KANNABINOIDOK A NÖVÉNYVILÁGBAN

A kannabinoidok lipid (zsír) alapú molekulák, amik valamilyen mértékben a kannabinoid receptorokon fejtenek ki hatást, az endokannabinoid rendszer fő alkotórészein. A kannabinoidokat nemcsak a kannabisz, de más növények, sőt az érrendszerrel rendelkező élőlények szervezete is állít elő, valamint mesterségesen, laboratóriumban is létrehozhatók.

Anövények által előállított kannabinoidok az úgynevezett fitokannabinoidok, a szervezet által előállítottak az endo-kannabinoidok, a laborban szintetizált vegyületek pedig egyszerűen szintetikus kannabinoidok néven ismertek. A legismertebb kannabinoidok a THC és a CBD, a kevésbé ismertek közé tartoznak többek között a CBG és a CBC, amelyekről sok éven át úgy gondolták, hogy az egyetlen olyan vegyületek, amik hatást fejtenek ki a CB1 és a CB2 kannabinoid receptorokra. Ahogy az endokannabinoid rendszerrel kapcsolatos ismereteink folyamatosan és nagy lépésben bővülnek, azt látjuk, hogy sokkal több olyan vegyület létezik, amik a kannabinoid receptorokon hatnak. Ezért valamelyest ki kell bővítenünk azt az értelmezést, hogy mi minősül kannabinoidnak – túl a nagyjából 120 klasszikus kannabinoidon kívül vannak más, eddig még meg nem határozott számú rokon vegyületek, amelyek szintén hatnak a kannabinoid receptorokon, de nem osztják a klasszikus szerkezetet. Mára tudjuk, hogy a kannabisz nem az egyetlen növény, amely orvosilag jelentős hatással rendelkező kannabinoidokat tartalmaz, bár ez volt az a növény, ami felkeltette az érdeklődést a vegyületek terápiás tulajdonságai iránt. Valójában több növény is van, amelyek szintén gazdagon tartalmaznak kannabinoidokat, és előnyös hatással vannak a szervezet endokannabinoid rendszerére, amelynek feladata, hogy segítsen fenntartani a test belső egyensúlyát, azaz a homeosztázist, ami szükséges az optimális egészség eléréséhez.

Kurkuma

Kannabimimetikus vegyületek

A nem klasszikus kannabinoidok fontos osztályát képezik az úgynevezett kannabimimetikus vegyületek. Nevük abból ered, hogy szó szerint utánozzák a klasszikus kannabinoidok biológiai aktivitását, annak ellenére, hogy nem osztoznak a szerkezetükben. A kannabimimetikusok egyre fontosabbak a gyógyászati kannabinoidkutatás világában. Hagyományos értelemben véve az endokannabinoid rendszer két receptorból és két ligandumból áll, azonban most már egyre inkább látható, hogy az endokannabinoid rendszer ennél sokkal bonyolultabb. Mostanra ismert, hogy több tucat különböző vegyület van közvetlenül vagy közvetve hatással az endokannabinoid rendszerre, és sok ilyen vegyület egyéb fontos biológiai üzenetkezelő rendszerre is, mint például az opioid, a szerotonerg és a dopaminerg jelzőrendszerek. Annak érdekében, hogy bővítsék a kannabinoidok és az endokannabinoid rendszerről rendelkezésre

Szerecsendió

álló ismereteket, tudósok és botanikusok kutatják a kannabinoidok előfordulását számos olyan növényben, amik a természetes orvoslásban használatosak.

A gyógyhatás háttere

A legdrágább fűszernövény, a sáfrány mind a CB1, mind a CB2 kannabinoid receptorra hat, javítja a tanulási funkciókat és a memóriát, valamint erőteljes antidepreszszáns. A kurkuma idegvédő, és használata az endokannabinoidok tartós emelkedését okozza, ami szintén antidepresszáns hatáshoz vezet. A szerecsendió kulcsfontosságú enzimek gátlásával lép kölcsönhatásba az

Kasvirág

endokannabinoid rendszerrel, megemeli az endokannabinoidok szintjét az agyban, és növeli a kannabinoid receptor jelátvitelt az egész szervezetben. Ennek köszönhető, hogy a szerecsendió hatékony a fájdalom, a szorongás, a magas vérnyomás és különböző gyulladásos állapotok enyhítésében. A kasvirág leginkább a nátha ellen hat, ezenkívül használják még szorongás, fáradtság, migrén és ízületi gyulladás enyhítésére. A kasvirág hatóanyaga különösen a CB2-receptorra hat, ami az immunrendszer, a fájdalom és a gyulladás szabályozásáért felelős. A feketebors fő hatóanyaga, a BCP is úgy működik, mint egy kannabinoid: az egyetlen ismert terpén, ami közvetlenül kötődik a CB2-receptorhoz, és erős gyulladásgátló. Különböző kutatások azt mutatják, hogy a BCP-t lehetne használni ízületi gyulladás és csontritkulás kezelésére, valamint potenciálisan fokozhatja bizonyos rákellenes gyógyszerek hatékonyságát. A BCP megtalálható még a szegfűszegben, a rozmaringban, a komlóban, a köményben, az oregánóban, a bazsalikomban, a levendulában, a fahéjban és még sok más növényfajban. A kakaónövény számos terápiás tulajdonsággal rendelkezik, igazi superfoodként ismert, egy endokannabinoidot lebontó enzim kikapcsolásával befolyásolja a receptorokat. Ezzel magyarázható a kakaó vagy a csokoládé fogyasztásakor tapasztalható enyhe nyugodtság és boldogság érzése. A közelmúltig azt gondolták, hogy a csokoládé az egyetlen élelmiszer, ami az anandamid nevű kannabinoidot tartalmazza, egészen addig, amíg egy csapat olasz tudós meg nem vizsgálta a fekete szarvasgombát. Ez a gomba anandamidot termel, de nincs belső receptora, ami biológiai hatást válthatna ki, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a szarvasgomba azért termel anandamidot, mert annak hatása vonzó az állatok számára, ezzel biztosítva, hogy a spórák széles körben elterjednek, javítva a szaporodás esélyeit. Végezetül egy meglepetés: 2012-ben lengyel kutatók felfedezték, hogy a lenmag kannabidiolt termel, aminek gyulladáscsökkentő és sebek gyógyulását serkentő hatásait is kimutatták. A CBD előfordulása a kannabiszon kívül meglepő fejlemény, ám olyan növényt nem sikerült találni, ami THC-t állítana elő. Ebben a kannabisz még mindig egyedülálló.

Szelestei Miklós Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület

Sáfrány Jack Pot