Lika karlovac hu by Croatian National Tourist Board

horvátország

Lika – Karlovac

li-ka

Mesefesztivál

Ozalj

Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko

Krnjak

Ogulin

Josipdol

Slunj Klenovica Jezerane Brinje

Senj

Saborsko

Letinac

Rakovica Grabovac

Dabar Sv. Juraj Biljevine

Podum

Lukovo

Prozor Krasno

Kuterevo

Starigrad

Sinac

Vrhovine

Prijeboj

Goljak

Rab

Lipovo Polje Kosinjski Bakovac

Jablanac

Borje

D. Kosinj

Korenica

G. Kosinj

Vrpile

Bakovac

Krbava

St. Novalja Novalja

Smiljan

Cesarica

Budak Donji Lapac

Karlobag Kolan

Ljubovo

Klanac

Prizna

Trnovac

Metajna

Udbina

Bilaj

Medak

Pag Gorica

Lovinac Sv. Rok

Povljana Rtina

Starigrad

Lika – Karlovac

Mesefesztivál

Lika – Karlovac

Európától

horvátország

Lika – Karlovac

li-ka

Mesefesztivál

Ozalj

Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko

Krnjak

Ogulin

Josipdol

Slunj Klenovica Jezerane Brinje

Senj

Saborsko

Letinac

Rakovica Grabovac

Dabar Sv. Juraj Biljevine

Podum

Lukovo

Prozor Krasno

Kuterevo

Starigrad

Sinac

Vrhovine

Prijeboj

Goljak

Rab

Lipovo Polje Kosinjski Bakovac

Jablanac

Borje

D. Kosinj

Korenica

G. Kosinj

Vrpile

Bakovac

Krbava

St. Novalja Novalja

Smiljan

Cesarica

Budak Donji Lapac

Karlobag Kolan

Ljubovo

Klanac

Prizna

Trnovac

Metajna

Udbina

Bilaj

Medak

Pag Gorica

Lovinac Sv. Rok

Povljana Rtina

Starigrad

Lika – Karlovac

Mesefesztivál

Lika – Karlovac

Európától

Lun

horvátország

Novalja

pa g

Sveti Juraj

Senj

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

li-ka

Novalja

Prizna

Karlobag

Krasno

Smiljan

Plaški

simonovića

Smiljan

Otočac

Tounj

Perušić

Plaški

Josipdol

Oštarije

Bosiljevo

Ribnik

stapina

Tounj

Josipdol

Oštarije

Otočac

Baške Oštarije

Kuterevo

Ribnik

Bosiljevo

Baške Oštarije

Brinje

Ogulin

kiza

Kuterevo

Brinje

sokolac

lilium

Ogulin

đulin ponor

Krasno

velebitica

degenia

stijene

samarske

bijele i

veliki kozjak

lukina jama

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

Sveti Juraj

Senj

nehaj

alpinum

leontopodium

li-ka

Gospić

Perušić

Slunj

Saborsko

Lički Osik

Vrhovine

zir

Krnjak

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Vojnić

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Rakovica

rastoke

Barilović

jezera

novigrad

Vojnić

Rakovica

rastoke

Draganić

Krnjak

Barilović

Draganić

plitvička

Karlovac

Duga Resa

Ozalj

grede

tulove

Lički Osik

Generalski Stol

Netretić

Gospić

Slunj

Saborsko

dubovac

Karlovac

Duga Resa

Vrhovine

croatica

iris

Generalski Stol

Netretić

Ozalj

Udbina

Donji Lapac

1. Nemzetközi Folklórfesztivál, www.ka-mff.org 2. Autocross, www.ribnicka-dolina.com 3. Vince-nap, www.tz-dugaresa.hr 4. Karlovac Városi Múzeuma, www.gmk.hr 5. Sörnapok, www.danipiva.com 6. Halászat, www.tzkz.hr 7. Historia viva www.karlovac-touristinfo.hr 8. Karlovac most wanted, www.promenada-klub.hr 9. Dubovaci Nemesi Vásár, www.karlovac-touristinfo.hr 10. Ciklobajka, www.tz-grada-ogulina.hr, 11. Három tó biciklis verseny, www.babaroge. hr, www.karlovac-touristinfo.hr 12. Káposztanapok, www.ogulin.hr www.aktivni-odmor.com 13. Méznapok, www.ogulin.hr 14. Csónakok a Mrežnicán, www.tzkz.hr 15. Rafting, www.kanuking-avantura.hr 16. Foto safari, www.tzkz.hr 17. Botanikai tanösvény, www.tz-grada-ogulina.hr 18. Mesefesztivál, www.tz-grada-ogulina.hr 19. Gyermekfoglalkozások, www.tz-grada-ogulina.hr 20. Evezés a Sabljaci-tavon, www.tz-grada-ogulina.hr 21. Városnézés, www.lickosenjska.com 22. Esküvő a Rastokén, www.slunj-rastoke.com 23. Síelés, www.tzkz.hr 24. Vitorlázás, www.tz-senj.hr 25. Sambastico, www.tz-senj.hr 26. Szánkózás, www.tzkz.hr 27. Vadászat, www.tzkz.hr 28. Slunj-i sajtkóstolda, www.tzkz.hr 29. Közép-adriai klapák fesztiválja, www.senj.hr 30. Uszkok napok, www.tz-senj.hr 31. Pálinka, www.tzkz.hr 32. Mačkare, www.rakovica.hr 33. Winnetouland Fesztivál, www.rakovica.hr 34. Halász fieszta Sv. Jurjében, www.tz-senj.h 35. Zavižan-i emelkedő, www.tz-senj.hr 36. Otočaci repülőtér, www.otocac.hr 37. Íjászat, www.tzkz.hr 38. Karlovac megye gyógynövényeinek Napjai, www.rakovica.hr 39. Lovas maraton, www.rakovica.hr 40. Starigrad halászat, www.tzkz.hr 41. Velebiti botanikuskert, www.np-sjeverni-velebit.hr 42. Öko-etno vásár, www.tz-otocac.hr 43. Sporthorgászat a Gackán, www.gacka.hr 44. Plitvicei maraton, www.tzplitvice.hr 45. Stari grad tanösvény, www.rakovica.hr 46. Kuterevka, www.tz-otocac.hr 47. Vaddisznó vadászat, www.lovac.info 48. Luni olajfa liget, www.tz-novalja.hr 49. Windszörfös, www.tz-senj.hr 50. Premužić-ösvény, www.pp-velebit.hr 51. Fiatal medvék menhelye, www.kuterevo-medvjedi.hr 52. Rosi kunyhója, www.np-sjeverni-velebit.hr 53. Evezés a Krušćica-tavon, www.lickosenjska.com www.tz-grada-ogulina.hr 54. Ősz Likában, www.tz-gospic.hr 55. Barlangászat, www.lickosenjska.com 56. Pagi juh és sajt kiállítás, www.tz-novalja.hr 57. Nikola Tesla Emlékközpont, www.mcnikolatesla.hr 58. Likai Képzőművészeti Annálé, gospic-online.com 59. Likai méz, www.lickosenjska.com 60. Búvárkodás, www.tz-novalja.hr 61. Zrće, www.zrce.hr 62. Hotel Velebno, Baške Oštarije, www.tz-karlobag.hr 63. Lika Múzeuma, gospic-online.com 64. Likai krumpli, www.lovinac.hr 65. Strandok, www.tz-novalja.hr 66. Gospići Zenei Nyár, gospic-online.com 67. Biker napok, www.tz-gospic.hr 68. Hegymászás, www.np-sjeverni-velebit.hr 69. Free climbing, www.paklenica.hr 70. Vadászat, www.lickosenjska.com 71. Likai Termékek Vására, www.gracac.hr

www.pp-velebit.hr

75. Rétisas (Haliaeetus albicilla),

74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com

73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr

www.pp-velebit.hr

72. Homoki vipera (Vipera ammodytes),

Donji Lapac

71. Zir, www.lickosenjska.com

70. “Mirila” sírkő, www.rivijera-paklenica.hr

69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr

68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr

67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr

66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr

www.speleologija.hr

65. Denevérek (Chrioptera),

64. Gospić, www.tz-gospic.hr

www.tz-gospic.hr

63. Ante Starčević szülőháza,

62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr

61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr

60. Ókori leletek, www.amzd.hr

59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr

www.pp-grabovaca.hr

58. Grabovača Barlangpark,

57. Kiza, www.plsavez.hr

hirc.botanic.hr

56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica),

55. Caska, www.tz-novalja.hr

54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr

53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr

52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com

51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr

50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr

49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr

48. Lun, www.lun.hr

47. Luni olíva, www.lun.hr

46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr

45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr

44. Likai “pramenka juh”, www.hpa.hr

43. Gacka, www.gacka.hr

42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr

41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr

www.speleologija.hr/lukinajama

40. Lukina jama/Luka-üreg,

www.tz-senj.hr

39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis),

38. Otočac, www.tz-otocac.hr

37. Japoda sapka, www.udbina.com

www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan

36. Zavižan,

35. Drežnik, www.tzkz.hr

34. Likai ház, www.lickosenjska.com

33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr

32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr

31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr

www.baraceve-spilje.hr

30. Baraćeve špilje/Barać-barlangok,

29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr

28. Sokolac, www.brinje.hr

27. Nehaj, www.tz-senj.hr

www.tz-senj.hr

26. Szardella (Sardina pilchardus),

25. Cetingrad, www.cetingrad.org

24. Rastoke, www.tz-slunj.hr

23. Slunj, www.tz-slunj.hr

22. Plaški, www.plaski-lika.com

21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr

20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr

19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum),

18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr

17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr

16. Tounji sajt, volimsir.com

15. Tounj, www.tounj.hr

14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr

Samari-sziklák, www.tzkz.hr

13. Bijele i Samarske stijene/Fehér- és

12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr

www.tz-grada-ogulina.hr

11. Đulin Ponor/Đula-szakadék,

10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr

9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr

www.karlovac-touristinfo.hr

8. Karlovac/Károlyváros,

7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr

6. Dubovac, www.dubovac.info

5. Netretić, www.netretic.hr

4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com

3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr

www.vinari-vocari-ozalj.hr

2. Ozalyi - vivodini borút,

1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr

Lun

horvátország

Novalja

pa g

Sveti Juraj

Senj

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

li-ka

Novalja

Prizna

Karlobag

Krasno

Smiljan

Plaški

simonovića

Smiljan

Otočac

Tounj

Perušić

Plaški

Josipdol

Oštarije

Bosiljevo

Ribnik

stapina

Tounj

Josipdol

Oštarije

Otočac

Baške Oštarije

Kuterevo

Ribnik

Bosiljevo

Baške Oštarije

Brinje

Ogulin

kiza

Kuterevo

Brinje

sokolac

lilium

Ogulin

đulin ponor

Krasno

velebitica

degenia

stijene

samarske

bijele i

veliki kozjak

lukina jama

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

Sveti Juraj

Senj

nehaj

alpinum

leontopodium

li-ka

Gospić

Perušić

Slunj

Saborsko

Lički Osik

Vrhovine

zir

Krnjak

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Vojnić

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Rakovica

rastoke

Barilović

jezera

novigrad

Vojnić

Rakovica

rastoke

Draganić

Krnjak

Barilović

Draganić

plitvička

Karlovac

Duga Resa

Ozalj

grede

tulove

Lički Osik

Generalski Stol

Netretić

Gospić

Slunj

Saborsko

dubovac

Karlovac

Duga Resa

Vrhovine

croatica

iris

Generalski Stol

Netretić

Ozalj

Udbina

Donji Lapac

www.pp-velebit.hr

75. Rétisas (Haliaeetus albicilla),

74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com

73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr

www.pp-velebit.hr

72. Homoki vipera (Vipera ammodytes),

Donji Lapac

71. Zir, www.lickosenjska.com

70. “Mirila” sírkő, www.rivijera-paklenica.hr

69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr

68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr

67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr

66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr

www.speleologija.hr

65. Denevérek (Chrioptera),

64. Gospić, www.tz-gospic.hr

www.tz-gospic.hr

63. Ante Starčević szülőháza,

62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr

61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr

60. Ókori leletek, www.amzd.hr

59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr

www.pp-grabovaca.hr

58. Grabovača Barlangpark,

57. Kiza, www.plsavez.hr

hirc.botanic.hr

56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica),

55. Caska, www.tz-novalja.hr

54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr

53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr

52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com

51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr

50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr

49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr

48. Lun, www.lun.hr

47. Luni olíva, www.lun.hr

46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr

45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr

44. Likai “pramenka juh”, www.hpa.hr

43. Gacka, www.gacka.hr

42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr

41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr

www.speleologija.hr/lukinajama

40. Lukina jama/Luka-üreg,

www.tz-senj.hr

39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis),

38. Otočac, www.tz-otocac.hr

37. Japoda sapka, www.udbina.com

www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan

36. Zavižan,

35. Drežnik, www.tzkz.hr

34. Likai ház, www.lickosenjska.com

33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr

32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr

31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr

www.baraceve-spilje.hr

30. Baraćeve špilje/Barać-barlangok,

29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr

28. Sokolac, www.brinje.hr

27. Nehaj, www.tz-senj.hr

www.tz-senj.hr

26. Szardella (Sardina pilchardus),

25. Cetingrad, www.cetingrad.org

24. Rastoke, www.tz-slunj.hr

23. Slunj, www.tz-slunj.hr

22. Plaški, www.plaski-lika.com

21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr

20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr

19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum),

18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr

17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr

16. Tounji sajt, volimsir.com

15. Tounj, www.tounj.hr

14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr

Samari-sziklák, www.tzkz.hr

13. Bijele i Samarske stijene/Fehér- és

12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr

www.tz-grada-ogulina.hr

11. Đulin Ponor/Đula-szakadék,

10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr

9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr

www.karlovac-touristinfo.hr

8. Karlovac/Károlyváros,

7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr

6. Dubovac, www.dubovac.info

5. Netretić, www.netretic.hr

4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com

3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr

www.vinari-vocari-ozalj.hr

2. Ozalyi - vivodini borút,

1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr

a Mediterráneum felé

Amennyire egyfelől lenyűgöz a távoli tenger látványa, másfelől oly annyira meglepőek a dolomitok, a mély völgyek, a szakadékok, a sötét hegyszorosok, a csöndes erdők... Dragutin Hirc (1853. – 1921.) természettudós, hegymászó és útirajzíró

Li-Ka 4

Folyamatos lakottság Ősrégi vár

Az Adriáig vezető út Champion of Globetrotter

Drezsnik vára Várkastély

Birodalmak határmezsgyéjén Pannon és alpesi díszek

Ribnik Nyelv szövés

A legszebb hegy, a legtisztább tenger Az öröm hegyei és tengere

Dubovác Híres vásározó hely

A türkiz tavak kincse

Ősi természet A tartós vonzalom területe

2 14

Az én szülőföldem

Lika A farkas földje

Karszt ékkő Vízi világ

Winnetou és a sas Fotó vadászat medvékre

Európai őserdő Fenyveserdő

Arany bal kéz Fair Play Trophy

Hajdučki kukovi/Hajdú-sziklák

Város-múzeum A kultúra tükre

Uszkokok A Nehajon

Ideális reneszánsz vár Folyami csillag

A föld alatti birodalom kapuja Djula szerelme

A világ bioszféra rezervátuma Gyönyörű hely

A Török Birodalom határán Határőrvidék

Born in Lika A villámok ura

Rakovicai lázadás Felkelés

Lun Vad olíva

Bejárat Barlangerődök

Fodrozódó tenger Az élmények áradata

Pagi és likai sajt Birkák

Írott kő

Karnevál és maskarák Senji karneválok

Japodák Élet a vízen

UFÓ Pagi háromszög

A glagoliták fészke Népi írásmód

Novaljai strandok Három tengeren

Az írásbeliség tanúja A Frangepán vár

Zrće Éjjel-nappal

Likai krumpli, ogulini káposzta Családi közösség

Dream Waters

118

Öböl Zavratnica

Türkiz folyók A legszebb forrás folyója

120

Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklák Elbűvölően szépek

Tavasz Ozalyban Eszményi akvarell

122

Illatozó szalmagyopár Ezerszín virág

Zöldellő völgyek Négy folyó

124

Rastoke Tündérhaj

Otočac A folyó közepén

126

Klek Alvó fenevad

Duga Resa Kertváros

128

Kuterevo Medvebocsok és tamburicák

Gospić Márta, a vízhordó lány

130

Krasno Csodás virág

132

Pazar rekreációs park

134

Kerékpározás és vadvízi evezés Cycling with Soul

Baške Oštarije és Karlobag Pap és harcos

Kultikus helyek A természet oltára

Ogulin A mese szülőhazája

136 Túrázás és búvárkodás Tracking with Heart

100

Mesefesztivál

138

Világörökség

102

Szigorúan védett rezervátum Megannyi varázslat

139

Impresum

104

Plitvicei-tavak A gyöngyszemek zuhataga alatt

106

Samograd Gyöngyház vár

108

Barać cseppkőbarlangok/Baraćeve špilje Fáklyák a csarnokokban

110

Štirovača Mindenféle csodák erdeje

112

Cissa és Novalja Az elsüllyedt város

114

Boldogasszony Szűzanya

116

A Kijac-foktól a Mandalina-öbölig Kristálytiszta

140 A Horvát Idegenforgalmi Közösség kul képviseleteinek listája

Li-Ka

Lika-Karlovac Horvátország legfiatalabb, tizedik turisztikai régiója, amely a Horvátország északi és déli részét közlekedési és geostratégiai szempontból összekötő két megyéből - Karlovac és Lika-Senj – áll. A régió két szomszédos országgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával határos, illetve három további horvát turisztikai régióhoz - Közép-Horvátország, a Kvarner-öböl és Dalmácia-Zadar – kapcsolódik.

Az Adriáig vezető út

Champion of Globetrotter Nyár a Lujza-úton Prilišće és Netretić, június www.lujzijana.com Károlyvárosi Múzeum www.gmk.hr

Historia viva a karlováci történelem jeles személyiségeinek megidézése Károlyváros www.historia-viva.hr

Ezen a területen olyan utak haladnak keresztül, melyek már az őskortól fogva összekötik Európa középső részét az Adria partjával és a Földközi-tengerrel. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a károlyvárosi Mirko és Stjepan Seljan kedvet kaptak a nagyvilág felfedezéséhez. A Seljan fivérek 1899 után jelentős geomorfológiai, éghajlati és néprajzi kutatásokat végeztek Afrikában és Dél-Amerikában, míg Mirko még az idegen kontinensek felkeresése előtt gyorsgyaloglásban is jelentős sikert ér el, midőn 1898-ban száz nap alatt tette meg a Szentpétervártól Párizsig tartó utat, ezzel elnyerve a „Champion of Globetrotter” címet.

Karlovác megye folyóinak - Kulpa, Korana, Mrežnica és Dobra – szépsége, a Velika és Mala Kapela hegységek erdei, a zöldellő karsztvidék, a tranzit elhelyezkedés és a gazdag történeti örökség képezik azokat az örök értékeket, melyeken a helyi gazdaság alapszik. A négy folyó minden évszakban más élményt kínál, melyet az idelátogatók a partmenti sétákban, a kerékpározásban, a nyári fürdőzésekben, a pecázásban, vagy a közeli barlangokhoz tett kirándulásokban, a kalandvágyók pedig a vadvízi evezésben és kenuzásban tapasztalhatnak meg. Az erdők fotószafári, illetve a valódi vadakra történő vadászat lehetőségét nyújtják. Karlovác megye vidéke már az őskortól Horvátország északi része és a tengermellék között

elterülő legfontosabb tranzitterület. Így maga Károlyváros (Karlovac) 1579-ben történt megalapítása óta a határőrvidéki és a polgári Horvátország stratégiai, gazdasági és közlekedési központja és fontos közlekedési útvonalak csomópontja. A történelmi Karolina- (Karlovac–Bakar, épült: 1726-1733.), Jozefina- (Karlovac–Senj, épült: 1775-1779.), Lujza- (Karlovac–Rijeka, épült: 1805-1813.) és Rudolfina- (Ogulin–Novi Vinodolski, 1874) utak után Károlyváros és a megye modern korunkban a Duna-menti országokat az Adriai-tengerrel összekötő korszerű autópályával gazdagodott.

