Copyright © 2016 by Deliquesce, Inc. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült Carrie Fisher: The Princess Diarist Published by Blue Rider Press, an imprint of Penguin Random House LLC, New York Hungarian translation © Bozai Ágota A verseket fordította © Wágner Eszter Borítóterv © Ben Denzer és Rachel Willey Borítófotó: LUCASFILM LTD. LCC engedélyével Csillagok háborúja IV. – Egy új remény & © Lucasfilm Ltd. LLC © Feng Yu / Shutterstock Szerzőfotó © Riccardo Ghilardi / Getty Images
Dupla konty hadművelet A filmet Angliában forgatták, így kimaradhattam ugyan az iskolából, de nem hagyhattam el a tett színhelyét. Riggs barátom megengedte, hogy a Barkers áruház mögötti, kensingtoni lakásában lakjak a forgatás három hónapja alatt. Emlékszem, amikor első nap megjelentem a forgatáson, igyekeztem a lehető legszendébbnek és legszerényebbnek tűnni. Kimentem a borehamwoodi stúdióba. Londontól úgy negyvenöt perces úttal lehetett elérni a helyszínt. Amint megérkeztem, beállítottak jelmez-, frizura- és sminkpróbára. (A stáb tagjainak többsége férfi volt. Ez akkoriban is úgy volt, és a helyzet mostanra sem változott sokat. Ez férfivilág, a show-biznisz a férfiak kenyere, nők csak ritka fűszerként fordulnak elő benne.) A kiválasztott frizura meghatározza, hogyan lát engem a közönség – minden mozilátogató ember –, hogyan gondolnak rám a továbbiakban. Életem végéig. (És valószínűleg még azon túl is. Nehéz elképzelni, hogy lesz olyan gyászjelentés a tévében, amelyben ne használnák fel a nagyon fiatal, kerek képű lány fotóját, akinek ártatlan arcát kétoldalt feltekert sűrű konty keretezi.) Hát, jó: az életem elkezdődött. Hos�szú, fehér, szűzies köpönyegben léptem át az élet küszöbén;
39
a frizurám pedig olyan volt, amilyet a tizenhetedik századi holland internátusi prefekták viselhettek. Azzal a gyötrelmes feltétellel kaptam meg a Star Warsban Leia hercegnő szerepét, hogy le kell fogynom legalább öt kilót. Így az örvendetes tény kevésbé azt jelentette nekem, hogy „De jó! Munkát kaptam!”, mint inkább azt, hogy „Munkát kaptam, és meghúztam a bokámat”. Mínusz 10% ügynöki jutalék, amit elég keservesen róttam le. Elmentem egy fogyifarmra. Texasba. Nincsenek fogyasz tótáborok Los Angelesben? Nem tudok más választ elképzelni, mint: (1) nincsenek, mert Los Angelesben már mindenki vékony; (2) nincsenek, mert 1976-ot írunk, és csak pár év múlva jön divatba a torna- és testcentrikusság, a fogyasztótábor-mánia. Akkoriban az egyetlen testmozgásguru Richard Simmons volt; egy csiricsáré, göndör hajú alak, aki halványan emlékeztetett egy meleg Bozo bohócra11, ami persze csak mellékszál, mert hála istennek, ezt biztosan nem tudhatom, hiszen megint hála, megint Istennek, nem volt közvetlen tapasztalatom Bozóval, a bohóccal. Anyám ajánlotta a texasi Green Door nevű műintézményt; persze lehet, hogy nem ez volt a neve, hanem Golden Door vagy valami ilyesmi, mert a Green Door szókapcsolatról mindenkinek A zöld ajtó mögött (Behind the Green Door) című klasszikus pornófilm jutott eszébe, amelyből a főszereplő Marilyn Chamberst megismerhette a nyilvánosság, illetve, mondhatni, nyilvánosházi ismertségre tett szert. (Tizenöt éves koromban láttam a filmet, abban hallottam először a „szopás” szót.) A texasi fogyókúrafarmon ismertem meg a híres tanácsadó-rovatvezető Ann Landerst (alias Eppie Lederer), és „Lady Bird” Johnsont, a First Ladyt, azaz Johnson elnök feleségét 40
is. Mindketten (túlsúlyos) szárnyaik alá vettek, ami nem volt éppen kényelmes helyzet. Amikor a Star Wars címét kiejtettem a számon, Lady Bird félrehallotta (Car Wash12). Ann/ Eppie pedig kéretlen tanácsokkal árasztott el a nem éppen bőséges vacsoránál, pontosabban a vacsorára kapott fogoly felett, amit mintha megpörköltek, aztán felgyújtottak volna. Valahogy torkig lettem az egésszel, így nehéz szívvel és hasonlóan nehéz testtel egy hét után távoztam.
