A német legalizáció töreténete

Európa legnagyobb országa legalizálja a kannabiszt

Németországban évente négymillió ember kb. 400 tonna mennyiségben fogyaszt kannabiszt rekreációs célból, mégis 2022-ben még mindig ott tartunk, hogy a rendőrség napi szinten minden harmadik percben előállít egy fűfogyasztót. Ez azért elég felháborító adat.

Ajelenlegi törvényeknek - nem meglepő módon - nem sikerült megfékezniük a marihuánafogyasztást és kereskedelmet, ráadásul a kannabisz feketepiacán egyre több szintetikus szer jelenik meg, amik kifejezetten károsak és mérgező- ek. Nem csoda hát, hogy a német politikusok nagy része rájött arra, hogy lépést kell tenni a marihuána legalizációját illetően, az ellenőrizhető piac érdekében – aminek lássuk be, itt van az ideje.

Persze korábban is voltak már próbálkozások, Németország és a kannabisz legalizáció soktíz éves múltra tekint vissza. Hessen tartomány például már 1992-ben benyújtott egy határozati javaslatot a kannabisz legalizálására, Schleswig-Holstein állam pedig 1996-ban coffee-shop rendszert akart bevezetni holland mintára. Ez akkoriban nyilván szóba sem jöhetett jogilag, így egy tudományos kísérlet keretében a gyógyszertárakban adták volna ki a kannabiszt, amire meg is kapták az állami egészségügyi miniszterek támogatását, de egy évvel később a Medikusok Szövetségi Képviseleti Szerve sajnos, végül elutasította a programot.

Később, a századforduló után egyre nagyobb hangot kapott a kannabisz legalizáció világszerte, és a németeknél sem hagyott alább a célért való harc. Még 2013-ban, egy egyetemi csoport, magukat „néhány önrendelkező virággyermeknek” nevezve egy igazán látványos és figyelemfelkeltő akció keretében több kilónyi marihuána magot szórt el Göttingbenben, majd egy nyílt levélben így fogalmazott: „Nem mehetünk el emellett a hasznos és gyönyörű növény mellett, csak azért, mert Németországban tilos termeszteni".

A csoport akciójának célja az akkori szigorú németországi drogpolitika ellen való tiltakozás volt. A magokból városszerte mindenhol elkezdtek nőni a kannabisz növények, a rendőrség pedig igen csak frusztráltan próbálta eltávolítani azokat. Képzeljük csak el mennyire szürreális lehetett az a látvány, amit a göttingeni lakosok tapasztaltak: a rendőrök járták a környéket, és gaz módjára távolították el ezt az értékes növényt.

A többéves harcot követően 2017-ben végre pozitív változás lépett életbe a teljeskörűen tiltó drogpolitika időszaka után: a német parlament elfogadta a gyógyászati célból történő marihuána fogyasztást, sőt, az olyan betegeknél, akiknek más kezelési lehetőségük nem volt, ezt az egészségbiztosítás fedezte is.

Az 1961-ben létrejött ENSZ egységes kábítószer egyezménye egyébként kimondta, hogy marihuánát előállítani és fogyasztani is tilos, és a növényt a legveszélyesebb kábítószerek csoportjába sorolta nonszensz módon, többek között a heroin mellé. 2020-ban viszont lekerült erről a listáról, ami nagyban megkönnyítette a kutatásokat, és a kannabisz jótékony élettani és gyógyító hatásai is egyre világosabbá váltak.

Kormányváltás és irányváltás

A 2021-es német kormányváltás után elérkezett egy újabb nagy áttörés. A kormánypártok együttműködési megállapodásban rögzítették a kannabisz legalizálását.

anélkül lehet majd venni füvet Németországban, hogy útközben hazafele előállítanak a rendőrök.

A szocialista-liberális-zöld koalíciós kormány célja egy szabályozott kannabiszpiac létrehozása, ami nyomonkövethető és ellenőrizhetővé teszi a növény forgalmazását. Ez annyit jelent, hogy a fogyasztók az arra kijelölt üzletekben szabadon vásárolhatnának füvet.