Birodalmak határmezsgyéjén

Pannon és alpesi díszek Hagyományos folklór megyei seregszemléje Ogulin, június eleje www.ogulin.hr A károlyvárosi erőd építése 1579. július 13-án vette kezdetét

Ivan Ferenberg tábornok volt Károlyváros első kapitánya Ferenberg forrás, a Borlinon lévő víznyerőhely a város első kapitányáról kapta a nevét

Számos megerődített hely eleveníti fel a történelmi emlékeket. A régi várak, a kastélyok és a búvóhelyek nyomai a barlangokban... mind a mai napig arról tanúskodnak, hogy évszázadokon keresztül itt húzódott a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határvonal.

Milleniumi bál a város születésnapjának megünneplése Négy folyó Nemezetközi Etno&Jazz Fesztivál Karlovac, június, július www.tzkz.hr

A hosszú időn át tartó háborúskodások nem kedveztek a fejlődésnek, különösképpen nem az iparosításnak, így aztán vidék napjainkban is meglehetősen gyéren lakott. Ennek köszönhetően azonban korunk generációira is ráhagyományozódtak a természeti források és a tradicionális életvitel. Karlovác megye területén ötvöződnek a síkvidéki, a hegyvidéki és a karsztvidéki táj természeti jellegzetességei. Erről az ötvözetről a gazdag néprajzi örökség is tanúskodik. A Kulpamente népviseletei átmenetet képeznek a pannon felcicomázottság és az alpesi visszafogottság között, íly módon kölcsönözve sajátos eleganciát a helyi viseleteknek. A Kulpa-menti „szarvakkal” ellátott fejfedő és a „jalba” csipke

a középkori népi és a különösképpen a nemesi Frangepán családban ápolt emelkedett kultúra találkozásáról vall. A megye más részei néprajzilag a dinári körhöz tartoznak, s azok viseletei akár még az őskorig vagy a japodák idejéig nyúlnak vissza. A károlyvárosi, az ogulini és az ozalyi múzeumokban néhanapján akár több száz éves viseletek is kiállításra kerülnek, melyek közül néhányat az asszonyok még napjainkban is szívesen magukra öltenek. A vidék átmeneti jellege a helyi építészeti stílusban is szembe ötlik. A hegyeken és a völgyekben lévő számos régi ház épült fából vagy kőből, illetve a kettő kombinációjával, attól függően, hogy az adott területen éppen melyik volt kéznél. 9

A legszebb hegy, a legtisztább tenger

Kevés olyan hely van a világon, ahol az ember a hegyekhez és a tengerhez egyaránt ilyen szorosan kötődne, azok pedig ilyen mélyen bele ivódtak volna az emberbe, mint Lika-Karlovác megyében.

Evezés a Likán Regatta a Lika-folyón Perušić, május www.tz-perusic.hr

Likai Képzőművészeti Krónika Festménykiállítás Muzej Like, Gospić, Lika Múzeuma, Gospić, október – november – december www.gospic-online.com

Az öröm hegyei és tengere

A legszebb horvát hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz Pag-gal

Gospići Zenei Nyár komolyzenei koncertek Gospić, június – július www.gospic-online.com

De hogyan is lehetne másképp egy olyan vidéken, ahol 150 kilométer hosszan dinamikusan fonódik egybe a legnagyobb és legszebb hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz, Paggal, mint az egyik legtagoltabb adriai szigettel. A helyiek és a természet között mindig is szoros kötődés a Velebit és a tenger hatalmas vonzerején felül annak a különleges energiának is köszönhető, amely a sziklák, a Nap és a bóra körforgásában a hegyvidéki, a magashegyi és a mediterrán ökológiai rendszerek között áramlik. A megye kontinentális részének nyugati fele természeti jegyeit illetően a hegyvidéki Horvátországhoz tartozik, melynek egészét fedett karsztos területek jellemzik.

Ezeken a tájakon az erdők és a mezők legváltozatosabb zöldes színárnyalatai váltják egymást, melyeket a felszíni vizek kéksége egészít ki, míg a karsztos föld alatti terület, különösképpen közép tájt, bővelkedik barlangokban.

A hegy és a tenger dinamikus összefonódása

A Gacka ismét régi szépségében tündököl

Ősi természet

A tartós vonzalom területe Öko-etno vásár méz, sajt, gyógynövények, pálinka, lekvár Otočac, július www.tz-otocac.hr

A horvát hegyvidék mitikus területe minden alkalommal lenyűgöz

A területet dinamikus domborzat jellemzi

Premužićeva staza túraútvonal a Velebit szívének megközelítése, nagyobb emelkedők nélkül www.pp-velebit.hr

Elragadtatva sétálunk a sziklaszirt alatti ösvényen, a szakadék fölött, a kis tisztásokon keresztül, a kőhidakon, hidacskákon és pallókon át, a frissen sarjadt boróka és a még ép fatönkök mellett és nem találunk szavakat, hogy megtörjük a bennünket körülvevő csöndet. Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese

A régmúlt időkben csak a legvakmerőbb kereskedők és állattenyésztők vállalkoztak arra, hogy utakat vágjanak a meredélyek között. Az első jobb minőségű utakat a XVIII. században építették, amióta a két, azelőtt egymástól teljességgel elszigetelt világ között erősödik a gazdasági és kulturális „együttműködés”. Még manapság is, amikor a korszerű autópálya megépülésével a Sv. Rok alagúton keresztül végre átfúrták a Velebit gyomrát, félelemmel vegyes tisztelettel emlékezünk a hóval borított és a metsző széllel korbácsolt hágókra, mint a Vratnik, a Veliki Alan, az Oštarijska vrata, a Mali Alan, valamint a Prezid. A Velebit azonban sohasem tárta volna fel megannyi titkát a közönséges látogatók előtt, ha nem lettek volna a természet szerelmesei – a

hegymászók és tudósok-, akik számos hegyi utat és ösvényt alakítottak ki és láttak el jelzésekkel, melyek közül a legismertebb a hatvan kilométer hosszú Premužićeva staza túraútvonal (épült: 1930-1933.), amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy felérjen ezen mitikus hegy csúcsaira, s hogy a legkisebb kőszikláktól a legnagyobb szirtekig, völgykatlanokig, tornyokig és kőoszlopokig terjedő csodálatos karsztalakzatok által kiírt magaslatokat bejárja. Ez az útvonal összekapcsolja az embert az ősi vadonnal, s rajta végighaladva az ember a hegy, a hegy pedig az ember barátjává válik. Nevét a tervezőjéről, az erdőmérnök Ante Premužićról (1889-1979), a Velebit nagy rajongójáról kapta.

Hegyek, tenger, tavak és folyók, ez Lika-Senj megye

A Premužićeva staza túraútvonal az Észak- és Közép-Velebit magaslatain halad keresztül

Az én szülőföldem

Óh, nézzétek ti álmélkodó csillagok ezt a gyönyörűséget, Ez itt az én, az én szülőföldem! Silvije Strahimir Kranjčević (1865. – 1908.) horvát költő

Karszt ékkő

Vagy tizenhat tó és medence, vagy harminc nagyobb és kisebb vízesés, négy patak, egy folyó, megannyi hegy és domb, szelíd völgyekkel és félelmetes hasadékokkal, ősi erdők és buja zöldek, s tetejében iható víz, melyet maguk az istenek sem vetnének meg – mindez ékíti ezt az örökmozgó világot.

Vízi világ Plitvicei maraton Plitvicei-tavak, június www.np-plitvicka-jezera.hr www.tzplitvice.hr Orchideák - 55-féle, három húsevő Mint egy 1400 növényfaj, közülük 72 tősgyökös fajt tartanak nyilván

Az erdőborítást a bükk, a fenyő, a boróka, a juhar, a kőris, az erdei fenyő és más fajták adják Nagy számú emlős - medve, hiúz, farkas, vadmacska, szarvas, őz, vaddisznó, borz, nyest, nyuszt, vidra...

Adolf Veber Tkalčević (1825. – 1889.) zágrábi kanonok, nyelvész, író és politikus

Ugyan Horvátország bővelkedik elbűvölő, nyugodt és folyami, lassú és vad, nagy és kicsi, felszíni és föld alatti vizekben, a Plitvicei-tavaknak nincs párja. Aligha van olyan hely, ahol a víz befolyása ennyire tapintható lenne, mint a dinári karsztvidék ezen részében, ahol a víz a teremtés és pusztítás nagyszabású folyamatában a sziklás alapzat felszínét és föld alatti világát formálja. A karsztvidéki kő és a víz teremtő szimbiózisának legnagyszerűbb példája kétségtelenül a Plitvicei-tavak, a legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO Világörökségi listáján szereplő természeti kincs.

A tudományos kutatások 321 lepkefaj, 2 magasabb rendű rákfaj, hét halfaj, 12 kétéltű faj, 13 hüllőfaj, 157 madárfaj, 20 denevérfaj jelenlétét igazolták

Európai őserdő

Fenyveserdő Klepina duliba boróka és bükk őserdő Štirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma

Čorkova uvala a Dinári – hegység legszebb őserdeje: bükk, fenyő és boróka az erdei vegetáció speciális rezervátuma

Kis területeken mozaikszerűen az európai őserdő fejlődésének minden egyes fázisa - az optimális fázis, az idős fázis, az összeomlási és megújulási fázis, valamint az újulat – látható. Van olyan fenyő- és boróka fa, melyek magassága az 50 m-t is meghaladja

Ebben a régióban két őserdő is van: az egyik a Klepina duliba völgyében, a másik pedig a Čorkova uvala öblében. A Klepina duliba a štirovačai forrás hűs vizéről ismert és friss hegyi levegőjéről, illetve a növény- és állatvilág változatosságáról nevezetes. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén lévő Čorkova uvala a Dinári – hegység egyik legszebb és legmegóvottabb őserdeje, amely jelentősebb emberi beavatkozás nélkül fejlődött ki. 84 ha területen fekszik és a dinári erdei bükkös-fenyves erdő közössége (E.5.2.1. As. Omphalodo-Fagetum Ht. 1950) alkotja. Különleges karszt domborzat jellemzi, melyben völgyteknők, kisebb kősziklák, meredélyek és kőblokkok tűnnek fel. Az őserdő a természet

tökéletességének iskoláját képviseli, teljesen stabil és maradandó erdei ökorendszerrel. 1965-ben nyilvánították az erdei vegetáció speciális rezervátumává.

Likai krumpli, ogulini káposzta

A város és a benne eluralkodó atomizált, elidegenedett életforma dominanciájának korában egy pihenés Lika-Senj és Karlovác megyében, a tradicionális értékeket ápoló emberekkel olybá hat, mintha csak visszatértünk volna a nyugodalmas, jó öreg, pihentető múltba.

Káposzta napok az ogulini savanyúkáposzta fesztiválja Ogulin, szeptember www.ogulin.hr

Téli rege Ogulin, december www.tz-grada-ogulina.hr

Családi közösség

Brvnašica, fából készült ház, melyet az egyenetlen talaj miatt kővel falaznak alá

Ősz Likában hagyomány, népszokások és ételek Gospić, október www.tz-gospic.hr

A likai krumpli jó úton halad afelé, hogy márkanévvé váljon, hiszen minőségét illetően egész Horvátországban nincs párja Likai szilvapálinka - šljivovica mérsékelt mennyiségben fogyasztva gyógyhatású készítmény

Erre az érzésre azok a hagyományos holmik is ráerősítenek, melyek errefelé nem csupán kiállítási tárgyak, de az emberek nap mint nap használják is őket. S míg a népviseleteket és a népszokásokat a nyugati világ nagyobb részében már rég sutba vágták, a jellegzetes pokrócok, a vastag gyapjúzoknik, és a tarisznyák errefelé még napjainkban is jelen vannak, s minden jel szerint fényes jövő áll előttük, mint a vidéki idill jellegzetes részletei, melyek a jövőbeli likai-karlováci turizmus kulcsfontosságú védjegyéi. Csupán a házi alapanyagokat –puliszka, szárított hús, sajt, méz, házi pálinka… – figyelembe véve, teljesen világos, hogy ezek a termékek mennyire meghatározzák az erőteljes regionális

identitást, amely egysíkú globalizált világunkban a turisztikai vonzerő egyre fontosabb tényezője. A helyi ételspecialitások különlegessége elsősorban az ökológiai tisztaságon és azok generációról generációra hagyományozódó elkészítési módjában rejlik. Ennek köszönhetően a likai krumpli és az ogulini savanyú káposzta Lika messze földön híres jelképeivé váltak.

Város-múzeum

A kultúra tükre Észak-adriai klapák fesztiválja Senj, július www.senj.hr

Senj a horvát Adria északi részének legősibb városa

A régió rétegezett történelmi fejlődése a tengermelléki város-múzeum, középkorban a kiemelt nemzeti kultúra gyújtópontjába került Senj (Zengg) formálódásában szintetizálódik

A Velebit hegység aljában megtelepedett Senj a Rijeka és Zadar közti terület legnagyobb városa, s meglehet az Isztria és Dalmácia között elterülő vidék legrégebbi városa is egyben. Senj, az Észak-Adria kultúrájának tükre számos neves személyiséggel ajándékozta meg hazánkat, s különösképpen impozáns az innen elszármazott írók névsora. Olyan neves horvát írók származnak Senjből mint a horvát realizmus legjelentősebb költője, Silvije Strahimir Kranjčević (18651908), a regényíró és novellista Vjenceslav Novak (18591905), az író és újságíró Milutin Cihlar Nehajev (1880-1931), valamint a történetíró és nyelvész Pavao Ritter Vitezović (1652-1713).

Számos író művének cselekménye zajlik Senj városában

Ideális reneszánsz vár

Folyami csillag Károlyváros születésnapjának megünneplése kulturális, szórakoztató és sport programok Karlovac, július 13. www.karlovac.hr

Tavaszi promenádok virágvásár, promenád koncertek, kirakodóvásár, fiákerek Karlovac, április – május www.karlovac-touristinfo.hr

A Korana, a Kulpa, a Mrežnica és a Dobra összefolyásánál a XVI. sz.-ban épült meg az ideális reneszánsz vár, amely hatágú csillagot formáz. Károlyváros fortifikációs és urbanisztikai szempontból egyaránt az olasz építésziskola, melyet a grazi hadi tanács kért fel, gyöngyszeme. A tekintélyes tornyok és bástyák által körbevett teret 24 szabályos blokkra osztották fel. A vár központjában kapott helyet a kaszárnya és a fegyvertár, valamint a katolikus és a pravoszláv templom.

Karlstadt Fesztivál Károlyváros, június – augusztus www.karlovac-touristinfo.hr

Csillag, az erőd alaprajza

Károlyváros erődvárként jött létre a XVI. században

úton ideszállított pannon gabonát ugyan is Károlyvárosban pakolják át a gabonaszállító hajókról a lovaskocsikra, melyek aztán a Karolina-, a Lujza- és a Jozefina-utakon keresztül szállítják tovább az árut a trieszti, a fiumei, a bakari, illetve a zenggi kikötőbe. Károlyváros a polgári élet és a kultúra gyújtópontjába kerül, s ezzel az egész régió szépségei a világ elé tárulnak. Ezen jelentős változások szellemében Nikola Vranyczany báró 1854-ben alapítja meg Károlyvárosban a Karlováci sörfőzdét, ahol még napjainkban is gyártják a Horvátország határain túl is jól ismert és kedvelt karlováci sört (Karlovačko pivo).

Károlyváros panorámája, Jakov Šašel, 1874.

A török hódítók elleni védekezés céljából a dubovaci régi vár aljában lévő Zrínyi birtokon 1579. július 13-án vette kezdetét a hatalmas erőd építése. Az építkezést a neves Martin Gambon építőmester felügyelte. A Karlovac (Károlyváros/Carlstadt) nevet a vár az alapítójának, Habsburg Károly főhercegnek a tiszteletére kapta. Károlyváros történelmi sorsát területének kettőssége határozta meg, hiszen egyidejűleg formálódtak itt a közutak, a vízi és szárazföldi utak határai és kereszteződései. A XVIII. század első évtizedeiben, majd különösképpen a törököknek a Koranától észak felé eső területekre történt sikeres visszaszorítását követően a vár a falain túlra is terjeszkedik. Megnyílik az ún. gabonafőút is: a Száván és a Koranán folyami

A világ bioszféra rezervátuma

Gyönyörű hely Emelkedők a túraútvonalról leágazó emelkedők vezetnek a Gromovačára, a Crikvenára, Šatorinára Hegyi objektumok Zavižani menedékház, Alan menedékház, Rossijeva koliba (Rossi kunyhója)

A Zavižanról a kvarnerói szigetek felé nyíló kilátás

Lika-Karlovac, a kiváló minőségű víz, és a friss hegyi levegő kettősége

A Zavižanra vezető emelkedő kerékpárverseny Senj – Zavižan, június www.tz-senj.hr

Mily gyönyörű hely ez a festői kőtömbök között... a megannyi kőalakzat, a sokféle obeliszk, tornyok, tornyocskák, ékek és formák , melyeket a szél gyalult és a villámok barázdáltak! Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) Állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese

A természet egyes szépségeit és látványosságait különleges képe tárul elénk, olyan mély vájatokra és barlangokra lelünk, s mozaikba egyesítette: Horvátország, s bizonyára az egész olyan növényeket fedezünk fel, amilyeneket eddig sehol sem földkerekség egyik legszebb hegyi ökorendszerébe, a Velebit láttunk. hegységbe. A tenger és a szárazföld érintkezésénél a növény- és állatvilágában a rá jellemző dinári jegyeken felül a mediterrán, az alpesi, sőt a pannon-peripannon területek jellegzetességei is jelen vannak. Éppen ezért nem csoda, hogy felszínalaktani különlegessége és biológiai sokszínűsége okán az UNESCO a terület egészét a világ bioszféra rezervátumává nyilvánította. S valóban, vessük bármely irányba is tekintetünket, olyan büszke hegycsúcsok, fehér mészsziklák, karsztüregek, meredélyek és szorosok

Gazdag növény- és állatvilág jellemzi a Štirovačát

Fenyőerdő populáció Štirovača őserdő

Born in Lika

A villámok ura Nikola Tesla Emlékközpont tudomány, művészet, turizmus Smiljan www.mcnikolatesla.hr

Nikola Tesla likai szülőföldje

Nikola Tesla Emlékközpont

A gyerekként a Velebit szikláit hasogató villámokat megfigyelő Nikola Tesla mély meggyőződésévé vált, hogy a természet adta energiát lehetséges az ember hasznára fordítani. Ez a meggyőződés, az általa előállított több millió voltos kisülés és az azt kísérő fülsiketítő mennydörgés miatt, amely a Colorado Springs-i laboratóriumától húsz kilométerre is hallható volt, hozta el neki a „villámok urak”ragadványnevet.

Még Európán belül is vannak olyan vidékek, ahol az ember esendőnek kell, hogy érezze magát a természet megzabolázhatatlan erőivel szemben, vannak még olyan helyek, ahol a hó, a metsző szél, a hegyek és a vadon határozzák meg az ember sorsát, kinek aztán ahhoz, hogy fennmaradhasson, meg kell tanulnia tiszteletben tartani azokat. A hegyek és a karsztmezők, a végeláthatatlan erdők és a kopár mészlankák, valamint a bórával felkorbácsolt tenger kékségének és Pag-szigeti tagolt kőpartok fehérségének kontrasztjai alkotják Lika-Senj megye vázát. Lehetséges, hogy pont az effajta környezet és a helyiek és a természet közötti

szoros kapcsolat volt sorsdöntő Nikola Tesla - a nemzetközi zseni, tudós, s a mintegy 700, főként az elektromágnesesség területét felölelő, szabadalom feltalálója – megjelenésében, aki 1856-ban született az aprócska Smiljan faluban, a legszebb horvát hegy, a Velebit aljában.

Nikola Tesla, a jelentős elektrotechnikai felfedezések szinonimája A likai kisfiú, a tudományos látnok hagyatékából

A Multimédiás központ Tesla életét és felfedezéseit mutatja be

Dokumentációs anyag, melyet eddig nem nagyon jelentettek meg

Tesla kutatóállomása Colorado Springsben (makett) 1899-1900

Lun

Vad olíva Lunji olívaünnep az olívabogyónak és olívaolajnak szentelt fieszta május www.tz-novalja.hr

Pag szigetén különleges olívaolajat találunk, melyet a sziget szűk, tűszerűen kinyúló északnyugati részének végében lévő Lun településen megtermő különleges vad olíva apró terményeiből nyernek. A mint egy ezerötszáz autochton vad olajfa a huszonöt hektárnyi ősi olívaföldön eme köves sziget zöldellő éke.

