Copyright law book by HENT Titkárság

SzerzĹ&#x2018;i jog

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2012

szerzoi jogi tankonyv.indd 3

2012.04.24. 11:27:14

Írta: dr. Hepp Nóra (2–10. fejezet) dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna (1. fejezet) Lektorálta: dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna dr. Kiss Zoltán dr. Tóth Zita

A könyvben szereplő képek felhasználása a microsoft http://office.microsoft.com oldaláról, a felhasználási feltételeknek megfelelően történt. Felelős szerkesztő: Baho-Borzók Noémi A kézirat lezárása: 2012. február 15. © Kiadta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Felelős kiadó: dr. Bendzsel Miklós Budapest, 2012 SZTNH – 2012.059 ISBN 978-963-9157-70-5

szerzoi jogi tankonyv.indd 4

2012.04.24. 11:27:14

Tartalom

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

1.1. A szellemitulajdon-védelem fogalma, általános jellemzők . . . . . . . . . . . . 1 1.2. Néhány szó a szerzői jogról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1.3. Néhány szó az iparjogvédelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1.4 A szerzői jog és az iparjogvédelem főbb jellegzetességei . . . . . . . . . . . . . . 3 1.5. Az egyes oltalmi szintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1.5.1. Nemzeti oltalmi rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.5.2. Nemzetközi szintű szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.5.3. Regionális oltalmi szint: az Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.6. A tankönyv szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2. A szerzői jog alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

2.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 2.2. A szerzői jogi védelem tárgya, az oltalom feltételei . . . . . . . . . . . . . . . 11 2.2.1. A szerzői jogi védelem tárgya: az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott mű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 2.2.1.1. Jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok . . . 12 2.2.1.2. A sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.2.1.3. Az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.2.1.4. A folklór kifejeződései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2.2.2. Az oltalom feltétele: az egyéni, eredeti jelleg . . . . . . . . . . . . . . 13 2.2.2.1. Egyéni, eredeti jelleg fotóművészeti alkotások esetében . . 15 2.2.2.2. Egyéni, eredeti jelleg dalszövegrészletek esetében . . . . . 16 2.2.2.3. Egyéni, eredeti jelleg műcímek esetében . . . . . . . . . . 16 2.3. A védelem keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

szerzoi jogi tankonyv.indd 1

2012.04.24. 11:27:14

Szerzői jog

3. A szerző és a szerzői jog más jogosultjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

3.1. A szerző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 3.2. Többszerzős művek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3.2.1. Az együttesen létrehozott művek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3.2.2. Elválasztható folyamatokkal létrehozott művek . . . . . . . . . . . . 20 3.2.2.1. Az összekapcsolt mű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3.2.2.2. A szerzőtársak művei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3.3. Egyéb jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 3.3.1. A munkaviszony keretében létrehozott mű . . . . . . . . . . . . . . . 21 3.3.2. A számítógépi programalkotás (szoftver) . . . . . . . . . . . . . . . . 22 3.3.3. Az adatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.3.4. A reklámozás céljára készített mű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.3.5. A filmalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 3.3.6. Öröklés és jogutódlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 4. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

4.1. Személyhez fűződő jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 4.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4.1.2. A szerző nevének feltüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 4.1.3. A mű egységének védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 4.2. Vagyoni jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.2.1. A többszörözés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.2.2. A terjesztés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 4.2.3. A nyilvános előadás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 4.2.4. Nyilvánossághoz közvetítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.2.5. Átdolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.2.6. A merchandisingjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 4.2.7. A kiállítás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 5. A szerzői művek felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

5.1. A felhasználás engedélyezése – a felhasználási szerződés . . . . . . . . . . . . 36 5.1.1. A felhasználási szerződés alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.1.1.1. A szerző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.1.1.2. Az árva mű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.1.1.3. A felhasználó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.1.2. A felhasználási szerződés írásba foglalása . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.1.3. A felhasználási szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 5.1.4. A felhasználási díj mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.1.5. A felhasználási szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5.2. A gyakorlatban leginkább előforduló szerződéstípusok . . . . . . . . . . . . . 42 5.2.1. A kiadói szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.2.2. A megfilmesítési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.2.3. Építészeti alkotások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.2.4. Elektronikus úton kötött szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 5.3. Alternatív modell a felhasználások engedélyezésére . . . . . . . . . . . . . . . 43

szerzoi jogi tankonyv.indd 2

2012.04.24. 11:27:14

Tartalomjegyzék

iii

6. A közös jogkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

6.1. A közös jogkezelés fogalma és célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 6.2. A közös jogkezelés jogi formája és típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 6.3. Díjszabás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 6.4. A jelenleg működő közös jogkezelő szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 6.5. A közös jogkezelő szervezetek felügyelete és nyilvántartása . . . . . . . . . . 49 7. A szerzői jog korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

7.1. A védelmi idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 7.2. A szabad felhasználás esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 7.2.1. Magáncélú másolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 7.2.2. Intézményi célú másolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 7.2.3. Idézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 7.2.4. Átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 7.2.5. Nyilvános előadások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 7.2.6. Cikkek és műsorok csereberéje a sajtó világában . . . . . . . . . . . . 57 7.2.7. Egyes művek tájékoztatás céljára történő felhasználása . . . . . . . . 57 7.2.8. Előadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 7.2.9. Ideiglenes többszörözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 7.3. A jogkimerülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 8. A jogérvényesítés eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

8.1. A jogsértésekről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 8.1.1. A jogsértés fogalma, jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 8.1.1.1. Jogérvényesítés nemzetközi szinten . . . . . . . . . . . . . . 61 8.1.1.2. Jogérvényesítés európai uniós szinten . . . . . . . . . . . . 61 8.1.1.3. Jogérvényesítés hazánkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 8.2. A jogérvényesítés jogi eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 8.2.1. Polgári jogi igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 8.2.2. Jogsértés esetén fellépésre jogosultak köre . . . . . . . . . . . . . . . . 63 8.2.2.1. A személyhez fűződő jogok érvényesítése . . . . . . . . . . 63 8.2.2.2. A vagyoni jogok érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . 64 8.2.3. Az érvényesíthető polgári jogi igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 8.2.3.1. Objektív jellegű érvényesíthető igények . . . . . . . . . . . 65 8.2.3.2. Szubjektív jellegű érvényesíthető igény – a kártérítés . . . 66 8.2.4. Büntetőjogi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 8.2.4.1. Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 8.2.4.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 68 8.2.4.3. Műszaki intézkedések kijátszása . . . . . . . . . . . . . . . 69 8.2.4.4. Jogkezelési adat meghamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . 69 8.2.5. Vámjogi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 8.2.6. Az értesítési és eltávolítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 8.3. Egyéb lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

szerzoi jogi tankonyv.indd 3

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

8.3.1. Felszólító levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 8.3.2. Mediáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 9. Az internet és a szerzői jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

9.1. Vagyoni jogok az interneten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 9.1.1. A digitális többszörözési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 9.1.2. A nyilvánossághoz közvetítés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 9.2. Egyes műfajták/műtípusok online felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 9.2.1. Zeneművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 9.2.2. Filmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 9.2.3. Fotóművészeti alkotások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 9.2.4. Új felhasználási modellek a könyvek digitalizálása terén . . . . . . . 75 9.3. A művek feletti kontroll biztosítása és a DRM alkalmazása . . . . . . . . . . 76 9.4. A szabad felhasználás és a szürke zóna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 9.4.1. Idézés, illetve hiperlinkek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 9.4.2. Jogsértő forrásból történő magáncélú másolás . . . . . . . . . . . . . 78 9.4.3. Fájlmegosztó rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 10. A fejezetekhez kapcsolódó feladatok és megoldásaik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

szerzoi jogi tankonyv.indd 4

2012.04.24. 11:27:15

1. Bevezetés

1.1. A szellemitulajdon-védelem fogalma, általános jellemzők A szellemitulajdon-védelem két területre osztható: a szerzői jogra és az iparjogvédelemre. A két oltalmi ág közös jellemzője, hogy mindkettő valamilyen kreatív, egyedi (bizonyos esetekben egyedi minőségű) szellemi alkotás létrehozását jutalmazza. Az oltalom célja, hogy a kizárólagos jogok ösztönzőleg hassanak a kreativitásra, a szellemi, anyagi, valamint időbeli ráfordításokra, további innovációk, alkotások létrehozására. A kizárólagos jogok egyrészt a befektetések gazdasági megtérülését, másrészt erkölcsi elismerését biztosítják; némileg sajátos célja van a szellemitulajdon-védelmen belül a védjegyoltalomnak, amely az áruk származásának megjelölését, azonosíthatóságát kívánja biztosítani. A jogok jelentőségét nem lehet alábecsülni: a műszaki-gazdasági-technikai fejlődésnek köszönhetően a szellemitulajdon-védelem eszközrendszere – közvetve és közvetlenül – átszövi mindennapi életünket: a kreativitás gyümölcseit élvezzük akár a technikai eszközök egyre kifinomultabb tárházának használatával (lásd a szabadalmi oltalom alatt álló találmányokat), a művészeti alkotások (szerzői jogi oltalom alatt álló zenei, irodalmi mű, képzőművészeti alkotás stb.) élvezetével, fogyasztóként hozott döntéseink során (lásd a védjegyoltalmat) vagy akár a minket körülvevő tárgyak által nyújtott esztétikai élmények befogadásával (lásd a formatervezési minták oltalmát). A szellemitulajdon-jogok komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, valamint a kulturális sokszínűség biztosításához. A szellemitulajdon-védelem kialakulása az ipari forradalom és a könyvnyomtatás megjelenéséhez kapcsolható. A védelem elsődleges formáinak megjelenése óta ez a terület fokozatosan fejlődött, alkalmazkodott az adott kor társadalmi, technikai és gazdasági folyamataihoz. Az elmúlt néhány évtized egyik legfontosabb folyamata a nemzetközi együttműködés kialakítása volt az egyes oltalmi területeken, egyrészt a területi hatályú szellemitulajdon-jo-

szerzoi jogi tankonyv.indd 1

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

gok tartalmának egymáshoz közelítése, másrészt – az iparjogvédelem esetében – az oltalom több állam, illetve régió területére való megszerzésének biztosítása céljából. A szerzői jog területén napjaink legfontosabb kihívását a kizárólagos jogok tartalmának a digitális forradalom eredményeképpen kialakult új technikai környezetre való adaptálása, valamint a hatékony jogérvényesítés biztosítása jelenti. 1. ábra: A szellemitulajdon-védelem rendszere SZELLEMI TULAJDON Szerzői jog: alkotások oltalma Szerzői Kapcsolódó jogok jog

Szomszédos jogok Előadóművészek Hangfelvétel előállítók Filmelőállítók Rádió- és televíziószervezetek

Egyéb Sui generis adatbáziselőállítók

Iparjogvédelem: tudományos-műszaki jellegű megoldások és árujelzők oltalma Szabadalom Védjegyek Használatiminta Földrajzi árujelzők oltalom Formatervezésiminta oltalom Növényfajtaoltalom Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája

1.2. Néhány szó a szerzői jogról A szerzői jog a szellemitulajdon-védelem jogterületén belül alapvetően az egyéni, eredeti alkotások (a „mű”) védelméről gondoskodik. Az oltalom az alkotás megjelenési formájára terjed ki, és hatósági aktus nélkül, lényegében a mű létrejöttével, azaz bármilyen észlelhető formában való megjelenésével keletkezik. A szerzői jog a „szűkebb értelemben vett” szerzői jogot, valamint az ún. kapcsolódó jogokat foglalja magába (ez utóbbi kategóriába az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televíziószervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázisokhoz kapcsolódó önálló (sui generis) jogok tartoznak). A szerzői jogi oltalom tárgyát tekintve nem korlátlan, nem terjed ki minden szellemi teljesítményre. Bizonyos „műtípusok” (pl. jogszabályok, folklóralkotások) nem tekinthetők szerzői jogi értelemben vett alkotásnak, és nem tartoznak a szerzői jogi törvény hatálya alá. A szerzői jogban a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. Ezeket két fő részre osztjuk: a személyhez fűződő és a vagyoni jogokra. A szerzői jogok főszabály szerint a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

szerzoi jogi tankonyv.indd 2

2012.04.24. 11:27:15

Bevezetés

A szerzői jogi szabályozás rendelkezik továbbá a szerzői művek felhasználásának szabályairól, a szabad felhasználásról, valamint a jogérvényesítés módjairól, eszközeiről. 1.3. Néhány szó az iparjogvédelemről Az iparjogvédelem területe sokkal heterogénebb, mint a szerzői jogé. E területen az oltalmazandó alkotások többféle, alapvetően eltérő típusával találkozunk; az egyes oltalmi formákat a legcélszerűbb két csoportra osztani: egyrészt a tudományos-műszaki jellegű megoldásokra, másrészt pedig az árujelzőkre. Az oltalomban részesíthető tudományos-műszaki jellegű megoldások és az ezek tekintetében szerezhető iparjogvédelmi oltalmak a következők: ■ ■ ■ ■ ■

találmányok – szabadalmi oltalom, használati minták – használatiminta-oltalom, formatervezési minták (közkeletű elnevezéssel: dizájn) – formatervezésiminta-oltalom, növényfajták – növényfajta-oltalom, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája (mikrochipek). Ez az oltalmi forma csekély jelentőségű, ezért a tankönyv a továbbiakban erre az oltalmi formára bővebben nem tér ki.

A védelemben részesíthető árujelzők oltalma ■ a védjegyek ■ és a földrajzi árujelzők útján valósul meg. 1.4. A szerzői jog és az iparjogvédelem főbb jellegzetességei Míg a szerzői jogi oltalom a szerzői mű létrejöttével keletkezik, az iparjogvédelem alapvető jellemzője, hogy az oltalmat – az oltalmi feltételek teljesülése esetén, az oltalom megszerzésére jogosult személy kezdeményezésére indult eljárás eredményeképpen – egy hatósági aktus [Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) döntése] keletkezteti. Fontos – szintén a szerzői jogi oltalomtól eltérő – jellegzetessége az iparjogvédelemnek az oltalom területi hatálya, amely a hatósági eljárás eredményeként keletkezett kizárólagos jogok gyakorlásának lehetőségét egy meghatározott területhez (valamely országhoz vagy régióhoz) köti. A szerzői jog és az iparjogvédelem közötti alapvető különbségek számbavétele során szokás hangsúlyozni azt a körülményt, hogy míg a szerzői jog jellemzően az irodalmi, tudományos, művészeti alkotások (szerzői jogi művek) védelmét szolgálja, az iparjogvédelem a műszaki-technikai innovációt, valamint a piaci szereplők sajátos árujelzővel vagy külcsínnel való megjelenését kívánja előmozdítani, éppen ezért az előbbi inkább a szerző személyének „erkölcsi” elismerését, míg az utóbbi a gazdasági befektetések megtérülését biztosítja. Ez a megállapítás napjainkban azonban egyre kevésbé jellemző: egyrészt a technikai fejlődés hatására a szerzői jog területén is egyre több olyan műtípus jelenik meg, amelyek értéke elsősorban a létrehozásukhoz kapcsolódó anyagi, illetve időbeli befektetésekhez kötődik (ilyen például a filmalkotás, az adatbázis, a hangfelvétel-előállítás), másrészt pedig igaz az

szerzoi jogi tankonyv.indd 3

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

is, hogy – a terjesztés lehetőségeinek bővülésével – a hagyományos szerzői jogi művek gazdasági jelentősége is folyamatosan nő. 2. ábra: A szerzői jogi védelem és az iparjogvédelem összehasonlítása Szempontok

Tárgya

Szerzői jogi védelem

az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai egyéni-eredeti gondolatkifejtés valamely formában történő megjelenítése

Az alkotás és az erőteljesebb individuaalkotó viszonya litás, szubjektív

Iparjogvédelem tudományosműszaki jellegű megoldások

árujelzők

új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmányok (használati minta esetében: a találmány szintjét el nem érő műszaki megoldások), termékek újszerű megjelenése

grafikailag ábrázolható és megkülönböztetőképességgel rendelkező megjelölés

objektív (a formatervezési minta esetében szubjektív elemekkel) gyakorlatra orientált, gazdasági-vagyoni mozzanatok erőteljesebben jelentkeznek

Védelem keletkezése

a mű megszületésével hatósági döntés a bejelentésre visszaható hatállyal

Az oltalom hatálya

földrajzi területhez nem kötött, bárhol érvényesíthető

Az oltalom időtartama

a szerző halálát követő az oltalom megadásától számítva jogszabály 70 évig által meghatározott időtartamig (főszabály szerint) (védjegy és formatervezési minta esetében az oltalom lejártát követően – díj ellenében – megújítható az oltalom)

Jogviták rende- a szerzői joggal kapzése csolatos jogviták bírósági szintre (Magyarországon első fokon a megyei bíróságok hatáskörébe) tartoznak

szerzoi jogi tankonyv.indd 4

az oltalom megadását deklaráló hatóság hatásköréhez igazodóan területi jellegű (nemzeti vagy regionális szintű)

az oltalom törlése/megsemmisítése az oltalmat megadó hatóság aktusával; a találmánybitorlás, szabadalombitorlás kérdései a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoznak

2012.04.24. 11:27:15

Bevezetés

1.5. Az egyes oltalmi szintek A szellemitulajdon-védelem ■ nemzeti, ■ nemzetközi, valamint ■ regionális oltalmi szinteken valósul meg. Ezek legfőbb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze: 1.5.1. Nemzeti oltalmi rendszerek Az iparjogvédelmi jogok oltalma, bár hosszú utat tett meg a középkorban megadott − először királyi kegyen alapuló − ún. monopóliumoktól, azonban alapvetően a mai napig territoriális jellegű. A szerzői jogi rendszer „globális”, nem meghatározott területre korlátozott oltalmat biztosít. A jogok tartalmára és azok érvényesítésére azonban az egyes nemzeti szabályok irányadóak. A magyar szabályozás alapja az 1959. évi IV. sz. Polgári Törvénykönyv (Ptk.), amely kimondja, hogy a szellemi alkotások törvényi védelem alatt állnak. A védelmet a Ptk. rendelkezésein kívül speciális szerzői jogi és iparjogvédelmi törvényeink biztosítják. Magyarország jogszabályi rendelkezései szerint tehát nemzeti úton az iparjogvédelem területén a kizárólagos jog megszerzésére irányuló eljárás a SZTNHelőtt folyik, a megszerzett kizárólagos jog Magyarország területén hatályos, és a jogosult a Magyarország területén történő jogosulatlan hasznosítással szemben tudja jogait érvényesíteni. 1.5.2. Nemzetközi szintű szabályok A Szellemi Tulajdon Világszervezete A szellemitulajdon-védelem területén a legfontosabb és megkerülhetetlen nemzetközi szervezet az ENSZ szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO). A WIPO 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként, a szellemitulajdon-védelem területén a nemzetközi együttműködés legfőbb koordinálójaként működik. A WIPO a szellemi tulajdon védelme érdekében a szerzői jog és az iparjogvédelem területén 24 nemzetközi egyezményt igazgat, ebből 21 megállapodásnak Magyarország is részese. A WIPO egyik fő feladata a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi normák kialakítása. A WIPO égisze alatt létrejött nemzetközi szerződések három csoportra oszthatók: az oltalommal kapcsolatos alapvető szabályokat meghatározó szerződések, az oltalom több országban való megszerzésének elősegítésére irányuló szerződések, valamint az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos vizsgálathoz nélkülözhetetlen információ rendszerezésére szolgáló ún. osztályozási rendszereket létrehozó szerződések. Az utóbbi két szerződéstípusnak csak az iparjogvédelmi területen van jelentősége.

szerzoi jogi tankonyv.indd 5

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

A szerzői jogra vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó szerződések a következők: ■ az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1975. évi 3. törvényerejű rendelet), ■ az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet), ■ a hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen létrejött Genfi Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1975. évi 18. törvényerejű rendelet), ■ az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1998. évi XLIV. törvény), ■ a WIPO Szerzői Jogi Szerződés (Magyarországon kihirdette: 2004. évi XLIX. törvény), valamint ■ a WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződés (Magyarországon kihirdette: 2004. évi XLIX. törvény). Magyarország az összes előzőekben említett szerződésnek részese; a magyar szerzői jogi törvény valamennyi nemzetközi szinten szabályozott rendelkezéssel összhangban van. A Kereskedelmi Világszervezet és a TRIPS-megállapodás A Kereskedelmi Világszervezetet (World Trade Organization, WTO) 1994-ben a Marrakeshi Szerződés hozta létre, amelynek Magyarország a hatálybalépése, 1995. január 1-je óta tagja. A WTO-szerződés tartalmazza a TRIPS-megállapodást (Agreement on Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights, Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól), amely minimumkövetelményeket állapít meg, illetve keretszabályozást valósít meg a szellemitulajdon-jogok, a jogérvényesítés és a jogok fenntartása és a vitarendezés tekintetében. A WIPO és a WTO között 1996-ban létrejött megállapodás alapján a két világszervezet együttműködik a TRIPS-megállapodás megfelelő alkalmazásának elősegítésében. 1.5.3. Regionális oltalmi szint: az Európai Unió A legfontosabb és természetesen nem csak a szellemitulajdon-védelmet érintő nemzetközi rendszer Magyarország számára az Európai Unió (EU) keretében megvalósuló regionális együttműködés. A legutóbb a Lisszaboni Szerződés által módosított, az EU-ról és annak működéséről szóló szerződések alapján a szellemitulajdon-védelem területén az együttműködés többféle formában valósul meg. Az EU jogalkotását ugyanis egyfelől az ún. vertikális harmonizáció jellemzi, amely egy adott oltalmi forma fontos rendelkezései tekintetében törekszik a tagállamok szabályozásának harmonizációjára. Ez valósul meg az egyes szerzői jogi irányelvekben, de az EU az iparjogvédelem területén is él ezzel a szabályozási módszerrel a védjegyek, a formatervezési minták, a biotechnológiai találmányok, illetve a topográfiák oltalma tekintetében megal-

szerzoi jogi tankonyv.indd 6

2012.04.24. 11:27:15

Bevezetés

kotott irányelvekben, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványokról szóló két rendeletben. Ezen jogszabályok célja, hogy harmonizált tagállami jogszabályok létrehozásával egyrészt az egységes piac zavartalan működését biztosítsák, másrészt pedig az, hogy az uniós ipar erősítése céljából megfelelő szintű harmonizált oltalmat teremtsenek a piaci szereplők számára az összes tagállam területén. A szerzői jog irányelvi szintű harmonizációjára a következő kérdésekben, területeken került sor: ■ ■ ■ ■ ■ ■

a szoftverek szerzői jogi oltalma, a haszonkölcsönzési jog, a műsorsugárzás joga, a védelmi idővel kapcsolatos szabályok, az adatbázisok szerzői jogi oltalma, a szerzői jog és a kapcsolódó jogok információs technológiai környezetben való alkalmazása (azaz egyes kizárólagos jogok és a szabad felhasználás egyes eseteinek adaptálása az internet világába), ■ az ún. követő jog. Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében Magyarország a szerzői jogi szabályozásába maradéktalanul átültette a fenti irányelveket, a hazai szabályozás tehát teljesen összhangban áll az uniós harmonizáció rendelkezéseivel. Az EU emellett horizontális harmonizációt is megvalósít, amely több vagy valamennyi szellemitulajdon-jog tekintetében érvényesülő szabályozás megalkotását jelenti, vagyis kiterjed mind a szerzői, mind az egyes iparjogvédelmi jogokra. Ilyen a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv,1 amely harmonizálja a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó polgári jogérvényesítés egyes fontos elemeit, valamint a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós vámrendelet,2 amely a feltehetően jogsértő szállítmányok kapcsán alkalmazható különleges vámintézkedéseket szabályozza. Végül külön kategóriát képeznek az EU által bevezetett egységes iparjogvédelmi oltalmi formák. Az ezeket szabályozó uniós rendeletek célja, hogy a nemzeti oltalmi rendszerek mellett lehetőséget adjanak az Unió egész területére kiterjedő oltalom megszerzésére egy egységes eljárás keretében. Az uniós jogok megadásáért egy-egy uniós hatóság felelős; a bejelentések elbírálását az erre kijelölt közösségi hivatalok végzik.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.

A Tanács 1383/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről.

szerzoi jogi tankonyv.indd 7

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

3. ábra: A szerzői jog területén működő szabályozás rendszere Szint

Szervezet

Szabályok

Nemzeti

N/A

Polgári Törvénykönyv

Nemzetközi

WIPO

Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény

Célja globális szerzői jogi oltalom

Berni Egyezmény

irodalmi és művészeti művek védelme

Genfi Egyezmény

hangfelvételek védelme

Római Egyezmény

előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzók védelme

Szerzői Jogi Szerződés

Regionális

Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződés

előadóművészek és hangfelvétel-előállítók védelme

WTO

TRIPS-megállapodás

minimumkövetelmények, illetve keretszabályozás a jogérvényesítés és a jogok fenntartása és a vitarendezés tekintetében

Európai Unió

vertikális jogharmonizáció

tagállami szabályozás harmonizációja

horizontális jogharmonizáció

több vagy valamen�nyi szellemitulajdon-jog tekintetében érvényesülő szabályozás

1.6. A tankönyv szerkezete A tankönyv az alábbi szerkezeti egységekben mutatja be a szerzői jogra vonatkozó ismereteket: ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

szerzoi jogi tankonyv.indd 8

a szerzői jog alapjai: az oltalom tárgya, az oltalom feltételei (2. fejezet); a szerző és a szerzői jog más jogosultjai (3. fejezet); a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai (4. fejezet) a szerzői művek felhasználása (5. fejezet); a közös jogkezelés (6. fejezet); a szerzői jog korlátai (7. fejezet); a jogérvényesítés eszközei (8. fejezet); az internet és a szerzői jog (9. fejezet); a fejezetekhez kapcsolódó feladatok (10. fejezet);

2012.04.24. 11:27:15

Bevezetés

Az egyes fejezetek szerkezetével kapcsolatosan a következőket érdemes megjegyezni: ■ a fejezethez tartozó tudnivalók lényegi része a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., szerzői jogi törvény vagy törvény) szabályainak ismertetéséből áll; ■ a jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazását, érvényesülését valós esetek, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testület3 (SZJSZT) adott kérdéssel kapcsolatban született szakértői véleményei szemléltetik; ■ a szabályok megértését segítik továbbá a feladatok, amelyek megoldásai a tankönyvhöz kapcsolódó külön fejezetben találhatók. A tankönyv csak a szűk értelemben vett szerzői joggal foglalkozik, nem tér ki a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra.

