I. rész Tájékoztató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések Az új Mt. által megvalósított koncepcióváltás szükségszerűen változást hoz a Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezéseiben is. Erre figyelemmel érdemes áttekinteni hogy az új Mt. Bevezető rendelkezéseit tartalmazó I. fejezete mennyiben tér el a korábbi szabályozástól.
1. A törvény célja A korábbi Mt. nem rögzítette kifejezetten szabályozásának célját. Ezt az új jogszabály megteszi. Kiemelendő a tisztességes foglalkoztatásra, a vállalkozás és a munkavállalás szabadságára, illetőleg a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek a szem előtt tartására való utalás.
2. A törvény hatálya Az új Mt. immár direkt módon is kiterjeszti személyi hatályát a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, a szakszervezetre, valamint a kölcsönvevőre és az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára (2. §), illetőleg fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására is alkalmazni kell a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseket. (4. §) A feleket az új Mt. alapján is megilleti a jogválasztás szabadsága, vagyis megállapodásuktól függ elsősorban, hogy jogviszonyukra a magyar jogot, vagy más ország jogát kell-e alkalmazni. Eltérő jogválasztás, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában (vagyis általában) az új munka törvénykönyve rendelkezései lesznek az irányadóak akkor, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. [3. § (2) bek.] Az új Mt. a Záró Rendelkezések között – átvéve a korábbi szabályozást – részletesen szabályozza, hogy mely rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarországon foglalkoztatja. Ilyen esetekben alkalmazni rendeli a kiterjesztett hatályú kollektív szer9
ződés rendelkezéseit is. [295. § (1) bek.] Az építőipari munkák körében foglalkoztatottak tekintetében ilyen esetben alkalmazni rendeli ágazati, illetőleg alágazati kollektív szerződés rendelkezéseit is. [295. § (4) bek.] A magyar jogszabály, illetőleg kollektív szerződés rendelkezései azonban csak akkor irányadóak, ha a munkaviszonyra egyébként irányadó külföldi jognál kedvezőbbek a munkavállalóra. [295. § (4) bek.] Nem terjed ki a hazai szabályok hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató tengerjáró hajón foglalkoztatott személyzetre. [296. § (1) bek.] A külföldi munkáltató által saját munkavállalói közreműködésével Magyarországon nyújtott szolgáltatás igénybevevője köteles a munkáltatót írásban tájékoztatni a 295. §-ban foglalt munkafeltételekről. Ezen kötelezettségének az elmulasztása esetén a 295. §-ban foglalt követelésekért készfizető kezesként felel. [297. §] A törvény időbeli hatálya Az új Mt. – köztudottan – 2012. július 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti és módosító rendelkezéseket a 2012. június 28-án kihirdetett, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. tv. (Mth.) rögzíti. Az Mth. – még hatályba lépése előtt módosítva a törvény 298. §-át – néhány rendelkezés hatálybalépését eltolja. Erre figyelemmel 2013. január 1-jén lép hatályba az új Mt. a) 53. §-a, (az átirányítás, kirendelés, kiküldetés helyébe lépő munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás) b) 115–131. §-a (a szabadságra és kiadására, a betegszabadságra, a szülési szabadságra, illetőleg a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések) c) 133. §-a (a fizetés nélküli szabadság igénybevételének és megszüntetésének a bejelentésére vonatkozó szabályok) d) 148–152. §-a (a távolléti díj számítása) Az Mth. fontos általános rendelkezésének tekinthető az, hogy a) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. b) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. c) A kollektív szerződés – ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére – 2013. január 1. napján hatályát veszti.
3. Értelmezési alapelvek A régi Mt. nem tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést. Az új munka törvénykönyve ezzel szemben kifejezetten rögzíti, hogy rendelkezéseit az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. [5. § (1) bek.] Az új Mt. szerint a jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. [5. § (2) bek.] Ennek a szabálynak elsődlegesen azért lesz gyakorlati jelentősége, mert az új Mt. nem tartja fenn azt a korábbi szabályozást, miszerint a 10
II.rész A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2012. július 1-jén hatályos szövege és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30-án hatályos állapotának összehasonlítása
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet
Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. 2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. (2) E törvény a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre,
119
b) XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára alkalmazni kell. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. (2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.
(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van. 4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony kere tében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkal mazni.
1. § (1) E törvény hatálya – ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek – kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyarország területén végzik, továbbá amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.
1. § (5) E törvény 72/A. §-ának, valamint Harmadik része XI. fejezetének hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed azon, a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló jogviszonyra is, amely a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy munkavégzésére vonat kozik,vagy munkaerő-kölcsönzés céljából a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között jön létre. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (új Mt.) hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket a 2012. évi LXXXVI. tv. (Mth.) állapította meg. Eszerint az új Mt. rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Az egyoldalú jognyilatkozatra (pl.: felmon dás, elállás, ajánlat közös megegyezésre stb.) a közléskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Így a 2012. június 30-án postázott, de július 1-jén kézbesített felmondás jogszerűségét már az új Mt. szabályai szerint kell elbírálni.
