Informatikatörténelmi krimi III. rész

Informatikatörténeti krimi

III. rész

Budapest, 2021 Julius E-Mail

Szabó Tamás dbforum01@googlemail.com

Tartalom

Szoftver verseny hiányos ismeretekkel

Bevezetés

Mit tudott a Biráló Bizottság

Mit nem tudott a Biráló Bizottság

Mit tudott a SOFTINVEST igazgató és

a COMPORGAN igazgató

Beveztés

Münchenben éltem 1969-2019 között. Rudas Pál magyar dAccess fejlesztő jelezte nekem, hogy 1985 novemberben kitüntetés lesz Budapesten. Örültem a jó hírnek, de egyben csodálkoztam, hiszen a dAccess III szoftverrel ebbben az időben bajok voltak. Mérések szerint lényegesen lassúbb lett mint az USA dBase, ezzel nyugaton nem volt egyenlőre piacképes. Azt tudtam, hogy Magyarországon, forintért igy is hasznos a devizahiány miatt. Kiváncsi voltam mit tud a Bíráló Bizottság a részletektől és ennél fontosabb, hogy mi az amit nem tudtak?

(1) Mit tudott a Bíráló Bizottság a dAccess III -ról?

(1.1) A dAccess adatbank kompatíbilis a dBase szabványos

adatbankhoz.

(1.2) A dAccess III Magyarországon forintért kapható.

Valószínű, hogy ez a két pont volt a lényeg a minősítésnél.

1984-ben az USA-ban több mint 1000 vállalat használta a dBase adatbank

szabványt. Szoftver könyvtárak, tanfolyamok, sok tankönyv támogatták ezt a szabványt.

Az IBM megbízása alapján már 1981-ben az Ashton-Tate vállalat szoftvere a dBase II került monopol helyzetbe az adatbankoknál.

https://en.wikipedia.org/wiki/DBase

(2) Mit nem tudott a Bíráló Bizottság?

(2.1) Szakmailag nem vizsgálták a szoftvert, méréseket nem végeztek, a magyar fejlesztőket nem kérdezték meg az előzményekről, munkájukról, ők voltak az I. DIJ tényleges, az igazgatók által "elfeljetett hősei".

A kitüntetés csak az igazgatók között zajlott le akik felületesen, hírből tudták, hogy miről lehet szó. Felületes előnyök ezekben a fenti pontokban (1.1) és (1.2)

(2.2) Nem tudták, hogy a dAccess III egy elősző dAccess II szoftver funkcionálisan változtlan verziója ASSEMBLER helyett C-nyelvre átültetve hasonlóan mint a dBase II is C-nyelvre lett átültetve a dBase III verzióval.

https://en.wikipedia.org/wiki/DBase#dBase_III

"port the assembly language-based dBase to target systems led to a re-write of the platform in the C programming language, using automated code conversion tools." Magyarországon az automatikus átalakitás helyett kézzel írták a koverziót a C-nyelvre.

(2.3) Nem tudták, hogy a dAccess II szoftver Nyugatnémetországban az USA dBase kiegészítésére és nem a helyettesítésre készült

A dAccess II tulajdonságai: a rendkívüli gyorsaság és Mainframe nyelvek.

- ott ahol az eredeti dBase lassú (kötegelt feldolgozás, sok adattal)

- ott ahol az eredeti dBase nyelv helyett COBOL és PL/I nyelveken nem csak a személyi számítógépeken de az IBM Mainframe gépeken forráskód szinten azonos a szoftver.

(Magyarországon a Pascal lett a dAccess III alkalmazások nyelve, a Mainframe kapcsolat, COBOL, PL/I csak nyugaton volt fontos)

(2.4) Nem tudták, hogy a dAccess II ASSEMBLER nyelven kétszer gyorsabb lett mint az eredeti dBase szoftver. Ez lényeges kötegelt feldolgozásnál, nagy mennyiségű adatokkal.

(2.5) Nem tudták, hogy a dAccess III C-nyelven lényegesen lassúbb lett mint a dBase III, ezért a nyugati piacon így esélytelen volt. A sebességre kritikus részeket nem nehéz átvenni a müncheni dAccess II ASSEMBLER forráskódból (csak 1700 sor), de ez a hibajavítás Magyarországon nem történt meg.

A motiváció hiánya miatt leállt a fejlesztés Magyarországon:

- a magyar piacra a lényegesen lassúbb szoftver is versenyképes

forintért az akkor csak devizáért vásárolható dBase ellen,

- az I. DIJ kitüntetés az igazgatók között történet, a magyar

fejlesztők elismerésének hiánya rombolta a motivációt

- a személyi számítógépek magánimportja Magyarországra több pénzt hozott mint a szoftverfejlesztés.