A Szerzői Jogi Szakértő Testületet 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet állapítja meg. A testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működik, és szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el. A Szerzői Jogi Szakértő Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást.

szerzoi jogi tankonyv.indd 9

2012.04.24. 11:27:15

2. A szerzői jog alapjai

A tananyag első fejezete a szerzői jog alapjait mutatja be, és három lényeges kérdéssel foglalkozik. Mindenekelőtt a szerzői jog területének legfőbb jellemzőit ismertetjük, amit a szerzői jogi védelem tárgyára és a védelem feltételeire, valamint az oltalom keletkezésére vonatkozó alapvető szabályok bemutatása követ. 2.1. Bevezetés A szerzői jog a szellemitulajdon-védelem egyik ága, amelyet a szerzői jogi törvény szabályoz; ez a jogterület a szűkebb értelemben vett szerzői jogot, valamint az úgynevezett kapcsolódó jogokat foglalja magában. A „szűkebb értelemben vett” szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, míg az úgynevezett kapcsolódó jogok azokat a – legtöbb esetben szerzői művekkel „rokoni” viszonyban álló, akár kreatív természetű, akár pusztán anyagi ráfordításban megtestesülő – teljesítményeket védik, amelyek célja a szerzői művek közönséghez történő közvetítése, eljuttatása. A szerzői jogi törvény alapján kapcsolódó jogi védelem illeti meg az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televíziószervezetek, a filmelőállítók, valamint a sui generis adatbázis előállítóinak teljesítményét [Szjt. 1. § (8) bek.]. Az adatbázis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteményét jelenti, amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet férni. A sui generis adatbázis-védelem feltétele, hogy az adatbázis elemeit képező művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényeljen. A gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerzői jogi oltalomban is részesülhetnek, ha önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek szisztematikus elrendezése mögött kreatív gondolat (pl. egy múzeumi kiállítás) rejlik, ugyanakkor a sui generis adatbázis (kapcsolódó jogi teljesítmény) védelmének alapját a gazdasági vagy időbeli ráfordítás adja (pl.

szerzoi jogi tankonyv.indd 10

2012.04.24. 11:27:15

A szerzői jog alapjai

egy jogtár esetében). Természetesen ugyanaz az adatbázis állhat egyszerre szerzői jogi és sui generis adatbázis-oltalom alatt. A következőkben nézzük meg közelebbről, hogy mi lehet szerzői jogi védelem tárgya, és melyek az oltalom feltételei. 2.2. A szerzői jogi védelem tárgya, az oltalom feltételei 2.2.1. A szerzői jogi védelem tárgya: az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott mű Szerzői jogi védelem az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott alkotásokat illeti meg. A szerzői jogi törvény a védelemben részesíthető szerzői művek következő listáját tartalmazza:4 ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül, a rádió- és a televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, a fotóművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez- és díszletterv, az ipari tervezőművészeti alkotás, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

„Az irodalom, a tudomány és a művészet” kategóriája igen széles kört ölel fel, és a felsorolás nem kimerítő jellegű, e műfajokon kívül egyéb művek (például a multimédiás mű) is részesülhetnek oltalomban. Nem feltétele tehát az oltalom fennállásának, hogy az alkotás a felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozzon. Vannak ugyanakkor olyan „műtípusok”, amelyek nem tekinthetők szerzői jogi értelemben vett alkotásnak; így nem tartoznak a szerzői jogi törvény hatálya alá: ■ a jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok, ■ a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk, Szjt. 1. § (2) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 11

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

■ az ötlet, az elv, az elgondolás, az eljárás, a működési módszer és a matematikai művelet, valamint ■ a folklór kifejeződései. Lássuk ezeket közelebbről! 2.2.1.1. Jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok 5 E körbe tartoznak a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, illetve a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Bár ezek is bírhatnak kreatív vonásokkal, a védelem kizárása azért indokolt, mert a jogszabályokhoz, bírósági határozatokhoz való szabad hozzáférés, illetve azok szabad felhasználása közérdeket szolgál. Nem állhat szerzői jogi oltalom alatt például a bankjegyeken (mint hivatalos iraton) rögzített szerzői mű,6 a közutak létesítését, fejlesztését, tervezését tartalmazó dokumentáció abban az időszakban, amíg a dokumentáció hivatalos irathoz kapcsolódó ügyirati funkcióban van,7 vagy például a szabadalmi bejelentéshez tartozó szabadalmi leírás szövege. 2.2.1.2. A sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk8 A szabad véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása érdekében a sajtótermékek alapjául szolgáló tények, napi hírek nem esnek szerzői jogi védelem alá. A történelmi tények, események ugyancsak idetartoznak. Ellenben az ilyen információkat tartalmazó újságcikkek, tankönyvek az adott kifejezési formában – és nem az abban foglalt információk alapján – szerzői műnek minősülhetnek. 2.2.1.3. Az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet9 Az ötlet, elv, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet esetében is kizárt a szerzői jogi védelem; az ilyen „információkat” tartalmazó tudományos cikk ugyanakkor már szerzői műnek minősül, ebben az esetben azonban csak a kifejezésmód, és nem az információ lesz a védelem tárgya. A filmötlet sem szerzői mű, ugyanakkor az ötlet alapján megvalósított filmalkotás, valamint a forgatókönyv szerzői jogi oltalom alatt áll, csakúgy, mint egy recept (egyéni, eredeti jelleggel történő) vagy egy társasjáték játékszabályainak leírása (míg maguk a receptben foglalt ötletek és megoldások, valamint a társasjáték szabálya nem állhatnak szerzői jogi oltalom alatt).

Szjt. 1. § (4) bek.

SZJSZT 16/2006.

SZJSZT 18/2009.

Szjt. 1. § (5) bek.

Szjt. 1. § (6) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 12

2012.04.24. 11:27:15

A szerzői jog alapjai

2.2.1.4. A folklór kifejeződései10 A folklór kifejeződései kizártak a szerzői jogi védelemből. Ennek egyik oka, hogy a szerzők beazonosítása lehetetlen, a másik pedig, hogy a folklór esetében a hagyományokhoz hű alkotás a meghatározó, egyéni, eredeti jellegnek tehát nincs helye. Az SZJSZT véleménye szerint például az a hagyományos formájú kulacs, amely a népművészetből évszázadok óta ismert alaki és arányrendszert követ, annak ellenére, hogy annak méretét a tervezett felhasználás érdekében lekicsinyítették, nem részesül szerzői jogi oltalomban, mert nem rendelkezik olyan egyéni, eredeti jelleggel, amelynek alapján megkülönböztethető lenne más ilyen termékektől.11 Ez a kizárás nem érinti ugyanakkor például a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. A folklórelemeket tartalmazó műalkotások, pl. a Ghymes együttes dalai tehát szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. 2.2.2. Az oltalom feltétele: az egyéni, eredeti jelleg A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.12 Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény az alkotás kifejezésmódja, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn. Az oltalomhoz nem szükséges, hogy a műben foglalt gondolatok, elvek újszerűek legyenek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem. A szerzői jogi védelem szempontjából nincs jelentősége annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást; a kizárólagos jogok „gazdasági/piaci értékét”, hasznosíthatóságát ugyanakkor nyilvánvalóan befolyásolhatja az alkotás „minősége”. Az „egyéni, eredeti jelleg” fennállásához elengedhetetlen, hogy legalább minimális tere legyen a különböző megoldások közötti választásnak, azaz az alkotás folyamata ne legyen teljesen meghatározva a körülmények vagy az alkalmazott eszközök által. Nyilvánvalóan más megítélés alá esik például egy szépirodalmi alkotás (adott esetben egy vers) vagy egy technikai eszköz formája. Míg az előbbi esetében korlátlan a szerzői „szabadság”, az utóbbi esetében a funkció, a használhatóság biztosításának szempontjai nagymértékben behatárolják az egyéni jelleg kifejezésének terét. Szűk alkotói tér nyílik például egy restaurátori munka elvégzése során, ezért a szerzői jogi védelem ez esetben nem lehetséges. Összességében az alkotás akkor „egyéni”, ha „az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát”, és akkor „eredeti”, ha „az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata”.13 Szjt. 1. § (7) bek.

SZJSZT 21/2008.

Szjt. 1. § (3) bek.

SZJSZT 09/00.

szerzoi jogi tankonyv.indd 13

2012.04.24. 11:27:15

Szerzői jog

Nem feltétele a szerzői jogi oltalomnak, hogy a szerző a műalkotást befejezze, de egy befejezetlen mű esetében is követelmény az egyéni jelleg, az eredetiség fennállása. A szerzői jogi védelemben részesíthető és az oltalomból kizárt „alkotások” elhatárolásához nyújthatnak segítséget a következő – valós esetekből vett – példák. Műsorformátum szerzői jogi védelme A „Való Világ”, a „Big Brother” vagy a „Legyen Ön is milliomos” című műsor esetében felmerülhet a kérdés, hogy vajon az ezekre vonatkozó műsorformátum élvezhet-e szerzői jogi védelmet. Ehhez hasonló kérdést vizsgált az SZJSZT, amikor a „Love Letter’s” és a „Traumhochzeit” című produkció forgatókönyvének szerzői jogi oltalmazhatósága tárgyában foglalt állást.14 A vizsgált filmvázlat vagy szinopszis rendezői utasításokat tartalmazott a világításról, vagyis arról, hogy a szereplők mikor és hogyan lépjenek be, a vágások ütemezéséről és a játékszabályokról. A szinopszis szerint három jegyespár vetélkedik. A párok az eljegyzés és az esküvő eseményeit idézik fel, úgy, hogy a szerelemre és a házasságra vonatkozó kérdéseket válaszolnak meg, ügyességi próbákon mennek keresztül. A műsorformátum szerzői jogi védelme kérdéses, mivel a szinopszisban leírt műsorformátum általában nincs olyan mértékben kidolgozva, hogy az az ötlet szintjét meghaladná; sokkal inkább ötletek gyűjteményéről van szó. A műsorformátum alapján létrehozott epizódok tekintetében ellenben fennállhat az eredetiség a műsorban szereplők által előadott egyes gondolatok, párbeszédek tekintetében. Nem zárható ki továbbá, hogy a műsorformátum alapján elkészült bizonyos részek az eredeti szerkesztői munkán alapuló gyűjteményes műnek minősíthetők összeállításuk egyéni, eredeti voltára tekintettel. Ez azonban csak az adott adások esetenkénti vizsgálata alapján állapítható meg.

SZJSZT 28/2000/1–2.

szerzoi jogi tankonyv.indd 14

2012.04.24. 11:27:16

A szerzői jog alapjai

Nova Productions LTD v Mazooma games LTD Nova v bell fruit15 A Nova Productions LTD beperelte a Mazooma games LTD-t, valamint a Bell Fruit vállalatot, mert álláspontja szerint a két gyártó játékai megjelenésükben és egyes programozási megoldásaikban szerzői jogot sértő mértékben hasonlítottak számítógépes biliárdjátékához. A bíróság azonban úgy találta, hogy az apróbb hasonlóságok ellenére a játékok külső megjelenése, a játékmenet igencsak eltérő. A hasonlóságok, mint például az irányítás megjelenítése, a célzást, a mozgás erejét mutató kijelzők a játék témájából és annak behatároltságából adódnak, tehát nem eshetnek szerzői jogi védelem alá. A bíróság a Nova érvei alapjául szolgáló hasonló elemeket csak ötletek összességének tudta elfogadni, amit viszont a szerzői jog nem véd. Dan Brown – „A Da Vinci-kód”16 A Dan Brown „A Da Vinci-kód” című műve alapjául szolgáló történelmi tényeket korábban egy szerzőpáros már feldolgozta. A korábbi könyv szerzői pert indítottak „A Da Vinci-kód” kiadója ellen szerzői jogi jogsértésre hivatkozva. A brit bíróság megállapította, hogy a könyv alapjául szolgáló történelmi tények nem képezik a szerzői jogi védelem tárgyát, kizárólag az egyes események leírása, azok megfogalmazása, sorrendbe rendezése, valamint a szereplők karaktere stb. állhatnak szerzői jogi védelem alatt. 2.2.2.1. Egyéni, eredeti jelleg fotóművészeti alkotások esetében A fotóművészeti alkotások egyediségének megállapításához szempont lehet például az elkapott pillanat jellege, a nézőpont kiválasztása, az expozíciós idő, a speciális optika megválasztása, a szűrők használata. Tárgyi fotók (pl. katalógusban szereplő fotók) vagy útlevélkép esetében, bár nem kizárt az egyediség fennállása, a funkcionalitás miatt az egyéni, eredetiség megjelenése – jellemzően – háttérbe szorul, ezért ezek esetében ritkán beszélhetünk szerzői jogi műről. Bár a törvény „fotóművészeti alkotásokat” említ, ebben az esetben sincs szó speciális, a művészi jellegre vonatkozó elvárásról; a fotók esetében is elegendő az oltalom fennállásához, hogy a produktum létrehozása ne legyen teljesen meghatározva a körülmények vagy az alkalmazott eszközök által, hogy legyen legalább minimális tere a különböző megoldások közötti emberi választásnak, továbbá hogy ne egy meglevő alkotás szolgai másolásáról legyen szó.17 Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szerzői jogi védelem hiánya még nem jelenti azt, hogy egy adott kép felhasználásához nem szükséges engedély. Például egy személyt ábrázoló kép tekintetében a személyiségi jogok alapján a képen található személy, míg a műalkotást (pl. festmény) tartalmazó kép esetében a szerzői jog alapján a szerző felléphet jogai érvényesítése érdekében. http://portal.nasstar.com/75/files/Nova Productions Ltd v-Mazooma Games Ltd CA 14 Mar 2007.pdf (lehívás időpontja: 2011. 10. 23.).

http://www.out-law.com/page-5988 (lehívás időpontja: 2011. 10. 23.).

A fotóművészeti alkotások szerzői jogi oltalmával kapcsolatban lásd például az SZJSZT 24/2004. számú, valamint 19/2005. számú véleményét.

szerzoi jogi tankonyv.indd 15

2012.04.24. 11:27:16

Szerzői jog

2.2.2.2. Egyéni, eredeti jelleg dalszövegrészletek esetében Ami a műrészlet oltalmazhatóságát illeti, abból kell kiindulni, hogy a szerzői jog a szerző számára kizárólagos jogokat biztosít a mű egészének vagy azonosítható, felismerhető részének felhasználására; a kizárólagos jogok tehát nem csupán a művek egészben való felhasználására, hanem az azonosítható, felismerhető részek felhasználására is kiterjednek.18 Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egységről van szó, annál nagyobb az esélye az egyéni, eredeti jelleg fennállásának. A szerzői jogi védelem fennállhat akár egy verssor tekintetében, például, ha (i) a szerző nem a hétköznapi, beszélt nyelv kifejezéseit használja (pl. „halálesőt permeteznek”, „fekete könnyel megvéreznek” – Presser–Adamis: Valaki mondja meg), (ii) a szövegíró olyan költői képeket használ, amelyek nem hétköznapi társítást jelentenek („és a világ pajkos szellőként suhan” – Quimby: Autó egy szerpentinen), (iii) a szavak sorrendje nem szokványos, mert a versforma vagy a sornak a formája határozza meg a szavak sorrendjét („A sötétet messze űzni első fontos dolgunk ez csupán” – S. Nagy István: A fény városa).19 Bizonyos esetekben pedig a verssor csak egy-egy versszakban kap értelmet, azzal összefüggésben válik azonosíthatóvá. Amennyiben a mű (egy verssor vagy versszak) önállóan szerzői jogi oltalomban részesül, annak felhasználása engedélyhez kötött. 2.2.2.3. Egyéni, eredeti jelleg műcímek esetében A mű címe ritkán felel meg az egyéni-eredeti jelleg követelményének; a szerzői jog ezért nem általában a műcímeket részesíti oltalomban, hanem csak a „sajátos”, alkotó jellegű címeket.20 (Mindazonáltal a műcím másolása vagy összetéveszthető utánzása esetén – a megfelelő feltételek és tényállás mellett – a versenyjog biztosíthat védelmet.) Az SZJSZT az alábbi címek esetében a következő módon foglalt állást. 4. ábra: Az SZJSZT állásfoglalásai műcímek esetében Műcím Fennáll-e a szerzői jogi védelem? Ezüst gitár Nem21 Mátrix – Újratöltve Igen22 Bordal Nem23 Csin-bumm cirkusz Nem24 Egy boltkóros naplója Igen25 Szjt. 16. § (1) bek.

Az említett felsorolást és a példákat az SZJSZT a 44/2007. számú véleményében fogalmazta meg.

Szjt. 16. § (2) bek.

SZJSZT 8/1986.

SZJSZT 13/2003.

A szerzői jogi törvény magyarázata. Szerk.: Gyertyánfy Péter, CompLex kiadó, Budapest, 2006., 103. o.

A szerzői jogi törvény magyarázata. Szerk.: Gyertyánfy Péter, CompLex kiadó, Budapest, 2006., 207. o.

SZJSZT 21/2009. Ebben az esetben a műcím az angol nyelvű „Confession of a Shopaholic” cím fordítása.

szerzoi jogi tankonyv.indd 16

2012.04.24. 11:27:16

A szerzői jog alapjai

A műcím esetében nemcsak szerzői jogi védelem állhat fenn, hanem a szerző védjegyoltalmat is igényelhet, amennyiben a cím alkalmas az adott áru vagy szolgáltatás más áruitól vagy szolgáltatásaitól történő megkülönböztésére. Így igényelhető védjegyoltalom többek között könyvcím, tévéműsorcím, rádióműsorcím, filmcím esetében egyaránt. Ha pedig harmadik személy a szerző művének egyéni, eredeti jelleggel rendelkező műcímét kívánja védjegyként bejelenteni, a szerzőnek lehetősége van felszólalni a lajstromozás ellen, illetve a védjegy törlését kérni a nyilvántartásból, miután az SZTNH hivatalból nem vizsgálja, hogy az érintett megjelölés harmadik személy szerzői jogába ütközik-e. Az eljárást segítheti az önkéntes műnyilvántartásba vett műről kiadott tanúsítvány, amely a szerzőség bizonyítására szolgál. Amennyiben az SZTNH megalapozottnak találja a felszólaló, illetve a törlési kérelmet benyújtó személy szerzői jogára való hivatkozását, a védjegylajstromozás iránti kérelmet elutasítja, illetve a védjegy törlését rendeli el. 2.3. A védelem keletkezése A következőkben a szerzői jogi védelem keletkezésének a feltételeit és módját mutatjuk be. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.26 A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincsen szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bármely hatósághoz bejelentsék vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Mindezek ellenére bevett gyakorlat a © (azaz copyright) jel használata. E megjelölés feltüntetésének azonban semmiféle joghatása nincsen. Gyakorlati funkciója az, hogy az alkotás megtekintője (olvasója) tudomást szerezzen arról, hogy a szerző jogait fenntartja, az adott mű felhasználásához tehát engedélyt kell kérni. Továbbá tájékoztathat arról, hogy az engedélyt kitől kell kérni. A szerzői jog keletkezése tehát nem függ hatósági eljárástól, így az nem kapcsolódik – az iparjogvédelmi jogokkal (szabadalom, védjegy stb.) ellentétben – lajstromozáshoz. A szerzőséggel, valamint a szerzői jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos viták tisztázása bírói útra tartozik. A jogvita során hitelt érdemlően kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket és körülményeket, gyakran több évvel a mű születését követően. A szerzői jogi törvény értelmében ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Hatékonyabb védelmet kínál ugyanakkor az a lehetőség, hogy a szerző kérheti az SZTNHtól művének ún. önkéntes műnyilvántartásba vételét.27

Szjt. 9. § (1) bek.

Az önkéntes műnyilvántartás elérhető a következő link alatt: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU.

szerzoi jogi tankonyv.indd 17

2012.04.24. 11:27:16

Szerzői jog

Az SZTNH az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján folytatja le. A művek – ideértve a kapcsolódó jogi teljesítményeket is – önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az SZTNHtól. Az önkéntes műnyilvántartás az Szjt. hatálya alá tartozó valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed. A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az SZTNH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az SZTNH Ügyfélszolgálatán. A kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 5000 forint. Az SZTNH Ügyfélszolgálata a személyesen vagy képviselő által személyesen és szabályszerűen benyújtott kérelmet azonnal, a szerzőségi tanúsítvány kiállításával és kiadásával teljesíti. A műnyilvántartásról kiállított tanúsítvány természetesen nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, hanem azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerzői mű az akkori tartalommal létezett. Ez az eljárás ugyanakkor jelentősen megkönnyíti a szerző számára szerzői mivoltának bizonyítását. A nyilvántartásba vételhez a művet (akár papíron, akár elektronikus formában) csatolni kell, valamint be kell fizetni az előírt díjat. A tanúsítvány és az ahhoz hozzáfűzött, lezárt borítékban elhelyezett műpéldány a szerzőségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték sérülésmentes állapotban van. Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha bírósági eljárásban jogerősen megállapításra kerül a szerző személye, és az nem azonos a műnyilvántartásban ekként megjelölt személlyel, a szerző kérheti e személy törlését a nyilvántartásból. A törlés szabályai megegyeznek a visszavonás szabályaival, azzal a kiegészítéssel, hogy a kérelemhez a jogerős bírósági határozatot kell csatolni, továbbá hogy az SZTNH a korábban szerzőként bejegyzett személlyel is közli a törlésről hozott határozatát. A tanúsítvány kiadásával összefüggő döntés bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.

szerzoi jogi tankonyv.indd 18

2012.04.24. 11:27:16

3. A szerző és a szerzői jog más jogosultjai

A szerzői jog a szerző, azaz a szellemi termék létrehozója számára biztosítja a kizárólagos jogokat. Az alkotó személyén kívül azonban más személy is válhat a szerzői jog jogosultjává. Ennek egyik lehetséges módja, hogy – amennyiben erre a törvény lehetőséget ad – a jogosult vagyoni jogait másra átruházza. Változik továbbá a jogosult személye öröklés, illetve jogutódlás esetén. Ebben a fejezetben azt mutatjuk be, hogy ki a szerző, és kik – és milyen feltételekkel – lehetnek a szerzői jog egyéb jogosultjai. 3.1. A szerző A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző), tehát akinek tevékenysége eredményeként a mű létrejött.28 Nem természetes személy (pl. gép vagy állat) által generált mű (pl. gépi nyersfordítás) nem minősül szerzői műnek, tehát nem lehet szó szerzőségről sem. Nem minősül szerzőnek a megrendelő (befektető, mecénás) sem, aki nem vett részt a mű tényleges létrehozásában, pusztán anyagi támogatást nyújtott a mű létrehozásához. A szerzőség nem függ az alkotó személy korától. Egy kilencéves, polgári jogi értelemben cselekvőképtelen személy is lehet szerző, az ő szerzői jogaival kapcsolatban azonban csak törvényes képviselője (pl. szülő) rendelkezhet. Szjt. 4. § (1) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 19

2012.04.24. 11:27:17

Szerzői jog

3.2. Többszerzős művek Számos esetben előfordul, hogy egy mű több személy kreatív munkájának eredményeként jön létre. Ilyenkor az adott alkotáson fennálló szerzői jog is több személyt illet meg. A többszerzős műveket az alkotás folyamata, illetve a létrejött mű egyes elemeinek önálló felhasználhatósága szerint két főbb csoportra oszthatjuk, ezek a következők.29 3.2.1. Az együttesen létrehozott művek Együttesen létrehozott mű esetében a mű megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai oly módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehet az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Az együttesen létrehozott műre a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.30 3.2.2. Elválasztható folyamatokkal létrehozott művek Az együttesen létrehozott műtől elkülönülő másik kategória, amikor az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók (pl. egy honlapot létrehozó csapat egyes tagjainak – a grafikus, a hangeffektek szerzője, a honlapon elhelyezett szövegek szerzői – munkái); e csoporton belül kétféle műről beszélhetünk: egyrészt az összekapcsolt műről, másrészt pedig a szerzőtársak műveiről. 3.2.2.1. Az összekapcsolt mű Összekapcsolt műnek minősül az a mű, amelynek részei önállóan is felhasználhatók (pl. az erdélyi kortárs költők verseiből álló verseskötet esetében). Ebben az esetben a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.31 3.2.2.2. A szerzőtársak művei A szerzőtársak művei esetében a mű részei nem használhatók fel önállóan, ezért a szerzői

Szjt. 5–6. §.

Szjt. 6. §.

Szjt. 5. § (2) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 20

2012.04.24. 11:27:17

A szerző és a szerzői jog jogosultjai

jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan felléphet.32 3.3. Egyéb jogosultak A következőkben azokat az eseteket mutatjuk be, amikor a szerzőtől eltérő személy válik, válhat a vagyoni jogok jogosultjává. Az első öt pontban olyan műtípusokról van szó, amelyek esetében a jogszabály felhatalmazása alapján sor kerülhet a vagyoni jogok átruházására, átszállására. Ezek: ■ ■ ■ ■ ■

a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként létrehozott mű, a számítógépi programalkotás (szoftver), az adatbázis, a reklámozás céljára megrendelt mű, valamint a megfilmesítési szerződéssel létrehozott mű.

Végül a vagyoni jogok gyakorlójának személye bekövetkezhet öröklés, valamint nem természetes személyek esetében jogutódlás útján is. A következőkben (a 3.3.1–3.3.6. pontban) ezeket az eseteket ismertetjük. 3.3.1. A munkaviszony keretében létrehozott mű Sajátosan alakul a szerző jogosulti pozíciója, ha a művet munkaszerződésben foglalt munkaköri kötelezettsége alapján hozza létre. A szerzői jogi törvény értelmében eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelezettsége.33 A munkavállaló jogszerzéséhez tehát három feltételnek kell teljesülnie: a) a mű létrehozása a munkavállaló munkaköri kötelezettsége; b) a felek között nem létezik a törvényi rendelkezésektől eltérő megállapodás [a szerző a munkáltatójával megállapodhat úgy is, hogy a jogok a munkavállalót illetik meg, de arra is mód van, hogy csak a jogok egy része (pl. fotók magazinban történő terjesztése) szálljon át a munkáltatóra, és bizonyos jogok (pl. fotók online közzététele) a szerzőnél maradjanak]; c) a szerző az elkészült művet a munkáltatójának átadja (az átadás a munkáltatónál bevezetett szokásos rend szerint történik, a szerzői mű közlésre kész állapotban a munkáltató rendszerébe történő beküldése vagy más módon történő továbbítására irányuló kifejezett aktus; nem minősül átadásnak például az elkészült szócikknek pusztán a munkáltató tulajdonában lévő számítógépre, illetve központi szerverre való lementése34). Szjt. 5. § (1) bek.

Szjt. 30. §.

SZJSZT 6/2005.

szerzoi jogi tankonyv.indd 21

2012.04.24. 11:27:18

Szerzői jog

A munkaviszonyban létrejött mű esetében – a felek között kötött eltérő rendelkezés hiányában – a munkáltató a következőkre jogosult: ■ felhasználhatja (pl. lemásolhatja, terjesztheti) a művet, ■ harmadik személynek engedélyt adhat a mű felhasználására, illetve ■ jogait másra átruházhatja. Az első esetben, tehát a mű felhasználása esetén a szerzőt nem illeti meg külön díjazás, ugyanis a jogdíj a munkabér részét képezi. Ha azonban a munkáltató harmadik személynek engedélyt ad a felhasználásra, illetve a vagyoni jogokat átruházza, a szerző-munkavállalót külön díjazásban kell részesíteni (kivéve az adatbázis, illetve a szoftver esetében). Ettől csak a munkavállaló kifejezett írásos lemondása alapján lehet eltérni. Sok esetben veszélyt jelenthet, hogy egy alkalmazottként foglalkoztatott sikeres személy (pl. tervező) munkahelyet vált, és a korábbi munkahelyéről elviszi az új vállalathoz a terveket. Ennek megakadályozása céljából érdemes olyan megállapodást kötni a munkavállalóval, amely korlátozza őt a munkahelyén létrehozott tervek új céghez való átvitelében.35 3.3.2. A számítógépi programalkotás (szoftver)36 A szoftverek esetében a szerzői jogi védelem fennáll a szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció, forráskód, tárgykód tekintetében, beleértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftver egyes elkülöníthető szakaszai is állhatnak szerzői jogi védelem alatt. Mindazok a személyek, akik alkotó módon vesznek részt a szoftver kifejlesztésében, szerzőknek minősülnek. Mivel a szoftverek esetében gyakori, hogy megrendelésre készül el az alkotás, a szerzői jogi törvény lehetővé teszi, hogy a szerző átruházhassa vagyoni jogait. A megrendelésre készült szoftverek esetében gyakori példa, hogy a megrendelő szerzi meg a szoftverre vonatkozó vagyoni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a személyhez fűződő jogokkal a szerző, a vagyoni jogokkal pedig a továbbiakban a megrendelő rendelkezik. Előfordul, hogy egy szoftveren a szerzői jogi védelem mellett szabadalmi oltalom is fennáll. Bár a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény kizárja a számítógépi programok szabadalmi oltalmát, e tekintetben tehát csak egy speciális esetkörben valósulhat meg egyidejűleg a kétfajta védelem fennállása. 37 E kettős oltalomra példa az olyan szoftver, amely műszaki feladatok műszaki eszközökkel történő ellátását (pl. CT diagnosztikai berendezés szoftvere, atomreaktor nukleáris folyamatait ellenőrző szoftver) szolgálja. Lásd Mattel–MGA-eset: http://tsi.brooklaw.edu/cases/carter-bryant-v-mattel-inc-mattel-inc-v-mga-entertainment-inc (a lehívás időpontja: 2011. 10. 23.).