Út az olívafák között séta, melyen megcsodálhatjuk a bibliai időkből származó fagyökereket www.tz-novalja.hr

Mint egy 1500 fa tűnik ki nagyságával és fantasztikus formáival

A természetes formák architektúrája – a fa és a kő összefonódása

A Lunban lévő vad olíva ültetvény 1963 óta élvez rezervátumi védettséget

A vad olívafa – Olea oleaster – akár nyolc méteresre is megnő. A luni, vagy ahogy a helyiek mondják, lunji olajfák területe növénytanai és esztétikai okok miatt több az Adriaitenger vidékének különlegességeként immár negyven éve botanikus rezervátum. Lun világviszonylatban is egyedülálló. A világon csupán Görögországban és Izraelben vannak még ilyen vad olíva ültetvények, melyek közül a Lun-i az olívafák koncentrációját és korukat tekintve is elsőbbséget élvez. A hely vitathatatlan értékei közé sorolandó az architektúra és a vidék nagy mértékben megőrzött autentikussága, a tradicionális életforma, s különösképpen az egészséges házi ételek kínálata. A terület szépségeit májustól szeptemberig,

illetve az év többi részében is kiélvezhetjük, akkor is, amikor a természet egy-egy metsző bórával, vagy süvítő déli szelekkel demonstrálja erejét. A luni olajfák hagyományosan nem adnak sok teremtést, ám a belőlük nyert olívaolaj kiváló minőségű. A legöregebb fákat több mint 1500 évvel ezelőtt ültették el, ami alátámasztja az olíva termesztés Pagszigeten honos hosszú hagyományát, s ahol tradíció van, ott nyilvánvalóan jó a minőség is.

Ezernyi fa mint egy húsz hektárnyi területen

A bogyós termés frissen és különféle módon elkészítve is az étkezés fontos része

Ennek az olajfának a fájából bútorokat és fafaragásokat készítettek

Fodrozódó tenger

Az élmények áradata

Az élmények áradata várja mindazokat, akik ellátogatnak a régióba és néhány napot el is töltenek itt. A dinamikus tájkép és a legkülönfélébb kihívások a szelek közül a légkört leghatásosabban kitisztító bóra erejéhez hasonlatosak.

Hegyi autóversenyek Karlobag, május www.tz-karlobag.hr

Motoros találkozó Senj, június www.tz-senj.hr

Senji Nyári Játékok Senj, július www.tz-senj.hr

Nehaji vár, Senj strázsája, a Velebiti-csatorna és Krk-sziget

Sambastico szamba fesztivál Senj, július www.tz-senj.hr

Lenyűgözőek azok a téli képek, melyek a fodrozódó tengert és a jégbe fagyott senji tengerparti sétányt ábrázolják, melynek jégvirágos világítótornya azokat a büszke senji uszkok harcosokat idézi meg, akiknek őrséget állva télen láncokkal kellett hozzákötözniük magukat a szilaj Nehaji vár elpusztíthatatlan falaihoz, hogy a metsző bóra el ne sodorja őket. Teljesen más a helyzet nyáron. A bóra csak néha napján kergeti meg a hullámokat a nyílt tenger irányába, enyhülést hozva a Velebit-aljai településeknek, és arra sarkallva a vidéket kedvelő megannyi turistának, hogy vessenek véget a lustálkodásnak és kezdjenek hozzá az aktív pihenéshez, melyhez a Velebit-aljai tengermellék rengeteg lehetőséget kínál, úgy mint

a túrázás, a partmenti kerékpározás, vagy az erdős északi részeken megtett kirándulások és a közeli szigetekre történő átruccanás.

Álarcos figurák minden utcában

Írott kő

A Kosinjból Štirovača felé vezető út a Begovača vizének forrása mellett halad el. Az úton tovább ezerhatszáz méterre, majd harminc lépésnyire balra áll az az öt méter magas és hét méter széles kőszikla, melybe latinul vésték bele, hogy itt húzódott az ősi Ortoplin és Parentin törzsek területe közötti határvonal. A liburn ortoplinokról az ókori Ptolemaiosz és Pliniusz is említést tesz. Úgy tűnik, hogy a törzsek fenségterülete ettől a határkőtől nyugati irányban egészen a

tengerig terjedt. A parentinek, kiknek létezéséről csak ebből a feliratból tudunk, vélhetően a Begovača forrásától keletre, a Lika alsó folyásán élhettek, s elképzelhető, hogy fő településük Kosinj Gornji volt.

Japodák

Élet a vízen Ádvent Otočacban Karácsonyi varázslat a Gacka völgyében Otočac, december www.otocac.hr Agyaglovasok-harcosok Kolapijan törzs, figura gyűjtemény Károlyvárosi Múzeum Gradski muzej Karlovac www.gmk.hr

A japoda kultúra különösen gazdag és élettel teli volt

Japodák, illír törzs, a Gacka területén telepedett meg

Janja Gora Műterem Az elveszett japoda kincs utáni kutatás helyszíne www.janjagora.com Gacka napok Otočac,június – július www.tz-otocac.hr

A területet mint egy háromezer évvel ezelőtt benépesítő japoda nép nyelve nagyobb részt ismeretlen maradt; egyedüli nyomai a sírfeliratokon szereplő nevek (tafonima), valamint a japoda települések rómaiak által készített regisztere, és a környező folyók feljegyzett japoda nyelvű elnevezései. Ezen szegényes adatokból arra következtetünk, hogy az eredeti japoda nyelv átmeneti formát képezhetett a pannonok és a délebbi, valódi illírek nyelve között.

A japoda (lat. Iapodes, gör. Iapydoi) illír törzsek a Kulpa-folyó (az ókori Colapis) és az Una (Oeneus), valamint a Velebit (Mons Baebius) és Vinodol (Valdevinum) karéjozta területen tanyáztak. A már meglehetősen fejlett társadalmukban a bányászok, a kovácsok, a földművesek, a pásztorok és a harcosok voltak a legfontosabbak. Tudható, hogy apró és nagy termetű háziállatokat tartottak, a növények közül pedig gabonaféléket és hüvelyeseket termesztettek. Fémből és borostyánkőből készült nyakbavalóik és spirál és háromszögű medáljaik még manapság is lenyűgözőek. Mivel a japodák földje gazdag volt hegyi erdőkben, házaik főként fából készültek, így aztán ezekből vajmi kevés maradt fenn. Kőből

csak a főként a hegytetőkön emelt településeikben építkeztek, melyeket maximum 3000 ember lakott. A japodák központi és legnagyobb városai a Josipdolnál lévő fővárosuk, Metulum, a Brinjénél lévő Monetium (Humac megerődített telep), a Kompoljnál lévő Avendo (Latica), a Lički Prozornál lévő Arupium (Vital) voltak, s eleddig a Kulpa és az Una közötti területen mint egy nyolcvan megerődített település nyomára bukkantak. Kevésbé ismert a kolapijan törzs, amely a vaskorban a Kulpamentén tanyázott, s melynek Horvátország területén volt egykori létezéséről csupán a szokatlan lovasfigurákból álló páratlan kis agyaghadsereg vall.

Zöld mezők és az opálszínű folyó

A természet varázsa melybe az ember harmonikusan simult bele

Borostyánkő és üveg ékszer, a réz megmunkálásának kultúrája

A glagoliták fészke

Népi írásmód Senj Városi múzeum a XIV-XV. sz.-i gótikus-reneszánsz palotában www.tz-senj.hr

Senji koncertestek a komolyzene ünnepe Senj, július – augusztus www.tz-senj.hr

A XII. sz.-tól a glagolita írásmód, melyet valószínűleg a IX. sz.-ban alkotottak meg a szlávok megkeresztelésére, egyedül Horvátország területén maradt fenn, s azon belül is különösképpen a senji területen igen fejlett. Senjben egy 1494ben alapított glagolita nyomda is működött, amely egész Délkelet-Európában az első nyomdák között volt.

Senji kőtábla a glagolita írás és a glagolita nyomdászat gyűjteménye www.tz-senj.hr

A Kosinjska nyomdában1483-ben nyomták az első horvát nyelvű könyvet

Senj a IX sz.-i glagolita írásról ismert

Román-kori katedrális – Boldogasszony Mennybemenetele, épült 1169-ben

IV. Ince pápa 1248-ban a katolikus világban egyedül a zenggi püspöknek engedélyezte, hogy a liturgia során a glagolita és szláv nyelvet használja. Mindez új lendületet adott a glagoljica fejlődésének a XIV. és XV. század folyamán. A glagoljica megőrzését célzó harcot a glagoljica elkötelezett senji hívei a glagolita nyomda létrehozásával koronázták meg, amely a XV. század egyik legfontosabb horvát kulturális intézményének számított. A glagoljica ugyan is csak a latin betűs írással lépést tartva maradhatott „élő” írásmód, így aztán alig harminc évvel a Gutenberg Biblia kinyomtatása után a glagoljica élharcosai már 1483-ban megjelentették az első glagolita nyelven nyomtatott könyvet, majd 1494-ben megalapították

a nevezett senji nyomdát. Arról, hogy a glagolita írás milyen mély gyökereket vert Senjben és annak környékén, a Nehajvár 1964-es felújításánál feltárt glagolita feliratú kődarab, az ún. Senji kőtábla is tanúskodik, amely vélhetően a vár alapjaiban volt régi templomocska berendezésének részét képezte, s mely valószínűleg a Baškai kőtáblával egyidős.

A glagolita írásmódot Senjben és környékén odaadóan ápolták a szerzetesek

A glagoljica és a glagolita nyomtatás múzeumi gyűjteményei

A glagoljica volt Senjben a népies írásmód

Az írásbeliség tanúja

A Frangepán vár Frangepán Nyári Estek szórakoztató rendezvény Ogulin, június www.radio-ogulin.hr

A Dobra -folyón átívelő Kőhíd XVIII. század, a Karolina-úton

Novigrad egykor jelentős régi várának maradványai

Ciklobajka kerékpárverseny a mese útvonalán Ogulin, június www.tz-grada-ogulina.hr www.babaroge.hr

Az erődök, a várak és a régi védvárak maradványai a térség írásbeliségének és kultúrájának tanúi. Különösképpen azon időké, melyekben a Frangepánok nemesi családja hírnevének és erejének teljében volt. Modruš a XV. században a horvát írásbeliség és a glagoljica fontos központja volt, majd a XVII. században a horvát kultúrát az ún. „ozalyi kör” jegyzi.

Gróf Frangepán Bernát (1453-1529), Modruš ura és Ogulin építtetője egyike azoknak, akik a legkeményebb török támadások idején megszervezték Horvátország védelmét. Híres „Beszéd Horvátországért”-jában (Oratio pro Croatia) 1522-ben VI. Adorján pápától az európai erők segítségét kéri, s ugyanezen évben ugyanezzel a kéréssel fordul a Nürnbergben székelő német országgyűléshez. Az Ozalyi körhöz tartozik Ivan Belostenec, szerzetes és lexikográfus; Zrínyi Anna Katalin grófnő, szül. Frangepán (Bosiljevo, 1625 körül), költőnő, az ő férje, gróf Zrínyi Péter, bán és hadvezér, valamint Anna féltestvére, Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643), nemes, harcos és költő, mindketten

horvát hősök, akiket összeesküvőként 1671-ben végeztek ki Bécsújhelyen (németül Wiener Neustadt). A Modruš, Slunj vagy Cetingrad szerű robusztus vármaradványok várják a történelmi útvonalakon végighaladókat. Jelenleg felújítás alatt áll a Dubovactól tíz kilométerre, a régi Karolina-úton fekvő Novigrad na Dobri Frangepán vár, melynek szomszédságában egy jó állapotban fennmaradt kőhíd, a történelmi út kortársa látható. 1783-ban a Patacsics nemesi család itt látta vendégül a Birodalom végvidékeire ellátogató II. József császárt.

Dombok és erődök mesés vidéke

Erdővel borított és zöldellő dombok a Dobra-folyó felett

A régi Crkveno selo plébániatemplommal, a régi iskolával és városházával

Folyamatos lakottság

Ősrégi vár Ozaly középkori várerődje a XVIII. században építették át várrá www.ozalj.hr Helytörténeti múzeum a kastélyban kapott helyet www.ozalj.hr

Sokolac , a Brinjnél lévő vár

Ozaly ősi vára az újkorban Horvátország 100 legjelentősebb régészeti lelőhelye közé került, s a terület folyamatos benépesítettségének egyik legnyűgözőbb tanúja.

Réteges felépítményéből érdemes kiemelni a Zrínyi György által építtetett bejárati tornyot, melybe az egészen 1821ig mozgó hídként működött ősi hídon át lehet bejutni. A Szigetvárt a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán seregeitől hősiesen védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) építtette az ozalyi szirt felett magasodó palas-lakótornyot, melyben a gótikus és reneszánsz stílusjegyek keverednek, s a belső térben lévő feliratok a glagoljica fennmaradásáról tanúskodnak. A példásan kialakított román kori védtorony, melyet Babonics toronyként is emlegetnek, a barokkizáló északi szárnyra „támaszkodik”.

Drezsnik (Drežnik) nevének első említése a XII. sz.-ból ered, míg az óhorvát Drezsnik plébánia birtokai és Drezsnik megye, mint feudális birtok neve számos XIII-XV. századi iratban bukkan fel. Drezsnik régi vára a XV. század végén, stratégiai szükségszerűségből épült, a XVI. és XVII. sz.-ban ez a terület oszmán fennhatóság alatt állt, majd az 1788-as legutolsó nagy törökverő háborúban szabadították fel, és a határvidékhez csatolták.

Ozaly középkori várát a XVIII. században építették át kastéllyá

Drezsnik nevének első említése a XII. századból ered

Drezsnik vára

Várkastély Stari grad tanösvény A Korana-folyó szorosán keresztül Drezsniktől a Korana Autóskempingig vezető 2000 m hosszú tanösvényen az idelátogatók megismerkedhetnek az itt honos növény- és állatvilággal, valamint a szoros földtani szerkezetével. www.rakovica.hr

Lovas maraton A rakovicai és plitvicei vidék és a környező helyek lovas útjain Rakovica, június www.rakovica.hr www.jelovklanac.com

A Korana-folyó meredek szorosa feletti szirten trónoló középkori Drezsnik várát a régi források már 1185-ben említik. A Nelipicsektől a Gisingovacokon át egészen a Babonicsokig több ura is volt, majd 1321-ban a vegliai, a későbbi Frangepán grófok tulajdonába került, akik tovább erődítettek rajta, ám ennek ellenére 1592-ben mégis a törökök birtokába került. Az 1788-as utolsó törökverő háborúban két napos ostrom és az osztrák császári seregek heves ágyúzása után felszabadult a török uralom alól és a határvidékhez csatolták.

A Korana északi partján történő elhelyezkedéséből fakadóan a vár fontos karikája volt a török veszélytől óvó védvárak láncolatának, az ún.kordonnak, melyből a vidék neve, Kordun, is származik. A vár magja szabálytalan négyszög, kőfalakkal, két négyzetes és egy hengeres toronnyal, amely az északi részen helyezkedik el. A török veszély elmúltával az erőd gyorsan veszít jelentőségéből és pusztulni kezd, de a felújított drezsniki toronyból az idelátogatók még ma is úgy szemrevételezhetik a környéket, ahogyan azt valaha az itt őrködő katonák tették. A mai Drezsnik egy aprócska falu, s kellemes megállóhely a szárazföld felől a tengerpartra vezető úton. A főként a hal- és vad-specialitásokról híres

ételkínálatán felül környéke és természeti szépségei is különleges élményt nyújtanak, így aztán a nyugalmas pihenés, a hosszú séták és a kristálytiszta levegő kedvelőinek Drezsnik mindörökre kellemes emlékként marad meg. Karlovac megye gyógynövényeinek napjai Kiállítási-vásári rendezvény Rakovica, szeptember www.rakovica.hr

Modruš a XV. században a horvát írásbeliség és a glagolita írás fontos központja

Ribnik

Nyelv szövés Autocross versenyek Ribnikben www.ribnicka-dolina.com

A síkvidéki megerődített épület ritkaságszámba menő példánya Ribnik, a máig kivehető védsánccal (későbbi halastó), melyet az Obrha patak vizével töltöttek fel. Ribnik mellett született Juraj Križanić, teológus, nyelvész és politikai gondolkodó, kinek az volt a vágya, hogy egy olyan nyelvet „szőjön”, melyet minden szláv nép megért.

A pánszláv eszme egyik legkorábbi élharcosa, Juraj Križanić (1618-1683) úgy hitte, hogy a keresztények közötti viszálykodás káros a szláv világra. Abban is hitt, hogy a szlávok Oroszország segítségével felszabadulhatnának a török uralom és a német veszély alól, s erős nemzetként emelkedhetnének fel. Ezzel a céllal utazott el Oroszországba, ahol aztán támogatás helyett tizenöt éves szibériai száműzetés várt rá. Ez azonban nem törte meg, írással foglalkozott. A különböző szláv nyelvekből összegyúrt, azaz a minden szláv számára érthetőnek vélt keveréknyelven értekezett, melynek az ozalyi irodalmi körhöz tartozó gondolatokat is tartalmazó

nyelvtanát is megalkotta. Legjelentősebb művében, a Politikaban és egyéb munkáiban kifejezetten előrehaladott gazdasági és politikai nézeteket fogalmazott meg. Oroszországból való visszatérése során Lengyelországban állt meg egy időre. A Bécset a törökök ostromától védelmező lengyel hadsereg soraiban lelte halálát.

A kis árkos süllyedékben, egykoron mély sánccal az erős falak körül

Ribnik vára, vízivár a fontos kereskedelmi és stratégiai út mellett

Dubovác

Híres vásározó hely Dubováci nemesi vásár Középkori vásár: hagyományos mesterségek, a XVI. sz.-ot idéző színpompás kavalkád – íjászat, népi táncok, dobosok, gombkötők, a nemesi dubováci járás megidézése Dubováci Öregvár, Károlyváros, május – június www.karlovac-touristinfo.hr www.dubovac.info

Karlovac most wanted nemzetközi breakdance verseny Károlyváros, május www.promenada-klub.hr

A Kulpa-folyó partján, a Károlyváros feletti dombon emelkedik Dubovác (Dubovac) vára, a horvát feudális építészet egyik legpompásabb és legjobb állapotban fennmaradt emléke. Dubovác híres vásározó hely volt, ahol főként tengeri sóval, Kulpamenti és szlavóniai gabonával kereskedtek.

A megerődített vár az őskori fellegvár helyén nőtt ki. A fiatalabb kőkortól egészen a bronzkorig (i. e. harmadik-első évezred) származó települések maradványaira bukkantak. A feltételezések szerint Dubovác volt az egyik legfontosabb központja a mai Kulpa-mente vidékén az i. e. első évezredben viszonylag magas szintű kulturális fejlődést elért kolapijan népnek. Az ő településeik maradványaiból jött létre az a halom, melyen a XII. században a dubováci járás hengeres tornyát emelték. Éppen ezért a rajta álló váron felül maga a halomtető is értékes műemléki örökség. Dubovác a falak, a négyszögletes védbástya (amely manapság messze a legjobb kilátó) és a három henger átmérőjű torony XV. sz.-i

megépültével egy reneszánsz kastély kinézetét ölti magára. Urai voltak a szlavón Sudar nemesek, a Frangepánok, a Zrínyiek, valamint Pernai Gáspár. 1671-től az 1809-es francia bevonulásig a vár tulajdonosai károlyvárosi tábornokok voltak, majd 1837-ben Laval Nugent gróf vásárolta meg, s a román kor stílusában (mellvédek a falakon és a tornyokon) újította fel. A várat 1952-63 között Greta Jurišić építésznő vezetésével ismét felújították, M. Stier 1657-ből származó vázlatai és a XVIII. század végéről származó grafikai ábrázolás alapján.

A türkiz tavak kincse

A legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO természeti világörökségi listáján szereplő egyetlen nemzeti parkunk, a világhírű Plitvicei-tavak az egész világon a karsztos vízrajz összetettségének egyik legjobb példája. A természet itt jól példázza hogyan is jön létre a mésztufa, melynek az egymástól a 16 lépcsőzetesen elhelyezkedő tó által elhatárolt lépcsőin át ömlik egymásba a türkiz színű víztömeg. A természet eme összhangjának csúcsa a Plitvice patak vízesése, melynek majd 80 méter magasból függőlegesen alázúduló vizei formálják a Korana-folyó völgyét.