3. Értelmezési alapelvek 5. § (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. (2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. 120
4. Általános magatartási követelmények 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) A jogok gyakorlása és a kötelezett3. § (1) A jogok gyakorlása és a köteleségek teljesítése során a jóhiszeműség és a zettségek teljesítése során a munkáltató, tisztesség elvének megfelelően kell eljár- az üzemi tanács, a szakszervezet és a munni, továbbá kölcsönösen együtt kell mű- kavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség ködni és nem lehet olyan magatartást tanú- követelményeinek megfelelően, kölcsösítani, amely a másik fél jogát, jogos nösen együttműködve kötelesek eljárni. érdekét sérti. (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. (4) Az e törvény hatálya alá tartozók 3. § (2) A munkáltató a munkavállalót, kötelesek egymást minden olyan tényről, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezeadatról, körülményről vagy ezek változá- tet köteles minden olyan tényről, körülsáról tájékoztatni, amely a munkaviszony ményről, illetőleg ennek változásáról tájélétesítése, valamint az e törvényben meg- koztatni, amely a jogok gyakorlása és a határozott jogok gyakorlása és a kötele- kötelezettségek teljesítése szempontjából zettségek teljesítése szempontjából lénye- jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval ges. szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során megfelelően irányadó a munkavállaló, az üzemi tanács és a szakszervezet tekintetében is. 7. § Tilos a rendeltetésellenes joggya4. § (1) Az e törvényben meghatározott korlás. E törvény alkalmazásában rendel- jogokat és kötelezettségeket rendeltetétetésellenes a jog gyakorlása különösen süknek megfelelően kell gyakorolni, illeakkor, ha az mások jogos érdekeinek csor- tőleg teljesíteni. bítására, érdekérvényesítési lehetőségei(2) A jog gyakorlása különösen akkor nek korlátozására, zaklatására, vélemény- nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos nyilvánításának elfojtására irányul, vagy érdekének csorbítására, érdekérvényesítéehhez vezet. si lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. 121
8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
122
(3) A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. 3. § (5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
103. § (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével –, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
5. A személyhez fűződő jogok védelme 9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. (2) A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló a személyhez fűző8. § (2) A munkavállaló … személyisédő jogáról általános jelleggel előre nem gének védelmét biztosító jogairól előre mondhat le. A munkavállaló személyhez nem mondhat le, sem előzetesen olyan fűződő jogáról rendelkező jognyilatkoza- megállapodást nem köthet, amely e jogotot érvényesen csak írásban tehet. kat az ő hátrányára csorbítja. 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan 77. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltékérhető, amely személyhez fűződő jogát se kérhető, illetve vele szemben csak nem sérti, és a munkaviszony létesítése, olyan alkalmassági vizsgálat alkalmaz teljesítése vagy megszűnése szempontjá- ható, amely személyiségi jogait nem sérti, ból lényeges. A munkavállalóval szemben és a munkaviszony létesítése szempontjácsak olyan alkalmassági vizsgálat al ból lényeges tájékoztatást nyújthat. kalmazható, amelyet munkaviszonyra (2) Tilos a munkavállalót terhesség megvonatkozó szabály ír elő, vagy amely állapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, munkaviszonyra vonatkozó szabályban illetve erről szóló igazolás bemutatására kömeghatározott jog gyakorlása, kötelezett- telezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalség teljesítése érdekében szükséges. masság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor. (2) A munkáltató köteles a munkaválla3. § (4) A munkáltató a munkavállalóra lót tájékoztatni személyes adatainak keze- vonatkozó tényt, adatot, véleményt harléséről. A munkáltató a munkavállalóra madik személlyel csak törvényben meghavonatkozó tényt, adatot, véleményt har- tározott esetben vagy a munkavállaló hozmadik személlyel csak törvényben megha- zájárulásával közölhet. … tározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. (3) A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkál tató a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – 123
adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. (4) A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. 11. § (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A mun káltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
3. § (4) … A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
6. Az egyenlő bánásmód követelménye 12. § (1) A munkaviszonnyal, így külö5. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatnösen a munka díjazásával kapcsolatban ban az egyenlő bánásmód követelményét az egyenlő bánásmód követelményét meg meg kell tartani. kell tartani. E követelmény megsértésének (2) Az egyenlő bánásmód követelméorvoslása nem járhat más munkavállaló nye megsértésének következményeit jogának megsértésével vagy csorbításával. megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. 142/A. § (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. 124
(4) A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének (5. §) megfeleljen. 142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyúj-
tott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. 142/A. § (2) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, men�nyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.
(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. 7. A munkaviszonyra vonatkozó szabály 13. § E törvény alkalmazásában munka13. § (1) A munkaviszonnyal összefügviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, gő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi a kollektív szerződés és az üzemi megálla- felhatalmazás alapján egyéb jogszabály podás, valamint az egyeztető bizottságnak szabályozza. a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező ha(2) Kollektív szerződés a munkaviszonyra tározata. vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – jogszabállyal ellentétes nem lehet. … (5) Ha e törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
II. fejezet A jognyilatkozatok 8. A megállapodás 14. § Az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. 9. Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat 15. § (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. (2) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában biztosított elállási jog gyakorlása a megállapodást a megkötésének időpontjára vis�szamenőleges hatállyal megszünteti. Elállás esetén a felek egymással elszámolnak. 125