CÍMLAPSZTORI
HOMÁLYOS ZÓNA
r
ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. Es elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost." (Móz.1.11:1:7) Észrevették egy-két meglepő momentu
szín
mot, ami valahogy nem illik bele a megszo kott kontextusban? Most nem arra gondo lok, hogy a modern tudomány is megerősíti, hogy a mai emberiség pár egyedből indult
Minden összezavarodik?
Emlékeznek a bibliai történetre? Amikor Noé utódai nagy elbizakodottságukban egy égig érő tornyot akartak létrehozni, de Isten összezavarta a nyelvüket, hogy ne értsék egymást. így az építők egyetértés hiányában nem tudták megépíteni a tornyot, s a terv meghiúsult. A történet lényege, hogy az emberiség, amelynek egységes volt a nyelve, valamilyen oknál fogva különböző nyelveket beszélő csoportokra bomlott. Valami ilyesmit látunk ma is a világban: országok, népcsoportok, sőt politikai pártok egyre kevésbé értik egymást. Vagy rosszul gondoljuk, és nem ez a helyzet?
ki valamikor az afrikai kontinensről, és úgy terjedt szét a Földön. Hanem Isten viselke désére. Ha figyelmesen olvassuk, szó sincs haragról. Ez nem az a düh, amit megszok tunk Mózes istenétől, nem az őrjöngés és pusztítás vagy a kicsinyes bosszúállás. Isten csodálja és elismeri az emberek képességeit: „semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent,
amit elgondolnak magukban". Az
egész példázatnak ez a kulcsmondata. Eb ben semmi düh vagy féltékenység nincs, ez nem más, mint elismerése fajunknak. A má sik árulkodó jel, hogy Isten nem rombolja le az épülő tornyot, ahogy ezt a haragvó is
a a Bábel-történetet olvassuk akárhol,
A szöveg és furcsaságai
legyen az teológia mű vagy történelem
Kiindulópontként olvassuk el, mit is ír pon
Összezavarja a nyelvüket, aminek következ
könyv, mindig az derül ki, hogy ez a példabe
tosan a Biblia: „Mind az egész földnek pedig
tében megszűnik az egységes emberiség.
H
tentől elvárnánk. Hanem mit tesz helyette?
széd az emberi elbizakodottságról és az isteni
egy nyelve és egyféle beszéde vala. Es lön mikor
De miért? Nem dühből, nem haragból, nem
büntetésről szól. Vagy nézzük meg Brueghel
kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy sík
büntetésből, hanem, mert tudja, hogy ezzel
1563-ban festett képét a toronyról (lenti kép).
ságot találának és ott letelepedének. (...) Es
használni fog az egész emberiségnek. Nem
Nem is toronyra, hanem inkább a mezopotá
mondának: Jertek, építsünk magunknak várost
most, hanem majd a jövőben.
miai zikkurátokra emlékeztet a felfelé egyre
és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerez
kisebbedő emeleteivel. A történészek is job-
zünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk
'bára a babiloni nagy zikkuráttal azonosítják.
az egész földnek színén. Az Úr pedig leszáüa,
De mielőtt megválaszoljuk a miértet, lássuk,
De akkor a Biblia miért beszél határozottan
hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek
mit mond a hivatalos és nem hivatalos tudo mány Bábel tornyáról. Hérodotosz szerint a
Tornyok és zikkuratok
toronyról? Es mi van akkor, ha a torony sok
vala az emberekfiai. És monda az Úr: ímé e nép
kal ősibb szimbólum, mint a bibliai példázat?
egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának
torony egy hatalmas, négyszögletű épület
Ezenfelül egyáltalán nem biztos, hogy ez a
ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy
volt, amelynek minden oldala 2 sztadion
példabeszéd Isten dühéről szól, talán egész
véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak
hosszú (200 m x 200 m), s a közepén egy
más a magyarázat.
magukban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk
óriási, nyolcemeletes torony állt, aminek a csúcsán a szentély foglalt helyet. Ugye, itt megint előkerül a zikkurát és „normál" to ronykettőssége. Érdekes, hogy még a közép kori ábrázolásokon is toronynak képzelték, s nem jellegzetes zikkurát formának: Állítólag Nagy Sándor még személyesen látta a bibliai épület romjait. Régészeti feltárások Babiló niába valószínűsítik a legendás tornyot. A X X . század első évtizedeiben Assur-bán-apli kiásott könyvtára segítette a kutatókat, hogy megtalálják Bábel tornyát. Róbert Koldewey végül is felfedezte a Nabukodozor által épített Babilont. Kiásta az alapzatát, és a megtalált szövegekből megtudta, hogy egykor hatal mas torony állt a város közepén, valószínű leg az, amiről Hérodotosz is beszélt. Sajnos az építmény Hammurapi ideje előtt elpusz tult. Az agyagtáblák szerint a torony tetején Marduk isten szentélye állt arannyal bevon va, kék, zománctéglákkal díszítve. Építésekor 85 millió téglát használtak fel, és Hérodotosz szerint itt áldoztak Marduknak.
90 Hihetetlen 2015 ÁPRILIS
ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK
r