Lika

A farkas földje Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) A farkasok a horvátországi emlősök Vörös listáján szerepelnek

Egy értelmezés szerint a Lika elnevezés a görög „likos” (jelentése: farkas) szóból ered. A Pavao Balenović ökológus mellett felcseperedett Lik névre hallgató farkas az első európai példája annak, hogy a XXI. században érkezik el az az idő, amikor megváltozik a civilizáció és a vadon, az ember és a vadállat viszonya. Éppen ezért nem csoda, hogy a vadon ezen képviselőinek bennfentes érzelmi életét elénk táró „Farkas és az ember” dokumentumfilmmel David Wallace (BBC) meghódítja a nemzetközi közvéleményt.

A Lika elnevezés a görög likos szóból ered, melynek jelentése farkas

Farkasok üvöltése a behavazott velebiti senkiföldjén

A farkasok állandóan jelen vannak Lika területén

Csupán a harmadik évezred beköszöntével fedezzük fel újra, hogy a vadállatot barátsággal meg lehet szelídíteni, sőt még ennél többet is el lehet érni. A BBC filmje feltárja előttünk a farkas lappangó jellemét, amely, ha előcsalogatjuk, akár barátságos is lehet. És ez nem csupán ösztönös dolog, fontos szerepe van benne a farkas intelligenciájának is: a velebiti hóförgetegben, a behavazott senki földjén ugyan is Lik pásztorkutyaként veszi át a vezető szerepét, s Balenovićot a hóval borított hegyi utakon keresztül terelgeti a biztonságos cél felé. Balenović bebizonyítja, hogy bizalmi partnerség által igenis lehetséges a vadak megszelídítése. A bizalmi partnerség

megvalósítható és szükségszerű az ember és a természet együttélésének újabb olyan formáinak elérése céljából, melyek a Kék bolygó fennmaradását és az emberi társadalom fenntartható fejlődését biztosítják – így hangzik Lik, a likai farkas és az ő emberbarátjának az üzenete.

Balenović és Lik, a bizalmi partnerség

Horvátországban 180-230 farkas egyed él

A farkasok a veszélyeztetett fajok listáján szerepelnek

Winnetou és a sas

Fotó vadászat medvékre Fiatal medvék menedékhelye 2002-ben hozták létre az árván maradt medvebocsok megmentésére Kuterevo www.kuterevo-medvjedi.hr

A korunk egyedülálló jelenségének számító Pavao Balenović, aki közös nyelvet talált a farkasokkal, csakúgy, mint az elhagyott medvebocsoknak szolgáló menedékhely megnyitása a Velebitaljai Kuterevo faluban olyan jó példák, melyek reményt adnak arra , hogy az ember és a természet egy napon őszintén kinyújtják kezüket egymás felé.

Medvebocs napok kiállítási-vásári rendezvény Ogulin, december www.ogulin.hr

A medvék élőhelye az öko-turizmus fejlesztését is lehetővé teszi

Barna medve, a likai vadon nagy testű vadállata

A ragadozómadarak illusztrálják a legjobban a hegyek – a Velebit, a Mala és Velika Kapela, a Lička Plješivica szilaj vonzerejét, emlékeztetve minket a természet ősi törvényeire, melyben határozottságra, elszántságra és erőre van szükség ahhoz, hogy megmaradjunk. Az itt élő állatfajok mindegyike pontosan meghatározott helyet foglal el az élelmezési láncban, ily módon megteremtve az egyedül üdvözítő, természetes egyensúlyt. Éppen ezért az ökológiailag tudatos látogatók napjainkban egyre inkább fotóobjektívvel indulnak „vadászatra” a likai vadon nagy testű vadjaira – a barna medvére, a farkasra, a vaddisznóra, a rókára, a

vadmacskára, a hiúzra, de a hüllők képviselőjére, a karszt kősivatag büszke urára, a homoki viperára is, illetve az olyan ragadozómadarakra, mint a sas vagy a sólyom. Ily módon átengedve a természetnek, hogy a terület lenyűgöző állatvilágát saját, természetes törvényei szerint igazgassa.

Változatos tájak lenyűgöző képei, kis távolságokon belül

Hegyi területek, ahol a medve, a farkas és hiúz tanyázik

Arany bal kéz

Fair Play Trophy Nemzetközi Folklórszemle Károlyváros, július www.ka-mff.org Nemzetközi Etno-Jazz Fesztivál Károlyváros, június – július www.karlovac-touristinfo.hr

Három tó biciklis verseny Ogulin, június www.babaroge.hr www.tz-grada-ogulina.hr

Az Arany bal kéz, 1979-es világbajnok, háromszoros Európabajnok férfi párosban, és az 1975-ös Világbajnokság második helyezettje egyéniben, Antun Stipančić Tova, az R. Bergmann Fair Play Trophy díj tulajdonosa a világhoz tartozott.

Asztaliteniszezők generációi fognak rá emlékezni minden földrészről, generációk, melyek vele vagy ellene játszottak, vagy csupán csak élvezettel figyelték a zöld asztalnál kivitelezett bravúrjait. Rendkívüli sport eredményeivel Tova mindörökre beírta magát a világ, Horvátország, és a textilgyártásáról híres kisváros, az ő szeretett Duga Resajának a sporttörténetébe. Duga Resa és környéke egy különleges szépségű vidék, amely ott terül el, ahol a Gorski kotar fenyveseit a Mrežnica-folyó teljes hosszában mélyen beékelődő buja növényzetű völgyekkel és végtelen mezőkkel tarkított karsztvidéki tája váltja fel. A közeli Vinica-hegy (321 m) kellemes sétára (Tušmer sétány) vagy kerékpározásra hívogat a laza hegyi szakaszokon. Szintén

jót lehet biciklizni a szépséges, kékeszöld színű Mrežnica partján, amely színével, tiszta vizével, mésztufa gátjaival, lépcsőivel, zúgóival és zuhatagaival a fürdőzőket, a pecásokat és a folyók rajongóit egyaránt lenyűgözi.

Hajdučki kukovi/ Hajdú-sziklák

A Hajdučki és Rožanski kukovi /Hajdú- és Szaru-sziklák/ szigorúan védett rezervátumot magas sziklatömbök és mély szakadékok alkotják. A Rožanski sziklacsoportosulás valamelyest nagyobb és könnyebben megközelíthető, mint a szomszédos Hajdučki kukovi nehezen átjárható karrmezei, mivel nyugati részében húzódik a jól ismert Premužićeva staza túraútvonal, a kő régi nagy mestereinek a remekműve. A két sziklacsoportot a Lubenovačka vrata magas hágója választja el egymástól. A szigorúan védett rezervátum egyes részeit emberi láb még

nem érintette, és ez a tény titokzatossággal lengi körül őket. Az erőteljes karszt alkotta különleges domborzat a Velebit egyik legnehezebben bejárható területévé teszi. Az epikus népdalokban oly annyiszor megénekelt hírhedt rablók, a hajdúk biztos menedékhelyei voltak, s a Hajdučki kukovi is róluk kapták nevüket.

Uszkokok

Nehaj vára katonai erődként s olyan helyként szolgált a uszkokoknak, ahonnan Senj városát védelmezték és előkészítették az törökök és velenceiek elleni támadásokat.

A Nehajon Uszkokok alakulata különféle kulturális rendezvényekkel Senj www.tz-senj.hr

Uszkok-napok a dicsőséges múltat felelevenítő rendezvény Senj, július www.tz-senj.hr

Őrangyalként Koronázza homlokodat, Ott, ahol a Nehajt, az ősi dicsőséget, Fölibéd helyezte! S. S. Kranjčević, a Senj-városának c. költeményből

Az uszkokok erődje a legendás Nehaj

Az uszkokok erről a helyről intéztek támadást az oszmánok és a velenceiek ellen

Az uszkokok az Oszmán Birodalom uralma alá került horvát, hercegovinai és boszniai területekről érkezett szökevények által alkotott katonai jellegű szervezet volt. A Lika és a horvát Tengermellék ellen irányuló oszmán háborús hadjáratok különösképpen felerősödtek a XVI. sz.-ban. Ekkor a senji vidék teljesen elnéptelenedett, s a vár az elfoglalt területekről beszivárgott szökevények búvóhelyévé vált. A szökevényekből katonai alakulatok, a nevezetes senji uszkokok jönnek létre, melyek még a XVII. sz. elején is sikeresen védik meg Senjt, súlyos veszteségeket okozva az osztrák uralom alatt álló horvát területek ellen támadást indító oszmán és velencei seregeknek egyaránt. A Trbušnjak-hegyen 1558-ban fejeződött be Nehaj

várának építése, melyet Ivan Lenković, a horvát határvidék kapitánya és tábornoka felügyelt, s melybe az uszkokok alakulatai kerültek elhelyezésre. A sokszoros túlerőben lévő ellenséggel szemben tanúsított hősies ellenállásuknak köszönhetően ezek a bátor harcosok a legendák és a népdalok világába is bevonultak. Nehaj várában jelenleg több kiállítási gyűjtemény is megtekinthető, köztük van az uszkokokat bemutató anyag is. A senji vár falain kívül egykoron több templom és más építmény is volt, melyeket azonban Nehaj várának építésekor mind leromboltak, s az így keletkezett romok anyagaiból építették meg az erődöt.

A Nehaji várat 1558-ban emelték a Trbušnjak hegyen

A föld alatti birodalom kapuja

Djula szerelme Djula szakadék és Medvedica barlang föld alatti barlangrendszer www.speleologija.hr/DjulaMedvedica Ogulin város Helytörténeti Múzeuma Horvátország leggazdagabb túra- és hegymászó gyűjteménye a Frangepán kastélyban www.ogulin.hr/grad/muzej.htm www.ogulin-uciliste.hr

Ilma de Murske, a horvát csalogány napjai kulturális rendezvény az operaénekesnő emlékére Ogulin, február www.ogulin-uciliste.hr

Az Ogulinban lévő Djula szakadék, amelynél a Dobra-folyó a föld felszíne alá bukik, hogy aztán pár kilométerre odébb ismét a felszínre törjön, a legendárium szerint a nemesi Gušić családból származó Djula, avagy Zulejka nevű boldogtalan leányról kapta a nevét. A XVI. sz.-ban élt leány ebbe a szakadékba vetette magát, midőn értesült róla, hogy az ifjú őrvidéki kapitány, aki iránt - noha a katona szerény származása miatt Djula családja ellenezte a kapcsolatot - szerelemre lobbant, az oszmán seregekkel vívott harcokban odaveszett.

Ogulin város napja programsorozat Ogulin, szeptember 14. www.ogulin.hr

A mesék világából származik a legtöbb toponímia (földrajzi elnevezés)

Némely toponímia mesékből és legendákból származik

Az Ogulin közepén elhelyezkedő Djula szakadékban végződik a Dobra-folyó, amely egy 40 méter magas kőszikla alatt itt bújik a föld felszíne alá. A szakadék egyben a legnagyobb bejárata a Djula szakadék - Medvedica (avagy Djula – Medvedica) barlangrendszernek, amely 16 km-es teljes vízszintes kiterjedésével Horvátország leghosszabb barlangrendszere. Ogulin az egyetlen olyan horvát város, sőt világviszonylatban is azon kevesek közé tartozik, amely a vizekben és cseppkő díszekben bővelkedő barlangtermek és járatok fölé épült. A leghosszabb barlangjárat az ogulini főutca (ulica Bernardina Frankopana) alatt húzódik. A barlangrendszer bejárati részei, a Djula, a Medvedica és a Badanj a város kellős közepén

helyezkednek el, s már több száz éve ismertek. Ogulin föld alatti világa mindig is vonzotta a helyieket, s megmozgatta fantáziájukat. A Djula szakadékkal és a Medvedicával több horvát és külföldi természettudós is foglalkozott munkáiban, különösképpen a XIX. sz.-ban, ám a barlangok gyomrába nem látogattak el. Az első kutatásokat Josip Poljak (1926) és Mirko Malez (1956-1957) geológusok folytatták le.

A barlangászok látják el nevekkel a barlang helyiségeit és díszeit

Ogulin barlangtermek felett épült

A Török Birodalom határán

Határőrvidék

A Honvédő Háború fegyverzetét bemutató múzeum Károlyváros– Turanj www.ka-net.net/muzej/muzej.html Evezős regatta Sabljaci-tó Ogulin, június www.vsz.hr

Kerékpárverseny az ogulini utakon Ogulin, szeptember www.babaroge.hr www.tz-grada-ogulina.hr

Határőrvidéknek (Vojna krajina) hívták Horvátország ama különleges szerkezetű határ menti területét, melyet a török hódítóktól való védekezésképpen még Mátyás király (14431490) kezdett el kiépíteni, s melyből a Habsburg Monarchia idején a császári haditanács alá rendelt hatalmas katonai végvidék lett, amely – egy kisebb rész kivételével – kikerült a bán és a horvát Szábor fennhatósága alól.

A XVI-XIX. sz. közötti időszakban az őrvidék néhány főhadparancsnokságra volt osztva. A károlyvárosi főhadparancsnokság a Kulpa-folyó és a tenger közötti ún. horvát Határőrvidéket foglalta magában, melyhez 1712-ben csatlakozik az újonnan felszabadított Lika és Krbava. A katonaság modern szerkezeti felépítésével a XVIII. században a károlyvárosi főhadparancsnokság a likai (székhelye: Gospić), otočaci, ogulini és slunji ezredre oszlik. A határőrvidékieknek (krajišnik), kiknek fő feladata a védekezés és a hadviselés volt, olyan különleges jogaik voltak, amilyenek nem jártak az egyszerű paraszti lakosságnak. A katonai őrvidék csupán 1881-ben, jóval a török fenyegetettség elmúltával került vissza a horvát politikai rendszerbe. 65

Rakovicai lázadás

Felkelés Rakovica község Napjai Rakovica, augusztus Turisztikai-szórakoztató rendezvény www.rakovica.hr

Rakovica vidékén 1871. október 7-én tört ki az Eugen Kvaternik népvezér valamint Ante Rakijaš és Rade Čuić fémjelezte fegyveres lázadás, a rakovicai felkelés.

Mindezt az 1868-as Horvát-magyar kiegyezés eredményezte, mellyel kijátszották a horvát nép az irányú reményeit, hogy a Habsburg Monarchián belül biztosítják számukra az önrendelkezést és egységet. A felkelésben az erről a vidékről származó horvátok és szerbek vettek részt. Az aprócska Rakovica Plitvice nevű szálló-fogadójában alakították ki a horvát hadsereg főhadiszállását és a horvát ideiglenes nemzeti kormány itt adta ki első dokumentumait. Noha a felkelést hamar elfojtották, vezetőit pedig kivégezték, a rakovicai felkelés mélyen beleivódott az emberek tudatába, s megerősítette a független horvát állam iránti vágyukat.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park északi bejáratánál elhelyezkedő Rakovica szálláslehetőségeivel (kempingek, hotelek, panziók, szállást is kínáló kis családi vendéglők, magánszállás), valamint aktív pihenési lehetőségeivel (kerékpárutak, tanösvények, lovaglás, barlangok, vízimalmok; off road, paintball, íjászat...) Horvátország ezen részének idegenforgalmi szempontból legdinamikusabb községei közé tartozik.

Bejárat

Barlangerődök Sajtnapok augusztus, Rakovica www.rakovica.hr

Horvátországban eleddig több, mint 50-et fedeztek fel az európai történelem kivételesen érdekes emlékeinek számító megerődített barlangokból. A védekezésre kialakított legtöbb, mint egy harminc barlang a karlovaci területen helyezkedik el.

OPG Novković Sajtgyártás és sajtkóstolás www.tzkz.hr/hr/gastro/opg-novkovic/

A helyi emberek odaadó harcosok voltak

Valószínű, hogy a barlangok mindegyikét fel sem tárták

A megerődített barlangok és félbarlangok legtöbbje a Korana és a Mrežnica felső folyásainak katlanjaiban helyezkedik el. Valószínűleg nem is mindet találták meg, vagy a bástyáiknak mára már nem maradt nyoma, de az is előfordul, hogy az egykori effajta barlangok már rég beomlottak. A barlangerősök csodás példái az építőművészetnek, s egyben a bennük rejtőzködő vagy az ellenségre belőlük kitörő egyszerű helyi emberek, a parasztok és a katonák által folytatott harc néma tanúi. Az ellenséget, aki elől a nép rejtőzködött, leginkább a külföldi hódítok, de olykor-olykor a helyi megerősödött nemesek és elöljárók képezték. Mivel érthető, hogy az emberek nem szívesen tárták fel a barlangok hollétét,

a történelmi forrásokban ritkán esik említés róluk. A barlangok búvóhelyként szolgáltak, s egyben valódi kis erődök is voltak. Némelyek bejárata könnyen megközelíthető, míg mások bejárata rejtett, vagy magasan a sziklaszirteken van.

A karlovaci vidék sajtjai remek minőségűek

A tájra nyíló kilátás napjainkban is lenyűgöző

Pagi és likai sajt

Ha valamely horvát vidékről elmondható, hogy valamely háziállat határozta meg az ember sorsát, megosztva vele jót és rosszat, akkor ez Lika vidéke, ahol a lakosság a pásztoroknak és az ő hűséges kísérőiknek – a csomós gyapjújú szívós pramenka birkák - köszönheti a túlélést.

Birkák Pagi birka és sajt kiállítás gasztronómiai-gazdasági rendezvény a híres sajt kiállítása és kóstolója Novalja, július első hétvégéje www.tz-novalja.hr

A pagi juhok a tengeri sóval áztatott változatos növényzetet fogyasztanak

Karlovac megyei sajt napok Kiállítás és vásár Rakovica, augusztus www.rakovica.hr

Az ínségben élő, s éppen ezért a fukar természet adta összes lehetőséget kihasználó likai és velebiti pásztor mindenekelőtt a birkanyájára „támaszkodott”. A birka gyapjából és bőréből készített magának ruhát, húsával táplálkozott, tejéből pedig olyan messze földön híres sajtokat készített, mint a krasnarski (Krasno), a velebiti és a škripavac, amely rágás közben csak úgy „csikorog” (škripiti-csikorogni) az ember foga között, de természetesen nem feledkezhetünk meg a juh tejéből készült egyedülálló likai termékről, a basáról sem. Ugyan ez a helyzet Pag szigetével is. A sivár kőtengerben legelésző birkanyájat elnézve megfogalmazódik a kérdés, hogy hogyan is lehetséges, hogy ezek az állatok egyáltalán fennmaradnak ebben a pu-

sztaságban, dacolva a metsző széllel és a tűző nappal, amely nyáron mintha csak a legutolsó csepp vizet is fel akarná szárítani, s az utolsó fű csomót is fel akarná perzselni. Ennek ellenére az ember és a birkák nem csak hogy fenn tudtak maradni ebben a pusztaságban, de mintha csak a pagiak és a likaiak versenyt űznének abból, hogy ki ért jobban a kő birodalmában történő fennmaradás tudományához, felvetve az örök kérdést: vajon a pagi vagy a likai sajt-e a jobb, és a pagi vagy a likai báránysült az omlósabb?

A szigetről származó sajtok különlegességét a pagi juh teje adja

Krasnoi sajt, több minőségi nívódíjjal jutalmazták Horvátországban és külföldön

Škripavac, füstölt és más ízletes tounji és egyéb likai sajtok

Karnevál és maskarák

Senji karneválok Nemzetközi senji nyári karnevál számos kulturális és szórakoztató program Senj, augusztus www.tz-senj.hr Mačkare Rakovicában www.rakovica.hr

Gyere el Senjbe, ez a nyári karnevál himnusza

Mesopust/Hús-elhagyás álarcos bálok Senj, január – február www.tz-senj.hr Gospići karnevál farsangi szokások seregszemléje Gospić, február www.tz-gospic.com

A hat napos nyári bolondozás hétfőn talicskában tolással, halászláda cipeléssel, vödrökben történő vízhordással és más játékos vetélkedőkkel veszi kezdetét, majd jelmezes kosárlabdatornával, jelmezes motoros versennyel, a zászlónak a városi rezesbanda kíséretében történő körbehordozásával, pénteken pedig a nemzetközi karneváli csoportok bemutatásával folytatódik, és szombaton a Nehaj vártól a Velika placa térig végighaladó nagy karneváli felvonulással ér véget, amelyen egészen reggelig eltart a mulatozás.

