Hu manifesto web by European Schoolnet

e-SKILLS

KIÁLTVÁNY Bevezető: Don Tapscott -tól, A Wikinomics szerzőjétől

A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek a hozzájárulásával

e-SKILLS

KIÁLTVÁNY Bevezető: Don Tapscott -tól, A Wikinomics szerzőjétől

A kormányzat, az oktatás, a politika, a kutatás és az ipar kiemelkedő egyéniségeinek a hozzájárulásával

ELŐSZÓ A jelenlegi gazdasági és pénzügyi nehézségek ellenére a tudásalapú, innováció-vezérelt digitális gazdaságra történő átállás gyorsuló tendenciát mutat. Az európai vállalkozások versenyképességi és innovációs lehetőségei egyre inkább az új információs és kommunikációs technológiák stratégiai és hatékony felhasználásától függenek. Ez az új ipari forradalom a magasan képzett munkavállalóknak és IKT szakértőknek kedvez, míg a gyenge vagy nem megfelelő készségekkel rendelkező emberek még sebezhetőbbekké válnak. Mivel világszerte felbukkannak komoly versenytársak és piacok, az ipar bárhol kiaknázza a tehetséges emberi erőforrásokat. A digitális készségek kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa versenyképességében. A válság súlyos hiányosságokat tárt fel gazdaságunkban és munkaerőpiacunkon. Amikor napjainkban a munkanélküliség meghaladja a 10%-ot, még mindig nem képzünk elegendő digitálisan képzett szakembert. Ezt igazolja az a tény is, hogy az IKT végzettségűek száma folyamatosan emelkedett 2005-ig, de azóta csökken, ráadásul a nők aránya elkeserítően alacsony ezen a területen. Üzleti vezetők arra figyelmeztetnek, hogy súlyos versenyképességi és innovációs szakadékkal kellhet szembenéznünk, amelyek akadályozzák a növekedést hosszútávon. Nem csak IKT szakemberekre van szükség, hanem e-készségekkel rendelkező vezetőkre, menedzserekre és vállalkozókra valamennyi szakmában, az összes szektorban. Európa továbbra is jó helyzetben van, hogy a kihívásokkal foglalkozzon. Az Európai Bizottság javaslatot tett egy hosszú távú e-skills stratégiára és Digitális Menetrendre vonatkozóan, amely azokkal a feltételekkel foglalkozik, amelyek teljesítése szükséges az IKT-ban rejlő potenciál kiaknázásához. Jelentős előrelépés történt ugyan, de ez nem elég: fel kell gyorsítani a folyamatot, és fokozni az erőfeszítéseket. A munkanélküliség rekord szinten áll és nyomasztóak a gazdasági előrejelzések, ezért az Európai Bizottság új iparpolitikára vonatkozó javaslatokkal fog élni, amelyek növekedést idézhetnek elő 2012-ben. Ez a kiáltvány kulcsfontosságú vezetők - kormányzat, oktatás, politika, kutatás és az ipar területéről - számos gondolatát foglalja magában. Tükrözi a digitális készségekkel kapcsolatos legfontosabb kihívásokat Európa számára, illetve nagyon hasznos tanácsokat kínál a teendőkkel kapcsolatban. Nagyon hálás vagyok nekik, hogy megosztották bölcsességüket, szakértelmüket és energiájukat s ezáltal hozzájárultak a közös elképzelésekhez és cselekvési tervhez. Ez a kiáltvány felszólítás mindannyiunk számára.

Antonio Tajani

Az Európai Bizottság iparért és vállalkozásért felelős alelnöke ELŐSZÓ

BEVEZETŐ Digitális képességek létrehozása Európában Don Tapscott Európa fontos útelágazáshoz érkezett. Az államadósság, a fiatalok munkanélkülisége, a gazdasági gyengélkedés, a szociális nyugtalanság, az innovációk hiánya, az intézmények tehetetlensége, és más problémák, amelyek mind kihívást jelentenek, egymással is összeköttetésben állnak. Nem csak Európában, de a világon mindenütt az ipargazdaság és annak számos intézménye kezd elbukni. Tanúi vagyunk annak, hogy a kormányok nem tudnak megbirkózni az ipari krízissel, láthatjuk a média alapköveinek, mint például az újságoknak a tönkremenetelét, bizonytalanok a pénzügyi szolgáltatások, de gyengélkednek a szállítási rendszerek, a globális együttműködés intézményei és a problémamegoldás is. Újra kell gondolnunk és építenünk számos szervezetünket és intézményünket, amelyek jól szolgáltak bennünket évtizedeken keresztül, de most elérték életciklusuk végét. Ugyanakkor új iparágak, vállalkozások, és új civilizációk kontúrjai kezdenek kirajzolódni. A társadalomnak most áll rendelkezésére a legerőteljesebb platform ahhoz, hogy összehozza az embereket, képességeket és tudást, amelyek szükségesek a növekedés, a szociális fejlődés és egyáltalán a fenntartható világ biztosításához. A digitális forradalom miatt a régi ipari modellek a fejük tetejére állnak, és új lehetőségek bontakoznak ki. Az internet gyorsan fejlődik, és egyre erőteljesebb kommunikációs médiummá válik, valamint kritikus hajtóerejévé az innovációnak és a jólét megteremtésének, amely radikálisan csökkenti az együttműködés költségeit, és mint ilyen, alapvető változásokat enged meg azt tekintve, hogy milyen módon szervezzük a társadalom innovációs képességét, a javak előállítását, a szolgáltatásokat és a vagyont, vagy hogyan hozunk létre közösségi értékeket. Mivel a változás sebessége egyre gyorsuló, a következményei is azok. A digitális forradalom magában hordozza annak az ígéretét, hogy a gazdasági és társadalmi változások jólétet, szociális fejlődést és stabilitást idéznek elő. A vállalkozások és a közösségek együttműködnek annak érdekében, hogy új utakat találjanak a közös problémák, kihívások és törekvések

e-Skills Kiáltvány

megválaszolására. Az emberek minden eddiginél szorosabban működnek együtt annak érdekében, hogy újra feltalálják intézményeinket, és fenntartsák bolygónkat, egészségünket és egyáltalán a létünket. A képzéstől és a tudománytól kezdve az állampolgári részvétel és demokrácia új megközelítéséig sziporkázó új ötletek születnek, amelyek a XXI. századra az elvek új, átfogó készletét fogalmazzák meg – együttműködés, nyitottság, megosztás, kölcsönös függőség és integritás. Van azonban egy komoly probléma. Európában egyre növekvő digitális képességbeli szakadék létezik egyrészről a digitális átalakuláshoz szükséges elvárások, másrészt pedig a munkaerő képességei, know how-ja és adottságai között. Mint ahogy arra az e-Skills Kiáltvány rámutat, az európai fiatalok 22 %-os munkanélküliségi rátája ellenére a munkaadók rendszeresen arról számolnak be, hogy képtelenek betölteni olyan pozíciókat, amelyekhez tudományos és technikai készségekre van szükség. Ez a hiány egyre inkább akut lesz. Aktuális páneurópai kutatások, amelyeket a London School of Economics (LSE) végzett, azt mutatják, hogy komoly képességbeli hiányok mutatkoznak az európai fiatalság körében azon népszerű nézet ellenére, hogy ők már „született digitálisak”. A továbbiakban az LSE azt bizonygatja, hogy akadozik a digitális készségek elsajátítása a népesség körében az utóbbi években. A gyakran idézett Livingstone-Hope jelentés, amelyet az Egyesült Királyságban publikáltak, ezt a nézetet visszhangozza, megerősítve, hogy a képzések tantervei nem tükrözik vissza és nem is látják át az ipar igényeit. Az iskolák alapvető készségek elsajátításában működnek csak közre (például szövegszerkesztés), ahelyett, hogy a technológiai eszközök, a számítástechnika és a programozás alaposabb, lényegibb elemeket érintő és hiánypótló készségeket magában foglaló ismereteit adnák át. A legutóbbi Eurostat adatok, amelyeket 2009-ben publikáltak, azt mutatják, hogy az Európai Unió 27 államában a 20-29 éves korosztály tekintetében 1000 fiatal közül mindössze 14,3 tanul természettudományos vagy technikai tárgyakat a felsőoktatási képzés első időszakában. Létezik egy paradoxon: a fiatalok különösen elkötelezett IT használók, a 16-24 éves korosztály 5-7 alkalommal használja hetenként az internetet. Ennek ellenére a fiúk kevesebb mint 30%-a, és a lányok 15 %-a tervez IT-vel rokon tanulmányokat a felsőoktatás szintjén. A természettudományos és technikai tárgyaktól való elszakadás a késői általános iskolai és korai középiskolai képzésben kezdődik. Ez hatással van a felsőoktatásba igyekvő fiatal tehetségek utánpótlására, és később a munkaerőben elérhető e-Skills szintekre. Nagyra törő célokat kell kitűznünk és az egész képzési rendszeren változtatni kell, hogy kielégíthessük az európai fiatalok

BEVEZETŐ

igényeit és pozitívan befolyásoljuk a véleményüket, a motivációikat és teljesítményüket az akadémiai élet tudományos és technikai területein, és ezáltal jobban felkészítsük őket a későbbi szakmai életükre.

A digitális képességek szakadéka óriási probléma A probléma azért jelentős, mert a technológiai jártasság, képességek és adottságok kritikusak minden ipari szereplő számára. A régi, az ipari korból származó innovációs, termelési, elosztási és szinte minden más gazdasági aktivitási modell a feje tetejére áll a globalizáció és a digitális forradalom miatt. Mint azt sok évvel ezelőtt leírtam, azok a vállalkozások, amelyek átalakulnak a technológia segítségével, innovatívabbak, mert a tehetség hálózati modelljei jobban teljesítenek. Ezeknek jobb a viszonyuk a fogyasztókkal, mivel a közösségi média a fogyasztókat bevonja az üzleti hálózatba. Az internet, a mobilitás és az úgynevezett „big data” felemelkedése, valamint az új generációs adatelemzés képessé tette a cégeket teljesítményük extrém növelésére, és kompetitív előnyök megszerzésére. Ebből kifolyólag, mivel a munkaerő nem rendelkezik a szükséges digitális tudással és kompetenciával, az európai vállalatok, kormányzatok és más intézmények elkezdtek lemaradni. A fiatalkorúak munkanélkülisége, amely 22 % fölötti Európában, szintén kihívást jelent. Ez a szám az utolsó 10 évben folyamatosan emelkedett. Görögországban és Spanyolországban a munkanélküliség a fiatalok körében 50 % közelébe emelkedett. Sokan a technológiát hibáztatják, de nem erről van szó. A technológia utolsó hulláma az automatizálást hozta, tipikusan a költségcsökkentés, kifejezetten az egy főre eső költségek csökkentése céljával. Most azonban, amikor beérett a digitális forradalom, a technológia hatalmát ki kell terjeszteni, nem pusztán automatizálni, hanem a humán adottságokra is figyelni. A számítógépek lettek a kommunikáció eszközei, valamint az információk, a tudás és az emberi intelligencia megosztásának eszközei. Mostanra már nem csak az automatizálás a feladatuk, a globális piacon a versenyképes cégek és gazdaságok építésének eszközei is, ezért új munkahelyeket is teremtenek. Az együttműködés új formái feleslegessé tehetnek bizonyos munkahelyeket, vagy átalakulást és munkaerő leépítést idézhetnek elő a cégeknél. Nyomósabb érv azonban ennél, hogy az információs technológia segíthet felkarolni a kezdő vállalkozásokat azáltal, hogy innovatív adottságaikat tekintve megerősödhetnek általa, valamint az, hogy az induló kisvállalkozások ennek következtében a legmegbízhatóbb munkahelyteremtők. 2007-ben egy

e-Skills Kiáltvány

mérföldkőnek számító tanulmány – amelyet a Kauffman Alapítvány végzett az Egyesült Államokban – feltárta, hogy a munkahelyteremtés elsősorban az új cégektől ered, tehát a vállalkozói kedv eredményezi: a 12 millió új munkahely közül 8 milliót 5 évnél fiatalabb, kezdő cégek teremtettek. A kormányzatok vezetői rossz lóra tesznek, amikor az ország legnagyobb és legerősebb cégeit tekintik a munkahelyek forrásának. Az internet lehetővé teszi a vállalkozások és új üzleti formák új korszakának bekövetkeztét. A kis cégeknek számos olyan adottság állhat a rendelkezésére, ami a nagyoknál is megvan, az ott jelentkező terhek nélkül, pl. bürokrácia, az örökség kultúrája, a munkarend a hagyományaival együtt, melyek mind hátráltatják az innovációt. A nyitott innovációból, ahol a tehetségek nincsenek a vállalat határai közé szorítva, minden szervezet profitál, de leginkább a kis cégek. Amint egyre több kis cég aknázza ki az internet új forrásait, példa nélküli hozzáférést nyerhetnek a globális piacokhoz, amelyet korábban csak a legnagyobb társaságok élvezhettek. Az IKT ipart mindig a vállalkozók kezdeményezése hajtotta. Más iparágak egyre inkább átveszik ezt a modellt. A vállalkozói és innovatív képességek ezért elengedhetetlen összetevői lesznek a jövő digitális készségeinek. „A képességek és a munkaerő fejlesztése az európai gazdasági jövő valutái” – mutatott rá Jan Muehlfeit a Microsofttól, aki a ’European e-Skills Egyesület’ társelnöke is. A vállalkozások munkahelyeket teremtenek. Az együttműködés és a hálózati üzleti modellek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások versenyképesek legyenek. Ezek az igazságok vonatkoznak az IKT iparra magára, de a gazdaság egészére is. Ugyanakkor van egy hiányzó összetevő. Ha meg kell küzdenünk a strukturális munkanélküliséggel, akkor Európának olyan kormányzati irányelvekre van szüksége, amelyek megteremtik ennek a feltételeit. A technológia által kínált lehetőségek univerzálisak, az európai vállalkozók globális versenytársak. Egy indiai vagy kínai vállalkozó ugyanúgy kihasználhatja a globális forráskeresést, a nemzetközi tapasztalatot és a különböző online platformokon keresztül a fogyasztókhoz való hozzáférés előnyeit, mint bárki más. Ugyanakkor a munkahelyek aránytalanul azokra a helyekre tevődnek át, ahol a kultúra, az intézmények és a tehetség elősegítik az új innovációk piacra kerülését. Európa számára létfontosságú, hogy a legnagyobbra értékelt digitális készségek központi szerepet kapjanak ebben a globális versenyben, és hogy olyan munkaerőt hozzon létre, ide értve a vállalkozókat és menedzsereket is, mely mélyreható technológiai tudással bír, és a digitális forradalom kultúrájának szerves részét képezi.

BEVEZETŐ

Ahhoz, hogy lehetővé tegyék a vállalkozást és a munkahelyteremtést, a kormányzatoknak be kell fektetniük a képzésbe, hogy magasan képzett, digitális tudással rendelkező munkaerőt hozzanak létre. El kell kerülniük a protekcionizmust, és biztosítaniuk kell, hogy a globális piacok nem zárulnak be a vállalkozók elött. A kormányzatok adókkal és egyéb ösztönzőkkel bátoríthatják a kutatás-fejlesztéseket, a kezdők számára pedig megkönnyíthetik a kockázati tőkéhez és a marketingtámogatáshoz való hozzáférést. Országok vezetői digitális brainstormingot kezdeményezhetnének, hogy bevonják a polgárokat a közös gondolkodásba arról, hogy hogyan mozdítsák előre a vállalkozó szellemet. Ha Európa a felemelkedő globális piacon munkahelyeket akar teremteni és megtartani, akkor a kormányzatoknak nem kellene továbbra is a nagy, hagyományos cégekre támaszkodniuk, de a vállalkozások bajnokává kellene válniuk. Ezt kell tenniük az iskolákban, a médiában és minden más alkalommal. Minden európai országnak szüksége van egy „Jobs through e-Entrepreneurship” kampányra, melynek célja a digitális készségek (e-skills) megteremtése széles körben, partneri viszonyban, s amelynek új vállalatok létrehozását és fejlesztését kell szem elött tartania. Ugyanakkor Európában ma több mint 300 millió ember marginalizálódik a digitális gazdaságban. Az e-készségek (e-skills) elsajátítása növelheti a jó képességű dolgozók utánpótlását, emelheti az alkalmazási lehetőségeket és Európának – erősen szükséges – produktivitási injekciót adhat. A munkaerőnek folyamatosan képeznie kell magát a már meglévő képességei alapján azért, hogy biztosítsa versenyképességét a XXI. század kihívásokkal teli munkaerőpiacán. Az e-készségekkel bíró szakemberek fizetése jóval magasabb, mint az alacsonyabb képességekkel rendelkezőké. Erőteljes menedzseri stratégiákat és technikákat kell azonban bevetni annak biztosítására, hogy az e-Skilleket teljesen kihasználják annak érdekében, hogy előmozdítsák a hatékony IT alapú innovációt és serkentsék a gazdaság felépülését és produktivitásának növekedését. Számos kritikus szint létezik, ahol a know-howra szükség van: • minden alkalmazottnak szüksége van a jártasság, a kompetencia és korunk eszközeiről való tudás bizonyos szintjére, mert ezek kritikussá válnak minden munka sikeres elvégzése szempontjából. • a menedzsereknek és igazgatóknak maguknak is e-kompetenciával kell rendelkezniük. Ez előfeltétel annak megértéséhez, hogy az új média hogyan alakíthatja át sikeresen a szervezetet. A világ más részeivel összehasonlítva az európai igazgatók lassabbak voltak

e-Skills Kiáltvány

a számítógép személyi használatának elsajátításában. Ezzel szemben nekik kellene vezetniük, mert a vállalati kultúrát saját magatartásukkal befolyásolják. Az igazgatók képzése és az e-vezetés kulcsfontosságú. • el kell mélyíteni a professzionális technikusok tudását – a vállalkozásoknak és a kormányzatoknak szükségük van programozókra, elemzőkre, rendszermérnökökre és rendszerépítőkre ahhoz, hogy felépíteni és menedzselni tudják IKT környezetüket. • az IKT szektornak magának is szüksége van a tehetség új szintjére, olyan professzionális munkaerőre, amely versenyképes a globális piacon. Európának szüksége van alapos és naprakész tudású technikusokra, technológusokra, feltalálókra. Látva az innovációs központok rendkívüli növekedését a Szilíciumvölgytől Bangalore-on és Pekingen át Szöulig, ennek gyorsan meg kell történnie. • az IKT tehetségek hiánya csak a STEM (Science Technology Engineering And Mathematics) -jéghegy csúcsa. Európának meg kell erősödnie képességeiben a tudomány, a technológia, a mérnöki munka és a matematika területein is. Mindez nem jelenti azt, hogy csak a technikai képzés fontos, vagy, hogy kizárólag a képességek tradicionális definíciója számítana. Inkább arról van szó, hogy kiegyensúlyozottabb tudomány/humán tárgyak oktatására van szükség a képzésben. Továbbra is szerepe van a bölcsészetnek a képzések között. Tegnap még úgy volt, hogy ha lediplomáztál, akkor ez egész életedre szólt, maximum egy kicsit követni kellett a választott terület folyamatos fejlődését. Ma pedig úgy van, hogy amikor végzel, akkor ez talán 15 percre szól. Ha technikai kurzust vettél fel a tanulmányok első évében, akkor lehet, hogy a 4. évre az ott tanultak fele már elavult. Természetesen továbbra is szükség van alaptudásra, nem kereshetsz ki Google-lel mindent. Ami viszont egyre jobban számít, az a képesség az élethosszig tartó tanulásra, a gondolkodásra, kutatásra, információk megtalálására, analizálásra, szintetizálásra, kontextualizálásra, és kritikus értékelésre, a kutatás felhasználására problémák megoldása céljából, az együttműködésre és kommunikációra. Ez különösen fontos azon diákok és munkaadók számára, akik globális gazdaságban versenyeznek. A munka piaca már globális és mivel adva vannak a hálózati üzleti modellek, a munkavállalók valós időben érzékelik a versenyt. A munkavállalóknak és menedzsereknek úgy kell tanulniuk, alkalmazkodniuk és teljesíteniük, mint még soha.

BEVEZETŐ

Amikor tehát ez az E-Skills Kiáltvány az e-Skills szót használja, akkor nem egyszerűen bizonyos digitális eszközök használatának korlátozott képességére utal, hanem inkább olyan mély tudásra és képességre, melynek segítségével egész életen át tanulhatunk a digitális forradalom minden megfelelő területéről, technológiáiról, alkalmazásairól, használatáról és az átalakulás képességeiről.

Mi tehát a teendő? Ahhoz, hogy kihasználhassuk a digitális forradalom lehetőségeit, és lépést tartsunk a globális versennyel, Európának át kell alakítania munkavállalói képességeit, tudását és adottságait. Együttműködve az ipar, a képzés és a kormányzat rendelkezik azzal az erővel, amely biztosítja a hosszú távú cselekvést és sikert, amely munkahelyeket, versenyképességet teremt és növeli a produktivitást. Az európai munkaerőnek szüksége van az eszközökre, hogy részt vegyen az innováció által irányított lehetőségekben, amely a digitális hajtóerejű vállalkozásokból fakad. Ez a gazdaság minden szektorára igaz. Biztosítanunk kell, hogy minden munkás, nem csak a fiatalok, rendelkezzen a szükséges digitális készségekkel, hogy kivehesse részét korunk hálózatos intelligenciájából. A képzés ma élethosszig tartó folyamat. Minden polgárnak könnyen hozzá kell férnie az IKT tréninglehetőségekhez. Az európai e-Skills Week fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a rendezvény az Európai Bizottság 2007-es kiadványára, az „E-skills a XXI. században” c. dokumentumra koncentrál. Ebben szerepel, hogy a digitális készségeket (e-Skills) integrálni kell az alap- és középfokú képzésbe. Erősítenünk kell a természettudományok, különösen a matematika és a fizika oktatását. A fiataloknak meg kell érteniük, hogy a digitális készségek jobb karrierlehetőségeket biztosítanak számukra. Az akadémiai és ipari szféra közötti határok elmosódása folytatódni fog. Ez jó, hiszen segíti az ipar és a kutatás elvárásainak jobb összehangolását, segít releváns digitális készségekkel rendelkező IT szakembereket képezni, ez pedig megnövekedett üzleti értéket ígér. Ugyanakkor Európának jobban kell figyelnie a meglevő tehetségek jobb kihasználására is. A digitális készségek kitűnő pluszt jelentenek bármely tapasztalt szakember profiljában. Az IDC kutatása feltárta, hogy 2015-re az összes munka 90 %-ához szükség lesz alapvető digitális készségekre. Az elektronikus kormányzás teljes potenciálja csak akkor jöhet létre, ha az európai népesség kapcsolódik az Internethez, és rendelkezik digitális készségekkel. Szükség van digitális műveltségi tréningekre azon csoportok számára, akiknél

e-Skills Kiáltvány

fennáll a kizáródás kockázata. Még a nyugdíjban levő idős állampolgárok is profitálnak, ha több és jobb digitális készségük van, napi egészségügyi, pénzügyi és személyes ügyeik intézése kapcsán. Sürgősen szükséges kezelni azt az aggasztó trendet, mely szerint az IKT szektorban dolgozó nők száma csökken. Ez gátolja a gazdasági növekedést, és minden országnak intézkedéseket kell hoznia, hogy orvosolja a nemek arányának egyenlőtlenségét. A nők alulreprezentáltsága az IKT tanulmányok és karrierek terén erőteljes tehetségbeli szakadékot okoz az IKT cégekben és a vállalkozásokban. Az európai digitális készségekkel összefüggő kihívások megoldásához a menedzsment gyakorlatának jelentős javítására lesz szükség, hogy ki lehessen használni az óriási vállalkozási és üzleti lehetőségeket. Kevernünk kell a technológiai kompetenciákat más üzleti kompetenciákkal. Az ’Innovation Value Institute’ ezt számos cégnél azonosította, az IT részlegek alulteljesítenek és a cégek menedzsmentje nem hajlandó finanszírozni az innovációt. A bizonyítékok azt sugallják, hogy innovációra azok a szervezetek képesek leginkább, amelyeknél az üzlet találkozik az IKT-val. Az e-kompetencia és a bizonyítványok európai standardjainak az elősegítése emelni fogja az IKT professzionalizmusát és megteremti azt az igényt, hogy magas szintű digitális készségeket (e-Skilleket) sajátítsunk el. Ezek a standardok ugyanis pontosan megfogalmazzák, hogy milyen tudás, képességek és kompetenciák szükségesek a privát- és közszférában. Így erősödik az európai egyetemek IKT szakemberek és e-kompetens menedzserek képzésében betöltött szerepe. Az IKT iparban a sikerhez szükséges képességeknek a növekedés új áramlataival együtt kell haladniuk és azokhoz alkalmazkodniuk. Ebben a kiáltványban az európai e-Skills stratégia érintettjei és támogatói készen állnak, hogy szerepet vállaljanak az európai innovációs partnerség és képzés létrehozásában. Az IKT képzés innovációja és az e-Skillek fejlesztése kiemelkedő fontosságú.

Don Tapscott bestseller szerző, legutóbbi műve Anthony D. Williams-szel közösen a Macrowikinomics. Jelenleg egy vizsgálatot vezet a globális problémamegoldás és kormányzás új modelljeiről.

BEVEZETŐ

e-Skills Kiรกltvรกny

TARTALOM JEGY ZÉK Előszó

Bevezető: Digitális Készség megteremtése Európában

Tartalomjegyzék

Általános áttekintés: Nagy távlatok: a kiválóság és az innováció felkutatásának felélénkülése

Fejezet 1: Innovatív oktatás: Európa jövőbeni munkaereje

Fejezet 2: Tehetségkutatás és tehetséghasznosítás

Fejezet 3: Értékvezérelt IT tevékenység felé

Fejezet 4: A női munkaerő teljes potenciáljának felszabadítása

Fejezet 5: Milyen lesz a jövő?

A szerzőkről

Bibliográfia

100

TARTALOMJEGYZÉK

ÁLTAL ÁNOS ÁTTEKIN TÉS: Nagy távlatok: a kiválóság és az innováció felkutatásának felélénkülése Dr. Bruno Lanvin Európa „realisztikus utópia” - ként való meghatározása jelenleg épp az első megmérettetésen esik át. A jelenlegi válság, bár vitathatatlanul globális méretű, különböző formákat ölt és más-más irányt vesz a világ számos részén. A modernkori történelem során először tört ki válság olyankor, amikor a fő termelőgazdaság nem azonos a fő fogyasztói gazdasággal. Továbbá az is most fordul elő először a modernkori történelem során, hogy a nemzetközi versenyelőnyök olyan tényezőkön alapulnak, melyeknek csekély közük van a természeti adottságokhoz, a földrajzi fekvéshez és az „időtálló technológiai előnyök”-höz.

Sürgősen lépni kell! Európának meg kell határoznia jövőbeni prosperitásának alapjait a gyorsan változó környezetben. Az elmúlt évtizedben Európa stratégiai lépéseket hajtott végre ez ügyben: többek között versenyképes és egyedülálló gazdaságot hozott létre, élen jár a környezetvédelem és az innováció terén. A jelenlegi válság miatt ezek a lépések még költségesebbé, ugyanakkor még értékesebbé is válnak. Amíg az Egyesült Államokban és a világ más részein (lásd az alábbi diagramot) a munkanélküliség csökkent, addig Európában a munkanélküliségi ráták folyamatosan növekszenek: Európában az e-skills kérdése égetővé vált. Munkanélküliségi ráta EU-27, Eurozóna-17, USA és Japán, szezonálisan kiigazítva, 2000. január- 2012. január Eurózóna

% 10

EU-27

Amerika

8 6

Japán

4 ‘00

’01

‘02

’03

Forrás: Eurostat 2012

e-Skills Kiáltvány

‘04

’05

‘06

’07

‘08

’09

‘10

’11

‘12

Naptári év

Mindemellett, az e-skills égető aktualitásának fő okát az európai (15-24 éves) fiatalok körében kimutatható magas munkanélküliség adja. 2012 januárjában az összesített adatok (lásd az alábbi grafikont) a 27 EU tagállam fiataljainak körében 22.4%-os munkanélküliséget mutatnak, az eurozónában pedig 21.6%-os munkanélküliséget jeleznek. Ezek az adatok 2011. januárjában a következők voltak: 21.1% és 20.6%. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Németországban (7.8%), Ausztriában (8.9%) és Hollandiában (9.0%) mérték, míg a legmagasabbat Szlovákiában (36.0%), Görögországban (48.1%) és Spanyolországban (49.9%) mutatták ki. Hasonló adatok indikálnak 8.3%-os munkanélküliséget az USA-ban és 4.6%-osat Japánban. Fiatalok munkanélküliségi rátája, EU-27 és Eurozóna-17, szezonálisan kiigazítva, 2000 január- 2012 január EU-27

% 22

Eurózóna

20 18 16 14 ‘00

’01

‘02

’03

‘04

’05

‘06

’07

‘08

’09

‘10

’11

‘12

Naptári év

Forrás: Eurostat 2012

Ez a sürgető kényszer azzal az erősödő meggyőződéssel társul, hogy az új gyártási technikák, az új fogyasztási struktúrák és szokások termékeny talajt szolgáltatnak Európában a „munkahelyekben gazdag fellendülés” számára anélkül, hogy Európának fel kellene adnia azon ambícióit, hogy világelső legyen a produktivitás, az innováció és az integráció területén. Ez az a terület, ahol az információs és kommunikációs technológiák (IKT), valamint az e-skills a jövő elemzésének és irányvonalának központi elemévé válik, hogy egy munkahelyekben gazdag és fenntartható fellendülés jöjjön létre Európában.

