CK magazin #44 by CK magazin

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

CSODÁLATOS ELME A félreértett IQ-romlás

MSA ÉS KANNABISZOLAJ

DICSŐ MÚLT, SZÁNALMAS JELEN Kender és termesztése a NER-ben

9 7 7 2 060 1 7 3 000

Amikor jobb mellőzni a füvet

1 6 0 0 2

MIKOR MONDJ NEMET?

IX. évfolyam 2016/2. március

„Magam sem hittem, hogy a fű lehet gyógyszer”

485 Ft

18+

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! Bővebb információkért kövess minket a facebook oldalunkon!

facebook.com/ckmagazin

INDEX

IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GABOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, HOMÁNYI PÉTER, JACK POT KARDOS TAMÁS, N. NOGADA, H. S. VON VOGELSANG CÍMLAPFOTÓ: SWEET SEEDS DESIGN: VASKA GERGELY KIADJA: MEDIJUANA PUBLISHING GMBH. HIRDETÉSFELVÉTEL: OFFICE@MEDIJUANA.EU WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, FOGYASZT, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

ATAMI

13, 21

AURÓRA

DUTCH PASSION

ENCOD

HANF MUSEUM BERLIN

PLAGRON

10, B4

RECIKLI

SERIOUS SEEDS

SPANNABIS

SWEEET SEEDS

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT

CK 2016/2. március

szóval

FÉL GRAMM HUNGARIKUM Az elmúlt hónapokban is akadt hazai történés szép számmal, a helyzet persze jottányit sem javult, de legalább volt köztük vicces. Az is tény, hogy amíg tragikus, elsôsorban a szegénységgel és tudatlansággal magyarázható dizájnerdrogbalesetekre többségében úgy reagálunk, mint azt az elmúlt hetekben láttuk, addig nem is fog. Az egyik jól sikerült szóhalom szerzôje, a híres ötös számú kormánypárttagkönyv-tulajdonos jobboldali sztárpublicista például azt fejtegeti keresztényi hevületében, hogy az ilyen, gyermeküket veszélyeztetô, elvetemült szülôket (ti. a két kismamát, akik beleittak egy bulin valami dizájnerdroggal turbózott kólába) még a mentônek sem kéne ellátnia, csak ha ki tudják fizetni. Tehát ha gazdag vagyok, akár barom is lehetek, de ha szegény, akkor még figyelmetlen sem. Ennyi erôvel azt is mondhatná, hogy pénzt vagy életet! Ez az ember egy angyal, na. A hatalom és a hatóság persze azonnal intézkedik, és gyorsan a híradóknál landolnak az egylámpás, egyetemista drogbûnözô ültetvényének képsorai, amin épp nagy erôkkel számol fel négy rendôr egy mûanyag cserepet és átmenetileg egy életet. A biztonságérzet-javító közterületi rendrakások hírei is érkeznek idôben, mert a parkban füvezô debreceni tinédzserek nyilván jelentenek akkora veszélyt a társadalomra, hogy az es4

ti Híradóból az egész országnak kell értesülnie róla. A konkrét debreceni esetben ezek az alávaló drogbûnözôk, egy papír zsebkendôbe elrejtve, majdnem fél gramm kannabiszt tartottak maguknál a nyílt utcán! Ahol nyilván el is akarták szívni valami nyugodt, félreesô téren vagy parkban, aminek beláthatatlan következményeit a debreceni rendôrök szerencsére megakadályozták. Motozás, gyanúsítás, elôállítás, rabosítás, egy kis nevelô célzatú fogvatartás, közben enyhe fenyegetés, kihallgatás, jegyzôkönyv, családi, majd sulibalhé, vádemelés, bíróság, ítélet, miért? Ezt érdemli, nem? Fél gramm fûvel játszott a nyílt utcán! Még jó, hogy nem robbant fel valami! Ilyen terrorveszélyes idôkben! A procedúra és persze az ítélet leginkább attól függôen, hogy mindez a fôvárosban vagy Kósavárosban történik, többnyire felfüggesztett, de lehet akár letöltendô is. Még ugyanazon a héten a gondolkodás nélkül író sztárpublicistát, akire szemmel láthatóan ráférne egy kis lazítás, kizárólag terápiás célból, és természetesen a haza érdekében, helyes kis levélben, aggódó szavakkal kísérve, mintegy fél gramm (egészen pontosan 0,420 g) fûvel lepte meg a 4K! (Negyedik Köztársaság Párt) elnöke. Istvánffy elnök úr mint felebarátja tanácsolja levélben a világ terhét cipelô politikai ellenfelének, hogy nyugodjon

meg, tegye le kicsit (végre) a kardot (a tollat), és szívjon a borítékban lapuló, most épp illegális, de nagyon hatékony, jól ismert gyógynövény füstjébôl mélyeket, és meglátja, könnyebben tudja majd elviselni, és szebben is tudja kifejezni közel sem egyedülálló érzéseit, gondolatait. A szívének és az elméjének is jót tesz majd a nyugalom, de az sem lenne éppen baj, ha a szintén hagyományosnak tekinthetô vörösbor (ínyenceknek valamilyen gyenge nyugtatóval) helyett ezt használná inkább a mindennapokban is. Amivel mi maximálisan egyetértünk, sôt! Azt javasoljuk, hogy legyen ez a fél gramm fû is hungarikum: aminek birtoklása és fôleg elszívása a nyílt utcán mi, ha nem terrorizmus, ám amikor politikusok vagy újságírók küldik egymásnak levélben, az szót sem érdemel! A mi politikai közösségünk épp ezért úgy gondolja, kedves barátaim, hogy egy kevés gandzsa és hihetetlen mennyiségû képmutatás együtt már elég ahhoz, hogy legalább a hungarikummá válás elsô lépése, a nemzeti értékké nyilvánítás megtörténjen, melyet bárki kezdeményezhet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének benyújtásával. Ne kelljen már mindent nekünk csinálni! A Szerk.

TARTALOM greenfo

GANDZSAPÁCÁK KANNABISZKLUB FÜGGŐKNEK TEKERJ-E TEKERÉS UTÁN? A MEXIKÓI EXPORT VÉGNAPJAI EGYMILLIÁRD DOLLÁR ADÓ AZOKRA A NAPOKRA SPORTSÉRÜLÉSRE KANNABISZ MÁSFÉL ÉV MÉRLEGE ELKAPTÁK EL CHAPÓT, NA ÉS? ELÍTÉLT KANNABISZKLUB SZÓMEMÓRIA NŐI PRAKTIKÁK ROVARIRTÓ-MENTESÍTÉS IZRAELI VIDÁM SÜTI, RECEPTRE

7 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 14 15 15

medical

CSODÁLATOS ELME 28–30 A félreértett IQ-romlás MSA ÉS KANNABISZOLAJ 32–35 „Magam sem hittem akkor még, hogy a fű lehet gyógyszer” canna+globe

DICSŐ MÚLT, SZÁNALMAS JELEN Kender és termesztése a NER-ben

36–38

fajta+tiszta

ÚJ SWEET SEEDS-FAJTÁK 40–41 Fényperiódus-függő és automatikusan virágzó genetikák öko+kultúra

NÖVÉNYEVŐK 2. Ókori vegetáriánusok és irányzatok

42–43

canna+globe

MIKOR MONDJ NEMET? Amikor jobb mellőzni a füvet

16–18

greenfo

EGÉSZSÉGTUDATOS PÁCIENSEK A LEGÁLIS FŰ ÉVE LEHET KALIFORNIÁBAN DEPRESSZIÓT SEM OKOZ VÉGZETES GYÓGYSZERTESZT PATIKÁBÓL A MARIHUÁNÁT!

20 20 22 27 27

fajta+tiszta

EGY KOMOLY GYÓGYNÖVÉNY: CBD-Chronic

öko+kultúra

KARALÁBÉLEVES BANÁNNAL Egy vegánbüfé magánélete (2. rész)

46–47

a’la canna

KENDERES BABFASÍRT, CUKKINITÉSZTÁVAL CK 2016/2. március

48 5

greenfo

GANDZSAPÁCÁK Szokatlan látvány fogadhatja a 80 ezer fôs Mercedbe látogatókat. A kaliforniai város fô látványossága két apáca, akik hatalmas kenderültetvényt nevelnek a kertjükben, amibôl CBD (kannabidiol) tinktúrát és kenôcsöt állítanak elô betegek számára. Aki azt gondolná, hogy a Katolikus Egyház új irányvonalakat követ, azoknak eláruljuk: a hölgyek gyógyászati marihuána aktivisták. Az apácaruhát a páros idôsebbik tagja, az 55 éves Kate

nôvér kezdte hordani, felháborodásból, még 2011-ben, amikor az USA Kongreszszusa zöldségként osztályozta a pizzát. „Ha a pizza zöldség, én apáca vagyok” – summázta döntését. A ruha és az ímidzs kitartott még akkor is, mikor megtalálta 24 éves társát, az organikus termesztésben járatos Darcy nôvért. Kertészkedési módjukat egyébként jobban jellemzi a new age spiritualitás, mint a katolikus dogmák: az aratást és a gyógyszerek

KANNABISZKLUB FÜGGŐKNEK Svájc évtizedek óta gyakorlati szemléletû drogpolitikát folytat, melyben a büntetés helyett a közegészségügyi szempontokra és a szabadságjogokra helyezi a hangsúlyt. E megközelítés újabb lépcsôjeként most négy svájci város döntött arról, hogy kísérleti programban kannabiszklubokat létesít. Az alpesi ország már a 90-es évek közepe óta mûködtet heroinfenntartó programokat a függôk számára, ame-

lyek a társadalom támogatását is élvezik. A rendôrség a legtöbb kantonban általában szemet huny a személyes célú kannabisztartás fölött, 2012 elején pedig négy állam engedélyezte a maximum négy kannabisznövény tartását abból a célból, hogy a fogyasztóknak ne a feketepiacról kelljen beszerezniük a füvet, ahol a dílerek egyéb drogokat is kínálhatnak nekik. Egy új kezdeményezéssel most még észszerûbb mederbe szeretnék terel-

elôállítását a holdciklusokkal kapcsolják össze, kitüntetett figyelemmel adóznak a környezetre, és hangsúlyozzák a nôk szerepét abban, hogy a kannabiszbiznisz ne a betépésrôl, hanem a gyógyításról szóljon. Tôlük telhetôen azért az apácai teendôiket is ellátják. „Bibliaidônek” nevezik azt a napi rutint, amikor megválaszolják a beérkezô emaileket, kiszolgálják vásárlóikat, és kezelik a közösségi oldalaikat. Tevékenységükkel újabban azt próbálják elérni, hogy ha már Kalifornia lakossága 1996-ban megszavazta az ország elsô gyógyászati kannabisz programját, akkor 20 év elteltével Merced vezetôi is legyenek szívesek ezt tudomásul venni, és engedélyezzék az orvosi célú használatot. A város egy tavalyi szavazáson döntött arról, hogy polgártársaik ne gyógyulhassanak kannabisszal, ezért a nôvérek most mindent megtesznek, hogy felhívják a figyelmet a döntés elhibázottságára. A tilalom március elsején lép hatályba, akkortól pedig a CBD-ben gazdag termény illegálissá, a nôvérek bûnözôkké válnak. Bízunk benne, hogy nem kerül sor erre a blaszfémiára, és még megérjük, hogy apácáktól vásároljunk organikus CBD-olajat.

ni a kannabiszfogyasztást: Zürich, Basel, Bern és Genf városa közös megegyezéssel részt vesz abban a kísérleti projektben, amely a marihuána értékesítését szeretné szabályozni. Még ha a teljes legalizáció nem is merült fel, a városvezetôk eljutottak a kannabiszklubok elképzeléséig, amivel szintén gyengíthetô a feketepiac befolyása. Az alapötlet Genfbôl származik, és némiképp a heroinfenntartó programokra hajaz: azok számára szeretnék ellenôrzötté tenni a kannabiszfogyasztást, akiknek az életében ez a szokás már problémát jelent, így nem lesznek rászorulva a kiszámíthatatlan minôségû marihuánára, és orvosi, valamint szociális segítséget is kapnak. A projekt négy évig tart, és hatásait tudományosan monitorozzák. A tervezetet még a kantoni kormányzatoknak és a szövetségi közegészségügyi hivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha minden szereplô rábólint, maximum 2000 fô vehet majd részt benne, amely ugyan kis része a svájci félmillió kannabiszfogyasztónak, de elsô lépésként segíthet egy megfelelôbb rendszer kialakításában, melyben késôbb a rekreációs célú kannabiszklubok is megjelenhetnek. CK 2016/2. március

greenfo Egy bringásfutárt aligha fogunk ezzel meglepni, de ha már a fehérköpenyesek is igazolták, akkor mi is beszámolunk róla: egy januárban megjelent tanulmány megállapítja, hogy a marihuána használata nincs negatív hatással a biztonságos kerékpározásra. Az állítás abban az értelemben merész, hogy tudományos szempontból gyakorlatilag áldását adja a betépett tekerésre, úgyhogy érdemes megnézni, miként is jutottak erre az eredményre. A düsseldorfi kutatócsoport tizennégy, rendszeres kannabiszfogyasztó alanyt vont be a vizsgálatba – tizenkét fiút és két lányt –, akik Hollandiából importált Bedrocan-fajtájú kannabiszból készített jointokat szívtak, nem is akárhogy! A metódus tudományos alapon, szigorúan a következôképpen zajlott: négy másodperc belélegzés, tíz másodperc lenntartás, tizenöt másodperc kifújás. A cigiket is személyre szabták oly módon, hogy az mindenkinél testtömeg-kilogrammonként 300 mikrogramm THC-t tartalmazzon. Maga a kísérlet pedig úgy zajlott, hogy az alanyoknak elôször tiszta fejjel, majd egy, két, végül három spangli után kellett tekerniük. Hibapontokat kaptak, például ha elhagyták a pályát, ha fel-

TEKERJ-E TEKERÉS UTÁN? döntötték a bóját, ha rossz irányba kanyarodtak, vagy ha átmentek a piroson. A terep egy rutinpályára emlékeztetett, ahol szlalomozni kellett a bóják közt, a pályára érkezô tárgyakat kerülgetni, parancsszavaknak engedelmeskedni, és a zseblámpás irányítást követni. „Alig követtek el vezetési vétséget a kannabisz hatása alatt” – összesítették az eredményeket a kutatók. „Még az elfogyasztott legmagasabb THC-koncentráció után is csak néhány hibát figyeltünk meg. Álta-

lában elmondható, hogy a kannabisz fogyasztása nem járul hozzá a vezetési hibákhoz.” Mindez persze nem jelenti azt, hogy ugyanez az autóvezetésre is igaz lenne, azt pedig végképp nem, hogy a tapasztalatlan fogyasztók egy görbe este után bátran bringára pattanhatnak. A rendszeres fogyasztók viszont elkönyvelhetik, hogy betépve jóval kevésbé veszélyes tekerni, mint részegen – utóbbi hatásait felvételek milliói dokumentálják a videomegosztó oldalakon.