Senjben minden évben az új esztendő első napjától számított első szombattól egészen a hamvazószerdát megelőző keddig terjedő farsangi időszakban álarcos bálokat szerveznek, s kifejezetten a gyerekeknek szóló mulatságokat is rendeznek. Különösen izgalmas a húshagyó kedd, amikor a városon keresztül halad át a karneváli felvonulás. Hogy a nyáron idelátogatók is részesei lehessenek ennek az élménynek, 1967 óta rendezik meg a többnapos Nyári Karnevált, Horvátország legrégebbi effajta rendezvényét, amely augusztus második hétvégéjén indul. Míg Senjben lassanként a böjti időszakra készülődnek, Rakovicában a népek emberemlékezet óta a mačkareba, azaz maskarázni indulnak. Az álarcos csoportok

körbejárják a falukat és a vendéglátóhelyeket, mulatozásukkal jó kedvre derítik az embereket, a házigazda pedig tojással, szalonnával, pálinkával, és újabban pénzzel hálálja meg a vigalmat.

A Senji Karnevál szlogenje - Karneval biži, ki ča uvati, nek drži

A karneváli rendezvénysorozat négy napon át tart

A legrégebbi effajta rendezvény Horvátországban

UFÓ

Pagi háromszög Novaljai Kulturális Nyár Novalja, június-szeptember www.tz-novalja.hr

A Novaljai Kulturális Nyár Novalja város Napja előtt veszi kezdetét

Novaljától csupán néhány kilométerre helyezkedik el a „Pagi háromszög” néven elhíresült 32 x 32 x 22 m-es sziklalenyomat. Hogy ez az ősember valamely titokzatos kultuszának a területe, egy UFÓ lenyomata, vagy mindkettő, avagy valami egészen más – mindhárom elméletnek megvannak a szószólói, sőt egyesek azt állítják, hogy Pag felett azonosítatlan repülőtárgyakat láttak elrepülni.

Novalja városa a Pag-sziget északnyugati részében lévő szelíd öbölben helyezkedik el. Az Adria északi részétől a déli részek felé vezető útvonalon elhelyezkedő Novaljában rengeteg hajós megáll, hogy - többek között - üzemanyagot vételezzen. A település a szárazfölddel is remek összeköttetésben áll: a szárazföldi Priznából a Pag-szigeti Žigljenig közlekedő kompok a főszezonban éjjel-nappal járnak, míg az év többi részében napi 13 járat üzemel. A sziget déli része a Pagi-hídon keresztül is megközelíthető. Napi több autóbuszos járat köti össze Novalját Horvátország majd minden részével, míg a katamarán gyorshajójárat Lošinj, Rab, Rijeka, illetve nyáron Silba és Susak felé biztosít összeköttetést. A Zemunik – Zadar Repülőtér 80

km-nyi, avagy kocsival egy órányi távolságra van Novaljától.

Novaljai strandok

Három tengeren

Novaljának nem kevesebb, mint három tengerszakaszon is vannak gyönyörű strandjai: a Lošinj és Cres szigetek felé néző Kvarnerić oldalán a Straško strand, a Stara Novalja területén mélyen beékelődőtt Trinćel-öbölben a Planjka strand, s végezetül a Pagi-öböl északnyugati részében lévő Caska és Ručica strandok, s mind közül Pag leghíresebb strandja, a Zrće.

Ezeken felül a szigeten még egy sor kisebb, de ugyancsak elragadó strand található. Természetesen nem feledkezhetünk meg a sziget keleti feléről sem, mivel a sziget két része, melyek két külön megyéhez tartoznak, kölcsönösen kiegészítik és nemesítik egymást. A Caska strandhoz vezető terep jellemzően homokos, míg közvetlen tengerpartja aprókavicsos. Egy néhai római település helyén található, melynek maradványai a strand tőszomszédságában, illetve a nagyobb mélységekig igen meredeken leereszkedő tenger fenéken láthatóak. A Planjka egy csodálatos melegvízű és sekély strand, finom szemű homokkal borítva, amely ideális a kisgyerekeknek. Különféle vendéglátó és

változatos sport-szabadidős kínálattal rendelkezik. A fürdőhely már 2004 óta Kék zászlós, csak úgy mint az 1,5 km hosszú és valamelyest kövesebb Straško, amely egy nyílt tenger felé néző öbölben helyezkedik el. Ez a strand nagyon népszerű, mivel egy szép fenyőerdő veszi körbe, és így kellemes árnyat adó helyei vannak. A Sveti duh, azaz Szent lélek homokos-aprókavicsos strand egyik fele a naturistákat szolgálja, míg a Ručica egy fel nem fedezett homokos strand, amely a Kanjon nevű festői területen keresztül közelíthető meg. Ez az áttetsző, kristálytiszta vízű tenger és a lenyűgöző holdbéli táj kombinációja. A legszebb és legattraktívabb strand kétségtelenül az aprókavicsos Zrće, melynek Kék zászlaja alá több ezer fürdőző is elfér. 77

Zrće

Éjjel-nappal Zrće hosszú aprókavicsos föveny Novalja közelében a szórakozni vágyó fiatalok kedvelt nyári célpontja www.tz-novalja.hr www.zrce.hr www.otok-pag.net

A nyári hónapokban az „őrült bulizás” helyszíne

A szórakozni vágyó fiatalok népszerű célpontja

Zrće-ben, Európa ezen részének nyári partifővárosában a legkülönfélébb nyelveket, mindenek előtt a mozgás nyelvét beszélik. A hosszú, homokos strandra a világ minden részéből csak úgy özönlő fiatalok a szigetnek, amely a szél és a nap erejét ősidők óta magába szívva, már maga is hatalmas energiával bír – elhozzák saját ritmusukat.

Mint egy tíz évvel ezelőtt Pag-sziget egyik részén, Novalja közelében, ahol nyaranta csak a kabócák ciripelése a hullámok morajlása hallott, egy egészen különleges dolog vette kezdetét – a hosszú homokos strand az ár-apály ritmusa helyett a house és trance zene DJ-inek ritmusában kezdett el ringatózni. A Zrće-i nyári tömeg-bulikra a kezdetekben egyesek ferde szemmel néztek, ám Novalja – mivel strandjain mindenki számára van bőven hely – hamarosan az ifjúsági szórakoztató turizmus szinonimájává vált. A Zrće strandra évről évre egyre többen érkeznek a világ minden tájáról. Németek, angolok, olaszok, oroszok... Napjainkban a Zrće a világ legmenőbb lemezlovasainak a találkahelye, és az ő általuk celebrált pro-

dukciók a világ minden részéről érkező rajongóinak elkerülhetetlen célpontja. Éjjel-nappal, folyamatos pörgésben, 24 órán át tartó ritmusban, nem tudni, hogy a bulizás mikor vette kezdetét, csak abban lehetünk biztosak, hogy az őrült after beach party hajnali kettőkor indul.

A szórakozni vágyó fiatalok kedvelt nyári célpontja

Dream Waters

A karszt vidékét mindennél jobban megnemesítik a szűziesen tiszta és áttetsző folyók, patakok. A kő és a víz, a fehér és a zöld, a föld feletti és a föld alatti, az alábukásnak és újbóli felszínre törésnek a játéka – ez az életnek a minden lehetséges föld feletti és föld alatti formáiban testet öltő örömteli tánca, amely ugyan minden évszakban más, de mindig izgalmas és ösztönző.

Türkiz folyók

A legszebb forrás folyója Nyár Slunjban sport-rekreációs programok Slunj, július – augusztus www.slunj.hr

Rastraft sport-zenei rendezvény Slunj, április www.rastraft.com

Az a mésztufa gát, amely alatt a Korana-folyó életre kel, a Plitvicei-tavak egyik legismertebb helye. A Koranáról azt állítják, hogy neki van a legszebb forrása. A Slunjčica mély szorosában fakadó forrás kerekded alakú, vizének színe sötét türkizkék és 25 méter mélységű.

Slunj város napjai sport-zenei rendezvény Slunj, július – augusztus www.slunj.hr

A Slunjčica forrása Slušnica falu mellett helyezkedik el, s ezért a tavat Slušnica-tónak, a Slunjčicát pedig Slušnicának is hívják. A Slunjčica a Slunjtól tizenöt kilométerre délnyugatra föld alá búvó, majd hat kilométerre délre Slunjčica néven felszínre törő Lička Jasenica búvópatak folytatása. A Slunjčica egy szoroson, néhány helyen mésztufa gátakon át folydogál. A Slunjčica Rastokénál „kioltva” magát egy másik folyószépségbe, a Koranába ömlik bele, amely a Plitvicei-tavaktól harminc kilométer hosszan csörgedezik Slunjig. Folyása a forrásától a Károlyvárosnál a Kulpába történő betorkollásáig 144 km hosszú. A Korana bal oldali mellékfolyója, a Mrežnica egyaránt alkalmas csónakázásra

és vadvízi evezésre, nyáron pedig frissítő benne a fürdőzés. A Likát kelet felől érintő Una-folyó, a még mindig fel nem fedezett karsztszépség egy a Zadar megye ide közel eső északi részében lévő hegyi meredély gyomrában, egy lenyűgöző forrásból fakad.

Tavasz Ozalyban

Eszményi akvarell Ozalyi-vivodini borút Plešivica bortermő alrégió www.vinari-vocari-ozalj.hr Gesztenyeünnep a Vučjakon és Kamanjén az időjárástól függetlenül megrendezésre kerül Vučjak és Kamanje, október www.kamanje.hr

Jalba horvát csipke A Kulturális Minisztérium listáján védett szellemi örökségként szerepel a verőpálcákkal történő csipkekészítés kihalt technikájának újraélesztése Trg Ozalj/Ozalj tér mellett www.poukz.hr

Az 1877-ben Ozalyban született Slava Raškaj a XIX-XX. század horvát festészetének egyik legkiemelkedőbb alakja. A motívumok kiválasztásának s különösképpen festői lelkületének eredetisége, s a kor festészetében igen ritkán alkalmazott két technika – az akvarell és a pasztell – használata miatt jelentős. Légies és könnyed akvarell képei az eszményi akvarell megtestesítői. Matko Peić

Az Ozaly környékét ábrázoló folklorisztikus jellegű lágy tájképei meglehet az első ilyen jellegű horvát festmények. Ezek a parasztházakat ábrázoló művek élettel teliek és különlegesek. Az ozalyi vidéket ábrázoló tavaszi tájképei jóval többek, mint holmi szokványos képecskék. 1898-ban és 1899-ben főként ozalyi otthonában tartózkodik, s ez idő alatt a természetben kalandozik és lágy atmoszférájú tájképeket festeget. A saját csöndes világába visszavonult, hatalmas tehetséggel megáldott Raškaj sikeresen alakította ki saját festői kifejezésmódját, vitte tökélyre az akvarell technikát. 1900 környékén készül a feledhetetlen Tavirózsák képsorozata, s egyben legértékesebb alkotásai: Fa a hóban, Kora tavasz, Téli

tájkép, Tavasz Ozalyban... Ezen őszinte képi hitvallások az érzelmek mélységével az őt körülvevő dolgok gyermekien naiv, letisztult költői értelmezéséig hatoltak. Slava Raškaj világát a csöndes Kulpa, a part menti fűzfaliget, a sás, a szilfa és a tölgyes, a virágok, a tavirózsák és a berkek alkotják, csak úgy, mint azok a lejtős parthoz tapasztott fakunyhók, melyeken keresztül áthatol a tavasz lehelete, a nyár perzselése, az ősz rőtje, és a tél fehér takarója.

Zöldellő völgyek

A négy folyó zöldellő völgyében, Dubovac ősi vára alatt megtelepedett Károlyváros a XVIII. század végén élte első, majd a XIX. század derekán második virágkorát.

Négy folyó Május 1.-i kerékpározás biciklivel az egészségért Károlyváros, május 1. www.karlovac.hr Szent Iván napi máglya máglyagyújtás a város központjában Károlyváros, június 23. www.karlovac-touristinfo.hr

A Fogin fürdőhely hagyományos nyári gyülekezőhely

A város főtere a ferences kolostorral és a Szentséges Háromság-templommal

Sörnapok Az ötödik folyó, amely átfolyik Károlyvároson, a sör Károlyváros, augusztus – szeptember www.karlovac-touristinfo.hr Károlyvárosi képzőművészeti találkozások Vjekoslav Karas Galéria Károlyváros, dan grada www.gmk.hr

A károlyvárosi gazdasági jóléthez szorosan kapcsolódik a polgári réteg felemelkedése. Az általában népi származású búzakereskedők gazdasági erejüket illetően a nemességgel válnak egyenlővé. Az újvagyonos réteg a hazaszerető arisztokráciával karöltve saját népe és saját (szépséges!) hazája kulturális és politikai elismertségére törekszik, s így Károlyváros lesz az egyik vezető központja a nemzeti megújhodási mozgalomnak, amely Janko Draskovics gróf politikai kiáltványain, Vjekoslav Karas festészetén, a Hajnal Első horvát dalárda nótázásán, az „Illír Olvasókör” odaadó munkálkodásán, Dragojla Jarnević naplóin, Ivan Mažuranić költeményein keresztül hallatja hangját...

A régi utak egy részéből városi utcák lettek, míg a szépséges bídermajer és historizáló paloták napjainkban is a károlyvárosiak és a város jelentős intézményeinek az otthonául szolgálnak. Számos katonai épület is ránk maradt, melyek mérete a barokk kortól egyre nagyobbá válik.

Károlyváros különlegessége a városon áthaladó négy folyó

Otočac

A folyó közepén Öko-etno rendezvény kirakodóvásár Otočac, július www.tz-otocac.hr

Sporthorgászat a Gackán horgász iskola, műlegyezés Gacka, április elejétől szeptember végéig www.gacka.hr

Otočac (jelentése: szigetecske) nevét és fennmaradását a folyami szigetnek köszönheti, ugyan is egészen a XVIII. századig a Gacka-folyó közepén volt természetes szigeten helyezkedett el. A szigetet védelmi célokkal falakkal és tornyokkal erődítették meg, és csak csónakkal lehetett megközelíteni a vízen keresztül. Emiatt aztán bevehetetlen volt, és Otočacot fennállásának hosszú ideje alatt soha nem is igázták le.

A nápolyi király adományozza a földet és a várost Krk hercegének (1300)

Az Otočac-i plébániát II. Piusz pápa alapította 1460-ban

Otočac pápai oklevéllel nyeri el a városi rangot

A Velebit zordságának és vendégmarasztalónak nem mondható atmoszférájának a szöges ellentéte a Gacka mező szelíd vidéke, ez a hamisítatlanul idilli vidéki, melynek vizein liba- és kacsa nyájak tanyáznak. A Gacka mező délkeleti részében van a nevezetes Vrila Gacke kilenc karsztforrása, melyeken keresztül a víz a föld alól a felszínre törve a Gacka kristálytiszta és gyors búvópatakjának a pisztrángjairól nevezetes folyásába ömlik, melyek itt akár ötször olyan gyorsan növekednek, mint a karsztvidék más folyóiban. Azon felül, hogy a karszt vízrajzi emlékhelye, a Gacka mező kacskaringó folyásokkal tarkított eme része egyben néprajzi paradicsom. A Majerova és a Veliko

és Malo Tonkovića vrila menti vízimalmokban napjainkban is első osztályú búzát őrölnek, a színpompás szöveteket pedig teknőben mossák az áttetsző, friss vízben.

Otočac a Gacka völgyében helyezkedik el

Az egyik legrégebbi horvátok lakta település

Duga Resa

A művészetek rajongóit egyre inkább foglalkoztatja Duga Resa épített örökségére: itt ugyan is már 1884-ben megszületett a gyári munkások házainak helyet adó kertváros kialakításának a terve, s így aztán a „Fonó- és Szövőgyár” határozta meg a gazdasági, a magán- és a társadalmi életet.

Kertváros Nyár a Mrežnicán rekreáció: úszás, kerékpározás a folyó parton Duga Resa, július – szeptember www.tz-dugaresa.hr

Tél: Vince-nap hagyományos rendezvény Duga Resa, január 22. www.tz-dugaresa.hr

Ősz Duga Resában szórakoztató rendezvény Duga Resa, október www.tz-dugaresa.hr

Fürdőzés a Mrežnicában – különleges élvezet

A Munjara, melynek külsejét Herman Bolle alakította ki 1908-ban

A 19. sz.-i iparváros építészeti öröksége

A városka a textilgyárnak köszönheti fejlődését. Annak megépültéig ugyan is csak apró falvak halmaza volt errefelé, majd 1884-tól kezd el formálódni egy kisebb iparváros. A Kasar és Inzl munkásnegyedek, a tisztviselői épület, a kórház, a bölcsőde és óvoda, a nagy és a kis villa épülete a XIX. századi iparváros megóvott építészeti örökségének szép példái. Az épített örökséget az ozalyi vízierőmű, a „villámgyártó” egészíti ki, melyet 1908-ban a szomszédos Károlyváros építtetett. Külsejét azonban, mégpedig igen romantikus stílusban, a híres Herman Bollé alakította ki. A Duga Resa-i festő és grafikus, Miroslav Šutej az egyik legkülönlegesebb kortárs horvát életmű alkotója. Művei a zágrábi és rijekai kortárs művészeti

múzeumokban, illetve olyan híres műintézetekben vannak kiállítva, mint a londoni Tate Gallery, vagy a New York-i Modern Művészeti Múzeum.

Nyári lazulás a folyón – mindig is kedvelt időtöltés

A Mrežnica színével és tiszta vízével csábítja a folyami sportok szerelmeseit

Gospić

Márta, a vízhordó lány dr. Ante Starčević Emlékház a szülőfalujában, Veliki Žitnikben lévő emlékház a jeles horvát politikus, a független és polgári Horvátország elkötelezett hívének életével ismertet meg. Bužim középkori vár romjai Gospićtól alig 10 km-re

Gospić 1699 óta a likai terület közigazgatási és kulturális központja

A Gospić-Senji püspökség központja Gospićban székel

Muzej Like szép fegyver- és bútorgyűjtemény. www.tz-gospic.hr/kultura/detaljnije/ muzej_like_gospic e-mail: muzej-like@gs.t-com.hr Velebit Természetpark központja Kaniža Gospićka 4b, 53000 Gospić www.pp-velebit.hr

Gospić központját 1893 óta díszíti a Márta, a vízhordó lány elnevezésű bronzszobor, Robert Frangeš-Mihanović alkotása, amely a városka vízvezeték-hálózatának kiépítése előtt tiszteleg. A középkori település és török végvár ugyan is ezzel a fejlesztéssel vált modern vidéki kisvárossá.

A régmúltban a Borosyánkőút egyik szakasza Likán keresztül vezetett, az ókorban erre haladt át a Sisciából Salonába vezető útvonal, a XVIII. sz. derekán a Terezijana út köti össze Gospićot Karlobaggal, majd 1921-ben az első vonat is áthaladt Gospićon. Az új idők jeleként a gospići Jasikovac Parkerdőben 1900-ban megépült Európa ezen fertályának első teniszpályája. A törökök Likából történt 1699-es kiűzésével a település a likai ezred hídfőállásává és ezzel együtt Lika vidékének kulturális központjává válik. A számos közigazgatási, oktatási és katonai épület mellett a XVIII. sz.- ból ered a Kisboldogasszony-katedrális (katedrala Navještenja Blažene Djevice Marije), amely 1781- 83-ban épült. A templom

homlokzatára utólag került fel a Marmont tábornok vezette francia seregek és a határőr vidék csapatai között 1809-ben Gospićnál lezajlott bilaji ütközet emlékére készült bronz dombormű, melynek alkotója szintén Frangeš-Mihanović. A település többi épülete közül a dinári hagyományos kultúra legjavát felvonultató Likai Múzeum, a Tanítóképző épülete (1869), a Lika-Senj megyeháza (1894), a Novčica-folyón lévő Murkovića mlin vízimalom, és a jeles horvát festőművész, Miroslav Kraljević szülőháza érdemel említést.

A karácsonyi-újévi ünnepek a városnak különleges bájt kölcsönöznek

Baške Oštarije és Karlobag

Pap és harcos A karlobagi Kapucinus kolostor értékes festményekkel, Szent Józsefplébániatemplom (1713) és a Bánatos Szűzanya-templom, népies nevén a Kálvária.

Karlobag II. Károly osztrák főhercegről kapta a nevét

Közép-Velebit Baške Oštarijéig terjed a Karlobag-Gospić úton

Karlobag felett helyezkednek el a Fortica középkori erőd romjai, valamint az 1615-ben épült Borromeoi Szent Károly-templom maradványai

Karlobag szülötte Marko Mesić (1640 – 1713), horvát szerzetes és harcos. Az általa vezette 1689-es népi felkeléssel szabadították fel véglegesen Likát a törökök uralma alól.