A lehetőségek új tárháza Az elmúlt tíz évben 12 milliárdról 247 milliárdra nőtt a napi e-mail-ek száma, 400 000-ről 4,5 milliárdra ugrott az sms-ek száma és átlag heti 2,7 óráról megdöbbentően 18 órára emelkedett az Internet használat:

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS: NAGY TÁVLATOK

egy ilyen világban az egyéni, társadalmi, szakmai és vezetői készségeket újra kell definiálni és az új kihívásokhoz kell igazítani őket. Az információt és a hálózatokat érintő újabb fejlesztések (pl. felhőszolgáltatások, hatalmas adatmennyiségek kezelése, közösségi média, mobilinternet és konvergencia, hogy csak néhányat említsünk ezek közül) újfajta készségeket igényelnek, és hatalmas lehetőségeket rejtenek azok számára, akik elsőként sajátítják el és alkalmazzák ezeket. Az e-skills keresleti és kínálati szintjeinek jelenlegi és várható adatait a kötet egy későbbi fejezetében ismertetjük. Európa egészére nézve tartós deficitet mutatnak az alábbiak: a magas munkanélküliségi ráták és az „e-skills szektorában” lévő betöltetlen állások magas száma. Ez az európai munkaerőpiac egyik legfeltűnőbb paradoxonja. Olyan időket élünk, amikor éppoly fontos az e-skills problémájának legjobb stratégiai megközelítését megtalálni, mint a kezeléséhez alkalmazandó eszközöket és folyamatokat kiválasztani. Mivel a globális versenyképesség motorja egyre inkább a tudás és az innováció, egyértelmű, hogy Európának a saját erősségeire (mint pl. az IKT szektor és a tudásalapú gazdaság) kell építenie annak érdekében, hogy fenntartható versenyelőnyökre tehessen szert nemzetközi szinten. Azonban továbbra is megoldandó feladat marad a munkaerő minőségét és struktúráját a globális tudásgazdaság beköszöntéből adódó kihívásokhoz és lehetőségekhez igazítani. Ha ezzel nem nézünk szembe, veszélybe sodorhatjuk az Európa jövőjére irányuló erőfeszítéseket, melyek Európát globális hatalommá és a „versenyképesség és integráció” modelljévé kívánják tenni. Az e-skills nyújtotta kihívás pontosan erről szól.

A kritikus hiányzó láncszem, belsőleg és külsőleg Az érdekelt felek abban messzemenően egyetértenek, hogy az e-készségek elengedhetetlenek a versenyképesség, a produktivitás és az innováció, valamint az európai munkaerő professzionalizmusának és alkalmazhatóságának növeléséhez. Elengedhetetlen annak a biztosítása, hogy a vezetők, IT szakemberek és IT felhasználók tudása, készségei, kompetenciái és leleményessége megfeleljen a legmagasabb globális kritériumoknak, továbbá elengedhetetlen, hogy folyamatosan frissítsék ismereteiket a hatékony élethosszig tartó tanulás révén. Európának digitális írástudással rendelkező emberekre van szüksége mind az infrastruktúra biztosításához, mind pedig a használatához.

e-Skills Kiáltvány

Az e-készségekkel rendelkező társadalom tehát a tudásalapú társadalom előfutára. Az európai társadalomban megfelelő e-készségek hiányában az infrastruktúrába történő megvalósult és tervezett befektetések (pl. széles sáv) nem fognak teljes mértékben megtérülni. Az ipar szempontjából nézve az is könnyen belátható, hogy az IT szektorban dolgozók további jelentős hiánya komolyan veszélyezteti az európai gazdaság sikerességét. Hatással van a high-tech iparágak fejlődésére és lassítja az innovácót, ami aztán kihat a foglalkoztatásra és a kapcsolódó iparágak produktivitására is. Következésképpen, az IT szakemberek hiánya gyengíti Európa globális versenyképességét. Ez a hiány egyben veszélyt jelent a közös digitális piac eredményeire is.

Az e-skills az európai versenyképesség, növekedés és munkaerőpiac kulcstényezője 2007. szeptemberében, az érintettekkel és a tagállamokkal folytatott, az Európai e-Skills Fórum kontextusában zajló, átfogó konzultációk és tanácskozások után az Európai Bizottság a hosszútávú uniós e-skills stratégiát is magában foglaló közleményt fogadott el:„e-Skills a 21. századért: a versenyképesség, a fejlődés és a munkahelyteremtés elősegítése” címmel. Ezt a stratégiát pozitívan fogadták a tagállamok a 2007. novemberében megjelent Versenyképességi Tanács Konklúziókban. Az érintettek szintén kedvezően fogadták a hosszú távú, e-skillsre vonatkozó teendők jegyzékét. Az infokommunikációs ipar, hogy hozzájáruljon a stratégia végrehajtásához, megalapította az e-Skills Industry Leadership Board-ot. Egy témához kapcsolódó tanulmány kimutatta, hogy a nemzeti IT politikák gyakran az alapszintű IT készségek fejlesztésére koncentrálnak. Az IT használók készségeinek fejlesztését gyakran a folyamatos szakmai képzés irányelvének részeként kezelik. A tanulmány szerint 9 ország rendelkezett az e-business készségek fejlesztését célzó irányelvekkel. Összesen 26 ország dolgozott ki irányelveket az e-készségekre vonatkozóan a felhasználók számára, míg 11 ország (Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Málta, Spanyolország, Portugália, Románia, az Egyesült Királyság és Törökország) rendelkezett kifejezetten a gyakorlott IT-használók készségeinek fejlesztését célzó irányelvekkel. A tanulmány összesen 45 kezdeményezést tárt fel, melyek specifikusan a gyakorlott IT-használó készségeinek fejlesztését célozták meg. Az e-skills uniós stratégiájának végrehajtása jól halad. Kidolgozásra került az Európai e-Kompetencia Keretrendszer, továbbá az Európai e-Skills ÁllásPortál is megvalósult számos, kiemelkedő szerepet betöltő

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS: NAGY TÁVLATOK

érdekelt bevonásával. Azóta újabb intézkedések történtek, pl. a változások jobb előrejelzése érdekében a kereslethez és a kínálathoz kapcsolódó intézkedések, az Európai e-Kompetencia Keretrendszer továbbfejlesztése, a releváns pénzügyi és adóügyi ösztönzők promóciója. A páneurópai e-Skills Week egy nagy jelentőséggel bíró figyelemfelkeltő kampány volt, mely az e-skills promócióját, a tapasztalatok megosztását, az együttműködés segítését és az érdekeltek mozgósítását célozta meg. Míg Európa most is küzd a válságból való kilábalással, a 2007-es év új tapasztalatokat hozott: az IT specifikus munkanélküliség mindig is jóval az összmunkanélküliség rátája alatt maradt. Ez azt jelzi, hogy az IT szektor növekedésének (és az e-skillsnek) az ösztönzését, mint anticiklikus irányelvet érdemes fontolóra venni a korábban már említett munkahelyekben gazdag fellendülés miatt.

Új dimenziók nyílnak a tehetségekért folyó globális versenyben Az e-skills iránti keresletet befolyásoló fő trend a globális beszerzés. A kereskedelmi mérleg azt mutatja, hogy Európa több IT terméket importál és több IT szolgáltatást exportál, miközben drágább IT termékeket és szolgáltatást exportál, valamint kevésbé drága termékeket és szolgáltatásokat importál. Így egyértelmű, hogy Európának magas e-készségekkel rendelkező IT szakemberekre van szüksége, akik hozzá tudnak járulni az innovációhoz, főként a szolgáltatások tekintetében. Az elmúlt évtizedben Európa nem vonzotta túl sok sikerrel a külföldi IT tehetségeket. A munkaerő kiszervezése és az offshore jelenség nem jelent időtálló megoldást az európai e-készségek hiányára. Ezen módszerek túlzott használata veszélyezteti az innovatív termékek és szolgáltatások minőségét. Továbbá minden jel arra vall, hogy azoknak az országoknak, melyek eddig pótolták az IT szakemberek hiányát Európában - például Kína és India -, hamarosan maguknak is szembesülniük kell az e-skills súlyos hiányával. A megfelelő szakmai e-készségek biztosításán túl Európában az is fontos, hogy megtaláljuk a módját, miként lehetne a jelenlegi munkaerőt fejleszteni e-skills szempontjából. Manapság az „e-skills piacok globalizációját” csak fokozza a magasan képzett egyének megnövekedett mobilitása. A globális információs hálózatok, távoli elérés, a földrajzi határokat és időzónákat legyőző virtuális csapatok olyan új munkakörnyezetet teremtenek, ahol stratégiai fontosságú az

e-Skills Kiáltvány

igazi tehetségek felkutatása. „A készségek szintjének javításáért és a tudományos kiválóság növeléséért folytatott harc teljes erőbedobással zajlik: a felsőoktatásra és a K+F-re fordított kiadások erősen növekvő tendenciát mutatnak szerte a világon – főként a feltörekvő országokban.”

Eljött a célzott intézkedések ideje

int

Az INSEAD eLab „készségek piramisa” paradigmáját alkalmazva világossá válik, hogy Európának a három alábbi szinten új kihívásokkal kell szembenéznie: (1) műveltség és elemi készségek, ide értve az e-készségeket, a matematikát és a természettudományokat is; (2) a munkaerőpiac által elvárt és a formális oktatás keretei között elsajátított szakmai képzettség; (3) a globális tudásalapú gazdaság (GKE: Global Knowledge Economy) által megkövetelt képességek, amik kevésbé megfoghatóak, de magukban foglalják a csapatvezetést és azt, hogy elébe mennek a változásoknak, továbbá döntő fontosságúak az innováció szempontjából. Bár Európa az elemi és szakmai képzettség tekintetében sok versenytársánál jobban áll, a három szint (lásd alább) egyikében sem tűnik ki a versenytársai közül.

1. sz

int

2. sz

int

3. sz

A globális tudásalapú gazdaság kiválóságai

A globális tudásalapú gazdaság kiválóságai: A harmadik (legfelső) szint a kifinomultabb – ám kevésbé számszerűsíthető – készségeket tartalmazza, amelyek a multikulturális munkacsoportok vezetéséhez és menedzseléséhez, a virtuális csapatban végzett munkához, valamint a változások kezeléséhez, anticipálásához és irányításához szükségesek. Ezek a készségek döntő fontosságúak az innováció, az új kihívások és témák menedzselése szempontjából.

Szakmai képzettség

Szakmai képzettség: A második (középső) szint az adott munkák elvégzésére alkalmassá tevő, elsajátítandó tudásra és képességre utal. E készségek túlnyomó részét a formális oktatás során el lehet sajátítani (pl. mérnökképző iskolákban, jogászképző iskolákban és egyetemeken). Bár az is igaz, hogy e készségek egyre nagyobb részét a „szolgálati idő alatt” sajátítjuk el.

Műveltség és elemi készségek (matematika, természettudomány, IT műveltség)

Műveltség és elemi készségek: A Készségek Piramisának első (alap) szintje tartalmazza azokat az alapvető készségeket és tudást, melyekkel az egyéneknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy a modern társadalomban boldoguljanak. Nem csak a hagyományos értelemben vett műveltség (pl. írás, olvasás és alapvető matematikai készségek) tartoznak ide, hanem egyre inkább, az IT műveltség is.

Forrás: Lanvin, B. and Fonstad, N. (2009), “Who Cares? Who Dares? providing the skills for an innovative and sustainable Europe” INSEAD eLab, 2009. március.

2009-ben az INSEAD Európát az elemi képességek tekintetében B besorolásban részesítette, B mínuszt adott a szakmai képzettségért és C minősítést kapotta GKE készségekért. Azóta sem történt jelentős változás. Ám semmi sem indokolja azt, hogy Európa lemaradjon: Finnország, Dánia és Svédország pl. magas helyezést kapott a globális sorrendben. Miközben a munkahelyi képzés a megoldás nélkülözhetetlen részét fogja képezni, a megoldás kulcsa az oktatási rendszerekben rejlik. Európa oktatási

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS: NAGY TÁVLATOK

rendszereinek, az általános iskolai szinttől az egyetemi szintig, szisztematikus átalakításra van szükségük ahhoz, hogy a digitális írástudást jobban tudják integrálni a tantervbe. A szisztematikus átalakítás az oktatás és az üzleti világ közötti szoros együttműködést, elengedhetetlen radikális reformok elfogadását és számottevően több befektetést igényel. Európa sokkal kevesebb pénzt fektet be a felsőoktatásba, mint Amerika és Japán. Egy friss Economist Intelligence Unit (EIU) tanulmány kimutatta, hogy az USA, Szingapúr, az Egyesült Királyság, Írország és Dél-Korea jár élen a megfelelő IT készségek fejlesztésében. Az EIU azt állítja, hogy ezeknek az országoknak a sikere a felsőoktatási kurzusokra - például természettudományi és mérnöki - jelentkezők számának erőteljes növekedésében rejlik. Ezek az országok olyan világszínvonalú egyetemeket vagy technológiai intézeteket tartanak fenn, amelyek a technológusokat nem csak technikai készségekkel, hanem üzleti és vezetői készségekkel is felfegyverzik.

Az Európai Digitális Menetrend követése 2010-ben az Európai Bizottság hivatalosan elfogadta Neelie Kroes alelnök „Európa Digitális Menetrendje” nevet viselő kezdeményezését, amely az intézkedések 7 kiemelt jelentőségű területét jelöli ki: egy közös digitális piac létrehozása, nagyobb mértékű kölcsönös átjárhatóság, a bizalom és az internetes biztonság megerősítése, sokkal gyorsabb internet hozzáférés, nagyobb befektetések a K+F-be, a digitális írástudás készségeinek fejlesztése és a digitális integráció növelése, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a társadalom számára kihívást jelentő problémák, pl. klímaváltozás és az elöregedő társadalom kezelésében. Az előnyök közül példaként említendő a könnyebb elektronikus fizetés és számlázás, a távgyógyászat és az energiatakarékos világítás gyors felfuttatása. Az Európai Bizottság feladata: • Az e-leadership és az IKT Szakértelem támogatása/felkarolása a tehetségállomány, a kompetenciák és az IKT szakemberek Európán belüli mobilitásának növelése érdekében. • Az online eszközök fejlesztésének támogatása és az IKT szakemberek és felhasználók kompetenciáinak elismerése az Európai e-Kompetencia Keretrendszerhez és az EUROPASS-hoz kapcsolódóan. • A nők nagyobb számban való részvételének támogatása az IKT munkaerőpiacon.

e-Skills Kiáltvány

• A digitális írástudást az Európai Szociális Alap szabályozásának fő prioritásává tenni (2014-2020). • Átfogó európai digitális kompetencia és média-írástudás mutatók indítványozása. Ezért a tagállamoktól elvárják, hogy: • Hosszú távú e-készségekre és a digitális írástudásra vonatkozó irányelveket valósítsanak meg. • Az oktatás és képzés modernizációjának érdekében az irányelveikben kiemelten kell kezelniük az e-learning-et, mind a tanterv, mind a tanulási eredmények, mind pedig a tanárok és trénerek szakmai fejlődése szempontjából. Jól látható, hogy a fent ismertetett tipológia (készségek piramisa) hogyan képezhető le a legközvetlenebb módon minden egyes cselekvési pontra. A kihívás abban rejlik, hogy mindezt következetesen tegyék az összes európai intézményben és nemzeti közigazgatási szervnél.

Újítsunk, hogy kitűnjünk és remekeljünk az újításban! Az elmúlt néhány évben számos érdekelt (főként ipari) hangoztatta az azonnali intézkedésekre tett javaslatok szükségességét. Ezek közül néhány: Uniós és tagállami szinten a hatóságoknak állami és magántulajdonban lévő partnerségek által irányított figyelemfelkeltő kampányokat kellene indítaniuk, amelyek a matematikát, természettudományt vagy technológiát tanulók számára rendelkezésre álló karrierlehetőségeket hangsúlyozzák. Ezeknek a kampányoknak az e-skills hiányát is ki kellene emelniük, mellyel az EU jelenleg szembesül -, valamint a kereslet és kínálat közti szakadék növekedésének hatását is hangsúlyoznia kellene. 2015-ig minden általános és középiskolát nagy sebességű internet kapcsolattal kellene ellátni és minden tanulót meg kellene tanítani az Internet felelős és biztonságos használatára. A tanterven kívüli foglalkozások (pl. laboratóriumok látogatása, vállalati nyílt napok, kutatók látogatásai) számát növelni kellene.

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS: NAGY TÁVLATOK

Két kulcsfontosságú időpontban kellene növelni a szakmai gyakorlat lehetőségét, a „piacképes tudás” felé való orientálódás végett: amikor a tizenévesek eldöntik, hogy mit tanuljanak, mikor befejezik a középiskolát, illetve az egyetemi képzés elején, amikor a hallgatók a karrierjükről döntenek. Középtávon a következőket kell fontolóra venni: • Végre kellene hajtani a hiányzó IT készségek alapos vizsgálatát, hogy hajszálpontosan megállapíthassuk a specifikus szakképzettségi hiányosságokat. Évenként Eurobarométer jelentéseket kellene készíteni, mely a következő 3-5 évre vonatkozóan térképezi fel a munkáltatók meglátásai révén az igényelt e-készségeket. • Ösztönözzük a tanárokat, hogy saját IT képzettségüket napra kés�szé tegyék és modernizálják a tanítási módszereiket úgy, hogy főáramként bevezetik a digitális tanítást/tanulást. A tanárok e-készségeit tanúsító okleveleket kellene bevezetni. • Az Európai Bizottságnak iskolák közti matematika és természettudományi versenyeket kellene rendeznie és finanszíroznia Európa szerte a tehetség díjazása érdekében. Ráadásul nyilvánvaló, hogy az e-készségek kihívása minőségi és egyben mennyiségi kihívás is. Európának magasan képzett IT szakembergárdára lesz szüksége, akik megfelelnek a munkáltatók igényeinek. A piac változékonyságának növekedése miatt egyre irrelevánsabbá válik a hagyományos „tanulj, majd dolgozz” modell. A munkáltatóknak és az oktatóknak egymással szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy egy élénkebb készségelsajátító keretrendszert (pl. megtanulni, hogy hogyan kell tanulni) tudjanak biztosítani. Az EU által irányított e-skills stratégia nem lehet pusztán rövidtávú. Az e-készségek tekintetében a kínálat és a kereslet aránya egyértelműen egyre akutabb problémákat vet fel. A hagyományos technológiai infrastruktúrákhoz kapcsolódó készségek iránti kereslet és a tudásalapú kollaboratív munkaerő iránti kereslet növekedni fog. Mégis, mindezeket a javaslatokat felülmúlja a „globális innováció szükségessége”, mellyel Európa szembesül. Az e-készségek az innovációs ökoszisztéma nélkülözhetetlen alkotóelemei; más szóval, Európának fel kell magát fegyvereznie az e-skills kiválóságaival annak érdekében, hogy az innovációért folyó globális versenyben élen járjon. Európának átlagon felül

e-Skills Kiáltvány

kell teljesítenie azért, hogy újíthasson. Ezzel párhuzamosan, Európának fejlesztenie kell oktatási és szakképzési rendszerét, hogy több tehetséget, kutatót, magasan képzett szakembert és vezetőt tudjon kitermelni és magához vonzani. Európának a felsőoktatásban, az élethosszig tartó tanulás és az alapképzés terén is újítania kell a kimagasló eredmények elérése érdekében.

Az óra ketyeg! Az e-skills hiányosságai strukturális, nem pedig ciklikus problémák. Az e-készségek hiányosságait célzó irányelveket Európának régióként, ötletgazdag módon, teljes mellszélességgel támogatnia kell. A jelenlegi krízis valamilyen szinten összezavarta a vitát, mivel az alacsonyabb keresleti szintek tévesen arra engedtek következtetni, hogy az e-skills hiánya csökkenő tendenciát mutat. Ez azonban nagyrészt csak illúzió: amennyiben az európai vállalkozások, kormányok és a tudományos világ nem reagál sürgősen, a szakadék még inkább nyilvánvalóbbá válik, amint beindul a gazdasági fellendülés. Azok az európai gazdaságok, amelyek nem kovácsolnak előnyt a válságból azáltal, hogy megerősítik azt a képességüket, hogy növelni tudják a kitermelt, e-készségeket birtokló szakemberek és vezetők számát, marginalizálódni fognak a tudásalapú és innováció által hajtott globális versenyben. A piac készség-kereslete

A teljes kereslet és készség-kínálat

A piac készség-kereslete 2. forgatókönyv:

Az e-kompetenciák tantervének fejlesztése

A piac készség-kereslete 1. forgatókönyv :

Készségek hiányosságai

Nem történtek lépések

Idő

A válság előtti időszak

A válság ideje

A válság utáni időszak

Forrás: Lanvin, B. and Fonstad, N. (2010), “Strengthening e-Skills for Innovation in Europe”, INSEAD eLab, 2010.

A fiatalok munkanélküliségének jelenlegi problémájával szembesülő Európában a cselekvés szükségessége új értelmet nyer. A digitális forradalomnak még csak a kezdetét láttuk: a digitális forradalom jövőjét határozottan Európa általános céljainak (inkluzív versenyképesség, fenntartható és innovatív növekedés) szolgálatába kellene állítani, miközben szem előtt tartjuk az európai polgárok jelenlegi igényeit és elvárásait. Az e-skills elsajátításának felkínálása a tervek kulcsfontosságú részét képezi.

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS: NAGY TÁVLATOK

Fejezet 1: Innovatív oktatás: Európa jövőbeni munkaereje Bár a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a foglalkoztatási szintre, főként a fiatalok körében, az e-Skills Kiáltvány (e-Skills Manifesto) 2010-es első kiadása óta egy összetevő szinte teljesen változatlan maradt: az oktatási rendszer kínálta e-skills nem megfelelő párosítása az állások által megkívánt készségekkel. Létezik azonban egy paradoxon, amint azt a Kiáltvány első kiadásában is állítottuk: „A fiatalok elkötelezett IT használók; a 16-24 év közötti fiatalok hetente 5-7 alkalommal használják az Internetet. Ennek ellenére a fiúk kevesebb mint 30%-a, a lányok kevesebb mint 15%-a tervezi, hogy IT-hez kapcsolódó tanulmányokat folytat majd a felsőoktatásban.” Az elszakadás a természettudományos és technikai tantárgyaktól korán megkezdődik (az általános iskola végén, középiskola elején), ez kihat a fiatal tehetségek utánpótlására a felsőoktatásban, valamint a munkaerő által kínált e-skills szintjére is. Ambiciózus célokat kell kitűzni és ambiciózus változásokat kell végrehajtani az oktatási rendszer minden területén annak érdekében, hogy az iskolai oktatásban pozitívan befolyásolhassuk a vélekedést, ezáltal pedig a motivációt és teljesítményt a természettudományos és technikai tárgyak terén, valamint az egyetemi életben. Fontos továbbá, hogy jobban felkészíthessük a fiatalokat a későbbi szakmai életre.

A tanulók hiányos készségei Az európai irányelvek elismerésre méltó módon célul tűzték ki, hogy felfegyverzik a fiatalokat a munka világa által elvárt készségekkel, hogy „2020-ra elérjék a 20 és 64 év közötti férfiak és nők körében a 75% os foglalkoztatottsági arányt”. Az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezés, melyet 2010. novemberében indítottak, az alábbi célokat tűzte ki: • A jövőben szükséges készségek jobb előrejelzésének támogatása. • A munkaerőpiac igényeinek és a készségeknek a jobb összehangolása. • Az oktatás és a munka világa közötti szakadék áthidalása.

e-Skills Kiáltvány

Az oktatási rendszernek már ma el kellene kezdenie a gyermekek és fiatalok digitális kompetenciával és e-készségekkel való felfegyverzését, hogy mire 20 évesen 2020-ban kilépnek a munkaerőpiacra addigra megfelelő digitális készségekkel rendelkezzenek. E cél érdekében „Az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságú kompetenciái” című, 2006-ban megjelent uniós ajánlás a technológiai kompetencia két területét emeli ki: „alapvető természettudományi és technológiai kompetenciák” (ide tarozik az elméleti tudás és a technológiai eszközök használata), és a „digitális kompetencia” az IT eszközök használatában munka során, szabadidőben és kommunikációs céllal. A „Digitális Menetrend Eredménytábla” (Digital Agenda Scoreboard) részére gyűjtött Eurostat adatok a fiatalok digitális eszközhasználatainak aggasztó szintjére mutatnak rá. Még mindig akad a fiatalok között olyan, főleg az alacsony szintű közoktatásban részesülők között, akik nem használják rendszeresen az internetet. Az alacsony szintű közoktatásban részesülő fiatalok átlagosan 13%-a nem használja rendszeresen az internetet, ez az arány azonban néhány országban, pl. Romániában, akár 50% is lehet. Az EU fiataljainak csak 25%-a rendelkezik „magas” szintű internet használói készségekkel a self-report szerint. A magas szint itt azt jelenti, hogy képes az alábbi feladatok közül 5-6 végrehajtására: információ keresése keresőmotor segítségével; e-mail küldése bővítményekkel; üzenet küldése csevegőszobákba, hírcsoportokba vagy bármely online vitafórumba; internet használata telefonálásra; P2P fájlmegosztás használata filmek, zenék, egyebek cserélgetése céljából; weblap készítése. Mivel ezek a „magas” szintű készségek nem foglalják magukban a legalapvetőbb IT szakmai készségeket, mint pl. a közösségi hálózatok, IT karbantartás, hálózatépítés vagy alapszintű programozás, potenciális veszélyt jelentenek a fiatalokra nézve, akik csak akkor szembesülnek majd azzal, hogy az állások túlnyomó többsége e-készségeket követel meg, amikor a munkaerőpiacra lépnek. Ráadásul, a European Vacancy Monitor kimutatása szerint az informatikus szakma egyike a magasan képzett fiatalok számára a legjobb álláslehetőségeket kínáló szakmáknak.

FEJEZET 1: INNOVATÍV OKTATÁS

Az alapszintű IKT kompetencia irányelv A tanulók közti nyilvánvaló kompetenciabeli szakadék ellenére, a várakozásokkal ellentétben, az alapszintű IKT kompetenciát az oktatási rendszer minden szinten messzemenően támogatja az irányelv szempontjából. Tipikusan holisztikus megközelítésben kezelik az oktatás számos szintjén: a tanári kompetenciától a tanulói kompetenciáig, e-biztonság és IKT a speciális igényekkel élők számára is, illetve a digitális szakadék problémája. Ezek az irányelvek foglalkoznak az infrastruktúra beszerzésével is, biztosítva, hogy az iskolák hozzáférhessenek a releváns technológiákhoz: az interaktív digitális táblákhoz, néhány esetben netbookokhoz, és a hagyományosabb (fix vagy mobil) számítógép laborokhoz is. A digitális tartalom is prioritást élvez a legtöbb európai országban, a tanárok és diákok online gyakorlóközösségétől az e-tankönyvek és adatbankok adatforrás szolgáltatásáig. Az EU tagállamaitól kapott beszámolók alapján az Európai Iskolahálózat (European Schoolnet) 2011-es jelentése a nemzeti Oktatási Minisztériumok sok olyan releváns irányelvét és gyakorlatát jelzi, amelyek támogatják az alapvető IKT kompetenciák fejlesztését és elismerik, hogy a digitális írástudás a műveltség modern koncepcióinak egyik alapvető része. A digitális írástudás és kompetencia oktatásának nemzeti szinten számos megközelítési módja létezik, a tipikusan IKT felhasználói készségekre összpontosító önálló IKT tantervtől az IKT minden tantárgyba való beágyazásáig. Néhány ország (pl. Németország) és régió az alapvető IKT kompetenciák hitelesítése céljából harmadik fél által kiállítandó oklevél - ilyen az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) - használatához folyamodott. Mindemellett, egészen mostanáig, a többség nem kezeli kulcsfontosságú feladatként a digitális szakadékot, és az iskolák nagyon különböznek abban, hogy valójában hogyan alkalmazzák a kormányok „top down”, azaz felülről lefelé irányelveit. Ez nagyrészt magyarázatot ad arra, hogy miért van ekkora szakadék az irányelvek célkitűzései és a tanulók készségszintjei között. Következésképpen tehát szükség van a jelenlegi irányelvek folytatására annak érdekében, hogy az IKT módszerek és eszközök leszivároghassanak az oktatási rendszer megfelelő részeire, továbbá arra is, hogy még koncentráltabban összpontosíthassunk az IKT megközelítések szem

e-Skills Kiáltvány

előtt tartására. Emellett további figyelmet kell szentelni a digitális szakadék ügyének azért, hogy biztosíthassuk minden tanuló számára, hátterüktől függetlenül, az alapvető IKT kompetencia megfelelő szintű elsajátítását. Mindazonáltal, a fő akadály a tanári kompetencia kérdése marad: nincs egységes európai szabvány az IKT tanári kompetenciára, a globális szabványok pedig nem feltétlenül alkalmazhatóak az európai kontextusban. Az Oktatási Minisztériumok ezért vizsgálják a saját szabvány felállításának szükségességét, amely az Európai e-Kompetencia Keretrendszer (European e-Competence Framework) részét képezhetné. A tanárok számára a digitális készségek elsajátítása szempontjából fontosak azok a számos érdekelt fél által indított kezdeményezések, mint pl. a Future Classroom Lab, melyek lehetővé teszik a tanárok számára, hogy a technológia által támogatott innovatív pedagógiával kísérletezzenek.

Valóban elég ambiciózusak a kitűzött célok? Az Európai e-Kompetencia Keretrendszerben felvázolt jelenlegi célok, bár hasznos kiindulási pontot jelentenek minden állampolgár számára az alapvető digitális írástudás megszerzéséhez, mégsem ismerik el kellő mértékben azokat a speciális kompetenciákat, melyek a munkavégzéshez szükséges e-készségekhez kellenek. Sokkal inkább alapszintű készségek készleteként működnek, ami hasznos egy sor tevékenység számára, ám nem készíti fel kellő mértékben azokat, akik magasabb szintű IT képzésben szeretnének részesülni vagy informatikát szeretnének tanulni. Ez a probléma az európai tagállamok mindegyikében jelen van. A Livingstone-Hope bírálat megjegyzi: „Az iparágak egy olyan oktatási rendszertől szenvednek, mely nem érti meg a szükségleteiket. Ezt támasztja alá az iskolai tanterv, ami az IKT-t tekintve inkább az irodai készségekre összpontosít, ahelyett, hogy a sokkal mélyebb számítástechnikai és programozói készségekre fektetné a hangsúlyt, melyekre a videojátékokat és vizuális effektusokat készítő high-tech ágazatokban szükség van. Ugyanakkor a fiataloknak és tanáraiknak tisztábban kell látniuk az ilyen ágazatokban rejlő lehetőségeket és a hozzájuk vezető képzettségeket. A természettudományok, a technika, a mérnökség/gépészet és a matematika – valamint a művészetek jelentik a siker kulcsát.” A bírálat azzal a javaslattal folytatódik, hogy a számítástechnika, mint tantárgy kapjon ugyanakkora hangsúlyt, mint más tudományok, pl. a fizika és a matematika, és tanítsák ezt is 11 éves kortól az általános alaptanterv részeként az iskolákban. E bírálat eredményeként az Egyesült Királyság

FEJEZET 1: INNOVATÍV OKTATÁS

kormánya megtette azt a lépést, hogy a hagyományos IKT órákat (melyek a digitális kompetencia megközelítésen alapultak) számítástechnika órákra cserélte, melyek a programozást, a web alkalmazásfejlesztést és a mobil eszközökre történő alkalmazások fejlesztését helyezik középpontba.

