Dental Tribune 2024/2

The World‘s Dental Newspaper

TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS

A fogászati implantátumok ma már kiszámítható és hatékony kezelési lehetőséget biztosítanak a teljes és részleges foghiánnyal élő páciensek hiányzó fogainak pótlására. Kiemelkedő hosszú távú klinikai eredmények állnak rendelkezésünkre...

A beleegyező nyilatkozat a gyermekfogászati ellátásban bonyolult és ellentmondásos

A tájékozott beleegyezés kérdése a gyermekgyógyászati esetekben bonyolulttá válhat, mivel sokan vannak érintettek. (Kép: wavebreakmedia/Shutterstock)

Anisha Hall Hoppe, Dental Tribune International A gyermekfogászati ellátást illetően a beleegyezés értelmezése a különböző országokban eltérő. Bár az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia konkrét iránymutatásokat ad a gyermekbetegek tájékoztatáson alapuló beleegyezésének biztosítására, más országokban gyakran nem könnyű hasonló iránymutatásokat találni. Egy új multinacionális tanulmány a fogászati ellátás során a tájékoztatáson alapuló beleegyezés megszerzésének összetettségét vizsgálja, különösen a gyermekfogászat kontextusában, ahol a beleegyezés és a hozzájárulás a kiskorúak és gyámjaik bevonása miatt egyedi szituációkat teremt.

A beleegyezés kulcsfontosságú szerepet játszik a beteg autonómiájának és az etikus kezelésnek a biztosításában.

A tanulmány a világ minden tájáról érkező válaszok alapján rávilágít a gyermekfogászati ellátáshoz szükséges tájékoztatáson alapuló beleegyezés megszerzésével kapcsolatos kihívásokra és eltérésekre, kiemelve a korai fogászati beavatkozás fontosságát a jobb egészségügyi eredmények érdekében. Az adatokat 13 ország fogászati szakemberei körében végzett online felmérés útján gyűjtötték. A szerzők összehasonlították és elemezték a tájékoztatáson alapuló beleegyezést szabályozó különböző megközelítéseket és jogi kereteket ezekben az országokban. A tájékoztatáson alapuló beleegyezési gyakorlatban jelentős eltéréseket találtak. Egyes országokban az életkor az egyetlen kritérium a beleegyezési képesség meghatározásához, míg máshol további tényezőket vesznek figyelembe,

beleértve a gyermek megértését és érettségét.

Különösen figyelemreméltó a vizsgált országok közötti eltérés a beleegyezéshez szükséges törvényes korhatár tekintetében. Például Tanzánia, Dél-Afrika, India, Kenya, Malajzia és Brazília az életkorra támaszkodik mint fő meghatározó tényezőre, míg Szingapúrban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a Gillick-féle kompetencia fogalmát alkalmazzák, amely a gyermek megértését életkortól függetlenül értékeli.

A beleegyezés kérdése akár bíróság elé is vihető mint lehetséges gondatlansági eset, amennyiben a fogorvos a kezelést elengedhetetlennek tartja. A dokumentum azt javasolja, hogy világosabb globális iránymutatásokra van szükség, amelyek részletezik, hogy a fogorvosok mikor járhatnak el a beteg érdekében, hogy megállapítsák, mi minősül fogászati vészhelyzetnek, és hogy meghatározzák a beleegyezés felülbírálatának folyamatát. Hangsúlyozza továbbá a gyermekfogászatban alkalmazott beleegyezési gyakorlatok összetettségét és változatosságát világszerte, és kiemeli az egyértelműbb iránymutatások és további kutatások szükségességét a gyermekek és a különleges szükségletekkel rendelkező betegek etikus és hatékony fogászati ellátásának biztosítása érdekében. A szerzők hangsúlyozták a tájékozott beleegyezés kritikus szerepét a jogi jogok, az etikai gyakorlat és a betegellátás metszéspontjában.

A „A pilot study on the global practice of informed consent in paediatric dentistry” című tanulmányt a Frontiers in Oral Health című szaklapban tették közzé 2024. március 1-jén. DT

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

Dr. Mei Hui Tan az IDEM 2024-en tartott előadásában a száj- és állcsontsebészet és az alvásgyógyászat területén szerzett szakértelmét ötvözte, így a klinikusok jobban megérthették

Politikai üzemmód

Dr. Szepesi András

2024 tavaszán politikai üzemmódba állt az ország. Elsősorban a politikai pártok, szervezetek és a médiumok. Ez rendesen áttevődik a lakosságra, akár kedvelik a politikai műsorokat, akár nem. Az utcák megtelnek plakátokkal, a médiumok képekkel, üzenetekkel, eseményekkel. A közösségi médiumok vitákkal, kinyilatkozásokkal, indulatokkal, segélykiáltásokkal. Ezen se csodálkozni, se panaszkodni való nincs. A modern kapitalizmus értelmiségi élcsapata, a művelt polgárság kb. 150-200 évvel ezelőtt így kezdte berendezni a fejlett ipari országok politikai irányítását. Megjelentek a hatalomért vetélkedő politikai pártok, a folyamatot támogatták az egyre szélesebb körben kiterjesztett választójogok. Egyfajta népszavazás a rendszer alapja, vagy népítélet, ahogy azt a modern korban a görög demokráciáról elképzelték. Elvileg a pártoknak kellene „csatornázni”, rendszerbe foglalni a választók akaratát, amit azután a hatalomba juttatott pártok a kormányzásuk idején (többé-kevésbé) megvalósítanak. Az elmúlt évszázadban ez sokat finomodott, főleg a fejlettebb országokban. Nekünk, akik két háború után is a vesz-

tes oldalon találtuk magunkat, ez a békés politikai berendezkedés csak szünetekkel, paradigmaváltásokkal tarkítva alakult ki, és még ma se mondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott állapotba jutottunk. A 33 éve formálódó demokratikus magyar politikai rendszer legnagyobb hibája, hogy a kezdetekkor „muszáj Herkulesként” – mivel más megoldás nem volt, és az államszocializmustól is ezt örökölte – a kormány magához ragadta a közellátás intézményeinek az igazgatását is. Az természetes lenne, hogy a választásokon nyert felhatalmazás alapján a (politikai) irányítás a kormányhoz kerüljön, de ezeknek a bonyolult elméleti és gyakorlati alapozású rendszereknek az igazgatása más felkészültséget és érdekviszonyokat követelne. Az oktatás igazgatása erősen szakmai és kulturális feladat, hosszú távú szakmai programokat követel az általános iskoláktól az egyetemekig, de még azután is a különféle posztgraduális területeken.

A szociális igazgatást erősen helyben kellene végezni (szubszidiaritás), ahol a problémák jól ismertek. A közösségi források igazságos, tisztességes és hatásos elosztása nem egyszerű feladat. Ráadásul az érintettek egy részének nem csak

IRÁNYVONALAK, ALKALMAZÁSOK

A 21. század egyik legfontosabb egészségügyi problémája a daganatos betegek ellátása és gondozása. Munkájuk során a fogorvosok is egyre többször találkozhatnak olyan páciensekkel...

az emberi méltósággal élés, hanem a felemelkedés is a célja. Az egészségügy pedig annyira bonyolult rendszer, hogy politikusok sehol a világon nem tudják megtanulni az igazgatását, mert az életre szóló feladat, ha úgy tetszik, hivatás. Lehetetlen 4-5 éves választási ciklusokra tördelni egy olyan feladatot, ami az embereket a fogantatástól és a születéstől az idősödés hosszú folyamatán át a lehetőleg szenvedésektől megkímélt halálig vezet. Több szintje van, és különféle nem kormányzati intézményekhez, pl. társadalombiztosítás, állami egészségügyi szolgálat, szociális ellátó rendszerek stb. kellene kötődnie. A politika ezen feladatok nélkül is sajátos gondokkal küszködik. Senki nem számíthatott rá, de egy pedofil ügyben érintett helyettes intézményvezető felmentése miatt lemondott Novák Katalin köztársasági elnök. Majd szorosan utána lemondott Varga Judit, a korábbi igazságügyi miniszter, aki ellenjegyezte a kegyelmi ügyet. Ő lett volna a Fidesz–KDNP európai uniós választási lista vezetője. Lemondott még a református egyház zsinatának lelkész elnöke, Balogh Zoltán püspök, mert állítólag ” 3. oldal

Budapest, 2024. május

évfolyam,

javasolta vagy támogatta a kegyelmi ügyet. A református egyház belső forrongása máig érzékelhető, de a két magas vezető lemondása is komoly belpolitikai feszültségekkel járt. Ha ez nem lett volna elég, történt még egy szokatlan dolog. Varga Judit elvált férje, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen Magyar Péter eleinte csak kiállt volt felesége védelmében. Majd látva a kormánnyal elégedetlen emberek sokaságát, előbb mozgalmat alapított, majd egy ismeretlen pártot átalakított, és napjainkban egy olyan hatalmas politikai népszerűségnövekedést produkál, amelyikkel komolyan beleszólhat mind az európai uniós, mind az önkormányzati választásokba. Novák Katalint a köztársasági elnöki székében dr. Sulyok Tamás jogászprofesszor, az Alkotmánybíróság elnöke követte. Ő eddig sem a nagypolitikában, sem a politikai nyilvánosságban nem szerepelt. Nem sok ideje volt felkészülni, máris részt kellett vennie a világ egyik legnagyobb hatalmú vezetője, Hszi Csinping fogadásán, aki egy személyben a Kínai Kommunista Párt főtitkára, a

Központi Bizottság főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, államfője, és a Katonai Bizottság elnöke. Ekkora hatalmi koncentrációt mi már el se tudunk képzelni. Magyarországnál 140-szer nagyobb ország vezetőjét fogadni, protokoll szerint reprezentálni és kommunikálni igencsak más feladat, mint amire eddig készült. Eddig úgy tűnik, „állta a sarat”. Május 1-jén, a munka és a munkások hagyományos ünnepén azért volt miről elgondolkodni. Pontosan 20 éve vagyunk az Európai Unió teljes jogú tagjai. A szovjet övezet „foglyaként” évtizedekig vágyakoztunk, hogy milyen jó lenne a békés, jómódú, fejlődő Európához tartozni, hiszen korábbi történelmünk 1000 éve ezt erősítette. II. Erzsébet királynő próféciája 11 évvel korábban – amit 1993-ban, egyetlen magyarországi látogatásán az Országgyűlésben elmondott, minden magyart szíven talált: „Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították.” „Mert önöknek joguk van hozzá, hogy elfoglalják helyüket az európai történelem és kultúra fő áramában.”

És akkor, 20 éve megtörtént a csoda. Eleinte lubickoltunk benne. Később jöttek a gondok is. A „Brexit”, hogy Britannia egy népszavazást követően elhagyta az uniót, minket is hideg zuhanyként ért. Talán akkor értettük meg Lord Palmerston miniszterelnök évszázados mondását: „Angliának nincsenek örök barátai. Angliának nincsenek örök ellenségei. Angliának érdekei vannak.” Elnézve az unió és intézményei mai politikáját, a magyar kormány elleni szankcióit, amelyek végső soron a magyar embereket, akár a magyar betegeket is sújtják, ismét van miről gondolkodni.

Közben sem az orosz–ukrán háború, sem az Izrael állam és a palesztin terrorszervezetek konfliktusa nem jut nyugvópontra. Az Európai Unió és a NATO, de az USA is az orosz–ukrán háborúban a katonai megoldást támogatják. Szinte hihetetlen ez a XXI.

században. Komoly fiatal embertömegek pusztulnak a frontokon, sok a polgári áldozat és súlyos sebesült mindkét oldalon, és egyelőre még csak nem is körvonalazódik a megoldás. Mi a katonai ügyekből eddig kimaradtunk, helyette a humanitárius segítség területén jeleskedtünk, de be kell látni, hogy a gazdaságunk azért megsínylette a háború következményeit. Csoda, hogy ilyen környezetben kevés figyelem és még kevesebb energia marad az egészségügy krónikus bajainak, azaz rendszerhibáinak a kijavítására. Pedig ezek egy része nem bújik meg az információs aszimmetria fedezékei mögött, hanem az állampolgárok számára is látható, érthető. A százszámra hiányzó háziorvos, a szakellátás legváratlanabb pontjain szünetelő szülészetek, kieső ultrahang- és mammográfiás rendelések, átmenetileg bezáró baleseti részlegek mutatják a szakemberhiányt. Az évről évre újratermelődő, lejárt szállítói tartozás adóssághegyei azt a közgazdasági szűkösséget jelzik, ami arra utal, a rendelkezésre bocsátott források nem tudják fedezni az ellátások egy részének a költségeit. Mindkét megoldatlan

Pozitív összefüggések

az intraorális szkennerek

és a páciensek között

A Medit három módszert mutat be, amelyekkel az intraorális szkennerek (IOS) pozitívan befolyásolhatják a páciensek fogorvosi rendelőjéről alkotott képét.

Ha Ön is használt már intraorális szkennereket (IOS), akkor talán megtapasztalta már a klinikai kezelési folyamatokban való használatuk kényelmét és előnyeit. A páciensek kezelésében nyújtott kényelem mellett íme néhány érdekes tény, hogy az IOS rendszer összességében előnyöket biztosíthat klinikája számára.

1. Pozitív klinikai élmény nyújtása a gyerekeknek

Tekintettel arra, hogy egyes felnőttek is kényelmetlenül érzik magukat

a lenyomatvétel során, a gyermekek számára sokkal nehezebben elviselhető ez az időszak, mivel jóval türelmetlenebbek. Egy kutatás szerint a gyerekek a digitális lenyomatvételt előnyben részesítik a hagyományos módszerekkel szemben, és jó véleménnyel rendelkeznek a digitális fogászatról [1].

2. A kommunikáció fokozása – a képek többet mondanak, mint a szavak

Hogyan javítaná egy intraorális szkenner a páciensekkel való kommunikációt? Először is, objektív tanácsadással a beolvasott adatokkal ellátott előtte-utána képek révén. Ezáltal a páciensek jobban megértik a kezelési folyamatot, és összességében javul a klinikai tapasztalataikkal való elégedettségük.

A sok ok közül az egyik, amiért a betegek ugyanahhoz a fogorvoshoz járnak és elégedettek, az az, ha a kommuni-

kációt könnyűnek találják [2]. Néha minden orvos könnyen elsiklik afelett, hogy orvosi nyelven magyaráz a nem szakembereknek. A szkennelt képek és a klinikai kezelési képek azonban meggyőzőbbé és világosabbá teszik a magyarázatát.

