28
E-Journal – CAD/CAM
Rimóczy Gábor
HAGYOMÁNY A DIGITÁLIS FEJLŐDÉS ÁRNYÉKÁBAN – A CAD/CAM TECHNOLÓGIA ANALÓG SZEREPLŐI
1. kép: Fogtechnika anno.
Az már egyértelművé vált, hogy a fogászati CAD/CAM, a folyamatos, gyors fejlődésének köszönhetően évről évre nagyobb részt fed le a kézműves, manuális fogtechnikai munkafolyamatok területén. A 3D nyomtatás fejlesztése, a szoftveres alkalmazások bővítése ma már lehetővé teszi digitálisan készített kivehető pótlások készítését. Teljes alsó-felső protézis vagy éppen fémlemez már kivitelezhető CAD/CAM technológiával. A fémlemezes részleges kivehető megoldások teljes digitális megoldásai még váratnak magukra, de ne legyenek illúzióink (1. kép). Akadnak azonban olyan munkafolyamatok, technológiák, amelyek megmaradtak a hagyományos analóg vonalon, mégis alkalmazkodtak a jelenlegi trendekhez, lekövetik a CAD/CAM előidézte anyagokkal és minőséggel szemben támasztott elvárásokat. A digitális munkavégzés gyártási oldalán modern, új, speciális alap- és segédanyagok jelentek meg. Ahhoz, hogy a CAD/CAM technológiával készült alapokon, vázakon, anatómikus formákon egyedileg tudjuk befejezni az adott restauráció elkészítését, az ismert kézműves munkafolyamatokhoz új fejlesztésű anyagokra van szükség, melyek kompatibilisek a digitális technológia anyagaival. A kerámia leplezés az 1960-as években jelent meg, bár magát a porcelánt mint fogászati alapanyagot már a ’30-as évektől használták a fogászok. A leplező fémkerámiákhoz szorosan kapcsolódott az önthető Nikkel, illetve később Kobalt-Króm bázisú ötvözetek fejlesztése. A fémvázak anyagait öntéstechnológiára optimalizálták, a receptúrák megalkotása, az ötvözőelemek kiválasztása, arányaik meghatározása mind azt szolgálta, hogy bármikor ismételhető, azonos minőségben minél pontosabb és stabilabb öntési eredményt érjünk el a fogtechnikai laborban. A Kobalt és a Molibdén fokozta a stabilitást, a Szilícium összetevő kiváló öntési tulajdonságokat és megbízható öntéspont meghatározást biztosított, míg a minimális Cerium tartalom fokozta az oxidképződést, elősegítette a leplezőkerámiával kialakítandó kötést (2. kép).
2. kép: Koronák, hidak a platformon lézerolvasztásos gyártást követően
A CAD/CAM térhódításával a leplezendő fémvázak új elkészítési formái jelentek meg. A Kobalt-Króm tömbből történő marással és az additív lézerszinter eljárással készülő fémvázak esetében azonban az alapanyag eltérő a korábban megszokott önthető „fémkockáktól”. A CNC megmunkálásra fejlesztett fémtömbök marására lett optimalizálva. A napjainkban egyre inkább elterjedt „fémnyomtatás” során fémport használunk, amelynek anyagszerkezete, ötvözőelemeinek összeállítása, receptúrája a gyártási technológiához igazodik, azaz alkalmas a nagyon magas hőfokon történő lézeres olvasztásos megmunkálásra. Ha 25-35 gramm ilyen fémport beleszórunk egy öntőtégelybe, majd megöntünk belőle egy körhidat, nem várható, hogy pontos és jó eredmény születik, ha egyáltalán sikeres lesz az öntés (3. kép). A lézerszinter vázak esetében a gyártási eljárás során azonban az ötvözet Volfrám (W) tartalma befolyásolhatja, elviheti a hőtágulási együttható értékét, mégpedig úgy, hogy az eddig öntéstechnikával készült struktúrákkal kompatibilis leplezőkerámia nem működik együtt tökéle-
3. kép: Kész lézerolvasztással készült körhídváz
