S Z Á M VITE L
A központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságainak várható változása a 2013. évben Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 2013. évre vonatkozó változásai nem jelentek meg az eddigiekben megszokott időben, így várhatóan erre a jelen kiadvány 1–2. számával egyidejűleg kerülhet sor. Az Áhsz. 2013. évre vonatkozó módosításait emiatt csak várható változásként lehet ismertetni. A változások lényege a következőkben foglalható össze.
Értelmező rendelkezéseknél bekövetkezett változások – A támogatásértékű bevétel fogalmát a számvitelben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 2. § b) pontjában foglaltak szerint kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem a támogatásértékű bevétel megfogalmazást, hanem az államháztartáson belülről származó bevételeket kell ez alatt a fogalom alatt érteni. Nem tartoznak ide a kölcsönök és a maradvány átvételek. – A támogatásértékű kiadás fogalom a bevételi rész változása miatt szintén átalakul. A jövőben ez a tétel az Ávr. 2. § b) pontja szerinti támogatást jelenti. Az Áhsz. módosítás tartalmazza még az értelmező rendelkezések között a repó-, fordított repóügylet, a fedezeti ügylet és a cash-flow ügylet fogalmakat, melyek a központi körben nem alkalmazhatóak.
Számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat érintő változások – A számviteli politikában kötelezően – az Állam, mint tulajdonos részéről – előírt szabályozási jogcímek közül kimaradt a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk körének meghatározása. – A jelentős összegű hibának a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályai alapján az számít, ha a hibahatások együttes értéke (előjeltől független) eléri vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg-
I. ÉVFO L Y A M | 1. S Z Á M | 2 013 . F EBRU ÁR
főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft. – A korábbi szabályokban az 1 millió Ft helyett 100 millió Ft volt a határérték. – A pénzkezelési szabályzatban a jövőben a költségvetési szerv saját hatáskörben állapíthatja meg a házipénztár készpénzállománya napi záró állományát. Az Szt. a korábbi korlátozó szabályozást hatályon kívül helyezte. – Az önköltség-számítási szabályzat készítési kötelezettségnél hatályon kívül helyezésre került a humán-egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó azon szabályozás, hogy nem kell önköltség-számítási szabályzatot készítenie a költségvetési szervnek, ha a társadalombiztosítás által finanszírozott tevékenység mellett végez más forrásból ugyanilyen tevékenységet a társadalombiztosítás normáinak alkalmazásával.
A beszámolókészítés általános szabályainál bekövetkező változások – Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek el kell készítenie = a saját, = a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv, = a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó, de önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv éves és féléves beszámolóit. Ezeknek a beszámolóknak elkülönítetten kell rendelkezésre állniuk.
1
G A Z D Á L K O D Á S –P ÉNZ Ü G Y
A központi alrendszert érintő legfontosabb gazdálkodási és pénzügyi változások a 2013. évben A központi költségvetési alrendszerbe tartozó költségvetési szervek gazdálkodási szabályait alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: – az éves költségvetési törvények. A 2013. évi költségvetésről a 2012. évi CCIV. törvény rendelkezik (a továbbiakban: Kv. tv.), – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.). Természetesen még sok jogszabályt fel lehetne sorolni, de alapvetően ez a három adja meg adott költségvetési szerv költségvetése tervezésének, végrehajtásának, gazdálkodásának a jogi alapjait.
I. A Kv. tv.-ben megfogalmazott új előírás A Kv. tv. 10. § (7) bekezdése szerint a központi költségvetési szerveknek a központi költségvetés javára a személyi juttatásokat terhelő szociális hozzájárulási adónál meghatározott jogcímeken elért megtakarítások összegét minden hónapban be kell fizetniük. Ezek a jogcímek a következők: – a 25 év alatti, – az 55 év feletti, – a képzettségét nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, – a gyesről visszatérők, – a tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók. A befizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig kell – a költségvetési szerv fejezetirányító szervén keresztül – a központi költségvetésbe teljesíteni.
II. Az Áht.-módosítások Az év utolsó negyedévében az Áht. öt esetben módosult. Ezek a módosítások a következő törvények által történtek, s a Magyar Közlöny itt megjelölt számaiban kerültek kihirdetésre: – 2012. évi CLX. törvény (Magyar Közlöny 149/2012.) – 2012. évi CLXXXIX. törvény (Magyar Közlöny 164/2012.) – 2012. évi CC. törvény (Magyar Közlöny 170/2012.) – 2012. évi CXCVI. törvény (Magyar Közlöny 170/2012.) – 2012. évi CCVIII. törvény (Magyar Közlöny 178/2012.) Az új előírások lényegét összefoglalva az előzőek szerinti tagolásban mutatjuk be.