3. A betegek megtartása

Melyek azok az apró tényezők vagy különbségek, amelyek befolyásolják a pácienseket abban, hogy a választott fogászati klinikát másokkal szemben előnyben részesítsék? Fontos számukra az általános kezelési folyamat és a minőség, de érdekes módon más tényezőket is

kérdésnek: a szakmai létszámhiánynak és a pénzügyi hiányoknak egyfajta következménye az ellátó kapacitások beszűkülése, romló hozzáférhetősége, valamint a várólisták meghosszabbodása, helyenként az elviselhetetlenség mértékéig. Ezek a jelek is mutatják, hogy a politikai kormányzás nem tudja megfelelően kezelni az egészségügy belső, szakmai, kapacitás és strukturális bajait. Az egészségügy azt az egyetlen dolgot teszi, ami hatáskörében van: áthárítja a bajait a betegeire, és várja a kormányzat közbelépését. Néhány hét múlva meglátjuk, Magyarország népe mit gondol az uniós részvételünkről és az önkormányzatokban folyó munkáról. Utána az egészségügy következik. Lehetetlen ma megmondani, milyen eszközökkel, pénzügyi támogatásokkal, strukturális átalakításokkal, szolgáltatások szűkítésével fog a kormány közbelépni. Én most, egy publicisztika végén csak egy régi kínai mondást szeretnék az illetékesek figyelmébe ajánlani: „Ahol az orvost verik, ott a beteg jajgat”, és 2026 – ahol az ország kormányzásáról kell majd szavazni - már meglehetősen közel van. DT

IMPRESSZUM NEMZETKÖZI SZÉKHELY

FELELŐS KIADÓ ÉS VEZÉRIGAZGATÓ: Torsten Oemus

TARTALOMÉRT FELELŐS IGAZGATÓ: Claudia Duschek

Dental Tribune International GmbH Holbeinstr. 29, 04229 Leipzig, Germany Tel.: +49 341 4847 4302 Fax: +49 341 4847 4173 Általános információ: info@dental-tribune.com Hirdetésfelvétel: mediasales@dental-tribune.com www.dental-tribune.com

A Dental Tribune International GmbH azon anyaga, amelyet újra nyomtattak vagy lefordítottak és újból kinyomtattak ebben a kiadásban a Dental Tribune International GmbH szerzői jogi védelme alatt áll. Az ilyen anyagokat a Dental Tribune International GmbH engedélyével lehet csak közzétenni. A Dental Tribune a Dental Tribune International GmbH védjegye. Minden jog fenntartva. © 2024 Dental Tribune International GmbH. A Dental Tribune International GmbH előzetes írásbeli engedélye nélkül bármilyen módon, egészben vagy részben történő sokszorosítása kifejezetten tilos.

értékelnek. Ezek közé tartozik a rövid várakozási idő, a fertőzésvédelmi szabályok és az általános kezelési eljárások. Bizonyára tapasztalta már a betegek pozitív reakcióit a digitalizált eljárásokra, azok pontosságára és kényelmére. Az intraorális szkenner használata még a székben töltött időt is lerövidíti. A hagyományos lenyomatvétel teljes folyamata körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, míg a szkenner kevesebb mint két percet (Cleveland Clinic, 2024). Ezek a teljes tapasztalatok alakíthatják a betegek egy klinikáról alkotott elképzeléseit. DT Irodalomjegyzék

1. Serrano-Velasco et al, 2023

2. Ungureanu és Mocean, 2015

A Dental Tribune International mindent megtesz annak érdekében, hogy a klinikai információkat és a gyártók termékeiről szóló híreket pontosan adja közre, nem vállal azonban felelősséget a termékekről szóló állítások helytállóságáért vagy a nyomdahibákért. A kiadó nem vállal továbbá felelősséget sem a terméknevekért vagy -leírásokért, sem a hirdetők közleményeiért. A szerzők által kifejtett véleményt a sajátjuknak kell tekinteni, és azok semmi módon nem tükrözik a Dental Tribune International véleményét.

KIADJA: DP HUNGARY KFT. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9.

FELELŐS KIADÓ: Laczkó Tamás

FORDÍTÓ: Laczkó Leonard

NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: DP Hungary Kft.

NYOMDAI KIVITELEZÉS: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

ADATEGYEZTETÉS, INFORMÁCIÓ: Bárdos Veronika, 06-30-472-0030

HIRDETÉSFELVÉTEL: Laczkó Tamás, 06-30-472-0030

Kép: Adobe Stock (Jintana)

Regeneratív terápiát és elektrolitikus tisztítást követő

reosszeointegráció humán periimplantitisben: esetismertetés

4 implantátum vizsgálatával

Dr. Dieter D. Bosshardt, dr. Urs R. Brodbeck, dr. Florian Rathe, dr. Thomas Stumpf, dr. Jean- Claude Imber, dr. Paul Weigl, dr. Markus Schlee

Bevezetés

A fogászati implantátumok ma már kiszámítható és hatékony kezelési lehetőséget biztosítanak a teljes és részleges foghiánnyal élő páciensek hiányzó fogainak pótlására. Kiemelkedő hosszú távú klinikai eredmények állnak rendelkezésünkre, amelyek szerint az implantátumok 10 éves túlélési aránya meghaladja a 95%-ot is [1]. Mindazonáltal előfordulhatnak komplikációk is, amelyek veszélyeztethetik az implantátumok hosszú távú élettartamát [2]. A fogászati implantátumok egyre növekvő száma miatt várható, hogy idővel a szövődmények száma is növekedni fog.

Gyakori biológiai szövődmény a periimplantitis, amely a fogászati implantátumok körüli szövetekben kialakuló kóros állapot. A periimplantitis egy biofilmhez kapcsolódó elváltozás, amelyet az implantátum körüli nyálkahártya gyulladása és az azt követő progresszív csontvesztés jellemez [3]. A gyulladásos folyamatot baktériumok okozzák, amelyek biofilmet képeznek az implantátum felületén, és a továbbiakban lágyszöveti degradációt, periimplantáris tasakképződést és csontfelszívódást okoznak. A csontvesztés miatt az implantátum felszíne szabaddá válik, amely egyrészt esztétikai problémákhoz vezet, másrészt veszélyezteti az osszeointegrációt. A prevalenciát illetően az irodalomban közölt adatok változatosak a heterogén kórkép definíciók és esetdefiníciók miatt [2]. Egy meta-analízissel végzett szisztematikus áttekintés a periimplantitis súlyozott átlagos

prevalenciáját 22%-nak írta le, 1 és 45% közötti tartományban [4].

A periimplantitis kezelése és az azt követő rendszeres szupportív kezelés közép- és hosszú távon magas páciens- és implantátumszintű túlélési arányt eredményez [5]. A kezelést követően kedvező eredményekről számoltak be, a betegek többségénél klinikai javulás és stabil periimplantáris csontszint volt tapasztalható [5].

A gyulladás megszüntetése érdekében a regeneratív terápiát antiinfektív kezelésnek kell megelőznie. A periimplantitis kezelésére szolgáló különböző módszereket önmagukban vagy kombinációkban tesztelték állatokon és/vagy embereken [2]. Mivel a konzervatív kezelési módok nem túl hatékonyak, jelenleg a műtéti protokollok széles skáláját alkalmazzuk. A műtéti eljárás első lépése a lebenyképzés, majd a lágyrészek degranulációja. Az implantátum felszínének dekontaminálására számos módszert teszteltek és alkalmaztak, beleértve a mechanikus, szonikus és ultrahangos scalereket, lézereket, levegő-por abráziót és különböző kémiai szereket, például klórhexidin-diglukonátot, citromsavat, hidrogén-peroxidot és sóoldatot is [2]. Jelenleg még egyik felületfertőtlenítő eljárás sem bizonyult tökéletesnek. Állatkísérletek bizonyították, hogy a periimplantitist követő reoszszeointegráció létrejöhet különböző módszerek segítségével, habár igen eltérő minőségben [6–10]. Egy nemrég végzett preklinikai vizsgálatban kimutatták, hogy szenynyezett implantátumfelületek az elektrolitikus tisztítást – egy új fertőtlenítési technikát – követően újra osszeointegrálódnak [11]. Jelen humán vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy elektrolitikus tisztítási technikával elérhető-e azoknak az implantátumoknak a reosszeointegrációja, amelyeknél a behelyezést követően periimplantitis alakult ki.

Anyagok és módszerek

A vizsgálatot az „Ethik-Kommission der Bayerischen Landesärztekammer” (BASEC_No. DE/ EKBY10) regisztrálta (BfArM DA/CA99, DIMDI 00,010,977) és hagyta jóvá a 17.075 regisztrációs kóddal. Minden páciens számára szóban és írásban ismertettük a kutatást és tájékoztatást adtunk a kockázatokról, előnyökről és az alternatív kezelési módszerekről. Minden páciens aláírta az 1997-es Helsinki Nyilatkozaton alapuló, 2000-ben felülvizsgált írásbeli beleegyező nyilatkozatot, mielőtt a vizsgálatban részt vettek volna. Három páciens négy implantátumát vontuk be az esetsorozatba (1. táblázat). A regisztrált vizsgálatban eredetileg két páciens vett részt három implantátummal. A harmadik pácienst a szerzők magánpraxisában (Forchheim, Németország) kezelték, és nem vett részt a regisztrált vizsgálatban, de aláírta az írásbeli beleegyező nyilatkozatot. A négy implantátum körül periimplantitis alakult ki, így a szuprastruktúrát eltávolítottuk és elektrolitikus tisztítást végeztünk.

Az elektrolitikus készülék és annak működési módja máshol kerül bemutatásra [12]. Összefoglalva, elektromos áramot alkalmazunk a nátrium-formiát-oldattal permetezett implantátumra. Az áram a vizet hidrogén anionokra (OH−) és kationokra (H+) bontja. A hidrogénionok a befogott elektronokkal kapcsolatba lépve hidrogénbuborékokat képeznek, amelyek elemelik a biofilmet az implantátum felületéről. Az elektrolitikus dekontaminációs terápia mellett regeneratív terápiát is végeztünk GBR technikával, amely membránnal fedett saját csont és csontpótló anyag keverékével történő csontpótlást jelent (1. táblázat). Három implantátum esetében xenogén eredetű csontpótlót (Bio-Oss, Geistlich Pharma) és felszívódó membránt (Bio-Gide, Geistlich Pharma) használtunk. Egy implantátum esetében allo -

gén csontpótló anyagot (maxgraft, Botiss Biomaterials) és felszívódó membránt (Jason membrane, Botiss Biomaterials) használtunk. Amennyiben a csontdefektus nem volt körülhatárolt, sátor csavarokat (Ustomed) alkalmaztunk a tér befedésére és a csontpótló anyag rögzítésére (az #1 implantátum két sátor csavart kapott, a #2 implantátum három sátor csavart, a #3 implantátum három sátor csavart, a #4 implantátum pedig nem kapott sátor csavart).

Mind a négy implantátum esetében subgingivális gyógyulást és a műtét után 6 hónappal a szuprastruktúrák visszahelyezését terveztük. A műtétet követő első három héten belül mindegyik implantátum esetében dehiszcencia alakult ki, ami az implantátum expozíciójához vezetett.

A kontrollvizsgálatok során mind a négy esetben rekurrens periimplantitist diagnosztizáltunk. Az implantátumok eltávolítását az implantátumok átmérőjénél kissé nagyobb átmérőjű trepánnal végeztük (1. f ábra). Ezt követően hisztológiai és hisztomorfometriás vizsgálatot végeztünk.

Az elektrolitikus kezelés és az explantáció között 6-13 hónap telt el (1. táblázat)

A periimplantitis diagnózisa a 2017es „World Workshop on the Classification of Periodontal and Peri-Implant Diseases and Conditions” (A parodontális és periimplantáris betegségek és elváltozások osztályozásával foglalkozó nemzetközi workshop) munkacsoport konszenzusjelentésében leírt definíció szerint történt [3]. Mivel mindegyik páciens beutalóval érkezett, nem álltak rendelkezésünkre klinikai és radiológiai kiindulási adatok. Következésképpen a periimplantitis definícióját alapadatok hiányában alkalmaztuk (azaz a ≥3 mm-es radiológiai csontszint és/vagy ≥6 mm-es szondázási mélység bőséges vérzéssel együtt periimplantitisnek minősül) [13]. A röntgenfelvételeket, a szondázási

mélységet (PD) és a szondázási vérzést (BoP) a műtét előtt (T0), 6 hónap elteltével (T1) és az explantáció előtt (T2) hat ponton (M, MB, B, DB, D, DL) mértük egy 1 mm-es skálával ellátott parodontális szonda (PCPUNC 15, HuFridy) segítségével. Az implantátum platformjától a csont legapikálisabb pozíciójáig terjedő távolságot (P-B) a korábban leírtak szerint, ugyanezen hat ponton értékeltük, ahogy a PD és BoP értékét is az említett periodontális szondával mértük [12]. A műtétek során a periimplantáris csontdefektus anatómiáját a Schlee és munkatársai által leírt RP (regeneratív potenciál) klasszifikációja szerint osztályoztuk [12]. Minden klinikai értékelést egy vizsgáló (MS) végzett. A röntgenfelvételek filmtartó segítségével, derékszögben készültek, és a szerző (TS) szoftver (DBS Win, Dürr Dental) segítségével értékelte azokat. A függőleges dimenzióban mutatkozó esetleges hibákat az implantátum ismert hosszával korrigáltuk a szoftver kalibrálásával.

Hisztológiai feldolgozás

Az implantátumokat és a környező szöveteket 10%-os pufferolt formalinban fixáltuk, etanolos sorozatban dehidratáltuk, majd metilmetakrilátba (MMA) ágyaztuk. Az implantátumok hossztengelyével párhuzamosan 600 µm vastagságú, nem dekalcifikált, csiszolt metszeteket vágtunk alacsony sebességű gyémántfűrésszel hűtés közben (Varicut VC-50, Leco). Minden egyes implantátum első metszete az implantátum centrális tengelyében volt. Az összes többi metszetet a centrális metszethez képest derékszögben vágtuk. Ezáltal nagyobb számú és nagyobb implantátumfelületet lefedő metszeteket kaptunk. Az akril üveglapokra történő rögzítés után a metszeteket körülbelül 150 µmes végső vastagságúra csiszoltuk és políroztuk (Knuth-Rotor-3, Struers, Rodovre). Ezeket a csiszolt metszeteket toluidinkékkel és bázikus fukszinnal festettük. A nagy felbontású, digitális fotózást mikroszkóphoz (Axio Imager M2; Carl Zeiss) csatlakoztatott digitális fényképezőgéppel (Axi- oCam MRc; Carl Zeiss) végeztük.

Hisztomorfometria

A korábbi csontdefektus alapját az implantátumok apikális részén lévő régi csont és az implantátum koronálisabb részén lévő újabb csont

határvonala határozta meg. Az új csonthoz képest a régi csontot a másodlagos osteonok jelenléte, a cementvonalak nagyobb száma, kevesebb maradék fonott csont, kevesebb osteocyta és világosabb festődés jellemzi. Megmértük az említett demarkációs vonal és az implantátum felületén legkoronálisabban elhelyezkedő csont (fBIC) közötti vertikális távolságot. Ezen felül mértük a legapikálisabb, csontba ágyazott csontpótló részecske vertikális távolságát, mivel ez a hely az új csont kialakulásának vitathatatlan jele. Továbbá mértük az implantátum vállától az fBIC-ig terjedő vertikális távolságot is. Az újonnan képződött csont százalékos arányát, illetve a reosszeointegrációt a korábbi csontdefektus alapja és az fBIC távolsága alapján számítottuk ki [14].