A MEXIKÓI EXPORT VÉGNAPJAI A legalizáció fô indoka mindenféle ellentétes állításokkal szemben nem a fû rászabadítása a társadalomra, és nem is a kiskorúak drogkarrierjének mielôbbi beindítása, hanem a kannabisz kiemelése a feketepiacról, a maffia meggyengítése, és ellenôrzött minôség biztosítása a nagykorú fogyasztók számára. Az USA-ba irányuló mexikói fûexport hanyatlása alapján a cél most megvalósulni látszik. Bár a legális fûpiac a kevés kiváltságos államban is még gyerekcipôben jár, néhány mutató alapján már most is jól látszik, hogy a mexikói kartellek rövidesen hiába házalnak a gandzsájukkal az északi szomszédnál. A coloradói fûboltok 2015ben közel 1 milliárd dollár értékben adtak el marihuánát, ami akkora mennyiség, hogy a határon túl is érezteti hatását. Míg 2010-ben a mexikói hatóságok 44 000 hold kannabiszültetvényt pusztítottak el, addig 2015-ben már csak 12 ezret. És nem azért, mert négy év alatt elfelejtették, hogy merre keressék a kenderföldeket, hanem mert egyre kevésbé gyümölcsözô ez az iparág. Egy export8

célra termesztô mexikói az L.A. Timesnak elmondta, hogy a tavalyi terményük talán az utolsó is volt, már a megszokott terjesztô sem jött el, hogy felvásárolja, pedig az ár a kilónkénti 100 dollárról 30 dollárra csökkent. Nem csoda, hogy 2010 és 2014 között harmadával esett viszsza az USA-határon lefoglalt fû mennyisége, miközben a külföldi termesztés miatti letartóztatások száma ugyanebben az idôszakban a felére redukálódott.

És ezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy a határ túloldalán, Texasban még mindig szigorú törvények vannak életben, s ahol a mexikói marihuánának még mindig lehet keresnivalója. Nem igaz ugyanez a szomszédos Kaliforniára, amely a toleranciának köszönhetôen gyakorlatilag önellátó lett. Mindenesetre, ha az elsô évek tendenciái folytatódnak, akkor a drogkartelleknek más bevételi forrás után kell nézniük.

EGYMILLIÁRD DOLLÁR ADÓ Nem gyôztük kapkodni a fejünket a legális fûpiac 2014-es adatait látva, mely 350 millió dollár adóbevételrôl számolt be. Az új államok csatlakozásával azonban a fejlôdés már egyenesen elképesztô: 2015-ben Colorado, Washington, Oregon, Alaszka és Washington DC marihuánából befolyt adóbevétele nem kevesebb, mint 998 millió dollár. Mindehhez arra volt szükség, hogy a felnôtt vásárlók 5,4 milliárd dollárt hagyjanak a fûboltokban. A New Frontier és az ArcView Market Research becslései szerint idén év végére úgy 6,7 milliárd dollár cserél gazdát a legális marihuána piacán, ami 2020-ra 21 milliárdon fog tetôzni. „A kannabisz legalizációja napjaink egyik legnagyobb üzleti lehetôsége, és még mindig nagyon az elején vagyunk ahhoz, hogy az igazi nagy növekedést lássuk” – nyilatkozta Troy Dayton, az ArcView vezérigazgatója. Hogy az irdatlan összegeket kontextusba helyezzük, érdemes összehasonlíta-

ni az alkohol- és a dohánytermékek piacával, melyek éves szinten 75 milliárd dollár adóbevételt generálnak. Az öszszehasonlítás annyiban persze torz, hogy a kannabisszal ellentétben ezek az élvezeti cikkek minden államban elérhetôk a felnôttek számára, de a marihuána igyekszik behozni a lemaradást: legalizációt kezdeményeztek Arizonában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Michiganben és Nevadában is. A nagy kérdés az, hogy melyik európai ország fogja elôször megirigyelni az USA pluszbevételeit és a fû feketepiacának kicsinálását?

AZOKRA A NAPOKRA

A kannabisz jól dokumentált, ám napjainkban kevésbé kiaknázott hatása a menstruációval járó görcsök és fájdalmak mérséklése. A kezelési módra a gyógyászati kannabisz piac sem ugrott rá, mostanáig. A közelmúltban azonban megjelent egy kúp az USA gyógyszertáraiban, amely a kannabisz hatóanyagaival nyújt segítséget a menstruációs fájdalmak ellen. A tünet a becslések szerint a nôk több mint 5%-át érinti világszerte, akiket a gyógyszeripar számos termékkel próbál

kiszolgálni, de ez a kúp egy egészen új kezelési módot nyújthat. Az alakjában a tamponra emlékeztetô Foria Relief kapszula 60 mg THC-t és 10 mg kannabidiolt (CBD), valamint kakaóvajat tartalmaz, és a betépettség érzete nélkül fejti ki fájdalomcsillapító hatását. A kannabinoidok kivonása észak-kaliforniai, gyógyászati célra termesztett kannabiszból történik. Az eddig fellelhetô kevés adat pozitívnak ítéli meg a terméket, az egyik hölgy például arról számolt be, hogy 20 perc elteltével görcsei teljesen megszûntek, és a hatás egész este kitartott. Azt azonban a gyártó is elismeri a honlapján, hogy a termék eredményességét klinikai kutatások még nem igazolták, és ennek hiányában néhány orvos óva int a használatától. Míg Viktória királynô esetében ismert, hogy kannabisztinktúrával csillapította menstruációs fájdalmait, arról nincs tudományos adatunk, hogy a kúp formájában a hüvelybe helyezett kannabinoidok miként hatnak, és járnak-e bármilyen kockázattal.

greenfo Amikor az amerikai futball (NFL) játékosainak megtiltották a gyógyászati marihuána használatát – nyilván nem csupán a meccs ideje alatt, hanem en bloc –, nem számoltak azzal, hogy a tünetek maguktól nem fognak enyhülni, és a használt pótszer kockázatosabb lesz. Egy eset alapján most felmerült az aggodalom, hogy többen kiszámíthatatlan hatású szintetikus kannabinoidokra válthatnak. A Patriots fényes gyôzelmet aratott Kansas ellen januárban, ám a hírek mégsem az ünneplésrôl, hanem a denveri védô, Chandler Jones kalandjairól számoltak be, aki a meccs reggelén félmeztelenül, zavartan bukkant fel a helyi rendôrôrsön, hogy segítséget kérjen. Mint kiderült, Jones állapotát szintifû fogyasztása okozta. Az eset után Jones nyilvánosan bocsánatot kért, és kijelentette, energiáit arra fordítja, hogy sikerre vigye csapatát. A kérdés azonban adott: miért lehet szüksége egy világhírû játékosnak arra, hogy a meccs napja elôtt ismeretlen vegyszerekkel kísérletezzen? A válasz egyszerû. Az NFL szabályai tiltják a kannabisz használatát a játékosoknak, és ennek biztosítására rendszeresen drogtesztelésnek vetik alá ôket. Akinek a vérében fûhasználatra utaló nyomokat találnak,

SPORTSÉRÜLÉSRE KANNABISZ azt terápiára küldik, és három meccsrôl eltiltják. Ha a kezelést nem fejezi be, a kihagyott meccsek száma négyre emelkedik. Aki erre azt válaszolja, hogy egy élsportoló ne füvezéssel töltse az idejét, az figyelmen kívül hagyja, hogy ezek a játékosok sérüléseikre rendszeresen használnak függôséget és komoly mellékhatásokat produkáló, vényköteles fájdalomcsillapítókat, amikre a kannabisz egy kockázatmentesebb alternatívát nyújtana. Már egy

mozgalom is alakult olyan korábbi és jelenlegi NFL-játékosokból, akik pozitív tapasztalataik alapján azt szeretnék elérni, hogy a játékosok számára engedélyezzék a gyógyászati kannabisz használatát. Amíg pedig a szabályok ezt nem teszik lehetôvé, marad a szintetika a maga kétes hatásaival. Erre nyújtott ékes példát Jones balul elsült kísérlete, aki a szezonban szerzett hasi és lábujjsérülését próbálta ezenmód enyhíteni.

GREEN SENSATION A PLAGRONTÓL Virágzási stimulátor a legnagyobb hozam és a legjobb zamat érdekében Turbózd fel virágaidat a szerves foszfort és káliumot tartalmazó Green Sensation-termékkel. A Green Sensation négy termék egy dobozban. Ha ezt a boostert használod, nincs szükség további kiegészítőkre, mint például virágzásstimulátor, PK 13-14 vagy enzim, mert ezeket mind tartalmazza. Az alaptápok mennyiségét akár 50%-kal is csökkentheted, ha Green Sensationt használsz. Próbáld ki magad, és tapasztald meg a Green Sensation-ben rejlő lehetőségeket. A Green Sensation egy erőteljes hatású hozamfokozó, amely nagy termésszintet garantál. Ezt a stimulátort célzottan a virágzási időszak utolsó 4-6 hetes időtartamára fejlesztettük ki. A Green Sensation, jól kiegyensúlyozott összetételének köszönhetően, a növény számára szükséges minden tápanyagot biztosít. Erőteljes virágzást és termésképződést, szilárd sejtszerkezetet és a lehető legjobb zamatot garantálja. Előnyök a Green Sensation használatával: – nagyobb és erősebb virágzás – összetételének köszönhetően növeli a cukortartalmat – minden termesztőközegben használható – hidrorendszerekben is hasznos. Kiszerelés: 100 ml-es, 250 ml-es, 500 ml-es, 1 és 5 literes

Ha bármilyen kérdésed van: servicedesk@plagron.com Még több információt találsz a Green Sensationról és más termékekről: www.plagron.com

greenfo

MÁSFÉL ÉV MÉRLEGE A kannabisz kereskedelmének legális modellje fél évvel korábban valósult meg Coloradóban, mint Washingtonban, így az elsô tapasztalatokat is az elôbbibôl lehetett hallani. A washingtoni kísérlet eredményeirôl a szabályozás egyik beterjesztôje, Roger Roffman gyûjtötte össze az eredményeket egy tanulmányban, mely januárban jelent meg az Addiction címû szakfolyóiratban. A washingtoni szavazók 2012. november 6-án fogadták el a legális fûpiacról szóló I-502 törvényjavaslatot. Egy hónappal késôbb már nem minôsült törvényellenesnek 1 uncia (~28 gramm) kannabisz birtoklása a felnôtt lakosok számára. Az elsô, engedéllyel rendelkezô marihuánaboltok azonban csak jóval késôbb, 2014 júliusában nyitották meg kapuikat. A modell egyik egyedi eleme volt a költséghatékonyság független értékelése, melyet a fû után befolyt adóból támogattak. A többlépcsôs értékelés jelentései a tervek szerint 2017-ben, 2022-ben és 2032-ben fognak megjelenni, és azt fogják vizsgálni, hogy a tilalmi megközelítéssel szemben a legalizáció során hogyan alakul a közegészségügyi helyzet, a közbiztonság, a fiatalkorúak és a felnôttek droghasználata, a problémás fogyasztás. Vizsgálni fogják emellett a legalizáció gazdaságra, büntetô-igazságszolgáltatásra gyakorolt hatását, valamint az állami és helyi adminisztratív költségeket és adóbevételeket. Roffman az elôzetes hatásokat ismertetô tanulmányában leírja, hogy nehéz felmérni a kizárólag a kannabisz legalizációjához köthetô eredményeket,

hiszen a modell bevezetése nem légüres térben történt. Washingtonban már 14 év óta egyfajta kvázilegális kereskedelme folyt a marihuánának, a gyógyászati kannabisz program 1998-as törvénye bevezetése óta, 2009 után pedig néhány, gyógyászati páciensek számára termesztô kollektíva rekreációs célra is megkezdte az értékesítést. A legális piac indulásának évében még csak a fûvásárlások 30%-a zajlott ezekben a boltokban, míg a 70% a feketepiacról vagy a gyógyászati célra termesztôktôl szerezte be a kannabiszt. Roffman szerint ez a trend csak fokozatosan, évrôl évre fog változni, ezért az eredményeket is ennek ismeretében kell kezelni. A szerzô arra is figyelmeztet, hogy a kannabisz miatti segélykérésekben beállt változások vagy éppen az alkoholhasználat csökkenése miatti kisebb halálozási arányok is csak 5-10 év után vál-

nak kimutathatóvá. Ezzel együtt néhány trend már most megfigyelhetô, többek között az igazságszolgáltatás területén. A birtoklás miatt indított több mint 5000 eljárás 2013-ra mindössze 120-ra csökkent. Mindez azonban nem volt hatással arra, hogy az eljárásokat továbbra is háromszor akkora arányban indítják afroamerikaiakkal szemben, noha a fogyasztás aránya kiegyenlített a népességben. Ami a marihuánafogyasztás arányát illeti, egy állami szintû, 25 000 fô 6., 8., 10. és 12. osztályos tanulóra kiterjedô vizsgálat nem talált növekedést 2012 és 2014 között. Egy 2013-as, középiskolákra irányuló nemzeti felmérés hasonló eredményekkel zárult. Jelentôs növekedés állt be viszont a kannabisz hatása alatti vezetésben, és a 18–25 év közötti fogyasztók közel fele nyilatkozott úgy, hogy a felmérés elôtti 30 napon vezetett a kannabisz használatát követô maximum három órában. A THC-ra pozitív tesztet produkáló vezetôk száma is 22,2%-ról 32,7%-ra emelkedett, sôt több mint kétszer anynyi halálos autóbaleset történt 2014-ben, mint a megelôzô négy év átlagában. A félelmek, illetve az egyet nem értés miatt 2015 szeptemberéig 98 város törvénykezése helyezte hatályon kívül a legalizáció törvényét, ezzel a marihuána feketepiacának további fennmaradását kockáztatva. A modell egyik fontos eleme a fiatalkorúak védelme a tudomány alapú oktatáson, prevención, kezelésen és a vonatkozó kutatásokon keresztül, melyeket szintén a marihuánából befolyt adóból támogatnak. Ezek az intézkedések még kezdeti stádiumban vannak, úgyhogy egyelôre nem lehet nyilatkozni az eredményükrôl. A 2017es független értékelésbôl minden bizonynyal alaposabb képet lehet majd alkotni a legalizáció hatásairól.

greenfo

ELKAPTÁK EL CHAPÓT, NA ÉS? Január elején az amerikai és a mexikói rendészet büszkén számolt be arról, hogy fél évvel a mesébe illô szökését követôen ismét sikerült elfogni korunk legjelentôsebb drogkartellvezetôjét, El Chapo Guzmánt, avagy a Köpcöst. A kérdés csupán az, hogy ezzel közelebb kerültünk-e a mexikói kartellháborúk végéhez? Az elemzôk szerint még várjunk a pezsgôbontással. A Sinaloa-kartellt vezetô Chapo vagyona a világ leggazdagabb embereiével vetekszik, és állítása szerint szervezete több heroint, metamfetamint, kokaint és marihuánát csempészik, mint bárki más a világon. És ennek túlnyomó része abba az USA-ba áramlik, amely nem is olyan rég még a drogellenesség élharcosának szerepében tetszelgett. Sean Pennel készített, elhíresült interjújában a kartellfônök bizonygatta, hogy még ha ôt el is kapják, ennek aligha lesz érezhetô hatása a Sinaloa-kartell tevékenységére. Úgy tûnik, a Köpcös nem a levegôbe beszél, hiszen egy évvel a 2014. februári elfogása után az Amerikai Kábítószerügyi Hivatal csak minimális változásokat talált a drogkartell mûködésében, miközben aktivitása jottányit sem hagyott alább. A legnagyobb különbség talán abban jelentkezett, hogy a mexikói kormány feltûnôen ritkán beszélt a Sinaloakartellrôl, kellemetlen lett volna ugyanis elismerni, hogy egy Al Capone-horderejû figura elfogásának gyakorlatilag nincs kézzelfogható hozadéka. Rossz nyelvek szerint az újabb rajtaütés idôzítése sem 12

véletlenszerû, hiszen a mexikói peso értéke történelmi mélypontra csökkent a dollárral szemben, amirôl a kormány nagy erôkkel próbálja elterelni a figyelmet. Az USA Kábítószerügyi Hivatalának nemzetközi akciókért felelôs vezetôje inkább „morális gyôzelemként” értelmezte a történteket. Véleménye szerint a Köpcös helyettese, „El Mayo” Zambada irányítása alatt a kartell ugyanúgy fog mûködni: „Az infrastruktúrát évtizedek óta fejlesztik, és pusztán az, hogy eltávolították a vezetôt, még nem jelenti azt, hogy öszsze fog omlani.” A drogreformszervezetek hosszú ideje hajtogatják, hogy a drogkartellekre ott kell csapást mérni, ahol valódi fájdalmat tudnak nekik okozni, ez pedig a piacuk. Már az elsô, coloradói és washingtoni legalizációk után is sok me-

xikói fûkereskedô bedobta a törölközôt, és több kartell kezdett nagyobb hangsúlyt fektetni az olcsón elôállítható metamfetaminra. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a fû már lekerült a palettáról. Csak az elmúlt idôszakból véve egy példát, január közepén egy tonna, Mexikóból érkezô marihuánát foglaltak le az amerikai határôrök, amit répáknak próbáltak álcázni. Ha az USA-ban szövetségi szintre emelkedne a marihuána legalizációja, az efféle akciók végképp értelmüket vesztenék, és a többség talán inkább választaná a minôsített termesztôtôl származó kannabiszt, mint a mexikói zuglaborokban elôállított, kartellharcok közepette érkezett, idôközben ezerszer felütött metamfetamint.