A Velebit varázslatos vidékén, Gospićtól alig 18 km-re, 1000 m-es tengerszint feletti magasságon fekvő Baške Oštarije azokat várja, akik az állat- és növényvilág, a túrázás és a hegymászás, a téli sportok és a síelés rajongói. A tenger felé aláereszkedve, kocsival alig 15 perc alatt érünk el Karlobagba, amely már az ókor óta szerepel a földrajzi térképeken. A római kori Vegium, majd később Scrissa és Bag nevet viselő települést a törökök 1525-ben lerombolták és felégették, majd 1580-ban II. Károly Habsburg főherceg (1540–1590) építtette újjá a helyet, amely így róla kapta mai nevét. A turisták számára 1920-ban alakították ki a városi strandot. A velebiti tengermellék 42 km hosszú déli szakaszának központjaként

Karlobag a környező kis településekkel – Ribarica, Cesarica, Lukovo Šugarje, Barić Draga és Baške Oštarije – érintetlen természeti környezete, tiszta tengervize és a hegyvidék közelsége miatt különösen vonzó úticél.

A hegyormok aljában markáns völgyek húzódnak

Fehér mészkő sziklák nyújtóznak délkelet felé

Kultikus helyek

A természet oltára Lenyűgöző domborzati formák és növényi gazdagság, a vegetáció egyedülálló példányai és ritka állatfajták. Hegycsúcsok és ormok, források és tenger, víz és kő...

Horvátország számára ez nem csupán a lenyűgöző tájak vidéke, hanem a horvát nép egyik kultikus helye is.

Tudd, erős és bátor szívűnek kell lenned, mert vélem jőve szörnyűséges és furcsa dolgokat fogsz látni, melyek közé könnyű bejutni, ám csak nagy kínszenvedés árán lehet onnan kijutni a fényre...És elindulánk a hegynek, egy nagyon sziklás és meredek hegynek. Kis idő múltán egy sűrű, tövises bozótosba jutottunk, majd egy gödör nyílásához értünk, s benne valami nagy barlang tátongott... Amint tovább álltunk, erős szél támadt felénk... -Ne félj! Ez a szél, tudd, a pokoli kapuból jő, amely nincs messze tőlünk... Ez az a szél, amelyet ti bórának neveztek. Petar Zoranić Hegyek

A rezervátumokban majd minden sziklás alakzat kifejlődött

A régió vonzó oldalát a dinamikus domborzat és a hegyvidéki, magas hegyi, valamint délszaki természet karsztos ökológiai rendszereinek különleges kombinációja eredményezi, melyet az eme összetett sziklás laboratóriumon keresztül intenzíven átáramló energia köt össze. Az érzelmeket kiváltó és elmélyedésre ösztönző kultikus helyek egyike a Velebit, amely nem csupán az egyik legszebb horvát hegy, de egyben a horvátok szent hegye. Az első horvát regényben – Hegyek/Planine – melyet 1536-ban írt Petar Zoranić a Zorica nevű tündér elküldi a Zoran nevű pásztort a hegyekbe, ahol az a növény található, amely kigyógyítja az ifjút viszonzatlan szerelméből. A hegyekben, melyeken keresztül - hogy megmentsék

a „fenevadaktól” - tündérek vezetik, eljut az „Ördög kapujáig” - a Paklenicáig, ahol a helyi pásztorok, többek között elmesélik neki a Velebit keletkezésének történetét. Számos történést követően a pásztor látomásában tündérek - Latinka, Kaldejka, Grkinja és Hrvatica – jelennek meg, akik közül az első három aranyalmát tart a kezében, míg a negyedik, Hrvatica, arra panaszkodik, hogy neki egy almája sincs. A főhős lelki állapota és a csodás természet ily módon vezetett a kulturális felvilágosodás szükségességének tudatosításához.

Ezek a területek a világ legszebb sziklás tájai közé tartoznak

A vadállatok ezen területek különleges ékei

Ogulin

A mese szülőhazája Az egyedülálló mese útvonal magában egyesíti a táj szépségét és a híres írónő képzelőerejét, felfedezésre ösztönöz, serkenti a képzeletet és aktivitásra hívogat. Advent Ogulinban Ogulin, december www.ogulin.hr

Ogulin a mese szülővárosa lett

Ogulin késő tavasszal a gyerekek legkedveltebb célpontja

Ivana lenyűgöző történetei melyek szülőhelyéről származnak, napjainkra nemzetközi kulturális értéket képviselnek, mivel a világ minden táján lenyűgözik a gyerekeket és a művészi kifejezés minden formájában folyamatosan új alkotásokra ösztönöznek.

Ogulinból valók az emlékezetembe vésődött első benyomások... Emlékszem arra a különleges izgalomra, melyet a környezet és a helyi népviseletek különlegessége váltott ki belőlem. A Klek szokatlan és fenyegető alakzatai és a Dobra romantikája annyi muníciót adtak képzelőerőmnek, hogy még késő éjszaka is a legkülönösebb képek és fantasztikus lehetőségek cikáztak a gondolataimban: vajon mi folyhat késő éjszaka a Klek körül. Ivana Brlić Mažuranić

Ivana Brlić Mažuranić híres művét, a Rég múlt idők meséit szülővárosának, Ogulinnak az emlékezete ihlette meg. A különleges képzelőerővel megáldott írónő, Ivana Brlić Mažuranić a neves polgári értelmiségi Mažuranić család leszármazottja volt: édesapja Vladimir Mažuranić, író, ügyvéd és történész, nagymamája, AleksandraMažuranić, a nyelvész Dimitrije Demeter testvére, nagyapja Ivan Mažuranić, a neves politikus, horvát bán és költő. Ily módon remek képzésben volt része, több idegen nyelvet is beszélt. Az Ivana által a későbbi lakó- és alkotóhelyén, Slavonski Brodban megírt meséik témáit szülővárosában, Ogulinban és annak környékén átélt emlékek ihlették. A horvát- és a

világirodalom eme gyöngyszemeinek köszönhetően Ogulinban, a mesék szülőhazájában minden év júniusában megrendezésre kerül a nemzetközi Ogulini Mesefesztivál (OGFB), de a gyerekeket és felnőtteket egész éven át számos, a szárnyaló képzelőerőt és a művészi tehetség kibontakozását elősegítő kreatív műhelyfoglalkozás várja. Ogulini Mesefesztivál június www.ogfb.hr

Szórakozás, melynek folyamán a kicsik sok dolgot meg is tanulnak

A képzelőerő felszabadítása, és a művészi tehetség kibontakoztatása

Mesefesztivál

100

Ebben a régióban a természet a maga változatosságával, szépségével és különlegességével a mesék valódi fesztiválját alkotja meg. Csodás látképek váltják egymást, s nem tudni, hogy melyik tesz mélyebb benyomást az idelátogatóra. Egy ilyen mítoszokkal és legendákkal, lenyűgöző természeti képződményekkel és jól kitöltött élettel teli természeti környezet teremtette meg az írót, aki mindezen élményeket a szívébe rejtve mesévé dolgozza fel. Nem véletlen tehát, hogy

pont az ogulini születésű Ivana Brlić Mažuranić (1874-1938) írónő vetette papírra a legszebb horvát gyermekmeséket. Saját bevallása szerint a Rég múlt idők meséi c. művét a Dobrafolyó romantikus folyása, a Klek különös és szilaj alakzatai, a népi viseletek és szokások emlékfoszlányai ihlették. Szavainak mágikus erejét ma is megtapasztalhatjuk Ogulinban, a mesék birodalmában! S valóban, mintha csak mesehősei: Kosjenka, Regoč, Stribor, Jaglenac, Rutvica, Palunko, Vjest, Potjeh, Malik

Tintilinić, Svarožić, Bjesomar, még ma is ott tanyáznának a Horvátország ezen részében szétszórt hegyi szakadékokban, erdőkben, barlangokban, folyókban, tavakban, és várromokban...

101

Szigorúan védett rezervátum

Megannyi varázslat A Škribine drageből való boróka fája igen jónak bizonyult hegedűk készítéséhez, meglehet azért, mert a fa ott nő, ahol téli éjszakákon a süvöltő szelek a legfergetegesebb koncerteket adják

A sziklák mintha csak egymáshoz simulnának és minden pillanatban új alakzatban tűnnek fel, mintha e kőrengeteg eme birodalmában ezernyi bóra és vihar történetét olvasnánk, és a szikla hasadékaiban növő boróka az élet szemtanúja. A kőóriások kirajzolódó árnyai fokozzák a varázslatot, mintha egyébként nem lenne belőlük elegendő. Ante Rukavina 1979.

A velebiti degénia szigorúan védett faj

Csodák minden felé

Fehér mészcsúcsok hatalmas sziklatömbjei

102

Karlovác és Tengermellék-Fennsík megye határán, a Velika Kapela hegy középső részén helyezkednek el a Bijele i Samarske stijene (Fehér és Nyerges Sziklák), melyek területe a kivételes karsztformációk okán egyike a Horvátországban lévő két szigorúan védett rezervátumnak. A másik ilyen védett terület az Észak- Velebit Nemzeti Parkban lévő Hajdučki i Rožanski kukovi. Ezekben a rezervátumokban, a legkisebb kövektől, kavicsoktól, kis völgyektől, töböröktől, meredek sziklafalaktól, tornyoktól, hegygerincektől egészen a mély üregekig bezárólag majd minden karsztalakzat megtalálható. Nagy számuknak, változatosságuknak és szépségüknek köszönhetően ezek a területek a világ legszebb karsztvidékei

közé tartoznak. Itt, ahol a jegenye-, a boróka-, és a bükk erdők csendjét csak nagy ritkán veri fel egy-egy vadállat horkanása, vagy a madárszárnyak suhogása, ugyan ilyen félelemkeltőek a mély, feltáratlan hasadékok, melyek közül néhányba ember még be sem tette a lábát. A vészjósló felszín alatt a föld alatti karsztmorfológia lenyűgöző világa rejtőzik. A mély velebiti aknák világszerte ismertek. A Lukina jama – Trojama barlangrendszer 1392 m mélységével a világ egyik legmélyebb ürege. A Patkov gušt 553 m-es függőleges kiterjedésével a világ második legmélyebb aknája. A Velebiti üreg rendelkezik a világ leghosszabb belső vízszintes kiterjedésével (513 m), s őt követi a Meduza üreg.

Az ormokat mély barlangüregek és szakadékok választják el egymástól

103

Plitvicei-tavak

A gyöngyszemek zuhataga alatt Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a kihalófélben lévő fajok között szerepel. Horvátországban, de Délkelet-Európa tágabb térségében is a Plitvicei-tavak az egyetlen élőhelye.

Húsevő növények kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a kihalófélben lévő fajok között szerepel. A kis rence (Utricularia minor) egy nagyon ritka vízben élő húsevő növény.

Ez a csodálatos víz önmagát teremtette meg. A mészkövet a mohán rétegezve a víz immáron évezredek óta építgeti a lépcsőket, hogy aztán azok előtt folyjon össze, majd szökkenjen át rajtuk. De nem ám csak egy gáton át, hanem lépcsőzetesen, hol nagyobb, hol kisebb magasságokból, sima zuhatagként, vagy magas, kecses vízesésként alázúdulva. Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) – a legszebb európai orchidea fajta!

A sorsdöntő „igen”-t ezen a csodálatos helyen nagyon sok boldog pár mondta ki!

Nemzeti parkká 1949-ben nyilvánították

Zuhatagok és vízlépcsők kötik össze a tavakat

UNESCO Világörökségi kincs 1979 óta

104

A Plitvicei-tavak minden évszakban más – tavasszal virágokkal teli, nyáron buján zölddel, ősszel a vörös, sárga és rozsdabarna falevelek kavalkádjában tobzódik, télen meg a jég és a hó takarójába burkolózik. Vizei azonban mindez idő alatt összetett fizikai-kémiai és biológiai eljárások során elszántan építgetik ezeket a mésztufa trambulinokat. A lecsapódó nedvesség adszorbálja a szén-dioxidot s a talajban végighaladva keletkezik a szénsav, amely oldja a mészkövet, majd a víznek a vízeséseknél történő szétspriccelésével szabadul fel a szénsav és oldhatatlan mészkő, amely aztán a mohán és az algákon rakódik le. Noha a jelenséget már behatóan tanulmányozták, a Plitvicei-tavak még bőven rejteget feltárásra váró titkokat, s mind a tudomány, mind a tudósok számára kihívásként szolgál. A Lička Plješivica és a

Mala Kapela hegységek között megtelepült 16 kisebb-nagyobb tó hegyi folyócskák és patakok vízével táplálkozik. A tórendszer két csoportra oszlik: a Felső tavak (Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Vir, Veliki és Mali Jovinovac, melyeket V.és M.-tónak is neveznek, Galovac, Mile-tó, Gradinski-tó, Veliki burget és Kozjak), illetve az Alsó tavak (Milanovac, Gavanovac, Kaluderovac és Novakovića brod). A Prošćansko jezero és a Kozjak a legnagyobbak és egyben legmélyebbek (37 és 46 m), míg a többi tó 15 m-nél nem mélyebb. A végén eme csodálatos tavak vizeinek és a Plitvice patak 78 méter magas Nagy zuhatagának, amely Horvátország legszebbike és legnagyobbika, egyesüléséből születik meg a Korana-folyó, amely egy szoroson keresztül tör magának utat észak felé.

A tórendszer a Felső- és Alsó-tavakból áll

A mésztufa rétegek a pleisztocén kortól formálódnak

A leglátogatottabb horvát nemzeti park

105

Samograd

Gyöngyház vár Barlangtúrák a tavaszi, nyári és őszi szezonokban

Samograd, a Grabovača legnagyobb és legszebb barlangja

106

Grabovača Barlangpark www.pp-grabovaca.hr

Ha lehetséges lenne beengedni a nap sugarát, hogy beragyogja eme varázslatos tereket, ez a Samograd egy tündér keze által épített gyöngyház vár lenne. Dragutin Hirc (1853-1921) természettudós, hegymászó és útirajzíró

Samograd, (nevének jelentése: önmagát teremtette, önmagát építette) a Grabovača-hegy, melynek különlegessége, hogy viszonylag szerény területén nem kevesebb, mint hat barlang és egy üreg található, keleti lankáinak legnagyobb és egyben leglenyűgözőbb barlangja. A Samograd barlangot függőcseppkövek, állócseppkövek, mészpát oszlopok és két mészpát híd díszíti. A barlang bejárata egy 675 m tengerszint feletti magasságon lévő ellipszis alakú, szűk csatornaszerű karsztnyílás, amely egy nagy csarnokká bővül, majd ismét leszűkül. Megközelítése könnyű, s a megvilágított barlangban a kőlépcsőkön és utakon történő előrehaladás minden korosztály számára egyszerű.

Dragutin Hirc természettudós ezt a területet is leírta

Samograd, “önmagát teremtette”, „önmagát építette”

Díszek a barlangban, és kívüle is

107

Barać cseppkőbarlangok/Baraćeve špilje

Fáklyák a csarnokokban Vrlovka üreg Kamanjnál különféle őskori és római szerszámok és agyagedény maradványok, valamint II. Claudius római császár (uralkodott: 268-270) római pénzérméje www.kamanje.hr

Nagy barlangrendszer őslénytani és régészeti leletek, föld alatti állatvilág www.baraceve-spilje.hr

A Barać cseppkőbarlangok 1699-ben kerültek fel a domborzati térképekre, majd 1892-ben váltak látogathatóvá. Abban az időben az uraságok Károlyvárostól lovaskocsikkal érkeztek a barlangokhoz, melyekben aztán fáklyás menetben vezették őket körbe. Barać cseppkőbarlangok Szervezett barlangtúra a Barać cseppkőbarlangokba

Gajina pećina A japodák idejéből származó leletek régészeti lelőhelye, sportmászó és pihenőhely www.rakovica.hr

Három barlang: a Gornja, a Donja és a Nova

Mindhárom barlang bejárata az északi oldalon található

A Barać cseppkőbarlangok Rakovicától 6 kilométerre helyezkednek el

108

Rakovicától keletre helyezkednek el a Felső-, az Alsó- és az Új barlangból álló Barać cseppkőbarlangok (Baraćeve špilje). A barlangrendszer 12 km hosszú, a Felső barlang csarnokai és járatai látogathatók. A barlangokról szóló első leírás Die Wassernoth im Karst néven jelent meg 1874-ben, szerzője I. T. Bunek. A barlangok őslénytani és régészeti kutatásának Mijo Kišpatić professzor szentel nagyobb figyelmet, kinek írásai 1885-ben jelennek meg a Horvát Régészeti Társaság Viestnik c. kiadványában, illetve „Képek a földtanból” című könyvében. Az értékes lelőhely minél jobb megőrzése érdekében az ő kezdeményezésére alapították meg 1892-ben azt a bizottságot, melynek a Barać cseppkőbarlangok feltárása és rendbetétele volt a feladata.

A Barać cseppkőbarlangok élővilága

A Barać cseppkőbarlangokbeli kirándulásról Josip pl. Sugh is írt 1898-ban

Az őslénytani és régészeti kutatásokat Mijo Kišpatić végezte

109

Štirovača

Mindenféle csodák erdeje Erdészeti múzeum Horvátország három legrégebbi erdészetének egyikében Krasno www.tz-senj.hr

Štirovača túrázás, mint a társasági élet egy kellemes formája PD Šumar, június végén www.pdsumar.hr

A hegyi növényi övezet legelterjedtebb erdőközössége a bükkös

Jegenyebükkös fenyves 800 m-es tengerszint feletti magasságon

110

Táborozás a Mrkvištéban túrázás és szórakozás Senji Zavižan hegymászó egyesület, július végén www.hpd.zavizan.com

Szeretem csodatevő tündéridet, gyermekidnek katonás csínyeit, Az én Likámnak hullámzó völgyeit, Karcsú tölgyeit, sudár jegenyéit... Danilo Medić 1873. Velebit

Az Észak- Velebit Nemzeti Park déli része foglalja magában a Štirovača hegyvidéki völgyeinek egy részét, amely nagy kiterjedésű, jól megóvott fenyveseiről, friss hegyi levegőjéről, valamint gazdag növény- és állatvilágáról nevezetes. A Štirovača a Park azon kevés helyei közé tartozik, ahol egy iható vizű forrás, valamint több patakocska is ered, melyek a környező nedves mezőket öntözik. A Štirovača egykoron - különösképpen a forró nyári hónapokban – igen kedvelt kirándulóhelynek számított. Volt ott fakitermelő üzem, étterem, voltak házak, melyekben a helyi állattenyésztők éltek családjaikkal, és kellemes pihenőhelyek az idelátogatóknak.

Együttműködés az intézmények és a magánemberek között az élővilág szemmel tartása érdekében

Erdei élőhelyek nagy számú állat részére

Velebiti fenyőerdők

111

Cissa és Novalja

Az elsüllyedt város Novaljai kulturális nyár Novalja, június – szeptember www.tz-novalja.hr Novaljai Városi Múzeum régészeti-, víz alatti régészeti-, néprajzi-, művészeti- és fotó gyűjtemény www.muzej.novalja.hr

Cissa volt Pag szigetének legnagyobb római kori települése. A legenda szerint a IV. században egy földrengésben lerombolt, majd elsüllyedt város maradványai még ma is láthatóak a Caska fürdőhely homokos és aprókavicsos tengerfenekén.

Talijanova buža ókori földalatti vízvezeték, hossza 1050 m www.otok-pag.net

A homokos tengerfenéken láthatóak az elsüllyedt település maradványai

Amfora, egy elsüllyedt ókori hajó rakományának maradványai

Novalja neve a latin novalia (kikötő) szóból származik

112

A római kori Cissa város idejéből (Kr. e. I. sz.) maradt fenn az egy kilométer hosszú, élő sziklába vájt, föld alatti vízvezeték, amely Cissát és annak kikötőjét, Novalját, melynek neve a latin navalia szóból (jelentése: kikötő) ered, látta el vízzel. Az ókori vízvezeték bejáratánál lévő novaljai Városi Múzeum attraktív gyűjteményekkel illusztrálja a különféle történelmi időszakokat. A szárazföldön és a tengerben egyaránt több jelentős római kori lelet is van még errefelé, mint például a villa rustica maradványai mozaikokkal, vagy egy elsüllyedt ókori hajó roncsai a tenger fenekén. Cissa pusztulása után Novalja jelentős településsé fejlődött az V. században, amiről három nagyszerű korakeresztény bazilika romjai is tanúskodnak.