Eredmények

Klinikai dokumentációk Klinikai dokumentációra példa az #1 implantátum dokumentációja (1. ábra). A periimplantitis diagnózisát követően (1a ábra) tisztítást, majd elektrolitikus kezelést végeztünk (1b ábra), valamint GBR csontpótlást Bio-Oss és saját csont fele-fele arányú keverékével , illetve membránnal (1c ábra). Továbbá két sátor csavart használtunk a membrán és a csontgraft rögzítéséhez. Hat hónappal később viszszatérő periimplantitist diagnosztizáltunk (1d ábra) és az implantátumot trepánfúró segítségével eltávolítottuk (1e, f ábra). A radiológiai csontmagasság változásait és a PD értékeket a 2. táblázat foglalja össze. Mind a négy esetben látható volt a radiológiai csontmagasság növekedése T0 és T1 között, míg T1 és T2 időpontok között vertikális csontveszteség volt megfigyelhető. Ennek ellenére az összes implantátum esetében a radiológiai csontmagasság növekedését tapasztaltuk a teljes megfigyelési időszak alatt. A mesiális és a distális csontnyereség 5,8 mm és 4,8 mm volt az #1 implantátumnál, 3,3 mm és 2,3 mm a #2 implantátumnál, 3,1 mm és 0,5 mm a #3 implantátum, valamint a 3,5 mm és 2,8 mm a #4 implantátum esetében. Az összes implantátum esetében csökkent a PD a T0 és T2 kontrollvizsgálatok között. Az #1 implantátum esetében akut gyulladás alakult ki 6 hónappal a műtét után, amelyet BoP és pus jelenléte igazolt. Következésképpen ismétlődő periimplantitist diagnosztizáltunk, és nem helyeztük vissza a szuprastruktúrát. A #2 és #3 implantátum esetében, amelyek ugyanahhoz a pácienshez tartoztak, hiányos csontosodás volt megfigyelhető BOP és/vagy pus jelenléte nélkül a 6 hónapos gyógyulási időszak után, így a szuprastruktúrát visszahelyeztük. A két implantátum 9 hónapos újraértékelésekor szondázási vérzést tapasztaltunk. Tizenkét hónap után gennyképződés és szondázási vérzés volt megfigyelhető; visszatérő periimplantitist diagnosztizáltunk. A #4 implantátum esetében a szondázási vérzés és az elégtelen csontosodás ellenére a szuprastruktúrát visszahelyeztük 6 hónappal a műtét után. Kilenc hónap után szondázási vérzéssel egyetemben progrediáló csontvesztést tapasztaltunk; rekurrens periimplantitist diagnosztizáltunk. Statisztikai analízis az alacsony esetszám miatt nem volt lehetséges.

Hisztológiai és hisztomorfometriás kiértékelés

A hisztomorfometriás eredményeket a 3. táblázat ismerteti.

#1 implantátum

A régi és az új csont elkülönítése lehetséges volt (2. a, b ábra). A régi csont lamerállis szerkezetű volt és másodlagos osteonokat

tartalmazott, míg az új csont vagy lamerállis szerkezetű volt primer osteonokkal, vagy trabekuláris fonott csonttal. Az apikális részen az érett kompakt (lamelláris) csont direkt kapcsolatban volt a hyaluronsavval fedett implantátum felszínnel (2. c ábra). Egyéb helyeken, de még mindig az apikális régióban is megfigyelhető volt ez a közvetlen kapcsolat, azonban a HA bevonat elvált az implantátum felületétől (2. b ábra). Demarkációs vonal választotta el a régi apikális csontot az új, koronálisan elhelyezkedő csonttól (2. b ábra). Az implantátumfelszíntől távolabb eső új csont kompakt szerkezetű, és főleg primer osteonokból épült fel, míg a hyaluronsavval fedett felszínhez közelebb eső csont felépítése trabekuláris szerkezetű fonott csont volt (2. d, e ábra). A legkoronálisabban elhelyezkedő, szabaddá vált implantátumfelszínen fogkő volt megfigyelhető, biofilmmel vagy anélkül (2. f

ábra). A fogkő egyenetlen kontúrral és vöröses-barnás színezettel, míg a biofilm sötétkék színnel és filamentózus felületi szerkezettel jelent meg. A régi és az új csont közti határtól a legkoronálisabb csontszintig tartó maximális vertikális távolság 2,54 mm (átlag = 1,65 mm). Az implantátum vállától az implantátum felületén a legkoronálisabban elhelyezkedő új csontig tartó minimális vertikális távolság 6,4 mm (átlag = 6,21 mm). A reosszeointegráció százalékos aránya 21,0% volt.

#2 implantátum

Az implantátum jelentős felületén csont volt megfigyelhető (3. a ábra). Az implantátum apikális felén régebbi és érettebb csont volt látható (3. b ábra), mint a koronális felén (3. c ábra). Habár nem volt egyértelmű demarkációs vonal a régi és az új csont között, a Bio-Oss jelenléte a koronálisan elhelyezkedő csontban

azt mutatja, hogy ez a csont az elektrolitikus tisztítás után jött létre (3. d ábra). A koronális részen néhány helyen fonott csontképződés volt megfigyelhető (3. e ábra). Fogkövet találtunk az implantátum felületén a csonttól koronálisan (3. e ábra). Ezen felül kettő fogkőlerakódást teljesen befedett az új csont (3. f, g ábra). Ezeken a területeken az új csont vitális volt és direkt kapcsolatban volt a fogkővel. Nem volt jelen sem hézag, sem biofilm réteg. A gyulladás hiánya és az osteocyták jelenléte a csont lacunákban a csont vitalitását igazolták. A maximális vertikális távolság a legapikálisabban elhelyezkedő, új csontba beépült BioOss partikulum és az implantátum felületén legkoronálisabban elhelyezkedő csont között 2,6 mm volt (átlag = 1,96 mm). A maximális vertikális távolság a régi és az új csont közötti határ és az implantátum felületén legkoronálisabban elhelyezkedő csont között 3,47 hirdetés

1. ábra: #1 implantátum:

(a) Periimplantáris csontvesztést mutató röntgenfelvételek az elektrolitikus kezelés napján.

(b) Az implantátum és a csont klinikai képe a tisztítás és elektrolitikus kezelést követően.

(c) Röntgenfelvétel a GBR után, a nem körülhatárolt csontdefektus fedésére szolgáló sátor csavarok alkalmazásával.

(d) Röntgenfelvétel az explantáció napján.

(e) Megmaradt csont az implantátum trepánnal történő eltávolítása után.

(f) Az eltávolított implantátum a környező csonttal.

2. ábra: #1 implantátum:

(a,b) Csont az implantátum apikális felén. Demarkációs vonal választja el a régi csontot (OB, „old bone”) és az új csontot (NB, „new bone”).

(c) A régi, kompakt csont (OB) kapcsolatban a hyaluronsavval fedett implantátumfelszínnel.

(d) Nagyobb nagyítás (a) az új kompakt csontot (NCB, „new compact bone”) és az új fonott csontot (NWB, „new woven bone”) ábrázolva koronális irányból a defektus aljáig. (e) Új, fontott csont a hyaluronsavval fedett implantátumfelszínen.

(f) Fogkő (C, „calculus”) biofilm jelenlétében (B, „biofilm”) a koronális implantátumfelületen.

mm (átlag = 3,04 mm). A minimum vertikális távolság az implantátum vállától az implantátum felületén létrejött új csont legkoronálisabb pontjáig 4,6 mm (átlag = 5,19 mm) volt. A reosszeointegráció aránya 36,9% volt.

#3 implantátum

A #2 implantátumhoz képest a #3 implantátum körüli csontszint szig-

Implantátum száma

EREDMÉNYEK

KLINIKAI EREDMÉNYEK

Implantátum

2. táblázat: Radiológiai és klinikai eredmények.

Megjegyzés: P-B = az implantátum platformja és a legapikálisabb csontszint közötti távolság; RP = (regeneratív potenciál) a csontdefektus anatómiai klasszifikációja T0 időpontban; PD = szondázási mélység; mm = milliméter; DB = distobuccális; B = buccális; MB = mesiobuccális; ML = mesiolinguális; L = linguális; DL = distolinguális; T0 = sebészi beavatkozás előtti időpont; T1 = 6 hónappal a műtét után; T2 = explantáció előtti időpont

nifikánsan apikálisabban helyezkedett el (4. a ábra). Csupán nagyon csekély mennyiségű új csont volt megfigyelhető. A periimplantáris csont nagy része régi kompakt (lamerrális) csont volt, amelyet a másodlagos osteonok jelenléte és a számos cementvonal is igazolt (4. b ábra). A gyulladásos infiltráció és a reszorpciós lakúnák (Howship lakúnák) jelenléte a csontgerincen

a gyulladás és a csontfelszívódás aktív szakaszát jelezte (4. d ábra). Fogkő és biofilm volt megfigyelhető koronálisabban az implantátum felületén (4. c ábra). A hisztomorfometriás vizsgálat 1,27 mm (átlag = 0,43 mm) maximális vertikális csontnövekedést igazolt. A minimum vertikális távolság az implantátum vállától az implantátum felületén létrejött új csont legkoronálisabb pontjáig 6,63 mm (átlag = 7,20 mm) volt. A reosszeointegráció aránya 5,7% volt.

#4 implantátum Az implantátum felszínének több mint fele csonttal borított, és az implantátum jól osszeointegrálódott (5. a ábra). A csont főként régi, kompakt (lamelláris) csontból állt, amit másodlagos osteonok és számos cementvonal jelenléte igazolt (5. b ábra). Az implantátum körüli csont koronális részén kevés fonott csont volt megfigyelhető. Egészen koronálisan, jóval a csont szintje felett, némi fogkőlerakódás volt megfigyelhető felületes biofilm réteggel vagy anélkül. A maximális vertikális távolság a régi és az új csont határvonalától az implantátum felszínén lévő, legkoronálisabb csontszintig 5,21 mm volt (átlag = 4,15 mm). Az implantátum vállától az implantátum felszínén lévő újonnan képződött csont legkoronálisabb pontjáig a legkisebb vertikális távolság 6,01 mm volt (átlag = 6,58 mm). A reoszszeointegráció aránya 39% volt.

Megbeszélés

Jelen kutatás a négy implantátum körüli csont klinikai, radiológiai, hisztológiai és hisztomorfometriás eredményeit ismerteti az elektrolitikus tisztítást követően, amely az antiinfektív és regeneratív terápia részét képezi periimplantitiszben. Eredetileg nem terveztük ezen

implantátumok eltávolítását. Mivel azonban mind a négy implantátum exponálódott és rekurrens periimplantitis alakult ki körülöttük,

az eltávolításuk indokolttá vált. Az explantációt követően hisztológiai és hisztomorfometriás

3. ábra #2 implantátum

(a) Az implantátum körül nagy mennyiségű csont látható.

(b) Régi csont (OB) az implantátum apikális részén látható.

(c) Új csont (NB) az implantátum koronális részén látható.

(d) Három csontpótló partikulum (BS, „bone substitute”) beágyazódása az új csontba.

(e) Az (a) képen látható, jobb oldali téglalap nagyobb nagyítása, amely az új fonott csontot (NWB) és a fogkövet szemlélteti (C) a csont koronális végénél az implantátum felületén.

(f ) Az (a) képen látható, bal oldali téglalap nagyobb nagyítása (a), amely az implantátum felszínén lévő két fogkőlerakódással közvetlenül érintkező új csontot mutatja.

(g) Az új csont és a fogkő közötti közvetlen érintkezés nagyobb nagyítása egy szomszédos metszetben.

3. táblázat: Hisztomorfometriás eredmények. (mm = milliméter; SD = standard deviáció)

” 8. oldal

Nemzetközi Fogászati Kiállítás és Kongresszus 2024. október 10–12., Hungexpo

A Dental World kiemelt előadói

Dr. Chad Foster

Dr. Ioannis Vergoullis

Dr. Stavros Pelekanos

Dr. Martin Baxmann

Dr. Federico Ferraris

Dr. Michael Melkers

Dr. Shanon Patel

Dr. Alfredo Iandolo

Derek Mahony

Dr. Mohammed Zafrany

Dr. Igor Ristic

Dr. Jarett Hulse

Dr. Pedro Moura

Dr. Louis Hardan

Dr. Riccardo Ammannato

Dr.

Dr. Emmanuel Leal da Silva

4. ábra #3 implantátum

(a) Csont csak az implantátum apikális harmadán látható.

(b) A periimplantáris csont nagy része régi csont (OB), csekély mennyiségű új csont (NB) található a koronális végen.

(c) Fogkő (C) és biofilm (B) figyelhető meg koronálisabban. (d) A többi metszeten csontreszorpció és gyulladásos infiltrátum (ICI, „inflammatory cell infiltrate”) látható az implantátum felszínén, ahol a csont végződik az implantátum felületén.

végeztünk. Radiológiailag igazolt csontnövekedést és tasakmélység-csökkenést figyeltünk meg minden implantátum esetében. Továbbá mind a négy implantátum esetében új csontképződés volt megfigyelhető, igen eltérő mértékben. Az új csont maximális vertikális növekedése, szövettani meghatározás szerint, az #1 implantátum körül 2,54 mm, a #2 implantátum körül 3,47 mm, a #3 implantátum körül 1,27 mm, a #4 implantátum körül pedig 5,21 mm volt. Figyelembe véve, hogy a rekurrens periimplantitis időszakában az újonnan képződött csont reszorbeálódhatott, az elektrolitikus tisztítás és a regeneratív terápia után valószínűleg nagyobb vertikális csontnövekedés következett be. Egy nemrégiben végzett klinikai vizsgálatban parodontális szondázással és standardizált röntgenfelvételekkel mért jelentős klinikai csontfeltöltődést figyeltek meg valamennyi implantátum esetében [12].

Jelen vizsgálatban az #1 implantátum körüli csontnövekedést mutató szövettani adatok (maximális

mális csontnövekedés (átlag 3,04 mm) jól korrelált a radiológiailag meghatározott 3,3 mm-es függőleges csontnövekedéssel a mesiális oldalon.

A #3 implantátumnál volt a legkisebb mértékű a szövettani csontnövekedés (maximum 1,27 mm, átlagosan 0,43 mm). Ezek az értékek jól korrelálnak a kismértékű radiológiai csontnövekedéssel, amely 0,5 mm volt a distális oldalon. A #4 implantátum esetében a szövettani csontnövekedés 5,22 mm (maximum) és 4,16 mm (átlag) nagyobb volt, mint a 3,5 mm-es mesiális és 2,8 mm-es distális radiológiai csontnövekedés. Következésképpen a négy implantátumból három esetben a radiológiai csontnövekedés meghaladta a hisztometriával meghatározott csontnövekedés mértékét.

2,54 mm; átlag 1,65 mm értékek) alacsonyabbak voltak a radiológiailag meghatározott adatoknál (5,8 mm mesialisan és 4,8 mm distalisan). Ennek oka lehet az új csontnak az implantátum felszínétől való koronális eltérése, amely szerint a radiológiailag meghatározott csontmagasság koronálisabban helyezkedett el. Ez pedig nem mutat közvetlen összefüggést az implantátum felszínén lévő csontmagassággal (2. a ábra). Az implantátum váll és a csont legapikálisabb pozíciója közötti távolságot illetően egyértelmű ellentmondás volt a röntgenfelvétel és a szövettani vizsgálat között. Három implantátum esetében a radiológiai mérés, szemben a hisztometriával, egyértelműen alulbecsülte ezt a távolságot. Ez a különbség hasonlóságot mutat más vizsgálatok eredményeivel [15, 16].