I. ÉVFO L Y A M | 1. S Z Á M | 2 013 . F EBRU ÁR
1. Változások a 2012. évi CLX. törvény szerint Ez az Áht. módosítás tartalmazza azt az új előírást, hogy az éves költségvetés Országgyűlés által a november 30-ig tartó tárgyalási szakaszban elfogadott fő fejezeti bevételi és kiadási, valamint a központi alrendszer költségvetési egyenleg számainak módosítására, meghatározott esetekben lehetőség van, még az éves költségvetési törvény elfogadása (zárószavazás) előtt. Ezek az esetek a következők: – a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról (Stabilitási törvény) 25/A. § (1) és (5) bekezdésében foglalt eseteknél [vagyis a Költségvetési Tanács véleménye alapján a Kormány által benyújtott azon célú módosító javaslat szerint, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfeleljen az államadósság szabálynak: ld. az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdését], – nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződés miatt, – kivételes fizetési kötelezettségek keletkezése esetén (EU Bírósága, Alkotmánybíróság, más bíróságok, jogalkalmazó szervek döntése miatt), – túlzott hiány eljárás megszüntetése céljából. Hatálybalépés: 2012. november 7.
2. Változások a 2012. évi CLXXXIX. törvény szerint Ez az Áht. módosítás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) feladatainak és jogkörének kiegészítését, pontosítását tartalmazza. (Ld. Áht. 64., 65., 67. §) A főbb módosítások a következők: – a kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készít-
3
M UNKAÜGY
A szabadság kiadása a közszférában 2013 Az év eleji munkaügyi teendők egyike az éves rendes szabadság kiszámítása és kiadásának megtervezése. Ez a feladat idén a közalkalmazottaknál különösen fontos, hiszen 2013. január 1-jétől számos változást hoztak az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, új Mt.) szabadsággal kapcsolatos, közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó rendelkezései. Az alábbiakban a gyakorlat szempontjából legfontosabb változásokat foglalom össze, áttekintve azt is, mennyiben más a szabályozás a közszolgálati tisztviselők esetén. A közszféra további szegmenseire ezúttal – különösen rendvédelem, igazságszolgáltatás – nem térek ki.
A munkáltatónak – bizonyos kivételekkel – legkésőbb a jogviszony kezdetétől, illetve a változástól számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia kell a közalkalmazottat a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól. Bár ez a tájékoztatás közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályra történő hivatkozással is megadható, az év eleji változások miatt mindenképpen szükséges teljesíteni (új Mt. 46. §).
A szabadság elszámolása órákban Az új Mt. egyik legtöbbet vitatott szabálya szerint a szabadságot idén már nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Ezt a rendelkezést a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell. A szóban forgó előírás szerint, a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a közalkalmazott a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni (új Mt. 124. §). Ez azt jelenti, hogy a napi munkaidőt és az adott napra érvényes beosztás szerinti óraszámot kell összevetni, és ez alapján órában elszámolni és nyilvántartani a szabadságot. Például, ha a 8 órás teljes munkaidős közalkalmazott a szabadság napján 12 órára volt beosztva, ez nem egy nappal, hanem arányosan többel, 1,5 nappal (12 órával) csökkenti az éves szabadsága mértékét. Hasonlóan, ha a távollét idejére 4 órára volt beosztva, ezt fél nap szabadságként (4 óraként) kell elszámolni. Egy másik példával élve: a közalkalmazott hétfőtől csütörtökig 07.30-tól 16.00-ig, pénteken 07.30-tól 13.30-ig dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ha a 8 órás teljes munkaidőre kinevezett közalkalmazott hétfőn megy szabadságra, ez nem egy nappal, hanem arányosan többel (8,5 órával) csökkenti majd az éves szabadsága mértékét. Ha viszont a péntekkel toldja meg a hétvégét, ezt 3/4 nap szabadságként (6 óraként) kell elszámolni.
8
Az órákban való elszámolás és nyilvántartás a betegszabadság esetén is irányadó [új Mt. 126. § (4) bek.]. A táppénzt azonban továbbra is naptári napokra számoljuk el, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (1) bek.].