A matematikától a fizikán át a programozásig A fő kihívást az alapszintű IT kompetenciától az e-készségekig vezető úton a matematikai és fizikai eredmények jelentik. A jó matematikai készségek – főképp az algebra és az algoritmusok megértése – elengedhetetlenek a további programozói és számítástechnikai készségek fejlesztéséhez. A Microsoft ’Tanítás és Tanulás’ (Teaching and Learning) kutatása azt jelzi, hogy a matematika tipikusan egyike azoknak a területeknek, ahol az innovatív módszereket a legkevésbé használják az osztályban. Hasonlóképpen, a fizikatudás és készségek is elengedhetetlenek a hálózatépítéshez és a számítástudományi alkalmazásokhoz. Az európai diákok körében tapasztalható viszonylag alacsony teljesítményszint és érdeklődés e területek iránt aggasztó a magasabb szintű e-skills elsajátítására nézve. Az e témákat érintő Eurydice kutatás hangsúlyozza, hogy sok európai országban nincs olyan nemzeti szintű irányelv, mely a kevésbé jól teljesítőket segítené. A természettudományok és a matematika terén az OECD PISA programjában jobban teljesítő országok oktatási rendszerei megfelelő segítséget nyújtanak az e tantárgyakkal küzdők számára teljesítményük növelése érdekében. Az Eurydice szerint az IKT matematikában játszott speciális szerepének sem szentelnek elég figyelmet. „Az IKT használata a matematikában”a legtöbb országban előírás. Ám, általános hozzáférhetőségük ellenére, a számítógépeket ritkán használják matematika oktatás során. Ez az ellentmondás rámutat arra a céltévesztésre, hogy relevánssá tegyük a matematikát egy olyan technológiához kapcsolva, amelyet a tanulók napi szinten használnak.” Végül, főként a lányok körében a matematikát és a fizikát különösen alacsony érdeklődés övezi. Az e tantárgyakban használt példák és modellek inkább a fiúknak tetszenek, mint a lányoknak. Ez gyakran elveszi a lányok kedvét attól, hogy a középiskola felső évfolyamain a matematikát és a fizikát válasszák. Meggátolja őket, hogy számítástechnikát tanuljanak a felsőoktatásban és abban is, hogy később az IT iparban fussanak be karriert.

e-Skills Kiáltvány

Az Eurydice úgy véli, ennek a kihívásnak a fő tényezője a tanárképzés során a diverzitás hangúlyosságának a hiánya: „A diverzitás kezelése – pl. különböző diákokat tanítani, figyelembe venni a fiúk és a lányok érdeklődési körének eltéréseit – és a nemi sztereotípiák kerülése a diákokkal való interakció során a legritkábban üdvözölt kompetencia ezekben a programokban.” Ezek az aggodalmak rávilágítanak arra, hogy szükséges a modern technológiákon alapuló matematika és fizikaoktatás- és tanulás minőségének javítása több innovatív megközelítés alkalmazásával, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemek egyenlőségének kérdésére is.

A számítástechnika, mint tudomány Árulkodó az a tény, hogy kevés jelenlegi pán-európai adat áll rendelkezésre a számítástechnika, mint speciális tudomány szerepéről. Jelenleg az Insight országértékelő jelentések egyike csak ott érinti ezt a témát, ahol az a szélesebb IKT-hez kapcsolódik az oktatáspolitikában. Az ország-értékelő jelentések alapján nyilvánvaló, hogy a számítástechnika szinte mindig fakultatív. Ritka kivétel ez alól Svájc, ahol 2008-ban kötelező tantárgy lett a számítástechnika. Svájc határozottan állítja, hogy az IKT technikai szintű megértése fontos a középiskola felsőbb osztályai számára. Egy másik érdekes eset Ausztriáé, ahol a nemzeti célok közt egyértelműen említik az IKT-t a munkahelyi feladatköröknél, valamint az „e-készségeket” az alapszintű digitális kompetencia mellett és azon felül, ideértve a „gyakorlati számítástechnikát” is. Az informatika a középiskola elejétől kezdve önálló tantárgy. Az elsajátított kompetenciák harmadik fél minősítése által tanusíthatóak, ilyen az ECDL, továbbá az ipar szakmai tudást igazoló bizonyítványai is, mint a CISCO, Microsoft , SAP, Novell és Oracle – az alapvető technikai készségeken túlmenően. Ezeket főképp az „e-Learning Cluster” részét képező speciális iskolákban bonyolítják le. Ciprus kötelezővé tette a számítástechnikai képzést, a középiskolai évek második felétől oktatják. A következő két osztályban a diákok szabadon választhatják a számítástechnika további moduljait, az alkalmazásokat és hálózatokat (az utóbbit a Cisco Hálózati Akadémia támogatásával). A kijelölt szakközépiskolában 3 éves számítógépes rendszergazda technikusi képzés választható, amely lefedi a számítástechnika minden

FEJEZET 1: INNOVATÍV OKTATÁS

területét. Néhány más ország is hasonló technikai képzést kínál a középfokú szakképzési rendszerben – bár sok diák gyakran gyengén teljesít ezeken a választható kurzusokon és a lányok aránya is nagyon alacsony. Egyértelmű, hogy ha beleássuk magunkat a számítástechnika témáiba – az algoritmusoktól a programozásig és a hálózatépítésig -, az hatékonyabban felkészít minket arra, hogy műszaki tárgyakat tanuljunk a felsőoktatásban, akár a főiskolai, egyetemi, akár a szakképzési irányt követjük. Vannak példák alacsonyabb szintű megközelítésekre, amelyek arra törekszenek, hogy a számítástechnikát és a technológiát az oktatásba integrálják: A massachussets-i Műszaki Egyetem kidolgozott egy „Scratch” elnevezésű programozói nyelvet a fiatal gyerekek részére. Az EU-ban az iskolák ezt használják, általános iskolás kortól kezdve. A Scratch közösségek kifejezetten erősek többek között az Egyesült Királyságban és Portugáliában. Hollandiában A SURFNET/Kennisnet együttműködés 2004. óta számos IT eszközt vezetett be az iskolákban (pl. Készítsünk egy játékot verseny). További érdekes megközelítést olyan önként jelentkező szakközépiskolák felsőbb évfolyamain vezették be, ahol az iparági oklevelekért, pl. IC3, ECDL, és Microsoft oklevelekért a diplomázáshoz szükséges plusz krediteket lehet szerezni. A Microsoft Partnerek a Tanulásban (Partners in Learning) programja által szponzorált Innovatív Tanítás és Tanulás (Innovative Teaching and Learning, ITL) kutatás a fiatalok 21. századra való felkészítésének szükségességét vizsgálja, azt a célt, ami sokak szerint az oktatási lehetőségek gyökeres átalakulását, valamint a technológia tanításba és tanulásba történő beépülését is jelenti. Az ITL kutatás azokra a tanítási gyakorlatokra koncentrál, amelyek bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak a 21. század tanulási eredményeivel. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók többsége a problémamegoldó, újító és előállító helyett még mindig az információfogyasztó hagyományos szerepet játssza. Miközben az IKT használata a tanításban egyre gyakoribbá válik, a diákok IKT használata a tanulás során még mindig kivételes eset sok ilyen iskolában. Annak is eljött az ideje, hogy a „helyes gyakorlat szigetekről” elmozduljunk a számítástechnika oktatásának és tanulásának főáramszerű megközelítése felé. Az EU oktatási rendszereinek tanulmányozniuk kell a számítástechnika felkarolásának szükségességét, továbbá a még kifinomultabb IKT készségek tantervbe való beiktatásának szükségességét

e-Skills Kiáltvány

is. Nem kell arra várni a középiskolai vagy felsőbb középiskolai szintig, hogy bevezessük a számítástechnikai témákat – egyszerű módszerek is léteznek már, melyekkel a kisiskolás osztályokban is jól lehet dolgozni.

A példaképek eltántorítják a fiatalokat az IT-től Ahogy a diákok idősebbek lesznek, a példaképek – tanárok, szülők, karrier tanácsadók, és még inkább a média személyiségek – döntő szerepet játszanak a fiatalok karrierválasztásában. A diáklányok jövőbeni karrierjük megválasztásánál és így a felsőoktatási szinten választandó tantárgyak tekintetében is különösen nagymértékben függnek az idősebb példaképektől. Az alábbi grafikon a diáklányok, Cisco-s IT alkalmazottak és szülők, tanárok véleményét hasonlítja össze. Mit foglalnak magukban az Internet networking munkák 100 %

50 %

szoftverfejlesztés találkozás ügyfelekkel

segítségnyújtás másoknak

a világ jobbá tétele

A Cisco szerint mind a 4 tevékenységet magukban foglaló Internet networking munkák százalékos aránya Diáklányok, akik úgy gondolják, hogy az Internet networking munkák többsége magában foglalja mind a 4 tevékenységet Tanárok/szülők, akik úgy gondolják, hogy az Internet networking munkák többsége magában foglalja mind a 4 tevékenységet Forrás: WHITE PAPER Women and ICT: Why are girls still not attracted to ICT studies and careers? European Schoolnet, 2009

A grafikon világosan mutatja, hogy a szülők és tanárok ítélőképessége különösen valószerűtlen az IT karrierek esetében. Kevesebb, mint 35%-uk gondolja azt, hogy az IT hálózatépítő munka pozitív hatással van a világ egészére, és a nagy többség azt hiszi, hogy az IT dolgozók nem sok időt fordítanak arra, hogy másokkal, pl. ügyfelekkel, találkozzanak. A szülők és a tanárok így valótlan információkat adnak tovább a fiataloknak, akik valószínűleg az ilyen információkra alapozzák karrierjük választását. Nagy szükség van tehát az IT-t érintő, tanárokat és szülőket egyaránt elérő, pályaválasztással kapcsolatos információk pontosítására, amennyiben bővíteni akarjuk a szakma berkeibe lépő fiatalok körét.

FEJEZET 1: INNOVATÍV OKTATÁS

Az oktatás és a foglakoztatás közötti szakadék áthidalása Az e-készségekkel kapcsolatos másik fő kihívást az oktatás és a foglalkoztatás közti szakadék áthidalása jelenti. Az általános iskolai és középiskolai reformok gyakori mozgatórugója a társadalom azon igénye, hogy felvértezze a gyermekeket azzal a tudással, amely segít nekik abban, hogy képzett polgárokként tölthessék be szerepüket a társadalomban. Sok országban kételkednek abban, hogy valóban szükséges lenne az ipar igényeinek megfelelően a fiatalok munkához szükséges készségeinek fejlesztésére. Ez abból a megfontolásból ered, hogy az oktatási rendszernek többnek kellene lennie, mint egy egyszerű csatornának a jövő állásai felé. Az vitathatatlan, hogy a fiataloknak a tudást magáért a tudásért kell elsajátítaniuk, és a tantárgyak széles skáláját kell tanulniuk ahhoz, hogy ezzel is javítsák az életminőséget és a foglakoztatási lehetőségeket. Az alábbi diagram az ipar szempontjából illusztrálja azon csatornákat, melyek elengedhetetlenek a készségek helytelen párosításának feladatként való kezeléséhez. Livingstone-Hope-féle beszámoló a videojátékokat gyártó és vizuális effektekkel foglalkozó iparágak által elvárt készségekről: Célok és a tehetség által bejárható utak

A kiemelkedő tehetségek folyamatos áramlásának biztosítása az oktatás és a szakma között

Célok

A magas színvonalú képzéshez való hozzáférés biztosítása a munkaerő készségeinek fejlesztése céljából

Képzési szolgáltatók

Célcsatorna

Iskolák

Szakmai kollégiumok Egyetemek

Ipar

Forrás: The Livingstone-Hope Skills Review of Video Games and Special Effects, 2011

Ennek ellenére elmondható, hogy az egyensúly talán túlságosan is ebbe az irányba billent – leginkább a fiatalok szenvednek a gazdasági válság következményei miatt – és ezért még több figyelmet kell szentelni a foglalkoztathatósághoz szükséges készségeknek. A gazdasági válságtól kevésbé sújtott

e-Skills Kiáltvány

országok – pl. Hollandia, Németország és Ausztria – szintén a fiatalok foglalkoztathatóságának méréseire fektetik a legnagyobb a hangsúlyt, pl. szakmai gyakorlat és a munkáltató bevonása az oktatásba. Ezt támasztja alá Dr. Anthony Mann kutatása is, aki az angliai Education and Employers Taskforce munkatársa. Mann megfigyelte, hogy „az OECD elemzés azt demonstrálja, hogy azokban az országokban, ahol a szakképzéshez kapcsolódóan lehetőség nyílik a tantermi tanulás és munkahelyi gyakorlat kombinálására, (pl. a német típusú gyakornoki rendszerben), ott jellemzően alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében.” Mann így folytatja a beszámolóját: „A brit tapasztalat statisztikailag kimutatható módon azt igazolja, hogy pozitív viszony van a fiatal (14-19 éves) iskolások iskolai kereteken belül munkáltatókkal való találkozásai (pl. karrier tanácsadás vagy szakmai gyakorlat) és e fiatalok magabiztosságának fejlődése között, aminek segítségével megvalósítják a kitűzött karriert (19-24 évesen).” Az IT és egyéb ipari szereplőknek még jobban össze kell fonódnia az oktatási rendszerekkel, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a karriertanácsadás és a munkáltató bevonása hiteles és gyakori legyen. Az olyan fő kezdeményezések, mint pl. az e-Skills Week vagy az InGenious, szisztematikus módon próbálják meg áthidalni a szakadékot Európa-szerte. Az Európai Bizottság által szervezett e-Skills Week összehozza az ös�szes érdekelt felet, hogy együtt hívják fel a figyelmet az IT karrierlehetőségekre és ajánljanak képzési és oktatási lehetőségeket a fiataloknak. További céljaikkal a szakembereket és az európai kkv-ket célozzák meg. Ez a szövetséges akció olyan hatást eredményez, ami több az egyes részek puszta összegénél – és ezt a hatást fenn kell tartani hosszú távon is a legjobb eredmény elérése érdekében. A természettudományok és a technológia nagyobb kihívására választ kereső, 50% -ban az Európai Bizottság FP7 kutatási programjának és 50%-ban az iparnak a finanszírozásával létrejött ’inGenious’ program az Európai Iskolahálózat és a ’European Roundtable of Industrialists’ szakmai szervezet közös kezdeményezése - célja, hogy növelje Európa fiataljainak érdeklődését a természettudományos és technológiai oktatás és karrierek iránt, ezáltal megoldást találva a jövőbeni készségek hiányára. Az ’inGenious’ által tett lépések mindegyike azt bizonyítja, hogy az oktatás és ipar között kezdeményezett együttműködés javítja a STEM karrierekről kialakított képet a fiatalok körében és arra buzdítja

FEJEZET 1: INNOVATÍV OKTATÁS

őket, hogy gondolkozzanak el azon a számtalan érdekes lehetőségen, amit a STEM hozhat az életükbe a jövőben.”

Javaslatok: Összegezve, bár sok eredmény született eddig, még mindig hosszú út áll előttünk. Az alábbi feladatokat kell kiemelten kezelnünk: • A digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásának fejlesztése az egész oktatási rendszerben. A tanári kompetencia fejlesztése ezen a területen egy e-Kompetencia Keretrendszernek megfelelő tanár akkreditációval annak érdekében, hogy a diákok és az iskolák maximálisan profitálhassanak az IKT infrastruktúra beruházásokból. • Az e-készségek végigvezetésének biztosítása a digitális kompetenciára építve az általános iskolától a középiskolai oktatásig, egészen a számítástechnikáig. A magasabb szintű e-készségeket eredményező számítástechnika tanórákat növelni kell az iskolai oktatásban, akárcsak az alapszintű digitális kompetenciát. • A természettudományos tárgyak oktatásának növelése – főképp a matematikáé és a fizikáé, - a nemi egyenjogúság szem előtt tartásával és a lemaradó diákok felzárkóztatásával, valamint újabb és újabb módszerek alkalmazásával. • A tudatos karrierválasztás segítése a munkáltatók bevonásával; a programok során a kulcsfontosságú példaképek - pl. szülők, tanárok, maguk a diákok – elérése. • Az érdekelt felek között az együttműködés növelése, az ipari és az oktatási partnerek összehozása abból a célból, hogy közösen oldják meg a karrierproblémát és a számítástechnika terén a készségek elsajátításának problémáját. • Fő politikai prioritásként kell továbbra is kezelni az e-készségeket és az azokat támogató intézkedéseket, hogy biztosíthassuk a hosszútávú intézkedéseket, amelyek képesek meghozni a szükséges változást az oktatási rendszerben.

e-Skills Kiáltvány

Fejezet 2: Tehetségkutatás és tehetséghasznosítás Tehetségekből az egész világon hiány van. Ez a hiány idővel egyre akutabbá válik. Ebben a helyzetben két fő kérdés játszik szerepet: Sok európai polgár marginalizálódik a digitális gazdaságot figyelembe véve – ha ezek az emberek elköteleznék magukat az e-készségek elsajátítása mellett, az növelné a képzett munkaerő kínálatát. Némi merész páneurópai irányvonal kialakításával Európa előre tudna lépni a hiány problémájának megoldásában. Ez a 300 millió ember magába foglalja az alábbiakat is: nők, nyugdíjasok, fogyatékkal élők és a digitálisan kirekesztettek. A jelenlegi szakképzett munkásoknak nincs kihasználva a teljes képessége. Az e-szaktudással rendelkező szakemberek fizetése magas, és a speciális szakterület miatt gyakran átképzésre van szükség az új alkalmazottak integrálása érdekében. Vezetési stratégiákat és technikákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk az e-készségek teljes kihasználását Európa produktivitásának növelése céljából és támogathassuk a hatékony IT-alapú innovációt.

Fogjuk kézen a kirekesztetteket! A digitálisan kirekesztettekre fókuszáló intézkedések segítenek megoldani a hiány okozta problémákat – a hagyományosan kirekesztett csoportok számára kidolgozott képzési programoknak bizonyított hatása van a csoporttagok azon képességére, hogy sikeresen találjanak új állást maguknak. Ez a csoport még mindig jelentős méretű Európában és ezek az emberek néhány esetben még boldogok is amiatt, hogy nem nehezedik rájuk a modern élet nyomása, amit gyanújuk szerint a technológia hoz magával. Ez a fajta világnézet azonban gátolja az egyre inkább digitálissá váló társadalomban való részvételt. A digitális készségek és azok alkalmazása átjáróként szolgál a gazdasági és szociális fejlődés, valamint a tanulási lehetőségek felé. Határozottabb cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk szólítani a digitálisan kirekesztett egyéneket – és akkor is, ha a szélesebb társadalom készségeit akarjuk fejleszteni, azokét, akik ugyan „nem kirekesztettek”, de nem eléggé magabiztosak és gyakorlottak/képzettek ahhoz, hogy a maguk hasznára fordítsák a technológiát a mindennapi életben és a karrierjükben.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

Herczog Edit Európai Parlamenti Képviselő szerint: „A nők hiánya a tudományos és a kutatási területeken már jó ideje ismert tény. Percről percre nő azoknak a száma, akik hangot adnak aggodalmuknak és azonnali cselekvést sürgetnek. Egy ehhez hasonló mértékben halaszthatatlan, többnyire mellőzött probléma némileg ide kapcsolódik (vagy még specifikusabb). A nők hiánya az informatika területén kevés, vagy egyáltalán semmi figyelmet nem kapott. Az EU-t érintő irodalom és kutatás ebben a specifikus témában korlátozottan van jelen. Ha az 500 millió európai felét nem emeljük be a digitális társadalomba és azok nem profitálnak ebből, akkor nagyfokú nemet és kort érintő egyensúlyhiány alakul ki, továbbá súlyos társadalmi igazságtalansággal kell szembenéznünk. Nekünk irányelvalkotóként kötelességünk minden olyan intézkedést meghozni, ami ezt a problémát segít kiküszöbölni.” Az IT-t a férfiak, különösen a fiatal férfiak kizárólagos területének tekintő sztereotípia kihívást jelent az IT-iparág számára. Ez egyensúlyhiányt eredményez az IT iparban, a szélesebb gazdaságban, sőt, még magában a társadalomban is. Mindenki számára tartogat lehetőségeket az IT szektor, amennyiben elsajátítják a szükséges készségeket. Különleges kihívást rejlik az IT kkv-t érintő területén is, ahol alacsony a diverzitása azoknak az egyéneknek, akik az IT-alapú kkv-ket vezetik.

Jó szándék Nem inkább a motiváció hiánya, mint a kirekesztés áll a probléma mögött? Van néhány jelentős ellentmondás a között, amit a szakemberek mondanak, és amit a példaképek – főként szülők és tanárok – gondolnak. Utóbbiak helytelenül feltételezik, hogy az IT szakemberek egyedül dolgoznak, miközben programkódok hosszú sorát írják egy rosszul megvilágított irodában, ahol semmi esélyük nincs az autonómiára és a kreativitásra. A példaképek átadják ezt a negatív képet a fiataloknak és azoknak, akik csak kis mértékben érintkeznek a valóságos IT dolgozókkal. Az irányelvalkotóknak és a privát szektornak össze kell fognia e kihívás kezelésében. „Ez egy jó kapcsolódási pont lehet ahhoz, hogy olyan irányelveket dolgozzunk ki, amelyek más generációkat és korcsoportokat is érintenek. Ám ebben a speciális esetben az e-készségek helyett az információtechnológia és az IT szektor iránti pozitív attitűdre és lelkesedésre van mindössze szükség.”nyilatkozta Herczog Edit, EP képviselő. A kutatások is azt mutatják, hogy a pozitív példaképek hiánya a médiában és a tágan értelmezett kultúra terén visszatartja a lányokat

e-Skills Kiáltvány

attól, hogy komolyan fontolgassák az IT-s karriert. A mozifilmekben és a TV-ben szereplő programozók és IT szakemberek – függetlenül attól, hogy fantasztikus filmről van-e szó vagy sem – csak nagyon ritkán különbözőek. Ez állandósítja azt a szemléletet, hogy az IT „munkát a fiúk számára” kínál, valamint azt is, hogy a nőknek és más kirekesztett csoportoknak nincs szerepe az IT-iparban. Az idős állampolgárokra Herczog Edit digitális emigránsokként utal: ők azok, akik nem a világháló által működtetett világba születtek bele. Herczog rámutat: „A felnőttek és idősek, más néven a digitális emigránsok körében az IT-t általában túlmisztifikálják. További programokat és workshop-okat kéne szervezni a számukra, hogy segíthessünk nekik megérteni azt, hogy ez egy olyan eszköz, ami támogatja az információszerzést és információcserét, és nem sokban különbözik a rádiótól vagy a televíziótól. A fő különbség abban rejlik, hogy gyorsabb és sokoldalúbb, mint korábban bármi más. Minden korosztály számára nyújt lehetőségeket: az egyszerű dolgoktól, mint hírolvasás, receptkeresés, színházjegyrendelés egészen a szeretteinkkel való kapcsolattartásig, fotók megosztásáig vagy a családi nyaralás percek alatt történő megszervezéséig. Csökkenti a kiszolgáltatottság érzését és hosszútávra szóló függetlenséget biztosít az, ha az e-készségek használatával iktatjuk és keressük elő a hivatalos dokumentumainkat a számítógépen, pl. az orvosi leleteket, vagy az, ha IKT-alapú egészségügyi vagy sürgősségi szolgáltatásokat tudunk igénybe venni.” Különösen az idős emberek körében lehet nagy ellenállást tapasztalni az IT eszközökkel szemben, mert ők úgy érzik, hogy sikerrel tudtak boldogulni az életben nélkülük is. Ennek ellenére az idősebb generációk valóban a saját hasznukra fordíthatják az e-készségeket – mind a munkájuk végzése során, mind pedig a magánéletükben. Mivel Európa munkaereje gyorsan öregszik, az e-készségek kitűnően kiegészíthetik a tapasztalt munkaerő szakmai profilját, növelve ezzel más egyéb készségeik relevanciáját a változó munkaerőpiacon. A közösségek egyéb kirekesztett csoportjait a nem-formális oktatás modelljein keresztül lehet megragadni. Az IT-alapú közösségi teleházak kitűnő csatornái Európa-szerte a digitális írástudásnak és a hátrányos helyzetű célcsoportok felnőttoktatásának. Alapszintű digitális készségek kialakításával kezdenek, majd – a növekvő gazdasági recesszió miatt – a foglalkoztathatóságra koncentrálnak. Közben a személyiség fejlesztését és az aktív állampolgári részvételt célozzák meg.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

A teleházak általában ingyenesek, nyitottak, és helyiek – informális tanulási és hálózatépítési lehetőségeket kínálnak, amelyek vonzóak a digitálisan kirekesztettek számára. A digitális technológiák segítségével elérni ezeket a csoportokat jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy visszavezessük az ilyen kirekesztett csoportokat a szélesebb társadalomba. A foglalkoztathatóság kritikus konstrukció. Az alapkészségek, melyek az álláspályázóvá váláshoz szükségesek, egyre inkább magukba foglalják az e-készségeket is. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, az idő múlásával egyre növekvő digitális alsóosztály tartósan rá fogja nyomni a bélyegét a társadalomra. A teleházak jellemzően könyvtárakban, iskolákban, közösségi központokban működnek és gyakran önkéntes vagy közösségi szervezetek irányítják őket – ezek nyilvánosan megközelíthetőek, és elősegítik az emberek hozzáférését a számítógéphez, az internethez és más digitális eszközökhöz, amik segítenek nekik az információgyűjtésben, és abban, hogy alkossanak, tanuljanak és másokkal kommunikáljanak. Ma Európában több mint 100000 teleház működik, azonban a nemzeti kezdeményezéseket Európa-szerte össze kell hangolni. A Telecentre-Europe abban a szellemben alakult, hogy koordinálja a nemzeti kezdeményezéseket – azok a nemzetek, amelyek összehangolták az erőfeszítéseiket, sokkal sikeresebben használják fel a kormányuktól kapott forrásokat. A Telecentre-Europe játssza a bróker szerepét is a nemzetek közti információ-megosztásban, így teszi egészében képessé Európát a kibontakozó IT-igények megvalósítására.

A produktivitás számít Az e-készségekkel felfegyverzett tehetségek jobb hasznosítása terén a London Shool of Economics kutatása számos kihívást azonosított. Az IT területén jártas szakképzett munkavállalók foglalkoztatása meggondolandó, mivel drágák, és a cégek sokfélesége miatt alkalmazásuk átképzéssel is együtt jár. Nehezen lehet őket beilleszteni a céges hierarchiákba is, és így szervezeti problémákat is felvetnek. Ám manapság egy vállalkozás sem boldogul az e-készségek nélkül, és nélkülözhetetlenek a hatékony működés biztosításában. A mutatók szerint Európában a vállalatok kevésbé képesek a produktivitás számára kiaknázni az e-készségeket. A következtetések

e-Skills Kiáltvány

gyakran nem kézenfekvőek: pl. az e-készségekkel rendelkező alkalmazottak fizetése alacsonyabb, mint ahogy a közvélemény várná, pedig ezekből a pályázókból hiány van a munkaerőpiacon. Közvetlen bizonyíték van rá, hogy az amerikai székhelyű cégek Európában hatékonyabban érik el a termelékenység növelését az IT segítségével, mint a helyi vállalatok - függetlenül attól, hogy helyben vagy külföldön toboroznak tehetségeket. Ez azt is jelenti, hogy a különbség a szervezeti és vezetési gyakorlatokból és képességekből adódik. Egyértelmű eltérés tapasztalható az európai vállalatok között is. A nagyvállalatok kiemelten fontosnak tartják, hogy az új alkalmazottak rendelkezzenek e-készségekkel, míg a kkv-kra ez kevésbé jellemző – annak ellenére, hogy a kkv-k bizonyíthatóan sokat profitálhatnak az IT hatékony használatával. Mindeközben a közszféra megköveteli az e-készségeket. Mindezek ellenére, általános az egyetértés abban, hogy az e-készségekben jártas tehetségek megfelelő száma Európában nem elegendő ahhoz, hogy teljesüljenek az EU társadalmi-gazdasági céljai – a problémára az üzleti élet vezetői, a kormányok és az elemzők is figyelmeztetnek. Az összes szektorban a vállalatok 41-56%-a számol be arról, hogy rendszeresen toboroznak IT specialistákat és burkoltan céloznak rá, hogy sok ilyen állást „nehéz betölteni”. Az OECD kutatások kézzel fogható bizonyítékát adták ennek és az e-Skills Fórum is ezt támasztja alá. Két megoldás létezik a hiány megszüntetésére: növelni kell a szakképzés mennyiségét (vagy támogatni kell a munkaerőt az emigráció, ill. a kiszervezés által) és javítani kell a szakképzett vagy képezhető munkaerő hasznosítását. Összefoglalva: Európa jelenleg a tehetségállomány növelésére összpontosít – ám jóval több minden szükséges ennek a tehetségnek a kiaknázásához.