greenfo

Joep Oomen (Trekt Uw Plant), a háttérben Michel Degens (Mambo)

ELÍTÉLT KANNABISZKLUB A Spanyolországban hódító Cannabis Social Club (CSC) modellje eredetileg Belgiumban született, lényege pedig, hogy a törvények betartása mellett teszi lehetôvé, hogy a tagok közösségbe tömörülve maguknak termesszék meg a kannabiszt. Míg az elsô klub 2006 óta, a jogi tisztázást követôen probléma nélkül mûködik, a második, három éve alapított klubot a bíróság vétkesnek találta marihuána elôállításában, tartásában és értékesítésében. 2014 tavaszán

írtunk a Mambo nevû, második belgiumi kannabiszklubról, mely akkor már közel 100 tagot számlált. Beszámoltunk arról is, hogy 2013 végén a rendôrök rajtaütöttek a klubon, közvetlenül a tagok havi terményének kiszolgálása elôtt, így 60 csomagban összesen 1100 gramm marihuánát találtak. A belga törvények szerint a felnôttek maximum 3 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál, vagy egy növényt termeszthetnek saját célra. Bár a tagok a leszüretelt gandzsa mellett

további zacskókban megkapták a növény többi részét is, tehát a klub jogértelmezése szerint eleget tettek a törvényeknek, a bíróság 2016 februárjában hozott döntésében hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet a személyes célú felhasználás kitételét alkalmazni, ha azt a fogyasztónál találják meg. Az akciót természetesen a szüret és a szétosztás közötti idôszakra idôzítették, így az eredeti „kábítószerhasználatra buzdítás” tényállást a súlyosabb „kannabiszelôállítás, -birtoklás és -értékesítés” váltotta fel. Az ítélet azért is zavaros, mert eszerint amíg a Fellebbviteli Bíróság a Trekt Uw Plant belga CSC mûködését törvényesnek tartja, addig az annak mintájára alakult Mambóét nem. A két klub ezért a helyzet tisztázására mûködési szabályzati tervezetet fog benyújtani a parlamentnek. Michel Degens, a Mambo-klub vezetôje nyilatkozatában csalódottságának adott hangot, amiért ügyükkel a termesztôklubok jogi helyzete csak zavarosabbá vált, és amiért egy törvényesnek vélt birtoklás három év próbára bocsátást eredményezett. Továbbra is hisznek a feketepiacot helyettesítô, legális CSC-modellben, ezért tovább fognak küzdeni a jogi helyzet tisztázásáért.

AZ ATA ORGANICS MOSTANTÓL ATA NRG Az Atami 2003 óta forgalmazza az ATA Organics-termékcsaládot a környezettudatos termesztők számára. Ezek ideális termékek azok számára, akik például saját fogyasztásra termesztenek paradicsomot, és optimális ízélményre vágynak. Az Ataminál úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje egy ráncfelvarrásnak az ATA Organics-sorozatnál. Az ATA Organics neve mostantól ATA NRG lesz. A stílusos és lendületes név véleményünk szerint fedi azokat a különleges tulajdonságokat és jellemzőket, amiket a termékcsalád kínál. Maximalizáld az eredményeket, és juss a legjobb ízekhez, NRGizáld a növényeid az ATA NRG-sorozattal. Mi fog változni a számodra? A vásárló számára semmi nem fog változni. Az ATA NRG csupán a korábbi, megbízható koncepció újabb verziója. Ugyanazok a már ismerős termékek maradnak, amelyekkel a vásárlóink eddig is tökéletes eredményeket értek el. Ezért továbbra is bízhatsz a kifogástalan minőségben és az ATA NRG-sorozat eredményességében! A megfelelő felhasználáshoz és adagoláshoz lásd a Termesztési Jegyzékeket a honlapunk letöltési szekciójában, vagy a termékek címkéjén. Sikeres termesztést, virágzást és szüretet kívánunk! További információért látogasson el honlapunkra: www. atami.com Amennyiben még kérdései lennének, a sales@atami.com email címen, illetve napközben a +31 73 522 32 56 -os telefonszámon állunk szíves rendelkezésére.

CK 2016/2. március

greenfo

SZÓMEMÓRIA Újabb rémisztô hatása látott napvilágot a rendszeres marihuánahasználatnak: akik legalább öt éven keresztül napi szinten fogyasztanak füvet, középkorúan féllel kevesebb szóra emlékeznek kortársaiknál! A napi szintû berúgás hatásaival összehasonlítva az ember joggal vélheti úgy, hogy ez nem akkora ár. A Lausanne-i Egyetem kutatói által jegyzett tanulmányt februárban publikálták a JAMA International Medicine szakfolyóiratban. Dr. Reto Auer és kutatócsoportja körülbelül 3400 amerikai adatait vette vizsgálat alá egy 25 éves periódusból. Az idôszak végén az alanyoknak különbözô kognitív teszteket kellett elvégezniük memória, koncentráció, gyors döntések és egyéb megmérettetések terén. A kutatók azt találták, hogy azok, akik napi rendszerességgel legalább 5 éven keresztül szívtak marihuánát, árnyalatnyival rosszabbul teljesítettek a szavak felidézésében, mint azok, akik egyáltalán nem vagy kevesebb kannabiszt szívtak. Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók az olyan kö-

NŐI PRAKTIKÁK Bár a férfiak között még mindig nagyobb arányban találunk kannabiszhasználókat, a nôk hajlamosabbak a napi rendszerességû használatra, és rosszabbul viselik a hirtelen megvonással járó tüneteket – állapította meg egy ausztrál vizsgálat. A 14 évesnél idôsebb lakosság körében 1,9 millió férfi és 1,2 millió nô használt füvet legalább egyszer az elmúlt év során. De hiába jó másfélszeres a férfiak

rülményeket is számításba vették, mint a kor, az iskolai végzettség, más szerek használata vagy éppen a depresszió fennállása. Auer és kutatócsoportja még egy új elemmel is gazdagította a szakirodalmat, a „marihuánaévek” fogalmával. Eszerint aki egy éven keresztül mindennap használ marihuánát, annak a kora egy marihuánaév. És így tovább, ahány éven keresztül áll fenn a napi füvezés gyakorlata, annyi marihuánaéves lesz az illetô. Az ennek folyományaként felmerülô memóriazavart szinte lineárisan sikerült kimutatni, vagyis minél több

marihuánaéves volt a tesztalany, eredményei annyival sikerültek rosszabbul. De mennyi az annyi? A felmérés során az alanyoknak egy 15 szót tartalmazó listát kellett felidézniük 25 perc elteltével. A nem szívók átlagosan 9 szóra emlékeztek, míg az öt marihuánaévesek – szédületes agysérülésrôl számot adva – csupán 8,5re! A szám öt marihuánaévenként további 0,5-tel csökken. Ha ez a legsúlyosabb, kognitív képességekre gyakorolt hatása – márpedig a többi teszt nem mutatott mérhetô különbséget –, akkor kétségbeesés helyett sokkal inkább fellélegezhetnek a rendszeres kannabiszhasználók.

aránya, az ô körükben gyakoribb a mértékletes fogyasztás, még ha a különbség nem is eget rengetô: míg a férfiak 12%-a, addig a nôk 14%-a követi Snoop Dogg bölcsességét, és tölti meg mindennap a pipáját. A minimális különbség annak ismeretében nyer jelentôséget, hogy a Yale Egyetem és a Columbia Egyetem korábbi kutatásai azt találták, hogy az arra hajlamos nôk gyorsabban jutnak el az elsô jointtól a függôségig. Nos, ezt a friss ausztrál tanulmány is alátámasztja, és ha ez nem lenne elég, azt is hoz-

záteszi, hogy hirtelen megvonás esetén erôsebb elvonási tüneteket tapasztalnak – álmatlanság, diszkomfortérzet, izzadás stb. –, melyek enyhítésére ritkábban fordulnak segítségért. Az ausztrál Nemzeti Prevenciós és Információs Központ vezetôje, Jan Copeland mindezt azzal magyarázza, hogy a nôknek magasabb a toleranciájuk, ezért nagyobb dózisokat fogyasztanak. Ennek következtében pedig nagyobb az esélyük az olyan negatív tünetek megtapasztalására is, mint a szorongás, a paranoia, és jelentôsebb a függôség kialakulásának esélye is. Másik magyarázata a használat céljára irányul: míg a férfiak esetében gyakoribb a „pozitív célú” fogyasztás – bulizás, kikapcsolódás a barátokkal –, addig a nôk nagyobb eséllyel próbálják a streszszes állapotukat enyhíteni a fûvel. További magyarázat lehet az agyszerkezet különbözôsége és az ösztrogénhormon szerepe, ami növeli az érzékenységet. Akármi is álljon a jelenség mögött, hölgyeim, fokozottan figyeljenek a túlzott használattal járó tünetekre, és probléma esetén ne féljenek segítséget kérni!

greenfo Többször méltattuk már a coloradói legalizációt a holland coffeeshoprendszerrel szemben, amiért több információval szolgál az értékesített gandzsa összetételérôl és termesztési módjáról, mígnem fény derült arra, hogy a bevizsgált minták sok esetben fertôzöttek voltak, vagy vegyszereket tartalmaztak. Most ismét elismeréssel kell adóznunk, amiért az állam példás gyorsasággal reagált a problémára. Colorado Mezôgazdasági Minisztériuma egy olyan programot tervez kidolgozni, amivel biztosítani lehet, hogy a forgalomba hozott kannabisz mentes legyen a rovarirtóktól és más növényvédô szerektôl. Jelenleg a termesztô, ha meggörbül, se tud organikusnak minôsített gandzsát elôállítani, ugyanis amíg a marihuána szövetségi tilalom alatt áll, ez nem engedélyezett. Colorado fôállamügyésze már tavaly ôsszel elkezdte felderíteni azokat a termesztôket és forgalmazókat, akik organikusnak tüntetik fel a termékeiket, hiszen ez félrevezetô lehet a vásárlók számára. A termesztôk egy része ezért most támogatja azt a kezdeményezést, hogy ha organikusnak nem is, de legalább vegyszerektôl mentesnek minôsítsék a

ROVARIRTÓ-MENTESÍTÉS terményüket. A tervezettel – ahogy az már csak lenni szokott – nem mindenki elégedett. A The Farm in Boulder termesztési vezetôje nehezményezi, hogy a szabályozás következtében összekeverhetik az „organikus” és a „növényvédôszermentes” fogalmakat, miközben léteznek olyan esszenciális olajakból nyert organikus rovarirtók, melyek hatása tökéletesen biztonságos, és nem befolyásolja a vi-

rágzat fejlôdését. A tervezet benyújtói ezzel szemben olyan intézményekben gondolkoznak, melyekben a kannabisz termesztése abszolút védôszermentesen történik. Ideális megoldás nyilván csak akkor születhet, ha elhárul a szövetségi tilalom, és az organikus minôsítés szabályait ugyanúgy lehet majd alkalmazni, mint bármely másik, emberi fogyasztásra szánt mezôgazdasági terméknél.

IZRAELI VIDÁM SÜTI, RECEPTRE

jogait korlátozzuk” – nyilatkozta Yaakov Litzman izraeli egészségügyi miniszter. A parlament ugyan még nem adta rá áldását, a képviselôk többsége azonban szinte biztosan meg fogja szavazni az elôterjesztést. A hatályos rendszerben a betegeknek heteket, hónapokat kell várniuk, hogy végre kézhez kapják a vényüket. Ennek az az oka, hogy jelenleg csak 36 megfelelô szakképzettséggel rendelkezô orvos írhat fel receptre kannabiszt. Ám ez hamarosan megváltozik, mivel Litzman jelentôsen ki kívánja terjeszteni a jogosultak körét. Ezzel párhuzamosan minden, a törvényben elôírt feltételeknek eleget tevô patika tarthatna orvosi marihuánát – virágot, jointot, kekszet és különféle kivonatokat –, míg eddig csupán nyolc kertésznek volt engedélye arra, hogy kijelölt csatornákon keresztül értékesítse a termést. A módosítással lehetôvé válik, hogy a törvényileg elôírt engedélyek birtokában gyakorlatilag bárki füvet termeszthessen. A szabályok lazulásával nemcsak a külföldi kertészek jutnak újabb értékesítési lehetôséghez, de az Izraelben termesztett kannabisz is megjelenhet majd a nemzetközi piacon.

Nemsokára izraeli patikákban is lehet majd füvet kapni. A helyi egészségügyi miniszter új rendelete ugyanis az eddigieknél több orvosnak biztosítana lehetôséget arra, hogy ezt a természetes fájdalomcsillapítót írja fel betegének, sôt a termesztést is szélesebb kör számára engedélyezné. A The Times of Israel cikke szerint az orvosi marihuána termesztését és terjesztését is szigorú feltételekhez fogják kötni. A

reform célja, hogy új alapokra helyezze a gyógyászati felhasználásra szánt kannabisz felírásának és kiváltásának rendszerét. A pacientúrát a korábbiaknál szigorúbban fogják szûrni, a ténylegesen rászorulók azonban gyorsabban, egyszerûbben fognak hozzájutni a gyógyszerükhöz. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az az illegális droghasználat elleni harc leghatékonyabb módja, ha az egészségügyileg rászorultak

CK 2016/2. március

MIKOR MONDJ NEMET? Amikor jobb mellőzni a füvet Az USA-ból átörökölt, jó harmincéves tanítás azt mondja: ha fűvel kínálnak, mondj nemet! Egy kíváncsi kamaszt azonban ezzel aligha lehet távol tartani a tiltott gyümölcstől, egy érett és tájékozott felnőtt pedig nem az iskolai intelmek alapján dönt a használatról. Az alábbiakban bemutatunk tíz olyan esetet, amikor a tudomány és a józan ész is azt kívánja: inkább mondj nemet. A kannabiszt az egyik legalacsonyabb kockázatú pszichoaktív anyagként tartja számon a tudomány, mely számos gyógyászatilag elônyös tulajdonsággal rendelkezik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy használata minden esetben helyénvaló lenne, még ha a helyi törvény erre lehetôséget nyújt is. Léteznek ugyanis olyan élethelyzetek, melyekben a mások iránti felelôsség vagy az egészségügyi okok miatt érdemes mellôznünk a marihuánahasználatot.