Szjt. 58–60. §.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. § (2) c).

szerzoi jogi tankonyv.indd 22

2012.04.24. 11:27:18

A szerző és a szerzői jog jogosultjai

3.3.3. Az adatbázis38 A gyűjteményes műnek minősülő adatbázis [Szjt. 7. § (2) bek.] szerzői jogi védelme a szerkesztőt, a sui generis oltalom pedig az adatbázis előállítóját illeti meg. Az adatbázis előállítója az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról [84/A. § (6) bek.]. (Az adatbázis fogalmának meghatározását lásd a 2.1. pont alatt.) 3.3.4. A reklámozás céljára készített mű39 A reklám valamely áru értékesítését, megismertetését és a vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését elősegítő tájékoztatás. Árunak minősülhet termék, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog vagy kötelezettség. A reklámozás céljára készített művek esetében a szerző különleges helyzetben van: előre számolhat azzal, hogy alkotását meghatározott célra és fórumon mutatják majd be, és annak sajátos szerepet szánnak. Ha a szerző munkaviszony keretében (pl. egy reklámügynökség által foglalkoztatva) hozza létre alkotását, természetesen a munkaviszonyban létrehozott művekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha azonban külön szerződés alapján készíti el a reklámot a szerző, egy sajátos, a vállalkozási és a megbízási szerződések jegyeit egyaránt magán hordozó megállapodás jön létre a felek között. A szerzői jogi törvény – a mű létrejöttének sajátos körülményeire tekintettel – biztosítja annak lehetőségét, hogy az alkotó a vagyoni jogokat a megrendelőre átruházhassa [Szjt. 63. § (1) bek.]. A törvény a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános szabályok mellett a szerződés lényeges tartalmi elemeit is meghatározza; ezek: a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás [Szjt. 63. § (2) bek.]. Ha a felek nem egyeznek meg az átruházás tárgyának részleteiben (pontosan mely vagyoni jogok képezik a szerződés tárgyát), a törvényi vélelem értelmében teljes átruházásról van szó. (A szerzőt védi ugyanakkor a törvény ún. „bestseller-klauzulája”,40 amelynek értelmében lehetőség van a szerződés bíróság általi módosítására, ha a felhasználás során a mű iránti kereslet jelentős növekedése folytán a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség feltűnően nagy lenne.) Ha a felek nem rendelkeznek a vagyoni jogoknak a megrendelőre való átruházásáról, a mű minden további felhasználására csak a szerző engedélyével van lehetőség. Ez azonban a gyakorlatban rendkívül ritkán előforduló eset. Reklámművek esetében előfordulhat, hogy a reklám szerzője más szerzők műveit használja fel. Ebben az esetben egy szerzői mű átdolgozására kerül sor, amelyhez a szerző engedélye szükséges. (Természetesen azonban ebben az esetben is számolni kell a szabad felhaszná Szjt. 7. §, VII. és XI/A. Fejezet.

Szjt. 63. §.

Szjt. 48. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 23

2012.04.24. 11:27:18

Szerzői jog

lás lehetőségével; nincs szükség engedélyre például, ha idézés formájában használják fel az adott szerzői művet.) 3.3.5. A filmalkotás41 A filmalkotás olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm (mozifilm), a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film. A filmalkotás szerzőjének minősül: ■ ■ ■ ■

a filmrendező, a film számára készült irodalmi és zenemű szerzője, a figuratervező (pl. animációs filmek esetében) és mindazok, akik alkotó módon járultak hozzá a film egészének kialakításához (pl. operatőr, jelmeztervező).

Ebből következik, hogy a film alkotásához kizárólag technikai (pl. világosító) vagy szervezési hátteret biztosító személyek (pl. gyártásvezető) természetesen nem válnak a film szerzőivé. A filmelőállító (producer) nem szerzőnek minősül, hanem ún. kapcsolódó jogi jogosultnak. Ő kezdeményezi és szervezi meg a film megvalósítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeiről. Ebből következik, hogy a film létrehozásából és későbbi sikeréből származó kockázatot lényegében ő viseli. Filmelőállító lehet természetes személy, jogi személy (pl. egyesület, alapítvány, kft.) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (pl. bt.). Hangsúlyozni kell, hogy nem elég a filmelőállító pozíciójának elnyeréséhez, ha valaki csak megszervezi a film előkészületeit vagy csak anyagi háttérről gondoskodik. A filmelőállítónak mindkét tevékenységben részt kell vennie. Egyik vagy másik feltétel hiánya kizárja az előállító pozíciójának fennállását. Az olyan közreműködők tehát, mint a hitelnyújtók, bérbeadók, gyártásvezetők, forgalmazók, nem minősülnek a film előállítóinak.42 A vállalt kockázat ellentételezéseként a filmelőállítónak lehetősége van a szerzők vagyoni jogainak megszerzésére. Erre a filmelőállító a szerzőkkel ún. megfilmesítési szerződést köt. A szerzők ezáltal átruházzák az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére szolgáló jogokat. (Kivétel ez alól a zenemű szerzője, akinek vagyoni jogait nem szerzi meg a filmelőállító.) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. Szjt. 64–66. §.

Szjt. 64. § (3) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 24

2012.04.24. 11:27:18

A szerző és a szerzői jog jogosultjai

3.3.6. Öröklés és jogutódlás43 A vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott további esete az öröklés és a nem természetes személyek esetében a jogutódlás. Az öröklés alapulhat törvényen vagy végrendeleten. Az általános szabályok szerint a végrendelet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. A szerző halála esetén tehát a vagyoni jogok örökölhetők; az engedélyezési jog gyakorlása, illetve a jogdíj beszedése a jogutódot illeti meg. Végrendelet esetén a szerző külön is rendelkezhet arról, hogy ki legyen az engedélyezési jogok gyakorlója, és ki a jogdíjra jogosult. 5. ábra: A szerzői jogok gyakorlására jogosult személyek

A szerzői jogokat gyakorolhatja

Szerző (Alkotó)

Egyéb (vagyoni jogokkal rendelkező) jogosult – a munkáltató, – a szoftver vagyoni jogait megszerző személy, – az adatbázis vagyoni jogait megszerző személy, – a reklámmű vagyoni jogait megszerző személy, – a filmelőállító, – az örökös, jogutód

Szjt. 9. § (4)–(6) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 25

2012.04.24. 11:27:18

4. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

A szerzők általában azért alkotnak, hogy alkotásukat (legyen az festmény, videoklip, zeneszám vagy adott esetben egy ötletes honlap) nyilvánosságra hozzák és a köznek bemutassák. A „nyilvánosság”-hoz közvetlenül kapcsolódik a mű létrehozója számára aratott siker, a hírnév, a közönséggel való kapcsolat, különösen a „hagyományos” szerzői jogi alkotások (zenemű, irodalmi mű) esetében. Nem elhanyagolható ugyanakkor természetesen az alkotás során a létrehozott termék (alkotás, mű) felhasználásával, hasznosításával keletkező anyagi haszon sem. A szerzőt megillető jogok – amelyek az ún. személyhez fűződő jogokból és a vagyoni jogokból állnak – a szerzők számára egyszerre teszik lehetővé, hogy művüket a nyilvánosság megismerhesse, és egyben jogi védelmet (pl. a művek felhasználásáért anyagi ellenszolgáltatást, jogsértés elleni fellépést) biztosítanak számukra. Ebben a fejezetben ezeket a jogokat mutatjuk be. 4.1. Személyhez fűződő jogok44 A személyhez fűződő jogok a szerző személyiségét a műhöz való viszonyában védik. A szerző személyéhez fűződő jogok elválaszthatatlanok a szerző személyétől: másra nem szállhatnak át, nem ruházhatók át, e jogokról nem lehet érvényesen lemondani [Szjt. 9. § (2) bek.]. A szerző vagyoni jogainak esetleges átszállása vagy átruházása tehát nem érinti a személyhez fűződő jogokat. A szerző halálát követően a szerzői joghoz kapcsolódó, személyhez fűződő jogokat a védelmi időn belül az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott. Ha a védelmi idő eltelte után a szerző emlékét megsértik, az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet, ha az érintett magatartás sértené a szerző azon jogát, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A személyhez fűződő jogokat főszabály szerint A személyhez fűződő jogokat az Szjt. II. Fejezete (10–15. §) szabályozza.

szerzoi jogi tankonyv.indd 26

2012.04.24. 11:27:18

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

csak személyesen lehet érvényesíteni, ugyanakkor vannak olyan, személyhez fűződő jogok, amelyeknek megsértése esetén – ha ehhez a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult – a felhasználó (pl. kiadó) is felléphet (Szjt. 14. és 15. §). A személyhez fűződő jogok három jogosultságból állnak: a szerző maga dönthet egyrészt arról, hogy nyilvánosságra hozza-e művét, másrészt megilleti a jog arra, hogy döntsön arról, hogy nevét feltüntesse-e az alkotáson, és ha igen, milyen módon. Harmadrészt a szerző jogosult fellépni művének integritása, azaz egységének védelme érdekében is. Az alábbiakban ezeket a jogosultságokat mutatjuk be részletesebben. 4.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalának joga A szerző eldöntheti, hogy művét a nyilvánosság elé tárja-e. 45 Ahogy a polgári jog is védi a személynek a levéltitokhoz és egyéb személyes adatokhoz fűződő jogát, a szerzői jogi törvény is védelemben részesíti a szerzőnek azt a jogát, hogy alkotását addig tarthassa titokban, ameddig akarja. A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó döntéshez kapcsolódik az a jogosultság is, hogy a nyilvánosságra hozatalt megelőzően csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a mű lényeges tartalmáról. Főszabályként a nyilvánosságra hozatalról való döntés joga csak az első közlésig tart, az első nyilvánosságra hozatallal megszűnik. A szerző ugyanakkor dönthet úgy is, hogy vis�szavonja a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulását, illetve megtilthatja már nyilvánosságra hozott műve további felhasználását. A szerző döntése három feltételhez kötött, egyrészt alapos oknak kell fennállnia, a nyilatkozatát írásba kell foglalnia, továbbá a szerzőnek biztosítékot kell adnia a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.46 A felhasználási szerződés megkötésekor – ellenkező kikötés hiányában – a szerző a hozzájárulását adja ahhoz, hogy a felhasználó a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon a mű tartalmáról, reklámozza, „beharangozza” a művet. A szerzői művek felhasználása ugyanis általában úgy történik, hogy a szerző felhasználási szerződést köt egy céggel, például a kiadóval. A kiadó érdeke természetesen az, hogy már a megjelentetése előtt felhívja a közönség figyelmét a műre. A szerzőnek mindazonáltal lehetősége van arra, hogy a felhasználási szerződésben kikösse, hogy a felhasználó a mű megjelenése előtt semmiféle tájékoztatást nem adhat a nyilvánosságnak. Előfordul, hogy a szerző haláláig nem hozza nyilvánosságra a művét. Ha a nyilvánosságra hozatal felől való döntés jogát feltétlennek tekintenénk, értékes művek maradnának örökre elzárva a nyilvánosság elől. Ennek elkerülése érdekében a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett, vagy ha az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják, akkor a művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.47 Szjt. 10–11. §.

Szjt. 53. § (2) bek.

Szjt. 10. § (4) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 27

2012.04.24. 11:27:18

Szerzői jog

Természetesen ez a szabály a gyakorlatban vezethet visszás, erkölcsileg megkérdőjelezhető helyzetekhez. Kétségbe vonható például, hogy vajon a Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumait tartalmazó mű vagy Szabó Magda Liber Mortis című munkájának kiadása valóban az érintett szerzők akaratát, szándékát tükrözi-e. Előfordul az is, hogy a szerző jogutódjai között alakul ki vita afelől, hogy a szerző nyilvánosságra hozatalra szánta-e művét (lásd például a Csalog Zsolt gyermekei és özvegye közötti jogvitát48). Ha azonban a szerző vagy jogutódja a nyilvánosságra hozatal szándékával ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett, a mű felhasználására nincs törvényes lehetőség. A nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás történhet „indirekt” módon is, például ilyen, ha a szerzői jogi védelem alatt álló írást a szerző valamely napilap (folyóirat) szerkesztősége részére közlés céljából megküldi. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ha a mű nyilvánosságra kerül, a szabad felhasználás lehetőségei is fennállnak (például abból bárki szabadon idézhet a forrás megjelölése mellett). 4.1.2. A szerző nevének feltüntetése A szerző jogosult nevét bármilyen módon (akár álnévvel is) feltüntetni és ezt a felhasználótól is megkövetelni. A névjog a szerzőt két fontos jogosultsággal ruházza fel. A szerző egyrészt rendelkezhet arról, hogy neve feltüntetésre kerüljön-e, és ha igen, akkor milyen módon (pl. álnév). A névfeltüntetés mellett a névjog lehetővé teszi a szerző részére, hogy fellépjen azzal szemben, aki szerzői minőségét kétségbe vonja. Speciális eset áll fent az építészeti alkotásoknál, ahol a névfeltüntetésnél figyelemmel kell lenni a tulajdonos, a használó, illetve az üzemeltető jogaira és törvényes érdekeire is. Kézenfekvő példa a mozifilm végén valamennyi szerző, előadóművész nevének feltüntetése vagy a színházban a szünetben látható, a színészek neveit tartalmazó tábla. Könyv esetében értelemszerű a műfordító nevének feltüntetése az eredeti szerző nevén kívül. A szerző – a már korábbiakban említettek szerint – ugyanakkor dönthet úgy is, hogy nem kívánja nevét feltüntetni, vagy éppen álnéven kíván a közönség előtt mint szerző megjelenni. Ez utóbbira példa a híres német író, Erich Maria Remarque művészneve, akinek valódi neve Erich Paul Remark vagy Lőrinc L. László, aki Leslie L. Lawrence néven is publikál. Ide kapcsolódik a zenekarok nevének, illetve a művésznevek megítélése is. A nevek védelmét nem a szerzői jog, hanem a Ptk. személyek jogával foglalkozó része biztosítja. A védelemhez nincs szükség semmiféle bejegyzésre, az automatikusan keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a név azé, aki viseli, és nem annak kitalálójáé. Azonos vagy hasonló együttes- vagy művésznevek esetén az élvez elsőbbséget, aki az adott nevet korábban viselte. Érdemes néhány szót szólni arról is, hogy mi történik abban az esetben, ha például az együttes kettéválik, illetve tagváltozás áll be. Ebben az esetben a kiváló tag(ok) csak akkor követelheti(k) Erről lásd bővebben pl. a http://www.nol.hu/lap/forum/lap-20081210-20081210_1-16-t (lehívás időpontja: 2011. december 5.).

szerzoi jogi tankonyv.indd 28

2012.04.24. 11:27:18

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

a névváltoztatást, ha a változás művészi karakter- és színvonalváltozással járna. Tehát ha a kiváló tag esetleg egyben a név kitalálója, pusztán ezért nem követelheti a név megváltoztatását: egyrészt, mert a név a név viselőjét illeti, másrészt a karakter- és színvonalváltozást bizonyítani kell. Az adott nevet védjegyként is lehet lajstromoztatni, amelyre a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. sz. törvény által meghatározott szabályok vonatkoznak.49 A jogérvényesítés lehetősége a plágium terén bír jelentőséggel. A plágium idegen mű sajátként való feltüntetését jelenti, ami a szerző jogainak egyik legdurvább megsértésével azonos.50 Ennek kiszűrésére szolgálnak a ma már egyre több egyetemen használt olyan adatbázisok, amelyek a plagizálás felfedését szolgálják. Érdekes kérdésként merül fel az ún. ghostwriter megítélése. Ez azt jelenti, hogy például a diplomamunkát a hallgató helyett valaki más írja meg. Az egyetemek többsége nem nézi jó szemmel ezt a fajta „üzletágat”. Magyarországon büntető feljelentés lehet a következménye, ha valakiről szakdolgozatírással kapcsolatos visszaélés derül ki,51 Németországban egyes felsőoktatási intézmények 50 000 eurós bírságot szabnak ki arra, aki ilyen szolgáltatást igénybe vesz. Az USA-ban pedig egy etikai bizottság döntése alapján bocsátják el az egyetemről azt, aki ghostwriterrel íratja meg dolgozatát.52 A névjog a felhasználó számára kötelezettséget keletkeztet. Egy szerzői mű felhasználásakor (pl. egy könyv kiadása és terjesztése) ugyanis a névfeltüntetés kötelező. A névfeltüntetésnek jelentősége van olyan esetekben is, amikor valaki egy művet a szabad felhasználás körében használ fel (pl. idéz). Ha szakdolgozatok, publikációk esetében nem kerül sor az idézett szöveg „valódi gazdájának” megemlítésére, az szerzői jogi jogsértésnek minősül. 4.1.3. A mű egységének védelme53 A mű egysége egyrészt az alkotás fizikai egészét, másrészt a szellemi egységét, mondanivalóját jelenti. A mű egységének védelme érdekében a szerző jogosult fellépni művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása ellen, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Bővebben lásd Tóth Péter Benjamin: Jogi kérdések a zenekarok névviselése körül című tanulmányát (http:// www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/zenekarnev.pdf) (lehívás időpontja: 2011. december 5.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület álláspontja szerint plágiumnak minősül valamely mű olyan, engedély nélküli átvétele is, amelyen csupán a kifejezés lényegét nem érintő változtatásokat eszközölnek (SZJSZT-30/2005.).

Bővebben lásd a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának közleményét: http://www.kormany.hu/hu/nemzetieroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-szakdolgozat-vasarlas-buntetendo.

Bővebben lásd Jens Radü: Diplomarbeit von Geisterhand. Und ewig lockt der Ghostwriter (http://www.spiegel.de/unispiegel/studium/0,1518,druck-378635,00.html) (lehívás időpontja: 2011. december 5.).

Szjt. 13. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 29

2012.04.24. 11:27:18

Szerzői jog

A mű integritásának megsértése kétféle módon történhet: ■ egyrészt a műbe történő „közvetett beavatkozással”; ebben az esetben a mű szellemiségének, mondanivalójának megsértéséről, torzításáról van szó (pl. ha egy szerzői jogi oltalom alatt álló grafikai alkotás egy bizonyos irodalmi műben való felhasználása vagy egy filmet megszakító reklám sérelmes a szerzőre nézve); ■ másrészt a műbe való „közvetlen”, fizikai jellegű beavatkozással (pl. egy építészeti alkotáshoz való hozzáépítés során). A mű egységének védelme azonban nem korlátlan. A közérdek, illetve az alkotás szabadsága bizonyos esetekben előbbre való, sőt, kizárja a mű egységének védelmére vonatkozó jog megsértését. A Bartók-ügy54 A Szerzői Jogi Szakértő Testület is foglalkozott azzal az esettel, amelyben Bartók Béla örököse beperelte „A csodálatos mandarin” című zeneműből készült táncfilm alkotóját arra hivatkozva, hogy a film sérti Bartók személyhez fűződő jogát. A testületnek arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy hol húzódik a határ egy szerzői műnek a mű egységét tiszteletben tartó, illetve jogsértő megváltoztatása között. Ebben az esetben a mérlegelés során az adott kor művészeti, erkölcsi értékrendjének megfelelő műfaji sajátosságokat kellett figyelembe venni. A Szerzői Jogi Szakértő Testület úgy foglalt állást, hogy a film nem sértette meg Bartók művének integritásához való jogát, mégpedig azért nem, mert a „perbeli film megtartja a táncmű eredeti cselekménysorát, nem cserél föl jeleneteket, megtartja a darab szereplőinek eredeti tulajdonságait, karakterét, megőrzi továbbá a közöttük kialakuló viszonyok, konfliktusok, illetve azok megoldásának lényegét. Nem tekinthető torzításnak vagy a szerző becsületére, hírnevére sérelmes megváltoztatásnak egy-egy sajátos rendezői ötlet sem (pl. a diák mint pizzafutár vagy a három csavargónak a Mandarint kínzó eszköztára). Nem tekinthető csorbításnak a helyszín megváltoztatása, vagy a korunkban már létező eszközök használata, mint az ipari térfigyelő vagy videokamera”. Calatrava-eset Calatrava egy elismert valenciai építész, számos neves épület terve született asztalán. Calatrava szerzői jogai megsértésére hivatkozva beperelte Bilbao városát. Érvelését arra alapozta, hogy az érintett területen zajló ingatlanberuházás miatt emelt Arata Isozaki-féle hozzáépítés „megtöri az általa tervezett híd szimmetriáját”, „torzítja annak dízájnját”. A valenciai építész keresetében kártérítésként 250 ezer eurót és a hozzáépítés lebontását, illetve, amennyiben a lebontásra nem kerül sor, hárommillió eurós kártérítést követelt. A spanyol bíróság kimondta, hogy bár a hozzáépítés érzékelhetően változtatott a műalkotáson, az nem tekinthető egyedülálló, független műalkotásnak. A bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy a szerző mű egységéhez SZJSZT 2003/30.

szerzoi jogi tankonyv.indd 30

2012.04.24. 11:27:18

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

való joga nem sérült. Az indokolás rámutatott ugyanis arra, hogy a hozzáépítésre a gyalogosforgalom megkönnyítése érdekében volt szükség. A döntés tehát a közérdeket tartotta elsődlegesnek a szerző érdekeivel szemben.55 4.2. Vagyoni jogok56 A vagyoni jog a szerző vagyoni érdekeit szolgálja. A szerzői jogi törvény számos vagyoni jogot sorol fel, azzal, hogy a felhasználás lehetőségeinek körét nyitva hagyja. A vagyoni jog a szerző számára lehetővé teszi a felhasználó számára egyrészt a felhasználás engedélyezését, másrészt a jogosulatlan felhasználóval szembeni fellépést. [Ezzel ellentétben a kapcsolódó jogoknál (pl. az előadóművészek jogai esetében) a jogalkotó a vagyoni jogok tartalmát kimerítő módon sorolja fel.57] A vagyoni jogok sajátossága, hogy főszabály szerint nem ruházhatók át, azokról nem mondhat le a szerző. Ezen főszabály alól azonban bizonyos esetekben biztosít kivételeket a szerzői jogi törvény (ezekről „A szerző és a szerzői jog jogosultja” c. fejezetben szóltunk részletesen – lásd a 3.3. pontot). A következőkben a szerzői jogi törvény által felsorolt vagyoni jogokat mutatjuk be. 4.2.1. A többszörözés joga58 Többszörözés egyrészt a mű ■ anyagi hordozón való, ■ közvetlen vagy közvetett módon (azaz az eredeti műről vagy annak másolatáról) történő, ■ időleges vagy végleges, ■ analóg vagy digitális formában történő rögzítése, valamint ■ egy vagy több másolat készítése a műről. A mű többszörözését jelenti tehát például: ■ a mű (pl. könyv) fénymásolóval történő lemásolása, beszkennelése, a beszkennelt példány kinyomtatása, ■ a hang- vagy képfelvétel készítése (előadás rögzítése), CD-re írása, ■ a műnek a számítógép memóriájában való eltárolása, internetre való feltöltése, http://tsi.brooklaw.edu/cases/carter-bryant-v-mattel-inc-mattel-inc-v-mga-entertainment-inc (lehívás időpontja: 2011. 10. 23).

A vagyoni jogokat az Szjt. III. Fejezete szabályozza.

Szjt. XI. Fejezete.

Lásd Szjt. 18–22. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 31

2012.04.24. 11:27:19

Szerzői jog

■ a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés (pl. tévéműsor rögzítése), ■ a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön (pl. mp3 lejátszón történő tárolás), sőt, ■ az építészeti alkotások esetében a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése (azaz másodpéldányban való reprodukálása). Fontos megjegyezni, hogy a többszörözéshez nem minden esetben szükséges engedélyt kérni (lásd a többszörözést érintő egyes szabad felhasználási esetekről szóló 7.2. fejezetet). A nyomtatott és nem nyomtatott formában terjesztett művek magáncélú másolása azonban a technikai lehetőségek változásával olyan méreteket öltött, hogy az alkotók kompenzálása érdekében speciális díjigény létrehozása vált indokolttá. Ilyen pl. CD/DVD esetében az ún. üreshordozó-jogdíj, illetve a fénymásolás tekintetében az ún. reprográfiai jogdíj (Szjt. 20–22. §).59 (Lásd erről részletesebben a 7.2.1. pontot.) 4.2.2. A terjesztés joga60 Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött (tehát másolt) példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. Terjesztés a mű átruházása (adásvétele), bérbeadása és a műpéldánynak az országba való behozatala is; a terjesztés joga kiterjed továbbá a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A könyvesboltban elénk táruló könyvek, CD-k, DVD-k, vagy a videotékában kikölcsönözhető DVD-k tehát mind a mű terjesztésével, azaz a szerző felhatalmazásával jutnak el a közönséghez. A terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogosultság korlátja az ún. jogkimerülés. (lásd bővebben „A szerzői jog korlátai” c. fejezet 7.3. pontját). 4.2.3. A nyilvános előadás joga61 A nyilvános előadás a mű érzékelhetővé (láthatóvá, hallhatóvá) tétele a jelenlévők számára. A nyilvános előadás megvalósulhat személyes előadóművészi teljesítménnyel (élő előadással) vagy valamilyen műszaki eszköz vagy módszer segítségével. Az üreshordozó-jogdíjat elsősorban a gyártó, külföldi gyártás esetén pedig a vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles megfizetni. A reprográfiai díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a vám fizetésére kötelezett személynek, vagy ennek hiányában egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell megfizetnie. [Szjt. 20. § (2) bek., 21. § (1) bek.]

Szjt. 23–23/A. §.

Szjt. 24–25. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 32

2012.04.24. 11:27:19

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

A szerző kizárólagos joga tehát például művének színpadi előadás, hangverseny, szavalóest vagy éppen felolvasóest formájában történő előadása, de akár a filmalkotás levetítése vagy képernyőn való megjelenítése (pl. a cipőboltban a gyerekek számára játszott videofilmek) vagy a hangfelvétel lejátszása (ilyen pl. az áruházban vagy étteremben szóló zene). Az előadás attól válik nyilvánossá, hogy az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető, vagy ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. Fontos megjegyezni, hogy a mű meghatározott („zárt”) körben való felhasználása nem engedélyköteles; a törvény által meghatározott esetekben (pl. iskolai ünnepélyeken) a mű szabadon felhasználható (lásd erről részletesebben „A szerzői jog korlátai” c. fejezet 7.2.8. pontját). 4.2.4. Nyilvánossághoz közvetítés62 Nyilvánossághoz közvetítés a mű sugárzással vagy más módon történő érzékelhetővé tétele távollevők számára. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével. (Sugárzásról beszélünk többek között, ha az műholdon vagy kódoltan történik.) Az interneten keresztül történő közvetítés lehetőségeire tekintettel a törvény e kizárólagos jog egyik formájának ismeri el azt az esetet is, amikor a közönség tagjai a hozzáférés helyét és idejét maguk választják meg. A szerző vagyoni jogaihoz tartozik tehát például a műnek egy fájlcserélő rendszeren keresztül történő nyilvánossághoz való „közvetítése”. (Erről lásd részletesebben „Az internet és a szerzői jog” c., 9. fejezetet.) 4.2.5. Átdolgozás63 Átdolgozásnak nevezzük a mű minden olyan megváltoztatását, amelynek eredményeként az eredeti műből származó más mű jön létre. Ilyen különösen: ■ a mű ■ fordítása, ■ színpadi, zenei feldolgozása (megzenésítése), ■ megfilmesítése, ■ a filmalkotás átdolgozása (például könyvvé).

Szjt. 26–28. §.