Az osztályteremtől a munkahelyig A technológiai újítások formálják a munka jövőjét. Érzékeljük azonban a feltáruló szakadékot azok között, akiknek van hozzáférésük, készségük, és lehetőségeik arra, hogy sikeresek legyenek az új munkaerőpiacon és azok között, akiknek nincs.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

Európában a digitális készségek tára válságos helyzetben van számos szakmában az azonnali munkába állás és sikeres karrier tekintetében. Ha megvizsgáljuk, hogy honnét ered ez a kereslet, a választ részben az a kritikus szerep magyarázza, amit ma a technológia játszik a gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozásoknál. Egy Vanson Bourne által vezetett globális tanulmány rávilágított, hogy a kkv-k 60%-a tartja döntő tényezőnek a számítógépes technológia használatát a tekintetben, hogy vállalkozása virágzik-e vagy épp csak vegetál. Emellett, a kkv-k 73%-a véli úgy, hogy a technológiának segítenie kell minden alkalmazottját, dolgozzanak bárhol, bármikor. Az új gazdaság által igényelt e-készségek problémájának megoldása tehát a kormány, az ipar és az oktatás elsődleges feladata. Az IT világa gyorsan változik. Azok, akik felismerik és elsajátítják a szakadék áthidalásához szükséges készségeket, bebiztosítják a saját jövőjüket és egyben az őket alkalmazó vállalatok jövőjét is. A technológia és az innováció e globális trendjeit kell visszatükröznie az oktatás szolgáltatásának oly módon, hogy rugalmas tanulási megoldásokat kínál az iskoláknak és a tanároknak, melyek segítenek bevonni és újból bevonni a fiatalokat és az élethosszig tanulókat a tanulás folyamatába, így elláthatják őket az új gazdaság által elvárt készségekkel. A felhőszolgáltatásokhoz ívelő átmenet példáját szem előtt tartva, a legtöbb vállalat arra akarja felkészíteni az IT szakembereit, hogy a változás előtt járva hozzák létre a személyzet fogadókészségét és jártasságát e témában. Azoknak az informatikai vezetőknek, akik az IT-ből nagyobb üzleti hasznot akarnak húzni, szükségszerűen élen kell járniuk a felhő alapú számítástechnikai készségek oktatásában – mind önmaguk, mind pedig az IT-személyzetük érdekében. A felhő alapú számítástechnikához kapcsolódó új foglalkoztatási lehetőségek kibontakozását és az erre vonatkozó képzési útvonalat a Microsoft tanulási jelentése részletezi, melynek címe: „Felhő alapú számítástechnika: amit az IT szakembereknek tudniuk kell”. A kialakuló felhő környezet a megfelelő képességgel és jártassággal rendelkezők számára vállalkozásuk építésének és növelésének a lehetőségét nyújtja. A jövőt szem előtt tartó szakképzés és a munkaerőpiac változásai szintén olyan témát képviselnek, ami áthatja a London School of Economics mostanában megjelent jelentését, melynek címe: „A felhő modellezése. A foglalkoztatásra gyakorolt hatások két irányadó szektorban az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és az USAban.” A tanulmány rávilágít, hogy a felhő alapú számítástechnika

e-Skills Kiáltvány

vezetőváltásokat fog okozni az ipari szektorokban és a vezetőknek egyfajta hibrid üzleti/technológiai szakmai profilra kell áttérniük a siker érdekében. Az új technológiákkal járó növekedési potenciál azt vetíti előre, hogy pl. az Egyesült Királyságban 2010-től 2014-ig a felhőhöz kapcsolódó állások növekedési üteme 349%-os lesz az okostelefon szolgáltatások szektorában. Az IT készségek egyre jobban dominálnak a munkaerőpiacon, és az ezzel járó vezetői implikációk nyilvánvalóak. A valós lehetőségek kettéválásával szembenéző mai európai fiatalok számára különösen fontos, hogy lépést tartsanak ezekkel a trendekkel és hogy elsajátítsák a 21. századi készségeket. Európában soha nem látott magasságba szökött a munkanélküli fiatalok száma, így az új készségek fejlesztése és az akkreditáció elengedhetetlen ahhoz, hogy segítse a fiatalokat megfelelni az új munkaerőpiac elvárásainak és hasznosítani az új munkalehetőségeket. Az IKT iparnak más érdekeltekkel együttműködve minden szinten megvan a maga szerepe: azt biztosítja, hogy mind a magas, mind az alacsony szintű IT készségek egyértelmű utat mutathassanak a foglalkoztatási lehetőségekhez. Az Egyesült Királyságbeli „Britain Works” kezdeményezés a skálázható közigazgatási és nem kormányzati összefogásnak egy példája, amely ezt a sürgető készségfejlesztést célozza meg. A civil szervezetek, közösségi tanulóközpontok és az állami hatóságok számos összefogásán keresztül, a Britain Works program arra törekszik, hogy három év alatt munkához segítsen félmillió embert a gazdaság azon területein, amelyek élen fognak járni a fellendülésben. A program eddig 300000 fiatalt segített munkához IT szakképzéssel és IT gyakornoksággal egy sor iparágban, a termeléstől a szolgáltatásig, és magáig, az IT iparig.

Gyenge vezetés A munkáltatók önképzésének elterjedése és a házon belüli képzések mértékének mutatói a képzés olyan mértékű szükségességére mutatnak rá, ami meghaladja az oktatási intézmények és képzési testületek megszokott hatókörét. A Centre for Economic Performance of the London School of Economics által mostanában végzett kutatás azt jelzi, hogy a vezetői gyakorlatok jelentősen eltérnek az IT használatát tekintve. Az európai vállalatok még rosszabbul teljesítenek, mint az amerikai versenytársaik, még a pontosan azonos piacokon is.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

Az esetek többségében ezek a vállalatok ugyanazokat a technológiákat használják és munkaerejüket is azonos forrásból toborozzák. Mivel ezek összegzett tanulmányok, melyek rengeteg vállalat paneladatait használják fel, a korrelációk nagyon jelentősek, ám e különbségek magyarázata meglehetősen homályos. Mindemellett, a London School of Economy (LSE) további friss kutatása a vezetői gyakorlatokról a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos ipar kis- és nagyvállalatainál jobban jelzi, hogy melyek azok a vezetői gyakorlatok, amik eltérnek, és közelebb hoz minket annak a megértéséhez, hogy hogyan irányítják az e-készségekben jártas alkalmazottakat. Láthatjuk például, hogy a bérek és egyéb ösztönzők nagyobbak az USA-ban mind a magas, mind pedig a középszintű e-készség felhasználók esetében, és feltételezhetjük, hogy az általuk rutinszerűen végzett feladatok jobban hasznosítják e készségeket. Ez elég kijózanító. Európa e-készség kihívásai mennyiségiek, és egyben minőségiek is. Ez a felfedezés egyértelműen Európa értékláncának egy eddig ismeretlen szakadására irányítja a figyelmet. A legjobb teljesítményt nyújtó országoknak sokkal kisebb arányban vannak rosszul vezetett vállalatai. A vezetés minősége az általános álláspont szerint nem kap magas prioritást azokban az országokban, ahol a rosszul vezetett vállalatok száma a legmagasabb. A vezetési gyakorlatok fejlesztése folyamatos hatással van a teljesítmény javulására. A vezetők körében feltűnő az öntudat hiánya a vezetői minőségek tekintetében; az adatok azt mutatják, hogy a vezetők nem próbálják meg összehasonlítani a saját vezetői gyakorlataikat más vállalatokéval, még a saját szektorukban sem. Míg az összes készség szintjét a gazdaságban fejleszteni kell, főképp az alacsony készségszintű EU tagországokban, mint pl. az Egyesült Királyság, Görögország vagy Portugália, a legjelentősebb különbség az IT használatának módjában van. A bérek szintje és a termelékenység közvetlenebb módon kapcsolódik a munkára fogott számítógép használatával végzett feladatok számához, mint a számítógépek puszta jelenlétéhez a munkahelyen vagy az alkalmazottak alap készségszintjéhez. Európa e-skills kihívása a vezetés számára is e-skills kihívást jelent. Így tehát az IT tanszékről a vezetéstudományi iskolákra kellene áthelyezni a hangsúlyt. Az irányelvalkotóknak erre kellene koncentrálniuk, hogy elkerüljék a források helytelen elosztását.

e-Skills Kiáltvány

Az innovációnak irányításra van szüksége Ezt a vezetési kihívást súlyosbítja az üzleti folyamatok innovációval való átitatásának a kulturális hatása. Míg a készségek az egyénekben testesülnek meg, csak az üzleti funkcióik alkalmazásában nyernek értelmet. Valóban, a „közszükségleti” információkezeléssel járó rutinfeladatokat kivéve, az innovatív tevékenységek gyakoriak és elterjedtek az IT használatában és rugalmasságot várnak el mind a szervezet részéről, mind pedig az egyének részéről. Amint az IT-menedzsment és a gazdaságinformatika elemzőknek egy nagy tekintélyű csoportja megfogalmazta: „A vállalatok nem azáltal érnek el szolgáltatásminőségi vagy hatékonysági javulást, hogy csak egyszerűen bedugják a konnektorba a számítógépeket vagy a telekommunikációs felszerelésüket. Ehelyett egy néha hosszadalmas és bonyolult közös feltalálási folyamaton mennek keresztül. Az IT értékesítők új technológiákat találnak fel; nem implikálják, csak lehetővé teszik az alkalmazásukat; az IT felhasználóknak szintén muszáj alkalmazásokat közösen feltalálni. A közös fejlesztésnek, mint minden egyéb feltalálásnak, fejlesztésnek, folyamata és termékelemei vannak. A közös fejlesztés (társfejlesztés) folyamat oldalán, az IT hatékony felhasználása gyakran szervezeti változásokkal jár együtt.”

Tökéletes párosítás: a legkiválóbb tehetségek és a legjobb üzlet A legkiválóbb tehetségek a legjobb szervezeteket keresik. Azok az ösztönzők, amik az egyéneket a készségek megszerzésére sarkallják, lehetőséget nyújtanak az egyéneknek arra, hogy olyan, úgynevezett rugalmas szervezeteknél dolgozhassanak, amelyek értékelik ezeket a készségeket. A szervezetek képességei és az egyének ösztönzői közötti kapcsolat áll a mögött a felszínesebb jelenség mögött, amit mérünk: a szakképzett munkaerő száma és a vállalatok foglalkoztatási gyakorlata. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az embereknek reális kilátásuk van arra, hogy egy ilyen szervezetnél dolgozhatnak, akkor az emberek önszántukból akarnak majd megfelelőbb és magasabb szintű készségeket elsajátítani, ám azoknak a vállalatoknak, amelyek jobban ki tudják használni ezeket a készségeket, képesnek kell lenniük arra, hogy jobb fizetést és jobb ösztönzőket ajánljanak az innovatív munkáért. A komparatív bérszintek adatai meglehetősen egyértelműen ezt jelzik.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

Az e-készségekben jártas európai kiválóságok az egyre inkább globalizálódó piacon olyan szervezeteket fognak keresni, amelyek számukra a legnagyobb lehetőségeket kínálják. Valós a veszélye annak, hogy ezek a lehetőségek egyre inkább túlnyúlnak Európa határain. Így tehát, miközben Európa az e-készségek fejlesztésének folyamatát csiszolgatja, egyre inkább az e-készségek nettó exportőrévé válik, nem pedig a nagyra értékelt innováció regionális központjává. Ez egy kedvezőtlen, bár reális kimenetel.

A szavaktól a tettekig Az IKT manapság jóformán az egész életünket áthatja. Az IKT kibogozhatatlan szálakon keresztül kötődik a virágzó és versenyképes gazdaság, a környezet megőrzése, és a demokratikusabb, nyitott, befogadó társadalom iránti vágyunkhoz. Ez a vágy azonban csak akkor valósul meg, ha minden állampolgárt mozgósítunk és képessé tesszük őket arra, hogy vezető szerepet töltsenek be és teljes mértékben részt vegyenek az új digitális társadalomban. Az üzlet, mint általában, most sem alternatíva. Az embereket fel kell vértezni a digitális világ használatára. A felvértezés azt jelenti, hogy felhasználóként és fogyasztóként egyaránt jogokkal rendelkezünk az új online környezetben; hozzáférésünk van a rugalmas és megbízható vezetékes és vezeték nélküli szélessávú hálózatokhoz. Mindenekfelett a felvértezettség az e-készségekre vonatkozik, azaz mindenkinek rendelkeznie kell a kompetenciákkal és képességekkel annak érdekében, hogy kihasználhassák a digitális kor nyújtotta előnyöket. Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét minden európai állampolgár hatékony digitális felvértezése érdekében, szükséges egy stratégiai menetrend felállítása, ami lehetővé teszi e folyamat rendszeres felülvizsgálatát. Következésképpen, helyénvalónak tűnik a konkrét irányelvek kitűzése, amik lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük az intézkedések megfelelőségét a fent említett irányelvi célok elérése érdekében. E tekintetben az Európai Digitális Menetrend kijelöl egy sor digitális társadalmi befogadási (digital inclusion) célt, mint pl. 2015-ig a rendszeresen internetet használók arányát 60% ról 75%-ra növelni, (és 41%-ról 60%-ra a fogyatékossággal élők körében), valamint felére (15%-ra) csökkenteni a populáció azon hányadát, akik 2015-ig soha nem használták az internetet. Minden felnőttnek könnyen hozzá kell férnie az IKT képzési lehetőségekhez.

e-Skills Kiáltvány

Ebből a szempontból, az említett célok elérését lehetővé tévő irányelvi intézkedés a Digitális Írástudás és Kompetencia Cselekvési Terv (Digital Literacy and Competence Action Plan) megalkotása lesz. Ez a kezdeményezés kiterjed az adott, a kirekesztettség által fenyegetett csoportokra kidolgozott, digitális írástudás képzési programok fejlesztésére, a számos érdekelt fél összefogásának támogatására, valamint a privát szektor azon kezdeményezéseinek ösztönzésére, hogy minden egyes dolgozó ember számára biztosítsák a képzést. Mindezt holisztikus módon kell integrálni az oktatási szektor által indított kezdeményezésekbe. Európa potenciálja a lakossága készségeiben, munkaerejében, és szervezeteiben rejlik. A mindent behálózó infrastruktúra nélkül az IKT-nak csak korlátozott mértékű használata lehetséges, és készségek nélkül csak korlátozott gazdasági és társadalmi érték nyerhető ebből a használatból. Ha elsiklunk felette, az IKT készségek hiánya lesz az akadálya az EU versenyképességének a globális gazdaságban. Ami a produktivitás kihívásait és a technológiai kiválóságokba történő befektetés jó felhasználását illeti, az alábbi intézkedések kulcsfontosságúak: • Jobban kell fókuszálni a technológiai menedzsmentre, és a jó általános vezetői gyakorlatok tudatosítására. A menedzsereknek hatékonyabb képzéseket kell biztosítani azért, hogy elérjék ezt a tudatosságot és szisztematikusan alkalmazzák a tudásukat. A kormányoknak arra kellene bátorítani a kevésbé hatékonyan koordinált vállalatokat, hogy időszerűbb készségeket sajátítsanak el. Ez két tényezőt foglal magában: több vezetőnek van szüksége magasabb szintű oktatásra, és a vezetésoktatásnak tartalmaznia kell a technológia jellegére vonatkozó, valamint az e-készségekkel rendelkező alkalmazottak legjobb hasznosításának módjaira vonatkozó instrukciókat is. • A szakképzett alkalmazottakat arra kell bátorítani, hogy a szervezet résztvevő tagjaként tekintsenek magukra, osztozzanak a szervezet céljaiban, és legyenek képesek részt venni a működtetésében. A szakképzett személyzet cselekvése túl gyakran korlátozódik a szűk értelemben vett technikai funkciókra, és nem kap lehetőséget arra, hogy innovatív módon, széles körben alkalmazza a képességeit, javítva ezzel a produktivitást.

FEJEZET 2: TEHETSÉGKUTATÁS ÉS TEHETSÉGHASZNOSÍTÁS

• Biztosítani kell az e-készségekkel rendelkező egyének arányosan jobb alkalmazási feltételeit. A bér és kompenzáció, és főként a szakképzettek és a rangidős, de kevésbé képzettek közti kedvezőtlen különbségtétel ellenérdekeltséget kelt a fiatal dolgozók körében, nem törekszenek arra, hogy növeljék készségeik szintjét. Míg a vállalatok azt állítják, hogy nem kielégítő kínálattal kell szembesülniük, kevés bizonyíték van rá, hogy a kereslet általánosan növeli Európában az e-készségekkel rendelkező dolgozók bérszintjét. • Meg kell változtatni az e-készségekkel rendelkezők karrierlehetőségeit: az IKT mélyen integrált a legsikeresebb vállalatoknál. Az e-készségekkel rendelkező dolgozók azonban ritkán képesek rá, és még ritkábban kapnak bátorítást az európai vállalatoknál arra, hogy a legvonzóbb céges karrier befutására vállalkozzanak. • A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az e-készségek használatában példát mutatnak, hogy az e-kormányzati funkcióik a legmagasabb minőségűek, és hogy olyan kísérletekbe és legjobb gyakorlatok modelljeibe fektetnek be, amik szélesebb körben hathatnak ki a szervezetek gyakorlatára a gazdaságban. • Biztosítani kell az alapszintű készségek hasonló minőségét a munkaerőpiacokon keresztül azért, hogy a munkáltatók jobban tudják, hogy mik a jelöltek képességei. A munkavállalók is jobban profitálnak abból, ha az összehangolt juttatások és munkaköri leírások révén világosan érthetőek a munkahelyi elvárások. • Az e-készségeken keresztül a termelékenység növekedése két alapvető formában jelentkezik: az innováción keresztül, és az új gyakorlatokhoz való gyors és olcsó alkalmazkodás rugalmasságán keresztül. A jövőbeni e-készség menetrendnek ezekre a képességekre kellene összpontosítania, és lelkesedést kell kelteniük ezen készségek elsajátítása iránt az oktatásban, az állami szolgáltatásban és a közvélemény felkeltésére irányuló programokban. A tények és a következtetések világosak. Az irányelvek kijelölői, az ipar képviselői, az akadémikusok, a HR specialisták és a vállalatvezetők feladatuknak kell hogy tekintsék: reagáljanak ezekre a megvalósítható javaslatokra.

e-Skills Kiáltvány

Fejezet 3: Értékvezérelt IT tevékenység felé Az IT tevékenysége kritikus összekötő kapocs az IT ipar és más üzletágak között, amelyeket kiszolgál, valamint alapvető forrása az innovációnak. Az IT funkció összeköttetést és a megvalósulást szolgáló platformot hoz létre a szervezetek közötti értékláncban, olyan módon, hogy az üzleti aktivitás alapját képezi. Támogatja a szervezeteket az emberek, a folyamatok és a technológiák összehangolásával, hogy automatizálja az üzleti folyamatokat, és olyan megoldásokat kínál, amelyek képessé teszik a szervezeteket és a felhasználókat, hogy hatékonyan és innovatívan tudjanak teljesíteni. Végső soron az IT tevékenység szerepe az, hogy az IT befektetéseket emberek, folyamatok, és technológiák formájában átkonvertálja üzleti értékké az e-műveltséggel rendelkező felhasználók segítségével. Ha egy eurót elköltünk IT tevékenységre, annak egy eurónál több üzleti értéket kell produkálnia. De meg is teszi ezt? És tudjuk egyáltalán, hogy hogyan mérhető ez? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az IT tevékenység nehezen ad választ erre a kérdésre. A vezető informatikai menedzserek (Chief Information Officer, továbbiakban CIO) számos szervezetnél képtelenek pontosan mérni és kifejezni azt az üzleti értéket, amelyet az IT termel meg. Ezt gyakran az úgynevezett IT produktivitási paradoxonként írják le, amelyet Robert Solow definiált, amikor azt mondta: „mindenhol számítógépeket látok, kivéve a produktivitási statisztikákban.” Ez frusztrálja az üzleti vezetőket, és bizalmatlanságot okoz a tanácsterem és az IT-részleg között. Néhány esetben ez ahhoz vezet, hogy az IT részleget száműzik az adott üzletág működését segítő szolgáltatójának a szintjére, ahelyett, hogy stratégiai partner lenne. Ha az IT-részleg sikeresen kezelni tudja ezt a problémát, akkor lehetőség adódik arra, hogy az IT a háttérből a tanácsterembe kerüljön. Amellett, hogy az IT-t rosszul fogadják a szervezeteken belül, hasonlóan riasztó, hogy gyakran az IT-szakmát magát is negatívan fogadják. Az iparággal foglalkozó elemzők gyakran panaszkodnak a szerény karrierelőmeneteli lehetőségekről, a kockafejűség image-ről, a technológia rövidlátó megítéléséről, valamint az IT – egyre erősebben

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

– árucikké válásáról és csökkenő stratégiai fontosságáról a szervezeteken belül. Ha adott ez a forgatókönyv, akkor könnyen megérthetjük, hogy miért nincs elegendő számú IT-t tanuló diák Európában. Mégis Moore törvénye miatt az IT talán az egyik legvibrálóbb üzleti forrás, amely az ipar és a szervezetek rendelkezésére áll napjainkban. Az IT gyenge reputációjának következményei, amelyek szervezeteken és a társadalmon belül is megfigyelhetők, elég egyértelműek: elégtelen számú megfelelő képességű ember csatlakozik és marad ebben a szakmában, és ennek következtében az európai üzletágak aligha húznak hasznot az IT innovatív kapacitásából. Ennek megfelelően mindez negatív hatással van Európa versenyképességére a globális színpadon. Egy ördögi kör indul be. Az IT nem képes demonstrálni üzleti értékét, és ez akadályozza stratégiai fontosságát a szervezetekben, ezzel együtt pedig a befektetések mértékét is, amelyeket fogadhat. Minél kisebb az érzékelt fontossága, annál kevesebb pénzt fektetnek bele, és annál kevesebb a karrier-lehetőség. Ez aztán hatással van az egyének számára, akik ezen a területen szeretnének karriert építeni, ez pedig végső soron behatárolja a képességek összességét, amelyhez a vállalatok hozzáférhetnek annak érdekében, hogy növeljék saját értéküket. A helyzet mégsem reménytelen. Néhány nagyobb európai cég sikeresen olvasztja be az IT-t üzleti tevékenységének minden területébe. Ez a fejezet számos ilyen példát fog bemutatni, és tárgyalni fogja az ilyen típusú sikerhez szükséges praktikákat és képességeket. A fejezet végén leírjuk azokat az ajánlásokat és cselekvési terveket, amelyeket véghez kell vinni ahhoz, hogy a szélesebb európai közegben felgyorsítsuk az ilyen eseményeket.

Számít ez? Martin Curley, az Intel Labs Europe igazgatója és az Innovation Value Institute (IVI) társigazgatója, felismerve a kihívást, így nyilatkozott: „Az IT a legdominánsabb erők közé emelkedik fel, amelyek napjainkban megváltoztatják az üzletet és a társadalmat. Egyre jobban látszik, hogy Moore törvénye érintkezésbe kerül az üzlet mindenféle típusával, amely nagy vállalkozói és üzleti lehetőségeket, de egyben kihívásokat is teremt”. Annak ellenére, hogy a technológia Moore törvényétől hajtva igen gyors ütemben halad előre, az IT felhasználását és menedzselését érintő gyakorlatok mintha jelentősen le lennének maradva. Ezt bizonyítja számos vezérigazgató (továbbiakban CEO) rendszeresen megfogalmazott panasza, valamint azok a gyakran hivatkozott írások,

e-Skills Kiáltvány

amelyek megpróbálnak választ adni a kérdésre: „számít ez?”. Továbbra is egyértelmű igény van arra, hogy jobban kommunikáljuk a kapcsolatot az IT-befektetések és az üzleti értékben megvalósuló kimenetek között.

Negatív spirál Az Innovation Value Institute kimutatta, hogy számos társaságnál az IT-részlegek nem elég jól teljesítenek és a társaságok menedzsmentje nem hajlandó finanszírozni az innovációt. Az ilyen szervezeteknél az IT funkciója teljes egészében az üzemeltetésre irányul, és nem ismerik fel az új technológiákban rejlő lehetőségeket. Például az ilyen típusú cégeknél a számítási felhő bevezetésének egyetlen célja az, hogy az jobban képes menedzselni a hétköznapi IT folyamatokat, nem pedig az, hogy innovációkat tesz lehetővé. Ahhoz, hogy megbirkózhassanak ezzel a helyzettel és megállítsák az IT stratégiai visszaesését, a CIO-knak jobban kell képviselniük az IT potenciális értékét. Ezen felül szükségük van olyan szakemberekre, akik a képességeiket és a tudásukat a gyakorlatban jól felhasználják.

Az IT-vel kapcsolatos félreértések Ahhoz, hogy a megfelelő szakembereket megtaláljuk, kellő számú megfelelően képzett emberre van szükség. Ez a mai ipart tekintve igazi kihívás. A fiatalság körében időnként felbukkan az a félreértés, hogy a számítógépes szakemberek IT cégeknél dolgoznak, ugyanakkor tény, hogy az összes szakembernek kevesebb, mint 50%-át alkalmazza az IT ipar. Legtöbbjük végfelhasználó szervezet IT-részlegeinél dolgozik. További félreértés, hogy az IT karrier technológia-orientált. Ha megnézzük a tágabb értelemben vett IT-t, látjuk, hogy egyre kevesebb a tisztán technológiával foglalkozó közöttük. A trendek a technológiai és más üzleti kompetenciák keveredésének irányába mutatnak. Egyszerűen szólva a „csak technológia” típusú hozzáállás visszaszorulóban van. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a vezető szervezetek leginkább ott képesek innovációra, ahol az üzlet és az IT találkozik. Az IT alapvetően lehetőségeket teremt (enabler), és mint a versenyelőny forrása akkor hozható ki belőle legjobban a potenciálja, ha üzleti innovációval kombinálják, és nem izolálódik. Az ilyen innováció előmozdítása érdekében egyre nagyobb szükség van olyan emberekre, akik kombinálják az IT- és üzleti képességeket. Ugyanakkor a jelenlegi felhozatal nem elégíti ki az ipar igényeit, így a lehetőségek és

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

a versenyképesség elvesznek, ennek pedig távolra nyúló hatása van a gazdaságra, és az ugyanilyen fontos társadalmi jólétre. Aktuális tanulmányok az IT-t tanuló diákok számának csökkenését mutatják. Az IT-diákok csak potenciális forrásai az e-készségekkel bíró embereknek, ez mutatja a szélesebb társadalom IT-vel szembeni fenntartásait. Ezt a trendet meg kell fordítani. Európa vezető szervezeteiben az IT szerepe gyorsan változik, és a nem technológia-orientáltak egyre fontosabbá válnak. Amint az újabb technológiák, mint a számítási felhők elősegítik az IT demokratizálását, az előrejelzések szerint az elkövetkezendő években jelentős mértékben fejlődni fognak a felhasználói készségek az IT üzleti kihasználásának területén. Például a platform-alapú számítási felhők növekvő kifinomultsága és használatának egyszerűsödése elő fogja segíteni innovatív IT megoldások létrejöttét a hagyományos IT-s környezeten kívül is, ehhez azonban megfelelő képességekkel rendelkező emberekre van szükség megfelelő IT- és üzleti tapasztalatok keverékével. Fontos megemlíteni azt a rést, amely az IT és a hozzá kapcsolódó, innovációval rokon menedzsmentképzés között figyelhető meg, és amelyet a vezető üzleti iskolák MBA képzésébe kell beépíteni.

Az IT fontossága Michael Gorriz, az EuroCIO és a European CIO Assocation elnöke és a Daimler CIO-ja így nyilatkozott: „A nagyobb szervezeteken belül az IT és az információ menedzsment is egyre fontosabb szerepet játszik. Ezt a kívülállók talán nem teljesen helyesen értik. A nagy szervezetek működésképtelenek, ha IT rendszereik összeomlanak. Az elhúzódó sikertelenség feltétlenül üzleti kudarchoz vezet. Nagy szervezetekben ennek hatása a részvényesekre óriási lenne.” Michael Gorriz pozitív képet fest arról, hogyan lehetne innovatív módon használni az IT-t a Daimlernél: „A Daimler sem különbözik ebből a szempontból, az IT integráns része a szervezeti struktúrának, és részt vesz minden elsődleges és másodlagos üzleti folyamatban. Mielőtt az első darab fémet felhasználnák, az új Mercedes-Benz már több millió tesztkilométert megtett a számítógépen. Autóinkat háromdimenziósan konstruáljuk (design), számítógépen tervezzük és fejlesztjük. Ez magába foglalja a törési és tartóssági teszteket, valamint a vezetés szimulációját. Az új modell viselkedését csak ilyen szimulációkkal jelezhetjük előre.” Ugyanez a helyzet a Mercedes-Benz gyártósorával is, mindent 3D -ben modelleznek. Ennek következtében a gyártás során a nem tervezett

e-Skills Kiáltvány

változtatások ritkává váltak. Az IT részt vesz a szállításban, az újrahasznosításban, a tartalék-alkatrészek kezelésében, a kereskedelemben, a marketingben, az ügyfélszolgálatban és a javításban is. Az IT tehát az üzleti hatékonyság előmozdítója. Egyre több fogyasztó szabja személyre az autóját, kér árajánlatot, vagy intéz tesztvezetést online. Az e-készségek tehát kritikusak a működés hatékonysága szempontjából, és egyre inkább kritikusak lesznek az innováció szempontjából is, mivel az IT az új termékek és szolgáltatások megkülönböztetése kapcsán egyre fontosabbá válik. Ehhez hasonlóan az Intelnél is az IT a vállalat idegrendszere, de egyre inkább az izomzata is, és az automatizált IT rendszerek segítenek az Intel globális gyárainak abban, hogy előállítsák és szállítsák a több mint egymilliárd kiváló minőségű high-tech alkatrészt éves szinten. Az olyan cégeknél, mint az Intel, amelyek egész termékportfóliókat találnak fel újra szinte évenként, az innováció tempóját alapvetően az IT teszi lehetővé. A világon mindenütt megtalálható globális designteamek, amelyeket az IT köt össze, segítenek az Intelnek és minden más, a szektorhoz tartozó cégnek abban, hogy folyamatosan fejlesszenek. A Daimlernél még egy jó példa található az IT üzleti innovációt lehetővé tevő szerepére. A car2go-val a városi környezetben újradefiniálták a szállítást. Ez az első alkalom, hogy a vevők a városban bárhol bérelhetnek „Smart Fortwo” autókat, a nap bármely szakaszában, vonzó, perc alapú díjakért. Mobiltelefonnal vagy interneten ellenőrizhető, hogy hol találnak hozzáférhető autót, amelyet előzetes foglalás nélkül is bérelhetnek akár csak egy útra is anélkül, hogy később vissza kellene vinniük a kiindulási pontra, de lefoglalhatják előre is. A korszerű IT és a mobiltelefonos technológia egyedülálló és egyszerű kölcsönzési folyamatot tesz lehetővé. Az innovatív IT megoldások ebben az esetben a mobilitás teljesen új koncepciójának és egy erőteljes üzleti modellnek a hajtóereje voltak. Az Intel IT szervezete az Intel Corporate Affairs Grouppal együttműködve globális platformot hozott létre azzal a céllal, hogy gazdag médiatartalmakat nyújtson természettudományos és matematikai képzések tárgyában gyerekek számára világszerte. Az IT szervezet nemcsak gazdag platformot teremtett (www.skool.com), amely több mint húsz országban működik számos nyelven a világon, hanem egyedülálló üzleti modellt is létrehozott a köz- és magánszféra közötti partnerségek létesítésével, hogy biztosítsa a platform fenntarthatóságát.