***
Amikor megkezdődött a forgatás, igyekeztem meghúzni magamat, nehogy fennakadjak azoknak a hatalmaknak a radarján, amelyek kifejezetten utasításba adták, hogy fogyjak le. Ami azt illeti, csak ötven kiló voltam, de ennek a súlynak a felét az arcom tette ki. Szerintem azért tettek rám műkontyot, hogy könyvtámaszként funkcionáljon, szóval hogy a megfelelő helyen tartsa az arcomat, a füleim között, ne dagadhasson a képem nagyobbra. Így kellett maradnom, arcként az arcvonalban, a képem legalább olyan kerek volt, mint amennyire a termetem alacsony… de nem, kerekebb. Többnyire este hat óra körül fejeződött be a forgatás. Így ment minden hétköznap. A stáb kevésbé szerencsés tagjai – amely csoportba én is tartoztam – hajnali öt óra körül voltak kötelesek megjelenni a helyszínen. Kora hajnalban keltem; Colin, a vidám sofőr vett fel a kensingtoni lakhelyemnél, és végigszáguldottunk a még többnyire alvó Londonon a rózsaujjú hajnalban derengő külváros felé. Körülbelül negyvenöt percig tartott az út, amelynek végén a borehamwoodi Elstree Studios nem éppen merev kerítéséhez értünk. Miért kérték, hogy ilyen lehetetlenül korai órán jelenjek meg? Milyen szörnyűséges döntési folyamat részeként 41
választottak ki éppen engem és nem mást, nálam érdemesebb személyt a feladatra, olyat, akinek a dúsabb és hullámosabb hajzata derék derekát veri? A sci-fi-rajongók talán már kitalálták, mi volt a korai munkakezdés oka. Igen, az a szörnyűséges, nevetséges Leiafrizura! Két egyforma hosszú, barna vendéghajköteget rögzítettek a fejem két oldalára. Előbb az egyiket, aztán a másikat. Miután jó szorosan felrakták a fejemre, valamiféle túlméretezett fahéjas tekercs alakba felcsavarták őket – olyan ügyesen, hogy még mindig csodálom –, a fodrászmester pedig nagyon lassan és gondosan a híressé vált dupla kontyba rendezte a frizurát. Pat McDermott volt a fodrász, ő kapta azt a feladatot, hogy elkészítse számomra a filmben viselt frizurát. Mivel a Sampon haj szempontjából nem volt túlzottan bonyolult, azt hittem, itt sem lesz sok hajcihő. Feltesszük a parókát, itt-ott belekefélgetünk, berakjuk a hajtűket… és voilà, kész a frizura. Mi lehetne ennél egyszerűbb? Nos, ami azt illeti, ez az egyszerűbb feladat messze túlmutatott önmagán, figyelembe véve, hogy Leia frizuráját utánozzák a gyerekek, a transzvesztiták és a párok, akik olyan szexfantáziákkal szórakoznak, mint amilyet a Jóbarátok13 című sorozat tett feledhetetlenné. Bizony, nagyobb felelősség hárult ránk, mint első látásra gondolta volna az ember. Persze ezt az elején egyáltalán nem lehetett tudni. Így hát Pat megpróbálta összehozni azt, amit kértek tőle: egy olyan szokatlan frizurát, amit egy hercegnőt játszó, tizenkilenc éves lány viselhet. Pat ír származású volt, nagyon bájos ír kiejtéssel beszélt. A film szót „fillum”-nak ejtette, és „kedveskémnek” meg „aranyoskámnak” szólított. „Ugye, millyen csuda szép fillum ez, aranyoskám?” és „Az én kedveskémre minden áldott reggel 42