Egy másik magyarázat az, hogy a röntgenfelvételen a csont szintje a distális és mesiális oldalak között eltérő volt, és a szövettani metszetek nem mesiodistális és orovestibuláris irányban lettek vágva. A #2 implantátumot illetően a szövettanilag meghatározott 3,47 mm-es maxi-

Ami a radiológiailag és a szövettanilag mért csontszintértékek közötti ellentmondást illeti, fontos megjegyezni, hogy az emberi szervezetből származó implantátumok hisztológiai elemzésének megvannak a maga korlátai. Az állatkísérletekhez képest, ahol a blokkbiopsziák az összes periimplantáris lágy- és keményszövetet teljes méretükben és minőségükben mutatják, a humán kísérletekben csak az implantátum melletti vékony csontperemet lehet a trepanációs fúróval eltávolítani. Ezenkívül az implantátum felszíne és a csont is károsodhat, ha a trepánfúrót nem centrikusan vezetjük. A #3 implantátum (4. a ábra) és a #4 implantátum (5. a ábra) esetében egyértelműen látható, hogy a trepánfúró érintkezett az implantátum csavarmeneteivel. Továbbá, a trepánfúró nyíróerőt fejt ki, amely műtermékeket eredményezhet, beleértve a csont elválását az implantátum felületétől [17]. Az implantátum trepánnal történő eltávolítása a környező szövetekkel együtt az apikális részen a környező csont traumás leválásához vezet, ami egyes esetekben teljes leválást eredményezhet a periapikális implantátumrészről. Ez mind a négy implantátum esetében jól látható (2. a, 3. a, 4. a, 5. a ábra). Bizonyos esetekben ezek a műtermékek

akadályozhatják a pontos hisztometriai kiértékelést. Mind a négy implantátum koronális felszínén fogkő és biofilm volt kimutatható, ami nem meglepő, és összefüggésben van a rekurrens periimplantitis kialakulásával. Azonban egy nagyon váratlan és újszerű eredményre jutottunk, miszerint az egyik implantátumon fogkőlerakódásokat találtunk ott, ahol az implantátumot új csont vette körül. Ez a csont vitális volt és közvetlen kapcsolatban állt a fogkővel. Ez azt jelzi, hogy az elektrolitikus tisztítás hatékonyan dekontaminálta a korábban szennyezett implantátumfelületet, és lehetővé tette a csont lerakódását az immár steril fogkőre. A fogászati implantátumokon végzett ezen újszerű megfigyeléssel analóg módon Listgarten és Ellegaard [18] állatkísérletet végeztek, és megállapították, hogy a foggyökér felszínének 2%-os klórhexidin-glükonáttal történő fertőtlenítése lehetővé tette a junkcionális epithelsejtek számára, hogy a bazális lamina és a hemidesmoszómák révén a fogkőhöz/ biofilmhez kapcsolódjanak. A biofilmmel szennyezett implantátumfelületek teljes sterilizálását elektrolitikus tisztítással nemrégiben in vitro bizonyították. [19]. Bár jelen tanulmányban az elektrokémiai tisztítást követően új csontképződést tapasztaltunk a fogkő felületén, fontos hangsúlyozni, hogy a kezelőorvosok nem hanyagolhatják el az implantátum felületének tisztítását. A biofilm és a fogkő rendszeres eltávolítása

továbbra is szerves része a periimplantitis terápiájának. A korábban szennyezett implantátumfelületek reosszeointegrációját számos preklinikai vizsgálatban bizonyították. Ezekben a vizsgálatokban számos dekontaminációs módszert alkalmaztak, és az újonnan képződött csont mennyisége nagymértékben változó volt [6–10]. Egy preklinikai vizsgálatban a szennyezett implantátumfelületek reosszeointegrációját mutatták ki elektrolitikus tisztítást követően, amely alátámasztja a mi eredményeinket [11]. Jelen tanulmány új eredményeket mutató eredményei azt igazolják, hogy a korábban szennyezett implantátumfelületek újbóli os zszeointegrációja az elektrolitikus tisztítást követően emberek esetében is lehetséges, sőt klinikai körülmények között is, a periimplantitis regeneratív terápiáját követően.

Mind a négy implantátum expozíciója kifejezetten nemkívánatos eredmény volt és feltételezhetően a vertikális augmentációs eljárással és a lebenyzárással volt ös zszefüggésben. A technika jövőbeli alkalmazásakor javasolt ennek figyelembevétele, a megfelelő esetválasztással, beleértve a kedvező defektus anatómiáját is. Tekintettel arra, hogy a horizontális csontdefektusok regenerációs potenciálja nagyon alacsony, szemben a többfalú defektusokkal [20], jelen tanulmány eredményei mindenképpen biztatóak.

5. ábra #4 implantátum

(a) Az implantátum hosszának 50%-át csont fedi. (b) Az (a) képen látható téglalap nagyobb nagyítása, amely az implantátum apikális felének jelentős felületén jelenlévő új csontot (NB) mutatja.

“ 6. oldalról

” 10. oldal

DENTIN HIPERSZENZITIVITÁS KEZELÉSÉRE

FOGFEHÉRÍTÉS UTÁNI KEZELÉSRE

SAVERÓZIÓ ÉS ABRÁZIÓ, SZABADDÁ VÁLT DENTIN-, VAGY GYÖKÉRFELSZÍN KEZELÉSÉRE

Új szövetséges a FOGÉRZÉKENYSÉG megelőzésében

Gyorsan enyhíti a fájdalmat

Lezárja a dentin tubulusokat

Hosszútávon véd a fogak érzékenységével szemben

Hatékonyan remineralizálja a zománcot és a dentint

Kálium-nitrát gyorsan csökkenti a fogak érzékenységét

A Curasept Biosmalto ÉRZÉKENY FOGAKRA alkalmazható MOUSSE kiszerelése F-ACP COMPLEX-szel új ásványi réteget hoz létre, mely ellenállóbb a savas támadásokkal szemben.

F-ACP COMPLEX: Amorf kalcium-foszfát (ACP) Fluoriddal és Karbonáttal dúsítva, Citrát bevonattal

Amorf kalcium-foszfát egy nem kristályos, erősen reaktív anyag, amely rendkívül gyorsan képes hidroxiapatittá alakulni, a zománc és a dentin természetes prekurzora.

Mousse rendelői és otthoni használatra

Szájöblögető Fogkrém

Orvostechnikai

Bővebb információ a termékekről!

Gyártó: CURASEPT S.p.A. - Via G. Parini 19, 21047 Saronno (VA), Italia Magyarországi forgalmazó: Sager Dental Kft. - www.sagerdental.hu

Következtetések

A szövettani esetsorozatunk bizonyította a fogászati implantátumok reosszeointegrációjának lehetőségét emberi szervezetben, a periimplantitis elektrolitikus tisztítását és regeneratív terápiáját követően. Még a fogkövön is új csont képződött, ami azt jelzi, hogy az elektrolitikus tisztítási folyamat megfelelő dekontamináló hatással bírhat.

Köszönetnyilvánítás A szerzők hálásak Silvia Owusunak a kiváló szövettani feldolgozásért. A vizsgálatot a GalvoSurge Dental AG, Widnau, Svájc finanszírozta.

Szerzői hozzájárulás Dieter D. Bosshardt, Urs R. Brodbeck és Markus Schlee hozzájárult a tanulmány koncepciójához és tervezéséhez. Minden szerző hozzájárult az anyag előkészítéséhez, az adatgyűjtéshez és az elemzéshez. A kézirat első tervezetét Dieter D. Bosshardt írta, és minden szerző véleményezte a kézirat korábbi változatait. A végleges kéziratot minden szerző elolvasta és jóváhagyta.

Támogatás A vizsgálatot a GalvoSurge Dental finanszírozta.

Nyilatkozatok

Etikai engedély A vizsgálatot regisztrálták (BfArM DA/CA99, DIMDI 00010977) és az „Ethik-Kommission der Bayerischen Landesärztekammer” (BASEC_No. DE/EKBY10) a 17075 regisztrációs kóddal jóváhagyta.

Hozzájárulás a részvételhez A kutatás szóbeli és írásbeli leírását, beleértve a kockázatokat, előnyöket és az alternatív terápiákat, minden beteg számára biztosítottuk. Minden beteg aláírta az 1997-es Helsinki Nyilatkozaton alapuló, 2000-ben felülvizsgált írásbeli beleegyező nyilatkozatot, mielőtt a vizsgálatban részt vettek volna.

Összeférhetetlenség A szerzők, Bosshardt, Rathe, Stumpf, Imber és Weigl nyilatkoztak, hogy e cikkel kapcsolatban nem lépett fel összeférhetetlenség. A szerzők, Schlee és Brodbeck nyilatkoztak, hogy pénzügyi érdekeltségük van a GalvoSurgeban.

Forrás: link.springer.com

Irodalomjegyzék

1. Jemt T (2018) Implant survival in the edentulous jaw-30 years of experience. part I: a retro-prospective multivariate regression analysis of overall implant failure in 4,585

consecutively treated arches. Int J Prosthodont 31(5):425–435. https:// doi. org/ 10. 11607/ ijp. 5875

2. Roccuzzo A, Stähli A, Monje A, Sculean A, Salvi GE (2021) Periimplantitis: a clinical update on prevalence and surgical treatment outcomes. J Clin Med 10(5). https:// doi. org/ 10. 3390/ jcm10 051107

3. Berglundh T, Armitage G, Araujo MG, Avila-Ortiz G, Blanco J, Camargo PM, Chen S, Cochran D, Derks J, Figuero E, Hämmerle CHF, Heitz-Mayfield LJA, Huynh-Ba G, Iacono V, Koo KT, Lambert F, McCauley L, Quirynen M, Renvert S et al (2018) Periimplant diseases and conditions: Consensus report of workgroup 4 of the 2017 World Workshop on the Classification of Periodontal and Peri-Implant Diseases and Conditions. J Periodontol 89(Suppl1):S313–s318. https:// doi. org/ 10. 1002/ jper. 17- 0739

4. Derks J, Tomasi C (2015) Peri-implant health and disease. A systematic review of current epidemiology. J Clin Periodontol 42 Suppl 16:S158-S171. https:// doi. org/ 10. 1111/ jcpe. 12334

5. Roccuzzo M, Layton DM, Roccuzzo A, Heitz-Mayfield LJ (2018) Clinical outcomes of peri-implantitis treatment and supportive care: A systematic review. Clinical oral implants research 29(Suppl 16):331–350. https:// doi. org/ 10. 1111/ clr. 13287

6. Deppe H, Horch HH, Henke J, Donath K (2001) Peri-implant care of ailing implants with the carbon dioxide laser. Int J Oral Maxillofac Implants 16(5):659–667

7. Kolonidis SG, Renvert S, Hämmerle CH, Lang NP, Harris D, Claffey N (2003) Osseointegration on implant surfaces previously contaminated with plaque. An experimental study in the dog. Clin Oral Implants Res 14(4):373–380. https:// doi. org/ 10. 1034/j. 1600-0501. 2003. 01871.x

8. Parlar A, Bosshardt DD, Cetiner D, Schafroth D, Unsal B, Haytaç C, Lang NP (2009)

Effects of decontamination and implant surface characteristics on re-osseointegration following treatment of peri-implantitis. Clin Oral Implant Res 20(4):391–399. https://doi. org/ 10. 1111/j. 1600- 0501. 2008. 01655.x

9. Schou S, Holmstrup P, Jørgensen T, Skovgaard LT, Stoltze K, Hjørting-Hansen E, Wenzel A (2003) Implant surface preparation in the surgical treatment of experimental peri-implantitis with autogenous bone graft and ePTFE membrane in cynomolgus monkeys. Clin Oral Implant Res 14(4):412–422. https:// doi. org/ 10. 1034/j. 1600- 0501. 2003. 00912.x

10. Wetzel AC, Vlassis J, Caffesse RG, Hämmerle CH, Lang NP (1999) Attempts to obtain re-osseointegration following experimental peri-implantitis in dogs. Clin Oral Implant Res 10(2):111–119. https:// doi. org/ 10. 1034/j. 1600- 0501. 1999. 100205.x

11. Schlee M, Naili L, Rathe F, Brodbeck U, Zipprich H (2020) Is complete re-osseointegration of an infected dental implant possible? histologic results of a dog study: a short communication. J Clin Med 9(1). https:// doi. org/ 10. 3390/ jcm90 10235

12. Schlee M, Rathe F, Brodbeck U, Ratka C, Weigl P, Zipprich H (2019) Treatment of peri-implantitis-electrolytic cleaning versus mechanical and electrolytic cleaning-a randomized controlled clinical trial-six-month results. J Clin Med 8(11). https:// doi. org/10. 3390/ jcm81 11909

13. Renvert S, Persson GR, Pirih FQ, Camargo PM (2018) Periimplant health, peri-implant mucositis, and peri-implantitis: Case definitions and diagnostic considerations. J Periodontol 89(Suppl1):S304–s312. https:// doi. org/ 10. 1002/ jper. 17- 0588

14. Shibli JA, Martins MC, Ribeiro FS, Garcia VG, Nociti FH Jr, Marcantonio E Jr (2006)

QUO VADIS FOGÁSZAT?

Lethal photosensitization and guided bone regeneration in treatment of peri-implantitis: an experimental study in dogs. Clin Oral Implant Res 17(3):273–281. https://doi. org/ 10. 1111/j. 16000501. 2005. 01167.x

15. Ritter L, Elger MC, Rothamel D, Fienitz T, Zinser M, Schwarz F, Zöller JE (2014) Accuracy of peri-implant bone evaluation using cone beam CT, digital intra-oral radiographs and histology. Dentomaxillofac Radiol 43(6):20130088. https:// doi. org/ 10. 1259/dmfr. 20130 088

16. Stokholm R, Spin-Neto R, Nyengaard JR, Isidor F (2016) Comparison of radiographic and histological assessment of peri-implant bone around oral implants. Clin Oral Implant Res 27(7):782–786. https:// doi. org/ 10. 1111/ clr. 12683

17. Lang NP, Salvi GE, Huynh-Ba G, Ivanovski S, Donos N, Bosshardt DD (2011) Early osseointegration to hydrophilic and hydrophobic implant surfaces in humans. Clin Oral Implant Res 22(4):349–356. https:// doi. org/ 10. 1111/j. 1600- 0501. 2011. 02172.x

18. Listgarten MA, Ellegaard B (1973) Electron microscopic evidence of a cellular attachment between junctional epithelium and dental calculus. J Periodontal Res 8(3):143–150. https:// doi.o rg/ 10. 1111/j. 1600- 0765. 1973. tb017 52.x

19. Ratka C, Weigl P, Henrich D, Koch F, Schlee M, Zipprich H (2019) The effect of in vitro electrolytic cleaning on biofilm-contaminated implant surfaces. J Clin Med 8(9). https:// doi. org/ 10. 3390/ jcm80 91397

20. Schwarz F, Sahm N, Schwarz K, Becker J (2010) Impact of defect configuration on the clinical outcome following surgical regenerative therapy of peri-implantitis. J Clinical Periodontol 37(5):449–455. https:// doi. org/ 10. 1111/j. 1600- 051X. 2010. 01540.x

Miközben a fogászatban felgyorsult a technológiai fejlődés, a rágószerv funkcionális zavarára (craniomandibuláris diszfunkció), gyógyítására és megelőzésére nem születtek érdemi válaszok.

Ezt a hiányt igyekszem pótolni A FIATALÍTÁS FOGÁSZATI KEZELÉSSEL című digitális könyvemmel.

Ötven éves kutatómunkám és gyakorlati tapasztalatom azt mutatja, hogy a sikertelen fogászati kezelések leggyakoribb oka a hibás harapás okozta ízületi fej kényszerhelyzet.

Az állkapocsízület kezelése tipikusan a legkevésbé értett téma, mégis remélem, hogy könyvem elolvasása után öszszeáll a puzzle-kép és Ön megkapja a kulcsot az eredményesebb gyógyításhoz.