Vezetés Az utóbbi években a zavartan viselkedô vezetôkkel szemben a rendôrök nem csupán alkoholszondát, hanem drogtesztet is alkalmazhatnak. Ezt a füvezôk igazságtalanságként élhetik meg, hiszen míg az alkoholt a fogyasztást követô napra jó eséllyel lebontja a szervezet – ha-

csak nem szaladtunk bele extrémdózisokba –, addig a rendszeres, de csekély mértékû kannabiszfogyasztás (például napi-kétnapi egy joint) napokig kimutatható a vérbôl, a vizeletbôl pedig még tovább. Ennek megfelelôen, ha egy heti párszor szívogató sofôrt három nappal az utolsó spangli után letesztelnek, jó eséllyel pozitív eredményt fog produkálni, és a rendôröket a legkevésbé sem fogja érdekelni, hogy egyébként a szabályokat betartva, tiszta fejjel vezetett. Aki ennek ellenére sem szeretne lemondani a vezetésrôl, és vállalja a kockázatot, annak azt javasoljuk, hogy a kannabisz hatása alatt semmiképp se sofôrködjön, hiszen nemcsak önmagát, hanem a forgalom többi résztvevôjét is veszélyeztetheti. Bár a tesztek alapján a marihuána jóval csekélyebb mértékben befolyásolja a vezetési készségeket, a motorikus funk-

ciókat és a reakcióidôt, mint az alkohol, és felelôtlenül bátorrá sem teszi a sofôrt, a módosulások így is kimutathatók, ezért nem érdemes mások testi egészségét és egy kiadós börtönbüntetést kockáztatni.

Nehézgépek kezelése A kannabisz használata hatással van a tér- és az idôérzékelésre, csökkenti, illetve elvonhatja a figyelmet, ezért a nehézgépek kezelése esetén fogyasztása kockázatos lehet. A magas dózisú kannabisz csökkenti a reakcióidôt, ami további veszélyekhez vezethet. Mivel a nehézgépek betépve történô kezelése a saját és a környezetedben lévôk egészségét is veszélyezteti, így hát a fogyasztást javasolt a munka befejezése utánra idôzíteni. A munkáltató gyakran szigorú feltételként tûzi ki a bódult állapotban való munkavégzés tilalmát, ez természetesen az alko-

Az óvatos ember igazsága valahol félúton lehet, vagyis biztonsággal csak anynyit tudunk állítani, hogy a terhesség alatti marihuánahasználat nem kockázatmentes, ezért a felelôsségteljes kismama tartózkodik a kannabisztól. Más a helyzet, ha a várandós nô gyógyászati kannabisz páciens, ilyenkor az orvossal szükséges konzultálni arról, hogy az ô konkrét esetében a marihuána használata vagy mellôzése jelent-e nagyobb kockázatot a magzat számára. Amennyiben a döntés a kannabiszfogyasztás fenntartása, akkor feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy ez dohány használata nélkül történjen, hiszen a dohányzás esetében nagyszámú bizonyíték áll rendelkezésre a magzatra káros hatásokról.

Tanulás

hol és egyéb szerek mellett a marihuána fogyasztására is igaz.

Terhesség A várandósság alatti kannabiszfogyasztás hatásai megosztják a tudományt. Számos tanulmány bizonyos fejlôdési rendellenességeket vagy mentális tüneteket a kismama füvezésével magyaráz, míg más tanulmányok rendre cáfolják ezeket az összefüggéseket.

A kannabisz egyik legismertebb hatása a rövid távú memória ideiglenes romlása, ami rendszeres, nagy dózisú használat esetén kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan fennállhat. Ez a memóriának pont az a területe, amely az új ismeretek eltárolásához elsô lépésben szükséges, így a betépve tanulás értelemszerûen nem kecsegtet túl jó eredményekkel, és a gyakori használat is kihathat a tanulási képességekre. Ennek megfelelôen javasolt a tanulási idôszak teljes ideje alatt mérsékelni, de leginkább mellôzni a marihuána fogyasztását, hiszen csak a saját dolgod nehezíted meg vele. Ha pedig tizenéves vagy, akkor azt is fontos tudnod, hogy az agyad még fejlôdésben van, és a

kannabisz használatával bezavarhatsz ebbe a folyamatba.

Tüdőproblémák A tudomány jelenlegi állása szerint a kannabisz füstölése dohány nélkül nem növeli a tüdôrák kialakulásának kockázatát, sôt még bizonyos szintû védelmet is nyújthat vele szemben, azonban hozzájárulhat a hörghurut kialakulásához, és gyakran köhögésre ingerel. Ha egészséges tüdôvel köhögsz, miközben szívsz, akkor valószínûleg túl sok füstöt nyeltél. Ha a füstölést követôen fennmarad a köhögés, akkor jó eséllyel a túl gyakori fogyasztás irritálja a tüdôd és a torkod. A kockázatokat jelentôsen növeli a dohánnyal együtt történô fogyasztás, hiszen ekkor a dohányzás összes káros hatása hozzáadódik, és a füst lenntartása miatt fokozódik is. Ha pedig eleve hörghurutod, asztmád vagy bármilyen légúti problémáid vannak, akkor érdemes letenni a füstölésrôl. Szerencsére egyre népszerûbbek a kannabisz fogyasztásának tüdôkímélô módjai, így egy jó minôségû vaporizátor használatával vagy ételben fogyasztva teljesen kizárhatók a tüdôkárosító hatások.

Szív- és érrendszeri rendellenességek A marihuána használatát követôen megemelkedik a szívritmus, így növekszik a szívizmok igénybevétele. A változás nem nagyobb, mintha valaki felsétálna 2-3 emeletet a lépcsôn, de a szívbetegségekkel küzdôk számára ez is problémát jelenthet. A kannabisz használata a szívroham tekintetében nem minôsül egyértelmû rizikófaktornak – ellentétben például a dohányzással és a stimuláns szerek használatával –, de a tudomány kis számban ismer olyan eseteket, melyben meglévô szívproblémák esetén a kannabisz használata összefüggésbe hozható a szívroham kialakulásával. Más kutatások ezt tagadják, és a szívrohamot egyéb fennálló egészségügyi problémákra vagy szerek használatára vezetik viszsza. Sôt egy 2014-es vizsgálat kimutatta, hogy a kannabinoidok kitágítják és ellazítják az ereket, ami alacsonyabbá teszi a vérnyomást, javítja a keringést, ezáltal csökkenti a szívroham esélyét. Nehéz tehát határozott ítéletet hozni a kérdésben, biztonsági okokból a szívrendellenességekkel élôknek érdemes kerülniük a kannabiszt, kiváltképp a magas dózisokat.

CK 2016/2. március

e b o l g + a n n a c Szkizofrénia Bár a médiában gyakran azt olvashatjuk, hogy a „füvezés szkizofréniát okoz”, valójában közel sem egyértelmû, hogy okokozati kapcsolatról lenne szó. A szkizofrének eleve hajlamosabbak a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a kannabisz és más drogok használatára, így a kutatók ezeket mind a szkizofrénia lehetséges kiváltóiként kezelik, mások azonban a már meglévô, szkizofréniára való hajlam öngyógyítási módszereként értelmezik. Hajlam nélkül, mentálisan egészséges fogyasztóknál a füvezés minden valószínûség szerint nem növeli a szkizofrénia kialakulásának esélyét – ezt az is bizonyítja, hogy miközben az elmúlt 40 évben meredeken nôtt a kannabisz használatának aránya világszerte, addig a szkizofréniások aránya stagnál. Olyan tényezôk viszont, mint a genetikai hajlam és a nagyvárosi lét jelentôsen hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához, és az is bizonyosnak tûnik, hogy a marihuána használata meggyorsítja a betegség felszínre kerülését. A tanulság tehát: ha a családodban elôfordult szkizofrénia, ne kockáztass, és érdemes minden pszichoaktív szerrel csínján bánnod.

Pszichózis A média másik kedvenc témája a füvezés és a pszichózis összekötése. A logika itt is hasonló, mint a szkizofrénia esetén: ha a családunkban volt példa a rendellenességre, akkor érdemes úgy tekintenünk magunkra, mint aki genetikailag hajlamos a pszichózisra, és kerülnünk a kannabiszt, mely ezt kiválthatja. Azok a vakmerôk, akik ennek ellenére sem szeretnének lemondani a kannabiszról, egy további óvintézkedést még megtehetnek: azokat a fajtákat részesítsék elônyben, melyeknek alacsony a THC- és magas a CBD (kannabidiol)-tartalmuk! A médiából ismert „pszichózis és Skunk” párosítás azon alapszik, hogy a Skunk-fajtáknak rendszerint magas a THC-arányuk, azonban kevésbé ismert, hogy a kutatások alapján a kulcs sokkal inkább a CBD jelenlétének hiánya. A kannabidiolról számos kísérlet bebizonyította, hogy szorongáscsökkentô, antipszichotikus hatásokkal bír, mely tulajdonságát az orvostudomány is készül kihasználni a pszichózis kezelésében. Ha tehát a családból ismert pszichózis ellenére is kockáztatni szeretnénk, tegyük meg magunknak azt a

szívességet, hogy magas CBD-arányú fajtát választunk, amely kiegyenlíti a THC kellemetlen hatásait. Fontos azonban tudni, hogy ez sem ad tökéletes immunitást a pszichózis ellen, tehát a legbiztonságosabb ebben az esetben is a marihuána használatának mellôzése. Rossz hír, hogy az érintett genetikával megvertek az alkoholba sem fojthatják bátran bánatukat, hiszen néhány újabb, a pszichózis kialakulását vizsgáló kutatás nagyobb rizikófaktort vél felfedezni az alkoholfogyasztásban, mint a füvezésben.

Szorongás Klasszikus megállapítás, hogy a marihuána az aktuális állapotunkat erôsíti fel, tehát ha jókedvûek vagyunk, némi fûtôl mosolyunk még szélesebbre fog kerekedni, ám ha borús gondolataink vannak, akkor egy spangli után ezek végképp el fognak hatalmasodni rajtunk. Klasszikus megállapítás, ám leegyszerûsítô, és nem minden esetben igaz. Aki például szorongásra hajlamos, azt a kannabisz megnyugtathatja, de pánikrohamot is kiválthat nála, látszólag az elôzetes állapotától függetlenül. Az élményt nagyban befolyásolja a fogyasztó elvárása, korábbi tapasztalatai, az elfogyasztott menynyiség és a közeg, ahol a használat tör-

ténik. A vonatkozó vizsgálatok alapján annyi azonban elmondható, hogy azok esetében, akiknek a szorongása rendellenes mértékû, jóval nagyobb eséllyel vált ki pánikrohamot a kannabiszhasználat. Ebben az esetben ajánlott végleg szakítani a marihuánával, míg a szimplán csak szorongós típusoknak érdemes kellô figyelmet fordítaniuk a fogyasztás körülményeire, és kisebb dózisú, magasabb CBD-arányú fajták mellett dönteni.

Depresszió Noha sokan épp a lehangoltságukat szokták a fûvel orvosolni, néhány kutatás összefüggést talált a rendszeres használat és a depressziós tünetek kialakulása között. A másik oldalról viszont a kannabisz az USA egyes államaiban felírható a depresszió kezelésére, hiszen a tapasztalat szerint sokak számára kiutat jelent a körkörös, negatív gondolatokból. Csekély a valószínûsége, hogy az alkalmi használat hozzájárulna a depresszió kialakulásához, de ha a családunkban volt példa erre a rendellenességre, akkor érdemes kerülnünk a rendszeres használatot. Ha pedig depressziónkat kannabisszal szeretnénk enyhíteni, konzultálnunk kell egy olyan orvossal, aki tájékozott a témában. N. Nogada

greenfo Azokban az amerikai államokban, ahol a kannabisz gyógyászati célú használata engedélyezett, a páciensek leginkább vaporizálva vagy ételekben fogyasztják a marihuánát, és kerülik az alkoholt, állapította meg a RAND Corporationben januárban publikált tanulmány. Az Addiction címû szakfolyóiratban közölt kutatásba 2000 fôt vontak be Coloradóból, Új-Mexikóból, Oregonból és Washington államból. Az adatokat 2013 októberében vették fel, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyakran és mekkora mennyiségû kannabiszt fogyasztanak a betegek, valamint hogy hol és milyen módon történik a használat. 2013-ban még egyik államban sem lépett gyakorlatba a legalizáció, így a tanulmány a rekreációs piac befolyása nélkül tudott koncentrálni a regisztrált kannabiszpáciensekre. Ennek ellenére a gyógyászati használók 86%-a saját bevallása szerint rekreációs céllal is fogyasztott marihuánát, bár esetükben ezek a kategóriák a rendszeres, általában napi szintû használat miatt összemosódhatnak. Ôk egyébként átlagosan napi 1,1 grammot fogyasztanak, szemben a rekreációs fogyasztók napi 0,35 grammjával.

EGÉSZSÉGTUDATOS PÁCIENSEK Noha a rendszeres használat indokolná, az eredmények azt mutatták, hogy még a medikál pácienseknek is csak töredéke termeszt magának kannabiszt, és – vélhetôen pénzügyi megfontolásokból – többet vásárolnak dílertôl, mint a számukra létesített gyógyszertárakból. Alacsonyabb volt viszont az alkohol és a marihuána együttes használata, mint amire a kutatók számítottak. Míg a rekreációs használók 17%-a hajlamos keverni a két drogot, addig a gyógyászati pácien-

seknek kevesebb, mint 3%-a fogyaszt alkoholt a kannabisz mellé. És ebben nem merül ki a páciensek egészségtudatossága, hiszen a felmérés szerint jóval nagyobb arányban választják a fogyasztás egészségesebb formáit – a vaporizálást és az ételben történô fogyasztást –, mint a kannabiszt kizárólag rekreációs célból használók. A kutatók most kíváncsian várják, hogy miként fog hatni a rekreációs piac a gyógyászati páciensek használati módjaira.

A LEGÁLIS FŰ ÉVE LEHET KALIFORNIÁBAN Még az USA-n belül is ritkának számít az a pozitív hozzáállás, ahogyan Kalifornia az orvosi marihuánához viszonyul. A könnyûdrogok teljes körû legalizációja azonban még várat magára, mivel a 2010-ben megtartott népszavazáson – ha csak néhány százalékponttal is – a nemek javára billent a mérleg. Lehet, hogy a legalizálás élharcosai idén mégis elérik céljukat, és 2016-ban Columbia, Colorado, Oregon, Washington és Alaszka után Kalifornia lesz a következô szövetségi állam, ahol széles tömegek számára engedélyezik a kannabiszfogyasztást. Sean Parker, a Napster alapítója és a Facebook elsô elnöke, valamint Justin Hartfield, a WeedMaps alapítója is a kampány arcai között van – igaz, rossz nyelvek szerint csak azért, hogy bebiztosítsák helyzeti elônyüket az új idôkre. A „California Marijuana Legalization Initiative” 21 év felett mindenki számára szabaddá tenné a kannabiszfogyasztást, és 2018-ig a Coloradóban már sikeresen mûködô kereskedelmi és felügyele20

ti rendszerhez hasonló szisztéma bevezetését irányozná elô. Kalifornia legfôbb ügyésze január elején érvényesnek találta a népszavazási kezdeményezést. Vagyis már csak 365 600 aláírás összegyûjtésére van szükség ahhoz, hogy 2016 novemberében voksolhassanak a kérdésrôl.