Az új német szövetségi kormány tagjai 2022 nyár elején öt nyilvános konzultációt is tartottak, ahol egészségügyi szakértők, közgazdászok és termesztők is megszólaltak a marihuána szabadidős célú fogyasztását illetően. A kormánytagok 2023 tavaszára várják az erről szóló jogszabály elfogadását, tehát ha minden jól, megy, 2023-ban már

Karl Lauterbach, Németország jelenlegi egészségügyi miniszterének terve a biztonság köré épül. Fontosnak tartja a kiskorúak védelmét és a feketepiac megszüntetését, és ennek elsődleges megoldásának a teljeskörű legalizációt tartja. 2022 októberi előterjesztésében többek között arról is szó volt, hány grammot birtokolhatnának a fogyasztók, milyen THC-tartalmú kannabiszt vásárolhatnának a különböző korosztályok, hol és milyen körülmények között lehetne árusítani, és milyen adózás lesz érvényes a kannabiszra, de ezzel kapcsolatban azért még nem teljes az egyetértés, illetve a legnagyobb harcot Németországnak az EU-s szabályokkal kell megvívnia a legalizáció érdekében. A teljes folyamat hónapokat, akár éveket is felölelhet, hisz több kérdést is felvet a téma.

Európa legnagyobb kannabisz piaca

Az viszont biztos, hogy a kannabisz németországi legalizációja egy új gazdasági robbanást eredményezne, hisz a becslések szerint kb. 3 milliárd euró bevétel keletkezne 1 év alatt csupán a kannabisz forgalmazására kivetett adókból. Nem beszélve arról, hogy egy teljesen új piaci szektor keletkezését is jelentené. többezer új munkahely jönne létre, legyen szó a felügyeleti szervektől a termesztői és forgalmazói szerepkörökig. Ezen kívül turisták tízezreit vonzaná a legális fű Németországba, ami szintén az állam bevételét gyarapítaná. Hamar világos lesz – ahogy pár év alatt az USA-ban és Kanadában is azzá vált – hogy összességében az okosan megtervezett legalizációk többet tesznek az egészség védelméért és társadalom biztonságáért, mint a szemellenzős tilalom, aminek az égbekiáltó igazságtalanságai és ártalmai már mindenki számára láthatóak.

A kereskedelmi forgalomba hozandó marihuána megtermesztése az első kérdés, hiszen Hollandiában sem sikerült 1970 óta ennek szabályozását megteremteni, és az úgynevezett „hátsó-ajtó” módszerrel jutnak hozzá a coffeshopok a kannabiszhoz. Ez azt jelenti, hogy bár a forgalmazás legális, csak törvénytelen módon tudják beszerezni az árut.

Megoldást jelenthet az otthontermesztés engedélyezése annak érdekében, hogy a fogyasztók marihuánához tudjanak jutni, de ez nem jelentene ugyebár teljes legalizációt, amit a németek szeretnének elérni a kanadai példán keresztül. Ott államilag engedélyezetten termesztik hatalmas ültetvényeken a kannabiszt, amit később legálisan helyeznek forgalomba. Ennek segítésére egy külön kormányintézményt kell létrehoznia Németországnak, ami szabályozni tudja az erőforrásokat és az ellenőrzési folyamatokat. Egy másik megoldás lehet a kannabiszimport engedélyezése, amíg az államilag szabályozott ültetvények nem jönnek létre, de az ENSZ egyezménye a határok közötti kannabiszkereskedelmet is kifejezetten tiltja jelenleg, tehát hosszú út áll még a teljes rendszer kialakítása előtt. Az ellenőrizetlen feketepiaci áruk visszaszorításának érdekében is lépéseket kell tenni, ami kezdetben nehéz lehet még akkor is, ha ténylegesen legalizálnak, mivel az állam által túl magasra szabott adó és a fogyasztók számára nem kielégítő minőségű kannabisz is hátráltathatja ezt a folyamatot. Nyilvánvalóan, ha az adók miatti többletköltségek a fogyasztón vannak leverve, maradni fognak a feketepiaci árunál, ahol kevesebbet kell fizetniük. Ezek a feketepiaci hálózatok viszont számos esetben több évtizedes múltra tekintenek vissza, így az is megfontolandó, hogy valamilyen szinten beépítik őket az új, legális rendszerbe. hisz nem tudják őket csak úgy kitörölni a képből, tehát a velük való együttműködést is át kell gondolni.

