Hungarian edition 2015. december – XI. évfolyam, 4. szám
www.dental-tribune.com
GYAKORLÓ FOGORVOS AJÁNLJA
RENDEZVÉNY
EGÉSZSÉGPOLITIKA
Manapság a fogorvosoknak számtalan lehetőség áll rendelkezésére a páciensek professzionális ellátása érdekében. A legfontosabb, hogy kiválasszuk a számunkra ehhez szükséges eszközöket, és ezeket eredményesen integráljuk a rendelőnk nyújtotta szolgáltatások közé. >> 4. oldal
Mai felgyorsult világunkban ami tegnap még lehetetlennek tűnt, az ma már lehetséges, holnap pedig minden bizonnyal a megoldások egy sor alternatívája közül választhatunk. Nincs ez másképpen a digitális fogászati módszerek, CAD/CAM-technológiák terén sem. >> 8. oldal
2015 júliusában jelent meg az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény, mely szakaszosan lép hatályba, és természetesen érinti a praxisjoggal rendelkező alapellátó fogorvosokat is.
>> 20. oldal
Ez lehetett a világ Fokozatváltás vár legrégebbi az orvosképzésre fogászati kezelése
A világ legrégebbi, 14 ezer évvel ezelo˝tti szájsebészeti beavatkozására derítettek fényt olasz paleoantropológusok. A beteg egy fiatal férfi volt, a fogát fúrták ki. A körülbelül 25 éves beteg Olaszország északi részén élt a 14 160 és 13 820 évvel ezelőtti időszakban, jó állapotban fennmaradt csontvázára 1988-ban bukkantak a Dolomitokban, Belluno közelében – olvasható a Discovery News hírei között. Az állkapcsok előzetes vizsgálatakor az egyik alsó őrlőfog rágófelszínén hatalmas üreget fedeztek fel négy csatlakozó lyukkal, de eleinte azt hitték, a szuvasodás okozta ezt. Úgynevezett pásztázó elektronmikroszkóp segítségével tüzetesen megvizsgálták a fogat, és az üreg belső felületén fura karcolásokat vettek észre. Az elváltozások eredetét kutatva, a tudósok három őrlőfogon kísérleteztek, amelyeket parányi fa-, csontés kőeszközökkel „kezeltek”. Így bizonyosodott be, hogy a beavatkozást egy éles kőeszközzel hajtották végre. „Különböző irányban mozgatták az éles eszközt, hogy kikaparják, eltávolítsák a szuvas részeket az elgennyesedett fogból. Ez azt jelenti, hogy a felső paleolitikumban élt emberek tisztában voltak a fogszuvasodás veszélyeivel, tudták, hogy be kell avatkozni és megtisztítani a fogüreget” – magyarázta a vizsgálatokat irányító Stefano Benazzi, a Bolognai Egyetem kutatója. Hozzátette: az érintett fogon a zománc lekopott, lecsiszolódott, ami azt jelenti, hogy a beavatkozást jóval a
Dental Tribune 2015-4.indd 1
beteg halála előtt végezték el. „A kezelés évezredekkel megelőzi a középső és az újkőkorból ismert fogászati és koponyalékelési beavatkozásokat” – fogalmazott Stefano Benazzi. Ismertetése szerint 9000 éves pakisztáni sírból került napvilágra egy olyan őrlőfog, amelynél a fogbél eltávolítására fúrót alkalmaztak, Szlovéniában pedig méhviasszal betömött 6500 éves fogat találtak. A Bolognai és a Ferrarai Egyetem kutatóinak tanulmánya a Scientific Reports című tudományos folyóiratForrás: MTI ban jelent meg.
Még az év vége előtt a kabinet elé kerülhet az orvosképzés fejlesztéséről szóló tervezet, mely a Fokozatváltás a felsőoktatásban című ágazati koncepción alapul. A magasabb fokozatra kapcsolás azonban már csak azért is kérdéses, mert az eddigi terheléstől is recseg-ropog a túlfeszített fogorvosképzés. Különösen, hogy a négy egyetem évek óta erős késztetést érez arra, hogy egyre több külföldi hallgató felvételével növelje bevételeit. Mindehhez viszont nincs elég oktató- és gyakorlóhely. E pénzszerzési lehetőségre érzett rá a kormány is, amikor meghirdették a hazai orvos- és egészségtudományi képzés megújítását. Ehhez 30-40 milliárdos fejlesztést ígértek, de amikor Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a minap arról beszélt, hogy hamarosan a kabinet elé kerül az intézkedéscsomag, már 70 milliárdos fejlesztést említett. A pénzből bővítenék a képzési kapacitásokat, többek kö-
zött kialakítanának újabb úgynevezett skill-laborokat, ahol például szimulációs babákon gyakorolhatnak a hallgatók. Ha a kormány fejlesztési elképzelései részleteiben még nem is ismertek, az egyik legfőbb törekvés már közismert: az országnak bevételt hozó, fizető külföldi hallgatók számának növelése. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati anyag korábban igen ambiciózus célt jelölt meg: a külföldi hallgatók számának (ami 2013-ban 23 ezer volt) 2020-ra 40 ezerre való növelését. Ebben a programban különleges szerepe lehet a magyar orvos-fogorvos-gyógyszerész képzésnek, ami a honi felsőoktatás legkeresettebb exportcikke. A kormány felsőoktatási koncepciója is elismeréssel beszélt erről, amikor az ágazat helyzetét, feladatait jellemezte. „Az orvosképzés a magyar felsőoktatás egyik sikerágazata – szögezte le a dokumentum –, a gyógyítás-oktatás-kutatás hármas egységét megtestesítő gradu-
ális és posztgraduális orvosképzésnek mégis egyszerre több kihívással kell szembenéznie. (...) Az orvosi és fogorvosi képzésben az oktatók többsége aktívan részt vesz a betegellátásban és a kutatásban is. Mindehhez társulnak az egészségügyi fogyasztói szemlélet minőségében megújuló igényei és a páciensek jogos elvárásai, hogy amennyiben egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, ne legyenek az egészségügyi képzés alanyai, szemléltető- vagy gyakorlóeszközei. Ugyanakkor a betegeken nyert tapasztalat és a valódi páciensélmény a képzés során nem nélkülözhető. (...) Egyetemeinken számos külföldi hallgató tanul, ráadásul a magas önköltség ellenére jelentős a túljelentkezés. A környező országokban lényegesen olcsóbban lehet orvosi diplomát szerezni, és ezekben az országokban is egyre több egyetem kapcsolódik be az idegen nyelvű képzésbe. Pozícióink megtartása, illetve a külföldi hallgatók számának növelése érdekében fejleszteni kell az oktatás infrastruktúráját, színvonalát, személyi és tárgyi feltételeit. Korábban a német hallgatók jelentős része másodév után átment német >> 3. oldal
2015. 12. 08. 13:57