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

A Disney IT szakértői korán bevezették a Disney vidámparkjaiban a digitális fotózást, amely nem hozott ugyan azonnal üzleti sikert, de ez egy újabb példája annak, hogyan lehet az IT vezető szerepben, és hogyan kell segítenie a céget nem csak a túlélésben, hanem az erősödésben is. A digitális fotózás felhasználása a vidámparkokban lehetővé tette a Disney számára azt, hogy többszörösen jusson bevételhez a park látogatóitól, miközben növelte a látogatók számára a parkok vonzerejét, érdekességét is. Bátorító és inspiráló arról olvasni, amikor az IT-t ilyen innovatív módon használják. Ugyanakkor a Daimler, az Intel és a Disney nem egyedülállók abban, hogy kihasználják az IT-t a saját szervezetükön belül üzleti érték létrehozására és az innováció lehetővé tételére. Más vezető európai szervezetek is hasonló stratégiákat adoptálnak. Ezek mindegyike beleütközik abba a problémába, hogy a megfelelő képzettségű emberekből nagyon kevés áll rendelkezésére.

A digitális készségek a végfelhasználó cégeknél Hogy látja egy olyan IT-központú szervezet, mint a Daimler az e-készségeket? Michael Gorriz így magyarázza: „Nálunk az IT-vel dolgozó emberek három kategóriába tartoznak. Először vannak azok, akiket hagyományosan IT szakembereknek neveznek, és az IT osztályon dolgoznak. A Daimler esetében ők adják a munkaerő 2 %-át. Más szervezeteknél magasabb számokat látunk, pénzügyi szolgáltatóknál ez elérheti, vagy meghaladja a 10 %-ot is. Másodszor van egy szélesebb csoport, akik az IT rendszerek erőteljes felhasználói. Ezek az emberek dolgozhatnak például a mérnöki, a logisztikai, a pénzügyi vagy az adminisztratív területeken. Az IT mindegyikük esetében lényeges része a munkának. Az utolsó csoportba tartozik mindenki, aki használja a standard IT rendszereket, mint az intranetet, az emailt, a folyamattámogató és információs rendszereket. Nekik általános e-készségekre vagy az általuk használt rendszer speciális tréningjére van szükségük. Nem fér hozzá kétség, hogy a szervezeten belül mindenhol szükség van ma már olyan alkalmazottakra, akik magas szintű tudás birtokában vannak e-készségek tekintetében”. Közös e-skills definíciókban egyeztek meg a több érintett fél részvételével létrehozott partnerségek az IT szakemberek számára Európa szerte. Jelenleg is készülőben vannak a mesterprogram tervezetek. Ahhoz, hogy ezeket az e-skills modelleket jobban megalapozzák, több cégre és oktatási intézményre van szükség. Sajnos mindhárom kategóriában kevés azoknak a száma, akik megfelelő e-készségekkel rendelkeznek. Természetesen minden fiatal képes

e-Skills Kiáltvány

számítógépes játékokkal elütni az időt, vagy közösségi oldalakat használni. Ugyanakkor jónéhányuk számára kihívás egy standard IT rendszer kezelése, amikor munkába állnak. Ezen a szinten egy belépő szintű bizonyítvány, mint amilyen például a European Computer Drivers Licence (ECDL) elterjesztése és használata óriási előrelépés lenne. Előnyös lenne a diákoknak, szervezeteknek, és tulajdonképpen az egész társadalomnak, ha mindenki megszerezné ezeket az alapvető e-készségeket. A szövegszerkesztésen és a táblázatkezelő programokon túl ide kell sorolnunk az adminisztratív üzleti rendszerek használatára vonatkozó alapismereteket is. Ennek segítségével növekedne a professzionalizmus, és a munkaerő mobilitása. Az IT szakemberekkel kapcsolatban számos problémával állunk szemben. Nemcsak az információs menedzsmentet és hasonló szakmákat tanulók száma kevés (2015-re a gazdasági helyzettől függően 10-15 %-os hiányt várunk), hanem más területeken is kevés figyelem irányul az IT-re. Minden hagyományos területen szükséges az IT tudás a professzionális munkavégzéshez, főleg ott, ahol jelentős az innováció. Ez is mutatja, hogy nincs összhang az oktatott anyag és a munkaadók elvárásai közötti. Bár az egyetemek különböző formákban támogatják az e-készségek fejlesztését, azt is biztosítani kell, hogy a tantervek lépést tartsanak a gyorsan változó IT környezettel. A közösségi hálózatok, valamint a számítási felhők csak rövid ideje léteznek, de máris fontos hatást gyakorolnak az életünkre. Be kell vonnunk az e-készségeket az élethosszig tartó tanulást érintő terveink közé. Az olyan nagy szervezeteknek, mint például a Daimler, megvan az az előnye, hogy az egyetemekkel szoros kapcsolatban vannak. Az egyik módja annak, hogy a Daimler megfeleljen a kihívásoknak az, hogy tréningeket és kurzusokat szervez az alkalmazottainak. A Daimler szerint azonban ennél többet kell tenni. „Arra van szükség, hogy a társadalom ellássa a dolgozókat a kívánatos számítógépes készségekkel akár „hozzáértő felhasználók”, akár IT szakemberek” - hangsúlyozza Michael Gorriz. „Ez nem csak a nagy cégeknél elvárás, hanem a tudásalapú társadalom előfeltétele is”. Az információs rendszerek kutatásával kapcsolatban is felmerülnek problémák. Ennek nagy részét jelenleg az egyetemek végzik, ők viszonta magatartástudományi perspektívát képviselik. Az ilyen kutatás értékes ugyan, de nem elégséges.

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

A Design Science egy olyan ma felemelkedő kutatási paradigma, amely új eszközöket és irányokat adhat, segítve az IT- és az üzleti vezetők munkáját, hogy szisztematikusabban menedzseljék és hozzák létre az IT-ben rejlő értékeket. Az Innovation Value Institute központi kutatási tevékenysége a Design Science-re irányul és eszközöket, tréningprogramokat kínál IT vezetők számára. Egyedülálló ezekben a kutatási tevékenységekben az, hogy számos különböző cég IT vezetőinek a bevonásával folynak, akik közös tudásukkal segítik elő az IT vezetői szakma fejlődését. Ez az összeadott tudás egy élő hálózatba ágyazódik be és válik eggyé, amelyet IT Capability Maturity Framework (IT-CMF)-nek neveznek. Ezeknek az ismereteknek a változékony természete miatt a felkínált képzéseket spontán módon lehet lehívni a tudástárból, így olyan oktatás és képzés biztosítható, amely lépést tart az egyre gyorsuló technológiai változásokkal. A következő években meghatározó lesz az akadémiai és az ipari szféra határainak az elmosódása. Ez elősegíti az ipar kívánalmai és a kutatás eredményei közötti összhangot, azzal a céllal, hogy megfelelő e-készségekkel rendelkező IT szakembereket képezzen ki, akik ezáltal magasabb üzleti érték megteremtéséhez járulnak hozzá.

E-Kompetencia Eltekintve a korábban megvitatott képességbeli hiányoktól egyre nyilvánvalóbb, hogy nem fedik egymást a képzések által nyújtott ismeretek és azok, melyeket az ipar tart szükségesnek. Ezen kívül az IT szakma éretlensége is azt eredményezi, hogy nincs összehasonlíthatóság egy adott szervezeti szinten –az európai szintről nem is beszélve – a különböző IT kompetenciák és az IT használóinak ehhez kapcsolódó tudása között. Ez a helyzet nem fenntartható. A társadalom számára az IT kompetencia különböző értelmezéséből származó kockázatok folyamatosan növekszenek, mivel az IT egyre elterjedtebbé válik a modern élet minden területén. Ebben a helyzetben az egyik kulcslépés egy olyan hálózat bevezetése, amely következetesen definiálja az e-készségeket egész Európában. Ez lehetővé teszi az iskoláknak, felsőoktatásnak, munkaadóknak, munkavállalóknak, tréningcégeknek és fejvadászoknak, hogy egymással szorosabban együttműködjenek. Ilyen megközelítést használva a szervezetek definiálni tudják a munkaköröket az azokhoz szükséges releváns IT kompetenciák szempontjából. A felhasználók felmérhetik, milyen IT kompetenciával rendelkeznek. A képzések szervezői transzparenciát biztosíthatnak a kurzusaik által kínált

e-Skills Kiáltvány

kompetenciáikkal kapcsolatban, ezáltal pedig megkönnyíthetik a képzést és a karriertervezést. Az Európai e-Kompetencia Keretrendszer (eCF) első verziói rámutattak annak a lehetőségére, hogy az Európa szerte az e-kompetenciák Rosette-i köveként működhet. Az eCF a felhasználók mobilitását segíti elő, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszi a kölcsönös megértést a szervezetek között és határokon átnyúlóan is. Teljes potenciáljának eléréshez minden fontos érintettnek (ipar, IT- és felhasználói szervezeteknek, állami és privát oktatási intézeteknek, valamint európai, nemzeti és helyi kormányzati szerveknek) sürgősen alkalmaznia kell kulcsfontosságú intézkedéseit. A további lépéseknek prioritást kell élvezniük ezen a területen. Ilyen koherencia nélkül valószínűleg összehangolás nélkül jönnek létre a szervezeti, helyi, nemzeti és európai modellek, és ezáltal megnehezítik az európai dolgozók mobilitását és karrierjük előrehaladását. A Vállalkozás- és Iparpolitikai Főigazgatóság „ICT Professionalism” nevet viselő kutatási projektje, amelyet az IVI és a CEPIS (Council of European Professional Informatics Societies) végzett, jóváhagyta az eCF adoptálását. Ajánlotta továbbá az egyéni kompetenciák és szervezeti adottságok összekapcsolását, amelyről a következő fejezetben szólunk.

Innováció és érték Az érték és a költség természetesen két különböző koncepció. Oscar Wilde így fogalmazott: „A cinikus ember az, aki mindennek tudja az árát, de nem látja az értékét”. Sok IT vezetőnek (CIO) eszébe jut egy konkrét személy, ha ezt az idézetet hallja. IT tekintetében a költségre óriási hangsúly helyeződik, és ez nem korrelál a gazdasággal, hanem egy állandó jelenség. A szemlélet fókuszának az érték irányába kell elmozdulnia ahhoz, hogy felszabadítsuk az IT által hajtott innovációban rejlő üzleti hasznot. Az IT által lehetővé tett innováció nem pusztán az e-készségeken múlik, ennél összetettebb problémával állunk szemben. A megoldásnak tekintettel kell lennie az emberekre, a folyamatokra és a technológiákra. A CIO-knak és CEO-knak átfogóbban értelmezve kell felmérniük az IT szervezeti lehetőségeit, ahelyett, hogy csak az alkalmazottak kompetenciáinak összességét veszik figyelembe. Ha fel tudjuk mérni egy szervezet érettségét ebből a szempontból, akkor tisztább képet kapunk arról, hogy milyen

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

stratégiai reform hajtható végre annak érdekében, hogy nőjön az IT üzleti értéke a szervezet humán, technikai és működési tőkéjéből kiindulva. Az IKT adottságaira vonatkozó keretrendszerek felhasználhatóak a szervezeti IT adottságok hiányosságainak feltárására. Az ilyen felmérések felfedhetik a specifikus felhasználói kompetenciák magas szintű fejlesztésre irányuló igényt, amelyet az alkalmazottak célzott képzésével, vagy toborzási/outsourcing tevékenységekkel elégíthetünk ki. Ilyen módon az IKT adottságaira vonatkozó keretrendszerek és az IKT kompetencia tökéletesen kiegészíthetik egymást, segítve ezzel a szervezetek üzleti értékének növekedését. Ebből az okból kifolyólag szoros, szimbiózisszerű viszony létezik a szervezetek adottságaira vonatkozó keretrendszerek, mint például az IT-CMF, és az egyéni e-skills keretrendszerek, mint az eCF között.

Új felelősségek Az IT funkció kritikus szerepet tölt be. Fontos ipari trendek konvergenciája, mint például a számítási felhők, továbbá az IT demokratizálódása és a szolgáltatási innovációk mind hatással vannak a CIO szerepére. Fontos változásokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy ez a szerep a jövő üzleti tevékenységeiben érvényes maradjon. Az IT központi szerepe a szervezetekben azt jelenti - tekintet nélkül egy szervezet érettségi szintjére -, hogy a CIO-knak első körben az irányelvek stabil betartására és a szolgáltatások hatékony továbbítására kell fókuszálniuk. Állandó szolgáltatási szint nyújtása nélkül a CIO nem lesz képes az értékek láncolatában előrelépni. Ugyanakkor az, ahogyan a CIO menedzseli az IT alapvető működési adottságait („felkapcsolva tartja a villanyt”), valószínűleg jelentősen meg fog változni, hiszen a felhőszolgáltatások modellje felé mozdulunk el. Egyre nagyobb hangsúly kerül majd a harmadik felekkel folytatott kapcsolatokra, szemben az említett szolgáltatások belső menedzselésével. Valójában nagy az esélye annak, hogy számos szervezet hibrid felhő-modellt fog alkalmazni, belső céltartalékaikat megtartván legérzékenyebb folyamataik és tevékenységeik számára, míg külső szolgáltatók ökoszisztémáját használják az ügyfelekkel folytatott üzleti folyamatokban. Ennek a változásnak a létrehozásához másfajta képességekre lesz szükség a CIO-k és az IT dolgozók részéről. A működési célú IT felelőssége a közeljövőben egyre inkább átkerül a külső szolgáltatókhoz, így a CIO-k valószínűleg nagyobb figyelmet fordítanak majd az értéknövelő IT tevékenységekre, és az IT-t

e-Skills Kiáltvány

a szervezeten belül az innováció előmozdítására használják. Ugyanakkor valószínűleg jelentősen változni fog az, hogy hogyan teremtik meg és hogyan menedzselik ezt a fajta innovációt. Például az IT által lehetővé tett innováció helyett, amely főként az IT-n belülről származik, a platform-alapú számítási felhő kidolgozottabbá válásával és könnyebb használatával a megoldások dizájnja és konstrukciója egyre inkább az IT tevékenységen kívülre kerül. Annak érdekében, hogy biztosítsák a konzisztenciát, a minőséget és a koherenciát, valamint a központi üzleti IT rendszerekkel való összehangoltságot, a CIO-knak kell elősegíteni és irányítani ezen megoldások létrejöttét az üzleti világban. Ehhez a CIO szerepének jelentős mértékben változnia kell. Becslések szerint jelenleg négy végfelhasználói programozó jut minden IT szakemberre. Eddig a legtöbb CIO arra koncentrált, hogy figyelemmel kísérje és csökkentse a potenciális károkat a végfelhasználók esetében. Ahogy az új platformok potenciális ereje egyre nő, a CIO szerepének is olyan irányba kell tolódnia, hogy fel tudja használni ezt a potenciális forráshalmazt, mert az üzlethez való közelségük és relatív magas számuk miatt jelentős szerepet töltenek be az innovációban. Természetesen ehhez szükség lesz a CIO-k, az IT szakemberek és a végfelhasználók e-készségeinek a változására. Nyilvánvaló, hogy a „kétféleképpen gondolkodók (dual thinkers)” – tehát azok, akik kombinálni tudják az IT-t és az üzleti tapasztalatot – iránti igény drámaian nőni fog. Ahhoz, hogy ez az átalakulás a munkahelyeken végbemehessen, a tanintézeteknek is fontos a szerepük. Biztosítaniuk kell a megfelelő változásokat a következő generáció oktatásában azt a célt szolgálva, hogy megfelelő számú és megfelelően képzett ember álljon rendelkezésre ennek a növekvő igénynek a kielégítésére. Kihívást jelent az, hogy hogyan képezzük ki az IT diákokat, valamint az, hogy a nem IT diákokat is megfelelő IT képességeket ruházzuk fel. Ezek nélkül a változtatások nélkül az európai vállalkozások –legyenek nagyok vagy kicsik – képtelenek lesznek hasznot húzni ezeknek a technológiáknak az innovatív potenciáljából, ezzel pedig alaposan lecsökken Európa mint tudásalapú globális gazdaság versenyképességi kapacitása,.

Az IT vezetők központi szerepe Egy IT vezetőnek központi szerepe van a szükséges változások bevezetésében a szervezeten belül, ez azonban egy kihívásokkal teli környezet. Az IT nem mindig kapja meg a szükséges elismerést a vezetői szinteken potenciális közreműködéséért, gyakran amiatt, mert a vezetőségek tagjai nem eléggé értik az IT-t. Ehhez hasonlóan gyakran

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

a végrehajtási szint egyszerűen csak az IT-n belüli költségcsökkentésre fókuszál az IT által lehetővé tett innováció helyett. Ennek oka gyakran az, hogy az IT menedzsmentje nem képes megfelelően kommunikálni az IT által teremtett értéket. Ezt tovább rontja a releváns üzleti képességek hiánya az IT csoport vezetőségében. Az IT potenciális hozzájárulását gyakran félreértik a vezetőségben amiatt, hogy nem ismerik az IT-t. Egyik oldalról azzal a kihívással szembesülnek, hogy a sok esetben IT-ben járatlan vezetőségi tagokat ki kell képezniük, hogy azok jobban rálássanak az IT-nek azon értékeire, amelyekkel a vállalatot szolgálhatja. A cégek pénzügyi vezetői megtanulhatják, hogy pusztán a költségek visszavágása nem megoldás arra, hogy innovatív IT részleg jöjjön létre. A CIO-knak az elkövetkező években a megfelelő képességű emberek óriási hiányával kell szembenézniük és azzal a kihívással is szembesülniük kell, hogy megmutassák az IT hozzáadott értékét, amely fellendíti az üzletet. Látszólag a CIO közösség érti ezt a folymatot, és elkezdte megvalósítani azokat a kezdeményezéseket, amelyek megoldást kínálnak erre a helyzetre. Első lépésben az IVI (amelyben számos nagy IT- és IT-használó cég tömörül) kifejlesztett egy keretrendszert és képzési programot, amely segíti az IT menedzsmentet az általa nyújtott értékek bemutatásában. Világszerte több mint ötszáz IT vezető vett részt ezen a tréningen, és egy új IT Management for Value Masters-program is fut. Párhuzamosan ezzel a European CIO Association megkezdte saját képzési programjának fejlesztését, amely közvetlenül a szükségletekre fókuszál, és megpróbál számos kulcsterületen hiánypótló lépésekkel fellépni. A diákok első csoportja már csatlakozott is a programokhoz, és a CIO közösségnek sikerült meggyőznie számos jól ismert európai üzleti iskolát és műszaki egyetemet arról, hogy azok működjenek együtt vele ebben a programban. A programnak egyik érdekes vetülete az, hogy a diákok bármelyik résztvevő oktatási intézményben, különböző országokban tudnak tanulni általa, de mindannyian ugyanazt a bizonyítványt fogják kapni. Döntés született arról, hogy a kurzust összeegyeztessék az eCF-fel, és talán ez vezet majd az első eCF által tanúsított vizsgákhoz Európában. Bár ezek a kezdeményezések fontos lépéseket jelentenek az IT menedzsment fejlesztésében, egyik sem elég önmagában ahhoz, hogy lényegesen növeljük az IT-t tanulók számát, és nem segítenek abban sem, hogy más szakmák képviselői jobban megértsék az IT-t. További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Európa számára kielégítő megoldásra jussunk.

e-Skills Kiáltvány

Ajánlások A European CIO Assotiation és az Innovation Value Institute a következőket ajánlja: Fejleszteni kell az európai e-Competence Framework beágyazottságát. Az eCF-et (és a hasonló IKT profilú projektteljesítményeket) népszerűsíteni kell az IT ipar és az IT-t használó iparágak, valamint a kkv-k és a kormányzatok körében. Minél szélesebb körben adoptálják az eCF-et, annál nagyobb a potenciális ereje a kompetenciák, a szerepprofilok, és a képzés standardizálásában, így támogatja az IT folyamatos professzionalizálódását. Ezzel párhuzamosan szükséges az IKT szerepprofiljainak további finomítása a fontosabb, IT dolgozókat foglalkoztató érintettekkel együttműködve. Az e-curriculum irányelveit meg kell újítani, a képző intézményeket pedig Európa szerte támogatni kell abban, hogy az eCF-el összhangban hozzanak létre képzési- és tréningprogramokat. Fontos a közös képzési platform előmozdítása az IT-ben dolgozó emberek számára. Jelenleg egyformán nehéz a munkaadóknak és a gyakorló szakembereknek a különböző kurzusok fontosságának a megértése, főleg különböző országok között. Az eCF-fel összhangba hozott programok nagyban elősegítenék az átláthatóságot. Fejleszteni kell a nem-IT szakemberek IT képzését. Az IT gyakorlatilag minden szakmában fontos szerepet játszik, és az IT rendszerek megértése a megfelelő érintőleges területeken szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzunk. Ugyanakkor a képzési intézmények számos alkalommal nem hangolják össze tantervüket az ipar igényeivel és további lépések szükségesek annak a biztosítására, hogy a diákokat megtanítsák például arra, hogy hogyan alkalmazzák az adott szakmában az IT-t, milyen rendszerek hozzáférhetőek, és hogyan működhetnek közre abban, hogy az IT funkció által a rendszerek hatékonyabbá váljanak. Az IT olyan mértékű összetevője számos szerepnek napjainkban, hogy a diákoknak releváns IT képességeket kell megtanítani, ezzel lehetővé téve gyors integrációjukat a munkahelyükön. A számítási felhőkre való áttérés valószínűleg ráerősít ennek a tendenciának a fontosságára, és a végfelhasználók felismerik az új technológiák potenciális erejét, például a platform-alapú számítási felhő nyújtotta környezetek által. Szorosabb összeköttetéseket kell létrehozni az ipar és a képző intézmények között. Az iparnak és az oktatási intézményeknek szorosabban kell együttműködniük. Olyan terület ez, ahol történtek már ugyan fontos

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

változások, de még mindig számos hiányosság tapasztalható. Az Innovation Value Institute például egy nyílt innovációs megközelítést alkalmazott élő tudástárak és integrált tantervek létrehozására számos vállalat, egyetem és kormányzati ügynökség folyamatos bevonásával. Ehhez hasonlóan a European CIO Association által fejlesztett képzési programokban is részt vesznek CIO-k és más ipari szereplők a megfelelő programtanácsokban, hogy biztosítsák a képzési programok ipart kielégítő igényeit. Sajnos ez a gyakorlat nem terjedt el széles körben. Az IT lángelméit ritkán fogadják el IT professzoroknak a neves egyetemeken, és ritkán vesznek részt a megfelelő képzési programok kialakításában. Ez negatív kontrasztban áll más szakmákkal, például a joggal, az orvostudománnyal vagy a mérnöki szakmákkal, ahol a tapasztalt ipari szakembereket felkérik ilyen szerepek betöltésére. Ezek a szakmák további hasznot húzhatnának abból, ha számukra fontos IT szakembereket vonnának be képzési programjaikba, hogy ezáltal releváns IT képességek fejlesztését segítsék elő. Javítani kell a vezetői testületek és az IT-részlegek közötti viszonyt és egyetértést. Számos szervezet érzi a hátrányát az IT-részleg és a felsővezetők közötti rossz viszonynak. Ez hátráltatja a produktivitást és az innovációt, de kockázat forrásaként is szolgálhat (például ha a felsővezetés precedenseket teremt legutolsó high-tech szerkentyűik elfogadása érdekében a belső hálózaton). A felsővezetőket célzó politikai közlemények és hasonló kezdeményezések sorozata, amelyeket az Európai Bizottság támogatott vagy hozott létre, előmozdíthatja az IT innovációban és értékteremtésben mutatott fontosságának jobb megismerését és megértését. Az IT potenciális szerepe drámaian megváltozott, de egyes szervezeteknél a felsővezetők még mindig az IT produktivitására és költségeire koncentrálnak annak innovációt lehetővé tevő potenciálja helyett. A Bizottság támogatása e téren segítheti a vezetők körében annak jobb felismerését, hogy Európa gazdaságában az IT szerepe egyre fontosabb lesz. Ezek a politikai közlemények más kulcsfontosságú témákat is érinthetnek, például az információ kezelését, IT környezeti stratégiai elemzést vagy a vezető testületek és az IT viszonyát, ezzel az üzleti élet felsővezetőinek a figyelmét a témára irányítják, hisz ezek minden típusú üzletben egyre inkább relevánsak lesznek, nem csak IT cégekben. Népszerűsíteni kell az IT-t a fiatalok körében. Az IT kurzusok iránt az iskolákban csökken az érdeklődés, és ez egy aggasztó tendencia, amelynek véget kell vetni. Ezen kívül különösen szükséges a tájékozottság növelése és a fiatalok nevelése olyan irányba,

e-Skills Kiáltvány

hogy felismerjék az IT egyre nagyobb szerepét minden iparágban, nem csak az IT iparban. A CIO-k közösségének legutóbbi tevékenységei az iskolákban komoly félreértésekre bukkantak az IT szerepét illetően. Ha nem értik meg pontosan, hogy sok és sokféle karrierlehetőség nyílik meg az IT -ban, akkor a fiatalok körében az IT iránti érdeklődés valószínűleg csökken, ami Európa versenyképességére hosszabb távon valódi veszélyt jelent. A változás érdekében erőfeszítéseinket a középiskolákra és akár már az általános iskolákra kell irányítanunk. Az európai e-Skills Week máris fontos szerepet játszik a látásmód megváltoztatásában. További összehangolt lépések az ipar, a kormányzat, és célzott oktatási intézmények körében segíthetnek ennek további felépítésében, és támogathatják a ’Digital Agenda for Europe’ központi céljait. A fenti ajánlások szoros kapcsolatban állnak azokkal a teendőkkel, amelyeket az IVI és a CEPIS egy újabb kutatási programja tűzött ki célul az Európai Bizottság megbízásából, egy európai IKT professzionalizmus keretprogram kifejlesztése céljából. Bár ez a projekt kizárólag IT szakemberekre fókuszált, a megfelelő e-készségek kifejlesztésének fontossága hajtóerő volt a javasolt keretprogram kifejlesztésénél. Az IKT ipar szemszögéből nézve az Európai Bizottság fontos pozitív lépéseket tett, és ezeket a kezdeményezéseket komolyan támogatják. Az IKT szektor felismerte ezen kezdeményezések folytatásának és megszilárdításának a fontosságát, főként, hogy adott az a potenciális érték, amely az iparban . Az ipar, a kormányzatok és az akadémiai szféra mobilizálásának és összehangolásának feladata fontos leküzdendő kihívás, és az érintetteknek ezen a területen kell felelősséget vállalniuk. A kutatási eredmények szerint 2015-re az IT szakemberek terén 10-15 %-os hiány léphet fel, és az ifjúság körében egyre nő a kiábrándultság az IT-vel kapcsolatban. Az egyre növekvő eltérések az IT képzés és a gyakorlat között valamint az e-készségek hiánya a nem IT szakmákban rávilágít arra, hogy a probléma, amellyel Európának szembe kell néznie, óriási. Látván, hogy mekkora szerep jut az IT számára az üzleti innováció elősegítésében, az e-készségekkel kapcsolatos együttműködő és összehangolt cselekvés szükségessége nyilvánvaló. Ha meg akarjuk akadályozni az európai gazdasági versenyképesség további csökkenését, minden érintettnek meg kell tennie a szükséges lépéseket, méghozzá most.

FEJEZET 3: ÉRTÉKVEZÉRELT IT TEVÉKENYSÉG FELÉ

Fejezet 4: A női munkaerő teljes potenciáljának felszabadítása „Felejtsük el Kínát, Indiát és az internetet: a gazdasági növekedést a nők hajtják.” The Economist 2006. április 15. Az Európai Uniónak az idősödő munkaerőről szóló tanulmánya alapján „a bevándorlás és a születési ráták lehetséges emelkedését is figyelmbe vevő forgatókönyv szerint 2012-től csökkenni kezd az európai aktív korú népesség, míg a 60 feletti korosztály évente kétmillió fővel fog növekedni”. Nagyobb számban lesz szükség többféle képességekkel is rendelkező személyre a vállalati szféra igényeinek kielégítésére, mert kevesebb munkavállalónak kell elvégeznie ugyanazt a mennyiségű munkát, és ennek egyetlen koherens útja az IKT hatékony felhasználása lesz. Fontos kérdéseket kell azonban feltennünk: Mi a helyzet a nőkkel? Ők milyen teljesítményt nyújtanak? Mi lesz a szerepük a jövőben az IKT terén? Ez a fejezet ismertet néhány kulcsfontosságú tényt, elemzi az adatokat, és tisztázza, hogy miért van itt az ideje, hogy a világ a nemek egyenlősége irányába mozduljon. A fejezet végén ajánlásokat teszünk annak a legjobb biztosítására, hogy hogyan érjük el a nők elköteleződését és hozzájárulásuk teljes értékének kibontakozását a digitális gazdaságban.

Statisztika, projektek és kezdeményezések A statisztikákból kitűnik, hogy a nemek közötti különbségek már korán megmutatkoznak az IKT képzési rendszerben. Ez a szakadék növekszik a középiskolákban és még kifejezettebb a felsőoktatásban, majd folytatódik a szakképzett munkaerőnél. Az első átfogó vizsgálatot a fiatalok tudomány és technológia irányába mutatott érdeklődéséről, attitűdjeiről, értékeiről és terveiről a tanulók szemszögéből 2003-2006. között a norvég természettudományos oktatási központ végezte el, amely a norvégiai Oslói Egyetemen található. Ez világított rá azokra a faktorokra, amelyek fontosak a természettudományok és technológia tanulása szempontjából. A ROSE – the Relevance of Science Education (a természettudományos

e-Skills Kiáltvány

képzés fontossága) – több mint negyvenezer tizenöt éves diákról gyűjtött adatokat negyven országból. Tudományos Oktatás relevanciája Törökország Görögország Portugália Spanyolország Lengyelország Cseh Köztársaság Lettország Észtország Szlovénia Ausztria Németország Írország Skócia Észak-Írország Anglia Finnország Izland Svédország Dánia Norvégia 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Lányok, akik a technológia területén szeretnének elhelyezkedni. Fiúk, akik a technológia területén szeretnének elhelyezkedni. Forrás: ROSE projekt – Tudományos Oktatás relevanciája, 2010

Ez a nemzetközi összehasonlító vizsgálat feltárta, hogy a legtöbb európai országban rendkívül kevés lány érdeklődik a természettudományok iránt. Valójában nagyon kevés európai lány motivált abban, hogy technológiai jellegű állást kapjon. Ezt az attitűdöt támasztja alá a lányok igen alacsony számú egyetemi beiratkozása. A lányok mindössze 10-30 %-át adják az IKT kurzusok diákjainak, és 20 %-nál kevesebbet az IKT alapú karrierben alkalmazottaknak. Tudományos és mérnöki kutatásban a tendenciák hasonlóak a nők számát illetően Európában: a számítástechnikával kapcsolatos szakokon végző nők aránya Európa szerte 25%-ról (1998) 22%-ra (2006) esett vissza, és ezek a számok összehasonlításban is rosszak: Kanadában 27%, az Egyesült Államokatban 28%, Dél-Koreában 38% az IT területén diplomázók nő aránya. Ez az aggasztó tendencia Európában ma is folytatódik. A nők akadémiai karrierje erős vertikális szegregáció kifejezett jeleit viseli magán. A nők aránya mindössze 31 %-ról a diákok között 36%-ra emelkedik a PhD-hallgatók és a mesterképzésben résztvevők körében, de aztán visszaesik 33 %-ra az akadémiai C fokozaton belül, majd 22 %-ra a B fokozatban, és mindössze 11%-ra az A fokozatban (ez az úgynevezett olló-diagram).