Szjt. 29. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 33

2012.04.24. 11:27:19

Szerzői jog

Átdolgozni csak olyan alkotást lehet, amely szerzői műnek minősül, illetve csak akkor beszélhetünk átdolgozásról, ha az újonnan létrehozott mű is egyéni, eredeti jellegű, azaz szerzői alkotás. Ha a származékos mű nem tartalmaz új egyéni, eredeti elemet, akkor a létrehozott mű másolatnak (plágiumnak) minősül. Az eredeti és a származékos mű közötti kapcsolat megléte alapozza meg az átdolgozás tényét. Ez azt jelenti, hogy az átdolgozás eredményeként létrejött műben mind az átdolgozott, mind pedig a származékos műnek megjelennek az egyéni, eredeti vonásai. Ha egyáltalán nem lelhetőek fel az eredeti műnek az egyéni, eredeti vonásai, akkor nem beszélhetünk átdolgozásról, így engedélyre sincs szükség a felhasználáshoz. Egy osztrák bank megbízott egy reklámügynökséget azzal, hogy szolgáltatásuk népszerűsítésére készítsenek el egy reklámot. A reklámügynökség a reklám kísérőzenéjében Stevie Wonder „Happy Birthday” című dalának refrénjét használta fel anélkül, hogy az engedélyt erre beszerezte volna. Az énekes pert indított. Az osztrák bíróság helyt adott az énekes keresetének. A reklámban használt zenei motívumok ugyanis összbenyomás alapján Stevie Wonder „Happy Birthday” című dalát idézik. Ezért a reklámügynökség szerzői jogi jogsértést követett el, amikor engedély nélkül felhasználta a dalt. 4.2.6. A merchandisingjog64 A merchandisingjog a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi hasznosítását jelenti. A merchandisingjog érvényesítése valósulhat meg például a népszerű Vuk című mesefilm nyomán a kisrókát ábrázoló plüssállatok forgalmazásával; a merchandisingjog gyakorlására példa továbbá a Hupikék törpikék figuráinak édességek csomagolásán történő feltüntetése. 4.2.7. A kiállítás joga65 Végül felhasználásnak minősül a kiállítás, ami a képzőművészeti, illetve egyéb vizuális műalkotásokra jellemző felhasználási mód, elsősorban a dologi műpéldányok (pl. festmények, szobrok) bemutatása bármely nyilvános helyen (pl. közgyűjteményekben).

Szjt. 16. § (2) bek.

Szjt. 69. §-át.

szerzoi jogi tankonyv.indd 34

2012.04.24. 11:27:19

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

Ha a műpéldány nem a szerző tulajdonában van, a tulajdonos engedélyének a megszerzése is szükséges a mű kiállításához; ha pedig az alkotó kíván saját műveiből kiállítást rendezni, a tulajdonosnak kötelessége a mű ideiglenes rendelkezésre bocsátása. A szerző engedélyére pusztán abban az esetben nincs szükség, ha a mű közgyűjteményben van. Ilyenkor is kötelező azonban a szerző nevének feltüntetése az alkotáson. 6. ábra: A szerzőt megillető jogok A szerzőt megillető jogok

Személyhez fűződő jogok Csak személyesen gyakorolhatók (kivéve pl. öröklés), nem ruházhatók át: – a mű nyilvánosságra hozatala – a névfeltüntetés joga – a mű egységének védelme

szerzoi jogi tankonyv.indd 35

Vagyoni jogok Csak a törvényben meghatározott kivételek esetében ruházhatók át, illetve szállnak át: – többszörözés – terjesztés – nyilvános előadás – nyilvánossághoz közvetítés – átdolgozás – merchandising – kiállítás – stb.

2012.04.24. 11:27:19

5. A szerzői művek felhasználása

A szerzőt megillető, az előző fejezetben érintett vagyoni jogokat nemcsak a szerző gyakorolhatja, hanem olyan személy is, aki a szerzőtől – erre irányuló szerződés alapján – engedélyt kap. Gyakori eset ugyanis, hogy a mű nem a szerző részéről közvetlenül, hanem egy könyvkiadó, egy lemezkiadó vagy éppen egy építővállalat közbeiktatásával kerül nyilvánosságra. Ezen esetekben a vagyoni jogok gyakorlása a felhasználási szerződésen keresztül történik. Ez a fejezet a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat mutatja be. 5.1. A felhasználás engedélyezése – a felhasználási szerződés66 A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.67 Felhasználásnak minősül különösen: a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás, valamint a merchandinsingjog gyakorlása. A mű felhasználása tehát az egyes vagyoni jogok gyakorlásával valósul meg; a felhasználás célja, hogy a felhasználó a műhöz hozzáférést biztosítson az olvasók, a zenehallgatók (a közönség, a nyilvánosság) számára. A felhasználónak tehát fel kell keresnie a szerzőt, illetve a jogosultat, és engedélyt kell kérnie A felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat az Szjt. V. Fejezete tartalmazza.

Szjt. 42. § (1) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 36

2012.04.24. 11:27:19

A szerzői művek felhasználása

az érintett felhasználási módra. A felhasználási szerződéssel a felhasználó jogosulttá válik a mű felhasználására, azaz az engedélyezett vagyoni jogok gyakorlására, és egyben kötelezetté válik a jogdíj fizetésére. Így a szerző jogosult jogdíjat érvényesíteni, és egyúttal köteles eltűrni, hogy a felhasználó művét az általa megengedett formában felhasználja. A felhasználási módok láncolata jól végigkövethető egy-egy mű kapcsán. Mint ahogy a Harry Potter-példában láttuk, a Bloomsbury Kiadó, mielőtt kiadta volna a „Harry Potter és a bölcsek köve” című könyvet, a többszörözésre, illetve a könyv forgalomba hozatala érdekében a terjesztésre is kért engedélyt, azaz a felhasználási szerződés mindkét felhasználási módra kiterjed. Amennyiben a kiadó úgy ítéli meg, hogy kereslet lenne a könyvre a külföldi könyvpiacon is, a kiszemelt országok kiadóival szokás szerződni, amelyek az egyes fordítókkal további szerződést kötnek. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy fordítás esetében átdolgozásról van szó, amiről a kiadó akkor rendelkezhet, ha a szerző a kiadónak erre irányuló engedélyt adott. Ugyanez vonatkozik a Warner Brothers által megszerzett megfilmesítési jogra, amelyről külön megállapodást kellett kötni a felhasználónak a szerzővel, hiszen itt ugyancsak átdolgozásról van szó. A Mattel nevű, gyerekjátékokat gyártó cég esetében a felhasználási szerződésnek a merchandisingjogokra kell kiterjednie, amely a vállalatot arra jogosítja, hogy Harry Potter-figurákat gyártson és forgalmazzon.

5.1.1. A felhasználási szerződés alanyai 5.1.1.1. A szerző A felhasználási szerződés tehát a szerző és a felhasználó között jön létre annak érdekében, hogy megállapodjanak a mű felhasználására vonatkozó feltételekről. Főszabály szerint szerző csak természetes személy, ember lehet. A felhasználási szerződés esetében a szerzői oldalon állhat a szerzőn kívül más személy is, például gazdasági társaság (zeneműkiadó, online zeneszolgáltató, színház stb.) vagy közös jogkezelő szervezet (ARTISJUS, MSZSZ-EJI stb. – lásd az 6. fejezet 4. pontját). Vannak ugyanis olyan műfajták, amelyek esetében a hozzáférés jellege követhetetlenné teszi a művek felhasználását. Ebbe az esetkörbe tartozik például a nem színpadra szánt zeneművek rádióban, televízióban, étteremben, bárban való lejátszása. Könnyebbséget jelent például a rádió, a televízió, az étterem vagy a bár számára, hogy az engedélyt nem az egyes szerzőktől egyenként szerzi be, hanem a közös jogkezelő szervezettől, amely a teljes repertoárra vonatkozóan adja meg az engedélyt a felhasználóknak. A szerzőt pedig nem terheli annak nyilvántartása, hogy ki milyen művére milyen felhasználási jogot szerzett, sem annak nyomon követése, hogy a felhasználás az engedélynek megfelelően történik, illetve, hogy a díjat megfizették-e. Minderről a közös jogkezelő szervezet jogosult, egyben köteles gondoskodni. (A közös jogkezelés intézményéről és működéséről a 6. fejezetben szólunk.)

szerzoi jogi tankonyv.indd 37

2012.04.24. 11:27:19

Szerzői jog

5.1.1.2. Az árva mű Vannak olyan esetek is, amikor a felhasználó eredménytelenül kutatja fel a szerzőt. Árva műnek minősül az a mű vagy előadóművészi teljesítmény, amelynek szerzője, kapcsolódó jogi jogosultja ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy az SZTNH adjon kérelemre a felhasználó részére felhasználási engedélyt. Az árva mű felhasználásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket az Szjt. és az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009 (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Az R. meghatározza az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén azokat a feltételeket, amelyek teljesülésekor kérelemre felhasználási engedély adható, és rendelkezik az eljárás további szabályairól (pl. a felhasználási kérelem kellékeiről, a szerző kilététének felkutatását elősegítő intézkedésekről, az igazgatási szolgáltatási díjról) is. Az SZTNH hatósági eljárást folytat le, amely eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Fontos megjegyezni, hogy az SZTNH által kiadott engedély pusztán meghatározott korlátok mellett biztosítja a jogszerű felhasználást. Így a felhasználó nem dolgozhatja át a művet (pl. egy szépirodalmi mű esetében nincs lehetőség a megfilmesítésre), a művet csak Magyarországon használhatja fel, továbbá az engedély határozott időre, azaz öt évre szól. Végül az engedély a felhasználó személyéhez kötött, azaz nem ruházható át, valamint a felhasználó további engedélyt harmadik személy részére nem adhat, ugyanakkor az SZTNH jogosult ugyanarra a műre más személy részére engedélyt adni, ilyen értelemben tehát az engedély nem kizárólagos jellegű.68 (Az engedélyekről vezetett nyilvántartás elérhető a következő link alatt: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU.) 5.1.1.3. A felhasználó A felhasználási szerződés másik alanya a felhasználó. Felhasználó bárki lehet, így természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. 5.1.2. A felhasználási szerződés írásba foglalása A felhasználási szerződést – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve (pl. szoftver kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén) – írásban kell megkötni. 69 E szabály fő célja a felek szerződéses szándékára vonatkozó bizonyítás megkönnyítése. Gyakran fordul elő, hogy a hosszan tartó üzleti kapcsolatra tekintettel a felek nem foglalják írásba a felhasználási szerződést. Az írásba foglalás elmaradása azonban a szerződés semmisségét eredményezi. Jogvita esetén a bíróság ebben az esetben a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet állítja Szjt. 57/A. § (1) bek.

Szjt. 45. § (1) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 38

2012.04.24. 11:27:19

A szerzői művek felhasználása

vissza. Vannak azonban olyan esetek, ahol ez nem lehetséges. Ilyen például, ha a megrendelő a fotóművész képeit már az interneten több ízben megjelentette annak ellenére, hogy a szerződés erre nem jogosította fel. Ilyen esetben a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilváníthatja, és az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítéséről rendelkezik. A szerződésen túl a teljesítésre vonatkozó nyilatkozatokat (pl. határidő-módosítás kérelme) is írásba kell foglalni. Gondoljunk csak arra az esetre, ha valaki megrendel egy belsőépítészeti tervet, és kijavítást kér a tervezőtől. Ezt a kérést írásba kell foglalni, ugyanúgy, mint a kijavítás megtagadását is. A szerzői jogi törvény a szerző érdekeit védi azzal, hogy kimondja: minden olyan esetben, amikor a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.70 Nem mindegy például, hogy a felhasználó a megrendelt fotókat csak nyomtatott vagy online magazinban is felhasználhatja-e. Nem mellékes, hogy a könyvkiadó szerez-e jogot a fordítás engedélyezésére. A precízen és egyértelműen megfogalmazott megállapodás tehát elsősorban a felhasználó érdeke. 5.1.3. A felhasználási szerződés tartalma A felek a szerződés tartalmát maguk alakíthatják ki. A szerződésben célszerű meghatározni: ■ a szerző és a felhasználó személyét, ■ a művet, ■ azt, hogy milyen felhasználásra ad engedélyt a szerző: ■ területi hatály (pl. Magyarország), ■ időbeli hatály (pl. határozott vagy határozatlan időtartam), ■ felhasználási mód (pl. többszörözés), ■ felhasználás mértéke (pl. hány példányban jelenjen meg a könyv), végül pedig, hogy ■ milyen ellenszolgáltatást (jogdíjat) ad a felhasználó, ■ kizárólagos-e a felhasználási engedély, illetve, hogy ■ a felhasználási engedély harmadik személy részére átengedhető-e. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. Ha a felhasználó kizárólagos jogot akar szerezni, arról a szerzővel kifejezetten meg kell állapodni. Vannak azonban olyan esetek, amikor a törvény71 az életszerűséget követve a felhasználást automatikusan kizárólagosnak tekinti (ilyen például a kiadói szerződés). Fontos megjegyezni, hogy a felhasználó csak a szerződés megkötésekor ismert felhaszná Szjt. 42. § (3) bek.

Szjt. 56. § (2) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 39

2012.04.24. 11:27:19

Szerzői jog

lási módokra tekintettel szerezhet felhasználási engedélyt. Ez a korlátozás abból indul ki, hogy a technika fejlődésével a felhasználások lehetséges módjai folyamatosan bővülnek. A szerző és a felhasználó közötti érdekegyensúly biztosítása megköveteli, hogy új technikai lehetőség esetén a felek újratárgyalják a felhasználás feltételeit. (Gondoljunk például a könyvek digitalizációjára, ami a kiadók és a terjesztők tekintetében a költségek – pl. nyomtatás, raktározás, szállítás – csökkenésével jár, a szerző szempontjából ugyanakkor a rendelkezési jog elvesztésének veszélyét is jelentheti.) További korlát, hogy egy kiadó nem köthet a szerzővel olyan szerződést, amely meghatározhatatlan számú műre vonatkozik.72 Életműszerződés kötésére tehát nincs lehetőség. A felhasználás terjedelmének hiányos vagy nem egyértelmű megfogalmazása esetén a szerződésnek a felhasználás módjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseit a szerződés céljának eléréséhez mérten, a szerző érdekeit szem előtt tartva kell értelmezni. Ha tehát egy könyv kiadásáról kötnek szerződést, a szerződés értelemszerűen a többszörözésre, illetve a terjesztésre terjed ki, azaz az engedélyhez nem kapcsolódik automatikusan például a megfilmesítés joga. Ha a felek nem egyeznek meg a részletekben, a felhasználó ■ ■ ■ ■

nem kizárólagos, másnak át nem engedhető, Magyarország területére korlátozott, a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodó, és ■ a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználás módjára és mértékére korlátozódó felhasználási jogot szerez. 5.1.4. A felhasználási díj mértéke A felhasználási szerződés utolsó fontos eleme az ellenszolgáltatás (jogdíj) meghatározása.73 A jogdíj mértékére iránymutatásul szolgálhat az a rendelkezés, miszerint a jogdíjnak – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.74

Szjt. 44. § (1) bek.

Szjt. 42. § (1) bek.

Szjt. 16. § (4) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 40

2012.04.24. 11:27:19

A szerzői művek felhasználása

Díj megállapítására a következő módokon kerülhet sor: ■ a felhasználó fizetheti a díjat egy összegben (egyösszegű díjazás); ■ a felek megállapodhatnak a felhasználáshoz igazodó díjazásban, például minden eladott könyv után adott összegben (százalékos díjazás); ■ a felek megegyezhetnek ezek kombinációjában is (egyösszegű és százalékos díjazás). A díj meghatározására elsősorban a könyv- és a zeneiparban, valamint a grafika területén alakultak ki díjmegállapítási módok. Jogdíjcsökkentő, illetve -növelő tényező lehet a felhasználás földrajzi területe (pl. egy helységre, egy országra, egy régióra, egy földrészre vagy korlátlan területre szóló felhasználás), a felhasználás időtartama (pl. egy alkalomra, egy évre vagy meghatározatlan időre szóló felhasználás) vagy a felhasználás módja (pl. célhoz kötött, nem meghatározott célú vagy az átdolgozás jogát magában foglaló felhasználás). (Nyilvánvalóan amennyiben az egy könyvre vonatkozó felhasználási engedély magában foglalja a megfilmesítési jogot, úgy a szerző magasabb jogdíjat követelhet.) A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.75 5.1.5. A felhasználási szerződés megszűnése A felhasználási szerződés megszűnhet például: ■ egy meghatározott időpontban, ■ a védelmi idő lejártával (lásd a 7. fejezet 7.1. pontját), ■ egy körülmény bekövetkeztével (pl. a terjesztő eladta a szerződésben vállalt mennyiségű kötetet), ■ a felek közös megegyezésével, ■ felmondással. A felmondás jogának jelentősége lehet például a kizárólagos felhasználási jog esetében. Ha egy ilyen esetben a felhasználó a meghatározott időn belül nem kezdi meg a mű felhasználását, a szerző szempontjából elmarad a mű felhasználása, ami megalapozhatja a szerződés felmondását. A védelmi idő (lásd a 7. 1. pontot) leteltét követően a felhasználó engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül is felhasználhatja a művet, hiszen az közkinccsé válik, és ekkor a szerződés értelemszerűen automatikusan megszűnik.

Szjt. 16. § (4) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 41

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

5.2. A gyakorlatban leginkább előforduló szerződéstípusok 5.2.1. A kiadói szerződés A könyvkiadás esetében a kiadó ún. kiadói szerződést köt a szerzővel.76 A kiadói szerződés a szerzőt arra kötelezi, hogy művét a kiadó részére átadja, a kiadó pedig jogosult a művet kiadni és forgalomba hozni azzal, hogy a szerzőnek jogdíjat köteles fizetni. A kiadónak biztosított kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével – kizárólagos jellegű, tehát amíg a szerződésben meghatározott idő le nem jár, vagy feltétel nem teljesül (pl. meghatározott példányszám kiadása), a kiadón kívül senki más, így a szerző sem jogosult a művet kiadni. A kiadónak ugyanis a legtöbb esetben anyagi kockázattal jár – különösen egy még fel nem fedezett író, költő esetében – a mű kiadása és forgalomba hozatala. A kiadói szerződés megszűnése esetében a szerző újra rendelkezhet a műve fölött, és új kiadót kereshet. 5.2.2. A megfilmesítési szerződés77 A filmelőállító a filmalkotás szerzőivel (leggyakrabban a rendezővel, az operatőrrel, a forgatókönyvíróval és a zeneszerzővel) a filmalkotás létrehozataláról megfilmesítési szerződést köt. A filmelőállító e szerződés útján megszerzi a felhasználási jogot és a felhasználás engedélyezésre vonatkozó jogot. (Ebbe a körbe nem tartoznak bele a üres hordozó, az egyidejű vezetékes továbbközvetítés és a bérbeadás után járó jogdíjak iránti igények.) A filmelőállító személyéről volt már szó (lásd 3.3.5. pontot), ő az, aki megszervezi a film előkészületeit és a filmelőállítás anyagi háttérről gondoskodik. A megfilmesítési szerződés célja nem más, mint a film forgalmazásának megkönnyítése azáltal, hogy valamennyi felhasználási jog a filmelőállító kezébe kerül. A megfilmesítési szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Előfordulhat, hogy a filmelőállító csak egyes felhasználási módok tekintetében szerzi meg az engedélyt, például televíziós sugárzásra igen, de merchandisingjogra nem. A filmelőállító köteles évente egyszer a film felhasználásához kapcsolódó bevételekről a szerzőkkel írásban elszámolni. 5.2.3. Építészeti alkotások Az építészeti alkotásra vonatkozó felhasználási szerződés az építész és a megrendelő között jön létre. Az alkotás fogalma kettős jellegű, beletartozik a terv és az épület is, illetve az épületen belül szerzői mű a tér minden egyéni, eredeti alakítása. Az építészeti alkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseknél érdemes felhívni a figyelmet a kivitelezés és az átdolgozás jogának kérdésére. Gyakran előfordul, hogy a megrendelő a költségek vagy egyéb tényezők miatt nem az eredeti tervezővel, hanem egy harmadik személy bevonásával valósítja meg az építészeti terveket. További nehézségként szokott felmerülni, hogy már egy kész épületen a

Szjt. 56–57. §.

Szjt. 66. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 42

2012.04.24. 11:27:20

A szerzői művek felhasználása

kívánt változtatások megtervezésére nem az épület tervezőjét, hanem más személyt kérnek fel. Ebben az esetben az engedély kikérése az eredeti tervezőtől elkerülhetetlen. 5.2.4. Elektronikus úton kötött szerződések Vannak olyan esetek, amelyeknél a felhasználó elektronikus úton kapja meg az engedélyt a mű felhasználására (pl. az általános szerződési feltételeknél található ikonra kattintással). Erre tipikus példa lehet a szoftverhasználat, a filmzeneletöltés, a számítógépes játékokhoz való hozzáférés stb. Az engedélyezés mind kereskedelmi, mind pedig nem kereskedelmi módon történhet. Ez utóbbi körbe tartoznak az ún. General Public Licence (azaz mindenkinek szóló engedély) általános feltételei. Erre példa az ún. nyílt forráskódú és átdolgozást is engedő szoftverekre vonatkozó felhasználási szerződések. 5.3. Alternatív modell a felhasználások engedélyezésére Egyre több irodalmi, tudományos és egyéb művészeti alkotás kerül ki a hagyományos felhasználási körből, és válik a digitális felhasználás részévé. A hagyományos felhasználási szerződés modellje mellett, amely abból indul ki, hogy a felhasználási jogok és ezáltal a korlátozások pontosan rögzítve legyenek, megjelent egy – alapvetően a szabad felhasználást hirdető – új szabályozási technika, a Creative Commons („kreatív közjavak”, CC). A felhasználóbarát CC lényege, hogy a szerzői jogi oltalom alá eső művekre vonatkozó jogok többsége tekintetében a felhasználónak nem kell engedélyt kérnie, ugyanakkor vannak olyan felhasználások, amelyek engedélykötelesek. A CC-mozgalom 2001-ben Lawrence Lessig (a Stanford egyetem jogi professzora) kezdeményezése alapján indult meg, és a híres Eldred kontra Ashcroft-esethez kapcsolódik.78 Az Eldred kontra Ashcroft-perben az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az 1998-as Sonny Bono Copyright Term Extension Act (CTEA) alkotmánysértő mivoltát vizsgálta. A CTEA ugyanis visszamenőlegesen 20 évvel meghosszabbította a szerzői jog által biztosított védelmi időt. A per céljai között szerepelt többek között annak megakadályozása, hogy a szerzői jogi védelem ideje fokozatosan, visszamenőlegesen megváltoztatható legyen, ezzel gyakorlatilag meggátolva, hogy az egyes művek közkincsbe kerüljenek.79 A bíróság döntése értelmében a törvény nem alkotmánysértő. A Creative Commons honlapja lehetővé teszi a szerzők számára, hogy a műveiken fennálló egyes jogokat a közösségre hagyományozzanak, míg másokat maguknak megtartsanak. Mindezt változatos engedélyezési és szerződésformákkal segíti, amelyek lehetővé teszik A kreatív közjavakról lásd bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/CC, http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons (lehívás időpontja: 2011. nov. 30.).

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eldred_kontra_Ashcroft (lehívás időpontja: 2011. nov. 30.).

szerzoi jogi tankonyv.indd 43

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint többféle engedélyt a nyílt tartalom biztosításához. A Creative Commons engedélyei a következő négy korlátozó feltétel kombinációiból állnak össze, amelyek a következő jogokhoz kapcsolódnak: Jogok: ■ a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható; ■ származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre. Lehetséges korlátozások: ■ Nevezd meg! [Attribution (by)]: a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a mű címét). ■ Ne add el! [Noncommercial (nc)]: a mű nem használható fel kereskedelmi célokra. ■ Ne változtasd! [No Derivative Works (nd, NoDerivs)]: a mű nem módosítható, és nem készíthető belőle származékos mű (az átdolgozás tilalma). ■ Így add tovább! [Share Alike (sa)]: a mű a jelenlegivel megegyező vagy annak megfelelő engedély alatt terjeszthető.80

Lásd bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

szerzoi jogi tankonyv.indd 44

2012.04.24. 11:27:20

6. A közös jogkezelés

6.1. A közös jogkezelés fogalma és célja81 A közös jogkezelő szervezetek célja, hogy azokban az esetekben, amikor a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok, szerződéses vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a szerzők jogait gyakorolják. A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználóknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy egyenként megkeressék a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. Ennek értelmében kétféle jogosultságot különböztethetünk meg. Kisjogos műveknek azokat az alkotásokat szokták nevezni, amelyek tekintetében az egyes felhasználásokra vonatkozó engedélyt a közös jogkezelő szervezettől lehet beszerezni (pl. zenemű rádión történő sugárzása). Közös jogkezelés tekintetében a zenefelhasználás engedélyezése fordul elő a leggyakrabban. A szerzőknek, a kapcsolódó jogi jogosultaknak nem kell belépniük a közös jogkezelő szervezetbe ahhoz, hogy műveik jogainak kezelését átadják. A szervezetek ugyanis automatikusan engedélyt adnak a felhasználásra, illetve beszedik a felhasználás után a jogdíjakat. Kizárólag abban az esetben őrzi meg jogait a szerző, illetve a kapcsolódó jog jogosultja, amennyiben a közös jogkezelő szervezetnél előzetesen tiltakozott művei vagy teljesítményei közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. (Erre azonban a törvény csak meghatározott esetekben nyújt lehetőséget.) Ebben az esetben a jogosulthoz közvetlenül kell fordulni. A közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az Szjt. XII. Fejezete tartalmazza.

szerzoi jogi tankonyv.indd 45

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

Nagyjogos művek alatt azokat az alkotásokat kell érteni, amelyeknél a felhasználási engedélyt a jogosulttól, és nem a közös jogkezelő szervezettől kell beszerezni (pl. színdarab, opera, operett, musical, show, cirkuszi előadások). A közös jogkezelő szervezetek feladatai elsősorban: ■ ■ ■ ■ ■ ■

a felhasználás engedélyezése, a díjigény érvényesítése, a felhasználás feltételeinek és a jogdíj összegének megállapítása, a jogdíj beszedése, a díjak felosztása a jogosultak között, és adott esetben a jogok érvényesítése is.

A közös jogkezelés útján szerzett engedély nem terjedhet ki az átdolgozásra, azaz a mű kizárólag változatlan formában használható fel (pl. egy reklámműhöz felhasznált képet egy az egyben kell felhasználni). Mindemellett a felhasználási engedély nem érintheti a személyhez fűződő jogokat. Milyen területen beszélhetünk közös jogkezelésről? ■ ■ ■ ■ ■

irodalmi és zenei művek, egyéb alkotóművészeti alkotások (pl. képzőművészeti alkotások), filmalkotások, előadóművészi teljesítmények, hangfelvételek.

6.2. A közös jogkezelés jogi formája és típusai A közös jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel. Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy, amely vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. A közös jogkezelésnek két típusa van: ■ törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés) (ilyen pl. az ún. „üreskazetta-jogdíj” és a „kábeljogdíj” érvényesítése); ■ törvény nem írja elő (önkéntes közös jogkezelés), ha a jogkezelés a jogosultak önkéntes elhatározásán alapul (pl. a filmszerzők és -előállítók engedélyezési joga a filmalkotások sugárzással történő nyilvánossághoz közvetítésére). Kiterjesztett közös jogkezelésről akkor beszélünk, ha egy jogkezelő jogosult valamely felhasználást engedélyezni, illetve díjigényt érvényesíteni, és ezáltal a felhasználó jogosulttá válik azonos feltételek mellett a közös jogkezelő által érintett valamennyi jogosult azonos

szerzoi jogi tankonyv.indd 46

2012.04.24. 11:27:20

A közös jogkezelés

műfajú művének vagy teljesítményének felhasználására, akár tagja a jogosult a közös jogkezelő egyesületnek, akár nem (pl. nem színpadi művek nyilvános előadása).82 A szerzőnek ugyanakkor lehetősége van bizonyos keretek között olyan vagyoni jogok felett rendelkezni, amelyek a törvény erejénél fogva közös jogkezelés tárgyát képezik. Erre ad lehetőséget a kilépés jogintézménye, ami azt jelenti, hogy a szerző kilépő jognyilatkozatával „visszaszerzi” jogai felett a rendelkezési jogot. Ez a lehetőség csak a nem kötelező közös jogkezelésbe tartozó esetekben áll fenn (pl. nem színpadi művek nyilvános előadása).83 6.3. Díjszabás A közös jogkezelő szervezet a kezelésébe tartozó műfajok esetében évente megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a fizetendő díjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (díjszabás). A közös jogkezelő szervezetek megküldik díjszabásukat az SZTNH részére, amely véleményezési eljárást folytat le a jelentős felhasználóknak, a felhasználók érdekképviseleti szervezeteinek és az érintett minisztériumok minisztereinek a körében. Ezt követően az SZTNH a díjszabást az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. A miniszter jóváhagyását követően a díjszabás a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben megjelenik. A díjmegállapítást illetően a különböző szerzői jogi rendszerek egymástól részben eltérő elveket, számítási módszereket alakítottak ki, ilyenek például: ■ a fix tarifák ■ a bevételarányos díjak vagy ■ a jogdíjátalány. Az egyes országok jogdíjtarifái jelentős eltéréseket mutatnak, aminek oka az eltérő hagyományokban, a sajátos helyi árviszonyokban, fogyasztói szokásokban és más helyi körülményekben keresendő. Ennek ellenére a szerzői jogban nemzetközi követelménnyé vált az ún. 10%-os elv, vagyis az a szabály, hogy a felhasználók a mű hasznosítása révén szerzett összes bevétel kb. 1/10 részéről kötelesek lemondani a szerzők és egyéb jogosultak javára. A hazai tarifaképzés a felhasználók teherbíró képességének figyelembevételével történik. Ennek megfelelően például a vendéglátóüzletek zeneszolgáltatásáért fizetendő jogdíjak alapja egyrészt a település típusa, másrészt az üzlet kategóriája és nyitvatartási ideje. A felhasználás kereskedelmi és nonprofit jellege is szempont a díjmegállapításnál. Az utóbbi években a technikai fejlődés műterjesztésre gyakorolt hatását is figyelembe veszik a jogdíjközlemények kidolgozása során.