Mindent összevetve, hosszú út áll még a teljeskörű legalizáció előtt Németországban, csakúgy ahogy egész Európában, de egy biztos: ha a németek terve sikerül, akkor az igazi dominó hatást fog elindítani a kontinensen, hisz számos állam napirenden tartja a kannabisz kereskedelem és fogyasztás legalizációjának kérdését. Többek között Luxemburg, Málta, Svájc és már Csehország is. És mivel Németország Magyarország egyik legnagyobb gazdasági partnere, várhatóan az ottani legalizáció itthon is egészen nagy hatással fog bírni, hisz például a CBD-re termesztett hagyományos kender esetében is jól látszik a szerepünk: több határ menti osztrák és szlovén gyártó is a magyar termőföldet választja, ami sokkal jobb minőséget nyújt.

Ezek a folyamatok előre vetítik azt, hogy Németországnak sikerülhet az első olyan európai országgá válnia, ahol teljesmértékben legális a kannabisz termesztése, forgalmazása, és fogyasztása is.

És senkit nem fognak azért előállítani, mert él egy természetesen termő növény hatékony adottságaival.

Málta első kannabisz klubjait február végén bejegyzik

Amáltai kannabiszklubok első engedélyeit február 2023. február 28-tól lehet kérelmezni. A máltai kannabiszhatóság februárban ismertette a klubengedélyek kérelmezésének végleges követelményeit. Máltán ez lesz az egyetlen módja a szabadidős célú kannabisz beszerzésének, de emellett lehetőség van az otthoni termesztésre is.

A kannabiszhatóság által előírt követelmények meghatározzák, hogy a kluboknak nonprofitnak kell lenniük, és csak saját termesztésű kannabiszt kínálhatnak. A vetőmagok külföldről importálhatók, egy-egy klubnak legfeljebb 500 tagja lehet, és nem reklámozhatja magát, illetve nem említheti a nevében a kannabisz szót. A klubok alapítói nem szerepelhetnek pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények nyilvántartásában.

Az engedélyeztetési díj az első 50 tag esetében legalább 8 750 Euró, valamint további 1000 Euró regisztrációs díj. A klubnak rendelkeznie kell egy bejegyzett termesztési hellyel és egy bejegyzett értékesítési ponttal a tagok számára. Az első engedélyek egy évre szólnak, és további három kannabisz tartalmára és a használat kockázataira vonatkozó címkét.

Bárki, aki elmúlt 18 éves, tagja lehet majd egy klubnak, bár a 21 év alattiak számára korlátozzák a hozzáférést bizonyos magas THC-tartalmú termékekhez. Egyelőre nem világos, hogy a kannabiszklubokon belül engedélyezett lesz-e a kannabisz füstölése.

Mi az a HHC?

Legális fűpótlék vagy csak egy új dizájnerdrog?

Az egyes szerek tiltásán alapuló drogszabályozás egyik legnagyobb kockázata a hasonmás vegyületek megjelenése. Az élelmes vegyészek mindig megtalálják a módját az olyan új drogok alkotásának, amik hatásában hasonlítanak egy tiltólistás anyagra, de egyik jegyzéken sem szerepelnek. Ezt a célt próbálták elérni a szintetikus kannabinoidok – JWH, herbál és társai – de brutális hatásaik és magas toxicitásuk miatt egyáltalán nem lopták magukat a kannabisz kedvelők szívébe.

De mit tudunk ma erről a vegyületről és milyen kilátásai vannak a kannabiszipar holdudvarában? Egyáltalán, beleillik a dizájnerdrogok sorába vagy valami másról van itt szó?

A HHC-t nyíltan árulják a THC és a kannabisz "legális" helyettesítőjeként, egy sor rendkívül vonzó márkás és márka nélküli termékben. Ezek közé tartozik a HHC-vel permetezett vagy kevert kender - amelyek úgy néznek ki és olyan illatúak, mint a "valódi" minimális mennyiségben termelődik, ami még homeopátiás használatra sem elegendő. Előállítása azonban pofonegyszerű.

Természetes vagy mesterséges?

A HHC-t elsőként egy amerikai vegyész, Roger Adams állította elő az 1940-es években, egy hidrogénezés nevű eljárással. A HHC legegyszerűbb előállítási módja két hidrogénatomot adni a THC-hez. A négy (tetra) hidrogénből így hat (hexa) lesz, vagyis a tetrahidrokannabinol átalakul hexahidrokannabinollá. Az ilyen módon keletkezett vegyületet félszintetikusnak nevezik, ugyanis egy természetes molekula, a THC kémiai módosításával jutottak hozzá.