Rendelje meg A FIATALÍTÁS FOGÁSZATI KEZELÉSSEL című digitális könyvet!

Ára: 18 000 Ft

Tartalom:

1. fejezet Bevezetés

2. fejezet A harapás tudományának története

3. fejezet Élettani és anatómiai összefüggések

4. fejezet Rutin fogászati gyakorlat

5. fejezet Az általam végzett gyakorlat

6. fejezet A harapás mérése

7. fejezet Mechanikus axiográfia

8. fejezet Becsiszolás

9. fejezet A megfiatalítás esztétikai feltétele

10. fejezet Még néhány gondolat

11. fejezet Magamról

12. fejezet Utószó Függelék

A Centrocc-módszer gyakorlata

Dr. Fehér Tibor (Centrocc Professional)

A könyv megvásárolható dental.hu webshopjában +36-30-472-0030, info@dental.hu

Omnichroma

A DENTAL ADVISOR szaklap évenként odaítélt „Top Awards” díjával a fogászati termékek független értékelésének etalonja. Az a tény, hogy a TOKUYAMA DENTAL OMNICHROMA kompozitjai 2024-ben is megkapják ezeket a rangos díjakat, ismét megerősíti a fejlesztés japán úttörőjének egyedülálló termékminőségét. 2019-ben a fogászat igazi forradalmat élt át a kompozitok területén: az OMNICHROMA-val a TOKUYAMA DENTAL egy olyan úttörő tö -

mőanyagot mutatott be, amely egyetlen fecskendővel képes lefedni az összes VITA-színt A1től D4-ig.

Az OMNICHROMA FLOW és az OMNICHROMA FLOW BULK folyékony változatok kifejlesztésével következetesen folytatódott az alkalmazási lehetőségek bővülése.

Az OMNICHROMA kompozitok most már 5 egymást

követő évben (2020–2024) képesek voltak arra, hogy teljes mértékben meggyőzzék a DENTAL ADVISOR független szakértőit a „Tömhető egyszínű kompozit” és a „Folyós egyszínű kompozit” kategóriákban. Ismét külön dicséretet kapott a kiváló színilleszkedés, a könnyű felvitel és az esztétikus eredmény. www.tokuyama-dental.de/en/ omnichroma

„A fogorvosoknak fontos szerepe van az OSA kockázatának kitett betegek azonosításában”

Egy új kutatás szerint Szingapúrban az obstruktív alvási apnoe előfordulása (30,5%) különösen magas, és kihívást jelent a fogorvosok számára. (Kép: sbw18/Shutterstock)

Anisha Hall Hoppe, Dental Tribune International

Dr. Mei Hui Tan az IDEM 2024en tartott előadásában a száj- és állcsontsebészet és az alvásgyógyászat területén szerzett szakértelmét ötvözte, így a klinikusok jobban megérthették az obstruktív alvási apnoe (OSA) jeleit és tüneteit, valamint a megfelelő kezelési lehetőségek azonosításához szükséges eszközöket. Előadását megelőzően a Dental Tribune International beszélgetett dr. Tan-nal, aki vezető, tanácsadó és előadói pozíciót tölt be Szingapúr néhány vezető intézményében, arról, hogy különösen a fogsebészek mire számíthatnak az előadáson.

Dr. Tan, a száj- és állcsontsebészetben szerzett széles körű hátterével és jelenlegi tanácsadói és igazgatói szerepével orvosi és tudományos szervezetekben, hogyan integrálja az ortognatikus sebészet és az arc esztétikája terén szerzett szakértelmét az OSA kezelésébe?

Az OSA egyik fő kockázati tényezője a koponyacsont- és arcüreg-korlátozottság. A craniofaciális restrik-

A szájsebészeknek fontos szerepe van az OSA kockázatának kitett betegek azonosításában, mivel képzettek a koponya- és arcüreg-korlátozottság

értékelésében

cióban szenvedő OSA-betegek esetében a maxillomandibularis advancement (MMA) műtét képes lenne korrigálni az OSA kiváltó okát, ezáltal sikeresen kezelve az OSA-t, javítva alvásuk és életminőségük minőségét. A páciens arcvonásainak gondos mérlegelésével és az ortognatikus sebészetben rendelkezésre álló különböző oszteotómiás technikák eszköztárával képes vagyok az OSA-betegek MMA-műtétjét személyre szabni a kezelés sikerének optimalizálása, valamint a páciens

kiegyensúlyozott arcképének elérése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a szingapúri lakosság körében alacsony az OSAval kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintje, Ön szerint milyen stratégiákat kellene alkalmazniuk a fogorvosoknak az OSA gyanús esetek korai felismerésének és beutalásának javítása érdekében?

A szájsebészeknek fontos szerepe van az OSA kockázatának kitett betegek azonosításában, mivel képzet-

tek a koponya- és arcüreg-korlátozottság értékelésében, ami az OSA egyik fő kockázati tényezője. Továbbá a fogsebészek képesek felismerni az intraorális jellemzőket, mint például a keskeny és magasra ívelő szájpadlás és a nagy torus mandibularis, valamint a bruxizmus, amelyek gyakran társulnak az OSA-hoz. Ha a páciensek ilyen leletekkel jelentkeznek, a fogorvosnak ki kell töltenie a STOP-BANG kérdőívet, és a közepes vagy súlyos kockázatú betegeket alvásvizsgálatra kell utalnia.

Előadásában az OSA különböző kezelési lehetőségeiről fog beszélni, a konzervatív kezelésektől kezdve a sebészeti beavatkozásokig. Meg tudna osztani egy-két ilyen személyre szabott kezelési lehetőséget?

A folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) továbbra is az OSA arany standard kezelése, mivel nagy hatékonyságú, azonban egész életen át tartó használatot igényel, és sok beteg nem képes elviselni. Az alternatív konzervatív kezelést előnyben részesítő betegek számára a CPAP után a mandibuláris előretolató eszközök továbbra is a következő legjobb lehetőség. A fiatalabb betegek, akik esetleg nem akarják évtizedekig használni a CPAP-ot, kereshetnek sebészeti alternatívákat OSAjuk kezelésére.

Azon betegek esetében, akiknél az OSA kialakulásához hozzájáruló kraniofazális korlátok állnak fenn, az MMA-műtét megfelelő kezelés, mivel a csontváz korrekciója segít a garatszövet és a nyelv előrehaladásában, ezáltal javítva a hátsó légúti teret. Minden betegnél eltérőek az OSA kockázati tényezői, és a klinikai vizsgálat, valamint az orr-endoszkópia segít azonosítani az elzáródás okait. Végső soron minden egyes beteg preferenciáit figyelembe kell vennünk, és gondoskodnunk kell arról, hogy a kezelés sikerének biztosítása érdekében utóvizsgálatokat végezzünk az alvásvizsgálat során.

Az alvásvizsgálatok és a diagnosztikai eszközök fejlődésével

hogyan látja az OSA kezelésének jövőjét, különösen a száj- és állcsont- és arcsebészet kontextusában, és milyen szerepet szán a fogászati szakembereknek ebben a változó környezetben? A piacon elérhető egyre több otthoni alvásvizsgálat és a rendelkezésre álló készülékek pontosságának növekedésével jobb lesz a diagnózis és ezáltal az OSA-ban szenvedő betegek korábbi kezelése. Már most kezdjük látni, hogy egyre több 20-as éveiben járó embernél diagnosztizálják az OSA-t. A fogorvosok továbbra is fontos szerepet játszanak majd a diagnózis felállításában és a betegek megfelelő kezelésre való beutalásában. Azok, akik érdeklődnek az alvásgyógyászat iránt, továbbképzésen vehetnek részt, hogy felvértezzék magukat az OSA-páciensek kezeléséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. Az OSA egyre több beteget késztet arra, hogy korrekciós MMA-műtétet kérjen, és a száj- és állcsont- és arcsebészek kulcsszerepet fognak játszani abban, hogy jó sebészeti alternatívát nyújtsanak a betegek számára.

Szeretne még valamit hozzáfűzni? A jó alvás az egészség nagyon fontos aspektusa, és remélem, hogy az OSA-val kapcsolatos tudatosság növekedésével a betegeket korán diagnosztizálják és kezelik, hogy csökkentsék az orvosi társbetegségek kockázatát és a lakosság általános egészségügyi terheit.

Dr. Mei Hui Tan. (Kép: Koelnmesse)

fehér szín …

és mindez 1 fecskendőben!

3 viszkozitás –végtelenül sok lehetőség

Az OMNICHROMA családban a szabadalmaztatott Smart

Chromatic Technology a strukturális színeknek köszönhetően fokozatmentes színilleszkedést biztosít A1-től D4-ig. Emellett 3 különböző viszkozitás áll rendelkezésre minden preferenciához és felhasználási területhez. Így az OMNICHROMA család minimális anyagfelhasználás mellett minden elképzelhető lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

OMNICHROMA –nincs szükség ennél többre a modern helyreállító kezeléshez.

Ha többet szeretne megtudni:

mesterséges színpigmentek nélkül „automatikusan” illeszkedik a fogszínhez

Bis-GMA-mentes készítmény a jobb biokompatibilitás érdekében

fenntartható készletgazdálkodás csak 1 színt kell rendelni és nincsenek lejárt különleges színek

A mesterséges intelligencia és a fogászati szektor fenntarthatósága

Jeremy Booth, Dental Tribune International

A mesterséges intelligencia és a fogászati szektor fenntarthatósága

A mesterséges intelligencia ígéretes a szájegészségügyi szolgáltatások fejlesztése szempontjából, ugyanakkor az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenntarthatósági normáihoz való igazodása még nem teljesen tisztázott. A legfrissebb jelentés hangsúlyozta, hogy a szájüregi egészségügy beépült az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljaiba – konkrétan a 3. fenntartható fejlődési célba (SDG3), amely a jólét előmozdítását és támogatását hangsúlyozza minden életkorban –, és hogy a WHO a környezetbarát, minimálisan invazív fogászati ellátás mellett foglal állást, kiemelve a szájüregi egészség szerepét a bolygó egészségében. Bár jogilag nem kötelező érvényűek, az SDG-k és a WHO szájegészségügyre vonatkozó stratégiája az összes érdekelt fél közötti együttműködés és számszerűsíthető cselekvés elősegítését célozza.

A kutatók megállapították, hogy a mesterséges intelligencia támogatott bizonyos erőfeszítéseket, amelyek célja a fenntartható fejlődési célok elérése a szájegészségügy területén, például a szállítmányozás csökkentése, a szájápolás optimalizálása és a fogászati szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés növelése révén. Megjegyezték azonban, hogy a mesterséges intelligencia káros is lehet az SDG-k némelyikének megvalósítása szempontjából, mivel bevezetése, végrehajtása és fenntartása olyan erőforrásokat igényel, amelyek súlyosbíthatják az egyenlőtlenségeket. „Emellett a mesterséges intelligencia elfogult lehet, ami erősítheti az egyenlőtlenségeket és a megkülönböztetést, és sértheti a biztonság, a magánélet és a személyes adatok bizalmas kezelésének elveit” – írták a szerzők. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szájegészségügyi közösségnek szisztematikusan bizonyítékokon alapuló értékeléseket kell alkalmaznia a mesterséges intelligencia eszközeinek a fenntartható

szájegészségügyre gyakorolt pozitív és negatív hatásaira, és aktívan kell használnia a mesterséges intelligenciát a szájegészségügyi ellátás nagyobb egyenlőségének és fenntarthatóságának előmozdítására.

Felhívás a szájegészségügyet szolgáló mesterséges intelligenciamodellek fenntarthatóságának biztosítására

Dr. Ducret, aki a Claude Bernard Lyon 1 Egyetemen tanít, a DTI-nak elmondta, hogy a mesterséges intelligenciamodellek képzéséhez szükséges adatok gyűjtésekor el kell kerülni a szelekciós torzítás kockázatát. „A jövőben meg kell fontolni a véletlenszerű mintavételi technikát és az adathalmaz kiigazítását a változó társadalmi dinamika tükrözése érdekében” – mondta dr. Ducret, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligenciával működő orvosi eszközök képzésére szolgáló adatgyűjtési folyamatok átláthatósága nagy jelentőséggel bír, mivel lehetővé teszi a külső ellenőrzést.

A szelekciós torzítások elkerülése a fejlődő országokban az adatgyűjtés kiterjesztését igényli; dr. Ducret szerint azonban nehéz egy vagy két kiemelt intézkedést meghatározni ezen a területen. Megjegyezte: „A számunkra legfontosabbnak tűnő szempont az adatok megosztása körüli bizalmi és fenntarthatósági keret megteremtése minden országban, valamint ezen adatok értékes erőforrásként való biztonságos megőrzése és az adatok megosztóival szembeni adósság elismerése.”

A felülvizsgálat felhívás volt a cselekvésre, és dr. Ducret elmondta, hogy a szájüregi egészségügyi kutatóközösség jelenleg rendkívül aktív a mesterséges intelligenciával kapcsolatos témákat illetően. Kifejtette, hogy a tanulmány szerzői közül többen tagjai a WHO nemzetközi kutatócsoportjának, amely jelentős szerepet fog játszani a fogászati ellátást szolgáló fenntartható AI-eszközök kifejlesztésében. Elmondta, hogy ez a munka folyamatban van, és hogy néhány fókuszpontja közé tartoznak az együttműködő adatbázisok, az in -

novatív eszközök, az összehasonlító tanulmányok, a hallgatói tanterv és a gyakorlati szakemberképzés javítása.

A felülvizsgálat megállapította, hogy továbbra sem világos, hogy a mesterséges intelligencia valóban elő tudja-e mozdítani a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célokat a szájegészségügy területén, és dr. Ducret szerint fontos, hogy tudatosítani kell ezeket a bizony -

hirdetés

talanságokat. „Felülvizsgálatunk segített bemutatni azt a valódi kettősséget, amelyet a mesterséges intelligencia jelent társadalmunk számára. Jelenleg sokunknak az az érzése, hogy technológiai szempontból stratégiai időszakban vagyunk, de kevesen vannak tisztában az ezzel kapcsolatos paradoxonokkal és kérdésekkel.

Bár cikkünk mindezeket a bizonytalanságokat felvetette, továbbra is mélyen izgatottak vagyunk az elkövetkező évek miatt” – mondta dr. Ducret.