A hal az ókorban is a terület alapvető élelmiszere volt

Talijanova buža, egy kilométer hosszú föld alatti vízvezeték

Római kori maradványok nagy számban a tengerben és a szárazföldön

113

Boldogasszony

Szűzanya

Az Adria keleti partjának legrégebbi ismert Boldogasszony ábrázolása a novaljai ereklyetartón látható. Az imádsághoz kezeit széttáró Szűzanya alakja száz évvel a 431-es efezusi zsinat előtt készült, melyet követően számos Adria parti templomot szenteltek a Szűzanyának.

Novaljai ereklyetartó A korai kereszténység időszakanak egyik legszebb ereklyetartója

Novaljai ereklyetartó az V. századból

Kate Novaljka

Szent Antal kistemplom a Novalja-i mezőn

114

Pag szigete már a korai őskőkorban is lakott volt. Az időszámításunk előtti utolsó évszázadokban a liburnok telepednek le, kiknek dombokra épült vártelepülései még ma is láthatók. A nyugati Római Császárság 476-ban bekövetkezett bukásával a nagy népvándorlás korában a szigetet különféle népek veszik birtokukba, majd a VII. században érkeznek meg a horvátok, kiknek fő települése Keša (neve a régi Cissáéból származik) volt. A XII. században a Rab és Zadar között a sziget fennhatóságáért folytatott harcban Keša elpusztul, s Pag városa veszi át a vezető szerepet. A 2010-es év szenzációjának számított a legrégebbi

horvát bronz ékszer (IX. - XI. sz.) feltárása, melyet egy gyermeksírban, a Szent György-templom közelében találtak.

A nagy népvándorlás idején a szigetet különféle népek lepik el

A korakeresztény kori ereklyetartót a zadari Régészeti Múzeumban őrzik

115

A Kijac-foktól a Mandalina-öbölig

Kristálytiszta Vitorlásverseny Senj, július www.tz-senj.hr

Kristálytiszta a tenger az Adria ezen részében

A bóra a senji terület sajátsága

116

Halász fieszták Senj és Sv. Juraj, július www.tz-senj.hr

Senj városán felül, melynek egykori dicső uszkokokjait, majd kereskedelmi flottáját ma a Senj Vitorlásklub képviseli, a terület kisebb tengerparti települései: Bunica, Kalić, Sveti Juraj, Lukovo Otočko, Donja Klada, Starigrad, Jablanac, Stinica, Prizna, Cesarica, Karlobag városka, Lukovo Šugarje és Barić Draga. A tenger errefelé kristálytiszta.

Lika-Senj megyének az észak felől a Senjnél lévő Kijac-foktól dél felé a Barić Drage településtől délre lévő Mandalina-öbölig a Velebit alatt 118 km hosszan húzódó keskeny tengerparti sávja a horvát Riviéra egyik leglenyűgözőbb része. Mivel a turistaszezon a hegység „árnyékában” rövidebb ideig tart, az itteni ódon halásztelepülések kevésbé ismertek, ám a fürdőzés, a hegyi utakon megtett séták, vagy túrázás örömein felül nyugalmat és csendet kínálnak. Innen aztán tényleg könnyűszerrel válthatunk: a közeli szigeteken pezseg a hamisítatlan nyári tengerparti élet míg a hegyekben virágzó mezők, árnyat adó erdők, gyönyörű patakok és kis folyók kelletik magukat.

A kisebb tengermelléki települések igencsak festőiek

A környezet változtatás módfelett egyszerű

A horvát tengerpart egészének egyik leglenyűgözőbb része

Az apró halászfalvak nyugalmat árasztanak

117

Öböl

Zavratnica

Zavratnica – 1964-től védett vidék

118

A velebiti tengermellék egyik legcsodásabb öble, a Zavratnica, a kilátóval megspékelt felső túraútvonal és a tengerparti sétány XX. század elején történt megépültével lett a bécsi és prágai elit tengerparti gyógyhelyévé.

A velebiti sziklába vájt attraktív, 900 m hosszúságú keskeny öböl a norvég fjordokra emlékeztet. Szélessége 50 és 150 m között mozog, a szurdok magassága pedig 100 m-ig terjed. Jablanactól a tengerparton megtett alig 15 perces sétára van. Az öböl Zavratnica faluból a kilátótól a tengerhez vezető homokos úton leereszkedve is megközelíthető. Zavratnica a karbonátos sziklákat szétzúzó tektonikus mozgások hatására jött létre, melyek után a szoros megmélyítette a Velebit vizeit. Mivel az Adriai-tenger partja lassan süllyed, a Zavratnica szorosa is a tengerbe ereszkedett. Zavratnica csáberejének a híres író, Vjenceslav Novak sem tudott ellenállni, aki ezen a helyen merített ihletet műveihez.

Zavratnica 1981 óta a Velebit Természetpark része

A bécsi és a prágai elit diszkrét nyaralóhelye a XX. század elején

119

Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklák

Elbűvölően szépek Fehér- és Nyerges-sziklák egyedülálló geomorfológiai karsztképződmény www.tz-grada-ogulina.hr www.tz-senj.hr

Vrtovi/Kertek növényekben gazdag kis tisztások

A különleges szépségű Bijele és Samarske stijene semmihez sem hasonlatosak. Zordon és elementáris természeti szépségük ellenállhatatlanul vonzza az embert. A természet itt a karsztalakzatok valódi labirintusát, számos magas függőleges sziklát és mély, átjárhatatlan, aljukon örök hó borította zsombolyokat és szurdokokat teremtett.

Vihoraški put/Vihoraši út összeköti a Fehér és Nyerges Sziklákat

A Fehér- és Nyerges-sziklák a függőleges, fehér sziklákról kapták nevüket

Az erdő a magaslati részeken érintetlen

A Fehér- és Nyerges-sziklák különleges esztétikai élményt nyújtanak

120

A Bijele és Samarske stijene a Velika Kapela hegység elválaszthatatlan részét képezik. Kezdetekben a két sziklataraj egyetlen hegygerincet alkotott, majd a tektonikus erők ezt az egységes egészet több kisebb részre darabolták szét, melyek az éghajlati és kémiai behatásoknak köszönhetően nyerték el mai lenyűgöző formáikat. A képződményeket az emberekben általuk keltett asszociációk szerint a következőképpen nevezték el: Dvorac (Vár), Čovuljak (Emberke), Morski pas (Cápa), Amfiteatar (Amfiteátrum), Piramida (Piramis), Dvorac-Kula (Vár-Torony), Prsti (Ujjak)… Szépségük és az itt tanyázó endemikus növényfajták miatt a Bijele és Samarske stijene sziklaközösséget 1985-ben

nyilvánították szigorúan védett rezervátummá. Azáltal, hogy megközelíthetetlenségükből fakadóan a sziklák jó ideig el voltak zárva a külvilágtól, és kevéssé voltak ismertek, természeti adottságaik érintetlenek maradtak. A Fehér Sziklákhoz vezető utat elsőként azok az erdőkerülők fedezték fel, akik 1899. július 28-én egy medvét üldözve egy ránézésre átjárhatatlan tájékon egy átjáróra bukkantak.

Az első botanikus, aki felmászott a Fehér Sziklákra, Dragutin Hirc volt, 1899. július 28-án

A természet karsztműhelye mindig új élményeket és részleteket kínál a látogató számára

A sziklák az átjárhatatlan zsombolyokból és szurdokokból emelkednek ki, melyek alján örök hó honol

121

Illatozó szalmagyopár

Ezerszín virág Velebiti Botanikuskert Észak- Velebit Nemzeti Park www.np-sjeverni-velebit.hr Zavižan Meteorológiai állomás Horvátország legmagasabban fekvő meteorológiai állomása

Növénytanilag különlegesen változatos vidék

A hegyi mezők és legelők fontosak a biováltozatosság megőrzésének szempontjából

122

Ó Velebitem, te hullámzó kőrengeteg Szeretem gyopárjaid illatát. Völgyeidnek ezerszín virágát, Meredélyid kevély kővilágát. Sudár jegenyéid díszes ágát. Danilo Medić 1873. Velebitu

123

Az élőhelyek változatossága kedvezett a különleges növényvilág kialakulásának

Az egyes fajok begyűjtése és meghatározása intézmények, egyesületek és magánszemélyek által történik

A Velebit területén több, mint 1850 növényfajt tartanak nyilván, melyek közül nyolcvan tősgyökös fajta, s ezek közül a legismertebbek a velebiti degenia, a horvát sibiraea, valamint a horvát ikravirág, a velebiti szegfű és a Kitaibel-harangláb. Ezért aztán a hegység egésze természetparki státust élvez, melyen belül két nemzeti park is van: déli oldalán a Paklenica Nemzeti Park, északi részében pedig az Észak- Velebit Nemzeti Park. A Velebit Természetparkon belül különleges védettséget élvez a Hajdučki és Rožanski kukovi szigorúan védett rezervátuma, a Štirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma és a Zavižanon lévő Velebiti Botanikuskert természeti egységek, de ezeken felül további különálló természeti képződmények is védettség alatt állnak.

Rastoke

Tündérhaj Május 1.-i ünnepek izgalmas rendezvények a Koranán és a Mrežnicán Rastoke, május www.mirjana-rastoke.com

A rastokei háztető alatt a hagyományos házi ételek ünnepe Rastoke www.slunj-rastoke.com

A Slunjčica-folyó képe varázslatos és lenyűgöző. Ez a mesebeli világ mésztufa rögöket, gyöngyház fényű mohát, számtalan csillogó vízesést és pajkos zúgót tár elénk. Ott, ahol a Slunjčica beletorkollik a Koranába, akár tíz méter magas zuhatagokat is láthatunk, melyek közül a legszebbek a Veliki buk (Nagy zúgó), a Hrvoje és a Vilina kosa (Tündérhaj).

Lakodalom Rastokéban a Holjevac család birtokán Rastoke, egész éven át www.slunj-rastoke.com

Rastoke Kis Plitvicének is nevezik

Varázslatos, lenyűgöző látvány

124

Rastoke zuhatagaival, vízeséseivel, zúgóival szigetecskéivel, patakjaival, zöldjével, növényvilágával és lakóhelyként szolgáló mesebeli házikóival és vízimalmaival bűvöl el. Neve (rastokatorkolatág) arról tanúskodik, hogy a víz itt torkollik szét újabb folyamokba. A Slunjčica zuhatagai itt gazdagon szerteágazóak. Több mint húsz zuhataggal és vízeséssel a Slunjčica rengeteg ágba torkollik szét, a házak és vízimalmok között folydogál, kőhidacskák alatt csörgedezik, néhol tavakat formálva, csendesen, máshol zúg és morajlik, buzog és gőzölög. A kis hidak alatti tiszta vízben pisztrángok úszkálnak. Rastokét Kis Plitvicének is nevezik, mert a zuhatagok, a víz áttetszősége, az illat és a levegő frissesség révén mintha csak a legismertebb és legrégebbi horvát nemzeti park előcsarnokában járnánk.

Slunjčica, zúg és morajlik, buzog és gőzölög

Rastoke arról kapta a nevét, hogy a víz itt torkollik szét és ömlik át újabb folyamokba

125

Klek

Alvó fenevad Botanikus tanösvény ismerkedés a növényközösségekkel és a tősgyökös fajokkal Klek www.aktivni-odmor.com www.tz-grada-ogulina.hr HOC Bjelolasica Horvát Olimpiai Központ www.bjelolasica.hr

Klek, a kiemelkedő hegycsúcs a Velika Kapela masszívum keleti peremén

126

Boszorkák, tündérek és varázslók fesztivál, seprűn repülés vizsga letétele programok minden korosztálynak Klek, június www.ng-junior.com www.tz-grada-ogulina.hr

Egész Horvátországban nincs még egy hegycsúcs, amely oly annyira foglalkoztatta volna a népi képzelőerőt, mint a Klek. A legendárium szerint a Klek boszorkányok tanyája, akik gyakorlatilag a Klek és Ogulin jelképeivé lettek. A hatalmas hegy távolból nézve egy alvó fenevadnak tűnik, melynek mintha Klečice nevű két sziklája lenne a két lába, s csúcssziklája lenne a feje.

A Klek egy 3-4 km hosszúságban északnyugat-délkelet irányban húzódó hegygerinc, melyet lábától egészen a tarajáig erdőpalást borít, míg a hegy lábánál tavaszi növényekben bővelkedő tágas mezők terülnek el. A Klek az egyik legismertebb hegyünk, mind szokatlan külalakja, mind azon 200 m magas sziklája miatt, amely mindig is vonzotta a hegymászókat. Ez egy majd 4 km hosszú erdős hegygerinc, melynek egyik oldaláról egy hatalmas kőszikla, másik oldaláról pedig két kőfej, a Klečice emelkedik ki. A Velika Kapela hegymasszívum részét képezi. A Klek szépségétől megbűvölve Johannes Frischauf grazi matematikatanár 1874ben kezdeményezte a horvátországi hegymászó egyesület

létrehozását. A szervezett hegymászás kezdeteinek emlékére a Klek képe ott díszeleg a Horvát Hegymászó Szövetség emblémáján.

Klek Geológia tanösvény Ismerkedés a Klek védett természeti terület – jelentős tájkép földtani kincseivel www.karlovac-nature.hr www.tz-grada-ogulina.hr

A hegymászók újévének a köszöntése Klek, az új év beköszönte utáni első hétvége www.plsavez.hr www.tz-grada-ogulina.hr

Oton Postružnik, Klek, 1929.

A Klek délkeleti sziklája, a horvát hegymászók első tanulópályája

Varázslatos Klek, az alvó fenevad

127

Kuterevo

Medvebocsok és tamburicák Kuterevo - medvebocsok menhelye az anyjuk nélkül maradt bocsok menedékhelye www.kuterevo-medvjedi.hr

Az anyjuk által magukra hagyott medvebocsok Kuterevóban lelnek menedékre

128

Két hegyi településről – a Velebit Természetparkban 800 m magasan lévő Krasno és az 559 méter magasan lévő Kuterevo – egész Horvátországnak tudomása van.

Az Észak-Velebit lankáin lévő Kuterevo ősidők óta ácsmestereiről ismert, akik hordócskáikat, kupáikat és székeiket még a messzi dalmáciai vásárokban is árulják. Különösképpen ügyeskezű készítői a dangubica vagy samica tamburicának, melyet még kuterevka néven is emlegetnek. Rátermett fafaragóként még a tengeri csónakokhoz is készítenek hosszúkás evezőket. Kuterevo még azon medvemenhelyről is nevezetes, amely az anyjuk által magukra hagyott medvebocsoknak nyújt menedéket. A nyugalmas pihenés céljából ideérkező turistáknak így még sem az az érzésük, hogy a vadon mélyén vannak, hiszen a „természet” csupán száz méternyire van innen, s hívásának bármikor eleget tehetnek.

A kuterevka néven ismert tamburica készítője

A különféle tudású és foglalkozású önkéntesek Kuterevo állandó látogatói

129

Krasno

Csodás virág Krasnoi sajt a végtelen velebiti vidékeket és a likai állattenyésztők erőfeszítéseit testesíti meg Krasno www.tz-senj.hr Antal-nap Krasnoban szokások felelevenítése és Likai olimpia Krasno, június 13. www.tz-senj.hr

Krasno a Nadžak-bil, valamint a Senji és a Šviči bil aljában helyezkedik el

A krasnoi sajt tehén- és juhtejből készül

130

Krasnoi Szűzanya kegyhely, ahová egész Horvátországból érkeznek a hívők Krasno, augusztus 15. www.tz-senj.hr

A legenda szerint pásztorgyerekek egy csodás virágot találtak, melynek csíralevelében a Szűzanya alakját vélték felfedezni. Leszakították és elvitték a faluba, ám másnap reggel ugyanazon a helyen találták meg, ahol leszakították. Mindez többször is megismétlődött, majd a krasnoiak egy kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére, melynek oltára pont ott helyezkedik el, ahol a virág kinőtt. A kegyhelyre egykoron Kis- és Nagyboldogasszony napján Bosznia nyugati feléből, Kordunból, Likából és Krbavából érkeztek zarándokok, míg napjainkban egész Horvátországból, sőt az egész világból érkeznek a hívők.

Krasno idillikus hegyi falva egy 800 méteres tengerszint feletti magasságon lévő völgyben, a Nadžak-bil, valamint a Senji és a Šviči bil aljában helyezkedik el. A települést 14 faluközösség alkotja, melyek a meredélyek és csúcsok által karéjozott 7 km hosszú, magaslati és erdőkkel borított festői Krasno polje völgy peremrészein helyezkednek el. A vidék hagyományos mestersége az erdészet, és Krasno büszkélkedhet Horvátország első erdőgazdaságával is, melyet a régmúlt 1725-ös esztendőben alapítottak. Az erdőgazdaság megalapításának 240-ik évfordulója alkalmából nyitott meg az első erdészeti múzeum, amely azt idézi fel, hogy egykoron hogyan is folyt az erdészkedés, s egyben arra is felhívja a

figyelmet, hogy az erdőkkel gondosan kell gazdálkodni. A sok éves tapasztalatnak, a hagyományos receptúráknak és a házi tejnek köszönhetően a helyi sajtüzemben remek tehén- és juh sajtot állítanak elő. Krasnoban székel az Észak-Velebit Nemzeti Park igazgatósága is.

A csodás virágot a legenda szerint Krasno felett pillantották meg a pásztorgyerekek

131

Pazar rekreációs park

132

Lika-Karlovac turisztikai régió területén remek lehetőségek kínálkoznak az aktív pihenéshez. Itt minden korosztályhoz és minden erőnléthez megtalálhatjuk a legalkalmasabb szabadidős és sport lehetőségeket. A hegyi ózonnal, vagy tengeri aeroszolokkal gazdagított tiszta erdei levegőn tett pihentető sétáktól a mérsékelt erőnlétet igénylő túrázásig és az extrém igényű alpinista expedíciókig. A barlangok szervezett bejárásától a még fel nem tárt üregekbe történő barlangászati alászállásokig, illetve a kisebb vagy nagyobb mélységekre

történő merülésekig a tengerfenékre. Az áttetsző folyókban, tavakban, vagy az adriai strandokon történő fürdőzéstől a kenuzásig, kajakozásig, vadvízi evezésig és vitorlázásig. A régió minden részében lehetőség nyílik a vadászatra és a halászatra. A térség fő ütőkártyáit a téli sportok képezik, míg a kerékpározás is egyre inkább a Lika és Karlovac területén űzött aktív sportolás védjegyévé válik.

133

Kerékpározás és vadvízi evezés

Cycling with Soul Bjelolasica Horvát Olimpiai Központ, Jasenakban helyezkedik el www.bjelolasica.hr Bike&Bed mintegy száz, Bike&Bed szállást kínáló hely www.bicikl.hr www.tzkz.hr

Hegymászás, sétautak, tanösvények, nordic walking

134

Kerékpáros turizmus 11 megyei kerékpáros útvonal, melyek összhossza eléri a 700 km-t Kerékpáros térképek, jelzések, kerékpárkölcsönzés, kerékpárjavítás cikloturizam.tzkz.hr

A kerékpár a horvátországi megjelenését követően rekord sebességgel vált a vidéki emberek kedvencévé. A biciklit később az autó váltotta fel, míg az autópályák új hálózatának kiépülésével a motoros közlekedés alól egyre inkább felszabaduló országutakon és helyi utakon ismét biztonságos a kerékpározás. Az útba eső falusi portákon egy szívélyes mosoly kíséretében ivóvizet, sőt házi ételt is kínálnak. S valóban, Karlovac megye feledhetetlen hétvégi kerékpáros túrákat és aktív pihenést kínál.

Élményszámba megy Karlovac megye kerékpárútjain tekerni, magunkba szívni a természet szépségeit, s eleget tenni a helyiek vendégszeretetének. Az áttetsző folyók folyását kísérő helyi utakon megtett nem megterhelő kerékpározás az alkalomszerű biciklistáknak s a természet igaz szerelmeseinek ajánlott, míg az ember utolsó erejét is felemésztő hegyi szakaszok azoknak jelentenek kihívást, akik mind magukból, mind a biciklijükből a maximumot kívánják kisajtolni. Minden útvonal külön élményt ígér, melyet a mérsékelt áron kínált különleges ételválaszték tesz teljessé. A helyi ételkülönlegességek egy-egy zuhatagra vagy csendes tóra néző helyszínen történő elfogyasztá-

sa, legendákkal fűszerezett gazdag történelmi örökség, Bike&Bed szállás, biciklis hotel, szerelőműhely és biciklibolt – minden, amire egy biciklistának szüksége lehet!