Órákban számolunk el általános munkarendben is? Általános munkarendről akkor beszélünk, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [új Mt. 97. § (2) bek.]. Ha a közalkalmazott az általános munkarend szerint és egyenlő munkaidő-beosztásban dolgozik, úgy a napi beosztás szerinti munkaideje mindig megegyezik a rá irányadó napi munkaidő mértékével. Ilyenkor tehát nincs szó a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztásról, ezért 1 nap szabadság minden esetben a napi munkaidő mértékével csökkenti az igénybe vehető szabadság mértékét. Ezért ekkor nem szükséges órákban is nyilvántartani és elszámolni a szabadságot, illetve egyező eredményre vezet a napokban való elszámolással. Az órákban történő elszámolásnak természetesen csak akkor van értelme – illetve csak akkor okoz gondot –, ha a munkaidő-beosztás egyenlőtlen (lásd a fenti példákban).
Mi lesz az év végére maradó töredék órákkal? Ha az órában való elszámolás miatt 2013 végére a közalkalmazottnak még ki nem vett töredék napjai maradnak (pl. 2,5 nap szabadság), úgy ezt is a tárgyévben kell kiadni (új Mt. 123. §). Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak a töredéknapnak megfelelő mértékű munkaidőt kell beosztaniuk a szabadságnapokra, hogy ne maradjon természetben ki nem adott szabadság. Ez akkor okozhat problémát, ha a töredékidő olyan kevés, hogy azt egy napra beosztani nem lehet. Továbbra is szabály ugyanis, hogy a közalkalmazott beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [új Mt. 99. § (1) bek.]. Ezeket a helyzeteket elsősorban
KÖL T SÉGVET ÉSI GA ZD Á L KO D Á S
A DÓZ ÁS
A személyi jövedelemadó változásai 2013 A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2012. november 19-én fogadta el, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Módosító tv.), amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.) is módosította. A változások többsége 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Az alábbiakban felsorolt változások kiemelten érintik a központi költségvetési szerveket.
Az adóalap-kiegészítés megszűnése 2013. évtől változik az összevont adóalap meghatározása. Mindenkit érintő változás, hogy megszűnik az általában „szuperbruttósítás”-nak nevezett adóalap-kiegészítés. Ebből eredően egységesen 16 százalékos adó terheli az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket. Az adóalap-kiegészítés megszűnésével nem csak az összevont adóalapnak, hanem az adóelőleg alapjának a meghatározása is egyszerűsödik. Pontosították az úgynevezett 78 százalékos szabályt. A módosított rendelkezés szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették. [Szja tv. 29. §, 47. § ]
Adónyilatkozat Egyszerűsödött az adónyilatkozat választására jogosult személyeket meghatározó szabály. Az Szja tv. 11/A. §-ában határozzák meg, kik jogosultak adónyilatkozat benyújtására. A 2013. évtől hatályos szabályok alapján a magánszemély adónyilatkozatot tehet, ha a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet; b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg; c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta; d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el; e) az adóévben belföldi illetőségű volt; f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó; g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására;
I. ÉVFO L Y A M | 1. S Z Á M | 2 013 . F EBRU ÁR
h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást; i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet; j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie; k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést; l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet; m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad. Az adónyilatkozat megtételének további feltétele, hogy a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései
11
KÉRDÉS– VÁLAS Z
Szakértő válaszol 1. Hogyan kell elszámolni a központi költségvetési szerv 2013. január 22-én az OTP által megküldött értesítőjének adatait, mely az alkalmazottak 2012. IV. negyedévi törlesztő részleteit tartalmazza? Válasz: Abban az esetben, ha az OTP még a mérlegkészítés időpontjában – a költségvetési szerv által a Számviteli Politikájában megjelölt időpontig – megküldi az alkalmazottak 2012. IV. negyedévi törlesztésének adatait, akkor a költségvetési szervnek már nem az alkalmazottak, hanem az OTP „tartozik”. Így az eszköz oldalon ezt a korrekciót könyvelni kell: – az OTP által a költségvetési szerv részére a tárgyév mérlegfordulónapjáig ki nem utalt IV. negyedévi törlesztő részletek elszámolása T 2879 – K 194141 – a törlesztő részlet beérkezése a tárgynegyedévet követő hónapban (januárban) T 355 – K 2879
2. Hogyan kell elszámolni 2013. évben a továbbadási célú bevételeket és ezek rendezését? Válasz: – továbbadási célú bevétel beérkezése T 3311 – K 4825 forgalmi számla – a bevétel továbbutalása T 4825 forgalmi számla – K 3311 – év végén, ha a 4825. forgalmi számlájának egyenlege van – ez csak „K” lehet – azt át kell vezetni a 4825. állományi számlájára
