10
E-Journal – CAD/CAM
Laczkó Tamás
AZ ALKOTÁS ÖRÖME! Interjú alanyom Kaltenbach László 1990-ben kezdte el a fogtechnikusi szakma alapjait a Mária utcai laboratóriumban, miért döntött úgy, hogy a gépészmérnök családi tradíciót megtörve inkább a fogászati pálya felé orientálódik. Szakmai életútjáról, az eltelt 30 évről beszélgettünk. hogy a jól elvégzett munka hoz erdményt.Végül a sport révén kerültem a Práter utcába. A gyakolati képzést a Mária utcában töltöttem, de látva az ottani állapotokat, tudtam, hogy én ezt máshogy szeretném csinálni. Friss végzett szakemberként találkoztál a BEGO céggel, Andics Lászlóval, miért volt fontos ez a találkozás? 1992-ben a Bego német gyártó cég meghatározó szereplője volt a fogtechnikai felszerelések piacának, illetve aktívan részt vettek a fogtechnikai képzésben is, milyen változást hozott ez az életedben? - Egy szakmai kiállításon találkoztunk, ahonnan egyenes út vezetett Budapestről Sopronba, ahol 92-óta élek, és dolgozom. Sokkoló volt a váltás, hirtelen olyan környezetbe kerültem ami a kor szakmai és technikai színvonalának a csúcsát jelentette.
Beszélgetésünkkor kiderült, hogy a családi tradíciók nem szakmához köthetőek, mégis milyen elhatározás vitt a jelenlegi szakma irányába, miért lettél végül fogtechnikus, milyen okok miatt választottad ezt a pályát? Volt esetleg a családban orvos, fogorvos, fogtechnikus, aki példakép volt? - A fogászat iránti érdeklődésemet egy tizenéves kori baleset keltette fel, mikor az egyik nagymetsző fogam letörött. Ennek az esztétikai beavatkozásnak köszönhetőn kerültem először kapcsolatba a szakmával. A pótlás még azóta is tart! Tradícionális mérnök családból származom, kiskoromban apámmal rengeteget „bütyköltünk”, ami sokat segített a manuális fejlődésben illetve a problémamegolás terén. Ez a későbbiekben nagy segítségemre volt a szakmai kihívások és a hétköznapi problémák leküzdésében. 1990-ben kezdted a tanulmányaid, mesélnél a tanulóévekről , hogyan láttad akkor a fogtechnika megítélését? Mindeközben aktívan sportoltál, több neves vízilabda egyesületben is megfordultál, végül a fogtechnikusi pályát választottad, kérlek meséld el mi állt a háttérben. - 12 évet töltöttem az uszodában a KSI majd később az OSC vízilabdázójaként. A sport megtanított a kitartásra és arra,
Kezdő fogtechnikusként milyen álmokat dédelgettél, milyen szakmai irányt/reszortot szerettél volna megtanulni? Miben láttad akkor az erősséged? Változott ez esetleg mára? - Végigjártam a fogtechnika minden területét, kezdve a mintakészítéstől - amit még ma is nagyon szeretek, és úgy gondolom, hogy ez az alapja mindennek – a kombinált munkákon át a protetikáig. Mindíg egész feladatként tekintettem egy munkára, tehát már a lenyomat tanulmányozása során próbáltam elképzelni, hogy a végleges pótlás elkészítéséhez mihez lesz szükség a különböző alkotóelemek kialakításakor. Tervezés és rendszerben gondolkodás, visszaköszön a mérnök! 1994 mikor a saját vállalkozásod alakult, majd sok költözés és átalakulás után új helyen Kaltenbach-Dental néven folyt a munka, beszélnél erről az időszakról? Ez volt a 90-es évek „aranykorszaka”? - Aranykorszaka? Ha a munka mennyiségét és az abból fakadó anyagi lehetőségeket nézzük, akkor lehet mondani, hogy a nyugati határszélen a fogászati túrizmus ekkor kezdett igazán beindulni. De a szakma nem követte a fejlődést, a mennyiség, rövid határidő és olcsóság nem a minőségi munka alapja. Mikor jött a Te életedben a szakmai változás, a Cad/ Cam technológia mikor került a látóteredbe? Akkor ez az új irány, lehetőség mennyire volt a mindennapokban jelen? Milyen technológia változást jelentett ez akkoriban? Milyen irányt, kapukat nyitott ez meg Számodra?