Szjt. 25. § (1) bek. és a 87. § (1) bek.

Szjt. 25. § (1) bek és 87. § (1) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 47

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2011-ben nyilvánosságra hozott díjszabása alapján, ha képző-, ipar- és fotóművészeti alkotásokat naptár céljára szeretnénk felhasználni, akkor az alábbi összegek befizetése után ezt megtehetjük: Oldalnagyság/művenként, az összeg Ft-ban Példányszám az alábbi darabszámig Kártyanaptár A5-ig 1 000 2 100 3 750 2 000 2 500 4 500 3 000 3 350 6 100 5 000 3 800 7 550 7 500 4 500 8 800 10 000 5 050 10 500 25 000 5 900 12 800 50 000 6 400 14 400 100 000 7 050 15 650 250 000 felett 7 750 17 100

A5 4 850 6 100 7 450 8 800 11 250 13 650 15 650 18 800 21 850 23 950

A méretek meghatározása: A5: 150 x 210 Napos naptárakra (1 lap/nap) 20%, heti naptárakra (1 lap/hét) 10% árengedményt kell adni a fenti tarifákból. Például: egy 1000 példányban kiadott A5 méretű, 12 hónapos naptár esetében 12 fénykép után 45.000 Ft jogdíjat kell megfizetni. A példányonkénti előállítási költségek jogdíj vonzata: 45 Ft.84 6.4. A jelenleg működő közös jogkezelő szervezetek Amíg egy adott területre, vagyis a művek, egyéb teljesítmények meghatározott csoportjára korábban egyetlen közös jogkezelőt lehetett nyilvántartásba venni, 2012. január 1-jétől több egyesület is bejegyezhető. Összesen jelenleg kilenc közös jogkezelő szervezet került bejegyzésre, ezek a következők: ARTISJUS: Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, amelynek feladata a zeneszerzők, zeneszövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők közös jogkezelés körébe vont szerzői jogainak érvényesítése, valamint a művekről, a jogutódokról és örökösökről nyilvántartás vezetése; HUNGART: Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, amely a képző-, ipar- és fotóművészek közös jogkezelés körébe vont szerzői jogainak érvényesítését látja el; Részlet a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2012. évi díjszabásából. Forrás: http://kjk.sztnh.gov.hu/sites/default/files/hungart_dijszabas_11-12.pdf

szerzoi jogi tankonyv.indd 48

2012.04.24. 11:27:20

A közös jogkezelés

FILMJUS: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, amely az audiovizuális művek szerzői (pl. rendező, operatőr) és a filmelőállítók közös jogkezelés körébe vont szerzői jogainak érvényesítését látja el; MSZSZ-EJI: Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda, mely az előadóművészek közös jogkezelés körébe vont kapcsolódó jogainak érvényesítéséért felel; MAHASZ: Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, amely szervezet a hangfelvétel-előállítók közös jogkezelés körébe vont kapcsolódó jogainak érvényesítését végzi; MISZJE: Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, amely az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel. A reprográfiai díj területén három szervezet került bejegyzésre: RSZ:

agyar Reprográfiai Szövetség, amely a szerzői művek fénymásolással M vagy más hasonló módon történő magáncélú másolására tekintettel a szerzőket, valamint a művek kiadóit megillető jogdíjigényeket érvényesíti;

MASZRE: Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, ez az egyesület az irodalmi és szakirodalmi szerzőket és könyvkiadókat megillető jogdíjakat osztja fel; Repropress: Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét, amely az időszaki lapok kiadóit megillető magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjat osztja fel. 6.5. A közös jogkezelő szervezetek felügyelete és nyilvántartása Az SZTNH hatáskörébe a következők tartoznak a közös jogkezelők tevékenységével kapcsolatban: ■ nyilvántartást vezet a szerzői és a kapcsolódó jogok közös kezelését végző szervezetekről,85 ■ felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett, valamint ■ előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását. Megjegyezhető, hogy a szerzői és a kapcsolódó jogok közös kezelését végző szervezeteket az SZTNH évente, illetve szükség esetén ellenőrzi a tekintetben, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő szervezetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba. A közös jogkezelő szervezetek adatbázisa elérhető a következő link alatt: http://kjk.sztnh.gov.hu/.

szerzoi jogi tankonyv.indd 49

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

Ennek során a hivatal jogosult ■ figyelmeztetni a közös jogkezelő szervezet ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűzni, e határidő eredménytelen eltelte esetén felügyeleti bírságot szabhat ki; ■ megkeresni az ügyészséget a szervezet törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából; ■ végső soron (pl. ha a törvényességi felügyeleti intézkedés vagy a felügyeleti bírság nem járt eredménnyel) törölni a közös jogkezelést végző szervezetet a nyilvántartásból.

szerzoi jogi tankonyv.indd 50

2012.04.24. 11:27:20

7. A szerzői jog korlátai

Ahhoz, hogy valakinek a művét felhasználhassuk, főszabályként engedélyt kell kérni a szerzőtől. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. Idesorolható mindenekelőtt a védelmi idő intézménye, amely a szerzői jogi oltalom fennállásának időtartamával korlátozza a kizárólagos jogok gyakorlását. A szerzői jog korlátai továbbá az egyes felhasználási módokhoz kapcsolódó kivételek, amelyeket más szóval a szabad felhasználás eseteinek nevez a szerző jog. A szabad felhasználás eseteinek lehetővé tételénél a szerzők és a „befogadói” közösség (nagyközönség), illetve harmadik személyek érdekei (más szóval: a közérdek) közötti egyensúly megteremtése játszik szerepet. A szerzői jog esetében ilyen „közérdek” tipikusan az oktatáshoz, a művelődéshez, a tudományos kutatáshoz vagy a szabad információhoz jutás biztosításához kapcsolódik. A szerzők jogainak korlátozását megalapozó cél lehet például az alkotótevékenység megkönnyítése (pl. idézés), az iskolai, illetve tudományos munka elősegítése (pl. átvétel), a művek közönséghez juttatásának könnyítése (pl. ideiglenes többszörözés). Kiemelten fontos továbbá a magáncélú – tehát a magáncélból és nem jövedelemszerzés érdekében eszközölt – másolás mint szabad felhasználási eset. A szerző/jogosult ilyenkor köteles eltűrni művének engedély nélküli és ingyenes felhasználását, ugyanakkor a felhasználó irányában elvárás, hogy ezt csak bizonyos korlátok között, kizárólag a biztosítani kívánt célhoz szükséges mértékben és módon, a törvényi feltételek figyelembevételével tegye meg. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény által meghatározott kivételeket, azaz a szabad felhasználási esetköröket mutatjuk be. Az általunk ismertetett kivételek nem teljes körűek, kizárólag a mindennapokban előforduló példákra összpontosítanak.

szerzoi jogi tankonyv.indd 51

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

7.1. A védelmi idő86 A szerzői jog a szerzőt megillető jogokat a szerző életében és a halálát követő hetven éven át részesíti védelemben (védelmi idő). A hetven évet a szerző – illetve ha több szerző volt, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálát követő év első napjától kell számolni. József Attila esetében például, aki 1937. december 3-án hunyt el, a szerzői jogok 2008. január 1-jén jártak le. 2005-ben szerzői jogi vita alakult ki Makai Ádám (József Attila nővérének unokája, a költő örököse) és a MEK-et (Magyar Elektronikus Könyvtár) üzemeltető Országos Széchényi Könyvtár között. Makai Ádám felszólította a Széchényi Könyvtárat, hogy fizessen jogdíjat, vagy „haladéktalanul távolítsa el” József Attila verseit a MEK lapjairól. Így a József Attila-versek egészen 2008 januárjáig nem voltak elérhetőek a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ezt követően azonban újra hozzáférhetővé váltak a nyilvánosság számára, mivel 2008. január elsejétől a jelzett művek védelmi ideje lejárt.87 Speciálisabb a helyzet, ha a szerző ismeretlen, ekkor ugyanis a hetven év védelmi időt a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kell számolni. Abban az esetben pedig, ha ismeretlen szerző művét nem egyben, hanem több részben hozzák nyilvánosságra, például egy többkötetes regény esetében, a védelmi időt külön-külön kell számítani részenként a nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától. A kapcsolódó jogi teljesítmények esetében a védelmi idő ötven év, amely – ellentétben a szerzői jogi jogosultak védelmi idejével – nem a szerző halálának időpontjától számítandó; kezdő időpontja műfajonként eltérő (pl. hangfelvétel esetében a forgalomba hozatal napja). A védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azt bárki engedély nélkül felhasználhatja, átdolgozhatja stb. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő szervezet, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát [Szjt. 14. § (2) bek.]. Fontos említést tenni az Európai Parlament és a Tanács 2011. szeptember 27-én elfogadott, 2011/77/EU irányelvéről, ami a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szól. Ez az irányelv az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók kapcsolódó jogainak védelmi idejét 50 évről 70 évre hosszabbította meg. Az irányelv célja, hogy az érintett teljesítmények védelmi idejét a szerzői művek védelmi idejével összhangba hozza az alkotók közötti egyenlő versenyfeltételek elérése érdekében. Minderre azért volt szükség, mert az előadóművészek általában fiatalon kezdik karrierjüket, és az előadások rögzítésére vonatkozó, jelenleg 50 éves védelmi idő gyakran nem védi előadásaikat egész életük során. Ezért néhány előadóművész élete vége felé jövedelemkieséssel Szjt. 31. §.

http://index.hu/kultur/pol/jozsefa0413; http://mek.oszk.hu/html/irattar/sajto/2007/071203.htm (lehívás időpontja: 2011. nov. 30.).

szerzoi jogi tankonyv.indd 52

2012.04.24. 11:27:20

A szerzői jog korlátjai

szembesül. Emellett az előadóművészek gyakran nem képesek az őket megillető jogokra támaszkodni, hogy megakadályozzák vagy korlátozzák előadásaik életük folyamán esetlegesen előforduló kifogásolható felhasználását. Az irányelv átültetésére a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül van lehetőségük. Az irányelvre tekintettel tehát az említett határidőn belül a hazai szabályozás is módosítani fogja a kapcsolódó jogi teljesítmények védelmi idejét. 7.2. A szabad felhasználás esetei88 Szabad felhasználásról azokban az esetekben beszélhetünk, ha a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – a szerző jogainak tiszteletben tartásával – a nyilvánosságra hozott műalkotásokat engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja. Az ún. „háromlépcsős teszt” A szerzői jogi törvény kimerítő jelleggel határozza meg a szabad felhasználás eseteit. Az egyes szabad felhasználási cselekmények gyakorlását meghatározó általános zsinórmértékként a törvény az alábbi kritériumokat írja elő: 1. a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (pl. ha a magáncélú másolást nem lehet nagy mennyiségben végezni), 2. a felhasználásnak meg kell felelnie a tisztesség követelményének és 3. a felhasználás nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Ez a teszt a szabad felhasználás határait jelöli ki a jogosultak és a felhasználók érdekei közötti egyensúly kialakításával. Ezt az egyensúlyt hivatott biztosítani az a szabály is, hogy a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. A fenti feltételek teljesülésének vizsgálata az egyes esetekben a bíróság mérlegelésétől függ. A szabad felhasználás esetei többnyire a szerző vagyoni jogait érintik, illetve azok gyakorlását korlátozzák. Személyhez fűződő jogok esetében a nyilvánosságra hozatalnak és a névviselés jogának van jelentősége. A szabad felhasználás ugyanis minden esetben a nyilvánosságra hozott művek tekintetében gyakorolható. Olyan cikkből tehát, amelyet azzal a megjegyzéssel küld át a szerző másnak e-mailen, hogy „még nem publikus”, a szerző engedélye nélkül nem lehet idézni vagy átvenni. A névfeltüntetés jogának elsősorban az idézésnél és az átvételnél lehet szerepe, ahol a forrás feltüntetése a szabad felhasználás feltétele. A forrás feltüntetése nélküli idézés vagy átvétel plágiumnak minősül! A szabad felhasználás legfontosabb esetei a következők: ■ magáncélú másolás, ■ intézményi célú másolás, A szabad felhasználásra vonatkozó szabályokat az Szjt. IV. Fejezete tartalmazza.

szerzoi jogi tankonyv.indd 53

2012.04.24. 11:27:20

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Szerzői jog

idézés, átvétel, nyilvános előadások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása, cikkek és műsorok átvétele a sajtó világában, egyes művek tájékoztatás céljára történő felhasználása, előadásokhoz kapcsolódó egyes felhasználások, ideiglenes többszörözés.

Az alábbiakban ezeket az eseteket mutatjuk be részletesebben. 7.2.1. Magáncélú másolás89 Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A szabad felhasználás egyik fontos esete a természetes személy által magáncélra (azaz saját részre vagy szűk családi, ismerősi kör számára) történő másolás. Magáncélú másolásra a következő korlátokkal kerülhet sor: ■ az első korlát a másoló személyére vonatkozik: jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság nem készíthet magáncélra másolatot; ■ a második korlát a célra vonatkozik: másolni csak magáncélból lehet, és az még közvetve sem szolgálhatja a haszonszerzést (egy DJ nem használhat fel például másolt CD-t); ■ a harmadik korlát a személyre és a másolás módjára vonatkozik: más személlyel ugyanis nem lehet másoltatni, amennyiben ez a személy számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra (pl. CD, DVD) készíti a másolatot. Ebből következik, hogy nem a szabad felhasználás körébe tartozik, ha a videokölcsönzőben kérésre lemásolnak egy DVD-t, függetlenül attól, hogy a másolás ingyen történik; ■ a negyedik korlátot az ún. műfaji korlátok képezik; nem készíthető másolat többek között: ■ építészeti műről, ■ műszaki létesítményről, ■ szoftverről (kivéve a biztonsági másolatot), ■ digitális adatbázisról, ■ kottáról; ■ az ötödik korlát, hogy a nyilvános előadásról (pl. koncertekről, felolvasó estekről, standup comedykről) nem készíthető felvétel. Teljes könyvet, illetve folyóiratot magáncélból sem megengedett lefénymásolni, kivéve kézzel vagy írógéppel.

Szjt. 35. § (1)–(3) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 54

2012.04.24. 11:27:20

A szerzői jog korlátjai

A magáncélú másolás ellenértéke az „üreshordozó-díj” intézménye. Az „üreshordozó-díj” célja, hogy a szerzői jog jogosultjainak kárpótlást nyújtson a műveik, rögzített előadásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolása miatt kiesett bevételekre tekintettel. Ilyen díjat kell fizetni a gyártónak és az importőrnek, aki az üres hordozókat az országba behozza. 7.2.2. Intézményi célú másolás E szabad felhasználás esetében jelenik meg legtisztábban a közművelődés elősegítésének elve, szembehelyezkedve a szerzők vagyoni érdekeivel. A következő szervezetek ugyanis a művek felhasználása tekintetében bizonyos kedvezményeket kapnak: ■ ■ ■ ■

a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, az iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, a muzeális intézmény, a levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívum.

A másolás azonban jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja. A másolás módjának és mértékének a célnak megfelelő kell lennie. E célok közé tartozik például: ■ ■ ■ ■

a tudományos kutatás; az archiválás; a nyilvános könyvtári ellátás; az intézmények helyiségeiben található képernyőkön való megjelenítés.

Az utolsó pontban említett esetben tehát az intézmények helyiségeiben található képernyőkön való megjelenítés a szerzőt megillető ún. korlátozott nyilvánossághoz közvetítés jogát érinti. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek saját helyiségeikben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.90 Érdemes megemlíteni, hogy az ilyen célú felhasználást a jogosult megtilthatja, illetve hogy az ilyen nyilvánossághoz közvetítést külön jogszabály szabályozza.91 Szjt. 38. § (5) bek.

Lásd bővebben: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról szóló 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet.

szerzoi jogi tankonyv.indd 55

2012.04.24. 11:27:20

Szerzői jog

7.2.3. Idézés92 A mű részlete egy adott műben az eredeti szöveghez hűen és meghatározott célból, a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével, a célnak megfelelő terjedelemben átvehető (idézés). Az idézés törvényi engedélyezésének célja a művészeti és tudományos gondolatok, vélemények szabad áramoltatása. Az idézés feltételei a következők: ■ a mű részletét lehet felhasználni; ■ célhoz kötöttség: az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet idézni (például magyarázó céllal); ■ az eredeti szöveghez hűnek kell lennie az idézésnek; ■ az idézésnek kizárólag kiegészítő szerepe lehet, azaz nem tölthet be lényegi funkciót; ■ idézni csak a forrás (és az ott megjelölt szerző) megjelölésével lehet; ■ idézni csak saját műben lehet (ebből következik, hogy idézetgyűjteményt szabad felhasználás alapján nem lehet összeállítani); ■ műfaji kötöttség: a mű integritásának védelme miatt képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, ugyanis az a mű csonkításához, torzításához vezetne. Az idézés irányulhat akár jövedelemszerzésre is, ami viszont a többi szabad felhasználás tekintetében nem jöhet szóba. Az idézésnek egyik sajátos műfaja az internetes link használata; ezzel kapcsolatban lásd részletesebben „Az internet és a szerzői jog” című fejezetet. 7.2.4. Átvétel93 Átvétel az idézést meghaladó mértékű, iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára történő felhasználás. Az átvétel feltételei: ■ átvenni irodalmi vagy zenei műből, filmből vagy kisebb terjedelmű önálló műből és képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képéből, valamint fotóművészeti alkotásból lehet; ■ az átvétel kizárólag szemléltetés érdekében, iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára történhet; ■ az átvevő művet nem lehet üzletszerűen felhasználni; ■ az átvett mű(részlet) szerzőjének azonosíthatósága érdekében ebben az esetben is elengedhetetlen a forrás és a szerző megjelölése.

Szjt. 34. § (1) bek.

Szjt. 34. § (2) és (3) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 56

2012.04.24. 11:27:20

A szerzői jog korlátjai

Az üzletszerűség fennállása az átvétel jellegétől függ. Az adott felhasználó intézmény szervezeti formája és fenntartásának módja nem döntő tényező. Ebből következik, hogy egy gazdasági társaság is lehet szabad felhasználás alanya, mint ahogy egy nonprofit alapítvány tevékenysége is eshet az üzletszerűség körébe. Az üzletszerűség általában nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett. 7.2.5. Nyilvános előadások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása94 Idetartozik minden olyan nyilvánosan tartott előadás vagy politikai beszéd, amely élő előadásként vagy nyilvánossághoz közvetített módon (pl. online) hangzik el. Egy előadott beszéd is állhat szerzői jogi védelem alatt. A nyilvános előadással kapcsolatban a szabályozás biztosítja a szabad felhasználás lehetőségét, de ez esetben sem korlátlanul. Az előadott beszédet tájékoztatás céljára, az ahhoz szükséges mértékig lehet engedély és díjfizetés nélkül felhasználni, természetesen – hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul – a szerző és a forrás megjelölésével. Több beszéd gyűjteményes formában történő felhasználásához azonban már a szerző(k) engedélye szükséges. 7.2.6. Cikkek és műsorok csereberéje a sajtó világában95 A szerzői jogi törvény szerint lehetőség van egész cikk vagy sugárzott mű sajtóban történő többszörözésére, nyilvánossághoz közvetítésére abban az esetben, ha az ■ a napi eseményekhez kapcsolódó, ■ időszerű, ■ gazdasági vagy politikai témákról szól. A gyakorlatban ez nem jelent mást, minthogy egy sajtóorgánum a valaki más által készített, ebbe a körbe tartozó cikket, műsort egy az egyben átveheti. E tágan megfogalmazott lehetőséget korlátozza, hogy a mű szerzője/jogosultja (pl. szerkesztőség) kifejezett nyilatkozatával ezt a fajta felhasználást megtilthatja. E felhasználás esetében is kötelező továbbá a forrás és a szerző nevének feltüntetése, és az átvétel csak a cél által indokolt terjedelemben történhet. 7.2.7. Egyes művek tájékoztatás céljára történő felhasználása96 E szabad felhasználás akkor alkalmazható, ha ■ a műveket csak az időszerű, napi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára használják fel,

Szjt. 36. § (1) bek.

Szjt. 36. § (2) bek.

Szjt. 37. §.

szerzoi jogi tankonyv.indd 57

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

■ a felhasználás csak a tájékoztatási cél által indokolt mértékben történik, valamint ■ (hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul) a forrást a szerző nevével együtt feltüntetik. 7.2.8. Előadás97 Előadás a szerzői mű élő előadással (ami megvalósulhat előadóművészi teljesítménnyel és technikai eszközzel – pl. képernyőn keresztül – egyaránt) való hozzáférhetővé tétele a jelenlevők számára. Az előadás akkor minősül szabad felhasználásnak, ha: ■ már nyilvánosságra hozott művet adnak elő, ■ az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (a jövedelemszerzés és a jövedelemfokozás kategóriáját a törvény igen tág körben határozza meg: idetartozik a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó a vevőkörét vagy a látogatottságát növelje, vagy pedig ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakozását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése; díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is), ■ a közreműködők nem részesülnek díjazásban, és ■ az előadásra a következő célokból és/vagy módokon kerül sor: ■ színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, ■ a törvény által meghatározott körű iskolai oktatás céljára98 és iskolai ünnepélyeken, ■ szociális és időskori gondozás keretében, ■ nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, ■ egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein, ■ magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen (ez utóbbi esethez tartozik a cégek, vállalkozások által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is). 7.2.9. Ideiglenes többszörözés99 Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső – a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli – időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve a szerzői jogi törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.

Szjt. 38. (1)–(4) bek.

Szjt. 33. § (4) bek.

Szjt. 35. § (6) bek.

szerzoi jogi tankonyv.indd 58

2012.04.24. 11:27:21

A szerzői jog korlátjai

E szabálynak köszönhetően válik lehetővé például, hogy a közvetítő szolgáltatók az interneten található műveket a nyilvánosság részére közvetítsék, hiszen ennek során szükségszerűen másolat készül a műről. Ilyen közvetítést végeznek például a mobil távközlési, internetes hálózaton a tartalmak közvetítésében részt vevő személyek.100 7.3. A jogkimerülés101 Ha a szerző akár adásvétellel, akár a tulajdonjog más módon történő átruházásával (pl. ajándékozás) a művet forgalomba hozza az Európai Gazdasági Térségben,102 az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében a terjesztés jogát a továbbiakban nem gyakorolhatja, tehát nem akadályozhatja „áruvá” vált művének további kereskedelmét. A mű terjesztésére vagy annak engedélyezésére kizárólag a szerző adhat engedélyt. A könyvesboltba a könyvek a szerző kiadónak adott engedélye útján kerülnek. Ugyanakkor a mindennapi életben sok esetben nem itt ér véget egy könyv „útja”. Egy újonnan, a könyvesboltban beszerzett könyv ugyanis újból eladható, illetve antikváriumban megvehető. Korlátok: ■ Vagyoni jogok: ■ Terjesztés: a jogkimerülés egyrészről kizárólag a további terjesztésre korlátozódik, az egyéb vagyoni jogokat (pl. az átdolgozás jogát, a nyilvános előadás jogát) nem érinti. ■ Tulajdonjogváltozás: bár a terjesztés fogalmába esnek a bérbeadás, haszonkölcsöne adás, illetve a külföldi behozatal (nem EGT-tagországból) esetei, ezek mégsem eredményeznek jogkimerülést, tehát a szerző engedélyezési joga fennmarad. ■ A műpéldány jellege: a terjesztési jogot kimeríteni csak a mű kézzel fogható példányának tulajdonba adásával (vagy annak engedélyezésével) lehet, más módon (pl. online nyilvánossághoz közvetítéssel) nem.

Gyertyánfy Péter (szerk): A szerzői jogi törvény magyarázata. CompLex kiadó, Budapest, 2006, 207. o.

100

Szjt. 23. § (5) bek.

101

Az Európai Gazdasági Térség tagjai az Európai Unió tagjain kívül Izland, Norvégia és Liechtenstein; http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/relations/framework/article_7238_hu.htm (lehívás időpontja: 2011. 10. 18.).

102

szerzoi jogi tankonyv.indd 59

2012.04.24. 11:27:21

8. A jogérvényesítés eszközei

Napjainkban a szerzői jog számára az egyik legnagyobb kihívást a szerzői jogok megsértése elleni hatékony fellépés jelenti. A technikai fejlődés (a digitális forradalom) hatására a jogosulatlan felhasználás egyre egyszerűbben, olcsóbban és jobb minőségben lehetséges, a jogsértő azonosítására és a jogsértés megakadályozására pedig egyre nehezebben van mód. A jogsértések kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai már-már felmérhetetlenek, éppen ezért a jogi és egyéb eszközökkel (tudatosságnövelő kampányokkal, a hamisításra vonatkozó helyzetkép megfelelő felmérésével) történő – nemzeti és nemzetközi szintű – szervezett fellépés elengedhetetlen. Ami a jogérvényesítés jogi eszközeit illeti, a jogosult a polgári jog és a büntetőjog eszközeivel, valamint vámjogi intézkedések igénybevételének segítségével léphet fel a jogsértések ellen. Léteznek mindemellett olyan alternatív eljárások is, amelyek a – sokszor nagyon elhúzódó – bírósági jogérvényesítés igénybevétele nélkül teszik lehetővé a jogvita megoldását. Ilyen például a mediáció, illetve interneten elkövetett jogsértések esetén az ún. értesítési-eltávolítási eljárás. A vitarendezés hagyományos eszközein kívül pedig hatékonyak lehetnek a peren kívüli megegyezések, bizonyos üzleti stratégiai megoldások is, így például felhasználási szerződés megkötése a jogsértővel. Ebben a fejezetben az említett eszközöket mutatjuk be részletesen. 8.1. A jogsértésekről általában 8.1.1. A jogsértés fogalma, jelentősége Szerzői jogi jogsértésnek minősül a szerzői jogok megsértésének valamennyi formája.103 A szerzői jog területén – az illegális CD-, illetve DVD-másolásokkal, valamint internetes le A technikai fejlődésnek köszönhetően a szerzői jognak bizonyos olyan esetekben is védelmet kell nyújtania, amikor a jogsértés nem közvetlenül a szerzői művet érinti, hanem az azt védő ún. műszaki intézkedéseket, illetve a műhöz kapcsolódó jogkezelési adatokat. A műszaki intézkedések megkerülése, valamint a jogkezelési adatok megsértése esetén mind polgári jogi, mind büntetőjogi igények érvényesíthetőek. E tényállásokat a büntetőjogi igények körében mutatjuk be részletesen.