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

100 %

A férfiak és nők aránya egy tipikus akadémiai karrierben természettudomány és mérnöki tudományok terén, diákok és akadémiai munkaerő, EU27, 2002/2006. Férfiak 2006

50 %

Nők 2006 ISCED 5A Diákok

ISCED 5A Végzettek

ISCED 6 Diákok

ISCED 6 Végzettek

C fokozat

B fokozat

A fokozat

Forrás: Education Statistics (Eurostat): WIS database (Kutatási Főigazgatóság) A fokozatok definíciója A: a legmagasabb fokozat/pozíció, amely az adott kutatásban normális esetben előfordul B: kutatók, akik nem seniorként top pozícióban (A) dolgoznak, de magasabb pozícióban, mint a frissen PhD-t szerzettek C: az első fokozat/pozíció, amelybe a frissen PhD-t szerzett munkaerőt hagyományosan felveszik. ISCED 5A: felsőfokú programok, amelyek elegendő képzettséget nyújtanak ahhoz, hogy kutatási programokba és állásokba be lehessen bekerülni velük, ahol magas szintű képességekre van szükség. ISCED6: felsőfokú programok, amelyek tudományos fokozat (PhD) megszerzéséhez vezetnek. SET oktatási területek = 400 természettudományos, matematikai és számítási + 500 mérnöki, gyártási és építési SET tudományterületek = mérnöki és technológiai + természettudományok

Az öt európai ország, ahol az A fokozatú akadémiai személyzet körében a nők aránya a legmagasabb: Románia, Lettország, Bulgária, Finnország és Portugália. Ezzel ellentétben a legalacsonyabb százalékok Málta, Luxemburg, Ciprus, Írország, Belgium, Görögország és Hollandia esetében figyelhető meg. A százalékos értékek 32-től (Románia) 2-ig (Málta) terjednek. A nőknek az IKT tanulmányokban és karrierben mutatott alulreprezentáltsága erőteljes tehetségbeli szakadékhoz vezet az IKT társaságoknál és a gazdaságban. Földrajzi eloszlás szempontjából a kontinensek közötti versenyben a legmagasabb százalékban tudományos és mérnöki területen Észak- és Közép-Amerikában találunk nőket, ezt követi Közép-Kelet-Európa, DélAmerika és Óceánia. Nyugat-Európa csak az 5. helyen áll.

e-Skills Kiáltvány

Mérnöki és tudományos területen dolgozó nők aránya a férfiakhoz képest 2008-ban Természetudomány & mérnöki szakok 2008 1 2 3 4 5 6 7 8

Világszerte Észak/Közép-Amerika Közép/Kelet-Európa Dél-Amerika Óceánia Nyugat-Európa Közel-Kelet Ázsia Afrika

nők Nr 1.058.156 296.894 92.228 62.298 21.909 268.182 85.572 226.337 4.736

% 39,4 48,2 46,9 44,7 43,0 41,8 40,3 28,0 24,5

férfiak Nr % 1.625.546 60,6 318.714 51,8 104.391 53,1 77.082 55,3 29.003 57,0 373.963 58,2 126.983 59,7 580.850 72,0 14.560 75,5

teljes szám 2.683.702 615.608 196.619 139.380 50.912 642.145 212.555 807.187 19.296

Forrás: NSF Science and Engineering Indicators, 2008

Nyugat-Európa pozíciója erősebb, ha a mérnökök számát tekintjük. Ha a nők arányát a teljes munkavállalók között vizsgáljuk, akkor NyugatEurópa a 4. helyen áll, Közép-Kelet-Európa, Dél-Amerika és Óceánia után. Az IT-vel összefüggő kvalifikációkat megszerző nők hiánya közvetlenül hatással van az IT szakemberként alkalmazott nők arányára. Bár alacsony az IT-hez kapcsolódó kvalifikációt megszerző nők száma a középfokú oktatásban, a Nagy-Britanniában gyűjtött megfigyelések szerint a nők folyamatosan felülmúlják férfi társaikat. Ennek megfelelően logikus az a feltevés, hogy ha a nők erősebben késztetve lennének az IT karrierek tekintetében, akkor az IT munkaadók számára rendelkezésre álló tehetség minőségben és mennyiségben jelentősen nőne. Az utóbbi években az Accenture egy sor nemzetközi nőnapi tanulmányt végzett, kiemelve az IKT növekvő szerepét a sikeres női vezetők szempontjából, valamint a női vezetés növekvő fontosságát a cégeken belül. A közép és nagyvállalatok köréből megközelítőleg négyezer üzletvezetői posztot betöltő nő vett részt az éves online felmérésben húsz különböző országból. A tanulmányból kiderült, hogy a nők rugalmasabbak és ”a gazdasági bizonytalanság és erőteljes versenyszellem jelenlegi világában azok a szervezetek, amelyek a rugalmasságot a vezetés fontos elemének tekintik, nyilvánvaló előnnyel rendelkeznek”.

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

Tízből több mint 8 nő úgy nyilatkozott, hogy hajlandó megtanulni és használni az új technológiákat, mint pl. blog vagy közösségi hálózatok, a jövőbeli siker elérése érdekében. A nők több mint 76 %-a jósolta azt, hogy ezen technológiák jelentősen fontosabbá fognak válni, 66 %-uk azt állította, hogy a technológia útján fenntartott kapcsolatok jelentősen meg fognak változni a jövőben. Ha egy pillantást vetünk az európai (EU 27) női munkaerő helyzetére, akkor láthatjuk, hogy az IKT szektorban 31,6 % a nők aránya. Nők foglalkoztatottsága Európában az IKT szektorban Legmagasabb

Legalacsonyabb

Litvánia

45.1%

Ausztria

30%

Bulgária

43.9%

Írország

30%

Lettország

37.8%

Szlovákia

29.3%

Románia

36.2%

Svájc

29.1%

Horvátország

35.4%

Egyesült Királyság

28.5%

Ciprus

35.5%

Dánia

28.2%

Németország

34.3%

Cseh Köztársaság

26.5%

Lengyelország

34.2%

Törökország

25.1%

Izland

24.6%

Hollandia

23.4%

Finnország Görögország

34% 33.7%

Forrás: Global Contact, Franciaország, 2012, OECD, Eurostat, IESF adatokra alapozva

A legmagasabb női arány az IKT-n belül (több mint 35 %) az EU 27-ben 2010-ben a következő országoknál volt tapasztalható: • Litvánia 45,1 % • Bulgária 43,9% • Lettország 37,8% A legalacsonyabb női arány az IKT-n belül az EU 27-ben 2010-ben a következő országokban volt tapasztalható: • Dánia 28,3% • Cseh Köztársaság 26,5% • Hollandia 23,4%

e-Skills Kiáltvány

Aggasztó tendenciát jelez a döntéshozók számára az a tény, hogy a nők aránya az IKT-n belül Európában (EU 27) a 2008-as 32,7 %-ról 2010-re 31,6 %-ra csökkent. Néhány EU tagországban, mint Luxemburgban és Olaszországban nőtt az IKT szektorban dolgozó nők aránya 5,2 illetve 1,8 %-kal, míg más országokban, mint Lettországban, Portugáliában és Dániában ugyanez jelentősen csökkent 6,1%, 5% illetve 3,2 %-kal. Ezt a jelentős egyenlőtlenséget részletesebben meg kellene vizsgálni, hogy megértsük a mögötte álló okokat. Ez alapozhatná meg az információkon alapuló javaslatokat és a megfelelő intézkedéseket, amikkel csökkenthetnénk a különbséget a legmagasabb és a legalacsonyabb százalékos arányok között. Az európai szakmai e-Kompetencia felmérés, amelyet a CEPIS végzett 2000 IT szakember körében 28 európai országban 2011-ben, megerősítette a fent leírt trendeket és a nők nem megfelelő képviseletét az IKT-n belül. Csak két olyan terület van, ahol a nők 20 % fölötti arányban vannak jelen: IT minőség menedzser és auditor: 30 %, és IT tréner: 41 %. Ráadásul a nők aránya az IT szakemberek között számos területen 10 % alatti: IT biztonsági menedzser, hálózati menedzser és IT rendszermérnök. CEPIS - Council of European Professional Informatics Societies Európa (átlag) IT Tréner IT Sales & marketing konzultáns IT Ügyfél Manager Software fejlesztő IT rendszerépítő IT biztonsági Manager Hálózati Manager IT rendszermérnök 0%

50%

100%

Női szakértők Férfi szakértők Forrás: CEPIS Survey of Professional e-Competence in Europe. European Report 2011

A jövőre vonatkozó ajánlások megfogalmazása során a CEPIS egyértelműen kimondta, hogy sürgős szükség van olyan intézkedésekre, amelyek helyreállítják a nemek arányát minden országban és növelik a nők részvételét az IKT karrierekben. A létező olyan kezdeményezések, amelyek

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

a szerepmodellekre fókuszálnak, folytatandók és kiterjesztendők, a mentori programokat pedig sokszorozni és bővíteni kell. A tagállamoknak pénzügyi ösztönzőket kellene bevezetniük az olyan cégek számára, amelyek a nemek egyenlőségét a szervezeti kultúrájuk, a toborzási gyakorlatuk és a karrier előmeneteli programjuk részévé teszik. Az e-készségek általános szintjének európai emelésére a kutatások kimutatták, hogy a nők számára az informális tanulás továbbra is az e-készségek megszerzésének legfőbb forrása. Az önálló tanulás áll a második, míg a formális oktatás a harmadik helyen. A férfiak az önálló tanulást részesítik előnyben, az informális tanulással és a formális képzéssel szemben. Az utóbbi években privát és közszereplők, az akadémiai szféra és a civil szervezetek is tettek érdekes kezdeményezéseket, hogy támogassák azokat a tevékenységeket és projekteket, amelyek motiválják a lányokat és nőket képességeik növelésére és feljavítására: A Fraunhofer IAIS rendkívül sikeres projektje, a „Roberta - a lányok felfedezik a robotokat”, amelyet a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium hozott létre (2002-2006), 23 Roberta centrumot alapított Németországban 2005-2008 között. A „Roberta-Goes-EU” programon keresztül 12 regionális Roberta centrumot hoztak létre Ausztriában, Olaszországban, Svédországban, Svájcban és Nagy-Britanniában. Több száz tanár és kb. ötezer gyerek vett részt a képzéseken Németországban, Európa szerte pedig nagyjából ötezer lány résztvevő volt. A Roberta kurzusok gyakran kezdőlépésként szolgáltak a lányok számára ahhoz, hogy robotikai teameket hozzanak létre, amelyek aztán részt vettek olyan versenyeken, mint a RoboCupJunior, vagy az első Lego Liga. A visszajelzések alapján a Robertában résztvevők 94 %-a élvezte a kurzusokat, 88 %-uk ajánlaná a barátainak, és 74 %-uk további kurzusokon is részt venne. A Fraunhofer IAIS és az ECWT olyan megoldásokat keres, amelyek továbbfejlesztenék és kiterjesztenék a lányoknak szóló robotikai hálózatot egész Európára. Nemzeti szinten a legnagyobb hatású és dokumentált eredményű projekt a Computer Clubs for Girls (CC4G), az Egyesült Királyságban, amely arra inspirálja a 10 és 14 év közötti lányokat, hogy gondolkodjanak el egy IT-hez kötődő jövőn, amit olyan projekteken keresztül értek el, ami a technológiát élettel töltötte meg a zenére, a divatra és a hírességre alapozva. A legfrissebb online források beépítésével a legutóbbi verziót Aardman fejlesztette, aki a Wallace és Gromit figurák létrehozásáról híres.

e-Skills Kiáltvány

2005 óta több mint 135 000 lány vett részt 3 800 iskolában a CC4G-ben. 84 %-uk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb valószínűséggel gondolkodik el további IT tanulmányokon és karrieren. Mindössze 600 euró szponzorálással egy iskola képes iskola utáni online CC4G klubot fenntartani egy évig. A szponzorok gyakran támogatnak helyi klubokat, így néha azért szállnak be, hogy bátorítsák a lányokat munkájukban. Nincs szükség speciális IT tudásra, és minden típusú szervezet bekapcsolódhat. Az európai szinten az eCouncil of Professional Informatics Societies (CEPIS) együttműködve az európai e-Skills Week-kel 2010-ben meghirdetett nők részére egy új, CEPIS díjat az IKT-ban (CEPIS Award for Women in ICT), ezzel is buzdítva a a fiatal nőket IKT-hez kapcsolódó képzés és karrier elkezdésére és folytatására. A díj pán-európai digitális kompetenciákat érintő női versenyre alapozódik. 2010-ben a 14 éves cseh Anna Vorisková nyerte az 1000 eurós oktatási ösztöndíjat honlapjáért (http://www.folmici.cz) és blog-projektjéért. A második helyezett Louisa Luciani lett Svédországból, és a díjat számítógépes klubok létrehozásáért és a nők IKT-ba való bevonásában játszott példaértékű megnyilvánulásaiért kapta. 2012-ben a görög Afroditi Gkertsi, Eirini Kokkinidou és Anastasia Zarafidou lettek az elsők a ’Beat Robotics’ munkájukért, második helyezett pedig a cseh Sarka Vavrova volt a ’Timekeeper’ című projektjével. Az erősebben marginalizált női csoportok számára is léteznek inspiráló esetek. A nők az európai bevándorlók több mint felét teszik ki. A „bevándorló nők, az e-skills és a munkába állás lehetősége Európában” – egy 2009-ben a TASCHA által végzett vizsgálat, amelyet a Microsoft finanszírozott – megvizsgálta azt, hogy a civil szervezetek által vezetett e-Skill tréningprogramok hatására hogyan alakul a bevándorló nők alkalmazhatósága és szociális beilleszkedése Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Romániában és Spanyolországban. A kutatásra a Microsoft Unlimited Potential keretében került sor, amely hosszú távú elköteleződés az e-készségek európai fejlesztése mellett civil partnerség és közösségi tréningek kezdeményezése útján azzal a céllal, hogy elérjék azokat, akik kevésbé férnek hozzá a technológiához. A tanulmány 530 bevándorló nőt vizsgált. Az eredmények feltárták, hogy az IT- hez való hozzáférés kulcsfontosságú a szociális és gazdasági státusz emelésében és a munka megtalálásában. Nagyjából a bevándorló nők 1/3-ának vannak alapvető számítógépes és internethasználati képességei, 32%-uknak középszintű számítógépes képességei, 22%-uk pedig középszintű internethasználói képességekkel rendelkezik. Kicsit több mint 20%-uk nem rendelkezik semmilyen e-készséggel. A vizsgálat azt

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

tárta fel, hogy a bevándorló nőknek „dupla hátránnyal” kell szembesülniük a munkaerőpiacon, először nőként, másodszor bevándorlóként. Ahhoz, hogy át tudjanak lépni az alkalmazásuk útjában álló nagyobb akadályokon, szükségük van nyelvtanulásra, a munkavállalással kapcsolatos tudásra, segítségre szociális hálójuk kiterjesztésében, és tréninglehetőségekre. Egy másik jó példa az European Alliance on Skills for Employability és partnerei, a Microsoft, az Adecco Group és a State Sreet kezdeményezése, a 2011 Skills for Employability Award. A „Youth Empowerment through Skills” és az „Active Ageing trough IT Learning” díjak mellett létrehozták a speciális „Empowering Women through Technology” díjat, hogy kitüntessék a civil szervezetek által végzett kitűnő és hatékony IKT tréningeket és képességfejlesztést, amelyek növelik a munkavállalás esélyeit és előmozdítják a digitális és szociális beilleszkedést. Az első díjat és a vele járó 5000 eurót a litván „Langas į ateitį” (Ablakok a jövőre) szervezet kapta programjáért, amely az üzlethez és a közösséghez kapcsolódó sikeres számítógépes és információs tréninget nyújtott lányoknak és nőknek. A „Langas į ateitį”– igazgatója, Loreta Krizinauskiené vezetésével – 45 ezer nőt képzett az utóbbi öt évben.

Most van a nemek egyenlőségének átbillenési pontja Ahhoz, hogy megértsük az új képességek növekvő fontosságát a XXI. században – összehasonlítva azokkal, amelyek a XX. században domináltak, tudnunk kell, hogy jelentős változás történt a világban: a főleg analóg létezésről áttértünk a teljesen digitálisra. Josephine Green trend és stratégiai főigazgató (Senior Director Trends and Strategy) a Philips Desing-nál 1997 óta, arra kér bennünket, hogy vegyük figyelembe a változást a technológia, mint mozgató (driver) irányából a technológia, mint lehetővé tevő (enabler) felé, azaz a „piramis világból a palacsinta világába”. A XX. században a gazdaság a tömegpiacokra alapult, tömegtermelés hajtotta a növekedést, ez techno-piaci éra volt, amelyet fentről lefelé irányítottak és kontrolláltak, tehát egy piramis. A XXI. század a szociális innovációról szól. Ma az embereket a technológia képessé teszi arra, hogy a saját életük létre hozói és a saját életstílusuk kialakítói legyenek. A világháló lehetővé teszi számukra, hogy az innováció minden szintjéhez hozzáférjenek, már nem valaminek a fogyasztásáról van szó, hanem együttélésről. Világunkat az

e-Skills Kiáltvány

interkulturális menedzsment és kommunikáció határozza meg, amely erősen a szakértői közösségekre (Communities of Practice, CoP) és az IKT használatára alapoz. Minden a testre szabott perszonalizáció hajtotta ökoszisztémáról szól. Mivel a netgeneráció (amelyet Y generációként, First Digitalsként, vagy Millenialsként is ismerünk) kezdi betölteni a menedzsment pozíciókat, figyelembe kell vennünk jellegzetességeiket és tanulási stílusukat is, ha a minimális női részvétel jelenségét sikerrel akarjuk megváltoztatni. Ez az mp3-lejátszók, azonnali üzenetek, online játékok és peer to peer fájlmegosztás generációja. Ez az a generáció, amely erősen hiszi, hogy a kultúrát tanítani lehet, és jobban favorizálja az emberközpontú HR modelleket, mint a termékorientáltakat. Az ilyen modellek központi szempontjai a motivációs elméletek, és a szervezeten belüli előrelépés. Világunk ma jobban értékeli a sokféleséget, az integráltságot és a nemek egyenlőségét, mint valaha. Míg az ipari kor változásának központi szereplői a férfiak voltak, mai világunkban a nők kulcsszerepet tölthetnek be az innovációban. John Hagel III, a Szilíciumvölgyben székelő Deloitte Center for the Edge társelnöke (a cég alapkutatást végez, és egyéni látásmódokat fejleszt ki az új gazdasági növekedésről) azt hangoztatja, hogy: ”a digitális tudásalapú gazdaságban a humán tőke váltja le a természeti forrásokat a növekedés bázisaként. Azok a vállalkozások és országok fognak a XXI. században vezető szerepet betölteni, amelyek a legjobban képesek kiaknázni népességük innovációit és kreativitását. A nők kétségtelenül növekvő erőt jelentenek a tehetségek összességén belül.” Új fogalmak kerültek bevezetésre, mint például a befektetés szociális (társadalmi) megtérülése (SRoI), és más típusú képességekre van szükség.A „piramis világban” a szükséges képességek közé tartozik a menedzsment, a tervezés, a budgeting, a mérések, a vizsgálatok, a szervezés, a strukturálás és a kontrolling. A „palacsinta világban” a szükséges képességek közé tartozik az innováció, a kérdésfeltevés, a kihívás, az álmodozás, az elképzelések, a kísérletezés, a tanulás és a vállalkozás. A Green Knowledge Society (egy IKT politikai menetrend 2015-ig Európa jövőbeli tudásalapú társadalmáról), amelyet a svéd kormány mutatott be a svéd EU-elnökség évében 2009-ben, a jövő tíz legfontosabb követelménye közül egyiknek a soft infrastruktúrába való befektetést jelölte meg Európában, azaz befektetést a szociális tőkébe.

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

A fókusznak ez irányú eltolódása párhuzamba állítható a nők kifejezett vágyával, hogy olyan területeken és szakmákban dolgozzanak, amelyek közvetlenül hasznára vannak a társadalomnak és/vagy az egyéneknek, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy megtartsák a nőket a mérnöki szakmákban. Napjainkban egyre erőteljesebben felismerik a sokféleség egyértelmű üzleti hasznát. A 2009-es McKinsey Women Matter Survey és a 2010-es McKinsey Centered Leadership kutatás egyaránt azt találta, hogy a nők által képviselt fontos vezetői tulajdonságok (intellektuális stimuláció, inspiráció, részvételi döntéshozatal és elvárások/jutalmak megállapítása) a kulcsai a recesszióból való kilábalásnak és a siker felé vezető útnak a mai összetett pénzügyi krízissel terhelt gazdaságban. A Világgazdasági Fórum feltárta, hogy azok az országok, amelyek forrásaikat egyenlően osztják meg a férfiak és a nők között, a források mennyiségétől függetlenül jobban teljesítenek, mint azok, amelyek nem teszik ezt meg. 2011-es kutatásában a Catalyst azt találta, hogy 26 %-nyi különbség mutatható ki a befektetett tőke és a hozadék között a cégek felső kvartilise – ahol 19-44 % nő található a vezető pozíciókban – és az alsó kvartilisbe tartozó cégek között, ahol nincsenek nők a vezetésben. Dr. Erkki Ormala a Nokia Corporation Business Environment alelnöke és a DIGITALEUROPE elnöke a 2011. december 13- án Brüsszelben megrendezett ’Növekedés, Versenyképesség és Munkahelyek - e-Skills konferencia 2011’ alkalmával rámutatott, hogy „több nő bevonása a technológiai fejlesztésbe az innováció igazi forrása”. A Nokia három célt lát a nők növekvő részvételével kapcsolatban: • vezetés – tehetség a digitális piac átalakulásának vezetéséhez. • szervezeti adottságok építése – tehetség tudással, képességekkel és tapasztalatokkal, amelyek kompetitív differenciálódást hoznak a Nokiának. • változatos felhasználói tapasztalat – nemi alapú kétnyelvűség vonzó megoldások szállítására a piacon.

e-Skills Kiáltvány

Közösségi média Napjainkban a nők teljesen dominálják a közösségi médiát: minden korkategóriában számbeli fölényben vannak a férfiakkal szemben a szociális hálózati technológiák terén. Ha a felhasználási időt tekintjük, akkor is a nők dominálják a közösségi média terét. Ha a Facebook egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lenne a világon. A Facebook leggyorsabban növekedő szegmense az 55-65 év közötti nőké, a Facebook és a Twitter felhasználóinak 57%-a nő, az Egyesült Államokban a nők 86%-ának van saját oldala a szociális médiában, 72%uk pedig minden nap be is lép. A közösségi médiát használó nők 80%-a valamilyen termék vagy márka rajongója (fan) lett. Amikor létrehozták az EU Women lapot a Facebookon a Women for Smart Growth workshop kapcsán, amely a Digital Agenda Assembly részeként 2011. júniusában került megrendezére, több mint 14 500 view-t és 95 like-ot kapott egy hónap alatt. Ugyanebben az időben a Linkedln több mint 100 csoporttagot és 15 vitát generált, a Twitter @EUWomen 158 tweetet és 90 követőt vonzott a Digital Agenda Assembly egy hónapos felfutási ideje alatt. A 2020-ig szóló középtávú előrejelzésében a Cedefop (The European Centre for the Development of Vocational Training) kiemeli, hogy mivel az állások egyre több tudást és képességet követelnek meg, meg kell csapolnunk az inaktív, főként nőkből álló csoport potenciálját, akiknek kvalifikációi meghaladják a férfiakét. Általánosságban a nők részesedése a munkaerőpiacon alacsonyabb a férfiakénál. Ugyanakkor ez növekszik a kvalifikációs szintek növekedésével, miközben a férfiak részvételi aránya csökken. A kvalifikációs szintek hierarchiája mindkét nem számára hétköznapi tény. A növekedés rátája azonban általában magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, ami azt tükrözi, hogy a nők talán (formálisan) magasabban képzettek lesznek, mint a férfiak, kivéve a középső kvalifikációs szinteket, ahol a ráták a férfiak esetében gyorsabban nőnek, mint a nőknél. Másfelől az alacsonyan kvalifikált munkaerő részesedése az egész európai piacon csökkenni fog az előrejelzések szerint. Ez a visszaesés erősebben érinti a nőket, mint a férfiakat. Ezeket az általános tendenciákat szinte minden országban észlelni lehet.

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

Egy további ágazati változás a szolgáltatási munkák terén az eddigi trendek megerősödése. Ez szintén a női munkaerő iránti igény felé mutat, különösen a piaci szolgáltatások (marketed services) területén. A vállalatok és más szolgáltatások előreláthatóan mintegy hétmillióval több munkahelyet hoznak létre. Jelentős növekedést várnak az elosztás és a szállítás területén is. A nem-piaci szolgáltatások (non-marketed services) területén várható enyhe emelkedés az alkalmazásokat tekintve onnan származik, hogy az egészségügyben és az oktatásban jelentős munkahelyteremtés történik, amelyet részben negatívan kompenzál a közigazgatás csökkenő munkaerőigénye a várható költségvetési megszorítások miatt .

Gender innovációk Az utóbbi években a nemi (gender) dimenziók hozzáadott értékének megértése a kutatásban jelentősen növekedett. Egyre nagyobb számban vannak kutatók, akik a jövőben a gendert felhasználják, mint az új tudást és technológiát stimuláló forrást. Az aktuális „Gender Innovations” projektet a Stanford University kezdeményezte és az Európai Bizottság által felállított szakértői csoporttal, az „Innovation through Gender”-rel együttműködve fut. Ebbe az Európai Unió húsz államából származó szakértők tartoznak a berlini Technische Universität és a Fraunhofer Gesellschaft vezetése alatt. A projekt módszereket fejleszt ki gender analízishez tudósoknak és mérnököknek, és esettanulmányokat biztosít konkrét illusztrációként arról, hogy hogyan vezet a gender analízis innovációkhoz három fókuszterületen: a természett udományban, az egészségügyben és orvoslásban, és a mérnöki területen.

Ajánlások Eljött az ideje, hogy nagyobb teret engedjünk, és több forrást biztosítsunk a gender dimenziójának az IKT területén Európában. A Digital Agenda for Europe és az Európa 2020 stratégia sikere nagy részben attól függ, hogy az Európai Bizottság és az érintettek megtalálják az utat és a megvalósítás módját ahhoz, hogy egy közös, az érdekelt feleket egyesítő (multi -stakeholder) együttműködés segítségével a nők kritikus tömege számára tegyék lehetővé Európában az IKT-hoz való hozzáférést, és vonják be annak designjába, kutatásába, innovációjába, termelésébe és használatába 2011- és 2020 között.

e-Skills Kiáltvány

Az egész IT szakmának együtt kell dolgoznia, hogy a jövő női tehetségeiből folyamatos utánpótlást biztosítson az ipar számára, annak teljes életciklusát figyelembe véve. Ezzel párhuzamosan figyelnünk kell arra, hogy a nők, akik már ebben az iparágban dolgoznak, maradjanak, és sikeresek legyenek. Ennek az európai szintű kollaboratív munkának az alapjait a ’Women in Science Innovation and Technology in the Digital Age’ konferencia alkalmával fektették le, amelyet az Információs Társadalom Főigazgatóság, a magyar EU-elnökség és az ECWT rendezett 2011. március 7.-8.-án Budapesten. Házigazdája Neelie Kroes alelnökasszony, az Európai Bizottság alelnöke volt, aki felelős a Digital Agendáért és elfogadták a Budapest International Women’s Day Centenary Declaration 2011-et is. Az International Women’s Day Declaration az ECWT Position Paper on Lining up for the Digital Agenda-n alapul, valamint azon az online konzultációs folyamaton, amely 2011-ben február és június között zajlott. Ez kiemeli egy európai, az érdekelt feleket tömörítő infrastruktúra implementálásának fontosságát, és európai köz- és privát szereplők, akadémiai szféra és civil szervezetek felsorakoztatását a Digital Agenda Gender Action Plan-je mögé.

Digital Agenda Assembly

A Budapest Declaration-t megerősítette a Digital Agenda Assembly Brüsszelben 2011. június 16.-17.-én, ahol kihangsúlyozták, hogy „az e-készségek javítása és a női tehetség integrálása az e-skills minden területén a Digital Agenda egyik oszlopa kell, hogy legyen”. - Átadás komponense - Korai befektetés a fiatalokba, különösen a lányokba. - Adoptálni kell a legjobb gyakorlatokat és szerepmodelleket. - Népszerűsíteni a gender-szenzitív Digital Agendát. - Népszerűsíteni a humán tőkét és a befektetést a nőkbe. - Jobb management kikényszerítése diverzitási indikátorokra alapozva.

ICT a szociális kihívások számára

Az e-Skillek emelése

Kutatás és innováció

Igen gyors internet

Bizalom és biztonság

Interoperabilitás és standardok

Egységes Digitális Piac

A Digital Agenda oszlopai

Digitális jövő

Forrás: Report. Digital Agenda Assembly. 2011 Workshop 22 Women 4 Smart Growth

FEJEZET 4: A NŐI MUNKAERŐ TELJES POTENCIÁLJÁNAK ...