A legfrisebb közvélemény-kutatások adatai szerint a legalizációnak még sohasem volt ekkora támogatottsága az államban. A 18 és 34 év közötti korosztály nagy többsége – 61 százaléka –, de még a 35–54 évesek 54 százaléka, sôt az 55 évnél idôsebbek 52 százaléka is legalizációpárti.

greenfo

DEPRESSZIÓT SEM OKOZ A kannabisz használatát kísérô mentális rendellenességek esete legalább olyan vitatott terület, mint a füvezéssel járó IQ-romlás. Bár az együttjárásra ebben az esetben is bôven akad példa, itt sem egyértelmû, hogy maga a fûszívás-e a rizikófaktor, vagy a rendellenességeket próbálják kannabisszal kezelni. Egy friss kutatás alapján a mentálisan egészséges szmókerek megnyugodhatnak. A JAMA Psychiatry szakfolyóiratban publikált tanulmány szerzôi munkájukban azokra a korábbi kutatásokra reagáltak, melyek a depressziót és a szorongást a marihuánahasználatra vezették vissza. Módszerük a következô volt: megvizsgálták annak a 35 000 felnôtt amerikainak az adatait, akik részt vettek egy nemzeti, az alkoholfogyasztás következményeit elemzô felmérésben. A kérdôív a marihuána használatára is rákérdezett 2001-ben és 2002-ben, amit aztán a kutatók összehasonlítottak a három évvel késôbb mért mentális problémák arányával. Hogy az így kapott nyers eredményt tovább finomítsák, szabályozták az olyan tényezôket, mint a szociális és demográfiai jellemzôk, a genetikai és környezeti hatások, illetve a korábbi és a felméréskor jelen levô pszichiátriai rendellenességek. Az ezek után letisztult kép alapján arra jutottak, hogy „a kannabisz használata nem társul a hangulati és szorongásos rendellenesség kialakulásához”. Helyettük viszont találtak más együttjárást! A minta alapján a fûhasználat növeli az esélyét a késôbbi alkohol-, dohány- és egyéb drogfüggôségeknek. Ez persze 22

kevéssé meglepô: jóformán bármilyen szerhasználat megnöveli a függôség kialakulásának esélyét, ezért is szokott a prevenciós szakma azzal viccelôdni, hogy függôségek ellen teljes védettséget csak az absztinencia nyújt. A droghasználatok pedig gyakran együtt járnak, például a kávé és a cigi, így Mark Olfson, a kutatás vezetôje azt is felvetette, hogy az alkoholivás is hozzájárulhat a késôbbi szerhasználati problémákhoz és rendellenességekhez, ez azonban már kívül esik a vizsgálat tárgyán. Keith Humphreys, a Stanford Egyetem mentális egészség szakértôje szerint a kutatás komoly csapást mér arra a feltételezésre, hogy a füvezés hozzájárulna a szorongás és a hangulati rend-

ellenességek kifejlôdéséhez. Hozzáteszi azonban, hogy az elemzés alkalmatlan arra, hogy hozzátegyen egy másik, jelenleg zajló vitához, miszerint a rendszeres, nagy mennyiségû marihuána használata köthetô-e a szkizofrénia kifejlôdéséhez. Abban viszont jó szolgálatot tehet, hogy a prevenciós-riogatós kiadványok és kampányok felülvizsgálják azt az állításukat, miszerint a depresszió és a szorongás kialakulása a marihuána fogyasztásához köthetô. Az USA Kábítószer-ellenes Hivatala például a marihuánáról szóló hivatalos kiadványában számtalanszor utal a kannabisz depressziót okozó hatására. Aki tudományos alapú prevenciót óhajt folytatni, annak ideje frissíteni a tudástárát, a depresszióval és szorongással küzdô szmókereknek pedig máshol kell keresniük tüneteik gyökerét.

facebook com//ckmagaziin facebook.com/ckmagazin

facebook.com/ckmagazin

greenfo Az embereken végzett klinikai vizsgálatok napjainkban már a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeztetésének kötelezô részét képezik. Franciaországban most egy efféle rutinszerû teszt siklott félre végzetesen. A szigorú szabályok és a folyamatos orvosi felügyelet ellenére január közepén meghalt egy tesztalany, további négyet pedig súlyos központi idegrendszeri zavarokkal kezelnek. A sajtóban többször is megjelent, hogya francia Biotrial egy kannabisz alapú gyógyszerrel kísérletezett, ám ez így, ebben a formában nem igaz. A kérdéses szer ugyanis az endogén – vagyis a szervezeten belül képzôdô – kannabinoidok lebomlását lett volna hivatott gátolni. Az I. fázisú klinikai vizsgálat amúgy már tavaly nyár óta folyt. Körülbelül 90 személynek kellett a portugál Bial cég által tesztelt hatóanyagot szednie, míg a kontrollcsoport tagjai placebót kaptak – a kúra elején napi egyszeri, végül pedig a többszörösére emelt dózisban. Hat alanyból öt kórházban kötött ki, miután 2016. január 7-én módosították az adagjukat. Az elsô beteg állapota hirtelen válságossá vált, ô feltételezhetôen agyvérzést kapott. A másik négy, külön-

VÉGZETES GYÓGYSZERTESZT bözô súlyosságú neurológiai panaszokkal kezelt résztvevô állapota azóta stabilizálódott, de közülük is hárman maradandó agykárosodást szenvedtek. A kérdéses molekula a BIA 102474 kódjelet kapta, és az úgynevezett FAAH-inhibítorok közé tartozik. Az FAAH (magyarul zsírsavamidhidroláz) az endokannabinoidok – például az anandamid – lebontását katalizálja. Gátlásával el lehet érni, hogy az endokannabinoidok agyi receptorokra gyakorolt hatása tartós legyen. Így csillapítható a fájdalom, javítható a kedélyállapot, és csökkenthetô a szorongás. A

PATIKÁBÓL A MARIHUÁNÁT! A betegek érdekében véget kell vetni a megbélyegzésnek! Az Arge Canna kannabisz-betegjogi munkaközösség örömmel nyugtázta, hogy az osztrák zöldpárt is támogatja az orvosi marihuánához való szabad hozzáférést. Ugyanis egy, a németországihoz hasonló rendszer bevezetését követelik, amelynek lényege, hogy a regisztrált termesztôk által elôállított anyagot gyógyszertárakban teszik elérhetôvé. Ausztriában is már régóta esedékes volna, hogy az egészségügyileg rászorultak szabadon hozzájussanak marihuánaadagjukhoz. „A kannabisz gyógyászati célú alkalmazása még mindig hatalmas akadályba ütközik Ausztriában, miközben a pozitív hatásait már számos tanulmány igazolta. A kannabisz például csillapítja a kemoterápia kísérô tüneteit, erôs fájdalomcsillapító hatással bír, enyhíti a szorongást, és oldja a görcsöket. Ráadásul a szervezet jobban tolerálja, mint az ópiátokat” – nyilatkozta a zöldek egészségügyi szakreferense, Eva Mückstein.

A 2015 ôszétôl hatályos drogtörvény lehetôséget biztosít arra, hogy a kannabisz természetes hatóanyagát gyógyszertárakban is be lehessen szerezni, ami a korábbi helyzethez képest jelentôs javulásnak számít. A természetes hatóanyag azonban jóval gyengébb, mint egy koncentrátum vagy maga a virágzat, hiszen a különbözô kannabinoidok hatása nem egyforma.

hatóanyag az ideggyógyászatban – például a Parkinson-kór kezelésében – kaphatna fontos szerepet. Az eset kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami a 2006-ban piacra dobott Rimonabant nevû elhízás elleni gyógyszerrel történt. Ennek hatóanyaga (SR141716) a kannabinoid-1 receptort blokkolta. Forgalmazását azonban 2008-ban betiltották, miután bebizonyosodott, hogy felerôsíti a depreszszióra való hajlamot és a szuicid késztetést. Nagy-Britanniában öten követtek el (sikerrel) öngyilkosságot a gyógyszert szedôk közül.

Gerfried Düregger, az Arge Canna elnöke szerint „fontos lépést jelent, hogy az orvosi marihuánát igénylô betegek számára hozzáférhetôvé teszik a természetes hatóanyagot, ugyanakkor attól sem kellene eltiltani ôket, hogy saját felhasználásra maguk állítsák elô”. Erre sajnos a megreformált törvény sem biztosít lehetôséget. Amennyiben egy beteget kannabisz birtoklásán vagy termesztésén csípnek, ezt 2016 januárjától az egészségügyi szakhatóságnak jelentik, amely gyógyszeres kezelésre és rendszeres drogszûrésre kárhoztathatja ôket. Ha pedig ôk nem hajlandók együttmûködni, az ügyészség a korábbi évekhez hasonlóan most is vádat emel ellenük. Muszáj végre véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy az Ausztriában termesztett orvosi marihuánát Németországba exportálják, ahonnan a kivont THC-t visszaszállítják Ausztriába – legalábbis az Arge Canna szerint. A kannabisz-betegjogi munkaközösség úgy véli, hogy sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb volna, ha a virágokat közvetlenül értékesítenék, amivel ráadásul a betegek közérzetét is lényegesen javítanák. CK 2016/2. március

CSODÁLATOS ELME A félreértett IQ-romlás A füvezéssel kapcsolatos egyik legjelentősebb, visszatérő félelem, hogy a kitartó szmóker a sok betépés hatására, egyszerűen szólván, elhülyülhet. Ahogy a kutatások egyre-másra igyekeznek pontosabb képet alkotni a kérdésről, úgy kezd kirajzolódni, hogy nem holmi ok-okozati összefüggéssel van dolgunk, és a füvező tinédzser életkörülményei sokkal inkább kihathatnak az intelligencia fejlődésére. Egy kamasz bátran állíthatja, hogy neki aztán pár pont IQ-veszteséget igazán megér, hogy jólérezhesse magát, benne legyen az élet sûrûjében, együtt szórakozzon a haverokkal, vagy világmegváltó gondolatokat dédelgessen egy-egy emelkedettebb pillanatban. Teljesen valid gondolkodásmód. Azt azonban sokan még felnôttkorban sem tudják, hogy az IQ-hányados mennyire meghatározza az ember életét. Az ezzel foglalkozó vizsgálatok szerint a magas intelligencia gyakrabban jár együtt magabiztossággal, nyitottsággal, kreativitással, pénzügyi és társadalmi sikerekkel, míg az alacsonyabb IQ-val rendelkezôk között több a szegény, nagyobb eséllyel kerülnek börtönbe, és még az öngyilkossági hajlam is gyakoribb az esetükben. Ha innen köze-

lítjük a kérdést, akkor nagyon nem mindegy, hogy a kamaszkori füvezés befolyásolja-e az intelligencia alakulását, arról nem is beszélve, hogy ebben a korban világszerte milliók szívják el elsô jointjaikat. Lássuk, hogyan vélekedik minderrôl a tudomány.

Rejtelem az értelem A kannabisz IQ-ra gyakorolt hatása a mai napig olyan aktívan kutatott terület, hogy aki egy kicsit szeretne képbe kerülni a tudomány jelenlegi állásával, annak kezdésként elegendô a 2010-es évek szakirodalmába betekintenie. Nagy port kavart az a 2012-ben publikált kutatás, amelyben 1000 új-zélandi fiatal intelligenciáját és egyéb mentális funkcióit vizsgálta hosszú távon, 13–38 éves koru-

kig. Eredményük szerint ugyanis azok az alanyok, akik serdülôkorban hetente legalább egyszer fogyasztottak kannabiszt, a 30-as éveikre 8 ponttal kevesebb IQhányadossal rendelkeztek, míg azok, akik csak 18 éves korukban kezdtek el füvezni, nem mutattak hasonló módosulást. A kutatás vezetôje sietve biztonságosnak is nyilvánította a 18 év fölött kezdett kannabiszhasználatot, legalábbis ami az intelligencia alakulását illeti. Épp kezdett volna a tudományos világ megbarátkozni azzal a korábban is gyanított bölcsességgel, hogy a kamaszkori füvezés rontja az intelligenciát, amikor szûk fél év elteltével újabb tanulmány látott napvilágot. A norvég kutató ugyanennek az 1000 újzélandi alanynak az adatbázisát vizsgálta meg, és csípôbôl rúgta fel az addig vé-

származással járó szûkebb érvényesülési lehetôségekhez, a korán elkezdett füvezéshez, esetleg ezek kombinációjához köthetô-e. Másfél év pihi után a tudomány leszállította a következô tanulmányt, amely egy nagyobb minta alapján, újabb szempontokat behozva hirdetett ítéletet. A University College London kutatói több mint 2200 kamasz, nyolcés tizenöt éves korban készített IQtesztjét elemezték. A második felmérésnél a droghasználati szokásokra is rákérdeztek. A többi kutatóhoz hasonlóan ôk is megfigyelték, hogy a kannabisz használata alacsonyabb IQ-értékkel párosult, azonban rájöttek arra is, hogy a füvezés jelentôs együtt járást mutat a dohányzással, az alkohol és egyéb drogok használatával. Amikor a kannabiszhasználatra fókuszálva ezeket a tényezôket kiszûrték, eltûnt a kapcsolat a füvezés és az alacso-

lelmezett okozati összefüggést. Az egyéb változókat figyelembe véve ugyanis arra jutott, hogy a kimutatott IQ-csökkenés nem a kamaszkori füvezéssel, hanem az alacsonyabb szociális és gazdasági háttérrel van összefüggésben. Ez azt jelenti, hogy a rosszabb társadalmi és pénzügyi helyzetû családokból származás eleve rosszabb IQ-értékekkel kecsegtet, hiszen ezek a személyek kisebb eséllyel kerülnek a felsôoktatásba, valamint komolyabb szellemi kihívásokkal járó pozíciókba. Másfelôl az ilyen háttérrel rendelkezô kamaszok nagyobb eséllyel kezdenek el rendszeresen füvezni 18 éves koruk elôtt, így nem lehet biztosan eldönteni, hogy az alacsonyabb IQ a szegényebb

nyabb intelligenciahányados között, csupán azoknál maradt fenn 3%-kal roszszabb eredmény, akik 15 éves korukra már legalább 50-szer éltek kannabisszal, vagyis rendszeres fogyasztóknak számítottak. Esetükben a rosszabb eredmény egy évvel késôbb is fennállt. A kutatók értelmezése szerint nem annyira az egyes drogok hatására, hanem a serdülô életformájára és a személyes történetére érdemes koncentrálni. A kamaszkori füvezés ugyanis gyakran együtt jár az ivással, a dohányzással és egyéb kockázatos döntések meghozatalával. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a füvezés rontja az iskolai eredményeket, vagy fordítva, valaki azért kezd el füvezni és más szereket használni, mert rosszabbul teljesít a társainál. A kutatók ezért figyelmeztetnek, hogy ne valamely drogot tegyük meg bûnbaknak, mert ez esetben figyelmen

medical

kívül hagyunk számos olyan tényezôt, ami szintén felelôs lehet a rosszabb teljesítményért.