103

szerzoi jogi tankonyv.indd 60

2012.04.24. 11:27:21

A jogérvényesítés eszközei

töltésekkel – a jogsértés sajnálatos módon egyre nagyobb teret nyer, aminek oka részben a jogtudatosság hiánya, de fő mozgatórugója a termékek (az eredeti példánynál jelentősen) olcsó(bb) és egyszerű megszerzésének lehetősége, valamint – szervezett módon megvalósítva – a gazdasági előnyszerzés. A jogsértések kedvezőtlen hatásai mind a jogosultak, mind a fogyasztók, mind pedig a társadalom, valamint a gazdaság számára érezhetőek. A legális forgalmazás értékesítésből származó bevételei csökkennek, ami azt eredményezi, hogy maguk a szerzői jogi műveket létrehozó kreatív alkotók, valamint a művek létrehozásában közreműködő egyéb szereplők (hiszen egy hangfelvétel vagy film előállítása sok-sok egyéb szereplőt igényel, akik a teljes infrastruktúrát, technikai feltételeket biztosítják stb.) kevesebb bevételből részesülnek, miközben illegális úton akár több tízezren is élvezik az általuk létrehozott alkotást. Ez veszélyezteti a kreatív alkotók további tevékenységének jövőjét, az ezen és a kapcsolódó iparágakban dolgozók munkahelyeit, visszaveti a legális digitális művek terjesztését, amellett, hogy az állam is jelentős adóbevételtől esik el a legális forgalmazás visszaesése miatt. A jogsértések elleni hatékony fellépés tehát nemzetgazdasági érdek is. Éppen ezért a közel múltban nemzetközi és európai uniós szinten is egyre több olyan kezdeményezés indult, amely a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megerősítését célozza. 8.1.1.1. Jogérvényesítés nemzetközi szinten ■ Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi vonatkozásairól (Agreement on the Trade-related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS) mely a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás kereskedelmi aspektusainak kiterjedtebb szabályozását teremti meg és e kereteken belül fontos jogérvényesítési rendelkezéseket is bevezet. ■ A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja, hogy a részes államok számára megteremtse azokat a nemzetközi kereteket, amelyek segítséget nyújtanak a szellemitulajdon-jogi jogsértések elleni hatékony küzdelemhez;104 ■ a WIPO Szerzői Jogi Szerződése és Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződése,105 amelyek a szerzői jog megsértéseként definiálják a műszaki intézkedések megkerülését, valamint a jogkezelési adatok meghamisítását (erről bővebben lásd az 8.2.4 pontot). 8.1.1.2. Jogérvényesítés európai uniós szinten ■ A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv106 a jogosulti eszköztár bővítését szolgáló és a jogérvényesítés hatékonyságát fokozó jogszabályváltozásokat követel meg a tagállamoktól; A jegyzet lezárásakor az Európai Parlament még nem szavazott a megállapodásról, és még egyetlen európai uniós tagállamban sem ratifikálták azt.

104

Átültette a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint az Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről szóló 2004. évi XLIX. törvény.

105

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.

106

szerzoi jogi tankonyv.indd 61

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

■ az ún. Infosoc-irányelv,107 amely a WIPO előző bekezdésben említett szerződéseinek hatására jogsértésnek minősíti a műszaki intézkedések megkerülését, valamint a jogkezelési adatok meghamisítását; ■ a közszféra és a magánszektor közötti együttműködés megszilárdítása érdekében a Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelőközpont (European Observatory on Counterfeiting and Piracy)108 létrehozása. 8.1.1.3. Jogérvényesítés hazánkban Az előzőekben említett európai uniós, valamint nemzetközi jogszabályok hatására történt jogszabály-módosítások mellett kulcsfontosságú lépés volt a hamisítás elleni küzdelemben a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2008-ban történt létrehozása.109 A javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokkal felruházott testület a szellemitulajdonvédelemben feladattal bíró kormányzati és nem kormányzati szervezetek közös platformját hozta létre. A HENT egyik legfontosabb szerepe a hamisítással kapcsolatos információk, adatok és tapasztalatok becsatornázása és az érintett szervek közötti szoros együttműködés koordinálása. A testület a hamisítás ellen folytatott küzdelem jegyében célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemitulajdon-jogok megsértésének visszaszorítása érdekében. A HENT titkársági feladatait az SZTNH látja el. 7. ábra: A jogérvényesítés szintjei A jogérvényesítés lehetséges szintjei Szint

Eszköz

Nemzetközi

Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi vonatkozásairól Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás WIPO Szerzői Jogi Szerződése

Európai uniós

Infosoc-irányelv Jogérvényesítési irányelv Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelőközpont

Nemzeti

Szjt., Ptk., Btk. Hamisítás Elleni Nemzeti Testület

A Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról.

107

A szervezet honlapja a http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/observatory/index_en.htm oldalon található.

108

A testület honlap: www.hamisitasellen.hu.

109

szerzoi jogi tankonyv.indd 62

2012.04.24. 11:27:21

A jogérvényesítés eszközei

8.2. A jogérvényesítés jogi eszközei110 A jogérvényesítés jogi útjai a polgári jogi, a büntetőjogi, valamint a vámjogi eszközökkel történő jogérvényesítés. Fontos hangsúlyozni, hogy a három rendszer nem áll fokozati viszonyban egymással. Egymástól függetlenül alkalmazható eszközökről van szó, amelyek alkalmazási feltételei eltérnek egymástól (nem vonható például mindenki felelősségre büntetőjogi úton, aki polgári jogi jogsértést követett el, a vámhatóság pedig arra nem rendelkezik hatáskörrel, hogy a jogsértést megállapítsa és szankciót alkalmazzon, csupán a jogosultat segíti hozzá ahhoz, hogy még a jogsértő termékek országba történő behozatala előtt felléphessen) – és természetesen a felelősség megállapítása esetén alkalmazott szankciók is különbözőek. 8.2.1. Polgári jogi igények111 A szerzői jogok megsértése miatti polgári jogi eljárásokban első fokon a törvényszékek járnak el, az eljárás megindítása a keresetlevél törvényszékhez történő benyújtásával indul. A polgári jogi jogérvényesítési eljárással kapcsolatban két kérdést vizsgálunk a következőkben: ■ kik léphetnek fel a szerzői jogok megsértése esetében; ■ melyek az érvényesíthető polgári jogi igények? 8.2.2. Jogsértés esetén fellépésre jogosultak köre 8.2.2.1. A személyhez fűződő jogok érvényesítése A személyhez fűződő jogok sajátossága, hogy a szerző személyéhez kötődnek. Ez azt jelenti, hogy a személyhez fűződő jogok akkor is a szerzőnél maradnak, ha a vagyoni jogok felett más személy rendelkezik. Amennyiben a szerző személyhez fűződő jogai sérülnek, a szerző jogosult fellépni. A szerző halála után a védelmi időn belül az léphet fel, akit a szerző szerzői jogot érintő hagyatékának gondozásával megbízott, ennek hiányában, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.112 A felhasználó csak akkor jogosult a fellépésre, ha ehhez a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.113 A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a szerzőnek a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként való feltüntetését érinti.114

A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményeit az Szjt. XIII. Fejezete szabályozza.

110

Szjt. 94–94/B. §.

111

Szjt. 14. § (1) bek.

112

Szjt. 15. §

113

Szjt. 14. § (1) bek.

114

szerzoi jogi tankonyv.indd 63

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

8.2.2.2. A vagyoni jogok érvényesítése A vagyoni jogok esetében – korlátozottan ugyan, de – lehetőség van a jogok átruházására, illetve felhasználási szerződés kötésére. A szerzőn kívül a vagyoni jogokat megszerző személy, illetve a felhasználási engedély jogosultja is felléphet a következők szerint a szerző vagyoni jogainak megsértése esetén. A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.115 A nem kizárólagos engedélyt szerző személy csak akkor léphet fel, ha a szerző erre engedélyt adott. Nagyon lényeges az a szabály, amely szerint a közös jogkezelő szervezetet a jogérvényesítés szempontjából a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni, illetve hogy nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.116 8. ábra: Jogérvényesítésre jogosultak köre

Jogsértés esetén fellépésre jogosultak

Személyhez fűződő jogok Szerző

Vagyoni jogok – Szerző – Vagyoni jogokat megszerző személy – Felhasználási engedély jogosultja

8.2.3. Az érvényesíthető polgári jogi igények A jogosult által érvényesíthető igényeknek két fő típusuk van. ■ Objektívek azok az igények, amelyek esetében nincs jelentősége annak, hogy a jogsértő felróhatóan járt-e el (ilyen pl. a jogsértéstől való eltiltás vagy az adatszolgáltatás, amely szankciókat a jogsértés megállapítása esetén – a jogosult kérésére – „automatikusan” alkalmazza a bíróság). ■ A szubjektív érvényesíthető igény a kártérítés, amely csak akkor alkalmazható, ha a jogsértő felróhatóan járt el;117 meg kell jegyezni azonban, hogy a jogsértőt terheli annak a bizonyítása, hogy részéről nem merült fel felróhatóság, tehát neki kell kimentenie magát ahhoz (és nem a jogosultnak kell bizonyítania a „vétkességet”), hogy ne terhelje őt kártérítési kötelezettség. Szjt. 98. § (1) bek.

115

Szjt. 92. § (1) bek.

116

A felróhatóság a polgári felelősségre vonhatóság alapját képezi. A felróhatóság általános társadalmi zsinórmérték; polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Aki nem így jár el, annak a magatartása felróható.

117

szerzoi jogi tankonyv.indd 64

2012.04.24. 11:27:21

A jogérvényesítés eszközei

A jogosult által érvényesíthető igényeket az alábbi példán keresztül fogjuk bemutatni: Egy biztosítással foglalkozó A vállalat megbíz egy grafikai céget honlapjának kifejlesztésével. A grafikai cég és A vállalat vállalkozási szerződést köt, amelyben kikötik, hogy A vállalat megszerzi a reklámműnek minősülő honlap vagyoni jogait. A grafikus jellegzetes színeket és grafikai megoldásokat alkalmazva alakítja ki a vállalat honlapját. A honlapon található egyes szövegek között egyaránt megtalálhatók tanulmányok és más letölthető brosúrák, amelyeket a cég alkalmazottai írtak, illetve állítottak össze. Egy nap fény derül arra, hogy B cég az A honlapjához hasonló kialakítású honlapot működtet, amely nemcsak küllemében, de szöveges részeiben is azonosságot, illetve hasonlóságot mutat A vállalat honlapjával. Amennyiben A vállalat pert indít B cég ellen, a következő igényekkel élhet: 8.2.3.1. Objektív jellegű érvényesíthető igények a) A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása A szerző számára adott esetben ez a szankció megfelelő „elégtétel” lehet, különösen ha elsősorban a szerző „presztízsét” érintette a jogsértés. A példában említett esetben a bíróság megállapítja, hogy B cég megsértette A. vállalat szerzői jogát. b) Abbahagyásra kötelezés és eltiltás Ennek az igénynek akkor van jelentősége, ha a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Hatékony eszköz lehet például egy jogsértéssel kiadott mű terjesztésének a leállítása. Adott esetben nem elegendő a jogsértés abbahagyására való kötelezés, hanem a további jogsértéstől is el kell tiltani az elkövetőt. Ez a szankció egyébként alkalmazható azzal szemben is (pl. internetszolgáltató), akinek a közvetítő szolgáltatásait a jogsértés elkövetésekor igénybe vették. Az abbahagyásra kötelezés az általunk említett példában azt jelenti, hogy A vállalat kérésére a bíróság arra kötelezi B céget, hogy szüntesse meg a jogsértő honlapot, és nyilatkozzon, hogy a jövőben tartózkodni fog a jogsértő magatartástól. c) Elégtétel – híradás a jogsértésről Követelheti továbbá a szerző, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén tájékoztassa a nyilvánosságot a jogsértésről. Sok esetben fontos érdeke a szerzőnek, hogy az a közönség („fogyasztói kör”) is tudomást szerezzen a jogsértésről, amely az érintett művet látta, olvasta, ismerte. A tájékoztatás tartalma és fórumai szempontjából természetesen jelentősége van a mű műfajának, jellegének. A példa szerinti esetben elsősorban a jogsértő cég és esetleg A vállalat honlapján való tájékoztatás lehet célszerű. d) Adatszolgáltatási kötelezettség A jogosult követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dol-

szerzoi jogi tankonyv.indd 65

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

gok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Az adatszolgáltatási kötelezettség egyébként elrendelhető a közvetítő szolgáltatóval (pl. internetszolgáltatóval) szemben is, és vele szemben objektíven, felelősségétől függetlenül alkalmazható, azaz akkor is elrendelhető, ha a szolgáltató nem tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett sem kellett volna tudnia arról, hogy szerzői jogi jogsértés elkövetésében működött közre. Az adatszolgáltatásnak a bizonyítás tekintetében is lehet jelentősége. Ez ugyanis az egyes igények érvényesítését segíti elő, például a kártérítés esetében a kárösszeg megállapításánál, a gazdagodás visszatérítésénél a gazdagodás összegének meghatározásánál stb. A példánkban említett esetben releváns adat lehet B cég honlapjának a látogatottsága. e) A jogtalan gazdagodás visszatérítése A gazdagodás összege a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet – jogszerű felhasználás esetén – a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére. f) A sérelmes helyzet megszüntetése, az eredeti helyzet visszaállítása Ez a szankció a következőket foglalja magába: A jogosult követelheti ■ a sérelmes helyzet megszüntetését, ■ a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá ■ a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok ■ lefoglalását, ■ meghatározott személynek történő átadását, ■ kereskedelmi forgalomból való ■ visszahívását, onnan való ■ végleges kivonását, illetve ■ megsemmisítését. A jogsértéshez használt eszközök lefoglalása hatékony szankció például illegális CD-k másolására használt számítógép tekintetében. A „dolgokra” vonatkozó igények (lefoglalás, meghatározott személynek történő átadás, kereskedelmi forgalomból való visszahívás, onnan való végleges kivonás, megsemmisítés) pedig a keletkezett kár csökkentését szolgálják. A visszahívás és a végleges kivonás között az a különbség, hogy míg a visszahívás esetében elképzelhető, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a dolgok visszakerülhetnek (pl. a jogsértő módon többszörözött képhordozók utólagos jogdíjfizetés mellett történő fogalomba helyezésével), a végleges kivonásnál azok egyszer s mindenkorra kikerülnek a kereskedelmi forgalomból.

szerzoi jogi tankonyv.indd 66

2012.04.24. 11:27:21

A jogérvényesítés eszközei

8.2.3.2. Szubjektív jellegű érvényesíthető igény – a kártérítés A. vállalatnak kára származhat abból, hogy B cég az ő ötletgazdag honlapjával kívánja szolgáltatásait népszerűsíteni. A kártérítésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni. a) Mit kell bizonyítania a károsultnak? ■ A károkozó jogellenes magatartását, azaz a példa szerint azt, hogy a jogosult engedélye nélkül vette át az egyéni, eredeti elemeket hordozó honlap arculatát, grafikai megoldásait, szöveges részeit. ■ Bizonyítani kell továbbá kárának a bekövetkeztét. A kár a következő elemekből áll: ■ ténylegesen felmerült kár, ■ elmaradt haszon, ■ a kár csökkentéséhez, illetve kiküszöböléséhez szükséges ráfordítások megtérítése. Amennyiben a kártérítés mértékének megállapítása nem egyértelmű, a Ptk. szabályai lehetőséget adnak az általános kártérítés érvényesítésére is. Az általános kártérítésnek jellemzően el kell érnie azt az összeget, amelyet a jogosult a jogszerű felhasználásért követelhetett volna, és egyébként alkalmasnak kell lennie a károsult teljes vagyoni és nem vagyoni kárpótlására. Nem egyszerű ennek a bírói mérlegelésre tartozó kérdésnek az eldöntése, támpont lehet mindazonáltal ilyenkor a piacon általában hasonló jogügyletért kialakult díj mértéke. (Természetesen ha objektív szankcióként a jogtalan gazdagodás megtérítésére sor kerül, a kártérítés keretében ennek az összegnek a kifizetésére nem lehet kötelezni a jogsértőt.) ■ Bizonyítani kell továbbá a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. Ez azt jelenti, hogy a károsultnak alá kell tudni támasztani, hogy B vállalat engedély nélküli felhasználásából következően elesett pl. a felhasználási díjtól, amit B vállalatnak meg kellett volna fizetnie, amennyiben engedélyt kér. b) Mit kell bizonyítania a jogsértőnek? A jogsértőnek, azaz a példánkban B cégnek azt kell bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ez azt jelenti, hogy ha a jogsértő tudja bizonyítani, hogy nem tudta, és kellő körültekintés mellett sem kellett volna tudnia, hogy jogsértést követ el, nem kell kártérítést fizetnie. Példánkban ennek eredményes bizonyítására kevés esély mutatkozik. c) Ideiglenes intézkedések Igen fontos jelentőséggel bírnak a jogérvényesítés során az ún. ideiglenes intézkedések: bármely, az Szjt.-ben meghatározott és a fentiekben említett igény érvényesíthető ideiglenes intézkedésként, ha a bíróság úgy találja, hogy az intézkedés elrendelése közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel el-

szerzoi jogi tankonyv.indd 67

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

érhető előnyöket. Szerzői jogi ügyekben a különös méltánylást érdemlő jogvédelem szükségességét fennállónak kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint hogy ő a szerző, a szerző jogutódja vagy a mű olyan felhasználója, illetve közös jogkezelő szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben. 8.2.4. Büntetőjogi eszközök Büntetőjogi eszközök is alkalmazhatók bizonyos esetekben a szerzői jogi jogsértések elleni fellépésben. Ezek az eljárások indulhatnak hivatalból, ha a nyomozó hatóság (amely ezen bűncselekmények esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatalból észleli a bűncselekmény elkövetését, és kezdeményezi a nyomozás megindítását, illetve feljelentésre. A büntetőeljárásban a szerző, illetve más jogosultak sértettnek minősülnek. A Büntető Törvénykönyv a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alább felsorolt tényállásokat tartalmazza: ■ bitorlás (Btk. 329. §), ■ szerzői és szomszédos jogok megsértése (Btk. 329/A. §), ■ szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedések kijátszása (Btk. 329/B. §), ■ jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C.). 8.2.4.1. Bitorlás118 A bitorlás tényállását kétféle módon lehet megvalósítani: ■ egyrészt ha valaki más alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoz; ■ másrészt pedig ha valaki gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel. 8.2.4.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése119 Ez a tényállás akkor áll fenn, ha valaki a szerzői jogi törvény rendelkezése értelmében a szerző, illetve a jogosult (akár személyhez fűződő, akár vagyoni) jogait megsérti, és mindezt haszonszerzés végett teszi, vagy vagyoni hátrányt okoz. A tényállásnak nem feltétele a haszonszerzés bekövetkezése, elegendő az erre való törekvés. A büntetőjogi tényállás azt is rögzíti, hogy az is a szerzői jogok megsértését valósítja meg, aki az üreshordozó-díj, illetve a reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

Btk. 329. §.

118

Btk. 329/A. §.

119

szerzoi jogi tankonyv.indd 68

2012.04.24. 11:27:21

A jogérvényesítés eszközei

8.2.4.3. Műszaki intézkedések kijátszása120 Ez a tényállás akkor áll fenn, ha valaki a szerzői jogok feletti ellenőrzést segítő műszaki megoldást gyárt, birtokba ad, forgalomba hoz, illetve kereskedik vele. Műszaki intézkedés – az Szjt 95. §-ának (2) bekezdése szerint – minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza (pl. egy hozzáférést akadályozó kód esetében a dekóder lehet a megkerülést szolgáló eszköz). Amennyiben valaki pl. a másolásvédelmi kódot feltörve DVD-t vagy CD-t másolhatóvá tesz, megvalósítja ezt a tényállást. Mivel a műszaki intézkedés megkerülése nemcsak egy konkrét eszköz segítségével valósítható meg, hanem megfelelő ismeretek, adatok átadásával, a tényállás szerint büntetendő az is, aki a megkerülést lehetővé tevő vagy megkönnyítő információt másnak a rendelkezésére bocsát. 8.2.4.4. Jogkezelési adat meghamisítása121 Jogkezelési adatnak minősül az Szjt. 96. §-a szerint minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás felté teleiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg. A jogkezelési adat védelme tehát a jogosultak által a technikai fejlődés nyomán egyre szélesebb körben alkalmazott bizonyos azonosítási technikák védelmét célozza. A büntetőjogi tényállást megvalósítja, aki az adatot meghamisítja (eltávolítja vagy megváltoztatja). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sikeresen számolt fel 2011 őszén egy jelentős magyarországi kalóz szerverparkot. Több mint 5000 filmet, 4000 zeneszámot, majdnem 6000 számítógépes játékot és csaknem félezer szoftvert lehetett letölteni arról az oldalról, amelynek a működtetői ellen szerzői jogok megsértése miatt indították meg a nyomozást. A kilencfős elkövetői csoport tagjai rendkívüli informatikai rutinnal rendelkeztek, hozzájuk egy másik speciális csapat kapcsolódott, amelynek tagjai gondoskodtak arról – például a hang mozikban való digitális rögzítésével –, hogy a filmpremierek utáni napokban az alkotások magyar szinkronnal felkerüljenek a web oldalra. A szerzői jogok megsértésével illegálisan közzétett tartalmakhoz a felhasználók emelt díjas SMS vagy előzetes banki átutalás ellenében férhettek hozzá. Csak a filmek hozzáférhetővé tételével mintegy 640 millió forint kárt okoztak az elkövetők a NAV adatai alapján. 8.2.5. Vámjogi eszközök Fontos és hatékony eszköz, hogy ha valaki a jogosult hozzájárulása nélkül szerzői jogi oltalom alatt áló terméket hoz be jogosulatlanul az Európai Unióba, a vámhatóság intézkedé Btk. 329/B. §.

120

Btk. 329/C. §.

121

szerzoi jogi tankonyv.indd 69

2012.04.24. 11:27:21

Szerzői jog

sét lehet kérni az áruk ideiglenes feltartóztatása érdekében. Miután a vámhatóság az árut feltartóztatta, a jogosult megteheti a szükséges jogi lépéseket a bitorló felelősségre vonása érdekében. A vámhatóság intézkedése iránti kérelmet az illetékes vámszervhez lehet benyújtani jogsértés esetén, azonban a polgári és a büntetőeljárástól eltérően nemcsak a jogosult jogainak megsértését követően, hanem az arról való tudomásszerzést megelőzően is: a vámfigyelés során a hatóság nagyobb eséllyel szűri ki a jogsértő árukat. 9. ára: Jogsértés esetén érvényesíthető eszközök Jogsértés esetén érvényesíthető eszközök Polgári jogi igények Objektív A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása Abbahagyásra kötelezés és eltiltás Elégtétel Adatszolgáltatás A jogtalan gazdagodás visszatérítése A sérelmes helyzet megszüntetése, az eredeti helyzet visszaállítása Szubjektív A kártérítésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Büntetőjogi eszközök Az eljárás indulhat hivatalból feljelentésre

Vámjogi eszközök Szerzői jogi oltalom alatt álló termék jogosulatlan behozatala esetén az Európai Unióba a jogsértést követően vámfigyelés eredményeként

8.2.6. Az értesítési és eltávolítási eljárás Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatban lehetőség van az értesítési és eltávolítási eljárásra. Ezt a lehetőséget nem az Szjt., hanem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) tartalmazza. A törvény rendelkezéseinek az a célja, hogy a jogérvényesítésre irányuló bírósági eljárás megindítása előtt lehetőséget nyújtson a jogosult számára a jogait sértő, konkrétan megjelölt tartalmak eltávolítására az internetről. Az eljárás legfőbb elemei a következők. ■ Amennyiben a jogosult észleli a jogsértést, erről a tárhelyszolgáltatót a törvényben meghatározott módon azonnal értesíti, és közli a jogsértés tárgyát és a törvényben meghatározott adatokat. ■ A szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz, és erről 3 napon belül értesítenie kell a tartalomszolgáltatót. A tartalom-

szerzoi jogi tankonyv.indd 70

2012.04.24. 11:27:22

A jogérvényesítés eszközei

szolgáltató ezzel kapcsolatban kifogással élhet, és úgy nyilatkozhat, hogy az általa feltett tartalom nem volt jogsértő. ■ Az említett kifogás alapján a tárhelyszolgáltatónak a tartalom visszahelyezéséről kell rendelkeznie; a jogosult számára azonban lehetőség van a további jogérvényesítésre: a tartalom visszatételéről szóló tájékoztatás átvételétől számított 10 munkanapon belül polgári jogi keresetet indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.122 ■ Az értesítési és eltávolítási eljárással kapcsolatban megemlítendő, hogy az Ektv. külön rendelkezik arról, hogy amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltató (vagyis azon entitás, amely az internetes szolgáltatásokat nyújtja, így tárhelyet szolgáltat, gyorsító tárolást végez, kereső szolgáltatást nyújt) ezt az eljárást a jogszabályban foglaltaknak megfelelően lefolytatja, úgy mentesül az esetleges jogsértés miatti felelősség alól. Fontos garancia ez az internetszolgáltatók részére, hiszen működésüket igen kockázatossá tenné a más személyek által elkövetett, de az ő szolgáltatásaikkal – a legtöbb esetben tudtukon kívül – összefüggésben álló jogsértések miatti felelősségüktől való fenyegetettség. A Harry Potter Indiában J.K. Rowling, a Harry Potter szerzője és a filmjogokkal rendelkező Warner Brothers eljárást indított 2004-ben az indiai bíróságon, mert a Harry Potter mű kalózmásolata e-könyv formájában került forgalomba. Az eljárást a kalózkönyvek eladói ellen indították meg, akik az e-könyveket az ismert eBay internetes aukciós honlapon kínálták fel eladásra. A szerző és a filmcég az eljárást kiterjesztette az eBay ellen is. Az eljárás azzal zárult, hogy a bíróság eltiltotta az eladókat a szerzői jogot sértő e-könyvek eladásra való felkínálásától. Az eBay pedig azt nyilatkozta, hogy hajlandó eltávolítani minden olyan könyvet, amely szerzői jogokat sért. A bíróság ítélete ezt jóváhagyólag értékelte, és nem helyezett további intézkedést kilátásba. Az eBay oldalán külön tájékoztató található arról, hogy milyen módon próbál fellépni a jogsértésekkel szemben. A Verified Rights Owner Program (program a beazonosított jogtulajdonosról) szerint az eBay arra biztatja a jogosultakat, hogy tájékoztassák, amennyiben szerzői jogukat sértő műveket fedeznek fel a honlapon. Az átláthatóságot segíti, hogy a szerzői jog jogosultjainak lehetőségük van olyan oldal megszerkesztésére, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy az adott művek szerzői jogi védelem alatt állnak.123

Ektv. 13. §.

122

http://pages.ebay.com/help/community/vero-aboutme.html (lehívás időpontja: 2011. 12. 05.); http://pages.ebay.com/help/tp/vero-rights-owner.html (lehívás időpontja: 2011. 12. 05.).

123

szerzoi jogi tankonyv.indd 71

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

8.3. Egyéb lehetőségek 8.3.1. Felszólító levél Amennyiben jogsértés történik, adott esetben hatékony megoldást jelenthet a bírósági eljárást megelőzően ún. felszólító levél küldése. A felszólító levél tartalma attól függően, hogy milyen céllal történik, irányulhat egyfajta együttműködés felajánlására vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólításra. Felmerülhet a felhasználási szerződés megkötése a jogsértővel, azaz a felhasználás „legalizálása” is (természetesen csak akkor, ha a jogosult nem kötött mással kizárólagos felhasználásra szerződést). Ha azonban semmiféle együttműködésre nincs kilátás, a jogérvényesítés jogi eszközeit célszerű igénybe venni. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) – értesítés alapján – tudomást szerzett arról, hogy az e-konyvtar.com címen illegális honlap működik, amely több mint ezer jogvédett, többségében igen népszerű magyar nyelvű könyv letöltését teszi lehetővé a jogtulajdonos szerző, kiadó, ügynökség engedélye nélkül. Körülbelül 1110 mű volt letölthető a honlapról, felbecsülhetetlen kárt okozva a szerzőijog-tulajdonosoknak. Az értesülést követően az MKKE igazgatója levélben szólította fel mind a magyar nyelvű honlap anonim üzemeltetőjét, mind a honlap amerikai szerverének a tulajdonosát, hogy szüntessék meg a honlap működését. A felszólító levél hivatkozási alapjául az szolgált, hogy a honlap üzemeltetői nem állapodtak meg sem a szerzőkkel, sem a kiadókkal a szerzői jog által védett könyvek szabad felhasználásáról, ingyenes közléséről, így megsértették szerzői jogaikat, ami a magyar és az Egyesült Államok jogrendje szerint is büntetendő cselekmény. A felszólítás célba ért. Az amerikai szerver tulajdonosa először a regisztráció lehetőségét, majd a honlap elérhetőségét, működését szüntette meg.124

8.3.2. Mediáció A konfliktusmegoldási lehetőségek között szólni kell még a mediációról, amelynek lényege, hogy a két fél vitájának megoldása érdekében a felek közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár el. A mediátor a felek között közvetít. Előnye a bírósági eljáráshoz képest, hogy alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módon lehet a jogvitát megoldani.125

HENT hírlevél, 2010. augusztus. 27.