Fontos: nem dBase konkurrencia, hanem hasznos kiegészítés a dBase szoftverhez amit az USA dBase forgalmazó is támogatott.

Charles Simonyi (Microsoft) ajánlotta nekem a kapcsolatot az Ashton-Tate vállalat elnökéhez (Ed Esber). Az 1986-os Hannoveri Vásáron az Aston-Tate parnereként mutattam be az USA vállalat kiállító helyén a dAccess szoftvert úgy mint hasznos kiegészítést a dBase szabványhoz.

Az 1968-as Hannoveri Vásáron a Metrimpex-Softinvest megjelent egy ismeretlen, hongkongi vegyesvállalat apró kiállító helyén és a Vásár hivatalos katalogusban a dAccess adatbank szoftverrel úgy mint dBase

konkurrens. A katalogus alapján a német tulajdonos felfigyelt a jogsértésre. Én kezedeményeztem a magyar kooperációt a C-nyelvre való konverziónál.

Már az elején figyelmeztettek, hogy a keleti partnerek híre nem jó, nem jogkövetők. Sajnos a hitelem rontása Hannoverben megtörtént.

A Metrimpex lehet, hogy tévedésből és hanyagságból szerződést sértett, elhitte a SOFTINVEST meséjét, hogy a "magyar" szoftver exportra alkalmas.

A Metimpexnél későn, a hannoveri botrány után nézték meg a szerződést.

A nyugati gazdasági térben minden jog nálam volt. Nem tudom milyen alapon régi AVH-stilusban fenyegetést kaptam, mondjak le a jogaimról. Ezt már csak azért sem tudtam, hiszen a nyugati jogokat és a dAccess márkanevet már az előző dAccess II projektnél eladtam egy német vállalatnak. Akkor még magyar kooperációról szó sem volt.

Mertimpex-Softinvest próbálkoztak a német jogtulajdonossal akinek én a dAccess II és III terveket eladtam. A német partnerem ragaszkodott a nyugati jogokhoz és a Metrimpex egy évvel később feladta a dAccess szoftver képviseltét. Mátyásfalvi János Realco külkereskedelmi vállalatával 1987-ben még szeptemberig próbálkozott a Metrimpex helyett az orgazda szerpével. A német partnerem jogi következmányekkel fenyegette előbba Metrimpexet, később Mátyásfalvit. A német-magyar kooperáció elbukott egyes magyar szereplők jogellenes viselkedése miatt.

(3) Mit tudott a SOFTINVES BT igazgató és mit tudott a COMPORGAN igazgató?

A versenyt "magyar" szoftvereknek rendezték.

Jegyzőkönyv készült a SOFTINVEST-nél mivel én kifogásoltam a magyar kézikönyvekben a német copyright hiányát. Rammacher Tamás Igazgató a jegyzőkönyvben a felelősséget Sárossy Józsefre (SoftCare) háritotta, pedig Rammacher is benne volt tudatosan a hamisításban.

A SOFTINVEST a verseny előtt egy ideig még német coyright jelöléssel, SOFTINVEST felíratú lemezekkel tartott dAccess bemutatókat (nálam is van egy ilyen lemez).

A verseny rendezője Pogány Károly COMPORGAN igazgató. Vele Münchenben többször is találkoztam. Barátom Tarnai László csaknem 200 magyar szakembernek szerzett "export munkát" Németországban, több

Comporgan munkatársnak is. Én a szakmai témáknál ott voltam az export megbeszéléseken.

A kitüntetéskor még nem tudtam, hogy a versenyt csak "magyar" szoftverre rendezték. Gyanútlanúl kezdtem beszélgetést Pogány Károllyal a dAccess müncheni fejlesztéséről. Nekem váratlanul reagált.

Nagyon ideges lett. Félt, hogy a Bíráló Bizottságnál kiderül a nem "magyar", de német eredet. Megdöbbentő, soha nem tapasztalt durva módon, "fogjam be a számat", hangos kiabálással elzavart az elnökség közeléből. Tehát Pogány Károly a rendező a hamisítással okozott bonyodalomban levetkőzte a kulturált viselkedést.

Végül is Rudas Pál gyanútlan volt amikor engemet jóhíszeműne meghívott a kitüntetésre. Elfelejtették jelezni neki, hogy ebből bonyodalom lehet.

Budapest, 2021 Junius E-Mail

Szabó Tamás dbforum01@googlemail.com

További eKönyvek itt a Book-s fejezetben CV https://sites.google.com/site/cvtamasszabo/

IT krimi I. rész https://mek.oszk.hu/21400/21408/21408.pdf