A kannabisz és a fő hatóanyaga, a THC nemzetközi tiltása miatt, a vegyészek keresik a módját, hogyan dolgozhatnak ezzel a vegyüólettel legálisan. Az első ebből kiinduló kereskedelmi hullámot a tavaly elhunyt John William Huffman nevéből származó JWH kannabinoidok jelentették, amelyek a 2000-es évek végén terjedtek el. Bár a Huffman által szintetizált vegyületek az endokannabinoidok és a kannabinoid receptorok genetikájának tanulmányozása céljából születtek, pár évtized múlva Spice néven árusították őket, mint legális fűalternatíva. A szintetikus kannabinoidok azóta is velünk maradtak, de a leleményes dílerek azóta „herbálnak” és „biofűnek” hívják őket.

A nagyobbik probléma, hogy a HHC-t nem csak THC-ból, hanem CBD-ből is elő lehet állítani. De erre térjünk vissza később!

Milyen hatásai vannak?

A HHC piac jelenleg látható szelete alapján úgy tűnik, hogy ezt a vegyületet sokkal inkább a kannabisz használóknak, semmint az olcsó szintetikus kannabinoidok fogyasztóinak szánják. Ez leginkább abból látszik, hogy jellemzően kendervirágzatra permetezve, vagy THC-mentes hasishoz hozzáadva árusítják. A másik gyakori forma a „vape pen”, azaz az e-cigihez hasonló párologtatóként történő forgalmazás. A HHC előfordul még nasikban is, például gumicukrokban, ami egyértelműen az Amerikában árusított, THCval dúsított édességekre hajaz. Bár a vegyületet sokféle módon bevihetjük, a kockázatokról vajmi keveset tudunk.

Bár a HHC-re irányuló kutatások már közel ötven évre tekintenek vissza, a rekreációs célú használat hatásairól kevés információnk van. Egy 1977-es tanulmány például kimutatta, hogy a HHC fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik. Egy THC-t, CBD-t és HHC-t vizsgáló, 2011-es kutatás pedig mindhárom kannabinoid esetében úgy találta, hogy gátolják a tumorsejtek növekedését. Igen ám, de az ilyen típusú laborvizsgálatokból még nem tudjuk, hogy a rendszeres, a hosszú távú vagy éppen a nagy mennyiségű használata milyen kockázatokat rejt. Amiből ki tudunk indulni, azok a fogyasztói beszámolók – ezekkel pedig tele van az internet! „Boldogságérzet, emelkedett energia, ellazultság, eufória, betépettség” – hangzik a legtöbb pozitív beszámoló. A negatív oldalon viszont szorongásra, fejfájásra és a használat utáni másnaposságra panaszkodnak. Hogy ezek magának a vegyületnek, vagy a HHC termékekben előforduló adalékanyagoknak köszönhető, azt egyelőre nem lehet biztosan megállapítani.

Meddig lesznek elérhetők a HHC termékek?

Kevéssel a HHC elterjedése után úgy tűnik, hogy a legális elérhetősége nem lesz hosszú- életű. Az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) 2022. decemberében tartott egy szakértői ülést, elsősorban a HHC-nak szenteltve. Az egybegyűltek aggodalmuknak adtak hangot a HHC piac gyors kiépülése miatt. Megerősítették, hogy a szer hatásában a kannabiszéhoz hasonlít, amit a forgalmazók reklámjai is kihangsúlyoznak. kannabisz -, valamint a vapek és az ehető termékek. A marketing és a reklámok gyakran tesznek közvetlen összehasonlítást a THC és a kannabisz hatásaival.

A valós HHC piac jóval nagyobb lehet, mint amekkorának az országos bejelentések alapján látszik. Bár a beszámolóban nincs kimondva, de mindez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a HHC-t rövidesen fel fogják venni az ellenőrzött szerek listájára. De térjünk csak vissza arra, amit a CBD-ről mondtunk! A HHC-t ugyanis félszintetikus kannabinoidként elő lehet állítani CBD-ből. Ez pedig komoly veszélyt jelent a CBD jövőjére nézve. Ha ugyanis az olcsóbb, szintetikus CBD termékekből megéri HHC-t előállítani és értékesíteni, akkor a feketepiac a tilalom után is számolni fog a HHC-vel. Hogy a HHC már csak rövid ideig lesz elérhető tömegcikként, az borítékolható. De hogy magával rántja a CBD termékek piacát, azt most még nem tudjuk megmondani.

A közelmúltban más rokon félszintetikus kannabinoidok is megjelentek, és sokféle termékben árusítják őket. Ezek jelenthetik az első jelentős változást a kannabisz "legális" helyettesítőinek piacán azóta, hogy Európában alig több mint 15 évvel ezelőtt megjelent a Spice.