ráárakom azt az idétlen frizurát az új fillumhoz”. Nem hiszem, hogy ez utóbbi mondat tényleg elhangzott volna, de mondhatta volna, és ennél nagyobb bölcsességet nem is szólhatott volna. A kora hajnali érkezéstől mindig elaludtam a sminkes székben; egyszerű lányként, akinek a haja nedves és kócos. Az éppen aznap viselt ronda póló vállára hanyatlott a fejem, hogy aztán két órával később csodálatos módon „Ki a csoda ez?” felkiáltással felébredjek, és ámultan nézzem a nagy hatalmú Leia Organa hercegnőt, akinek korábbi lakhelye az Alderaan bolygó volt, most pedig már bárhol és mindenhol megjelenhet, ahol csak akar. Sok gondom volt a Star Wars-beli külsőmmel. Igazi gondok, nem olyanok, amilyenekkel az ember csak azért hozakodik elő, hogy mások előtt szerénynek mutatkozzon, titokban viszont nagyon is szépnek találja magát. Amit én a tükörben láttam, az valószínűleg nem egyezik azzal, amit sok kamasz fiú látott. Ha tudtam volna, mennyi önkielégítésnek leszek a forrása… nos, az sok szempontból rendkívül bizarr lett volna, és örülök, hogy ilyesmi akkortájt nem jött elő. Amikor férfiak azzal jönnek oda hozzám, hogy én vagyok az első szerelmük, nos, az finoman szólva is elég vegyes érzelmeket kelt bennem. Miért van az, hogy ezek a férfiak akkor olyan könnyen belém szerettek, most azonban ugyanez sokkal bonyolultabb a számukra?
43
Carrie Fisher
(1956–2016) író és színésznő Leginkább a Star Wars-filmek Leia hercegnőjeként ismert, azonban más mozikból is emlékezhetünk rá; láthattuk Copyright © 2016 by Deliquesce, Inc. például a Sampon és a Harry és Sally szereplői között. Elismert script doctor volt, A fordítás az alábbi kiadás alapján készült és több is írt: Surrender the Carrie Fisher: Thesikerkönyvet Princess Diarist Pink, Édes gyermekem, The Best Awful, Shockaholic. A Képeslapok a szakadékAll rights reserved including the right of reproduction ból, valamint a Vágyivászat című műin whole or in part in any form. film és dokumentumfilm This edition published byveiből arrangement with Blue Rider készült. Press, an imprint of Penguin Publishing Group, a division of Penguin Random House LLC. A hercegnő naplója szellemes, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze Hungarian translation © Bozai Ágota 19 éves Carrie Fisher. A színésznő régi újsághalmok között bukkant A verseket fordította © Wágner Eszter rá kézzel írott naplójára, és szembesült tinédzserkori önmagával, Borítóterv © Ben Denzer és Rachel Willey azzal, hogy milyen is volt megélnie aLTD. Csillagok forgatását Borítófotó: LUCASFILM LCCháborújának engedélyével vagy éppen „hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját” színésztársával, Csillagok háborúja IV. – Egy új remény & © Lucasfilm Ltd. LLC Harrison Forddal. A hercegnő ezekről az intimitásokról is © Feng Yunaplója / Shutterstock beszámol, Szerzőfotó igazán egyedivé azonban az időutazás az idősebb © Riccardo Ghilardi / Getty teszi: Images Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek a kézzel írott napló szövegeivel, amelyek egy sokkal naivabb, sebezhetőbb nő képét mutatják. Carrie Fisher utolsó kötete ékes bizonyíték rá, hogy nem csupán egy hollywoodi szupersztárt, generációk ikonját, de egy kiváló írót is elveszítettünk a személyében.
librikiado.hu
3999 Ft