A Budapest Declaration hatékony alkalmazása felé vezető végső lépés az lesz, hogy támogatást nyerjen a tervezett EU-parlamenti meghallgatáson 2012. őszén és elfogadásra kerüljön annak beépülése az Európai Bizottság HORIZON 2020 programjába 2014 és 2020 között . A European Centre for Women and Technology a következő ajánlásokat fogalmazta meg: • Hosszútávú európai akcióterv a nők és az e-készségek ügyében, minden érintett bevonásával és részvételével. A terv integráns része kell, hogy legyen az eredmények éves szintű nyomon követése (monitoring) és a legjobb gyakorlatok összehasonlító elemzése (benchmarking). • A European Directory of Woman and ICT (amelyet a European e-Skills Association hagyott jóvá 2010 januárjában) kiterjesztése, hogy az hozzáférési ponttá válhasson a nőkkel és az e-készségekkel kapcsolatban Európában (nemzeti irányelvek, legjobb gyakorlatok, kutatás, a toborzástól a jutalmazásig, a képességek elsajátításától a képességek használatáig, stb.). • A legjobb gyakorlatokat tanulmányozó vizsgálat elkészítése azokról a civil szervezetekről, amelyek e-skills tréningeket tartanak. Továbbá annak biztosítása, hogy létrejöjjön egy, az érdekelt feleket tömörítő társulás az oktatás javítására és a fiatalok elköteleződésére a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika iránt, oly módon, hogy az megfelelő mértékben fókuszáljon a gender kérdéskörre is.

e-Skills Kiáltvány

Fejezet 5: Milyen lesz a jövő? 2012-ben Európának továbbra is óriási szüksége lesz a termelékenység javítására. Annak ellenére, hogy a pénzügyi krízis akut tünetei elmúlóban vannak ezen a ponton, a fő probléma megoldatlan. Kritikus jelei ennek például az európai fiatalok munkanélküliségi mutatói, amelyek az utóbbi években folyamatosan emelkedtek. Legrosszabb a helyzet a 25 év alattiak körében. Görögországban a munkanélküliség elérte a 47,2%-ot, Spanyolországban pedig 48,3 %-on tetőzött a legfrissebb európai adatok alapján. Ez az aggasztó tendencia számos magasan képzett európai fiatalt érint. Az adatokra persze a változó európai munkahelyi és munkavállalási körülmények, valamint számos hagyományos iparág egyre gyorsuló globális átalakulásának és részleges visszaesésének a következményei is hatással vannak. A megszorítások és költségcsökkentések a közszférában, a magánszférában és a köztes szférában egyaránt szükségesek, ám semmi esetre sem lesznek elegendők ahhoz, hogy Európa jövője virágzó legyen. A növekedést az innovációnak és a vállalkozások kezdeményezéseinek kell előidézniük. Ugyanakkor az európai társadalmaknak számos alapvető és hosszú távú kihívással kell szembenézniük. Ilyen például az idősödő társadalommal való szembesülés és az egészségügy gördülékenyebbé és hatékonyabbá tétele. A többi kihívás között szerepel az energiahatékonyság növelése, a fogyasztás csökkentése, a vízellátás, az egyre nagyobb városokban a közlekedés és a szennyezések kezelése. Az információs és kommunikációs technológiát (IKT) helyesen ismerték fel ebben a kontextusban, mint a gazdaság és a társadalom megváltoztatásának eszközét. Ezért a lényegi kérdés így hangzik: hogyan mozdíthatja elő Európa a megfelelő e-készségeket egyrészt az IKT sikerét szolgálva, másrészt hogy ezáltal IKT-ra épülő innováció, új növekvő iparágak és piacok jöhessenek létre? „A képzettség és a munkaerő fejlesztése az európai gazdaság jövőjének a valutái”, nyilatkozta Jan Muehlfeit a Microsoft képviseletében, aki a European e-Skills Association társelnöke is. “A globális színtéren a politikai vezetők a technológiai innovációt jelölték meg az emberi potenciál kiaknázásának egyik legfontosabb eszközeként. Szintén az új technológiákban látják a nemzeti prioritások fejlesztésének a kulcsát az egészségügytől és az oktatástól kezdve az energetikai függetlenedésen keresztül a klímaváltozásig”.

FEJEZET 5: MILYEN LESZ A JÖVŐ?

Vessünk először egy pillantást magára az innovációra. Az innováció nem valami újnak a feltalálása, hanem valamilyen új érték megteremtéséről szól. Mint azt Peter F. Drucker, a modern menedzsment atyja megfogalmazta, az innováció egy olyan folyamat, mely során új kapacitásokkal ruházzuk fel a forrásokat, új érték létrehozása érdekében(Innovation and Entrepreneurship, 1985). Az IKT egyik definíció szerinti jellemzője az egyre növekvő összekapcsoltság, exponenciális adat-létrehozás, és technikai összetevőinek egyre nagyobb mértékű egymástól való kölcsönös függése – legyen szó szoftverről, szolgáltatásokról vagy eszközökről. Az IKT innovációjának van néhány sajátos jellemzője és ezek határozzák meg azt, hogy milyen készségekre van szükség: Gyors tempó: nincs még egy olyan iparág, amely hasonlóan rövid innovációs ciklusokkal rendelkezne. Annak ellenére, hogy az IKT szektor hosszabb távú fejlesztésektől is függ, mint például az új mobil hálózati standardok, az adattárolási technológiák vagy a processzor-design alapkutatása, az IKT piac mégis gyors tempójú, különösen a felhasználóknak kínált termékek és szolgáltatások terén. Ez oda vezet, hogy folyamatosan szükség van a képességek, különösen a technikai jellegűek frissen tartására. A másik következmény az ilyen képességek rövid távúvá válása. Kölcsönös függés (Interdependence): az IKT rendkívül hálózatos (interconnected). IKT innováció igen ritkán történik izolált módon. Az olyan koncepciók, mint például a platform-stratégiák, elengedhetetlenek az ipar számára. Ennek megfelelően a képességek iránt mutatkozó igényt nem csak az új technikai fejlesztések határozzák meg, hanem igen erősen a piacok dinamikája is. Szükség van tehát technológiához kötődő stratégiai képességekre is. Szociális: az IKT által jött létre több olyan szociális jelenség, mint az együttműködő fejlesztés, a közösségi média, a közösségi ötletbörze és még sorolhatnánk. Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan az IKT interdependens technológia, egyre inkább megváltoztatja a szociális interakciókat, szervezeteket és munkafolyamatokat is. Ennek megfelelően az IKT-nak köszönhetően olyan készségekre van szükség, melyek elengedhetetlenek az IKT és a társadalom érintkezési pontjain, a jogi környezetben és a szervezeteken belül is, különös tekintettel az IKT-ra alapozó szolgáltatási rendszerek kialakítására, a felhasználók bevonására vagy a jogi szolgáltatásokra. Teljes mértékben globális: Az IKT ipar az első teljes mértékben globalizált iparágak közé tartozik, miközben továbbra is hajtóereje a globalizációnak, mint ahogy azt az IBM korábbi vezérigazgatója (CEO), Sam Palmisano 2006-ban kifejtette a Foreign Affairs c. folyóiratban megjelent cikkében,

e-Skills Kiáltvány

amelynek címe ‘The globally integrated enterprise’. Az IKT lehetővé tette a valós idejű, globális együttműködést és a szolgáltatások közötti interakciókat. Cserében megfigyelhető a tehetségek globális szintű felkutatása és a feladatok egész Földre kiterjedő szétosztása. Ez egy olyan helyzethez vezetett, amelyben az IKT bizonyos szempontjai lokálisak, elsősorban azok, amelyek a társadalommal, felhasználókkal és szervezetekkel közvetlenül határosak, míg mások egyre koncentráltabbak, és földrajzilag függetlenek. Például a Google szolgáltatásai több mint 100 országra terjednek ki, de csak 10 nagyméretű központi adatbankból indulnak ki, amelyek a világ különböző pontjain találhatók. Ugyanez igaz az IKT-hoz köthető kutatás és fejlesztés koncentrálódására is. Európa számára létkérdés, hogy a legtöbbre értékelt IKT képességek globális versenyében élen járjon. Vállalkozói: az IKT ipart mindig is a vállalkozói kezdeményezések vitték előre. A globális szereplők, mint a Facebook vagy a Google kevesebb, mint 10 éve indultak. Az IKT innovációját egyre inkább a nyitott innováció hajtja, és az olyan folyamatok, mint az önállosodott vállalat részek (spint-out-ok) és külső vállalkozások menedzselése, valamint a fúziók és akvizíciók növekedése teljesen hétköznapi jelenségek az iparágban. Más iparágak is egyre inkább adoptálják ezt a modellt. Ennek jó példáját láthatjuk az európai autógyártóknál. A Daimler és a BMW a külső vállalkozásokban a mobilitási szolgáltatások terén segítit elő az innovációt és a támogatja a vállalatok elindulását. Transzformációsak és diszruptívak: soha semmilyen technológiának nem volt ilyen nagy hatása az iparra és a szolgáltatói szektorra. Lehetővé teszi az innovációs hullámokat nem csak új termékek és szolgáltatások segítségével, hanem egy új kapcsolati háló létrehozásával a vállalkozásban, amely képes átalakítani a folymatokat és a szervezeti modelleket. Azáltal, hogy teljesen új üzleti modelleket hoz létre, az IKT-nek megvan a potenciálja az iparágak bomlasztására és újrafelfedezésére egyaránt. Ezeket a fontos tényezőket alapul véve a szűk értelemben vett, csak technológia- orientált perspektíva az e-készségek esetében nem megfelelő. Az IBM például ezt a szolgáltatástudomány, más néven SSME (Service Science Management and Engineering) fogalmával fejezte ki, amely kimondja, hogy vezetői, technikai és mérnöki képességekre van szükség a jövő IKT-n alapuló szolgáltatási rendszereinek kialakításához. Integratív technológiaként az IKT-nak olyan emberek támogatására van szüksége, akiknek integrált képességeik vannak. Minden érintett részéről közös erőfeszítésre van szükség ennek elérésére. A képzés a megoldás lényegi része. Nyilvánvaló, hogy a számítástechnikában nélkülözhetetlen a tudomány bevonása, de azzal együtt is csak részben FEJEZET 5: MILYEN LESZ A JÖVŐ?

tudunk megfelelni az említett kihívásoknak. Az e-készségeket és az IKT-n alapuló képzést alaposabban és holisztikusabban kell integrálnunk képzési rendszereinkbe és az élethosszig tartó tanulásba, beleértve a menedzsmentet érintő és a vállalkozói képességeket és kompetenciákat. Ez nem csak egy egyszeri képzési kihívás, hanem minden olyan szakember számára is kihívás, akik munkájuk során foglalkoznak az IKT-val, ahogy azt Michael Gorriz, a Daimler informatikai igazgatója megjegyezte: „a megfelelő e-készségek elsajátításának és további fejlesztésének lehetősége az IKT szakemberek, valamint a strukturált feladatokat ellátók számára mindennapossá kell, hogy váljon társadalmunkban. Erre nem csak a nagyobb szervezetekben van szükség, hanem Európát lépésről lépésre innovatív társadalommá, vagy ahogy néha mondják, tudásalapú társadalommá kell fejleszteni”.

Figyelmeztetés Léteznek olyan gazdasági indokok és szociális kihívások, amelyek vitathatatlanul arra kényszerítik Európát, hogy kiemelt figyelmet fordítson az e-készségek fejlesztésére és az IKT szerepére a képzések során. Ennek kapcsán fontos tényező, hogy nehezen vonunk be szélesebb diákrétegeket, különösen nőket az IKT tanulmányokba és az IKT-ra alapuló karrierekbe. Szintén nehéz volt elfogadtatni az IKT jelentőségét a leendő diákokkal és azt, hogy az integrált képességeik fogják meghatározni az IKT szakma jövőjét, annak ellenére, hogy a legtöbb európai polgár az IKT eszközeit napi szinten használja életének számos területén. A jelen helyzetben Európa azt kockáztatja, hogy nem lesz képes kitermelni Európa jövőbeni tehetségeit ezeken a fontos területeken a XXI. századi ipar számára. Ennek valószínűleg többféle oka van. Először is, az IKT-t nem integrálták kellőképpen az európai alap- és középfokú oktatás tanterveibe. Pedig ilyenkor alakul ki a motiváltság iránya, mely kihat a diákok jövőbeni tanulmányaira, és ebben a fázisban sajátítják el a diákok az alapkészségeket. Az a potenciál, hogy az IKT-t az alap- és középfokú képzésben jóval nagyobb skálán és a tantervekkel integrálva használják, továbbra is nagyobbrészt kihasználatlan marad. Az IKT sok lehetőséget adhatna a képzőknek, hogy innovatív képzési modelleket fejlesszenek ki, különösen abban, hogy a képzési környezetet közelebb hozzák a valódi világ problémáihoz. Használhatnának például naprakész környezetismereti vagy közlekedési adatokat a földrajz tanítása során, digitális könyvtárakból megszerezhető történelmi dokumentumokat a történelem órákon, esetleg széles körű, valós adatokat matematika órán adatelemzés céljából. További oka ennek, hogy a számítástechnika az európai felsőoktatási rendszerben a hagyományokhoz híven csak a matematikához és a technikához

e-Skills Kiáltvány

kapcsolódva van jelen. Ezen a területen a tanulmányok kizárják a fentebb említett kritikus e-készség kompetenciákat, például amelyek az IKT szociális dimenziójához, a vállalkozásokhoz és innovációhoz, valamint az általános üzleti képességekhez kapcsolódnak. Ezeket a képességeket a diákok általában csak a végzés után, a szakmai életben sajátítják el. Néhány egyetem azonban felismeri ezt a kihívást.A University of Warwick például felajánl a hallgatóinak egy rövid „alapvető készségek” (Key skills) programot. Az e-készségek hiánya az európai alap-, közép- és felsőfokú oktatásban nagyban felelős azért, hogy hiány van az IKT-ban jártas munkaerőből, és olyan IKT munkaerőpiaci környezetet eredményezett, amelyben a hagyományos, felsőoktatás során szerezhető oklevelek nem igazán mérvadóak a munkavállalás szempontjából. A valóságban sok IKT felhasználónak nem számítástechnikai, hanem attól eltérő végzettsége van. Az IKT képességeket a munkában elért eredmények, a karrier mutatja meg, de mindezek nélkül is fel lehet mérni, és értékelni őket.

Itt a cselekvés ideje Ebben a kiáltványban a téma kiválóságai számos konkrét lépést javasolnak, hogy megoldódjon az IKT-val foglalkozók folyamatos képzése, amely segíteni fog egy erős IKT szektor és egy szélesebb skálájú e-készségekkel rendelkező munkaerő megfiatalításában és megtartásában. Kezdjük az alap- és középfokú képzésnél Az e-készségek korai elsajátítása, amely az általános iskolától a diákok tudományos karrierjéig tart, rendelkezik azzal a potenciállal, hogy átalakítson egy egyént. A diákok egyre ügyesebbek az információ kezelésében és felhasználásában. Ez innovatív elméket teremt, mely egyre fontosabb lesz a munkaerőpiachoz való csatlakozáskor. Az ipari kezdeményezések, amelyek iskolákban és képzőhelyeken tanárok és diákok számára indulnak, mint a Microsoft Imagine Cup, az Intel World Ahead program, vagy a Google Science Fair elnevezésű programjai jól érzékelhetővé teszik az IKT ipar támogatását, valamint a diákok érdeklődését is. Példaként elég annyi, hogy 2009-2010-ben az Imagine Cup versenyen 142 országból 300 000 diák vett részt. Az ilyen kezdeményezések egyik meghatározó eleme a krea tivitás és a vállalkozó szellem megléte a diákok körében, miközben olyan problémák elé állítják őket, amelyeket IKT segítségével meg lehetne oldani. A fejlődés további lépése volna az ilyen tanulási elemek integrációja a tantervekbe, támogatandó a képzési intézmények szervezeti innovációját (pl. újabb tanulási helyek és témák felkutatása), amely az IKT segítségével vinné előre az innovációt a képzésben.

FEJEZET 5: MILYEN LESZ A JÖVŐ?

Az IKT karrierek vonzerejének növelése Az IKT-nak, mint a szakmai aktivitás általános területének és mint karriernek a vonzereje a képzés átalakításában rejlik, és arra épül. Az IKT-ban rejlő óriási lehetőségeket és az IKT karrier előremenetelét átláthatóbbá kell tenni, hogy az európai polgárok azt érezhessék, készek arra, hogy beépítsék az e-készségeket karrierjükbe. Az egyik ilyen kezdeményezés az European e-Skills Állás Portál volt, amely segíteni hivatott a megfelelő képességek összepárosítását a megfelelő állásokkal, valamint néhány, az IKT karriereket övező stigma megszüntetését. Ezen a területen változásra van szükség, hogy a fiatalok, a nők, és az idősödő munkaerő felismerje az IT és az e-készségek fontosságát. Az egyik módszer az lehetne, hogy kiszélesítik Európa digitális nagyköveteinek profilját, hogy az IKT szektorban és az érintőleges, informatikai igazgatókat, digitális vállalkozókat és vezető tudósokat is felvonultatható területeken példaképekké váljanak. Ha nem használunk ehhez hasonló stratégiákat, legjobb tehetségeink nagy valószínűséggel más szektorokba vagy a világ más részeire távoznak. Amennyiben nem változtatunk az IKT szakemberekről kialakult sztereotípiákon, azok hátráltatni fogják az IKT szolgáltató szektor növekedését, és gátolni az üzleti innovációt, szinte minden szervezetnél. Figyelemmel kell lennünk a nők IKT-ban betöltött szerepére. Ennek jó illusztrációja a Code of Best Practices of Women in ICT, Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének és a Digital Agenda felelősének kezdeményezése. Ez az első olyan gyakorlati kezdeményezés, mely során nőhet a nők munkatapasztalata az IKT karrierekben. A programhoz sokan csatlakoztak mind a tudomány mind az IKT ipar világából. Növelni és szélesíteni kell az együttműködést az akadémiai szektor és az IKT ipar között A gyorsan fejlődő IKT világában, amelyet erősen meghatároz a vállalkozói és a piaci aktivitás, az akadémiai szférának szoros kapcsolatot kell ápolnia az iparral. Az ipar által előrevitt és egyetemeket magukba foglaló programok, mint az IBM Academic Initiative vagy a Microsoft’s Academic Alliance, fontos források ilyen tekintetben. Az első lépés az ingyenes vagy olcsóbban adott termékek és szolgáltatások voltak. Újabb fejlemények közé tartoznak az ipari méretű adatcenter kapacitások és nagy adat-analizáló környezetek, mint az IBM és a Google által kezdeményezett közös Cloud Computing University Initiative. Ezen kívül az IKT ipar egyetemekhez tartozó kutatóközpontok, személyzeti cserék és új együttműködési formák révén is tesz előrelépéseket. A finn Aalto egyetemet a Nokia Corporation és más ipari partnerek közreműködésével hozták létre, és közös design- és szolgáltatási üzemeket kínál, hogy támogassaa diákokat vállalkozói tevékenységeikben és részvételüket az innovációs projektekben.

e-Skills Kiáltvány

Az IKT ipar részt vesz a tudományos szféra részére nyújtott tanácsadásban, hogy ezáltal segítse a számítástechnikai és rokon tudományok tanterveinek fejlesztését és szélesebb körű használatát. Ennek egyik példája az IBM Service Science kezdeményezés, amely népszerűsíti a tanterveket az IKT innováció számára a komplex szolgáltatási rendszerekben, mint például az egészségügy vagy az energia. Az aktuális vitákat az IBM Academic Days keretében folytatják, arról, hogy milyen módon lenne érdemes összefogni a tudománnyal az adatelemzés terén. Nem elég, ha a tudomány és a vállalkozások területén segíti egymást az ipar és az akadémiai világ, jobb együttműködésre van szükség a magánszférában IKT tréningeket nyújtók, az ipar és az akadémiai világ hármasában is. Ez a korábban említett bizonyítványok témájához vezet, amelyeket a diplomák és felsőfokú oklevelek kiegészítéseképp lehetne megszerezni. Az ilyen bizonyítványok többnyire azokat a képességeket kell, hogy érintsék, amelyek konkrét piaci igényekhez kapcsolódnak, például software fejlesztési módszerek érettsége, terméktréning, vagy specifikus programnyelvek. Speciális elemekkel tűzdelhetnék meg továbbá a felsőfokú képzéseket általában, annak érdekében, hogy a munkaadók könnyebben fel tudják mérni a munkavállalók rátermettségét egyes IKT területeken, technológiákban és eszközökben. A fent említett bizonyítványok megoldással szolgálhatnak a minőségmenedzsment folyamatában felbukkanó problémákra és a gyorsan fejlődő IKT piac kihívásaira is, ahol korlátozott a specifikus képesítések élettartama. Európai bizonyítvány standardok Az IKT szakmai profiljának a kiterjesztése újabb ösztönzést és dinamizmust teremt a magasszintű IKT kompetenciák megszerzése során. Ha egy szektoron belül tekintjük a tanulási képességekbe való befektetést, akkor az akkreditáció igen fontos benchmark, mert elősegíti a szakmabeliek mobilitását, és alapot biztosít vonzó karrierstruktúrák kifejlesztéséhez. Az eCompetence Framework (eCF) kifejlesztése egyedülálló és konszenzusos európai, több érintett fél bevonásával megalkotott referenciát biztosít az IKT művelőinek kompetenciájához, a tagállamok és az összes ipari szektor között. Rendelkezik azzal a potenciállal, hogy Európa meghatározó eszközévé váljon. Az eCF alapvető, világos és egyértelmű útmutatással szolgál olyan cégek számára, amelyeknek döntést kell hozniuk a tehetség menedzselésével kapcsolatban, például toborzás, karriertervezés, tréning vagy a munkaerő felmérése kapcsán. Pontos leírást ad arról, hogy egyes IKT munkahelyeken milyen tudásra, készségekre és kompetenciára van szükség a magán- és a közszférában.

FEJEZET 5: MILYEN LESZ A JÖVŐ?

A European e-Competence Curriculum irányelveket az eCF-fel összehangoló és útjára indító INSEAD egy standardizált tanterv alapján ismeri el az IKT szakértelmet. Ez megerősíti az európai egyetemeket abban a szerepükben, hogy IKT szakembereket és e-kompetens menedzsereket képezzenek ki Európa szerte. Egy ilyen előrelépés vitathatatlanul a helyes célt szolgálja.

A felhozatal és a kereslet összeegyeztetése A kormányok, az ipar és az akadémiai szféra szorosan együtt kell, hogy működjön annak biztosítása érdekében, hogy Európában rendelkezésre álljanak olyan magas szintű e-készségek, amelyekre a feltörekvő területeken szükség van. Ide tartoznak a számítási felhők, a zöld IT, a cyber-biztonság, az interoperabilitás és az e-egészségügy. Az IKT ipar sikeréhez elengedhetetlen képességeket a fejlődés új irányzataival összehangolva kell elősegíteni. Az e-készségek szerepe az olyan szektorokban például, mint amilyen az egészségügy, a társadalom legnagyobb kihívásaira való reagálásunk függvényében fog formálódni.

Partnerségek felkarolása az innováció érdekében az európai IKT képzésben és e-készségek fejlesztésében Mint azt láthattuk, fontos kihívások állnak előttünk az e-készségeket illetően a jövőben. Ezeket így foglalhatjuk össze: 1. Olyan integratív e-készségek létrejöttét kell elősegíteni, amelyekre az IKT szakmának a jövőben szüksége lesz. 2. Meg kell erősíteni az IKT és az IKT általi tanulás szerepét az alap- és középfokú képzésekben, hogy szélesebb érdeklődést és motivációt teremtsünk az IKT karrier iránt. 3. Sokoldalúbbá és innovatíbbá kell tenni a számítástechnikát és az ahhoz kapcsolódó területeket tantervek által, hogy megküzdjünk a jövő IKT kihívásaival. Ez magába foglalja a jelenleg domináns technikai megközelítés meghaladását az IKT területén. 4. Új partnerségi modelleket kell létrehozni az ipar és az akadémiai szféra között, különösen a diákok IKT-n alapuló innovációba való bevonása végett és vállalkozói tanulmányaiknak előmozdítása érdekében. 5. Ki kell egészíteni az akadémiai kvalifikációkat a vállalatok által nyújtott képesítésekkel egységes európai standardok és képesítő oklevelek létrehozásán keresztül.

e-Skills Kiáltvány

Számos európai szervezet foglalkozik a magasszintű IKT képzések és az e-készségek fejlesztésével, más-más szempont alapján. Ezek közül a néhány legfontosabb a teljesség igénye nélkül: Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) – ICT Labs, Európai e-Készség Szervezet (EeSA), European Learning Industry Group (ELIG), The European Foundation for Management Development (EFMD), a European Schoolnet (EUN) és a DIGITALEUROPE. Ezen szervezetek mindegyike egy konkrét területre helyezi a hangsúlyt, úgy mint a standardizált e-kompetenciák és bizonyítványok (EeSA), innováció és tanulási technológiák az e-készségek megszerzésekor (ELIG), menedzsment és vállalkozási szempontok az e-készségekben (EFMD), e-skills iskolai programok (EUN), tudományos kiválóság az IKT képzésben (EIT), és általános IKT ipari reprezentáció (DIGITALEUROPE). Ezen építőkövek mindegyike hozzájárul azokhoz a nagyobb célokhoz, melyeket ez a kiáltvány felsorolt, míg tágabb megközelítésben az Európai Bizottság e-skills stratégiáját a széles társadalmi tömegek szintjén előbbre viszi. A következő lépések megtételének tervezése során Európának és a tagállamoknak az itt kifejtett ajánlások szerint kell cselekedniük. Óriási szükség van a partnerségre az innováció érdekében az európai IKT oktatásban és az e-készségekben egyaránt. Nagy mértékű és koncentrált befektetésre van szükség minden érintett részéről, hogy biztosítani lehessen, hogy Európa teljes mértékben hasznára tudja fordítani a megnövekedett versenyképességet, az erőteljesebb növekedést, a több és jobb munkahelyet. Ennek az ambíciónak az eléréséhez a kiáltványban leírt építőelemekre alapozó cselekvésre van szükség. Már csak össze kell illeszteni a részeket. A következő cél az Európa 2020. Ebben a kiáltványban mi, az európai e-skills stratégia érintettjei és támogatói készen állunk arra, hogy szerepet vállaljunk egy európai innovációs partnerség létrehozásában a képzés területén, követve azt a hívó szót, amelyet a Digital Agenda biztosa, Neelie Kroes fejtett ki Berlinben 2011. decemberében az Online Educa konferencián. A jövőben elsődleges célunk az IKT képzés és az e-készségek fejlesztésének innovációja kell, hogy legyen. A dán elnökség 2012. február 27-28-án megrendezésre került konferenciáján hangzott el az a két kifejezés, amelyek talán a legjobban körülírják a fent említett víziót: digitális szellemi beállítottság (digital mindsets) vagy digitális gondolkodás (thinking digital). Valójában ezekre van szükség a növekedés és a munkahelyek érdekében Európában ebben a kritikus helyzetben.

FEJEZET 5: MILYEN LESZ A JÖVŐ?

A SZERZŐKRŐL Pilar del Castillo Vera Európai Parlamenti Képviselő

Pilar del Castillo Vera spanyol Európai Parlamenti Képviselő. Az oktatásügyért, kultúráért és sportért 2000-2004 között felelős korábbi miniszterasszonyt, dr. del Castillo Vera-t 2004-ben választották először be az Európai Parlamentbe. Pilar del Castillo Vera a Partido Popular (Néppárt) tagja, a pártja pedig következésképp az Európai Néppárt (EPP) tagja. Pilar del Castillo Vera az Európai Néppárt-csoport koordinátora az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban (ITRE), az EP Gazdasági és Monetáris Bizottságának helyettese, az Indiai Köztársasággal való kapcsolatot ápoló delegáció tagja, továbbá az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság delegációjának helyettesítő tagja. 2009 júniusától Pilar del Castillo Vera az Európai Internet Alapítvány elnöke, valamint a Transzatlanti Együttműködési Hálózat (TPN) és az Európai Energia Fórum (EEF) tagja. Pilar del Castillo Vera tagja továbbá a Knowledge4Innovation (K4I) nevű fórumnak és elnöke a permanens Európai Eszmék Hálózata (European Ideas Network EIN) energia munkacsoportjának.

e-Skills Kiáltvány

Professzor Martin Curley

Igazgató, Intel Labs Europe, Intel Corporation Martin Curley az Intel Labs Europe igazgatója és az Intel Corporation vezető főmérnöke. Az Intel Labs Europe egy 24 kutatási és fejlesztési központból (Intel labs) és ezernél is több kutatóból/fejlesztőből álló európai hálózati szervezet, melynek célja, hogy segítse mind az Intel kutatásokat, mind pedig az európai versenyképesség/társadalom előrehaladását. Martin legutóbb az Intel Corporation IT-innovációért felelős globális igazgatója volt. Korábban Martin számos vezető IT menedzsment és automatizálási pozíciót töltött be az Intel-nél az USA-ban és Európában is, továbbá vezetőként és kutatóként dolgozott a General Electric-nél (Írországban) és a Philips-nél (Hollandiában). Martin három olyan könyv szerzője vagy társszerzője, amelyek az értékteremtés, az innováció és a vállalkozás technológiai kezelésének fontosságára hívják fel a figyelmet. Martin a National University of Ireland, Maynooth Technology and Business tanszékének professzora is egyben és vendég professzor az MIT Sloan-nál. Az Innovation Value Institute társalapítója/igazgatója, amely egy egyedülálló ipari-akadémiai nyitott innovációs konzorcium vezetését segíti az IT menedzsment és innováció ügyének előremozdításában. Martin jelenleg az EU Open Innovation Strategy and Policy csoportjának az elnöke, valamint az EU High-Level Panel on Innovation Measurement csapatának a tagja.