Kukurikú ikerIQ Idén januárban újabb kutatással gyarapodott a portfólió, ami új szemszögével ismét közelebb vihet minket a megoldáshoz. Alapul vette azt a tapasztalatot, hogy a genetika legalább felerészt meghatározza az egyén IQ-ját, és a kortársak helyett ikrek esetében vizsgálta meg, mennyiben befolyásoló tényezô a füvezés az intelligenciaszint alakulásában. A legtöbb kutatás csak egy pillanatképet rögzít – jegyzi meg Nicholas Jackson, a kutatás vezetôje –, amibôl nem lehet megállapítani, hogy a droghasználat vagy a rossz teljesítmény kezdôdött elôbb. Klasszikus tyúk vagy a tojás dilemma. A Dél-kaliforniai Egyetem kutatócsoportja ezért úgy döntött, hogy minden eddigi vizsgálatnál biztosabbra menve egypetéjû ikrek esetében vizsgálják meg a marihuána hatásait. Két jelenleg is folyó kutatást alapul véve 789 kamaszkorú ikerpár adatait vették górcsô alá, akiket 9–11 éves koruk között vontak be a mostanra már bô 10 éve folyó vizsgálatba. Az eltelt évek alatt öt intelligenciatesztet végeztek el, és bizalmas felmérést vezettek a marihuána és más drogok, például a kokain, az alkohol és az ópioid tartalmú fájdalomcsillapítók használatáról. És most jön az érdekesség! Bár a marihuánahasználók átlagosan 4 IQ-ponttal teljesítettek rosz-

szabbul a többieknél, de meglepetésre a nem füvezô ikertestvérek tesztjei is ugyanezt az eredményt mutatták. Egészen pontosan: az ikerpárok közül az egyik fél legalább fél éven át tartó, napi szintû fûszívása ugyanolyan eredményhez vezetett, mint a másik fél maximum 30 alkalomban kimerülô használata. Tehát vagy azzal az ezoterikus jelenséggel van dolgunk, hogy az ikerpár egyik tagjának kannabiszhasználata kihat a testvér intelligenciájának fejlôdésére, vagy az a valószínûbb magyarázat áll fenn, hogy a füvezésen kívüli körülményekben kell ke-

resni az okokat, talán a testvérpár otthonában, az iskolájában vagy a kortársakkal ápolt kapcsolataiban. A kutatást vezetô Jackson úgy foglalja össze a tapasztalatokat, hogy bár egyre több bizonyíték szerint a kamaszkori szívogatás nem járul hozzá az intelligencia romlásához, ez nem jelenti azt, hogy a tinédzserek rendszeres fûhasználata problémamentes lenne, ezért további vizsgálatok szükségesek a marihuána agyra gyakorolt hatásáról. Ahogy az már csak lenni szokott, a vizsgálatnak kritikusai is akadtak. Néhányan arra világítottak rá, hogy a két folyamatban lévô kutatásban – melybôl a friss tanulmány az adatait kinyerte – különbözô felmérést alkalmaztak a droghasználat feltérképezésére. Az egyik teszt ugyanis jóval kevésbé alapos a füvezés természetének feltérképezésében, és kevésbé elemzi a gyakoriságot és a használt mennyiséget. Megint más a marihuána mellett a többi szer IQ-ra gyakorolt hatásának alaposabb elemzését hiányolja. Biztosak lehetünk benne, hogy a tudomány még nem tett pontot az ügy végére, és több mint valószínû, hogy a minden gondot a füvezésre visszavezetô kutatók is fognak még villantani valamit a következô években. Ezzel együtt továbbra sem lehet bölcsebb tanácsot adni a kamaszoknak, mint évtizedekkel ezelôtt: mindent csak ésszel és mértékkel, ha pedig elszaladna veled a ló, akkor ne röstellj segítségért folyamodni. Kardos Tamás A szerző a TASZ munkatársa

medical MSA ÉS KANNABISZOLAJ „Magam sem hittem akkor még, hogy a fű lehet gyógyszer” Sosem egyszerű dolog kétfrontos harcot vívni, és nem is igazán praktikus, néha azonban úgy hozza az élet, hogy elkerülhetetlen. Egy olyan páciens történetét osztotta meg velünk olvasónk, akinek állapotán nagyon sokat javított a kannabiszolaj, sőt még a családtagoknak is segített évtizedes előítéleteiket leküzdeni. A történet nem mai, 25 évvel ezelőtt egy cseh kisvárosban kezdődött, amikor Robert apja egészséges ﬁatalember, ő maga pedig kisiskolás volt. Én a nagypapámat már kerekes székben ismertem meg, soha nem láttam anélkül, a mai napig így jelenik meg elôttem – kezdte Robert a történetet. Gyerekként nem tudtam, mi a baja, és sokat nem befolyásolta a kapcsolatunkat a betegsége. Akkor sem tûnt fel semmi, amikor észrevettem, hogy apukám is néha betegeskedik. Sohasem mutatta nekünk, hogy fájdalmai lennének, nem panaszkodott, de amikor valaki már nem tud rendesen menni, azt nem lehet nem észrevenni. Sajnos a családi titkolózásnak, egy agysorvadással járó idegrendszeri betegséggel, a Multiszisztémás atrófiával (MSA) kapcsolatban, az lett a következménye, hogy a suliban minden héten azt hallgattam, hogy „láttam a faterodat, jó állapotban volt, menni alig tudott már reggel”. Mivel tudtam, hogy nem iszik, és addigra otthon is egyre többször elesett, nekiesett dolgoknak, gondoltam, hogy betegségrôl lehet szó, bár a szüleim akkor még engem nem avattak be. Van úgy, hogy egy betegség nem váratlanul derül ki, hanem generációkon át újra és újra megjelenik a családban. Nem egy traumaként, egyik pillanatról a másikra robban be a páciens mindennapi életébe, hanem sajnos számolnia kell vele, hogy nála is egyszer diagnosztizálják. Az is gyakran elôfordul, hogy a családtagok, fôleg a gyerekek elôtt nem beszélnek errôl, vagy bagatellizálják a történéseket. A helyzet viszont nem tartható, ha olyan nyilvánvaló jelei vannak egy betegségnek, mint nálunk – mesélte Robert. A legelsô szembesülésem ezzel 8 éves koromban volt, amikor fociztunk a parkban, és futás közben apám egyszerûen nem tudott megállni, szó szerint belefutott a bokrokba. A mozgása ezután egyre több-

ször szétesett, néha képtelen volt azt koordinálni. Elôször Parkinson-kórként diagnosztizálták, aztán felmerült a szklerózis, végül kitalálták, hogy MSA (bôvebben lásd keretes írásunkat), aminek következtében az agy nem termel elég dopamint, és ez elengedhetetlen az agyi ingerületek

átviteléhez, ami a mozgás vagy a beszéd alapja is. E betegség az orvostudomány jelen állása szerint nem gyógyítható, csak kezelhetô. A kezelés többnyire a dopamin pótlására épül, de a mi esetünkben ez nem vált be – folytatta a család történetét Robert.

Apám soha nem szedett gyógyszereket, és nem is bírta sokáig a szervezete azt a mennyiséget, amit ekkor hirtelen kapott. A kezeléstôl még rosszabbul lett, hónapokat töltött kórházban, és még gyógyszermérgezést is kapott. Ez még 20 évvel ezelôtt történt, és azt hiszem, el is döntötte nála a dolgot. Elôtte se nagyon bízott az orvosokban. Akkor azt mondták neki, 8-9 éve lehet hátra, ha leáll a gyógyszerekkel, akkor maximum öt. Azt mesélte, hogy anno dacumál a körzeti orvos, akivel elôször beszélt a tünetekrôl, annyival rendezte le a szédülést, a kezdôdô mozgás- és beszédproblémákat, az izomgörcsöket, hogy „front van”. Bár annak az embernek még anyám cukorbetegségére is ezt a diagnózist sikerült felállítania, ezért én nem nevezem orvosnak! Apám állapota az évek alatt folyamatosan romlott, persze amíg tudott, dolgozott, ám a szemmel látható, szomorú fizikai leépülés megállíthatatlannak tûnt:

Multiszisztémás atróﬁa (MSA) Gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség. Tünetei kezdetben hasonlíthatnak a Parkinson-kór tüneteire (meglassultság, izommerevség, esetleg remegés), ám míg annak tünetei gyógyszeresen jól kezelhetők, addig az MSA esetében a gyógyszeres kezelés csak a kezdeti fázisban, és csak minimális mértékben bizonyul hatásosnak. Az MSA jellemző tünetei: mozgásszegénység, izmok merevsége, esetleg végtag-remegés, szemtekerezgés (a szemek jobbra-balra való rezgése, mely akarattól független), végtagok koordinációs zavara, széklet- és vizelettartási zavar, impotencia, légzészavar. A jellemző tünetek és a gyógyszeres terápiára való reagálás hiánya az, ami felveti a betegség fennállásának lehetőségét. A koponya MR-vizsgálaton az érintett agyi területek jelintenzitás-csökkenését írták le. Jelenleg a betegség kezelése nem megoldott. Fizikoterápiával, gyógytornával a mozgásteljesítmény romlása késleltethető, egy ideig. Pontos diagnózisa kizárólag szövettani vizsgálattal lehetséges, mely csak a halál bekövetkezte után végezhető el. (forrás: webbeteg.hu) lassan lesoványodott, lelassult, arca kifejezéstelenné, csontossá vált, egyre többször elesett, hol a kezét, hol a lábát törte, míg végül már nem tudta egyedül elhagyni a lakást. A sérülései nem gyógyultak jól, elôfordult, hogy rosszul forrt össze a csont, mert el sem ment már orvoshoz. Sosem tudtak segíteni rajta, minden alkalommal rosszabbul lett, ha hozzájuk fordult. Egy szekrénynyi zárójelentésen kívül mást nem kapott tôlük. Mindezek ellenére, amikor végül 100%-ban leszázalékolták, akkor is aktív maradt. Megértette az állapotát, de nem akart beletörôdni. Próbálta hasznossá tenni magát, amíg bírta, otthon dolgozott, lakatosmunkák, kerítésépítés, úgy érezte, amíg van dolga, addig él. Sokan gondolják így. Öt-hat éve érte két súlyos baleset, az egyikben a feje, a másikban az egyik csigolyája sérült meg, ez végül megváltoztatta, és tudomásul vette a betegség által szabott fizikai korlátokat. A legnagyobb romlás 2-3 éve állt be az állapotában, akkor már csak járókerettel közlekedett otthon is. Sok alternatív gyógymódot kipróbáltunk, de az általános fizikai, lelki állapota nagyon leromlott attól, hogy végleg inaktivitásra kárhoztatta a kór. A sérült, kissé elmozdult csigolya eközben folyamatosan nyomta a gerincvelôt, s ez komoly fájdalmakkal járt. Féloldalassá vált a tartása, amitôl a mozgása még nehézkesebb lett, és még inkább szétesett. A beszéde is nagyon

megváltozott, a szavai összemosódtak, egymásba értek, az artikulációja eltorzult, és néha nekünk, családtagoknak is nehezen volt érthetô. Ekkor költöztünk a feleségemmel Ausztriába, és talán a távolság miatt, de nagyon dühös lettem a tehetetlenségtôl, ami elég erôt adott a kutakodáshoz – mesélte tovább Robert. Sajnos nem sok mindent találtam, ami konkrétan segített volna apám állapotán. Mivel személyes érdeklôdésem is volt a témában, és tekintve, hogy kertészcsalád vagyunk, fôleg a természetes gyógymódok, gyógynövények, azon belül is hamar a kannabisz felé orientálódtam. Spanyol nyelvû honlapokon találtam a legtöbb infót arról, hogy végeztek ezzel kapcsolatban kutatásokat már évtizedekkel ezelôtt, és hogy a dopaminhoz hasonlóan mûködhetnek a kannabinoidok is, illetve hogy a különbözô, kannabiszban lévô alkaloidák jó hatással lehetnek különbözô betegségtünetekre, a gyulladásoktól a görcsökig. Találtam legális kannabisz készítményeket és olajokat, és eldöntöttük, hogy kipróbáljuk. Biztos voltam benne, hogy nem fogja meggyógyítani, viszont abban is, hogy használni fog a CBD-olaj, ha eleve görcsök csillapítására, ízületi fájdalmakra ajánlják. Mivel korábban 1-2 alkalommal – még nôsülés elôtt, amikor otthon éltem – elôkerült a családban a kannabisztéma, tudtam, hogy a szüleimnek minden in-

CK 2016/2. március

formációja errôl kb. a Híradóból van, így inkább elutasítóak lesznek. Ezért eleinte annyit mondtam nekik, hogy egy Ausztriában kapható biogyógynövényekbôl készült olaj, ahol egyébként tudtam is 10%-os CBD-olajat venni. Nem mondtam meg konkrétan, hogy ez a gyógynövény a kannabisz, nem is kérdezték. Úgy gondoltam, ha mûködik, majd beavatom ôket, nem akartam, hogy apám elôítéletei befolyásolják a hozzáállását. Azzal adtam oda, hogy 1 dl teába vagy nyelv alá csepegtetve napi 10 cseppet használjon. Szerencsére nagyon jó tapasztalatai voltak, már az elsô két nap használat után megszûntek a görcsei, és másfél hónapig, míg tartott az olaj, nem is jelentkeztek újra. Ahogy elfogyott, és abbamaradt a napi használat, kisvártatva visszajöttek az izomgörcsök. Azonnal kérték is, hogy vigyek még, amint lehet. Addigra már megtudtam azt is, hogy nemcsak CBD-olaj létezik, hanem a Rick Simpsonféle kannabiszolaj is, amit például szklerózis esetén – ami az MSA-hoz hasonló idegrendszeri eredetû betegség – szintén alkalmaznak, és abban is biztos voltam, hogy segíteni fog rajta. Elég körülményes volt az olajat beszerezni, és az adagolás-

sal kapcsolatban is voltak kérdéseim, ezért sokfelé, fôleg online érdeklôdtem, civil szervezetektôl, páciensektôl. A legtöbben egy sima kenderolajban 1:10 arányban hígított, 10% THC- és 10% CBDtartalmú kannabiszolajat ajánlottak. A kannabinoid összetétel elvileg ellenôrzött volt ennél az olajnál, de erre persze csak személyes garanciám volt. Legközelebb már ezt az új olajat vittem haza, és nagyon bíztam benne, hogy segít, mivel már a CBD is sokat használt. Amint elkezdte szedni, nagyon látványos volt a változás. Talán 3-4 hét telt el, és apám a lakásban már nem használta a járókeretet! Évek óta nem láttam ennyire biztonságosan mozogni. Nagyon látványos javulást hozott a kommunikációjában is. Sokkal koncentráltabb, összeszedettebb lett a beszéde, nem folytak össze a szavai, ki tudta mondani, amit akart, könnyebben formálta a szavakat, jobban artikulált, mint elôtte. Talán még mélyebb gondolatai is vannak – de ezt lehet, hogy csak én látom bele. A lényeg, hogy minden várakozásunkat felülmúlta a javulás, amit az olaj okozott. Az ember, aki egy éve még úgy nézett ki, mintha egy haláltáborban lenne, csontsoványan,

fakó arccal ülve az ágy szélén, újra kicsit megerôsödött, és nemcsak testben, lélekben is. Tervezgeti, hogy mit fog csinálni a lakásban, javít, barkácsol, virágot ültet. Az étel végre megint megmarad benne, és már nem csont és bôr. Eltûnt a fakó arc, de legjobban a tekintete változott meg. Megint van benne élet. A leginkább szemmel látható javulás talán a testtartása és a mozgása, ami sokkal összeszedettebb lett. Amikor elfogyott az olaj, és pár hétig nem tudtuk pótolni, az állapota hamar leromlott, elnyúlt újra a beszéde, viszszaállt a féloldalas tartás, jöttek a szokásos izomgörcsök, a mozgása szétesett, csak kapaszkodott a járókeretbe. Tényleg olyan volt, mintha egy akadozó, leállni készülô motort hallanál – foglalta öszsze Robert az olaj elhagyásának tapasztalatait. Nem is volt kérdés, hogy tovább fogjuk használni az olajat, és a történet egyelôre abszolút happy end, hiszen amikor vittem az újabb adagot, apám már nagyon várta. Az sem tudta beárnyékolni már ezt az örömöt és a pozitív tapasztalatokat, hogy ekkor számára is kiderült, milyen gyógynövényekbôl is áll ez az olaj. Sajnos ettôl a kannabisz nálunk még mindig drog, és bár fôleg a Híradóban találkoznak vele a szüleim, azért már sokkal árnyaltabb a kép. De legalább már tudják, hogy ahol most én élek, és az unokáik is fognak, milyen sokszínû kultúrája van a kannabisznak, és mennyi mindenre használják, például a gyógyászatban. Amíg otthon éltem, ezeket én sem tudtam, nem voltam nagy fogyasztója a gandzsának sem. Nem voltak éppen elôítéleteim, de a gyógyászati kannabiszról magam is azt hittem, csak a füvesek találták ki, azért, hogy nyugodtan szívhassanak. Én magam sem hittem el, hogy vannak beteg emberek, páciensek, akiknek tényleg segíthet a fû a mindennapokban. Most, tudva mindezt, és ilyen személyes tapasztalatok birtokában már örülök, hogy külföldre költöztem, és hogy megváltozott a véleményem. Szerintem a szüleimé is, csak ôk nem szeretnek róla beszélni, ahogy korábban a betegségrôl sem. Abba viszont belegondolni is hátborzongató, hogy ha mindez Kaliforniában történik, ahol már húsz éve is volt receptre kapható orvosi kannabisz, mennyire más minôségben telik apám és a családunk élete. G. Holland

CK 2016/2. március

e b o l g + a n n a c

DICSŐ MÚLT, SZÁNALMAS JELEN Kender és termesztése a NER-ben Az utóbbi időben itthon is egyre többet hallani a kenderről, bár egyelőre csak az ipari, mezőgazdasági vonatkozásait kezdi látni az általános vakságban vergődő kormány. Még ezzel kapcsolatban is kellett egy évtized, mire észrevették, mekkora piaca van a nem pszichoaktív, ipari kendernek, mekkora gazdasági erő rejlik benne. És még hagyományosan magyar is. Hosszas kutakodás és méregdrága tanulmányok nyilván arra is rámutattak, hogy nem is olyan rég még a Monarchia látta el kenderrel a Földközi-tenger egész vidékét. Hatalmas területeken termesztették, és a kender aratásához kapcsolódó szokások is szép számmal vannak jelen a magyar folklórban. Jópár évvel ezelôtt megjelent, a témával foglalkozó cikkünkben Bócsa professzor sorait idéztük, mely nem is lehetne aktuálisabb: „Hazánkban még az nem dôlt el végérvényesen, hogy ha majd a kender újból feléled, milyet és mennyit fogunk termeszteni, de hogy termeszteni fogjuk, annyi bizonyos, mert ami Nyugat-Európának jó, az jó Magyarországnak is.”