Az „Artificial intelligence for sustainable oral healthcare” című tanulmány a Journal of Dentistry 2022. decemberi számában jelent meg. DT

Dental Press 2024 magazin előfizetési

Az intraorális szkennerek hasznosak a gyermekfogászati kommunikációban

Dental Tribune International

Németországi kutatók az intraorális szkennerek mint kommunikációs eszköz hatékonyságát vizsgálták a gyermekfogászatban. A kutatásban összehasonlították a szóban közölt információk megértésének mértékét, a szóban és szkenneléssel vizuális kiegészített információk megértésének mértékével. A kutatók szerint a technológia pozitív hatást fejtett ki, és az intraorális szkennerek használata a kezelés nagyobb mértékű elfogadásához vezethet az elsődleges gondviselők körében. A vizsgálatban összesen 60 gyermek vett részt, és a résztvevő gyermekek felénél használták a TRIOS 4 intraorális szkennert. A kontrollcsoportban a páciensek fogazatával és a javasolt kezelési tervekkel kapcsolatos információkat szóban mondták

Az intraorális szkennerek gyermekfogászati ellátásban való alkalmazásáról szóló, nemrégiben készült tanulmány mögött álló kutatók szerint a technológia „egyértelműen ajánlható vizuális segédeszközként a fogászati leletek kommunikációjának javítására". (Kép: Inna fotós/ Shutterstock).

el az elsődleges gondviselőknek, a vizsgálati csoportban pedig a szóbeli magyarázat mellett vizuális segédeszközként használták az intraorális szkennelést. Az elsődleges gyámok ezután kitöltöttek egy kér-

dőívet a gyermekek diagnózisáról, javasolt kezelési igényeiről és szájhigiéniájáról. A páciensek 441 maradandó foggal és 276 tejfoggal jelentek meg. A tejfogak között összesen 114 fog volt

A TUDÁS

éves, mind az öt magazitörténő előfizetés esetén fogászati szakkönyveink ajándékba webshopos, bankkártyás vásárlás esetén.

szuvas, 13 fog hiányzott, 24-et pedig betömtek. A maradandó fogak közül 42 fogon volt szuvas elváltozás, három hiányzott és 35 fogat tömtek be. A moláris metszőfogak hipomineralizációját 28 fognál figyelték meg, és két esetben volt laterális okklúzió. A kutatók jelentős különbséget tapasztaltak a két csoport kérdőíves válaszai között. A vizsgált csoport a kérdések 85,5%-ára tudott helyesen válaszolni, míg a kontrollcsoport 57,2%-ban adott helyes választ. Különösen azt figyelték meg, hogy a kontrollcsoportnak nehézséget okozott a kezelési szükségletekre és a javasolt terápiára vonatkozó kérdések megválaszolása.

A kutatók kifejtették, hogy a vizsgálati csoport tagjai jelentősen nagyobb megértést tanúsítottak gyermekeik szájüregi egészségével kapcsolatban, és az intraorális felvételek vizuális segédeszközként való használata lehe-

tővé tette a kezelő fogorvos számára, hogy pontosabban részletezze az érintett fogakat vagy a szájhigiénia javítását igénylő területeket. „A tervezett kezelést kiváltó körülményeket jobban megértették, ami a kezelés jobb elfogadottságát eredményezheti. Az intraorális felvétel egyértelműen ajánlható vizuális segédeszközként a fogászati leletek [elsődleges gondviselőkkel] való kommunikációjának javítására a gyermekfogászatban, mivel jelentősen növeli a megértést, különösen a kezelési kérdések tekintetében” –állapították meg a szerzők. A tanulmány, melynek címe: „Improving the communication of dental findings in pediatric dentistry by using intraoral scans as a visual aid: A randomized clinical trial”, 2024. január 17-én jelent meg a Dentistry Journal című folyóiratban. DT

Az amalgámtömés káros hatása várandós nőknél

Iveta Ramonaite, Dental Tribune International

Bár egyre több fogorvos és páciens választja a műgyanta kompozitokat restaurációs anyagként, az amalgámot még mindig széles körben használják, annak ellenére, hogy hátrányai, például a rossz esztétika, a környezetre gyakorolt káros hatás és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai bizonyítottak. Az amalgám toxicitására vonatkozó meglévő bizonyítékokat kiegészítve egy új tanulmány az amalgámból származó higanygőz expozíció hatását vizsgálta terhes amerikai nők körében, és megállapította, hogy az esetek nagy része meghaladta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által meghatározott biztonsági határértékeket. A megállapítás különösen aggasztó annak fényében, hogy a terhesség alatt a higanygőznek való kitettség fokozottan veszélyezteti a magzatot.

Ez a tanulmány a 2015–2020-as Centers for Disease Control and Prevention National Health and Nutrition Examination Survey adataiból származott, amely 1 665 890 terhes nő higanygőz-expozícióját elemezte. A tanulmányban a kutatók az amalgámtömések száma és a vizelettel ürített higany napi mennyisége közötti összefüggést vizsgálták. Ezután összehasonlították az amalgámból származó napi gőzterhelést a higanygőz biztonsági határértékeivel. Eredmények a fogászati amalgámmal kapcsolatos vizsgálatoknál Az eredmények azt mutatták, hogy a terhes nők körülbelül 36%-ának egy vagy több fogfelületét amalgámmal restaurálták, és hogy azoknál, akiknek amalgámtöméseik voltak, körülbelül 2,5-szer magasabb volt a napi átlagos vizeletben

történő higanykiválasztás, mint az amalgámtömés nélküli nőknél. A kutatók arról számoltak be, hogy a vizsgálatban részt vevő terhes nők mintegy 28%-a volt kitéve a fogászati amalgámból származó higanygőznek, amely meghaladta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által meghatározott biztonsági határértéket, és mintegy 36%-át érintette a Kaliforniai Környezetvédelmi Hivatal által meghatározott szigorúbb határérték.

A Nemzetközi Orális Orvosi és Toxikológiai Akadémia riasztónak nevezte a tanulmány eredményeit. Az akadémia elnöke, dr. Charles Cuprill sajtóközleményében így nyilatkozott: „A tanulmány eredményei alátámasztják, hogy a fogászati pácienseket érintő kockázatokra való fokozott figyelemfelhívásra és a fogászati amalgámok használatával kapcsolatos politikai változásokra van szükség”.

Hozzátette: „Az FDA [Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal] amalgámmal kapcsolatos figyelmeztetései nem elegendőek. Az FDA-nak be kellene tiltania a higanyt tartalmazó amalgám fogtöméseket, mivel azok komoly kockázatot jelentenek valamennyi személy egészségére, különösen a terhes nők számára”. Az eredmények fényében a kutatók úgy vélik, hogy erőfeszítéseket kell tenni a fogászati amalgám használatának minimalizálására vagy teljes elkerülésére a terhesség alatt és a szülőképes korú nőknél. Emellett megjegyezték, hogy a jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk a higanygőznek való kitettség lehetséges negatív hatásait a terhesség kimenetelére. DT

Malignómakezelésen átesett betegek fogorvosi ellátásának sajátosságai

Dr. Németh Orsolya, dr. Kivovics Péter

A 21. század egyik legfontosabb egészségügyi problémája a daganatos betegek ellátása és gondozása. Munkájuk során a fogorvosok is egyre többször találkozhatnak olyan páciensekkel, akik a közelmúltban estek át malignómaellenes kezelésen vagy már gyógyult daganatos betegek. Közleményünk célja, a szervezetben előforduló daganatos elváltozások terápiájának következtében kialakuló mellékhatások és szövődmények összefoglalása elsősorban fogorvosi szempontból.

Szájüregi mellékhatások

A nyálkahártya sejtjei, akárcsak a vérképző rendszeré, a gyorsan osztódó sejtek közé tartoznak, ezért a legtöbb esetben ezek is érzékenyen reagálnak a citosztatikus behatásra. A kemoterápiás kezelésben részesülő betegek mintegy 40%-ánál alakulnak ki szájüregi mellékhatások, amelyek igencsak megnehezítik a betegek mindennapi életét. A kialakulást több tényező befolyásolja, leginkább az életkor (fiataloknál gyakrabban, míg idősebbeknél ritkábban, de súlyosabb formában jelentkeznek), a beteg szájhigiéniás állapota és a fehérvérsejtszám értéke. A szájüregi elváltozásokat azért nehéz ok-okozati sorrendben pontosan leírni, mert például egy először tünetként leírt esemény később már kiváltó tényezőként szerepelhet. Az elváltozások egymásra kölcsönösen hathatnak, erősíthetik egymást.

alakulhatnak ki, amelyek erythemás, ulcerativ, sárgásfehér fibrines álhártyával fedett elváltozások. Az erosiók, fekélyek általában diffúzak és többszörösek. Rizikótényezők között a neutropenia és a thrombocytopenia is szerepel. Leggyakrabban az ajkon, a buccán, a nyelv lateralis oldalán, a szájfenéken és a lágyszájpadon jelentkeznek. Általában a kezelést követően 10–15 nappal válnak a mucositises tünetek a legsúlyosabbá, és még hetekkel később is fennállhatnak. Ritkábban, de előfordulhat a nyelv egy speciális elváltozása, a lingua pilosa is. A hajszerű, szőrös felszínt a filiformis papillák megnyúlása, megvastagodása, elszarusodása és elszíneződése okozza. Ennek kialakulásában természetesen sok egyéb tényező is közrejátszhat, mint az antibiotikumok hatása, a rossz szájhigiéné, a hyposalivatio, az emocionális stressz, a candida albicans jelenléte, a gyomor-bél zavarok és a láz is.

A szájszárazság a daganatellenes kezelések leggyakoribb, nemkívánatos mellékhatásai közé tartozik, amely lehet átmeneti, de a beteget elkísérheti akár élete végéig is. Mértékét tekintve is különbségek mutatkoznak, egyeseknél csak csökkent nyáltermelés (hyposalivatio), míg másoknál súlyos szájszárazság jön létre. Klinikailag a szájnyálkahártya fényvesztetté, pirossá, a hám pedig atrophiássá válik. Az ilyen betegek többsége nyelési és étkezési problémákról, nyelv- és szájégésről, a hangképzés és az ízérzés zavaráról panaszkodik. Az ízérzési probléma nemcsak a csökkent nyáltermelés következménye, hanem a citosztatikumok direkt toxikus hatása is lehet. Fokozódik ezen kívül a cariesre való hajlam, és a másodlagos fertőzések

Legerősebb nyálkahártyára kifejtett hatással a Dactinomycin, a Fluorouracil, a Methotrexat, és a Thioguanin bír, de a Bleomycin, a Chlorambucil, a Docetaxel, a Taxol, a Tenosposid és a Vincristin citostatikumok is jelentős hatást gyakorolhatnak a szájüreg nyálkahártyájára. A cytotoxikus szerek hatására a szájnyálkahártyán lichenoid reakciók

szemben, ugyanakkor a már kialakult mucositis, a szájszárazság, a szájhigiénia csökkenése is nagyban segíti a folyamatot. Ilyenkor a szájüreg normál flórájához tartozó mikroorganizmusok is klinikai tüneteket produkálhatnak, leggyakrabban Streptococcus, Staphylococcus, herpes simplex vírus és candida albicans jelenléte igazolható. Bakteriális infekciókor általában a fekélyes tünetek súlyosbodnak, vírusos esetben a herpes simplex vagy a veszélyesebb herpes zoster a leggyakrabban tapasztalható elváltozás. Gombás fertőzés a candidosis változatos klinikai képeiben nyilvánulhat meg leginkább. Predilekciós helye a nyelv, a bucca és a palatum, az idősebb korú protézist viselő betegek szájpadlása pedig kifejezetten érzékeny terület lehet. Gombás fertőzések kialakulását nagyban elősegíti a széles spektrumú antibiotikumokkal való kezelés. A cheilitis angularis, a szájzugokban okozott infekció mind gombás, mind bakteriális eredetű lehet, és szintén többször előfordulhat. A szájszárazság, a neutropenia, a csökkent szájhigiénia parodontológiai szempontból is fontos szerepet játszik. Ezek a tényezők nagyban hozzájárulhatnak a gingivitis enyhébb vagy súlyosabb formáinak, vagy a fogágybetegség kialakulásához, esetleg a már fennálló parodontitis lefolyásának felgyorsulásához. Parodontitis egyéb fontos rizikótényezőiként fontos megemlíteni a meggyengült, atrophizáló nyálkahártyát, illetve az egyes citosztatikumok osteoporosist kiváltó mellékhatását, amely bizonyítottan az állcsontokon is kimutatható.

A stomatitis és a fekélyek kezelésére gyulladáscsökkentő Oradexon gél, antioxidáns hatású E-vitamin olaj és béta-karotin, folsavkészítmények, helyi ecsetelésre pedig borax-glicerin, vagy az életminőség javítása céljából érzéstelenítő oldatok, Suspensio Anaesthetica adható.

A kereskedelmi forgalomban lévő mentoltartalmú szájvizek a gyulladt szájnyálkahártyán égő, csípő érzést okozhatnak, és annak gyulladását tovább fokozhatják. Kerülendők a sós, füstölt és száraz ételek, amelyek az érzékeny nyálkahártyát könynyen megsérthetik. Lingua pilosa kialakulása esetén, a beteg intenzív fogkefés dörzsöléssel javíthat az állapoton, illetve antimikotikumok és keratolitikus szerek alkalmazhatók.

kialakulásának valószínűsége a nyál protektív hatásának hiányában, a protézisviselőknél pedig a nyálrögzítésben betöltött fontos szerepe vész el.

A szájüregi felülfertőződések kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Legfontosabb a neutropenia, amely miatt csökken a szervezet ellenálló képessége a kórokozókkal

A betegek és a fogorvos, illetve a klinikai fogászati higiénikus feladata a minél tökéletesebb szájhigiénia fenntartása, ezzel a tünetek jelentősen mérsékelhetőek. A magas szintű szájhigiénia fenntartása azért nehéz, mert az elváltozások fájdalmasak lehetnek, és az ápolás közben fellépő vérzés megrémíti a betegeket. Az így fokozatosan romló szájhigiénia pedig csak még tovább súlyosbítja a szájüregi tüneteket. Ráadásul a rosszindulatú daganatos betegek gondolatainak középpontjában nem a jó szájhigiénia fenntartása áll a középpontban. Egészségmegőrzésük szempontjából nem tulajdonítanak ennek a kérdésnek jelentőséget, amelyen megfelelő dentális edukációval, orális egészségneveléssel változtatnunk kell. A szájüregi mellékhatások jelentkezése esetén is, főleg a terápia alatt és az azt követő fél évben, míg a beteg jóval többször találkozik az onkológusával, elsősorban a kezelőorvos rendel el a tünetek enyhítésére gyógyszereket. Ilyenkor a fogorvos által szájüregi elváltozásra felírt gyógyszert az onkológus módosíthatja, de az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik a fogorvos szerepe.

A szájüreg gombás fertőzése antimikotikus tablettákkal és oldatokkal helyileg kezelhető: Nystatin, Fluconazol (Diflucan), Ketaconazol (Nizoral), Amphotericin B, Miconazol (gél), Clotrimazol (drazsé). Kivehető fogpótlást viselő pácienseknél pedig ilyenkor a fogsort is szükséges éjjel Hypochlorid oldatban áztatni.

A vírusos fertőzés tünetileg kezelhető, elsősorban Acyclovir, Ganciclovir, Penciclovir tartalmú készítményekkel. A bakteriális fertőzés penicillinnel, Clindamycinnel, Metronidazollal, vagy a tenyésztésnek megfelelő antibiotikummal eredményesen kezelhető.

A nyálelválasztás fokozható cholinerg anyagokkal, elsősorban Pilocarpin tartalmú készítménnyel, de műnyál használata is javasolható, valamint fel kell hívni a beteg figyelmét a bőséges folyadékfogyasztás fontosságára. A caries kialakulása megelőzhető a szájhigiéné javításával, vagy az erre hajlamosabb betegek esetében lokális fluoridkezelést alkalmazhatunk mélyhúzott harapási sín segítségével. A szájhigiéné javítása érdekében javasolható naponta többszöri, puha fogkefével való fogmosás, fogselyem és más speciális tisztító eszközök rendszeres használata, szájöblögetés kamillateával. Protetikai szempontból a következő problémák merülhetnek fel. A

nyálelválasztás csökkenése miatt, a teljes lemezes pótlások rögzülése gyengülhet, ezért is fontos ennek orvoslása. Kifejezett szájszárazság estén ajánlatos lenyomatvétel előtt a nyálkahártyát vazelinnel, Azulenollal, vékonyan bekenni, hogy a lenyomatanyag ragadását, és ezzel a sérülést megakadályozzuk. A szájüreg gyengült, atrophizáló nyálkahártyája jóval érzékenyebb a behatásokra, így mind a részleges, mind a teljes fogpótlások könnyebben okozhatnak decubitusokat. Ilyenkor a pótlás korrekciója fontos feladat, hiszen ez is hozzájárulhat a páciens közérzetének és életminőségének javulásához. A korrekciót mindig gondos polírozás kell kövesse. A nyálkahártyán kialakuló hámfosztott területeket gézre helyezett hámosító kenőcs használatával kezeljük.