124

A mediátorokról lásd a http://www.mediacio.net oldalt (lehívás időpontja: 2011. 12. 05.).

125

szerzoi jogi tankonyv.indd 72

2012.04.24. 11:27:22

9. Az internet és a szerzői jog

Az internet új keretekbe helyezte a szerzői jogot. A szabályozás az elméleti és a gyakorlati kérdések tekintetében is még kialakulóban van. Bár a napról napra fejlődő informatikát a jog nehezen követi, bizonyos tendenciák már megfigyelhetőek. E fejezetben egyes konkrét problémákon keresztül mutatjuk be az internettel kapcsolatban felmerülő legfontosabb szerzői jogi kérdéseket és válaszokat. A fejezet a tankönyv eddigi szerkezetét követve mutatja be, hogy az egyes szerzői jogi szabályok hogyan érvényesülnek a digitális környezetben. 9.1. Vagyoni jogok az interneten 9.1.1. A digitális többszörözési jog A digitális többszörözés a fizikai példányban található művek digitális formába történő átalakítását (pl. nyomtatott könyv beszkennelése), valamint digitális művek másolását jelenti. Így lehetővé válik ezen művek elektronikus eszközön történő tárolása, valamint számítógépes hálózaton történő terjesztése. 9.1.2. A nyilvánossághoz közvetítés joga A szerző kizárólagos joga, hogy művét – másként mint sugárzással – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Ennek során művét vezeték útján, illetve bármely más eszközzel vagy módon úgy teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.126 Ez a törvényi rendelkezés biztosítja a szerző számára a műveknek az interneten keresztül történő közvetítését.

Szjt. 26. § (8) bek.

126

szerzoi jogi tankonyv.indd 73

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

Ismerkedjünk meg a nyilvánossághoz közvetítés két fajtájával! Ezek a következők: ■ a simulcasting és ■ a webcasting. A simulcasting esetében a műsorok a hagyományos sugárzással egy időben válnak hozzáférhetővé az interneten. A webcasting esetében egyes műsorfolyamok között lehet választani. Ennek egyik továbbfejlesztett formája a webrádió-, a webtévéműsor, amikor a végfelhasználó saját műsorgyűjteményt állít össze a szolgáltató által felkínált műsorszámok közül. Ennek sajátossága, hogy egy elektronikus tárolóban (szerveren) található művekhez hozzáférhet bárki, aki csatlakozik a hálózathoz, és műveket (pl. fotókat, zeneszámokat, filmet) tölthet fel és le. A simulcasting és a webcasting között tehát az a különbség, hogy a webcasting esetében a honlap látogatója az egyes műrészletekhez – az általa választott időpontban – is hozzáférhet, míg a simulcasting esetében a hozzáférés a műsorfolyamokkal egy időben válik lehetővé.127 A gyakorlatban tehát annak, aki honlapjáról szerzői művet (pl. zenét) kínál letöltésre, engedélyt kell kérnie ehhez a jogosultaktól (pl. szerzőtől, közös jogkezelő szervezettől), különben jogellenes a felhasználás. A szerzők és az egyéb jogosultak (pl. előadóművészek) ezt az engedélyezési jogot közös jogkezelő szervezeteik útján gyakorolhatják. Az Artisjus, a HUNGART és az MSZSZ-EJI évenként közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a szerzői művek, illetve előadások számítógépes hálózat útján történő átviteléért (nyilvánossághoz közvetítéséért) fizetendő jogdíjak tarifáit és a felhasználási szerződés megkötésének feltételeit. 9.2. Egyes műfajták/műtípusok online felhasználása Az alábbiakban azokat a műtípusokat mutatjuk be, amelyek esetében tipikusan megvalósulhat online felhasználás. Ezekben az esetekben fontos tudni, hogy kihez, mely szervezetekhez kell fordulni az engedélyek megszerzése érdekében. 9.2.1. Zeneművek Zeneművek esetében három jogosulti körtől kell engedélyt kérni, ezek: a szerző, az előadóművész és a hangfelvétel-előállító. A kisjogos művek esetében a közös jogkezelő szervezet gyakorolja az engedélyezési jogokat. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a zeneszerzők tekintetében az Artisjus, az előadóművészek tekintetében az MSZSZ-EJI, végül a hangfelvételelőállítók esetében a MAHASZ az illetékes közös jogkezelő szervezet.

127

Szinger András – Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz. Novissima Kiadó, Budapest, 2004.

szerzoi jogi tankonyv.indd 74

2012.04.24. 11:27:22

Az internet és a szerzői jog

9.2.2. Filmek Az előzőekben már ismertettük (lásd a3.3.5. pontot), hogy a filmek tekintetében a filmelőállítónak lehetősége van megszerezni a többi szerzőt megillető vagyoni jogokat. Ez alól a zenemű kivétel, az ezekre vonatkozó jogok nem szállnak át a filmelőállítóra. [A zeneművek esetében tehát vagy egyedileg (nagyjogos művek, pl. opera) vagy a közös jogkezelő szervezettől (kisjogos művek) kell az engedélyt beszerezni.] A gyakorlatban a filmelőállítók forgalmazási szerződésen keresztül gyakorolják a vagyoni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók (pl. videokölcsönző, tartalomszolgáltató) a forgalmazóktól kérhetnek engedélyt. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy a zeneművek jogosultjaitól, illetve azon jogosultak esetében, akik nem ruházták át jogukat a filmelőállítóra, külön ki kell kérni a hozzájárulást. 9.2.3. Fotóművészeti alkotások Az interneten található képek esetében figyelni kell arra, hogy ezek felhasználása engedélyhez kötött. Természetesen vannak olyan honlapok is, amelyek célja a fotók felhasználásának felkínálása, mégpedig CC-licenc alapján (lásd például a www.flickr.com honlapot). (A fotók linkként történő alkalmazása jogsértő lehet akkor is, ha az a fotóművészeti alkotás szerzőjének becsületét, hírnevét sérti. Ez utóbbi abban az esetben merülhet fel, ha a fotón keresztül elérhető honlap tartalma összeegyeztethetetlen a fotóművészeti alkotás szellemiségével (pl. egy festményt ábrázoló kép obszcén tartalmú honlapra vezeti a látogatót.) Képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások esetében a felhasználási engedélyért a HUNGARThoz vagy a szerzőhöz lehet fordulni. 9.2.4. Új felhasználási modellek a könyvek digitalizálása terén Az egyik legjelentősebb szerepet jelenleg a Google tölti be a könyvek digitalizálásának folyamatában. Neves amerikai és európai egyetemek (Harvard, Stanford, Oxford stb.) kötöttek megállapodást a Google-lal abból a célból, hogy könyvtári állományukat digitalizálják. Sokan kritizálják, hogy a Google ún. opt-out rendszerben gondolkodik, azaz a szerző csak utólag jelezheti, amennyiben nem ért egyet könyvének beszkennelésével és internetre való feltételével. A Google ugyanakkor azzal érvel, hogy a rendszer célja csupán az, hogy a keresőmotor mintegy katalógusként működjön, amelynek segítségével rá lehet keresni a könyv azon mondataira, amelyek a keresett kifejezést tartalmazzák. Az Szjt. értelmében a szkenneléshez, azaz a digitális többszörözéshez a felhasználónak ki kell kérnie az engedélyt a szerzőtől vagy a jogosulttól. Ennek hiányában szerzői jogi jogsértés valósul meg. Az Amazon, az egyik legnagyobb online könyvterjesztő remek példa az új üzleti modell kialakítására, ami nemcsak a jogosultak számára jelent előnyt, de a fogyasztói igények kielégítése szempontjából is. Az Amazon lehetővé teszi a teljes könyv megvétele helyett a csupán annak néhány oldalához vagy fejezetéhez alacsony költségen történő hozzáférést, illetve a megvásárolt könyvpéldányhoz igényelhető online hozzáférést.

szerzoi jogi tankonyv.indd 75

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

9.3. A művek feletti kontroll biztosítása és a DRM alkalmazása A szerzők szempontjából a gyakorlatban elsődleges problémának a rendelkezési jog gyakorlása tűnhet, hiszen egy világot behálózó, gyorsan változó rendszerben nemhogy érvényesíteni nehéz a szerzői jogi igényeket, de egy-egy mű útjának nyomon követése is sokszor nehézséget jelent. E nehézségek kezelésére, leküzdésére fejlesztették ki az úgynevezett műszaki intézkedéseket, amelyek segítségével a szerzők ellenőrizhetik műveik felhasználását (lásd a 8. fejezet 8.2.2. pontját). A másik hatékony eszköz a jogsértések elleni védekezéshez a jogkezelési adatok védelme, angolul a Digital Rights Management (a továbbiakban: DRM). A DRM fogalma kiterjed minden olyan, a digitális tartalomhoz kapcsolódó technológiára és eljárásra, amely lehetővé teszi a digitális mű, a szerző vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultjának azonosítását, illetve a műhöz kapcsolódó jogok kezelését, azaz a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését. A DRM alkalmazása azonban korántsem zökkenőmentes. A DRM-megoldások alkalmazására ugyanis a fogyasztók egyelőre nincsenek felkészítve: sok esetben műszaki berendezéseik nem kompatibilisek a legújabb DRM-megoldásokkal. Ezért is lenne fontos a megfelelő szabványok kialakítása, valamint a műszaki berendezések és a használt műszaki intézkedések közötti interoperabilitás biztosítása.128 9.4. A szabad felhasználás és a szürke zóna A következő pontokban három már említett internetes felhasználási eset kerül bemutatásra. Ezek a linkhasználathoz kapcsolódó idézés, a jogsértő forrásból történő magáncélú másolás, valamint a fájlmegosztás vonatkozásában felmerült nyilvánossághoz közvetítés. Mindezek a „szürke zóna” területéhez tartoznak. A szürke zóna kifejezés azt jelenti, hogy a jogi szabályozás, illetve a gyakorlat nem foglal egyértelműen állást ezek legális, illetve illegális körbe tartozása tekintetében. Vannak tehát olyan kérdések (pl. jogsértő forrásból történő magáncélú másolás), amelyek megítélése szempontjából a szerzői jogi szakma megosztott. 9.4.1. Idézés, illetve hiperlinkek Az internet olyan, a világot behálózó, strukturált rendszer, amelyben számítógép-hálózatok állnak összeköttetésben egymással. Így lehetővé válik bármely felhasználónak, hogy egy kattintással egyik pontból eljusson a másikba. Ebben segít a hivatkozás, azaz a hiperlink, ami nemcsak megjelöli a hivatkozott tartalmat, de rögtön hozzá is irányítja a felhasználót. A hiperlink a szabad felhasználás körében megismert idézéshez hasonlít (lásd a 7.2.3. pontot). Dr. Cserba Veronika – dr. Munkácsi Péter: Lehetőség az önszabályozásra? A DRM-megoldások hatása a nemzetközi szerzői jogi közös jogkezelés gyakorlatára. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről, Magyar Szabadalmi Hivatal, 2007, Budapest p. 155–173.

128

szerzoi jogi tankonyv.indd 76

2012.04.24. 11:27:22

Az internet és a szerzői jog

A honlapokon alkalmazott hiperlink a legális és az illegális felhasználás határán mozgó felhasználási eset. A hiperlink egy ugrópontból és a hivatkozott honlap internetes elérhetőségéből (URL) áll. Az ugrópont nem más, mint a link „fedőneve”, amely a honlaplátogatót elvezeti egy másik oldalra. Ez történhet az adott honlapon belül, de az is lehet, hogy a link a látogatót egy másik honlapra irányítja. A hiperlinknek három alfaját különböztethetjük meg, amelyek attól függően nyerték el nevüket, hogy milyen módon juttatják el a honlaplátogatót az adott tartalomhoz. a) A felszíni link (surface link) a honlap látogatóját egy másik honlap főoldalára vezeti el, ez általában megengedett formája a hivatkozásnak. b) A belső link (deep link) a látogatót nem egy másik honlap főoldalára, hanem egy belső, a főoldalról további kattintással elérhető oldalra vezeti. Ez az oldal lehet az indító link honlapján vagy egy harmadik személy honlapján található oldalon. Ez utóbbi esetben már korántsem olyan egyértelmű, hogy szabad felhasználással van-e dolgunk. Számos honlap finanszírozása – általában a honlap főoldalán található – reklámokon keresztül történik, amelynek megkerülésére nagy esély van, amennyiben a felhasználó belső linken keresztül fér hozzá az adott tartalomhoz. Live Nation Motor Sports Inc v Davis129 A Live Nation Motor Sports, Inc. motorversenyekről készült videókat állít elő, amelyek élőben történő közvetítését (más néven nyilvánossághoz való közvetítését) kizárólagosan saját kézben tartja. A honlapot különböző hirdetésekből származó bevételekből tartja fenn. Robert Davis egy olyan honlapot üzemeltet, amely motorraliversenyek rajongóinak szól. A Live Nation (felperes) beperelte Davist (alperes) arra hivatkozva, hogy a honlapján található belső link közvetlenül vezet az előbbi honlapon streaming technikával közvetített motorraliverseny videójára, megkerülve ezzel az érintett cég főoldalát, ami számára a bevételek csökkenésével jár. A bíróság azon az állásponton volt, hogy Davis belső linkje valóban sérti a Live Nation szerzői jogát, amely egyedüli forrása az interneten streamingelt motorraliverseny közvetítésének. c) A beágyazott link esetében a honlaplátogató rámegy egy oldalra, amely automatikusan egy másik tartalomszolgáltató honlapját nyitja meg anélkül, hogy ez a látogatónak feltűnne. Például megnyitom a www.hn.hu honlapot, de az valójában a www.hj.hu honlapra vezet mindenfajta előzetes figyelmeztetés nélkül. A linkhasználat engedélyhez kötöttsége a belső link és a beágyazott link esetében merülhet fel. A belső link ugyanis, megkerülve a főoldalt, rögtön annak egy kiválasztott oldalára viszi a látogatót. A beágyazott link esetében pedig a honlaplátogató tudtán kívül megy rá egy másik tartalomszolgáltató honlapjára.

http://www.linksandlaw.com/news-update47-district-court-deep-linking.htm (lehívás időpontja: 2011. 12. 12.).

129

szerzoi jogi tankonyv.indd 77

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

Felmerült a kérdés, hogy a hiperlinkek használata vajon nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e. A jogelmélet válasza szerint nem, mert a link gazdájának a szándéka nem feltétlenül terjed ki a honlapon található egyes művek hozzáférhetővé tételére, hanem pusztán egyfajta figyelemfelhívásra, a honlap tartalmának megismertetésére. Kivételként említik ez alól azt az esetet, ha a link egyenesen egy letölthető tartalomra – például mp3-ra – mutat, és a kattintással automatikusan megkezdődik a letöltés: ez már felhasználásnak minősül, így engedélyhez és díjfizetéshez kötött. 9.4.2. Jogsértő forrásból történő magáncélú másolás A szabad felhasználás egyik legelterjedtebb formája a már korábbiakban megismert magáncélú másolás (lásd a 7. fejezet 7.2.1. pontját). Az internetes felhasználások kapcsán a magáncélú másolás határait érintő kérdés, hogy vajon a jogsértő forrásból történő másolás is a szabad felhasználás körébe tartozik-e. Ezzel kapcsolatban kétfajta álláspont alakult ki. A magáncélú másolás szigorúbb értelmezése mellett érvelők azt hangsúlyozzák, hogy a jogellenes forrásból történő másolás nincs összhangban a háromlépcsős teszttel, míg az ezzel ellentétes véleményt hangoztatók szerint a jogsértő forrásból történő másolás tilalma a törvényi rendelkezésekből nem vezethető le. Az ASVA130 megkeresésére járt el a Szerzői Jogi Szakértő Testület a filmmegosztó rendszerekkel kapcsolatosan, amelyek illegálisan feltett zenékhez és filmekhez való hozzáférést tettek lehetővé.131 A Szerzői Jogi Szakértő Testület eljáró tanácsa az esetet az ún. háromlépcsős teszten keresztül vizsgálta meg, és arra az álláspontra jutott, hogy jogsértő forrásból nem valósulhat meg (magáncélú) szabad felhasználás.132 9.4.3. Fájlmegosztó rendszerek A „peer-to-peer” fájlmegosztó rendszerek szerzői jogi műveket (tipikusan filmet vagy zeneszámot) tesznek hozzáférhetővé egy meghatározatlan kör számára. Ezek elsőgenerációs változataiban (pl. Napster) a felhasználó letölthetett mások által rendelkezésre bocsátott állományokat korlátozott méretben és sávszélességen.

Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány.

130

SZJSZT 7/2008/1.

131

Az álláspont rövid levezetése a következő: Az első „lépcső” értelmében a kivételek és korlátozások csak olyan „különleges esetekre” vonatkozhatnak, amelyek magalapozott társadalmi, jogpolitikai indokokon alapulnak. A jogellenes forrásból való magáncélú másolás törvényi engedélyezése az eljáró tanács álláspontja szerint ellentmondana e feltételének. A második „lépcső” szerint a kivételek és korlátozások nem lehetnek sérelmesek a művek rendes felhasználásra; ezzel minden bizonnyal ellentétes a jogsértő forrásból történő másolás. A harmadik „lépcső” értelmében a kivételek és korlátozások nem károsíthatják indokolatlanul a szerzők jogos érdekeit. A szerző érdekeit csak mások – és végső soron a társadalom egésze – érdekeinek mérlegelésével lehet megállapítani. A tanács ezzel a feltétellel kapcsolatban is megállapította, hogy az a vizsgált esetben nem teljesül.

132

szerzoi jogi tankonyv.indd 78

2012.04.24. 11:27:22

Az internet és a szerzői jog

A második generációs (pl. DC++, BigTorrent) megosztók már nem közvetlenül osztanak meg teljes állományokat, hanem csak a fájl részleteit lehet elérni a gépükről. A legújabb rendszerek tipikusan erre alapozzák a védekezésüket. Ugyanis ilyen formában sehol nem jelenik meg a védett mű a folyamatban, a felhasználók mindig csak kódtöredékeket fogadnak és továbbítanak. Az ellenzők szerint ugyanakkor ez a módszer nem teszi legálissá a fájlcserélést, csupán technikailag nehezíti meg a jogsértés bizonyítását. Ahogy a szakma megítélése, úgy a bírósági gyakorlat sem egyértelmű.

szerzoi jogi tankonyv.indd 79

2012.04.24. 11:27:22

10. A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

A szerzői jog alapjai 1. feladat Minősülhetnek-e a felsorolt alkotások szerzői műnek? Példák

Szerzői mű

Nem szerzői mű

újságcikk befejezetlen színdarab egy kisregényben feldolgozott történelmi esemény honlap kávéscsészekészlet múzeumi kiállítás Magyarország Alaptörvénye egy kávéház belső elrendezése térkép filmötlet 2. feladat Laura egy könyvkiadó grafikai pályázatára könyvborítótervet küld be. A grafikai pályázaton első díjat nyer. Laura szerint művét szerzői jogi védelem illeti, mert pályázata díjazásban részesült. Helyesen érvel-e Laura?

szerzoi jogi tankonyv.indd 80

2012.04.24. 11:27:22

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

3. feladat Balázs első rövid dokumentumfilmjén dolgozik. Az eddig elkészült filmtöredéket bemutatja egy szemináriumon. Mind a film elején, mind pedig a film végén feltünteti a „©2007 Balázs. Minden jog fenntartva.” szöveget. Zsófi, Balázs egyik évfolyamtársa mobiltelefonjával felveszi a filmtöredék nagy részét, és Balázs engedélye nélkül közzéteszi az interneten. Balázs arra hivatkozik, hogy Zsófi szerzői jogot sértett tekintettel arra, hogy a film elején is és végén is a „© 2007 Balázs. Minden jog fenntartva.” szöveg szerepel, a film szerzői jogi védelmet élvez. Zsófi Balázs szerzői jogának hiányára hivatkozik, mivel Balázs a filmet nem fejezte be. a) Fennáll a szerzői jogi védelem? b) Ki érvel helyesen?

4. feladat Írja be a hiányzó fogalmakat! bizonyítását; önkéntes műnyilvántartás; hatósági eljárás; műalkotás létrejöttével; egyéni eredeti jelleg; szerzői jogi; befejezze A szerzői jogi védelem a _________________ keletkezik. Nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert ___________________ -ra. Arra sincs szükség, hogy az alkotó a művet __________, hiszen a védelem fennállásának feltétele pusztán az ________ ________ ________, amely fennállhat egy mű részletében is. A szerző a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérheti ugyanakkor művének ún. _______________ _______________ -ba vételét. A kiállított tanúsítvány azonban nem keletkeztet _______________ _______________ védelmet. Kizárólag bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező nyilvántartásba vett szerzői műve a tanúsítványhoz mellékletként csatolt műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző számára megkönnyíti szerzői mivoltának _______________.

szerzoi jogi tankonyv.indd 81

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

A szerző és a szerzői jog jogosultjai 5. feladat Naoka Tosa a Kiotói Egyetemen dolgozó multimédia-művész és -kutató. Legújabb munkája egy olyan haikuíró-rendszer (japán versműfaj) kialakítása, amely úgy működik, hogy a felhasználó begépel két-három kulcsszót, majd a program azokhoz kapcsolódó verset hoz létre a haiku szabályai alapján. A szoftver a megfelelő szavakat több adatbázisból és szinonimaszótárból keresi ki. A szoftver a szavak kapcsolódási szabályait tartalmazó adatbázis segítségével talál rá az optimális kombinációkra. Ez az eset számos szerzői jogi kérdést felvet. Az eddig tanultak alapján próbálja megválaszolni őket! a) A program használói által generált versekre rendelkezik-e Tosa szerzői joggal? b) Ha valaki a szoftvert használva három szó beírásával haikut generál, megilleti-e a szerzői jogi védelem? 6. feladat Éva egy képzőművészeti különórán vesz részt. Egy nap felfigyel arra, hogy az egyik rajzórán készült festménye megjelenik egy külföldi dizájnmagazin honlapján. Kiderül, hogy a rajztanár szívességből a magazinnál dolgozó barátjának továbbította Éva munkáját. Az oktató arra hivatkozik, hogy a 16 éves tanuló korára tekintettel nem bírhat szerzői jogokkal. Helyesen? 7. feladat Egy nagynevű zeneiskola egyik osztályában elhatározzák a tanulók, hogy együttest alapítanak. Béla és Ferenc szerzik a zenét, Kati pedig írja hozzá a szöveget. Első daluk nagy népszerűségnek örvend az osztálytársak között. Kit illet a szerzői jog, hogyan gyakorolhatók ezen jogok? Válassza ki a helyes megoldást! 1. A Béla és Ferenc által szerzett zene tekintetében: Béla és Ferenc engedélyezési jogaikat: a) együttesen gyakorolhatják; b) külön- külön, önállóan gyakorolhatják.

szerzoi jogi tankonyv.indd 82

2012.04.24. 11:27:22

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

2. A zeneszerzők és Kati, a szövegíró tekintetében: Az általuk létrehozott dal a) összekapcsolt mű; b) együttesen létrehozott mű. A zeneszerzők és Kati szerzői jogaikat a zene, illetve a dalszöveg tekintetében a) együttesen gyakorolhatják b) külön-külön, önállóan gyakorolhatják. 8. feladat Helyezze a fogalmakat a megfelelő helyre! összekapcsolt; együttesen létrehozott; szerzőtársak 1. Egy szoftver kifejlesztésében egy tízfős csapat vesz részt. Az egyes programozók kreatív munkájának eredménye nem különíthető el egymástól. Ebben az esetben beszélünk ún. ________ műről. 2. A tízfős csapat olyan, modulokból álló oktatási szoftvert fejleszt ki, amelyek egy-egy szerzőhöz köthetők, de külön-külön nem értékesíthetők, mivel ezek egymásra épülnek. Ebben az esetben ________ műveiről beszélhetünk. 3. Olyan szoftver esetében, amely kezdő, középhaladó és haladó szintű tananyagot tartalmaz, amelyek adott esetben külön-külön is értékesíthetők, ________ műről beszélhetünk. 9. feladat Gáspár a WASA Kft. dizájnstúdiójának munkavállalója. Vázákat tervez és kivitelez. Egy alkalommal vita támad Gáspár és a WASA Kft. ügyvezetője között abban a kérdésben, hogy kit illet a munkáltatónak átadott vázák feletti forgalmazási jog. Gáspár magát tekinti szerzőnek, így jogosultnak érzi magát arra, hogy egy kedvező megrendelésnek eleget tegyen. Jogos-e Gáspár követelése? 10. feladat Péter egy piackutatással foglalkozó vállalatnál dolgozik grafikusként. A vállalat havonta megjelenő magazinjának grafikai terveiért Péter felel. A vállalat egyik nap úgy dönt, hogy arculatot változtat. Péter kitűnő terveket készít, a vállalat azonban azokat egy másik cégnek adja át. Péter munkaszerződésében a munkabérre és a jogdíjra vonatkozóan nincs külön rendelkezés. Péter jogdíjat követel, a vállalat pedig azzal érvel, hogy a tervek átadásával a vagyoni jogokkal már ő rendelkezik, és az erre vonatkozó jogdíj a munkabérbe beleértendő. Jogos-e a vállalat érvelése?

szerzoi jogi tankonyv.indd 83

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

11. feladat Az alábbiakban ki minősül szerzőnek? Szerző

Nem szerző

Miért?