Pannónia dicsérete Egyre biztosabb lábakon áll az elmélet, miszerint a kender ôshazája Közép-Ázsia, ahol mintegy 8000 éve kezdôdött a ken-

der mezôgazdasága. A vonatkozó kutatások szerint a Kárpát-medencében a szláv népek honosították meg a kender termesztését, így azt a magyarok a honfoglaláskor már helyben találták. Ugyanakkor a történeti kutatások arra is fényt derítettek, hogy a magyarok a honfoglalás elôtt, a vándorlások idején ismerték a növényt. „A közép- és újkorban hazánkban a kendert igen nagy területen termesztették. Szinte minden település határában megtalálható volt, általában vízközelben, a legjobb minôségû földeken. Feldolgozására széles körû házi-, illetve manufaktúraipar jött létre, amely az 1950-es években szûnt csak meg” – olvashatjuk a kender hazai történetérôl Benécsné Bárdi Gabriella doktori érteke-

zésében. A 19. század második felében jelent meg a nagyüzemi, területileg koncentrált kendertermesztés, amely fénykorában 80 ezer hektár termôterületen folyt az országban. A finomabb rostok ipari feldolgozásakor a kender veszített korábbi jelentôségébôl, késôbb a mezôgazdaság strukturális átalakulásai okoztak visszaesést. A rendszerváltás idejére a magyarországi kendertermesztés teljes területe mindössze pár száz hektárra csökkent, pedig a magyar kenderfajták közel sem nevezhetôk hétköznapinak. A bevizsgálások során állami minôsítésben csak hazai fajta részesült, ami azt jelenti, hogy az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet által vizsgált külföldi fajták közül egy sem akadt, mely eléri a hazai kenderek

minôségét. A magyar fajták közül is kiemelkedik az 1954-ben elismert kompolti kender, mely a világon a legmagasabb, 35-38%-os rosttartalommal büszkélkedhet, ezáltal kitûnôen alkalmas papír- és cellulózipari célokra. Aki ezek után sem lát fantáziát a rostkender termesztésében, annak érdemes figyelembe venni, hogy a kender a leggyorsabban megújuló természeti erôforrásaink közé tartozik, így a benne rejlô lehetôségek kiaknázásával a környezetünkért és fejlôdésünk fenntarthatóságáért is sokat tehetünk.

túráját. 1992-ig még negyven aktív üzem létezett, melybôl harmincban folyt áztatás. A temesvári kenderüzemben a világ legnagyobbjaként évi 40 ezer tonna kenderrostot állítottak elô, de a kilencvenes évek közepére már közel sem használták ki a benne rejlô potenciált. Bár 1996-ban ideiglenesen emelkedett a termesztésre használt terület, 2000-re ismét viszszaesett 800 hektár alá, és mára már csak két nagy kenderrostüzem maradt talpon. Pedig a román kendert a magyarhoz hasonlóan egyedülálló genetika jellemzi: egy hektárról akár 10 tonna kender is betakarítható, melynek rosttartalma 30% körüli. A mostani nekibuzdulásban az éllovas Szász Jenô, az eseményt szervezô Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke, aki egy, az ipari kender termelésének megújításáról és az erre épülô gazdaság létrehozásának lehetôségérôl tartott országházi, gazdasági fórumon arról beszélt, amit sokan mások és mi magunk is már lassan egy évtizede mondunk, és fentebb idéztünk. A Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kender az egyik kiváló területe és egyben eszköze lehet a mezôgazdaság fejlesztésének, hiszen egykor Magyarországon állították elô a világon a legjobb minôségû rostkender vetômagjait. Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy az ipari kender termesztése mellett számos érv szól: gyorsan növô, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény.

A fejlesztés irányai közé sorolta például a fajták nemesítését és a genetikák megôrzését, a vetômagok elôállítását, az alkalmazási lehetôségek bôvítését, valamint a már kialakult termelési megoldások elterjesztését. Függetlenül egyébként az ipari méretû termelés néhány évtizede történt szinte teljes leállításától ma is így van, a kutatás és a fajtanemesítés nem szûnt meg Magyarországon – ahhoz túl nagy hagyományai voltak –, és számos kutatóbázison a mai napig dolgoznak szakemberek Gödöllôtôl Kompoltig. A rostkender újbóli meghonosodását több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte az államtitkár a magyar vidék számára. Bár a fentiekbôl az mindenképp kiderül, ô maga nem feltétlen van tisztában a jelenlegi helyzettel (én is szívesen látnék hatalmas kenderföldeket a magyar vidéken autózgatva). Örömteli persze, hogy elgondolkodtak azon, ami a világ boldogabbik felén már mindenki számára egyértelmû, hogy a kender nem egy drog, hanem egy könynyen és jól elôállítható, kismillió módon és formában hasznosítható ipari alapanyag. Ezzel együtt sem lesz egyszerû dolga annak, aki (politikai háttér nélkül) kendertermesztésbe akar fogni Magyarországon. Mivel a pszichoaktív anyagot nem tartalmazó fajták (Cannabis Ruderalis) megjelenésükben nem térnek el a pszichoaktív (Cannabis Indica) fajtáktól, nemigen lehet ôket megkülönböztetni. Most ennek tudatában képzel-

A román kenderbirodalom bukása A magyar vetésterület 1878-ban érte el a maximumát, mintegy 80 ezer hektárral, melynek jelentôs része a mai Románia területén, Erdélyben volt megtalálható, és található meg ma is, bár jóval kisebb mértékben. A 20. században, a nyolcvanas évek végére Európa másik kiemelkedô kendertermesztôje, Románia is jelentôsen visszafogta kendertermelését, és egyre nagyobb mennyiségben importált szintetikus rostokat Bangladesbôl, Kínából és Indiából. A korábbi 45 ezer hektár területen folytatott termesztés 1984-re 800 hektárra csökkent, köszönhetôen annak, hogy a kormány egyre jobban elhanyagolta az ország tradicionális kenderkul-

CK 2016/2. március

e b o l g + a n n a c

jük el, amikor Baltás Lajos körzeti megbízott meglátja a hatalmas kendermezôt, épp olyat, amit korábban csak a mexikói drogkartelles hírekben látott. Vagy azt, amikor valaki besétál a minisztériumba egy kérelemmel, hogy ô 200 hektáron szeretne ipari kendert termeszteni. Nem nehéz kitalálni, hogy az ügymenet és az engedélyezési, ellenôrzési stb. folyamat némiképp el fog térni attól, mint ha ugyanott krumplit akarna vetni. Pedig ha jobban végiggondoljuk, a kettô között semmi különbség nincs. Egyik kiemelt felhasználási területe a kendernek természetesen a gyógyszeripar, melynek szerepelôi a sztereotípiákkal szemben nem feltétlenül akarják elle-

hetetleníteni a kendert és annak térnyerését, inkább csak a saját kezükben akarják tudni. Bár a két dolog nem zárja ki egymást. Az ipari – nem pszichoaktív – fajták között számos különleges fajta is megtalálható, egyedi kannabinoid összetétellel. Ilyenek például a magas CBD-tartalmú fajták is. Ez a kannabinoid nem tudatmódosító, és a számos igazolt gyógyhatással bíró CBD-olaj alapú készítmények alapanyaga. Magyarországon viszont az elôítéletek fenntartására építô drogpolitika és a szûk látókörû kormány nem teszi lehetôvé a betegek számára a CBD-készítményekhez való hozzáférést. Ami akkor is gondot okoz, amíg átjárhatók a határok Euró-

pa felé. A CBD-termékek ugyanis az öszszes környezô országban elérhetôk, csak nálunk nem. Ennek pedig alapvetôen az az oka, hogy még mindig sokan vannak, akik nem CK-t olvasnak, hanem csak Bayer Zsoltot, és egy dizájner drog baleset apropóján arról fantáziálnak, milyen jó lenne, ha nem kéne a drogosokat ellátni – persze csak a szegényeket, ha gazdagok, az más –, csak úgy hagyni meghalni. Végül is maguknak köszönhetik. Igen, kábé mint a nagyim az elhízást és a magas vérnyomást, aki háztartásbeliként szintén nem sok adóforinttal gyarapította életében az egészségbiztosítót, de ezért még éljen sokáig, szerintem. Az a tény, hogy ezzel sokan tudnak azonosulni, szomorú, de az otrombaságra kevés jobb választ lehet adni, mint amit a 4K! (Negyedik Köztársaság) adott. Reméljük, beválik az író úrnak a javasolt gyógyászati kannabisz kezelés és a 0,420 gramm gandzsa, amit kapott. Bizonyos gyógyászati fajták valóban alkalmazhatók ugyanis az idegi kimerültség, alvászavar, migrén és hasonló tünetek enyhítésére. Kívánatos lenne, ha mindez már számunkra is, akár receptre elérhetô volna. Ezzel együtt várjuk a 4K! elnöke által korábban interjúnkban beharangozott gyógyászati kampányukat is, mert meggyôzôdésünk, hogy az emberek szemléletének és hozzáállásának megváltoztatásához, ahhoz, hogy a bayerzsoltok gyûlölettôl és elôítéletektôl dagadó vitorlájából kifogjuk a szelet, elsôsorban a fentiekhez hasonló országházi, szakmai fórumok és iparikender-beruházások, gyógyászati pácienseket érintô és bemutató kampányok kellenek. Kevesebb gyûlölködés, és több együttérzés, amiben egyébként a kannabisz szintén segíthet. G. Holland

fajta+tiszta

ÚJ SWEET SEEDS-FAJTÁK Fényperiódus-függő és automatikusan virágzó genetikák A Sweet Seeds a modern feminizált és automatikusan virágzó fajták fejlesztésének és elemzésének úttörôje. Az elmúlt idôszakban az új fajták fejlesztése során arra törekedtünk, hogy növeljük az automatikusan virágzó fajtáink kínálatát, beleértve az új genetikát, az új aromákat, a hosszabb szárú variánsokat, amilyen például a „Big Devil® Family” vagy az „XL” genetikák, miközben tovább fejlesztettük az automatikusan virágzó, bordó fajtáinkat a „The Red Family” tagjaiból. Eközben sokat dolgoztunk további gyorsan virágzó, fényperiódus-függô fajtákon az „F1 Fast Version®” palettájáról. Az új szezonra két új fajtát mutatunk be. A fényperiódus-függô genetikából a Crystal Candy® (SWS58), valamint az automatikusan virágzó genetikából a Blow Mind Auto® (SWS57) fajtákat.

CRYSTAL CANDY® Feminizált és fényperiódus-függő fajta Ennek a fajtának az egyik legfôbb jellemzôje az érdekes és átható aroma. Az elmúlt évek során az új genetikákat és aromákat kutatva a Sweet Seeds nemesítôi felismerték, hogy néhány elitklón kitûnô aromával rendelkezik, melyek arra hasonlítanak, mint amikor elôször lépünk be egy édességboltba. Finom édes és gyümölcsös aromák kiegyensúlyozott keveréke, aromás rágó és gyümölcszselé tónusokkal, egzotikus eperre és érett sárgadinnyére emlékeztetô felhangokkal. A Crystal Candy® a Sweet Seeds R&D Osztálya speciális programjának eredménye, mely egy, az ezekbôl az aromás klónokból származó genetikai hibrid ne-

mesítésére fókuszált, amelyekre a „Titkos Hozzávalók” néven utalhatunk. További jellegzetes vonása ennek a fajtának a jelentôs gyantakristályhozam, mely nagyon sûrû, hosszú, nagy fejû trichómákat jelent, ami hófödte hegycsúcsként teljesen befedi a virágzatot és az azt körülvevô leveleket. A növény Indica-Sativa hibrid szerkezetû, nagyon életerôs és magas hozamú. Hosszú oldalszárai kellôen rugalmasak a SCROG termesztési technológia alkalmazásához. Másfelôl a növény erôs törzsû, a virágzata pedig tömör. A virágzás végére az ágakat hatalmas bugák terítik be.

BLOW MIND AUTO® Feminizált és negyedik generációs automatikusan virágzó fajta A fajta nemesítése során a híres és elismert Amnesia Haze elitklónját, az „Amnesia Cordobesa” néven ismert fajtát használtuk. Az automatikusan virágzó génekhez a S.A.D. Sweet Afgani Delicious Auto® (SWS24) harmadik generációs fajtáját választottuk, mely szintén édes és pézsmás aromájú. Ez a variáns hosszú szárú automatikus fajtának számít. A virágzás végére a növények 60–120 cm-es méretûre nônek. A csíráztatás és a sziklevelek megjelenése után nyolc-kilenc héttel szüretelhetôk. A Blow Mind Auto® egy nagyon gyantás és termékeny automatikus genetika. A növény gyantája a füstölô kellemes, mély és komplex aromáját nyújtja, édes és pézsmás tónusokkal, citrusos, fás és szárított gyümölcsös hatásokkal kiegészítve.