Toplice Lešće, a Dobra-folyó mellett www.toplice-lesce.com Petrova gora turistaközpont www.muljava.hr Mirjana turistaközpont Rastoke www.mirjana-rastoke.com

SrCe Priroda, falusi vendégfogadó Srakovčić priroda.hotelkorana.hr Szállás www.tzkz.hr/cgi-bin/smjestaj/ smjestaj_trazilica.asp

135

Túrázás és búvárkodás

Tracking with Heart Különleges kínálat hegymászás, kenuzás, barlang- és üreg túra, vadászat és halászat www.lickosenjska.com www.bk-barkan.spaces.live.com www.pp-velebit.hr/turponuda www.np-plitvicka-jezera.hr www.tzplitvice.hr www.rizvancity.com

136

www.hpdzeljeznicar.hr www.quad-klub-otocac.hr www.gacka.hr www.kkk-gacka-otocac.hr www.sru-lika-gospic.com www.krpan-lov.com

Lika-Senj megye a szárazföldi hátországtól és hegyektől egészen a tengerpartig és szigetekig terjedő változatos területe és dinamikus tájai az aktív pihenés legkülönfélébb válfajait kínálják.

Gyalogtúrázás, kerékpározás és hegymászás – csupán egynéhány azon szabadidős tevékenységek közül, melyek a szárazföldön kínálkoznak, míg a tenger partján a búvárkodás, a szörfölés és a víz alatti halászat csábít. A vidék egyik fő ütőkártyája a szárazföldi és tengermelléki részében kínált rekreációs tevékenységek széles palettája: a rekreációs gyaloglástól és túrázástól a hegymászásig, az úszástól a szörfölésen, a búvárkodáson és a víz alatti halászaton át egészen a vitorlázásig. S mindenek felett áll annak lehetősége, hogy mindezen tevékenységeket napi vagy heti szinten is kombinálhatjuk, amivel szintúgy a helyi szokásrendhez alkalmazkodunk, hiszen a Velebit lábánál élő helyiek ősidők óta mind a tengerre, mind a hegyekre rá voltak utalva.

Szent-hegy/Sveto brdo (1752 m) a Velebit délkeleti ágában, ott ahol a zadari régió kezdődik

137

Világörökség A Velebit hegységet az UNESCO 1978-ban vette fel a Bioszféra Rezervátumok Világhálózatába az Ember és Bioszféra (M & B) programon belül. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot 1979-ben vették fel a Világörökségi listára. Az Észak-Velebit Nemzeti Park a Földközi-tengeri térség tíz legjelentősebb erdős területének listáján szerepel a World Wildlife

138

Fund Ajándék a Földön programján belül.

Kiadó Horvát Idegenforgalmi Közösség A kiadásért felel Niko Bulić, igazgató Szerkesztő Slavija Jačan Obratov Szerkesztői asszisztens Iva Puđak Szerkesztőbizottság Dina Begić (elnök), Ivan Radošević, Tihana Bakarić, Marijana Biondić, Tatjana Peranić-Samardžija, Ankica Puškarić, Maja Šikić és Mira Špoljarić Recenzió prof. dr. Dane Pejnović Koncepció Milan Sivački Szerkesztés Mario Rebac A szövegek összeállításában közreműködtek Miroslav Ambruš Kiš, dr.sc. Vuk Tvrtko Opačić (Zágrábi Egyetem Természettudományi-Matematika karának Földrajz tanszéke) Milan Kranjčević (Otočac Megyei Kamara), Igor Čulig (Karlovac Városi Múzeum), Goran Majetić, Irena Glavičić és Svjetlana Lupret-Obradović (Észak-Velebit Nemzeti Park), Dalibor Dabo (Novaljai Idegenforgalmi Közösség) Lektor Katarina Cvijanović Fordítás Maria Jakuš (olasz), Karin Gazarek (német), Asiatis, Paris (francia), Tihana Šurbek (szlovén), Rajka Kuhar (angol), Mira Horváth (magyar), Helena Jajac (cseh)

Fényképek Mario Romulić i Dražen Stojčić (táj, tenger alatti világ, élet, címlap), Aleksandar Gospić (Primorje és Velebit), Goran Sekula (Gacka), Stipe Surać (táj, Novalja, élet), Ivo Pervan (táj, élet, Lika), Mario Hlača, Ante Zubović és Romeo Ibrišević (táj, Pag, Velebit), Boris Krstinić és Krunoslav Rac (vegetáció, növény- és állatvilág), Filip Trezner, Igor Čepurkovski és Robert Fajt (karlovaci fürdőhelyek és rendezvények), Goran Šafarek (tenger alatti világ), Davor Rostuhar (rafting, kajak, kenu), Saša Pjanić (Senj), Zvonimir Tanocki (Modruš, Karlovac), Šime Strikoman (milleniumi fényképek, Karlovac, Ogulin), Domagoj Blažević (Klek), Goran Vranić (reprodukciók) Dizájn Bojan Sivački Idegen nyelvű szövegek tördelése Goran Šoša és Leo Vinković Illusztrációk Vančo Rebac Produkció Shm Nyomás Narodne novine, Zagreb Kiadás Horvát Idegenforgalmi Közösség © 2012. Hrvatska turistička zajednica Horvát Idegenforgalmi Közösség Iblerov trg 10/IV, 10000 Zagreb, Hrvatska Telefon: 385 1 46 99 333, telefax: 385 1 45 57 827 info@htz.hr www.horvatorszag.hr

Ingyenes kiadvány

139

hrvatska turistička zajednica

chorvatské turistické sdružení, 110

narodowy ośrodek informacji

kroatische zentrale für tourismus,

Iblerov trg 10/IV, p.p. 251

00 Praha 1, Krakovská 25,

turystycznej republiki chorwacji,

8004 Zürich, Badenerstr. 332,

10000 Zagreb, Hrvatska

Česká Republika

00-675 Warszawa, IPC Business Center,

Switzerland

T +385 1 46 99 333,

T +420 2 2221 1812,

ul. Koszykowa 54, Polska

T +41 43 336 2030,

F +385 1 455 7827

F +420 2 2221 0793

T +48 22 828 51 93,

T+41 43 336 2031,

E info@htz.hr

E infohtz@iol.cz, info@htz.cz

F +48 22 828 51 90

T +41 43 336 2032,

www.hrvatska.hr

http://cz.croatia.hr

E info@chorwacja.home.pl

T +41 43 336 2034,

http://pl.croatia.hr

F +41 43 336 2039, http://ch.croatia.hr

www.facebook.com/croatia.hr

140

www.youtube.com/croatia

chorvátske turistické združenie,

issuu.com/croatia.hr

821 09 Bratislava, Trenčianska 5,

kroatiska turistbyrån,

Slovenská Republika,

11135 Stockholm, Kungsgatan 24,

kroatische zentrale für tourismus,

T +421 2 55 562 054,

Sverige

oficina nacional de turismo de

Liechtensteinstraße 22 a, 1/1/7

T +421 2 55 415 415

T +46 8 53 482 080, +46 8 5348 2081,

croacia, 28001 Madrid, Calle Claudio

A- 1090 Wien, Österreich,

F +421 2 55 422 619

F +46 8 20 24 60

Coello 22, esc.B,1°C, España

T +43 1 585 38 84,

E infohtz@chello.sk

E croinfo@telia.com

T +3491 781 5514,

F +43 1 585 38 84 20

http://sk.croatia.hr

http://se.croatia.hr

F +3491 431 8443

horvát idegenforgalmi közösség,

kroatisch nationaal bureau voor

www.visitacroacia.es

E info@visitkroatien.ch

E office@kroatien.at http://at.croatia.hr

E info@visitacroacia.es 1054 Budapest, Akademia u. 1,

toerisme,

kroatische zentrale für tourismus,

Magyarország

1081 GG Amsterdam, Nijenburg 2F,

クロアチア政府観光局

60313 Frankfurt/M, Hochstrasse 43,

T+36 1 267 55 88,

Netherlands

Ark Hills Executive Tower N613,

Deutschland

F +36 1 267 55 99,

T +31 20 661 64 22,

Akasaka 1-14-5, Minato-ku,

T +49 69 23 85 350,

E info@htz.hu

F +31 20 661 64 27

Tokyo 107-0052

F +49 69 23 85 35 20

http://hu.croatia.hr

E kroatie-info@planet.nl

T +81 03 6234 0711,

http://nl.croatia.hr

F +81 03 6234 0712

E info@visitkroatien.de http://de.croatia.hr

office national croate de tourisme,

E info@visitcroatia.jp

75116 Paris, 48, avenue Victor Hugo,

office national croate

kroatische zentrale für tourismus,

France

du tourisme,

80469 München, Rumfordstrasse 7,

T +33 1 45 00 99 55,

1000 Bruxelles, Vieille Halle aux Blés

Deutschland

T +33 1 45 00 99 57

38, Belgique

T +49 89 22 33 44,

F +33 1 45 00 99 56

T +32 2 55 018 88,

F +49 89 22 33 77

E croatie.ot@wanadoo.hr

F + 32 255 018 83

E kroatien-tourismus@t-online.de

http://fr.croatia.hr

E info@visitcroatia.be

http://de.croatia.hr

http://be.croatia.hr croatian national tourist office,

ente nazionale croato per

London W6 9ER, 2 Lanchesters,

хорватское туристическое

il turismo,

162-164 Fulham Palace Road,

сообщество,

20122 Milano, Piazzetta Pattari 1/3,

United Kingdom

123610 Moscow, Krasnopresnenskaya

Italia

T +44 208 563 79 79,

nab. 12, office 1502, Russia

T +39 02 86 45 44 97,

F +44 208 563 26 16

T +7 495 258 15 07,

F +39 02 86 45 45 74

E info@croatia-london.co.uk

F +7 495 258 15 93

E info@enteturismocroato.it

http://gb.croatia.hr

E htzmoskva@mail.ru

http://it.croatia.hr

http://ru.croatia.hr croatian national tourist office,

ente nazionale croato per il

New York 10118, 350 Fifth Avenue,

hrvaška turistična skupnost,

turismo,

Suite 4003, U.S.A.

1000 Ljubljana, Gosposvetska 2,

Via Lucullo 3, 00187 Roma, Italia

T +1 212 279 8674,

Slovenija

T +39 06 32 11 0396,

T + 1 212 279 8672,

T 386 1 23 07 400,

F +39 06 32 11 1462

toll-free: 800 829 4416

F 386 1 23 07 404,

E officeroma@enteturismocroato.it

F + 1 212 279 8683

E hrinfo@siol.net

E cntony@earthlink.net

http://si.croatia.hr

http://it.croatia.hr

http://us.croatia.hr

www. visitcroatia.jp

Lun

horvátország

Novalja

pa g

Sveti Juraj

Senj

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

li-ka

Novalja

Prizna

Karlobag

Krasno

Smiljan

Plaški

simonovića

Smiljan

Otočac

Tounj

Perušić

Plaški

Josipdol

Oštarije

Bosiljevo

Ribnik

stapina

Tounj

Josipdol

Oštarije

Otočac

Baške Oštarije

Kuterevo

Ribnik

Bosiljevo

Baške Oštarije

Brinje

Ogulin

kiza

Kuterevo

Brinje

sokolac

lilium

Ogulin

đulin ponor

Krasno

velebitica

degenia

stijene

samarske

bijele i

veliki kozjak

lukina jama

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

Sveti Juraj

Senj

nehaj

alpinum

leontopodium

li-ka

Gospić

Perušić

Slunj

Saborsko

Lički Osik

Vrhovine

zir

Krnjak

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Vojnić

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Rakovica

rastoke

Barilović

jezera

novigrad

Vojnić

Rakovica

rastoke

Draganić

Krnjak

Barilović

Draganić

plitvička

Karlovac

Duga Resa

Ozalj

grede

tulove

Lički Osik

Generalski Stol

Netretić

Gospić

Slunj

Saborsko

dubovac

Karlovac

Duga Resa

Vrhovine

croatica

iris

Generalski Stol

Netretić

Ozalj

Udbina

Donji Lapac

www.pp-velebit.hr

75. Rétisas (Haliaeetus albicilla),

74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com

73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr

www.pp-velebit.hr

72. Homoki vipera (Vipera ammodytes),

Donji Lapac

71. Zir, www.lickosenjska.com

70. “Mirila” sírkő, www.rivijera-paklenica.hr

69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr

68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr

67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr

66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr

www.speleologija.hr

65. Denevérek (Chrioptera),

64. Gospić, www.tz-gospic.hr

www.tz-gospic.hr

63. Ante Starčević szülőháza,

62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr

61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr

60. Ókori leletek, www.amzd.hr

59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr

www.pp-grabovaca.hr

58. Grabovača Barlangpark,

57. Kiza, www.plsavez.hr

hirc.botanic.hr

56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica),

55. Caska, www.tz-novalja.hr

54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr

53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr

52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com

51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr

50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr

49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr

48. Lun, www.lun.hr

47. Luni olíva, www.lun.hr

46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr

45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr

44. Likai “pramenka juh”, www.hpa.hr

43. Gacka, www.gacka.hr

42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr

41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr

www.speleologija.hr/lukinajama

40. Lukina jama/Luka-üreg,

www.tz-senj.hr

39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis),

38. Otočac, www.tz-otocac.hr

37. Japoda sapka, www.udbina.com

www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan

36. Zavižan,

35. Drežnik, www.tzkz.hr

34. Likai ház, www.lickosenjska.com

33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr

32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr

31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr

www.baraceve-spilje.hr

30. Baraćeve špilje/Barać-barlangok,

29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr

28. Sokolac, www.brinje.hr

27. Nehaj, www.tz-senj.hr

www.tz-senj.hr

26. Szardella (Sardina pilchardus),

25. Cetingrad, www.cetingrad.org

24. Rastoke, www.tz-slunj.hr

23. Slunj, www.tz-slunj.hr

22. Plaški, www.plaski-lika.com

21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr

20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr

19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum),

18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr

17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr

16. Tounji sajt, volimsir.com

15. Tounj, www.tounj.hr

14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr

Samari-sziklák, www.tzkz.hr

13. Bijele i Samarske stijene/Fehér- és

12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr

www.tz-grada-ogulina.hr

11. Đulin Ponor/Đula-szakadék,

10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr

9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr

www.karlovac-touristinfo.hr

8. Karlovac/Károlyváros,

7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr

6. Dubovac, www.dubovac.info

5. Netretić, www.netretic.hr

4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com

3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr

www.vinari-vocari-ozalj.hr

2. Ozalyi - vivodini borút,

1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr

Lun

horvátország

Novalja

pa g

Sveti Juraj

Senj

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

li-ka

Novalja

Prizna

Karlobag

Krasno

Smiljan

Plaški

simonovića

Smiljan

Otočac

Tounj

Perušić

Plaški

Josipdol

Oštarije

Bosiljevo

Ribnik

stapina

Tounj

Josipdol

Oštarije

Otočac

Baške Oštarije

Kuterevo

Ribnik

Bosiljevo

Baške Oštarije

Brinje

Ogulin

kiza

Kuterevo

Brinje

sokolac

lilium

Ogulin

đulin ponor

Krasno

velebitica

degenia

stijene

samarske

bijele i

veliki kozjak

lukina jama

Caska

Stara Novalja

Jablanac

Starigrad

Sveti Juraj

Senj

nehaj

alpinum

leontopodium

li-ka

Gospić

Perušić

Slunj

Saborsko

Lički Osik

Vrhovine

zir

Krnjak

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Vojnić

Lovinac

Korenica

Cetingrad

Rakovica

rastoke

Barilović

jezera

novigrad

Vojnić

Rakovica

rastoke

Draganić

Krnjak

Barilović

Draganić

plitvička

Karlovac

Duga Resa

Ozalj

grede

tulove

Lički Osik

Generalski Stol

Netretić

Gospić

Slunj

Saborsko

dubovac

Karlovac

Duga Resa

Vrhovine

croatica

iris

Generalski Stol

Netretić

Ozalj

Udbina

Donji Lapac

www.pp-velebit.hr

75. Rétisas (Haliaeetus albicilla),

74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com

73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr

www.pp-velebit.hr

72. Homoki vipera (Vipera ammodytes),

Donji Lapac

71. Zir, www.lickosenjska.com

70. “Mirila” sírkő, www.rivijera-paklenica.hr

69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr

68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr

67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr

66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr

www.speleologija.hr

65. Denevérek (Chrioptera),

64. Gospić, www.tz-gospic.hr

www.tz-gospic.hr

63. Ante Starčević szülőháza,

62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr

61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr

60. Ókori leletek, www.amzd.hr

59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr

www.pp-grabovaca.hr

58. Grabovača Barlangpark,

57. Kiza, www.plsavez.hr

hirc.botanic.hr

56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica),

55. Caska, www.tz-novalja.hr

54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr

53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr

52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com

51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr

50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr

49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr

48. Lun, www.lun.hr

47. Luni olíva, www.lun.hr

46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr

45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr

44. Likai “pramenka juh”, www.hpa.hr

43. Gacka, www.gacka.hr

42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr

41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr

www.speleologija.hr/lukinajama

40. Lukina jama/Luka-üreg,

www.tz-senj.hr

39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis),

38. Otočac, www.tz-otocac.hr

37. Japoda sapka, www.udbina.com

www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan

36. Zavižan,

35. Drežnik, www.tzkz.hr

34. Likai ház, www.lickosenjska.com

33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr

32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr

31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr

www.baraceve-spilje.hr

30. Baraćeve špilje/Barać-barlangok,

29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr

28. Sokolac, www.brinje.hr

27. Nehaj, www.tz-senj.hr

www.tz-senj.hr

26. Szardella (Sardina pilchardus),

25. Cetingrad, www.cetingrad.org

24. Rastoke, www.tz-slunj.hr

23. Slunj, www.tz-slunj.hr

22. Plaški, www.plaski-lika.com

21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr

20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr

19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum),

18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr

17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr

16. Tounji sajt, volimsir.com

15. Tounj, www.tounj.hr

14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr

Samari-sziklák, www.tzkz.hr

13. Bijele i Samarske stijene/Fehér- és

12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr

www.tz-grada-ogulina.hr

11. Đulin Ponor/Đula-szakadék,

10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr

9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr

www.karlovac-touristinfo.hr

8. Karlovac/Károlyváros,

7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr

6. Dubovac, www.dubovac.info

5. Netretić, www.netretic.hr

4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com

3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr

www.vinari-vocari-ozalj.hr

2. Ozalyi - vivodini borút,

1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr

horvátország

Lika – Karlovac

li-ka

Mesefesztivál

Ozalj

Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko

Krnjak

Ogulin

Josipdol

Slunj Klenovica Jezerane Brinje

Senj

Saborsko

Letinac

Rakovica Grabovac

Dabar Sv. Juraj Biljevine

Podum

Lukovo

Prozor Krasno

Kuterevo

Starigrad

Sinac

Vrhovine

Prijeboj

Goljak

Rab

Lipovo Polje Kosinjski Bakovac

Jablanac

Borje

D. Kosinj

Korenica

G. Kosinj

Vrpile

Bakovac

Krbava

St. Novalja Novalja

Smiljan

Cesarica

Budak Donji Lapac

Karlobag Kolan

Ljubovo

Klanac

Prizna

Trnovac

Metajna

Udbina

Bilaj

Medak

Pag Gorica

Lovinac Sv. Rok

Povljana Rtina

Starigrad

Lika – Karlovac

Mesefesztivál

Lika – Karlovac

Európától

horvátország

Lika – Karlovac

li-ka

Mesefesztivál

Ozalj

Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko

Krnjak

Ogulin

Josipdol

Slunj Klenovica Jezerane Brinje

Senj

Saborsko

Letinac

Rakovica Grabovac

Dabar Sv. Juraj Biljevine

Podum

Lukovo

Prozor Krasno

Kuterevo

Starigrad

Sinac

Vrhovine

Prijeboj

Goljak

Rab

Lipovo Polje Kosinjski Bakovac

Jablanac

Borje

D. Kosinj

Korenica

G. Kosinj

Vrpile

Bakovac

Krbava

St. Novalja Novalja

Smiljan

Cesarica

Budak Donji Lapac

Karlobag Kolan

Ljubovo

Klanac

Prizna

Trnovac

Metajna

Udbina

Bilaj

Medak

Pag Gorica

Lovinac Sv. Rok

Povljana Rtina

Starigrad

Lika – Karlovac

Mesefesztivál

Lika – Karlovac

Európától