A SZERZŐKRŐL

Eva Fabry

A Nők és Technológia Európai Központ (ECWT) elnöke Fábry Éva egyik alapítója és jelenlegi elnöke a Nők és Technológia Európai Központnak. Szintén elnöke a Nők és a Technológia Világszervezetének (GWT) és Hálózati és Európai Ügyek igazgató a Regional Innovation Centre Papirbredden Innovasjon - nál. Éva 2000 óta aktívan részt vett a Svéd Nemzeti Szövetség Munkaerőforrás Központok a Nőkért és az Európai WINNET Szövetség, a Női Munkaerőforrás Központok Európai Szövetsége nemzetközi hálózatának kiépítésében. Előbbinek 2000-2007 között vezetőségi tagja volt, utóbbiban pedig 2006-2007-ben dolgozott. 2005 óta Éva tagja az International Taskforce for Women and ICTs (ITF) irányító bizottságának. A UN Global Alliance for ICT and Development (GAID) a Community of Expertise vezetőjeként ismeri el. Éva kulcs szerepet játszott a Nők és Technológia Európai Központ (ECWT) elindításában, majd 2008 júliusában annak elnökévé választották. Mindezen túl Éva az Európai Bizottság által 2009-ben indított European Directory of Women and ICT projektmenedzsere.

e-Skills Kiáltvány

Dr. Michael Gorriz

Informatikai igazgató és az IT Menedzsment elnöke, Daimler AG 2008 januárjában Dr. Michael Gorriz informatikai igazgató (CIO) és az IT Menedzsment (ITM) elnöke lett a Daimler AG-nél. Ő a felelős a stratégiáért, a tervezésért és minden, IT rendszert érintő fejlesztésért, valamint a Daimler AG adatközpont és kommunikációs hálózat minden tevékenységéért. Dr. Gorriz közvetlenül Wilfried Porth irányítása alatt dolgozik, aki humán erőforrásért felelős elnökségi tag a Daimlernél. Dr. Michael Gorriz a németországi repülőgépgyártó vállalat, a Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH-nál kezdett el dolgozni, amely később a Daimler-Benz érdekeltség révén DASA néven volt ismert, mely pedig nemrég beolvadt az EADS-be. 1994-től a fizikusként végzett Dr. Gorriz megalapította és vezette a Daimler-Benz Aerospace-t Mexikóban, 1997-ben a Nortel DASA Enterprise Networks részlegének lett az ügyvezetője. 2000 elején került Michael a Daimler IT vezetőségéhez, mint az informatikai üzleti rendszerek alelnöke, ahol CIO Mercedes-Benz Cars and Vans kinevezést kapott 2005-ben. Ebben a pozícióban, Dr. Gorriz nemzetközi szinten felügyelte a Daimler AG. Mercedes-Benz Cars and Vans divíziójának informatikai hálózatát. 2009-ben 2 német szaklap, a CIO és a Computerwoche Dr. Michael Gorriz-t “Az év IT igazgatójá”nak választotta meg a nagyvállalati szektorban.

A SZERZŐKRŐL

Peter Hagedoorn Főtitkár, EuroCIO

Peter Hagedoorn 2000-ben a Hagemeyer (holland multinacionális kereskedelmi vállalat) informatikai igazgatója (CIO), majd ezt követően az Océ NV informatikai igazgatója és vezető alelnöke lett. 2004-ben Peter számos más holland informatikai igazgatóval együtt megalapította a Holland Informatikai Igazgatók Platformját (Dutch CIO Platform), az informatikai igazgatókért létrehozott társaságot, és öt évig e szervezet elnöke volt. Ez alatt az időszak alatt egyben az EuroCIO Tanácsadó Testületének is a tagja volt. 2005-ben Peter elnyerte „Az év informatikai igazgatója” díjat (CIO-ofthe-year Award) kiemelkedő munkája elismeréseként. 2008 óta Peter számos állami- és magánszervezet tanácsadója volt, ami az alábbi szerepeket foglalta magában: a 3Align vezetési tanácsadó cég ügyvezető igazgatója és a European e-skills Association végrehajtó bizottságának társelnöke. 2011 novemberében Peter Hagedoorn-t a European CIO Association (a EuroCIO utódja) első főtitkárává nevezte ki.

e-Skills Kiáltvány

Edit Herczog

Európai Parlamenti Képviselő Edit 1989-ben lett az MSZP (Magyar Szocialista Párt) tagja. 1998-tól 2004-ig a Magyar Országgyűlés tagja. 2007 óta a Magyar Szocialista Párt Elnökségének a tagja. Herczog Edit 2004-ben lett az Európai Parlamentben képviselő, majd ezt követően teljes jogú tagja lett a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak, és póttagja lett az Ipari, Energiaügyi és Kutatás-fejlesztési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak. Edit jelenleg teljes jogú tagja az Ipari, Energiaügyi és Kutatás-fejlesztési Bizottságnak és póttagja a Költségvetési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, valamint az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének kincstárnoka. Edit mindezen túl elnökségi tag az Európai Energia Fórum, az Európai Internet Alapítvány, a Kangaroo Csoport, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért és a Transzatlanti Együttműködési Hálózat szervezetekben.

A SZERZŐKRŐL

John Higgins, CBE

Főigazgató, DIGITALEUROPE John Higgins már 9 éve vezette az Intellect-et, a DIGITAL EUROPE Egyesült Királyságbeli társszervezetét, amikor 2011 novemberében kinevezték a DIGITALEUROPE, az európai informatikai vállalkozások szövetségének főigazgatójává. John több mint tíz éve dolgozik az IT területén. 1995-ben Johnt a Rocket Networks ügyvezető igazgatójává nevezték ki. A Rocket Networks egy kaliforniai székhelyű dot.com cég, amely a világ első online hangstúdiójait szolgáltatta. John 1998-ban visszatért az Egyesült Királyságba és a Computing Services and Software Association főigazgatója lett, amely egyike az Intellect elődeinek. John a warwick-i egyetem vezetőtestületének a tagja és ellenőrző bizottságának az elnöke. A World IT Services Association (WITSA) globális politikai intézkedések bizottságának az elnöke is egyben és az e-készségek bizottsági tagja, az Egyesült Királyság digitális szektorának készség tanácsadója. Két személyes díjjal jutalmazták kiemelkedő közreműködését: elsőként 2004-ben a szövetségi szektorban, majd 2008-ban az IT iparban. A Királynő a Brit Birodalom Parancsnokává (Commander of the British Empire, CBE) nevezte ki 2005-ben az Egyesült Királyság IT-iparáért tett szolgálataiért.

e-Skills Kiáltvány

Alexa Joyce

Vállalatfejlesztési Igazgató, European Schoolnet Alexa Joyce vállalatfejlesztési igazgató a European Schoolnet-nél, az oktatási minisztériumok 30 európai országának hálózatánál, ahol feladata új, nagy ívű partnerségek létrehozása, és egy fontos STEM képzési K+F kezdeményezés vezetése, mely az InGenious (www.ingenious-science.eu) nevet viseli. 13 évig dolgozott a képzésben különleges figyelmet fordítva a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzésre, valamint a technológia szerepére a képzési reform támogatásában, az oktatásban és a tanulási folyamatokban. Ezen kívül főtanácsadó a HewlettPackard STEM + Catalyst programjában valamint az European e-Skills Association végrehajtó bizottságának is tagja. Alexa szerkesztője és szerzője volt számos fontos dokumentumnak, többek között az e-Skills Kiáltványnak és a Cisco White Paper on Women and ICT-nek. Főként az európai képzéssel foglalkozó kutatási projektekben vesz részt, de tanácsadóként dolgozott az OECD-nek, az IUPAC-nak és az UNESCO-nak is (Párizs, Franciaország ill. Bangkok, Thaiföld) a globális és az ázsiai-óceániai régióhoz tartozó képzések területén.

A SZERZŐKRŐL

Werner Korte Igazgató, empirica

Werner B. Korte Simon Robinsonnal osztozik az empirica (www.empirica.com) igazgatói posztján. Korte a legnagyobb kutatási és fejlesztési projektek vezetéséért felelős. Ezek a projektek az e-készségekkel és a célkitűzések értékelésével, az új munkaformákkal, az információs társadalommal, az e-készségek összehasonlító elemzéséhez szükséges statisztikai mutatókkal és egyéb témakörökkel kapcsolatosak. A korábban általa vezetett projektek közé sorolandó az „IKT készségek”, „Az e-készségek keresletének és kínálatának nyomon követése Európában” (2009-2010) c. tanulmány, továbbá az e-Készségek 21 tanulmány: „Az e-készségek 21. századi kommunikációs eszközeinek elemzése”, amely az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága részére készült (2010). Werner elkészítette a Cisco Systems Inc. részére az „e-Készségek Országprofilja” és a „Készségek statisztikája” c. tanulmányokat, 2012-től pedig az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága (DG ENTR) megbízásából az alábbi tanulmányok projekt koordinátora: „Az e-készségek jövője, ütemterv és előretekintési forgatókönyv”, „Az e-készségek képzését segítő minőségtanúsítási címkék”.

e-Skills Kiáltvány

Dr. Bruno Lanvin

az INSEAD eLab igazgatója Dr. Bruno Lanvin korábban a Világbank és az Egyesült Nemzetek vezető tisztségeit töltötte be jelenleg az INSEAD’s eLab igazgatója. Munkája a versenyképességre, az innovációra, a készségekre és a kormányzati reformokra koncentrál. Hosszú ideig tevékenykedett a Világgazdasági Fórum keretei között (2001 -től részt vett a Hálózati Felkészültség Index -Networked Readiness Index- és a Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés kidolgozásában és az éves kimutatások készítésében). 2009 óta vezető szerepet játszott az INSEAD innovációt érintő munkáiban (megemlítendő az Innovációs Készenléti Model (IRM) kidolgozása és a Globális Innovációs Index (GII) testreszabása, készségek generációja az innovációért – 2009 óta folytatott munka az Európai Bizottság és az Európai Üzleti Csúcs részére). Számos vezető pozícióban dolgozott az ENSZ-nél töltött húsz éve alatt, többek között az ENSZ igazgatósági tanácsának vezetőjeként New Yorkban, illetve a stratégiai tervezés vezetőjeként, később pedig a UNCTAD/SITE (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának) Kis-és Középvállalkozások Versenyképességét segítő Főosztályának vezetőjeként. Dr Lanvin visszatérő előadója magas szintű tárgyalásoknak, stratégiai ügyekben tanácsadója nemzetközi vállalatoknak és kormányzatoknak.

A SZERZŐKRŐL

Andrea Parola

Főigazgató, European e-Skills Association (EeSA) Andrea Parola Brüsszelben végez szaktanácsadói tevékenységet. Jelenleg az Európai e-Skills Szövetségnek (EeSA) a főigazgatója, mely egy több érdekelt felet tömörítő platform Brüsszelben. Az EeSA szolgál európai referencia platformként a minden ágazatot és a társadalmat egybefogó IKT készségek és kompetenciák fejlesztésére a hivatásos, a gyakorló és a civil felhasználók számára. Célja, hogy egy önmagára támaszkodó versenyképes és innovatív Európát építsen. Az EeSA az eszmecserét, a tudatosság növelését és a bevált gyakorlatot hirdeti Európában és támogatja az eszközök és módszerek fejlesztését a kormányzatoknál az e-skills területén. Andrea az általa 2009-ben alapított cég, az EU Strategy sprl ügyvezetője, mely lobbitevékenységgel és képviselettel foglalkozik.

e-Skills Kiáltvány

Dr. Richard Straub

Főtitkár, European Learning Industry Group Az IBM-nél töltött 32 éve alatt dr. Richard Straub kulcsfontosságú vezetői posztokat töltött be nemzetközi szinten, pl. a PC Europe vezérigazgató helyettese volt, valamint GlobalChief Learning Officer. 2006ban Richard új karrierbe kezdett, non-profit szervezetekkel együttműködve dolgozik – részmunkaidőben, vezetői szerepkörben, valamint szociális vállalkozóként. Jelenleg végrehajtó bizottsági tag az EFMD-nél (European Foundation for Management Development) és az ELIG (European Learning Industry Group) főtitkára. Mindemellett, Richard megtartotta stratégiai tanácsadói szerepét is az IBM Global Education Industry részlegén. Szociális vállalkozóként Richard 2008-ban megalapította a Peter Drucker Society of Austria-t és 2010-ben a Peter Drucker Society Europe-ot. Mindkét szervezet elnöke. A Peter Drucker Society Europe küldetése az, hogy betöltse azt a modern társadalomban nélkülözhetetlen szerepet, hogy a vezetésfejlesztés katalizátorává váljon. A Drucker Society minden évben megrendezi a Global Peter Drucker Forum-ot Bécsben, mely az adott évet összegzi – a negyedik fórumot 2012 novemberében tartják majd.

A SZERZŐKRŐL

Don Tapscott Don az innováció, a média, valamint a technológia gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgáló, világszerte elismert szaktekintélyek egyike, aki vezető üzletembereknek és kormányzati vezetőknek ad tanácsokat a világ minden részén. Szerzője vagy társszerzője 14 széles körben olvasott könyvnek, többek között az 1992-ben kiadott sikerkönyvnek, a Paradigmaváltásnak. 1995ös sikere, a „Digitális Gazdaság” megváltoztatta a világ gondolkodását az Internet formáló természetéről és két évvel később a „Growing Up Digital” című könyvében bevezette a “net generáció” és a ”digitális szakadék” fogalmát. A „Wikinómia - Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés” a legtöbbet eladott menedzsment könyv volt az Egyesült Államokban 2007-ben és 25 nyelvre fordították le. A The Economist legújabb munkáját a Macrowikinomics: Rebooting Business and the World -öt a “teremtő rombolás Schumpeter-iánus példája”-ként említi, míg a Huffington Post azt mondta a könyvről, hogy “nem kevesebb, mint stratégia a széthulló világ megjavítására”. 30 év alatt, Don számos újító fogalmat vezetett be, melyek szerves részévé váltak a kortárs gondolkozásnak. 2011-ben Dont a 9. helyen nevezték meg a világ 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodójának a listáján, a Thinkers50 Definitive List-en. Don második helyre került a Világ Vezető Globalizációs Gondolkodói listán és a Macrowikinomics a második legnagyobb példányszámban eladott üzleti könyv volt az elmúlt két évben. Tagja a Világgazdasági Fórumnak és vendégelőadója a Torontói egyetem keretében működő Rotman School of Management-nek.

e-Skills Kiáltvány

John Vassallo

Európai Uniós ügyekért felelős alelnök, vezető jogtanácsosi munkatárs, Microsoft Europe John Vassallo vezeti a Microsoft EU vállalatirányításiés szabályozási ügyekkel foglalkozó csoportját Brüsszelben. John pozícióját azért hozták létre, hogy segítse a vállalat párbeszédét az uniós politikák és az új európai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban. John Vassallo korábban az AmCham EU elnöke volt, ez a szervezet 140 amerikai vállalatot képvisel az Európai Intézményekben és az EU tagállamok kormányainál Brüsszelben. 1993 és 1997 között John az EU, a NATO és Belgium máltai nagykövete volt, ő vezette a tárgyalásokat hazája EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásának ütemezését illetően. Később a General Electric főtanácsadója és a brüsszeli European Affairs Office igazgatója lett. Ezt a posztot egészen 2008-ig töltötte be, majd csatlakozott a Microsoft -hoz.

A SZERZŐKRŐL

BIBLIOGR ÁFIA Accenture. (2008). One step ahead of 2011. A new horizon for working women. Az Accenture honlapjáról letöltve: http://www.accenture. com/SiteCollectionDocuments/Local_Germany/PDF/2008_ ANewHorizonforWorkingWomen.pdf Accenture. (2010). Women Leaders and Resilience – Perspectives from the C-Suite. . Az Accenture honlapjáról letöltve: http://www.accenture. com/SiteCollectionDocuments/PDF/Accenture_Womens_ Research_Women_Leaders_and_Resilience3.pdf Ala-Mutka, K., Punieand, Y., & Redecker, C. (2008). Digital Competence for Lifelong Learning. Politikai összefoglaló, Európai Bizottság. JRC Technical Notes ( JRC48708). JRC honlapjáról letöltve: http://ftp.jrc.es/EURdoc/JRC48708.TN.pdf Andersson, T., Curley, M., & Formica, P. (2010). Knowledge driven entrepreneurship. The key to social and economic transformation. (Innovation, Technology, and Knowledge Management). New York: Springer. BERR , BCS, e-Skills UK, & Intellect. (2008). Women in IT Scorecard. A definitive up to date evidence base for data and commentary on women in IT employment and education. ‘The National Archives UK’ honlapról letöltve: http://webarchive.nationalarchives.gov. uk/20100421065100/e-skills.com/research-and-policy/2535 Britain Works Program: http://www.microsoft.com/uk/britainworks/ britainworks.aspx Cattaneo, G., Husing, T., Kolding, Korte, W.B., & M., Lifonti, R. (2009). Monitoring e-Skills demand and supply in Europe. Current situation, scenarios, and future development forecasts until 2015. 2012. március 30-án az eSkills Monitor honlapról letöltve: http://www.eskills-monitor.eu/ documents/e-Skills%20Monitor2010_brochure.pdf Cedefop. Skill supply and demand in Europe. Medium Term forecast up to 2020. Cedefop honlapról letöltve. http://www.cedefop.europa.eu/ EN/Files/3052_en.pdf

100 e-Skills Kiáltvány

Danish Business Authority and European Commission (2012). European High Level Conference: A Single Digital Market by 2015 A driver for economic growth and jobs. A dán EU elnökség hivatalos honlapjáról. Lásd a volt finn miniszterelnök, Esko Aho javaslatát az Európai Strukturális Alapok az oktatásba, az IKT-ba történő elosztásával kapcsolatos anyagot http://eu2012.dk/en/Meetings/Conferences/ Feb/A-Single-Digital-Market-by-2015 Devillard, S., Desvaux, G., & Baumgartner, P. (2007). Women Matt er. Gender diversity, a corporate performance driver. McKinsey & Company. Bővebben a McKinsey & Company honlapján DIGITALEUROPE: http://www.digitaleurope.org/ Dolton, P., & Pelkonen, P. (2008) The wage effects of computer use. Journal of Industrial Relations, 46 (4), 587-630. EU Women: https://www.facebook.com/euwomen http://linkd.in/euwomen; @EUWomen Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága. (2007). A Lifelong Learning kulcskompetenciái – A Európai Kerertprogram. Official Journal, L 394. Az Európai Bizottság hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/ll-learning/ keycomp_en.pdf Az Európai Bizottság, Kutatási Főigazgatóság. (2009). She figures 2009, Statistics and Indicators on Gender Equality in Science. Az Európai Bizottság honlapjáról letölthető: http://ec.europa.eu/research/ science-society/document_library/pdf_06/she_figures_2009_en.pdf Európai Bizottság. Demography Report 2008: Meeting Social Needs in an Ageing Society. Brussels: SEC (2008) 2911. Az Európai Bizott ság honlapjáról letölthető: http://ec.europa.eu/social/ BlobServlet?docId=709&langId=en Európai Bizottság honlapjáról letölthető Foglalkoztatás, Szociális ügyek Főigazgatósága. (2012). European Vacancy Monitor. (n.5/2012. január). Az Európai Bizottság honlapjáról letölthető: http://ec.europa. eu/social/BlobServlet?docId=7314&langId=en

BIBLIOGRÁFIA

101

Az Európai Bizottság honlapjáról letölthető. Foglalkoztatás és Szociális ügyek Főigazgatósága (2011). Employment and Social Developments in Europe 2011. Az Európai Bizottság honlapjáról letölthető: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=7294&langId=en Európai Bizottság. Foglalkoztatás és Szociális ügyek Főigazgatósága. Új készségek az új munkalehetőségekhez. AzEurópai Bizott ság honlapjáról letölthető: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=568 Európai e-Skills Hét: http://eskills-week.ec.europa.eu European Foundation for Management Development (EFMD): http://efmd.org/ European Institute of Innovation & Technology (EIT). EIT ICT Labs Knowledge and Innovation Communities (KICs): http://eit.ictlabs.eu/ European Learning Industry Group (ELIG): http://elig.org/ Az Európai Parlament és Tanács. Az Európai Parlament és Tanács (2004). no 2241/2004/ec döntése 2004. dec. 15.: a készségek és képesítések közösségi szinten való egységes átláthatóságáról (Europass). Official Journal, L 390/6 Az Európai Parlament és Tanács (2006). Az Európai Parlament és Tanács javaslata 2006/962/2006. dec. 18.: lifelong learning kulcskompetenciái. Official Journal, L 394. Letölthető: EUR-Lex honlapról : http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=CELEX:32006H0962:EN:NOT European Schoolnet (EUN): http://www.eun.org Eurostat (2012). EU-27 munkanélküliség aránya, EA -17, US és Japán, időszakosan kiegészítve 2000. január -2012. január. Forrás: Eurostat honlap: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/ index.php?title=File:Unemployment_rates_EU-27,_EA-17,_US_ and_Japan,_seasonally_adjusted,_January_2000_-_January_2012. PNG&fi%20letimestamp=20120301094746

102 e-Skills Kiáltvány

Eurostat. (2012). Fiatal munkanélküliek aránya, EU-27 és EA -17, időszakosan kiegészítve, 2000. január -2012. január. Forrás Eurostat bibliográfiai utalások honlapja: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ statistics_explained/index.php?title=File:Youth_unemployment_ rates,_EU-27_and_EA-17,_seasonally_adjusted,_January_2000_-_ January_2012.PNG&fi%20letimestamp=20120301094915 FDM Group. (2011). Dedicated to Women in IT. Forrás FDM Group honlapja. http://www.fdmgroup.com/us-about_us-women_in_it Forge, S., Blackman, C., Bohlin, E., & Cave, M. (2009). A Green Knowledge Society. An ICT policy agenda to 2015 for Europe’s future knowledge society. SCF Associates Ltd. Az Európai Bizott ság honlapjáról letölthető : http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/i2010_ high_level_group/green_knowledge_society.pdf Green, J. (2007). Democratizing the Future. Towards a new era of creativity and growth. Philips Design. Forrás: Philips Design honlap: http://www.design.philips.com/philips/shared/assets/ Downloadablefile/democratizing-the-future-14324.pdf Hagel, J., Brown, J. S.,& Davidson, L.. (2009). Measuring the Forces of Long Term Change: The 2009 Shift Index, Deloitte Center for the Edge. Retrieved from Deloitt e website: http://www.deloitte.com/view/ en_EC/ec/ca2c68c3dc794210VgnVCM200000bb42f00aRCRD.htm Hasebrink, U., Görzig, A., Haddon, L., Kalmus, V., Livingstone, S., & members of the EU Kids Online network. (2011).Rizikófaktorok és online biztonság. Az EU Kids Online Survey elemzései a 9- 16-év között i gyerekekról és szüleikről 25 európai országban. Az Európai Bizott ság Biztonságosabb Internetezés Programja. Forrás:Londoni Gazdasági Iskola honlapja: http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/ EUKidsOnline/D5%20Patterns%20of%20risk.pdf Hausmann, R., Tyson, L. D. & Zahidi, S. (2011). Global Gender Gap report 2011. World Economic Forum (WEF ). Insight Report. Forrás:WEF honlap: http://www3.weforum.org/docs/WEF_ GenderGap_Report_2011.pdf

BIBLIOGRÁFIA

103

i2010. High Level Group. (2009) Benchmarking Digital Europe. 20112015 a conceptual framework. i2010 Information Space. Innovation& investment in R&D. Inclusion (issue no: 27, October, 2009), 16-19. Az Európai Bizott ság honlapjáról letölthető : http://ec.europa. eu/information_society/eeurope/i2010/docs/benchmarking/ benchmarking_digital_europe_2011-2015.pdf ITL Research. Innovative Teaching and Learning: http://www.itlresearch.com/ Kolding, M., Robinson, C., & Ahorlu, M. (2009) Post Crisis: e-Skills are needed to Drive Europe’s Innovation Society. ICD WhitePaper Forrás: 2012.március 30. Európai Bizott ság honlapja: http://ec.europa.eu/ enterprise/sectors/ict/files/idc_wp_november_2009_en.pdf Lanvin, B. & Fonstad, N. (2009). Who cares? Who dares? Providing the skills for an innovative and sustainable Europe. Forrás 2012.márc.30. INSEAD honlap: http://www.insead.edu/elab Lanvin, B. & Fonstad, N. (2010). Strengthening e-Skills for Innovation in Europe. Forrás 2012. márc.30. INSEAD honlap: http://www.insead.edu/elab Le Monde. (2005). L’Europe est la dernière utopie réaliste (Európa az utolsó reális utópia), (Interjú Mario Vargas Llosa íróval), Párizs, 2005. Livingstone, I., & Hope, A. (2011) Next Gen. Transforming the UK into the world’s leading talent hub for the video games and visual eff ects industries. Forrás: 2012.március 30: Nesta honlap: http://www.nesta.org.uk/library/documents/NextGenv32.pdf Livingstone, S.,& WanMedia, Y. (2011). Literacy and the Communications Act. What has been achieved and what should be done. LSE Media Policy Project: Media policy brief 2. Forrás: LSE honlap: http://eprints.lse.ac.uk/38613/1/LSEMPPBrief2.pdf http://blogs.lse.ac.uk/mediapolicyproject/2011/06/13/ media-literacy/ Mann, A. (2012). It’s who you meet: why employer contacts at school make a difference to the employment prospects of young adults. Forrás: 2012.március 30: oktatási és foglalkoztatási munkacsoport honlapja: http://www.educationandemployers.org/media/15052/its_who_ you_meet_final_report.pdf

104 e-Skills Kiáltvány

McKinsey & Company. (2008). Women Matter. Female leadership, a competitive edge for the future. Forrás: McKinsey & Company honlapja Molinsky, A., Davenport, D., Iyer, B. & Davidson, C. (2012). Th ree skills every 21st century manager needs. Harvard Business Review, 90 (1/2), pages 139-143. Nef consulting. Social Return On Investment (SROI ). Forrás : Az új közgazdaságtan Alapítvány honlapja: http://neweconomics.org/ projects/social-return-investment Renkin, T. (2012). The global race for excellence and skilled labour. Current Issues.Technology and innovation. Forrás: 2012. március 30.:Deutsche Bank/DB kutatási honlapja: http://www. dbresearch.com/PROD/DBR_INTERNET_EN-PROD/ PROD0000000000285883.pdf?kid=dbr.inter_ghpen.headline ROSE – The Relevance of Science Education. Forrás :University of Oslo honlapja: http://www.uv.uio.no/ils/english/research/projects/rose/ Schiebinger, L. & Schraudner, M. (2011). Interdisciplinary Approaches to Achieving Gendered Innovations in Science, Medicine and Engineering. Interdisciplinary Science Reviews, 36 (2), 154-67. Forrás : Stanford University honlap: http://genderedinnovations.stanford.edu/ ISR_07_Schiebinger.pdf The Budapest IWD Centenary Declaration 2011. Nemek közti egyenlőség támogatására létrehozott Digitális Agenda Akcióterve. Magas szintű konferencia: “Nők a tudományban, Innovációban és a Technológiában a Digitális korszakban” Európai Bizott ság Információs Társadalomért és Médiáért felelős Főigazgatósága, valamint a Magyar EU elnökség. Forrás: http://www.asszisztencia.hu/ntit/index. php?menu=9 The Economist Intelligence Unit 2008. (2008). How technology sectors grow - Benchmarking IT industry competitiveness 2008. Jelentés, 2008. szeptember.

BIBLIOGRÁFIA

105

Ezt a kiáltványt a European Schoolnet és a DIGITALEUROPE hozta létre a European e-Skills Week keretében. A European e-Skills Week az Európai Bizottság kezdeményezésével jött létre és a Bizottság Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) anyagi támogatásával rendezték, amelynek célja az európai vállalkozások versenyképességének fejlesztése.

Kiadó

European Schoolnet (EUN Partnership AISBL), Rue de Trèves 61, Brüsszel, 1040, Belgium Szerkesztők Caroline Bergaud, Natalia Kurop, Alexa Joyce és Colleen Wood Design, DTP és nyomtatás

Josworld, Belgium és Hofi Studio, Cseh Köztársaság Fordítási koordinátor Danosh Nasrollahi

106 e-Skills Kiáltvány

Munkatársak Pilar del Castillo Vera Martin Curley Eva Fabry Michael Gorriz Peter Hagedoorn Edit Herczog John Higgins CBE Alexa Joyce Werner Korte Bruno Lanvin Andrea Parola Richard Straub Don Tapscott John Vassallo ISBN 9789490477301 - EAN: 9789490477301 Első nyomtatási példányszám 14,000

Kiadva 2012 áprilisában. Az ebben a publikációban kifejtett nézetek a szerzők álláspontját tükrözik és nem szükségszerűen a European Schoolnet, DIGITALEUROPE, European e-Skills Association vagy az Európai Bizottság álláspontját. A könyvet az Attribution 3.0 Unported Creative Commons licence-ben (http://creativecommons.org/licenses/ by/3.0/) megtalálható feltételeknek megfelelően jelentették meg.

107

e-SKILLS KIÁLT VÁNY Az ipari gazdaság és annak sok intézménye kezd kudarcot vallani, nemcsak Európában, hanem a világ minden részén. Ugyanakkor új vállalkozások, iparágak és egy új civilizáció körvonalai kezdenek egyre világosabban kirajzolódni. Európa tehát kritikus helyzetbe jutott: szembe kell néznie a digitális transzformáció iránti igények és a munkaerő készségei, szaktudása (know-how) és képessége között tátongó, egyre növekvő digitális készség szakadékkal.Európának haladéktalanuk fel kell építenie az e-készségekben jártas munkaerejét annak érdekében, hogy ki tudja aknázni a digitális forradalomban rejlő lehetőségeket, és hogy lépést tudjon tartani a globális versennyel. Az ipar, az oktatás és a kormány összehangolt munkája lehetővé teszi a hosszú távú intézkedéseket és a sikerességet, ami munkahelyeket, versenyképességet és növekedést teremt. Ez a Kiáltvány mindezek megvalósításának a tervezete. A perspektívák széles keresztmetszetén alapul és kötelező olvasmány mindazok számára, akiknek érdekében áll, hogy elsajátítsa, ápolja és megőrizze az e-készségekben való jártasságot a 21. században.

“A digitális képességek szakadéka óriási problémát jelent. A munkaerőpiac már globális és mivel a hálózati üzleti modellek adottak, a munkavállalók valós időben érzékelik a versenyt. A munkavállalóknak és a vezetőkneknek úgy kell tanulniuk, alkalmazkodniuk és teljesíteniük, mint soha azelőtt .” Don Tapscott

Don Tapscott az innováció, a média, valamint a technológia gazdaságra és

társadalomra gyakorolt hatását vizsgáló, világszerte elismert szaktekintélyek egyike, aki vezető üzletembereknek és kormányzati vezetőknek ad tanácsokat a világ minden részén. Szerzője vagy társszerzője 14 széles körben olvasott könyvnek a technológia üzleti életre és társadalomra tett hatásáról. Legutóbb megjelent (Anthony D. Williams társszerzővel közösen írt) műve a ’Macrowikinomics: Rebooting Business and the World’, melyet az Economist a “teremtő rombolás Schumpeter-iánus példája”-ként említ, míg a Huffington Post azt mondta a könyvről, hogy “stratégia a hibásan működő világ megjavítására”. Don jelenleg a globális probléma megoldás és kormányzás új modelljeinek feltérképezését irányítja.