CK 2016/2. március

a r ú t l u k + o k ö

NÖVÉNYEVŐK 2. Ókori vegetáriánusok és irányzatok A vegyes táplálkozásúak és a vegetáriánusok között egyaránt széles körben elterjedt hit szerint az emberiség kezdetben – annak úgynevezett aranykorában – szigorúan erőszakmentes életet élt. Ebben az utópikus világban a vadászat, az állattartás, a húsevés és a mezőgazdasági munka ismeretlen és szükségtelen volt, mivel a föld bőségesen szolgált élelemmel minden teremtménynek. Ehhez hasonló mítoszokat mások mellett feljegyeztek ókori ﬁlozófusok, a híres római költő, Ovidius is, aki személy szerint is nagyra értékelte az erőszakmentesség általános, pitagoraszi ideáját. Az ókori görög világban a vegetarianizmust a lelkes élôlényektôl való tartózkodásnak nevezték. Jellemzôen csak a felsô, képzettebb, filozófiában jártas társadalmi réteg követte ezt az életmódot. A köznép szükségszerûen húsban szegényen táplálkozott, de a tenger közelsége miatt elterjedt és olcsó volt a hal. A híres ókori görög filozófusok, Platón, Szókratész, Pitagorasz és az orvos Hippokratész szintén vegetáriánusok voltak, és tanítványaikat is következetesen vegetáriánus étrendre szoktatták, mivel felismerték annak az emberi szervezetre gyakorolt kedvezô hatását. Platón az ideális államról írt könyvében is kitér a polgárok táplálkozására, amely szerint csak növényi eredetû étel kerülhet az asztalukra. A táplálkozási gyakorlat mindkét

elôfordulása szorosan kötôdött az állatok irányában vállalt erôszakmentességhez. A vegetarianizmus európai gyakorlásával kapcsolatban a legkorábbi bizonyítékok az i.e. VI. századból találhatók. A görög városokban ez idô tájt terjedô vallási irányzat, az orphizmus követôi biztosan nem fogyasztottak húst, de a Dél-Olaszország görög telepesek által lakott területén filozófusként, illetve vallási és erkölcsi tanítóként ismert Pitagorasz is tartózkodott az állatok húsának fogyasztásától. Az ô követôi, a püthagoreusok azonban nem mind gyakoroltak szigorú vegetarianizmust, ám a filozófiai iskola belsô köre mellôzte a húsfogyasztást. Az akkori közvélekedés szerint a hústól való tartózkodás volt a „pitagoraszi élet” egyik legfôbb erénye. Az orphikusok és

a püthagoreusok emellett tojást sem fogyasztottak. A manikheusoknál a papi funkciót ellátó kiválasztottak etikusan motivált laktovegetáriánusok voltak, a hívek szélesebb körére azonban kevésbé szigorú szabályok vonatkoztak. Az i.e. V. századi Empedoklész kifejezetten a vegetarianizmus és az állatok általános tiszteletének radikális szószólójaként tûnt ki kora gondolkodói közül. Az ókori vegetáriánusok soraiban sokan gondolták úgy, hogy a húsfogyasztás korlátozza ôket aszketikus és filozófiai fejlôdésükben. Legtöbbjük magatartására etikai magyarázattal szolgált, elutasította az állatok feláldozásának általánosan elterjedt gyakorlatát, és igyekezett elôtérbe helyezni az ember és más állatfajok együttélésének eszméjét. Ezzel szemben ellenfeleik jellemzôen az ember és állat közötti különbségeket hangsúlyozták ki. A kérdés, hogy az ember tartozik-e bárminemû erkölcsi felelôsséggel az állatok irányában, jelentôs vita tárgyát képezi ma is, és az akkori civódás nagy hasonlóságot mutat az állati jogok elismerôinek és ellenzôinek jelenkori vitáival. Mindeközben más filozófiai iskolákban, például a sztoikusok és az epikureusok között nagyon kevesen választották a vegetarianizmust. A sztoikusok kifejezetten antivegetáriánusok voltak. Szerintük az embernek nincsenek morális köte-

lezettségei az állatokkal szemben, mivel az állatok nem „eszes lények”. Ezzel szemben a platóni akadémián Xenokratész és Polemon a vegetarianizmus mellett érvelt. A peripatetikusoknál Theophratosz is hasonló véleményen volt. A császárkori platonikusok és neoplatonikusok egy része is ugyanígy gondolkodott, közöttük Plutarkhosz, a tyanai Apollóniosz, Plótinosz, Porphirius Tyrius. Porphirius egy átfogó írásában meg is indokolta választását, amibôl idézetek révén részben az ellenérveket is megismerhetjük.

A neapoliszi Clodius a vegetarianizmus ellenzôinek szószólója volt. Azóta elveszett írásában, a Húsételek megvetôiben rámutat arra, hogy vannak például állati eredetû orvosságok. Ám az ellenzôk egyik, talán épp Clodiusra visszavezethetô érve ma is, hogy az emberek és az állatok között természetes és jogos háború dúl, mivel egyes állatok embereket támadnak meg, vagy elpusztítják a termést. Ezért jogos az állatokat megölni. Egy másik gyakori érv volt, hogy az emberi testnek jót tesz, sôt kifejezetten szükséges a húsevés, ezért javasolnak az orvosok húsételeket a lábadozás idejére, vagy részesítik elônyben az atléták is. Ami az Ókorban nem lehetett egy mellékes érv, de manapság a sport világában ennél már sokkal komplexebb módszerekkel dolgoznak. A történelem során egész népekrôl feltételezték, hogy tisztán növényi anyagokkal táplálkoztak. Az Odüsszeia békeszeretô lótuszevôkrôl ír, akik az édes feledés lótuszon éltek, Hérodotosz szerint a lótuszevôk egyetlen tápláléka ez a gyümölcs volt. Diodórosz az Etiópiában élô népekrôl mesél, akik csak gyökereket, magvakat, növényeket fogyasztottak. Ezek a tudósítások azonban mitologikus jellegûek, mondaszerûek, ezért egyáltalán nem tekinthetôk tényeknek. Többnyire békés, boldog és barátságos emberekként írják le a kizárólag növényevô népeket, amiben sokkal inkább egy békés, élhetô világ elképzelése, mint az Ókor valósága jelenik meg. H. S. von Vogelsang

CK 2016/2. március

Egy komoly gyógynövény:

CBD-CHRONIC A CBD-Crew-val együttmûködve kereszteztük a legnagyobb hozamú Chronicot a Remedy nevû, extrémmagas CBD-tartalmú fajtával. A kombinációt spanyolországi laborban teszteltük, és mind a 10 mintában 1:1 volt a THC:CBD arány. Az átlagos THC-arány 5,4%, a CBD 5,8% volt, míg a legjobb minta 7,88% THC-t és 6,93% CBD-t tartalmazott! A CBD-Chronic akár 600 g/m2 hozamra is képes, könnyen termeszthetô és klónozható. Hatalmas csúcsot növeszt, oldalágakkal. A Serious Seeds elsô tisztán gyógyászati CBD-fajtája egy mérföldkô, amivel a páciensek és segítôik nagy mennyiségû gyógyászati kannabiszt termeszthetnek, magas CBD-aránnyal. A gyógyászati koncentrátumok (például a Rick Simpson olaj), a krémek és a kenôcsök könnyebben elôállíthatók ebbôl a fajtából. A CBD-Chronic gyógyászati fajta, ami kifejezetten alkalmas a Sclerosis Multiplex, az epilepszia, a Tourette-szindróma, a glaukóma és az ízületi gyulladások kezelésére.

a r ú t l u k + o k ö

KARALÁBÉLEVES B BANÁNNAL ÁNNAL Egy vegánbüfé magánélete (2. rész) Amikor életemben először láttam ghánai származású kolléganőnket főzni, épp egy pörköltszerű ételbe, amibe az előtt némi fahéjat, chillit és egyéb fűszereket pakolt, elkezdett banánt belevágni. Megkérdeztem persze, hogy nem lesz-e így „kissé sós a perkelt”? Főzőbanánt akkor láttam életemben először, de mint kiderült, Afrikában épp úgy használják, mint mi a krumplit – meséltem Andrásnak, aki egy kis bécsi vegánétterem szakácsa. Horváth András: Hozzánk jár egy kolumbiai lány, aki még a karalábé-krémlevesbe is banánt szeletel. Nem fôzôbanánt, hanem gyümölcsöt. A fôzôbanánt amúgy mi is nagyon szeretjük, és sokat is használjuk. Nagy kedvenc a kókuszolajban sült banán, chillivel és édesburgonyával. Igazán jó kombináció. CK Magazin: Mennyire nehéz átállni az étkezésben, a főzésben a hagyományos hús és köret elgondolásról a vegánkonyhára, menynyiben más annak a koncepciója? HA: Ez is egyfajta szocializáció, kicsit másképp kell gondolkodni, mert az egytálételek adják az alapot, valamint a zöldségek, gyümölcsök, a rizs és a kenyérfélék. Számomra ez nem volt túl nehéz, de persze nem megy egyik napról a másik-

ra. Amikor ételeket kell kitalálni, kínálatot cserélni vagy bôvíteni, akkor mutatkozik meg ennek a nehézsége. Általában elmondható, hogy minél több izgalmas dologból áll egy étel, a vendégek annál jobban szeretik. Ha például egy spenótos, karfiolos, kissé hidegebb hangulatú ételt meleg fûszerekkel, szegfûszeggel, fahéjjal, chillivel készítünk, adhatunk hozzá csicseriborsó-humuszt, friss aprított zöldségeket, indiai kenyeret. Az emberek szeretik, ha több dolog van a tányérjukon, amihez nyúlhatnak. Nagyon színesek is az ételek a sok különbözô zöldség, az öntetek és szószok miatt. Nagyon fontos az esztétikai élmény, és fontosak az illatok is. Ezért van a fûszerezésnek nagy jelentôsége.

CK: Ez a táplálkozási forma egy életmód is, de sokan gondolják, hogy nem lehet teljes értékű a táplálkozás állati fehérje nélkül. HA: A növényekben is megvannak ugyanazok a fehérjék, csak a hús egy komplexebb fehérjeforrás. Nem véletlen a húsmentes konyha sokszínûsége, hiszen a különbözô zöldségek, a hüvelyesek, a káposzta- és uborkafélék, a burgonyák, a rizs vagy a gabonafélék, a csonthéjasok és az olajos magvak és persze a gyümölcsök más aminosavakat tartalmaznak, ezek a fehérjék alkotóelemei, amire a szervezetnek szüksége van. Csak a növényeket a teljesértékûséghez kombinálni kell, míg a húst maximum ízesíteni. Olvastam valahol, hogy ha sötétzöld színû vagy levelû zöldségeket fogyasztunk, azt

ehetô füvekkel kiegészítjük, a létfontosságú aminosavakhoz már akkor is hozzájutunk. Ehhez hasonló kinyilatkoztatásokkal persze tele van az internet, és sok ezek közt a túlzás, de az tény, hogy húsmentesen abszolút teljesértékûen lehet táplálkozni. Ezenkívül ott vannak még a különbözô növényi proteinek, amit szintén lehet használni táplálék-kiegészítôként. Mi például kenderproteint használunk sok mindenhez, például a superfood smoothieban a magas tápértéke miatt. Természetesen ellenôrzött biotermék az is. Természetes módon jelen van bennünk az igény, amikor táplálkozunk, hogy bevigyük a szükséges forrásokat, fehérjét, szénhidrátot, cukrot, hogy kielégítsük a szervezet energiaigényét. Erre a húsevés az egyszerûbb, a vegetarianizmus talán az összetettebb válasz. Ez utóbbi sok minden lehet, akár a növényi proteinkészítmények is beleférhetnek. Ennek nagyobb jelentôsége talán a sportolóknál van, de az átlagember szintjén ha valaki nem eszik húst, ugyanúgy mindenhez hozzájuthat a szervezete. A kombinációkra persze érdemes odafigyelni, ennek a típusú étkezésnek a legfontosabb elemét a változatosság adja. Ha például babot kombinálunk szójával, biztos, hogy a szénhidrát és a fehérje megfelelô mennyiségben lesz jelen. CK: Lehet, hogy a húsok fehérjekomplexitása miatt a kisebb ellenállás felé való törekvés játszik szerepet abban, hogy a többség húsevő? Miért kombináljak, dolgozzak többet, ha egyszerűbben, kisebb befektetéssel is megoldhatom?!... HA: Az alapfelállás szerint a hús megszerzése életveszéllyel jár, és elég energiaigényes tevékenység, szóval nem hiszem. Talán inkább a kényelem az oka, a jobban élô társadalmak, közösségek több húst fogyasztanak, mint a szegényebbek. A hús megszerzése kockázatos, vagy ki kell hozzá használni és leölni állatokat, ami erkölcstelen, de a benne lévô zsír, ahogy például a cukor is, egy luxuscikk a szervezetnek. Óriási energiabomba, de sokba is kerül. Szerintem a növényevés kevesebb energiát igényel, és kevesebbet is ad. CK: Miért kívánják mégis a húst, néha még a vegák is? HA: Nem hiszem, hogy ez táplálkozási, biológiai kérdés, inkább szociális. A hozzá kapcsolódó emlékek és asszociációk miatt. A sült kolbászt nemcsak úgy a semmibôl kívánod meg, mert a szerve-

zeted jelez, hogy azonnal extraenergiára van szüksége, hanem a piacon, mert ki van rakva, illatozik, ropogós, szaftos, fûszeres, csupa gazdagság, csupa jólét, és nagyapával is mindig ettünk, ha a piacra mentünk. Sokkal inkább számítanak a társított képzetek. CK: Erre jó példa a kék húsleves, amit a tesztalanyok a tökéletes húslevesíz dacára sem kívántak meg. HA: Aki gyerekkora óta, soha nem evett húst, annak nem hiszem, hogy olyan erôs a kolbász utáni vágya, bár ilyen emberbôl

CK: Az biztos, hogy trendi manapság vegának lenni, és a többség etikai alapon kezd el életmódot váltani. HA: Ezzel nincs is semmi baj, késôbb ez jó eséllyel állandósul, az elsô lendületvételhez pedig fontos egy jó motiváció. Jól ellensúlyozza azt a neuromarketinget, amit a készétel-, üdítô- és egyéb élelmiszeri termék gyártók erôltetnek. Önmagában azonban vegetáriánusnak lenni még nem feltétlen jelenti azt, hogy valaki egészségesebben is él. Sokan gondolják például, hogy ha vegák lesznek, akkor

tény, hogy kevés van. Épp ezért nagyon elterjedtek a különbözô gabonakolbászok, amit én is készítek néha otthon, de itt az étteremben nem szoktunk. Ha valaki etikai alapon utasítja el a húsevést, akkor ehhez uralkodnia kell magán, ha pedig a szervezete egyszerûen nem kívánja, mert sosem evett, és nem is tudja, milyen az, talán könnyebb. Manapság ebben elég támogató a környezet, rengeteg minden elérhetô ma már egy teljes értékû húsmentes táplálkozás megvalósításához, nem beszélve az információbôségrôl, ami már szinte zavaró.

lefogynak, mert nem esznek húst. Közben talán nem is tudják, hogy ôk épp a szénhidráttól híznak jobban, amibôl így lehet, hogy épp többet fogyasztanak. A metróban, az aluljáróban illatozó pékség is szívesen látja a vegákat, de hogy egészségesebb lenne 500 gramm csokis minicroissant, mint egy gyros, azt azért nem hiszem. A hús elhagyása nemcsak egy tudatosabb, hanem egy mértékletesebb táplálkozást és életmódot is jelent, aminek számos pozitív hatása lehet az élet egyéb területeire is. H. S. v V.

CK 2016/2. március

a’la canna

KENDERES BABFASÍRT, CUKKINITÉSZTÁVAL

A konzervbabot folyóvízzel öblítsük át, majd tegyük egy keverôtálba. Villával vagy botmixerrel zúzzuk össze, ügyeljünk rá, hogy ne legyen teljesen homogén püré. A képességeinkhez mérten finomra vágott vöröshagymát és fokhagymát olívaolajon dinszteljük meg (ameny-

nyiben van egy marok kenderlevelünk, a már a tûzrôl levett, ám még meleg hagymához keverjük hozzá, aprítva). A fasírthoz az összes alapanyagot tegyük a tálba, majd gyúrjuk össze, s hagyjuk pihenni 10-15 percet, míg a zabpehely megszívja magát. A cukkiniket átmossuk, letörölgetjük. Motivációnktól függôen akár vághatjuk is, de inkább a sajtreszelô nagyobb lyukú oldalát javasolnám, a hosszúkás alak eléréséhez. A fasírtgolyókat akár sütôben, akár bô olajban is kisüthetjük. Bô olajban 3-4 perc, sütôben 180 fokon 10-15 perc kell, hogy átsüljenek. A fritôzös verzió után lecsepegtetjük a felesleges olajat, s nekilátunk a cukkinispagettinek. Egyszerûbb mûvelet következik. A felcsíkozott zöldséget olívaolajon sóval, borssal megpirítjuk, s a balzsamecettel ízesítjük, egy perc elég is neki. Tálaljuk ízlésünk szerint, de mindenképpen szórjuk meg a tetejét akár hántolt, akár hántolatlan kendermaggal s némi kenderolajjal.

Hozzávalók A fasírtgolyókhoz: – konzervbab (vesebab, fehérbab, feketebab) egy átlagos konzerv 250-400 g, hozzávetőlegesen 3-4 embernek elég – 1 fej vöröshagyma – 2 gerezd fokhagyma – 1 csésze zabpehely – 1 teáskanál oregano – 1 teáskanál kakukkfű – ½ csésze hántolt kendermag – só, őrölt feketebors – opció: 1 marok kenderlevél A cukkinitésztához: – 3 db közepes méretű cukkini – olívaolaj – 1 evőkanál balzsamecet