Lektor Filmötlet kitalálója Forgatókönyvíró Épület megrendelője Nyersfordítás elkészítője Elhunyt festő lánya Kft. Gyártásvezető

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai 12. feladat Az ER Kft. ügyvezetője úgy dönt, hogy a cég informatikai szolgáltatásaival kapcsolatban aktuális cikkekből elektronikus sajtófigyelőt állít össze havonta. A sajtóreferens feladata, hogy kövesse az egyes honlapokon megjelenő szakmai cikkeket, és azokból írjon egy-egy rövid összefoglalót megjelölve a forrást is az elektronikus úton összeállított sajtófigyelőt pedig küldje meg a hónap minden első napján az érintett munkatársaknak. Az egyik honlapot fenntartó újság szerkesztősége tudomást szerez arról, hogy cikkét ilyen célból felhasználták. Jogdíjat követel hivatkozva arra, hogy ez a cselekmény sérti a cikkeken fennálló szerzői jogait. Helyes-e az újság szerkesztőségének érvelése?

szerzoi jogi tankonyv.indd 84

2012.04.24. 11:27:22

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

13. feladat Egy amerikai lapban megjelenik egy Kaszparovval készült interjú, amelyet egy magyar nyelvű hetilap az amerikai lap megkérdezése nélkül magyarul leközöl. Hivatkozhat-e az amerikai lap szerzői jogi jogsértésre? 14. feladat András egy felhívást talál az interneten belsőépítészeti pályamunkák beküldésére. A határidő aznap este jár le. András megtalálja bátyja, Barnabás számítógépén azt a belsőépítészeti tervet, amelyet Barnabás egy pályázatra készített elő. András Barnabás terveit saját nevében a cég részére e-mailben elküldi. Milyen jogai sérültek Barnabásnak? Több válasz is lehetséges. a) b) c) d)

a mű egységének védelme a nyilvánosságra hozatal joga az átdolgozás joga a névfeltüntetés joga

15. feladat Helyettesítse be a megfelelő fogalmakat! névfeltüntetéshez való jog; terjeszti; szerzői mű; átdolgozás (2x); nyilvánosságra kerüljön; merchandisingjog; nyilvánossághoz való közvetítés; többszörözi Joanne Kathleen Rowling megírja a Harry Potter és a bölcsek köve című könyvet, amellyel létrejött a ________ ________. A szerzőt ettől kezdve szerzői jogok illetik meg. Rowling úgy határoz, hogy megjelenteti a könyvet, azaz hozzájárul, hogy műve ________ ________. Kiadója, a Bloomsbury Publishing PLC 1997-ben Londonban kiadja (azaz ________________) a könyvet, és piacra dobja (azaz ________________). A kiadónak további engedélyt kell kérni, ha a regényt nem nyomtatott formában kívánja terjeszteni, hanem digitális könyvként (______________ ______________ ______________). A könyv borítóján Joanne Kathleen Rowling neve szerepel (_______________ ________ ________). A Harry Potter-könyv fordításának a jogát a szerzőtől, illetve a kiadótól az Animus kiadó szerezi meg, amely Tóth Tamás Boldizsárt bízza meg a könyv lefordításával (________). A Warner Brothers 1999-ben megvásárolja a filmjogot, és megfilmesíti a regényt (________). 2001-ben filmvászonra kerül a regény története. A láncolatnak még nincs vége: a Warner Brotherstől a Mattel nevű, gyerekjátékokat gyártó cég megszerezi az engedélyt a Harry Potter figuráinak elkészítésére (________ ________).

szerzoi jogi tankonyv.indd 85

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

16. feladat

Merchandising

Átdolgozás

Nyilvánossághoz közvetítés

Nyilvános előadás

Terjesztés

Többszörözés

Tevékenység

Minek minősülnek az alábbi tevékenységek?

A szöveget valaki letölti Étteremben szól a zene Valaki beszkennel egy szöveget CD, DVD kiadása Tervek alapján egy épület felépítése Felolvasás Figura ruhaneműkön, írószereken való megjelenítése, amelyek kereskedelmi forgalomban találhatók Megfilmesítés Film vetítése Könyvesboltban elérhető könyvek, CD-k, DVD-k nagyszámú választéka Valaki egy könyv fejezetéről készít egy fénymásolatot Hangverseny Valaki az internetre feltölt egy szöveget Internetről letöltött anyag kinyomtatása Mű fordítása Színpadi előadás, szavalóest tartása Tévéműsor rögzítése DVD kölcsönzés (videotéka)

szerzoi jogi tankonyv.indd 86

2012.04.24. 11:27:22

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

A szerzői művek felhasználása 17. feladat Egy lízingcég megbíz egy grafikust azzal, hogy készítsen el a számára egy logó- és arculattervezetet. Nem kötnek írásban szerződést, hanem szóban állapodnak meg. A cég többször egyeztet a grafikussal. A grafikus prezentációkat tart a tervekről a cég részére, amely egyik napról a másikra közli, hogy nem tart igényt a grafikus munkáira. Fél évvel később a grafikus tudomására jut, hogy a cég tetszését – korábbi nyilatkozata ellenére – mégiscsak elnyerték a tervek, és ezeket a cég hirdetéseken és honlapján egyaránt használja. A grafikus a cégtől a felhasználási díj megfizetését kéri. A cég a fizetési igényt elutasítja arra hivatkozva, hogy nem jött létre közöttük szerződés. Érvényes felhasználási szerződést ugyanis csak írásban lehet kötni. Létrejött-e a szerződés? Követelhet-e díjat a grafikus? 18. feladat X. Kft. kiír egy logó-/arculattervezési pályázatot. A pályázati kiírásban az alábbi rendelkezések szerepelnek. Állapítsa meg, hogy a pályamű jövőbeni felhasználásra vonatkozó következő feltételek jogszerűek-e? Rendelkezések

Jogszerű/nem jogszerű Miért?

X. Kft. a nyertes logó/arculat beküldőjével a logó és az arculat felhasználása érdekében szóban állapodik meg. A nyertes logó/arculat reklámműnek minősül, amelyre tekintettel valamennyi vagyoni jogot – beleértve az átdolgozás jogát is – kizárólagosan, területi korlátozás nélkül, a logó/arculat teljes védelmi idejére szólóan, harmadik személynek átengedhető módon a megrendelő szerez meg. X. Kft. jogosult a logót/arculatot bármilyen módon többszörözni, arról egy vagy több másolatot készíteni, nyilvánossághoz közvetíteni, nyilvánosan bemutatni, illetve terjeszteni vagy bármely – a jövőben ismertté váló – más módon felhasználni. Nem sérti a logó/arculat tervezőjét megillető mű egységének védelméhez való jogát a logó harmadik személy által tervezett arculatban való felhasználása, ha az a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A szerző szavatossági kötelezettséget vállal arra, hogy a logó/arculat tekintetében harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, amely a megrendelő jogszerzését akadályozná vagy korlátozná.

szerzoi jogi tankonyv.indd 87

2012.04.24. 11:27:22

Szerzői jog

A közös jogkezelés 19. feladat Kata a Balatonnál Elek által szerzett dalokat ad elő. A hallgatóságban ott ül Elek is, aki másnap felkeresi Katát, és kijelenti, hogy jogsértés történt, mivel nem kért engedélyt tőle, illetve nem fizetett neki jogdíjat a dalok felhasználásáért. Katának valóban Elektől kellett volna engedélyt kérnie és részére jogdíjat fizetni? 20. feladat Zsolt és Petra a Zeneakadémiára járnak. Egy alkalommal ketten szereznek egy dalt. Zsolt az Artisjusnál saját nevében bejelenti a Petrával együtt szerzett dalukat, mégpedig saját neve alatt. Petra egy ismerősön keresztül értesül a bejelentésről. Zsolt arra hivatkozik, hogy a bejelentéssel egyidejűleg keletkező szerzői jogok őt illetik meg, és ezért az Artisjus által továbbított jogdíjban is csak ő részesül majd. Igaza van Zsoltnak? A szerzői jog korlátai 21. feladat Zsuzsa nagy rajongója a meséknek. Gyorsan elterjed róla, hogy kitűnően fest, és precízen tudja reprodukálni az egyes mesefilmek figuráit. Egyre több és több megbízást kap olyan családoktól, akik a gyerekszoba falaira szeretnének mesefigurákat festetni. Zsuzsa erre egy jól jövedelmező vállalkozást épít ki. Szabad felhasználásnak minősül Zsuzsa tevékenysége? 22. feladat Egy ügyvédi irodában négy ügyvéd dolgozik. Az ügyvédi iroda egyik munkatársa úgy dönt, hogy az irodában használt jogszabályokat tartalmazó szoftverrel működő adatbázist kizárólag magáncélra lemásolja gépére. Szabad felhasználásnak minősül a saját gépre történő átmásolás? 23. feladat Károly bortermeléssel foglalkozik, mindemellett pedig nagyon szereti az irodalmat. Úgy dönt, hogy a borospalackokon található címkén feltünteti az egyik általa kedvelt kortárs szerző versrészletét. Maga a címke nem élvez szerzői jogi védelmet. A költő szerzői jogaira hivatkozik, Károly pedig az idézés szabályaira. Melyiküknek van igaza?

szerzoi jogi tankonyv.indd 88

2012.04.24. 11:27:23

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

24. feladat Zsolt részt vesz egy piackutatással foglalkozó nyilvános előadáson. Az előadás anyaga elérhető a honlapon. Egy nap lehetőséget kap, hogy írjon egy szakmai cikket az előadáson felmerült kérdésekből. Annyira tetszett neki az előadás, hogy úgy dönt, több helyen a cél által indokolt terjedelemben az előadáson szereplő egyik előadó szó szerinti fordulatait veszi át a cikkben, a forrást is megjelölve. A cikk megjelenik, és az érintett előadó felháborodásában egy levelet ír a kiadónak az előadásából vett szó szerinti idézés miatt. Jogosan? 25. feladat A „Pozitív hírek” című napilap honlapján megjelenik egy könyvkritika egy újonnan megjelent könyvvel kapcsolatban. Egy másik napilap, a „Hírek a világról” átveszi a könyvkritikáról szóló cikket, és felteszi a honlapjára. A cikk írója tiltakozik, és arra hivatkozik, hogy ő nem járult hozzá a cikk felhasználásához. A „Hírek a világról” szabad felhasználásra és arra hivatkozik, hogy a másik napilap nem tett az ilyen felhasználást kifejezetten megtiltó nyilatkozatot. Az Szjt. rendelkezései alapján jogszerűen vette át a cikket? 26. feladat Az egyik cég jutalomrendezvényt szervez az alkalmazottak részére. Az eseményen egy ad hoc zenekart formálva néhány kreatív munkatárs lép fel. Felolvasásra is sor kerül különböző kortárs művek szerzőitől. A vezetőség azon gondolkodik, hogy a felhasználásokra kell-e engedélyt kérniük? 27. feladat Egy nap az egyik könyvkiadó megjelenik a piacon egy újfajta szolgáltatással: honlapjáról e-könyvek tölthetők le bizonyos összeg ellenében. Egy alkalommal a könyvkiadó egyik alkalmazottja rábukkan egy másik honlapon a már online módon eladott e-könyvre. A vezetőség felszólító levelére az e-könyv eladója jogkimerülésre hivatkozik. Vajon jogosan?

szerzoi jogi tankonyv.indd 89

2012.04.24. 11:27:23

Szerzői jog

Az internet és a szerzői jog 28. feladat Párosítsa össze a vagyoni jogokat a megfelelő felhasználással! Cselekmény a) A számokat, amiket az internetről töltöttem le, kiírom egy CD-re. b) A Duna Televízió híradója – a tévében vetített híradóval egy időben – az interneten elérhető. c) Kedvenc fotóimat feltöltöm a honlapomra. d) Beszkennelem a kedvenc könyvemet. e) A MR1 rádió internetes oldalának archívumában korábbi műsorait teszi újra meghallgathatóvá. f) A Telenor vagy a Vodafone új készülékéhez letölthető csengőhangokat tesz fel honlapjára. Minek minősül? 1. Lehívásra hozzáférhetővé tétel 2. Digitális többszörözés 3. Nyilvánossághoz közvetítés 4. Nyilvánossághoz közvetítés/simulcasting 5. Nyilvánossághoz közvetítés/webcasting 6. Digitális többszörözés 29. feladat Katalinnak nagy CD-gyűjteménye van. Egy napon arra az elhatározásra jut, hogy gyűjteményét szeretné megosztani másokkal is, ezért szerkeszt egy internetes oldalt, amelyre felteszi az összes zeneszámot, amit csak talál otthon. Jogszerűen járt el? a) Nem, mert mielőtt feltette volna a zenét, engedélyt kellett volna kérnie a közös jogkezelő szervezetektől. b) Igen, mivel a CD-k legálisak, megvételük után bármit tehet velük, még saját internetes oldalára is felrakhatja őket. c) Igen, mert az internetes oldal az ő tulajdonában áll, ezért bármit feltölthet rá. d) Igen, mert ha a zeneszámok ingyenesen letölthetők, Kati nem jut ezáltal haszonhoz, így nem történt jogsértés azzal, hogy nem kért engedélyt a zenék felhasználására.

szerzoi jogi tankonyv.indd 90

2012.04.24. 11:27:23

A fejezetekhez kapcsolódó feladatok

A jogérvényesítés eszközei 30. feladat Az alábbi esetek közül melyikben biztosan nem lehetne megállapítani a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése büntetőjogi tényállás megvalósulását? a) Egy számítástechnikai üzletben házi készítésű borítóval ellátott, másolt filmeket tartalmazó DVD-ket értékesítenek. b) Más (nem ingyenes) számítógépes programjának a saját számítógépre való másolása. c) Egy CD dalainak mp3 formátumba való átkonvertálása és e-mailen való átküldése egy barát számára. d) Egy cég a Thomas a gőzmozdony rajzfilm karaktereivel díszített játékokat és gyerekruhákat állít elő és árul a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül. 31. feladat Igaz vagy hamis az állítás? a) Szerzői jogi jogsértések esetén a polgári és a büntetőjogi eszközök egymástól függetlenül igénybe vehetők. b) Szerzői jogi jogsértés szankciója nem lehet szabadságvesztés. c) A szerző jogai megsértése esetén csak akkor indíthat polgári jogi pert, ha a jogsértő szándékosan követte el a jogsértést. d) Polgári jogi bíróság előtt érvényesíthető igények pl. az abbahagyásra kötelezés, elégtétel adása, adatszolgáltatási kötelezettség és a jogtalan gazdagodás visszatérítése. e) Egy internetes jogsértő módon közzétett tartalom eltávolításának leggyorsabb módja a büntetőjogi eljárás. f) Szerzői jogot sértő bűncselekmények esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el nyomozó hatóságként. g) A haszonszerzési cél vagy a vagyoni hátrány okozása a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése büntetőjogi tényállás megállapíthatóságának a feltétele. h) Polgári jogi eljárást a jogosult keresetlevél benyújtásával indíthat, míg a büntető eljárás feljelentésre vagy hivatalból is indulhat. i) Az értesítési-eltávolítási eljárás során a jogosult a tartalomszolgáltatónak küld értesítést a jogsértő tartalom eltávolítása érdekében.

szerzoi jogi tankonyv.indd 91

2012.04.24. 11:27:23

A Feladatok megoldása 1. feladat

Példák

Szerzői mű

újságcikk

Igen, mert az újságcikk tartalma híreken alapul ugyan, egyéni, eredeti jelleget mégis hordozhat.

befejezetlen színdarab

Igen, mert a szerzői jogi védelemnek nem feltétele a mű befejezettsége. Nem, mert a történelmi tények, adatok nem képezik a szerzői jogi védelem tárgyát.

egy kisregényben feldolgozott történelmi esemény honlap

Igen, mert a honlap mint gyűjteményes mű állhat védelem alatt.

kávéscsészekészlet

Igen, mert mint iparművészeti alkotás élvezhet szerzői jogi védelmet.

múzeumi kiállítás

Igen, mert az egyes műtárgyak összeválogatása lehet egyéni, eredeti jellegű, így mint gyűjteményes mű állhat szerzői jogi védelem alatt. Nem, mert a jogszabályok tekin tetében a szerzői jogi védelem kizárt.

Magyarország Alaptörvénye egy kávéház belső elrendezése

Igen, mert mint belsőépítészeti alkotás állhat szerzői jogi védelem alatt.

térkép

Igen, mert mint grafikai alkotás állhat szerzői jogi védelem alatt.

filmötlet

Nem szerzői mű

Nem, mert az ötletet nem védi a szerzői jog.

2. feladat Nem, mert a szerzői jogi védelmet nem a mű esztétikai megítélése alapozza meg, hanem kizárólag annak egyéni, eredeti jellegének fennállása. Egy szakmai zsűri által díjazott mű esetében nagy eséllyel beszélhetünk szerzői jogi védelem alatt álló műalkotásról, azonban a díjnyertesség önmagában nem alapozza meg a védelem fennállását. Vitás esetben a jogerős bírói határozat állapíthatja meg a védelem fennállását.

3. feladat a) Fennáll a szerzői jogi védelem? Igen, mert a műalkotás – jelen esetben a film – befejezettsége nem feltétele a szerzői jogi védelem keletkezésének. b) Ki érvel helyesen? Egyikük sem, mert a műalkotás – jelen esetben a film – szerzői jogi védelme nem a „©” betűjellel történő ellátás miatt áll fenn, illetve a film befejezettsége nem feltétele a szerzői jogi védelem keletkezésének.

szerzoi jogi tankonyv.indd 92

2012.04.24. 11:27:23

Feladatok megoldása

4. feladat A szerzői jogi védelem a műalkotás létrejöttével keletkezik. Nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra. Arra sincs szükség, hogy az alkotó a művet befejezze, hiszen a védelem fennállásának feltétele pusztán az egyéni eredeti jelleg, amely fennállhat egy mű részletében is. A szerző a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérheti ugyanakkor művének ún. önkéntes műnyilvántartásba vételét. A kiállított tanúsítvány azonban nem keletkeztet szerzői jogi védelmet. Kizárólag bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező nyilvántartásba vett szerzői műve a tanúsítványhoz mellékletként csatolt műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását.

5. feladat a) Nem, mert Tosa szempontjából csak a szoftver, és nem az általa létrehozott versek élveznek szerzői jogi védelmet. b) Nem, mert szerzői jog csak akkor keletkezik, ha a mű természetes személy szellemi tevékenységének eredményeként jön létre, ami jelen esetben nem áll fenn. 6. feladat Nem, mert a szerzői jog nem kötődik életkorhoz.

7. feladat 1. A Béla és Ferenc által szerzett zene tekintetében: Béla és Ferenc engedélyezési jogaikat c) együttesen gyakorolhatják, mert a mű felhasználásához mindkettejük engedélye szükséges. 2. A zeneszerzők és Kati, a szövegíró tekintetében: Az általuk létrehozott dal a) összekapcsolt mű, mert az alkotáson belül az alkotói folyamatok jól elkülöníthetők egymástól, ezért az ilyen művet összekapcsolt műnek nevezzük. A zeneszerzők és Kati szerzői jogaikat a zene, illetve a dalszöveg tekintetében d) külön-külön, önállóan gyakorolhatják jogaikat az általuk létrehozott, elkülöníthető művön. 8. feladat 1. Egy szoftver kifejlesztésében egy tízfős csapat vesz részt. Az egyes programozók kreatív munkájának eredménye nem különíthető el egymástól. Ebben az esetben beszélünk ún. együttesen létrehozott műről. 2. A tízfős csapat olyan, modulokból álló oktatási szoftvert fejleszt ki, amelyek egy-egy szerzőhöz köthetők, de a modulok külön-külön nem értékesíthetők, mivel ezek egymásra épülnek. Ebben az esetben szerzőtársak műveiről beszélhetünk. 3. Olyan szoftver esetében, amely kezdő, középhaladó és haladó szintű tananyagot tartalmaz, amelyek adott esetben külön-külön is értékesíthetők, összekapcsolt műről beszélhetünk.

szerzoi jogi tankonyv.indd 93

2012.04.24. 11:27:23

Szerzői jog

9. feladat Nem, mert Gáspár a stúdió munkavállalója, így a forgalmazás tekintetében a kft. jogosult dönteni a munkáltatónak átadott vázák tekintetében.

10. feladat Nem, mert a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. Ettől csak a munkavállaló kifejezett írásos lemondása esetén lehet eltekinteni.

11. feladat Szerző

Nem szerző

Miért?

Lektor

A lektor nem a szöveg érdemi, tartalmi elemeit módosítja.

Filmötlet kitalálója

Az ötlet nem esik szerzői jogi védelem alá.

Forgatókönyvíró

A forgatókönyvíró alkotásának tere tág, minden további nélkül minősülhet szerzőnek.

Épület megrendelője

Alapjában véve a megrendelő nem válik szerzővé, pusztán azért, mert az épület terveinek elkészítését ő finanszírozta.

Nyersfordítás elkészítője

Nem minősül szerzőnek, mert a kreatív elem a szavak mechanikus lefordítása miatt hiányzik.

Elhunyt festő lánya

Szerzőnek nem minősül, csak jogutódnak, aki a továbbiakban rendelkezik a mű felett.

Kft.

Csak természetes személy lehet szerző, tehát nem minősül szerzőnek.

Gyártásvezető

Nem minősül szerzőnek, mert pusztán a szervezés nem jelent kreatív hozzáadást a mű létrejöttéhez.

12. feladat Nem, mert a kft. nem egy az egyben veszi át a cikkeket, hanem azokból összefoglalást készít, tehát nem beszélhetünk szerzői jogi értelemben vett felhasználásról.

13. feladat Igen, mert az interjú szerzői jogi mű. Fordításának közléséhez engedély szükséges.

14. feladat Helyes válasz: b. és d.

15. feladat Joanne Kathleen Rowling megírja a Harry Potter és a bölcsek kövecímű könyvet, amellyel létrejött a szerzői mű. A szerzőt ettől kezdve szerzői jogok illetik meg. Rowling úgy határoz, hogy megjelenteti a könyvet, azaz hozzájárul, hogy műve nyilvánosságra kerüljön. Kiadója, a Bloomsbury Publishing PLC 1997-ben Londonban

szerzoi jogi tankonyv.indd 94

2012.04.24. 11:27:23

Feladatok megoldása

kiadja (többszörözi) a könyvet, és piacra dobja (terjeszti). A kiadónak további engedélyt kell kérni, ha a regényt nem nyomtatott formában kívánja terjeszteni, hanem digitális könyvként (nyilvánossághoz való közvetítés). A könyv borítóján Joanne Kathleen Rowling neve szerepel (névfeltüntetéshez való jog). A Harry Potter-könyv fordításának a jogát a szerzőtől, illetve a kiadótól az Animus kiadó szerezi meg, amely Tóth Tamás Boldizsárt bízza meg a könyv lefordításával (átdolgozás). A Warner Brothers 1999-ben megvásárolja a filmjogot, és megfilmesíti a regényt (átdolgozás). 2001-ben filmvászonra kerül a regény története. A láncolatnak még nincs vége: a Warner Brotherstől a Mattel nevű, gyerekjátékokat gyártó cég megszerzi az engedélyt a Harry Potter figuráinak elkészítésére (merchandisingjog).

A szöveget valaki letölti

Áruházban vagy étteremben szól a zene

Valaki beszkennel egy szöveget

CD, DVD kiadása

Egy épület felépítése

Felolvasás

Figura ruhaneműkön, írószereken való megjelenítése, amelyek kereskedelmi forgalomban találhatók

Megfilmesítés

Film vetítése

Könyvesboltban elérhető könyvek, CD-k, DVD-k nagyszámú választéka Valaki egy könyv fejezetéről készít egy fénymásolatot

X X

Hangverseny

Valaki az internetre feltölt egy szöveget

Internetről letöltött anyag kinyomtatása

Mű fordítása

Színpadi előadás, szavalóest tartása Tévéműsor rögzítése Videotékában a kikölcsönözhető DVD-k

szerzoi jogi tankonyv.indd 95

Merchandising

Átdolgozás

Nyilvánossághoz közvetítés

Nyilvános előadás

Terjesztés

Többszörözés

Tevékenység

16. feladat

X X X

2012.04.24. 11:27:23

Szerzői jog

17. feladat Létrejött-e a szerződés? Nem, mert a felhasználási szerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a szerződés semmisségét eredményezi. Követelhet-e díjat a grafikus? Igen, mert a Ptk. értelmében érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell vis�szaállítani. Ha azonban ez nem lehetséges, a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja, és az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítéséről rendelkezik. A lízingcég köteles a díjat a grafikus javára kifizetni.

18. feladat Rendelkezések

Jogszerű/nem jogszerű Miért?

X. Kft. a nyertes logó/arculat beküldőjével a logó és az arculat felhasználá- Nem, mert érvényes felhasználási sa érdekében szóban állapodik meg. szerződést csak írásban lehet kötni. A nyertes logó/arculat reklámműnek minősül, amelyre tekintettel vala- Igen, mert reklámmű esetében a mennyi vagyoni jogot – beleértve az átdolgozás jogát is – kizárólagosan, vagyoni jogokat át lehet ruházni. területi korlátozás nélkül, a logó/arculat teljes védelmi idejére szólóan, harmadik személynek átengedhető módon a megrendelő szerez meg. X. Kft. jogosult a logót/arculatot bármilyen módon többszörözni, arról egy Nem, mert a jövőben ismertté váló vagy több másolatot készíteni, nyilvánossághoz közvetíteni, nyilvánosan felhasználási módra nem lehet felbemutatni, illetve terjeszteni vagy bármely – a jövőben ismertté váló – használási szerződést kötni. más módon felhasználni. Nem sérti a logó/arculat tervezőjét megillető mű egységének védelmé- Nem, mert e szerint a rendelkehez való jogát a logó harmadik személy által tervezett arculatban való fel- zés szerint a szerző lemond a mű használása, ha az a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. egységének védelméhez való jogáról. Személyhez fűződő jogról nem lehet lemondani. A szerző szavatossági kötelezettséget vállal arra, hogy a logó/arculat tekin- Igen, minden további nélküli kiköthetetében harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, amely a megren- tő ilyen feltétel. delő jogszerzését akadályozná vagy korlátozná.

19. feladat Nem, mert Katának nem a mű szerzőjétől kell engedélyt kérnie, hanem a közös jogkezelő szervezettől, ami jelen esetben az Artisjus.

20. feladat Nem, mert a szerzői jog nem a bejelentéssel, hanem a mű létrejöttével egy időben, automatikusan keletkezik.

21. feladat Nem, mert a jövedelemszerzés a magáncélú felhasználás esetében kizárt.

szerzoi jogi tankonyv.indd 96

2012.04.24. 11:27:23

Feladatok megoldása

22. feladat Nem, mert a magáncélú felhasználás szoftver esetében kizárt.

23. feladat A költőnek, mert itt a címke nem szerzői mű. Idézni pedig csak szerzői műben lehet.

24. feladat Nem, mert ez szabad felhasználásnak minősül.

25. feladat Nem, mert itt nem időszerű gazdasági vagy politikai témáról szóló cikkről van szó.

26. feladat Nem, mert zártkörű rendezvénynek – és így szabad felhasználásnak – minősül egy cég alkalmazottainak rendezvénye is.

27. feladat Nem, mert az online módon történő terjesztésre nem vonatkozik a jogkimerülés.

28. feladat Cselekmény

Minek minősül?

A számokat, amiket az internetről töltöttem le, kiírom egy CD-re.

Digitális többszörözés

A Duna Televízió híradója – a tévében vetített híradóval egy időben – az interneten elérhető.

Nyilvánossághoz közvetítés/ simulcasting

Kedvenc fotóimat feltöltöm a honlapomra

Nyilvánossághoz közvetítés

Beszkennelem kedvenc könyvemet.

Digitális többszörözés

A MR1 rádió internetes oldalának archívumában korábbi műsorait teszi újra meghallgathatóvá.

Nyilvánossághoz közvetítés/webcasting

A Telenor vagy a Vodafone új készülékéhez letölthető csengőhangokat tesz fel honlapjára.

Lehívásra történő hozzáférhetővé tétel

29. feladat A helyes válasz az a.

30. feladat Megoldás: c, mivel ez szabad felhasználási eset, magáncélú másolás, így nem valósul meg szerzői jogi jogsértés

szerzoi jogi tankonyv.indd 97

2012.04.24. 11:27:23

Szerzői jog

31. feladat Megoldás: a) Igaz. b) Hamis, mert a Büntető Törvénykönyv vonatkozó tényállásai alapján szabadságvesztés is kiszabható. c) Hamis, mert a polgári jogi eljárásban érvényesíthető igények többsége attól függetlenül megállapítható, hogy a jogsértő felróhatóan járt-e el. d) Igaz. e) Hamis, mert az értesítési-eltávolítási eljárás szolgálja ezt a célt. f) Hamis, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyomozó hatóság az ilyen típusú ügyekben. g) Igaz. h) Igaz. i) Hamis, mert nem a tartalomszolgáltatónak, hanem az internetszolgáltatónak küldi az értesítést.

szerzoi jogi tankonyv.indd 98

2012.04.24. 11:27:23

Ára: 1760 Ft (áfával) Megrendelését a következő címek valamelyikére küldheti: postacím: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 1374 Budapest, Pf. 552 fax: (1) 474 5534, e-mail: sztnh@hipo.gov.hu A könyv személyesen is megvásárolható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatán: 1054 Budapest, Akadémia u. 21

szerzoi jogi tankonyv.indd 99

2012.04.24. 11:27:26

Ára: 3600 Ft (áfával) Megrendelését a következő címek valamelyikére küldheti: postacím: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 1374 Budapest, Pf. 552 fax: (1) 474 5534, e-mail: sztnh@hipo.gov.hu A könyv személyesen is megvásárolható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatán: 1054 Budapest, Akadémia u. 21

szerzoi jogi tankonyv.indd 100

2012.04.24. 11:27:30