A daganatkezelésen átesett betegek számának emelkedéséhez hozzájárul mind a betegség diagnosztizálási lehetőségeinek fejlődése és elterjedése, mind a terápiák hatékonyságának javulása, és így a túlélési esély növekedése is. Ezért a fogorvosoknak is fel kell készülniük arra, hogy találkozhatnak olyan páciensekkel, akik daganatkezelésen estek át. A komplex terápián belül elsősorban a citosztatikus kezelésnek és a sugárkezelésnek lehetnek olyan mellékhatásai és szövődményei, amelyekkel a fogorvosnak tisztában kell lenni. Az orvostudomány rohamos fejlődésének köszönhetően a daganatos betegek kezelési módjai, típusai és gyógyszerei folyamatosan bővülnek. Ha egy új pácienssel való első találkozás alkalmával az anamnézisből kiderül, hogy daganat elleni kezelés alatt áll, vagy állt, tanácsos utánanéznie a lehetséges befolyásoló tényezőknek. Ha egy még kezelésben részesülő beteg akut fogászati problémával jelentkezik, és a fogorvos által elvégzett beavatkozás esetleg az egész szervezetet érintheti, javasolt az onkológussal való kapcsolatfelvétel. Abban az esetben, ha ez nem lehetséges, a beteg alapos kikérdezése és az

1. ábra: Kemoterápiát követő Sutton afta a lágyszájpadon.

2. ábra: Kemoterápia és irradiatio következtében fellépő orális mucositis.

utolsó kivizsgálás eredményeinek áttanulmányozása adhat segítséget. A fogorvosi beavatkozás ne befolyásolja negatívan a beteg általános egészségi állapotát, sőt, az esetleges tünetek felismerésével, a panaszok megoldásával, ha kismértékben is, de segítheti gyógyulását, de legalább életminőségének javulását.

A rosszindulatú daganat diagnózisára a betegek először sokkal, hitetlenséggel, bénultsággal reagálnak. Ezeket a reakciókat általában rossz hangulat, ingerlékenység, szorongás és depresszió követi. A negatív érzelmekkel párhuzamosan testi tünetek is megjelenhetnek, mint étvágytalanság, alvászavar, illetve sokszor a koncentrálóképesség romlása is megfigyelhető.

A distressz egy kellemetlen érzelmi élmény, amely egy kontinuumként képzelhető el. Amelynek egyik végén a normális mértékű érzékenység és szorongás, míg másik végén a személy életmódját is befolyásoló depresszió, pánik, elszigetelődés áll. Érthető módon, az életet veszélyeztető betegségek, így a rosszindulatú daganat is, negatív hatást gyakorolnak az érzelmi állapotra. Különböző tanulmányok szerint a daganatos betegek mintegy 50%-ára illett rá valamilyen pszichiátriai diagnózis. Legtöbb esetben a reaktív depreszszió és az alkalmazkodási zavarok voltak megfigyelhetőek, de a delírium és szorongásos zavar is többször

csolódás területén is. Szorongó és/ vagy depresszív érzések is gyakran felléphetnek. Az esetek többségében ezek a tünetek fél éven belül elmúlnak. Ha azonban maga a daganatos betegség ennél hosszabb ideig elhúzódik, és vele párhuzamosan a pszichiátriai zavarok is megmaradnak, akkor már krónikus formának tekinthető. Az alkalmazkodási zavarokat általában ideiglenesen fennálló komplikációnak tartják. A hosszan tartó distressz következtében azonban kialakulhat súlyosabb pszichiátriai zavar is, például major depresszió vagy generalizált szorongásos zavar, ezért szükséges erre a problémára is kellő figyelmet fordítania a fogorvosnak is.

A szorongás szubjektív jelenség, normális emberi reakció, de ha egy bizonyos idő után sem múlik el, már kórosnak tekinthető. Kétszer olyan gyakran figyelhető meg a rosszindulatú daganatos betegeknél, mint az egészséges embereknél. Klinikailag megkülönböztethető akut és krónikus forma. A betegek többsége múló szorongással például a diagnózis felállítására, egyéb streszszes helyzetre, illetve az aktív terápia végén, a gyógyító hatás hiányára reagál. A krónikus forma az inaktív időszakokra jellemző, a tumormentes betegeknél pedig kiújulástól való rettegés válthatja ki. Pánikroham formájában is jelentkezhet heves szívpanaszokkal, légszomjjal, vegetatív tünetekkel (hasmenés,

előfordul. Pszichiátriai elváltozás előfordulásának gyakoriságát figyelembe véve első helyen a tüdő-, illetve az agydaganatos, majd a hasnyálmirigy-daganatos, és a fej-nyaki daganatos betegek állnak. A betegség lefolyása közben vannak olyan időpontok, fordulópontok (a diagnózis felállítása, a kezelés kezdete és vége, a palliatív kezelés, a terminális fázis kezdete), ahol várható a beteg pszichés állapotának romlása.

Lelki mellékhatások

A páciensek többsége a helyzetnek megfelelően reagál a hírre, és ha fokozatosan is, de képes feldolgozni azt. A betegek körülbelül 20%-a azonban a normálistól eltérő érzelmi és/vagy viselkedési reakciókat ad. Az alkalmazkodási zavarok a normális és a pszichológiai zavarok között helyezkednek el. Nem számítanak pszichiátriai zavarnak, de már problémákat okoznak a beteg munkájában, társas életében és a kikap-

merülhetnek fel kétségek, amelyek akadályozhatják ezt a folyamatot. A páciens részéről például kétség lehet: „Ez túl kínos ahhoz, hogy elmondjam a fogorvosomnak.” vagy „Az orvos szánalmasnak fog tartani.” A fogorvos részéről pedig: „Ha elkezdem kérdezgetni a közérzetéről, akkor itt ülhetek még vele órákig, miközben még több betegem is van mára.” vagy „Én fogorvos vagyok, nem az én feladatom, hogy babusgassam a beteget.” Az ilyen és hasonló gondolatok miatt alakulhat ki az a gát, amiért az orvos elzárkózik a lelki segítségnyújtástól.

A fogorvosnak fontos lehet a következő tanácsokat megfogadnia. A beszélgetés alatt a beteg is és az orvos is mindig üljön. A fogorvos figyeljen arra, hogy tartsa betegével a szemkontaktust, mivel ennek fenntartása segíti a bizalmas kommunikáció kialakulását. Fontos tényező az is, hogy a fogorvos mindig nyílt kérdéseket tegyen fel, például: „Hogy érzi magát?” A zárt kérdések, mint például a „Mi a panasza?”, csökkentik az információ áramlását. Az érzelmeket a betegek gyakran mégsem direkt kijelentésekben fogalmazzák meg, például, ha azt mondja látszólag viccesen: „Nekem ez a fogpótlás erre a kicsi időre már teljesen megteszi”, ez mindenképpen fel kell hogy hívja a fogorvos figyelmét arra, hogy a betegben érzelmi válság dúl.

Csont- és

csontvelő-élettani változások

Bacteriaemiához vezető fogászati beavatkozások

Extractio

Parodontalis sebészi beavatkozás

Subgingivalis kürett

Intraligamentalis anaesthesia

Subgingivalis depurálás

Dentoalveolaris sebészi beavatkozás

Parodontalis tasakdiagnosztika szondával

Bizonyos esetben endodontiai beavatkozások

Supragingivalis depurálás, amennyiben ínyvérzés várható

Minden olyan beavatkozás, amely ínyvérzést okoz

neződött csont előtűnik a környező lágyrészből. A biszfoszfonát kezelés megkezdése előtt javasolt a fogászati ellenőrző vizsgálat és a szükséges kezelések elvégzése. Amíg a beteg a gyógyszeres terápia alatt áll, lehetőleg el kell kerülni az invasiv fogászati beavatkozásokat. Alveolaris csontnecrosis terápiájára antibiotikus kezelés, antiszeptikum, sebészi beavatkozás, esetleg hyperbaricus oxigén javasolt.

fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében pedig antibiotikum használata válhat szükségessé. A protokoll szerint a bacteriaemiához vezető fogászati beavatkozások előtt egy órával a betegnek 2 g Amoxycillint, vagy penicillinallergia esetén 600 mg Clindamycint (Dalacin C) kell bevennie.

rosszullét, izzadás, zsibbadás). A Damoklész szindrómának nevezett tünetcsoportba a szorongás, a fáradékonyság, az alvászavar, a rémálmok, az étvágytalanság és a pszichomotoros nyugtalanság tartozik. Fontos a tünetek mihamarabbi felismerése, kezelése és figyelembevétele a fogorvosi beavatkozások során. A daganatos betegek rehabilitációjában egyre fontosabb szerepet játszik a pszichoonkológia, amely a daganatos betegek pszichés állapotával foglalkozik. A súlyosabb esetben fellépő pszichés vagy pszichiátriai zavarokat a fogorvos éppúgy észreveheti, mint az onkológus vagy a háziorvos. Nagyon fontos, hogy a tüneteket a lehető leggyorsabban felismerjék és kezeljék, még mielőtt az állapotuk tovább romlik. Ilyen szempontból a fogászati ellátás alkalmával, a beteggel való rövid beszélgetés hasznos lehet, főleg, ha egy régi páciensről van szó, akivel az orvos korábban kialakult bizalmas kapcsolatot tart fenn. Azonban mind az orvosban, mind a betegben

A biszfoszfonátok hatásosan gátolják az osteoclastok működését, ezért terápiásan alkalmazzák tumor okozta hypercalaemia, és osteoporosis kezelésére, illetve csontmetasztázissal társuló emlőrákos vagy csontlézióval együtt járó myeloma multiplexes betegek csontvázrendszerét érintő elváltozások megelőzésére. Ezek a készítmények avascularis csontnecrosist okozhatnak az állcsontokon, amelyek sok esetben fogászati beavatkozásokkal hozhatóak összefüggésbe, de fogsorviselőknél is kialakulhatnak a fokozott nyomásnak kitett területeken. A klinikai kép hasonlít az osteoradionecrosishoz, a sárgásbarnán elszí-

Az anaemia, a neutropenia, és a thrombocytopenia napjainkban már könnyebben orvosolható probléma, mivel a gyógyszeripar által kifejlesztett legújabb készítményekkel gyorsabban visszaállíthatók a normális értékek. Azok a betegek, akiknél a kezelések közötti időszakokban az immunrendszer csökkent működése miatt fertőzés jelei mutatkoznak, elsősorban a háziorvoshoz vagy az onkológushoz fordulnak. Enyhébb infekciók esetén a fertőzésnek megfelelő gyógyszert írják fel a betegnek, ha pedig az orvos veszélyesebbnek ítéli, kórházi ápolásra utalja. Ezekkel a súlyosabb esetekkel a fogorvos munkája során csak nagyon ritkán találkozik. Ha a fogorvosi ellátásra szoruló páciens kemoterápiás kezelés alatt áll, nem invasiv beavatkozások, mint például tömés készítése, akadály nélkül elvégezhető. Érdemes viszont a beteg onkológusával konzultálni az olyan beavatkozások előtt, amelyek vérzéssel járhatnak, vagy bacteriaemiához vezethetnek. A thrombocytopaenia miatt helyi vérzéscsillapítók, a

folyamata Szükséges fogorvosi ellátás

Kemoterápiás kezelés megkezdése előtt

Kemoterápiás kezelés alatt

Közvetlen a kemoterápiás kezelés után

Hosszú távú kontroll

A daganatellenes kezelésen átesett betegek egyre nagyobb része, a thrombosis kialakulásának megelőzése érdekében, antikoaguláns profilaxisban részesül. Ha a pácienst kis molekulatömegű heparinnal kezelik, nem szükséges a fogászati beavatkozás előtt az értékek monitorozása. Ezzel ellentétben, ha a beteg antikoaguláns profilaxisa Acenocumarollal vagy Warfarinnal történik, csak a kezelőorvossal történő előzetes konzultáció és monitorozás után lehet invasiv, vérzéssel járó beavatkozást végrehajtani. Ilyenkor a kezelés előtt egy-két nappal a kezelőorvos csökkenti, vagy leállítja az antikoaguláns szer adását, esetleg más készítményre állítja át a beteget, és a beavatkozás után egy-két nappal térnek csak vissza az eredeti terápiára. Az INR értékének 1,89 alatt, a prothrombin szintnek pedig 36% felett kell lennie. Nagyon fontos az alapos sebellátás és a véralvadás elősegítése helyi véralvadást serkentő szerekkel. Az ilyen esetekben tilos nem szteroid gyulladásés fájdalomcsillapítót felírni műtét vagy más invasiv fogászati ellátás után.

A gyermekkori rosszindulatú daganatok sztomatológiai vonatkozásai

A gyermekkori rosszindulatú megbetegedések száma a XX. század utolsó évtizedeiben lassú emelkedést mutatott világszerte, de az új évezred, az új protokollok kidolgozása a jobb és hatásosabb citosztatikumok piacra kerülése lehetővé tette a gyermekkori daganatok számának csökkenését. A 0–14 éves korcsoportot figyelembe véve 100 000 gyermekre évente 14–15 új daganatos betegség jut. Ez a vi-

1. rutin fogorvosi vizsgálat, röntgenfelvételek készítése (OP, teleröntgen, periapikális felvétel)

2. a mozgatható és kérdéses tejfogak eltávolítása

3. carieses laesiok ellátása

4. szájhigiénés tanácsadás (napi 2x fluoridos fogkrémmel fogmosás)

5. magas pufferkapacitás esetén 0,12% chlorhexidenes öblítés naponta 2x

1. folyamatos 0,12% chlorhexidenes öblítés naponta 1x

2. ha a nyálkahártya-elváltozások rendkívül fájdalmasakká válnak, átmenetileg abbahagyható a fogmosás

3. oralis candidiasis esetén: 100 000/ml nystatin suspensio naponta 4x

4. herpes simplex fertőzés esetén: acyclovir adása

5. xerostomia ellen, műnyál, és 5% sodium bicarbonát

1. Alapvető szájhigiénés szokások visszaállítása

Fluoridos fogkrém használata

Fluoridos öblögetés

Fogselyem használata

Táplálkozási tanácsok

Folyamatos fogorvosi kontroll (1–6 havonta)

2. A betegek ellátása nem tér el az egészségesekétől, kivétel az invazív beavatkozásokat

A maxillofacialis terület folyamatos monitorozása mind a fogak, mind az arckoponya fejlődését tekintve

3. ábra: Immunszuppresszált beteg súlyos kandidiázisa.

