán ruhájuk és hajviseletük segít ebben, az arcvonásaik gyakran groteszkek. Elsôsorban a legendás sorozat rajongóinak, valamint gyûjtôknek ajánlom a három könyvet együtt, a visszafogottan érdeklôdôknek csak a legutolsót. Remélem, ha lesz folytatása a sorozatnak, a következô epizódokban Az elveszett csillagok koncepciója, következetessége, jellege dominál majd. Hományi Péter

CK 2014/3. június