Nem túlzás azt állítani, hogy a hexahidrokannabinol, vagyis a HHC új fejezetet nyitott a kannabisz- alternatívák sorában. A forgalmazók nem győzik hangoztatni, hogy egy természetesen előforduló kannabinoidról van szó, ami megtalálható a kender magjában, illetve a növény pollenjében. Mindez igaz, de hivatkozási alapnak kevés, mert senki sem természetesen előforduló HHC-t fogyaszt. Ez a vegyület természetes formájában ugyanis olyan

Az uniós országok felében felírható az orvosi kannabisz

Hatalmasat ugrott 2022-ben az Európai Unión belül kiadott orvosi kannabisz receptek száma, de idén még nagyobb emelkedés várható – derül ki a Prohibition Partners friss jelentéséből.

A2022 végén megjelent „The Global Cannabis Report” 3. kiadása komoly fejlődésről számolt be az európai színtéren. A tanulmány főbb megállapításai az orvosi kannabisz elterjedtségével kapcsolatosan a következők:

Az európaiak többsége jelenleg olyan államban él, ahol a gyógyászati kannabisz valamilyen formája legálisan hozzáférhető. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a betegek minden indokolt esetben hozzáférnek a számukra kívánatos formához, de jól mutatja annak elfogadását, hogy sok beteg számára ez a terápia nyújtja a leghatékonyabb segítséget.

Egy év leforgása alatt 243 ezerről 342 ezerre emelkedett az orvosi kannabisz páciensek száma az EU-ban. Ez egészen elképesztő, több mint 70%-os emelkedést jelent csak 2022-ben! Elemzők szerint 2023 végére a páciensek száma elérheti a félmilliót, ami újabb 70%-os gyarapodást jelentene.

A listát továbbra is Németország vezeti több mint 170.000 beteggel, de végre a sokat kritizált brit program is kezd magára találni. A legnagyobb ugrás a betegek számában is az Egyesült Királysághoz köthető – ezt az elemzők egyben kezelték az uniós piaccal –, ahol egy év alatt 13.000-ről 32.000-re emelkedett az orvosi kannabisz terápiában részesülő betegek száma.

A jelentés szerint az európai piac várhatóan több mint 500%-kal fog növekedni a következő öt évben az új engedélyeztetések és a már meglévő programok fejlődésének köszönhetően. Az új országok közül kiemelhetjük Spanyolországot, ahol rövid időn belül megtörténik a gyógyászati kannabisz legalizálását. Az 50 milliós ország pár év alatt további százezrekkel bővítheti az uniós páciensek listáját.

Meddig nőhet az orvosi kannabisz piac Európában?

Beszédes, hogy amíg Németország, a jelenlegi legnagyobb uniós piac mintegy 170.000 pácienst számlál, addig a második helyezett Egyesült Királyság ennek csak nagyjából az ötödét. Ez egyrészt jelzi, hogy az orvosi kannabisz programot működtető országokban még bőven vannak kiaknázandó betegcsoportok, másrészt felveti azt a kérdést is, hogy meddig nőhetnek ezek a programok? Mikor mondhatjuk azt, hogy most már minden rászoruló uniós állampolgár hozzáfér a számára indokolt gyógyászati kannabisz kezeléshez?

Vegyünk egy messze nem tudományos, de kiindulásnak talán elfogadható kalkulációt. Ausztrália 2016-ban engedélyezte az orvosi kannabiszt bizonyos betegségek esetén. Az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet felmérése szerint az ausztrál népesség 2,7%-a használt kannabiszt gyógyászati célból 2019ben. Feltételezhető, hogy négy év leforgása alatt még nem ért el minden rászoruló beteget az orvosi kannabisz program, tehát ez az arány még növekedni fog. Ha abból indulunk ki, hogy az ausztrálok általános egészségi állapota nem különbözik gyökeresen az európaiakétól, akkor úgy kalkulálhatunk, hogy az EU népességének alsó hangon 2,7%-a szorul rá az orvosi kannabiszra. Ez 1,2 millió ember, ha Nagy-Britanniát nem számoljuk. Vagyis, ha az egész EU-ban öt éven belül ausztrál szintű programok működnének, akkor nem félmillió, hanem több mint egy millió rászoruló beteg juthatna orvosi kannabiszhoz!