Kezelés

szonylag kisszámú betegcsoport, azonban az ellátás vonatkozásában igen magas követelményeket támaszt mind a diagnózis felállításában, mind a kezelésben, mind a rehabilitációban részt vevő orvosokkal szemben, mivel a gyermekkori daganatok sajátosságai eltérnek a felnőttkoriakétól. A gyermekkori daganatok általában agresszíven növekednek, kiújulásra hajlamosak, emiatt kezelésükben – a végleges gyógyulás érdekében – a sebészi, kemoterápiás és sugárterápiás eljárások összehangolt együttesét kell felhasználni a daganattípustól függő kombinációban. A különböző daganatos elváltozásokat a megfelelő és nemzetközileg folyamatosan kontrollált protokollok alapján látják el. A csecsemő- és gyermekkor sajátos élettani adottságai a daganatos betegek ellátásában sok esetben gyors rosszabbodáshoz vagy váratlanul gyors javuláshoz vezethetnek. A táplálkozás megváltozott körülményei, a fertőzések iránti fogékonyság sok esetben nehezen megoldható helyzetet teremt a daganatos csecsemő, illetve gyermek ellátásában.

Az utóbbi 20 évben a gyermekkori daganatok száma nem változott Magyarországon, évente 250–300 körül mozog; amely a lakosság csökkenése miatt relatív emelkedést mutat.

A daganatellenes gyógyszerek sajnálatos módon nem szelektívek, vagyis nem kizárólag a daganatos sejteket károsítják, hanem a szervezet normál szöveteire, sejtjeire is hatnak. A daganatos sejtekre kifejtett hatás a kívánt terápiás hatás, míg a normál szövetekre kifejtett hatás a mellékhatás vagy toxicitás. A daganatellenes gyógyszereknek igen szűk az ún. terápiás indexe, vagyis a minimális effektív dózis és a maximális tűrt dózis közötti különbség. Mivel jól ismert az összefüggés a dózis nagysága (dózis intenzitása) és a terápiás hatás között, ezért az eredményesebb tumorgátlás biztosítása érdekében a klinikusoknak gyakran meg kell közelítenie a maximálisan tűrt dózist, amely általában a mellékhatások fokozódását is eredményezi. A legkörültekintőbben és legnagyobb pontossággal végzett klinikai farmakológiai vizsgálatok ellenére a gyógyszerek rutinszerű alkalmazása során számos esetben fellépnek olyan egyéni mellékhatások, amelyeket a klinikai fázis vizsgálatok ellenére sem lehetett előre jelezni. Magas dózisú kezelés esetén új, a korábbitól eltérő

mellékhatások megjelenésével lehet számolni és az adagolás módja is hatással lehet a toxicitási tünetek kialakulására. A mellékhatásokkal szemben elsősorban a gyorsan osztódó sejtek a legérzékenyebbek, így a csontvelői őssejtek és a gastrointestinalis rendszer sejtjei vagy éppen a fejlődésben, előtörésben lévő fogak. A toxicitás mértékét a kialakult tünetek súlyossága alapján egy 5 fokozatú skálával jellemzik (WHO toxicitási skála). Ennek alapján mód nyílik a különböző gyógyszerek, analógok és klinikai protokollok mellékhatásainak kvantitatív öszszehasonlítására. A WHO toxicitási skála elveinek megfelelően készült el az NCI-ben (National Cancer Institute) az ún. Általános Toxicitási Kritériumok (Common Toxicity Criteria) összeállítás, amely minden szervre és súlyossági fokra kiterjedően tartalmazza a mellékhatásokat.

A citosztatikus kezelések során akut mellékhatásként, akárcsak a felnőtteknél gyakran megjelenhet még émelygés, láz, allergia, hasmenés, mellkasi fájdalom, bőrtünetek pl. hajhullás, hiperpigmentáció, UV szenzitivitás és hiperszenzitivitási reakció. Jellemző még a kezelés első fázisában a húgysav infarktus, amely a nagy mennyiségű széteső tumorsejt és a kellő folyadékbevitel biztosítása nélkül alakul ki, ha sokáig fennáll, maradandó vesekárosodást okozhat.

Mivel az elmúlt években a gyermekkori daganatos megbetegedések prognózisa javult, nagyobb figyelmet fordíthatunk a különböző kemoterápiás szerek késői mellékhatásaira. Megfigyelések alapján azoknál a betegeknél, akik gyermekkorban kaptak valamilyen kemoterápiás kezelést, a későbbiekben sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki szájüregi elváltozás, mint azokban a páciensekben, akiket felnőttkorban kezeltek. Ez annak köszönhető, hogy gyermekkorban még a szövetek, szervek fejlődés alatt állnak és a fejlődő szövetek sejtjei sokkal

érzékenyebbek, fogékonyabbak mind a fizikai, mind a kémiai hatásokkal szemben. A citosztatikus kezelések és sugárterápia közvetlen, akut mellékhatásai jól ismertek és folyamatos kutatások, vizsgálatok folynak a fogfejlődésre és a szájüregi egészségre kifejtett késői, káros hatásaikról. A citosztatikumok direkt módon károsan hatnak a fogfejlődésre és indirekten a szájüregi miliőre, a nyálmirigyekre, a központi idegrendszerre és az endokrin rendszerre. A vizsgálatok alapján az orális anomáliák nagymértékben függnek a kemoterápiás szerek típusától, felezési idejüktől, a citosztatikumra fogékony sejtek számától, a kezelés idejétől, intenzitásától és nem utolsósorban a beteg korától. Ezek a szerek mennyiségi és minőségi változásokat idéznek elő a fogszövetekben, leginkább a fogelőtörést és az odontogenesist gátolják. Öt év alatti citosztatikus kezelés késői orális elváltozásai nemcsak a fogak, hanem az arckoponya egyes csontjainak a fejlődési rendellenességeihez vezethet. Számos külföldi irodalom foglalkozik a citosztatikumos kezelésen átesett gyermekek orális elváltozásaival. Az akut mellékhatásokra – amelyekre esetlegesen a kezelés alatt egy rutin fogorvosi vizsgálattal – fény derülhet és orvosolhatók. Az RCPCH (Royal College of Paediatrics and Child Health) 2007-ben adott ki állásfoglalást és protokollokat a szájüregi elváltozásokról és annak megelőzéseiről. A modern daganatellenes terápia hatékonyságának köszönhetően a betegek túlélése jelentősen meghosszabbodott és így a terápia késői tünetei is egyre gyakrabban fordulnak elő ezeknél a betegeknél. Fontos azonban, hogy ezeket a betegeket ne csak a gyógyulást követően tartsuk hosszú ideig szoros megfigyelés alatt, hanem már a kemoterápia megkezdése előtt tegyük meg a szükséges lépéseket, hogy a kezelés alatt ne romoljon állapotuk.

A rosszindulatú daganatos betegségek gyermekkorban lényegesen ritkábban fordulnak elő, mint felnőttkorban, jelentőségük azonban kiemelkedő, mivel az 1–14 év közötti populációnál a második leggyakoribb halálok, közvetlenül a balesetek után. Az időben való diagnosztizálásnak itt is nagy jelentősége van, hiszen eredményes teljes remiszszióra sokkal nagyobb esélye van egy kezdeti stádiumban felismert daganatos gyermeknek. Felnőttként gyermeket vállalva, gyermekeiknél nem fordul elő gyakrabban malignus elváltozás. Akut elváltozások, illetve mellékhatások: purpura, ínyvérzés, ínyduzzanat petechiak a szájnyálkahártyán. Természetesen a mandulák chronikus duzzanata, paresztézia, és a szájüreg gombás fertőzései is kísérő tünetek, amely együtt jár azzal, hogy a kezelés alatt álló betegek szájhigiénére minimális időt fordítanak, amely még súlyosbítja a

helyzetet. A kemoterápiás kezeléssel kapcsolatosan a szájszárazság, amely a caries incidenciáját növeli. A fogfejlődésben gyakori elváltozásként sorolják fel a microdontiat, az agenesiat, a késleltetett fogelőtörést, a gyökerek fejlődési rendellenségeit, a taurodontismust, szerkezeti eltéréseket, mind a zománc és a dentin elváltozásait is, a trismust, és különféle orthodontiai elváltozásokat.

A fejlett kemoterápiás kezelések, a jobb és hatásosabb citosztatikumok forgalomba kerülésével az egyes gyermekkori rosszindulatú elváltozások teljes remissziót mutatnak, így már van ideje megjelenni a kemoterápiás szerek késői mellékhatásainak. A citosztatikus kezelések és sugárterápia közvetlen, akut mellékhatásai jól ismertek ugyanúgy, ahogy már több vizsgálat alátámasztotta, hogy ugyanolyan tumorprotokoll mellett jobb eredmények érhetőek el folyamatos jó szájhigiéne mellett. Kutatások, vizsgálatok folynak a fogfejlődésre és a szájüregi egészségre kifejtett késői, káros hatásairól. Megfigyelések alapján a gyermekeknél a kemoterápiás kezelést a későbbiekben sokkal nagyobb valószínűséggel követi szájüregi elváltozás, mint felnőtteknél. Ez annak tudható be, hogy gyermekkorban még a szövetek, szervek fejlődés alatt állnak és a fejlődő szövetek sejtjei sokkal érzékenyebbek mind a kemoterápiás, mind a sugárkezelésekre. A citosztatikus szerek direkt módon károsan hatnak a fogfejlődésre és indirekten a szájüregi miliőre, a központi idegrendszerre és az endokrin rendszerre. Állatkísérletekkel már bizonyították, hogy ezen szerek mennyiségi és minőségi változásokat idéznek elő a fogszövetekben, a fogelőtörést és az odontogenesist gátolják. A nemzetközi irodalomban számos példát találhatunk a daganatos elváltozások késői orális manifesztációjára, amelyek gyakori elváltozásként sorolják fel a microdontiat, az agenesiat, a késleltetett fogelőtörést, a gyökerek fejlődési rendellenségeit, a taurodontismust, a zománc és a dentin elváltozásait, a trismust, a xerostomiát, a cariesre való fokozott hajlamot és különféle orthodontiai elváltozásokat. Kaste és munkatársai leírták az amelogenesis és az odontogenesis rendellenességeit kemoterápiás kezelést követően, és megpróbálták elkülöníteni a besugárzás okozta elváltozásoktól. A radioterápia a csontot, a periodontális rostokat és a pulpát károsítja; míg a citosztatikumok az ameloblastok intracelluláris anyagcseréjét befolyásolják. A zománc nem szabályszerűen képződik, hanem alternatív zománcképzés alakul ki, amelynek következtében szabálytalan kalciumhidroxil-apatit kristályok képződnek. A microtubulusok normálistól eltérő szekréciója megrövidült, vékony, tompa foggyökerek kialakulásához vezetnek.

Összefoglalás

Szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy az általános fogásza-

ti gyakorlatban számos olyan beteg jelentkezik úgynevezett szokványos fogászati beavatkozásra, akiknél daganatterápia zajlott a fogászati kezelést megelőzően. Ez jelentősen befolyásolhatja a fogászati kezelést is. Különösen felkészültnek kell lennünk, ha a daganatterápia éppen a fogászati kezeléssel párhuzamosan történik. Tisztában kell lennünk a daganatterápiás eszközök hatásmechanizmusával, adagolásával, illetve dozírozásával akut és krónikus mellékhatásaival és következményeivel. Ugyanakkor ismernünk kell a szájüregi mellékhatásokon kívül a más szervrendszerre gyakorolt mellékhatásokat is. Nem elhanyagolható a daganatos megbetegedések és kezelésük mellékhatásainak pszichikai konzekvenciái, valamint a gyermekkorban előforduló daganatos megbetegedések sztomatológiai vonatkozásai.

Irodalomjegyzék

1 Bick L R: Cancer-associated thrombosis: Focus on exended therapy with Dalteparine. The Journal of Supportive Oncology 2006; 3 (4): 115-120. (22)

2 Bodrogi I: A daganat-gátló gyógyszeres kezelések mellékhatásai. Hippocrates 2002; 4: 147-151. (17)

3 Bruning P F, Pit M J, Jong-Bakker: Bone mineral density after adjuvant chemoterapy for premenopausal breast cancer. Br. J. Cancer 1990; 61: 308-310. (13)

4 Elek S: A citosztatikus kezelés mellékhatásai. Családorvosi fórum 2004; 10: 34-36. (9)

5 Ésik O: A rosszindulatú daganatok sugárterápiája. Háziorvosi szemle 1996; 1: 44-48. (4)

6 Fürst Zs: Farmakológia. Medicina, Budapest, 2004; (8)

7 Gera I: Parodontológia. Semmelweis, Budapest, 2005; (15)

8 Hungaropharma Rt. Gyógyszerészeti szaklapja 2006; 3: 151-155. (16)

9 Józan P: Rákepidemiológiai viszonyok Magyarországon. Magyar Tudomány 2005; 50: 931943. (1)

10 Kopper L, Schaff Zs: Patológia. Medicina, Budapest, 2004; (3)

11 Lester J, Coleman R: Bone loss and the aromatase inhibitors. British Journal of Cancer 2005; 93: 16-22. (14)

12 Müller J, Kovács G, Schmidt M, Fekete Gy: Neutropéniás gyermekek leggyakoribb fertőzései és a kezelés lehetőségei. Magyar onkológia 2000; 44: 289-295. (18)

13 Nagy G, Fejérdy P: Oralis diagnosztika. Medicina, Budapest, 2005; 235-237. (25)

14 Nagykálnai T: Az onkológiai betegek sugárkezelésének háziorvosi vonatkozásai. Praxis 1994; 3: 16-19. (5)

15 Németh Zs, Barabás J, Szabó Gy: A fej-nyak (szájüregi) daganatok kezelése. Háziorvosi továbbképző szemle 2005; 10: 311-315. (7)

16 Ottó Sz, Kásler M: A hazai és nemzetközi daganatos halálozási és megbetegedési mutatók alakulása. Magyar Onkológia 2005; 49: 99-107. (2)

17 Pillans P, Woods D. Drug-associated alopecia. Int J dermatol 1995; 34: 149-158. (10)

18 Smit Jm, Mulder NH, Sleeifer DT: Evalutation of gastrointestinal toxicity following cytostatic chemotherapy. J Cancer Res Clin Oncol 1996; 111: 59-61. (11)

19 Sonkodi I: Orális és maxillofaciális medicina. Semmelweis, Budapest, 2006; (23)

20 Szántó J, András Cs: A rosszindulatú betegségek gyógyszeres kezelésének mellékhatásai. Orvosképzés 2002; 77: 250-256. (21)

21 Verstappen C, Heimans J, Hoekman K, J. Postma T: Neurotoxic Complications of Chemotherapy in Patients with Cancer. Drugs 2003; 63 (15): 1549-1563. (19)

22 Youssef G, Links M: The Prevention and Management of Cardiovascular Complications of Chemoteraphy in Patients with Cancer. Am J Cardiovasc Drugs 2005; 5 (4): 233-243. (20)

23 www.endoscopia.hu (6)

24 www.hospicehaz.hu/tanul-szaki.html (24)

25 www.medlist.com/HIPPOCRATES/IV/4/227main. htm (26)

26 www.medlist.com/HIPPOCRATES/IV/1/018main.

4. ábra: Kemoterápiát követő Sutton afta az ajak belfelületén.

5. ábra: Kemoterápiát követő kandidiázis.

Kónuszos felépítmény kapcsolat

Kisebb mikromozgás

Erősebb és egyenletesebb csatlakozás

Platform switching

AZ ALPHA IMPLANT KFT. MÁR 15 ÉVE AZ ÖN MEGBÍZHATÓ PARTNERE

A minőség a siker garanciája

alphaimplant.hu