42
E-JOURNAL - Implantológia
10. a–b ábrák: Csontos réteg négy hónappal az augmentáció után – az oszteoszintézis-csavarok területén is jó a regeneráció. Két XiVE® implantátum problémamentes behelyezése következett, a primer stabilitás jó volt. 11. a–b ábrák: A protetikai ellátást követő klinikai helyzet. A 2. premoláris disztális vertikális magasságvesztését a 3-D-augmentációval teljesen ki lehetett egyenlíteni, nem keletkezett pszeudotasak, vagy túl hosszú klinikai korona. 12. a–d ábrák: OP-részletek: preoperatív, augmentációt követő, implantáció és protetikai ellátás utáni. Három mikrocsavarral az okkluzális és laterális blokkot a csekély helyen is stabilan lehetett rögzíteni.
13. a–d ábra: Foghiány a 3.4 és 3.6 régióban, extrém vékony alveoláris gerinc bukkális és lingvális behúzódással, ami szükségessé teszi a 3-D-augmentációt. Két Bone Level implantátum szimultán behelyezése ellenére a fog és implantátum közé még 2-3 mikrocsavar behelyezhető a bukkális és lingvális csontblokk adaptálásához. 14. a–b ábrák: Felszabadítás szúróbemetszéssel Kazanjian-féle vesztibulumplasztikával kombinálva. A háromrétegű lebenyoperáció területén gond nélkül eltávolíthatók a mikrocsavarok. 15. a–b ábrák: A protetikai ellátást követően kidomborodó augmentáció, harmonikus lefutású mukogingivális együttes.
10. a ábra
10. b ábra
11. a ábra
11. b ábra
12. a ábra
12. b ábra
12. c ábra
12. d ábra
Különösen nagy kihívás a szimultán augmentáció és implantáció – egy fog hiánya esetén. Elegendő hely kell az implantátum mellett még két-három oszteoszintézis-csavar behelyezésére is. A premoláris területen, egyes foghiány esetén, erősen behatárolt a rendelkezésre álló hely mennyisége (13–16. ábrák). A micro-screw csekély, 1 mm-es átmérője és a csavarfej kicsiny volta gond nélkül lehetővé teszi a csavar behelyezését a fog és az implantátum közé, akár két, bukkális és lingvális csontblokk rögzítésekor is. Így a legszűkebb helyen is kivitelezhető szimultán a 3-D-augmentáció és implantáció. Az akár több fog területére kiterjedő, nagyobb augmentációk a csonthéjak stabil rögzítését követelik meg, hogy a háromdimenziós alakzat az ideiglenes pótlás nyomásának is ellenállhasson (17–20. ábrák). A mikrocsavar és a blokk jó kötése előnyös, mert a csavar kis mérete ellenére is szilárd rögzítést biztosít. Több, egymáson elhelyezkedő csontblokk esetén a szűken illeszkedő felületeken is dolgozhatunk több mikrocsavarral.
Összefoglalás A traumatológiában az oszteoszintézis-csavarok biztosítják a csontfragmentumok rögzítését. Legtöbbször titáncsavarokat alkalmaznak, ezek a csavarok a csontba integálódnak, ha panaszt nem
okoznak, eltávolításuk szükségtelen. Az augmentatív implantációs sebészet keretei között az ilyen osszeointegráció nem kívánatos. Az implantátumok behelyezése miatt szinte mindig el kell távolítani a csavarokat, mivel annak útjában állnak. Előírás szerint 1,3-2 mm átmérőjű csavarokat használnak, hogy az eltávolítás során az anyagtörést elkerülhessék. A gyógyászati rozsdamentes acélból (króm-kobalt-molibdén) készült, csekélyebb, akár 1,0-1,2 mm átmérőjű csavarok lehetővé teszik a problémamentes eltávolítást, a törés veszélye nélkül – mint a bemutatott microscrew esetében. Sem a lágy-, sem a keményszövetek nem mutatnak nemkívánatos reakciókat az anyagra, és a reszorpció is – különösen a héjtechnika alkalmazásánál – csekélynek minősíthető. A csökkentett átmérőjű nemesacél csavar lehetővé teszi, hogy a legszűkebb helyeken is – akár implantátum és fog közé, többet is – alkalmazhassuk, a fog vagy az implantátum felületének megsértése nélkül. Khoury és Hidajat retrospektív analízisében a 318 páciensnél alkalmazott 923 csavarnál csak néhány nem kívánt esemény szerepel: az esetek 1,8%-ában maradt befejezetlen a regeneráció, korai expozíció az esetek 5,3%ban volt megfigyelhető, míg az esetek csupán 2,4%-ánál mutatkozott az augmentált csontban 15%-ot meghaladó reszorpció. Egyetlen csavar sem sérült az eltávolításnál, más komplikációk sem léptek fel.
13. a ábra
13. b ábra
13. c ábra
13. d bábra
14. a ábra
14. b ábra
15. a ábra
15. b ábra