3. Egy központi költségvetési szerv európai uniós pályázaton épületfelújítási célokra nyert támogatást. A megkötött szerződés szerint a támogatás folyósítása közvetlen szállítói finanszírozással történik. Hogyan kell a szállítói számlát és a megtörtént felújítást helyesen lekönyvelni? Válasz: – A szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírása T 41231, 41331 – K 441… – A kiadások könyvvileges elszámolása, közgazdasági osztályozás szerint T 124, 1822 – K 499
14
– Kiadások elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 72 – K 1992, 1998 – A kiadással azonos bevétel könyvvileges elszámolása, közgazdasági osztályozás szerint T 499 – K 46* teljesítési számlák – A bevétel elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 499 – K 992 – A kötelezettség kivezetése T 441… – K 41231, 41331 – A befejezett épületfelújítás összegének állományba vétele T 121 – K 412-2
4. Közhatalmi feladatokat ellátó költségvetési szerv Alapító Okiratában nem szerepel a kapacitást kihasználó tevékenység felsorolása az alkalmazott szakfeladatok között. Lehet-e ilyen tevékenységet végezni, vagy csak az Alapító Okirat módosítása után? Válasz: Az Alapító Okiratban sem az időlegesen szabad kapacitás kihasználására irányuló tevékenységet, sem ezek szakfeladatonkénti felsorolását nem kell megjeleníteni. Ezek a feladatok az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (Ávr.) és a szakfeladatrendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendeletben foglaltak szerinti szabályok szerint végezhetőek. Különösen figyelni kell, hogy ezeknél a tevékenységeknél nem képződhet nyereség, és a felmerült költségeket nem finanszírozhatják más forrásokból, csak ennek a tevékenységnek a bevételéből.
5. Költségvetési szerv részletfizetési kedvezményt kap autóvásárlásra, 5 havi részletben lesz az autó kifizetve. Hogyan könyveljük a beruházást? Válasz: – kötelezettségvállalás előírása T 0712, 0718 – K 0971 – az első részlet számlája, a kötelezettség előírása T 41231 – K 4411, 4412, 4421, 4431 – az első részletről szóló számla kiegyenlítése, a leszámlázott egyenes adózású előzetes áfa nélküli összegben, közgazdasági osztályozás szerint T 1323 – K 3311 – a teljes vételárra jutó leszámlázott egyenes adózású előzetes áfa kiegyenlítése közgazdasági osztályozás szerint T 18221 – K 3311
KÖL T SÉGVET ÉSI GA ZD Á L KO D Á S
AKTUÁLI S
Aktuális kérdések 1. Ebben az évben már megjelent és a központi költségvetési szervek gazdálkodását, elszámolási rendszerét vélhetően érintő jogszabályok, kormányhatározatok: – 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról, – 1004/2013. (I. 10.) Korm. határozat a közszolgálati életpálya bevezetésének előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról, – 1008/2013. (I. 10.) Korm. határozat az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításához kapcsolódó szállítói előleg szankciórendszerének kidolgozásáról, – 1007/2013. (I. 10.) Korm. határozat az államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról, – 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről (hatályos: 2014. január 1-jétől), – 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről,
– 13/2013. (I. 25.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról, – 3/2013. (I. 29.) NFM rendelet az aláírási címpéldány, a cégkivonat és vállalkozói igazolvány csatolására vonatkozó egyszerűsítéssel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról.
2. Várható jogszabály-módosítások – Az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, – Az elemi költségvetésről szóló 5/2012. (III. 1.) NGM rendelet, – A szakfeladatrendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, – Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, – A 2012. évi elemi beszámoló elkészítésére vonatkozó Módszertani útmutató (kormany.hu weboldalon).
2013-BAN AZ ALÁBBI KÉPZÉSEINKET AJÁNLJUK FIGYELMÉBE 2013. március 21. 2013. április 04. 2013. május 8. 2013. május 16. 2013. május 28. 2013. június 13. 2013. június 25. 2013. szeptember 19. 2013. október 10. 2013. november 7. 2013. december 12.
Szabályzatok, szakfeladat Önköltségszámítás és a negyedéves zárás Egységes iratkezelés a közszférában Áfa és számlázás a költségvetési szerveknél Külföldi és belföldi kiküldetések költségeinek elszámolása Féléves zárás Személyi jövedelemadó a gyakorlatban Aktuális gazdasági események számvitele Közbeszerzés Leltározás, selejtezés Év végi zárás
Az államháztartási szakterületen kötelező tematika szerint szervezett mérlegképes könyvelők továbbképzését várhatóan áprilistól indítjuk. Mind a 16 kreditpontot megszerezheti nálunk. Részletek, és jelentkezési feltételek a www.rodin.hu oldalon, vagy tájékoztatást kérhet a radoci.aniko@complex.hu e-mail címen.
16
KÖL T SÉGVET ÉSI GA ZD Á L KO D Á S